|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 131447 találat | lapozás: 1-30 ... 127711-127740 | 127741-127770 | 127771-127800 ... 131431-131447 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: 2017. július 13.Román nyelvtábor zajlik a TékábanSzórványban élő gyerekekről az az általános vélekedés, hogy ők kevert nyelvet, illetve főleg a román nyelvet beszélik. De akadnak olyanok is, akik számára a román nyelvtanulás nehézséget okoz, mert azt csak az iskolában használják. Nekik segítenek a román nyelvtábor szervezésével, amelynek célja a magyar anyanyelvű gyerekek románul való kommunikálásának segítése, beszédbátorságuk és beszédkedvük erősítése. A július 10. és 14. közötti táborban a szamosújvári Téka Alapítvány szervezésében 5,5–11 év közötti gyerek vesz részt három román anyanyelvű oktató irányításával. Napi programjuk: délelőtt 9–13 óra közt kommunikációs játékok, tízórai szünettel megszakítva, majd ebéd 13 órakor, 14 órától kézműves foglalkozások, szórakoztató és mozgásos játékok román nyelven irányítva. Az esemény helyszínei: Téka Alapítvány művelődési központjának a termei, a helyi Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum udvara, az ott levő sószoba, illetve az oktatók elképzelése szerint bárhol a városban. Fodor Emőke / Szabadság (Kolozsvár) 2017. július 13.A román média választási érdekeket sejt a látogatás hátterébenA román hírportálokon megjelent szerdai véleménycikkek szerzői meglepőnek tartják, hogy Klaus Iohannis román államfő a jövő héten „hivatalos” látogatást tesz Románia két magyar többségű megyéjében, és a mandátuma felénél lévő elnök választási érdekeit sejtik a tervezett székelyföldi látogatás mögött. A Hotnews.ro vezércikkírója, Dan Tapalagă arra emlékeztet, hogy a 2014-es elnökválasztáson Iohannis a két magyar többségű megyében érte el a legjobb eredményt: Hargita megyében a voksok csaknem 80, Kovászna megyében pedig a szavazatok 78 százalékát szerezte meg a második fordulóban. A szerző szerint Iohannis nem fogja tudni megkerülni az olyan kényes témákat, mint a közigazgatási anyanyelvhasználat, a kétnyelvű utcanévtáblák és a zászlók kérdése és nehezen fogja elhitetni székely választóival, hogy komolyan érdeklik ezek a problémák, amikor mandátuma kezdetștől mostanig elhanyagolta őket. „Ha késett is ez a rövid látogatás, és (a szász származású) Iohannis nehezen tette túl magát kisebbségi komplexusán, az nagyon jó, hogy a román állam azt jelzi a magyarságnak, az ország területén élő legfontosabb kisebbségnek, hogy nem feledkezett meg róla” – vélekedett Tapalagă. A cikkíró szerint a román államfő várhatóan megpróbálja lehűteni az „autonomista túlkapásokat” és az elszigetelődés veszélyére fogja figyelmeztetni a székelységet. Tapalagă szerint azonban akkor fognak a székelyek megtanulni románul, ha gazdaságilag érdekeltté válnak, ehhez pedig nem szép szavak kellenek, hanem infrastrukturális fejlesztés, Székelyföldet az ország más térségeivel összekötő autópálya. Meglepőnek tartja Iohannis székelyföldi látogatását Horațiu Pepine publicista is a Deutsche Welle honlapján közzétett véleménycikkében, tekintettel arra, hogy az államfő eddig meglehetősen „hűvösen” viszonyult a romániai magyarokhoz. A német közszolgálati rádió román szerkesztőségének újságírója elképzelhetőnek tartja, hogy Iohannis magyarokkal szembeni távolságtartása több román támogatót hozott, mint amennyi voksot a magyaroktól kapott, de a székelyföldi látogatás szerinte mindenképpen azt jelzi, hogy a magyarokkal is közvetlen – és nem az RMDSZ közvetítésével folytatott – párbeszédre törekszik. Azzal, hogy egyszerre keresi fel mindkét magyar többségű megyét Iohannis kimondatlanul is elismeri a térség sajátos etnikai státusát. A szerző a román államfő székelyföldi látgatását geopolitikai és a román–magyar rivalizálás összefüggésébe helyezte. Szerinte Iohannis amerikai látogatása alkalmával, vagy Donald Trump amerikai elnök varsói beszédéből megérthette, hogy a mostani washingtoni vezetés nem tartja túl nagyra a berlini és párizsi liberális politikát és ismét „tiszteletreméltó” országként tekint a konzervatív kormányú Magyarországra. Ilyen körülmények között a Romániának szánt geopolitikai szerep azt kívánja a bukaresti vezetéstől, hogy „tegye zárójelbe” a magyarokkal szembeni ellenséges magatartását, és törekedjék regionális együttműködésre a visegrádi országokkal – írta a Deutsche Welle publicistája. MTI / Nyugati Jelen (Arad) 2017. július 13.Segesvári Magyar NapokJúlius 14-16. között szervezik meg Segesváron a magyar napokat. 14-én, pénteken a várszínpadon a Bojtorján együttes koncertezik. Szombaton 10 órakor a Gaudeamus Ház művelődési terme ad otthont a hivatalos megnyitónak és egy szimpóziumnak, miközben a várszínpadon 10 órától bábszínházat, a János vitézt és a Kőlevest láthatja a közönség. Délután 3 órától néptáncegyüttesek lépnek fel. Este fél kilenc órától Dalok szárnyán címmel operett- és nótaest lesz, fellépnek: Ferencz Orsolya, Koós Éva, Bor Klára és Dániel Kristóf. Vasárnap 10 órától istentiszteletekre kerül sor, majd estig tartó rendezvények következnek. Fellép többek között: az alsósófalvi fúvószenekar, a Riverenza régizeneegyüttes és az Arany Griff Rend táncosai. Este fél kilenctől a Póka Egon Experience játszik. Népújság (Marosvásárhely) 2017. július 13.Sorostól a Csíki sörigMottó: Én sem rajongok a menekültekért. Marcus Tullius Cicero De senectute 12.23. Nincs pillanatnyilag divatosabb téma, mint Soros György és az ő cselszövése Európa ellen. Manapság ő az igaz hazafiak igazi ellensége, minden rossznak és ördögi tervnek szülője. A maga 86 évével és 25 és fél milliárdos dolcsi vagyonával (Forbes 2017-es adata világhálóban fönnakadva, valamint a nála szegényebbek szeme az irigységtől) félelmet kelt politikusokban, akik éppen szociáldemokratáknak álcázzák hataloméhségüket vagy illiberális demokráciákat pengető plakátokon, hisztériát pártprogandistákban. Zűrzavart kavar a köznapokban, és az a cél, hogy ne ő nevessen a végén. Miért, nem komédia az egész világpolitika manapság és a történelem folyamán számtalanszor? Már egy mosoly is tilos?! Senki sem hiheti komolyan, hogy ezekkel a milliárdokkal, akár az általa támogatott civil szervezetekkel, melyek csak papíron erősek, és állítólag képesek döntő módon befolyásolni a világpolitikát, évente ide tud hozni Európa nyakára, gyomrára, torkára és munkaerőpiacára milliomnyi embert. Ez a fixációja (elmeállapotba beálló rögeszme) számos jelentős kis országnak, V négynek, a vén motorosoknak, a vén bakancsosnak és fiának, a huszárnak. Komolyra fordítva a szót, nem Soros biztatja őket a bevándorlásra – a legtöbben életükben nem hallottak az amerikai milliomosról, nem tudják, hogy létezik, hogy magyar származású, sőt még ennél is egy lyukkal több. Ők elindulnak minden képzettség és megfontolás nélkül Nyugatnak, és azt remélik, valahol megállapodhatnak, ahol nincs háború, amelyet sajátjai vívnak sajátjaival. Tudathasadásos, polgárháborús állapot. Bezzeg, amíg volt gyarmati rendszer és voltak gyarmattartó nagyhatalmak, addig ilyen helyzet nem adódott. Ott viszonylagos nyugalom, biztonság és biztos nyomor uralkodott. Voltak európai fehér körök, katonák, iskolák, misszionáriusok, segélyszervezetek, szovjet propaganda és forradalmi sejtek vagy inkább sejtések. Sertések nem. Ezek ui. moszlimok. Keveseknek felemelkedési lehetőség, nyugati tanulmányok és alkalmazhatatlan európai demokráciamodell iránt táplált őszinte irigység valamint csudálat. (A csuda állat.) Soros tulajdonképpen egy propagandaképződmény, bűnbak, végre valahonnan előkerített konkrétum a nagy migráció okaira és várható következményeire. Az ördög, akit el lehet ítélni, akinek pokolra küldése nem jár semmiféle következménnyel, mert messze van, mert öreg, s mert még annál is súlyosabb teher a vállán és lelkén a származása. A demonizáció (ördögiesítés) folytatódik. Ilyenkor illik bevetni azt a jólinformáltságot, miszerint a nácizmus idején Magyarországon mentette az életét aljas üzletek révén (a 13-14 éves gyerek! – ahogyan ezt már megszokhattuk tőlük, akik a halál árnyékában is üzletelnek...), holott mindenki számára a saját élete lehet a legfontosabb, ennek mentése érdekében mindent megtesz. Ráadásul kivándorolt Magyarországról, ahol semmilyen esélye sem volt az elkövetkező negyenöt évben, hogy a London Economic Schoolban tanulhasson, oda legfennebb a stábgyerekek jutottak ki, de inkább Moszkvába küldték őket a KGST akadémiára, és hogy dollármilliomossá válhasson. Egyetlen milliomos pillanata a 46-os inflációban akadhatott volna, de azt pengőben adták ki jutazsákban, talicskán. A legcifrább azonban, hogy az izraeli miniszterelnök is kihátrált Soros mögül, ui. Magyarországra látogat, és a budapesti követség tiltakozása a Soros-plakátok miatt kínosan érintette Bibi N.-t. De jön a vizes világbajnokság, és a víz sok mindent elmos, a tudatot is át. Hosszú Katinkának majd aranyérmeket hoz és kíméletlen hajszát a Magyar Úszószövetség ellen, amely Katinka hosszas Soros-szindrómája. Miképpen a Székelyföld Soros-fóbiája a medve. Az Ursus. Nem a sör. Az igazi sör neve: csíki. SEBESTYÉN MIHÁLY / Népújság (Marosvásárhely) 2017. július 13.Vele megelégszemJúlius 7–9. között második alkalommal szervezték meg Kézdivásárhelyen a Családos Keresztény Fesztivált (Csakis – Családban keresztényként Istennel). A rendezvénysorozat fő meghívottja idén is dr. Komlósi Piroska klinikai szakpszichológus, a Magyar Családterápiás Egyesület kiképzője volt, aki Vele megelégszem címmel tartott előadást a részt vevő házaspároknak. A fesztivál végén a szakembert a téma kapcsán kérdeztük. – Milyen gondolatokkal érkezett a fesztiválra, milyen üzenetet próbált átadni a házaspároknak? – Ezúttal azon gondolkodtam, hogy a tavalyi együttlétre mit építsünk rá, mi legyen a következő emelete ennek az építménynek. Míg tavaly általában beszélgettünk a család működéséről, hogy sokkal több dolog legyen bennünk tudatos, addig most arra próbáltunk figyelni, mi mindenre van szükség ahhoz, hogy a családi kapcsolatainkban megelégedettek legyünk. Ez nem könnyű a mai világban, éppen, mert a fogyasztói társadalomban hatalmas a kínálat: mindig azt az érzést keltik az emberben, hogy van még jobb és szebb kiadás, a régit cseréljük le újra. Ez a családi életben destruktív szlogen lehet, mert éppen abban áll a család ereje, hogy stabil, megtartó, építeni lehet rá, ezek a gyökerek tartanak