|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1950 találat | lapozás: 1-30 ... 1291-1320 | 1321-1350 | 1351-1380 ... 1921-1950 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Borbély László 2011. augusztus 29.Botrány fogadja a székelyföldi SIC-fizetőeszköztNem várt heves ellenállás fogadja a román politikum részéről a székelyföldi SIC-pénzhelyettesítővel kapcsolatos kezdeményezést. Noha a székelyföldi helyi fizetőeszközzel kapcsolatban összehívott szombati, tusnádfürdői egyeztető még csak a kezdeti lépéseket jelenti, a romániai politikusok szemében már maga az ötlet is kiverte a biztosítékot: a SIC-pénzutalványokat van, aki csak viccnek, más viszont egyenesen az ország szuverenitása elleni támadásnak tartja. Bár a valóságban még sehol sincs, ennek ellenére máris alaposan felkavarta a kedélyeket a székelyföldi helyi pénzhelyettesítő fizetőeszköz, a SIC bevezetésének gondolata. A több nyugat-európai ország – többek közt a svájci wig vagy épp a nyugatmagyarországi kékfrank – példája alapján elképzelt székelyföldi fizetési és elszámolási barterrendszer keretében bevezetésre kerülő, s nevében is Székelyföldre utaló SIC pénzhelyettesítő már az életre hívás szándékával is kivívta egyes romániai politikusok ellenszenvét. Románia szuverenitását féltik a SI C-től A SIC-fizetőeszköz, és az ezt kezelő majdani székelyföldi pénzintézetnek tekintett Siculorum Bes-Bank kapcsán tartott szombati, tusnádfürdői megbeszélés körüli heves ellenvélemények – mint Éltes Zoltán Imrétől, a SIC-kezdeményezés ötletgazdájától megtudtuk – nagyon meglepte az érintetteket, s ez rányomta bélyegét a 17 helyi vállalkozóval tartott egyeztető megbeszélésre is. A helyi kezdeményezés elleni legvehemensebb kirohanást Lia Olguţa Vasilescu szociáldemokra szenátor intézte, aki szerint a székelyföldi helyi pénzhelyettesítő ötletét egyenesen a román állam szuverenitás elleni támadásként értékelte. „A román állam szuverenitása elleni közvetlen támadás, mert a nemzeti valuta az állam szuverenitásának egyik eleme, és amikor valamely földrajzi térségben megjelenik egy másik pénznem, ami nem a román lej, akkor napnál világosabb, hogy a román állam veszít szuverenitásából” – fejtette ki még pénteken, azaz még a hétvégi tusnádfürdői találkozó előtt a politikus asszony, külön bírálva az ügy kapcsán Emil Boc miniszterelnököt is, amiért „a lábtörlő szerepét vállalva” nem foglalt még eddig állást a SIC kérdésben. De viccnek nevezte a székelyföldi fizetőeszközzel és bankkal kapcsolatos kezdeményezés Kelemen Hunor, a RMDSZ elnöke is, míg Borbély László, a szövetség politikai alelnöke csak „egzotikus álomnak” titulálta. „Ez egy vicc, nem egy bank. Olyasmiről, amit nem lehet megvalósítani, és aminek semmi értelme nincs, nem mondhatok semmit” – jelentette ki sajtókérdésre válaszolva szombaton Kelemen. Éltes: „erre álmunkban sem gondoltunk” A nem várt heves ellenállás azonban egyelőre nem tántorítja el a kezdeményezőket céljuktól, így mint Éltes Zoltán lapunknak elmondta a szombati munkamegbeszélést szeptember 24-én, Csíkszeredában a társaságuk alakuló ülése fogja követni. „Arra viszont, hogy egy csoport létrehoz egy kereskedelmi társaságot, mely egy pénzhelyettesítő utalványt fog forgalomba bocsátani, s erre ilyen hevesen reagáljanak, még álmunkban sem gondoltuk volna. Nem egy bankjegyről, egy bankjegycímletről van szó, hanem egy olyan pénzhelyettesítőről, mint amilyent a jelenlegi romániai használatban az ételjegyek is betöltenek” – magyarázta Éltes. „A helyi pénz kibocsátásának Európa-szerte vannak előzményei, és sehol nem fordult elő ilyen jellegű fogadtatás, mint nálunk. A gazdasági híreket tanulmányozva, úgy hiszem, a válság java még ezután következik. Ezt próbáljuk kivédeni, erre próbáljuk a lakosságot felkészíteni: ha már nincs pénz a körforgásban, akkor legalább a barterkereskedelem a pénzutalványok révén történhessen. A SIC-pénzhelyettesítő lényegében arra jó, hogy a helyi árukereskedelmet gyorsítva élénkítse a termelést, s a kölcsönös bizalom hatására gyakorlatilag az egész gazdasági életet pezsdítse. Ezt bárkinek fel kellene tudni fogni, aki közgazdasági végzettséggel rendelkezik, vagy csak betekintése is van a gazdasági folyamatokba” – fejtette ki a székelyföldi SIC-pénzhelyettesítőt megálmodó szakember. Nem lesz egyszerű az engedélyeztetés A Hargita Népe kérdésére, hogy a negatív fogadtatás befolyásolja-e a további terveiket, Éltes nem titkolta: máris befolyásolta. Bár a társaságuk bejegyeztetésének akadályoztatásától nem tart, azonban a pénzhelyettesítő kibocsátásához nélkülözhetetlen minisztériumi és jegybanki engedélyek megszerzése kapcsán már érzi, ellenállásba fognak ütközi. „Alaposan ismerem a magyar gazdaságot és a magyar jogszabályozást is. A kékfrank kapcsán például míg az engedélyeztetési folyamat a magyar jegybankon fél év alatt ment át, értesüléseim szerint a Román Nemzeti Bank a véleményezését legkevesebb egy-másfél év alatt adja ki, de az időt akár két évig is elhúzhatják” – teszi hozzá Éltes, így a kezdeményezés engedélyeztetése kapcsán példaként emlegetett soproni kékfrank nevű helyi fizetőeszközzel ellentétben egyáltalán nem számítanak könnyed, hat hónapos átfutási időre. Domján Levente. Hargita Népe (Csíkszereda) 2011. augusztus 29.Szobrot állítottak Domokos Gézának (Zágon ünnepe)Domokos Géza (1928–2007) író, szerkesztő, politikus szobrát avatták augusztus 27-én, szombaton a zágoni Mikes–Szentkereszty-udvarház immár szoborparknak nevezhető kertjében a Zágoni Napok nyitányaként. A folytatásban a száz évvel ezelőtt született, gyermekéveit Zágonban töltő Kiss Manyi (1911–1971) színésznőre emlékeztek. Barabás Tünde, a Mikes Kelemen Művelődési Központ vezetőjének köszöntője után Kis József polgármester megnyitóbeszédében elmondta, még éltében megígérte Domokos Gézának, hogy szobrot állít emlékére, s lám, teljesítette azt. Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke ünnepi beszédében elmondta, 1990-ben együtt indultak a politikai pályán, akkor a parlamentben magyarellenes hangulat uralkodott, ám Domokos Géza bölcsességével, tapasztalatával, türelmével arra intette őket, forróbb fejű fiatalokat, felelős embereknek szóba kell állniuk, tárgyalniuk kell a hatalommal, de nem kell megalkudniuk, és azt, amit lelkünkben hordozunk, lépésről lépésre érvényesítenünk kell. Mindig az első vonalban volt, nem állt félre soha, még akkor sem, amikor kevesen maradtak mellette, mondta a politikus, hozzátéve, Domokos Géza olyan erkölcsi értékeket adott át, amelyekről nem szabad lemondanunk. Tamás Sándor, a megyei tanács és a háromszéki RMDSZ elnöke hangoztatta, Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó alapító igazgatója, az RMDSZ alapítója, első elnöke írástudóként, politikusként mindvégig az értelmes lét lehetőségét kereste, azt, hogy miként lehet hatékonyan cselekedni a magyarságért, társadalomért, hogyan lehet a történelem csapdáiban a közösség számára előnyöket formálni. Olyan ember volt, aki építeni tudott, legfőbb hagyatéka, hogy építenünk kell, intézményeket, emlékhelyeket, múzeumokat, szellemi műhelyeket kell létrehoznunk. Az elnök idézte II. Rákóczi Ferencet: "a lecke ennyi, a magam személye elé helyezem a közügyet", s ezt érvényesnek mondotta Domokos Gézára is, aki, bár nem fogalmazta meg így, de ennek szellemében dolgozott egész életében. A szobrot a polgármester és a tanácselnök közösen leplezte le, megáldotta Balázs Imre római katolikus plébános, nt. Incze Sándor ny. református esperes és Nicolae Hagiu ortodox lelkész. Balázs Imre a Kriterion Könyvkiadót alapító Domokos Gézát méltatta. Incze Sándor arra a Domokos Gézára emlékezett, aki 66 évvel ezelőtt fogadta őket a Székely Mikó Kollégiumban, akinek szeméből a szeretet sugárzott, továbbá hangsúlyozta, Domokos Géza hívő keresztény ember volt, a bentlakásban sokszor ő tartotta a kisebb diákoknak a bibliaórát. Varga Gábor dombóvári szobrász alkotásának megkoszorúzása után Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa megnyitotta a Székely Nemzeti Múzeummal közösen létrehozott In memoriam Kiss Manyi kiállítást, melyet a kúriában berendezett Kiss Manyi-emlékszobában helyeztek el. Elmondta, Zágon és a család mindennél fontosabb volt Kiss Manyi számára: nyaranként vissza-visszatért a székelyföldi faluba, művészete is ebből a talajból gyökerezett. Bár a tárgyak, képek csak halvány lenyomatai lehetnek egy ember életének, egy művész pályája szempontjából mégis konkrét fogódzót jelentenek az emlékek megőrzéséhez. Segíthetnek abban, hogy mind a falu, mind az ide látogató emlékezetében a színésznő, a 20. századi magyar színjátszás egyik legnagyobb tehetsége méltó módon fennmaradjon. A megnyitón közreműködött Zorkóczy Zenóbia előadóművész. Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. augusztus 29.Távozik a környezetvédelmi ügynökség RMDSZ-es vezetőjeVárhatóan ma benyújtja lemondását Nagy József, az Országos Környezetvédelmi Hatóság igazgatója azt követően, hogy a kiotói egyezmény betartását felügyelő bizottság felfüggesztette Romániának a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési egységekkel való kereskedési jogát. Az RMDSZ-es szakember ezt szombaton jelentette be, hozzátéve, hogy nem tartja magát felelősnek a kialakult helyzetért. Nagy József szombaton Sepsiszentgyörgyön közölte, lemond hivataláról, ha sor kerül Románia felfüggesztésére A kiotói egyezmény betartását felügyelő bizottság felfüggesztette Románia jogát, hogy értékesítse fel nem használt szén-dioxid-kvótáját. Az erre vontakozó döntést augusztus 25. és 27. között, Bonnban megtartott ülésén hozta meg a testület, és tegnap hozta nyilvánosságra. Románia felfüggesztését a bizottság a július 6–8. között, szintén Bonnban tartott ülésén javasolták. A szankciót amiatt szabták ki, mivel Románia elmulasztotta idejében elkészíteni az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jelentést, amire a kiotói egyezmény kötelezi. Borbély László környezetvédelmi miniszter elmondta, Romániának 2007-től kezdődően kell jelentést tennie a kiotói egyezmény alkalmazását ellenőrző bizottságnak, ám amikor miniszteri mandátumát átvette, megállapította, hogy ez irányban semmi nem történt, ezért hat tanulmányt rendeltek, melyek azonban csak az év vége felé készülnek el. „2007 óta kötelező jelentést tennünk e bizottságnál a gázkibocsátások felméréséről. Sajnos, elődeim semmit sem tettek, hogy ezt a felmérést tökéletesítsék. Több éve el kellett volna végeznünk ezeket a tanulmányokat, 2010-ben kettőt elindítottunk, és idén további négyet. Ezek összetett tanulmányok, valamennyi folyamatban van, és az év vége felé készülnek el. Május–júniusban indult a vizsgálat emiatt. Remélem, hogy a felfüggesztés nem tart az év végénél tovább” – nyilatkozta Borbély. A miniszter megjegyezte, hogy Bulgária, Görögország és Horvátország is kapott már hasonló felfüggesztést. Nem bíznak Romániában Egy magát megnevezni nem kívánó környezetvédelmi szakember véleménye szerint Románia felfüggesztésének oka az, hogy „nem bíznak abban, a román hatóságok képesek megbirkózni a melegházhatást okozó gázok kibocsátásának megbecsülésével országos szinten. Pontosabban, Bukarest nem volt képes helyesen jelenteni a melegházhatást okozó gázkibocsátások országos adatait, nem tudta elkészíteni ennek ún. leltárát” – magyarázta a szakértő. A melegházhatást okozó gázok 2011-es országos felmérését az Országos Környezetvédelmi Hatóságnak (ANPM) kellett volna elvégeznie. A júliusi előzetes felfüggesztési határozattal egy időben kormányhatározat készült Romániában az ANPM tisztviselői létszámának növeléséről, akik ennek a leltárnak az elkészítésével foglalkoznának, ám eddig még nem minden állást töltöttek be, állítják az intézmény képviselői. Emil Boc kormányfő a múlt héten kijelentette, az ANPM első emberének „fejét akarja”, ha sor kerül Románia