Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 131447 találat lapozás: 1-30 ... 127591-127620 | 127621-127650 | 127651-127680 ... 131431-131447
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  

Névmutató:

2017. július 7.

Rise Project: bűnszövetkezetet irányított Liviu Dragnea Teleorman megyében
Egy Teleorman megyei bűnszövetkezet vezetőjeként hatalmas összegű közpénzekhez juttatta cégét éveken keresztül Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke – írja egy állítólagos 2011-es titkosszolgálati dokumentumra hivatkozva a Rise Project. Az oknyomozó portál szerkesztőségére a cikk közlése előtt néhány órával csaptak le az adóhatóság (ANAF) ellenőrei.
A Rise Project riporterei a belügyminisztérium titkosszolgálatának (DGPI) tulajdonított dokumentumot ismertettek írásukban. A jelentés szerint „egy Teleorman megyei döntéshozókból álló bűnszövetkezet”, élükön Liviu Dragnea akkori tanácselnökkel, uniós alapokból és kormányzati forrásokból származó összegeket térített el.
A pénz az állítólagos titkosszolgálati dokumentum szerint a Teldrum nevű útkarbantartó vállalathoz jutott, amelynek többségi tulajdonosa a szociáldemokrata politikus volt. Liviu Dragnea a kincstárjegyekhez hasonló, úgynevezett bemutatóra szóló részvényeket birtokolt a cégnél, így a neve nem szerepelt a cégbírósági nyilvántartásban. Hivatalosan a vállalkozást a jelenlegi PSD-elnök volt évfolyamtársai, barátai irányították.
A Teldrum törvénytelen módon több mint egy évtizedig sorra nyerte az útkarbantartásokra kiírt versenytárgyalásokat a megyében, a munkálatokról szóló szerződések egy része pedig fiktív volt – olvasható a jelentésben. A cég ugyanakkor illegálisan finanszírozta a PSD választási kampányait 2008-2009-ben.
A Teleoman megyei rendőrség akkori parancsnoka, Iulian Ciorobescu a Rise Projectnek elmondta, hogy ismeri ezt a titkosszolgálati jelentést. Közlése szerint a DGPI tisztjei által összeállított dokumentumot személyesen továbbította Liviu Popa akkori országos rendőrparancsnoknak. Ezt Popa is megerősítette az oknyomozó portálnak, de arra egyik rendőrségi vezető sem tudott magyarázatot adni, hogy miért nem jutott el a jelentés az ügyészségre.
Írásában a RISE Project emlékeztet arra, hogy a PSD júniusban kezdeményezett törvénymódosítása révén a DGPI irányítása kizárólag a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, és a Legfelső Védelmi Tanács többé nem szólhat bele a titkosszolgálat vezetőjének kinevezésébe.
Annak ellenére, hogy az oknyomozó portál által ismertetett jelentést magas rangú rendőrségi vezetők is hitelesnek nevezték, a DGPI csütörtök este tagadta, hogy a jelentés a belügyminisztérium titkosszolgálatától származna, és "határozottan elutasította az intézmény bevonását a politikai csatározásokba" – írja az Agerpres.
Megjelentek a ANAF ellenőrei a szerkesztőségben
A Rise Project már csütörtökön délben beharangozta, hogy egy titkosszolgálati dokumentum birtokában van, amely fontos infomációkat tartalmaz Liviu Dragnea múltjáról. Néhány órával később szerkesztőségükben megjelent az Országos Adóhatóság (ANAF) két ellenőre, akik az oknyomozó portált működtető cég könyvelési irataira voltak kíváncsiak. Egyikük egyébként az ANAF alelnöke és a Teleorman PSD megyei szervezetének volt kincstárnoka, Florin Tunaru volt.
Az ANAF elnöke, Bogdan Stan pénteken azt nyilatkozta, hogy az ellenőrzés egy feljelentés alapján történt, és semmi köze a Rise Project portálján megjelenő tartalmakhoz. Az adóhatósági akciótól Liviu Dragnea már csütörtök este elhatárolódott. „Mivel egy idő óta a Rise Project a személyemmel kapcsolatos témákról ír, kijelentem, hogy semmi közöm nincs az ANAF felügyelői megjelenéséhez a Rise Project szerkesztőségében, felháborítanak a történtek, az az érzésem, hogy le akarnak járatni” – olvasható a PSD elnökének közleményében.
A sajtószabadság tiszteletben tartását monitorozó ActiveWatch elítélte a Rise Project ellen irányuló „megfélemlítési akciót”. A szervezet állásfoglalása szerint az adóellenőrök megjelenése az oknyomozó portál szerkesztőségében szoros összefüggésbe hozható azzal, hogy a Rise Project az utóbbi időben Liviu Dragnea ügyei kapcsán kezdett oknyomozó munkába.
A PNL az ANAF elnökének menesztését kéri
A történtek után a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a sajtószabadság megsértése miatt az Országos Adóhatóság elnökének azonnali menesztését kérte. Ludovic Orban szerint ANAF visszaélt hatalmával amikor kivizsgálást indított egy tényfeltáró újságíró csoport ellen.
„Ez a magatartás megengedhetetlen egy olyan országban, amely tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat. Semmiképpen sem tekinthetjük véletlennek, hogy néhány órával azután, hogy a Rise Project újságírói leleplező adatokat tettek közzé Liviu Dragneáról, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökéről, az ANAF ellenőrei lerohanták a szerkesztőséget” – olvasható a közleményében.
Orban szerint, ha nem lépnek fel az ilyen akció ellen, az azt jelenti, hogy eltűrik az alkotmány által szavatolt szabadságjogok súlyos megsértését. A politikus ugyanakkor kérte az ellenőrzést elrendelő tisztségviselők menesztését is.
Tăriceanu szerint nem hiteles a jelentés
A PSD koalíciós partnere, az ALDE vezetője, Călin Popescu-Tăriceanu azt nyilatkozta csütörtök este, hogy a Rise Project által közzétett dokumentumnak szerint semmilyen valóságalapja sincs. „Semmi sem bizonyítja, hogy a Rise Project által közzétett úgynevezett dokumentum valóban egy titkosszolgálattól származik. Ez az úgynevezett dokumentum mindenféle kapcsolatokat sejtet, aminek semmilyen valóságalapja nincs. (...) 2005-be nem is ismertem Liviu Dragneát, én az akkori politikai többséghez tartoztam, Dragnea ellenzékben volt" - mondta el a Digi24 televízióban Călin Popescu-Tăriceanu, aki a 2004-2008-as időszakban Románia miniszterelnöke volt.
Megszólalt a legfőbb ügyész és a DNA is
Augustin Lazăr legfőbb ügyész pénteken újságírói kérdésre kijelentette: ha a Rise Project által ismertetett dokumentum hiteles, akkor a korrupcióellenes ügyészség (DNA) hatáskörébe tartozik a bűnvádi vizsgálat lefolytatása. „Hacsak nem dolgozik máris a DNA ezen az ügyön” – tette hozzá.
Néhány órával később a korrupcióellenes ügyészség megerősítette: a Rise Project által ismertett esetek egy részét már idén február óta vizsgálja a DNA. Egyelőre csak úgynevezett in rem eljárás zajlik, ami azt jelenti, hogy a korrupciós bűncselekmény elkövetésére irányuló gyanú megalapozottságát vizsgálják. maszol.ro

2017. július 7.

Vincze Loránt: a Minority SafePacket Európa valamennyi kisebbsége támogatja
A Minority SafePack kezdeményezés hatalmas erőssége, hogy Európa minden kisebbsége támogatja, mögötte áll – mondta el Vincze Loránt a POLITEIA Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület torockói nyári táborában.
„Az uniós szintű jogalkotás kisebbségi ügyekben nemcsak a kisebbségi jogok bővítését eredményezheti ott, ahol azok nem teljes körűek, hanem azokat a közösségeket is erősíteni tudja, amelyek jó helyzetben vannak. Minden politikus és kisebbségvédő tudja, hogy a megszerzett jogok is csorbíthatóak, így ők is érdekeltek egy európai szintű garanciában jogaik biztonsága érdekében. A Kárpát-medencei magyar közösség és a romániai magyarság mindenképp a kezdeményezés nagy nyertesei között lehet” – mondta el a FUEN elnöke pénteki előadásában.
A polgári kezdeményezés kapcsán kifejtette: nem az egymillió aláírás összegyűjtését tartja a legnagyobb kihívásnak, hanem azt, hogy ki tudjanak építeni egy olyan támogatói kört, koalíciót, amely megkerülhetetlenné teszi az Európai Bizottság számára is a kérdést. Miután eddig egyetlen polgári kezdeményezés sem jutott el a jogalkotás folyamatába, az Európai Bizottságnak most már bizonyítania kell, hogy az európai polgári kezdeményezés intézménye működő eszköz – vélekedett Vincze.
Hozzátette: hatalmas előnyünk, hogy a Minority SafePack nem egy technikai, nagyon szűk réteget érdeklő, hanem egy politikai jellegű, számos uniós polgárt és európai értékeket érintő kezdeményezés, ez is növeli annak esélyét, hogy az aláírások benyújtása után a Bizottság érdemben foglalkozzon vele.
A 16. Torockói Diáktáborban Vincze Loránt az egykori vasfüggönyön inneni és túli kisebbségek helyzetét ismertette előadásában, illetve a FUEN történetét és a Minority SafePack kezdeményezést is bemutatta a Sapientia EMTE, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, illetve az Eötvös Lóránd Tudományegyetem ÁJK Politikatudományi Intézete hallgatóinak. maszol.ro

2017. július 7.

Rise Project: Dragnea törvénytelen ügyeiről készített jelentést a belügyi titkosszolgálat
Tényfeltáró cikket közölt csütörtökön a Rise Project oknyomozó portál Liviu Dragnea képviselőházi elnök egy állítólagos „bűnszövetkezetéről”, amelynek a belügyminisztériumi titkosszolgálat (DGPI) is a nyomában volt. A Rise Project szerint a DGPI 2011-ben egy olyan jelentést állított össze, amelyben az állt, hogy egy Teleorman megyei „bűnszövetkezet”, Liviu Dragneával az élen – aki, akkor megyei tanácselnöki tisztséget töltött be – uniós és kormányzati pénzeket térített el a Teldrum útkarbantartó vállalathoz. A vállalat többségi tulajdonosa Dragnea volt, hivatalosan azonban „régi barátai” irányították. A Rise Project által megszerzett titkos jelentés foglalkozott a Teldrum tulajdonyviszonyaival, közbeszerzésekkel, fiktív munkálatokkal, gyanús pártfinanszírozásokkal, befolyásokkal. A cikk részletesen foglalkozik azzal is, hogy egy idei törvénymódosítás, amely a DGPI-t kizárólag a belügyminisztérium hatásköre alá helyezte, is a jelentés eltussolását szolgálta. A DGPI vezetőjének kinevezését ugyanis a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) is jóvá kellett hagynia. Egy módosítással az egész a belügyminiszter kezébe került. A bürokratikus folyamatban felbukkan Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének neve is. A Rise Project vázolta, hogy Cseke egy olyan módosítást nyújtott be, amely a DGPI vezetőjének kinevezését és leváltását is a CSAT jóváhagyásához kötötte volna. A javaslatot azonban átírták, Cseke pedig már nem adta a nevét hozzá, mivel nem azt tartalmazta, amit ő javasolt, ezt meg is erősítette a portálnak. A törvényt végül úgy fogadták már el, hogy azt tartalmazta: a DGPI vezetőjének kinevezéséről és leváltásáról a belügyminiszter dönt. A belügyminiszter pedig Carmen Dan, akit Liviu Dragnea bizalmasának tartanak, a megyei tanácselnöksége alatt tanácsosa volt. Transindex.ro

2017. július 7.