bennünket a szélben, segítenek minden elsodródással szemben. A fesztivál programjai is ezt erősítették, és azt néztük meg együtt: mit lehet tenni azért, hogy családjaink élete több boldogsággal, több szeretettel, megelégedettséggel teljen. – Közismert az a kijelentés, hogy nagyanyáink idejében, ami elromlott, azt megjavították, tovább használták. Mi most hajlamosak vagyunk minél előbb megszabadulni a kicsit elromlott dolgainktól, nem is próbáljuk helyrehozni őket, és ez érvényes a párkapcsolatokra, a házasságokra is. Hová vezethet ez a hozzáállás? – Ez a gondolkodásmód elsodorja azokat a családokat, azokat a párokat, akik valamiért nem szánnak elég figyelmet, tudatosságot arra, hogy megfogalmazzák, s tisztában legyenek azzal: mennyi érték van a meglévő kapcsolatukban, akik nem értékelik azt, ami van, ami elég lenne arra, hogy tovább induljanak valamilyen fejlődés irányába. Tehát nem eldobni, hanem fejleszteni kell, ha valamit kidobunk, akkor már nulláról kell kezdeni. Ezt nagyon sokan megélik akkor, amikor azt gondolják, hogy a válás valamitől megszabadítja őket, remélik, hogy megszabadulnak egy nehéz, „együtt nem tudtuk csinálni” című dologból. Számukra fontos lenne az is, hogy az újrakezdés miként alakul, hogyan keresnek, találnak és dolgoznak az új kapcsolatukon, hogy a semmiből hogyan építenek fel egy új otthont, fészket. Ezeket a kérdéseket az emberek nem szokták végiggondolni, és nagyon fájdalmas látni, amint csalódottan állapítják meg, hogy a „megszabadulás” után valaminek az újrakezdése, egy frissítés egyáltalán nem fájdalommentes és nem könnyű. Éppen ezért hiszem és vallom, hogy a meglévő társat érdemes megbecsülni, tudatosan megkeresni, hogy mi minden jó van benne, mi minden áldás, ajándék van abban, hogy egymásra találtunk. Egy ideig a párok azt érzik, hogy egymást hogyan tudják kiegészíteni, aztán szomorúan átfordul a dolog, és már azon bosszankodnak, hogy mennyire különböznek egymástól. Ha ezt a helyzetet jól meg tudják oldani, és nem veszítik el tisztánlátásukat, akkor a jót is meg tudják őrizni. – Előadásában többször is hangsúlyozta: egy párkapcsolatban nagyon fontos, hogy jól ismerjük önmagunkat. Mit tehetünk akkor, ha egy életközépi időszakban jövünk rá arra, hogy ezen a területen hiányosságaink vannak? – Jó lehetőségnek kell tekinteni, amikor ketten együtt kezdenek arról beszélni és azon dolgozni, hogy milyen sok értéket hoztak a közös életükbe, aminek örülni kell, amit nem szabad veszni hagyni, és mi minden gyengeség volt, ami nehezítette a közös életet, az előbbre jutást. A két egy hajóban utazó ember közösen csinálja ezt, ötven-ötven százalék a felelősségük és a lehetőségük, hogy merre irányítsák az életüket, hogyan fogalmazzák meg, mit szeretnének, hogy az ne követelés, hanem kérés formájában hangozzék el. Érzik, hogy össze van kapcsolva az életük, ha jót akarnak önmaguknak, akkor a társukra is figyelnek. Az egyik fél nem lehet boldog a másik boldogsága nélkül, hiszen ha látom a társam boldogtalan arcát, az az én boldogságomat is rontja. Tehát nekem a saját érdekemben is törekednem kell, hogy a társam is velem együtt tudjon haladni, örülni, boldog lenni. Ennek a titka az őszinte beszélgetés, és a házasságoknál a lelki gondozás ott indul el, hogy segítjük, bátorítjuk őket a beszélgetésre, hogy naponta legalább 10–15 percet szánjanak erre, este, amikor a gyerekek már elcsendesedtek. Ez amolyan napi lelki vitaminbevitel a család lelki egészségének érdekében. Lejegyezte: Kertész Tibor (folytatjuk) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 13.Fákat döntött ki a vihar SzékelyudvarhelyenA szerda délelőtti erős vihar Székelyudvarhelyen és környékén okozott károkat. Az erős szél fákat döntött ki, villanyvezetékeket tépett le, nagy mennyiségű csapadékkal társult, ami épületeket árasztott el. Az útra, illetve a vezetékekre dőlt fák fennakadásokat okoztak a Csíkszereda és Székelyudvarhely közötti közúti, valamint a Csíkszereda és Gyergyószentmiklós közötti közúti és vasúti forgalomban. Székelyudvarhelyen egy közlekedő személygépkocsit is maga alá temetett egy kitépett fa, a kocsi két utasa nem sérült meg. A város utcáin hömpölygő víz elárasztotta a Haáz Rezső Múzeum alagsorát és a sportcsarnokot. A Székelyhon portál közlése szerint a múzeum alagsori kiállítóterében éppen a csütörtökön megnyitandó tárlatot rendezték. A tárlat anyaga nem sérült meg, így várhatóan nem kell elhalasztani a megnyitót. MTI; Népújság (Marosvásárhely) 2017. július 13.Elégedetlenséget váltott ki Kolozsváron Ioan Vasile Tene osztályvezetői kinevezéseElégedetlenséget váltott ki Kolozsváron a szélsőségesen nacionalista publicisztikáiról és közszerepléseiről ismert Ioan Vasile Tene városházi hivatalnok kinevezése a polgármesteri hivatal oktatási, kulturális, vallásügyi, civil társadalom-ügyi és sportért felelős osztályvezetői tisztségére. Az ügy kapcsán az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, és peres úton is próbálkozik a kinevezés hatálytalanításával, civil kezdeményezők pedig petíciót címeztek Emil Boc polgármesternek, és ehhez internetes aláírásgyűjtést indítottak. Ioan Vasile Tene több mint két évtizede dolgozik hivatalnokként a kolozsvári városházán, májusban egyedüli jelöltként versenyvizsgázott az osztályvezetői tisztségre, amelyet június 22-én el is nyert, és a helyi sajtóban közölt tiltakozások ellenére a polgármester június 30-án kinevezte az osztályvezetői tisztségbe. A hivatalnok a városházi munkája mellett a szélsőségesen nacionalista hangvételű Napocanews.ro portál publicistájaként tevékenykedik, és többször is felszólalt az Új Jobboldal nevű, szélsőségesen nacionalista szervezet március 15-én szervezett Avram Iancu-felvonulásain. Amint a közösségi hálón közzétett felvételek tanúsítják, 2015-ben és 2016-ban mondott beszédében is azt kifogásolta, hogy a kolozsvári városháza irredenta, revizionista, és autonómiát követelő magyar szervezeteknek nyújt támogatást éppen azon a főosztályon keresztül, amelynek a vezetői tisztségét most elnyerte. Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a hivatalnok szélsőséges megnyilvánulásai nemcsak a magyarok ellen irányultak; a zsidókkal, a vallási és a szexuális kisebbségekkel szembeni nézeteit is sokszor hangoztatta. Csoma Botond úgy vélte: megengedhetetlen hogy szélsőséges nézeteket valló személy kerüljön vezető tisztségbe egy olyan város adminisztrációjában, amelyik büszke a multikulturalitására. Elmondta: a Diszkriminációellenes Tanácshoz benyújtott panaszban azt kifogásolták, hogy a versenykiírásban nem szerepeltek olyan feltételek, amelyek megakadályozták volna, hogy szélsőséges nézeteket valló személy kerülhessen a tisztségbe. Csoma Botond elmondta: közigazgatási bíróságon is megpróbálják érvényteleníteni a kinevezést arra hivatkozva, hogy a törvény szerint a köztisztviselőknek őrizkedniük kell a diszkriminatív megnyilvánulásoktól. A Ioan Vasile Tene kinevezését kifogásoló civil petíciót csütörtökig csaknem 1500-an írták alá. Ioan Vasile Tene a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar polgármester kabinetfőnökeként helyezkedett el több mint két évtizede a kolozsvári polgármesteri hivatalban. A hivatalnok 2015-ben az Országos Diszkriminációellenes Tanácsban próbált tisztséget szerezni. Akkori jogvédő civil szervezetek csoportja tiltakozott a kísérlet ellen. Gazda Árpád / MTI; Erdély.ma 2017. július 13.Játék és hagyomány egy térben (Guzsalyas gyermektábor)Dávid először próbálja ki a szövést, Máté visszatérő kis kézműves, Henrietta szerint Benkő Éváért érdemes eljönni a táborba, Tamás és Soma valóságos Guzsalyas-csemete, Boglárka minden műhelyt szívesen próbál ki, Márkus otthon is szívesen farag – sorolhatnánk, ki miért jelentkezett a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány Benedek-mezei harmincegyedik Nyári Kaláka Gyermektáborába, de a válasz szinte mindig ismétlődik: itt élmény a játék és a tanulás is. Első nap mindenki agyagozott, az itt formázott kis tálkákat nedves agyagból és újságpapírból rakott kemenceszerű építményben fogják kiégetni. Négy műhelyben tartják a kézműves-foglalkozásokat: Benkő Éva a szövést vezeti, Szász Judit a ceruzatartó festése és díszítése által vezeti be a gyermekeket a hagyományos bútorfestés alapjaiba, Kolozsi Ildikóval nemezelik a tábori kincsek tárolására használható tarsolyt, Demeter Miklós tanítja a szépen szóló pikula készítését, ami a hangszer előállításánál sokkal többet jelent, hisz a fúró-faragó eszközök fegyelmezett használatára is rászoktat. A fő, hogy mindent természetes anyagokból, hagyományos technikával készítsenek. A délután az ügyességi és logikai játékoké, fontos a csapatszellem, a közösségi munka, ma délután pedig a táborban készített tárgyakat állítják ki egy kis tárlaton. Persze lesznek meglepetésprogramok is, ezekről a táborvezetők nem sokat árultak el, de azt már tudni, hogy senki nem megy haza csillagok vizsgálata, tábortűz és egy kis zenés buli élménye nélkül. Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 13.Kelemen Hunor: Elődje nyomdokain IohannisKlaus Iohannis államfő hivatali elődje, Traian Băsescu útját járja azzal, hogy Székelyföldre látogat – fejtette ki tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A szövetség vezetői, illetve székelyföldi parlamenti képviselői nem kaptak meghívást Iohannis jövő keddi, székelyföldi látogatására. Kelemen Hunor megjegyezte, Băsescu vezette be azt a szemléletet, hogy nem az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezetével, hanem közvetlenül az erdélyi magyar emberekkel kell tárgyalni, és – a jelek szerint – Iohannis is „ugyanazt a tanácsot kapta”. Hozzátette: az RMDSZ vezetőit, székelyföldi parlamenti képviselőit nem hívták meg, ezért nem is lesznek ott Klaus Iohannis jövő keddi székelyföldi látogatásának helyszínein. Azt is megjegyezte azonban, hogy a szövetség vezetőinek máskor is alkalmuk nyílik arra, hogy az államfővel találkozzanak, a mostani látogatás a székelyföldi önkormányzati vezetőknek teremt lehetőséget álláspontjuk ismertetésére. Az RMDSZ elnöke felidézte: a Tudose-kormány megalakulását megelőzően Klaus Iohannisszal folytatott tárgyalásokon az államfő az RMDSZ-t okolta azért a magyarellenes kampányért, amely a június végi román kormányválság idején kialakult, és az államfő úgy vélte, hogy az RMDSZ fölöslegesen tette ki magát a támadásoknak. Kelemen Hunor szerint az államfő akkor azt is elmondta, hogy az RMDSZ által szorgalmazott jogszabályok – a kulturális autonómia alapjait is tartalmazó kisebbségi törvény, a március 15-ei hivatalos ünnepnap és az anyanyelvhasználati jogok bővítése a helyi közigazgatásban – bármelyike etnikai konfliktust szít Erdélyben. Kelemen kifejtette: ekkor is elismételte azt a 2015-ben megfogalmazott javaslatát, hogy egy olyan többség–kisebbség-paktumot kellene az államfőnek kezdeményeznie, amely kivonja a kisebbségi kérdést a pártpolitikai csatározások köréből, és biztosítja, hogy nem nyirbálják meg a szerzett kisebbségi jogokat. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, nem került rosszabb helyzetbe az erdélyi magyar érdekképviselet a június végi magyarellenes kampány után, mint amilyenben addig volt. Valószínűsítette, hogy folytatódik a baloldali kormánykoalíció parlamenti támogatása. Az első fél év tapasztalatait ugyan csak augusztus végén értékeli ki a szövetség, de úgy vélte: a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének koalíciója nem szolgált rá arra, hogy felbontsák a velük kötött parlamenti együttműködést, az ellenzék pedig jelenleg alkalmatlan az együttműködésre. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 14.Vannak a romániai magyar oktatásnak gyöngyszemeiA diktatúra szisztematikus leépítése és a rendszerváltozás utáni szavazatszerzési törekvésekre silányuló oktatáspolitika ellenére vannak sikerei a magyar oktatásnak Romániában. Az egyik ilyen „kézzel fogható eredmény” a szatmárnémeti Véndiáktalálkozó, melyről idén az M1 is beszámol. Közép-Európában, ahogyan az a PISA-tesztből is kitűnik, az oktatás siralmas helyzetben van – a magyar számokat alábbi cikkünkben tekintheti meg. Románia is bőven átlagon alul teljesít, az okok természetesen szerteágazóak, de alapvetően a gazdasági lemaradás és a politikai tétlenség határozza meg. „A reform fontossága és halaszthatatlan mivolta már 1990 első hónapjaiban megfogalmazódott. Az oktatás reformjának szükségessége – legalábbis a nyilvánosságban és a politikai diskurzusokban – olyan közhellyé vált, mint az, hogy Románia átmeneti gazdasági időszakot él meg. Azóta azonban sem a gazdaság privatizációja, sem az oktatási rendszer tényleges és átfogó reformja nem valósult meg” – fogalmaz tanulmányában Papp Z. Attila. A politika tétlen A tények azt mutatják, hogy a politikának nem sikerült megfelelő kereteket teremtenie, hogy a hatalmas lemaradást orvosolja. Kósa András László, a Közéletre Nevelésért Alapítvány kutatója a Transindexnek adott interjúban egyenesen úgy fogalmaz, „a román oktatási rendszer előnyeiről nem igazán tudok mit mondani, mert igazán komoly előnyt nem látok”. Kifejti: az egyik legégetőbb probléma, hogy nincsen víziója a politikai elitnek, „a napi politikai harc, a koalíciós egyensúly mindig átírja a modelleket”. A gazdasági, humán dimenzióval kapcsolatban pedig úgy fogalmaz: „enyhe túlzással az mondható el, hogy azért lesz valaki pedagógus, mert a versenyszféra többi területén nem talál helyet magának”. A centralizáltság a fejlődés gátja Természetesen a probléma nem újkeletű, mondhatni a történelem ismétli önmagát: a diktatúrában kialakult helyzet továbbélését Papp Z. Attila úgy írja le: Az elavultság, elmaradottság elsősorban az oktatásügyben érvényes döntéshozatali mechanizmusoknak, a beiskolázási arányoknak, az oktatás finanszírozásának, igazgatásának és ellenőrzésének szintjén a legkézzelfoghatóbb. Hogy csak egy példát említsünk: miközben Nyugat-Európában az oktatás igazgatását, illetve finanszírozását már a 70-es években (különösen az 1973-as olajválság következtében) decentralizálták, vagy többpólusúvá tették, addig például Romániában még az 1995-ös, viszonylag újkeletű Tanügyi Törvény is nagyon sok centralizáltságra utaló kitételt tartalmaz. Harc Trianon után Ez a központosítás volt az, mely az alapvetően rossz helyzetben lévő román rendszerbe besorolt magyar oktatást tovább sújtotta a trianoni nemzettragédia után. A két háború közötti helyzetet Enyedi Sándor úgy fogalmazza meg, hogy „Az első huszonkét év magyar vezetői olyan államkeretben dolgoztak, amely nem feltétlenül óhajtotta meggyőzni a hazai és a nemzetközi közvéleményt, hogy a magyarság kulturális törekvései iránt humánusan viseltetik”. A pontos képet pedig úgy sommázza: „egy-egy iskolánk fennmaradásáért vívott harc”. A második világháború után sem lett rózsásabb a helyzet, ugyanakkor részsikereket sikerült elérni – jelenti ki Vincze Gábor. Majd jött az 1948-as „tanügyi reform”, a „törvény az egész romániai oktatásügy számára új korszakot jelentett, de a magyar nyelvű oktatás szempontjából külön döntő jelentőséggel bír, ugyanis a törvény megszüntette az addig egyházi kézben lévő – olykor három–négyszáz éves –, elemi– és középiskolákat” – fogalmaz a szakember. Az ezt követő évtizedeket pedig olyan kifejezések jellemzik, mint a kultúrgettó, tisztogatás és romanizálás. Gyöngyszem Az egyházi iskolák ellehetetlenítése fontos sarokköve volt a romániai magyar oktatáspolitikának, hiszen ezek az intézmények mintegy mentsvárai voltak a magyarságnak. Ilyen volt a Szatmárnémeti Református Gimnázium is, melynek egyik épületébe zsúfolták bele az összes magyar diákot. Itt működik a mai napig a Kölcsey Ferenc Főgimnázium és itt alakult meg a Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség 1991 december 1-én– derül ki honlapjukról. Azóta minden évben megtartják a Véndiáktalálkozó, amelyen minden évben több ezren gyűlnek össze azok, akik magyar oktatásban tanultak. A világ minden tájáról érkeznek A három naposra duzzadt, idén július 13-14-15-én megtartott találkozó az egyik legfontosabb közösségi rendezvénye a Szatmár megyei magyarságnak. A diákok ilyenkor a világ minden tájáról visszatérnek, Amerikától Ausztráliáig. A mostani rendezvényen jelen lesznek olyanok is, akik 70 évvel ezelőtt érettségiztek – derül ki a Szatmár.ro cikkéből. Az esemény vitathatatlan fénypontja, mikor a Véndiákok átvonulnak a gimnázium udvarán, népviseletbe öltözött jelenlegi diákok oldalán. Idén pedig az M1 is jelen lesz az eseményen. hirado.hu 2017. július 14.Ötven éve halt meg a székely anya szülte román költőIon Nae Theodorescu 1880-ban született Bukarestben, de Tudor Argheziként halt meg 1967. július 14-én. A 2015-ös év román–magyar irodalomtörténet szenzációja Ferenczes István csíkszeredai költő, szerkesztő filológiai, oknyomozói kutatásának az eredménye, amelyet tavaly kétnyelvű kötetben is megjelentetett a Hargita Kiadóhivatalnál. Ferenczes kiderítette, dokumentumokkal bizonyította, hogy az egyik legjelentősebb 20. századi román költő, prózaíró, műfordító, publicista Tudor Arghezi édesanyja valódi neve Ergézi Rozália, nemzetiségét tekintve pedig magyar volt. A hivatalosan a költő dajkájaként számon tartott, valójában vér szerinti édesanya a Székelyföldről cselédként került Bukarestbe. A Szentkeresztbányán 1859-ben született Ergézi Rozália – Ergézi János és Ágoston Zsuzsanna római katolikus szülők gyermeke – még húszéves sincs, amikor a román fővárosba kerül, ahol az oltyán cukrásszal, Nae Theodorescuval szövődött szerelmi kapcsolat révén megszüli nagyobbik fiát. A cukrász nem vette el a cselédlányt, de sokáig gondoskodott a fiáról, aki később felveszi az apai nagyapja keresztnevét és édesanyja románosított családnevét, így lett Tudor Arghezi. Családjaikban mind az apa, mind a költő nagyon leplezték az anya kilétét illető valóságot, óvatosan, titkolózva viszonyultak hozzá. Arghezi 1896-ban debütált ortodox költőként, teológiát is tanult, de aztán a szimbolizmus és más irodalmi irányzatok (mint például a bécsi szecesszió) hatására a múlt század elejének modern költőjévé vált. 1910-ben már román szocialista lapok munkatársa, publicistaként és műkritikusként tett némi tekintélyre szert, az első világháború kitörése után a királyi kormány ellen írt cikkeket, rövid időre be is zárták nemzetárulásért. 1927-ben jelent meg, viszonylag későn, első önálló verseskötete Cuvinte potrivite (Illő igék) címmel. Ekkori költészetét és prózáját hit és tagadás, kétely és bizonyosságkeresés kettőssége, az emberi lét végső értelmének fürkészése jellemzi. Formavilágában a modern kifejezésformákból s a népköltészet és az ortodox vallásosság forrásaiból merít. Első regénye még vallásos témáról szól, de a következőkben már bírálja a Román Királyság közéletének romlottságát. Maró szatírái miatt az Antonescu-rezsim is átnevelő lágerbe küldi. 1948-tól kezdve Arghezi már a kommunista hatalom ünnepelt költője, kitüntetik különböző címekkel és díjakkal, a Román Akadémia tagjává választják. 1967-ben hal meg, a kormány nagy pompával és ünnepélyességgel temeti felesége mellé. itthon.ro 2017. július 14.„Pucoltam a sírfeliratokat és egy valamikori ősöm sírfeliratát olvastam”Pál Norbert a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Néprajz szakának másodéves hallgatója. Az általa előásott régi sírköveket kutatja, ez nem csak szellemi, hanem fizikai munkát is igényel. A BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Kultúratudomány/művelődésszervező szakos harmadéves diákjai az elmúlt hónapban olyan kiállítást szerveztek, aminek keretében a tanszéken tanulók kutatási témáit a nagyközönségnek is bemutatták. A kiállítást először a Tranzit házban lehetett megtekinteni, utána felkerült a Bölcsészkar folyosóira, legutóbb a Vibe fesztiválon találkozhattunk vele. A bemutatott témákból nyújtunk ízelítőt – a diákoktól kérdeztük meg, miért fontos számukra kutatási területük, mit tartanak a legvagányabbnak benne, illetve mi érdekli még őket a nagyvilágból. Összesen nyolc interjú készült. Ebben a részben Pál Norberttel beszélgetünk, aki a Tényképek kiállítás az általa előásott régi sírkövekről készült fotókból mutatott be. Ezen kívül leginkább a lovaskultúra érdekli. Miért érdekel a tárgyi kultúra, ezen belül a sírkövek, sírjelek kutatása? Mivel falun nőttem fel, ott szocializálódtam, olyan tárgyak vettek körül, amelyek általában a falusi közegekben mind megtalálhatóak: gazdálkodásban használatos eszközök, stb. Mindehhez persze kapcsolódik tudás, hogy miként és hogyan használják ezeket. Kisrégiónkban az ún. archaikus szellemi kultúra (vallásos képzetek, hiedelmek) nem maradt fent olyan gyakorisággal, mint a katolikus térségekben. Ennek okán mindig is a tárgyi kultúra keltette fel az érdeklődésemet. A sírkövek, sírjelek teljesen elkerülték a figyelmemet eddig, természetesnek vettem, hogy 3-4 generáció után kivesznek