felfüggesztésére, valamint egy arra vonatkozó akciótervet, hogyan lehet elkészíteni minél hamarabb a jelentést, ami a szankció visszavonását vonná maga után. Nagy József szombaton Sepsiszentgyörgyön közölte, lemond hivataláról, ha sor kerül Románia felfüggesztésére, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem felelős a kialakult helyzetért. Nagy arra is felhívta a figyelmet, hogy Románia a szankció életbelépése előtt sem élt a fel nem használt szén-dioxid-kvóta értékesítésének a jogával. Csökkenőben az árfolyam A kiotói egyezmény valamennyi aláíró állam számára megállapít egy kvótát, megszabva, hogy az illető ország milyen mennyiségű gázkibocsátásra jogosult. Azon országok, melyek a megengedettnél kevesebb üvegházhatású gázt engednek a légkörbe, kvótájuk fel nem használt részét eladhatják olyan államoknak, melyek nem tudják betartani a kiotói egyezményben vállalt kötelezettségeiket. Amennyiben Románia elkészítette volna a jelentést, most 300 millió szén-dioxidkibocsátáscsökkentési egységet tudna értékesíteni. Borbély László elmondása szerint ennek jelenlegi értéke 1,8 milliárd lej, ugyanakkor Florentina Manea, a környezetvédelmi minisztérium klímaváltozással foglalkozó igazgatóságának vezetője csak 1,5 milliárd lejre becsüli az elmaradó bevétel értékét. Florentina Manea idén áprilisban arról beszélt, hogy Románia olyan országokkal tárgyal e jogosítványok eladásáról, amelyek nem teljesítették a kiotói egyezményben vállalt kötelezettségeiket, mint például Japán, Spanyolország, Portugália vagy Kanada. „Jó lenne, ha 2012-ig eladnánk ezeket a jogosítványokat, mert nem tudni, hogy át lehet-e vinni őket a következő évre. Reméljük, lesz konkrét üzlet az elkövetkező időszakban” – mondta akkor Manea. A felfüggesztéstől függetlenül Románia már eddig is nagy összegű bevételtől esett el, ugyanis két év leforgása alatt a szén-dioxidkibocsátáscsökkentési egységek eladási ára két év leforgása alatt a felére esett. Krónika (Kolozsvár) 2011. augusztus 29.Sic: vicc vagy pénz?Nem csak az RMDSZ vezetői, hanem Tusnádfürdő MPP-s polgármestere is elhatárolódott a hét végén a „székely pénz” bevezetésének gondolatától, amelyet a román politikusok a magyar szeparatista törekvések újabb bizonyítékaként kommentáltak Ebben szerepet játszhat, hogy a kezdeményezés annak a tusnádi Éltes Zoltán vállalkozónak a nevéhez fűződik, aki tavaly új magyar párt megalakítását hirdette meg Erdélyi Erő néven. Az alakulat egyebek mellett a Szent Korona tanaira épít, és azt hirdeti, hogy 2030-ra az „erdélyi civilizációt” svájci színvonalra emeli. E színvonal elérésének egyik eszköze lenne Éltes Zoltán szerint a Sic nevű pénzhelyettesítő utalványok bevezetése, egyelőre csak Hargita megyében. A vállalkozó első lépésként Siculorum-Bes Bank néven többedmagával pénzintézetet hozna létre, az abba belépő vállalkozók és magánszemélyek egymás közti üzletkötésekben és elszámolásokban Sic-et használhatnák mint csereeszközt. „Olyan közösségi pénzintézetet akarunk létrehozni, ahol a pénzünk és megtakarított anyagi, valamint szellemi javaink is biztonságban vannak, és gyarapodnak” – magyarázta korábban a szekelyhon.ro-nak Éltes Zoltán, akit tegnap lapunknak a kezdeményezést népszerűsítő honlapon feltüntetett telefonszámok egyikén sem sikerült elérni. Tájékoztatása szerint a Sic pénz lehetőséget adna a tagok közötti cserekereskedelemre, ugyanakkor Székelyföld egyfajta jelképévé is válhatna, mivel azon a térség hírességeinek portréi lennének láthatók. Az egysicest például Bethlen Gábor erdélyi fejedelem arcképe díszítené. Szándékaik szerint a bankalapítók szeptember végén véglegesítenék az új pénzintézet működései szabályzatát, ám előtte szűk körű találkozót terveztek szombatra egy tusnádfürdői csárdában. A hét végi találkozó azonban vélhetően nem jött létre, mert a vendéglő tulajdonosa, Albert Tibor polgármester lefújta a rendezvényt. Az elöljáró a Mediafaxnak arra hivatkozott, hogy a sajtóból tudta meg, mi a találkozó célja. „Éltes Zoltán két hete megkért arra, hogy a csárdámban összejövetelt tarthasson, ám a rendezvény témáját nem árulta el. Amikor megtudtam, miről van szó, megtiltottam, hogy belépjen a vendéglőmbe” – számolt be a történtekről Albert. A polgármester hangsúlyozta: nem ért egyet az új pénznem bevezetésével és az új bank létrehozásával, Éltes Zoltánt pedig „kétes személynek” tartja. Az RMDSZ szövetségi elnöke, Kelemen Hunor viccnek, politikai alelnöke, Borbély László pedig „egzotikus vágyálomnak” nevezte Éltes Zoltán kezdeményezését. „Bankókról nem lehet szó, hiszen ezt a román törvények tiltják. Ha jól értettem, ilyesmire volt precedens Svácjban és Magyarországon. Ez azonban még csak székelyföldi vállalkozók vágyálma. Higgyék el, senki nem akarja megszűntetni a román lejt az ország területén” – magyarázta a román újságírók kérdésére szombaton Borbély László. A politikai alelnök által emlegetett egyik precedens a Magyarországon már évek óta használatos soproni kékfrank: ez egy olyan utalvány, más néven pénzhelyettesítő, amely biztosítja a gazdasági kapcsolatban levő szövetkezeti tagok között a hivatalos fizetőeszköz (forint) nélküli elszámolásokat. A Wikipédia szerint a svájci WIR helyi számlapénz-rendszer az egyik legrégebbi a világon, ami hetven éve működik: a WIR Bank és a hozzá kapcsolódó helyi fizetőeszköz, a WIR eredetileg 16 taggal indult az 1929-es világválság után. A rendszer a vásárlóerő megteremtését teszi lehetővé saját kibocsátású pénzhelyettesítővel, amit egy 60 ezer résztvevőből álló nemzeti üzleti kör biztosít. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. augusztus 29.„Lefejezte” az RMDSZ-es ügynökségvezetőt Emil Boc„Úgy bántak el velem, mint Vlad Ţepes idején” – fogalmazott az ÚMSZ-nek Nagy József, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnöke annak kapcsán, hogy Emil Boc miniszterelnök lemondásra szólította fel az RMDSZ-es tisztségviselőt. A kormányfő mulasztással vádolta Nagyot amiatt, hogy nem készültek el azok a jelentések, amelyeket Romániának a Kiotói Egyezmény értelmében az illetékes nemzetközi intézményeknek kell továbbítania, és amelyek lehetővé teszik, hogy Bukarest eladhassa szédioxid-kibocsátási kvótafölöslegét más országoknak. Nagy József lapunknak elmondta, ma benyújtja a lemondását a miniszterelnöknek, bár nem tartja magát hibásnak a kialakult helyzetért. „Téves információk alapján, elhamarkodottan kiáltott ki hibásnak a kormányfő, aki mindenáron a lábamnál akarja látni a fejemet” – fejtette ki a Környezetvédelmi Ügynökség elnöke. Nagy szerint az elmarasztalás olyan adatok miatt született, amelyeket 2009-ben kapott meg az ügynökség, amikor nem ő volt a kormányintézmény vezetője, és 2010-ben kellett átküldeni. Ráadásul Nagy József szerint szerkezeti problémák is vannak a folyamatban, ugyanis a begyűjtött adatokat az ügynökségnek úgy kellene továbbítania az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) illetékes testületéhez, hogy azt megelőzően szakcéggel kellene auditáltatni a jelentést, ami nem történik meg. A kormányfői elmarasztalás azt követően született meg, hogy a kiotói egyezmény betartásáért felelős nemzetközi testület egy hónappal ezelőtt figyelmeztető jelleggel megvonta Romániától a légszennyezési kvóta adásvételére vonatkozó engedélyt. A Boc-kabinet adatai szerint 3, az ellenzék szerint 18 millárd eurós bevételtől esik el az ország a kialakult helyzet miatt. Szintén elődei felelősségét firtatta a kérdésben a román sajtó által megszólaltatott Borbély László környezetvédelmi miniszter, aki elmondta: elfogadja Nagy József lemondását, de a hibásokat azok között kell keresni, akik 2007-től 2010 elejéig vezették a szaktárcát. „Nem szeretek ujjal mutogatni másokra, de elődeim a környezetvédelmi minisztériumnál nem tettek semmit a szabályok betartásáért, a kialakult helyzetért őket terheli a felelősség” – fogalmazott Borbély, aki jelezte: van már elképzelése arról, hogy ki vehetné át Nagy József helyét az ügynökségnél. A tárcavezető elmondta: hat elemzést kellett volna elvégezni, ebből kettő azóta elkészült, mióta Nagy átvette a minisztérium vezetését, négyet pedig év végéig fejeznek be, így – a hiányzó hatástanulmányok benyújtása után – decemberben Románia újra kereskedhet a „kvótapiacon”. Az eddigi kereskedést viszonylagos siker jellemezte, Gyergyószentmiklós távfűtésének korszerűsítése például a dán kormánnyal kötött kvótaüzlet révén vált lehetségessé. Románia legfontosabb üzleti partnerei ezen a területen Japán, Spanyolország, Portugália és Kanada. Borbélynak az elődei felelősségére vonatkozó kijelentésével kapcsolatosan Korodi Attila parlamenti képviselő – aki az említett periódusban leghosszabb ideig, 2007-ben és 2008-ban összesen 22 hónapig vezette a környezetvédemi tárcát – lapunknak leszögezte: Borbély Lászlónak alig két hónapja hiányzik ahhoz, hogy mandátuma hosszúságában beérje őt. „Ennél többet nem kommentálom a dolgot” – tette hozzá Korodi. S. M. L. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. augusztus 30.Nagy megy, Abos jönKinevezte a lemondatott RMDSZ-es tisztségviselő utódját a kormányfő Abos Gábort, a Környezetvédelmi Őrség eddigi főfelügyelő-helyettesét nevezte ki tegnap Borbély László környezetvédelmi miniszter javaslatára Emil Boc miniszterelnök az Országos Környezetvédelmi Ügynökség élére. Abos Nagy Józsefet váltja a tisztségben, aki szintén tegnap nyújtotta be lemondását, azután, hogy a tisztségviselő a hétvégén jelezte már lemondási szándékát. Mint arról az ÚMSZ tegnapi számában hírt adtunk: Nagynak amiatt kellett távoznia, hogy nem készültek el azok a jelentések, amelyeket Romániának a Kiotói Egyezmény értelmében az illetékes nemzetközi intézményeknek kell továbbítania, és amelyek lehetővé teszik, hogy Bukarest eladhassa széndioxid-kibocsátási kvótafölöslegét más országoknak. Borbély László tegnap a minisztérium székhelyén tartott sajtótájékoztatóján jelentette be Abos jelölését. Borbély leszögezte: a jelentések elkészítésével kapcsolatos mulasztások 2007-re nyúlnak vissza, és amikor ő átvette a tárca vezetését, azzal szembesült, hogy a jelentések leadásához szükséges, mintegy félmillió euró összértékű, összesen hat szakmai tanulmányból egy sem készült még el. Ugyanakkor a miniszter szerint 2009-ben az is akadályozta a munkát, hogy a pénzügyi és a környezetvédelmi tárca akkori vezetői nem tudtak megegyezni a szükséges törvénymódosításokról, amit Borbély mandátumának első öt hónapja után már sikerült is tisztázni. „A miniszteri mandátumom ideje alatti első költségvetési kiegészítés után elkészült két tanulmány, és idén augusztusban jelentettük is ezt az előrelépést. Ennek ellenére nem sikerült elkerülni a kvótatranzakciók ideiglenes leállítását” – magyarázta Borbély, aki szerint „nem világvége” ez az állapot, nem veszett el semmi, hiszen a szeptemberben leadandó jelentés után decembertől remélhetőleg feloldják a tilalmat a nemzetközi intézmények. „Addig is lehet tárgyalni a kvóták adásvételéről, csupán magukat a tranzakciókat kell néhány hónappal elhalasztani” – tette hozzá a miniszter. Borbély szerint egyébként a széndioxid-kibocsátási nemzetközi kvótapiac jelenleg nem túlságosan dinamikus, egyetlen országnak sem sikerült nagy mennyiségben áruba bocsátania ezeket a kvótákat, amelyekből Romániának 300 millió egység áll rendelkezésére. „Jelenleg egységenként 4-5 eurós piaci árról lehet beszélni, ami a két-három évvel ezelőtti érték alig egyharmadának felel meg” – tájékoztatott a miniszter. Mint arról lapunk beszámolt, Borbélynak az elődei felelősségére vonatkozó kijelentésével kapcsolatosan Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter leszögezte: Borbély Lászlónak alig két hónapja hiányzik ahhoz, hogy mandátuma hosszúságában beérje őt. „Ennél többet nem kommentálom a dolgot” – tette hozzá Korodi. Borbély tegnap kérdésünkre kifejtette: nem akar ujjal mutogatni senkire, de mindenkinek vállalnia kell a felelősséget azért, amit akkor tett, amikor miniszter volt. „Tudtommal az előkészítési munka el volt végezve, és a 2009-es időszak volt az, amikor leálltak a dolgok” – tette hozzá. Abos Gábor, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség frissen kinevezett elnöke az Agerpres hírügynökségnek tegnap kifejtette: mandátumában „prioritást élvez azoknak az okoknak az azonosítása, amelyek miatt a Bukarestet elmarasztaló döntés megszületett, illetve azok elhárítása”. S. M. L. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. augusztus 31.Nem adják fel: sétáló tiltakozás a MOGYE-ért„Ha kell, a román nemzeti ünnepen is itt leszünk a város főterén, és kettesével sétálva tiltakozunk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar diákokat és tanárokat érő etnikai diszkrimináció ellen” – jelentette ki a Krónika megkeresésére tegnap Ádám Valérián. A Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára immár nyolcadik napja rója többedmagával Vásárhely főbb utcáit, figyelemfelkeltő feliratokat viselve fehér orvosi köpenyén és narancssárga ernyőjén. „Magyar intézeteket akarunk a MOGYE-n!”, „Az egyetemi autonómia nevében nem sérthetők meg az ország többi törvényei”, „A tanügyi törvényt nem vitatjuk, hanem végrehajtjuk”, „Egyenlőséget a MOGYE-n” – csak néhány azon jelszavak közül, melyek nyomtatott formában kaptak helyet a naponta sétáló, mintegy tizenöt fiatal öltözékén. A civil szervezet azok után volt kénytelen ezt a nem mindennapos tiltakozó formát választani, miután – mint arról lapunkban beszámoltunk – a polgármesteri hivatal előbb a főtéri körmenetet tiltotta be, majd a tájékoztató sátor felállítását akadályozta meg. „Az első nap a helyi rendőrök belénk kötöttek, de nem tudtak egyetlen olyan törvénycikkelyt sem felmutatni, amely alapján egy sétáló embernek meghatározható lenne az öltözéke” – mondta el Ádám Valérián. Éppen ezért a RMOGYKE aktivistái – akik többnyire az intézmény volt és jelenlegi diákjai közül kerültek ki – mindössze kettesével járják az utcákat, hogy a hatóság emberei még a gyülekezési törvényre hivatkozva se köthessenek beléjük. A járókelőknek így is alkalmuk nyílik a tiltakozó szlogenek komótos elolvasására. Az első hét mérlegéről a RMOGYKE-titkár lapunknak elmondta, az utcán sok magyar ember gratulál, és kitartást kíván. Hasonlóan járt el az intézmény több tanára is, akik telefonon köszönték meg a fiatalok bátor kiállását. Ezzel szemben a románok általában ellenszenvvel fogadják a különös tüntetőket, és olykor sértő megjegyzéseket tesznek, vagy tendenciózus kérdésekkel fordulnak hozzájuk. „Ilyenkor elmagyarázzuk, hogy közel fél évszázaddal ezelőtt az egyetem magyar oktatói mekkora erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az egyetlen tollvonással létrehozott román tagozat működőképes legyen. Azt is elmondjuk, hogy a magyar tagozat létrehozása nem csorbítja a románság érdekeit. A legtöbben csendben hallgatják végig, majd szégyenkezve távoznak. Persze olyan járókellő is akadt, aki irredentizmussal vádolt bennünket, sőt az egyik kifejtette, hogy a magyar oktatás kiteljesítése egy újabb lépés lenne Erdély Magyarországhoz való csatolása folyamatában” – tette hozzá nevetve Ádám Valérián. Ennél sokkal kellemetlenebbnek bizonyult az az eset, amikor a sétáló fiatalokat néhány román suhanc szinte egy órán keresztül követte, és folyamatosan az 1990 fekete márciusában divattá vált magyarellenes „Afară, afară cu ungurii din ţară!” jelszót skandálta. (Oktatási fórum a MOGYE-ről. Pénteken egész napos fórum keretében vitatják meg a romániai magyar felsőfokú anyanyelvű oktatás helyzetét a marosvásárhelyi Bernády Házban. Borbély László, az RMDSZ politikai elnöke által kezdeményezett tanácskozáson Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Kelemen Atilla parlamenti képviselő is részt vesz, de számítanak a MOGYE, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia EMTE és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem vezetőinek a jelenlétére is. Az eredeti program szerint az orvosi egyetem két helyettes rektora, Nagy Örs és Brânzaniuc Klára tart előadást az intézményben kialakult helyzetről.) Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár) 2011. szeptember 1.Hatékonyabbá tenné külügyi tevékenységét az RMDSZBorbély László politikai alelnök vezetésével kedden, Bukarestben ülésezett az RMDSZ külügyi tanácsa. A találkozó napirendjei között szerepelt a szövetség és az európai intézmények, valamint az Európai Néppárt közötti kapcsolatrendszer kiszélesítése, illetve elmélyítése. A bukaresti tanácskozás kiemelt témája a kisebbségi tematikájú európai állampolgári kezdeményezés elfogadására vonatkozó ütemterv kidolgozása volt. A szeptemberben elkezdődő folyamat lebonyolítása céljából, az RMDSZ szakértői csoportot jelöl ki, melynek tagjai európai szakemberekkel közösen dolgozzák ki a kezdeményezés szövegét, illetve terjesztik az Európai Bizottság elé. „Azt hiszem nem túlzok, ha azt állítom, hogy egy történelmi jelentőségű kezdeményezésről beszélünk. Gyakorlatilag arról van szó, hogy amint az általunk javasolt szöveget az EB-ben elfogadják, Európa bármely állampolgára, egyénileg kezdeményezhet kisebbségi tematikában különböző intézkedéseket. Egyelőre a folyamat elején vagyunk, de úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy hogyan indítunk” – fogalmazott Borbély László politikai alelnök a tanácskozás végén. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kezdeményezés eredményes kivitelezése érdekében az RMDSZ több európai kisebbségi képviselővel folytat a közeljövőben tárgyalást ebben a témakörben. A keddi ülésen áttekintették a következő időszak fontosabb nemzetközi eseményeit, illetve terítékre került az EPP 2011-es Marseille-ben sorra kerülő kongresszusa is. Ami a napi teendőket illeti, a külügyi tanács tagjai megegyeztek abban, hogy hatékonyabbá kell tenni a kommunikációt az ország határain belül, de nagyobb hangsúlyt kell fektetni az Európában, de a világ többi részében működő magyar szervezetekkel való kapcsolattartásra. (hírszerk.) Transindex.ro 2011. szeptember 2.Tőkés Eckstein-Kovács Péter lemondását követendő példának nevezte –Péntek délelőtt nagyváradi EP-irodájában sajtótájékoztatót tartott Tőkés László európai parlamenti alelnök és Szilágyi Zsolt kabinetfőnök. Felvázolták az EP-alelnök főbb célkitűzéseit. Szilágyi Zsolt kabinetfőnök elmondta: mivel lezárult egy időszak, és elkezdődött az Európai Parlament őszi ülésszaka, fontosnak tartották, hogy összefoglalják Tőkés László eddigi EP-képviselői és alelnöki tevékenységét, és felvázolják a főbb célkitűzéseket. Szerintük a következő tárgykörök és ügyek képezik ezek lényegét: a nemzeti és keresztény értékek képviselete, a kelet-közép-európai rendszerváltoztatás előmozdítása, a kisebbségi közösségi jogok kivívásáért folytatott küzdelem egy európai kisebbségvédelmi rendszer kialakítása távlatában, a kárpát-medencei magyarság érdekeinek védelme a közép-európai nagyrégió helyreállítása és kiépítése keretében, az üldözött keresztények és kisebbségi közösségek védelme, a Lisszaboni Szerződés vallási párbeszédre vonatkozó 17. cikkelyének az életbeléptetése, illetve az intézményes európai-egyházi kapcsolatok kiépítése, a nyugat-balkáni és a keleti partnerséghez tartozó országoknak az EU-hoz történő csatlakozásának támogatása, Románia schengeni övezethez való csatlakozásának az elősegítése és az országhatárok átjárhatóságának munkálása, a cigányság jogainak védelme és emancipációja az európai cigánystratégia létrehozása és életbe léptetése által, a közvetlen polgári demokrácia eszközrendszerének kialakítása az állampolgársági kezdeményezés elfogadásával és alkalmazásával, valamint az európai környezetvédelem globális kitekintésű érvényesítése a cián alapú bányakitermelés betiltásával (Verespatak). Egyaránt képviseli Tőkés László hangsúlyozta: az Európai Parlamentben egyaránt képviseli a magyar és a romániai érdekeket. „Szívügyének” tekinti Románia schengeni csatlakozást, de ugyanúgy felvállalta a magyar érdekképviseletet is, például az anyaország féléves EU-elnöksége alatt. Úgy fogalmazott: számára természetes, hogy magyarként a magyar nemzeti, román állampolgárként pedig Románia érdekeit képviseli, hiszen e két ügy egy egyesült Európában nem lehet ellentétben egymással. Ugyanakkor pozitív politikai konjukturának nevezte, hogy a néppárti frakciónak a tagja, mely tömörülésnek Schmitt Pál és Traian Băsescu államelnökök is a hívei, illetve a PDL és az RMDSZ EP-képviselői is ezen csoport széksoraiban foglalnak helyet. A volt püspök magyar-magyar összefogásra buzdított, mert megítélésében ez „categoricus imperativus”, azonban szerinte „nem fog menni, ha folytatódik az RMDSZ verespataki politikája, amit Kelemen Hunor és Borbély László, az RMDSZ vezető emberei testesítenek meg, ha továbbra is a hatalom fogságában maradnak, ha gátolják az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, és ha a magyar nemzetpolitika ügyében nem tisztázzák álláspontjukat”. Újságírói kérdésre válaszolva az EP-alelnök követendő példának nevezte Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos lemondását, meglátásában ezen tettével indirekt módon az RMDSZ opportunista és megalkuvó politizálására figyelmeztetett, mellyel nagy károkat okoz az erdélyi magyarságnak. Tőkés László Verespatakkal kapcsolatban megjegyezte: az európai regionalitás szellemében elképzelhetetlen lenne, hogy a fővárosban hozzanak egy ilyen jelentős, az egész Kárpát-medence szempontjából fontos döntést, anélkül, hogy megkérdeznék a helybélieket. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro. Erdély.ma 2011. szeptember 3.Kihasználni az esélyeketNehéz a törvényt alkalmazni Az anyanyelvi oktatás esély és szükségesség. Élünk-e a lehetőséggel? E kérdés köré szerveződött az a tanácskozás, amelyet a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kezdeményezett a romániai kisebbségi oktatás képviselőivel. A marosvásárhelyi Bernády Házban tartott szemináriumon az alapkérdésre Tonk Márton egyetemi docens, a Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti Karának dékánja adott választ: véleménye szerint az esélyeket nem tudtuk kellőképpen kihasználni. Ugyanakkor ő fogalmazta meg, hogy egy ernyő alá, egy konzorciumba kellene összefogni a különböző egyetemeken folyó magyar oktatást, ami számottevő előnyökkel járna. A kérdés az, hogy ki teszi meg ennek érdekében az első lépést. A teljes körű anyanyelvi felsőoktatás mindenképpen megilleti az 1,6 milliós romániai magyar közösséget, amely az anyanyelvi oktatás és felsőoktatás terén évszázados hagyományokkal rendelkezik Erdélyben – hangzott el a tanácskozást vezető Borbély László miniszter beszédében, aki ismertette az új tanügyi törvény nyújtotta lehetőségeket az anyanyelvi oktatásban. Ezt hangsúlyozta a későbbiekben Markó Béla miniszterelnök-helyettes is, aki szerint a közoktatási törvény az eddigi jogszabályok közül a legjobb, mivel kizár mindenféle hátrányos megkülönböztetést. Ugyanakkor, mint minden reform esetében, gyakorlatba ültetése nehézségekkel, ellenkezéssel jár, és fontos szempontot jelent, hogy sikerül-e a többség támogatását megnyerni. A többség viszonyulása azonban nem jelentheti azt, hogy az egyetemi charták kidolgozásakor el lehet tekinteni a törvény előírásaitól. Az egyetemi szenátusnak – és itt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre utalt – azt kell eldöntenie, hogy hány intézetet (főtanszéket hoz létre) és nem a visszautasítását annak, amit a jogszabály világosan leszögez. Annál is inkább, mivel a MOGYE 1945-ben éppen a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti oktatás érdekében jött létre – hangzott el Nagy Örs rektorhelyettes beszédében, aki a magyar