Romániában szisztematikusan megsértik a gyülekezési szabadságot
Alig múlik el hét úgy az ENSZ- és EU-tag Romániában, hogy meg ne sértené a hatalom az egyik legalapvetőbb emberi jogot, a gyülekezését. Amelynek korlátozása felveti a szólás- és véleményszabadsághoz való jog megsértését is.
Már a 18. században megfogalmazódott a gyülekezési szabadság, vagyis a polgároknak az a joga, hogy magán- vagy közügyek tárgyalására gyűléseket tarthatnak. Ezt követően szinte valamennyi polgári alkotmány – beleértve a ma hatályban lévő román alaptörvényt is – alapjogként szabályozta a gyülekezés szabadságát. Ennek folyománya a közterületeken történő demonstrációk szervezéséhez való jog.
A gyülekezés és tüntetés egyetlen legfontosabb korlátja az, hogy a polgárok csak békésen és fegyvertelenül vehettek és vehetnek részt ezeken a közösségi megnyilvánulásokon. A 20. században, a második világháború után több nemzetközi emberi jogi dokumentum is deklarálja a gyülekezéshez való jogot, így az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (20. cikkely), a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya (21. cikkely) és az Emberi Jogok Európai Egyezménye (11. cikkely).
A hatályos román törvények szerint (is) csak bejelentési kötelezettsége van a gyülekezést, demonstrációt szervezőnek, nem pedig engedélykérési. A hatóságnak pedig az a feladata, hogy az adott időpontra és helyszínre bejelentett eseményt biztosítsa. Ezzel szemben Romániában sorozatosan az történik, hogy az illetékes hatósági szervek vagy simán betiltják (rendszerint mondvacsinált, olykor meg sem fogalmazott indokokkal) a tervezett közösségi megnyilvánulást, vagy megpróbálják ellehetetleníteni azokat (más helyszíneket és időpontokat írva elő).
A legutóbbi botrányos eset ismét magyar vonatkozású, meg is írtuk: július 5-én székelyföldi gazdák, közbirtokossági és önkormányzati vezetők vonultak a bukaresti környezetvédelmi minisztérium épülete elé, hogy a hatóságok sürgős közbelépését követeljék a térségükben mindennapossá vált medvetámadások megfékezése érdekében (lásd: https://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=20354). A demonstrációt szabályosan és kellő időben bejelentették, az a beígért időben rendbontás nélkül ért véget, a csendőrség azonban mégis illegálisnak minősítette a megmozdulást, 225 eurós bírságot szabva ki a megmozdulás egyik kezdeményezőjére, Borboly Csabára, a Hargita Megyei Tanács elnökére. Ő volt az ugyanis, aki az illetékes fővárosi kerületi polgármesteri hivatalnál bejelentette a rendezvényt. A polgári akaratot semmibe vevő hatóság arcátlan módon csak szerda reggel értesítette a demonstrálókat, hogy nem járul hozzá a bejelentett tüntetéshez. Tette ezt akkor, amikor már a Székelyföldről rég elindultak a távoli fővárosba a véleménynyilvánítók. Tehát a hatóság gyakorlatilag betiltotta a teljesen békés, szimbolikus rendezvényt, majd pedig ennek ürügyén hozzálátott a retorziókhoz.
A hatalom a piszkos munkát ismét a csendőrségre bízta, amely intézménynek a létét is megkérdőjelezik sokan, látva ennek a temérdek közpénzt felemésztő erőszakszervezetnek a gyakori közfelháborodást kiváltó, polgárbarátnak nem mondható tevékenységét.
V. T. B. / https://itthon.ma/erdelyorszag

2017. július 7.

Rendhagyó hittantábor Pálpatakán
Gyönyörű, festői környezetben, a Hargita megyei Pálpatakán június 19.-e és 23.-a között szervezték meg Élj bölcsen, bátran, mértékletesen és igazságosan mottóval a Szent Mihály Plébánia Hittantáborát.
Kiss Endre iskolalelkész áldásával indult útnak a 39 lelkes fiatal hétfő délelőtt, akiket Bordi János pálpataki plébános fogadott szeretettel. Az izgalmas, játékos ismerkedés után négy csapatba szerveződtek a fiatalok, nevet és himnuszt írtak maguknak, így születtek meg a Papsztárok, Szalakóták, Nap Hold Csillagok valamint a Nagyon Menő Kölykök csapatnevek, amelyeket a gyerekek előszeretettel használtak a napi feladatok során.
Az érkezés utáni napon a Fenyőkút irányába tett kirándulás alatt nem csak énekeltek, hanem számos feladatot is teljesítettek, mint például: szelfit készítettek három állattal, gyógynövényeket gyűjtöttek, motívumokat figyeltek meg stb. Mindeközben a gyerekek megtudhatták, hogy tudnak-e szaladni a tehenek, hogy nem minden zöld levelű növény sóska, Pálpataka pedig nem Kolozs megyében van. Továbbá megtapasztalhatták, hogy Steli papbácsi (Veres Stelian) nemcsak papi öltözetben, hanem szandálban és rövidnadrágban is jár. Mindezek mellett meginterjúvoltak egy helyi bácsit is, aki szerint bölcsen élni azt jelenti: sokat dolgozunk, a munkát Istennek ajánljuk, hétvégén elmegyünk szentmisére és eljárunk mulatni. Ez alapján pedig megállapították, hogy a héten valóban bölcsen éltek, mert a feladatok alatt lelkesen dolgoztak, szentmisén is részt vettek, sőt esténként körben ülve énekeltek és mulattak.
A résztvevők minden reggel egyre boldogabban keltek, mert megszólalt a Boldogabban éneklünk Neked, jó Uram című dal. Az is megtörtént, hogy valaki már ébresztés előtt kukorékolt, így arra is gondolhattak, hogy az ébresztőre már nincs szükség, amikor a tábor legfiatalabb lakója megjegyezte, hogy „már fent vagyunk, de azért egy dal jól esne”. Szabadság (Kolozsvár)

2017. július 7.

Brassai Sámuel polihisztor francia vendége
Már évekkel ezelőtt olvastam Lászlóffy Aladártól a Házsongárd című gazdag tartalmú könyvet, amely 1989-ben jelent meg a Helikon Kiadónál, készült Békéscsabán a Kner Nyomdában. A tehetséges, művelt szerző sorra bemutatja a Házsongárdban pihenő erdélyi tudósokat, írókat, képzőművészeket, színművészeket, zenészeket.
Brassai Sámuel (17979–1897) polihisztor értékeinek, érdemeinek olvasásakor figyeltem fel francia vendégének a fogtisztítási, fogkezelési módjára. Az alábbiakban főként ezt igyekszem kifejteni, de szót ejtek a kolozsvári tudós sokoldalú érdeklődéséről, rendkívül gazdag ismereteiről és társadalmi kapcsolatairól is. Brassai szellemi eredményeiről az alábbiakat olvashatjuk: „… elvitathatatlan, hogy az esztétika, a csillagászat, a pénzügy s a matézis, a zene s a logika, a történelem s a muzeológia egyaránt köszönhet neki valami gazdagítót. Bírálatai, polémiái eszmebőséget sugároznak. Európát járt világfi, aki a dámanemzedékek szemében, szalonjaiban ő volt az ellenállhatatlan agglegény”. Napirendje saját maga iránt szigorú és kitűnő beosztású. „Reggel hatkor már talpon volt, s legott a zongorához ült, voltak neki szerelmetesei: Beethoven, Muzio Clementi, Mozart, Chopin és mások. Aki muzsikus csak odavetődött, az mind elragadtatva távozott abból a kis kerti szállásból. De micsoda esték voltak azok, itthon, mikor egy-egy híresség remekül muzsikált, még trakta is volt a kis kerti lakban (a Monostori úti otthonában).” Jó barátja volt Brassainak Herman Ottó természettudós, így ő is gyakran jelen volt a külföldről érkezett hírességek fogadásán, szereplésén és a meghitt beszélgetéseken. Brassainak mindenese, inasa volt János, aki felszolgálta az ételeket, italokat. Egyik alkalommal János az alábbiakat mesélte el Herman Ottónak: „Hát kérem, tekintetes uram, mikor tegnap a pástétomot ették, az a francia háromszor is kiszaladt a konyhába, belenyúlt a szájába, és szemünk láttára kitette mind a harminckét fogát a tenyerére, megmosta kefével, visszatette, visszament és tovább evett. (Mindez 1865–1870 között történt.) Ha pedig magamfajta szegény embernek fájdul meg a foga, elmén Póka borbélyhoz, az meg a fájós fogánál fogva háromszor is körülhurcolja, hogy szikrát hány a szeme, a tetejébe pedig még ötven krajcárokat is megvesznek rajta… Miért nem jut a szegény székelynek is olyan kijáró fogazat!” Lászlóffy évet nem említ a francia vendég ottjártáról. De mi tudjuk Huszthy Sándor tanulmányából – Herman Ottó a kolozsvári múzeumban (1864–1871). A Herman Ottó Múzeum évkönyve XI. k. Miskolc, 1972 –, hogy az alcímben szereplő években kutatott a mezőségi tavaknál, a Székelyföldön, és megfigyeléseit, vizsgálatainak eredményeit közzétette Kolozsváron. Csak 1871-ben távozott Budapestre. Tehát amit János, az inas újdonságként elmondott Herman Ottónak, az ezelőtt 147-150 évvel történt. Az inas tájékoztatásából az is kiviláglik, hogy akkor még Kolozsváron is csak borbélyok foglalkoztak fogproblémákkal. Ezt az erdélyi orvostörténet is megerősíti. A francia vendég fogprotézise, annak kezelése-gondozása teljesen friss jelenség volt Erdély fővárosában. A XXI. század olvasója megtudhatta a fentiekből, hogy a fejlett nyugat-európai országokban (például Franciaországban) már ezelőtt 150 évvel, talán korábban is tudták pótolni a hiányzó fogakat, fogsorokat. Kelet-Európában, Erdélyben csak évtizedek múlva vált ismertté a fogtechnika. Dr. Veér Győző fogorvos tájékoztatásából tudom, hogy Magyarországon dr. Árkövy József általános orvos vállalt úttörő szerepet a fogorvoslás kidolgozásában. Az ő kísérletei nyomán vált külön tudományággá a sztomatológia, ennek fogalmát ő vezette be az orvosi szaknyelvbe. Miből lehetett a vendég fogprotézise? Erre a kultúrtörténeti, technikatörténeti kérdésre dr. Veér Győző fogorvossal együtt kerestük a választ. A tapasztalt fogorvos úgy véli, hogy a francia vendég protézise ezelőtt 150 évvel kaucsukból lehetett. Ennek a szerves anyagnak voltak olyan tulajdonságai, amelyek alkalmassá tették fogsor készítésére. Nyomban elővette a lexikont, és megnézte, mit mond a tudomány a kaucsukról. A szócikk részletesen tárgyalja a kérdést, itt most csak a minket érdeklő sajátosságokat emelem ki: – Európában az 1600-es évek közepétől ismerik; – fontos ipari szerves anyag, kb. 500-féle felhasználása ismert. Engem érdekelt a név eredete és jelentése, sorra megnéztem a szótáraimat.
A Magyar értelmező kéziszótárban ezt találtam: kaucsuk – 1.) (Trópusi) fák tejszerű nedvéből kivonható képlékeny szerves vegyület. Nyers kaucsuk. Ebből vulkanizálással készült rugalmas, kemény anyag. 2.) rég Gumi (jelentése is volt). Indián eredetű szó, a spanyol nyelv közvetítésével terjedt el az európai nyelvekben; kaucsukfa – sok kaucsukot szolgáltató, a kutyatejjel rokon forró égövi fa (Hevea brasiliensis) ültetvény. Kaucsukfából álló nyers kaucsukot termelő ültetvény. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárából megtudhatjuk, hogy a kaucsuk nemzetközi szó, végső forrása valamelyik dél-amerikai indián nyelv, a perui indián cauchuc ugyanazt jelenti. A spanyol nyelvben 1653 óta fordul elő. Szélesebb körben Ch.- M. de la Condamine (1701–1774) francia tudós dél-amerikai útja után terjedt el a 18. század derekán. A magyarba a németből kerülhetett át. Az Erdélyi magyar szótörténeti tár VI. kötetének 260. oldalán ezt találjuk: kaucsuk – kalosli ’sárcipő, kalucsni jelentésben fordul elő először 1866-ban; Két pár kaucsuk kaloschli szövegben. Úgy gondolom, hogy most már többet tudunk a szóban forgó szerves vegyület sajátosságairól és sokféle felhasználásáról.
Márton Béla / Népújság (Marosvásárhely)

2017. július 7.

