Milyen segítséget tud a magyar kormány nyújtani abban, hogy Erdély gazdaságilag megerősödjön? - kérdezte Gui Angéla Németh Zsolt államtitkárt. Ebben szerepet vállalhat a megújuló Új Kézfogás Közalapítvány, illetve azok a magyarországi multinacionális cégek, amelyek képesek tőke kihelyezésére. - A Budapest-Bukarest autópályával kapcsolatban közismert a magyar kormány álláspontja: mi egy Kolozsváron át vezető autósztráda megépítését ösztönözzük, de tudjuk: Romániának úthálózata fejlesztésére vonatkozóan másfajta elképzelései vannak. Vannak előremutató törekvések a román úthálózat fejlesztésében, Bánffyhunyad és Nagyvárad között például érezhetően jobb az út, Marosvásárhely és Csíkszereda között azonban sajnos szinte járhatatlan. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a két ország között a bilaterális együttműködés nagyon fontos területe kell hogy legyen. Németh Zsolt sikeresnek tartja az RMDSZ kongresszusát. Előremutató politikai nyilatkozatokat és állásfoglalásokat hoztak, amelyek mind az autonómia, mind a délszláv válság, s a térség integrációs viszonyainak vonatkozásában orientálóak lehetnek nemcsak a romániai magyarság, hanem a román politikum egésze számára is. Gratulált Markó Béla újraválasztásához. "Minden bizonnyal elgondolkodik majd, hogy az egyharmados ellenszavazat mire és minek szól". "Az a tény, hogy nemcsak a külügy területi felelőse, hanem Dávid Ibolya igazságügyminiszter asszony is jelen volt, azt jelzi, a magyar kormány a legmagasabb protokolláris szinten kezelte az RMDSZ-t. Az elmúlt egyéves tevékenységünk alapvetően igazolja azt az álláspontot, miszerint a magyar kormány elkötelezett a határon túli magyarság támogatása és szülőföldön való megmaradása mellett." "Az önálló politizálás egyrészt lehetőség, másrészt felelősség. Mi nem kívánunk a romániai magyarság helyett dönteni, ez az ő lehetőségük és felelősségük. De ha a jogállamiság keretei között alkotja meg célkitűzéseit, akkor számíthat a magyar kormány támogatására." /Gui Angéla: Az RMDSZ Kongresszusának üzenete iránymutató lehetne a román politikum számára is. Interjú Németh Zsolttal, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./
1999. május 27.
Május 27-én tartotta az RMDSZ-vezetés első kongresszus utáni sajtóértekezletét a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla az elmúlt időszak legfontosabb törvényalkotási eseményeiként értékelte a szenátusban máj. 25-én elfogadott helyhatósági törvényt, illetve a képviselőházban vita alatt álló szekusdossziékról szóló törvénytervezetet. - A probléma a reform, illetve a koalíció működése - mondotta. Seres Dénes szenátor ismertette a helyi közigazgatásról és a helyi autonómia megszervezéséről szóló törvény fontosabb rendelkezéseit. Ez a törvény a helyi autonómiák európai chartájának szellemében lényegesen bővíti a helyi tanácsok hatáskörét, közelebb hozza a döntéshozatalt az állampolgárhoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 27. 1482. szám/
1999. május 27.
Markó Béla szövetségi elnök máj. 26-ától kinevezte Szepessy Lászlót az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának igazgatójává. A hivataligazgatót a szövetségi elnök a bukaresti és marosvásárhelyi irodák munkájának irányításával és összehangolásával bízta meg. /Igazgató az Elnöki Hivatalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
1999. június 3.
Jún. 3-án Budapesten Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár megbeszélést tartott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A magyar kormány és az RMDSZ egyaránt azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió vegye le Romániát a vízumkötelezett országok listájáról, ami megkönnyítené a problémamentes kapcsolattartást a magyar EU-csatlakozás után - hangzott el a megbeszélést követő sajtóértekezleten. Németh Zsolt elmondta: a nemzeti vízum esetleges bevezetése csak egy a lehetőségek közül, ami nemcsak a határon túli magyarság, hanem az adott szomszédos ország minden állampolgára számára élne a Magyarországra utazáskor. A vízumstratégia, a határátlépés, a különleges státusz kérdései Markó Béla megfogalmazása szerint a Magyar Állandó Értekezlet illetékes bizottságának hatáskörébe tartoznak. - Amennyiben nem sikerülne elérni, hogy Románia kikerüljön az EU számára vízumkötelezett országok csoportjából, akkor vetődhet fel egy pozitív diszkrimináció lehetősége a magyar kisebbséggel kapcsolatban - fűzte hozzá Markó Béla. Ugyancsak jún. 3-án egy pécsi rendezvényen Németh Zsolt elmondta: a nemzeti vízum lehetőséget adna a határon túli magyaroknak kilencvennapos magyarországi tartózkodásra, s megkönnyítené az ottani munkavállalást. E gyakorlat nem idegen az uniós államoktól sem. A nemzeti vízum bevezetésének előkészítése megkezdődött, a kritériumrendszert ezután dolgozzák ki. Valószínűleg a magyar nyelvtudás, a Magyarországgal ápolt kapcsolatok, valamint a magyar állampolgárokhoz kötődő rokoni szálak pozitívan befolyásolják majd a sajátos vízum kiadását - jelezte az államtitkár. Koszovó kapcsán a felek egyetértettek abban, hogy hosszú távú és komplex rendezésre kell törekedni. A rendezés részét képezné a vajdasági magyarság területi és személyi elvű autonómiájának gondolata - fogalmazott Németh Zsolt. A kisebbségi közösségeket, így a vajdasági magyarság képviselőit Markó Béla szerint be kell vonni a rendezésbe. - Az eddigieknél sokkal hitelesebb ellenőrzési mechanizmust kell kialakítania a nemzetközi közösségnek - szögezte le az RMDSZ elnöke. Markó Béla megígérte: közbenjár annak érdekében, hogy a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság következő, várhatóan júliusban sorra kerülő üléséig Magyarország után Románia is elfogadja a legutóbbi tanácskozáson született ajánlásokat. /Németh Zsolt és Markó Béla megbeszélése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
1999. június 4.