tagozat fokozatos elsorvasztásának történetét vázolta fel, továbbá azt a folyamatot, ami a rendszerváltás után kezdődött és pozitív eredményekkel járt a helyek számát illetően, de nem oldotta meg az oktatói utánpótlást. A rektorhelyettes hivatkozott a törvényre és arra a szándéknyilatkozatra, amelyben a magyarországi orvosi egyetemek vezetői a hiányzó tanszemélyzet pótlására és a tudományos munka támogatására ígértek segítséget. Csakhogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészet Egyetemen nincsenek akkreditálva a magyar magyar oktatási programok, ez az egyik szempont, amiért a szenátus nem szavazta meg, hogy az új működési szabályzatban szerepeljen az önálló magyar oktatási vonal – jelentette be Brânzaniuc Klára tudományos rektorhelyettes, aki nem tudott válaszolni Borbély László azon kérdésére, hogy mi akadályozta meg az egyetem szenátusát abban, hogy a törvény értelmében létrehozzák a magyar vonalat alkotó főtanszékeket. Mint később kiderült, a másik két multikulturálisnak nyilvánított egyetem, a kolozsvári Babes-Bolyai és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem idejében elindította a magyar szakok akkreditálására vonatkozó folyamatot. Ez Magyari Tivadar rektorhelyettes szerint lehetővé tette a BBTE magyar tagozatának oktatásszervezési önállóságát, csakhogy szétszórttá, sérülékennyé vált a felaprózódott magyar vonal. Hogy valóban nem egyszerű a közoktatási törvény előírásainak gyakorlatba ültetése, ezt erősítette meg Béres András, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára. Bár idejében felkészültek a törvény alkalmazására, s az egyetem új felépítésére két változatot is kidolgoztak, az új chartát visszautasította a közoktatási miniszter. A Sapientia egyetem a MOGYE-val ellentétben előkelő helyen áll a kutatásban elért eredmények terén, de intézményi akkreditációját egy év elteltével sem foglalták törvénybe, ami egy sor előnytől fosztja meg az felsőoktatási intézményt – hangzott el Székely Gyula dékán beszámolójában. Az előadásokhoz sokan hozzászóltak, s a tanácskozás alatt a Romániai Magyar Orvosképzésért Egyesület tagjai tüntettek a Bernády Házban. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2011. szeptember 7.„Konstruktív hozzállást ígér az RMDSZ-nek a PDL a kisebbségi jogok kapcsánA Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ egyaránt határozottan ellenzi a levélben szavazás bevezetését, amelyet a nagyobbik kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) szorgalmaz – derült ki a legnagyobb ellenzéki párt és a jelenleg kormányon levő magyar szervezet vezetői közötti keddi találkozón. Victor Ponta, a PSD elnöke a találkozót követően elmondta, hogy az RMDSZ támogatását kérte a levélben szavazás bevezetésének megakadályozásához. „Felhívtam a figyelmet a választási csalás azon, legsúlyosabb formájára, amelyet a PDL, személy szerint pedig Teodor Baconschi külügyminiszter tervez, nevezetesen a diaszpórában élők szavazatainak ellopására” – jelentette ki Ponta. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte: a szövetségnek komoly fenntartásai vannak a levélben szavazással szemben. „Komoly fenntartásaink vannak, és ha az RMDSZ-ben még nem is alakult a hivatalos álláspont erről a kérdésről, már beszéltem párttársaimmal, és nagy többségük nagyon vonakodik. Sohasem mondtuk, hogy egyetértenénk a javasolt szavazási módszerrel, fenntartásaink nagyon erősek” – hangoztatta Kelemen. Mint arról beszámoltunk, Teodor Baconschi azzal próbálta meg alátámasztani a levélben szavazás szükségességét, hogy ily módon a határon túl élő románok számára is biztosítható a lhetőség, hogy éljenek állampolgári jogukkal. A PDL májusi kongresszusán ugyanakkor úgy nyilatkozott, ezzel akár egymillió szavazatot is szerezhet a PDL. Az ellenzék ennek nyomán attól tart, hogy a PDL így szeretné elcsalni a jövő évi választásokat. Kelemen arról is beszélt, a szintén a PDL által szorgalmazott alkotmánymódosítás nem valósítható meg a jelenlegi parlament mandátuma alatt, mert a kormányoldalnak nincs kétharmados többsége. Ponta is leszögezte: a jelenlegi parlament nem módosíthatja az alkotmányt. Emil Boc: tíz régió is lehet Emil Boc kormányfő szerint a koalíció jövő heti, keddi ülésére már tudható lesz, hogy megvan-e a konszenzus a választások összevonásáról. A miniszterelnök hétfőn este elmondta, addig a koalíciós pártok mindegyike megvitatja az erre vonatkozó javaslatot. A közigazgatási átszervezés kapcsán kifejtette, arról ugyan a koalíció tagjai eltérően vélekednek, de a PDL hajlandó módosításokat is elfogadni, például arra vonatkozóan, hogy az államfő által javasolt nyolc nagyrégió helyett tíz jöjjön létre. Az RMDSZ elnöke elmondta, a találkozón a nemzeti kisebbségek jogai is szóba kerültek. Leszögezte: a kisebbségi jogokat a parlamentben elfogadott törvényekkel kell szavatolni, olyanokkal, amelyek akkor is hatályban maradnak, ha az RMDSZ nincs kormányon. Közölték, hogy a PSD részéről konstruktív hozzáállást várnak el a kisebbségi jogok kapcsán, amire az ellenzéki párt ígéretet is tett. Az RMDSZ-t egyébként Kelemen Hunor, Máté András, Markó Béla, Borbély László és Fekete Szabo András, a PSD-t pedig Victor Ponta, Liviu Dragnea, Viorel Hrebenciuc, Ilie Sârbu és Mircea Duşa képviselte a tegnapi találkozón. Kelemen Hunor a találkozó kapcsán elmondta: hétfőn beszélt Emil Boc miniszterelnökkel, aki megértette, hogy természetes, a hatalom és az ellenzék közötti párbeszédről van szó, így nincs szó a kormánykoalíció felbontásáról. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a koalícióban sikerül megállapodásra jutni a választási renszer átalakításáról ésa választások időpontjáról, és ismét leszögezte: az RMDSZ csak olyan választási rendszert tud elfogadni, amely biztosítja az arányos képviseletet a kisebbségek számára. Az RMDSZ koalíciós partnere érdemben nem nyilvánított véleményt a szövetség és az ellenzéki párt közötti találkozóról: Sever Voinescu, a Demokrata-Liberális párt szóvivője csupán annyit mondott: mindenki azzal találkozik, akivel úgy gondolja, hogy megéri. Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár) 2011. szeptember 16.RMDSZ: megoszták a magyarságotÚjabb MPP jött létre az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése révén – szögezte le lapunk kérdésére Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. A politikus úgy véli, Tőkés Lászlóval az élen az új párt kezdeményezői megosztják, gyengítik a magyarságot, és a parlamenti képviselet is veszélybe kerül. A Háromszék kérdésére, hogy az RMDSZ lehetségesnek tartja-e az együttműködést az új alakulattal, Borbély azt válaszolta: ez még nyitott kérdés, előbb Tőkésnek kellene tisztáznia, hogy mit akar. Szerinte sok múlik a helyi vezetőkön is, helyi szinten máris vannak példák az együttműködésre, úgy néz ki, Marosvásárhelyen sikerül közös polgármester- és megyeitanácselnök-jelöltet állítaniuk. Kérdésünkre, hogy az új párt létrehozása milyen hatással lesz az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum további sorsára, Borbély úgy vélte, nehezebbé válik az együttműködés, inkább a testületen belül kellett volna megvitatni a kérdéseket, mintsem új pártot létrehozni. (Farcádi) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. szeptember 18.Toró Tibor válasza Markó Béla SZKT-n elhangzott nyilatkozatáraár megszoktuk, hogy az utóbbi időben akárhányszor alkalma van rá, Markó Béla volt RMDSZ-elnök leleplez egy újabb – többnyire Magyarország felől érkező – veszélyforrást, amely jövőnket fenyegeti. Hol a kedvezményes honosítás és a magyar állampolgárság iránti erdélyi tömegigény, hol a külhoni magyar állampolgároknak megadott szavazati jog váltja ki aggodalmát. Legutóbb az RMDSZ SZKT ülésén elhangzott beszédében pedig az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzésében vélte felfedezni az újabb, ismételten az Orbán Viktor vezette kormány számlájára írt veszélyt. Bár mi a legnagyobb veszélyt az erdélyi magyarok jövőjére a megalkuvó, korrupcióra hajlamos és emiatt a zsarolásokkal szemben kiszolgáltatott politikai vezetőkben látjuk, akik azt hiszik, hogy két választás között bármit büntetlenül megtehetnek, úgy, hogy közben folyamatosan a magyar egységért aggódnak, Markó Bélának jogában áll költői képeivel ezen aggodalmának hangot adni. Az azonban különösen cinikus és kétes ízlésre vall, ahogyan a Magyarországról érkező politikai ciánszennyezés metaforáját használja annak a kormánynak a miniszterelnök-helyetteseként, amely két RMDSZ-es miniszter, Kelemen Hunor és Borbély László aktív segédletével készül zöld utat adni a verespataki aranybánya-beruházásnak, annak ellenére, hogy két másik magyar képviselő, Áder János és Tőkés László javaslatára az Európai Parlament nemrég fogalmazott meg tiltást a ciántechnológián alapuló aranykitermelésnek. Ha lenne tétje, felszólítanánk, kérjen elnézést és vonja vissza. Mint ahogy a legutóbbi, a magyar-magyar párbeszéd és együttműködés haszontalanságára vonatkozó nyilatkozatát is. De nem látjuk értelmét. Így csak arra kérjük, hasonló megnyilvánulásaival ne nehezítse azok törekvéseit, akik nem a párbeszéd ellehetetlenítésén, hanem annak elősegítésén és egy új, a kirekesztő egységdemagógia helyett a sokszínűségen és az összefogáson alapuló erdélyi magyar politikai képviselet kialakításán dolgoznak. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnöke Kolozsvár, 2011. szeptember 18. Erdély.ma 2011. szeptember 19.Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők TanácsaA 2012-es választások, az ország újrafelosztása, a verespataki bányaprojekt és az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése volt a fő téma a szombaton Marosvásárhelyen megtartott SZKT- ülésen. Kelemen Hunor szövetségi elnök hangsúlyozta, minden magyar számít, az RMDSZ az arányos képviseletet tartja fontosnak a választási rendszer szempontjából. Még az ülés megkezdése előtt leszavazták Eckstein Kovács Péter Verespatakra vonatkozó határozattervezetének napirendre tűzését, aminek értelmében az SZKT határozatot hozott volna arról, hogy az RMDSZ elutasítja Románia területén a ciántechnológián alapuló bányászatot. A szavazást követően hangzott el Kelemen Hunor szövetségi elnök négy fő kérdést érintő beszámolója. Időszerű problémákról beszélt, amelyek hosszú távon befolyásolhatják az erdélyi magyarság jövőjét, politikai érdekérvényesítő képességét: a jövő évi önkormányzati és parlamenti választások összevonásáról, a régiósításról, a választási rendszerről és Verespatakról, ugyanakkor nem hagyta szó nélkül az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését sem. A szövetségi elnök szerint egyrészt gazdasági (költségmegtakarítási), másrészt politikai érvek szólnak a 2012-es választások összevonása mellett. "A választások összevonásával nagyobb részvételre számítunk, jobban tudjuk mozgósítani szavazóinkat. Az elvi érvek, úgymint az, hogy az alkotmányos szabadságjogok, a demokrácia sérülnének, nem fenntarthatók, hiszen a választás szabadságának joga megvan" – jelentette ki, hozzátéve, hogy a választások összevonása más megközelítést, más stratégiát feltételez. Hangsúlyozta, a választási rendszert illetően az RMDSZ az arányos képviseletet tartja fontosnak, azt, hogy minden szavazat mandátumban tükröződjön. A megyei listás rendszer a kiszámíthatóság szempontjából lenne jó, az RMDSZ azonban a "német vegyes rendszert" is jónak tartaná, azaz az egyéni választókerületes rendszer mellett az országos listát. Kelemen Hunor szerint a választások összevonását, illetve a választási rendszert az RMDSZ csak együtt, csomagban tudja kezelni, a választási rendszer ügyében pedig várhatóan az év végéig döntés születik, ugyanakkor a szövetség nem támogatja a levelezéses szavazást. Az ország régióinak átszervezése kapcsán kijelentette, 2012 előtt nem időszerű ezt megtenni, hiszen