|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1658 találat | lapozás: 1-30 ... 1261-1290 | 1291-1320 | 1321-1350 ... 1651-1658 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Toró T. Tibor 2013. augusztus 29.Aláírásgyűjtés a magyar önrendelkezésértAláírásgyűjtéssel kezdeményezne népszavazást az RMDSZ a román régiósítási tervek megakadályozására. Az EMNP szerint a szövetség a nehezebb utat választja, amikor nem önkormányzati döntést szorgalmaz az általa ellenőrzött önkormányzatokban, hanem önmaga ellenzékeként gyűjt aláírásokat. Többéves RMDSZ-álláspont, hogy a régióátszervezés nem kivitelezhető az érintett lakosok megkérdezése nélkül. Ezt mondtuk 2011-ben is, amikor Traian Băsescu államfő fel akarta számolni a jelenlegi megyéket – jelentette ki lapunknak Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. „A törvény lehetővé teszi a helyi népszavazások megszervezését, ami állampolgári kezdeményezéssel is kiírható. Egy konkrét ügyben a településen élő, szavazati joggal rendelkező polgárok legalább öt százaléka kérhet népszavazást, a folyamat önkormányzati határozattal elindítható. Elsősorban azokon a székelyföldi és partiumi településeken kezdeményezzük a népszavazást, ahol a helyi önkormányzatokban RMDSZ-es többség van.” A szeptemberben induló aláírásgyűjtés Hargita, Kovászna, Maros, másrészt Bihar, Szatmár és Szilágy megyét érintené, de bárhová kiterjesztik, ahol erre igény mutatkozik. Kelemen bízik benne, hogy példájukat Bukovinában, Dobrudzsában vagy más romániai vidéken is követni fogják. „A népszavazás gondolata már 2011-ben felmerült, amikor a Băsescu-féle nagy megyék létrehozásának ötletére a konstancaiak kezdeményeztek népszavazást, amit az akkori PDL-s prefektus megakadályozott. Úgy gondoljuk, ha a mai kormánykoalíció tagjainak régiósításügyben két éve járható út volt a népszavazás, akkor 2013-ban is aktuális” – mondta el az Erdélyi Naplónak az RMDSZ elnöke. Forgatókönyvük szerint az aláírásgyűjtést szeptemberben be is fejeznék, így az októberi—novemberi rendes önkormányzati ülésekre beterjesztendő népszavazás-kezdeményezések elfogadása előtt már túl lennének a törvény megkövetelte 30 napos közvitán. Az elnök szerint erre a procedúrára azért van szükség, hogy se a prefektus, se a közigazgatási bíróság ne találjon fogást a kezdeményezésen. Kelemen szerint Európában mindenhol bejáratott a népszavazás intézménye, s ha a román hatóságok ezt elutasítanák, annak európai visszhangja lesz. A politikus kevésbé tart a román hatóságoktól, mint az emberek közömbösségétől, úgy véli, a régióátszervezés gondolata nehezen éri el a társadalom többségének ingerküszöbét. Ezért tartja jó lehetőségnek az aláírásgyűjtést, mert ebben az időszakban érdemben lehet foglalkozni a régiósítási elképzelések veszélyeivel, fel lehet rá hívni az emberek figyelmét A néppárt is aláírást gyűjt „Az Erdélyi Magyar Néppárt a július 20-án tartott tiltakozó megmozdulássorozat alkalmával jelentette be aláírásgyűjtő szándékát a magyarság számára végzetesen hátrányos régiósítási tervek megakadályozására” – mondta el lapunknak Toró T. Tibor, a néppárt elnöke. Aláírásgyűjtést helyi népszavazás kikényszerítése céljából általában az ellenzék kezdeményez, hiszen nincs más eszköze a kormányzó többség ellenében, mint közvetlenül a választópolgárokhoz fordulni, ha kisebbségi álláspontját nem veszik figyelembe. Az EMNP akciójának nem titkolt célja – a Székely Nemzeti Tanács 2007-es belső népszavazásához hasonlóan – a közakarat felmutatásán túl a kormányra való politikai nyomásgyakorlás, ami arégiósítási tervek átgondolását célozza, a magyar többségű települések RMDSZ vezette önkormányzataira pedig, hogy határozatban foglaljanak állást a kérdésben, és írjanak ki helyi népszavazást. A népszavazás kiírásáról a polgármester beterjesztésére az önkormányzat döntéshozó testülete, a helyi közgyűlés dönt. „Furcsa, hogy a magyar tömbvidékeken – a Székelyföld vagy a három partiumi megyére kiterjedő Érmellék–Hegyköz esetében – az RMDSZ nem önkormányzati döntést kezdeményez az általa ellenőrzött helyi tanácsokban, hanem mintegy önmaga ellenzékeként aláírásgyűjtésbe kezd, ami időveszteséget jelent. Csak remélhetem, hogy csak néhány RMDSZ-csúcsvezető végig nem gondolt gondolatkísérletéről van szó, nem pedig arról, hogy ily módon próbálják súlytalanítani a közakarat megjelenítésének egyik legfontosabb eszközét. Amíg a szándékok nem világosak, a néppárt önkéntesei folytatják az aláírásgyűjtést” – fogalmazott Toró. Az EMNP-elnök úgy véli, egy ilyen népszavazásnak elsődleges célja, hogy a székelyföldi önkormányzatokhoz tartozó választópolgárok kimondhassák: Székelyföld önálló autonóm közigazgatási régió legyen. Nemcsak Székelyföldön A partiumi magyar többségű településekhez tartozóknak is arról kellene szavazniuk, hogy a Partium sajátos jogállású, kétnyelvű közigazgatási régió legyen, és településük ehhez tartozzon. Toró az SZNT elnöke, Izsák Balázs javaslatát is felkarolná, hogy valamennyi magyar többségű önkormányzat egyidejűleg és összehangoltan fogadjon el határozatot arról, hogy a történelmi Székelyföld mai területén a kormány önálló közigazgatási régiót hozzon létre. Ezekben a román mellett a magyar is legyen hivatalos nyelv, a régió rendelkezzen sajátos közigazgatási jogállással, azaz autonómiával. Hasonló elképzelést lehetne érvényesíteni a Partium tömbvidéke esetében is. Toró szerint ki kell végre világosan mondani: nekünk nem megoldás a jelenlegi status quo, a kommunizmusból ránk csontosodott megyerendszer. A néppárt elnöke minden közös elképzelés kivitelezésében együttműködésre törekszik az RMDSZ-szel olyan településeken is, ahol a magyar szervezeteknek nincs többségük az önkormányzatokban. Közös tüntetés októberben A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által október 26-ára kezdeményezett nagyméretű háromszéki demonstráció megszervezésében mind az RMDSZ, mind a néppárt széles körű segítséget ajánlott. „Székelyföldi szervezeteink minden segítséget megadnak e kezdeményezésnek, székelyföldi szimpatizánsainkat arra biztatjuk, hogy vegyenek részt a megmozduláson. Az SZNT-vel egyébként erről több alkalommal egyeztettünk” – mondotta lapunknak Kelemen Hunor. Toró T. Tibor szerint az SZNT újszerű kezdeményezése akkor lépi át a román és a nemzetközi közvélemény ingerküszöbét, ha az egész erdélyi magyar társadalom mellé áll. „A néppárt ezt készül tenni tartalmi és szervezési kérdésekben egyaránt. Addig kell folytatni az akciókat, míg a regionalizáció ebben a formában lekerül a kormány napirendjéről. Ha ennek világossá tételére több ezer erdélyi magyarnak Bukarestbe kell mennie a kormány vagy a parlament elé, oda is elmegyünk. Számunkra csak az autonómia a megoldás” – fogalmazott a néppárt elnöke. Európában határozott magyar kiállás kell Az erdélyi magyar jogköveteléseknek a mainál sokkal erősebb lobbira van szüksége nemzetközi téren. A három benyújtott európai polgári kezdeményezésből eddig kettőt elutasított az Európai Bizottság, a Székely Nemzeti Tanács a luxemburgi európai bírósághoz fordul. Kelemen Hunor szeptember 16-áig vár választ az RMDSZ polgári kezdeményezésére. „Az EU-nak előbb-utóbb foglalkoznia kell az őshonos kisebbségek ügyével. Úgy gondolom, az európai uniós intézményrendszerben a nemzeti kisebbségekkel szemben érezhető ellenszenvet, fenntartásokat és félelmeket le lehet győzni. Nem háborút veszítünk el egy ilyen kezdeményezés elutasításával, hanem egy kis csatát. Az EU-val szembeni elvárások nem kicsik, de csak rajtunk múlik, hogy elég türelmesek, bölcsek vagyunk-e, tudunk partnereket találni az áttöréshez. Jövőtől módosítják az alapszerződéseket, a 2014-es választások utáni új parlament, új bizottság ilyen szempontból is mérvadó lesz” – fogalmazott Kelemen Hunor. Szávay István magyar országgyűlési képviselő, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének az elnöke erdélyi látogatásai alkalmával rendszeresen kitér erre a témára is. Lapunk kérdésére elmondta: „Szeretnénk örülni az utolsó, talpon maradt autonómiajavaslat sikerének, de sajnos látnunk kell: az Unió nagyon távolra került attól az államközösségtől, amit az alapító atyák megálmodtak, és amelybe az erdélyi magyarokat is betoloncolták. Sem gazdasági-szociális, sem kollektív nemzetiségi jogok terén nem léptünk előre egy centit sem” – fogalmazott Szávay Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2013. augusztus 30.Minősíthetetlen minősítésTisztelt főszerkesztő úr! Ezúton utasítom vissza Bayer Zsolt főmunkatársnak a Magyar Hírlap 2013. augusztus 13-i Álláspont rovatában, az Erő a motorban című írásában megjelent következő megfogalmazásait: 1. „A kettő közötti kontinuitást legfeljebb a már minden segget megjárt Toró T. Tibor személye jelentheti – de nem jelenti.” Ezen minősíthetetlen minősítésért elégtételt kérek. 2. „Tusnádon, Tőkés szerencsétlen nyilatkozatát leszámítva – az erdélyi magyarok kérjenek védhatalmi státust Magyarországtól, Jézusom!” Nyilatkozatom egyáltalán nem „szerencsétlen”, hanem tudatos és helytálló volt. Erre nézve szíves figyelmébe ajánlom a vonatkozó megszólalásaimat és mellékelt nyilatkozatomat. Igen nagy kár, hogy nevezett nagyrabecsült újságíró ilyen elfogult rosszindulattal viszonyul kettőnk személyéhez, az én esetemben pedig ahelyett, hogy megvédene, még tesz egy lapáttal a reám zúduló vadromán támadásokra – és közben Jézus nevét „hiába felveszi”… Tisztelettel küldöm testvéri üdvözletem: Tőkés László, az EMNT elnöke Magyar Hírlap 2013. augusztus 30.Válasz Bayer ZsoltnakAz indulat indulatot szül, a rágalom ingerültséget, az igazságtalanság jogos felháborodást. Ennek dacára igyekszem mindezeket félretenni, és a tények hideg fényében hozzászólni Bayer Zsolt Erő a motorban című írásához. Egyrészt azért, mert Bayer Zsoltot – ellentétben jobbikos barátaimmal – alapvetően lényeglátó és szókimondó közírónak tartom, akkor is, ha a Jobbik irányában súlyosan elfogult, s ha a Fidesz vonatkozásában viszont kevéssé jellemzi a kritikai attitűd. Jómagam az anyaországi politikai térben a politikai senki földjén érzem magam, s kifejezetten lehangol a két nemzeti párt közötti totális háború. Erdélyben más a helyzet, itt úgy vélem, hogy Tőkés László személyisége és évtizedes egyenes vonalú politikai pályája garancia arra, hogy azok a szervezetek, amelyeket ő hitelesít – tételesen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt – minden támogatást megérdemelnek szavazatban és munkában egyaránt. Bayer Zsolt említett írásának lényegével – amely a román politika, és azon belül a román elnök cinizmusával foglalkozik – aligha vitatkozhat magyar érzésű ember. Kár, hogy nem hagyott ki belőle néhány felesleges, bántó kitételt. Szerinte Vona „hülyeségeket” beszélt Borzonton, de amit idéz tőle, minden, csak nem hülyeség. Az a gondolat, miszerint nem mondunk le arról, hogy egyszer minden magyar egy hazában éljen, olyan kitétel, amely elválasztja a magyar érzésű embereket az idegenszívűektől. Azoktól, akikkel épp Bayer Zsolt foglalkozik igen gyakran a legkeresetlenebb, ezért a legmegérdemeltebb, legmegfelelőbb stílusban. Az sem kifogásolható, hogy értékelveink vállalását akkor sem mellőzhetjük, ha ez konfliktusokkal jár akár belpolitikai, akár külpolitikai síkon. A „konfliktus” háborús konfliktusként való értelmezése a román sajtó műve volt, ez sem róható fel Vonának, aki egyébként a konfliktusfelvállalást Tőkés Lászlónak a védőhatalmi státusra vonatkozó, a román sajtó által ismét csak szándékosan félreértett kijelentése kapcsán emlegette. S elérkeztünk a második problematikus mondathoz. Bayer Zsolt „szerencsétlennek” nevezi Tőkés Lászlónak a magyar védőhatalmi státussal kapcsolatos kijelentését. Hogy miért, nem tudni. Annyi biztos, hogy nem az utólagos román reakció fényében kell egy magyar politikus kijelentéseit megítélni, azok ugyanis merőben taktikai jellegűek. Ha kell, szemrebbenés nélkül képes az egész román sajtó hallgatni olyankor, amikor bőven lenne ürügye szólni (politikai feljelentéssel érne fel, ha leírnám, hogy ki és mikor kérte Erdélyben magyarként az „elszakadást Romániától” egy olyan rendezvényen, amelyről a román sajtó is bőven tudósított – de tény, hogy ilyen is történt), és képes a semmiből ügyet kreálni. Tőkés Lászlóról mondták egy alkalommal, hogy ő az az ember, akinek soha nincs jelen időben igaza, hanem mindig csak „igaza volt”. Ami persze azt jelenti, hogy jelen idejű kijelentései kiállták eddig az idő próbáját, legyen szó a hallgatás falának ledöntéséről, a finom eszközökkel folytatott magyarellenes etnikai tisztogatásról, az autonómia nemzetpolitikai imperatívuszáról, az RMDSZ komprádor-politikájáról, és a sor még hosszan folytatható. Így állunk a védőhatalmi státussal is, amelyet egyébként csakis kétoldalú szerződésben lehetne szabályozni, erre kínált jó alkalmat a magyar–román alapszerződés, amit viszont Horn Gyula és Ion Iliescu elvtársi szellemben, a magyar érdekeket figyelmen kívül hagyva kötött meg 1996 szeptemberében. (Az RMDSZ radikálisnak mondott nemzeti-konzervatív, autonómista szárnya már ekkor követelte egyébként a magyar védőhatalmi státust. Mindhiába.) A végére hagytam a legigazságtalanabb és legbántóbb kitételt. Bayer Zsolt szerint Tusványos és az EMI tábor között a „kontinuitást legfeljebb a már minden segget megjárt Toró T. Tibor személye jelentheti”. A Fennvaló nem mindenkinek adja meg, hogy családi szocializációból és az életút szerencsés alakulásából kifolyólag felnőttkori önmagára eszmélésétől akár életének végéig ugyanazon eszmék mozgassák, ugyanazon értékelvek vezéreljék. Toró T. Tibor e szerencsések egyike – hadd ne mondjam, kivel ellentétben. Neki nincsenek anyagi botrányai, ma is ugyanabban a tömbházlakásban él, mint a rendszerváltás idején, politikai pályáján pedig nincs semmiféle törés. Addig maradt az RMDSZ-ben, amíg a leghalványabb remény látszott arra, hogy a szervezet jó irányba terelhető belülről. Amikor ez lehetetlenné vált, az RMDSZ-en kívülről képviselte ugyanazokat az eszméket és célokat. Politikai szövetségesei mindig ugyanazok voltak, kezdve Szilágyi Zsolttal és befejezve Tőkés Lászlóval, leszámítva néhány, az RMDSZ-ben maradt hűtlen barátot, akikben a legutóbbi választáson erősebb volt az RMDSZ iránti párthűség, mint a közös értékek és a célokhoz való kötődés. Nem egyszerűen hamis tehát Bayer félmondata Toróról, hanem a valóság éppenséggel az állítás fordítottja. Toró ráadásul soha senkinek nem volt a Sancho Panzája (hogy így mérsékeljem Bayer közönséges kiszólását), hanem előbb a MISZSZ, majd az ebből létrejött Reform Tömörülés „szuverén” politikáját a magyar érdekekhez, és nem másokhoz igazító elnöke volt, annak feloszlását követően az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vezette hasonló szellemben ügyvezető elnökként, amíg meg nem választották az Erdélyi Magyar Néppárt elnökévé. Toró T. Tibor az önzetlen, ügyszolgáló, belülről mozgatott, programorientált politikus mintapéldája. Végül hadd zárjam soraimat azon reményem kifejezésével, hogy nincs messze az az idő, amikor nem kell energiát fordítani az ehhez hasonló felesleges, sőt kifejezetten káros, táboron belüli támadások kivédésére, hanem a közös ellenfelek ellenében, és a közös célok megvalósításának szolgálatában használhatjuk fel időnket és alkotóerőnket. Akkor biztos több erő lesz a motorban is… Borbély Zsolt Attila közíró Magyar Hírlap 2013. szeptember 2.Tiszta beszédTőkés László, az RMDSZ Európai Parlamenti képviselője részére, Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Jobbik tagja részére Tisztelt Uraim, kedves László és Zsolt! Ti mindketten gyakorló politikusok vagytok. Én – noha Fidesz-alapító vagyok – soha nem voltam politikus, újságíró vagyok. Hosszú ideig az értékközösségen nyugvó barátság kötött össze veletek. 2009-ig ott és akkor segítettem Nektek, amikor csak tudtam. Önzetlenül, barátságból, meggyőződésből. 2009-es pálfordulásotok óta bántani nem akartalak benneteket, ezért inkább nem írtam rólatok semmit. Hallgattam, bár a gombóc egyre nőtt a torkomban. Nos, a barátságnak, a tapintatnak és a kényszerű hallgatásnak is vannak azonban határai. A magyar kormány elleni fellépésében, a gyűlöletkeltésben és alpári demagógiában a Jobbik versenyt fut a magyarországi balliberális bandával. Ennek ellenére az Erdélyi Magyar Néppárt vezető tisztségviselői szószéket biztosítanak a Jobbiknak az EMI-táborban. Lelkük rajta. Ám legutóbb az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor arról beszélt, hogy a Jobbik visszahozta a tiszta beszédet a magyar politikába. Elgondolkodtató. Különösen annak tükrében, hogy ezt megelőzően alig egy héttel Toró T. Tibor még Orbán Viktor mellett ült Tusnádon, a pulpituson, és úgy húzódott Orbán mellé, nehogy valahogy le találjon maradni egyetlen fényképről is. Akkor most hol a tiszta beszéd, Uraim? Ha még emlékeztek, 2004-ben a Ti érdeketekben nyílt levéllel és tiszta beszéddel fordultam Markó Béla RMDSZ-elnökhöz. Oly annyira, hogy a román állam terroristának nyilvánított, és kitiltott Erdélyből. Toró T. Tibor eközben Markó Bélával fényképezkedett a tulipános kampányesernyő alatt. Akkor és ott „elfért”, „odafért” az alá az ernyő alá, demonstrálandó, hogy csak az RMDSZ-en belül van élet. Legitimizálta ezzel mindazt, ami ellen nagyon sokan küzdöttek azok közül, akik már 2002 után tudták, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet. Sőt: becsületes politikai élet csak azon kívül van. Nos, ez a Toró T. Tibor 2013-ban arról mesél az erdélyi magyar ifjaknak, hogy a Jobbik hozta vissza a tiszta beszédet a magyar politikába. Mondja ezt arról a Jobbikról, amelynek az elmúlt években a legfőbb nemzetpolitikusa Szegedi Csanád volt. Apropó Toró T. Tibor: lehet, hogy – miként Borbély Zsolt Attila méltatja – Tibor rendes tömbházlakó, csak ahhoz, hogy jó politikus is legyen, kellene még néhány erény. Egyetlen példa hirtelen: a tragikus – és előre látható – december 5-i népszavazásos tudathasadás nem lett volna Patrubány nélkül, Patrubányból pedig Toró és barátai – többek között Te is, kedves Borbély Zsolt Attila – csináltak elnököt a Magyarok Világszövetségében. Toró T. Tibornak elévülhetetlen szerepe volt abban is, hogy Te, kedves László, 2009-ben paktumot kötöttél Markó Bélával, 2007-ben függetlenként elnyert európai parlamenti mandátumodat felcserélted az RMDSZ-lista első helyével, mosolyogtál Markóval az óriásplakátokon, kedélyes kampánysúlyemelést folytattál a neptunista Borbély Lászlóval, aztán elmentél RMDSZ-képviselőként Brüsszelbe, magad után hagyva az erdélyi nemzeti oldalon a megrökönyödést és tudathasadást. Képzeld el, László, mi lett volna, ha Márton Áron vagy Mindszenty József „plurális egységre” lépett volna Ceausescuval vagy Rákosival, vagy mi lett volna, ha 2008-ban például Orbán Viktor „nemzeti összefogásra” lépett volna Gyurcsánnyal. Hasonló lett volna, mint amit Te okoztál 2009-ben Erdélyben. Mert, kedves László, túl sok a véletlen. Markó 1993-ban úgy lesz RMDSZ- elnök, hogy te visszalépsz a javára. Miközben az RMDSZ erdélyi magyar ellenzéke 2002 és 2010 között vért izzadt a változásért, Toró T. Tibor 2008-ig az RMDSZ-ben csücsült, majd utána – a Ti szerepvállalásotokkal – csinált egy törpepártot, meghasította az erdélyi ellenzéki szavazóbázist, és ezáltal megerősítette az RMDSZ-t, és nagyon várja, hogy az első kanyarban ismét „plurális egységre” lépjen vele. Nyilván ez is véletlen. Egyébként valaki szóljon már Toró T. Tibornak, hogy az EMNP nevű törpepárt után ne térjenek át a törpeerőmű-bizniszre, mert az végleg tönkreteszi a székely tájakat. Az Erdélyi Magyar Néppárt egyik Kolozs megyei képviselője pesti barátaival együtt üzletileg érdekelt a Vargyas patakját megnyomorító törpevízerőműben, és hasonlóak készülnek a Homoród patakára meg a Tatros vizére is. Az Erdélyi Magyar Néppárt székelyudvarhelyi képviselői megszavazták, hogy a hírhedt RMDSZ-szenátor, Verestóy Attila sógora „biomassza”-erőművet építsen Szejkefürdőn, Orbán Balázs sírhelyétől alig ezer méternyire. Amúgy az erdélyi törpevízerőművek mögött Világi Oszkár vigyorog a Felvidékről. Bugár Béla háta mögül. Hát, tényleg minden mindennel összefügg? Tényleg nincs két magyar világ, csak egy magyar világ van. Mi ezt hirdetjük húsz éve – csak nem egészen így képzeltük el… S természetesen elmondhatjuk, hogy mindez szintúgy puszta véletlen. Nos, kedves László és Zsolt, talán mindezek okán érthető, hogy miért fogalmaztam kissé indulatosabban Toró. T. Tibor kapcsán. Ami pedig a védhatalom tusnádfürdői emlegetését illeti, kedves László, az bizony öncélú felelőtlenség volt a részedről. Én eddig azt hittem, a barátja akarsz lenni Orbán Viktornak, és nem az ellensége. Te politikus vagy, pontosan tudod, milyen erők részéről milyen vesszőfutásnak van kitéve Magyarország, milyen célkereszteket rajzoltak már Orbán Viktor szívére és homlokára. Alig várják az ürügyet, hogy elmondhassák Orbán Viktorról, ő „a térség stabilitásának egyes számú veszélyeztetője” , hogy „szélsőséges nacionalista, pánhungarista” stb. Erre Te Tusnádfürdőn – kilenc hónappal a magyarországi választások előtt – kedélyesen hozzá fordulsz, és mintha egy pohár pálinkát kérnél, úgy kérsz tőle védhatalmat. Teszed mindezt úgy, hogy pontosan tudod, a védhatalomhoz gazdasági erő s egyéb erő is kell, és azt is pontosan tudod, a balliberális politika által súlyosan eladósított Magyarországnak jelenleg nincs megfelelő gazdasági ereje. S egyéb ereje sem. Tehát pontosan tudod, hogy amit kérsz, az teljesíthetetlen, azt is pontosan tudnod kell, hogy kéréseddel voltaképpen azok érdekét szolgálod, akik Orbán Viktor bukásában érdekeltek, de Te mégis megteszed. S nehogy azt gondold, László, hogy én valami szándékos rosszindulatot tételezek fel rólad. Szó sincs erről. Te nekem az a menyői hős maradsz, aki kihúzta Ceausescu lába alól a talajt. De értsétek meg, hogy kezdődik a kampány, kezdődik a harc, kezdődik az eddig talán soha nem látott aljasságok sorozata. Hát akkor legalább mi beszéljünk egyenesen és tisztán, egymás szemébe nézve, és ne tegyünk úgy, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Szóval, itt és most, erről ennyit, kedves László és Zsolt. (P. S.: S te, kedves Zsolt, aki a Jobbik tagja vagy, olvasd már el egyszer, miket szoktak írni a Kurucinfón akár Tőkésről, akár Böjte Csabáról, s egyébként bárkiről. Az talán segít eligazodni a tiszta beszédek világában. S egymás tépése helyett ajánlok egy témát: Hargita és Kovászna megyében évente összesen ötszázezer tonna fát termelnek ki. A háromszéki osztrák üzem évi hatszázezer tonnát fog felvásárolni, miközben az RMDSZ-es Bunta-féle szejkei erőmű évi százezer tonnát fog a biomasszaüzemében elégetni. Ha mindez megvalósul, a székely háztartások a fa jelenlegi árának a három-négyszeresét fogják fizetni, és faipari kisvállalkozások százai fognak tönkremenni. A székelyföldi tájjal együtt. Ez ellen érdemes lenne fellépni. Lászlónak úgy, mint RMDSZ-képviselőnek, neked úgy, mint a tiszta beszédek apostolának.) Bayer Zsolt Magyar Hírlap 2013. szeptember 4.BAYER, HA ODABASZTőkéséknek ugrott Bayer. Feszültté válik a Fidesz-EMNP viszony? Kérdés, hogy a fideszes publicista-botrányhős magánakciózik, vagy pedig az Orbán-közeli körök nemhivatalos álláspontját tolmácsolja. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének simára csiszolt nyilvánosságában nehezen értelmezhető polémia vette kezdetét az utóbbi hetekben. A témában megjelent, helyenként bennfentes utalásokat is tartalmazó szövegek arra utalnak, hogy a Fidesz és a Tőkés László-vezette politikai erők közötti viszony nem egészen felhőtlen. Az első, polémiát kiváltó szöveget a Fidesz-alapító, Kövér László-közeli publicista, Bayer Zsolt jegyezte augusztus 13-án. A Magyar Hírlapban megjelent, „Erő a motorban” című véleményanyag Tőkés László és Vona Gábor legutóbbi kijelentéseivel foglalkozik, melyek kiverték a biztosítékot a bukaresti politikai elitben, és melyek szokatlanul heves magyarellenes kijelentésekre késztették Traian Băsescut. A Bayer-szöveg két olyan kijelentést tartalmaz, amelyek válaszra késztették Tőkéséket. Az egyik, hogy a Tusványos és az EMI tábor „közötti kontinuitást legfeljebb a már minden segget megjárt Toró T. Tibor személye jelentheti”, a másik pedig, hogy Tőkés protektorátusra vonatkozó tusnádfürdői kijelentését „szerencsétlennek” nevezi. A cikkre Tőkés László röviden válaszolt augusztus 30.-án közölt levelében, elégtételt kérve a Toró T. Tibort ért „minősíthetetlen minősítésért”, hozzátéve, hogy tusnádfürdői nyilatkozata „egyáltalán nem «szerencsétlen», hanem tudatos és helytálló volt”. Ugyanaznap Borbély Zsolt Attilának, az EMNP elnökségi tagjának is publikálták egy szövegét a Magyar Hírlapban, melyben Bayer említett írásának lényegével egyetért, azonban hangsúlyozza, Vona Gábor Borzonton tett kijelentése „minden, csak nem hülyeség”. Az írás szerint „az sem kifogásolható, hogy értékelveink vállalását akkor sem mellőzhetjük, ha ez konfliktusokkal jár akár belpolitikai, akár külpolitikai síkon. A «konfliktus» háborús konfliktusként való értelmezése a román sajtó műve volt, ez sem róható fel Vonának” – írja. Ami Tőkés kijelentését illeti, „nem az utólagos román reakció fényében kell egy magyar politikus kijelentéseit megítélni, azok ugyanis merőben taktikai jellegűek”, írja, majd emlékeztet arra, hogy Tőkés „az az ember, akinek soha nincs jelen időben igaza, hanem mindig csak «igaza volt».” Borbély Zsolt Attila külön kitér Toróra is, akiről így ír: „a Fennvaló nem mindenkinek adja meg, hogy családi szocializációból és az életút szerencsés alakulásából kifolyólag felnőttkori önmagára eszmélésétől akár életének végéig ugyanazon eszmék mozgassák, ugyanazon értékelvek vezéreljék. Toró T. Tibor e szerencsések egyike – hadd ne mondjam, kivel ellentétben. Neki nincsenek anyagi botrányai, ma is ugyanabban a tömbházlakásban él, mint a rendszerváltás idején, politikai pályáján pedig nincs semmiféle törés. (…) Toró T. Tibor az önzetlen, ügyszolgáló, belülről mozgatott, programorientált politikus mintapéldája.” Bayer azonban egy, még tőle is szokatlanul kemény hangú szöveggel reagált a lap hétfői számában: „2009-es pálfordulásotok óta bántani nem akartalak benneteket, ezért inkább nem írtam rólatok semmit. (…) A magyar kormány elleni fellépésében, a gyűlöletkeltésben és alpári demagógiában a Jobbik versenyt fut a magyarországi balliberális bandával. Ennek ellenére az Erdélyi Magyar Néppárt vezető tisztségviselői szószéket biztosítanak a Jobbiknak az EMI-táborban. Lelkük rajta. Ám legutóbb az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor arról beszélt, hogy a Jobbik visszahozta a tiszta beszédet a magyar politikába. Elgondolkodtató. Különösen annak tükrében, hogy ezt megelőzően alig egy héttel Toró T. Tibor még Orbán Viktor mellett ült Tusnádon, a pulpituson, és úgy húzódott Orbán mellé, nehogy valahogy le találjon maradni egyetlen fényképről is. Akkor most hol a tiszta beszéd, Uraim?” Bayer szerint „lehet, hogy (…) Tibor rendes tömbházlakó, csak ahhoz, hogy jó politikus is legyen, kellene még néhány erény.” A publicista szemére hányja Tőkésnek, hogy 2009-ben RMDSZ-listán indult az EP-választásokon: „képzeld el, László, mi lett volna, ha Márton Áron vagy Mindszenty József «plurális egységre» lépett volna Ceausescuval vagy Rákosival, vagy mi lett volna, ha 2008-ban például Orbán Viktor «nemzeti összefogásra» lépett volna Gyurcsánnyal.” Szóvá teszi a székelyföldi törpe vízerőműveket valamint a szejkefürdői biomassza-erőművet, amelyek nem jöhettek volna létre EMNP-s hátszél nélkül, majd rátér Tőkés tusnádfürdői nyilatkozatára. „Ami pedig a védhatalom tusnádfürdői emlegetését illeti, kedves László, az bizony öncélú felelőtlenség volt a részedről. Én eddig azt hittem, a barátja akarsz lenni Orbán Viktornak, és nem az ellensége. Te politikus vagy, pontosan tudod, milyen erők részéről milyen vesszőfutásnak van kitéve Magyarország, milyen célkereszteket rajzoltak már Orbán Viktor szívére és homlokára. Alig várják az ürügyet, hogy elmondhassák Orbán Viktorról, ő «a térség stabilitásának egyes számú veszélyeztetője», hogy «szélsőséges nacionalista, pánhungarista» stb. Erre Te Tusnádfürdőn – kilenc hónappal a magyarországi választások előtt – kedélyesen hozzá fordulsz, és mintha egy pohár pálinkát kérnél, úgy kérsz tőle védhatalmat.” Majd hozzáteszi: „de értsétek meg, hogy kezdődik a kampány, kezdődik a harc, kezdődik az eddig talán soha nem látott aljasságok sorozata. Hát akkor legalább mi beszéljünk egyenesen és tisztán, egymás szemébe nézve, és ne tegyünk úgy, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.” Bayernek először Demeter Szilárd, Tőkés irodavezetője válaszolt a Mandineren. A Bayer Zsolt meg nem írt levele Jenőhöz című, Bayer stílusában megírt pamflet így ér véget: „Mindenesetre én csinálom neked a helyet, Jenő. Ütöm-vágom Torót és Tőkést. Mondatokat emelek ki, szájam íze szerint forgatom, értelmezem át. Saját bőrömön tanultam meg, hogy ez milyen hatásos fegyver. Mert a végén csak egy erdélyi maradhat talpon a Kárpát-medencében. És az te vagy, Jenő. Majd kihalászod magad. Ahogyan egész életedben tetted a zordon Kárpátok alatt, egymagadban küzdöttél magadért. Én mindig ott fogok állni mögötted. Meg a közös barátunk is, a kabinetfőnök.” Borbély Zsolt Attila is válaszolt, mely választ a Magyar Hírlap nem közölte, így szövegét a Facebookon tette közzé. „Tételesen hamis állítás, hogy a Jobbik tagja volnék. A kétezres évek közepén több évig vezettem a szervezet nemzetpolitikai kabinetjét és a 2009-es választásokon Vona Gábor kérésére elvállaltam a pártfüggetlen erdélyi közszereplőként a párt Európai Parlamenti listáján egy nem befutó helyet. Megjegyzem, 2010 előtt még nem kezdődött el a ma is zajló totális háború a két nemzeti párt között.” Ezután a politikus hosszasan magyarázza az RMDSZ és az EMNP, valamint a Jobbik és a Fidesz közötti viszonyt, kitér a 2004-es népszavazásra, valamint ismét védelmébe veszi Tőkés tusnádfürdői kijelentését. 2013. szeptember 5.Bayer-sóNem biztos, hogy a neves német gyógyszer- és vegyipari cég ilyen néven piacra dobott volna gyom- vagy kártevőirtót. De ha mégis, már elöljáróban kijelentem, nem róluk szól ez az írás, bár van némi áthallás, nem tagadom. Magyarország egyik, alpári húrokat pengető publicistája jegyzetbe csomagolt követ dobott a magát az erdélyi magyar jobboldal hiteles képviselőjének feltüntető néppártra. A szerző nem más, mint a Fidesz-alapító Bayer Zsolt, aki Tőkés Lászlót és Toró T. Tibort tűzte vitriolos tollhegyére. Ráadásul a Magyar Hírlap hasábjain. A kiváltó ok a tusványosi rendezvényen elhangzott védhatalmi kérés volt, amely kellemetlen helyzetbe hozta a magyar miniszterelnököt. Ezért sokan úgy vélik, hogy maga Orbán Viktor utasítására leckéztetik a temesvári forradalom hősét. Némelyek már a süllyesztőről ábrándoznak. De a kárörvendők hamar rá fognak jönni, hogy mindez csak helyzettaktikai húzás. Pontosabban a választási kampánygépezet jól időzített lépése. Ugyanakkor a bulvárújságíró eszközöket használó publicista sok tényszerű állítást is felsorakoztat, nem egy esetben torzítva. Például amikor Tőkés szemére veti az RMDSZ-es Európai Parlamenti mandátumát – amellyel az expüspök megválasztása után már nem szívesen dicsekedett –, elfelejti megemlíteni, hogy Fidesz- sugallat is kellett a kiegyezéshez. A Toró elleni – minősíthetetlen nyelvezettel megfogalmazott – támadás a néppárt tavalyi sikertelen választási szerepléseinek tudható. A pártvezér – a Budapestről kapott anyagi és médiatámogatás ellenére – képtelen volt az elvárásoknak megfelelő eredményt produkálni. Előfordulhat, hogy nemsokára a két erdélyi törpepárt összeolvadásának leszünk tanúi. De a közeledő magyarországi választásokig már képtelenség ütőképes csapatot verbuválni. Csak a demokráciaközpontokban felhalmozott adatbázist és anyagi hátteret mozgósíthatják. A magyarországi pártok rájöttek, hogy az RMDSZ nélkül Erdélyben nem rúghatnak labdába. Ez óriási teher a szövetség vezetőinek vállán. Félő, hogy rossz taktikázással szembemennek biztos választóik szándékával. A mostani Bayer-show porhintése nem kellene megtévessze őket, felelőtlen szövetségeket kössenek. Ami nem lesz könnyű, például az európai parlamenti választások alkalmával, annak biztos ismeretében, hogy a székelyföldi ifjú titánok merre húznák a szövetség szekerét. Karácsonyi Zsigmond Népújság (Marosvásárhely) 2013. szeptember 16.Továbbra is tárgyalna az RMDSZ-szel a néppártIsmételten egyeztetést kezdeményez az RMDSZ vezetőivel az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöksége olyan aktuális kérdésekben, amelyekben szükségesnek látja a két politikai alakulat közötti együttműködést – döntettek a párt elnökségi ülésén. Mint az EMNP szerkesztőségünkbe pénteken eljuttatott közleményéből kiderül, a néppárt a romániai alkotmánymódosítás, régióátszervezés, az európai polgári kezdeményezések és az Európai Parlamenti választásokra való közös felkészülés ügyében szorgalmazza az együttműködést, miután Toró T. Tibor EMNP-elnök ezzel kapcsolatos július eleji levelét az „RMDSZ válaszra sem méltatta”. „A 2014-ben esedékes európai parlamenti választások kérdésében a Néppárt elnökségének határozott álláspontja, hogy erős magyar képviseletet az erdélyi magyar politikai erők megállapodása eredményezhet” – hangsúlyozza a közlemény, amely szerint a két politikai alakulat közötti tárgyalások előkészítésével a néppárt Szilágyi Zsolt alelnököt bízza meg. Az EMNP múlt heti kolozsvári elnökségi ülésének napirendjén az európai parlamenti választások kérdése mellett a „lopakodó régiósítás” is szerepelt. A párt elnöksége úgy döntött: az EMNP folytatja a július 20-i tiltakozássorozat alkalmával elkezdett aláírásgyűjtést a régiósítási tervek ellen, a Székelyföld és Partium autonómiáját szorgalmazó helyi népszavazások kiírásáért. Rámutatnak, noha úgy tűnik, a közigazgatási reform kifulladt és a kormány csak a fejlesztési régiók átszervezését tervezi, javában zajlik a „lopakodó régiósítás”. Az EMNP továbbra is a történelmi régiók mentén történő közigazgatási átszervezés mellett száll síkra, mert szerintük ebben a kérdésben csakis az autonómia a megoldás, hangsúlyozzák. „A Néppárt elnöksége sajnálattal vette tudomásul, hogy az RMDSZ meghatározatlan időre elhalasztotta az őszre tervezett tiltakozó tömegmegmozdulást – a nyáron azzal próbálta leszerelni a megmozdulások kezdeményezőit, hogy az ősz folyamán kell együtt, összefogva tüntetni, most azonban visszalépett, bebizonyítva, hogy akkor sem gondolta komolyan” – fogalmaz a közlemény. Rámutat, az EMNP támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által október 27-ére meghirdetett Székelyek nagy menetelését, és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen aktívan kiveszi a részét a szervezésből is, erre buzdítva valamennyi erdélyi magyar közszereplőt. Krónika (Kolozsvár) 2013. szeptember 27.A három székely megye egy régiót kell alkosson, Marosvásárhely központtalAz RMDSZ Maros, Hargita, Kovászna megyei elnökei, illetve Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán ugyanabban az időpont- ban jelentette be, hogy a szervezet aláírásgyűjtésbe kezd helyi népszavazások kiírásáról, amelyen a megkérdezetteknek arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy egyetértenek-e azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye közös gazdasági-fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely régióközponttal? Ciprian Dobre, a Maros Megyei Tanács elnöke lehetetlennek és illegálisnak, az EMNP elnöke, Toró T. Tibor pedig pótcselekvésnek nevezte a kezdeményezést, amely árthat az autonómia ügyének. Brassai Zsombort, az RMDSZ Maros megyei elnökét kérdeztük: – A megyei tanács elnöke lehetetlennek és illegálisnak tartja a kezdeményezést, mert a régiósítás nem tartozik a megyei tanácsok hatáskörébe. Véleménye szerint népszavazást országos szinten, országos kérdésekben lehet kiírni, a megyei önkormányzat nem dönthet tanácsi határozattal a régiókról, mert ha így lenne, helyi szinten dönthetnének a lakosok például arról, hogy nem fizetnek többé adót. Románia területéről nem lehet Kovásznán vagy Tulceán dönteni, mert ez azt jelentené, hogy föderális, nem pedig nemzetállamban élünk. Kijelentette: jogi szempontból elhibázott, értelmetlen kezdeményezésről van szó. – Ciprian Dobre nyilatkozata igazolja, hogy szükség van a referendumra, a lakosság véleménye megkerülhetetlen. A megyei tanács elnöke nem érti, milyen óriási szüksége van Maros megyének arra, hogy Hargita és Kovászna megyével egy kisebb régiót alkosson. Ez szolgálná a megye érdekeit, így valósulna meg a regionalizáció célkitűzése, az, hogy a megyék kölcsönösen erősítsék egymást, illetve hogy a helyi sajátosságok a fejlődéshez szükséges erőforrást biztosítsanak a térségnek. A megyei tanács elnöke átpolitizálja a kérdést, mert ez olyan mérvű döntés, amely hosszú évekre-évtizedekre meghatározza a megye lakosságának sorsát. Éppen ezért gondolom, hogy szükség van a közvélemény egyértelmű álláspontjára, ami kötelezi a politikumot, hogy a választópolgárok akarata szerint döntsön a régió átszervezéséről. Dobre azt állítja, nem a megyei tanács hatáskörébe tartozik. Erre azt mondom, hogy minden, ami a megye lakosságát foglalkoztatja, életét befolyásolja, a megyei tanácsra tartozik. Nem lehet a felelősséget egy rossz politikai döntés okán elhárítani magunktól. – Mi a véleménye arról, hogy Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint az RMDSZ akciója semleges témára tereli a kérdést, illetve „szárnyát szegheti az autonómiára vonatkozó közösségi akaratnak, aminek az árát a közösség fizeti meg”? – Sajnálatosnak tartom, hogy a Néppárt szembemegy a magyar érdekkel, hiszen ebben a kérdésben a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács is egyetért az RMDSZ-szel, nyilatkozataik szerint támogatják az aláírásgyűjtést. Úgy tűnik, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt nem aktuálpolitikai megközelítésben kezeli a kérdést. Most a régióátszervezésnek van aktualitása, és nem emelkedhetünk a kérdés fölé, hiszen elmegy mellettünk a lehetőség és vesztesei lehetünk ennek. Éppen ezért nagyon határozott véleményünk kell legyen a kérdésben, és ehhez kérjük a választópolgárok véleményét és támogatását. Ezúton is felkérem az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezetét, gondolja át álláspontját, hiszen aktuálpolitikai megközelítésben aligha van fontosabb kérdés ebben a pillanatban, mint az, hogy közös erőfeszítéssel elérjük, hogy a három megye egy fejlesztési régiót alkosson, Marosvásárhely központtal. Mózes Edith e-nepujsag.ro Erdély.ma 2013. október 4.Toró üdvözli is, meg nem is a decentralizációs tervetAz Erdélyi Magyar Néppárt (EMNT) üdvözli a napokban nyilvánosságra hozott, az ország közigazgatási decentralizációjára vonatkozó tervet, amelyről az elöljárók nyilatkozataiból és a sajtóból értesültek – jelentette ki tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor elnök. Hozzátette: tulajdonképpen ez az első komoly terv, amely a román közigazgatási átalakításról szól, és látszik, hogy átgondolt koncepció alapján készült. Az RMDSZ által júniusban benyújtott törvénytervezetnek csak szándéknyilatkozat jellege volt, nem gondolták végig alaposan, és nem álltak hatástanulmányok mögötte. Ezen azonban látszik, hogy munka van benne – magyarázta Toró –, a térkép-rajzolgatási szakaszon túllépve ez most végre az intézményekről, a hatáskörökről, a feladatokról szól. Az EMNP elnöke ugyanakkor rávilágított a törvénytervezet gyenge pontjaira is. A decentralizációs törvénytervezetnek egyik gyenge pontja, hogy nem a kormány dolgozta ki azt – mondta Toró T. Tibor. Az EMNP elnöke szerint ez abból látszik, hogy a különböző kormánytisztviselők milyen ellentmondásosan nyilatkoznak róla. A tervezet főleg a megyékre, és részben az önkormányzatokra akar központi hatásköröket átruházni – magyarázta a politikus, és ez akár ellent is mondhat a közigazgatási régiók létrehozásának, hiszen éppen a megyék elavult és tökéletlen rendszerét kellene felülvizsgálni. További gyenge pontja a tervezetnek, hogy egyáltalán nem érinti az állami pénzosztó rendszert, amely továbbra is a központi hatalomnál maradna. Amennyiben csak a munkát és a felelősséget hárítják át, de a tervezet mellé nem társul a pénzügy- és az adórendszer reformja, az elképzelés halálra van ítélve – jelentette ki Toró. A tervezet nem érinti a magyarság számára fontos területeket, így az oktatás decentralizációját, nem tér ki a levéltárak kérdésére, valamint a Székelyföldet különösen érintő erdészet, vadászat és állategészségügy is centralizált maradna. Amellett, hogy elismerik a tervezet fontosságát és forradalmi jellegét, az EMNP álláspontja továbbra is az, hogy a megoldás az ország történelmi régiók mentén való közigazgatási átalakítása, azaz két sajátos jogállású régióra – a Székelyföldre és a Partiumra – van szükség. Az EMNP elnöke kitért a fejlesztési- és a közigazgatási régiók kérdésére is. Elmondta: két hasonló kezdeményezés, az EMNP, illetve az RMDSZ által indított aláírásgyűjtés a közigazgatási, valamint a fejlesztési régiókért nem használ az erdélyi magyar közösségnek, ezért inkább a közös aláírásgyűjtést szorgalmazná. Az általuk júliusban indított aláírásgyűjtés az elején nehézkesen haladt, de ez idáig közel tízezer erdélyi magyar támogatta aláírásával azon kezdeményezésüket, hogy Székelyföld és Partium egységes, autonóm közigazgatási régió legyen, s erről helyi népszavazást írjanak ki. Toró T. Tibor a sajtótájékoztatón elmondta, egy nem hivatalos felmérés szerint a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi magyarok hetven százaléka élne szavazati jogával, de gondot jelenthet számukra a regisztrációs formanyomtatványok kitöltése. Ezért az EMNP minden eszközével segíteni kívánja az embereket a regisztráció folyamatában és a választásokkal kapcsolatos tájékoztatásban. Szerinte az, hogy kire voksolnak az erdélyiek, csak másodlagos jelentőségű, hiszen csak néhány mandátumról fognak dönteni, a fontosabb, hogy visszajelzést kapjon a magyar kormány nemzetpolitikájának az értékeléséről. Tőkés László Románia Csillaga érdemrendjének visszavonásával kapcsolatban az EMNP elnöke elmondta: félretéve pártpolitikai szimpátiákat, mindent meg kell tenni az ártó folyamat leállításáért. TŐKÉS TOVÁBBRA SEM JELENIK MEG Nyilatkozatban közölte csütörtökön Tőkés László, hogy október 11-én sem kíván személyesen megjelenni a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága előtt, ahol a kitüntetése visszavonására vonatkozó beadványokat tárgyalják. Tőkés emlékeztetett: korábbi ülésén a testület elutasította az általa meghatalmazott Kincses Előd ügyvéd meghallgatását, és ragaszkodott ahhoz, hogy Tőkés bepanaszoltként személyesen védje meg magát. „Hivatalos megkereséssel fordultam az Érdemrendek Kancellári Hivatalához, (...) melyben ismételten kértem a védelem alkotmányos jogának biztosítását meghatalmazott ügyvédem által” – közölte Tőkés László, hozzátéve, nem kíván asszisztálni egy „koncepciós perhez”. „Figyelembe véve, hogy egy állami kitüntetés visszavonásáról egy pártbizottság csak egy pártállamban dönthet, jelenlétemmel nem vagyok hajlandó asszisztálni ahhoz a koncepciós perhez, melyet a plágiummal gyanúsított Victor Ponta miniszterelnök politikai rendelésére egy szocialista-liberális pártbíróság bonyolít le” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő. (háromszéki) Szabadság (Kolozsvár) 2013. október 7.„A csatavesztés tanulságait győzelemmé kell formálni”A tizenhárom aradi vértanú emléke előtt hajtottak fejet tegnap mindazok, akik a Házsongárdi temetőben, Tamás András honvéd alezredes emlékoszlopánál gyűltek össze az RMDSZ Kolozs Megyei, Belmonostori és Nők Szervezete, valamint a Belmonostori Ifjak szervezésében. A magyar szabadságharc tábornokainak 164 évvel ezelőtti kivégzésével kapcsolatban Oláh Emese, a Kolozs Megyei RMDSZ Nők Szervezetének elnöke elmondta: a hősök halálának az ad értelmet, hogy belőle újra meg újra erőt lehet meríteni. – Nem önfeladást jelent a gyászt életerővé, a csatavesztés tanulságait győzelemmé formálni. Mert van, amikor halni kell a hazáért, van, amikor élni és tenni érte. Most az a dolgunk, hogy tegyünk érte – hangsúlyozta Oláh Emese, aki szerint nincs az az erő és nincs az a hatalom, amely képes feltartóztatni a saját útját járni akaró magyar közösségünket. Rollinger Ágnes, a belmonostori RMDSZ elnöke röviden ismertette az emlékmű történetét, amelyet egykor a csíkszéki honvédegylet állíttatott, és amelyet a Belmonostori RMDSZ Bitay Csaba volt elnök kezdeményezésére felújíttatott. – Tamás András honvéd alezredes Kolozsvár környékén esett el, ezért szentelték az ő emlékének az emlékoszlopot, amely felújított változatának 2002-es felavatása óta minden évben összegyűlünk felidézni a kivégzett vértanúk emlékét – mondta Rollinger Ágnes. Gáll Sándor az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsi kancellárja, tanügyi előadója imát mondott a hősi halált halt tábornokok emlékére. Székely Árpád igazgató vezényletében a Kolozsvári Református Kollégium énekkara alkalomhoz illő kórusműveket énekelt. Ezt követően az emlékezés koszorúit helyezte el a Kolozs Megyei RMDSZ és Nők Szervezete, a Belmonostori RMDSZ, a Kolozs Megyei Diákszövetség, a Bitay és a Talpas család nevében. Az emlékezés hálaadó ökumenikus istentisztelettel folytatódott a Farkas utcai református templomban. Méltóságteljes megemlékezés a Szabadság-szobornál Ezrek emlékeztek tegnap délben Aradon az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc 164 évvel ezelőtt kivégzett tábornokaira az emlékükre állított Szabadság-szobornál. A megemlékezésen felszólaló Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter kijelentette: senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad. Kelemen Hunor az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta: nem lesznek kevésbé szabadok a románok, ha a magyar nemzeti közösség jogos szabadságigényét kielégítik. Kelemen Hunor a mai napig érthetetlennek tartja, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) miért nem lehet elfogadni a magyar oktatási részlegek beindítását. – Nem értjük, hogy hol csorbítja a románok érdekeit, szabadságát, boldogságát az, ha a magyar diákok anyanyelvükön tanulnak. Meg kellene már végre érteni, hogy nem akarunk senkitől semmit elvenni, csupán szabadon akarunk dönteni arról, milyen nyelven tanuljunk – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szerint az is érthetetlen, hogy miért ingerel egyeseket még mindig a nemzeti, közösségi szimbólumok szabad használata. – Aki ettől bennünket megfoszt, az semmit sem értett meg a történelemből. (...) Aki azt gondolja, hogy el lehet bennünk fojtani a szabadság iránti vágyat, el lehet tiporni lelkünkben azt az eszmét és azokat az értékeket, amelyekért küzdünk, az 1849 hóhérainak az utódja, az elnyomók e századi katonája – fogalmazott Kelemen. Az RMDSZ elnöke szerint a vértanú tábornokok is egy olyan hatalomnak voltak az áldozatai, amely nem nézte jó szemmel a nemzeti önrendelkezési törekvéseket, és nem bírta elfogadni a szabadságszerető népek óhaját. Emlékeztetett arra, hogy voltak, akik évekkel ezelőtt a Szabadság-szobor visszaállításától is féltek. Hozzátette: ma is sokakban keltenek félelmet a magyarság jogos kérései. A szabadság egyetemességét állította beszéde középpontjába Hende Csaba is. Meg is említette: a magyar kormány képviselője és az RMDSZ elnöke akár egymás beszédét is elmondhatta volna Aradon. – Senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad. Nem élhetünk szabadon, ha a mellettünk élő nem használhatja az anyanyelvét, ha nem imádkozhat, nem álmodhat szabadon, nem dönthet a sorsa fölött szabadon – jelentette ki a magyar honvédelmi miniszter. Hende Csaba szerint a vértanúkra való emlékezés a magyar-román összefogás egykor elszalasztott lehetőségére is emlékeztet. – A testvérháború lezárása és a kölcsönös bizalmatlanság eloszlatása után csak végzetesen későn, 1849. július 14-én tudott megegyezni a magyar kormány a románsággal. Akkor a jóakarat elkésett, a hadi helyzet már megfordíthatatlan volt – idézte a 164 évvel ezelőtti történéseket. A miniszter úgy értékelte, hogy az 1848–49-es események során új magyar nemzet született, „olyan nemzet, amely a szabadság útján jár, és minden tagja összetartozik”. Hozzátette: a közös szabadságban való egység tudatát a katonai erő sem tudta elvenni. Emlékeztetett arra, hogy az Aradon kivégzett tábornokoknak nagy szerepe volt a nemzet első honvédseregének a felállításában, és hogy ez a „sebtében megszervezett haderő a világ legjobb hadseregének is méltó ellenfele tudott lenni”. Az aradi Szabadság-szobornál rótta le kegyeletét a vértanú tábornokok előtt Schmitt Pál volt köztársasági elnök és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is. A megemlékezésen a szélsőségesen nacionalista Noua Dreapta (Új Jobboldal) román szervezet mintegy harminc szimpatizánsa óriás román zászlót feszített ki a téren. A polgármesteri hivatal korábban elutasította a szervezet térfoglalási kérését. Az aradi megemlékezések délután ökumenikus gyászszertartással és koszorúzással folytatódtak a vesztőhelyen felállított obeliszknél. Biró Zsolt: az erdélyi magyarság autonómiát akar Eljött az ideje annak, hogy az erdélyi magyarok kimondják: nem a román hatalomnak akarnak megfelelni és behódolni, hanem a saját érdeküket szem előtt tartva, autonómiát akarnak – jelentette ki Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Hargita megyei Szentegyházán az 1849. október 6-án mártírhalált halt aradi vértanúk emlékére szervezett megemlékezésen. Kifejtette: az autonómia jár a romániai magyaroknak, hiszen „nem vagyunk sem kevesebbek, sem alávalóbbak román honfitársainknál vagy Európa más nemzeténél”. Felidézte, hogy tavaly szeptember 11-én, a katalánok nemzeti ünnepén Barcelona utcáin másfélmillió ember követelte a függetlenséget. – Nem kell őket logisztikailag mozgatni, nem kell szónoki emelvény, ahová csak a kiváltságosak ülnek, ahonnan csak előzetes egyeztetések során kialakított, avagy kialkudott forgatókönyv szerint szólalnak meg a hatalmasságok, de legfőképpen nem kapkodja a fejét ijedten a lojalista párt politikai felelőse, attól tartva, hogyan számol el Bukarestben mindezzel – mondta Biró Zsolt, aki szerint „Erdélyben is ezt a forgatókönyvet kell alkalmazni”. (dézsi) Szabadság (Kolozsvár) 2013. október 7.Szórványközpont ÉlesdenSzórványközpontként a Sebes Körös-völgyi magyarság fontos közösségépítő helyszíne lehet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szombaton felavatott élesdi székháza. Itt ugyanakkor az egyszerűsített honosítással kapcsolatos ügyintézésben segítenek az érdeklődőknek. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke az avatón hangsúlyozta: a számbeli kisebbségben élő közösségek ugyanolyan fontos részei a magyar nemzetrésznek, mint amilyenek a tömbben élő közösségek, számukra azonban nagyobb segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy magyarként megmaradjanak. Csomortányi István, a néppárt Bihar megyei elnöke beszédében felhívta a figyelmet, hogy a szórványvidéken nap mint nap érezhetőek a számbeli kisebbségből fakadó hiányosságok, ezt jól szemlélteti, hogy Élesden idén először nem indult magyar nyelvű első osztály. „Rengeteg a munka, ugyanis ez az utolsó pillanat, amikor valamit még tenni lehet fogyatkozásunk megállításáért” – fogalmazott Csomortányi. Kálmán Gabriella, az EMNP élesdi szervezetének elnöke ugyanakkor hozzátette: a helyi magyarság megmaradásáért, az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásáért, a keresztény-demokrata értékek megtartásáért, illetve a jogállam teljesüléséért küzdenek a jövőben. Kőrössy Andrea Krónika (Kolozsvár) 2013. október 9.EMNP: európai állásfoglalást kérhetnek a külhoni magyar pártok az autonómiárólKözösen kérhetnek európai szintű állásfoglalást az EU intézményeitől a külhoni magyar pártok a magyarlakta területek autonómiájának kérdésében - jelentette be Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke és Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja elnökségi tagja a Hitel-est elnevezésű sorozat kettős állampolgárságról és autonómiáról szóló kerekasztal-beszélgetésén szerdán Budapesten. Toró T. Tibor az MTI-nek elmondta, október 18-án Lendván tárgyalnak erről a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács keretében, ahol minden, a kérdésben illetékes határon túli magyar szervezet jelen lesz, és minden bizonnyal kidolgoznak egy közös stratégiát. Az EMNP elnöke a kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, hogy szeretnék elérni a Partiumban és Székelyföldön a magyarok számára az autonómiát, ennek érdekében politikai érdekérvényesítési eszközként tekintenek a háromszéki településekre október 27-re meghirdetett nagy székely menetelésre. Hozzátette, van olyan magyar politikai erő Erdélyben, amely nem a magyar autonómiapolitikát képviseli, ezért nem érti az EU, hogy voltaképpen mit akarnak elérni a magyarok. Szólt arról is, hogy áttörést jelent a kettős állampolgárság intézménye a határon túli magyarok számára, ezzel a lehetőséggel mind a tömbben, mind a szórványban lakók igyekeznek is élni. Úgy vélte, az év végére elérik Romániában az állampolgársági igények száma a 350 ezret. Az erdélyi magyarságból véleménye szerint 100-200 ezren szavaznak majd a jövő évi magyar parlamenti választásokon. Mint mondta, az erdélyi magyaroknak új lesz a levélben való szavazás intézménye és a külhoni magyarok számára előírt választói névjegyzékbe való feliratkozás is. Toró T. Tibor utalt arra, hogy "kőkemény nagyhatalmi érdekek érvényesülnek az EU-ban, Magyarország pedig nem nagyhatalom", emiatt nem elég erős, hogy érdekeit érvényesítse egyes nagyhatalmakkal szemben. Csáky Pál azt mondta, sok idő telt el Trianon óta, és a 20. században "nem igazán sáfárkodtunk jól az idővel". Ellenpéldaként hozta fel Ausztriát, ahol mindvégig konszenzus volt a külhonban rekedt osztrák állampolgárokat illetően, ezért lett sikeres Dél-Tirol autonómiája. Szerinte a szlovákiai nacionalizmus és magyarellenesség az egyik, a felvidéki magyarok meghasonlása pedig a másik oka annak, hogy Szlovákiában jóval kevesebben kérik a magyar állampolgárságot, mint máshol. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, a kettős állampolgárság a nemzeti integráció keretébe tartozik, a magyarságot pedig több szinten kell integrálni. Az alaptörvény ezt elvi síkon teszi. Az egyének integrálása a státustörvénnyel kezdődött, s a magyar állampolgárság intézményével teljesedett ki. Meglátása szerint helyi szinten a népesedéspolitikát és a migrációt nem tudják befolyásolni, ugyanakkor pozitívnak ítélte meg azt, hogy létezik a kisebbségben élő magyarságot kiszolgáló, "kialakuló" intézményrendszer és van nemzeti politikát valló kormány. Megemlítette, hogy nemzetközi konferenciákon folyamatosan előadásokat tartanak, amelyeken elmagyarázzák "az európaiak által értett keretek között" a magyar autonómiatörekvéseket is. Hangsúlyozta: 2014-től bármi is lesz a parlamenti választás eredménye, minden politikai erőnek számolnia kell a külhoni magyarok politikai akaratával. Vári Fábián László kárpátaljai költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja elmondta, hogy a kárpátaljai családoknak minden esetben negatívak az emlékei Trianonnal kapcsolatban, de a rossz emlékeken túl most új korszak kezdődött - fűzte hozzá. Mint mondta, a rendszerváltáskor ébredtek rá arra a kisebbségi magyarok, hogy társadalmilag is szerveződniük kell, később azonban az egységes érdekvédelmi szervezet több irányzatra szakadt. A mostani vezetők céltudatosan készülnek arra, hogy megszervezzék a kárpátaljai magyarságot - állapította meg. A kerekasztal-beszélgetést Gazsó L. Ferenc, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgató-helyettese vezette. Elmondta, október 27-én élő körkapcsolásban közvetíti a magyar közmédia a székelyek nagy menetelését. (MTI) 2013. október 14.Tisztújítás, alapszabály-módosítás az EMNT KüldöttgyűlésénAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2013. október 12-én, szombaton Nagyváradon tartotta Országos Küldöttgyűlését, amelynek keretében az elnökség és a jelen lévő 129 küldött az elmúlt két év eredményeit összegezte, továbbá tisztújításra és az Alapszabály módosítására is sor került. A küldöttgyűlés Herman M. János igei köszöntőjével vette kezdetét, majd Török Sándor házigazdai minőségében köszöntötte a küldötteket és a meghívottakat. Az EMNT elnöke, Tőkés László a Nemzeti Tanácsok megalakulása óta eltelt elmúlt tíz év eredményeiről és kudarcairól szólva – a „külső elnyomás” és a „belső bomlasztás” körülményei között – a közös felelősség fontosságát hangsúlyozta. A tőle elvitatott Románia Csillaga érdemrend jelmondatát idézte: „hitben van a szabadulás”. Mint mondotta: „1989-ben ebben a hitben reméltünk és cselekedetünk, negyed század után azonban csőd lett a vége”. A napokban Zilahon megjelent magyarellenes falragaszokra utalva az EMNT elnöke fölvetette a kérdést: „Ez jelentené a többségi román nemzet jövőképet és demokratikus ideáját? A csillagtalan vak gyűlölet lenne a szabadságeszmény alternatívája?” A Kárpát-medencei magyarság helyzetének általános kiértékelője rendjén Tőkés László rámutatott azokra a negatív folyamatokra, amelyek Európa hallgatólagos hozzájárulásával a nemzet „leépüléséhez” vezetnek. Nincs időnk a halogatásra, stratégiaváltásra van szükség, és az EMNT jövőbeli szerepe ennek megvalósításában mutatkozik meg. A stratégia elemeit részletezve Tőkés László elmondta: nem erdélyi, felvidéki, kárpátaljai vagy délvidéki magyar ügy, hanem Kárpát-medencei ügy van, amelyet képviselni kell. Európa szintjén kisebbségi, és ezen belül pedig magyar kisebbségi stratégiára van szükség. Az EMNT elnöke teljes körű autonómia-rendszer kidolgozását, a jogsegélyszolgálat kiterjesztését, valamint a sok helyütt állampolitikai rangra emelkedett magyarellenesség tilalom alá helyezését szorgalmazta. Ugyanakkor megismételte a Tusnádfürdőn tett kijelentését, miszerint Magyarország, sőt Európa védhatalmi státuszt kellene vállaljon az erdélyi magyarok felett. Beszéde végén az európai parlamenti képviselő az erdélyi magyar összefogást sürgette, akár az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, akár más intézményi keretek között. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszédében elmondta: küzdelmes és eseménydús évet tudhat maga mögött az erdélyi magyarság, gondoljunk csak a Székelyföldet kedvezőtlenül érintő regionalizációs tervekre, a verespataki bányaberuházásra, vagy a nemzeti szimbólumok szabad használata elleni törekvésekre. Az EMNT ebben a küzdelemben helyt tudott állani, mint amiképpen nagy a szerepet játszik abban, hogy az autonómia kérdése folyamatosan napirenden legyen a közvéleményben – vélekedett a helyettes államtitkár. Hozzátette: a magyar kormány támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit, de nem cselekedhet a külhoni magyarok helyett. Az erre irányuló stratégiákat a közösségeknek kell kidolgozniuk, ugyanakkor el kell oszlatni az autonómiával kapcsolatos félelmeket és tévhiteket – fogalmazott Répás Zsuzsanna. „A mi nagy közös ügyünk a honosítás” – utalt Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja arra, hogy az EMNT demokrácia-központjai segítenek a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges dossziék összeállításában. Ez a hálózat sokat segített a magyar konzulátusoknak a könnyített honosításban, ezért köszönet illeti mindazokat, akik ebben a munkában részt vesznek – mondta a főkonzul. Hangsúlyozta: a honosításnak nincs határa, és a következő években is folytatódni fog, hiszen az eddigi adatok azt mutatják, hogy a kedvezményesen honosítottak száma nem érte el a lehetséges maximumot. Magdó új feladatként említette a magyarországi parlamenti választásokra történő regisztrációt, amelyben a konzulátusok segítenek, és ismét számítanak az EMNT segítségére, hiszen az erdélyi magyaroknak lehetőséget kell adni, hogy élhessenek szavazati jogukkal, hogy ezáltal véleményt nyilváníthassanak a jelenlegi magyar kormány teljesítményéről. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint az EMNT mögött két nehéz év áll, miután a legutóbbi Küldöttgyűlésen stratégiai jelentőségű döntéssel létrehozta a Néppártot abból a megfontolásból, hogy a civil politikai eszköztár nem elég gazdag így pártpolitikai eszközökkel kell dolgozni a kitűzött cél – az autonómia – eléréséért. Toró szerint a Néppárt felnőtt a feladathoz, hiszen két nehéz kampány és választás után is életben maradt, ebben pedig az EMNT-nek is nagy szerepe volt, például befogadta székházaiba a pártot. A politika szempontjából 2012 háborús év volt, és a kampányokban a civil mozgalmak háttérbe szorulnak, a pártoknak jut a főszerep. Ámde 2013 az autonómia éve, és az EMNT bebizonyította, hogy képes építkezni, és egy sor hasznos eseményt rendezett ennek jegyében – mondta a Néppárt elnöke. Toró elmondta, a 2014-magyarországi választások előtt a Néppárt és az EMNT szerepet vállal abban, hogy megkönnyítsék a magyar állampolgárságot szerzett erdélyiek részvételét. Az erdélyi magyarok számára újdonság a levélben szavazás, és a választásokat megelőző regisztráció, ezért a két szervezet segíteni fog – szögezte le. Azt is elmondta, hogy a Néppárt által a magyar közösség számára kedvező régiósítás érdekében indított aláírásgyűjtés folytatódni fog addig, ameddig a kellő számú ember megérti, hogy mi a tétje, hogy mi a különbség a fejlesztési, illetve a közigazgatási régió között. Ez egy alapos és hosszú folyamat, amelyben a Néppárt számít az EMNT segítségére is – tette hozzá Toró T. Tibor. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke az elmúlt két év tevékenységét értékelte beszámolójában. Röviden összefoglalta a szervezet elnökségének, választmányának és szakbizottságainak munkáját. Említést tett az erdélyi magyar közösség gazdaságfejlesztési tervéről, a Mikó Imre tervről, szólt az EMNT külkapcsolatairól, a területi szervezetekkel való kapcsolattartásról, az EMNT rendezvényeiről, valamint az Erdélyi Magyar Néppárttal való viszonyról is. Nagy József Barna, Bardocz Csaba és Szabó László régióelnökök után Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Mátis Jenő és Szilágyi Ferenc alelnökök számoltak be eddigi munkájukról, majd Tiboldi László ismertette az EMNT-irodák honosításban vállalt tevékenységét. Szili Katalin magyar országgyűlési képviselő, a Szociális Unió elnökének üzenetét Kerényi György főtanácsadó tolmácsolta. *** A tisztújítás során a Küldöttgyűlés újabb kétéves elnöki mandátummal bízta meg Tőkés Lászlót, aki egyedüli jelölt volt az elnöki tisztségre. Megválasztása után Tőkés László Sándor Krisztinát javasolta az ügyvezető elnöki tisztségbe, a Küldöttgyűlés pedig szavazással jóváhagyta a jelölést. A három régióelnöki tisztségbe a Küldöttgyűlés Nagy József Barnát (Partium), Gergely Balázst (Közép-Erdély) és Nagy Pált (Székelyföld) választotta. Az Alapszabály egyik módosítása értelmében ötről háromra csökkent az EMNT alelnökeinek száma, a tisztségekbe Mátis Jenőt, Borbély Zsolt Attilát és Tiboldi Lászlót választották. Az ülés végén a küldöttek zárónyilatkozatot fogadtak el. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája Nagyvárad Nyugati Jelen (Arad) 2013. október 18.Tíz esztendő az autonómiaharc jegyében Tízéves fennállására jubileumi gálával és az autonómiaharcban kiemelkedő teljesítményért odaítélt Kós Károly-díjak kiosztásával fog megemlékezni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács december 14-én – ez áll többek a szervezet múlt hétvégén, Nagyváradon lezajlott küldöttgyűlésének zárónyilatkozatában. Nehéz elhinni, de már egy évtizede elvált az autonómia célkitűzését komolyan vevő és azt csak választási jelszónak használó tábor útja. Hadd ugorjunk vissza tíz esztendőt az időben! „Néhány száz méterrel odébb egykori harcostársaink félrevezetett vagy átállt serege egy évtizedes közös önszerveződési munkájának eredményét: a minden magyarnak helyet adó, sokszínű, az egység jelképes és racionális erejét hordozó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni, sajnos ismét nem vagyunk elegen, hogy a rombolás útját álljuk. A szétvert önkormányzati modell romjain magabiztosan lobog a tulipános zászló. Az egypárt győzelmét hirdeti. A párttagok érdekeinek felsőbbrendűségét a közösség érdekei felett. (…) Az egypárt alternatívája nem egy másik párt. Az legfeljebb csak eszköz lehet a kizárólagosságra igényt formáló törekvések ellen. (…) Nem tudtuk megfékezni azt a gátlástalan és törtető szándékot sem, amely mindent maga alá gyűrne, mindenkit megvásárolna vagy megosztana, hogy aztán uralkodhasson rajtuk. Akit nem lehet, az biztos egységbontó, annak kinn tágasabb. Így lehet az egység alapértékét furkósbotként használni a választás szabadsága ellen. Bizony mondom, tisztelt gyülekezet, rossz felé fordult a világ. Mi, itt egybegyűltek fordíthatunk-e rajta? Hittel mondom, hogy igen.” Toró T. Tibor fogalmazta meg és mondta el e ma is aktuális gondolatokat a Láncos templomban 2003. február 1-jén, miközben az RMDSZ küldöttgyűlése a nemzeti önkormányzat elvén alapuló alapszabályzatát párt-alapszabályzattá fazonírozta, erősítve a központi vezetést, bevezetve a pártfegyelmet, a belső választásokat részleges tisztújítással váltva ki, mellékessé téve a platformokat, megszüntetve Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét, és leszámolva a kommunizmussal elleni nyílt szembenállás szellemi-politikai-történelmi örökségével. Jelképértékű, hogy e kongresszuson kezet foghatott a küldöttek által megtapsolt Medgyessy Péter és Adrian Năstase, a térségbeli kommunista utódszervezetek két emblematikus képviselője, akiket a politikai múlton túl a magyar érdekek iránti érzéketlenség, illetve ellenségesség köt össze. Hosszú utat járt be azóta az RMDSZ és az autonomista tábor egyaránt. Önfeladó politika Az RMDSZ latba vetve bukaresti kapcsolatait, amíg tudta, gáncsolta a választásokon vele szemben induló Magyar Polgári Szövetséget. 2004 június elején megrendezett helyhatósági választásokon az MPSZ függetleneket volt kénytelen indítani, mivel a választási bizottság RMDSZ-es kezdeményezésre leseperte az asztalról a rekordidő alatt összegyűjtött 55000 aláírást, s ez ismétlődött meg ősszel is, amikor az MPSZ, az ismételt justizmord miatt a Népi Akció pártjával volt kénytelen közös listán indulni. 2004-ben mindkét oldal választási jelszava az volt, hogy „kettős állampolgárság és autonómia”. Ha mást nem, ennyit sikerült elérni, hogy az RMDSZ ország világ előtt, az autonomista önépítkezést befagyasztó és a belső önrendelkezésre fókuszáló valódi érdekképviseletet megszüntető kormányzati szerepvállalás után nyolc esztendővel nyíltan felvállalja ezt a gondolatrendszert, valamint a magyar állampolgárság kiterjesztésének azóta megvalósult célkitűzését.A következő ciklusban az RMDSZ a kisebbségi törvény gigantikus átverésének manőverét tartotta elsősorban szem előtt s csak a román szűkkeblűségen és politikai korlátoltságon múlt, hogy szemfényvesztő törekvései zátonyra futottak. Mert mi is volt a kisebbségi törvény lényege? Egyik oldalról az RMDSZ érdek-képviseleti privilégiumainak bebetonozása, a kisebbségi verseny ésszerűtlen korlátozása, a másik oldalról a kulturális autonómia látszatának megteremtése. Mert a hangzatos pártpropagandával ellentétben a törvénytervezet semmiféle közjogi kompetenciával nem ruházta volna fel a román politikai berkekben heves ellenállásba ütköző kulturális autonómiatanács intézményét, hanem a parlament és a kormány jogkörébe utalta s a bizonytalan jövőbe tolta ki a tanács hatáskörének kijelölését. Nesze semmi, fogd meg jól! 2007-ben pánikot keltett az RMDSZ berkeiben, hogy az EMNT elnöke, Tőkés László egymaga közel annyi szavazatot kapott függetlenként az európai parlamenti választásokon, mint az RMDSZ, Székelyföldön pedig elvitte a voksok valamivel több, mint felét. Minden bizonnyal ennek is volt köszönhető, hogy 2009-ben, midőn az RMDSZ nómenklatúra kívül került a román hatalom sáncain, a szervezet ismét felfedezte autonomista énjét és ajánlatot tett Tőkés Lászlónak a közös indulásra az EP választásokon, majd hajlandónak mutatkozott a Székely Önkormányzati Nagygyűlés megszervezésére, s a székely területi autonómia melletti hangsúlyos kiállásra. Mihelyt azonban ismét megszólaltak a bukaresti szirénhangok, a következő önkormányzati nagygyűlés összehívását már elszabotálta és ígéretével ellentétben a 2009-es zárónyilatkozatot sem íratta alá tanácsosaival és polgármestereivel. Azóta pedig Bukarest-orientált, önfeladó politikája töretlen. Közösségi építkezés és autonómiaküzdelem Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mindeközben az autonómia gondolatkörének népszerűsítésével foglalkozott, nemzetközi konferenciákat rendezett, európai fórumok keretében lobbizott, a belőle kivált Székely Nemzeti Tanács kőkemény munkával, állami támogatás nélkül megszervezte a mozgóurnás autonómiareferendumot, melynek keretében a székelység több mint fele voksolt és a szavazók elsöprő többsége hitet tett az autonómia mellett. (Az RMDSZ csúcsvezetése pedig csak gúnyolódott a szabad idejüket és energiájukat az ő kötelezettségük teljesítésére fordító önkénteseken.) Az EMNT akkor még RMDSZ-színekben küzdő parlamenti képviselői több törvénytervezetet is benyújtottak az autonómia vonatkozásában, beleértve a Csapó József által kidolgozottat, amelyről Székely Ervin, az RMDSZ neptuni szárnyának egyik emblematikus figurája azt találta írni, hogy Adolf Hitler elképzeléseinél is diszkriminatívabb. Az EMNT-nek és az SZNT-nek sikerült elérnie azt, hogy míg tíz esztendővel ezelőtt aktivistáit ügyészségi eljárással, a bíróság elé állítással fenyegették a román politikusok, s a rendőrség zaklatta, ma már az autonómia tárgyalási alap. Nem sok ez, de ahhoz képest valami, hogy az akkor még egységes RMDSZ hosszú éveken át jó mélyen őrizte e célkitűzést. (Emlékezetes, hogy az RMDSZ részvételével zajló első kormányzati ciklusban egy belső anyagot a szervezet „erős embere” Kelemen Attila az iratmegsemmisítőbe küldött, mert megfogalmazói, Tamás Sándor és Birtalan Ákos bele merték foglalni a frakció cselekvési prioritásai közé valahányadik pontban az autonómiát.) 2008-ban a várakozásokkal ellentétben bejegyezték a Magyar Polgári Pártot, mely azonban a helyhatósági választásokon nem aratott nagy sikert, a voksok valamivel több mint 15 százalékát szerezte meg, az őszi parlamenti választáson pedig nem indult. Korábbi elnöke, Szász Jenő pedig olyan diktatúrát épített ki párton belül, mely még az RMDSZ-en belüli antidemokratikus viszonyokon is túltett. Az EMNT lépéskényszerbe került. 