Jún. 4-én Budapesten Markó Béla, az RMDSZ elnöke tárgyalt Martonyi János külügyminiszterrel. A jövő hónap végén sor kerülhet a magyar-román kormányközi vegyes bizottság következő ülésére, amelyre Martonyi János külügyminiszter is ellátogat Bukarestbe - közölte az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ kongresszusa bebizonyította, hogy a szövetség egységes politikai szervezet, s ezt a jövőre nézve is megőrzi - szögezte le Martonyi János, aki gratulált Markó Bélának, az RMDSZ elnöki posztjára történt újraválasztásához. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy az elmúlt időszakban rendszeres találkozók, konzultációk alakultak ki a szervezet és a magyar kormány képviselői között. - Markó Béla elmondta: a mostani időszakban alakulnak meg a Magyar Állandó Értekezlet munkabizottságai, amelyek közül az integrációs foglalkozik a magyar EU-csatlakozás utáni kapcsolattartás lehetséges formáival a határon innen és túl élő magyarság között. /Rendszeres a konzultáció a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között Martonyi János fogadta az RMDSZ elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
1999. június 5.
A 70. születésnapját ünneplő magyar könyvhetet hagyományosan idén is a budapesti Vörösmarty téren rendezték meg június 3-7 között. A magyarországi kiadók mellett külön standon jelentkezett a Romániai Könyves Céh, közvetlen szomszédságában pedig a Pallas- Akadémia Kiadó-Corvina könyvesház-Pro Print nyomda. A legnagyobb esemény Markó Béla dedikálása volt, az író-politikus frissen megjelent, Az erdélyi macska című, prózai írásokat tartalmazó kötetét vásárolhatták meg az érdeklődők. A dedikálás nem keltett különösebb feltűnést: az 1750 Ft-os könyvet mindössze 7 ember vásárolta meg a szerző jelenlétében, ebből egyikük a Duna TV stábja volt... /Könyvheti ízelítő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Idén hatvan kiadó tíz híján másfélszáz kiadvánnyal jelentkezett. Az új könyvek között volt a Kossuth Kiadó Rt. Magyar Kódex című sorozatának első kötete; Az Árpádok világa, mely a magyar művelődéstörténetet öleli fel a kezdetektől a XIV. század elejéig, 1301-ig; a többi öt kötet 2001 októberéig fog megjelenni. Ezer forint alatti kiadvány alig volt, ezért több volt az érdeklődő, mint a vásárló. Vajon mennyibe fog kerülni a Himnusz és a Szózat tervezett kiadása egy kötetben, kottával, 16 nyelven, köztük románul és héberül is a Zrínyi Nyomda Rt. kiadásában? A Püski Kiadó újabb kiadványai között szerepelt Balázs Ferenc két könyve: Bejárom a kerek világot és A rög alatt; Dsida Jenő Légy már legenda! (Összes versei és műfordításai), Pusztai János Önéletrajz című könyve, Szervátiusz Tibor szobrászművész albuma, László Gyula Múltunkról utódainknak címmel két kötetbe foglalt néhány műve őstörténetünkről. Az erdélyi magyarság történetéről és hagyományairól szóló, idén tavasszal Romániában megjelent tankönyv is volt a standon /Fejér László: 70. Ünnepi Könyvhét Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./ A könyvheti újdonságok között van a Thassy Jenő Hátraarc /Balassi Kiadó, Budapest, 1999/ című önéletrajzi könyve. Az 1951 óta New Yorkban élő szerző a könyv bemutatójára Budapestre érkezett. Ez a kötet az előző, a Veszélyes vizeken című folytatása. Abban a második világháború alatti időkről szól, a mostani pedig az 1945-46-os évekről. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./
1999. június 7.
Június 4-én és 5-én Marosvásárhelyen tartotta meg IV. Kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Beszámolót tartott a RMKDP tiszteletbeli elnöke: Varga László, elnöke: Kelemen Kálmán, politikai alelnöke: dr. Bárányi Ferenc, továbbá országos vezetőségi tagok és tisztségviselők. A Határokon Túli Magyarok Hivatalának üdvözletét Bálint-Pataki József tolmácsolta. A beszámolókban hangot kapott a politikai-közéleti reményekben való csalódás is, annak a konstatálása, hogy romániai magyarság számos lényeges követelésének nem sikerült érvényt szerezni. Tekintettel arra, hogy az RMKDP nem jegyeztette be magát az új párttörvény előírásainak megfelelően, a kongresszus megvitatta és elfogadta a névváltoztatásra irányuló javaslatot, melynek értelmében a továbbiak során a szervezet Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnevezéssel fog működni. Üdvözölte a kongresszust Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke., emlékeztetve, hogy az RMKDP jóvoltából az Európai Néppártban (EPP) jelen van az RMDSZ, de mondta, úgy, hogy hangsúlyosan a Kereszténydemokrata Mozgalmat fogja előtérbe tolni, és képviseletet biztosítani neki. .Frunda György szenátor bejelentette, hogy belép a Kereszténydemokrata Mozgalomba. A megejtett tisztújítás eredményeként az elnöki tisztséget változatlanul Kelemen Kálmán tölti be. Tiszteletbeli elnök: Varga László lelkipásztor. Megválasztották az országos vezetőséget, illetve a különböző szakbizottságok tagjait. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 7. - 1489. sz., Mózes Edith: Mozgalommá alakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./
1999. június 10.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke jún. 9-i sajtóértekezletén Emil Constantinescu államfőt bírálta, mondván, az államfő érdemtelenül nagy fontosságot tulajdonított az úgynevezett Kolozsvári Nyilatkozatnak, amely Erdély és a Bánság autonómiáját követeli. Constantinescu állásfoglalása "választási kampányra emlékeztető jellegű". Az RMDSZ elnöke kifejtette: ha az Erdélyben élő magyar és román értelmiségiek elégedetlenségeket fogalmaznak meg, azokat meg kell hallgatni. /Markó: Constantinescu eltúlozta a Kolozsvári Nyilatkozat fontosságát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
1999. június 11.