A Sapientia kolozsvári kara 180 helyet kínál a felvételizőknek
Néhány nap múlva elkezdődnek a beiratkozások a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán, összesen 180 helyet hirdetnek meg – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja.
Mint részletezte, az alap- és a magiszteri képzésben egyaránt négy-négy szakra várják a jelentkezőket. A helyek 50 százaléka ingyenes, a költség-hozzájárulás 220-450 euró között mozog a fizetős helyeken.
A dékán emlékeztetett: azért beszélnek tandíj-hozzájárulásról tandíj helyett, mert a kért összegek csupán egy részét fedezik a diákok oktatási költségének.
Alapképzésben 120 helyet hirdet meg a Sapientia környezettudomány, nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok, jog, illetve a filmművészet, fotó, média és szakon. A négy mesterképző program pedig 60 helyet kínál diplomácia és interkulturális tanulmányok, filmtudomány, környezetvédelem és monitoring, illetve az európai és nemzetközi üzleti jog szakon. A beiratkozások július 10-én kezdődnek, míg a felvételi vizsgákra július 19–24. között kerül sor. Tonk Márton ugyanakkor elmondta: kollégiumot, bentlakást biztosítanak a diákok számára. Szerdán az egyetem vezető tanácsa úgy döntött, hogy 20 százalékkal emeli az ösztöndíjak mértékét. Az érdem ösztöndíj a következő tanévtől havi 360 lej, a tanulmányi ösztöndíj 270 lej, míg a szociális ösztöndíj 180 lej.
Tonk Márton hangsúlyozta: ezek sarokszámok, az összegek mértéke ettől egyéni esetekben eltérhet, ugyanakkor – szemben más egyetemek gyakorlatával – az ösztöndíjas helyekre a tandíj-hozzájárulást fizető diákok is odaérhetnek, ráadásul az ösztöndíjak kumulálhatóak, azaz egy szociális ösztöndíjas megkaphatja a tanulmányi vagy érdemösztöndíjat is.
Tonk Márton ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az egyetem számára nyáron sem áll meg az élet: a Sapientia kolozsvári kara összesen öt szerződést kötött nyári fesztiválokkal, szabadegyetemekkel. Részt vesznek a marosvásárhelyi VIBE fesztiválon, amelynek szakmai parterei, akárcsak a Torockón épp elkezdődött 16. politológus szabadegyetemnek – itt végzik a nyári szakmai gyakorlatukat az egyetem első- és másodéves hallgatói.
Szokás szerint saját sátorral lesznek jelen a Tusványoson is. Idén újdonság az első Kárpát-medencei Tehetségtábor, amelynek a Sapientia a főszervezője a Magyar Természettudományi Társasággal és a Romániai Pedagógusok Szövetségével közösen.
Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)

2017. július 7.

Értékmentés a végeken
Dél-Erdélyben vár a Veres-bástya!
A Marosillyei Veres-bástya, Bethlen Gábor fejedelem szülőháza, immár egy évtizede nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Azóta számtalan rendezvénynek, kiállításnak biztosított teret és több ezer erdélyi, magyarországi és távolabbról érkező turistát fogadott. Igazából egyfajta közösségi ház szerepét tölti be a végeken, Dél-Erdély határán, tanúskodva a magyar történelmi hagyaték és élő kultúránk gazdagságáról. A Veres-bástya működtetésében, a vendégfogadásban, a rendezvények lebonyolításában aktív szerepet vállalnak a Dévai Szent Ferenc Alapítványnál nevelkedő fiatalok, akiknek így lehetőségük nyílik szülőföldünk, épített örökségünk alaposabb megismerésére, illetve ráeszmélnek az ennek értékesítésében rejlő lehetőségekre. – Idén több mint ezer magyar diák kereste fel a szülőházat, ahol rendhagyó történelemórán vehettek részt. Emléktárgyunk egyelőre kevés van, de maga az épület, a két nagyobb helyiségében berendezett történelmi kiállítás, valamint a változatos kulturális programok feledhetetlen élménnyel gazdagítják az erre járókat – mondja Varga Csaba, a Veres-bástya megbízott vezetője. Hangsúlyozza, hogy a műemléképület minden évben június 15. és szeptember 15. között állandó nyitva tartással várja az érdeklődőket. – Ebben az időszakban az alapítványnál nevelkedő fiatalok fogadják a vendégeket – többnyire felnőtt csoportokat –, és egyórás programot kínálnak a Veres-bástyában. Ennek keretében bemutatásra kerül a „Bethlen Gábor Tiszteletére és Örök Emlékezetére” készült kiállítás, valamint a földszinti teremben egy dokumentumfilmet tekinthetnek meg a ház történetéről. Igény szerint további vendéglátó szolgáltatással egészülhet ki a program.
– A Veres-bástyában immár rendszeressé vált kulturális programok megrendezését, illetve az épület jókora parkjának karbantartását idén is a Communitas Alapítvány, illetve a Bethlen Gábor Alap támogatta, részt vállalva ezáltal a dél-erdélyi értékmentő tevékenységben, mely közösségünk megmaradását szolgálja – fogalmazott Varga Csaba.
Gáspár-Barra Réka / Nyugati Jelen (Arad)

2017. július 7.

Brassóban fellebbez az EMNP
Nem adják fel!
Miután kézhez vették és áttanulmányozták a sepsiszentgyörgyi közigazgatási bíróság indoklását, amelyben elutasították az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) keresetét (azt kérték, függesszék fel a sepsiszentgyörgyi helyi tanács határozatát, amely a Kós Károly Iskolaközpontot a Puskás Tivadar Líceum alárendeltségébe utalja), a párt úgy döntött: a brassói ítélőtáblán fellebbez az ügyben.
Bálint József azt mondja: a bíró „nem értette meg a problémát”. Az EMNP megyei elnöke szerint ugyanis teljességgel helytelen azt állítani, hogy „felfordulást okozna a rendszerben”, ha felfüggesztenék a sepsiszentgyörgyi tanács határozatát.
– Éppen az nyugtatná meg a vizeket, ha felfüggesztenék a határozatot, hiszen a felfordulást éppen ez okozza azáltal, hogy a tanárokat és a diákokat ősztől egy másik iskolába költözteti. Ha felfüggesztenék a határozatot, akkor ősszel tanár, diák egyaránt ott folytatná, ahol most abbahagyta – állítja Bálint.
Ezen túlmenően a pártelnök azt sem érti, hogy a bíró hogyan vonhatja kétségbe az ő illetékességét abban, hogy eljárást indítson az iskola ügyében. Az indoklásban ugyanis – Bálint szerint – az is szerepel, hogy miután ő az iskolának nem tanára, és a gyereke sem jár az intézménybe, őt kár sem éri az átszervezéssel, ezért nem illetékes ez ellen eljárást indítani. Bálint József úgy véli, ezt egyszerű polgárként is megtehetné, de városi tanácsosi minősége mindenképpen feljogosítja arra, hogy választói nevében legjobb belátása szerint eljárjon, elvégre, mint mondja, „azért küldtek oda, hogy őket képviseljem”’.
Az EMNP a rendelkezésre álló ötnapos határidőn belül a brassói ítélőtáblán fellebbez az ügyben.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. július 7.

Kezdődik az iratkozás a kézdi BBTE-re
Kitűnően licenceztek
Július 2–3-án rendezték a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézetének kézdivásárhelyi kihelyezett óvodai és elemi oktatás pedagógia szakja végzősei licencvizsgáját. Szerdától lehet iratkozni az új tanévre.
Zoller Katalin igazgató lapunknak elmondta, az írásbeli próbából, illetve a licenc-dolgozat megvédéséből álló záróvizsgán mind a 16 idei végzős részt vett. „Mindannyian nagyon jó eredményeket értek el. Az utóbbi években nem volt rá példa, hogy mindenki sikeresen vette volna az akadályt.” Hozzátette, több végzősük már gyakorló pedagógus, és az újak közül is többen jelentkeztek a július 12-én, Sepsiszentgyörgyön esedékes országos pedagógus-versenyvizsgára.
A következő tanévre nappali tagozaton tíz államilag támogatott, illetve tizenöt fizetéses helyet hirdettek meg. Az érdekeltek július 12–15 között 9–13 óráig iratkozhatnak az intézmény kézdivásárhelyi, Ady Endre utca 20. szám alatti székhelyén. A felvételi vizsgát július 18-án rendezik. További információk az intézmény titkárságán, a 0267.361.958-as telefonszámon, illetve a www.padi.psiedu.ubbcluj.ro honlapon elérhetők.
Daczó Hodor Barna / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. július 7.

Magyar előadások is szerepelnek az Országos Színházi Fesztiválon
Öt erdélyi magyar színház előadásait is láthatja a bukaresti közönség az október 20-a és 30-a között a fővárosban zajló Országos Színházi Fesztivál alatt. Az idei seregszemle programját Marina Constantinescu színikritikus, a fesztivál (Festivalul National de Teatru – FNT) művészeti vezetője állította össze, a válogató július 5-én ismertette a meghívott előadások listáját.
A Romániai Színházi Szövetség (UNITER), az ARCUB (Bukarest Municípium Kulturális Központja) és a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház szervezésében zajló fesztiválon a közönség összesen 53 produkciót tekinthet meg az ország különböző színházaiból illetve független társulatoktól.
A romániai színházi szakma legfontosabb seregszemléjén idén kolozsvári, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, temesvári és nagyváradi magyar nyelvű előadásokat láthat a bukaresti közönség, emellett három olyan román nyelvű produkció is meghívást kapott, amely magyar alkotók nevéhez fűzödik.
A huszonhetedik alkalommal megszervezett színházi szemlén a Kolozsvári Állami Magyar Színház két előadással – A mélyben (rendező: Yuri Kordonsky), Rosmersholm (r.: Andriy Zholdak) vendégszerepel, derül ki a fesztivál honlapjáról.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Radu Afrim rendezte Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan című előadásával vesz részt, a román társulat pedig a Bocsárdi László által színre vitt Bulgakov 17 című produkcióval, az orosz regényíró A Mester és Margarita című műve nyomán született előadás díszlettervezője Bartha József, a jelmezek pedig Kiss Zsuzsanna nevéhez fűzödnek.
Idén a nagyváradi Szigligeti Színház egyik produkciója is bekerült a válogatásba, a társulat a Theodor Cristian Popescu által rendezett Az én kis hűtőkamrám című előadásával lép fel a fővárosban.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház is jelen lesz a fesztiválon, a társulat Harold Pinter Évforduló című darabját játssza, Alexandru Dabija rendezésében.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház A Versailles-i rögtönzés avagy a Majmos ház című produkciójával megy, a Molière nyomán létrejött előadás rendezője: Sardar Tagirovsky.
A kolozsvári Román Színház szintén két előadással került be a válogatásba, tőlük a Mihaela Panainte rendezte A per (koreográfus: Györgyjakab Enikő), illetve a Tudor Lucanu által színrevitt Playlistlátható majd.
Még egy magyar vonatkozású produkció szerepel a programba, a válogatásba bekerült a nagyszebeni Radu Stanca Színház Máglyacímű előadása is, amely Dragomán György hasonló című regényéből készült, rendező: Armin Petras.
A fesztivál művészeti igazgatója, Marina Constantinescu nyilatkozata szerint: „A kiemelt figyelem ezúttal a 2016/2017-es évadra irányul, Románia színházi és művelődési jelenségeire, melyeket a Országos Színházi Fesztivál tükrözni kíván, hogy újra elemzésekre ösztönözze a nézőket és a szakembereket, mindazokat, akiket érdekel a romániai színház, és nem csak.” Szabadság (Kolozsvár)

2017. július 7.