2010 végén a szervezet küldöttgyűlése úgy határozott, hogy szükség van egy új magyar autonomista pártra, mely egyszerre képviseli a nemzetet és a demokráciát, az autonómiát tiszta, átlátható belső viszonyok mellett tűzi zászlajára. Az Erdélyi Magyar Néppárt a továbbiakban az EMNT-vel szoros együttműködésben fejtette ki tevékenységét, a két elnökség tagjai mindenkori meghívottak a másik szervezet elnökségének ülésein. A választóközönség nem értékelte a nemzeti oldal megoszlását, a két párt az MPP és az EMNP együtt kevesebb szavazatot ért el a helyhatósági választásokon, mint négy évvel korábban az MPP egyedül. Ezért mondhatta Tőkés László a hétvégi gyűlésen azt a mondatot, amit most a sajtó hangoztat, miszerint az EMNP nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A mondat elejére sajnos elmulasztotta odailleszteni azt, hogy „egyelőre”. Azt pedig nem idézi a sajtó, hogy az EMNT elnöke leszögezte, a viszonylagos kudarcért nem az EMNP vezetőit hibáztatja. De hát ez is a demokráciának nevezett játék szerves része, míg a sajtó viszonylag szabadon működik, az újságírók azt ragadnak ki a kontextusból, ami érdekeiknek vagy elképzeléseiknek megfelel. A közösségi építkezés pedig nem áll le. Az autonómiaküzdelem jegyében eltelt tíz esztendőt újabb követi, s ha netán intézményesítést nyernek önrendelkezési törekvéseink, akkor is lesz feladat bőven a mozgástér-kitöltés kapcsán. Borbély Zsolt Attila Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2013. október 23.Kerekasztal-beszélgetés az autonómiárólA magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint az autonómia ügye mellé minden erdélyi politikai erő odaállt, ez jelentheti a biztosítékát az erdélyi magyar jövőnek. Répás Zsuzsanna e véleményének a Göröngyös úton: autonómia, regionális átalakítás, polgári kezdeményezés címmel a budapesti Magyarság Házában kedden rendezett kerekasztal-beszélgetésen adott hangot. A helyettes államtitkár megnyitójában kifejtette: fontos, hogy legyenek olyan ügyek, közös pontok, amelyek befolyásolják az erdélyi magyarság jövőjét, amelyek mentén lehetőség van közös fellépésre. Az autonómia ügye ilyen lehet – mutatott rá. Répás Zsuzsanna a Nemzetpolitikai Kutatóintézet létrehozását felidézve azt mondta: nagyon fontosnak tartották, hogy legyen egy tudományos bázis. Szükség van arra, hogy a kormányzati munkának megalapozott háttere legyen, amely alapján a konkrét társadalmi folyamatokat elemzik és következtetéseket vonnak le. Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja szerint az autonómia előfeltétele az egységes akarat. A közösségi akarat felmutatása tekintetében a székelység nagyon jól áll – fejtette ki. A közigazgatási átszervezésre ugyanakkor mindenképpen szükség van, ha autonóm Székelyföldet szeretnének – jelezte. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta: az elmúlt egy évben új helyzet alakult ki Romániában. Az, hogy az RMDSZ nem kormányzati tényező, meghatározza a történéseket is. Szerinte ma már inkább egyfajta kihátrálást látni a decentralizációs elképzelések tekintetében. Úgy tűnik, ez nagy falatnak bizonyult, de ébernek kell lenniük az átszervezésekkel kapcsolatban. Azt ugyanakkor valószínűsítette, hogy a fejlesztési régiók átszervezése előbb vagy utóbb megtörténik. Biró Zsolt az autonómiáról szólva kiemelte: az egyedüli konkrét változat e kérdésben a Székelyföldre kidolgozott statútum. Reményét fejezte ki, hogy a javaslat újra törvényhozás elé kerülhet, és hogy október 27-én, a székelyek nagy menetelésén valóban együttműködve léphetnek fel. Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkár-helyettese szerint az alkotmánymódosítás mögött nem áll politikai érdek. Kitért arra: hat javaslatuk közül négy "átment", a különleges státusú régiók és a regionális nyelv kérdését vetették el. A főtitkár- helyettes jó esélyt lát arra, hogy az aláírásgyűjtéssel, a székelyek nagy menetelésével és egyéb lobbimunkával megállítható lesz az adminisztratív hatáskörű közigazgatási régiók létrehozása Romániában. Az autonómia keretét szerinte tartalommal kell feltölteni, szakpolitikai terveket kell hozzákapcsolni, mert egyébként a politikai csatározások eszközévé válhat. Csomagban gondolkodna, ami a szakpolitikai elképzeléseket, a konkrét törvényjavaslatokat és az azonnali intézkedéseket egyaránt tartalmazza – jelezte Székely István. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kiemelte: az átszervezések ügyében a legnagyobb vita a nagyobbik kormánypárt berkeiben zajlik. A miniszterelnököt "rángatják" jobbról, balról, és nem képes egységes álláspontot kialakítani – mondta. Nagyon ingatag a helyzet, nagyon nehéz átlátni – jegyezte meg. Szerinte a fejlesztési régió az RMDSZ "játékszere", ők terjesztettek be erről javaslatot, amely most az asztalfiókban hever. Kitért arra is: az identitás szempontjából kulcsfontosságú, hogy ne Bukarestből vezényelt oktatásügy legyen. Az autonómiával kapcsolatban az egyik járható útnak különalku megkötését nevezte Bukaresttel, de szerinte eredményes lehet az "aszimmetrikus regionalizmus" is, amelyre komoly európai példák vannak, és ez nem csak a magyarlakta területek problémáit oldaná meg. Az elnök optimista volt a székelyek nagy menetelése ügyében, mint mondta, ez "egy ütős akció" lehet. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója hozzátette: az erdélyi autonómiatörekvések a leginkább intenzívek, kidolgozottak. Megjegyezte: az elmúlt húsz évben a politikai tiltakozások új fajtái is megjelentek, erre példa a székelyek nagy menetelése is. Népújság (Marosvásárhely) 2013. október 23.HOGYAN VÁLTOTTAM LE TAKÁCS CSABÁT AZ RMDSZ ÜGYVEZETŐ ELNÖKI FUNKCIÓJÁBÓL?Vagyis nem váltottam le, de mindent megtettem, amit lehetett, erőmhöz mérten. Akkor történt, amikor SZET-tag voltam. Egy kollégám mondta egy nap, hogy be kellene lépjek a SZET-be, ahol az egyetemi oktatók rendjét kell képviselnem az erdélyi magyar rendek közül, és jó lenne, ha eljárnék a SZET-üléseire is, főleg az SZKT-SZET közös üléseire, mert ott szükség van az olyan okos, szép, ügyes emberek szavazataira, mint amilyen én vagyok. A barátok majd megmondják, míg rutinom lesz, hogy merre kell szavazni. A SZET és az SZKT akkor az RMDSZ képviseleti döntéshozó testülete volt. Jó, beléptem a SZET-be. A barátok hálásak voltak: csupa ifjú, nálam is fiatalabb, lelkes politikus és fiatal farkas. Ők vittek, hoztak kocsival, segítettek, ha nem értettem valamit, meglökték a hátamat, ha szavazni kellett, amíg rutinom lett. Néha meglöktek, és felébredtem, felemeltem a kezemet. - Még egyszer kérem megszámolni, mert valaki megint utólag emelte fel a kezét – mondta Frunda, aki a gyűlést vezette. Ezentúl, amíg rutinom lett, a barátok felemelték a kezemet is adott pillanatban. Egyszer egy hűvös hajnalban indultak a barátok is a vásárhelyi ülésre, persze vittek engem is. Sokan voltunk a kocsiban, lelkesen politizáltak, egymás szavába vágtak, tőkéseztek, markóztak végig. Az egyik barátom még az elején mondta: - Takácsra kell figyelni. Vigyázni kell! Ludasnál már mindenki egyszerre beszélt, néha egyik-másik hozzám is fordult, és emlékeztetett, hogy most Takács a tét, itt az ideje, hogy Takácsot, mert Takács így, úgy, nehogy még a végén Takács. - Igen, igen – mondtam, és gondolkoztam, hogy mi a bajuk ezeknek most Takáccsal, mintha a múltkor azt mondták volna, hogy Takácsnak köszönhetően ez a jó, meg az a jó az RMDSZ-ben. Hogy rend van, Hogy sok a pénz. Hogy nincs mese. Mikor haragudtak meg ezek így Takácsra, hogy így üvöltöznek róla a fülembe? Vásárhelyen leszálltunk a kisbuszról, le akartam lépni a Kultúrpalota előtt, hogy meglátogassam az ülés idején (amíg ezek ordítoznak és kinyírják Takácsot), három fontos nőt: Erzsibirit, Sárit és Mariska-Rozálit. De a fiatal politikusok nem veszítettek a szemük elől: vigyáztak rám, amíg rutinom nem lesz. - Nehogy elmenj, bazeg! – mondta valaki – Gondolj Takács Csabára: ma Takácsot el kell intézzük! Kezdtem sajnálni Takácsot, én sose voltam rosszban vele, de hát még nem volt nekem rutinom. A ruhatárban hagytuk a ruhánkat, odabent Frunda megnyitotta a gyűlést, és én a többi politikust követve azonnal kimentem kávézni. Valaki a füstben elkiáltotta magát: - Takácsot, igen, Takácsot! Itt és most! Vallani és vállalni! Jöttünk, mentünk a folyosón, ahogy az SZKT-n kell, néha összefutottam egyik-másik fiatal farkassal. Köszöntek, kezet fogtunk, és úgy, ahogy fogták a kezem, közel vontak magukhoz, rothadt dohány és rothadt tüdő keverékét rám fújva súgták, miután konspiratíve körülnéztek: - Vigyázz a szavazáskor, Tivadar! Tudod, hogy ma pont Takács, igaz? - Igen, tudom. Fél óra múlva a fiatal székely barátok SMS-t küldtek: „Kőzeledik a szavazás, ne tünggy el megin, gondoly Takácsra” Töprengtem: végülis miért akarják ezek leszavazni Takácsot? Bementünk a terembe, Frunda még mindig a színpadon ült és próbálta Toró T. Tibort lebeszélni, hogy beszéljen. Leültünk és én utána felálltam, hogy kimenjek megtekinteni Jucikarolinát, de a barátok leültettek. - Hülye vagy? Most jön a szavazás! Vagy azt akarod, hogy Takács? Valaki felment a színpadra és bejelentette, hogy Takács Csabát javasolja az RMDSZ ügyvezető elnökének továbbra is. - Látjátok? – mondtam a barátoknak – Takácsot akarják mégis! - Ne, ne, ne, ne! – mondták a barátok – Tivadar, ezt még nem tudod, nincs még rutinod. Még nincs a meccs lejátszva! Most jön! Nehogy elmenj! Sor került a szavazásra. Egy ember felment a színpadra és sorra szólította a lent ülőket, azok felmentek, kaptak egy szavazatcédulát, elbújtak a súgólyukba és szavaztak, utána bedobták egy tulipántos urnába a cédulát. Ha a jelöltet támogatták, nem tettek semmit, ha ellene akartak szavazni, kihúzták a nevét. Nem is hittem korábban, hogy ez ilyen egyszerű. Engem is szólítottak, felmentem, kaptam egy cédulát. Nézem, hát rajta azt írja: „Takács Csaba”. Szemüvegem sarkából ránéztem Takácsra, hogy vajon ő tudja, hogy mi készül ellene itt ma? Hogy le akarják váltani. Akkor miért teszik ki ennek a cirkusznak? Miért nem mondták meg neki előre, hogy né, Csaba, ízé, most már itt az ideje, hogy? De Takács nyugodt volt. Valakinek éppen mondott, mondott, mondott, mondott valamit. Hát jó – mondtam magamban, és gondoltam, hogy a barátoknak van már rutinjuk, tudják, hogy miért akarják leváltani Takácsot. Itt az ideje, gondoltam, hogy nekem is legyen rutinom, és kihúztam Takács Csaba nevét a cédulán, utána bedobtam az urnába. Aztán vártunk. A barátok feszültek voltak. A végén felmászott a színpadra a szavazatszámláló bizottság elnöke. Frunda nem teketóriázott: tíz perc alatt csendet csinált, és megadta a szót az elnöknek, aki felolvasta az eredményt. - Öt tartózkodással és egy ellenszavazattal Takács Csaba ügyvezető elnök! Behúztam a fejem. Nagy Benedek a hátam mögött ült, hat újságot olvasott és aláhúzta benne a fontos sorokat, például az időjárás-jelentést. Idegesen zörgette a lapokat: - Ki lehet az a vad barom, vajon, aki Csaba ellen szavazott? - Nem tom, Benci bácsi – nyögtem. Visszafelé Kolozsvárra óriási hangulat volt a kisbuszban. A barátok boldogak voltak. Folyt a sör. - Megmentettük Takácsot! – ordítozták, és leszálláskor megrázták a kezemet. - Köszönjük, Tivadar, hogy segítettél: megmentettük Takácsot. Magyari Tivadar Transindex.ro 2013. október 26.Az autonómiaharc évtizedePont tíz évvel ezelőtt ezen a napon jött létre a Székely Nemzeti Tanács közképviseleti testületként egyetlen célkitűzéssel: a székelyföldi területi autonómia kivívásáért. Ez alatt az évtized alatt számos módon, eszközzel próbált eredményt elérni, ám kezdeményezései az egyre éleződő magyar–magyar politikai harcok miatt többnyire kudarcba fulladtak. E tíz esztendő krónikáját állítottuk össze, a teljesség igénye nélkül, nem ejtvén szót a nemzetközi fórumokon tett népszerűsítési, figyelemfelkeltési próbálkozásokról és a román hatalomhoz több ízben intézett nyílt levelekről, perekről. E kronológia jól tükrözi, miként sikerült előbb közbeszéd tárgyává, majd az erdélyi magyar pártok programjának részévé emelniük az autonómiaküzdelmet. Az SZNT végig próbált és többnyire sikerült felülemelkednie a pártpolitikán, tagjai, némely vezetői azonban csatlakoztak egyik vagy másik szervezethez (legtöbben az MPP-hez), így sok kezdeményezés az erdélyi magyarság belső politikai csatározásának áldozatául eset. Ez történt a helyi népszavazásokkal, a belső referendummal, több tüntetéssel, a székelyföldi önkormányzati nagygyűléssel. Az RMDSZ főként a politikai vetélytársat látta benne, túl radikálisnak találta kezdeményezéseiket, és nem volt hajlandó támogatni azokat. E számbavételben tisztán tetten érhetőek az RMDSZ válaszként megfogalmazott, soha be nem váltott ígéretei, de az is: 2012 után a szövetség székelyföldi képviselői végre nyitnak az SZNT irányába, és elkezdődhet a közös munka. Ennek köszönhetően jöhetett létre idén márciusban Marosvásárhelyen a minden eddiginél nagyobb autonómiatüntetés és az összefogásnak, együttműködésnek hála remélhetően sok tízezren, akár százezren vonulnak ki vasárnap a székelyek nagy menetelésére. Tanulságos ez az évtized, hűen tükrözi, mekkora szükség van arra, hogy politikum és civil kezdeményezés egyet akarjon, összehangoltan, egymást kiegészítve cselekedjék. Ha nekünk, erdélyi, székelyföldi magyarságnak sikerül saját hibánkból okulnunk, a következő tíz év sokkal eredményesebb lehet. Ez lenne az SZNT következetes kiállásának legnagyobb hozadéka. 2003. október 26. – Sepsiszentgyörgyön, a megyei könyvtár Gábor Áron Termében megalakul a Székely Nemzeti Tanács. Azért itt, mert mint megfogalmazták: „Ebben a teremben döntöttek másfél évszázada őseink az önvédelmi harc vállalásáról, a most megjelentek pedig ugyanezt vállalják”. A bejelentkezések alapján 211 személyt regisztrálnak, ám a nem hivatalos küldöttekkel, az érdeklődőkkel együtt közel négyszázan gyűlnek össze. Megválasztják a vezetőtestületet, melyben minden székely szék képviselője helyet kap, és az autonómiastatútum kidolgozóját, Csapó József lesz az SZNT elnöke. Négy határozatot és egy kiáltványt fogadnak el. A székely székek önigazgatásáról, a Székelyföld autonómiájáról hozott határozat leszögezi: „..a székely székek mai polgáraiként, Székelyföld lakóiként kinyilvánítjuk akaratunkat a székely székek önigazgatására, Székelyföld autonómiájára, Székelyföld autonómiastatútumának törvény általi jóváhagyására.” Ekkor döntenek arról, hogy véglegesítik az autonómiastatútumot és az SZNT jóváhagyása után Románia parlamentje elé terjesztik. 2003. december – összesítik a beérkezett módosító javaslatokat. 2004. január 17. – a testület szintén Sepsiszentgyörgyön ülésezik és egyöntetűen fogadja el a kiegészített statútumot. A 22 fejezetből és 131 szakaszból álló statútumtervezeten végrehajtott módosítások jelentős része formai, többnyire pontosító, lényeget kiemelő változtatások kerülnek a dokumentumba. A Székely Nemzeti Tanács Birtalan Ákos képviselőt kéri fel az autonómiastatútum törvénytervezetének román parlament elé terjesztésére, és Kovács Zoltán, Kónya Hamar Sándor, Szilágyi Zsolt, Vekov Károly, Pécsi Ferenc illetve Toró T. Tibor képviselőt bízza meg ennek támogatásával és fenntartásával. 2004. február 25. – a megbízott képviselők a román parlament elé terjesztik az autonómiastatútumot. 2004. március 30. – a képviselőház elsöprő többséggel elutasítja az SZNT által kezdeményezett és hat RMDSZ-es honatya által benyújtott törvénytervezetet. A közigazgatási szakbizottság egy általános vita után elutasító jelentést állított össze a tervezetről, ebben megismétlik a törvényhozási tanács korábban már megfogalmazott ellenérveket. A kormány is hasonló érveket sorakoztatott fel, az alkotmányos renddel összeegyeztethetetlennek minősítette a javaslatot. A képviselőházi vitában az autonómiával kapcsolatos általános kérdések kerültek napirendre. A kezdeményezők nevében Szilágyi Zsolt mutatta be a tervezetet, kiemelte, hogy a területi autonómia pozitív megoldás az unió több országában, kifejtette: a kisebbségek helyzetének rendezésére ezt szorgalmazta az Európa Tanács is tavalyi határozatában. 2004. június 29. – a szenátus is elutasítja a statútumot, a szavazáson a tizenkét RMDSZ-szenátoron kívül mindenki egyöntetűen a tervezet ellen voksolt. 2004. augusztus – a magyar többségű megyei tanácsokhoz fordulnak az SZNT széki elnökei, kérik, írjanak ki népszavazást az autonómiáról. 2004. szeptember 28. – többszöri egyeztetés után Kovászna megye tanácsa elutasítja az SZNT kérését, érvelésük szerint jogászaik törvénytelennek ítélték a referendum kiírását, ezért úgy határoztak, az erre vonatkozó törvény módosításának kezdeményezésére kérik fel az RMDSZ parlamenti képviselőit oly módon, hogy helyi ügyekről helyi szinten, regionálisakról pedig regionális szinten lehessen dönteni. 2004. október – a megyei tanácsok elutasítása után az SZNT a helyi önkormányzatokat kéri fel, hogy írjanak ki helyi népszavazást, amely során a szavazópolgárok igennel vagy nemmel válaszolhatnak arra a kérdésre, akarják-e, hogy Székelyföld autonóm adminisztratív régióvá váljék, és hogy településük ehhez tartozzon. 2004. október 20. – az illyefalvi tanács megszavazza a népszavazás kiírását, ugyanezt teszik Nagybaconban és következő év elején Vargyason is, a prefektúra minden esetben közigazgatási bíróságon támadja meg a döntéseket 2005. február 12. – Gyergyószentmiklóson ülésezik az SZNT, ismét szorgalmazzák, a helyi önkormányzatok tűzzék ki az autonómia népszavazást. A testület határozatban kezdeményezett tárgyalásokat Románia kormányával, miniszterelnökével, illetve elnökével Székelyföld területi autonómiájáról. Döntés születik arról is, hogy a frissen megválasztott parlament elé is beterjeszti statútumtervezetét. 2005. február 14. – az RMDSZ bejelenti, nem támogatja az SZNT autonómiastatútumának újbóli parlamenti előterjesztését, azt ígérik, az RMDSZ elkészíti saját törvénytervezetét, és azt terjeszti elő. 2005. május 13. – Csapó József az SZNT elnöke bejelenti, változatlan formában újra parlament elé terjesztik az autonómiastatútumot, és kezdeményezik, hogy az Európai Parlamentben nyílt meghallgatásra kerüljön sor a székelyföldi autonómia ügyében. 2005. június – Csapó nyílt levélben kéri az RMDSZ segítségét a statútum parlamenti beterjesztéséhez, a szövetség ezt visszautasítja, arra hivatkoznak, amíg a kisebbségi törvényt nem sikerül elfogadtatni, az RMDSZ nem foglalkozik más törvénytervezetek beterjesztésével. 2005. június 30.– Sógor Csaba szenátor és Garda Becsek Dezső képviselő az RMDSZ elutasítása dacára vállalja az SZNT statútumának beterjesztését. 2005. szeptember 23. – a képviselőház közigazgatási bizottsága vita nélkül elutasítja az autonómiastatútumot. 2005. szeptember 29. – jogerős, végleges döntéssel utasította el a brassói táblabíróság a vargyasi helyi tanács autonómiáról szóló népszavazásra vonatkozó határozatát. 2005. október 12. – a képviselőház plénuma is nemet mondott az autonómia-törvénytervezetre 2005. december – elutasító választ ad Csapó József levelére Traian Băsescu államelnök, újságírók kérdésére alkotmányellenesnek nevezi a székelyföldi területi autonómiát. 2005. december 11. – Sepsiszentgyörgyön ülésezik az SZNT. A közakarat határozott kinyilvánítására szólítanak mindenkit, tüntetések megszervezésével kívánnak közösségi nyomást gyakorolni választottaikra. Döntöttek arról, hogy 2006. március 15-én Székelyudvarhelyen Székely Nagygyűlést tartanak. 2006. március 15. – húszezren gyűlnek össze Székelyudvarhelyen a Székely Nagygyűlésen. „Autonómiát a Székelyföldnek – Szabadságot a székelységnek” – hangzott több ezer torokból azt követően, hogy Csapó József, az SZNT elnöke felolvasta a Székely Nagygyűlés kiáltványát. 2006. április – az SZNT Állandó Bizottsága felszólítja tagjait: válasszanak valamely pártban betöltött politikai tisztségük, illetve a közképviseletben vállalt vezetőszerepük között. Többen eleget tesznek a felkérésének, Szász Jenő azonban nem hajlandó erre. 2006. június 18. – Gyergyóditróban megtartják a Székely Nemzetgyűlést. A székelyföldi települések 4000–5000 küldötte kézfelemeléssel és háromszori „akarjuk” felkiáltással fogadják el a Csapó József által felolvasott határozatot, a széki elnökök az ezeréves, legendás, titkos helyen őrzött székely kehelyből kortyolt borral szentesítik fogadalmukat. Itt hangsúlyozta Csapó József, hogy a székely nép a történelem során mindig akkor hívta össze a Székely Nemzetgyűlést, amikor megelégelte a jogfosztottságot. 2006. október 7. – Sepsiszentgyörgyön ülésezik az SZNT, kezdeményezik, hogy még év vége előtt, Románia EU-csatlakozását megelőzően szervezzenek népszavazást Székelyföld autonómiájáról. Itt hangzik el, hogy mivel a hivatalos népszavazás kiírását megakadályozta a román hatalom – beperelték az erről határozatot elfogadó önkormányzatokat – belső, nem hivatalos népszavazással lehetne felmutatni az autonómiaigényt. 2006. október 15. – az SZNT is részt vesz az RMDSZ által szervezett agyagfalvi nagygyűlésen. Csapó ezt követően kezdeményez találkozót Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, kéri, a szövetség támogassa az SZNT autonómia-népszavazását. Markó kijelentette: ezzel egyetértene, ha lenne rá törvényes lehetőség. De nincs, és ezt azok is tudják, akik ezt a népszavazást követelik – tette hozzá. 2006. október 23. – Csapó József váratlanul lemond az SZNT elnöki tisztségéről. 2006. november 4. – az SZNT Fodor Imrét választja ideiglenes elnökéül. 2006. november 22. – a gidófalvi tanács is elfogadja az autonómia-népszavazásról szóló határozatot. 2006. december 16. – a székely székek közül elsőként Bardoc-Miklósvárszéken (Erdővidéken) kezdik el a belső népszavazást. Önkéntesek járnak mozgóurnával házról házra. 2007. február – számos székely széken megkezdődött a belső népszavazás. 2007. március 30. – az SZNT ÁB a belső népszavazás határidejének meghosszabbításáról dönt, június végéig összesíthetik a támogatókat azokon a településeken, ahol objektív okok miatt akadozott a szervezés. Addig az időpontig 150 ezer igen választ gyűjtöttek az önkéntesek. 2007. szeptember 19. – Árpád fejedelem -díjat kap az SZNT. 2008. február 20. – az SZNT kezdeményezésére Sepsiszentgyörgyön szolidarizáló tüntetést tartanak a néhány nappal korábban függetlenné vált Koszovóval. A jelenlevők kinyilvánítják autonómiaigényüket. 2008. február 23. – Izsák Balázst választja elnökévé az SZNT sepsiszentgyörgyi ülésén. Határozatokat fogadnak el, amelyek elsősorban az autonómiaigény nemzetközi tudatosítását, hitelesítését célozzák. Ekkor hozzák nyilvánosságra a belső népszavazás eredményét: 209 304 szavazatot sikerült összesíteniük. Az SZNT adatai szerint az elérhető szavazók 52,98 százaléka nyilatkozott, és 99,31 százalékuk igennel válaszolt arra a kérdésre, akarja-e Székelyföld területi autonómiáját. 2008. június 18. – Sólyom László magyar államfő fogadja az SZNT küldöttségét. Átadják neki az autonómia-népszavazás eredményét tartalmazó iratcsomókat. Sólyom László megerősítette korábbi kijelentéseit, miszerint a székelyföldi autonómiaigény jogos, fontos és európai. 2008. július 5. – az SZNT ÁB ülésén döntenek arról, hogy megpróbálják felvenni a kapcsolatot a frissen megválasztott megyei és helyi önkormányzatokkal, elsősorban a hivatalos autonómia-népszavazás kiírásáról, a székely jelképek használatáról, a székelyföldi autonómiastatútum támogatásáról kívánnak egyeztetni. 2008. augusztus – az SZNT vezetősége tárgyalásokat kezdeményez a székelyföldi megyék tanácselnökeivel, polgármestereivel, önkormányzati képviselőivel az autonómia kérdésében. A megbeszélések egyik pontja a hivatalos autonómia-népszavazások kiírása. 2008. augusztus 30. – az SZNT felkéri a székelyföldi önkormányzatokat, november 30-ra tűzzék ki a referendumot, amely során arról kérnék ki a régió lakóinak véleményét, akarják-e a megyehatárok megváltoztatását oly módon, hogy létrejöhessen az autonómiastatútumban szereplő régió. 2008. szeptember 11. – nyílt levélben kéri az SZNT Markó Béla RMDSZ- és Szász Jenő MPP-elnöktől, hogy támogassák az autonómia-népszavazás kiírására vonatkozó kezdeményezésüket. Az MPP már másnap igennel válaszol. Markó Bélával október elején találkozik Izsák Balázs, az RMDSZ elnöke akkor azt ígéri, szakértőikkel elemzik a kezdeményezés jogi és politikai vonatkozásait, később azonban az RMDSZ kihátrál, és arra hivatkozva, hogy nincs jogi lehetőség a népszavazások megszervezésére, nem támogatja az SZNT kezdeményezését. Több tanács mégis napirendjére tűzi a népszavazást, és számos helyen el is fogadják az erről szóló határozatot. 