Jún. 11-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla politikai tájékoztatót tartott, majd helyzetjelentést terjesztett elő. Felkérte az elnököket, tartsák be a területi szervezetek alapszabályzata esetleges módosításának kongresszus által előírt határidejét. A nemrég lezajlott román - magyar futballmérkőzés utáni magyarellenes megnyilvánulások kapcsán pedig arra kérte a részvevőket, hogy a jövőben bármilyen hasonló jelenségről vagy jogsérelemről nagyon gyors tájékoztatást adjanak. A szövetségi elnök hangsúlyozta a Koszovó utáni helyzetelemzés szükségességét és azt, hogy véleménye szerint ebben az RMDSZ-nek kezdeményező szerepet kell vállalnia. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 14. - 1494. sz./
1999. június 15.
Megkezdte újabb romániai látogatását Max Van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, akit jún. 15-én Markó Béla szövetségi elnök látott vendégül munkareggelin. A megbeszélésen Markó tájékoztatta a kisebbségügyi főbiztost a romániai belpolitika legújabb fejleményeiről és ezen belül a romániai magyar nemzeti közösség helyzetéről. A szövetségi elnök részletesen kitért a tanügyi, illetve a helyhatósági törvény módosításának jelenlegi stádiumára, és ismertette az RMDSZ álláspontját az önálló magyar egyetemmel kapcsolatban. A szövetségi elnök szerint a most tervezett Délkelet-Európai Stabilitási Paktum megfelelő kerete lehetne a kisebbségi kérdés általános rendezésének. A kisebbségi főbiztost fogadta Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter is. Max Van der Stoel június 16-án látogat el az RMDSZ fővárosi székházába, majd Kolozsvárra utazik. Max Van der Stoel úgy nyilatkozott: a tanügyi törvény jelenlegi - a két ház egyeztető bizottsága által előterjesztett - változata nem tartalmaz korlátokat az anyanyelvi oktatás számára, tehát elég jó. Az EBESZ-főbiztos reményét fejezte ki, hogy a törvénynek ezt a változatát mind a képviselőház, mind pedig a szenátus elfogadja. /Max Van der Stoel: Elég jó a tanügyi törvény jelenlegi változata Újabb romániai látogatáson az EBESZ főbiztosa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
1999. június 16.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Takács Csaba jelenlegi ügyvezető elnököt bízta meg az új ügyvezető elnökség kialakításával. Az ügyvezető elnököt és az ügyvezető elnökséget az SZKT és a SZET együttes ülése nevezi ki a szövetségi elnök javaslatára. Takács Csaba elmondta, hogy elkezdte a konzultációkat az ügyvezető elnökség kialakítását illetően. Fontosnak tartja a belső választások megtartását, az önkormányzati választások előkészítését, illetve a parlamenti választások megszervezését és lebonyolítását. - Jún. 15-től Markó Béla kinevezte Szatmári Tibort az RMDSZ sajtóirodájának vezetőjévé. /Takács Csaba marad az ügyvezető elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
1999. június 17.
Jún. 17-én tartotta az RMDSZ bukaresti székházában a szokásos heti sajtóértekezletét. Markó Béla elnök kijelentette, hogy Max van der Stoel kisebbségügyi főbiztos megelégedését fejezte ki a tanügyi törvény módosításának az anyanyelvű oktatásra vonatkozó előírásaival kapcsolatban. Az RMDSZ elnöke ezzel szemben nem volt annyira elégedett. Megállapította, hogy szükség van még a szenátus kedvező döntésére is, azon túl pedig nagyon fontos az is, hogy a törvényt megfelelőképpen alkalmazzák. - Vida Gyula képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke bejelentette, hogy már csak az államelnök aláírására vár az RMDSZ által másfél éve kezdeményezett, a kis és közepes vállalatok támogatását célzó törvénytervezet, amely jelentős lépés nemcsak a gazdasági reform terén, hanem az integráció irányába is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún.17. - 1497. sz./
1999. június 18.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Max van der Stoel európai nemzetiségi főbiztossal való megbeszélés után kifejtette: az elvi kérdésekről volt szó. Az elmúlt hetekben komoly nézetkülönbség volt közöttük. Markó szerint ugyanis a kisebbségi főbiztosi intézmény a kisebbségi kérdés megoldásában csak egyfajta fájdalomcsillapító szerepet tud ellátni, és Koszovó után ezt újra kell gondolni. Erről beszélgettünk a főbiztos úrral. Tisztáztuk, hogy nem az ő személyéről van szó. Markó szerint az ajánlás jellegű európai dokumentumoktól el kell jutni a konkrét, kötelező erejű szabályozásokig; sokszorosan meg kellene szigorítani az ellenőrzési mechanizmusokat, s abban is megegyeztek, hogy ebben a kisebbségi főbiztosnak kezdeményező szerepet kellene játszania. Max van der Stoel egyetértett ezzel. A mostani tárgyaláson az oktatási törvényről beszéltek. /Zsehránszky István: Európai fájdalomcsillapító helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
1999. június 18.