gazdasági válság idején ez társadalmi bizonytalanságot eredményezne, a választások után viszont szükség van a közigazgatási reformokra. A verespataki beruházás ügyében a döntést Kelemen Hunor szerint sem a környezetvédelmi, sem a kulturális szaktárca, de még az RMDSZ sem hozhatja meg önmagában, ebben a kérdésben a kormánykoalíciónak kell állást foglalnia: támogatja-e vagy sem a ciántechnológiás bányaprojektet. Ami az EMNP bejegyzését illeti, a szövetségi elnök elmondta, kezdettől fogva hibának, tévedésnek, rossz döntésnek tartotta, mivel az új versenypárt gyengíti az erdélyi magyar közösséget. "A verseny az utolsó választások alkalmával nem erősítette az érdekképviseletet. Buta versenypárt buta stratégiával próbált nyerni, és sokat vesztettünk. A közvélemény-kutatások szerint az MPP-nek és az EMNP-nek együttvéve ugyanaz a támogatottsága, mint az MPP-nek volt 2008-ban, míg az RMDSZ-nek a támogatottsága – bár a kormányzati részvétel miatt kissé csökkent – még mindig 70 százalék körül van, és 2012 után is meg tudja őrizni az érdekképviseletet. Nem fogjuk hagyni, hogy ezt szétverjék, sem itthonról, sem Magyarországról. Képesek vagyunk hiteles jelöltekkel, programokkal kiállni. Minden magyar számít, hús- vér emberekben gondolkodunk" – mondta Kelemen Hunor. Hangsúlyozta, a válság hatására az erdélyi magyarok prioritásai átalakultak, elsősorban a gazdasági, szociális kérdések kerültek előtérbe, de ez nem jelenti azt, hogy a nemzetiséggel kapcsolatos problémák kevésbé fontosak. Minden magyar, minden szavazat számít! A szövetségi elnök beszámolója után a frakciók (Székelyföld, Partium, Novum Forum, Nemzeti Szabadelvű, MIÉRT, Tulipán, Szórvány, Kereszténydemokrata, Belső-Erdély, Progresszív) képviselői és egyéni felszólalók következtek, 3 illetve 5 percben. Szinte mindenik hozzászóló kitért az EMNP bejegyzésére, a 2012-es választásokra illetve a verespataki bányaprojektre. Lakatos Péter a Partiumi frakció nevében az RMDSZ kormányzati szerepvállalását bírálta, hiszen, mint mondta, koalícióban vannak, de gyakorlatilag az történik, amit a PD-L akar. Jobb lett volna kilépni a koalícióból – jelentette ki, Kövér- Szász-Tőkéseknek pedig azt javasolta, érjék el, hogy az erdélyi felmenőkkel rendelkező magyar állampolgárok gyorsított eljárással vegyék fel a román állampolgárságot , szavazzanak a jövő évi választásokon, így az RMDSZ első helyen végez majd. A Novum Forum frakció nevében dr. Kelemen Atilla rendkívül fontosnak nevezte a vidék "kézbentartását", hiszen az elmúlt választásokon is a vidék hozta minden párt esetében a szavazatok 60-70 százalékát, a vidékkel tudták megnyerni a Maros megyei tanácselnökséget. "Az EMNP bejegyzését veszélyesnek látom, bekövetkezhet, hogy minden magyar számítgatja majd, hol lenne érdemesebb indulni, esélyeket latolgat. A választások kitolása fél évvel lehetőséget ad az EMNP-nek, hogy megszervezze magát" – mondta. A Keresztényemokrata frakció képviseletében Frunda György ara kérte Kelemen Hunort, hogy tegyék közzé a közvélemény-kutatások eredményeit, és közölte, nem aggódik az EMNP bejegyzése miatt, hiszen "ismerjük vezetőiket, tudjuk, mire képesek, ismerjük tevékenységüket az SZKT-ban, a parlamentben". Mindazonáltal elismerte, a választások kitolásával az EMNP időt, teret, lehetőséget nyer, ezért a RMDSZ-nek az előre hozott választásokat kellene szorgalmaznia. A választások összevonását rossz ötletnek tartotta, mivel "csorbítja a demokráciát", a választóknak pedig nemcsak a szabad választáshoz van joguk, hanem az információkhoz is. Alternatívája: először szervezzék meg a parlamenti, ezt követően az önkormányzati választásokat. Bognár Zoltán a Progresszív frakció részéről fő problémának azt tartotta, hogy "hányan vagyunk, össze tudunk-e fogni és milyen esélyekkel indulunk a választásokon". Borbély László, a szövetség politikai elnöke Verespatak ügyére kitérve hangsúlyozta, 13 éve egyetlen környezetvédelmi miniszter sem vállalta, hogy ilyen vagy olyan döntést hozzon, de ezt meg kell tenni, a technikai bizottságot össze kellett ez ügyben hívni. Mindazonáltal Borbély szerint a választási törvény érdekli leginkább az RMDSZ-t, hiszen minden magyar, minden szavazat számít. Az RMDSZ nem fogad el egy olyan választási törvényt, ami nem felel meg a szövetségnek, az erdélyi magyarság érdekeinek – jelentette ki. Ami az EMNP-t illeti, "90 óta mindig mindig voltak pártocskák, amelyek ellenünk indultak, de itt vagyunk, és a jövőben is megnyerjük a választásokat" – jelentette ki, hozzátéve, "az EMNP az erdélyi magyarság akarata ellenére jegyezte be magát". Osváth Csaba ákosfalvi polgármester a választások előtti népszámlálás, a kérdőívek előkészítésének fontosságára hívta fe a figyelmet, Balogh József pedig arra, hogy a magyar vállalkozókat kell helyzetbe hozni, akiknek egyharmada az elmúlt négy évben csődöt mondott. EMNP – politikai cián? Végül Markó Béla miniszterelnök-helyettes szólalt fel, aki szerint az SZKT-n túl kevés hangzott el arról, ami számunkra a legfontosabb, például a tanügyi törvényről. – A MOGYE-n levő feszültség reális probléma, és ennek megoldása érdekében mindent megteszünk – hangsúlyozta. Az EMNP bejegyzését sokkal rosszabb, veszélyesebb beruházásnak nevezte, mint bármi más gazdasági beruházást, hiszen "politikai egységünket kérdőjelezi meg". "Politikai cián, nem tudom, milyen vegyítésben, töménységben. Magyarországi beruházás, politikai környezetszennyezés, de van erőnk, tapasztalatunk, hogy ezt megakadályozzuk" – jelentette ki Markó Béla. A felszólalásokat követően a szövetségi szabályzat-felügyelő bizottság, a szövetségi ellenőrző bizottság és a szövetségi etikai és fegyelmi bizottság tagjait választották meg, Magyari Tivadar oktatási főtitkárhelyettest megerősítették tisztségében, megválasztották az SZKT állandó bizottságát. Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely) 2011. szeptember 20.Félszeg háromszéki kéznyújtás (Az EMNP-vel igen, az MPP-vel nem tárgyalna Tamás Sándor)Fontos nemzeti kérdésekben szükség lesz az összefogásra – véli Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke, akinek álláspontja különbözik a szövetség országos vezetőinek viszonyulásától: Kelemen Hunorral, illetve Markó Bélával vagy Borbély Lászlóval ellentétben, ő köszönti a frissen bejegyzett EMNP-t, együttműködést keres és ígér. Nem szabad a fejünket a homokba dugnunk, tudomásul kell vennünk, az RMDSZ-en kívül is van politikai élet – mondta Tamás Sándor, aki szerint bebizonyosodott ugyan, hogy a három évvel ezelőtt bejegyzett MPP csak luftballon volt, ígéreteiket nem tudták beváltani, és ahol döntő pozíciót szereztek, ott nem jobban, de rosszabbul mennek a dolgok, ám ennek ellenére oda kell figyelni a hasonló kezdeményezésekre. Tamás Sándor kiemelte, tisztában vannak azzal, hogy az erdélyi magyarság szempontjából fontos kérdésekben: a népszámlálás ügyében, a marosvásárhelyi polgármester-jelöltállítás, illetve a parlamenti képviselet kérdésében tárgyalni kell. "Vannak közös pontok, amelyeket meg kell találnunk, s emellett mindenki végezheti a dolgát, építkezhet" – fejtette ki Tamás Sándor. Háromszéken is van olyan település, ahol szükséges az összefogás, például a 99 százalékban magyarok lakta, de több mint másfél évtizede román polgármester által irányított Kőröspatakot csak így lehet visszaszerezni, már meg is állapodtak a helyi MPP-vel és más erőkkel, hogy egyetlen magyar jelöltet indítanak a jövő évi önkormányzati választásokon. Tamás Sándor azt is elmondta, személyesen is jó viszonyban van az EMNP megyei vezetőivel, de Toró T. Tiborral és Tőkés Lászlóval is, elismerte, ez az emberi tényező is befolyásolja az eljövendő együttműködést. Nem ugyanez a helyzet az MPP-vel. "Nem megyünk olyan udvarra, ahol mérgezik a kutat" – fejtette ki, s hozzáfűzte: "Szász Jenővel és a párt háromszéki vezetőivel nem az a legnagyobb gond, hogy már csak alig másfél százalékos a támogatottságuk, hanem az, hogy rendkívül arrogánsak, nehéz velük szót érteni." Kezet nyújt tehát az új pártnak, annak ellenére, hogy az RMDSZ csúcsvezetése igen keményen bírálta az EMNP kezdeményezőit? – tettük fel a kérdést a szövetség háromszéki vezetőjének. "Hát igen, amíg le nem vágják a kezem" – jegyezte meg Tamás Sándor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. szeptember 20.Toró: cinikusak Markó megállapításai„Már megszoktuk, hogy az utóbbi időben akárhányszor alkalma van rá, Markó Béla leleplez egy újabb – többnyire Magyarország felől érkező – veszélyforrást, amely jövőnket fenyegeti”– fejtette ki Toró T. Tibor, az új erdélyi magyar párt alapítását kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. „Hol a kedvezményes honosítás és a magyar állampolgárság iránti erdélyi tömegigény, hol a külhoni magyar állampolgároknak megadott szavazati jog váltja ki aggodalmát – vélekedett Toró. Legutóbb az RMDSZ SZKT-ülésén elhangzott beszédében Markó az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jogi bejegyzésében vélte felfedezni az újabb, ismételten az Orbán Viktor vezette kormány számlájára írt veszélyt – folytatta a politikus. Úgy vélte azonban, hogy az erdélyi magyarok jövőjére leselkedő legnagyobb veszélyt a megalkuvó, korrupcióra hajlamos és emiatt a zsarolásokkal szemben kiszolgáltatott politikai vezetőkben kell látni, akik – mint Toró fogalmazott – azt hiszik, hogy két választás között bármit büntetlenül megtehetnek, úgy, hogy közben folyamatosan a magyar egységért aggódnak. Az EMNT ügyvezető elnöke szerint „különösen cinikus és kétes ízlésre vall”, ahogyan Markó Béla a Magyarországról érkező politikai ciánszennyezés metaforáját használja annak a kormánynak a miniszterelnök-helyetteseként, amely két RMDSZ-es miniszter, Kelemen Hunor és Borbély László aktív segédletével készül zöld utat adni a verespataki aranybánya-beruházásnak. A román kormány annak ellenére teszi ezt – mondta Toró –, hogy két másik magyar képviselő, Áder János és Tőkés László javaslatára az Európai Parlament nemrég a ciántechnológián alapuló aranykitermelés ellen foglalt állást. Toró T. Tibor arra kéri az EMNT nevében Markó Bélát: hasonló megnyilvánulásaival ne nehezítse azok törekvéseit, akik nem a párbeszéd ellehetetlenítésén, hanem annak elősegítésén és egy új, a kirekesztő egység demagógia helyett a sokszínűségen és az összefogáson alapuló erdélyi magyar politikai képviselet kialakításán dolgoznak. A Szociáldemokrata Párt (PSD) semmiféle intézményes kapcsolatot nem kíván fenntartani az EMNP-vel, amelyet szélsőséges politikai alakultnak tekintenek – jelentette ki Victor Ponta. A PSD elnöke szerint az EMNP Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Traian Băsescu államfő vezényletével jött létre azért, hogy zsarolási eszközként használhassák az RMDSZ ellenében. Szabadság (Kolozsvár) 2011. szeptember 22.Bizonytalan az összefogás (Erdélyi magyar együttműködés)A megyei tanács jövő heti ülésén az MPP ismét kéri a bő két hónapja megfogalmazott, a Hargita megyével közösen szervezett tanácsülésre vonatkozó javaslatának napirendre tűzését – jelentette be Kulcsár Terza József megyei MPP-s önkormányzati képviselő. Függetlenül attól, hogy sor kerül vagy sem Románia regionális átszervezésére, fontos üzenet lenne, ha a két választott megyei testület közösen nyilvánítaná ki, Székelyföld egységes és oszthatatlan régió – hangsúlyozta. Az MPP háromszéki elnöke elmondta, hogy meglátása szerint az RMDSZ nem hajlandó együttműködni a polgáriakkal fontos nemzeti kérdésekben, s furcsállta, hogy most az új magyar párt, az EMNP bejegyzése kapcsán Tamás Sándor, a szövetség háromszéki elnöke fontosnak tartotta kiemelni, az új alakulattal igen, de az MPP-vel nem tud, így nem is akar szövetkezni. Kulcsár nem látja az EMNP–RMDSZ együttműködés esélyét, hisz már az RMDSZ-en belül is egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el (Tamás egészen mást mondott, mint Kelemen Hunor, Markó Béla vagy Borbély László). Szerinte azért is elképzelhetetlen az említett szövetség, mert az EMNP Tőkés László értékrendjét képviseli, aki mindig következetesen kommunizmusellenes volt, az RMDSZ pedig egy posztkommunista párt. Kulcsár Szász Jenő pártelnök véleményét ismételte el: az EMNP-nek az MPP-vel kellene együttműködnie a magyarság számára fontos ügyekben. Az MPP-n belül sem teljes az egyetértés, Nagy András, a háromszéki szervezet ügyvezető elnöke úgy látja, egy nemzeti minimum mentén megfogalmazott, teljes körű összefogásra van szükség az erdélyi magyar politikában, csak ilyen igen jelentős felhajtóerő szólíthatja meg, fordíthatja vissza a közélethez a kiábrándult tömegeket. Ez a szövetség azonban csak az RMDSZ megújulása után jöhet létre, és erre teremthet lehetőséget most az új párt bejegyzése – vélekedett. Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. szeptember 23.Tőkés: össze kell fogni a „posztkommunista pártegységgel” szembenA romániai magyarság az együttműködést akarja, ezért demokratikus összefogásra van szükség a „kizárólagos posztkommunista pártegységgel” szemben – fejtette ki pénteki, marosvásárhelyi sajtóértekezletén Tőkés László. Az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kérdésekre válaszolva élesen bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ). Úgy vélte, hogy e szövetség berkeiből kizárólagosságra törekvő, más politikai erőkkel szemben kérlelhetetlen vélemények hangzanak el, elsősorban Markó Béla volt RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes részéről, illetve annak közvetlen környezetéből. Tőkés szégyenteljesnek minősítette Markó Bélának a múlt hétvégén elhangzott marosvásárhelyi beszédét, amelyben kifejtette: szerinte az újonnan bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNT) a romániai magyarságot mérgező „politikai cián”, „politikai környezetszennyezés”. Az EMNT elnöke emlékeztette hallgatóságát arra, hogy az RMDSZ kormánypártként maga is elősegíti a verespataki aranykitermelési projekt megvalósulását. „Akik nyakig benne vannak a ciánügyben, jobb, ha nem emlegetik a ciánt, ők csak az aranyat akarják megszerezni belőle” – mondta Tőkés László Hozzátette azonban: szerencsére az RMDSZ-en belül nem mindenki ilyen „kizárólagos és elutasító”. „Úgy látom, hogy Kelemen Hunorban (az RMDSZ elnökében) megvan a szándék a tárgyalásokra” – mondta, utalva arra is, hogy Borbély László politikai alelnök is javasolta az Erdélyi Magyar Együttműködés Fóruma (EMEF) munkájának felújítását, vagyis készséget mutatott a párbeszédre és az együttműködésre. A továbbiakban Tőkés úgy fogalmazott: „Markó Béláék ellenséges pártlogika szerint gondolkodnak”, nem érdekli őket a magyarság politikai akarata és véleménye. Márpedig a magyarok többsége együttműködést akar, de az általuk kívánt egység nem azonos az RMDSZ által szorgalmazott „pártegységgel” – fejtette ki az EMNT elnöke. Nemzeti egységben gondolkodnak „Az RMDSZ pártegységben gondolkodik, mi viszont nemzeti egységben, a párt csak eszköz, nem öncél” – hangsúlyozta a politikus, aki szerint ha az RMDSZ nem ül le tárgyalni a többi politikai erővel, maga teszi kockára a magyarság számarányának megfelelő parlamenti képviseletét. „Ne mások nyakába varrják tehát a felelősséget emiatt!” – szögezte le Tőkés László. Úgy fogalmazott: a demokratikus Európában elképesztő, hogy kárhoztatják a demokratikus pártalapítás kérdését. Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor véleményét idézte, mely szerint a demokráciában semmi kivetnivaló nincs abban, ha pártot alapítanak. „Demokratikus összefogásra törekszünk a kizárólagos posztkommunista pártegységgel szemben” – mondta Tőkés. Egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem kíván funkciót vállalni az újonnan bejegyzett pártban, nem akar pártpolitikus lenni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy most már létezik egy mozgalom (az EMNT szervezésében – a tudósító megj.), és most már van egy párt is, amely a mozgalom eszköze. Állást foglalt a mozgalom olyan, alulról építkező hálózatának a kialakítása mellett, amely a magyarokat kérdezi meg, hogy mit szeretnének, nem felülről mondva meg, hogy mi a jó nekik. Tőkés László szerint ilyen értelemben az RMDSZ összetéveszti magát a néppel, amelyet képviselnie kellene. mno.hu/MTI. Erdély.ma 2011. szeptember 24.Tőkés László: demokratikus összefogásra van szükség a "kizárólagos posztkommunista pártegységgel szembenAz Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kérdésekre válaszolva élesen bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ). Úgy vélte, hogy e szövetség berkeiből kizárólagosságra törekvő, más politikai erőkkel szemben kérlelhetetlen vélemények hangzanak el, elsősorban Markó Béla volt RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes részéről, illetve annak közvetlen környezetéből. Tőkés szégyenteljesnek minősítette Markó Bélának a múlt hétvégén elhangzott marosvásárhelyi beszédét, amelyben kifejtette: szerinte az újonnan bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a romániai magyarságot mérgező "politikai cián", "politikai környezetszennyezés". Az EMNT elnöke emlékeztette hallgatóságát arra, hogy az RMDSZ kormánypártként maga is elősegíti a verespataki aranykitermelési projekt megvalósulását. "Akik nyakig benne vannak a ciánügyben, jobb, ha nem emlegetik a ciánt, ők csak az aranyat akarják megszerezni belőle" - mondta Tőkés László Hozzátette azonban: szerencsére az RMDSZ-en belül nem mindenki ilyen "kizárólagos és elutasító". "Úgy látom, hogy Kelemen Hunorban (az RMDSZ elnökében) megvan a szándék a tárgyalásokra" - mondta, utalva arra is, hogy Borbély László politikai alelnök is javasolta az Erdélyi Magyar Együttműködés Fóruma (EMEF) munkájának felújítását, vagyis készséget mutatott a párbeszédre és az együttműködésre. A továbbiakban Tőkés úgy fogalmazott: "Markó Béláék ellenséges pártlogika szerint gondolkodnak", nem érdekli őket a magyarság politikai akarata és véleménye. Márpedig a magyarok többsége együttműködést akar, de az általuk kívánt egység nem azonos az RMDSZ által szorgalmazott "pártegységgel" - fejtette ki az EMNT elnöke. "Az RMDSZ pártegységben gondolkodik, mi viszont nemzeti egységben, a párt csak eszköz, nem öncél" - hangsúlyozta a politikus, aki szerint ha az RMDSZ nem ül le tárgyalni a többi politikai erővel, maga teszi kockára a magyarság számarányának megfelelő parlamenti képviseletét. Ne mások nyakába varrják tehát a felelősséget emiatt! - szögezte le Tőkés László. Úgy fogalmazott: a demokratikus Európában elképesztő, hogy kárhoztatják a demokratikus pártalapítás kérdését. Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor véleményét idézte, mely szerint a demokráciában semmi kivetnivaló nincs abban, ha pártot alapítanak. "Demokratikus összefogásra törekszünk a kizárólagos posztkommunista pártegységgel szemben" - mondta Tőkés. Egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem kíván funkciót vállalni az újonnan bejegyzett pártban, nem akar pártpolitikus lenni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy most már létezik egy mozgalom (az EMNT szervezésében - a tud megj.), és most már van egy párt is, amely a mozgalom eszköze. Állást foglalt a mozgalom olyan, alulról építkező hálózatának a kialakítása mellett, amely a magyarokat kérdezi meg, hogy mit szeretnének, nem felülről mondva meg, hogy mi a jó nekik. Tőkés László szerint ilyen értelemben az RMDSZ összetéveszti magát a néppel, amelyet képviselnie kellene. MTI 2011. szeptember 26.Năstase a magyarokat félti?!Adrian Năstase, a Szociáldemokrata Párt országos tanácsának elnöke szerint „Tőkés szatellit-pártja” rendkívül „aljasan támadta” Markó Bélát, ami arra vall, hogy a hatalom „diverziót próbál kelteni a magyar közösségben”, az ügyészségnek meg kellett volna támadnia az EMNP bejegyzését. Adrian Năstase szombaton Aradon tartott sajtóértekezleten azt mondta, „a PDL különféle szatellit-megoldásokkal próbálkozik”, azt állította, hogy a hírekben látta, „a Tőkés László számára alakított szatellit-párt miként támadta rendkívül aljas módon Markó Bélát” – jelenti a MEDIAFAX tudósítója. „Rendkívül kemény támadások voltak, amelyek arra engednek következtetni, hogy tulajdonképpen a jelenlegi, felelőtlen hatalom diverziókkal próbálkozik a magyar közösségben, radikális megoldásokat teremtve és radikális üzeneteket továbbítva, ily módon destabilizálva a politikai helyzetet, mely húsz év után, legalábbis a magyar közösséggel való viszony tekintetében, kezdett normális kerékvágásba zökkenni” – tette hozzá Năstase. Năstase azt is szóvá tette, hogy az ügyészségnek meg kellett volna támadnia az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését. „Ha a főügyészségen lettem volna – de én csak meghívottként járok oda -, én megtámadtam volna egy párt, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Nem értem, miért nincs a nevében, hogy Romániai, még utalásként sem. Nincsenek népi magyarok más megyékben? Világos e párt regionalizációs célja, az elszakadás, az elszakadás felé vezető autonómia. Én nem hagytam volna, hogy egy ilyen pártot bejegyezzenek” – mondta Năstase. Azt állította, hogy „ez az Orbán-Băsescu-Tőkés háromszög Romániára nézve is ártalmas, mint ahogy a román-magyar kétoldalú kapcsolatokra meg a romániai magyar közösségre is”. Arra a kérdésre, hogy szerinte az RMDSZ ellenzékbe fog-e vonulni, Năstase azt mondta, nem óhajtja azt a hatást kelteni, mintha még udvarolna a Szövetségnek. „Az RMDSZ-nek joga és felelőssége eldönteni, melyek a legjobb megoldások a magyar közösség számára. Mi megyünk a magunk útján, és meglátjuk, hogy az keresztezi-e még az RMDSZ útját” – fejtette ki Năstase. Adrian Năstase vasárnapig tartózkodik Aradon, ahol szombaton este bemutatta A Zambaccian kód című munkáját. Tőkés László EMNT-elnöknek „szinte meggyőződése”, hogy a magyar politikai alakulatok képesek az együttműködésre, és együtt megszerzik a magyarság szavazatait, hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek a közösség legfontosabb érdekeit kell szem előtt tartania, és le kell mondania a „különutas” szerepéről. Pénteki marosvásárhelyi sajtóértekezletén Tőkés elmondta, felhívást intéz „a magyarok Teng Hsziao-pingjéhez, Markó Bélához”, engedje Kelemen Hunor jelenlegi RMDSZ-elnököt párbeszédet folytatni a többi magyar politikai alakulattal, az Erdélyi Magyar Néppárttal, melynek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aláírásokat gyűjtött, és a Magyar Polgári Párttal. „Az RMDSZ pártban gondolkodik, mi másként, a magyarság összes erőivel való együttműködésben gondolkodunk. (…) Úgy véljük, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnökének nyilatkozata értelmében sor kerül a párbeszédre, és a nemzeti összefogás fóruma keretében tudunk majd tárgyalni. Ez a fórum rég nem ült össze, de most alkalmunk lesz egyeztetni az összes politikai párttal, mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel. Én ezúton intézek felhívást a magyarok Teng Hsziao-pingjéhez, Markó Bélához, hagyja Kelemen Hunort, ha nem akarja, hogy Hunor az ő epigonja legyen – mert még csak epigonja sem lesz, ha nem engedi meg neki ezt a párbeszédet együttműködésünk érdekében” – mondta Tőkés. Hozzátette, az RMDSZ-nek le kell mondania a „különutasságról”, de „végső soron” a magyar közösség lesz az, mely dönt e kérdésekről, a választók fogják „megszabni az útirányt”. Mediafax, nyugatijelen.com Erdély.ma 2011. szeptember 30.Kultúra, abbahagyhatatlanulNagy Miklós Kund műkritikus, szerkesztő úgy véli, a művelődésszervezés terén hiányzik a megfelelő utánpótlás Beszélgetőtársunk elismert marosvásárhelyi művelődésszervező, képzőművészeti kismonográfiák szerzője, kiállításmegnyitók és könyvbemutatók házigazdája, több mint húsz éve