„Ha nem vagyunk figyelmesek, a magyar gyerekek el fognak veszni”
Temesvári szórványról, közösségi igényről, oktatásról Kocsik Zoltánnal
A januárban leégett kommandói iskola könyvtárának pótlására a Szabadság és a Kolozsvári Rádió magyar adása által kezdeményezett adománygyűjtés sikerét igazolja, hogy a kommandói könyvtár teljes feltöltése után a szórványba is jutott a könyvekből. A temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum könyvtárának polcaira már kerültek könyvek júniusban is, amikor a rádió munkatársai vittek el a nagyvárosi szórványba az összegyűlt kötetekből, ám a nagyvonalú adományoknak köszönhetően Kocsik Zoltán temesvári római katolikus pap a napokban egy újabb szállítmányért jött el Kolozsvárra, hogy még egy „kisbusznyi” kötettel bővüljön könyvtárjuk. Vele beszélgettünk a rakodás után.
– A könyvadomány, amely, ahogy néztem, szépirodalmi-, magyar nyelvhez kapcsolódó- és történelemkönyvekből áll, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumba, Temesvárra kerül. Az iskola könyvtárának bővítése régi cél, ezért szívesen fogadjuk el a kolozsvári közösség adományát – magyarázta Kocsik Zoltán, aki a tanintézmény történetét is elmesélte. – Idén ünnepeljük az iskola fennállásának 25. évfordulóját: 19 éven keresztül líceumként működött az intézmény, hat évvel ezelőtt nyitottuk meg az elemi iskola kapuit, öt évvel ezelőtt az óvodáét. Lassan, lentről építkezünk: néhány éven belül összeér az alsó tagozat a felsővel, óvodásaink itt fejezik majd be tanulmányaikat. Megközelítőleg 390 diákunk van, ez magába foglalja az óvodásokat, illetve az összes tanulót elsőtől tizenkettedik osztályig. Mi vagyunk az egytelen katolikus iskola az országban, amelyben két nyelven, magyarul és románul is folyik az oktatás. A magyar tagozat Arad és Temes megye fiataljait, míg a román Temes és Krassó-Szörény megye diákjait gyűjti össze. Igazából a román tagozat nem is román, vagy csak elenyésző mértékben, hiszen ez a tagozat gyűjti össze azokat a katolikus nemzeti kisebbségeket, amelyek a Bánságban élnek – így nálunk tanulnak bolgárok, csehek, szlovákok és horvátok. Ők román nyelven tanulnak, számukra a hétköznapi kommunikáció nyelve is a román, de mindegyik tanuló egy nemzeti kisebbséget képvisel.
– A nagyvárosi szórványnak más jellemzői vannak, mint a kisebb településeken. Mesélne egy kicsit a temesváriak helyzetéről?
– Többféle magyar él Temesváron: vannak a törzsgyökeres temesváriak, vagy azok, akik több generációra visszamenőleg Temesváron laknak, ám van egy olyan csoport is, amely a ’70-es, ’80-as, ’90-es években telepedett le, sokan például Székelyföldről költöztek ide. Emellett sok az egyetemista, akik Hargita és Kovászna megyéből érkeznek. Sajnos azt kell mondanom, hogy az itt tanuló, megközelítőleg 1000 magyar egyetemistának nincs közösségi igénye, elvesznek a városban. Igaz, többen úgy jönnek ide a tömbmagyar vidékről, hogy bepótolják a román nyelvtudási hiányosságaikat, így román barátokat szereznek maguknak. Ám vannak különböző ifjúsági tevékenységek, amelyeken ezek a magyar diákok részt vehetnek, vehetnének: ott van a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége (TEKMEK), hasonlóképpen református ifjúsági csoport is létezik (IKE), a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) vagy a TEMISZ. Ezek a szervezetek rengeteg lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyar fiatal közösség találkozhasson. Ám a mai emberekből kiveszett a közösségi igény, Temesvár elveszette a ’70-es, ’80-as évekre jellemző pezsgő magyar egyetemista életet. Többen, már több alkalommal tanakodtunk, ötletünk azon, hogy mit tehetnénk ez ügyben, de úgy gondolom, ezt nem lehet megállítani. Temesvár nagyon sok mindent tud nyújtani, ugyanúgy, mint Kolozsvár, ugyanúgy a magyaroknak, mint a románoknak, így azok, akik eljönnek hozzánk, nem biztos, hogy a magyar arculatát szeretnék látni, megismerni a városnak.
– Mit tud tenni az egyház a „csapongó” magyarok közösségbe való bevonásáért?
– Ez egy nagyon érdekes dolog. Katolikus és református részről működnek az ifjúsági csoportok, ahova járnak embernek, vannak aktívabb tagok is. A világhálón jelen vagyunk, ez már alapkövetelmény, hirdetéseket készítünk, fent vagyunk a Facebookon. Ám elrángatni egy eseményre senkit sem lehet, csak meghívni. Nem csak ifjúsági hittanórára, beszélgetésre, hanem alkalomadtán a szórakozásra, bulizásra is van lehetőség. Gyakran szervez kirándulásokat a diákszövetség is, tehát lehetőség van a találkozásra, csak meg kell látni, „rá kell kattani”, ki kell próbálni. Egy külön csapat kellene, akik bentlakásról bentlakásra, diákotthonról diákotthonra járva felkeresné a magyar egyetemistákat… A közösségek azért nem működnek, nem csak nálunk, hanem Erdély- és Bánság-szerte, mert hiányzik a személyes megszólítás. Egy Facebook-hirdetés, szórólap lehet nem mond semmit. Ha engem így hívnának el valahova, lehet, én se mennék. De ha van egy kapcsolatember, egy személy, akihez kötődik, aki megszólította, akkor már másképp működhetne a közösség. Ez hiányzik, az emberi erőforrás, amely minden egyes személyt külön-külön felkeresne, személyesen megszólítana. Ez lenne talán az egyetlen megoldás, amellyel a közösségi igényt fel tudnánk támasztani.
– Ezek az „csapongó” magyarok megmaradnak magyarnak, még ha a közösségi életben nem is vesznek részt?
– Nagyon sok a vegyes házasság. Az iskola alsóbb tagozataiban, illetve az óvodában rengeteg vegyes házasságból származó gyerek tanul. Örülök annak, hogy a román fél nagyon sokszor nyitott: nyitott arra, hogy a gyereke két kultúrával, két önazonossággal nőjön fel, két anyanyelvet beszéljen. Így az, hogy egy gyerek magyar maradjon, sokszor a román fél jóindulatán múlik, illetve a magyar fél határozottságán. Minden emberi síkon áll, és ezért sokszor instabil.
– Jellemző az Temesvárra, hogy a diákok, akik román nyelven tanulnak, egy idő után visszatérnek, áttérnek a magyar nyelvű oktatásra?
– Igen. Van egy fakultatív nyelvkurzus programunk, amely jelenleg 16 olyan Temes megyei településen működik, ahol még van magyar kisebbség, akár katolikus, akár református. Az egyház, iskola és a fakultatív nyelvkurzus próbálja bennük megtartani az identitást. Nagyon sok helyen nincs már magyar iskola..
Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár)

2017. július 7.

Sapientia EMTE: nagyobb ösztöndíj, ugyanakkora tandíj
Számos ifjúsági rendezvény partnere idén nyáron a kolozsvári kar
Változatlan tandíjjal és nagyobb ösztöndíjakkal várja hallgatóit a 2017/2018-as tanévben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) – tudtuk meg a Kolozsvári Kar dékánjától, Tonk Mártontól a tegnapi sajtótájékoztatón. Az iratkozások hétfőn, július 10-én kezdődnek és július 18-ig tartanak. A felvételi vizsgákat július 19. és 24. között szervezik. Az egyetem négy alap- és négy mesteri képzéssel várja a hallgatókat; ezekhez még hozzáadódik a felnőttképzésnek minősített egyéves hangtechnikusi képzés, amely 2018 februárjában startol, illetve a magyar nyelvű közigazgatástudományi doktori iskola, amelynek felvételijét májusban már lebonyolították, így ősztől már heten elkezdhetik doktori tanulmányaikat az intézményben. Tonk Márton dékán az idei érettségi eredményeket figyelembe véve bizakodó a meghirdetett helyek betöltését illetően. Megtudtuk: az egyetem idén nyáron is számos rendezvény partnere lesz.
– A kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kar 180 helyet hirdet meg. Ebből alapképzésen 120, míg mesterképzésen 60 helyre várjuk a jelentkezőket. Az ingyenes helyek száma 88, míg a költség-hozzájárulásos helyek száma 92. Tandíjainkon nem változtattunk, a költség-hozzájárulás évente 250-450 euró. Ugyanakkor az egyetem vezetőtanácsának döntése értelmében a 2017/2018-as tanévben húsz százalékkal nő a hallgatók ösztöndíja. Az érdemösztöndíj havi 360 lej, a tanulmányi ösztöndíj havi 270 lej, míg a szociális ösztöndíj havi 180 lej lesz. Az ösztöndíjak kumulálhatóak, azaz ha valaki tanulmányi átlaga és szociális helyzete folyamán egyaránt jogosult mindkét típusú ösztöndíjra, akkor mindkettőt megkaphatja. A környezettudományi szak kivételével, ahol a felvételi jegy az érettségin elért átlagot jelenti, mindenhol szerveznek valamilyen felvételi vizsgát. A nemrég közzétett országos érettségi sikerarányt figyelembe véve remélem, hogy az egyetemünk által meghirdetett helyek betelnek. Ami az ingyenes helyek számát illeti, ez tavalyhoz képest változatlan, és az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy ezek a helyek 100%-ban betelnek – közölte Tonk Márton dékán a küszöbön álló felvételivel kapcsolatos információkat. Tonk Márton örömmel említette, hogy a pár évvel ezelőtt beindított hangtechnikusi képzés résztvevői között nem jegyeztek lemorzsolódást.
Megtudtuk: májusban lebonyolították a felvételit a magyar tannyelvű közigazgatástudományi doktori iskolába is. Ennek köszönhetően hét doktorandusz a Sapientia EMTE kolozsvári karán fog tanulni, de résztvevői jogviszonya a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél lesz. Ez azt jelenti, hogy négy év múlva, a doktori dolgozat sikeres megvédése után az oklevelet honosítani kell Romániában. A jelenleg érvényben levő 1/2011 oktatási törvény értelmében, amennyiben a doktori oklevél birtokosa azt szeretné, ha a Magyarországon kibocsátott doktori oklevele egész Románia területén érvényes legyen, akkor a tanügyminisztériumhoz kell fordulnia, de ha például egyetemi oktatóként akar elhelyezkedni valamelyik romániai egyetemen, akkor az oklevél honosítását az illető felsőoktatási intézmény végzi el, viszont ez csak az illető intézményben lesz érvényes.
Tonk Márton dékán arra is kitért, hogy a Sapientia EMTE és ezen belül a kolozsvári kar idén is számos ifjúsági rendezvény partnere lesz, úgymint a marosvásárhelyi VIBE Fesztivál és a XVI. Torockói Diáktábor (július 6. és 9. között), a Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (július 18. és 23.). Először rendezik meg, és a Sapientia részt vállalt a szervezésből a magyarországi Magyar Természettudományi Társaság és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által Parajdon, július 17. és 23. között lebonyolítandó Kárpát-medencei Tehetségtábort, ahova 7-8. osztályos, a Kárpát-medencében élő, biológia, földrajz és kémia tantárgyversenyeken dobogós helyezést elért 60 magyar gyermeket és 25 kísérő tanárt várnak. A fentebbi rendezvényeken a Sapientia EMTE oktatói tudománynépszerűsítő előadásokat, beszélgetéseket, bemutatókat tartanak.
Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)

2017. július 7.

Érdekes párhuzam: a magyar állam és a székelyek, illetve a román állam és a székelyföldi románok
A Kovászna és Hargita megyében élő román közösségek vezetői az utóbbi 25 évben egy bizonyos stratégiát követtek történelmük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk és ortodox vallásuk megőrzése érdekében, de több támogatásra van szükségük a román állam részéről – jelentette ki az Agerpres hírügynökségnek Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányi Központ igazgatója.
Lăcătuşu felidézte, hogy a 25 évvel ezelőtt létesült Andrei Şaguna Kulturális-Keresztény Liga nagy mértékben hozzájárult a csíkszeredai székhelyű ortodox püspökség, a Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeuma, a Grai românesc és Eurocarpatica kiadók megalapításához. Az igazgató szerint a jelenlegi társadalmi-gazdasági kontextusban a Kovászna és Hargita megyei románok új kihívásokkal néznek szembe, amelyekkel nem fognak tudni megbirkózni a román állam segítsége nélkül.
„25 év múltán a román nemzetiségű lakosság csökkenésével, a román nemzetiségű romántanárok hiányával, a román oktatás körüli gondokkal küszködünk (...), de a legnagyobb probléma az esélyegyenlőség hiánya a kulturális projektek finanszírozása tekintetében. Továbbra is diszkriminálnak bennünket, és hatalmas különbség van aközött, amit a magyar állam tesz ezekért a megyékért (Hargita és Kovászna megyéért – szerk. megj.), valamint aközött, amit a román állam tesz, jobban mondva nem tesz ezért a térségért” – mondta Ioan Lăcătuşu. „Nem lehet a végtelenségig diszkriminálni közel 100 ezer, Románia közepén élő románt, mert ez hosszú távú következményekkel járhat” – fogalmazott a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányi Központ igazgatója az Andrei Şaguna Kulturális-Keresztény Liga megalapításának 25. évfordulója alkalmából. Székelyhon.ro

2017. július 7.

Kigyulladt a Makovecz-ravatalozó
Lángok csaptak fel tegnap reggel a sepsiszentgyörgyi Szemerja negyedbeli, Makovecz Imre tervezte ravatalozóház tetején. A tűz nagyjából negyven négyzetméternyi felületen semmisítette meg a zsindelyes tetőt, illetve a padlás egy részét. Az egyházközség képviselői szerint egyelőre nem tudni, mikor állhatnak neki a javításnak.
Marius Tolvaj, a felügyelőség szóvivője szerint nyolc óra körül riasztották a felügyelőséget, a két oltójárművön kívül egy mentő is a helyszínre érkezett, utóbbira viszont szerencsére nem volt szükség. A tüzet fél óra alatt teljesen eloltották. Az okokat illetően az idegenkezűséget (szándékos gyújtogatást) gyorsan kizárták, amint a rövidzárlatot is. Incze Zsolt, a Sepsi Egyházmegye esperese, a sepsiszentgyörgy-szemerjai református egyházközség lelkésze (a temető, valamint a ravatalozó az egyházközséghez tartozik) érdeklődésünkre elmondta: noha még teljes bizonyossággal nem nyert megállapítást, a tűzoltóság vizsgálata alapján úgy tűnik, a tüzet egy, a tetőszerkezetet alkotó rézlemez okozta, mely a napsugaraktól egy pontban felmelegedve végül izzani kezdett, és ennek hatására a zsindely lángra kapott. Ezt Marius Tolvaj is megerősítette, mint legvalószínűbb lehetőséget. Egyelőre zajlik a kárfelmérés, ezt követően tudnak majd arról dönteni, hogy mikor végezhetik el a javításokat. Incze Zsolt szerint a napokban nem tudnának sokat tenni, mivel a mester, aki a ravatalozóház megépültekor itt dolgozott, jelenleg nincs itthon, másrészt pedig bizonyos, hogy költséges lesz a javítás, és előfordulhat, hogy nem lesz keretük erre.
Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. július 7.