Június 18-án Székelyudvarhelyen tartotta az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör országos gyűlését. Az alapszabályzat és a program módosítása után a részvevők megtárgyalták a belső választásokkal kapcsolatos teendőket. A rendezvényen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is. - Az országos gyűlést megelőzően, június 17-én a platform vezetői "Szabadelvű Perspektívák" címmel polgári fórumot tartottak Székelyudvarhelyen, melyen a civil szervezetek tagjai, vállalkozók és más érdeklődők vettek részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18. - 1498. sz./
1999. június 19.
Jún. 19-én Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa, amelynek mandátuma a májusi kongresszuson lejárt. Ezzel párhuzamosan kezdte el munkálatait a Szövetségi Képviselők Tanácsa is, amelynek napirendjén elsősorban a belső választásokra, valamint az önkormányzati választásokra vonatkozó szervezési intézkedések szerepeltek. Délután SZET-SZKT együttes ülésre került sor, amelyen megerősítették tisztségében Takács Csaba ügyvezető elnököt, és az ügyvezető elnökséget, majd kijelölték a belső választásokat koordináló munkacsoportot, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottságot, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságot és a Szövetségi Ellenőrző Bizottságot. A Szövetségi Egyeztető Tanács az RMDSZ társult tagjainak döntéshozó fóruma. Tagjai a kulturális, az oktatási, szociális, tudományos, művészeti, ifjúsági és különböző szakmai szervezetek által delegált képviselők, továbbá több más egyházi, kulturális, tudományos és közéleti személyiség, akiket a szövetségi elnök hív meg - teljes vagy tanácskozási jogkörrel. A SZET elvi állásfoglalásokat bocsát ki a romániai magyar nemzeti közösséggel kapcsolatos alapvető kérdésekről; összehangolja a társult tagok tevékenységét; határozati javaslatokat tesz az SZKT-nak és véleményezheti az SZKT határozatait; szakmai segítséget nyújt a Szövetség különböző döntéshozó testületeinek, és beszámolót kérhet a Szövetség vezető tisztségviselőitől. Az RMDSZ múlt hónapi, VI. kongresszusa különböző módosításokat hozott a SZET hatáskörét illetően: a SZET, amely eddig csak konzultatív szerepet töltött be, most bizonyos esetekeben részt vesz a döntéshozatalban is: a módosított alapszabályzat szerint évente egyszer kötelező módon SZET-SZKT együttes ülésre kerül sor, bizonyos döntéseket - az ügyvezető elnökség, illetve a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSZ költségvetésének elfogadása - e két testület csakis együttesen hozhat meg. - A SZET alakuló ülését Markó Béla szövetségi elnök vezette, aki megköszönte Csávossy György leköszönő elnöknek négyéves tevékenységét. Megválasztották a SZET Állandó Bizottságát: Kelemen Hunort választották elnöknek. Alelnök maradt Káli Király István, a titkár pedig Antal Attila. - A SZET-üléssel egyidőben tartotta tanácskozását az SZKT is. A kongresszus meghosszabbította a testület mandátumát a novemberi belső választásokig. Az SZKT a belső választásokkal kapcsolatos határozattervezetek véglegesítésére munkabizottságot hozott létre. - A SZET-SZKT együttes ülésén Markó Béla tartott politikai beszámolót. A koszovói tragédiának el kell gondolkodtatnia a nemzetközi szervezeteket azon, hogy milyen módszerekkel lehet az ehhez hasonló konfliktusok kirobbanását megelőzni. A szövetségi elnök szerint az európai intézmények csak afféle "fájdalomcsillapító szerepet" töltöttek be, a kisebbségi jogok védelmére kialakított mechanizmusai gyengék. Az RMDSZ-nek mint Európa legnagyobb nemzeti kisebbség képviselőjének kezdeményező szerepet kell betöltenie abban, hogy ezek az ellenőrzési mechanizmusok valóban hatékonyakká váljanak. Markó kifejtette: a szövetségi elnöki hivatalban át kell gondolni néhány hatáskört, és új munkacsoportokat kell létrehozni. Ezek közé sorolta a sajtótevékenységet - amelynek nemrég kinevezett felelőse Szatmári Tibor -, illetve a bel- és külpolitikai munkacsoportot. Amint azt korábban már bejelentette, az ügyvezető elnöki tisztségre Markó Béla ismét Takács Csabát jelölte. Takács Csabát végül a két testület tagjai, titkos szavazással, 84:36 arányban újraválasztották tisztségébe. A két testület szintén titkos szavazással döntött a Takács által javasolt ügyvezető alelnökök személyéről. A testület új összetétele a következő: területi szervezetekért felelős alelnök Nagy Zsolt, önkormányzati alelnök Madaras Lázár, művelődési és egyházügyi alelnök Sebesi Karen Attila, oktatási alelnök Nagy F. István, gazdasági alelnök Péter Pál, a kormányzati tevékenységért felelős alelnök Borbély László. /Székely Kriszta: Együttes ülésen a SZET és az SZKT. Megalakult az új ügyvezető elnökség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
1999. június 20.
