|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 131447 találat | lapozás: 1-30 ... 127801-127830 | 127831-127860 | 127861-127890 ... 131431-131447 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: 2017. július 18.Rádulyék a Johannis-látogatásról: jó irányba mozdulnak el a dolgokA Klaus Johannisszal történt keddi csíkszeredai találkozó után Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke közösen nyilatkoztak a sajtónak az államfő székelyföldi látogatásáról. Mindketten úgy vélekedtek, jó irányban mozdultak el a dolgok. Borboly Csaba az önkormányzati képviselőkkel folytatott találkozóval kapcsolatban kifejtette, fontosnak tartották az államelnöknek elmondani azt, hogy a székelyeknek sajátos gondjaik vannak, amellyel az államnak foglalkoznia kell, hiszen a székelyföldiek is adófizető állampolgárok. „Szükség van arra, hogy a gyermekeink sajátos módon tudják tanulni a román nyelvet. Szükség van arra, hogy a mi adónkból is támogassák a Sapientia egyetemet. Szükség van arra, hogy amikor a Csíki Magánjavakról beszélünk, az ne csak történelmi múlt legyen, hanem a jövőt is jelezze. Szükség van arra – és bízom benne, hogy a mai, csíksomlyói látogatása meggyőzi az államfőt –, hogy a csíksomlyói búcsú világörökségbe való felvételét ő is támogatja majd” – sorolta a legfontosabb témákat a megyeitanács-elnök. Véleménye szerint a legfontosabb mégis az: a székelyeknek maguknak kell kimondaniuk, mikor érzik úgy, hogy meg vannak oldva a gondjaink, mikor érvényesültek a kisebbségi jogaik. Borboly hozzáfűzte, hogy ebben jó kiindulópont a keddi találkozó, hiszen a centenárium éve következik,. „Ha teljesül mindaz, amiket 1918-ban megígértek, akkor az együttműködésnek, a jövőépítésnek a békés, együttműködő, gyümölcsöző időszaka kezdődik” – fogalmazott a politikus. „A mi várunkba hívott össze bennünket” Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint két és fél évet váratott magára ez a találkozó, úgyhogy az államfőnek és a helyeiknek is volt idejük felkészülni rá. A politikus jelzésértékűnek tartja, hogy a Hargita és Kovászna megyei székely székek elöljáróit egy helyre hívták össze. Jelzésértékű szerinte az is, hogy az elnök anyanyelvén, németül ezt a várost Szekleburgnak, vagyis székely várnak hívják. „Az elnök ide, a mi várunkba hívott össze bennünket. Azt gondolom, hogy a székely himnusz már rég nem szólt ennyire szívből és ennyire szívet melengetően, mint ahogy most spontánul megannyi választott énekelte, miközben az elnök méltósággal hallgatta. Véleményem szerint a székely zászló elfogadása felé is jelentős lépést tettünk, hiszen az elnöki hivatal és a székelyföldi elöljárók között nemcsak himnuszhallgatás volt, hanem a zászlócsere is megtörtént” – mutatott rá Csíkszereda polgármestere. Az elöljáró szerint a megyeházán elhangzott felszólalások zöme nem azt ecsetelte, amit Johannis hangoztatni szokott. Nevezetesen azt, hogy a kisebbségi kérdést példásan megoldották Romániában, ugyanakkor a felszólalók egyértelműen bizonyították azt is, hogy az emberi jogok terén nagy hiányosságok vannak a Székelyföldön, amiből kiindulva a kettős mércét is továbbelemezhetnék. A polgármester szerint a találkozó hasznos volt, és reményét fejezte ki, hogy a magyar közösség romániai megbecsülése tekintetében lesz ennek konkrét hozadéka. „Bízom benne, hogy az elnök úr az alkotmányos jogait gyakorolva összekötőkapocs lesz a többség és a kisebbség között. Reméljük, nem szavazatgyűjtés céljából érkezett ide, hanem a stratégiai partnerséget támogatja” – zárta mondandóját Ráduly. Kovács Boglárka / maszol.ro 2017. július 18.Antal Árpád: elmondtuk a problémáinkat, és baráti jobbot nyújtottunk Johannisnakkérdezett: Balázsi-Pál Előd Az elnök tettei fogják megmutatni, milyen hatással volt rá a székelyföldi látogatás, véli Sepsiszentgyörgy polgármestere. Székelyföldi problémák felsorolásával és székely zászlóval várták Klaus Johannis államfőt Csíkszeredában, ahol a Következetesség és átláthatóság című közvitán kezdődött el a hivatalos látogatása Hargita és Kovászna megyében. Az államfőnek még a székely himnuszt is elénekelték, amelyet végighallgatott, mivel "nem csak a protokoll a fontos, hanem az is, ami az emberek lelkéből jön". A közvitán többek között Borboly Csaba és Tamás Sándor Hargita, illetve Kovászna megyei tanácselnökök, valamint Ráduly Róbert csíkszeredai és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is részt vett. A közvita után Antal Árpádot kérdeztük. - Belülről nézve hogy tűnt, mennyire volt felkészülve az államelnök arra, hogy a szokásos udvariaskodáson túl kemény dolgokat fognak neki mondani a székelyföldi vezetők? Antal Árpád: - Azért sejthette szerintem, hogy ha a Székelyföldre jön, akkor nem a medvékről és a mézről akarunk vele egyeztetni, hanem azokról a kérdésekről, amelyek az erdélyi magyar közösséget, Székelyföldet, a székely embereket foglalkoztatják, és ezt mi meg is tettük, amennyire ebben a másfél órában lehetett. - Mi volt kiolvasható az államfő reakcióiból, hogyan viszonyult ezekhez a felvetésekhez, problémákhoz? - - Amellett, hogy itt mi most elmondtuk a problémáinkat, mi egy baráti jobbot is nyújtottunk, mind az államelnök, mind a román állam irányába: azt mondtuk, hogy az, ami eddig volt, az nem volt rendben, húzzunk vonalat, kezdjük elölről, alapozzunk meg egy olyan stratégiai partnerséget Románia és az erdélyi magyarok között, amelynek az lesz az eredménye, hogy Románia egy erősebb állam lesz, mi pedig békében, békességben és jólétben tudunk élni a szülőföldünkön. Hogy ő konkrétan mit fog tenni a következőkben, azt majd meglátjuk. Ennek függvényében fogom értékelni én is, hogy hogyan viszonyult ehhez a kérdéshez. - Az államfő korábban példaértékűnek nevezte a romániai kisebbségek helyzetét, megoldottnak tekintve a problémát. Várható az, hogy módosít ezen az álláspontján, vagy valamilyen formában újragondolja ezt a kijelentést azután, hogy a székelyföldi vezetők ennek ellenkezőjéről próbálták meggyőzni? - Mi elmondtuk világosan azt, hogy arról, hogy mi hogyan érezzük magunkat ebben az országban, csak mi beszélhetünk. Hiába mondja azt Bukarestben valaki, hogy mi nagyon jól érezzük magunkat ebben az országban, hogyha ez nem igaz. És ide kell eljutnunk, hogy mindenki értse meg: nem Bukarestből vagy bárhonnan a nagyvilágból mondják meg azt, hogy mi hogy érezzük itt magunkat. Ezt mi kell elmondjuk, és amikor azt fogjuk mondani, hogy minden rendben van, akkor lesz minden rendben. De egyelőre azt mondjuk, hogy nincs rendben majdnem semmi, tehát ez azt jelenti, hogy nincs rendben majdnem semmi. - Hogyan kommentálná azt, ahogyan az államfő reagált Ráduly Róbert gesztusára, aki egy székely zászlót adott át neki? - Szerintem sportszerűen, mint amikor egy mérkőzés előtt zászlót cserélnek a csapatkapitányok. Transindex.ro 2017. július 18.Nemesek több változatbanA 15. század legvégén tragikus esemény dúlta fel Marosvásárhely mezőváros nyugalmát: egy nyárádszentbenedeki nemes tucatnyi familiárisával és azok embereivel, a történész Benkő Elek szerint egész kis hadsereggel tört rá a városra, és meggyalázta a plébániatemplomot, sőt megölte annak plébánosát. A támadók akkora erővel léptek fel, hogy a város nem tudta megvédeni egyházi emberét. A Székely Oklevéltár 7. kötetében található dokumentum tartalmazza a peranyag egy részét. Az eset, akárcsak más hasonlók, arra vezeti rá a történészt, hogy a kollektív nemességet élvező székelység fő tömegei fölött létezett egy olyan magyarországi értelemben is nemesinek nevezhető réteg — előzményei már a 13–14. században kimutathatók—, amely a feudalizálódás úttörőjeként az ősi egység megbontásán dolgozott. A székely társadalom átalakulása tehát korábban megkezdődött, mint eddig hitték, a főemberekből és kiemelkedő közszékelyekből, a beköltöző magyar nemességből kialakult egy maga köré familiárisokat gyűjtő nagyobb hatalmú és gazdagabb réteg, mely sokban hasonlítható az erdélyi vármegyei részén élő nemességhez (de magánbirtoka volt a Székelyföldön is), azzal nemegyszer családilag össze is fonódott. Ilyenkor is azonban mindig különbséget kell tenni az nemesi birtok és az ún. székely örökség között, utóbbira egészen más, a székely jog szabályai vonatkoztak. Előfordult, hogy a székelységbe beházasodott erdélyi nemes székely örökséghez, pl. lófőséghez is jutott, és ezzel ama joghoz, hogy beválasztható legyen a nemek és ágak megszabott rend szerint „körben járó” vezetői tisztségeibe. A két jogrend, az ősibb székely és feudális magyar tehát egymás mellett létezett, nemegyszer egymásba fonódva. A kliensi viszonyban álló székely azonban sem jobbágy, sem kimondottan vazallus nem volt, évente egyszer, húsvétkor például – két nagy búzakenyér átadása után – urat válthatott szabad akaratából. Benkő Elek különben a székelyföldi váraknak és udvarházaknak mint hatalmi központoknak szentelt remek fejezetben is e nemesség meglétére vonatkozó bizonyítékokat lát: …a „kővárak azt sejtetik, hogy a 13–14. századi Székelyföld nem volt olyan homogén, egységes jogállású terület, mint a kora újkoriban, amikor területi egységét csak néhány vármegyei enklávé bontotta meg”. B. Kovács András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. július 18.Lapkiadó és képregénysorozatFantasztikus vállalkozás Fantomatika néven lapkiadót hozott létre két fiatal kézdivásárhelyi alkotó, és hamarosan képregénysorozattal lépnek piacra. Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás lapunknak elmondta, az olvasóközönség hamarosan egy új, Erdélyben készült képregény-havilapot vehet a kezébe. Az erdélyi lapkiadás palettáján egyedinek számító magazin csakis eredeti, hazai alkotók történeteit, rajzait közli majd folytatásos sorozataiban. A képregénylap Fantomatika címen jelenik meg, ez a kifejezés mesterségesen kreált, virtuális valóságot jelent. A kifejezést Stanislaw Lem írásaiban olvasták először, később máshol is találkoztak vele. Amint a lap neve is jelzi, a történetek főképp sci-fi, vagyis tudományos-fantasztikus témakörben mozognak. A kiadó szándéka, hogy a képregényt és a sci-fi műfajt az igazi, értékes oldaláról mutassa meg: a Fantomatika írói a világról alkotott véleményüket, a jövendőhöz kapcsolódó derű- és borúlátásukat öntik sci-fi történetekbe, a rajzolók pedig olyan képzőművészek, akik a nagyközönséghez szeretnék eljuttatni művészi alkotásaikat. A havilapot Erdélyben és Magyarországon tervezik forgalmazni, megrendelni a www.fantomatika.com honlapon lehet. A kiadó kitűzött célja, hogy csak eredeti, helybéli alkotók által készített képregényeket publikáljon. A kiadó egyedisége, hogy Erdélyben elsőként ad ki képregény-havilapot. Deák Ferenc és Rusz Lívia is rajzoltak képregényeket, melyek különböző gyermeklapokban, különkiadásokban jelentek meg, ám képregénylap-kiadás a szó elterjedt értelmében ez idáig nem létezett Erdélyben, itt tehát a képregénynek nincs múltja, még a globalizálódás óta sem. A hazai vállalkozók még az olcsó megoldással sem bátorkodtak élni, vagyis az amerikai magazinok magyarra fordított változatát piacra dobni. Ugyanakkor az utóbbi időben rengeteg kasszasiker film készült képregények alapján, a fiatalok tudnak a külföldi képregénykultúráról, és az sem kizárt, hogy az erdélyiek szeretnének képregényt olvasni, de nincs mit – állítják az alkotók. A Fantomatika Kiadó, legalábbis egyelőre, tudományos-fantasztikus (sci-fi) történeteket publikál majd. Elsőként a Fantomatika című képregényt közli, egy hat számot felölelő történetet; rajzolója Sárosi Mátyás, a szöveget Szabó Kriszta írja. Ez egy tudományos-fantasztikus dráma egy nagyon jófejű falusi srácról, akinek minden vágya, hogy a csillagok közé utazhasson, és ez szerencséjére – vagy balszerencséjére – sikerül is neki. Szabó Krisztina Kézdivásárhelyen született 1977-ben, ugyanitt végezte az elemi, majd a középiskolát, ezt követően a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban érettségizett. Tanulmányait Kolozsváron folytatta, a Ioan Andreescu Vizuális Művészeti Egyetemen diplomázott fotó-videó szakon. Sárosi Mátyás szintén kézdivásárhelyi, 1985-ben született, ő is Kolozsváron végzett, grafika szakon. Nagyon termékeny alkotó, számos kiállításon vett részt, 2015-ben a Székelyföldi Grafikai Biennálé különdíjasa volt. Kísérletezett videóval, zenével, az utóbbi időben akrilfestékkel és vegyestechnikával készített nagyméretű táblaképeket. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. július 18.Köröstárkányi cserkészek a III. Magyar Ifjak VilágtalálkozójánJúlius 3–9. között került megrendezésre a III. Magyar Ifjak Világtalálkozója Felsőtárkányban, a Bükk-hegység kapujában, mely találkozó idén is Ács Tibor budapesti rendezvényszervező közreműködésével jött létre. Mivel évente sor kerül a Tárkány nevű települések találkozójára, amelyen Köröstárkány is, mint település mindannyiszor képviselteti magát, lehetőség nyílt, hogy a Verbőczy Kálmán 6-os számú cserkészcsapatból (Köröstárkányi Ifjúsági Cserkész Egyesület) tizenhárom fiatal kiutazzon a Magyar Ifjak Világtalálkozójára – immár második alkalommal – alulírott vezetésével. A csapatot 2011-ben hozták létre, amelyhez jelenleg 56 kisebb-nagyobb gyermek, fiatal tartozik. Azóta kitartóan foglalkoznak velük, sőt különböző versenyekre, megmérettetésekre is beneveznek. A felsőtárkányi találkozóra ezúttal is dr. Juhász Attila Simon polgármester meghívására utaztak ki, ahol Köröstárkány cserkészcsapata képviselte a Partiumot, és ahonnan a lovasvetélkedő kategóriában elhozták az aranyérmet. A találkozón a partiumi fiatalokon kívül Erdélyből és a többi elszakított területekről, valamint a tengeren túlról (Argentína, Uruguay, Amerikai Egyesült Államok, Új-Zéland, Ciprus), illetve Oroszországból, Görögországból is részt vettek. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2017. július 18.Népszerűtlen a szakoktatás, csak a helyek fele telt be a székely megyékbenSok üres hely maradt a székelyföldi szakközépiskolákban az első iratkozási szakasz után, emiatt félő, hogy osztályokat kell megszüntetni vagy összevonni. Csupán a meghirdetett helyek mintegy fele telt be. Egy ideje ugyan politikai és szakmai szinten is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakoktatás fellendítésére, az idei középiskolai beiratkozás első szakaszában mégis csak a meghirdetett helyek mintegy fele telt be a Kovászna és a Hargita megyei szakközépiskolákban. Háromszéken a hároméves szakoktatásban és a duális képzésben meghirdetett helyek több mint fele üresen maradt- – a nyolcadik osztályt végzett tanulók rendelkezésére bocsátott 671 helyből a múlt héten lezárult első iratkozási szakaszban 319-et foglaltak el. A tanintézetek vezetősége abban bízik, hogy a felvételi második, szeptember elején sorra kerülő fordulójában – amikor az országos képességfelmérő vizsga pótszessziója is lejár – jelentkeznek majd az üresen maradt helyek nagy részére is. Kovászna megyében két szakiskolában teltek be a helyek: népszerűnek bizonyult a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Szakközépiskola fodrász–manikűrös, valamint a pincéreket, bolti eladókat és cukrászokat képző osztálya. Ezenkívül a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolában volt nagy az érdeklődés a gépkocsi- és mezőgazdaságigép-szerelő, valamint a pincér–eladó szak iránt. Alig öten jelentkeztek a duális képzésre A többi szakiskola már nem volt ennyire vonzó, így a jelenlegi helyzet szerint sok helyen csak szakok összevonásával alakulhatnak osztályok. Ennél is rosszabb a helyzet a duális képzés tekintetében, megyeszerte ugyanis alig öten iratkoztak be az elméleti mellett szerződés alapján intenzív gyakorlati képzést is nyújtó szakokra. A sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskolában ősztől induló húsipari szakosztályban meghirdetett 28 helyre például csak hárman jelentkeztek, holott a tanintézet vezetősége és a tanfelügyelőség is nagy reményeket fűzött a csoporthoz. Idő kell a mentalitás megváltoztatásához Hasonló a helyzet Hargita megyében is, ahol a szakoktatásban meghirdetett helyeknek valamivel több, mint fele – 65 százaléka – telt be, emiatt elképzelhető, hogy egyes osztályokat nem tudnak elindítani a 2017/2018-as tanévtől. A tanfelügyelőség összesítése szerint 834 helyre 545 diák iratkozott be, ez számbelileg és arányosan nagyjából megegyezik az előző évek tendenciájával. Hargita megyében is jellemző, hogy vannak különösen népszerű szakok, míg például a faipari szakképzést nyújtó osztályokba alig néhányan jelentkeztek. Görbe Péter főtanfelügyelő elmondta: Csíkszeredában népszerű volt a Kájoni János Szakközépiskola pincér és élelmezési eladó szakosztálya, túljelentkezés volt a Székely Károly Szakközépiskola autószerelő osztályában, továbbá a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola víz-gáz szerelő tagozatán is beteltek a helyek. Ezzel szemben az erdész–asztalos, valamint az ács–asztalos–parkettázó szak iránt egyelőre tucatnyian sem érdeklődtek, így elképzelhető, hogy ezek az osztályok nem indulhatnak el. Görbe Péter úgy vélte: nehéz megváltoztatni az elmúlt évtizedekben gyökeret vert mentalitást, miszerint csak az érettségi és egyetemi oklevéllel rendelkezők érvényesülhetnek az életben. Előbb-utóbb azonban várhatóan gyümölcsöző lesz az önkormányzatoknak, a szakmai szervezeteknek és a vállalkozásoknak a szakképzés fellendítését célzó törekvése, a folyamat azonban időigényes – hívta fel a figyelmet Görbe Péter, aki azt is elmondta: a székelyföldi vállalkozásoknak egyre nagyobb szükségük lesz jó szakemberekre. Bíró Blanka, Molnár Rajmond / Krónika (Kolozsvár) 2017. július 18.Szakértő: választási érdekek „vihették” Székelyföldre JohannistPászkán Zsolt Románia-szakértő fontos eseménynek nevezte, hogy Klaus Johannis román elnök Székelyföldre látogat, de óv a túlzott várakozásoktól. Szerinte ugyanis az államfő azért is utazik a régióba, mert megkezdte választási kampányát. Pászkán Zsolt kedden az M1 aktuális csatornán azt mondta, Klaus Johannisnak két célja van a látogatással. Az egyik szerinte az, hogy az államfő megkezdte kampányát a másfél év múlva esedékes elnökválasztásra. A szakértő emlékeztetett, hogy az elnök Székelyföldön 75-80 százalékos támogatást kapott az előző választáson. „Olyan megelőlegezett bizalmat kapott, amelyet nem viszonzott, sőt bekapcsolódott a legutóbbi magyarellenes hisztériába” – jelentette ki Pászkán. A másik ok – mondta a szakértő – még kedvezőtlenebb a magyaroknak: megpróbálhatja „belerángatni” a magyar közösséget a 2018-as román rendezvényekbe egyfajta „mézesmadzaggal”, hogy „akkor leszünk nagy barátok, ha ti is velünk ünnepeltek”. Pászkán Zsolt szerint ez a helyzet kicsit olyan, mint a családon belüli erőszak, amikor a bántalmazó elmegy a bántalmazotthoz, és elvárja, hogy „vágjon jó képet” ahhoz, hogy időnként „lekever neki egy nagy pofont". A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) külső szakértője úgy fogalmazott: Klaus Johannis nincs abban a helyzetben, hogy az erdélyi magyarok bármit is kérjenek tőle, hiszen egyrészt nem teljesítheti, mert korlátozott a hatásköre, másrészt inkább ő van „rászorulva" az erdélyi magyarokra, mint fordítva, mivel a közvélemény-kutatások alapján sokat vesztett a népszerűségéből. Kitért arra is, hogy a román elnök „semennyire” nem támogatja az autonómiatörekvéseket. Krónika (Kolozsvár) 2017. július 18.Beszáll az állam a protestáns lelkészképzésbe: még kérdéses az idei finanszírozásKlaus Johannis államfőn múlik, hogy mikor lép hatályba az oktatási törvény nemrég elfogadott módosítása, miszerint az egyházi rendszerben szerveződő lelkészképzés is részesül állami támogatásban. Az illetékesek a Krónikának pozitívumként értékelték a kezdeményezést, de elmondták, egyelőre nem sokat tudni az előírás gyakorlati alkalmazásáról. A magyar protestáns egyházak lelkészképzője, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet is állami támogatásban részesülhet, miután nemrég a képviselőház és a szenátus is elfogadta az RMDSZ által az oktatási törvény módosítása érdekében benyújtott indítványt. Eddig csak az állami egyetemeken működő lelkészképzés volt jogosult kormányfinanszírozásra, az egyházi keretek között szerveződő képzés pedig saját forrásokra volt utalva. A tanügyi törvény módosítása kifejezetten a lelkészképzésre vonatkozik, az egyházi keretek között szerveződő felsőoktatási intézmények más szakjai, például a szociálismunkás-képző vagy a hittanoktatás nem jogosultak rá. – fejtette ki a Krónikának Szabó Ödön. Az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője rámutatott: az indítvány kidolgozásánál abból indultak ki, hogy a román állam alanyi jogon minden fiatal számára biztosítja az ingyenes képzést egy felsőoktatási intézményben. „Ez mindenkinek jár. De ha egy diák – és lehet Románia legjobb diákja – a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben szeretne evangélikus, unitárius, református lelkészképzésen részt venni, megfosztják ettől a jogától. Ugyanez a helyzet a neoprotestánsoknál is” – magyarázta a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke. Hozzátette: a szövetség diszkriminációra hivatkozva kezdeményezte a jogszabály módosítását. Szabó Ödön azt is elmondta: ha valaki ortodox lelkész szeretne lenni, megvan rá a lehetőség, hogy államilag finanszírozott helyen tanuljon, mivel a képzés szinte kizárólagosan állami egyetemeken szerveződik. A diák nem tehető felelőssé azért, mert az illető felekezet, élve alkotmányos, az egyházi autonómiára vonatkozó jogával, önálló rendszerben biztosítja a lelkészképzést” – érvelt a politikus, aki arra is kitért, hogy a többi szakra azért nem terjeszthető ki a finanszírozás, mivel azok állami rendszerben is megtalálhatók. Csak az alapképzést támogatja az állam a törvény szerint „Eddig egyáltalán nem mondta ki a törvény, hogy az állami és a magánoktatás mellett létezik egyházi – illetve ahogy most fogalmaznak, egyházi magánoktatás. Ilyen helyzetben nem is kérhettük a finanszírozást” – magyarázta a Krónikának Kállay Dezső, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora. Elmondta: a módosított jogszabály szerint az állam a lelkészképzést ott támogatja, ahol az állami egyetemeken nem található meg a szak, a finanszírozás pedig csak a négyéves alapképzésre vonatkozik, a magiszteri és doktori szintre nem. Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár) 2017. július 18.Elhunyt Jancsó Miklós színművészÉletének 70. évében, július 17-én elhunyt Jancsó Miklós író, színművész, tanár, adta hírül a család. Jancsó Miklós 1946. augusztus 12-én születtett Kolozsváron, itt is érettségizett a Brassai Sámuel Középiskolában 1964-ben. 1968-ban fejezte be tanulmányait a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián, ezt követően a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz szerződött, ahol 2001-ig tevékenykedett. 1996-tól a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Protestáns Teológián oktatott művészi beszédet. 2004 októberében doktorált, dolgozatának címe: Csiky Gergely színpadi világa. 2001 és 2003 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem alkalmazottjaként megszervezte a beszédtechnika oktatást. 2016-ig a Protestáns Teológián retorikát oktatott. 1989-től rendszeresen publikált, műfajai: humoreszk, rövid próza, színpadi jelenetek, egyfelvonásosok. Anyanyelvápolással, színháztörténettel foglalkozó írásait az erdélyi magyar sajtóban közölte (Helikon, Romániai Magyar Szó, Szabadság stb.). 2008-ban a Román Írószövetség tagja lett. Kötetei: Vilma, te édes (Dacia Kiadó, 1995); Játék az élettel (Dacia Kiadó, 1997); Tömegszereplők (Tinivár, 2000); Csiky Gergely színpadi világa (Scientia, 2005); Kandi kamera (Irodalmi Jelen Könyvek Arad, 2006); A megfizetett taps (Stúdium Kiadó, 2007); A kényelmetlen hős (Stúdium Kiadó, 2010); Volt egyszer egy Kolozsvár (Jancsó Alapítvány, 2016). Díjak: 1996-ban A játék a halállal című egyfelvonásosa EMKE díjat nyert. 2010-ben Reményik Sándor díjjal tüntették ki. 2013: Az EMKE Gr. Bánffy Miklós díjat adományozott Rekita Rozália és Jancsó Miklós részére „kiemelkedő színművészeti teljesítményükért és az anyanyelvi kultúra népszerűsítésében szerzett elévülhetetlen érdemeikért”. Jancsó Miklós temetése július 20-án 12 órakor lesz a Házsongárdi temetőben. Őszinte részvétünk a családnak. Szabadság (Kolozsvár) 2017. július 18.Johannis: aggaszt azoknak a fiataloknak a sorsa, akik nem tudnak jól románulKlaus Johannis államfő ma Hargita megyei látogatásán azt mondta, aggasztja azoknak a környékbeli fiataloknak a helyzete, akik nem ismerik jól a román nyelvet, hiszen emiatt hátrányban vannak a munkahelykeresésben. „Aggaszt azoknak a környékbeli fiataloknak a helyzete, akik nem ismerik jól a román nyelvet. Csak így tudnánk nekik munkahelyet biztosítani, képesnek kell lenniük arra, hogy akár itt, akár Bukarestben vállaljanak munkát. A magyar közösség képviselőinek ezért meg kell találniuk a legjobb megoldást arra, hogy ne korlátozzuk a gyermekek jövőjét olyan felfogások miatt, amelyek sokkal inkább a politikusok, mint az emberek sajátjai” – mondta Klaus Johannis. Az elöljáró ugyanakkor kijelentette: nem ért egyet az etnikai alapú autonómiával. Johannis kedden Kovászna és Hargita megyében tesz látogatást, ahol a helyi és a megyei elöljárókkal találkozik. szabadsag.ro 2017. július 18.