Új társaságban folytatja Ponta
Victor Ponta volt miniszterelnök bejelentette, hogy szeptembertől új pártban folytatja politikai pályafutását, miután a Szociáldemokrata Párt (SZDP) kizárta soraiból. A régebbi kormányfő kizárásáról június közepén döntött a párt vezetősége, miután Ponta kiállt a Sorin Grindeanu által vezetett kormány mellett azt követően is, hogy az SZDP megvonta a bizalmat a miniszterelnöktől.
Ponta csütörtökön egy közösségi oldalon tett bejegyzésben annyit közölt, hogy új pártban folytatja tevékenységét. Leszögezte, hogy nem a jelenlegi parlamenti pártok valamelyikéről van szó, hanem egy új politikai projektnek lesz a részese. „Soha nem voltam egyetlen pártnak sem tagja a Szociáldemokrata Párton kívül. 15 év munka után azért zártak ki az SZDP-ből, mert a Demokrata Pártból érkezett Liviu Dragneával szemben védelmembe vettem Sorin Grindeanut, aki 1996 óta tagja a pártnak” – fűzte hozzá bejelentéséhez Ponta. Liviu Dragnea, a szociáldemokrata alakulat vezetője gúnyosan reagált az egykori kormányfő bejelentésére: „megmondom őszintén, néhány napja úgy érzem, hogy meghűltem, és kezeltetni akarom magam. Pontosan ezt érzem. Kommentálni nem akarok, ez az ő döntése” – mondta. Victor Ponta 2012 és 2015 között volt miniszterelnök, 2010 és 2015 között pedig az SZDP elnöki tisztségét töltötte be. A 2014-es államfő-választáson – amelyet elvesztett Klaus Iohannissal szemben – Liviu Dragnea volt a kampányfőnöke. Az elvesztett küzdelem, majd 2015-ben Dragnea SZDP-elnökké választása után a kettejük viszonya fokozatosan megromlott, ami a volt kormányfőnek a pártból való kizárásában csúcsosodott. Május elején Daniel Constantin volt miniszterelnök-helyettest zárta ki soraiból az SZDP kisebbik koalíciós partnere, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ), amelynek addig Constantin a társelnöke volt. A politikus egykori pártjával többször alkotott választási szövetséget az SZDP-vel abban az időben is, amikor Ponta volt a szociáldemokraták elnöke, ezért elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy Ponta a Constantin által alapított, jelenleg parlamenten kívüli Pro Románia Pártot választja. Ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy a volt kormányfő új politikai erőt alapít. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. július 7.

Kit zavar március idusa?
Az 1848. március 15-én kitört magyar forradalom elsősorban az osztrák császári Monarchia elnyomó, megalázó rendszere ellen irányult. A cél a magyar nemzet felszabadítása volt, de a világszabadságot is zászlójukra tűzték...
E napról a magyar nemzet azóta is megemlékezik, ünneppé vált, amelyet az erdélyi magyarok is magukénak éreznek. Ha most, 169 év után Romániában ezt kifogásolják, az a magyar nemzet gyalázása. Nemrég Traian Băsescu volt államfő azt dörögte a parlament szószékéről, hogy ha a magyarok ünnepelni akarják március 15-ét, menjenek Budapestre, itt, Romániában nem tehetik. Az NLP újdonsült elnöke, Ludovic Orban már a magyar nyelv elismerését is lehetetlennek tartja. Ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatokat hallhattunk minden egyes párt szószólói és a tévés műsorvezetők részéről – úgy tűnik, bármilyen párt és tévécsatorna legyen, ugyanazt a nacionalista levest fújja.
Amikor a szociáldemokraták saját kormányukat megbuktatták, az RMDSZ álláspontját is megkérdezték, és a válasz az volt, hogy bármilyen kormány is lesz, a magyar jogokat biztosítani kell. Ez felébresztette az alvó oroszlánt, kórusban támadtak a magyarokra, és akadt magát történésznek nevező személy, aki az 1848-as forradalmat úgy állította be, mintha a románok ellen történt volna. Az illető azzal riogatta a tudatlan románokat, hogy a magyarok el akarják venni Erdélyt, és persze mindenki a román nemzetállamért aggódott. De hogy lehet nemzetállam az, ahol a magyaron kívül 17 nemzeti kisebbség létezését ismerik el? Ennyire heves magyarellenes támadás még a Ceauşescu-korszakban sem volt! Akkor hol is áll a XXI. században, a modern demokráciában Románia?
Mi azért ne adjuk fel a reményt, menjünk előre, ünnepeljük március 15-ét itthon, méltósággal, ahogy eddig is tettük. Állítsuk meg a román nacionalizmust! Egyszer csak győzni fog az igazság, a józan ész Romániában is.
N. Kányádi Mihály, Szentivánlaborfalva / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. július 7.

Felállt a kormány
Mihelyt nálunk miniszternek akarnak kinevezni valakit, rögtön kritizálni kezdik. Aztán, miután alávetik mindenféle meghallgatásnak, hozzáértésétől függetlenül felkenik. Kinevezésük ünneplése után, még jóformán meg sem szárad a pezsgő kabáthajtókájukon, máris úgy nekik esnek, mint éhes kutya a csontnak, rágni is kezdik őket, akár szú a fát.
Egyszer s mindenkorra meg kell jegyezni, hogy nálunk eredeti demokrácia van, és nem olyan kritériumok alapján nyerik el e magas tisztséget a politikusok, mint általában másutt a világon, hanem egészen másmilyen regulák szerint. Először is nem fontos, hogy értsenek is ahhoz, amivel megbízták, elegendő szófogadó pártkatonának lenniük. Ha egyszer azt mondja nekik vezérük, esetünkben Dragnea: adják be felmondásukat, akkor nagy megfelelni akarással akár kétszer is lemondanak. Iohannis is minden lacafaca nélkül, rögtön rábólintott az új miniszterjelöltek névsorára, ezáltal a kormányprogramra is, hátha helyreállna a politikai stabilitás, és az ország nyugodt körülmények közt menetelne tovább a gazdasági instabilitás irányába – tönkre.
Hamis az a vélekedés, miszerint halvány lila gőzük sincs arról, hogy mit kell majd tenniük, hiszen közismert, ha valakinek az Isten hivatalt ad, észt is ád hozzá. Az igaz, hogy ez esetben nálunk a stallumot egyelőre a kormánypárt mindenható, de fura ura, Dragnea adja, így neki kell gondolkodnia helyettük is.
Az elmúlt hat hónapos pünkösdi miniszterek között voltak olyanok, akik nulla teljesítményt produkáltak, de hűségük által megérdemelték, hogy Dargnea visszatapsolja őket az új kormányba, mint ahogy az új miniszterelnökkel, Mihai Tudoséval is történt. Végül is, ha 27 év alatt nem sikerült például megoldani az oktatás, egészségügy vagy az autópálya-építés problémáit, akkor most miként is várnánk el, hogy hat hónap vagy legjobb estben az elkövetkezendő három és fél év alatt a fungáló miniszterek megoldják azokat? Mindenki végzi dolgát, ahogy tudja. A kormányt Tudose fogja, de Dragnea az anyósülésből osztja az észt. A vidékfejlesztési miniszter (Shhaideh) Sevilla (se kanál, se tányér) meg majd nyomja a pénzt vidéki protekciósainak érdemeik szerint. (Például, hogy mennyi szavazat összegereblyézését képesek ígérni egy következő választásra). A pénzügyminiszternek egyéb dolga sem lesz, mint számolni a sok pénzt, ami szétosztásra kerül a hatalmas fizetésemelések következtében. Mivel valószínű, nem lesz elég lóvé mindenre, ajánlott, hogy idejében nekilásson a pénzhamisításnak. A gazdasági miniszternek, aki filozófus végzettségű, nem kell egyebet tennie, mint azon meditálni, miként is dübörög nálunk önműködően a gazdaság. A belügyminiszter hölgy, aki élő bizonyság arra, hogy Románia is a korlátlan lehetőségek országa, hiszen ő, nemrég még iskolai titkárnőként a jelenléti naplót vezette, és lám, mára haptákban áll előtte az ország minden rendőre és csendőre, minden belügyi alkalmazottja, és senkit sem foglalkoztat, fekszik vagy nem fekszik neki ez a szerepkör. Régi ismerősünk, Liá(cska) Olgucá(cska) Vasilescu, akit még a néhai nagyromán C. V. Tudor melengetett sovén-nacionalista keblein, továbbra is munkaügyi miniszter. Ő irodalom és történelem szakot végzett Craiován, s költői hajlamait időnként már megcsillantotta, mikor az új bértábláról szavalt nekünk (és, úgy néz ki, még sokat fog) a tévékben, az esti mese műsoraiban. A szakmájában ólomsúlyú Rovana Plumb kémia szakot végzett, és majd a kormány boszorkánykonyhájában az európai pénzek leszívásának módozatait fogja kifőzni.
A Kis- és Közepes Vállalatok Minisztériumát egy Ilan Laufer nevű ifjú titán vezeti, testnevelési főiskolán diplomázott és playboyminiszterként könyvelnek el, mert több férfimagazinban is pózolt derékig meztelenül. Ő lehet a kormány arca vagy felteste, és a kormányimázs javítása végett vesz részt abban. Juhimádata okán maradt meg, és tovább legeltetheti szemeit a mezőgazdaságon a régi miniszter. A víz- és erdőgazdálkodási miniszter elektrotechnikai mérnök, és tovább lehetne sorolni a különféle magánegyetemeken végzettek szakmáját, amelyekhez semmi közük az általuk vezetett minisztériumoknak. Többen közülük szerencsések, mert még abban az időben érettségiztek, mikor nem voltak bekamerázva az osztálytermek, de már nem kellett felvételizniük az egyetemekre, csak beiratkoztak valamelyik diplomagyárba, ahol nyomtattak nekik is egyet-kettőt. Mivel írni is tudnak és így másolni is, könnyedén összemásoltak maguknak egy-egy doktori címet. Sajnos, nincs szerencsénk velük, mert nem orvosdoktorok, és így esélyünk sincs szabadulni tőlük, mert külföldön semmi keletjük, nem úgy, mint az egyszerű orvosoknak.
Kuti János / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. július 7.