Jún. 20-a, ez a vasárnap emlékezetes lesz Szászrégen magyarságának: a római katolikus templom kertjében szobrot állítottak Petőfi Sándornak. A mellszobor id. Jorga Ferenc alkotása. Ökumenikus istentisztelet tartottak. Kilyén Ilka színművésznő szavalt, majd Darvas Ignác elnök átadta a fiataloknak a Máncz János Alapítvány díjait. Előtte ismertette a névadó számtantanár küzdelmes munkásságát. - A templomkert idővel kis szászrégeni Pantheonná alakulhat, jelentette ki Pakó Benedek plébános. Hiszen id. Jorga Ferenc egy másik alkotása, Márton Áron püspököt formázó egészalakos szobra már áll, tőle balra pedig, Petőfi és két kopjafa szomszédságában, áll a másik talapzat: ez a mártír győri püspök, báró Apor Vilmos bronzalakjára vár. A Petőfi-szobrot Markó Béla leplezte le, majd beszédet mondott. Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke következett, akinek az édesapja a harmincas évek elején éppen e templomban és iskolájában volt kántortanító. - Erre az alkalomra emlékfüzet jelent meg Múltunkról címmel, az Illyés Közalapítvány támogatásával, melynek példányait az ünnepség végén a szó szoros értelmében szétkapkodták. /Bölöni Domokos: Magyarok ünnepe Szászrégenben. Védjegyünk, Petőfi. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./
1999. június 24.
Jún. 24-én került sor Bukarestben az RMDSZ szokásos heti sajtóértekezletére. A jelenlegi politikai helyzet ismertetésén kívül Markó Béla kitért az országot sújtó árvizek kérdésére is. Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint hiányzik a megfelelő törvényes keret, mely biztosítaná a természeti katasztrófák megelőzését és következményeiknek hatékony felszámolását. A szövetség elnöke ugyanakkor felhívást intézett a kormány és az érdekelt állami intézmények fele, hogy mielőbb dolgozzák ki a természeti katasztrófák megelőzésének országos stratégiáját, és terjesszék a parlament elé a katasztrófák következményeinek felszámolásáról szóló törvényt. Mint Pete István beszámolt róla, május 31-ig 190.000 hektár árvíz sújtotta mezőgazdasági területet tartottak nyilván, s ez a szám valószínűleg meg fog duplázódni a mostani, 23 megyét érintő esőzések és árvizek során. A Nemzetbiztonsági Stratégiával kapcsolatban Szabó Károly szenátor értékelte azt a szemléletváltást, hogy nem az állam, hanem az állampolgárok biztonsága szerepel az első helyen. Az RMDSZ szenátora hiányolta viszont azt, hogy kevés szó esik a kisebbségek pozitív hozzájárulásáról a nemzetbiztonsághoz, mert mint mondotta, nem a kisebbségek léte, vagy jogos követeléseik jelentenek veszélyt az államra, hanem éppen e követelmények állam általi visszautasítása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest),. jún. 24. -1500. sz./
1999. június 25.
Jún. 25-én tartotta alakuló ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A jelenlévők megvitatták az Ügyvezető Elnökség struktúrájának módosulása során felmerült szükséges gyakorlati intézkedéseket, a főosztályok struktúráját. Markó Béla szövetségi elnök kinevezte emberjogi és kisebbségjogi tanácsosának Asztalos Csaba Ferencet, aki ezentúl a Szövetségi Elnöki Hivatal belpolitikai osztályán fejti ki tevékenységét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1501. sz./
1999. július 1.
Jún. 30-án a szenátus megvitatta, és néhány módosítással elfogadta a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az egyeztető bizottság által kidolgozott változatát. A szavazás eredménye: 90 igen, 6 nem szavazat, és 5 tartózkodás. A kedvező szavazatarány úgy alakulhatott ki, hogy a szenátusi frakciók a vitát megelőzően kompromisszumos megoldásra jutottak. Ennek értelmében nem szavazták meg a 184. szakaszt, amely a multikulturális intézmények működését szabályozza, elfogadták viszont a sokat vitatott 123. cikkelyt, amely kimondja, hogy az egyetemeken lehet csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat szervezni a nemzeti kisebbségek nyelvén, kérésre pedig multikulturális egyetemeket is létre lehet hozni, amelynek oktatási nyelvéről a felsőfokú intézmények alapításáról szóló törvény rendelkezik. Az Iliescu vezette RTDP előzően felajánlotta: amennyiben "elfogadható" megszövegezésben szavazzák meg a tanügyi törvénynek a multikulturális felsőoktatási intézményekre vonatkozó 184. szakaszát, az RTDP hajlandó elfogadni a 123. cikkelyt. Mint ismeretes, a szenátusban a kormánykoalíciónak alig egy szavazatfölénye van. - Azt a szakaszt, amelyik kimondja, hogy a multikulturális egyetemeken minden oktatási részleget az adott nyelven előadó tanárok által választott rektor-helyettes vezet, aki maga dönt a felmerülő adminisztrációs kérdésekben, a szenátus nem fogadta el. Az eltérésekről júl. 1-jén a két ház együttes ülése fog dönteni. A döntés úgy összegezhető, hogy a multikulturális egyetemek működéséről szóló szakasz a kisebbségek számára hátrányos módosításáért cserébe az ellenzék is megszavazta a 123. cikkelyt. - Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: elégedett az eredménnyel, azonban változatlanul nehezményezte, hogy a törvény továbbra is tiltja a történelem és földrajz anyanyelven történő gimnáziumi és líceumi tanítását. /Kompromisszum a szenátusban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
1999. július 1.