Érzelem a mozgásban, mozgás az érzelembenÉvadindító mozgásművészeti műhely a temesvári színházban A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén is meghirdeti hagyományos évadindító mozgásművészeti workshopját, melyre augusztus 28. és szeptember 2. között kerül sor Temesváron. Az idei műhelymunka vezetője Adamovich Ferenc. Adamovich Ferenc 1984-ben született Budapesten, 6 éves kora óta foglalkozik tánccal. A budapesti Magyar Táncművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, majd 2014-ben felvételt nyert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem doktori képzésére, ahol saját mozgáspedagógiai módszer kidolgozásával foglalkozik. Pályafutása során több magyarországi és romániai magyar színházban is dolgozott már koreográfusként, illetve táncosként, de munkái során betekintést nyert a cirkusz és a zeneipar mozgásvilágába is. 2007-ben alakult HuNKuN DaNce nevű csapatával Magyarország számos városa mellett, New York-ban, Párizsban és Berlinben is fellépett már. Saját mozgáspedagógiai módszerének alapja a néptánc és a Lecoq-technika ötvözéséből ered. Jacques Lecoq módszere olyan képzési eszközöket kínál, melyek az alkotók egyéni készségeinek fejlesztését célozzák, ugyanakkor teret biztosítanak új színházi formákkal való kísérletezéshez is. „A színészeknek szóló tréning célja a fizikai és mentális fejlesztés mellett, a hozzájuk kapcsolódó érzelmi állapotváltozások megtapasztalása. A jógagyakorlatok segítségével testünk erősítése és nyújtása mellett mentálisan is felkészülünk az órára. Gondolataink és érzelmeink lecsendesítésének előnyeit improvizatív, játékos feladatokkal használjuk ki Jacques Lecoq technikája segítségével. Végül egy szövegre épülő ritmusgyakorlattal zárjuk a délelőtti részt. Délután a mozgáskoordináció és a koncentráció fejlesztése a cél, az intenzív mozgásokra épülő koreográfia elsajátításával.” (Adamovich Ferenc) A szervezők szállást biztosítanak a résztvevők számára. Jelentkezni fényképes önéletrajzzal augusztus 15-ig lehet a [email protected] e-mail címen. Pataki Zoltán/ Nyugati Jelen (Arad) 2017. július 18.Hűvös tartózkodásSokakban megfogalmazódhatott az a kérdés, hogy a romániai magyar és a német kisebbségpolitika miért különbözik olyannyira, hogy magyarok és a németek nem igazán értik egymást. Ennek a nem értésnek az eklatáns példája Klaus Johannis államelnöknek és a romániai magyarságnak a nem létező viszonya, hiszen miután az elnök beseperte 2014-ben a romániai magyar szavaztok nagy többségét, semmilyen gesztust nem tett közösségünk irányába. Sokan csalódtak az elnökben, főleg Székelyföldön, ahol érzésem szerint irreális elvárásokat tápláltak irányába. Johannisra elsősorban kisebbségiként tekintettek, csak nem vették figyelembe, hogy a romániai németek teljesen más helyzetben vannak, mint a magyarok. Ebből fakad az egymás nem értése is, hiszen míg a romániai magyarság mai napig élő, aktív, népes közösség, addig a német kisebbség sajnos már csak történelmi maradvány. A népszámlálás szerint 35 ezerre becsült közösség, bármennyire is fájó, az amerikai rezervátumokban tengődő indiánokhoz hasonlítható. Már nem képes reprodukálnia magát, ezért a német kultúra népszerűsítésébe ölhet már csak pénzt a német állam, s ezt meg is teszi hatékonyan, megnyitva a német kultúra kapuját a román nemzetiségű fiatalok előtt. A szász erődtemplomok, falvak népszerűsége felfele ível a többségi lakosság körében, de ez nem elegendő ahhoz, hogy a szász épített örökség gyöngyszemeit megmentsék az enyészettől, hiszen Dél-Erdélyben sok településen szabad szemmel látszik, amint templomok, házak örök pusztulásra vannak ítélve, mivel olyan közösségek költöztek be, amelyek nem tudnak mit kezdeni a készen kapott, de számukra teljesen idegen kulturális örökséggel. Nem csoda, hogy Johannis is már a román nemzetbe asszimilálódott kisebbséginek számít, aki vajmi keveset érthet az autonómia-követelésekből. Ő maga is azzal a tudattal nőtt fel dominánsan román környezetben, hogy a magyarok el akarják venni Erdélyt. Emellett Johannis egy haldokló nemzeti kisebbség köréből érkezve, nem rendelkezhet közösségi célokkal, kisebbségi közösségi jövőképpel, ezt ugyanis szertefoszlatta a kommunizmus idején a román és a német államnak a szászok eladására vonatkozó megállapodása. Az elnök érthető módon előre menekülve, az individualista érvényesülés útját választotta és nem kis sikerrel tette, hiszen eljutott Románia elnöki székébe, de lényegében kisebbségi közösségi támogatás nélkül. Ez neki azért is sikerülhetett, mert a bázis nélkül maradt német kisebbségi szervezet elnökeként egy pillanatig sem kellett számottevő kisebbségi közösségi érdekérvényesítéssel foglalkoznia, amely ellenkezzen a román állampolitika érdekeivel. Az államfő mai székelyföldi látogatása minden bizonnyal nem fog semmi újdonságot hozni a székely zászló és az autonómia ügyében, ezeket a témákat ugyanis Johannis nem fogja érteni. Vagy legalábbis úgy fog tenni, mintha érthetetlen, lényegtelen ügyek lennének számára. A beharangozott tüntetések minden bizonnyal cseppet sem fogják rokonszenvesebbé tenni számára a magyarokat, ezért remélhetőleg, az alapfokú nemzeti identitás kifejezésének eszköztára mellett a székelyföldi önkormányzati vezetők konstruktívabb hangnemet és nyelvezetet is meg tudnak majd ütni, hogy elpanaszolják Johannis számára is érthető nyelvezeten a régió problémáit. Nem mintha az elnök ne tudná pontosan, hogy milyen gondokkal küszködik Székelyföld, hiszen ezek nagy része azonos a többi közepesen vagy gyengén fejlett régiókéval, így például a gyengén képzett munkaerő, a befektetések, a jól fizetett munkahelyek hiánya, a fejletlen infrastruktúra egyaránt akadályozza az életminőség javulását. Szimbolikájában minden bizonnyal sikertelen látogatás lesz a mai, de remélhetőleg pragmatikus, gazdaságfejlesztési célok tekintetében lesz némi pozitív hozadéka. Johannis nem fog tudni olyan nagy népszerűségre szert tenni Székelyföldön, mint Traian Băsescu, mert nincs meg benne az a kreativitás és spontaneitás, amivel a volt elnök levette a lábáról a székelyeket. Ezért feltételezhetően az elnöknek sem fog sokat hozni a politikai konyhájára a Hargita és Kovászna megyei vizit, amely összességében a hűvös tartózkodás légkörében fog zajlani. Borbély Tamás / Szabadság (Kolozsvár) 2017. július 18.Az RMDSZ elindította a Minority SafePack polgári kezdeményezés online aláírási kampányátA Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hétfőn egy sajtótájékoztató keretében indította el a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés online aláírási kampányát. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke a sajtótájékoztatón a szövetség által létrehozott jogaink.eu internetes felületet ajánlotta az erdélyi magyaroknak, amelyik többek között abban is segítséget nyújt az aláíróknak, hogy megtalálják lakcímük postai irányítószámát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Csíkszeredából kivetítőn kapcsolódott be a sajtótájékoztatóba, és az újságírók jelenlétében töltötte ki mintegy három perc alatt az online aláírási ívet. A politikus elmondta: az RMDSZ 250 ezer romániai aláírás összegyűjtését vállalta. „Meg kell győznünk az EU-t, hogy semmit nem akarunk elvenni másoktól, azt a kultúrát akarjuk megőrizni, amit az EU is értéknek tekint” – jelentette ki a politikus. Kelemen Hunor értékelése szerint az Európai Unió kettészakadt a kisebbségi kérdés értelmezésében. A nyugat-európai államok már a 20. század második felében rendezték a kisebbségek kérdését, és ezt az ott élő kisebbségek is elismerik, Kelet-Közép-Európában azonban az államok azt állítják, hogy modellértékű megoldásokat alkalmaznak, a kisebbségek pedig rendre cáfolják ezt a megállapítást. Úgy vélte, a polgári kezdeményezés arra kényszerítheti az EU-t, hogy a tagállamokra kötelező érvényű szabályozást vezessen be. Porcsalmi Bálint elmondta, arra biztatják az erdélyi magyarokat, hogy online írják alá a polgári kezdeményezést. Úgy vélik ugyanis, hogy ez az aláírási mód jobban népszerűsíthető az internetes felületeken. Az aláírásra készített honlap arra is lehetőséget biztosít, hogy az aláírók megosszák az aláírásukat visszaigazoló képernyőfotót a közösségi hálón. Az ügyvezető elnök hozzátette: az RMDSZ szeptemberben elindítja a papír alapú aláírásgyűjtést is azok számára, akik az interneten még nem írták alá a kezdeményezést. Ugyanakkor figyelmeztette az aláírókat, hogy az aláírásokat a román állam intézményei ellenőrzik, és kizárják azokat az aláírókat, akik mind papíron, mind pedig az interneten aláírtak. Azt is kérte, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok csak az egyik állampolgárságuk alapján támogassák a kezdeményezést. Porcsalmi az MTI kérdésére kijelentette: a romániai kampány során a szabad anyanyelv- és szimbólumhasználatot, a regionális politika kisebbségi vonatkozásait és a televíziós közvetítések korlátozásainak a megszüntetését helyezik a középpontba. Az EU-nak akkor kell foglalkoznia a kezdeményezéssel, ha 2018. március 4-ig több mint egymillió aláírást sikerül összegyűjteni. Az aláírásgyűjtést a FUEN Kolozsváron tartott májusi kongresszusa keretében indították el. A kongresszuson felszólaló Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kijelentette, Magyarország és a határain kívül élő nemzetrészek kiveszik a részüket az egymillió aláírás összegyűjtéséből. Gazda Árpád/MTI; Nyugati Jelen (Arad) 2017. július 18.Felkészülés a székely önrendelkezési törekvés századik évfordulójára2017. július 15-én Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Az elnöki beszámoló meghallgatása után a testület kitűzte a Székely Nemzeti Tanács soron következő ülésének időpontját, amelyre 2017. október 21-én kerül sor. Ez alkalommal napirenden lesz a Székely Nemzeti Tanács elnökének megválasztása, valamint a centenáriumi év ünnepélyes meghirdetése, hiszen 2018. november 19-én lesz százéves a székely önrendelkezési törekvés, százéves lesz a Székely Nemzeti Tanács. 2010. november 19-én a Székely Nemzeti Tanács a magyar parlamentben megtartott ülésén kimondta a történelmi folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án a székely falvak és városok közösségeinek akaratából Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között. A határozat a Székely Nemzeti Tanács alapítási napjának 1918. november 19-ét nevezte meg, azt a napot, amikor gróf Bethen István kezdeményezte az erdélyi Székely Nemzeti Tanács megalakítását. A későbbiek során elkészül a centenáriumi év eseménynaptára, a legfontosabb megemlékezésekkel és helyszínekkel, a száz év történelmét áttekintő konferenciák, kiadványok, kiállítások sorával. Mindezekben számítunk a székelység és az egész magyarság támogatására. Az Állandó Bizottság a Gábor Áron-díjat a 2017. évre dr. Dávid Lászlónak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorának adományozza. A gyűlés résztvevői egyetértettek abban, hogy dr. Dávid László mérnökként, alkotó tudósként, egyetemi tanárként és Székelyföld legfontosabb felsőoktatási intézményének vezetőjeként is rászolgált a kitüntetésre, de tekintettel voltak arra is, hogy a III. Székely Kongresszus megszervezésével megnyitotta az utat, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a székely jövőépítés szellemi központja legyen. A hagyományoknak megfelelően a díjátadó gálára a székely szabadság napján, 2018. március 10-én Marosvásárhelyen kerül sor. A Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata; Népújság (Marosvásárhely) 2017. július 18.XIII. Nagyzerindi és Feketegyarmati FalunapokParádés program, kiváló vendéglátás a siker titka Július 14–16. között, péntektől vasárnapig szervezték meg a hagyományos Nagyzerindi és Feketegyarmati Falunapokat. A program pénteken 20 órától a Feketegyarmat központjában megtartott retrobulival indult, DJ Duka közreműködésével. Szombaton ugyancsak Feketegyarmat központjában 9 órakor indították el a bográcsfőző versenyt, 5 csapat részvételével. Ugyanitt 11 órától kisiskolások és ibolyások szórakoztató műsorát szervezték, melynek során a másodikosok Pap Márta vezetésével zumbát táncoltak, a harmadikosok Csáky Apollónia irányításával modern táncot mutattak be, a negyedikesek Szilágyi Ildikó vezetésével népi játékokat adtak elő, míg Kiss Csilla szervezésében a kicsinyek különféle táncokat jártak. Ugyanakkor mókás családi vetélkedőt is szerveztek három család részvételével, továbbá zsákfutást, majd cselgáncsbemutatót tartottak a községbeli Cselgáncsklub gyermekeinek a részvételével. 