a kommunikatív emlékezetből és elnyeli őket a föld. Viszont mind formavilágában, anyagában, mind a rajta olvasható történetekben érdekesnek találom, hogy miként reprezentálódik egy adott korszakban a halott egyén. Nem utolsó sorban mindenki fejében megfordult már, hogy a családfájában a fehér foltokat feltérképezze, erre is jó lehet egy temetőkutatás. - Szerinted miért fontos ezzel foglalkozni? - Kicsit úgy éreztem a kutatásom során, hogy megszakítok egy természetes folyamatot, nem hagyom, hogy az idő és a föld végleg magával ragadja a síremlékeket. Valóban így is van ez, de a síremlékek, a sírjelek szerves részei egy adott településnek, a múltról mesélnek. Kultúrtörténeti jelentőséggel bírnak, hiszen a régi sírjelek nem csak az elhunytakról hordoznak információkat (pl. a felirataik és szimbólumrendszerük által), hanem az adott kor temetkezési szokásait, halálképét is tükrözik. - Milyen kezdeti támogatást kaptál az egyetemen a kutatásodhoz? - Minden segítséget megkaptam a kutatásom elméleti hátteréhez, szakirodalmat, különböző terepkutatási tanácsokat, nekem csak a gyakorlatban kellett mindezt kiviteleznem. - Melyek voltak az első általad megtett lépések a kutatás előkészítéséhez? - A legelső lépésem, hogy felmértem a temető állapotát, amit addig is tudtam, hogy nem valami biztató, mivel a falu lakosságának száma nagymértékben lecsökkent, ennek oka többek között a zsákfalu jelleg. Ezt követve kitakarítottam a temető összes sírköve körül a bozótot, hogy pontosan dokumentálhassam kutatásom tárgyait. - Mi volt a legvagányabb élményed a témáddal/kutatásoddal kapcsolatosan? - Legérdekesebbnek azt találtam, amikor pucoltam a sírfeliratokat és egy valamikori ősöm sírfeliratát olvastam. Ezek közt a versbe szedett, többnyire szomorú hangvételű élettörténetek voltak a legérdekesebbek. Valamint az elsüllyedt sírok feltárása, sírfeliratok megfejtése – amit szó szerint kell érteni –, mivel az idő oly módon megviselt egy-egy sírjelet, hogy különböző kreatív technikák segítségével kellett megfejtenem a feliratokat. - Mi volt a legcikibb élményed a témáddal/kutatásoddal kapcsolatosan? - Igazából ilyen még nem volt, mivel az idő szűke miatt nem tudtam sok leszármazottal interjút készíteni. Viszont a 108 sír fele bozótban volt, ahhoz, hogy digitalizálhassam és beolvashassam őket, ki kellett takarítanom a temetőt. Mindezt magamban csináltam és nem is vágytam igazán segítségre, főképp nem egy - újabban mindenhol felbukkanó - medvére. Mit jelent számodra fiatal kutatónak lenni terepen, amikor csak magadra számíthatsz? Egy kihívás számomra, de pozitív értelemben, mivel azt kutatom, ami érdekel. - Amikor terepen voltál, melyek voltak azok a mentális kapaszkodók, amelyek segítettek abban, hogy véghezvidd, amit elkezdtél? - Személyes kötődésem olyan mértékben is jelen volt a kutatásban, hogy sok elhunyt valamikori hozzátartozóm nyugszik a temetőben. Talán ez volt az, hogy olyan neveket olvastam le a sírjelekről, amik jóleső érzést keltettek bennem. Valamint az, hogy tisztább képet kaptam a családfám kiegészítéséhez. - Hogyan hasznosítod ezt a kutatást a tanulmányaidban, hogyan a mindennapokban? - Tanulmányaimban már rögtön a következő félévben hasznosíthattam, amit ebben a kutatásban megtapasztaltam. Mivel már olyan adatbázis volt a fejemben, amivel egy következő tantárgy tematikáját példázták, és sokkal tisztább képet kaptam már rögtön az óra alatt az új tananyagról. A mindennapokban ezután sokkal inkább megfigyelem egy település temetőkultúráját, ami által már következtetéseket vonhatok le az adott településről, anélkül, hogy bárkivel is szóba állnék. Melyek azok a dolgok, amiket nem az egyetemen, hanem a kutatási gyakorlat során tanultál? Az epitáfiumok dokumentálása során az erózió pusztította sírkövek beolvasásakor a technikákat magam találtam ki, ezt előtte nem tanították meg nekem - Ezen kívül milyen kutatási területek érdekelnek? - Első sorban nem ez a fő érdeklődési területem, hanem a gazdálkodás, ezen belül a ló és a lóval kapcsolatos tudások a népi kultúrában. Továbbá a lovaskultúra, a klasszikus lókiképzéstől egészen a „legújabb” (igazából nincs ilyen, mert amióta létezik a ló és ember kapcsolat, azóta ugyanúgy viszonyulnak egymáshoz, mivel egyiküknek sem változott az alaptermészete) kiképzési formákig, valamint lóábrázolások a képzőművészetekben, egyszóval minden, ami "hasonLó". Ezek mellett a fafaragás, pásztorkultúra. Ahogy a lovas témánál sem, ennél sem állok meg az elméletnél, mindkettőt gyakorlom is. (az interjút Molnár Bea készítette) Transindex.ro 2017. július 14.III. Köz-Ép-Pont Erdélyi Lutheránus Ifjúsági TalálkozóJúlius 18–22. között tartják a Kolozs megyei Válaszúton. A négy napos rendezvényre mintegy négyszáz résztvevőt várnak, határon innen és határon túlról. A találkozó célja a szórványban és nemzeti-, valamint felekezeti kisebbségben élő fiatalok keresztyén önazonosságának megerősítése és a határokat átívelő magyar közösség építése. A Kallós Alapítvány központjában a résztvevők megismerhetik a Mezőség gazdag kulturális örökségét, hagyományait. A kialakuló személyes kapcsolatok révén pedig kölcsönös szemléletbeli gazdagodást, valamint a minőségi élet választásának fontosságát élhetik át. kolozsvariradio.ro 2017. július 14.Incitato: az egyetlen tábor, amely első kiadása óta működikLovas legendák Huszonöt év telt el azóta, hogy a néhai Tóth Ferenc és barátja, a marossárpataki Miholcsa József szobrászművész megálmodta és útjára indította az Incitato művésztábor lovasszekerét. A „fogat” a kilenc éve elhunyt mecénás nélkül is halad tovább: a lovak gyeplőjét lányai – hangsúlyosan Tóth Ildikó – vették a kezükbe, így Európa legegyedibb tematikus tábora 2017-ben elérkezhetett a negyedévszázados mérföldkőhöz, amire ezúttal a Lovas legendák felirat került. Ez ugyanis az idei tábor témája, melynek ideje alatt huszonöt művész fogott tollat, ecsetet, vésőt a kezébe, hogy legendákat álmodjon papírra, vászonba és fába. – Nagy szó ez nekünk, nagyon örülünk, hogy idáig elértünk, és büszkék vagyunk arra, hogy úgymond van kereslet a művészek és a támogatók részéről is a tábor iránt. Azt hiszem, édesapám egyetlen elvárása az volt, hogy legyen tábor, és a tény, hogy a huszonötödik kiadásához értünk azt bizonyítja, hogy kívánsága ez idáig teljesült. A tábort akkor könnyű megszervezni, ha anyagi háttér van, és nem győzöm elégszer megköszönni a támogatóinknak, hogy mellettünk állnak, mert ez nélkülük nem valósulhatna meg – mondja Tóth Ildikó, aki úgy véli, édesapja szelleme mindig jelen van a táborban, és a művészekben is eleven az emlékezete. Hasonlóképpen vélekedik Vetró B. S. András is, aki családja révén úgymond beleszületett a táborba, amelyen ha teheti, részt vesz. Mint megjegyezi, a táboralapítót naponta megemlítik, felidéznek vele kapcsolatos történeteket, tőle származó vicces vagy komoly észrevételeket. Vetró nagy megvalósításnak tartja, hogy lelkes embereknek köszönhetően egy kisvárosnak sikerült „kitermelnie” az Incitato művésztábort. – Szinte hihetetlen, hogy huszonöt éve működik. Főleg, ha az interneten kutatva rájövünk, hogy Európában az egyetlen tábor, amelyet beindulása óta minden évben megszerveztek, és bár esetenként változnak a részvevők, csodálatos hangulata van. Kapcsolatokat és munkákat szül, nagyon örülök, hogy a Tóth lányok ezt évről évre tető alá hozzák – fogalmaz a Brassóban élő képzőművész. Sokszínű legendák Az idei téma kapcsán Vetró B. S. András olyan utat választott, amiről feltételezte, hogy más nem gondolt rá. Az interneten böngészve akadt rá egy máramarosi és egy arab legendára, majd arra alapozta öt munkáját. Így például a máramarosi legenda a Lovak hídja, illetve a Lovak vízesése című alkotásait inspirálta, amiket meg lehet majd tekinteni vasárnap. Tomos Tünde négyfalusi festőművész szerint a téma kimeríthetetlen és inspirálóan hat az alkotó emberekre, akikre utólagos benyomást is tesz. – A lovakat mindig meg lehet fogalmazni, és festőként olyan technikákat is alkalmaztam ábrázolásukban, ami nem kimondottan jellemzi világunkat. A legendák a mesék világához tartoznak, így a fantázia szabadon szárnyalhat, sőt: van lehetőségünk saját legendát is kitalálni, nincs megkötve a kezünk” – véli. Brassói művésztársa, Csutak Levente Szent László lovagkirályból merített ihletet, három minuciózus képen ábrázolta az uralkodót, vagy a vele kapcsolatos legendákat. Helyet kaptak képein magyar szimbólumok is, a lovagkirály legismertebb domborművét ábrázoló munkáján az uralkodó feje körül glóriaként sejlik fel az anyaország korabeli térképe, de helyet kap rajta olyan szimbólum is, mint pl. a csíksomlyói hármasoltár. Mindez életszerű, hajszálpontos tusrajzokon, amik már-már fényképnek mutatják magukat. Idén ez kötelező téma A kézdimartonosi gyökerekkel rendelkező, Kolozsváron élő Forró Ágnes a Napsugár gyermekfolyóirat illusztrátoraként harminc éve rajzol, és több ízben hangot adott azon sajnálkozásának, hogy az ottani képzőművészek távol kerültek Székelyföldtől. Most rendkívüli örömmel tért vissza pár év után az Incitatoba, ami meglátása szerint sokat számít Erdélynek. – Szeretem a tematikus táborokat. Kihívás elé állítja a művészt, és mi a legjobb tudásunk szerint igyekszünk megfelelni. A legendák nagyon szerteágazóak, mesékben, regényekben fellelhetjük őket. Inspirálódtam Aranytól, Vörösmartytól – Szent László kapcsán. Mondhatnám azt is, hogy idén ez kötelező téma. A tábor azért jó, mert otthon eszembe nem jutna, hogy a lovat hányféleképpen lehet ábrázolni – osztotta meg lapunkkal a művésznő, akinek édesapja, Forró Antal festő és grafikus emlékét dombormű őrzi szülőfalujában, a Bereckhez tartozó Kézdimartonoson. A Németországból érkező Balla-Móni Aranka elmondta: leírhatatlan élményt és ihletforrást jelentett számára az, hogy a lovakat testközelből megnézhette. – Otthonra találtam a táborban, eldöntöttem, ha máskor is meghívnak, eljövök. Engem nagyon meghatottak a bemutatók, amelyeken alkalmunk volt a lovak megismerésére. Rájöttem, rendkívül érzékeny és szép lényekről van szó, amelyek jobbak ily vonatkozásban, mint sok embertársunk. Bartos Lóránt / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. július 14.Levélféle a Transindex újdonsült főszerkesztőjéhezKedves Kulcsár Árpád! A Székely Hírmondót szerkesztők, újságírók állítják elő, akik keményen megdolgoznak, nem ritkán áldozatot hoznak szellemi függetlenségük megőrzéséért, ami egy