Az RMDSZ felkérte a kormányt és a környezetvédelmi minisztériumot, hogy sürgősen dolgozzon ki egy árvíz-megelőzési stratégiát és törvénytervezeteket a természeti csapások következményeinek elhárítására, nyilatkozta Markó Béla, a szövetség elnöke. Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy május 31-ig 190.000 hektár termőföldet sújtott az árvíz. - Az utóbbi két hét viharai és áradásai 20 emberéletet követeltek, 3 személy megsebesült, az anyagi károk többszáz milliárd lejre rúgnak az ország 18 megyéjének több mint 80 árvízsújtotta településén. /Árvíz-megelőzési stratégiát követel az RMDSZ. = A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), júl. 1./
1999. július 7.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kisebbségekre vonatkozó román törvényekről tájékoztatta Michael H. Haltzeltet, az amerikai szenátus külügyi bizottsága szakmai csoportjának vezetőjét Bukarestben, az RMDSZ székházában rendezett találkozón. Markó elmondta, hogy a kisebbségi jogok gyakorlását szavatoló törvények elfogadása lassú ütemben történik, nagyon sok ellenállásba ütközik. A kisebbségek anyanyelvének közéleti használatáról szólva Michael H. Haltzelt követendő példaként említette a finnországi svéd kisebbség számára biztosított jogokat. A találkozón részt vett James Rosapepe amerikai nagykövet is, aki a napokban bejelentette, hogy az ősztől az Egyesült Államok kolozsvári konzulátusán külön személy fog foglalkozni az erdélyi etikumközi kapcsolatok figyelésével. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt időszakban többször visszautasította az amerikai elnöknek és az amerikai külügyminiszternek azt a megállapítását, hogy Romániában modellértékű lenne a nemzeti kisebbségek kérdésének megoldása. Az RMDSZ felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában egyelőre csak a lehetőségek adottak a kisebbségi kérdés megnyugtató megoldását szolgáló törvényi keretek kialakítására. /Amerikai szenátusi tisztségviselő Markó Bélánál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
1999. július 9.
Júl. 9-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök Marosvásárhelyen fogadta a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és ezen belül az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) , és diákújságírókat tömörítő DUMA szervezet vezetőit. A megbeszélésen a jelenlevők megtárgyalták az RMDSZ VI. Kongresszusán elfogadott, a szövetség ifjúságpolitikai célkitűzéseire vonatkozó határozatának főbb pontjait, különös hangsúlyt fektetve a szövetségre háruló feladatokra az ifjúsági szervezetek támogatása terén, ezen belül pedig a magyar ifjúság érdekképviseletére és érdekérvényesítésére. A találkozón az ifjúsági szervezetek vezetői ismertették a magyar Ifjúsági- és Sportminisztérium kezdeményezése nyomán megrendezésre kerülő Magyar Ifjúsági Konferencia terveit is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./
1999. július 13.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 12-én a romániai magyar tömegtájékoztatás vezetőivel találkozott Marosvásárhelyen. Előttük kifejtette: kéri a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőségét, hogy a székelyudvarhelyi Polgári esték részvevőinek az SRI általi megfigyelési botrányát sürgősen vizsgálja ki. Markó Béla megerősítette, hogy Costin Georgescu, az SRI igazgatója egy korábbi beszélgetésükön elismerte: a titkoszsolgálatnak korábban az irredentizmussal és magyar veszéllyel foglalkozó külön ügyosztálya létezett, amelyet azóta felszámoltak. Ennek ellenére tény, hogy az RMDSZ-t és különböző politikusokat azóta is figyeli a titkosszolgálat. Ezt bizonyítja a lehallgatókészülékek felfedezése például RMDSZ-székházakban. Markó Béla szerint nem is az a lényeg, hogy az említett ügyosztály létezik-e vagy sem, hanem hogy mit tekint az RHSZ azóta is nemzetbiztonsági kérdésnek. Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatal újjászervezte emberjogi főosztályát, amelynek felelőséhez, Asztalos Csaba emberjogi és kisebbségi tanácsoshoz lehet fordulni az ehhez hasonló jogsérelmekkel. - Markó Béla szerint Csapó József szenátortársának az a gesztusa, hogy a tanügyi törvény ellen szavazott, felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával is, amelyeket az új törvény, meglevő hiányosságai ellenére, a kisebbségeknek biztosít. /Balló Áron: Markó Béla kivizsgálást kér az RHSZ-től. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
1999. július 14.
Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Bukarestbe utazott és júl. 12-én hivatalos megbeszéléseket tartott Valeriu Stoica igazságügyminiszterrel. A román és a magyar igazságügyi minisztérium 1997 szeptemberében írt alá együttműködési megállapodást. Ennek alapján szakértői konferenciát rendeztek a gazdaságjogról 1998 januárjában Békéscsabán, a közép- és kelet-európai igazságszolgáltatás korszerűsítésének feladatairól 1998 áprilisában Budapesten, majd szemináriumot tartottak tavaly októberben Aradon az emberi jogok európai konvenciójának, illetve az Európa Tanács emberi jogi dokumentumainak büntetőjogi alkalmazásáról. A két miniszter megállapodott a további együttműködésben. Ezek közé tartoznak a román és a magyar bírók kölcsönös látogatásai és tapasztalatcseréi, a két minisztérium szakértőinek találkozói annak érdekében, hogy kölcsönösen könnyítsék az Európai Unió normáinak megfelelő jogharmonizációt. - Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke júl. 13-án a bukaresti Elnöki Hivatalban találkozott Dávid Ibolya igazságügyi miniszterrel. A szövetségi elnök ismertette az RMDSZ helyzetértékelését, kormánykoalíciós tevékenységét és teendőit. /Román-magyar igazságügyi tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Egy Aradon kialakítandó magyar-román megbékélési emlékpark tervéről folytatott megbeszélést júl. 13-án Bukarestben Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter Radu Vasile miniszterelnökkel. A parkban a tíz évvel ezelőtti román forradalom emlékműve mellett helyet kapna az 1848-as magyar szabadságharcot jelképező szoborcsoport is, amelyet jelenleg lebontott állapotban az aradi várban őriznek. Kölcsönös a remény, hogy az aradi emlékpark létrehozásáról a két kormány egyezmény formájában meg tud állapodni, s az alapkövet idén október 6-án a két miniszterelnök helyezheti el - mondta a találkozó után Dávid Ibolya. /Magyar-román megbékélési emlékpark terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
1999. július 14.