Nyitva a kapu, ahol segítenek (Szociális szolgáltatások)
Vannak szülők, akik vakációban is szívesen viszik gyermekeiket reggelente a szociális napköziként ismert sepsiszentgyörgyi nappali központba, ahol reggel hat órától este hat óráig háromszor kapnak főétkezést és kétszer uzsonnát, amit a család nem tudna megadni. Az épület teljes felújítása miatt a létesítmény három és fél évig ideiglenes helyen működött, a márciusi avatót követően rendre benépesített központ tegnap tartott először nyílt napot.
Jelenleg húsz óvodás és kisiskolás élvezi a Gödri Ferenc utcai közösségi szolgáltatási komplexum nappali központjában az otthonos környezetet és a szeretetteljes ellátást, a vakációs programban mindkét korosztály reggeltől együtt töltheti a napot, egyébként az elemisták tanév közben csak délben érkeznek, ebédelnek, utána nevelők segítik őket a házi feladatok megoldásában. A nappali központ harminc férőhelyes, még tíz gyermeket tudnának fogadni rászoruló családokból.
Faragó Pálma egységvezető lapunknak elmondta, intézményük a gyermekelhagyás megelőzését célozza meg, és azokból a sokgyermekes családokból, szociálisan rászoruló, munkanélküli, gyermekeiket egyedül nevelő szülőktől fogadják be a gyermekeket az ingyenes nappali ellátásra, nevelésre, akik erre szűkös anyagi körülményeik miatt nem képesek, és ezért jött létre az épület egy másik felében működő anyás központ is, ahol olyan anyák és gyermekeik kapnak fél évig átmenetileg menedéket és teljes ellátást, akik valamilyen okból otthon nélkül maradtak. Jelenleg egy anyuka két gyermekkel, egy másik tizenegy éves kisfiával kényszerült a központba, előbbi csomagolóként dolgozik egy kereskedelmi cégnél, utóbbi munkanélküli, látogatásunk alkalmával csak vele találkozhattunk. A harminckét éves Ella készségesen mesélt történetéről. A kézdivásárhelyi gyermekotthonban nevelkedett lány korán átkerült az oltszemi kisegítő iskolába és állami gondozóba, nyolc osztály után újból visszahelyezték a céhes városba, ott végezte el a szakiskolát készruhakészítő szakon. Fiatalon szülte fiát, aki alig öt hónapos volt, amikor egy ideig az árkosi Irgalmasság Anyja Kismamaotthonban kapott menedéket gyermekével, majd egy sepsikőröspataki élettársra akadt, és nyolc évvel ezelőtt megszületett közös kislányuk. Az elmúlt évekről Ella nem szívesen mesélt, azt mondta, az árvaházi gyermek mindig kivetett marad, akárhová megy, ő sem találta meg soha nyugodalmát, nemrég pedig a cérna elszakadt.
Ella elhagyta sepsikőröspataki párját és nyolcéves kislányát, akit elmondása szerint az apa nem engedett el vele, és a megyei kórház sürgősségén jelentkezett: „Nincs tovább, tegyenek, amit akarnak”. Onnan szociális munkás kísérte az anyás központba, jelenleg ott tölti napjait fiával együtt, és reménykedik, ha munkát kap, sorsa jobbra fordul.
A nappali központban és az anyás befogadóban is van még hely, ami azért különös, mert évekig az volt a gond, hogy nem tudnak mindenkit befogadni, és az építkezés miatti több mint három évig tartó nem megfelelő körülmények miatt sokan elpártoltak az intézménytől – ecseteli Faragó Pálma egységvezető. Szerinte a nevelőkből, pszichológusból, szociális munkásból álló személyzet és az épület felszereltsége, infrastruktúrája tökéletesen megfelel annak, hogy a szegény sorsú gyermekeket segítsék a fejlődésben, és az összetört, otthon nélkül maradt anyákat támogassák az új élet kezdésében. Hangsúlyozta, a megyei szociális gondozói és gyermekjogvédelmi igazgatóság által fenntartott szolgáltatási komplexum célja azokat segíteni, akiknél fennáll a gyermekelhagyás kockázata, akik önerőből nem tudnak megbirkózni az életükben előforduló nehézségekkel.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. július 8.

Kelemen a következő években is politikánk alappillére lesz az itthon, szülőföldön, magyarul, de jólétben
„A nemzetpolitikában az a radikális szemléletváltás, ami jó néhány évvel ezelőtt megtörtént, ma már azok számára is szükséges szemléletváltásnak tűnik, akik ezt az elején kritizálták. Budapestről nézve, a Magyarország határain túl élő magyar közösségek megmaradását és fejlődését tekintve mindenki számára egyértelmű kell hogy legyen: az identitás-megőrzésen túl vannak olyan kérdések, amelyek a nemzetpolitika részét kell hogy képezzék. Nem lehet a nemzetpolitikát szűklátókörűen, kizárólag az identitás megőrzéséhez kötni, nem lehet szűklátókörűen azt mondani, hogy a kultúrával, az oktatással, a nyelvi jogokkal, a különböző autonómiaformákkal kell csak foglalkozni. Hogy ez elegendő ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedékek magyarként megmaradjanak szülőföldjükön" – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteken annak a gazdaságfejlesztési programnak a kapcsán, amelyet Magyarország Kormányának támogatásával tavasszal Maros-mezőségen indítottak útnak, és amelyet a következő években egész Erdélyre kiterjesztenek. Az RMDSZ elnöke az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) Itthon, fiatalon szülőföldön akadémiája nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésének meghívottja volt. Kelemen Hunor szerint a szemléletváltás többek között abban is megnyilvánul, hogy néhány esztendővel ezelőtt a magyar kormány eldöntötte: gazdaságfejlesztési programokat indít, olyan stratégiát dolgoz ki, amely eléri a határon túli magyar közösségeket is, azokat a vállalkozókat, akik Erdélyben élnek és dolgoznak. Fontosnak tartja, hogy minden egyes egyén, közösség, család és vállalkozás tervezni tudjon, előretekinteni, a megélhetését a szülőföldjén tudja biztosítani: „mert nem lehet célja senkinek, hogy szegény legyen, hogy rosszabbul éljen, mint a szomszédja, mint a környezetében élő népek, nemzetek.” „Az identitás megőrzése mellett – az intézményes kereteinket bővítve – azon is kell gondolkodnunk a határon túli magyar közösségekkel közösen, hogy a hazai, európai uniós forrásokat, az anyaország által ilyen típusú fejlesztésekre szánt forrásokat hogyan tudjuk megmozgatni, összhangba hozni, jó hatékonysággal felhasználni egy-egy területen. Itthon, szülőföldön, magyarul, de jólétben – ezt tekintjük a következő években is a politikánk alappillérének, így közelítjük meg a parlamenti, az önkormányzati munkát. Amikor lehetőségünk van, akkor a kormányzati munkát is így szemléljük” – nyomatékosított az RMDSZ elnöke. Meggyőződése, hogy azok a fiatalok, akik 1989 után születettek, a romániai rendszerváltást követően nőttek fel, akik nem őriznek semmiféle közvetlen emléket a kommunista diktatúráról, teljesen másképpen viszonyulnak mindahhoz, amit a 21. század jelent: „a viszonyítási alapjuk más. Mi hiába mondjuk, hogy honnan jöttünk, milyen megvalósításaink vannak, a szabadság mit hozott, az ő nemzedéküknek ez már adottság, ez már nem lehet összehasonlítási alap. Ők abból indulnak ki, amit nyugatabbra látnak, a jóléti társadalmak példáját. Ezért akkor, amikor Magyarország az erdélyi vállalkozóknak, embereknek is lehetővé tette a gazdaságfejlesztési programját, nekünk azzal kellett szembesülnünk, hogyan tudunk egy olyan stratégiát kialakítani, amely sok-sok kritériumnak megfelel, kérdésre választ ad.” Kelemen Hunor a magyarországi fiataloknak rámutatott arra is: földrajzilag nagyon eltérő gazdasági helyzetben élnek az erdélyi magyarok, a tömbtől egészen a szórványig, a Székelyföldtől a Partiumig, a dél-erdélyi, mezőségi szórványoktól azokig a településekig, ahol fele-fele arányban, interetnikus környezetben élnek a magyar vállalkozók. A többségi nemzet félelméről, fóbiájáról kiemelte: kevés változás történt a kilencvenes évek óta, azóta, hogy az RMDSZ napirendre tűzte az identitással kapcsolatos kérdéseket és nyelvi jogokat, hogy Magyarország elindította különböző támogatáspolitikáit. „Ma ismét azzal szembesülünk, hogy a románok féltik Erdélyt. Azért aggódnak, hogy Magyarország tulajdonképpen meg akarja vásárolni Erdélyt ezekkel a gazdaságfejlesztési programokkal. Ilyen körülmények között nekünk az a feladatunk, hogy meggyőzzük a többségi társadalmat arról, hogy nincs semmilyen veszély, hogy ezek a gazdaságfejlesztési programok a román gazdasági össztermelésnek is segítenek, mert pénz jön az országba, pluszt jelent a román költségvetésben is” – részletezte Kelemen Hunor. Összegzésként elmondta: a mezőségi programot követően, a következő esztendőben a gazdaságfejlesztési projekt különböző régiós ágai is elindulnak: „nekünk továbbra is az a feladatunk, hogy megerősítsük azokat a programokat, amelyek hozzáadott értéket jelentenek, a jólétet, a pluszjövedelmet, a látható, tervezhető növekedést jelentik minden egyes magyar család számára.” A tanácskozáson az RMDSZ elnöke mellett jelen volt Kiss-Parciu Péter határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke és Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Az RMDSZ elnöke július 8-án, szombaton a felvidéki V. Martosi szabadegyetem Kárpát-medencei körkép című nemzetpolitikai kerekasztalának meghívottja lesz. (rmdsz tájékoztató) Transindex.ro

2017. július 8.

Azonnal, közvita nélkül lehetővé kellene tenni a veszélyes medvék kilövését Borboly szerint
A veszélyes medvék kilövését lehetővé tevő miniszteri rendelet azonnali, közvita nélküli kibocsátását kéri Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba azt követően, hogy az utóbbi három nap alatt három személy került kórházba medvetámadás miatt.
Borboly Csaba szombaton úgy nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek: hétfőn kérni fogja Mihai Tudose miniszterelnöktől a döntéshozatalok átláthatóságát biztosító 52-es törvény olyan irányú módosítását, hogy azt ne kelljen alkalmazni az emberéletek sürgős megmentésére hozott jogszabályok esetén.
Borboly kifejtette, véleménye szerint a veszélyes vadállatok kilövését lehetővé tevő rendeletet azonnal ki kell bocsátani. „Most ha még várunk másfél hónapot, meglehet, hogy 100 fölé emelkedik azoknak az embereknek a száma, akiket a Hargita megyében gondokat okozó 50, 60, 70 medve támad meg” – mondta a megyeelnök, aki szerint ebben az esetben a közvita fölösleges.
„Nem hinném, hogy az emberélet közvita tárgyát képezheti, és a kormány hibát követ el, ha nem intézkedik azonnal” - szögezte le Borboly.
A megyei tanács elnöke azt is kifejtette: egy normális államnak meg kell védenie polgárait. „Azt kérjük, hogy a szerdai kormányülésen módosítsák az 52-es törvényt, és szintén szerdán a Hivatalos Közlönyben jelenjen meg a környezetvédelmi miniszter rendelete, hogy csütörtökön sor kerülhessen a sürgős beavatkozásokra” – jelentette ki Borboly, miután szombaton újabb két személy került kórházba medvetámadás következtében. maszol.ro

2017. július 8.

Újabb két embert juttatott kórházba a medve Hargita megyében
Harapott sebekkel került a csíkszeredai sürgősségi kórházba két juhász, akiket medve támadt meg Csíkmadarastól mintegy 8 kilométerre.
János Zsolt, a régió vadászegyesületének igazgatója szombaton az Agerpresnek elmondta, hogy a két férfi juhokat legeltetett Csíkmadarastól körülbelül nyolc kilométerre, amikor egy medve megtámadta a nyájat. A juhászok megkísérelték elűzni, a nagyvad azonban rájuk támadt, és több helyen megharapta őket. A juhászkutyák mentették meg az életüket.
A sebesülteket mentővel vitték a csíkszeredai sürgősségi kórházba. A szolgálatos orvos, Adrian Dobrică sebész szerint egyiküknek a fején, jobb combján, jobb csípőjén, alkarján és nemi szervén ejtett sebet a medve, a másik páciensnek a jobb kezén van harapott seb. Állapotuk stabil - tette hozzá.
A vadászegyesület vezetője azt is elmondta, hogy két héttel ezelőtt már történt egy medvetámadás a környéken, akkor is egy juhász került kórházba, és nem kizárt, hogy ugyanarról az állatról van szó. A két férfivel hétre emelkedett azon személyek száma, akik ebben az évben kórházba kerültek medvetámadás következtében.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a napokban azt nyilatkozta: a megyében körülbelül 50 medve okoz gondokat – emberre, háziállatokra támad vagy tönkreteszi a gazdaságokat. Ezeknek a kilövése leghamarabb augusztus 15-én kezdődhet el. maszol.ro

2017. július 8.