kisebbségi sajtóorgánum részéről nem egyszerű feladat. Éppen ezért ijesztő tájékozatlanságra és rosszindulatra vall közvetve eltartott bértollnokoknak nevezni bennünket, az antiszemitizmus vádjáról nem is beszélve. Márpedig Ön – Nálunk is állami finanszírozott a magyar gyűlöletbeszéd alcím alatt – a következő mondatokkal zárta Székely apokalipszis, most című terjedelmes eszmefuttatását: „a Hargita Népe megyei finanszírozású, ahogyan a Székely Hírmondó is. Ez az a lap, ahol Czegő Zoltán évek óta háborítatlanul zsidózik. És ez láthatóan nem kínos senki számára.” Ezen állítással szemben engem például fölöttébb zavarna, ha valaki háborítatlanul „zsidózna”. Csakhogy az utóbbi három esztendőben (tovább nem volt türelmem kutakodni az archívumban) ilyennek nyomát sem találtam Czegő Zoltán nálunk megjelent írásaiban – remélhetőleg nem számít annak, ha egy-két alkalommal utalást tett George Soros vagy Tom Lantos zsidó származására. Annál is inkább nem, mert a román hírtévékben rendszeresen „magyar származásúnak” mondják őket, ami megtévesztő. Ugye ez nem meríti ki a „zsidózás” fogalmát? Magyarország svájci nagykövetét sem hallottam még tiltakozni székely gyökerei felemlegetése miatt. Ami pedig a „finanszírozást” illeti (és most hadd ne firtassuk az „állami” és „megyei” közti igen lényeges különbséget), szeretném leszögezni: a Székely Hírmondót – az olvasókon és a hirdetőkön kívül – az égvilágon senki nem „pénzeli” sem a megyéből, sem „államilag”. Támogatást is egyedül a Communitas Alapítványtól kap, persze, jóval kevesebbet, mint a Transindex. És ez láthatóan nem kínos senki számára. Ps. A fenti, válasznak szánt állásfoglalásomat a Transindex mindmáig nem hozta le. Ehelyett az inkriminált cikk ránk vonatkozó részét utólag ködösen átfogalmazták, főmunkatársunkra pedig nemes egyszerűséggel „rasszista, antiszemita, gyűlöletkeltő” jelzőket akasztottak. Ennek ellenére mi soha nem vetemednénk arra, hogy a portált Transzsindexnek, alkalmazottjait pedig Soros-bérenceknek nevezzük. Kocsis Károly / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. július 14.Ünneplő akadémiaA romániai magyar pedagógus közösség legfontosabb eseményére, a nyári felkészítő tanfolyamokra 25. alkalommal kerül sor. Természetes, hogy díszünnepség illett a hét eleji negyedszázados megemlékezéshez, a helyszín pedig a lehető legméltóságteljesebb: a pedagógusok Hargita megyei, Apáczai Csere János nevét viselő háza. Sajnálatos módon a Kovászna megyei, hasonló rendeltetésű intézmény külsőségeiben meg sem közelíti a csíkit. Maga a negyedszázados akadémia ugyancsak megérdemli a felmagasztaló szavakat, hiszen az eltelt két és fél évtized alatt olyan átfogó ernyővé nőtte ki magát, amely nélkül ma már elképzelhetetlen lenne az itthoni magyar pedagógusok továbbképzése, megújulása. S ha későre is, de immár a román hivatalosságok is elfogadják ezt a képzési lehetőséget, annak dacára, hogy a pénzügyi háttér biztosítását a magyar kormány vállalta fel. Tájékoztatásképpen hadd emeljem ki, hogy az elmúlt időszakban közel hatszáz, pontosabban 578 képzési osztály indult 17.256 hallgatóval. Ezek a képzések elsősorban azt célozták, hogy az éppen időszerű oktatási, pedagógiai, didaktikai kérdéseket járják körül, megfelelő eszköztárat, eljárási módozatokat, módszertani, gyakorlati megoldásokat tárjanak fel, gyakoroljanak be. A szervezés a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének feladatkörébe tartozik, s végzi is azt elkötelezetten, hitelesen, segítő szándékkal. Bekapcsolta ebbe az önzetlen munkába Erdély valamennyi magyar oktatási intézményét, s eddig összesen 17.256 óvónőnek, tanítónak, tanárnak, mérnöknek, oktatómesternek nyújtott lehetőséget tudása gyarapítására. Az a 167 programfelelős, akik merték vállalni a helyi rendezés nehézségeit, méltán vehették át az idei ünnepi megnyitón az elismerő oklevelet. Ők voltak azok, akik biztosították, hogy a nyári akadémiákat meghatározó elvárások: az elkötelezettség, a hitelesség és a szervezettség, a minőség, hitelesség és tisztaság elvei maradéktalanul érvényesüljenek. Az évente meghirdetett témakört mindenkor a legfontosabbnak tűnő feladatok közül választották ki, felölelve az óvodai oktatástól a szaktantárgyakig minden területet. Az idénre meghirdetett témakör: Legyen játék a tanulás! Érdekes, érdekfeszítő kérdéseket vet fel, abból kiindulva, hogy a játék soha nem hiányozhat életünkből, főként a tanulási és tanítási folyamatból nem! Péter Sándor / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. július 14.Ismeretszerzés, barangolás és vetélkedőGyümölcsöző testvérkapcsolatok Az elmúlt héten Hagyományaink, meséink és legendáinkcímmel szervezett a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Gimnázium és testvériskolája, a kecskeméti Vásárhelyi Pál Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 30 tanulója és 4 kísérőtanára számára diáktábort Csomakőrösön. Ennek célja pedig, amint azt Kátai Zsuzsa és Kustán Tünde kísérőtanároktól megtudhattuk, az anyaországi és sepsiszentgyörgyi tanulóknak a háromszéki mesékkel, mondákkal és legendákkal való megismertetése, valamint a két testvériskola tanulói között már meglévő kapcsolatok elmélyítése volt. Első nap a helyszínnel való ismerkedés után Dancs Attiláné, Annuska néni jóvoltából a gyerekek betekintést nyertek a rezgőnyárfa alapanyagú kalap készítésének rejtelmeibe. Innen a református templomba és a felújított Kőrösi Csoma Sándor Emlékházba vezetett az útjuk, ahol Bende Tamás helybéli lelkipásztor tartott nekik rögtönzött előadást a híres kutató és nyelvtudós életútjáról. Délután legendákat meséltek nekik, majd lerajzolták mindazt, amit a hallottakból lelki szemeikkel rögzítettek. Másnap a megye nevezetességeivel való ismerkedés során elsőként a vulkáni utódműködés két kovásznai helyszínét, a Pokolsárt és Bene-mofettát keresték fel. Kézdivásárhelyi sétájukat az Incze László Céhtörténeti Múzeum megtekintésével kezdték, ahol Dimény Erika múzeumpedagógus gyerekközpontú tárlatbemutatójának köszönhetően, maradandó élményben részesültek. Végül a Gyűjtemények Házában kiállított tárgyakról Beke Ernő tartott nekik érdekfeszítő előadást. Útjuk következő állomása a legendából már ismert felsőcsernátoni Ika vára volt, melynek látványa saját bevallásuk szerint, rendkívüli hatással volt a gyerekekre. Innen Dálnok mentek, ahol Dózsa György szobránál felidézték a nagy hadvezér és lázadó tetteit, majd Gábor Áron eresztevényi síremlékénél a székely szabadságharcosról és ágyúöntőről is megemlékeztek. A táborba a Rétyi Nyír érintésével érkeztek vissza fáradtan, de élményekkel feltarisznyálva. Harmadnap a Mikes Kelemen és Kiss Manyi emlékét őrző Zágonba látogattak, majd Brassó következett, ahol nem csak az állatkertet, hanem az óvárost és kívülről a Fekete templomot is megtekintették. Együttlétük negyedik napján a ragyogó napsütést kihasználva a sepsiszentgyörgyi strand nyújtotta élményeket is megízlelték, majd a fogadógyerekek szüleinek kíséretében városismerkedés következett. Zárónap az elhangzott legendákhoz fűződő vetélkedőt szerveztek, majd kiértékelték annak eredményeit és átadták a jól megérdemelt okleveleket. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint, az ismeretek bővülésén túl a tábor legnagyobb hozadékát az együttlét öröme, a közösen megélt élmények és a hatásukra szövődő barátságok jelentették. A két iskola közötti immár több mint 20 éve tartó testvérkapcsolatot jövő esztendőben a sepsiszentgyörgyi gyerekek Kecskeméten történő nyaraltatása fűzi még szorosabbra. Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. július 14.A fiatalokat igenis érdekli a tudomány és a közélet – a VIBE Koli mérlege Egy zenei fesztiválon nem könnyű rávenni a résztvevőket arra, hogy az éjszakai bulizás mellett a nappali előadásokat, beszélgetéseket is használják ki. Viszont úgy tűnik, hogy a VIBE Fesztivál keretében működő VIBE Kolinak ez mégis sikerült, ahol négy nap alatt összesen 2900 személy fordult meg. Megkeresésünkre Borzási Sarolta koordinátor értékelte a Maszolnak a projektet. Borzási Sarolta szerint a képlet egyszerű: amikor a VIBE Koli előadásait tervezték, azt tartották szem előtt, hogy mi az, amiről egy 16–24 év közötti fiatal szívesen hallana, és azt, hogy ez a célcsoport milyen előadókra kíváncsi. Ugyanis a közönség többször faggatta személyesen, az előadás után is a meghívottakat. Valószínűleg azért is vált be a VIBE Fesztivál nappali programja, mert a szervezők laza témákat választottak, amelyeket egy kellemes környezetben hallgattak a fesztiválozók – tudtuk meg a koordinátortól. A VIBE Koli egy találkozási pont akart lenni a fiatalok számára, a szervezők fő irányelve az volt, hogy a témák és az előadók inspirációs forrást jelentsenek a fiataloknak. A témákat a Koli szervezői, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Magyar Ifjúsági Értekezlet javarészt két irányelv alapján csoportosította, voltak tudománynépszerűsítő és közéleti előadások. A szabadtéri Koli Kertben inkább a kötetlenebb programpontokat, a Koli Garázsban pedig a nyugodtabb, csendesebb környezetet igénylő előadásokat szervezték. „Négy nap alatt 2900 személy fordult meg a VIBE Koliban, pénteken és szombaton voltak a legtöbben” – tájékoztatott Borzási Sarolta. A közönség kedvencei közé Szabó Hédi vlogger előadását és a slam poetryt sorolta, viszont a közéleti témák is érdekelték a fiatalokat, például sokan meghallgatták a Brexit – Merre tart a 27 tagú EU? című beszélgetést is Winkler Gyula EP-képviselővel és Szenkovics Dezsővel, a Sapientia EMTE adjunktusával. A műhelymunkákat is élvezték, a zsonglőrworkshop résztvevőit például a szervezők többször viszontlátták a fesztiválterületen gyakorlás közben, mesélte Borzási. A VIBE Koli elsősorban a fiatalokhoz akart szólni, ami a koordinátor szerint sikerült. „Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk arról, hogy nem voltak erőltetettek a témák, hogy volt miből válogatni. Ezek mind azt mutatják, hogy jó irányba megy, van rá igény és érdeklődés” – értékelte Borzási Sarolta az első VIBE Koli eredményességét. Elmondta, jövőre mindenképpen folytatják a projektet: „jövőre ugyancsak az lesz a cél, hogy a bulik mellé bevigyünk a fesztiválra egy szakmai, tartalmi vonalat is. Szerintem az inspirációforrás marad a fő irányelv, meglátjuk majd, hogy erre rá kell-e húzni egy tematikát, de most úgy gondolom, hogy annyira széles érdeklődésű a célcsoportunk, hogy megbírja