Júl. 17-én leleplezik a Beszterce-Naszód megyei Sófalván, az ottani csata 150 éves évfordulója alkalmával felállítandó emléktáblát, melyen jelen lesz Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14. 1514. sz./
1999. július 15.
A Székelyudvarhelyen júl. 8-án történt titkosszolgálati megfigyelés ügyében Markó Béla, RMDSZ-elnök találkozott Costin Georgescuval, Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, aki elismerte, hogy a jelenlegi kormányzat hivatalba lépése előtt a SRI-n belül külön vizsgálták az irredentizmust és a "magyar veszélyt". Azonban biztosította Markót, hogy ezt a tevékenységet felszámolták. - Az ügyben az SRI cáfolatot tett közzé, amelyben kijelenti: "A Román Hírszerző Szolgálat nem a Polgári esték rendezvény résztvevőit figyelte, hanem más feladatot végzett július 8-án Székelyudvarhelyen". - Antal István képviselő, a helyi RMDSZ szervezet elnöke Costin Georgescutól, a SRI igazgatójától kért felvilágosítást az "incidenssel" kapcsolatosan, ugyanis, mint mondta, a titkosszolgálat sajtóirodája által közzétett kommünikéből nem tűnik ki, hogy pontosan ismernék az események lefolyását. Ugyanakkor azt is kérte, hogy legyenek operatívabbak az ilyenszerű események tisztázásában, ugyanis az "incidens" után négy nappal került sor csupán a SRI hivatalos állásfoglalására. Antal István figyelmeztette a SRI igazgatóját, hogy élni fog a jogával, és a szenátus megfelelő szakbizottságához fordul az események kivizsgálása érdekében. /(mózes) [Mózes Edit]: A székelyudvarhelyi SRI- "incidens" ügyében. Antal István képviselő szenátusi vizsgálatot kér. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./
1999. július 16.
Júl. 16-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Felsőoktatási Tanácsa. A megbeszélésen Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István, az ügyvezető elnökség oktatási alelnöke és Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár is részt vett. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy a felsőfokú oktatás tanerőinek sürgősen elemezniük kell a tanügyi törvény adta új lehetőségeket, és meg kell állapítaniuk a cselekvési prioritásokat. Az RMDSZ vezetőségének illetékesei külön is tárgyalni fognak a kolozsvári, a marosvásárhelyi és más városbeli felsőoktatási intézmények tanáraival, hogy megállapítsák a magyar nyelvű oktatás kibővítési lehetőségeit. Elsősorban azokra a területekre kell gondolni, ahol eddig nem volt magyar nyelvű oktatás, mint a műszaki, közgazdasági és más szakterületeken, ugyanakkor fel kell mérni a tankönyvekben, előadásokban mutatkozó hiányt. Markó Béla a kolozsvári MKT álláspontjáról elmondta, ő sem elégedett a törvénnyel, de mindenképpen előrelépést jelent az 1995-ös tanügyi törvényhez képest. "A kolozsváriak álláspontja nem oktatási, hanem politikai töltetű, ami az RMDSZ csúcsvezetőségével szembeni ellenérzését jelenti." - állapította meg. /Ülésezett a Felsőoktatási Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
1999. július 22.
Júl. 22-én Kézdivásárhelyen felavatták Bem tábornok mellszobrát, Vetró András alkotását. A szobrot Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkára, a Fidesz alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a város szülötte leplezte le. Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnök meleg üdvözletét tolmácsolta, aki elfoglaltsága miatt nem jelenthetett meg az ünnepségen, s méltatta a 150 évvel ezelőtti események jelentőségét, "a magyar szabadságharcok legszebb ágának" tekintve az önfeláldozó 48-49-es harcot. Markó Béla a pesszimizmus helyett az örökös talpon állni tudás képességét, a túlélést biztosító akaratot, a helytállást emelte ki. Kovács István író, krakkói magyar főkonzul, Bem-kötet szerző a nagy hadvezér személyiségét rajzolta föl. Jelen volt Komlóssy József, a FUEV alelnöke és Tamás Sándor háromszéki képviselő is, nem szólva az RMDSZ Kovászna megyei, illetve kézdivásárhelyi és kézdiszéki szervezetének vezetőiről. /Szoborállítással hódolva Bemnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./
1999. július 24.