Kelemen: nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a románok többsége a magyarokat
Az elmúlt egy év közösségeiket és pártjaikat érintő legfontosabb történéseiről számoltak be, illetve célkitűzéseiket és terveiket ismertették a külhoni magyar pártok vezetői az ötödik Martosi Szabadegyetem nemzetpolitikai fórumán szombaton.
A Kárpát-medencei körkép címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetés az utolsó közéleti fórum volt a szerdától vasárnap estig tartó – a magyarok felvidéki találkozóhelyeként jellemzett – szabadegyetemen. A beszélgetésen – amely az egy cél, egy akarat gondolatisága mentén zajlott – Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vett részt. Menyhárt József elmondta: a tavalyi tisztújítás után pártja „a magyar társadalom szövetének erősítése" érdekében megerősítette a párbeszédet a helyi magyar közösségi szervezetekkel, a civil szférával és az egyházakkal, illetve tettek lépéseket a Most-Híd szlovák-magyar párt irányába is, a magyarságot érintő kérdésekben megindítandó együttgondolkodás céljával. A nemzetpolitika eszköztárának kibővítésével és megerősítésével kapcsolatban kiemelte: gazdaságilag meg kell erősíteni a helyi magyarságot, amit elmondása szerint az is fontossá tett, hogy az utóbbi évtizedekben a magyarok lakta régiók tudatos elszegényítése zajlott Szlovákiában. Ebben rendkívül fontos eszköznek nevezte a megújított Baross Gábor tervet (a Felvidék gazdaságfejlesztési terve), amelyet még idén augusztusban társadalmi vitára bocsátanak.
A Szlovákiában idén novemberre kitűzött megyei választásokról azt mondta: meg kell tartaniuk és tovább kell építeniük a magyarság jelenlegi megyei képviseletét, ami azért is fontos, mert a térségi politika kiemelt szerepet játszhat a magyarlakta régiók felvirágoztatásában.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felszólalásában a talpon maradásnak, az identitás megőrzésének és újrateremtésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: az erdélyi magyarságnak, amely az újrakezdések évszázadát tudhatja maga mögött, a tavaly novemberi romániai parlamenti választásokon sikerült a 2008-as szintre visszaerősítenie parlamenti képviseletét. Hozzáfűzte: közösségépítéssel telt évek és sok munka gyümölcseként, listájukon a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjeinek is helyet engedve, 30 képviselői mandátumot szereztek a román törvényhozásban, és sikerült bővíteniük a magyarság nyelvi és oktatási jogait. Kelemen elmondta: a törvényhozáson belüli együttműködésnek köszönhetően több százmillió eurónak megfelelő összegű területfejlesztési uniós forrásokhoz sikerülhet hozzájutnia a magyarok által is lakott megyéknek.
Kelemen Hunor elmondta: bár pártjuk minden egyes alkalommal rámutat, hogy amikor autonómiáról beszélnek, nem Erdély elszakítására gondolnak, a magyarokat ennek ellenére továbbra is nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a románok többsége, ami óriási bizalomhiányról tanúskodik a többségi nemzet részéről.
Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta: pártjuk a tavalyi választások után kormánytényezővé vált, négy államtitkári posztot is kaptak, így most a VMSZ „mindenhol a hatalomban van." Rámutatott: nem volt egyszerű döntés koalíciót kötni a Szerb Haladó Párttal, annak tagjainak a kilencvenes években tapasztalt előélete miatt, de így sikerült elérniük, hogy a koalíciós megállapodásban rögzítették a vajdasági magyarság fejlődését célzó alapelveket.
Hangsúlyozta: a vajdasági magyar közösség ma megbecsült közösség Szerbiában, amire soha korábban nem volt példa, és a magyarországi támogatásoknak köszönhetően jelentős bővítések vannak az intézményrendszerben is. Elmondta: a magyar kormány gazdaságfejlesztési csomagja mintegy 10 milliárd forinttal járult hozzá a helyi magyarság gazdasági megerősödéséhez, abban több mint hétezer pályázó vett részt. Hozzáfűzte: sikerült megértetniük a többségi nemzet képviselőivel, hogy a gazdaságfejlesztés nekik is érdekük, így bízik benne, hogy jövőre már a másfél éve indult program konkrét eredményeiről tud majd beszámolni.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a külhoni magyar közösségek közül – az országban dúló háború miatt – a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben. „Ebben a nehéz helyzetben is körülményeket kell teremteni arra, hogy a közösség megmaradjon, fejlődni tudjon” – szögezte le. Ebben fontos szerepe lehet annak, hogy a KMKSZ társadalmi beágyazottsága mély, a helyi felnőtt magyar lakosság csaknem fele tagja a szervezetnek, és ez eddig is segített abban, hogy a 150 ezres közösség máig politikai tényező tudjon maradni.
A Via Nova Ifjúsági Csoport, a Selye János Egyetem (SJE) hallgatói önkormányzata és több partnerszervezetük által szervezett Martosi Szabadegyetem vasárnap estig tart, de politikai témájú fórumainak sora a nemzetpolitikai kerekasztallal már lezárult. A Martfeszt utolsó napja a helyi református templomban tartott közös istentisztelettel kezdődik, s az aznapi programban kiemelt helyet kapnak a tavalyi rendezvényen elhunyt fiatal sportoló, Kovács Kata Zsófia emlékére tartott sportesemények is. Az ötödik Martosi Szabadegyetemet vasárnap este az Ismerős Arcok koncertje zárja.
MTI; kronika.ro

2017. július 8.

Lassítanák a nyelvváltást: kiterjesztenék a csángó oktatást
A kisgyerekeket is bevonná moldvai oktatási programjába a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, hogy a lurkók még a szótárrobbanás előtt, első nyelvként sajátíthassák el a magyart. A csángóföldi pedagógusok szerint a program szélesebb alapokra helyezése lassíthatná a nyelvváltás folyamatát.
Óvodáskorú, sőt annál kisebb gyerekekre is kiterjesztené a Moldvai Csángó Magyar Oktatási Programot a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). A kisebbek számára idén kísérleti jelleggel három Bákó megyei településen beindított iskolán kívüli foglalkozásokat a 2017/2018-as tanévtől újabb helységekre terjesztenék ki, így érve el, hogy a kicsik még a szótárrobbanás előtti időszakban (1,5-2 éves korban, amikor a gyerek szókincse nagyon hirtelen megnövekszik) találkozzanak, ismerkedjenek a magyar nyelvvel – mondta el a Krónika kérdésére Márton Attila programfelelős.
A magyar kormány támogatásával fenntartott csángóföldi oktatási program koordinátora elmondta, jelenleg 29 Bákó megyei közösségben zajlik a magyar nyelv oktatása, legtöbb helyen hivatalos, iskolai keretek között, csupán az oneşti-i útvonalon, Újfalu, Szőlőhegy, Szitás és Bahána településen korlátozódtak iskolán kívüli tevékenységekre.
Márton Attila kifejtette, a legtöbb településen már régóta jelen vannak oktatóik, élvezik a közösség bizalmát, így a jövőben az a céljuk, hogy elmozduljanak az óvodáskorú, vagy ennél is kisebb gyerekek irányába.
„Ez lenne igazából a jó alaphelyzet, akkor a gyerekek már egy egészséges kétnyelvű környezetben kezdenének el beszélni” – indokolta a döntést a programfelelős, elmondva, hogy a tervek szerint oktatóik napi két-három órát foglalkoznának a másfél évesnél idősebb, de még nem iskoláskorú gyerekekkel. „Az lenne az ideális, ha még a szótárrobbanás előtt naponta olyan környezetben tartózkodnának, ahol magyarul beszélnek velük: így a magyar nem lenne egy utólagos, felvett második nyelv számukra” – indokolta az új célkitűzést Márton Attila.
Elmondta, a kisebb gyerekek oktatási programba való bevonására már a júniusban befejeződött 2016/2017-es tanévben is kísérletet tettek, Magyarfaluban, Pusztinán és Lészpeden foglalkoztak kisgyerekekkel is oktatóik, és a következő tanévben újabb helységekben vezetnék be az újítást. „Reméljük, hogy jövőre több oktatási helyszín lesz, ahol az oktatónak lesz ideje és energiája, hogy a kisebb gyerekekre is figyeljen” – jelentette ki Márton Attila, aki szerint az apróságokkal iskolán kívüli tevékenységek keretében foglalkoznának a pedagógusok.
Folyamatos a nyelvváltás
A kezdeményezést, hogy minél fiatalabb korban kezdjék el a magyar nyelv oktatását a Csángóföldön, Petres László is hasznosnak tartja, aki nyolcadik éve tanítja magyarra a csángó gyerekeket Lujzikalagorban. Minél kisebb korban kezdenek el magyarórára járni a gyerekek, annál inkább kötődni fognak ehhez a későbbiekben, mondta a pedagógus, de az esetleges buktatókra is felhívta a figyelmet.
Kifejtette, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) alkalmazottjaként maga is foglalkozik óvodáskorúakkal, négy-ötéves tanítványai maguktól, többnyire nagyobb testvéreikkel kezdtek el magyarórára járni. „Az elsők között voltam a programban, aki óvodáskorú gyerekeket is befogadott, de nincs lehetőség arra, hogy összeszedjem őket és csak velük foglalkozzak” – magyarázta.
A nyelvváltás folyamata – amikor a magyar helyett románul kezdenek beszélni, vagy párhuzamosan használják mindkét nyelvet a csángók – mindenik faluban megfigyelhető, egyes helyeken előrehaladott, máshol kevésbé előrehaladott formában. Nagy eltérések lehetnek a települések között, van, ahol jó a nyelvállapot, nemcsak az idősek ismerik és beszélik anyanyelvi szinten a magyart, hanem a 20-30 évesek is használják, mondta Petres Lészpedet, Pusztinát, Klézsét, Külsőrekecsint, Dumbravént, Magyarfalut, Lábnyikot említve példaként. „És vannak falvak, ahol a fiatal korosztály ért, de már nem nagyon beszél, és olyanok is, ahol annyira kevéssé tudnak már magyarul, hogy nem vállalják fel, még szüleik, rokonságuk előtt sem” – magyarázta Petres László.
Elveszőben az organikus csángó világ
Lujzikalagor például öntudatos, nagy hagyományokkal rendelkező település, ahol a 90-es évek elején történt a nyelvváltás, amikor az óvodába, iskolába járó gyerekek már második nyelvként hozták otthonról a magyart. „A jó nyelvállapotú falvak többségében most zajlik ez a folyamat, és ha az oktatási programnak lenne egy szélesebb alapja, ki tudna teljesedni egy napközi- és óvoda programban, az sokat segítene abban, hogy ha nem is áll meg, legalább lelassuljon” – magyarázta a csángóföldi pedagógus.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)

2017. július 8.

Polgármesteri jubileum
Kolozsvár jelenlegi polgármestere, Emil Boc, ide s tova egy évtizedet töltött el a kincses város elöljárói tisztségében, ezért érdemes bár vázlatosan, a teljesség igénye nélkül kiértékelni ezt a pályafutást.
Csak emlékeztetőül: 2004-ben, a szövevényes politikai világ ismeretlenjeként, irigylésre cseppet sem méltó helyzetet örökölt a tizenkét évig tartó Funar-horrorérából. 2008-ban kormányfővé lépett elő, de 2009-ig megtartotta polgármesteri tisztségét is (sűrű ingázásairól Kolozsvár és Bukarest között viccek tucatja született), majd 2012-től napjainkig ismét ő vezette a helyi önkormányzat végrehajtói hatalmát.
Elöljárói színre lépése után hamar meglátszott rajta, hogy mócvidéki gyerekből vált jogásszá: nyilvánosság előtt bizonyította, hogy jól áll kezében a hagyományos kasza, de ami ennél fontosabb, nem idegen tőle a gazdálkodói szellem sem, és élvezi „művelni” a közigazgatást. Politikusi kvalitásai szintén hamar napvilágra kerültek: nyitott a Nyugat felé, amire egymást taposva kezdtek el érkezni hozzánk a befektetők, ügyesen forgolódott a népszerűséget szülő rendezvényeken, elődjével ellentétben nyilvános helyeken ő már tudott viselkedni és „demokratikus csomagolásban” nyilatkozni, feltétlen kiszolgálója volt bukaresti mentorának, Traian Băsescunak. Mindent összevetve: ebben az időszakban enyhült a nyomás a helybeli magyarságon. (Funarhoz viszonyítva mindenképpen…)
Időközben EU-taggá vált az ország, beindultak az uniós támogatások, aminek hozománya – többek között – a négy ipari park, bevásárlóközpontok, terelőutak építése, a belváros átrendezése, az, hogy hazai viszonylatban IT-nagyhatalom lettünk, újabban pedig Kolozsvár kivívta magának a Románia legvonzóbb, legélhetőbb városának kijáró jelzőt.
A 2015-ben betöltött Európa Ifjúsági Fővárosa elismerést Boc dobbantásnak szánta, egyfajta ajánlólevélnek az Európai Kulturális Főváros cím elnyeréséhez, amiben azonban Temesvár, feltehetően nem alaptalanul, lekörözött bennünket. Ez a polgármesteri kudarcok egyik legfájóbbja, a fiaskók között azonban még találni néhány emlékezeteset. Kardoskodott a Filharmónia épületének a Kaszinó romjain való felépítéséért, ami a Sétatér felszámolását vonta volna maga után, és amit lakossági tiltakozásra vont vissza. Hasonló sorsra jutott a Kis-Szamos-parti járdafelszámolás terve az Erzsébet hídtól felfelé az úttest szélesítése érdekében, ez a többszöri tiltakozó tüntetések miatt dőlt szerencsére dugába. Évekig tartott a háromnyelvű városnévtáblák körüli peres szappanopera, amelyben a polgármester a főakadály szerepét játszotta, és amelyben végül engednie kellett a bírósági döntésnek. De – menteni a menthető látszatot – nem mulasztotta el külön táblán kitenni a római gyökerekre utal(tat)ó feliratot. Ettől függetlenül továbbra is rémálom Kolozsvár utcáin parkolóhelyet találni, csúcsidőben autózni, és még sorolhatnánk.
Boc Emil politikai kottájából nemrég egy új hang jött elő. Több nyilvános rendezvényen is vehemensen kritizálta a brüsszeli vezetőket, azt, hogy nem törődnek az uniós polgárok igényeivel, érdekeivel, kettős mércét alkalmaznak, és olyan lehetetlen döntéseket hoznak, amelynek semmi közük a valós világhoz. Szó szerint: „Tíz éve két külön világban élünk, mi és az EU vezetői”. Vonatkozik ez a gazdaságra, a biztonságra, a szociális kérdésekre, a környezetvédelemre, kisebbségvédelemre, lásd a Minority SafePack kezdeti kudarcára, mindenre, amitől Európa jövője függ. És teszi ezt nem EU-szkeptikus, hanem EU-t féltő meggyőződéssel, hirdetve, hogy rendet kell végre teremteni az unió székhelyének háza táján. Eddig ismeretlen hangvételről van szó Romániában, ott, ahol a politikumban egyáltalán nem szokás nevén nevezni a gyereket. Kérdés, hogy lesznek-e, és ha igen, milyen mértékben követői.
A kolozsvári polgármester eddigi fordulatos tíz éve bővelkedett mindkét előjelű eseményekben. A folytatást meglátjuk. Csak remélni tudjuk, hogy a Ţene-ügy nem árnyékolja végleg be polgármesteri regnálását, az ugyanis észbontó, ahogy a vasgárdista szimpatizánsként megnyilvánuló alkalmazottjának az előléptetését támogatta. Reméljük, nem Funar-epigonként fogják a kolozsváriak emlegetni az egykor szépreményű Emil Boc-ot.
Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár)

2017. július 8.