ezt a széles témakört.” Tasi Annabella / maszol.ro 2017. július 14.Az RMDSZ elnöke Sorosról: egyetlen ember nem képes rendszereket megdönteniNem hiszi Kelemen Hunor, hogy egyetlen ember képes lenne rendszereket megdönteni és globális problémákat okozni, ahogyan azt sokan Soros Györgyről állítják. Erről az RMDSZ elnöke csütörtökön nyilatkozott a RFI-nek. A politikus annak kapcsán kérdezték, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke több alkalommal bírálta az általa „gonosz személyiségnek” tartott üzletembert. Soros Györgyről többek között azt is állította, hogy az ellene indított sajtótámadások hátterében áll. Kelemen Hunor elmondta, nem tudja, hogy Liviu Dragne mire alapozza ezeket az állításait. „Nem akarok vitába szállni sem Dragneával, sem másokkal (…), mert nincsenek adataim, információim. Ezért rendkívül távolságtartó és visszafogott maradok ebben a kérdésben” – fogalmazott a politikus. Az RMDSZ elnöke elmondta, 1993-ban, újságíróként maga is kapott ösztöndíjat Soros György alapítványától, amikor a Szabad Európa Rádiónál gyakornokoskodott. „Senki sem kért ezért semmit cserében, sem a Nyílt Társadalom Alapítvány, sem mások” – jelentette ki. Szerinte Liviu Dragneának érvekkel, bizonyítékokkal kellene alátámasztania a Soros Györgyről tett kijelentéseit. „Amúgy nem hiszem, hogy egyetlen ember képes lenne rendszereket megdönteni és főként globális problémákat okozni, mint ahogyan ezt periodikusan Sorosról rebesgetik” – mondta az RMDSZ elnöke. maszol.ro 2017. július 14.Seriff és varázsló – Tóth Lászlóval beszélgetett Kereskényi SándorA szatmári magyar középiskolai oktatás legendás alakjára sokan voltak kíváncsiak. Csütörtök délután a Szatmári Református Gimnázium tanári szobájában készített nyilvános életút-interjút Tóth László nyugalmazott matematikatanárral Kereskényi Sándor irodalomtörténész és múzeológus. A pedagógus az idei Véndiáktalálkozóra látogatott el Szatmárnémetibe, hiszen idén is több osztályfőnöki órát tart majd. A bevezetőben a házigazda Szilágyi Éva igazgatónő köszöntötte az egybegyűlteket, ő emlegette seriffként Tóth Lászlót, aki ha végigment az iskola folyosólyán, a diákok tisztelettel utat engedtek neki, egyfajta dísz-sorfalat állva – nem úgy mint manapság, amikor a tanár a naplóval kell utat törjön magának a diákok sűrűjében. „Tóth László elfogadott és elismert vezető volt, akinek a megjelenése tiszteletet parancsolt, nézése és hallgatása is beszélt. Pedagógusi munkája során tudást és tartást adott diákjainak, útravalót egy egész életre” - mondta Szilágyi Éva. Gönczy Gábor, a Véndiákszövetség elnöke és Tóth tanítványa, osztályának a tagja sikeres pedagógusként emlékezett Tóth Lászlóra, aki a táborokban apjuk volt, osztályfőnökként pedig a legjobbat hozta ki diákjaiból – Gönczy osztályából például az összes, 41 diák egyetemen folytatta tanulmányait. Tóth László anekdotázva mesélte el történetét 1931-es születésétől a szatmári évek megkezdéséig – az útról Nagykárolyból Nagyváradra, Kolozsvárra, majd Szatmárnémetibe, és hogy miért nem lett bukaresti tanársegéd. Beszélt a rá nagy hatással levő pedagógusokról, a matematikáról, mint a „tudományról, amiben rend van” a Bolyai Tudományegyetem első éveiről, amelyben diákként volt része – és ahol fizika főszakon diplomázott. Aztán Szatmárnémetiről, ahol 1953-ban majdnem a lánylíceum tanára lett, de végül a sors a fiúlíceum felé sodorta. Kereskényi Sándor mint varázslót, sikergyárost faggatta a legendás pedagógust. A tanítványaival rendkívüli eredményeket produkáló matematikatanár tanított a hajdani Kölcsey Líceumban, az Eminescuban, az 5-ös Számú Ipari Líceumban és az „új” Kölcseyben is – neve pedig egyet jelentette a minőségi oktatással és tanítványainak sikeres egyetemi felvételijével. szatmar.ro 2017. július 14.Volt egyszer egy……hókuszpókusz: vándor- vagy kölcsönszó, ami az angol nyelvben született – első írásos említése 1624-ből való –, majd holland közvetítéssel megtalálható a németben, a finnben, német közvetítéssel a magyarban, a románban stb. A nyelvtörténetben eredetének legelső magyarázójaként John Tillotsont (1630–1694) Canterbury érsekét említik. Eszerint a hókuszpókusz a katolikus mise „ez az én testem” jelentésű latin hoc est corpus (meum) félrehallásából származik, annak eltorzított változata. A reformáció korabeli csúfolódó szatirikusok nevezték el bűvészszónak, merthogy a kenyeret és bort istenséggé változtatja. Már ebben a században felbukkant a magyar irodalomban is, Amade László egyik költeményében. Létezik olyan elmélet is, mely a hókuszpókuszt egy mágus, Ochus Bochus nevének torzulásaként értelmezi. Ochus Bochus, más néven Oker Boker démoni, gonosz lény volt, ki az erdők mélyén lakott. Az idők során számos olyan mutatványos és bűvész lépett fel, aki Ochus Bochus álnéven szórakoztatta a közönséget. 1634-ben Angliában a kezdő bűvészek számára kiadtak egy tankönyvet is, amelynek címe Hocus Pocus Junior volt. Néprajzi feljegyzések szerint a hókuszpókuszt ráolvasóként is mondikálták veszettség és láz ellen. A hókuszpókuszhoz hasonlóan közismert nemzetközi varázsszó az abrakadabra is. Ez utóbbi ráadásul a napjaink ezoterikus tanaiban járatosak és beavatottak révén újból feltámadt, s teljes fegyverzetében sajátos és fontos helyet kapott a bűvölő-bájoló hókuszpókuszokban. Az ősi abrakadabrát ma abrahadabra formában is írják és mondják, mióta a 20. század legnagyobb mágusának tartott Crowley azt állította, hogy az abrahadabra az új évezred mágikus gyógyító varázsigéje. Ezért ajánlatos naponta többször hangosan elmondanunk, ha jót akarunk magunknak és persze, az emberiségnek. Elsősorban a jó szándékú szellemek segítségül hívására és betegségekkel szembeni védelemre használatos. Amulett, őrző-védő ékszer felirata is lehet – s akkor nem is kell hangosan ismételgetni. Azt olvastam, hogy az abrakadabra mágikus kántálást, ráolvasást először Severus császár orvosa, Quintus Serenus Sammonicus alkalmazta az időszámításunk után 208-ban indított Britannia elleni hadjárat során, amikor a légiósok a szokatlanul hideg időjárás miatt megbetegedtek, lázasak lettek és köhögtek. Egy darab papírra háromszög alakban írták fel a szót, majd a papirost a betegnek kilenc napig kellett magánál hordania, utána pedig egy folyóba dobnia. Azt tartották, hogy amint a szó eltűnik a papírról, úgy hagyja el a betegség a testet. Egyes kutatók feltételezik, hogy jelentése összefügg az abraxas szóval, ami az Abraxas istenség neve is. Abraxas görög betűvel írott neve számértékben 365-öt tesz ki. Ez összekapcsolja az istent az év napjaival, és így a számmisztikával is. A kölcsönszavak anyanyelvre való áthallása és értelmesítése, vagyis hangzásbeli hasonlóság alapján egy már ismert s így érthető szóval való társítása nemegyszer a népnyelvi humorra is rávilágít, mint például a cigány hohano (annyi mint: hazudós, csaló) szó magyar átvétele, amiből hóhányó lett. A nyelvésznek, aki „ismeri a dörgést”, könnyű a megfejtés, olykor nem is kell idegen nyelvekben keresgélnie, példának okáért itt éppen egy magyar szó – dörgés – vált elfogadottá egy másik magyar szó – dürgés – helyett és mellett: a szólásmondásban a dörgés eredetileg a kevésbé ismeretes dürgés (a fajdkakas párzásra hívó hangja) volt. Na persze, a mai „művelt” ember naprakész, nemzetközinek titulált szóismereteivel nehéz versenyezni. Sokan azt állítják, hogy ezek az idegen szavak, mivel mindennap használjuk, már szorosan beépültek a köznyelvbe. Adódik a hasonlóság a középkori intézményes latinos műveltséggel és iskolai oktatással, majd később a német nyelvűvel (a sor továbbgondolható), amelyek kötelezőek voltak, s amelyek ellen az adott korok értelmisége elszántan küzdött, vállalva az anyanyelvi műveltség melletti, politikailag sokszor veszélyessé is váló elkötelezettséget. Ma önként vesszük a nyakunkba ezt a sokszor felesleges „nemzetköziséget”, és éppen az értelmiségi réteg?! A minap magamban jót nevettem egy, az utcán ellesett telefonáló középkorú asszony székely tájszólással keveredő idegen nyelvűségén: „Há’ ezt osztán no komment.” Kedves Olvasóm! Itt befejezem ezt a röpke gondolatfutamot, elmegyek vásárolni, hátha találkozom vajegy székely soppingoló ismerőssel a szupermarketbe’. Ejsze, ezt most no komment! Kozma Mária / Hargita Népe (Csíkszereda) 2017. július 14.Első vajasdi falunap: egy kis csapat nagy álmaA falu mintegy felét kitevő, 450 magyar lelket számláló Vajasd a legnagyobb közösségünknek számít Gyulafehérvár körzetében. Ez az úgynevezett Erdélyi Hegyalja egyetlen olyan magyarok által lakott települése, amely megmenekült a mócok 1848-49-es tömeggyilkosságától és napjainkban igyekszik bebizonyítani: van élet, van jövő a végeken. Török nyomásra 1616-ban Bethlen Gábor a Fehér megyei Vajasdra telepítette a lippaiakat, a források szerint 52 családot, az itteni magyarok az ők leszármazottaik. Tavaly nagyméretű megemlékezést rendeztek az áttelepítés 400. évfordulója alkalmából, amelyről lapunkban is beszámoltunk. Az öntudat-ébresztő esemény egyben megerősítette a közösség azon régebbi álmát, hogy évente falunapot szervezzenek. Felkutatják és népszerűsítik a hajdú eredetet Ilyen előzményekkel jött létre az első vajasdi falunapi összejövetel 2017. július 8-án. Az esemény helyszínéül a festői környezetben található focipályát választották, ami már a kezdetektől nagy kihívást jelentett, hiszen áramot, árnyékot, ételt-italt kellett keríteni egy üres telekre, aminek megvalósulásáért többhetes munka folyt. A kitartást és erőt felmutató csapat tagjai nagyrészt a Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes tagjai, muzsikusok és a táncos gyerekek szülei, élükön Farkas Attila főszervezővel, helybeli RMDSZ tanácsossal. Mivel a közösség igyekszik megőrizni hagyományait, a napi program összeállításában is törekedtek kiemelni a helyi jellegzetességeket. Ilyen például a környék egyetlen szász eredetű magyar néptánca, amelyet a Margaréta Néptáncegyüttes ápol, újabban pedig igyekeznek a hajdú eredethez köthető elemeket is felkutatni és népszerűsíteni, hiszen a Bethlen Gábor által betelepítettek között szép számban voltak „kék inges gyalogosok”, azaz hajdúk. Építő remény a pesszimizmus helyett Az ünnepélyes megnyitó Barta Aladár református lelkipásztor és Stoica Liviu ortodox lelkipásztor köszöntő beszédeivel kezdődött, a helyi vezetőség részéről pedig Păstrav Tudor alpolgármester üdvözölte az egybegyűlteket. A hallgatóság nagy tapssal