2008. október 25. – ötödik születésnapját ünnepli az SZNT, úgy döntenek, hogy állampolgári kezdeményezésként – 100 000 aláírás összegyűjtésével – vagy a parlamenti képviselők révén harmadszor is a román parlament elé terjesztik Székelyföld autonómiastatútumát. Napirendre kerül a népszavazások ügye, hogy minél több polgármestert, önkormányzati képviselőt meg kell nyerni ennek támogatására, kiderül, az ülés napjáig alig néhány településen született döntés, de a következő hetekben várhatóan megsokszorozódik ezek száma. A népszavazás kiírását elfogadták már Gyergyóditróban és Gyergyóalfaluban, Kézdivásárhelyen, Kőröspatakon, Újszékelyen elutasította az RMDSZ-es többségű tanács, Marosvásárhelyen, Kovásznán és Zágonban a polgármesterek nem hajlandóak napirendre tűzni; – az SZNT vezetői Sepsiszentgyörgyön találkoznak a hivatalos romániai látogatáson lévő Sólyom László magyar köztársasági elnökkel, aki megerősíti korábbi álláspontját: jogosnak, európainak tartja a magyar közösség autonómiatörekvéseit. 2008. december 15. – Izsák Balázs közleményben szólítja fel az RMDSZ-t, hogy vállaljon aktív szerepet a székelyföldi népszavazások kiírásában, Székelyföld autonómiastatútumának parlamenti elfogadtatásában, a nemzetközi támogatás megszerzésében. 2008. december – a sepsiszentgyörgyi városházára is kikerül a székely zászló, amely az SZNT jelképe, és amelyet a tanács egyik alapítója, sepsiszéki elnöke, a néhai Kónya Ádám tervezett. Egyre több községházán tűzik ki a székely lobogót. 2008 vége – 2009 eleje – a prefektúrák megtámadják a helyi tanácsok autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozatait, a közigazgatási bíróságok érvénytelenítik az önkormányzati döntéseket. 2009. január 28. – Izsák Balázs kezdeményezi a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívását. 2009. március 3. – Izsák Balázs ismét az autonómia támogatására kéri az RMDSZ-t, nyílt levélben fordul Markó Béla szövetségi elnökhöz és az autonómia-népszavazások, illetve a statútum parlamenti beterjesztésének támogatása mellett azt kéri, pártok fölötti összefogással kezdeményezzék a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívását. 2009. április 3. – az RMDSZ és az EMNT megállapodásának köszönhetően megalakul az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), amelynek feladata egyezségre jutni és megoldásokat találni az erdélyi magyar közösség jövőjét érintő stratégiai, politikai kérdésekben. Elhangzik, várhatóan már őszig közös törvénytervezeteket fogadnak el az autonómiáról. Az SZNT nem fogadja el a felkérést, nem delegál képviselőt az EMEF-be, mert politikai és kampánycéllal létrehozott testületnek tartja azt. Szerintük nincs szükség újabb tervezetek kidolgozására, az RMDSZ-szel közösen kellene képviselniük az EMNT által kidolgozott személyi elvű autonómiastatútumot, illetve az SZNT Székelyföld autonómiastatútumát. 2009. május 13.– az EP-választási kampányban levő RMDSZ és EMNT úgy dönt, felkarolja az SZNT által kezdeményezett székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívását. Bejelentik, május 23-án Székelyudvarhelyen tartják meg a székely parlament előfutáraként emlegetett testület első ülését. Az SZNT elnapolja az e napra kitűzött ülését, és bejelenti, részt vesz a nagygyűlésen. 2009. május 17. A székelyföldi RMDSZ-es önkormányzati vezetők kérésére június második felére halasztják a székelyföldi önkormányzati nagygyűlést. 2009. május 18. – Izsák Balázs közleményben tudatja, hogy a szervezet kezdeményezésére az internetes doméniumnevek kiosztását és legfelső szintű felügyeletét ellátó szervezet, az ICANN jóváhagyta – a siculitas rövidítéseként – a .sic legmagasabb szintű doméniumnevet, így 2010 első negyedévétől ez lehet Székelyföld saját internetes tartományneve. 2009. június 11. – az SZNT világhálós aláírásgyűjtést kezdeményez, mert háromszázezer aláírásra van szükség ahhoz, hogy hivatalossá váljék – a siculitas – székelység rövidítéseként – elindított .sic doméniumnév. 2009. június 25. – ülésezik az EMEF, az RMDSZ és EMNT közös kezdeményezésére szeptember 5-re halasztják a székelyföldi önkormányzati nagygyűlést. 2009. július 10. – az SZNT könyv formájában, három nyelven jelenteti meg a Csapó József által kidolgozott autonómiastatútumot. A kiadványt a Székelyföldi termék védjegyet útnak indító első terméknek nevezik. 2009. július 13. – Négy háromszéki önkormányzat, a sepsiszentgyörgyi, a vargyasi, az illyefalvi, az uzoni által elfogadott, autonómia-népszavazás kiírására vonatkozó határozatot törölt június 30-i ítéletében a brassói táblabíróság. Az SZNT bejelenti, a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul. 2009. július–augusztus – folytatódik a vita a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésről, az RMDSZ előbb halasztani akarja, majd augusztus közepén bejelentik, polgármestereik, önkormányzati képviselőik nem vesznek részt az SZNT által összehívott ülésen. Augusztus 20-án közlik: az RMDSZ és az EMNT szeptember 4-én Csíkszeredában tartja meg a székelyföldi önkormányzati nagygyűlést, de erre nem hívják meg az MPP-seket. Az SZNT-sek bejelentik, mindkét rendezvényen hajlandóak részt venni. 2009. szeptember 4. – a csíkszeredai székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen memorandumot fogadtak el Székelyföld sajátos közigazgatási és fejlesztési jogállásáért, a Kiáltvány a Székelyföldért című dokumentumban pedig Székelyföld területi autonómiáját követelték a választott önkormányzati képviselők. Izsák Balázs jelen van az ülésen, de beszédet nem mond, csak az RMDSZ és az EMNT képviselői kapnak szót. 2009. szeptember 5. – Székelyudvarhelyen az SZNT által összehívott nagygyűlésen kizárólag az MPP-s választott képviselők voltak jelen, intézményesítették a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést, a majdani székely parlament előfutárát, elfogadták Székelyföld címerét, zászlóját, himnuszát, döntöttek az autonómia támogatásáról, népszavazások kiírásáról. Az ülésen részt vett Tőkés László is, mint mondotta, a majdani valós összefogás megvalósításának reményében. 2009. szeptember 26. – vitáktól terhes ülést tart az SZNT Gyergyócsomafalván, végül csak két határozatot szavaz meg a testület: egyik az állampolgári kezdeményezésként benyújtandó autonómiastatútum hivatalos bizottságát jelölte ki, a másik az SZNT önállóságát, más szervezetektől való teljes függetlenségét erősítette meg. 2009. december 19. – Marosvásárhelyen ülésezik az SZNT, Izsák Balázs ismét az autonómia-népszavazás mellett száll síkra, kiemeli: a közelmúltban Katalóniában lezajlott voksolás igazolta az SZNT hazai kezdeményezésének indokoltságát, és segít abban, hogy a nem hivatalosként aposztrofált önrendelkezési népszavazás az uniós államokban általánosan elfogadott demokráciagyakorlattá válhasson. 2010. január 22. – bejelentik, március 12-re Sepsiszentgyörgyre hívják össze a második székelyföldi önkormányzati nagygyűlést, felkérik a Székelyföldön tevékenykedő magyar és román pártokat, szervezeteket, delegáljanak képviselőket a szervezőbizottságba. A következő hetekben az RMDSZ előbb húzódozik, majd egyértelműen elutasítja a részvételt, a román pártok nem válaszolnak a meghívásra. 2010. március 12. – megtartják a második székelyföldi önkormányzati nagygyűlést, de ez is félszárnyúra sikerül, a várt kétezer tag helyett alig több mint háromszázan jelennek meg, az RMDSZ-es választottak közül csak néhányan vettek részt a tanácskozáson. Elfogadták a magyar nyelv székelyföldi hivatalossá tételét, és azt, hogy március 15. legyen Székelyföld hivatalos nemzeti ünnepe. 2010. november 19. – Kövér László házelnök meghívásának eleget téve a budapesti Országházban tartja soros ülését az SZNT. 270 küldött újította meg 2003-ban tett fogadalmát, s kötelezte el magát az önrendelkezés megteremtése mellett. Az elfogadott egyik határozatban felkérik a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy a rendelkezésükre álló minden eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban. 2011. február – felhívással fordul Székelyföld polgáraihoz az SZNT: levélben kérjék, hogy Traian Băsescu államelnök kezdeményezzen tárgyalásokat a térség képviselőivel az autonómia gyakorlati megvalósulása érdekében. 2011. május – Izsák Balázs bejelenti, hogy élve az európai polgári kezdeményezés lehetőségével, egymillió aláírást összegyűjtését kezdeményezik, és így bírják rá az Európai Parlamentet (EP), hogy szavatolja az európai őshonos kisebbségek önrendelkezési jogát. 2011. június 3. – az SZNT marosvásárhelyi ülésén döntés születik: élni kívánnak az uniós szintű polgári kezdeményezés lehetőségével. 2011. november 19. – az SZNT sepsiszentgyörgyi ülésén a testület megbízta az Állandó Bizottságot, hogy dolgozza ki azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi a kérdésben az európai aláírásgyűjtés-kezdeményezést. 2012. augusztus 19. – Izsák Balázs nyílt levélben ajánlotta José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság (EB) elnökének figyelmébe a székely autonómiatörekvéseket, arra kérte, fokozottan figyeljen a romániai demokrácia válságára, ezen belül pedig a székelység helyzetére. 2012. szeptember – az SZNT küldöttsége európai autonóm régiókat látogat meg, szeptember 11-én részt vesznek a másfél milliós barcelonai autonómiatüntetésen, és a piros-sárga katalán lobogók között feltűnik a székely zászló is. 2012. szeptember 25. – a román szenátus vita nélkül utasítja el a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé az RMDSZ két politikusa, Sógor Csaba szenátor és Garda Becsek Dezső akkori parlamenti képviselő. Az RMDSZ öt jelenlevő szenátora igennel szavazott, de négyen távol maradtak. 2012. október 1.– az SZNT közleményben jelzi, a román hatóságok meghamisították, a törvényhozási eljárásban az eredeti céljaival és szellemével ellentétes módon használták fel az Európa Tanácsnak (ET) a területi autonómiára is kiterjedő 1993/1201-es ajánlását. Az SZNT szerint ez „kimeríti az okirat-hamisítás bűncselekményének tényálladékát”, és megkérdőjelezi az egész jogalkotási eljárás törvényességét az a mód, ahogy a román Törvényhozási Tanács – a parlament konzultatív szerve – véleményezte a székelyföldi területi autonómia statútumának törvényjavaslatát. Izsák Balázs elmondta: jogi lépéseket terveznek a Törvényhozási Tanács ellen. 2012. október 11. – Izsák Balázs bejelentette, feljelentést tesz a parlament Törvényhozási Tanácsának vezetője ellen. 2012. október 16. – Codrin Munteanu prefektus leváltását kéri a Székely Nemzeti Tanács a kormánytól, mert sértegeti és provokálja a helyi lakosságot, „célja az ország többségi lakóit a székelyek ellen uszítani, nemzeti feszültségeket kelteni a térségben”. 2012. november 24. – Izsák Balázs beszédet mond a sepsiszentgyörgyi autonómiatüntetésen. Felszólítására a tömeg háromszoros igen kiáltással szavazta meg, hogy a decemberi választások után megalakuló új parlament elé is beterjesszék a székelyföldi autonómiastatútum tervezetét, és azt is, hogy a székelyföldi önkormányzatok ismét határozatban tegyenek hitet az autonómia mellett. 2012. december 1. – Marosvásárhelyen ülésezik az SZNT, elfogadták a székelyföldi külügyi szolgálat létrehozásáról szóló határozatot. 2013. január – az SZNT bejelenti, hogy március 10-én Marosvásárhelyen, a Székely Szabadság Napján autonómiatüntetést szerveznek. 2013. február – Nyílt levélben kéri az SZNT Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát, hogy személyesen tájékoztathassák Székelyföld helyzetéről. A levélben megjegyzik: Románia, amikor csatlakozott az Európa Tanácshoz, egy sor olyan kötelezettséget vállalt, amelyek többségét máig sem teljesítette, sőt, meghamisították az Európa Tanács dokumentumát. 2013. március 10. – harmincezren vesznek részt Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napjára összehívott autonómiatüntetésen. A székelyföldi települések többségében mindhárom magyar párt támogatta a kezdeményezést. A tüntetésen elfogadott petíciót a következő hetekben több tízezren írták alá az interneten és sok ezren ellátták kézjegyükkel a papírra nyomtatott változatot is. A dokumentumot áprilisban továbbították a román kormánynak. 2013. május – Marosvásárhelyen megalakult az SZNT által javasolt európai polgári kezdeményezés bizottsága. 2013. június – iktatják az Európai Bizottságnál az SZNT polgári kezdeményezését, amely nemzeti és kulturális sajátosságokkal rendelkező régiók védelméről szól. 2013. június 22. – marosvásárhelyi ülésén Izsák Balázst választja újra elnökének az SZNT. Itt határoznak arról, hogy az SZNT tiltakozó megmozdulásokat szervez itthon és a nagyvilágban, ha Románia kormánya nem tesz le arról, hogy Székelyföldet beolvassza egy román többségű közigazgatási régióba. 2013. július 26. – Az Európai Bizottság (EB) elutasítja az SZNT és partnerei által beterjesztett, az etnikai, kulturális, vallási sajátosságokkal rendelkező régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés bejegyzését. 2013. augusztus 11. – Izsák Balázs bejelenti, az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságánál támadják meg a nemzeti régiókról szóló kezdeményezésük brüsszeli elutasítását. 2013. augusztus 8. – az SZNT meghirdeti a székelyek nagy menetelését, és sikerül minden magyar pártot megnyernie az újszerű tiltakozási forma támogatására. Október 27-én legalább 100–150 ezer tüntető kivonulására számítanak a Kökös–Bereck útszakaszon. Farkas Réka Háromszék Erdély.ma 2013. október 26.K Ö Z L E M É N YA Kököstől Bereckig tartó autonómia-menetelés tizennégy helyszínének egyikén, a maksai református templom előtti téren többezren gyűltek össze vasárnap délelőtt a Székelyföld autonómiájáért és a történelmi régiókért meghirdetett menetelés keretében tartott szabadtéri istentiszteleten, melyen igét hirdetett Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) volt püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Az igehirdető Jerikó falai leomlásának történetét elevenítette fel tanulságképpen: egyedül a hit segíthet abban, hogy elérjük céljainkat. Az ószövetségi és újszövetségi igeszakaszok a székelység, az erdélyi magyarság, valamint a volt kommunista országok sorsát idézi fel bennünk. Amiképpen a zsidóknak hit által sikerült elérniük, hogy Jerikó falai leomoljanak, hasonlóképpen székely népünk is így érheti el célját: az autonómiát. Kilencvenhárom éve ugyanazok a falak merednek előttünk, és mi még mindig csak rést ütöttünk azokon. Tőkés László számos bibliai és erdélyi példát említett, amikor a hit által az Úr megmutatta erejét. Küzdelmünkben szükségünk van Józsué hitére, Dávid hitére, de ugyanúgy Gábor Áron vagy Bethlen Gábor hitére. „Az Úr hadakozik érettünk, csak ő döntheti le fogságunk falait” – hangsúlyozta az igehirdető, aki ugyanakkor a hitbéli egység és politikai együttműködés fontosságára is felhívta a figyelmet. Céljaink elérése érdekében akár Bukarestig vagy Brüsszelig is hajlandóak vagyunk elmenni – szögezte le. Az istentisztelet után Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szólt az egybegyűltekhez. Az igehirdető szavaihoz kapcsolódva kifejtette, hogy az autonómia ügye mellett kiálló, többezer résztvevőről sugárzik a hit és az erő, ami biztató, hiszen enélkül nem sikerülhet „visszaállítani a rendet”. Fontos látnunk, hogy az autonómia az egyedüli megoldás, nemcsak az olyan ünnepeken, mint a mai nap, hanem a dolgos hétköznapokon is. Addig nem lesz béke és nyugalom ezen a tájon, míg szabadságunkat ki nem vívjuk, és ettől nem tántoríthat el bennünket senki – hangzott el. A házigazdák szerepében Bács Benke László, Maksa polgármestere és Györgyi Zsolt lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, ezután a Siklódi Férfikórus adott elő hazafias dalokat, ezzel lelkesítve a hallgatóságot. A menetelés közben a szervezők és a magyar politikai pártok képviselői a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szerkesztett rádióműsoron keresztül szóltak a résztvevőkhöz, ekképpen tették lehetővé, hogy a több mint ötven kilométeres útszakaszon felvonuló emberek ugyanannak az egységes demonstrációnak a részeseivé váljanak. 2013. október 26., Maksa Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája 2013. október 27.Autonómiát követeltek Székelyföldnek a demonstráció szónokaiAutonómiát követeltek Székelyföldnek és az összefogás erejét hangsúlyozták az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetői vasárnap, akik – különböző helyszíneken – részt vettek a Székelyek nagy menetelésén. A résztvevők becslése szerint 120 ezren, a hatóságok állítása szerint 15 ezren vettek részt vasárnap a Székelyek nagy menetelésén, amelyen a résztvevők kinyilvánították: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását. A tömegdemonstráció békésen, rendbontás nélkül zajlott le. A résztvevők a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán 14 gyülekezési pontban találkoztak, ökumenikus istentiszteleteket hallgattak meg, majd 26 menetoszlopot alkotva egymással szembe indultak. A menetoszlopok összetalálkozásával 53 kilométeres összefüggő oszlop alakult ki az országúton. A felvonulók székely és magyar zászlókat lobogtattak, a szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kérésének megfelelően pártzászlókat nem vittek magukkal. A menetelés négy pontján egy-egy 250 méter hosszú székely zászlót is kifeszítettek. A menetelők rádiókészülékeken hallgatták a rendezvény szónokait, az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetőit. A menetelés kiáltványát Izsák Balázs, az SZNT elnöke olvasta fel. A magyar és a székely himnusz eléneklése után hazaindult a tömeg. A felvonulók elsősorban román nyelvű feliratokat vittek magukkal, ezeken azt tudatták: „Autonómiát akarunk nem függetlenséget!" „Románia a mi országunk is!". A demonstráció nem bénította meg a forgalmat az országúton. A demonstrálók biztonságát nagy erőkkel biztosította a csendőrség. Ferencz Csaba, az SZNT kommunikációs alelnöke sikeresnek ítélte az akciót, és úgy vélte, a román hatóságok a résztvevők számának alábecslésével bagatellizálni próbálják a megmozdulás jelentőségét. Politikusok üzenetei Az egymással rivalizáló, de a Székelyföld autonómiájáért közösen fellépő politikusok a menetelés rádióadásán keresztül szóltak a résztvevőkhöz: a szervezők ezzel a megoldással pótolták a „hangosítást", és tették lehetővé, hogy a több mint ötven kilométeres útszakaszon felvonuló emberek ugyanannak az egységes demonstrációnak a részeseivé váljanak. Izsák Balázs: megkerülhetetlen kérdés a székely autonómia ügye Izsák Balázs, a Székelyek nagy menetelését meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kijelentette, hogy az idén tízéves SZNT megkerülhetetlen kérdéssé tette a román és magyar politikai vezetők számára a székely autonómia ügyét. Rámutatott, hogy az SZNT az autonómia küzdelem mozgalmi háttereként kidolgozta Székelyföld autonómia statútumát, és jelképet teremtett, a székely zászlót, amely alá föl lehet sorakozni. „Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napján, vagy ma, itt Bereck és Kökös között, arra mutatunk példát az utánunk jövőknek, hogy közösségi összefogással nincsen lehetetlen" – mondta az SZNT elnöke. Tőkés László üdvözölte az erdélyi magyar pártok együttműködését Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzet Tanács (EMNT) elnöke üdvözölte az erdélyi magyar politikai szervezetek együttműködését a Székelyek nagy menetelésén, a rendezvény rádióadása által közvetített üzenetében. „Milyen jó, hogyha az erdélyi magyar pártok és szervezetek nem ellenséges vetekedéssel, hanem a közös ügy támogatásában működnek együtt... Nagyon hálás vagyok a Székely Nemzeti Tanácsnak, hogy sikerült egymás mellé gyűjtenie bennünket" – mondta az EMNT elnöke. Rámutatott, hogy az erdélyi magyarság olyan önrendelkezési jogokért kénytelen saját hazájában demonstrálni, amilyeneket elődei biztosítottak a románoknak, szászoknak és székelyeknek. „Gábor Áron kései utódaiként mi nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért" – hangoztatta Tőkés László. Kelemen Hunor: a székelység maga akar dönteni a saját dolgairól Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arról beszélt, hogy a székelység, az erdélyi magyarság nem kíván másokat megfosztani semmitől, de maga akar dönteni saját dolgairól. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ szervezőként is részt vesz a demonstráción. „A közösségi akaratot kívánjuk fölmutatni, azt, hogy Székelyföldért, Székelyföld jövőjéért egységesen tudunk dolgozni, egységesen tudunk föllépni, és egységesen tudjuk építeni a mi otthonunkat, a mi szülőföldünket" – mondta az RMDSZ elnöke. Toró T. Tibor: nem lesz béke és nyugalom, amíg Székelyföld el nem nyeri autonómiáját Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arra figyelmeztette a román hatóságokat, hogy nem lesz béke és nyugalom, amíg az erdélyi magyarság el nem nyeri közösségi jogait és közülük a legfontosabbat, Székelyföld autonómiáját. Úgy fogalmazott, Bukarest hivatalnoki packázással akarja megfélemlíteni az erdélyi magyarságot, de ez nem tántorítja el a közösséget, amely bebizonyította, hogy erejét és akaratát hangosan ki tudja nyilvánítani. „Nemet kiáltani Bukarest álnok szándékára, hogy életidegen és számunkra előnytelen közigazgatási keretbe akar minket terelni, hogy aztán uralkodhasson rajtunk és szétprédálja unokáink jussát. És igent kiáltani saját kipróbált és hasznos rendünkre, az autonóm Székelyföldre. Mert tudjuk, az autonómia a megoldás" – hangoztatta Toró T. Tibor. Bíró Zsolt: a székelység nem akar alárendeltségben élni Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kijelentette, hogy a székelység nem akar kiszolgáltatottságban és alárendeltségben élni, és soha nem mond le „ősi jussáról", az autonómiáról. Kifejtette: Trianon óta a székelységnek folyamatos román asszimilációs törekvéssel kell szembenéznie, és megmaradása érdekében ezt a folyamatot meg kell állítania. Ezért a székelyek azt követelik, hogy Bukarest tartsa be nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit, hiszen, mint mondta, az 1919-es párizsi kisebbségi szerződésben autonómiajogot garantáltak a székelységnek. Tamás Sándor: a Székelyföld legyen azoké, akik megtermelik javait Tamás Sándor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség háromszéki szervezetének és a demonstráció helyszínéül szolgáló Kovászna megye önkormányzatának elnöke Székelyföld és Bukarest számára fogalmazott meg üzeneteket. A Székelyföld ne azoké legyen, akik Bukarestbe viszik adóbevételeit, hanem azoké, akik itt termelik meg az anyagi javakat – hangoztatta a politikus. „Mi, székelyek szeretnénk tisztelni azt az országot, ahol élünk, szeretnénk számítani rá, bízni benne. De régi törvény: ha a hatalom azt akarja, hogy tiszteljék, tiszteletreméltónak is kell lennie. És Romániának is tisztelnie kell a székely közösséget" – mutatott rá Tamás Sándor. A Székelyek nagy meneteléséhez hasonló, valamennyi erdélyi magyar politikai szervezetet egy ügy mellé állító összefogásra tavaly volt először példa, amikor szeptember elsején a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégiumot visszaszolgáltató restitúciós bizottság meghurcolása, az egyházi ingatlanok újraállamosítása elleni tiltakozásul megrendezték az Igazság napja elnevezésű demonstrációt. Antonescu: elfogadhatatlan egy enklávé létrehozása Románia területén Elfogadhatatlan egy székelyföldi enklávé létrehozása Románia területén – jelentette ki Crin Antonescu, a román liberális párt elnöke a Székelyek nagy menetelése elnevezésű megmozdulás kapcsán. A román kormánykoalíció részét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét az Agerpres hírügynökség idézte vasárnap. A kelet-romániai Focsani városban tartózkodó politikus újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a tüntetést bölcsen, de határozottan kell kezelniük a hatóságoknak. „Elfogadhatatlan, és remélem, mindenki számára elfogadhatatlan egy enklávé létrehozása, akárcsak színlelése is Románia területén" – mondta Antonescu, aki a román szenátus elnöke is. Hangsúlyozta, hogy Románia „egységes állam", és a román hatóságok elsődleges kötelessége megvédeni ezt az egységet, valamint az államiságot, függetlenül attól, hogy éppen ki kormányoz, vagy ki az államfő – tette hozzá. A liberális politikus emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben állást foglalt a rendőrség központosított irányításának megszüntetése ellen. A kormány decentralizációs tervei között ugyanis felmerült, hogy a rendőrség is kerüljön át önkormányzati hatáskörbe. „Lehet, most egyesek világosabban megértik, miért ellenezte a liberális párt a rendőrség decentralizációját" – mondta Antonescu. A PNL elnöke a héten egy televíziós műsorban is kijelentette, hogy a rendőrség decentralizációja az állam egységét veszélyeztetné. MTI Erdély.ma 2013. október 27.Százezren SzékelyföldértVagy érdemi párbeszéd kezdődik Székelyföld jövőjéről, vagy sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is – fogalmazták meg a Székely Nemzeti Tanács kiáltványában, amelyet a Székelyek Nagy Menetelésének végén olvasott fel Izsák Balázs SZNT-elnök vasárnap. A békésen lezajlott háromszéki esemény több mint százezres tömege kinyilvánította: élni akar az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követeli Székelyföld államon belüli önkormányzását. Békésen, fegyelmezetten zajlott a Székelyek Nagy Menetelése, vasárnap délután fél kettőre alakult ki az 54 kilométeres, összefüggő menetoszlop a háromszéki Kökös és Bereck között. A szervezők a résztvevők számát helyszíni beszámolók alapján százhúszezerre becsülték. A hatóságok állítása szerint mindössze 15 ezren vettek részt. Hiába várták több százan vasárnap reggel a Székelyek Nagy Menetelésére bérelt vonatot, kevéssel kilenc óra előtt a csíkszeredai vonatállomás hangosbemondóján bejelentették, hogy a különjárat műszaki meghibásodás miatt csak 180 perc késéssel tud elindulni Marosfőről. „Szabotázs” – legyintettek többen is, majd sokan felkérezkedtek az Erőss Zsolt Aréna parkolójából indult buszokra, akiknek pedig nem jutott hely, azok a gyorsan szerveződött autósok szabad helyeire. Az elromlott szerelvény kapcsán az RMDSZ Csíki Területi Szervezete és az SZNT úgy nyilatkozott, hogy nemcsak szerződést kötöttek a RegioTrans vasúti társasággal, hanem már csütörtökön ki is fizették a kért összeget a különvonatra. Konvoj Csíkszereda és Szentgyörgy között A Csíkszeredából való indulást követően egészen Sepsiszentgyörgyig összefüggő kocsisor alakult ki. A rendőri jelenlét is erős volt, minden településen több egység figyelt a rendre. Délelőtt tizenegy órakor Kézdivásárhelyen elkezdődött az ökumenikus istentisztelet, ennek végére már mindenki a helyszínre ért, majd délben elindult a székelyek menetelése: fegyelmezetten, kettes-hármas sorokban hömpölygött a tömeg a Bereck és Kökös közötti több mint ötven kilométeres szakaszon. Tudósítóink szerint csak Kökösön közel 22 ezren, Kézdivásárhelyen pedig húszezren lehettek. Menetelők az anyaországból Kökös utcáin végeláthatatlan sorban vonultak fel a székelyek, kezükben a kék-arany jelkép. A háromszéki településre Magyarországról is érkeztek, de akadt olyan is, aki Ausztriából jött. „Jó érzés itt lenni ennyi ember között, fontos volt részt venni ebben, mert azt akarjuk, hogy Székelyföld továbbra is létezzen. Örvendek, hogy legalább ennyit tehetek Székelyföldért” – vallotta Simon Katalin, lelkében még mindig székely, Ausztriába szakadt hölgy, akit menetelés közben kérdeztünk. A brassói magyar közösség is képviseltette magát a menetelő sokaságban. „Az utóbbi időben úgy érezzük magunkat, hogy kicsit kívül kerültünk a székelység vonzásköréből. Ez a Székely Mózes zászló azt akarja jelképezni, hogy figyeljenek ránk is, mi is a magyarság részei vagyunk, még akkor is, ha el vagyunk vegyülve a nagy román rengetegben" – osztotta meg érzéseit Máthé Sándor brassói, unitárius lelkész. A menetelés hangulatát a közös éneklés fokozta. A csíkkarcfalvi asszonykórus többek között Kossuth nótákat énekelt, dalaikba bekapcsolódtak a közelben vonulók is. Időközben, az országúton békés ütemben haladók mellett a kökösi vonatállomásra berobogott a megkésett különjárat is, teljesen üres vagonokkal. Alig egy óra alatt összeért az 54 kilométeres oszlop, ezt követően Izsák Balázs, az SZNT elnöke a rétyi útkereszteződésnél felolvasta a Székely Nemzeti Tanács kiáltványát. A Székely Nemzeti Tanács kiáltványa „A nagyvilág közvéleményéhez fordulva mondjuk el: változatlanul hisszük, hogy a párbeszéd a társadalmi béke záloga, a székelyek pedig békét és párbeszédet akarnak. A nagyvilág közvéleménye előtt kérjük ismételten Románia kormányát, ne vegye semmibe hétszázezer polgárának akaratát, akik egyben az Európai Unió polgárai is! Ugyanakkor felhívjuk a kormány figyelmét, hogy a párbeszéd lebecsülése, a székelység akaratának mellőzése, a székely jelképek folyamatos üldözése nem fogja sem megtörni, sem elfárasztani a székely autonómiatörekvést. A mai napot követően vagy érdemi párbeszéd kezdődik a székelység képviselőivel, a székely nép kinyilvánított akaratáról, Székelyföld jövőjéről, vagy sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is" – fogalmaz a Székely Nemzeti Tanács kiáltványa. Ezt követően a magyar és a székely himnusz eléneklésével véget ért a Székelyek Nagy Menetelése, az emberek pedig elindultak hazafelé. Politikusok az eseményről „A saját hazánkban, Erdélyországban mi is odajutottunk, hogy azért kelljen menetelnünk, maratont futnunk, amit eleink biztosítottak a románoknak Hátszeg vidékén, a szászoknak Szászföldön, illetve Székelyföld népének. Román testvéreink éppen azt nem értik, amiért ők harcoltak a 19. század végén, Ioan Slavici és kortársai vezetésével? Nem értik, hogy mit jelent a román iskolához hasonlóan a magyar iskola, a román oktatáshoz és kultúrához, a román egyház jogaihoz hasonlóan a magyar közösségnek és egyházainak a joga és szabadsága” – hangsúlyozta Tőkés László, az EMNT elnöke. Hozzátette: „Gábor Áron kései utódaiként nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért. Nagyon remélem, hogy ezen az úton sikerülni fog végigmenni.” „Sokszor elmondtuk, és ma is elmondjuk: az autonómia nem azt jelenti, hogy mi valakitől elveszünk valamit, hanem azt, hogy valakiért valamit teszünk. A mi autonómiatörekvéseinkkel, a mi céljainkkal nem kívánunk senkit megfosztani semmitől, sem romántól, sem magyartól, senkitől nem veszünk el tulajdont, döntést, jogot. Viszont azt kérjük, hogy mi, székely emberek, erdélyi magyar emberek a mi dolgainkról mi magunk dönthessünk!” – nyomatékosította üzenetében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. „Együtt vagyunk, és miközben részesei vagyunk a Székelyek Nagy Menetelésének, üzenjük ezáltal mindenkinek, akinek füle van hozzá, hogy meghallja: nem lesz béke és nyugalom e tájon addig, amíg szabadságunkat, közösségi jogainkat és közülük a legfontosabbat, a Székelyföld autonómiáját el nem érjük” – fogalmazott Toró T. Tibor. Az EMNP elnöke leszögezte: „Nem hagyjuk magunk. Ha kell, menetelünk, ha kell, népszavazást kezdeményezünk, ha kell, ismét összegyűlünk, ha kell, öntudatos polgárként élünk a polgári engedetlenség eszközével is.” „Közjogi értelemben a magyar nemzet tagjaiként élhetünk szülőföldünkön. Itt akarunk jövőt is gyermekeinknek. És ha itt élünk, sorsunkat magunknak kell irányítani! És magunk fogjuk irányítani! Legyen világos Bukarestben és Brüsszelben egyaránt. Mi nem alkuszunk!” – olvasható az MPP elnöke, Biró Zsolt üzenetében. Barabás Hajnal, Nagy D. István, Gy. Turoczki Emese, Pinti Attila Székelyhon.ro 2013. október 28.Székelyföld nem alkuszik (Százhúszezren meneteltek)A szervezők becslése szerint 120 ezren vettek részt tegnap délben a székelyek nagy menetelésén. Kököstől Bereckig 53 kilométeren kialakult az élőlánc, és nem egyesével, hanem hármas, négyes sorban lepték el az országút jobb oldalát a tiltakozók, vonultak a Székelyföld és Erdély minden sarkából ide érkezettek kinyilvánítani: Székelyföld egy és oszthatatlan, nem engedik, hogy feldarabolják vagy román többségű régióba olvasszák, autonómiát követel magának! A székelyek nagy menetelésének kiáltványa azt is leszögezi, ha a román kormány ezt követően sem ül le tárgyalni Székelyföld autonómiájáról, akkor „erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is”. Délelőtt tíz órakor már Sepsiszentgyörgyről is áradt a tömeg a szervezők által megadott tizennégy gyülekezési pont irányába, a megyeszékhelyről elsősorban Kökös és a rétyi kereszteződés volt a célpont. A reggeli órákban már terjedt a hír, hogy a Hargita megyei különvonat mégsem jöhet, minden csatornán arra kérték a szentgyörgyieket, főleg Kökösbe menjenek, s nagyon sokan így is tettek. Székely és magyar zászlóval fellobogózott autók, biciklisek, gyalogoscsoportok vonultak ki a városból, tették ezt falvakról is, sokan jöttek Magyarországról. Fél tizenegykor érkezett meg Rétyhez a budapestiek busza, hatalmas, háromszor öt méteres zászlókat hoztak, az európai autonóm területek – baszk, katalán, dél-tiroli, skót, Åland-szigeteki, no meg székely és magyar – lobogóit, a budapesti Székely Kör ajándékait. Tizenegy órakor mind a tizennégy gyülekezési pontnál megkezdődött az ökumenikus istentisztelet, imával készültek az egybegyűltek a menetelésre, 12 órakor pedig rendezett sorokban elindultak egymás felé a menetoszlopok. Rendőrök, csendőrök kísérték mindenütt az út jobb oldalán haladó tömeget, szükség is volt figyelmükre, mert a forgalmat nem zárták le teljesen. Baleset azonban nem történt, rendben, fegyelmezetten zajlott mindenütt a menetelés, mentőre két alkalommal volt szükség, de egyik esetben sem volt súlyos a baj, a melegtől, kimerültségtől lettek rosszul ketten. Ugyancsak 12 órakor négy helyszínen – Kökösben, Rétyen, Kézdivásárhelyen és Bereckben – fiatalok útra indították a 250 méteres székely zászlókat. A menetoszlopok valamivel egy óra után alakultak 53 kilométeres élőlánccá, rádió azonban kevés felvonulónál volt, így a beszédeket sem tudták követni, és az egységes himnuszéneklés is elmaradt. Körülbelül fél kettőkor azonban mindenütt elhangzott a magyar és a székely himnusz, majd ki-ki visszavonult kiindulási pontjához. Gábor Áron példája A 12 órai harangszó után Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke beszédében kiemelte: „A harangszónak itt, Székelyföldön van egy többletjelentése is. Mi, székelyek minden harangzúgáskor megemlékezünk Gábor Áronról, a székelyek nemzeti hőséről, aki egy reménytelen helyzetből tudott fordítani, és a székely virtust úgy mutatta fel a világnak, hogy azt példaértékűnek tekintheti ma minden szabadságvágyó nép.” Felsorolta a tízéves SZNT érdemeit az autonómiaharcban: sikerült megkerülhetetlen kérdéssé tenniük az autonómia ügyét, jelképet teremtettek, a székely zászlót, amely alá fel lehet ma sorakozni, az autonómiastatútummal világos jövőképet vázoltak, és sikerült létrehozniuk az autonómiaküzdelem mozgalmi hátterét is – sorolta az SZNT elnöke. „Méltóbban emlékezni Gábor Áron történelemformáló hősiességére, mint az autonómiaküzdelemmel, nem lehet. Bízzunk mindannyian abban, hogy Székelyföld autonómiája a közeljövőnek nemcsak ígérete, de megvalósulása is lesz. A székely szabadság a székely autonómia magyaros megfogalmazása. S volt-e más nagyobb, fontosabb vágya, célkitűzése a székelyeknek évszázadokon keresztül, mint őseik szabadságát megtartani vagy visszaszerezni?” – zárta a menetelőket útnak indító beszédét Izsák Balázs. Székelyföld azoké, akik hisznek benne „Székelyföld jövője Igennel kezdődik. Mondjunk Igent Székelyföldért!” – kezdte felszólalását Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke. Ha a román hatalom tiszteletet akar, akkor neki is tisztelnie kell a székelyeket, mert „Székelyföld közös alkotás. Mindannyiunk tulajdona. Mindannyiunké, akik azt akarjuk, hogy Székelyföld azoké legyen, akik megdolgoznak, megküzdenek és áldozatokat hoznak érte” – mondotta. Felsorolásából kitetszett az akarat: Székelyföld ne azoké legyen, akik gúnyolják, kifosztják, elviszik kincseit, hanem azoké, akik itt élnek, akik szeretik, dolgoznak érte. „Székelyföld azoké legyen, akik hisznek benne. Mi hiszünk Székelyföldben. Hajrá, Székelyföld!” – mondotta Tamás Sándor. Együtt a közös ügyért Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozzászólása elején arra tért ki: „Milyen jó, hogy az erdélyi magyar pártok és szervezetek nem ellenséges vetekedéssel, hanem a közös ügy támogatásában működnek együtt, és nemes versenyben igyekeznek minél nagyobb részt vállalni – ez esetben – az autonómia előmozdítása érdekében. Nagyon hálás vagyok a Székely Nemzeti Tanácsnak, hogy sikerült egymás mellé gyűjtenie bennünket.” Autonómiaharcunk hosszú menetelés lesz, mely igencsak próbára teszi majd erőnket és türelmünket – vélekedett, de azt is elmondta: nagyon büszke arra, hogy nemcsak Romániában, de a Kárpát-medencében sincs még egy olyan nemzeti közösség, „amelyik ennyire állhatatosan ki tudna állani jogai és ügye mellett, mint a székely nép!”. „Nos, Gábor Áron kései utódaiként mi nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért” – hangsúlyozta Tőkés László. Magunk dönthessünk dolgainkról Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arra tért ki, hogy a közösségi akarat felmutatásához mindenkire szükség van: „Szükségünk van az otthonteremtéshez, a szülőföld építéséhez minden egyes emberre. A közösségi akaratot kívánjuk felmutatni, azt, hogy Székelyföldért, Székelyföld jövőjéért egységesen tudunk dolgozni, egységesen tudunk fellépni, és egységesen tudjuk építeni a mi otthonunkat, a mi szülőföldünket.” Autonómiát akarunk, hogy saját dolgainkról magunk dönthessünk, ami nem azt jelenti, hogy mi valakitől elveszünk valamit, hanem azt, hogy valakiért valamit teszünk – fogalmazott. „A mi autonómiatörekvéseinkkel, a mi céljainkkal nem kívánunk senkit megfosztani semmitől, sem romántól, sem magyartól, senkitől nem veszünk el tulajdont, döntést, jogot. Viszont azt kérjük, hogy mi, székely emberek, erdélyi magyar emberek a mi dolgainkról mi magunk dönthessünk!” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az autonómia a megoldás Képesek vagyunk összegyűlni, hitet, erőt sugározni – mondotta Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. „Nemet kiáltani Bukarest álnok szándékára, hogy életidegen és számunkra előnytelen közigazgatási keretbe akar minket terelni, hogy aztán uralkodhasson rajtunk, és szétprédálja unokáink jussát. És igent kiáltani saját kipróbált és hasznos rendünkre: az autonóm Székelyföldre. Mert tudjuk: az autonómia a megoldás.” Megfogalmazta azt az üzenetet is: „nem lesz béke és nyugalom e tájon addig, amíg szabadságunkat, közösségi jogainkat és közülük a legfontosabbat, Székelyföld autonómiáját el nem érjük”. „Nem hagyjuk magunkat. Ha kell, menetelünk, ha kell, népszavazást kezdeményezünk, ha kell, ismét összegyűlünk, ha kell, öntudatos polgárként élünk a polgári engedetlenség eszközével is. (…) Nyelvünket, hitünket, szülőföldünket, szabadságunkat, jövőnket nem adjuk. Az autonómia a megoldás” – zárta beszédét Toró. Nem alkuszunk Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke a tervezett regionális átszervezés, a folyamatos román asszimilációs törekvés veszélyeire hívta fel a figyelmet, arra, hogy „megmaradásunk érdekében ezt a folyamatot meg kell állítanunk”. „Üzenjük Bukarestnek és a nagyvilágnak, hogy nem akarunk kiszolgáltatottságban, alárendeltségben élni, a területi autonómia ősi jussunk, erről soha le nem mondunk! Követeljük, hogy tartsák be az 1918. december 1-jén tett ígéretet!” – fogalmazott az MPP elnöke, aki azt is kifejtette, lojális polgárai csak olyan országnak lehetünk, amely betartja vállalásait, nem tiporja lábbal jogainkat. Európa felé is szólt, hogy ne használjon kettős mércét, és egyértelmű üzenetként fogalmazta meg: „Mondjuk ki tisztán és világosan: a nemzetállam fogalma túlhaladott, azt Románia alkotmányából törölni kell! Mondjuk ki tisztán és világosan: elég volt!” „Itt akarunk jövőt gyermekeinknek. És ha itt élünk, sorsunkat magunknak kell irányítanunk! És magunk fogjuk irányítani! Legyen világos Bukarestben és Brüsszelben egyaránt, mi nem alkuszunk!” – hangoztatta az MPP elnöke. Tárgyalást követelünk a román kormánnyal A székelyek nagy menetelésének kiáltványa fél kettőkor hangzott el a rádiókban Izsák Balázs tolmácsolásában: „Autonómiát Székelyföldnek, párbeszédet és társadalmi békét!” A kiáltvány követelésként fogalmazza meg: a székelység élni akar az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követeli Székelyföld államon belüli önkormányzását; követeli, hogy az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek Romániában is, más közösségekhez hasonlóan a székelység is „megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén”; ragaszkodunk a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magában foglaló Székelyföldhöz, követeljük, hogy a helyi közösségek népszavazása véglegesítse azokat – hangzott el. A kiáltvány azt is kimondja, hogy ez a térség közös hazája lesz minden lakójának, függetlenül nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozástól, a területi autonómia a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciája lesz. Az Izsák Balázs által felolvasott kiáltvány felidézi, hogy nyolc hónap elteltével is válasz nélkül maradt a Marosvásárhelyen március 10-én, a Székely Szabadság Napján elfogadott és a román kormánynak továbbított beadvány, amelyben az ott összegyűlt 30 ezer ember követelte a párbeszéd megkezdését a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal. „Hisszük, hogy a párbeszéd a társadalmi béke záloga, a székelyek pedig békét és párbeszédet akarnak” – fogalmaz a menetelés kiáltványa, de felhívja a román kormány figyelmét arra is, hogy „a párbeszéd lebecsülése, a székelység akaratának mellőzése, a székely jelképek folyamatos üldözése nem fogja sem megtörni, sem elfárasztani a székely autonómiatörekvést. A mai napot követően vagy érdemi párbeszéd kezdődik a székelység képviselőivel a székely nép kinyilvánított akaratáról, Székelyföld jövőjéről, vagy sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is.” Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. október 28.Egymás mellett az autonómiáértÖsszeért! – adták szájról szájra vasárnap a tüntetők, miután megvalósult a Székelyek Nagy Menetelése, az 54 kilométeres élőlánc Bereck és Kökös között. „Amit célként kitűztünk, elértük!” – jelentette ki a Krónikának Izsák Balázs, a szervező Székely Nemzeti Tanács elnöke miután felolvasta a rendezvény kiáltványát, és az élőlánc résztvevői közösen elénekelték a magyar és a székely himnuszt. A szervezők a gyülekezési pontokra befutott jelentések alapján 120 ezerre, a csendőrség csupán 15 ezerre becsülte a résztvevők számát. A román politikusok elutasítóan nyilatkoztak és hatósági fellépést kértek az ügyben. Megvan? Összeért? – kérdezték egymástól a székely zászlókat, autonómiát szorgalmazó feliratokat magasba tartó menetelők, akik a helyszínen csak azt tudták, hogy az ő szakaszukon megvan az élőlánc, és aggódva lesték a híreket, hogy vajon mind az 54 kilométeren kialakult-e. Még a Himnusz felcsendülése előtt, futótűzként terjedt az örömhír: Megvan! Összeért! A Székelyek Nagy Menetelésének résztvevői vasárnap kiáltványt fogadtak el, kijelentve, hogy élni akarnak az önrendelkezés jogával. A petíciót Izsák Balázs, a szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a rétyi keresztútnál olvasta fel, a tüntetők a többi helyszínen rádión hallgatták. A kiáltványban leszögezték: ragaszkodnak a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföldnek a Gyergyóditrói Nemzetgyűlés által kijelölt ideiglenes határaihoz, és követelik, hogy a helyi közösségek népszavazással véglegesítsék azokat. „Székelyföld minden lakójának közös hazája, függetlenül nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozásától, ezért a területi autonómia Székelyföld minden lakója számára a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciája lesz” – fogalmaztak a petícióban. Emlékeztettek, hogy március 10-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi Postaréten összegyűltek beadvánnyal fordultak Románia kormányához, amelyben követelik, hogy a Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót, és szavatolja törvény annak autonómiáját. Mivel a beadványra nyolc hónap után sem érkezett válasz, arra kérik Románia kormányát, ne vegye semmibe 700 ezer polgárának akaratát. „Felhívjuk a kormány figyelmét, hogy a párbeszéd lebecsülése, a székelyek akaratának mellőzése, a székely jelképek folyamatos üldözése nem fogja sem elfárasztani, sem megtörni a székely autonómiatörekvést. A mai napot követően vagy érdemi párbeszéd kezdődik a székelység képviselőivel, a székely nép kinyilvánított akaratáról, Székelyföld jövőjéről, vagy sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is” – áll a kiáltványban, mely felszólítja Magyarország kormányát, hogy kérje Romániától a két ország közötti alapszerződés tiszteletben tartását. „Csak azért is megmutatjuk!” A nagy menetelésre indulókat vasárnap reggel sokkolta a hír, miszerint elromlott annak a vonatnak mozdonya, amelyik a csíkszéki tüntetőket szállította volna a menetelésre. A hír hallatán az RMDSZ háromszéki és sepsiszentgyörgyi szervezete felhívást intézett a sepsiszentgyörgyiekhez, kérve, hogy minél nagyobb számban vonuljanak Kökösbe, ahova a különvonatot várták. Borboly Csaba, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke közleményben kérte az autósokat, vegyék fel a vasútállomások környékén várakozókat, és aki teheti, üljön autóba vagy kérezkedjen fel a buszokra. „Valóban elromlott-e a szerelvény, vagy sokkal inkább a román hatóságok egy újabb olyan intézkedésével állunk szemben, amely megakadályozza magyar, székely közösségünket jogai gyakorlásában?” – tette fel a kérdést Borboly, rámutatva, hogy még csütörtökön kifizették a szerelvény bérleti díját a Regiotrans magán vasúti társaságnak. Az 54 kilométeres útvonal 14 pontján gyülekezők felháborodottan adták szájról szájra a hírt, a tömegen eluralkodott a „csak azért is megmutatjuk” hangulat. A gyülekezőhelyeken 11 órakor kezdődtek az ökumenikus istentiszteletek, de már tíz órakor érkezni kezdtek a buszok, gépkocsik. Sepsiszentgyörgyről kerékpárral, sőt gyalog is indultak tüntetők. A buszokban, az út szélén osztogatták a székely zászlót, az angol és román feliratú táblákat. „Kér-e lelkem egy kicsike székely zászlót?” – nyújtotta egy székely ruhás bácsi a kék-arany színű lobogót. A táblákat fiatalok cipelték, osztogatták, az igényesebbek ki is válogatták, milyen feliratot emelnének szívesen a magasba. Autonómiát akarunk, nem függetlenséget! Székelyföld Románia másik arca, Vessetek véget az etnikai asszimilációnak, az etnikai diszkriminációnak! Igazságot Székelyföldnek! Székelyföld létezik! Az autonómia nem függetlenséget, hatékonyságot jelent! Hivatalos magyar nyelvet a román mellett! Használhassuk a szimbólumainkat! – hirdették a táblák. A gyülekezőpontokon derűs volt a hangulat, baráti társaságok, nagycsaládok érkeztek együtt, örömmel fedezték fel ismerőseiket a tömegben. Felröppent a hír, hogy az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) szélsőséges román alakulat autós felvonulást tervez a menetelés útvonalán, majd azt beszélték, hogy a csendőrök Kökösnél leállították a román autós karavánt. Petronela Corodeanu, a csendőrség szóvivője nem erősítette meg a hírt. Böjte: a megbékélés hangját kell keresni Tizenegy órakor a 14 gyülekezőhelyen egyszerre kezdődtek meg az ökumenikus istentiszteletek, a rétyi keresztútnál Deák Botond rétyi református lelkész rámutatott: imádkozunk, mielőtt elindulunk, ez a nap egyik alapgondolata. „Innen a háromszéki rónáról üzenjünk hadat az érdektelenségnek, a közönynek, az eltiprásnak és a jogfosztásnak” – hangzott el az igehirdetésen. Böjte Csaba ferences szerzetes Bethlen Gábor lángnyelves zászlóját vitte el Rétyre, beszédében a nagy erdélyi fejedelemre emlékezett, aki belátta, hogy az acsarkodás, veszekedés nem vezet semmire. „Amit együtt rontottunk el, együtt kell helyrehozzuk. A párbeszéd, a megbékélés hangját kell keresni. Erdély aranykora a párbeszédből fakadt” – hangsúlyozta Böjte, aki szerint meg kell értetni román testvéreinkkel, hogy külön-külön nem, csak együtt tehetjük tündérkertté Erdélyt. Böjte Csaba Erdély legidősebb ferences szerzetesét is meghívta Rétyre, Antal atya saját versével bíztatta kitartásra, összefogásra az egybegyűlteket. Az istentiszteletek után Bereck, Lemhény, Nyújtód, Sárfalva, Kézdivásárhely, Ikafalva, Csernáton, Dálnok, Maksa, Eresztevény, rétyi keresztút, Szentivánlaborfalva, Uzon és Kökös gyülekezőpontjainál 26 menetoszlop indult el a szomszédos település felé. A menetelők több ezer székely zászlót lobogtattak, a négy darab 250 méter hosszú, két méter széles és 50 kilogramm súlyú lobogót Kökösnél, a rétyi keresztútnál, Kézdivásárhelyen és Berecknél bontották ki. A Brassót Bákóval összekötő 11-es országút 54 kilométeres székelyföldi szakaszán a menetoszlopok két-három kilométer után találkoztak. Az SZNT hírszolgálata szerint az istentiszteleteket mintegy 60 ezren hallgatták végig, de közben is folyamatosan érkeztek a tüntetők, így amire ki kellett alakítani az élőláncot, a szervezők szerint mintegy 120 ezer székely, erdélyi, magyarországi és kárpát-medencei magyar állt az országúton. A csendőrég, a rendőrség és a Kovászna megyei prefektúra közös közleményben 15 ezerre becsülte a résztvevők számát. Ferencz Csaba, az SZNT kommunikációs alelnöke úgy vélte, a román hatóságok a résztvevők számának alábecslésével bagatellizálni próbálják a megmozdulás jelentőségét. Közösen az autonómiáért Az erdélyi magyar pártok, szervezetek elnökeinek beszédét a háromszéki rádiók közvetítették, a tüntetők mobiltelefonokon, a gépkocsik kihangosított rádióin hallgatták az üzeneteket. Izsák Balázs, a Székelyek Nagy Menetelésére hívó SZNT elnöke rámutatott, hogy az idén tízéves szervezet megkerülhetetlen kérdéssé tette a román és magyar politikai vezetők számára a székelyföldi autonómia ügyét, az autonómia küzdelem mozgalmi háttereként kidolgozta Székelyföld autonómia statútumát, és a székely zászlóval jelképet teremtett, amely alá föl lehet sorakozni. „Hétszázezer székely akarata olyan erő, amely meg tudja teremteni előbb vagy utóbb Székelyföld területi autonómiáját. Bízzunk mindannyian, hogy Székelyföld autonómiája a közeljövőnek nemcsak ígérete, de megvalósulása is lesz” – hangsúlyozta Izsák. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzet Tanács (EMNT) elnöke az erdélyi magyar politikai szervezetek együttműködését üdvözölte. Rámutatott, hogy az erdélyi magyarság olyan önrendelkezési jogokért kénytelen saját hazájában demonstrálni, amilyeneket elődei biztosítottak a románoknak, szászoknak és székelyeknek. „Gábor Áron kései utódaiként mi nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért” – hangoztatta Tőkés. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a székelység, az erdélyi magyarság nem kíván másokat megfosztani semmitől, de maga akar dönteni saját dolgairól. „A közösségi akaratot kívánjuk fölmutatni, azt, hogy Székelyföldért, Székelyföld jövőjéért egységesen tudunk dolgozni, egységesen tudunk föllépni, és egységesen tudjuk építeni a mi otthonunkat, a mi szülőföldünket” – jelentette ki a szövetség elnöke. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arra figyelmeztette a román hatóságokat, hogy nem lesz béke és nyugalom, amíg az erdélyi magyarság el nem nyeri közösségi jogait, és közülük a legfontosabbat, Székelyföld autonómiáját. „Nemet kiáltani Bukarest álnok szándékára, hogy életidegen és számunkra előnytelen közigazgatási keretbe akar minket terelni, hogy aztán uralkodhasson rajtunk és szétprédálja unokáink jussát. És igent kiáltani saját kipróbált és hasznos rendünkre, az autonóm Székelyföldre. Mert tudjuk, az autonómia a megoldás” – fogalmazott Toró. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kijelentette, hogy a székelység nem akar kiszolgáltatottságban és alárendeltségben élni, és soha nem mond le „ősi jussáról”, az autonómiáról. Kifejtette: Trianon óta a székelységnek folyamatos román asszimilációs törekvéssel kell szembenéznie, megmaradása érdekében ezt a folyamatot meg kell állítani. Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének és a demonstráció helyszínéül szolgáló Kovászna megye önkormányzatának elnöke Székelyföld és Bukarest számára fogalmazott meg üzenetet. „Mi, székelyek szeretnénk tisztelni azt az országot, ahol élünk, szeretnénk számítani rá, bízni benne. De régi törvény: ha a hatalom azt akarja, hogy tiszteljék, tiszteletreméltónak kell lennie. És Romániának is tisztelnie kell a székely közösséget” – mutatott rá a tanácselnök. Nem akarnak „enklávét” Elutasítóan nyilatkoztak és hatósági fellépést kértek a Székelyek Nagy Menetelése kapcsán a román politikusok. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke tegnap Focşaniban hangsúlyozta: Románia egységes nemzetállam, ahol az „enklávénak még csak a szimulációja is elfogadhatatlan”. A szenátusi elnök szerint a hatóságoknak bölcsen, de szigorúan kell fellépniük az autonómia-megmozdulás kapcsán. Úgy vélte, Románia egyike azon európai államoknak, amelyeknek a legfejlettebb a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogrendszere. Jóval vehemensebbnek bizonyult Bogdan Diaconu Szociáldemokrata Párti (PSD) képviselő, aki felszólította a parlamenti pártokat, hogy törvényben tiltsák be a Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló megmozdulásokat, mivel, mint rámutatott, államellenes és a románság ellen irányuló akciókról van szó. Anca Boagiu, a Demokrata–Liberális Párt (PDL) első alelnöke szerint a tegnapi székelyföldi megmozdulás Victor Ponta kormányfő azon, az Egyesült Államokban tett kijelentésének következménye, miszerint Románia megváltoztathatja a Koszovóval szembeni eddigi elutasító álláspontját. Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) 2013. október 29.Vasárnap megszületett az erdélyi magyarok akcióegységeVasárnap este a Székelyek Nagy Menetelése elnevezésű rendez- vény után a Duna Tv Heti hírmondó című műsorának 1000. adása Kézdivásárhelyről jelentkezett. A műsor vendégei Borbély László, Biró Zsolt, Toró T. Tibor és Izsák Balázs erdélyi magyar politikusok voltak. A Kosztándi-galéria vendégei a beszélgetés során arra keresték a választ, hogy a megmaradás egyedüli záloga-e az autonómia, aztán arra, hogy kivívható-e az területi önállóság békés eszkö- zökkel, majd arra, hogy létezik-e közös erdélyi minimum? Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint a vasárnapi eseményben az a legfontosabb, hogy ezen a nap minden magyar szíve együtt dobbant. Borbély arról is beszélt, hogy nemzetpolitikai kérdésben az erdélyi magyar politikai szervezetek között nincs vita, és az emberek is melléjük állnak, ha egy jó ügyről van szó. Az RMDSZ politikai alelnöke a nemzeti kisebbségi jogok biztosításának tekintetében bizakodó, mivel szerinte 2015 után az Európai Unió chartája megváltozik. Biró Zsolt, az MPP elnöke beszédében azt hangsúlyozta ki, hogy az az igény, amit a Székelyek Nagy Menetelésén a több mint 100 ezer ember kinyilvánított nem a pártokról, hanem az erdélyi, a székelyföldi magyar közösségről szól. Egy olyan közakaratot mutattunk fel, amely mellett Bukarest nem tud elmenni – jelentette ki Bíró. Hozzátette: nemzetközi porondra kell vinni az autonómia kérdését, mert szükségünk van a nemzetközi lobbira. Toró T. Tibor, az EMNP vezetője miután a 20 évvel ezelőtti Kolozsvári Nyilatkozattal kezdve röviden felvázolta az autonómiaigény történelmi fontosságát, reményét fejezte ki, hogy holnaptól Bukarestben már sokkal komolyabban veszik Székelyföld területi autonómiájának kérdését. Izsák Balázs, az SZNT elnöke azt mondta: ma a román hatalomnak azzal kellett szembesülnie, hogy az autonómiatörekvések mellett nem a választási győzelemre törő politikusok, hanem az egész székely nép áll. Amit kitűztünk, azt megvalósítottuk, a menetelés megszervezése során szembesültünk azzal a ténnyel, hogy ezután a kishitűségnek, a saját erőnkkel szembeni bizalmatlanságnak nincs helye – jelentette ki Izsák. Miután Borbély a hamarosan bekövetkező decentralizációról és annak fontosságáról beszélt, Toró az egységről elmondta: azt, hogy az egységre hivatkozva az erdélyi magyarságot egyetlen szervezetbe lehetne tömöríteni, a történelem felülírta, de vasárnap a menetelés bebizonyította egy új egység, az akcióegység létezését. Az MPP elnöke szerint minél gyakrabban kell a közvetlen demokrácia eszközéhez nyúlni, pártja már többször beterjesztett népszavazási kezdeményezéseket, amelyek a prefektusi vétók miatt rendre elbuktak. Még mindig az egységről szólva Izsák Balázs azt mondta, hogy mindenkit partnerüknek tekintenek, aki a székely zászló alatt áll, aki az autonómiáért küzd. Hittel és koherens cselekvéssel elérjük azt, amit kitűztünk – jelentette ki az SZNT vezére. Izsák azt is elmagyarázta, hogy az erőszakhoz akkor sem fognak nyúlni, ha Bukarest ellenszegül, viszont a demokratikus ellenállás minden demokratikus eszközét kifogják próbálni. Borbély László az autonómia törekvések kapcsán hangsúlyozta az erdélyi magyarság képviseletének fontosságát a román parlamentben. Toró T. Tibor szerint – aki azt is eltudja képzelni, hogy Bukarestben kell megmutassuk az erőnket – a közösségünk most ébredt rá arra, hogy ő maga önálló politikai tényezővé tud válni. Izsák Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy élni kell azokkal a lehetőségekkel, amelyet a nemzetközi erőtér alkalmi változásai hoznak magukkal, és példának említette itt az ET-hez és az EU-hoz való csatlakozást. A nemzeti minimum kérdését taglalva Toró T. Tibor feltette a kérdést: vajon majd mennyire állna ki az RMDSZ az autonómia ügye mellett, amikor majd a kormányban való részvételéről tárgyalna valamelyik román párttal. A Heti hírmondó megkérdezte az anyaországi pártok vezetőit is a székelyek autonómiatörekvésével kapcsolatosan. Elsőként Kövér László, az Országgyűlés elnöke mondta el véleményét. Kövér kissé óvatosan, de ugyanakkor megelégedéssel nyugtázta az erdélyi magyar politikai pártok összefogását a területi autonómia kérdését illetően. Ha pedig ez a konszenzus tartós lesz, akkor az anyaországnak is sokkal könnyebb lesz, hogy megadja nekik a segítséget – fejtette ki az Országgyűlés elnöke. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke arról beszélt, hogy ők támogatják az ilyen békés figyelemfelhívó akciókat, mert hatékony kisebbség érvényesítés autonómia nélkül nem elképzelhető. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a mindenkori magyar kormány feladata az lenne, hogy az Európai Uniót vegye rá a komolyabb kisebbségvédelemre a Kárpát-medencében. Vona Gábor, a Jobbik elnöke egy elérhető célnak nevezte a székelyek autonómiáját. Vona szerint felháborítón, hogy a magyar kormány nem talált nemzetközi szövetségeseket a székelyek önrendelkezésének támogatására. A műsor végén Süveges Gergő műsorvezető az erdélyi magyar politikusoknak felette azt a kérdést, hogy elhárult-e a veszély Székelyföld feldarabolásáról. Konszenzus volt a négy politikai vezető között: a veszély nem hárult, résen kell lenni, bár a referendum törvénye miatt a régiósítás 2015 előtt nem történhet meg. A politikusok abban is egyetértettek, hogy Romániában minden megtörténhet. Duna Tv 2013. október 29.Feljelentett menetelés-szervezőkBüntetőjogi feljelentést tett kedden a legfőbb ügyészségen a Székelyek Nagy Menetelésének szervezői ellen Bogdan Diaconu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője. A magyarellenességéről ismert politikus a „magyar szélsőségesség példátlan fokozódásának megfékezéséért” emelt panaszt a demonstráció szervezői ellen, akiket az alkotmányos rend megsértésével, hátrányos megkülönböztetésre való felbujtással és a bűncselekmények nyilvános magasztalásával gyanúsít. Diaconu az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ellen tett feljelentést, mivel szerinte ezek azzal a céllal szervezték a tüntetést, hogy a résztvevők a „lehető leghivatalosabb keretek közt lépjenek fel a román állam egységes jellege ellen”. A képviselő hozzátette: a Székelyek nagy menetelésén elfogadott kiáltvány egy nem létező, etnikai alapon szerveződő közigazgatási formát „talált fel”, az „úgynevezett Székelyföldet”, és polgári engedetlenséggel fenyegetőzik, ha nem biztosítják számára a területi autonómiát. Diaconu: a székelyek bujtogatnak Diaconu szerint a tüntetés szervezői Románia egységes nemzetállam jellegének tagadására bujtogatják az ország magyar etnikumú lakosságát. A képviselő már a vasárnapi menet idején felszólította a romániai parlamenti pártokat, hogy törvényben tiltsák be a Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló megmozdulásokat. A kormánypárti képviselő államellenesnek tartja az ilyen demonstrációkat. Különben Diaconunak „papírja” van arról, hogy magyarellenes. Egy évvel ezelőtt 600 lejes pénzbírsággal sújtotta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), miután azt nyilatkozta: „a magyar címer kihelyezése egy romániai iskolára olyan, mintha náci horogkereszt kerülne egy zsidó tanintézetre". A PSD-s képviselő annak kapcsán tette a kifogásolt kijelentést, hogy Csíkszeredában a Márton Áron Főgimnáziumnak és a Segítő Mária Gimnáziumnak is otthont adó épület homlokzatára a felújítás során ismét kikerült a magyar címer, amely eredetileg is az épület dísze volt. Diaconu tegnap a Krónikának elmondta, kifizette a büntetést, bár önkényesnek tartja a „magyarpárti” CNCD döntését. Szerinte éppenséggel a helyi önkormányzat ama magyar képviselőit kellett volna diszkrimináció miatt megbüntetni, akik elhelyezték a magyar címert egy romániai oktatási intézményen. „Az a címer ugyanis Magyarország Románia egy része fölötti önkényes uralkodására, a románok akkori szenvedésére emlékeztet. Nem tettem mást, mint felhívtam a figyelmet arra a rendellenességre, hogy román területen olyan korszak hivatalos jelképével látnak el egy iskolát, amely a román nép ellen irányuló tömeggyilkosságról híresült el” – hangzott a képviselő egyedi történelemszemlélete. Kelemen: dél-tiroli minta szerint dolgozunk A menetelés kapcsán Kelemen Hunor szövetségi elnök kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, a székelyföldi autonómiatörekvés elsőrendű feladata a román többség meggyőzése lesz. Mint mondta, az RMDSZ kulturális autonómiára vonatkozó tervezete évek óta a parlamentben van, és nem igazán lehet többséget állítani melléje. „Bármilyen autonómiaformát a parlamenten keresztül és nem utolsósorban a román társadalommal kell elfogadtatni. Minden egyes kezdeményezésünkkel azt a szándékot követjük, hogy legyen vita a társadalomban, hogy a román demokratákat győzzük meg, hogy amit mi kérünk, az nem Románia, a román társadalom ellen irányul” – mondta a szövetségi elnök. Kelemen Hunor elmondta továbbá, az RMDSZ kongresszusán elfogadott határozat értelmében állítja össze az RMDSZ a székelyföldi autonómia-törvénytervezetét, ennek megalkotása során a dél-tiroli autonómiamodellt veszik alapul. „A dél-tiroli autonómia a Székelyföld számára is működő, lehetséges modell. Ezen belül a magyarok mellett a románok, és más nemzetiségűek is megtalálják a saját jövőképükhöz szükséges intézményes és gazdasági feltételeket” – magyarázta. Rámutatott, a dél-tiroli hatóságoknak a római kormány számos kompetenciát átadott, így tulajdonképpen a közösség a saját sorsáról döntött, kialakította azokat a modelleket a közigazgatás minden szintjén, ahol az etnikai elvet, például a nyelvismeretet használják, többek között az alkalmazásokhoz. „Ezek az intézkedések meggátolják az asszimilációt, az ott élő németajkú közösség számára egy olyan jövőképet vetítenek elő, amely a szülőföldön való megmaradásnak minden egyes feltételét az asszimiláció veszélye nélkül biztosítja” – tette hozzá a szövetség elnöke. Toró: folytatni kell az összefogást Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint a vasárnapi megmozdulás sikerét a magyar összefogás biztosította, ami hatalmas mozgósító erőnek bizonyult. „Ez azt bizonyítja, hogy elvek és akciók mentén kell lehetőséget teremteni az erdélyi magyar pártok és szervezetek összefogásához, nem egyetlen pártba terelgetni az embereket” – fogalmazott. A közvetlen demokrácia eszközére a továbbiakban is szükség lehet, mondta a néppárt elnöke, aki szerint a magyar szervezeteknek közös ütemtervet kellene kialakítaniuk a hatékonyabb mozgósításért, a demonstrációsorozat következő állomása pedig akár Bukarest is lehetne. További lépés lehetne a polgári engedetlenség eszközeinek a felhasználása, viszont csak abban az esetben, ha a közösség szilárdan az ügy mögött áll – tette hozzá. A néppárt elnöke azt javasolta, hogy az összefogás jegyében folytatni kellene a magyar pártok és szervezetek közötti együttműködést a tervezett decentralizációs törvény, a régiósítási tervek vagy az alkotmánymódosítás kapcsán, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló tervezet kidolgozásában, vagy az európai parlamenti választásokon is. A román kormánnyal egy reprezentatív erdélyi magyar delegációnak kellene tárgyalnia az autonómiáról, ebben mindhárom magyar pártnak helyet kellene biztosítani. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke nagyváradi sajtótájékoztatóján arról beszélt, az önrendelkezés kérdése a román demokrácia fokmérője is. „Odáig már eljutott a karhatalom, hogy alkotmányos jogon lehetőséget biztosít ilyen jellegű tüntetésekre, de politikai színezettől függetlenül még mindig nem hajlandó őszinte párbeszédet folytatni egy olyan témában, amely Európa-szerte több helyen is hatékonyan működik” – mondta. Ami az RMDSZ autonómia-tervezetét illeti, jelezte, ők támogatják azt, különösen, hogy már majd tíz éve nem készült erre vonatkozó új törvényjavaslat. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) háromszéki szervezete egyébként kedden jelentette be: a menetelés folytatásaként autonómiakonferenciát szervez november 16-án. Sánta Imre háromszéki elnök elmondta, a rendezvényre magyar és román értelmiségieket és politikusokat várnak, akikkel értelmes párbeszédet lehet folytatni arról, hogyan ítélik meg a románok az önrendelkezési törekvéseket. Az EMNP Maros megyei szervezetének vezetői kedden azt javasolták, hogy banki szakemberekből álló bizottságot hozzanak létre, amely kidolgozná Székelyföld pénzügyi stratégiáját, valamint a lakosság adományaiból hozzák létre a székely nemzeti alapot. Gyergyai Csaba Székelyhon.ro 2013. október 29.Toró T. Tibor: a magyar összefogás biztosította a Székelyek nagy menetelésének sikerétTörténelmi jelentőségűnek nevezte a Székelyek Nagy Menetelését kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint példátlan, hogy „az év eseményén” százezres nagyságrendű tömeg vett részt. Toró szerint a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett október 27-i megmozdulás sikerét a magyar összefogás biztosította, ami hatalmas mozgósító erőnek bizonyult. „Ez azt bizonyítja, hogy elvek és akciók mentén kell lehetőséget teremteni az erdélyi magyar pártok és szervezetek összefogásához, nem egyetlen pártba terelgetni az embereket”– fogalmazott. „Október 27-én bebizonyosodott: együtt tudtak mozdulni a politikai szervezetek, a magyar történelmi egyházak, a civil társadalom. Noha több szervezet vett részt a mozgósításban és szervezésben, olyan szervezetek, amelyek gyakran nem értenek egyet egymás különböző álláspontjával, mégis volt egy elv, ami egymás mellé tudott hozni bennünket: együtt nemet mondtunk a kormány számunkra előnytelen közigazgatási átszervezési terveire és igent mondunk az autonómiára, mert tudjuk, hogy az autonómia a megoldás” – mondta a Néppárt elnöke. Leszögezte: fontos volt a közösségi erő felmutatása, békés és méltóságteljes formában. „A többi szervezővel együtt az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy Székelyföld népe nem fogadja el a számára életidegen közigazgatási átszervezést, ezt a célt pedig véleményem szerint sikerült elérni” – mondta Toró T. Tibor. Szerinte társadalmi béke csak akkor lesz Székelyföldön és Erdélyben, ha az autonómia megvalósul közjogi és funkcionális értelemben egyaránt. Toró szerint fölösleges a számháború a résztvevők számát illetően, azonban a román hatóságok és a román média által említett 10-15 ezres szám nevetséges. „Számunka, a helyszínen jelenlevők számára, és a rendezvényt a televízióban követők számára is teljesen nyilvánvaló, hogy óriási, százezres megmozdulás volt, ami azt bizonyítja, hogy a magyar közösség széleskörűen támogatta a Székelyek nagy menetelését, és támogatja az autonómia ügyét, amelyért az utcára vonultunk” – fogalmazott. A közvetlen demokrácia eszközére a továbbiakban is szükség lehet, mondta a Néppárt elnöke, aki szerint a magyar szervezeteknek közös ütemtervet kellene kialakítaniuk a hatékonyabb mozgósításért, a demonstráció-sorozat következő állomása pedig akár Bukarest is lehetne. További lépés lehetne a polgári engedetlenség eszközeinek a felhasználása, viszont csak abban az esetben, ha a közösség szilárdan az ügy mögött áll – tette hozzá. Toró elismerte, hogy a román többség és a román politikum irányában egyelőre nem sikerült áttörést elérni, de a békés tömegdemonstráció jelzi a közösség párbeszédre való hajlandóságát. A Néppárt elnöke azt javasolta, hogy az összefogás jegyében folytatni kellene a magyar pártok és szervezetek közötti együttműködést a tervezett decentralizációs törvény, a régiósítási tervek vagy az alkotmánymódosítás kapcsán, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló tervezet kidolgozásában, vagy az európai parlamenti választásokon is. A román kormánnyal egy reprezentatív erdélyi magyar delegációnak kellene tárgyalnia az autonómiáról, ebben mindhárom magyar pártnak helyet kellene biztosítani. Toró T. Tibor köszönetet mondott elsősorban a Székelyek nagy menetelését kezdeményező Székely Nemzeti Tanácsnak és vezetőjének, Izsák Balázsnak, megköszönte továbbá a az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács munkáját, de köszönetet mondott az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt, illetve az egyházak és a civil társadalom hozzájárulásáért is. Mint mondta, köszönet illeti a távolabbi helyszínekről a menetelésre érkezett embereket, a Magyarországon, a Felvidéken, a Vajdaságban, Bécsben, Stuttgartban, New Yorkban, Londonban, Cleveland-ben és más nagyvárosokban szervezett szimpátiatüntetések kezdeményezőit és résztvevőit is. Toró hangsúlyozta: a magyar közszolgálati média, illetve az erdélyi média képviselői nélkül nem lett volna ennyire sikeres a megmozdulás. Külön kiemelte a magyar közmédia objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatását. Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája Kms.mtva.hu/hir 2013. október 30.Etnikumközi harmóniát – ne csak szólamok szintjén!Az EMNT és az EMNP kétnyelvű feliratot kér a polgármester irodájára A vasárnapi nagy székely menetelést értékelték tegnap az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács helyi vezetői, akik mindenekelőtt Izsák Balázsnak kívánták megköszönni a munkáját és kitartását, de köszönték a pártoknak is a példás összefogást, az egyházak és a média támogatását. Az EMNP és EMNT 120 ezerre saccolja a nagy menetelésen való részvételt. Székely nemzeti pénzügyi alap létrehozását javasolják Az EMNT és EMNP által előzetesen bejelentett nyolc autóbusz helyett tízet indítottak, és többen ajánlkoztak, hogy saját személygépkocsijukkal is szállítanak embereket a nagy menetelésre, mondta Portik Vilmos, az EMNP megyei elnöke. Portik javaslatot fogalmazott meg a Székely Nemzeti Tanács felé, hogy, okulva a közelmúlt történéseiből, hozzanak létre akár árnyékintézményként egy úgynevezett székely nemzeti pénzügyi alapot, és "a nagyobb megmozdulásokon, akár egybanis formában, de történjen adakozás", emellé pedig egy olyan testület felállítását javasolta, "amely a későbbiekben akár a nemzeti bank szerepét is be tudná tölteni egy székely autonóm tartományban. Figyelni tudná a tartomány pénzügyi adminisztrációját, tanácsadást tudna nyújtani a székely autonóm önkormányzatoknak, illetve valós gazdasági adatokat tudna gyűjteni és publikálni a Székelyföld régió gazdasági helyzetéről". Beadvány a polgármesterhez Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi elnöke Marosvásárhely polgármesterének kétszínűségére figyelmeztetett, aki csupán a retorika szintjén támogatja a székelyföldi régiót. – Miközben a tavasszal zászlóvivője volt a székelyföldi régió létrejöttének, az SZNT kongresszusán is részt vett, most nem támogatta a Székelyföld autonómiáját, bár elvártuk volna, hogy mellettünk legyen. Ugyanakkor elmondta, hogy beadvánnyal fordultak a polgármesterhez, aki világszinten is példamutató "etnikumközi harmóniát" hirdet ugyan, de az irodájára csak román nyelven teszi ki a feliratokat. Kérték, hogy "a magyar közösséggel szembeni tisztelete jeléül magyarul is szíveskedjék kihelyezni a feliratot az irodája ajtajára". Cseh Gábor, az EMNT megyei elnöke a zalaegerszegi szimpátiatüntetésről beszélt, ahol a Zalai Nemzeti Szövetség és a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére petíciót fogadtak el, amelyet eljuttattak a román nagykövetségre. Mint mondta, a két szervezet kb. 450 embert utaztatott a székelyek nagy menetelésére. Kirsch Attila, a honosítási iroda vezetője felemelőnek nevezte, hogy az utolsó pillanatban, még szombaton is érkeztek emberek a honosítási irodába, sőt felajánlásokkal is jelentkeztek sokan, akik vállalták, hogy embereket visznek a székelyek nagy menetelésére. Így a tíz autóbusz mellett több tíz autót sikerült indítaniuk. Ugyanakkor sokan részt vállaltak a szállíttatási költségekből is. Kinek szúrja a szemét az EMNP zászlaja? Elmondták, hogy Corneliu Grosu prefektus október 23-ára beszélgetésre hívta Toró T. Tibort, az EMNP elnökét egy átiratban, hogy a székházra kitűzött néppárti zászlóról tárgyaljanak. A Népújság kérdésére, hogy mi a véleményük arról, hogy egy kormánypárti helyi tanácsos feljelentést tett a helyi rendőrségen a zászló ügyében, kijelentették: – Tudomásunkra jutott, hogy valakinek szúrja a szemét a Néppárt zászlója. Ez nem pártszékház, a zászló, bár az utcai fronton van, magánterületen van kitűzve. Az épület magántulajdon, és bérli az EMNT. A pártnak nincs székháza, várja, hogy a polgármesteri hivatal székházat utaljon ki, hogy hivatalosan is ki tudja tűzni a zászlaját. Emlékezési túra a református és a katolikus temetőben November elsején az EMNT lehetővé teszi, hogy Marosvásárhely híres személyiségeinek sírjánál gyertyagyújtással és egy szál virággal emlékezzenek a református, illetve a katolikus temetőben. Mintegy félórás emlékezési túrát kívánnak indítani. November elsején 17 órakor indulnak a református temető bejáratától. – Ez egy terv része, mert a marosvásárhelyiek világtalálkozóján megfogalmazódott, hogy nagyon sok ember él a nagyvilágban, a sírokat nincs aki gondozza, sok elhanyagolt sír van a temetőkben. Önkénteseinkkel ezeket a sírokat rendben fogjuk tartani, és akik erre igényt tartanak, azoknak segíteni fogunk a sírok rendbetételében nemcsak november elsején, hanem az év minden napján – mondta Kirsch Attila. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. november 5.Segítenek a regisztrációbanAlig négy percet vett igénybe, hogy Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a világhálón regisztráljon a magyarországi választási névjegyzékbe, a néppárt és az Erdélyi Nemzeti Tanács közös kolozsvári sajtótájékoztatóján. Az EMNP elnöke közölte: pártja és az EMNT nemzetpolitikai jelentőségű feladatnak tekinti a magyarországi választási regisztrációt, mint a honosításban való segédkezést, és mindkét szervezet segíteni fog a regisztrációban és a választásra jogosultak mozgósításában. Toró T. Tibor ugyanakkor hangsúlyozta: nem tekintik politikai vetélkedőnek a regisztrációs folyamatot. „Ezen a téren is – akárcsak Székelyek Nagy Menetelése alkalmával –helye van az együttműködésnek” – szögezte le Toró T. Tibor. A pártelnök kifejtette: az erdélyi magyarok a regisztrációval, majd a választásokon való nagy arányú részvétellel jelezhetik, hogy fontosak számukra az utóbbi évek nemzetpolitikai fejleményei. Példaként említette a magyar alaptörvény kidolgozását, a nemzeti összetartozás törvényének elfogadását, a magyar állampolgárság kiterjesztését illetve a szavazati jog megadását a külhoni állampolgároknak. Toró ugyanakkor elmondta: a néppárt elnöksége november 4-i ülésén Ferencz Attilát, a korábbi kézdivásárhelyi alpolgármestert bízta meg a regisztrációs biztosi szerepkör ellátásával. Ferencz Attila emlékeztetett arra, hogy az EMNT-irodákban működő demokráciaközpontok két éve dolgoznak együtt a magyar külképviseletekkel a honosítási folyamatban, a regisztrációban való segítség pedig már elkezdődött: közel harminc irodában űrlapokat bocsátanak az emberek rendelkezésére, a november elsejétől beindult online regisztráció lehetőségére is felhívják a figyelmet, igény esetén pedig házhoz is mennek. „Továbbá tartjuk a kapcsolatot a magyarországi választási hatósággal, hogy a lehető legrövidebb időn belül értesíthessük az érdeklődőket az újdonságokról” – tette hozzá. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2013. november 7.Máért-ülés - Sikeresnek tartják a tanácskozást a külhoni vezetők- Sikeresnek értékelték a Magyar Állandó Értekezlet XII. plenáris ülését külhoni magyar szervezetek vezetői, az MTI-nek nyilatkozva a jövő évi választásokon való részvétel jelentősége mellett a megkezdett nemzetpolitika folytatásának fontosságát emelték ki. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a csütörtöki budapesti tanácskozás után úgy fogalmazott: a magyar választásokon a külhoni magyarság részvétele történelmi fontosságú. Szavai szerint konszenzus volt a Máért szervezetei között abban, hogy ez olyan, mint az olimpia, "a részvétel a fontos". Hozzátette: úgy tudják visszaigazolni a magyar nemzetpolitika elmúlt három és fél évének eredményeit, ha minél nagyobb számban vesznek részt a voksoláson. Ez nem magától értetődő, mivel a regisztráció és a levélben történő szavazás komoly kihívást jelent, hiszen először élhetnek vele a külhoni magyar állampolgárok, akik "nincsenek ehhez hozzászokva". Ezért erősödik a közszereplők, politikusok, egyházi vezetők szerepe - jelezte, hozzátéve: az összefogás a kulcsszó. Az elnök kitért a Székelyek nagy menetelésére, amellyel "végre sikerült elérni Románia és a nyugati országok ingerküszöbét", és azért is fontos volt, mert bebizonyította, hogy az erdélyi magyar pártok képesek az együttes fellépésre. Toró T. Tibor reméli, hogy ezt a következő romániai választásokon is meg tudják majd tenni, és az európai parlamenti voksoláson ismételten össze tudnak fogni. Szólt arról, hogy a kiemelt program jövőre a tehetséggondozás lesz, amelyhez kapcsolódva több projekteket lehet majd indítani. Az ülésen visszaigazolták azt is, hogy a magyar támogatáspolitika, bár lehetne még bővíteni, jó irányba halad. Nagyon várják azokat az időket, amikor a magyar gazdaság teljesítménye még tovább javul, ebből a szempontból bizakodóak - mondta. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke az MTI-nek azt mondta: számukra rendkívül fontos a Máért, a nemzetpolitika alakításának legjelentősebb intézménye. Reményét fejezte ki, hogy az a politika, amely az Orbán-kormány idején elkezdődött, folytatódik majd, bármilyen kabinet alakul is. Hozzátette: ez a megmaradásuk szempontjából nagyon fontos, ugyanúgy, mint az anyaország erkölcsi, politikai és anyagi támogatása. Kitért arra is, fontos annak a jelenségnek a visszaszorítása, hogy a magyar családok gyermekeiket nem magyar oktatási intézménybe íratják. Tévesnek nevezte azt a Kárpát-medencei álláspontot, hogy ha többségi iskolába járnak a gyermekek, akkor könnyebb sorsuk lesz. Ennek felszámolásában az anyaország segítsége nagyon jelentős lehet - jegyezte meg. Az elnök kellemes meglepetésként értékelte, hogy az értekezleten kevés vitára volt szükség ahhoz, hogy a zárónyilatkozatot egyhangúlag fogadják el. (MTI) 2013. november 11.Orbán: sikeres lesz az anyaországA Kárpát-medencében élő magyarság számíthat arra, hogy egy sikeres anyaország áll a háta mögött a következő években - közölte Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésén, a Parlamentben. A Kárpát-medencében élő magyarság számíthat arra, hogy egy sikeres anyaország áll a háta mögött a következő években - közölte Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésén, a Parlamentben. Kijelentette: bármi is lesz a következő magyarországi parlamenti választás eredménye, az elég valószínűnek tűnik, hogy az ebben a ciklusban lefektetett alkotmányos alapok "nem lesznek fölszedhetők", ezzel számolhatnak a határon túli magyarok is. A következő évek munkájának tehát az alaptörvényben most olvasható tételek lesznek a szilárd elvi és történeti alapjai - nyomatékosította. A fokozatosan javuló gazdasági teljesítményt prognosztizáló, kedden közzétett európai bizottsági előrejelzésre utalva azt is mondta: a Kárpát-medence magyarsága számíthat arra, hogy egy sikeres anyaország áll majd a háta mögött a következő években. Mint fogalmazott, már nem az a vita, hogy amit Magyarország csinál, az sikeres-e, hanem hogy mennyire, ugyanis a három és fél évvel ezelőtt elindított gazdaságpolitika és társadalomszervezés meghozta a nemzetközi elismertséget. Szavai szerint Magyarország a jövőben a mindennapi megélhetés szempontjából is új lehetőségeket nyitó ország lesz. Mindezek miatt arra számít - folytatta a határon túli magyar szervezetek, a kormánytagok és a meghívott vendégek előtt -, hogy az az ellenszél, amelyben kormánya az elmúlt három és fél évben végezte a munkáját, a következő parlamenti választás után jelentősen enyhülni fog. A választást követően, különösen ha ismét egy stabil kabinet jön létre, az ellenszél helyett a hátszél jelensége rajzolódik ki Magyarország és a vele szövetséges európai uniós országok kapcsolatában - mondta a kormányfő. Presztízsnövekedés jöhet Összegzése szerint az elmúlt három év munkája nemcsak számokban kifejezhető eredményeket, hanem jelentős presztízsnövekedést is hozhat Magyarországnak. Márpedig ha az anyaország erős, elismert, akkor nagyobb támaszt tud nyújtani a Kárpát-medence magyar közösségeinek is - fűzte hozzá. Orbán Viktor egyúttal köszönetet mondott azért - hiszen erőt adott a magyar kormánynak -, hogy amikor a nemzetközi viták idején kiállásra, szolidaritásra volt szükség, akkor a határon túli magyarokra mindig lehetett számítani. Könnyen lehet, hogy ha nem lett volna ilyen széles, a nyugati magyarságot is magába foglaló kiállás Magyarország mellett, akkor a kormány nem is tudta volna keresztülvinni elképzeléseit - tette hozzá. A magyarországi ellenzéknek is újra köszönetet mondott a jelentős nemzetpolitikai kérdésekben kialakult egyetértésért. Orbán Viktor véleménye szerint a következő években folyamatosan kormányzati intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a makrogazdasági helyzet javulása megjelenjen a mindennapi élet viszonyaiban is, hogy "a szabad élet feltételeit is megteremthessük". Megerősítette, kormánya törekszik arra, hogy a makrogazdasági helyzet anyaországi javulása megjelenjen a határon túli területeken is. Ennek már vannak, igaz szerény, jelei, de még nem lehet kijelenteni, hogy az államhatárokon kívüli, magyarlakta területek gazdasági fejlődése összhangban van az anyaország gazdasági fejlődésének ritmusával, tartalmával és minőségével - mondta, majd közölte: a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb kérdése vélhetően éppen az lesz, hogy "a szellemileg már megalkotott Kárpát-medencei gazdasági stratégia" a valóságban is működővé váljon. A miniszterelnöki beszéd után a tanácskozás zárt körben folytatódott. A napirenden a nemzetpolitikai stratégia megújítása, az egyszerűsített honosítás és a jövő évi választásra való felkészülés szerepelt. Erdélyi magyar együttműködést szorgalmaz Toró A jövő évi magyarországi országgyűlési választás nagyon fontos, mivel a külhoni magyar állampolgárok először szavazhatnak, visszaigazolhatják az elmúlt évek nemzetpolitikáját, ezért a mozgósításban együttműködésre van szükség az erdélyi magyar pártok között – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke az ülésen. „A magyarországi választásoknak számunkra, határon túli magyaroknak az a tétje, hogy vissza tudjuk-e igazolni az elmúlt négy év nemzetpolitikai fejleményeit, mint például az új alaptörvény és a nemzeti összetartozás törvényének a elfogadása, a felelősség vállalása a nemzet leszakított részeiért, a könnyített honosítás lehetősége, a szavazati jog kiterjesztése a külhoni magyarokra. Minden magyar kormánynak ezen az úton kellene haladnia, ez számunkra kiemelt fontosságú” – mondta a Néppárt elnöke. Toró T. Tibor szerint ezért rendkívül fontos, hogy a külhoni magyar állampolgárok minél nagyobb számban vegyenek részt a választáson, az erdélyi magyar pártoknak pedig nem egymással vetélkedve, hanem együttműködve kell segíteniük a szavazójoggal rendelkező erdélyiek regisztrációját és együtt dolgozva kell mozgósítaniuk is. Az október 27-i Székelyek Nagy Menetelésének az egyik legfontosabb tapasztalata az, hogy a fontos stratégiai kérdésekben csak együtt lehetünk sikeresek, ezért a következő időszakot arra kellene felhasználni, hogy kidolgozzunk egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi az együtt dolgozást és a közös álláspontok kialakítását – mondta Toró. Hangsúlyozta: a Romániában esedékes régiósítás, illetve az erdélyi magyar autonómiatörekvések kapcsán elvi egységet és akcióegységet kell kialakítani. „Az Erdélyi Magyar Néppárt jelzi, hogy konstruktívan részt venne az együttműködés fórumain. Az erdélyi magyar közösség részvétele az európai parlamenti választásokon például egy olyan terep, amelyen gyakorolni lehetne az együttműködést. Az elmúlt időszak fejleményei azt mutatják, hogy az Európai Unió nem biztosít túlságosan biztató keretet autonómiatörekvéseinknek, ezért erős képviseletre van szükségünk Brüsszelben” – fogalmazott a Néppárt elnöke. Toró T. Tibor hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar pártok egymással versengve nehezen érhetik el külön-külön az EP-be jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, viszont egy magyar többpárti koalíciónak jelentősen megnőnek az esélyei. Az ülésen egyébként Erdélyből az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) vett részt. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2013. november 11.Autonómiatervezet: titkolózik az RMDSZA nyilvánosság teljes kizárásával, önállóan kívánja elkészíteni a Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét az RMDSZ. A szövetség azt tervezi, hogy külső szakértők bevonása nélkül állítja össze a dokumentumot az év végéig. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a tervezetet kidolgozó testület összetételét sem kívánta elárulni hétfőn a Krónikának. „Ez egy belső műhelymunka, és nem szeretnénk, hogy szakértőink a sajtó és egyálalán a közvélemény nyomása alatt dolgozzanak” – fogalmazott a kolozsvári politikus. Kérdésünkre, hogy a kidolgozandó dokumentum miben fog különbözni a korábban benyújtott törvénytervezettől, a főtitkár kitérő választ adott. „A szövetség december végén közvitára kívánja bocsátani tervezetét, addig nem szeretnénk részletekbe bocsátkozni az elképzelést illetően, nem lenne célszerű” – nyilatkozta Kovács Péter. Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy az RMDSZ elfogadja-e a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felajánlotta segítséget a műhelymunkához. Kovács Péter szerint a tervezet beterjesztését megelőző közvita fóruma épp arra jó, hogy a bárki megfogalmazhatja észrevételeit a dokumentummal kapcsolatban. „Az a célunk, hogy a közvitát követően egy olyan tervezetet kívánunk benyújtani, amely a lehető legszélesebb körű támogatottságot élvez” – tette hozzá. Márton Árpád RMDSZ-es képviselőtől annyit tudtunk meg, hogy többen is gondolkodnak a tervezetben felmerülő kérdéseken, a tervezet azonban még nincs olyan fázisban, hogy bármit is mondani lehessen róla. „Amíg konkrét kérdések kapcsán nem születnek döntések, mindenki csak a saját véleményét mondhatja, ebből pedig nagy zűrzavar alakulhat ki, ez nyilván akadályozná a racionális döntéshozatalt”– szögezte le Márton Árpád, aki értesüléseink szerint részt vesz a tervezet összeállításában. Toró: közös szellemi termékre van szükség Toró T. Tibor, az EMNP elnöke szerint az RMDSZ autonómiatervezete akkor lehet sikeres, ha mögéje társadalmi konszenzus építhető, ha a teljes politikai elit a társadalommal összhangban felsorakozik mögéje. „A konszenzust eddig nem sikerült megvalósítani, ám a néppárt továbbra is készen áll arra, hogy részt vegyen az alkotói munkában, szívesen átadjuk az elméleti és a gyakorlati tudást, sőt a tervezet képviseletét, népszerűsítését is vállaljuk, ha egy közös szellemi termékről van szó. Ezt már a nyilvánosság előtt és személyesen Kelemen Hunornak is jeleztem korábban” –mondta Toró. A néppárt elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, óvatosan optimista ebben a kérdésben, mert emlékszik az RMDSZ korábbi autonómia-tervezetekhez való viszonyulására. „2004-ben társaimmal három autonómiatervezetet nyújtottunk be a parlamentben: az Székely Nemzeti Tanács megbízásából a Székelyföld területi statútumát, az EMNT felkérésére egy személyi elvű autonómiára vonatkozó kerettörvényt illetve az erdélyi magyarok személyi elvű kulturális autonómiájának statútumát. Akkor az RMDSZ vezetése nem állt mellénk, ellenezte a parlamentben, a vitában sem sorakozott fel az ügy mellett. Az, hogy mennyire nem gondolták komolyan ezt a kezdeményezést, visszaköszönt 2012-ben, amikor a Székelyföld autonómiastatútuma befejezte parlamenti pályáját, és az RMDSZ szenátorai, élükön Markó Bélával és Frunda Györggyel részt sem vettek azon a szavazáson, ahol pontot tettek az ügy végére” – idézte fel Toró. A politikus szerint az, hogy az RMDSZ kongresszusa úgy döntött, szükség van egy ilyen törvénytervezetre, jelzi, hogy az elmúlt kilenc év nem volt hiábavaló, elérték, hogy a politikai elit az egész társadalommal, a civil közösséggel cselekvően vállalja fel az önrendelkezés ügyét. Toró T. Tibor úgy értékeli, már létezik egy koherens tervezet, amely az Európában működő autonómiaformákra épít, ami már kétszer megjárta a parlamentet, ez kell legyen a kiindulási alap, ezt kellene most tökéletesíteni, bővíteni vagy leszűkíteni. „A lényeg ugyanaz: a közösség által általánosan és titkosan megválasztott köztestületet kell létrehozni, amely a törvényben meghatározott hatáskörök szerint döntési joggal és saját végrehajtó testülettel rendelkezik. Törvénybe kell foglalni a hatásköröket, hogy az ország közigazgatásának saját jogállással szerves része legyen, ne idegen test, és forrásokkal is kell rendelkezzen. Ezek az elvek kell meghatározzák az autonómia intézményrendszerét. Az SZNT által jóváhagyott statútumban ezek részletesen le vannak írva, ezt lehet közelíteni a román kodifikációs technikákhoz és szabályokhoz” – magyarázta Toró, aki szerint külön fejezet vihető be a székelyföldi, de általában a román közösség kulturális autonómiájáról, a jogaikról. Az EMNP elnöke szerint az autonómiatervezet a Székelyek Nagy Menetelésének folytatása lehet, ám egységre van szükség a véglegesítésében és érvényesítésében. Az MPP ismét bejelentkezett A Magyar Polgári Párt már az RMDSZ májusi kongresszusát követően üdvözölte a bejelentést, miszerint a szövetség új autonómiatervezetet akar kidolgozni az idén. „Jobb későn, mint soha” – jegyezte meg Bíró Zsolt. A polgári párt elnöke szerint autonómia témakörben egyértelmű a közakarat, ezt a kérdést most már az RMDSZ sem tudja megkerülni, ezt érezték a májusi kongresszuson, amikor már lezajlott a március 10-ei marosvásárhelyi autonómiatüntetés, de ezt a közakaratot erősítette meg a Székelyek Nagy Menetelése is. „Az RMDSZ tervezete erre a társadalmi igényre nyújt választ” – szögezte le Bíró Zsolt, aki reméli, hogy a dokumentumot még a munkafázisban láthatják. „Nem szeretnénk megvárni a december közepére tervezett nyilvános közvitát, remélem, hogy még előtte aktívan bekapcsolódhatunk a tervezet összeállításába, hiszen összmagyar kérdésről van szó. A Magyar Polgári Párt többször is hangsúlyozta: nemzeti kérdésekben együtt, közösen kell cselekedjünk” – mondta a pártelnök. Bíró ugyanakkor emlékeztetett, az SZNT által összeállított törvénytervezetet jónak tartják, az RMDSZ készülő tervezetéről csak annyit tudnak, hogy a dél-tiroli autonómia modellt veszi alapul. Az MPP elnök emlékeztetett: a Csapó József korábbi SZNT-elnök tervezete is számos elemet emelt be a dél-tiroli modellből, ezeket a székelyföldi sajátosságokkal, a székelyföldi valósághoz igazítva, a történelmi és kulturális gyökerek figyelembevételével egészítette ki. A politikus elmondta továbbá: azt szeretné, ha a tervezeten utólag kellene korrekciókat eszközölni. „Már a közvitára bocsátott tervezet mellett konszenzust kellene kialakítsanak a politikai pártok, az SZNT és a Székelyföld lakossága” – szögezte le Bíró Zsolt. „Nem valószínű a közös műhelymunka” Székely István Gergő politológus nem tartja valószínűnek, hogy az RMDSZ végül bevonja a tervezet kidolgozásába a Magyar Polgári Pártot (MPP), az EMNP-t és az SZNT-t. Ugyannakkor úgy véli, arra sincs túl sok esély, hogy a három politikai szervezet közös tárgyalási platformja, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) újrainduljon, melynek célja eleve az volt, hogy az erdélyi magyar közösség számára fontos stratégiai kérdésekben közös álláspontot alakítsanak ki, amelyre a későbbiekben közös politikai cselekvés építhető. „Mindez csak abban az esetben történhetne meg, ha az RMDSZ ellenzéke jelentősebb támogatottságot tudna felmutatni. Úgy gondolom, az RMDSZ valószínüleg olyan külső szakértőkkel fogja legitimálni a törvénytervezetét, akik nem tartoznak a szövetség holdudvarába” – nyilatkozta portálunknak Székely István Gergő. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton jelentette be: a szövetség december végéig közvitára kívánja bocsátani a Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét, és arra készül, hogy azt a februárban kezdődő tavaszi ülésszak legelején nyújtja be a parlamentben. Kelemen Hunor elmondta, jelenleg szakemberekkel dolgoznak a tervezeten, amely a dél-tiroli autonómiamodellt tekinti kiindulópontjának. Kijelentette, a román társadalom meggyőzése nélkül esélytelen az autonómiaküzdelem. Bíró Blanka Székelyhon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