Grindeanu: olyan minisztereim voltak, akiknek jelenteniük kellett a Daddynek
Sorin Grindeanu volt miniszterelnök ma úgy nyilatkozott, hogy nem volt csapata, mivel kabinetje több miniszterének is jelentenie kellett Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének – a Daddynek, ő pedig rendkívül boldog volt.
„Én csapatot szerettem volna, és ezt meg is mondtam. Olyna ember vagyok, aki nem szereti a konfliktust, és párbeszédet akar. Nagyon sok miniszter részéről éreztem azt (hogy csapat vagyunk – szerk. megj.), másoktól nem. Vagyis ők tudták, hogy van egy Daddyjük, aki őket abba a tisztségbe ültette, és a Daddynek (Liviu Dragnea, PSD-elnök) kellett inkább jelenteniük, és nem a kormányfőnek, és a Daddy rendkívül boldog volt, amikor így történt” – válaszolta Sorin Grindeanu arra a kérdésre, hogy igazi csapata volt-e a Victoria-palotában.
Mint mondta, az a tény, hogy a miniszterek Liviu Dragneának jelentette az időszak nyilvános kommunikációjában mutatkozott meg. Szabadság (Kolozsvár)

2017. július 8.

XVII. Honismereti Tábor a Tékában
A szamosújvári Téka Alapítvány egyik fő célkitűzése a helyi értékek népszerűsítése illetve a mezőségi gyerekek oktatása, iskolán kívüli tevékenységek szervezése által is. Ezen két cél megvalósítására született meg 17 éve az első honismereti tábor, amelynek egyik azóta is aktuális alapötlete, hogy az 5. osztályt a Téka Szórványkollégiumban kezdők e tábor alatt ismerkedjenek meg a bentlakási élettel, illetve a – válaszúti szórványkollégiumból érkezők – a tékás rendszabályokkal, épülettel, pedagógusokkal.
Ugyancsak ebbe a táborba vártuk a Téka Alapítvány által szervezett Pörgettyű kreatív anyanyelvi vetélkedő elemi osztályos győzteseit is. Színes csapat került össze ily módon: Válaszútról, Bonchidáról, Szépkenyerűszentmártonból, Bálványosváraljáról, Désről, Vajdakamarásról, Palatkáról, Székről és Szamosújvárról érkezett az 50 résztvevő, akiknek az itt táborozó veszprémi Bárczi Iskola speciális nevelésű diákjaival is voltak közös programjai.
Június 25-én, vasárnap érkeztek a kis táborlakók. Vacsora után ismerkedős játékokkal oldottuk a hangulatot, majd a gyermekek leírták önmagukkal, társaikkal és a pedagógusokkal szembeni elvárásaikat. Vidám kuncogásokkal zárult a nap, jóval villanyoltás után.
Hétfőn néprajzi napot tartottunk, ismerkedtünk a népviseletekkel memóriajáték formájában, a zenével pedig szaladgálós játék során. A drót nélküli telefonon tájszavakat adtunk tovább, majd csoportonként alkottunk egy–egy falurész makettet. Délután Széket látogattuk meg, ahol a templomban hosszabb ideig elidőztünk a nyári zápor miatt, majd a tájházat és a széki nádast is megtekintettük – ezúton is köszönjük a széki házigazdáknak a kedves vendéglátást. Az estet széki táncház és népdaltanulás zárta.
Kedden és szerdán délelőtt Szamosújvár történelmével ismerkedtek a gyerekek, illetve anyanyelvi és csapatépítő játékokat játszottak. Délután kézműveskedtek, agyagoztak, körmöcskén szőttek, tojást írtak és gyöngy nyakéket készítettek. Délután városséta, majd sportjátékok következtek a Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum udvarán.
Csütörtökön Kolozsvárral ismerkedtünk: idegenvezető irányításával jártuk be a belvárost, az Óvárt, majd jóízűen elfogyasztottuk az ebédet a Heltai vendéglőben. A délutáni játszóterezést illetve a válaszúti Kallós Múzeum meglátogatását a vihar meghiúsította, ennek ellenére az estet hangulatos pizsamabuli zárta.
Pénteken délelőtt csoportos sportvetélkedőket szerveztünk a táborozók számára a magyar iskola tornatermében. Ebéd után tábori kiértékelő és búcsúzás következett, illetve egy mély lélegzetvétel a pedagógusok számára a következő tábor, a 9. Kézműves tábor előtt, amely 108 gyerek részvételével nyitotta meg kapuit e hét elején…
FODOR EMŐKE / Szabadság (Kolozsvár)

2017. július 8.

Történelmi előadások Déván
Szent László korszaka és a keleti magyarok
Szent László királyunkról szólt a Kun Kocsárd egyesület által szerda este szervezett történelmi előadás első része, a második pedig a keleti magyarokról. A rendezvény a szórvány–székely együttműködés keretében zajlott, a budapesti történészeket a háromszéki megyei tanácsos, Demeter László hívta meg Barótra, s a dévai Kun Kocsárd Egyesülettel való egyeztetés nyomán útközben Déván is megálltak.
Dr. Darkó Jenő történész Szent László király korszakát mutatta be a Téglás Gábor iskolában tartott előadásán. A tizenegyedik század vége ugyanis a magyar történelem egyik kevésbé ismert időszaka, Szent László korszakáról például kevesebbet tud a történelemtudomány, mint államalapító Szent István király fél évszázaddal korábbi korszakáról.
Holott az 1077 és 1095 között uralkodó Szent László a magyar történelem kiemelkedő személyisége volt, aki nemcsak Nagyvárad alapításával és az államalapító király, illetve Imre herceg szenté avatásával írta be nevét a magyar történelembe. Szent László nehéz európai viszonyok között folytatott ügyes politikájával megerősítette Magyarországot, szinte visszaállította annak önállóságát az előző évtizedek hanyatlása után. Az már csak a történelem fintora, hogy Szent László király – akárcsak a Szent István után 1301-ig uralkodó Árpád-ház valamennyi királya – annak a Vazulnak a leszármazottja, akit az államalapító királyunk megvakíttatott, fiait pedig külföldre száműzte.
Szent László nemcsak a pápa, a német császár és a bizánci uralkodó között lavírozott ügyesen, hanem egyházszervező is volt, a váci püspökséget ő alapította, s szintén ő helyezte át a bihari püspökség székhelyét Biharról az újonnan alapított Nagyváradra. Horvátország és Magyarország évszázados közös sorsa is Szent László politikájának köszönhető, ő rakta le alapjait, de csak utódja, Könyves Kálmán király idején teljesült ki.
Dr. Benkő Mihály keletkutató évtizedek óta folytat tanulmányutakat Ázsiában a keleti magyarság felkutatására. Vagyis azon magyar törzsek felkutatására, melyek nem vettek részt a honfoglalásban, nem vonultak be a Kárpát-medencébe, hanem a keleti sztyeppéken maradtak. Előadásában a mai Kazahsztán északi részén talált, magát magyarnak nevező közösséget mutatta be. Természetesen nem magyarul beszélnek, a különválástól eltelt több mint ezer év során számos környező néppel keveredett, a magyarokhoz való kötődés tudata azonban megmaradt. A rokonság kérdése azonban fölöttébb vitatott, számos magyarországi történész egyenesen tagadja, hogy a dr. Benkő Mihály által felkeresett „kazah-magyaroknak” egyáltalán közük van az európai magyarsághoz.
Chirmiciu András / Nyugati Jelen (Arad)

2017. július 8.

Népviseletek színes parádéja a főtéren
Csütörtök este három kontinensről érkezett 35 néptánccsoport parádézott hagyományos nemzeti viseletben a temesvári Opera téren. A sétálók nagy tapssal honorálták a színpompás felvonulást, a szebbnél szebb viseletekbe öltözött fiatalok táncra is perdültek a nézőközönség nagy örömére.
A XXVIII. Szívek fesztiválja résztvevői koszorúkat helyeztek el a görögkeleti székesegyházzal szemben álló 1989-es emlékműnél, majd elkezdődött a népviseletek parádéja a Lloyd–Opera–Városháza–Rózsapark útvonalon. A világ 12 országából érkezett hagyományőrző csoportok mellett több mint 20 hazai együttes is felvonult, köztük a temesvári Eszterlánc néptánccsoport fiataljai. A közönség kedvenceinek bizonyultak ezúttal is a tengeren túli egzotikus országokból (Argentína, Kolumbia, Puerto Rico) érkezett jókedvű táncosok, de belorusz, grúz, portugál, spanyol vagy török viseletbe öltözött fiatalokkal se találkozik nap mint nap az ember.
A Szívek fesztiválja eseményei az egész hétvégét betöltik, az esti gálaműsorokra 19.30 órától kerül sor a Rózsapark szabadtéri színpadán. A temesvári Eszterlánc néptánccsoport, a végvári összevont tánccsoport és a mezőtelegdi Pa-csirták július 8-án szombaton este 20–20.30 óra körül lépnek színpadra. A belépés valamennyi rendezvényre ingyenes.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)

2017. július 8.

Jókai Mór kedvenc tájai
Folytatódik a PéterPál Könyvkiadó irodalmi fotóalbumciklusa. Az Erdély sorozat legújabb kötete Jókai Mór alakját hozza közelebb az olvasóhoz Váradi Péter Pál felvételei és Lőwey Lilla szövege révén. A kiadványt a budapesti Ünnepi Könyvhéten mutatták be. Az Anna-báltól a Szent Anna-tóig. A mesemondó aranyember barangolásai című kötetet a hátsó borítón így ajánlják a közönség figyelmébe a szerzők:
„Jókai Mór munkásságáról szóló tanulmánnyal, könyveiből ollózott idézetekkel és színes fotókkal mutatjuk be a magyar romantika elkötelezett írójának barangolásait a balatonfüredi Anna-báltól az erdélyi Szent Anna-tóig. Az író, aki hitet tett a magyarság eszméje mellett, aki romantikus történeteivel elkápráztatta olvasóit, a forradalmi napokban bátorsággal állt ki a veszélyeztetett nemzeti lét mellett. Művei kalandosak, tele küzdelmekkel, szerelmekkel, vívódásokkal. Tájleírásai végigvezetnek bennünket a történelmi Magyarország regényes vidékein, a Balaton partjától Erdély tündöklő tájékáig. »Én Erdélyt szívemben magammal viszem« – vallotta erdélyi útjai során írt úti levelei egyikében a mi mesemondó aranyemberünk. Ez a táj megbabonázta, elbűvölte. De képzeletben bejárta mind az öt világrészt, sőt ellátogatott a jövő századba is. Ha meghalljuk üzenetét, örömmel, lelkesedéssel vesszük tudomásul, hogy történelmünk hőstettek és hősök története, s hogy a mítoszok és legendák újra és újra megtörténhetnek.” Népújság (Marosvásárhely)

lapozás: 1-30 ... 127591-127620 | 127621-127650 | 127651-127680 ... 131431-131447




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998