jutalmazta Lőrincz Helga nagyenyedi alpolgármester lelkesítő szavait, aki a magyar közösség élni és tenni akarásáról beszélt, arról az építő reményről, amely felülírja azt a pesszimizmust, amit száz éve el akarnak hitetni velünk. Ezt követően Vass János helybéli népi költő hazafias sorai csendültek fel. A kulturális műsor gerincét a népdalénekesek és a néptánccsoportok fellépései alkották. A helyi Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes mellett bemutatkozott a csombordi Pipacs Néptánccsoport kezdő csoportja és a magyarpéterfalvi Hanga Hagyományőrző Néptánccsoport kezdő- és haladó csoportja. A magyarországi Zombai Hagyományőrző Együttes színvonalas, tíznél is több táncrendet tartalmazó előadása elkápráztatta a közönséget. A produkciók végén Boros Imola műsorvezető közös táncra szólította fel a résztvevőket, ami különös színfoltját képezte a napnak, hiszen száznál is többen ropták egyszerre a Vajasdi Margaréta népzenészei által szolgáltatott jó muzsikára. „Hajdú futam” egy üveg borért A hagyományápolás a kézművessátorban is tettenérhető volt, ahol gyöngyfűzéssel és népi motívumokkal tarkított tányérfestéssel ismerkedhettek az érdeklődők. Természetesen nem hiányozhattak a falunapokra jellemző sporttevékenységek sem, például íjász-, gumiabroncs- és fezékhajító verseny. Nagy érdeklődés övezte és az esemény különös színfoltját képezték a hajdú múlthoz köthető programpontok, így Tunyogi Béla íjászbemutatója valamint az ún. „Hajdú futam”, ami egy 150 méteres szintkülönbségű, több mint 1,5 km-es távolság teljesítéséből állt: a legjobb futónak el kell hoznia a Mojna csúcsáról a jutalomnak szánt üveg bort. A közösségen is múlik a rendezvény folytatása A nap a nagyenyedi, egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Smici Blues Band rockbanda (akinek soraiba ez alkalomra beszállt a vajasdi Szilágyi Zsolt dobos) koncertjével valamint lampioneregetéssel ért véget. A lelkes csapatnak a környékbeli és magyarországi résztvevők egyaránt kitartást és erőt kívántak. A kezdeményezés folytatása jövőre attól is függ majd, hogy az önkormányzat fogja-e ismét támogatni a rendezvényt, és a helyiek mennyire tartják fontosnak, mennyire kívánnak munkával is részesei lenni a szervezésnek és ezáltal a közösségen belüli jó kapcsolatápolásnak. Basa Emese / Szabadság (Kolozsvár) 2017. július 14.Először szerveznek magyar napokat SegesváronElső alkalommal szervezik meg a hétvégén a Segesvári Magyar Napok elnevezésű kulturális rendezvénysorozatot a Homo Novus Egyesület kezdeményezésére. Mérföldkőnek tartják a háromnapos ünnepet. Pénteken kezdődik és vasárnapig tart a helyi Homo Novus Egyesület által első alkalommal megszervezett Segesvári Magyar Napok, amelyet „Magyar hangulat! Magyar kultúra! Magyar ízek! Jelen vagyunk!” mottóval hirdettek meg. Az eseménysorozat pénteken, július 14-én 20 órakor Bojtorján-koncerttel kezdődik a piactéren felállított várszínpadon. Másnap és vasárnap délelőttől későestig tartó programok várják az érdeklődőket, több helyszínen. A helytörténeti előadások mellett operett- és nótaestet szerveznek, bábelőadást, középkori székely harcászati eszközöket, néptáncműsort mutatnak be. A Gaudeamus Házban festőművészeti és fotókiállítás nyílik, a vár alatti belvárosi parkolóban gulyásfőző versenyt szerveznek. Szakács László, a Homo Novus Egyesület alapítója és a háromnapos rendezvény főszervezője mérföldkőnek tartja a magyar napokat a helyi magyar közösség életében. Célunk, hogy összetartsuk az embereket és a sokszínűség ellenére egy irányba tekintsünk” – fejtette ki lapunknak Szakács. Az elmúlt huszonhét év alatt Segesváron mindössze a művelődési házba beszorított Küküllőmenti Sokadalomban, illetve a Pro Etnica Fesztiválon mutatkozhatott meg a helyi magyarság – utóbbin is mindössze néhány néptánc erejéig. Segesváron egyébként a magyarság aránya alig 17 százalékos. Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár) 2017. július 14.Túljelentkezés a nagyváradi bölcsődéknélJúnius 6. és 30. között íratták be gyermekeiket Nagyvárad bölcsődéibe a szülők. A túljelentkezés minden évben megismétlődik, de a Nagyváradi Szociális és Közösségi Ügyek Hivatala (ASCO) idén is igyekezett eleget tenni a kéréseknek. Az ASCO adminisztrációs hatáskörébe tartozó nagyváradi 13 helyi bölcsőde felvett gyermekeinek listája két napja jelent meg. Az eredményekkel kapcsolatban Consuela Govor irodavezetőt kérdeztük. Consulea Govor közölte, hogy a 225 meghirdetett helyre idén 486 dossziét adtak le a szülők. A nagymértékű túljelentkezés azonban, amely kapacitáson felüli befogadást jelent, minden évben egy hatásos stratégiával teszi lehetővé azt, hogy az eredmények közzétételét követő 10 napon belül megtett óvásokat követően, a gyermekek az elosztáskor a kritériumoknak megfelelően foglalják el a helyüket. Ilyen kritériumok például a bölcsőde közelében álló családi ház vagy lakás, 1 évesnél kisebb testvérrel rendelkező gyermekek, a bölcsőde épületében működő óvodába járó testvérek, a félárva gyerekek. Az óvások megtételére szánt 10 nap leteltével függesztik ki a felvett gyerekek végleges listáját a kapott pontszámokkal, amit a www.asco-oradea.ro internetes oldalon lehet megtekinteni. A bölcsődékben 10 hónapos és 4 éves közötti korú gyerekekre felügyelnek, munkanapokon 6 és 18 óra között, 12 lejes napi ellátás fejében. A legkeresettebb bölcsődék Nagyvárad Rogériusz lakónegyedben találhatóak. Szamos Mariann / Reggeli Újság (Nagyvárad) 2017. július 14.Erdélyi ifjúsági szervezet: Székelyföld fogadja székely zászlókkal Klaus Iohannist!Az MTI-hez is eljuttatott felhívásban kérte a székelyeket a Minta, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ifjúsági szervezete, hogy Klaus Iohannis román elnök keddre tervezett székelyföldi látogatására tűzzék ki házaikra a székely zászlót. A felhívás szerint ezzel a gesztussal egyfelől a székely vendégszeretetről üzenhetnének az államfőnek, másfelől pedig azt mutathatnák meg, hogy Székelyföld igenis létezik, a székelyek autonóm közösségként a szülőföldjükön akarnak jövőt építeni maguknak. A felhívás német nyelven üzeni az erdélyi szász Klaus Iohannis elnöknek, hogy “Isten hozta Székelyföldre”. “A székely zászló nemcsak a nemzeti szimbólumunk, hanem ebben testesül meg az autonómia gondolata: az, hogy mi itthon akarunk maradni, és itt akarjuk megteremteni magunknak azt a környezetet, amelyben kiteljesedni, fejlődni tudunk” – nyilatkozta az MTI-nek Tőke Ervin, a Minta elnöke. Hozzátette: sok román politikus úgy gondolja, hogy az autonómia jelszava csak arra szolgál, hogy a magyar vezetők szavazatokat szerezzenek Székelyföldön, de nincsen erre igazi társadalmi igény. “A zászló kitűzésével azt jelezhetnénk, hogy a lakosság is akarja az autonómiát” – vélte a csíkszeredai önkormányzati képviselőként is tevékenykedő politikus. Tőke Ervin megjegyezte: felhívásukban azért írták német nyelven az Isten hozta Székelyföldre! köszöntést, hogy emlékeztessék Klaus Iohannist német, kisebbségi voltára. Magyarázatként hozzátette: Iohannis több esetben magyarellenes megnyilvánulásokkal kívánta bizonyítani, hogy ő milyen jó román. Klaus Iohannis szóvivője kedden jelentette be, hogy az államfő jövő kedden Hargita és Kovászna megyékbe látogat. MTI; erdon.ro 2017. július 14.Kolozsvári turisztikai szórólapok eltérő nyelvezeteKétnyelvű, román és magyar nyelvű turisztikai szórólapokból tallózok. A többnyelvűség az önkifejezés szabadságát nyújtja, de amikor ugyanazt fejezik ki más-más nyelven, az adatoknak, a mondanivalónak azonosaknak kellene lenniük. Már a város megnevezése is eltérő: Kolozsvár, Cluj-Napoca. Nem csoda hát, ha a magyar szöveg igyekszik a több mint száz évvel ezelőtti múltból meríteni, míg a román szöveg az elmúlt száz esztendő vonatkozásaiból, fenntartva magának – a város dák nevével sugallva - az elsőséget. Az még „érthető”, hogy a magyar személyiségekről elnevezett egykori utcanevek teljességében megváltoztak: Bocskaiból Avram Iancu lett, Ferenc Józsefből Horea, vagy Deák Ferencből egyszerűen Hős. Az már kevésbé, hogy a magyar nevek elhallgatása következetesen megfigyelhető a román szövegismertetőben. A Farkas utcai (Mihail Kogălniceanu) református templom román nyelvű bemutatója ezért feltűnő módon rövidebbre sikeredett, miközben Báthory István, I. Rákóczi György és Apafi Mihály fejedelem, valamint Régeni Asztalos János szószék-készítő nevei elhallgattattak. Csak – „a román származása” miatt elfogadott, sőt „népszerűsített” – Corvin Mátyás neve kerül említésre. A szász személyiségekkel már nincs ilyen megkülönböztetés, mind Elias Nicolai, mind Benedict Mueck kőfaragók munkáját dicséri a szövegíró. A Sétatér (román fordítása: Központi Park) magyar nyelvű leírása megemlíti Pákey Lajos és Kós Károly építészek neveit, a román megfeledkezik róluk. Az Agrobotanikai Kertet viszont Iuliu Prodan professzorról elnevezett parkként emlegeti, a híres Botanikus Kerttel pedig feltétlenül párosítja Alexandru Borza személyiségét, miközben megfeledkezik a füvészkertet alapító Mikó Imre nevéről. A Rönk-park és az Egyetemi Sportpark megnevezésénél és leírásánál már nincsenek lényegi eltérések. Annál nagyobb az „egyetértés” a Fellegvár ismertetésénél, ahol Ferencz József császár és Erzsébet királyné neve mindkét szövegben megtalálható. Említést tesznek továbbá az 1848-as forradalom áldozataira emlékeztető hatalmas keresztre, az időközben átkeresztelt Belvedere szállóról azonban megfeledkeznek. Amiként egy másik szórólapon a Hóját is süllyesztőbe szánják, meg sem említik a néprajzi múzeum szabadtéri részének a bemutatásánál. A román leírást más nyelvvel társító szórólapok esetében már könnyebb és egyszerűbb a közös nevezőre jutás. A Házsongárdi-temetőt ismertető általános szöveg még elfogadható, románul és franciául egyaránt, a sírok válogatása azonban egyoldalú. A bemutatott sírok közül kettőn olvashatóak a nevek: Emil Isac és családja, valamint Pop Iulian, „Kolozsvár (azaz Cluj-Napoca) első polgármestere” sírkövén. Miközben a temetőben eltemetett híres személyiségeket ismertető válogatás három magyar és három román személyt és sírkövét mutatja be. Sok emberöltővel ezelőtt halt meg Apáczai Csere János, (gróf) Bánffy György, sőt Brassai Sámuel is. Annál frissebb Emil Racoviţă, Ion Agârbiceanu és Adrian Marino emlékezete. A „béke” kedvéért az egyik szórólap a Tükör utcát (Szentegyház, Március 6., ma Iuliu Maniu – szerk. megj.) mutatja be, kivételesen