Júl. 24-én délelőtt több mint ötszáz ember előtt tartott előadást Markó Béla szövetségi elnök és Nicolae Manolescu liberális politikus A regionális együttműködés szerepe az új stabilitási rendszer kialakításában címmel. Nicolae Manolescu szerint hiába beszélünk integrációs törekvésekről mindaddig, míg nincs igazi szándék az európai felzárkózáshoz. Romániában nem tüntek el a nemzeti gyűlölködés gyökerei. Markó Béla figyelmeztetett arra, hogy a nagy fogadkozások évszázadát búcsúztatjuk. Soha többé nemzeti gyűlöletet, mondják. A Koszovó utáni helyzet azt jelenti, hogy most már európai érvényű kisebbségi ajánlások helyett európai érvényű kisebbségi törvénykezésre van szükség. "Fel kell adni a saját kisebbségeikre acsarkodó nemzetállamok eszméjét, szét kell oszlatni a saját kisebbségeiket megfigyelő titkosszolgálatok lidércnyomását, és ki kell alakítani egy másfajta, egy együttműködő, tehát stabil Közé-Kelet-Európát." - hangsúlyozta. Markó képtelen helyzetnek tartja azt is, hogy Románia nyugati kapujánál van olyan 140 kilométeres útszakasz - Szatmárnémeti és Nagyvárad között -, ahol még mindig nincsen egyetlen nemzetközi határátkelőhely sem. Mint ahogy az Erdélyt átszelő autósztrádáról sem tudni pontosan, mikor lesz belőle valami. Orbán Viktor beszédében kifejezte, személy szerint neki az fáj a legjobban, hogy nem történik előrelepés az önálló magyar állami egyetem újralétesítése és az egyházi javak visszaszolgáltatása terén. A miniszterelnök finnországi példát említett, ahol a 6 százalékos svéd kisebbségnek nemhogy önálló egyeteme van, de a finn iskolákban kötelező tantárgy a svéd nyelv. A magyar kormány ezentúl is támogatni fogja az RMDSZ céljait, tehát továbbra sem Budapestről fogják megmondani, hogy mit vár el a romániai magyar kisebbség - fogalmazott az kormányfő. Az elmúlt tíz év történelmi eseményeiről szólva, amikor átrendeződött a térkép, Orbán elmondta: a valóság azt mutatja, hogy az átmeneti időszakból a térség országai nem egyformán kerültek ki. Az országok az elmúlt évtized történései alapján három csoportba sorolhatók: a posztkommunizmust is maguk mögött hagyó demokratikus államok, mint például Magyarország, demokratizálódás útján haladó országok, valamint lemaradottak, a teljes káosz felé sodródó államok. A fejlettségbeli különbségek három fő tényezőre vezethetők vissza: politikai és gazdasági változások, restauráció, valamint a kisebbségek jogainak a többség általi biztosítása. Utóbbira Orbán szerint háromféle megoldás létezik: a kisebbségek elleni erőszakos magatartás, amely sokszor fegyveres konfliktusba torkollhat, ez a balkáni megoldás. A kelet?európai megközelítés, amikor nem engedik meg a kisebbségeknek, hogy saját elképzelésüknek megfelelően rendezzék be életüket. A közép-európai modell azonban az, amikor a többség engedi a kisebbségnek, hogy életét saját elképzelése alapján élje. Orbán Viktor júl. 24-én délben Székelyudvarhely polgármesterével ebédelt, majd hazautazott. /Markó Béla és Orbán Viktor Tusnádfürdőn. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) júl. 26./
1999. július 24.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot tett közzé az új tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A nyilatkozatról Markó Béla szövetségi elnök véleményét kérdezte a Romániai Magyar Szó munkatársa. Markó Béla kifejtette, hogy meg kell nézni az 1995-ös oktatási törvényt, és azt, hogy milyen változtatásokat kért a romániai magyarság és hogy az 1999- es új oktatási törvényben milyen változtatásokat sikerült elérni. Markó szerint "elég nagy arányban teljesültek igényeink. Az is igaz, hogy egyes elvárásaink nem váltak valóra." Jelentős az előrelépés: anyanyelven lehet felvételizni az egyetemekre, lehetővé válik az iskolai dokumentumok magyar nyelven való kiállítása. Markó szerint a törvény bírálata a politikai küzdelem megnyilvánulása. Az RMDSZ elnöke ezt rendkívül vétkesnek tartja ezt, mert megint azt próbálják sugallni, hogy nem értek el semmit.- Ugyancsak Tőkés László környezetéből tiltakozás indult el az ellen, hogy Markó Béla Asztalos Csaba Ferenc fiatal jogászt emberi és kisebbségjogi tanácsosi tisztségbe nevezte ki. Markó Béla szerint az ő hatásköre, hogy maga mellé tanácsosokat nevezzen ki. "Én sem szólok bele abba, hogy a Királyhágómelléki Egyházkerület milyen tanácsosokat választ." /Máthé Éva: Markó Béla válasza Tőkés László Nyilatkozatára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ Markó Béla szövetségi elnök Tőkés László nyilatkozatáról elmondta: sajnálja, hogy ez a nyilatkozat megszületett, és rendkívül sajnálja, hogy a szervezet tiszteletbeli elnöke továbbra is élesen támadja az RMDSZ parlamenti frakcióit, az RMDSZ teljes vezetését. Azt üzente a püspök úrnak, hogy a politikai küzdelemnek az oltárán, ne áldozzák fel az anyanyelvű oktatás kérdését. Tovább kell küzdeni azért, hogy amit most nem sikerült, azt is megváltoztassuk. Mostantól kezdődően lehet anyanyelven felvételizni, lehetséges a szakoktatás magyarul, mostantól kezdve nemcsak tanár- és művészképzés lehetséges magyarul egyetemi szinten, hanem minden: közgazdaságtani, jogi, mezőgazdasági, műszaki oktatás is. "Mostantól egyes iskolai dokumentumokat magyarul is meg lehet szerkeszteni, mostantól kezdve nemcsak román gyerekek számára lehet létszám alatti osztályokat létesíteni, hanem magyar gyerekek számára is, mostantól kezdve nemcsak csoportokat és tagozatokat, hanem kollégiumokat és fakultásokat is lehet létesíteni magyarul, és az önálló magyar egyetem lehetőségét sem zárja ki ez a törvény." "Püspök úr észre sem veszi, hogy miközben ő minket, engem, vagy a parlamenti frakción akar ütni, tulajdonképpen az egész romániai magyarságon üt." "Ha püspök úrban nincsen remény és nincs bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni." /Mózes Edith: Markó Béla Tőkés László nyilatkozatáról. Püspök úrral így, ezen az úton nem tudunk együtt menni! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./