13 órakor a feketegyarmati református parókia pályáján szervezték meg Fair Play Kupa címmel a kispályás futballbajnokságot hét csapat részvételével, Komlósi Róbert alpolgármester vezetésével. Első helyezést ért el a nagyszalontai Best Boys, második a nagyzerindi Brazilok, harmadik a Zerindi Ifjak nevű csapat lett, elhódítva a helyezésüknek megfelelő oklevelet és kupát. 14 órától, ugyancsak Komlósi Róbert alpolgármester vezetésével, bírálták el a pörkölteket, amelyek közül első a gyulavári Sándor Imre, második a gyarmati Vass-csapat, míg harmadik díjat nyert a Bélzerindi Roncsolók csapata. Ugyanaznap 19.30 órától, de már a nagyzerindi piactéren szerveztek zumbát a nagyszalontaiak csapatával. 21.30 órakor kezdődött a Bagossy Brothers Company együttes élő koncertje, majd a Kozsó-koncerten mulatott a nagyszámú közönség. 23.55 órától tűzijátékot láthattak, majd éjféltől szabadtéri diszkón mulattak DJ Dukával. Színes vasárnap Vasárnap 9 órától a feketegyarmati, 11.30 órától a nagyzerindi református templomban kezdődött ünnepi istentisztelet. Ugyanaznap déltől a nagyzerindi piactéren számos büfé és lacikonyha, illetve helybeli termelők kínálták a terményeiket. 17 órakor a szabadtéri színpadról Pap Alma köszöntötte a gyülekező közönséget, bekonferálva a nagyzerindi citerások háromtagú csapatát. Id. és ifj. Papp Sándor, továbbá Higyed Ferenc citerázás közben népdalokat énekeltek. Utánuk az Ibolya nagyzerindi citerazenekar 9+2 tagja mutatkozott be, a gyulai Kiss Ferenc citeraoktató vezetésével. Amint Pap Almától megtudtuk, a gyermekek megmutatják, mit tanultak az egyhetes citeratáborban. Nos, az idős mester vezetésével, ígéretesen citeráztak, énekeltek vastaps közepette. Ezt követően a gyula-magyarvárosi kórust kérték a színpadra, ahol Kiss Ferenc citerakíséretével, szólóénekével Galga menti népdalokat, szentesi népdalcsokrot, valamint bácskai dalokat énekeltek nagy sikerrel. A néptáncgálát házigazdaként az Ibolya néptánccsoport ifj. Szilágyi András koreográfiájára, Kiss Csilla vezetésével a komoly tánctudást, nagy fegyelmet igénylő széki rendet adta elő a közönség ünneplése közepette. Utánuk a kisiratosi Gyöngyvirág tetszetős palatkai, illetve bolgártelki táncokkal örvendeztette meg a közönséget. Testvérkapcsolat Ezt követően a műsorvezető a színpadra kérte Simándi Sándor polgármestert és vendégeit. A polgármester köszöntőjét követően, bejelentette: a XIII. Nagyzerindi és Feketegyarmati Falunapoknak az egyik fénypontja következik, amikor is a magyarországi Nagyberki Községgel kulturális együttműködésre lép Nagyzerind Község. A színpadra kérte a jelzett település küldöttségét, Heizler Zsolt alpolgármester vezetésével, továbbá Faragó Péter RMDSZ-megyei elnököt, parlamenti képviselőt, hogy tisztelje meg jelenlétével a rendkívüli eseményt, továbbá tanúnak Szebellédi Zoltán újkígyósi polgármestert. Heizler Zsolt, a Nagyberki település alpolgármestere köszöntőszavait követően megköszönte Simándi Sándor polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyző asszonynak a meghívást, külön Kiss Csillának, aki nélkül nem lehetnének itt. A meglévő kapcsolatot szeretnék testvérkapcsolati szintre mindenfajta jogi bonyodalmak nélkül továbbfejleszteni, működtetni, egymás épülésére, hasznára. Megköszönte a szíves vendéglátást, majd abban a reményben zárta beszédét, hogy hamarosan Nagyberkiben örvendhetnek a nagyzerindi küldöttség látogatásának. Nagyberki a Kaposvár és Dombóvár háromszögben fekszik, mintegy 50 kilométerre a Balatontól, tehát nincs túl messzire Nagyzerindtől, ezért nagy reményekkel tekintenek az együttműködés elé. Üdvözlőszavait követően Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, parlamenti képviselő köszönetet mondott a meghívásért, majd kifejtette: nekünk, magyaroknak, akiket lassan száz éve egy országhatár választ el egymástól, nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is törődni, odafigyelni egymásra. Van egy ezeréves közös múltunk, közös kultúránk, közös magyar identitásunk, és minden, ami e világon fontos, az összeköt bennünket. Csakis a kiépített kapcsolatokon keresztül tudunk egymáshoz még közelebb kerülni, megismerni egymást, hiszen nemcsak személyek, hanem önkormányzatok, intézmények között is kapcsolatok épülnek. Mindez nagyon fontos nekünk, a kultúránknak, az identitásunknak a szülőföldünkön való megmaradáshoz. Gratulált a kapcsolatok megteremtőinek, illetve mindazoknak, akik a kapcsolatok működőképessé tételén dolgoznak. További sok sikert kívánt mindkét település vezetőségének, lakosainak. Simándi Sándor házigazda polgármester az Újkígyós Nagyközséggel közel 6 éve meglévő jó kapcsolatokat ecsetelte, abban a reményben, hogy a Nagyberkivel most, a két település lobogóinak a kicserélésével megpecsételendő együttműködés is hasonlóan eredményes lesz, ugyanis velük közösen már be is nyújtottak egy projektet. Szebellédi Zoltán újkígyósi polgármester elégtétellel beszélt a Nagyzerind Községgel 2011 óta meglévő, már közös pályázatot is eredményezett kapcsolatokról. A szomszédban lévő Simonyifalva rokon Újkígyóssal, hiszen onnan elég sokan települtek Simonyifalvára. Tehát sok minden összeköti a két kistérséget, amelyek közötti kapcsolatot szeretnék tovább építeni. A továbbiakban Simándi Sándor házigazda polgármester ismertette az egyezség szimbolikus megkötésének a menetét, vagyis egymás között kicserélik a két zászlót, amit ünnepélyesen, taps közepette meg is tettek. Ugyanakkor a Nagyzerind Község nevét viselő plakettet is adományoztak a vendégeknek. Fergeteges néptáncgála A néptáncgála folytatásában a zimándújfalui Kankalin néptánccsoport Haász Endre és Nagy Rozália koreográfiájára vajdaszentiványi táncot adott elő vastaps közepette. Utánuk a kisperegi Napraforgó kalocsai táncának tapsolt a közönség, Molnár Csaba betanításában. A simonyifalvi Leveles szatmári, illetve eredeti kalotaszegi ruhában előadott táncait, majd az ifj. Szilágyi András koreográfiájára, Kiss Csilla vezetésével fellépett Erdőhegyi Általános Iskola tánccsoportja által előadott dél-alföldi tánc aratott sikert. A Kankalin ezúttal mezőségi tánca, majd az ágyai Kistőzike vásári előadása tetszett a közönségnek. Az eleki néptánccsoport dél-alföldi, a biharmicskei Görböcz széki énekei és felcsíki táncai után a belényesi Rozmaring tánccsoport Fekete-Körös-völgyi táncait és balázstelki népdalait Benedek Judit tanította be. Utánuk a majláthfalvi Százszorszép tánccsoport marosszéki forgatós táncának tapsoltak. Az eleki tánccsoport román néphagyományait felelevenítő táncait Gera Kriszta tanította be, ifj. Szilágyi András koreográfiájára. Utánuk újra a Százszorszép adta elő szatmári táncát, majd az ágyai Tőzike kalocsai tánca következett Erdős Márta vezetésével, Haász Endre és Nagy Rozália koreográfiájára. A nagyszalontai Toldi tánccsoport gyermekei népi játékokkal, a nagycsoport sárréti táncokkal lepte meg a közönséget. Kuriózumnak számított a harminc év után újranyíló aradi Viola, amelynek tagjai élő zenére, Kecskés Ildikó és Hegyi Vilmos betanításával székely táncokat mutattak be. A néptáncgála végét, egyben csattanóját képezte a nagyzerindi Ibolya tánccsoport aprajának-nagyjának a műsora. Ifj. Szilágyi András koreográfiájára a kicsik mezőföldi tánca, a menyecske csoport lendületes dél-alföldi, a haladó csoport nagyszerű szatmári tánca, illetve a nagyok felcsíki mulatsága magával ragadta a közönséget. Utóbbit egy eleki tánctáborban tanulták ifj. Szilágyi András és Gera Kriszta jóvoltából, Halasi Vivien közreműködésével. A közel 80 kisebb-nagyobb táncost megmozgató végjátékot felállva ünnepelte, tapsolta a közönség. Nem véletlenül, mert büszkék lehetnek a községben az utóbbi években kivirágzott néptánckultúrára, ami természetesen nem megy magától. Szükség van egy olyan kiváló koreográfusra, mint ifj. Szilágyi András, egy olyan szívvel-lélekkel dolgozó vezetőre, mint Kiss Csilla és utoljára, de egyáltalán nem utolsósorban egy olyan vezetőségre, mely nem sajnálja az anyagiakat nemzeti kultúránknak az ápolására. A szinte fél óráig eltartott mámoros hangulat közepette előkészítette előadását a simonyifalvi és vadászi gyermekekből álló Loga-Ritmus zenekar, amely több mint félórás koncerttel ajándékozta meg a közönséget. Záródiszkó A továbbiakban, DJ Duka közreműködésével, szabadtéri diszkó zárta a XIII. Nagyzerindi és Feketegyarmati Falunapokat. Ezek sikeréért köszönet jár a támogatóknak, a polgármesteri hivatalnak és a tanácsnak, de mindazoknak a lelkes embereknek is, akik a munkájukkal járultak hozzá a vendéglátáshoz. Sándor Julianna, Komlósi Piroska, Sándor Julianna II., Sándor Zsuzsanna, Sándor Katalin, Molnár Emese Éva, Simándi Rozália és Mátyás Erzsébet azok az asszonyok, akiknek az ízletes csorbaleveséből, a babgulyásából és a pörköltjéből minden fellépő és vendég jóízűen ehetett, és jóleső érzéssel gondolhat a községbeli hagyományosan jó vendéglátásra. Balta János / Nyugati Jelen (Arad) 2017. július 18.Megmentik a műemléketIdén elkezdik a Máriaffy-kastély felújítását Lezárult a közbeszerzés, amellyel kiválasztották a kivitelezőt, így a nyertes, egy Maros megyei cég hamarosan elkezdheti a község központjában lévő Máriaffy-kastély felújítását. A kivitelezésre szánt idő egy év. A polgármester szerint a Máriaffy-kastély megmentését célzó kezdeményezés azért is egyedi, mert Erdély-szerte is ritkaságszámba megy, hogy egy önkormányzat ilyen merész vállalkozásba kezd, és megvásárol egy szinte összedőlt kastélyt, saját alapokból megmenti az összeomlástól, majd pedig pályázat útján egymillió euró uniós támogatást szerez, amiből az épület teljesen felújítható. A közbeszerzést követően a napokban hirdették ki a nyertes nevét, tizennégyen pályáztak, de végül egy Maros megyei cég lett a nyertes. Ha lesz fellebbezés az ügyben, akkor kissé elhúzódhat a folyamat, de idén mindenképp nekifognak a munkálatoknak – ígérte a község vezetője. Mint mondta, a kivitelezésre szánt idő egy év, de mivel műemlék épületről van szó, előre nem látott helyzetek adódhatnak, amelyek kisebb-nagyobb késésekhez vezethetnek. A felújítás nyomán a régi hangulatát adják vissza a kastélynak, aminek kettős rendeltetést szánnak: kulturális és turisztikai központ lesz. Helyet kap ott egy turisztikai iroda is, hiszen a kastély meg a környéke turisztikai látványosság, az udvarán két tölgyfa áll, az egyik közel nyolcszáz éves, a másik több mint nyolcszáz. Továbbá kialakítanak majd egy falumúzeumot, összegyűjtik a helybéli családok tulajdonában lévő régi tárgyakat és Beszélő történelem címmel állandó kiállítást rendeznek be. Emellett berendeznek három termet, az egyikben román, a másikban magyar, a harmadikban pedig roma múzeumot alakítanak ki, ez is elég egyedi kezdeményezés, itt a népviselettől kezdve különféle néprajzi tárgyak kapnak majd helyet. Könyvtár is lesz, elektronikus könyvtár is fog működni, érintőképernyős rendszerrel, illetve lesznek termek, amelyek állandó, illetve időszakos fotó-, valamint festészeti kiállításoknak adnak majd otthont. Marosszentgyörgyön évente három-négy festészeti tábor van, amelyen szép számban vesznek részt helybéli művészek, az ő munkáikat tennék közszemlére. A községben több mint kétszáz magyar gyerek jár néptáncra, emellett román és roma néptánccsoport is működik, számukra is biztosítanak majd próbatermet, illetve kialakítanak egy korszerű házasságkötő termet is a kastélyban. Menyhárt Borbála / Népújság (Marosvásárhely) 2017. július 18.Barangolás Nemes Emil tanítóvalA Zsil-völgyéből indult, a bánya helyett a székelyudvarhelyi tanítóképzőt választotta, dolgozott nevelőként javítóintézetben és szakiskolában, közel négy évtizede tanító Sepsiszentgyörgy szociálisan leghátrányosabb lakónegyedének iskolájában. Nemes Emil nemcsak az osztályteremben tanít, hanem az általa szervezett vetélkedőkön, kirándulásokon, saját szerkesztésű feladatlapok, városismereti kisokosok révén. Egyfajta őre a diákok helyismeretének, mert úgy tartja, annak a helynek és múltjának ismerete, ahol élünk, a műveltség része, amit legjobban úgy lehet megszerezni, ha mi magunk barangoljuk be a tereket, temetőket, és jegyezzük le utcák, intézmények, híres emberek nevét, fedezzük fel a múlt nyomait. Idén vált nagykorúvá az általa kezdeményezett és szervezett Barangoló városismereti vetélkedő, a tizennyolcadik barangolás okán pedagógusi munkája különböző vetületeiről beszélgettünk. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a lupényi iskolában elvégzett nyolcadik osztály után Nemes Emilt nem vették fel a petrozsényi ipari iskolába, mert a beiratkozási iratcsomójában nem szerepelt olyan orvosi igazolvány, ami szerint alkalmas föld alatti munkára. Egyik osztálytársa a székelyudvarhelyi tanítóképzőbe felvételizett, onnan jött az ötlet, hogy ő is ott próbálkozzék, és sikerült. Öt év múlva kapta kézhez tanítói oklevelét, és többedmagával a gyimesfelsőloki javítóintézetbe helyezték nevelőnek. 1974-től három évig, az intézet felszámolásáig végezte ezt a munkát, ami nem volt túl könnyű, hisz a többnyire analfabéta és magaviseletben nem igazán jeleskedő kiskorúak elég fejtörést okoztak a fiatal nevelőnek. Utána Gidófalván tanított egy évig, majd újabb három esztendőre nevelői állásba helyezték a sepsiszentgyörgyi 1-es Ipari Líceumba, a jelenlegi Puskás Tivadar Szakközépiskolába. Elmondása szerint itt fel tudta használni javítóintézeti tapasztalatait. „Nagyon büszke vagyok azokra az évekre, mert ott Bagoly Vilmos bácsival, aki szintén nevelő volt, rendet tudtunk tartani. Sok mindent tanultam tőle és egymást kiegészítettük. Háromszáz fiú tanult az iskolában, köztük a hodákiak is, igazi kihívás volt fegyelmet tartani.” A véglegesítő vizsgára készülve Nemes Emil délelőtt helyettesként tanított a Csíki negyedi Gödri Ferenc Általános Iskolában, délután és éjszaka továbbra is nevelő volt a Puskás-iskolában. Kutasi László volt a Csíki negyedi iskola igazgatója, akit az ott tanító tanárokkal együtt példaképének tartott. Szeretettel emlékszik az iskola jeles pedagógusaira, köztük Török Brigittára, Botos Irénre, Fejér Ákosra. „Erős közösség volt, ott ragadtam.” A legjobbak a városba költöztek Nagyot változott a Csíki negyed lakosságának és ezáltal az iskola diákságának is az összetétele, amikor a kétgyermekes családok háromszobás tömbházlakást kaptak a városközponthoz közeli részeken – magyarázza a tanító. A nyolcvanas években még F osztály is működött egy évfolyamon, a legnagyobb létszám ezerkétszáz volt, majd lassan fogyni kezdett a diákság. „Második osztályban a románok számára írt tankönyvből tanítottuk a románt, rengeteg hazafias verssel, nehéz volt megtanítani, hogy értsék is a gyermekek a mondanivalót, harmadik osztályban románul tanítottuk a megye földrajzát, negyedikben a földrajzot és Románia történelmét kellett románul tanítani. Lecsökkent a létszám és megváltozott a gyermekanyag, főként a szociálisan hátrányos helyzetű családok maradtak a Csíki negyedben, és tudtuk, hogy csak a mi munkánkra alapozhatunk, mert otthon nem igazán segítették a gyermekeket a tanulásban. Ott az osztályban kellett begyakoroltatnunk a feladatokat, házi feladatot nem igazán adhattunk” – magyarázza a tanító. Ami a családok szociális helyzetét illeti, nem sokat változott az elmúlt huszonhét esztendőben, ma sem könnyű tanítani a Gödri Ferenc Általános Iskolában. Nemes Emil szerint a legnagyobb nehézséget a roma gyermekek hiányzása jelenti, járnak egy-két hetet, majd hiányoznak hármat, és a tanítónak készen kell lennie, hogy mindenkivel ott folytassa, ahol abbahagyták. Jegyzi, hogy tudásban, ki hol tart, és amikor hosszú hiányzás után a kisdiák megjelenik, abból indul ki, amit azelőtt tudott. Ha ez nem működik, egy-két nap visszaszoktatás következik és felzárkóztatás. Ilyenkor borul az előre elkészített terv, ahhoz kell igazodni, ami van. Rövidíti a tananyagot és alaposan begyakoroltatja a feladatokat. Kurutty és a többiek Mivel a Csíki negyedi pedagógusok arra nem számíthatnak, hogy tanítványaik történelmi, irodalmi, földrajzi, környezeti ismeretei a szülőkkel töltött időben bővül, rájöttek, hogy a tananyagon kívüli plusz tudást is iskolaközelben kell nyújtaniuk. Nemes Emil közel húsz éve kapcsolódott be diákjaival a Csíkszentdomokosról indult Kurutty általános műveltségi versenybe, a felkészülés alatt a tanulók sok új ismeret birtokába jutnak matematika, anyanyelv, idegen nyelv, természetismeret, művészetek, híres emberek élete és munkássága tárgykörben. A Barangoló városismereti vetélkedő születéséről elmondta, hogy tulajdonképpen az igény szülte. A Csíki negyedi iskolának huszonöt éve partneriskolája a kecskeméti Vásárhelyi Pál Általános Iskola, a két tanintézmény évente felváltva látogatja egymást, és Nemes Emil egyszer csak úgy döntött, a vendégeknek illik megmutatni a város nevezetességeit, de legjobb, ha ezt a diákok bevonásával teszik. Ehhez elsősorban nekik kell megismerni az utcák nevét, a műemlék épületeket és emlékműveket, az utcák és intézmények névadóinak tevékenységét és ezeken keresztül Sepsiszentgyörgy történetét. Nemes Emil 2009-ben saját szerkesztésű segédanyagot adott a diákok kezébe, a száztizennyolc feladatot tartalmazó kiadvánnyal arra ösztönözte a tanulókat, hogy lexikonokat forgatva, a város utcáit járva-kutatva megismerjék lakóhelyük minden szegletét. Évente húsznál is több csapat vesz részt a város¬ismereti vetélkedőn, idén több mint nyolcvanan barangoltak. Nemes Emil szerint az elmúlt években sok jó kiadvány született a városról, de elsősorban felnőttek számára, kevés az olyan helytörténeti, helyismereti gyűjtemény, mely gyermekeknek szól. Ennek pótlására kezdte összeállítani a Városismereti kisokost, amelynek idén a hatodik számát adta ki, központi témája: címereink. Ebben feladatokat közöl az idén 470 éves református vártemplommal kapcsolatban, a református temetőben nyugvó szabadságharcosokról, neves családok címereit érintően, valamint a kopjafasorról. Hűség az iskolához Kisebb kopjákat, emlékplaketteket ő maga is farag, a gyimesfelsőloki javítóintézetben vette kezébe először a vésőt. Ott tizennyolcféle szakmát tanítottak, hogy amikor a nagykorúvá váló fiatalok elhagyják az intézetet, értsenek valamihez, el tudják kezdeni az életüket. Többek között ő készítette el a Romániai Magyar Pedagógusok 1991-es sepsiszentgyörgyi alakulására emlékeztető emléktáblát, amelyet a 2012-ben, kissé késve tartott húszéves évforduló alkalmával helyeztek el a Székely Mikó Kollégium régi dísztermében. Diákjait is tanítja faragni az iskolában működő délutáni felzárkóztató programban, és időnként elviszi őket az amatőr képzőművészek kiállításaira. Ünnepek alkalmával szívesen indul el tanítványaival templomba, szabadtéri rendezvényre, de olykor az is gond, hogy a gyermekek tréning helyett fehér ingben, fekete nadrágban jelenjenek meg, ezt nem minden család tudja megengedni magának. Bár a Csíki negyedi gyermekek nagy része szegénysorban él, sok a rendezetlen család, a Gödri Ferenc-iskola pedagógusai igyekeznek jó kapcsolatot fenntartani a szülőkkel. Van, akivel lehet, és van, akivel nem – mondja Nemes Emil. „Nem könnyű terep, itt az is elégtétel, ha sikerül véghezvinni azt, amit az ember eltervez. Nem vágyom dicséretre, bár érdemfizetésem mindig volt, talán valahol értékelték a munkámat.” Ami így is van, 2011-ben az RMPSZ háromszéki szervezete életműdíjjal tüntette ki, 2014-ben az országos pedagógusszövetség a Barangoló városismereti kisokos szerkesztéséért részesítette elismerésben. Mehetett volna, de nem vágyott elitiskolába, Csíki negyedi lakóként ismeri és érti annak a közösségnek az életvitelét, nehézségeit, tudja, hogyan kell kezelni a peremre szorult közösség gyermekeit. Tanítani akar iskolában és iskolán kívül, de nemcsak a tananyagot, hanem minden olyant, ami az életben hasznos. Úgy tartja, a gyermekeknek gyakorlati tudásra van szükségük, valamint arra, hogy ismerjék az élet törvényeit, és azokat tartsák be. Szerinte a pedagógus dolga, hogy erre az útra terelje tanítványait, és főként szeresse őket. Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 18.Kulcsár-Terza József: Idén be kell nyújtani az autonómiatörvénytMár a nyári szünet előtt a parlament elé kellett volna terjeszteni az autonómiatörvényt, de idén mindenképpen meg kell tenni ezt, ha más út nincs, egyedül nyújtja be a tervezetet – szögezte le Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Az RMDSZ listáján képviselői mandátumot nyert MPP-s politikus pontosította a Sepsiszéki Székely Tanács tisztújító gyűlése kapcsán kiadott közleményben foglaltakat is: az összejövetelen maga is részt vett, elmondta véleményét, de kérdőre nem vonták, határidőt pedig nem szabtak neki sem most, sem korábban a statútum benyújtására. A széki tisztújító gyűlésen elmondott véleményét különben fenntartja: időszerű az autonómiatörvény parlament elé terjesztése, sőt, még a nyári szünidő előtt meg kellett volna tenni azt, a pillanat alkalmas volt, veszíteni valója pedig nem volt az RMDSZ-nek. Minket, magyarokat gyaláztak akkor, s hatalmas cirkusz lett, pedig csak keveset kértünk – idézte fel a kormányválság utáni, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti politikai tárgyalások kapcsán gerjesztett magyarellenes hisztériát –, be kellett volna mutatni valós igényünket, lássák azt is – érvelt. Mint mondta, az RMDSZ-frakcióban több alkalommal is felmerült az autonómiatörvény benyújtása, ő azon dolgozik, hogy idén terjesszék a parlament elé. Ha más út nincs, egyedül teszi majd ezt, bár annak nem lesz olyan erős üzenete a román hatalom felé, mint ha az RMDSZ-frakció minden tagja aláírná. Annak kapcsán, hogy jelenleg két autonómiatörvény is van – a Székely Nemzeti Tanács statútuma, illetve az RMDSZ által kidolgozott jogszabálytervezet –, Kulcsár azt mondta: ideális az lenne, ha az RMDSZ és az SZNT konszenzusra jutna, ő arra törekszik, hogy a feleket rávegye a megegyezésre. Nem az SZNT-ről, az MPP-ről, az RMDSZ-ről vagy az EMNP-ről van szó, hanem Székelyföldről, a statútum nem valamely párté vagy szervezeté, hanem Székelyföldé – hangoztatta a képviselő. Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 18.Visszaszúrt Szilágyi ZsoltnakGorombaságnak tartja az EMNP-nek az autonómia témájában Klaus Iohannis államfőhöz intézett kérését Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt (NMP) Maros megyei képviselője, aki szerint oda fajultak a dolgok, hogy Erdélyben a románokat „másodrangú” polgárokként kezelik a magyarok. Szilágyi Zsolt EMNP-elnök az államfőnek címzett vasárnapi levelében arra kéri Klaus Iohannist, hogy kezdeményezzen román–magyar párbeszédet az autonómiáról, és a legmagasabb közjogi méltóságként legyen moderátora is ennek a párbeszédnek. Paşcan szerint az autonómia témáját időnként „újjáélesztik” a magyar pártok, ám ez az igény „területi igényeken alapuló, idegengyűlölő kérés”, aminek a célja Románia „etnikai enklávékra” történő felszabdalása. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 18.Több mint hobbiTanulás szabadidőben a művészeti és népiskolában Aki tehetséget, vonzalmat érez a képzőművészet, a hangszeres zene, a népi díszítőművészet, balett, tánc, éneklés iránt, de nem kívánja tanulmányait kizárólag ebben az irányban folytatni, művelheti mindezt amatőrként, de igazán igényesen csak akkor, ha az alapokat szakembertől tanulja meg. Erre van lehetőség a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolában, ahol több mint húsz szakosztály működik, s bár a tanév már rég véget ért, még a napokban is az iskola tanítványainak hangszereitől volt hangos a zabolai Csipkés. A jövőre ötvenéves intézmény az elmúlt tanévben huszonegy háromszéki településen működtette osztályait, a közel hatszáz tanítványnak több mint húsz tanár tartotta az elméleti és gyakorlati órákat. Gáj Nándor igazgató szerint a gyermekek esetében különösen fontos a művészeti oktatás, mert készségeket, képességeket fejleszt, és erre sajnos a hagyományos oktatás nem fektet hangsúlyt, a felnőtteket pedig abban segíti, hogy ne veszítsék el alkotókészségüket, és kikapcsolódásként is nagyon jó. Hagyomány szerint a csoportok tanévzáró ünnepségeket tartanak, ilyenkor a közösséghez tartozás érzése is felerősödik a diákokban, a szülők, rokonok, barátok, ismerősök is láthatják, hallhatják, ki mennyit fejlődött. A bútorfestés, népi díszítőművészet osztály tanítványai nem csak otthonukat díszíthetik a maguk készítette tárgyakkal, többen vásárokban is megjelennek portékáikkal, a hangszeresek többsége együttesekben, táncházakban kamatoztatja tudását, a népdaltanulás szókincsbővítést is jelent, a balett a mozgáskoordinációban, egészséges testtartásban is segít, és kétség nem fér hozzá, a művészetekben való jártasság és azok művelése, valamint az esztétikai eszköztár bővítése olyan plusz a kulturális műveltség tekintetében, ami leginkább személyes tapasztalat által szerezhető meg. Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 18.A kisebbségi jogok szavatolását várják (Az SZNT levele Klaus Iohannisnak)Klaus Iohannis a tömegesen rá szavazó székelyeknek is köszönheti, hogy megnyerte az államfőválasztást 2014-ben, de várakozásaik nem teljesültek, helyzetük csak romlott, jogaik csorbultak – írja az államelnöknek címzett nyílt levelében Izsák Balázs. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke három követelést is megfogalmaz: Iohannis kérje számon Románia törvényekben is rögzített nemzetközi kötelezettségvállalásait, és szólítsa fel a hatóságokat arra, hogy szüntessék be a nyelvünk és jelképeink ellen folytatott háborút; vállaljon garanciákat a kétnyelvű ügyintézésre, és ne írjon alá olyan költségvetési törvényt, amely nem biztosítja az ehhez szükséges anyagi forrásokat; végül pedig azt kéri, hogy Iohannis „kezdjen párbeszédet Székelyföld képviselőivel a régió jövőjéről, és vállaljon aktív szerepet abban, hogy Románia fogadja el a székelyek által igényelt, Európa számos országában sikeresen működő autonómiát”, sőt – ha sor kerül az ország közigazgatási átszervezésére –, vállaljon garanciát arra, hogy a történelmi Székelyföld lesz az egyik régió. Izsák Balázs úgy véli: a székelyek abból a meggondolásból szavaztak Iohannisra, hogy „erdélyi szász lévén egyaránt ismeri a Romániában élő nemzeti közösségek gondjait és Erdély toleráns politikai hagyományait”, és bíztak abban, hogy elnöksége alatt változni fog a román hatóságok viszonyulása Székelyföldhöz. Várakozásaikból azonban két és fél év alatt semmi nem vált valóra: a hatóságok hozzáállása „inkább romlott, a prefektusok és egyéb állami tisztségviselők háborút folytatnak anyanyelvünkkel és jelképeinkkel, elvitatják azt a jogunkat is, hogy véleményt nyilvánítsunk olyan sarkalatos kérdésekről, melyek minket is közvetlenül érintenek, mint például az ország közigazgatási átszervezése”. Az SZNT elnöke a nyilvánvalóan törvénysértő bírósági ítéletekre is felhívja a figyelmet, és szóvá teszi, hogy mindez az államfő hallgatása mellett történik. Klaus Iohannis elzárkózik a párbeszédtől, semmitmondó válaszokat küld, vagy egyszerűen válasz nélkül hagyja az SZNT beadványait, noha törvényes kötelessége válaszolni. „Elzárkózik attól, hogy alkotmányos hatáskörének és feladatának megfelelően beavatkozzon, amikor az állam intézményei és hatóságai egyéni vagy közösségi jogokat sértenek meg. (...) Európai politikushoz méltatlan módon szót emel az ellen, hogy legalább társadalmi párbeszéd tárgya legyen Székelyföld autonómiája, egy olyan közjogi intézmény, amely számos európai országban működött és működik számbeli kisebbség és többség legnagyobb megelégedésére. A legközelebbi példa erre Erdély története, amely ennek 800 éves hagyományát ismerte, s egyik haszonélvezője pontosan az erdélyi szász közösség volt.” – olvasható a levélben. Izsák Balázs leszögezi: ha az államfő valóban azért látogat Székelyföldre, hogy „megismerje a helyi problémákat, a régió valóságát és fejlődési lehetőségeit”, „elkerülhetetlenül szembesülni fog számtalan hatósági jogsértéssel, illetve a székely nép autonómiaigényével, hisz meglátásunk szerint a régió autonómiája a jövendőbeli fejlődés legfontosabb záloga”, és reményét fejezi ki, hogy az államfő változtatni szándékszik hozzáállásán, hiszen ezekre a dolgokra már korábban is felhívták a figyelmét, de eredmény nélkül. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 18.Ne az államfő mondja meg (Székelyföldre várják Iohannist)Ma érkezik egynapos hivatalos látogatásra Hargita és Kovászna megyébe Klaus Iohannis államelnök. Az elnöki vizit Csíkszeredában kezdődik, a megyei önkormányzat nagytermében a két megye képviselő-testületeinek vezetőivel, valamint a polgármesterekkel, alpolgármesterekkel találkozik, majd Csíksomlyóra is ellátogat, illetve Csíkszentkirályon megtekinti a Hargita Gyöngye borvízgyárat. Háromszék egy hivatalos, illetve egy informális találkozó helyszíne lesz. A székelyföldi elöljárók kényes kérdésekkel, illetve egy markáns üzenettel várják az államfőt, A csíkszeredai megyeházára 10 órára összehívott találkozó (mely a hivatalos programban vitaként szerepel) a Következetesség és átláthatóság – a jó gyakorlat példái Hargita és Kovászna megyében címet viseli. A nagyjából kilencvenperces találkozót követően Iohannis déli 12 óra előtt tíz perccel a csíkszeredai Szent Miklós ortodox püspöki katedrálist keresi fel, majd kevesebb mint fél óra múltán a csíksomlyói kegytemplom következik. A Maszol hírportál értesülései szerint az államfő a kisbazilikában várhatóan húsz percet tölt el a ferences rend tagjaival, akik a kegyhely történetét ismertetik. Egy körülbelül háromperces orgonajátékot is meghallgat, majd a Szűz Mária-kegyszoborhoz járul, és ezt követően felkeresi a közelben található Szent István Otthont – részletezte a portál Urbán Erik ferences atyára, a kegytemplom igazgatójára hivatkozva. A csíkszéki látogatás egy óra előtt öt perccel a csíkszentkirályi borvíztöltő üzemben folytatódik és zárul. Két óra után pár perccel már Kovászna Megye Tanácsa épületéhez érkezik az elnöki konvoj. Klaus Iohannis először a három székely megye képviselő-testületeinek elnökeivel – Borboly Csabával, Péter Ferenccel és Tamás Sándorral –, valamint Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós polgármestereivel egyeztet zárt ajtós tanácskozáson. Ezt követően a romániai és székelyföldi klaszterek és közösségfejlesztési társulások képviselőivel találkozik. Iohannis nagyjából másfél órát tartózkodik Sepsiszentgyörgyön, 17 órától ugyanis már a Vrancea megyei mărăşti-i mauzóleumnál vesz részt az első világháborúban elesett román katonák emlékére szervezett ünnepségen. A látogatás ezzel a mozzanattal ér véget. Az államfő egyébként csak ez utóbbi helyszínen szólal fel – a hivatalos program szerint. A székelyföldi elöljárók korábban már jelezték, melyek azok a témakörök, amelyeket az államfő elé szándékoznak tárni a látogatás alkalmából. Ezek – Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke által a közösségi médiában is közzétettek szerint – az anyanyelv- és szimbólumhasználat, a csíksomlyói búcsúnak az UNESCO szellemi világörökségi listájára való felkerülésének elgáncsolása, az államelnöknek a magyar közösséggel kapcsolatos kijelentései (ideértve a kisebbségek romániai helyzetét illető, valamint a területi – etnikai alapú – autonómiára vonatkozó megnyilvánulásait), valamint az, hogy ő volt, aki visszavonta Tőkés Lászlótól az 1989-es forradalom hőse címet. Tamás Sándor lapunknak korábban röviden ezt így foglalta össze: „olyan kérdésekről, melyekben másként látjuk a világ dolgait”. A kényesnek mondható kérdések egy részét várhatóan az informális találkozón szegezik majd az államfőnek. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat vezetője szerint a felsoroltak mellett a székelytermék-mozgalomra is fel szeretnék hívni az elnök figyelmét, illetve olyan sajátos problémákra, mint a medvekérdés. Sajtóértesülések szerint az elöljárók várhatóan a közigazgatásban tapasztalt nehézségekre is rámutatnak, illetve az ehhez kötődő törvénykezési problémákra, kiemelten a jogszabály alkalmazási gondjaira. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a háromszéki találkozó témáit illetően lapunk érdeklődésére annyira szorítkozott: minden olyan kérdést felhoznak, amely az erdélyi magyarságot foglalkoztatja. A találkozó célja „megoldást keresni minden egyes problémára, mely az erdélyi magyarság fejlődését, boldogulását befolyásolja”. A polgármester további részletekkel nem szolgált, mivel nem tartja szerencsésnek, hogy az államfő előzőleg a sajtóból értesüljön arról, amivel elé akarnak állni. Antal Árpád hozzátette: Iohannist egy félreérthetetlen üzenettel várják, mely szerint „ebben az országban, és bárhol máshol mindenkinek meg kell már végre értenie, hogy az erdélyi magyarság helyzete akkor lesz rendben, amikor ők maguk jól fogják érezni magukat itt, és nem más állítja ezt róluk. Még az államelnök sem jelentheti ki egyoldalúan, hogy az erdélyi magyarság jogai biztosítva vannak, miközben a valóság teljesen más” – fogalmazott. A politikus megjegyezte: igen érdekes, hogy a sepsiszentgyörgyi találkozó nem jelenik meg az államfői hivatal által közzétett hivatalos programban, míg például a katedrális meglátogatása (mely szintén zárt körű) igen. A polgármester korábban egyébként azt nyilatkozta: mérsékelt optimizmussal készül az államfői látogatásra, melyről úgy vélte: már 2015-ben meg kellett volna történnie. Antal Árpád szerint Iohannis eddigi elnöksége csalódást jelentett a székelység számára, a mostani látogatás viszont egy új kiindulópont lehet. Tüntetés Csíkszeredában Kétórás tiltakozás jelentett be az Erdélyi Magyar Néppárt. A párt a csíkszeredai megyeháza elé hívja szimpatizánsait, valamint „mindazokat, akik aggódnak az elmúlt időszak magyarellenes megnyilvánulásai miatt”. A tiltakozásra 9 és 11 óra között kerül sor – Klaus Iohannis államfő tíz órától Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetőivel találkozik a megyeháza nagytermében. Az EMNP tájékoztatása szerint a céljuk tudatni az államfővel: kiállnak az erdélyi magyarok jogaiért, és elfogadhatatlannak tartják az utóbbi időben a közösséget ért jogsértéseket. A résztvevőket ugyanakkor arra kérik, lehetőségeik szerint hozzanak magukkal székely zászlót, ezzel is jelezve a szabad szimbólumhasználathoz való jogot és határozott autonómiaigényüket. Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 18.Oravicabányai Magyar NapokA Communitas Alapítvány támogatásával szervezi meg a Resicabányai Platanus Egyesület az oravicabányai magyar seregszemlét. Első napján, hétfőn, július 17-én emléktáblát állítanak Mihalik Kálmán, a székely Himnusz zeneszerzőjének szülőházánál. Kedden, július 18-án a fotókiállítás nyílik a Régi Színház halljában. Szerdán, 19-én, 10 órakor az emléktábla felavatása és megszentelése. 11 órakor ünnepi műsor a Régi Színház színpadán (a bécsi Opera kicsinyített változata). Fellépnek: Székelyudvarhelyről a Vegyeskórus, Gyuláról Kiss Ferenc mesterciterás és a resicabányai Hóvirág Daloskör. A nap szeretetvendégséggel zárul 18 órakor, a Megyei Magyar Házban. A szervezők mindenkit szeretettel várnak. Tóth János, az Oravicabányai Magyar Napok programfelelőse Szórvány.info; Erdély.ma 2017. július 18.Klaus Johannis Csíkszeredában: többet fogok tudni az itt élők problémáirólTöbb tucatnyi tüntető várta Csíkszeredában Szabadság téren Klaus Johannist, Románia elnökét székelyföldi látogatása alkalmából. Johannis az újságíróknak elmondta: tájékozódni jött az itt élő emberek problémáiról. Klaus Johannist a csíkszeredai megyeháza előtt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte. Az államelnök a rá váró újságíróknak elmondta: a látogatása célja, hogy informálódjon a székelyföldi emberek problémáiról, és reméli, hogy a nap végére, már többet fog tudni az itteni emberekről. Az államelnök és kísérete ezután bevonult a megyeháza amfiteátrumába, ahol meghallgatták először a román himnuszt, majd a résztvevők elénekelték a székely himnuszt is. Borboly Csaba és Tamás Sándor tolmácsolták a két megye (Hargita és Kovászna) kéréseit, problémáit. Klaus Johannis magyarul is köszöntötte az egybegyűlteket és megköszönte, hogy elénekelték neki a székely himnuszt. Székelyhon.ro 2017. július 19.Kárpát-medence-szerte 65-70 új óvoda létesülhet, és 265 óvoda megújulhat a magyar kormány külhoni óvodafejlesztési programjának első ütemében - mondta Grezsa István kormánybiztos a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésén szerdán. Jelezte: szeretnék, ha a program folytatódna.Kiemelte: a magyar anyanyelvű óvodásokat szeretnék a programmal támogatni, s egyúttal az a céljuk, hogy a magyar kisiskolások számát növeljék. A program 60 ezerben jelöli meg a lehetséges érintettek számát. Kitért az egyházak szerepére is, jelezve: stratégiai partnerek voltak az előkészületek során. Grezsa István közlése szerint a megszólított stratégiai partnerek minden nemzetrésznél nagy volumenű forrásokat megmozgató elképzeléseket fogalmaztak meg. A kormánybiztos elmondta, első ütemként 17,1 milliárddal indították el az óvodafejlesztési programot. Ennek fele a történelmi egyházak lebonyolításában zajlik, a másik fele világi lebonyolítókat von be a programba. Erdélyé a legnagyobb forrás, amelyet szorosan követ a Felvidék, csak itt közel kétszáz olyan település van, ahol a lakosságszám indokolná, de nincs magyar óvoda. Jelezte: szeretnék a kormány elé terjeszteni a program folytatását, amely már a tömbmagyar területeket is érinthetné. A stratégiai partnereket felkérték az újabb programelemek kialakítására. Grezsa István reményét fejezte ki, hogy a program nagyon komoly nemzeti identitást képző erő lesz a jövőben. Burus-Siklósi Botond, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke kiemelte: az óvodák, bölcsődék, és az itt folyó programok megerősítése előrelépést hozhat a magyar iskolákba történő belépés terén is. A bővítések, felújítások mellett fontosnak tartotta a szakmai-módszertani tevékenység megerősítését. Játszóterek, óvodaudvarok mellett oktatási terek kialakítását is javasolták - idézte fel. Hozzátette: a következő napokban el is indulhatnak a különböző fejlesztések. Ballai Zoltán, az Erdélyi Református Egyház egyházkerületi tanácsosa azt mondta: aki kétségbe vonja egy ilyen program létszükségletét, nem lát tovább a következő napnál. A program gyümölcsét tíz év múlva arathatják le, ez most még "bimbózó" alakban van. A bölcsőde, óvoda az a szint, ahol a gyermek megtanulja magyarul a meséket, tulajdonképpen itt kezdődik az élete - fogalmazott. Hangsúlyozta: nagyon kell a magyar bölcsőde, óvoda, s ez a program óriási lehetőség. Farkas Zsolt, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közigazgatási tanácsosa kiemelte: a program segítséget jelenthet az elvándorlás, illetve elrománosodás mérséklésében, megállításában is. Ha a lehetőség biztosított, van magyar nyelvű óvoda, bölcsőde, a családok kétszer is meggondolják, hogy elhagyják-e az adott települést - vélte. Közölte: náluk két helyen rövid időn belül megkezdődhet az építkezés, s a továbbiak is megvalósulhatnak 2018-ban. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte: fontos szerepet játszik a Délvidéken is az óvodafejlesztés, ezért nagy elszántsággal fogadták a kezdeményezést. A fejlesztések közül kitért többek között arra, hogy hat óvodai szórványközpontot alakítanak ki, ezek mikrobuszokat is kapnának, s három szórványóvodát támogatnak. Minden településen, ahol magyar nyelvű oktatás folyik, magyar óvodai sarkokat alakítanak ki, és szeretnének Szabadkán gyakorlóóvodát létrehozni - jelezte a jövőbeni tervekről. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója elmondta: kutatást indítottak, az óvodáskorúak demográfiai prognózisai mellett a beiratkozási trendeket is elemzik, s kitérnek az óvodaválasztási attitűdre. Bognár Renáta / MTI 2017. július 19.Tusványos - Az államból élés karrierjeként jellemezték a román politikát erdélyi politológusok- A román politika az idők folyamán többnyire az államból élés karrierjét jelentette, aminek nem sok köze van a pártok nevében szereplő ideológiákhoz - állapították meg szerdán a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor "A román politika - a szervezett káosz iskolapéldája" című pódiumbeszélgetésére meghívott politológusok. Bakk Miklós politológus, Sapientia EMTE oktatója másfél évszázados történelmi visszatekintésében megállapította: a román politika átvette ugyan az európai politikai modelleket, de ezeket egyfajta formaként használta, hiányzott mögüle a társadalmi tartalom. Székely István politológus, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), ügyvezető alelnöke kifejtette: 2006 óta Romániában többnyire politikai társbérlet van a parlamenti többség és a vele szemben álló államfő között. Az egyébként parlamenti köztársaságként működő Romániában a közvetlenül választott államfőnek a titkosszolgálatok területén vannak igazából komoly jogosítványai. Székely azt valószínűsítette, hogy Romániában az egyre nagyobb költségvetéssel és személyi állománnyal rendelkező titkosszolgálatok aktivizálása az elnöki hatalom megteremtését és stabilizálását segíti, ebbe pedig szerinte a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) is becsatornázták, amely a szolgálatoktól kapott információk alapján indít eljárásokat. Szerinte a kérdés csak az, hogy Klaus Iohannis államfő csak megörökölte a "rendszert", vagy ő maga ennek a rendszernek terméke. Székely István Gergő politológus, a Kolozsváron működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a román pártrendszer bemutatásakor megállapította: Romániában a pártok többnyire klientúra- és nem programatikus alapon működnek. Ezért van az, hogy Romániában mindenki mindenkivel koalícióképes, a parlementben gyakori jelenség a pártváltás, a koalíciókötés logikája pedig többnyire azt a szempontot követi, az aktuális legerősebb párt ellen szövetkezik a második-harmadik. Az előadó szerint 1996 óta az RMDSZ is a forráselosztásban való részvételre alapozta legitimációs stratégiáját, de a magyar polgármesterek ügyészségi meghurcolása nyomán egyre kevésbé vonzó az érdekképviselet számára ez a modell és az is látható, hogy az RMDSZ ma már ódzkodik a kormányzati szerepvállalástól. Illyés Gergely politológus, Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa úgy vélekedett: Iohannis nem magyar, hanem román szavazatokért látogatott Székelyföldre, sokkal inkább a román választók előtt építette azt az imázst, hogy olyan elnök, aki lehűti a követelőző magyarokat. Baranyi László / MTI 2017. július 19.Tovább fogyatkozik az erdélyi magyarság, a fő tényező az elvándorlásVáltozó intenzitással és célországokkal, de folyamatos az erdélyi magyarság kivándorlása, s az utóbbi időben fokozottan érinti a szórványterületeket – hangzott el a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai panelbeszélgetésén. Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezető tanácsadója elmondta: a Népesedéstudományi Kutatóintézet és intézetük közös felmérésben vizsgálta a Magyarországra történő áttelepülést. A Kárpát-medencében az elmúlt száz évben kimutathatóak a migrációs folyamatok, és ez független a politikai viszonyoktól. A legutóbbi nagy hullám a 80-as években indult el az anyaország felé és máig tart változó intenzitással, a kitelepülők száma eléri a 320 ezret a hozzátartozókkal. Fiatalabb, képzettebb áttelepülőkről lehet beszélni, az orvosok, fogorvosok például 5–10 százalékot képviselnek – jegyezte meg. Hozzátette: ha ez a folyamat nem indult volna el, akkor a magyarországi népesség 10 évvel korábban csökkent volna 10 millió alá. Ha a folyamat megállna, akkor az alapmodellnél egymillióval kevesebb, 7 millió körül lenne 2060-ra Magyarország lakossága – mondta Péti Márton. Kiss Tamás szociológus a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet képviseletében kiemelte: 1988 és 1992 között a célállomás elsősorban Magyarország volt, a zöldhatáron át érkezők jelentős része ott maradt. Ez a kivándorlási szakasz mintegy 100 ezer embert érintett. A következő fázis 1992-től az ezredfordulóig tartott, szintén 100 ezer magyar hagyta el Erdélyt. Egy újabb kivándorlási hullám volt jellemző Románia uniós csatlakozása után, ez azonban már kisebb arányban érintette a magyarságot, illetve kevésbé számított célországnak Magyarország, belépett például Németország, Ausztria, Hollandia. A magyar állampolgárság sokak számára a migráció során konvertálható tőkét jelentett – tette hozzá Kiss Tamás. Népességszámításuk szerint – amelyhez népszámlálási adatokat vettek alapul – közel 1,4 millió volt 2011-ben az erdélyi magyarság száma. A legújabb becslésük szerint 2031-re 1 millió 74 ezer lehet majd a magyar anyanyelvűek száma, de a magyar anyanyelvű népesség megtartaná arányát. Székelyföldön a demográfiai trendek nem jók, de kedvezőbbek, mint a romániai átlag - jegyezte meg a szociológus. Ilyés Ferenc, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája székelyudvarhelyi képzési központjának igazgatója rámutatott: az elmúlt 20 évben nem kizárólag munkavállalásról szólt ez a döntés, hanem életformaváltással is párosult, azaz más életteret választottak a magyarok. Fontosnak nevezte, hogy az életminőségi tényezőket helyezzék előtérbe az anyagi szempontokkal szemben, így a szülőföldön maradás is népszerűbbé válna a fiatalok szemében. Geréb László, a REGA Egyesület elnöke hozzátette: az erdélyi elvándorlás az utóbbi években egyre inkább a szórványterületeket érinti, Székelyföldet kevésbé. Érettségi felkészítőkben részt vevő diákokat érintő kutatásuk szerint a periféria-területek kiürülésére a jövőben is számítani kell. kronika.ro; itthon.ma/erdelyorszag 2017. július 19.Segít a bevándorlók szempontja az önrendelkezésen?Vajon használ önrendelkezési törekvéseinknek mindaz, ami ma a bevándorláspolitika körül meghatározza a nyugat- és kelet-európai közbeszédet, vagy sem? – vezette fel a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerda délutáni előadását a Kós Károly-sátorban Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető alelnöke. Az Önrendelkezés Európában – a bevándorlók szempontja segít? című panelben Komlóssy József, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségvédelmi Társulat alelnöke, Elisabeth Nauclér, a finnországi Aland-szigeteket képviselő újságíró és politikus, Cristian Kollmann, a dél-tiroli Freiheit sajtóreferense, Andrea Carteny Kelet-Európa-történetkutató, a római Sapienza Egyetem tanára fejtették ki gondolataikat. Komlóssy József az önrendelkezés formáiról beszélt. Elmondta, a belső önrendelkezés alapja az, hogy egy népcsoport célkitűzéseit a mindenkori állam politikai határainak keretében érje el, a külső önrendelkezés célja pedig az országtól való elszakadás. „Meggyőződésem szerint az önrendelkezés első lépése az kell legyen, hogy kivétel nélkül minden embernek – éljen bármely táján a világnak – születési adottságától függetlenül az azonosságát önmaga előtt kell tisztáznia. Minden ember egy nemzethez való tartozását kizárólag csak önmaga határozhatja meg. Ami azt is jelenti, hogy elhatározásának következményeként a magáénak vallott nemzettel egy értékrendbeli azonosulást, azon belül pedig szellemi, kulturális együvé tartozást, sorsközösséget kell vállalnia” – magyarázta, majd a belső és külső önrendelkezés történelmi és jogi hátterét vázolta fel. Andrea Carteny úgy véli, a nemzeti kontextus az Európai Unióban az autonómiával kapcsolatban Nyugat- vagy Közép-Európára vonatkozóan az etnikumi kritériumok között van felállítva. Olaszországban Dél-Tirolban meg tudták oldani a helyzetet, hogy autonóm provinciát hoztak létre. Nem hiszi, hogy Románia nem elég erős ahhoz, hogy ne tudna megoldani egy provinciaproblémát, noha sokszor mondják, hogy olyan, hogy Székelyföld nem létezik. Cristian Kollmann rámutatott, nagy változások lesznek Dél-Tirolban, amelynek következményei lesznek az önrendelkezés jogaival kapcsolatban. Az autonóm provincia 7400 négyzetkilométer, 2016 végén 524 200 lakosa volt. Ennek 62,3 százaléka németül beszél, 23,4 százaléka olaszul, 4,1 százaléka latinul, 10,2 százaléka pedig más nyelven. Az első világháború után Olaszországhoz csatolták, ezt követően a népesség kérte az önrendelkezési jogot. Aztán betiltották a német nyelvet az iskolákban és a közintézményekben. 1946-ban másodszor is próbálkoztak, és 155 ezer aláírást gyűjtöttek az önrendelkezési jog kivívásáért. A párizsi döntés után használhatták a német nyelvet az iskolában és a közigazgatásban. Az olaszok migrációját viszont előtérbe helyezték, földeket, házakat kaptak, ezeket gyakran a németektől vették el. 1961-ben egy dél-tiroli felszabadító mozgalom több központot is felrobbantott, a világ figyelme ekkor terelődött Dél-Tirolra. Autonómiacsomagot hoztak létre, és ezt el is fogadták, 1972-ben lépett érvénybe. „Az a probléma, hogy Olaszország nem adta fel, hogy asszimilálja a dél-tiroliakat. Egy része a tiroliaknak nem érzi kényelmesnek azt a helyzetet, hogy olaszoknak tekintik őket, úgy tekintik, hogy nincs igazi autonómiájuk, a rendőrség, a posta, a külpolitika mind az olasz hatóság alatt áll. Ez problémát okoz, mert gyakran nem akarnak a hivatalosságok németül kommunikálni, bár a kétnyelvűség kötelező.” Hangsúlyozta, egy újabb probléma a bevándorlás, 2016 végén 407 ezer külföldi élt Dél-Tirolban, akik különböző államokból érkeztek. „A mi mozgalmunk attól fél, hogy ez a nagyszámú bevándorló népesség nagyon megnöveli az olaszok számát, mivel inkább olaszként szeretik magukat bejelenteni. Hosszú távon megváltoztatja a német és az olasz nyelvet beszélők százalékát. Az integrációpolitika változhatna, ha a német nyelvet tanítanák a külföldieknek. Sem Európa, sem Olaszország nem kezeli a bevándorlók problémáját, százával, ezrével érkeznek, nincs kontrollunk fölöttük. Legtöbben Németországba szeretnének menni az Alpokon keresztül, de Ausztria be akarja zárni ezt az átjárót. Most ez az egyik legfontosabb téma: Dél-Tirolt kötelezhetik, hogy sokkal több migránst fogadjon be, mint amit neki szántak.” Elisabeth Nauclér kifejtette, modellek nincsenek, csak példák, mert minden régió különböző helyzetben van. Az Aland-szigeteken nagyon erős autonómia van, svéd iskolákba járnak, Finnország nem hozhat létre nemzetközi egyezséget, ha ők nem egyeznek bele. „Pozitív gondolatokkal vagyunk a bevándorlásról, büszkék vagyunk, hogy több mint negyven nemzet él a szigeteken. Próbálják ránk fogni, hogy be akarjuk zárni a kapunkat, de mi multikulturális nép vagyunk. Úgy tekintünk erre, mint lehetőségre, növeljük a kisebbséget. Egy előnyös helyzetet kell kreálni. Nincs problémánk az integrációval, fő oka, hogy nagyon alacsony a munkanélküliség. (…) Van területi, kulturális autonómiánk, belső és külső autonómiánk.” Péter Beáta / Székelyhon.ro 2017. július 19.Asztalos a Soros-ellenes kampányról: Orbánnak az ellenzéknél erősebb ellenségre volt szükségeA Diszkriminációellenes Tanács elnöke nem kerülgette a forró kását: a világháborús antiszemitizmust idéző plakátokról és a Fidesz-RMDSZ kapcsolatról is beszélt a România Liberă lapnak. Ha Soros valóban képes lenne Románia destabilizálására, az azt jelentené, hogy gyengék a titkosszolgálataink, de ez nyilván nem így van – mondta a România Liberă lapnak adott interjúban Asztalos Csaba. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke arról is beszélt, hogy a romániai és magyarországi Soros-ellenes támadások nem összehasonlíthatóak, mivel a két ország is egészen más, Románia sokkal jobban függ a nagyvállalatoktól, multiktól és a bankoktól, mint Magyarország. Az újságíró felvetésére, hogy a Sorossal kapcsolatban álló szervezeteket ellehetetlenítették Oroszországban, amelynek a példáját Üzbegisztán és Fehéroroszország követte, most pedig Magyarország és talán Románia következhet, a CNCD elnöke elmondta: „Az említett államok mind demokráciadeficitben szenvednek, az emberi jogokat megsértik, nem tartják tiszteletben a szólásszabadságot, a sajtó nem szabad, és lábbal tiporják a kisebbségi jogokat. Ezekben az országokban olyan elemeket népszerűsítenek, amelyek közelebb állnak a totalitárius rendszerhez, mint a demokratikushoz. A civil szervezetek lerohanása azzal magyarázható, hogy ők a demokrácia antitestjei, és így a diktatórikus elhajlások ellenzőivé válnak.” A magyarországi helyzetről beszélve Asztalos úgy vélekedett, „Orbán Viktornak a saját ellenzékénél erősebb ellenségre volt szüksége. Kezdetben a balliberálisok voltak az ellenségei, majd a migránsok, és végül a szerinte őket támogató Soros. Orbán háborúin túl azonban Magyarországon súlyos demokráciadeficit van, az emberi jogok, a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság terén, illetve korrupció is, amint ez az országjelentésekből kitűnik.” A Románia és Magyarország közti különbségek közt említette, hogy Orbán Viktornak sokkal nagyobb a támogatottsága, ugyanis kétharmados többség van a parlamentben, a titkosszolgálatok szerepe teljesen más, illetve Magyarországon parlamenti rendszer van, nem félelnöki, mint Romániában, így nem többpólusú a hatalom, továbbá Orbánnak sikerült gazdasági szuverenitást teremtenie. "A Soros elleni magyarországi kormányzati kampány a zsidókkal szembeni bizonyos előítéleteket és sztereotípiákat emel ki, és a második világháború idején tapasztalható antiszemitizmusra emlékeztet. Magyarországon is a nacionalizmus megszilárdítása zajlik, akárcsak Romániában a „büszkék vagyunk a románságunkra” jelszó alatt: ellenséget csinálunk a nagyvállalatokból, a multikból, a bankokból és Sorosból. Csakhogy Romániában nehezebb első számú közellenséget gyártani Sorosból, mivel az államfőnek és a kormánynak más a politikai színezete, van egy sokat kritizált, de működő igazságszolgáltatásunk, és más a titkosszolgálatok szerepe” – mondta Asztalos. Az újságíró kérdésére, hogy egy magyarországihoz hasonló romániai kormányzati kampányt büntetne-e a CNCD, az intézmény elnöke azt válaszolta: ő diszkriminatívnek ítélne meg egy ilyen kampányt. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ miért nem hallatja a hangját a magyarországi és romániai Soros-ellenes nyilatkozatok kapcsán, emlékeztetett: Kelemen Hunor állást foglalt ebben a kérdésben. Fontos az erdélyi magyar közösségnek, hogy megőrizze a szólásszabadságát, és hogy legyen független magyar nyelvű sajtója – tette hozzá. „Létezik egyfajta viszony az RMDSZ és a Fidesz között, voltak állásfoglalások a CEU megszüntetése ellen is, de az RMDSZ alapvetően nem akar beleszólni a magyarországi helyzetbe. Másrészt szükség is van egyfajta elhatárolódásra, ugyanis a romániai magyarság egy nemzeti kisebbség, és saját érdekében ragaszkodnia kell a demokratikus elvekhez, hiszen másképp nem tudjuk saját jogainkat érvényesíteni” – fogalmazott Asztalos Csaba. Hozzátette: „az Orbán-kormány rengeteget fordít Erdélyre és a magyar közösségre, az utóbbi hat-hét évben megtízszereződtek a magyarországi befektetések: létrejött egy szociális intézményrendszer, 28 erdélyi óvoda létesítését és sportközpontokat finanszíroz a magyar kormány, illetve szociális támogatásokat is nyújt erdélyieknek. Ez azt mutatja, mennyire sikeres Magyarország nemzetegyesítő stratégiája. De ez nem jelenti azt, hogy az erdélyi magyaroknak nem kellene megőrizniük regionális identitásukat és demokratikus elveiket: egyformán távolságot kell tartaniuk a budapesti és a bukaresti hatalomtól; másképp szólva politikai autonómiára van szükségük” – mondta. „Egy közösség politikai és kulturális képviseletéről van szó, amely nem mond ellent semmilyen elvének. Másként a közösség nehezen tudna viszonyulni ahhoz, ami Budapesten történik, ugyanis az Orbán-kormány rengeteget fordít Erdélyre, többek közt a sajtóra is, hiszen 700 ezer magyar állampolgársággal is rendelkező személy él itt, akik nagyon is érdeklődnek az iránt, mi történik Magyarországon. De milyen elképzeléssel szólítja meg Bukarest ezt a közösséget?” – tette fel a kérdést az interjú végén a Diszkriminációellenes Tanács elnöke. Transindex.ro 2017. július 19.SEMJÉN ZSOLT: MEGVAN AZ EGYMILLIOMODIK ÁLLAMPOLGÁRSÁGI KÉRELEMSarokkövéhez érkezett a magyar nemzet 2010-ben elkezdődött közjogi egyesítése, a napokban adták be az egymilliomodik állampolgársági kérelmet – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján. Tusványosan megkezdődött a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Semjén Zsolt bejelentette, hogy megérkezett az egymilliomodik állampolgársági kérelem Nemzetpolitikára a 2010-es 9 milliárd forint helyett 90 milliárd forint jut A következő nyári és téli olimpiát magyar nyelvű közvetítéssel láthatják a Kárpát-medencei magyarok Meghosszabbították a külhoni magyar családi vállalkozások éve program pályázatainak határidejét A Kárpát-medencében 845 ezer magyar kapott kedvezményes honosítással állampolgárságot, és Magyarország további 120 ezer, a világ különböző országaiban élő diaszpórában élő ember magyar állampolgárságát ismerte el. Semjén Zsolt hozzátette: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) novemberi üléséig az egymilliomodik visszahonosított magyar állampolgár is leteszi az állampolgársági esküt. Úgy vélte, hogy a nemzetegyesítés megalapozásában – a Tusványos egyik alapítójaként a megnyitón jelen lévő – Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének vitathatatlan érdemei vannak a státustörvény, a magyarigazolványok bevezetésével. Felidézte, hogy a „2004. december 5-ei nemzetárulás” (a kettős állampolgárságról tartott népszavazás) után az akkori balliberális kormány a súlyos politikai következményekkel szembesülve kompromisszumot ajánlott: elfogadnák az állampolgárság kiterjesztését, ha az nem vonatkozna a szavazati jogra. Az akkori ellenzék erre nemet mondott, mert „nincs A meg B-kategóriájú magyar állampolgárság, egy magyar nemzet van” – mondta a miniszterelnök-helyettes. „Nemzetpolitika tekintetében is egyenesben vagyunk, hiszen ha csak az összegeket nézem 2010-ben kilencmilliárd forint volt nemzetpolitikára, most pedig kilencvenmilliárd” – mondta Semjén Zsolt. Hozzátette: ebbe nem számolja bele azt, hogy most már a nemzetpolitika nemcsak az identitás megőrzésre – az oktatásra, a kultúrára -, hanem a gazdaságra is kiterjed, amelyre további ugyanilyen nagyságrendű összeg jut. „Össznemzeti paradigmában” gondolkodik a kormány, például az anyasági támogatást is kiterjeszti minden magyar állampolgárra, bárhol éljen a világban – magyarázta. A miniszterelnök-helyettes azt is bejelentette, hogy a következő nyári és téli olimpiát magyar nyelvű közvetítéssel láthatják majd a közmédiában a Kárpát-medencei magyarok. Elmondta: a magyar nyelvű sportközvetítések határon túli biztosításának feladatát a tavalyi Tusványoson osztotta rá Orbán Viktor miniszterelnök, és eddig „részsikerekről” tud beszámolni az „Európai Unió bürokráciájával” folytatott harcban. Azt a digitális területen illetékes uniós biztosnak írt – a közvetítési jogok piackorlátozó, és a nyelvi jogokat sértő jellegét kifogásoló, az angol ligáról hozott precedensértékű uniós bírósági döntésre hivatkozó – levéllel nem sikerült még elérni, hogy az unió módosítsa a szabályozást, de Magyarország ajánlatot tett a szomszédos országoknak, hogy kölcsönösségi alapon biztosítsák egymás országaiban az anyanyelvi közvetítést. Egyes országokkal sikerült megállapodni erről, de Románia nem tartozik közéjük. „Kerül, amibe kerül alapon elindultunk az összes utódállam tenderén és megvettük a közvetítési jogokat” – közölte Tusnádfürdőn Semjén Zsolt. Hozzátette, ez a következő nyári és téli olimpiákra és a magyar válogatott esetleges labdarúgó Európa- illetve világbajnoksági szerepléseire vonatkozik. A közönség soraiból felhangzó tapsra reagálva Semjén Zsolt megjegyezte: az elismerés jelentős része a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA) illeti. IOHANNIS SZÉKELYFÖLDI LÁTOGATÁSA Semjén Zsolt szerint értékelendő, hogy amikor a román elnök hivatalos látogatást tett Székelyföldön – egyszerre kereste fel Románia két magyar többségű megyéjét, Hargita és Kovászna megyét – állva hallgatta végig a székely himnuszt, és az is fontos, hogy Iohannis elfogadta az ajándékba kapott székely zászlót, amit Románia lobogójával viszonzott, ő maga pedig a „csere” szót használta erre a gesztusra. A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy elindult egyfajta párbeszéd az autonómia elfogadtatása tekintetében. A román elnök ugyanis csak az etnikai autonómiát nyilvánította nem kívánatosnak, amelyet a magyarság nem is követelt. A Iohannis által is támogathatónak nevezett regionális autonómia viszont nagyon közel áll ahhoz a területi autonómiához, amelyet Székelyföld számára kérnek a székelyek – mutatott rá Semjén Zsolt. Felhívta a figyelmet: a magyarság sosem kért olyan autonómiát, amire nem létezne precedens az Európai Unióban, ugyanakkor nem fogadhatja el, hogy a magyaroknak nem jogosultak azokra a jogokra, amelyekre más uniós állampolgárok igen. „Ha elfogadnánk azt, hogy léteznek olyan jogok az EU-ban, amelyek más nemzeteknek, nemzetrészeknek jár, a magyarságnak vagy a székelységnek nem jár, akkor azt fogadnánk el, hogy másodrangú uniós polgárok vagyunk, pedig nyilvánvalóan nem így van” – hangoztatta Semjén Zsolt. Az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári román nemzetgyűlés közelgő centenáriumára utalva úgy fogalmazott: ez a magyarságnak „tragikus dátum”, a románságnak pedig öröm, nemzeti identitásuk alapja. Ezzel kapcsolatban azt kérte a románoktól, „tanulmányozzák és fogadják el” a történelmi dokumentumot, mert a magyarok semmi mást nem kérnek tőlük, csak amit száz éve szabad akaratukból megígértek. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke, a Tusványos egyik alapítója az erdélyi rendezvény szerdai megnyitóján úgy vélekedett: bár a román államfő nyilatkozatai túl sok optimizmusra nem adnak okot, megteremtődhet annak reménye, hogy Klaus Jonannis moderátora lesz a román-magyar párbeszédnek. „Figyelembe véve, hogy az államfő jelentős erdélyi magyar támogatással nyerhetett választást, többet vártunk volna tőle, mint egy emlékbe hagyott román zászlót” – jegyezte meg az EMNP ügyvezető elnöke. Tusványost Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a Kárpát-medence nemzetpolitikai „összegző” táborának, Németh Zsolt pedig egyfajta „politikai nagycsaládi találkozónak” nevezte a hivatalos megnyitón. A szabadegyetem másik alapítója, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke olyan sikertörténetként jellemezte a Tusványost, amely időtálló értékközösséget, az értelmes vitára mindig nyitott közösségi fórumot teremtett, amely olyan, azóta megvalósult gondolatok „szerzői jogával” büszkélkedhet, mint a magyarigazolvány, és a kettős állampolgárság. MTI; Magyar Idők (Budapest) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