megemlítve Alpár Ignác tervező kilétét. Innen idézek: „A két épület csaknem teljesen szimmetrikus, tükörkép hatását keltik, kivéve a keleti és nyugati homlokzatot.” Úgy látszik, a kolozsvári turisztikai szórólapok eltérő nyelvezete azt bizonyítja, hogy a keleti és nyugati mentalitás nem teszi lehetővé a tükörfordítást. ÁBRÁM ZOLTÁN / Szabadság (Kolozsvár) 2017. július 14.Horváth Anna-per: halasztás az első tárgyalásonMa ítélkeznek a hatósági felügyelet meghosszabbításáról Amint az ilyen esetek zömében lenni szokott, halasztással kezdődött Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester tegnapi korrupciós pere, igaz, az első tárgyaláson ezúttal nem a vádhatóságok, hanem az ügyben érintett Fodor Zsolt üzletember kérte a halasztást, hogy ügyvédet választhasson – tudtuk meg Horváth Annától, aki hozzátette: őt magát továbbra is Gheorghiţă Mateuţ ügyvéd képviseli. A volt tisztségviselő tegnap a Szabadsággal azt is közölte, hogy az ügyészség kérte a napokban lejáró hatósági felügyelet újabb meghosszabbítását. A Kolozs Megyei Táblabíróság honlapján fellelhető adatok szerint ez lenne a negyedik alkalom, amikor újabb 60 napig megtiltanák az RMDSZ-es politikusnak, hogy elhagyja az ország területét, illetve az iratcsomóban érintett személyekkel találkozzon. Tisztsége gyakorlásától már nem tudják eltiltani újabb 60 napra Horváth Annát, ugyanis március elején lemondott alpolgármesteri székéről. A per első tárgyalásával együtt egyébként azért került a hatósági felügyelet meghosszabbítása is napirendre, mert az elkövetkező időszakban a bírók és az ügyészek vakáción lesznek. Erről ma hoznak ítéletet. – Az ügyészek ugyanazokat az érveket sorakoztatták fel a hatósági felügyelet meghosszabbítása kapcsán. Szerintük azért van szükség erre, mert az elősegítené az ügy megfelelő ütemben történő haladását, illetve úgy ítélték meg, hogy rendkívül összetett iratcsomóról van szó, illetve szerintük rendkívül súlyosak a tettek, amelyek elkövetésével vádolnak. Kilenc hónapja tart ez az állapot. Az ügyészek a törvénykönyvből olvassák a meghosszabbításra vonatkozó cikkelyeket, de konkrétumokkal, érvekkel nem támasztják alá azokat – mondta. A következő tárgyalás időpontját szeptember 8-ára tűzték ki, Horrváth Anna reméli, hogy akkor már a valós értelemben vett tárgyalásra kerül sor. – Lehet, felajánlják nekem, hogy vádalkut kössek az ügyészekkel – fogalmazott. Szerinte, amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy újabb 60 nappal meghosszabbítják a hatósági felügyeletét, azzal akadályozzák városi tanácsosi tevékenységét is, emellett ellehetetlenítik az RMDSZ kolozsvári szervezete elnökeként kifejtett munkáját. - A hatósági tiltás értelmében több személlyel nem vehetem fel a kapcsolatot, közöttük Antal Gézával, az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnökével. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy nem tudom kifejteni politikai, közösségi tevékenységemet. Amikor valahova megyek, ügyelnem kell arra, hogy ő ne legyen ott. A polgármesteri hivatalban még kényesebb a helyzet: Antal Annamáriával, Oláh Emese közvetlen munkatársával sem tarthatom a kapcsolatot. Úgy történik a bújócskázás, hogy szólok az alpolgármesternek, bemegyek hozzá, jelezze tehát Annamáriának, hogy menjen ki az irodából. Az abszurd helyzet annyira fokozódott, hogy péntekenként a frakcióülés után Annamária már tudja, hogy le kell lépnie – fogalmazta meg a helyzetek visszásságát Horváth Anna. Mint ismeretes, a Korrupcióellenes Ügyészég (DNA) befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolja Horváth Annát. A vád szerint a helyhatósági választások alkalmával hatvan fesztiváljegyet fogadott el Fodor Zsolttól annak fejében, hogy – állítólag – megsürgette a vállalkozó által a városházára benyújtott építkezési engedély kibocsátását, amely esetében az önkormányzat nem tartotta be a határidőket. A belépőket a politikusnak önkénteskedő fiatalok vették át. Szabadság (Kolozsvár) 2017. július 14.BBTE-programok a fesztiválszezonbanA nyári fesztiválidőszak több rendezvényére is tudománynépszerűsítő előadásokkal és foglalkozásokkal készülnek a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatói és diákjai. A tusnádfürdői 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban 2017. július 19-én szerdán előadásokkal és foglalkozásokkal várják az egyetem képviselői az érdeklődőket. A BBTE székelyudvarhelyi tagozatának oktatója, Dósa Zoltán Szex és hűhó. Hamisított szimmetriák a párkapcsolatban előadása 11 órakor kezdődik. Ezt követően 12 órától a BBTE kézdivásárhelyi oktatói és diákjai szakmai kerekasztal-beszélgetést szerveznek Biztos pont: a pedagógus címmel. A folytatásban 15 órától Tanulni vagy dolgozni? Háromszéki fiatalok jövőképe címmel tart előadást Cziprián-Kovács Loránd, a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatának oktatója. A Tusványos ideje alatt zajló részletes egyetemi programkínálat elérhető a BBTE Tusványoson Facebook-esemény oldalán. Az idei Kolozsvári Magyar Napokon több helyszínen is ismeretterjesztő és kikapcsolódásra alkalmas programmal várják a fesztiválozókat a BBTE munkatársai. 2017. augusztus 17. és 20. között a Farkas utcai főépület előtt a BBTE információs sátorában lehet tájékozódni az egyetem magyar, román, német, angol stb. nyelvű oktatási kínálatáról, a felvételin meghirdetett helyekről, a felvételi követelményekről és az ösztöndíj-lehetőségekről. A Farkas utcában zajló Múzeum sétányon, az egyetem főépületében és különböző szabadtéri helyszíneken az egyetem intézetei színes programkínálattal készülnek. A Kolozsvári Magyar Napokon zajló BBTE-s programokról részletesen az egyetem honlapján www.ubbcluj.ro/hu és Facebook oldalán www.facebook.com/bbtekolozsvar lehet majd tájékozódni. Szabadság (Kolozsvár) 2017. július 14.Pillanatképek a szórványról – újságírók „költöztek” Dévára, VajdahunyadraHétvégén szervezte meg lassan már hagyományosnak számító riporttáborát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Négy évvel ezelőtt Zsobokon és Farnason, majd Radnaborbereken és Óradnán, szórványfalvakban rendezték a tábort, ezt követően a temesvári nagyvárosi szórványba látogattak el, idén pedig Déván és Vajdahunyadon „garázdálkodtak” az újságírók. A riporttábor az egyesület egyik legkedveltebb eseménye: míg négy évvel ezelőtt megközelítőleg 10 újságíró látogatott el Zsobokra és Farnasra, idén már több mint harminc jelentkező volt, a helyek szempillantás alatt beteltek. A táborok során egy pillanatképet készítenek az újságírók az adott szórványtelepülés életéről, mindennapjairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről, az ott készült anyagokból riportkötetet készít az egyesület. A táborok során a Románia számos pontjáról érkező újságírók megismerkednek a városok, települések elöljáróival, általuk, illetve saját dokumentáció által próbálnak meg felkészülni arra, hogy interjúalanyokat keresve elmerüljenek a települések történetében, problémáiban, jövőképében, olyan történeteket kutassanak fel, amelyekre saját régiójukban esetleg nincs példa. Így ismerkedtek meg az egyesület tagjai korábban a radnaborbereki magyarokkal, akik büszkén jelentették ki magukról, ékes román nyelven: „Eu sunt ungur”, de így ismertek meg számos izgalmas történetet a hétvégén Déván is. Miért fontos az, hogy többtucat újságíró három napig ilyen módon a birtokába vegyen egy települést? Első alkalommal én a radnaborbereki táborban vettem részt, akkor még nem dolgoztam a sajtóban, egyetemistaként jártam én is a falvakban, kérdeztem a járókelőket, papot, állomásfőnököt, ám nem egyedül, hanem idősebb, tapasztaltabb újságírók „utánfutójaként”. Édesapám oldalán, aki lassan 30 éve dolgozik újságíróként, tanultam a szakmát: a témát keresni, majd azt körüljárni, interjúalanyokat felkeresni, kérdezni, majd az adatokat feldolgozni, riportot készíteni. Pályakezdő újságíróként a hétvégén Déván is hasonlóképpen vettem részt a táborban: Tomcsányi Máriától tanultam, lestem el a szakma „titkait”. Ám nemcsak a szakmát tanultam a táborokban, az étkezések, kávézások, esti szabadidős programokon kialakult élénk beszélgetések, viták során a közéleti eseményekről, problémákról informálódhattam, megismerve számos újságíró véleményét az adott témákról. Ezek a beszélgetések, találkozások nem csak nekem, hanem a MÚRE eseményeire gyakran vagy akár mindig járó újságírók számára is fontosak, véleményt cserélnek, megoldásokat nyújtanak problémákra, vagy épp érdeklődnek, „sikerült-e a gyerek érettségije”, „mit csinál az asszony” vagy „hogy megy a lap?”. Számos egyesületi tag számára július elején és szeptember közepén egy-egy hétvége a MÚRE rendezvényeihez kötődik, így azok már előre le vannak foglalva az előjegyzési naptárakban, hisz nyár elején riporttáborba mennek, míg az ősz beköszöntével Nagykárolyba látogatnak az egyesület tagjai. A közösségnek miért lehet fontos, hogy településeiket ellepi több tucat újságíró? A sok médiamunkás a táborok során megismerkedik a közösség vezetőivel, lelkészekkel, papokkal, iskolaigazgatóval, tanárokkal, különböző csoportosulások irányítóival, illetve a helyi politikusokkal is, akiktől informálódnak a helység jelenéről, problémáiról vagy sikereiről. Majd megismerve a településen élő szórvány gondjait, különlegességét, elviszik azokat az ország számos városába és szerkesztőségébe, így az ott hallott történetek bejár(hat)ják akár az összes régiót. A táborban készült anyagokból összeállított riportkötetet országszerte bemutatja az egyesület, az első állomások között van a település, amelyről szól a kötet. A riportalanyok pedig gyakran lepődnek meg azon, mit lát bennük, belőlük egy külső szemlélődő, tükröt, akár görbe tükröt tarthat a kötet a település lakóinak. Szabadság (Kolozsvár) 2017. július 14.Kétezer gyógyszer tűnhet el a piacrólA generikumokat előállító romániai gyógyszergyártók egyesületének képviselői arra figyelmeztettek csütörtökön, hogy több mint kétezer gyógyszer tűnhet el a piacról a clawback-adó miatt, amely 30 százalékra nőhet. A generikumokat előállító gyógyszergyártók romániai egyesülete a clawback-adó differenciált számítását vagy maximálását kéri. Az egyesület vezetője felhívta a figyelmet, hogy eltűnhetnek a piacról az olcsó, a romániai páciensek számára hozzáférhető gyógyszerek, és ezzel együtt az előállítók is megszenvedik az adót. Népújság (Marosvásárhely) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