szerkesztője a napokban ezredik lapszámához érkezett Múzsának, a három éve általa főszerkesztett Népújság napilap hétvégi kulturális mellékletének. A művelődéssel való aktív foglalatosságnak nincs határa, vallja interjúalanyunk. Ennek jegyében kérdeztük őt. Sokfelé elkötelezett, elfoglalt ember. Hogyan győzi egyszerre mindezt? – Egyfelől időbeosztás kérdése: az ember úgy tudja időzíteni és beosztani a feladatait, hogy erre is jut egy kevés, arra is jut egy kicsi, mint a kabaréban, de a helyzet tényleg az, hogy az újságírónak és szerkesztőnek már eleve be van táblázva az élete. Másfelől esetemben a hobbi, a szenvedély és az érdeklődési kör nagyjából azonos. Újságíróként, korábban rádiósként – még tévéztem is annyit, amennyit lehetett – elsősorban mindig a kulturális jelenségekkel, a művészetekkel, az irodalommal foglalkoztam. Ez tette lehetővé, hogy ugyanakkor bekapcsolódjak a kultúraszervezésbe is, s egy kicsit úgy érezzem magam, hogy hozzászólhatok a művészeti kérdésekhez is. Végtére is olyan ez, mint a mókuskerék, ha az ember egyszer belekerül, roppant nehéz kilépni belőle. Lehet, hogy nem is tud... Vagy nem is akar esetleg? – Nem is akarok. Persze, azért az embernek gondolnia kell arra is, hogy az idő telik, és már kellene könnyíteni valamilyen módon. Úgy tűnik, hogy ezt az egész elfoglaltságot, a közszereplést, a kiállításmegnyitókat és az irodalmi esteket lehet könnyedén, flottul csinálni, de azért az ember idegzetét észrevétlenül kikezdi a folyamatos határidőre való dolgozás, mindez tudat alatt növeli a stresszt. Másfelől pedig ezekre a kihívásokra fel is kell készülni. Én általában mindenütt szabadon szoktam beszélni, mert úgy képzelem, hogy akkor tudom leginkább megszólítani a közönséget, ha szembenézek velük. De nem lehet csak úgy kiállni: mindenből fel kell készülni, még akkor is, ha az embernek már elég nagy rutinja alakult ki az évtizedek folyamán. Miközben a művelődési eseményekhez hozzá kell olvasni, utána kell nézni, eközben én is gazdagodom valamivel. Már csak ezért sem mondok le általában egyetlen felkérést sem. A képzőművészettel is úgy voltam, hogy 1968-ban rádiósként kezdtem el foglalkozni ezzel, és azóta annyit olvastam a képzőművészetekről, annyi műteremben jártam, művet láttam, olyan sok művészemberrel és művészettörténésszel beszélgettem, hogy az az érzésem, mintha kijártam volna egy halom rangos főiskolát. Az ember folyamatosan gyarapodik valamivel, de ennek ára van: szinte naponta több órát áldozok adatgyűjtésre, eközben nem tudok, mondjuk, a családommal foglalkozni, egy olyan regényt elolvasni, amit nagyon szeretnék, nem sportolhatok, pedig vágyom rá, de közben úgy érzem, hasznomra, épülésemre, örömömre szolgál ez a munka. Mikor ír? – Valahogy úgy hozta a sors, hogy a 90-es évek végétől minden évben megjelent egy-két, volt olyan is, hogy három kötetem, ami nem magától készült el. Lehet, hogy szerencsés ember vagyok, elég nagy a munkabírásom. De azok a könyvek például, amelyeket a művészeti kismonográfia-sorozat számára készítek, nagyon megkínoznak. Ahhoz, hogy ezeket a tanulmányokat megírjam, kisebb barikádot halmozok fel az íróasztalomon. A feleségem aggodalommal nézi, hogy mind több és több tornyosul, és aztán borzasztóan örül, amikor látja, hogy a könyvek apadni kezdenek körülöttem. Az ön által szerkesztett irodalmi-művészeti melléklet, a Múzsa ezredik lapszámához érkezett. – Épp írni kezdtem a „vezércikkét”. Ez is egy olyan dolog, amit több mint húsz éve felvállaltunk. Minden lap foglalkozik kultúrával, de mi azt mondtuk, adjunk többet, külön mellékletet, szombatonként, amikor más újság nem jelenik meg. Illúzió lenne azt hinni, hogy minden olvasó kézbe veszi a Múzsát is. Nem, ez tulajdonképpen bizonyos rétegekhez szól, ugyanakkor olyan alkotók számára lehetőség, akik még erőt éreznek magukban arra, hogy ide is írjanak, nagyon kicsi honoráriumért. A kulturális élet az utóbbi húsz évben annyira gazdag lett és olyan változatos, hogy mindig van amiről beszámolni. Az ezredik számnál elégtételt jelent, hogy sok olyan ember van, aki az első számtól az ezredikig megőrizte a mellékletet és fontos számára. Ahhoz, hogy megjelentessük, a lap anyagi áldozatot hoz, és kérdés, hogy az ezredik után hány jöhet még. Lapunk az utóbbi két alkalommal kimaradt az anyaországi sajtótámogatásból, ami lényegében nagyon minimális, de már csak biztatásként is jól jönne. Ahonnan elismerést várunk, onnan nem jön, az olvasók viszont nagyon hálásak, megállítanak az utcán vagy telefonálnak, elégedettek a melléklettel. Tehát amíg lehet, folytatjuk. Ezer lapszámot könnyű vagy nehéz megszerkeszteni? – Tulajdonképpen a bőség zavarával kellett megküzdenünk. Tekintve, hogy erdélyi kitekintésű a Múzsa, és az anyaországra is figyelünk, a melléklet tartalmas, sosem szűkölködik témában. Vannak állandó munkatársaink, csak örülhetünk annak, ha olyan szerzőktől kapunk írást, mint Kovács András Ferenc, Nagy Attila, Markó Béla, Sebestyén Mihály vagy kollégám, Bölöni Domokos. Csak néhányat soroltam fel azok közül, akik tényleg színvonalas írásokkal vannak jelen a lapban. Amikor a magyarországiaktól válogatok, akkor is igyekszem a lehető legjobbat adni. A Bernády Alapítványnál is számos feladat jut önnek. – Alelnökként ténylegesen hozzá kell járulnom a rendezvényekhez és azok kigondolásához. Elég sok energiámat emészti fel, ugyanis két-három ember vesz részt a szervezésben, mert az elnök, Borbély László, elfoglaltsága miatt nagyon ritkán van itthon. A képző- és fotóművészeti kiállítások dolga hárul rám. Persze, azért ebben segítségeim is vannak, művészembereket kérünk fel arra, hogy részt vegyenek a programok megtervezésében. Amikor bejön harminc ajánlat, abból közösen válogatunk. És ott vannak az egyéb rendezvényeink, például a Bernády-napok, amit, mint mindig, októberben tartunk most is. Ennek is meg kell tervezni, szervezni a műsorrendjét, ez is részben rám hárul. Sokan mondták már, hagyd abba, öreg, elég. Én ebbe egykor belecsöppentem, és hogyan lépnék ki most, amikor tudom, hogy nincs, aki folytassa. Kevesen maradtunk, és azok a fiatalok, akik pótolhatnák a mi nemzedékünket, sőt, az utánunk következőket is, nem léptek még be vagy hiányoznak. Három éve főszerkesztője a Népújságnak. Gondolom, ez a legfontosabb. – Megrögzött újságíró és szerkesztő vagyok, még az a régi fajta zsurnaliszta, aki komolyan veszi a hivatását, és ragaszkodik ehhez. Számomra tehát az a legfontosabb, hogy amit a Népújságnál végzek, az jól menjen. A többit inkább csak úgy, mellékesen csinálom, ez az, ami energiáim nagyon nagy részét felemészti. Viszont ez az, amiből aztán nemsokára ki tudok lépni. Hisz a többit, a könyvírást, a tárlatbeszámolókat, az egyebeket nincs miért abbahagynom, legfeljebb megritkítom, de a lap élén, ahol a szerkesztés teljes embert követel, egyre nehezebb. Tudom, ennek a lapnak, ha nem is vezetőként, de újságíróként, szerkesztőként a továbbiakban is szüksége lesz rám, de lehet, hogy én azt már nem fogom tudni nyújtani ugyanolyan tetterővel. Ahogyan a válság mélyül vagy tartósan ugyanúgy érinti a sajtót, ez mindennapi küzdelmet jelent a fennmaradásunkért és azért, hogy érdekes és színvonalas lapot nyújtsunk az olvasóknak, hogy ne morzsolódjanak le. Miközben jól tudjuk, hogy az írott sajtó iránt világszerte egyre kisebb az érdeklődés... Bármilyen szenvedéllyel is végzi valaki a munkáját, néha csak elfárad, nem? – És jönnek a családi ultimátumok is, hogy most kész, abba kellene hagyni. Persze, hogy szükségem van pihenésre, vagy lenne. Ilyenkor, ha tehetem, elutazom valahová, messzire, ahol békén hagynak. Például nagyon jól érzem magam, ha elmehetek a lányomékhoz, az unokáimhoz Dániába. Nem ismerem a nyelvet, egy kisvárosban élnek, teljesen más az élet, lényegében bármivel foglalkozhatom, segítek nekik a ház közül, nyugodtan felülhetek a biciklire és körbekarikázhatom a várost. Egy évben egyszer. Ezenkívül nyaralni megyünk. Ennyire futja, ezért is mondom, hogy ideje lenne szép csendesen abbahagyni. Nagy Miklós Kund (1943, Nagyenyed) Román–magyar, majd magyar–francia szakon szerzett tanári diplomát Marosvásárhelyen, illetve Kolozsváron. A nyárádmenti Szentgericén tanított, majd 1968-tól 1985-ig a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa volt. 1990-től a marosvásárhelyi Népújság napilap főszerkesztő-helyettese, Múzsa című heti kulturális mellékletének szerkesztője, 2008-tól a lap főszerkesztője. A marosvásárhelyi Bernády Alapítvány alelnöke. Több tíz kötet (művészmonográfiák, interjúkötetek, albumok stb.) szerzője, társszerzője, elő- vagy utószóírója; legutóbbi munkái közül: Míg a magnó összekapcsolt (Csíkszereda, 2006), Szabó Duci (Kolozsvár, 2007), Bocskay Vince (Csíkszereda, 2008), Galéria a Bernády Házban (Marosvásárhely, 2009), Bandi Kati (Csíkszereda, 2010). Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. október 7.Megemlékezés az összefogás jegyébenVörösmarty Mihály Szózatával kezdődött és a magyar, illetve a székely himnusz eléneklésével ért véget az a rendezvény, amelyen tegnap délután a Székely Vértanúk emlékművénél közösen emlékeztek meg az erdélyi magyar pártok az aradi és a marosvásárhelyi vértanúkról. Miután elhelyezték az emlékezés koszorúit, a tömeg az orvosi egyetem elé vonult, ahol a kerítésre 1500 szál szegfűt tűztek fel: fehéret a magyar oktatásért, sárgát a román oktatásért, és pirosat a vértanúk véréért. Nem engedhetünk a ’48-ból, az ’56-ból és a ’89-ből Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke miközben "kezet fogott az RMDSZ-szel és a Magyar Polgári Párttal" elindította, hogy a szabadságharc hőseinek emléke a ma emberét is kötelezi, hogy kiálljon a szabadság mellett. Hangsúlyozta, a forradalmak, de különösen az 1989-es forradalom szellemiségét meg kell őrizni, meg kell védeni, különösen ma, amikor a magyar felsőoktatás "a tovább élő nacionál-kommunizmus vértelen támadásának, a többségi politika agresszivitásának áldozatává eshet. Az oktatási törvény félremagyarázásának nevezte, hogy az orvosi egyetem szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva korlátozza a magyarok jogait. Az igazi autonómia nem jelenthet jogfosztást, jelentette ki, visszautasítva ugyanakkor a prefektus vádját, aki szerint a MOGYE magyar tagozatáért szervezett tiltakozó megmozdulás provokáció lenne. Nem mi provokálunk, minket provokálnak, mondta az EP alelnöke. Zsigmond Barna Pál, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja a magyar kormány üzenetét olvasta fel. Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke az összefogás szükségességét hangsúlyozta, amely ma is épp oly időszerű, mint volt 1848-ban, 1956-ban vagy 1989-ben. "Mi nem kérünk mást, nem kértünk mást ’90 óta, csak azt, hogy tartsa be mindenki a törvényeket, és biztosítsa minden nemzeti közösségnek a jogát, hogy a saját kultúráját, a saját anyanyelvét ápolja", jelentette ki, hozzátéve, hogy meg kell találni az összefogás módját, hiszen "ha mi összefogunk, lehet, hogy lesz valaki ellenünk, de legyőzzük". Kijelentette: a marosvásárhelyiek megszenvedtek a demokráciáért, ezért meg kell találni az összefogás módját, mert csak így lehet legyőzni azokat, akik a magyar közösség ellen akarnak fellépni. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere felhívta a figyelmet, hogy az aradi vértanúk a nemzet megmaradásáért adták életüket, ezzel példát mutatnak számunkra és erőt adnak a mindennapi küzdelmeinkhez. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke sajnálattal állapította meg, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még mindig harcolni kell a magyarság jogaiért a felsőoktatásban egy olyan egyetemen, amelyen egykor tiszta magyar nyelven folyt az orvosképzés, később két nyelven folyt az oktatás. "Ma pedig ott tartunk, hogy a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása ellen kell harcolnunk". Kijelentette: példát kell mutatni Európának, hogy az erdélyi magyarság alkotó közösség, nem fog elveszni, élni fog. Portik Vilmos, az EMNT elnökségi tagja feltette a kérdést, hogy vannak-e ma azokhoz hasonlók, akikre emlékeztünk, akik "felráznak bennünket a bóbiskolásból"? "Mi, akik most itt vagyunk, puszta jelenlétünkkel arról teszünk tanúbizonyságot, hogy képesek vagyunk az álomban ringadózókat felébreszteni". Marosvásárhelyen erre van szükség, mert hiába telt el két évtized a rendszerváltás óta, egyesek olyan jogok megvalósulását akadályozzák, amelyek már akkor is orvoslásra szorultak, harcolnunk kell azért, hogy az orvosi egyetemen érvényesítsék a törvényt, mondta egyebek között. Kelemen Ferenc, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke szerint 22 évvel a rendszerváltás után, "semmit sem változott a helyzetünk, még mindig csak szaladunk az események után ahelyett, hogy alakítanánk őket". Mindezekért a két évtizedes elhibázott baloldali politikát okolta. A keresztény történelmi egyházak nevében Nagy László unitárius püspökhelyettes szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva, hogy megemlékezésre és tiszteletadásra gyűltek össze, mert "ünneplésre nincsen okunk", ha visszanézünk az elmúlt napokra és évekre. Rámutatott: a teherhordozás közös kell legyen, de valaminek a szellemében, a Krisztus törvénye szellemében, amely nem lehet más, mint az, amiről Pál apostol beszélt, hogy egymásra figyeljünk. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2011. október 7.MOGYE: lesz magyar intézet?Átiratban szólította fel a tanügyminisztérium a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény chartájában – jelentette be csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az október 5-én keltezett dokumentumban a szaktárca összesen tizenhat pontban kéri az egyetemi alapszabály megváltoztatását. Eközben az aradi és székely vértanúkra emlékezők a postaréti vesztőhelynél megtartott ünnepség után 1500 szál fehér, sárga és piros szegfűt helyeztek el az egyetem kerítésénél. Átiratban szólította fel a tanügyminisztérium a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény új chartájában – jelentette be csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az október 5-én keltezett dokumentumban a szaktárca összesen tizenhat pontban kéri az egyetemi alapszabály megváltoztatását. Az átirat tételesen is előírja a charta 39. cikkelyének átfogalmazását, amely az új változat szerint úgy rendelkezne: az új oktatási törvény 135. cikkelye 1 bekezdése (b) pontjának valamint ugyanezen cikkely (3) bekezdésének megfelelően, a tanintézetnek önálló tagozatokból álló egyetemi struktúrát kell létrehoznia. A 36-os cikkely pedig egy olyan új bekezdés beiktatását kéri, amely kimondja a multikulturális egyetemek sajátos struktúrájának biztosítását és tiszteletben tartását. A minisztérium továbbá a charta 46. pontja 1. bekezdésének átfogalmazását is szükségesnek látja. A javasolt szövegváltozat egyértelműen leszögezi: az oktatási törvény 13. cikkelye 4. és 5. bekezdéseinek értelmében az egyetemen zajló elméleti oktatás, valamint a klinikai és szakmai gyakorlat román, magyar és angol nyelveken zajlik. Mint ismeretes, az egyetemi szenátusban kétharmados többséggel rendelkező román pedagógusok a magyarság számára az eddiginél is kevesebb mozgásteret biztosító chartát szavaztak meg. Mindezt a magyar tanárok tiltakozása ellenére, akik meg sem jelentek a végső voksolásnál. Daniel Funeriu tárcavezető eredetileg csak néhány helyesírási hiba kijavítása végett küldte vissza módosításra a chartát. Kincses: folytatni kell a tiltakozást „Ezek után nem tehetünk mást, minthogy várjuk a szenátus újbóli összehívását és román kollégáink jóakaratát. Ők vagy fejet hajtanak a miniszteri utasítás előtt, vagy megpróbálják kijátszani, ez már csak tőlük függ” – fejtette ki a Krónikának Nagy Örs, az egyetem rektorhelyettese. A professzor nem tudott válaszolni arra, hogy mi történhet akkor, ha a román többségű szenátus mégsem hajlandó kiiktatni a chartából a magyarokat diszkrimináló passzusokat. Mint mondta, ha Daniel Funeriu utasítása nem elegendő, talán kormányrendeletbe kellene foglalni, így kötelezni az egyetemet a charta módosítására. „Függetlenül az oktatási minisztérium utasításától, nem szabad leállni, el kell indítani az egyetem elleni pert, ezáltal is nyomást gyakorolva a román többségű szenátus szélsőséges egyéneire” – vélekedett lapunknak Kincses Előd, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) ügyvédje. Az utóbbi két hónapban a RMOGYKE számos tiltakozási módszerhez folyamodott. „Ha nem lett volna ez a civil ellenállás, nem született volna meg a minisztériumi döntés. Itt még mindig nem szabad megállni, a törvény maradéktalan életbe ültetéséig harcolni kell” – fejtette ki Kincses. Szerinte nem csak az egyetemi szenátus román tagjai ártottak az ügynek; olyan felelős beosztásban lévő magyar személyek is hallatták a szavukat, akik szélsőséges megnyilvánulásoknak titulálták Ádám Valérián, a RMOGYKE titkárának tiltakozó akcióit. Mint emlékezetes, az egyetem volt diákja és néhány társa hetek óta orvosi ruhában, narancssárga ernyővel sétál Marosvásárhely utcáin a magyarokat ért diszkriminációt hirdetve. Ezelőtt két héttel Ádámék egy hatalmas, aranyozott keretbe foglalt tablót cipeltek végig a városon, melyben az oktatási törvény 135. cikkelyének szövege szerepelt. Az „ajándékot” a MOGYE vezetőségének szánták, de az egyetemen őrző-védő szolgálatot teljesítő Gombos Security cég alkalmazottjai kitessékelték őket az intézmény udvaráról. Az utcán a helyi rendőrség emberei bírságolták meg Ádám Valériánt, és kobozták el tábláját. Szegfűkkel az oktatásért Marosvásárhelyen az október 6-ai megemlékezés is a MOGYE-ért való tiltakozás jegyében zajlott: az aradi és székely vértanúkra emlékezők a postaréti vesztőhelynél megtartott ünnepség után 1500 szál fehér, sárga és piros szegfűt helyeztek el az egyetem kerítésénél. Fehéret a magyar nyelvű oktatásért, sárgát a románért, illetve pirosat a vértanúkért. A megemlékezésen, melyet a nagyszámban megjelent közönség elégtételére első ízben szervezett közösen a három magyar párt, valamennyi felszólaló úgy idézte fel a magyar szabadságért kivégzett mártírok emlékét, hogy közben az anyanyelvű orvosképzést érő diszkriminációt is szóvá tette. Mindhárom magyar párt szónoka a saját alakulata közreműködésének tulajdonította a minisztériumi lépést, Borbély László az RMDSZ közbenjárását, Tőkés László EMNT elnök a civilek és a történelmi egyházak összefogását hangsúlyozta. A RMOGYKE aktivistái kétnyelvű transzparensekkel jelezték, hogy a tanügyi törvényt nem vitatni, hanem végrehajtani kell, és a magyar intézetek létrehozását követelve. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2011. október 7.Évforduló – Tiltakozás az anyanyelvű oktatás elsorvasztása ellenAz aradi vértanúk üzenete különösen időszerű a romániai magyarság számára most, amikor a romániai magyar egyetemi oktatás terén korlátozni akarják a magyarság jogait – ez a közös gondolat fogalmazódott meg Marosvásárhelyen a nemzeti gyásznap alkalmából rendezett megemlékezésen. Az esemény egyben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű oktatásának elsorvasztása elleni tiltakozás volt, amit az RMDSZ, az EMNT és az MPP közösen szerveztek meg. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke sajnálattal állapította meg, hogy a romániai magyar felsőoktatás területén még mindig harcolni kell a jogokért. Emlékeztetett arra, hogy egykor a marosvásárhelyi orvosi egyetemen még magyar nyelven folyt az oktatás, később döntöttek úgy, hogy román nyelven is tanítanak, ma pedig ott tartunk, hogy a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása ellen kell harcolni. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke úgy fogalmazott: a szabadságharc hőseinek emléke a ma emberét is kötelezi arra, hogy mindig kiálljon a szabadság mellett. Utalt 1956-ra, de elsősorban az 1989-es romániai forradalomra. Ez utóbbinak a szellemiségét még mindig meg kell védeni, most éppen a magyar felsőoktatás terén – tette hozzá. – Ne hagyjuk, hogy a magyar felsőoktatás ügye áldozatául essen a továbbélő nacionálkommunizmus vértelen támadásának, a többségi politika agresszivitásának – hangsúlyozta az EMNT elnöke. Az EP alelnöke visszautasította Marius Paşcan Maros megyei prefektusnak azt a vádját, miszerint a MOGYE magyar tagozatáért szervezett megmozdulás „provokáció” lenne. Felhívta Paşcan figyelmét arra, hogy a gyülekezési jog, a szólásszabadság csak a diktatúrákban nevezhető „provokációnak”. Örömmel vette tudomásul, hogy a tanügyminisztérium az oktatási törvény tiszteletben tartására szólította fel az egyetem szenátusát. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke beszédében azt tekintette az aradi vértanúk legfőbb üzenetének, hogy össze kell fogni, fel kell sorakozni egy eszme mögé. Felhívta a figyelmet: ha az RMDSZ nem lenne a parlamentben és a kormányban, nem születhetett volna meg az oktatási törvény. A megjelentek között 1500 piros, fehér és sárga szegfűt osztottak ki. A résztvevők az egyetem épülete elé vonultak, és a virágokat az intézmény kerítésére tűzték, a sárga szegfűt a román oktatás, a fehéret a magyar oktatás, a pirosat pedig a szabadságért kiontott vér jelképeként. Szabadság (Kolozsvár) 2011. október 7.Nem alkuszunk! – Eredményes magyar összefogás a magyar ügyértOrszágos központi rendezvényként kezelte az október 6-i marosvásárhelyi megemlékezést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt, hiszen az aradi és a székely vértanúk előtti tiszteletadás mellett a magyar orvosképzés elsorvasztása ellen is szükség volt és van az összefogásra. A három romániai magyar politikai alakulat által, a postaréti vesztőhelynél megtartott rendezvény a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatát ért törvényellenességekkel szembeni tiltakozás jegyében zajlott. Mint ismeretes, az egyetemi szenátusban kétharmados többséggel rendelkező román pedagógusok a magyarság számára az eddiginél is kevesebb mozgásteret biztosító chartát szavaztak meg. A több hónapja tartó, széleskörű tiltakozás eredményre vezetett: a tanügyminisztérium csütörtökön átiratban szólította fel az egyetem szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény chartájában. Az október 6-i rendezvény szónokainak központi gondolata ebből kifolyólag a romániai magyar oktatást érintő diszkrimatív intézkedések voltak. Beszédet mondott többek között Tőkés László EMNT-elnök Csegzi Sándor RMDSZ-es alpolgármester, Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, Portik Vilmos, az EMNT Marosszéki Szervezetének elnökségi tagja, Kelemen Ferenc, a Maros megyei MPP elnöke. „Nem engedhetünk a ’48-ból, az ’56-ból, a ’89-ből. A tiltakozás helyes és méltó, hogy ilyenformán vállaljuk elődeink hőstetteit, és ekképpen folytatjuk szabadságharcukat. A vértanúk életükkel fizettek a szabadságért, és a magyar nyelvű oktatásért is, ezért nem hagyhatjuk, hogy a továbbélő nacionálkommunizmus érvényesüljön. Miközben Marosvásárhelyen, a Fekete Március városában Guşă- és Păunescu-szoborral hadakozunk, addig Sopron megelőzött, és szobrot állított Sütő Andrásnak. Mi most Sütő András kivert szemével nézzük a világot, de megmaradt szemével is éberen figyelnünk kell, és nyilvánvalóvá tenni: nem alkuszunk, békés küzdelmünket tovább folytatjuk. Marius Paşcan prefektus szerint provokáció a mai tiltakozás, de üzenem neki: a gyülekezési jog, a szólásszabadság érvényesítése csak diktatúrában számít provokációnak. Inkább a törvény félreértelmezése és a jogaink csorbítása számít provokációnak. Nem mi, hanem ők provokálnak. Mérsékelt és óvatos köszönetet mondok a tanügyminiszternek, hogy elrendelte az orvosi egyetem chartájának a helyreállítását, de ez nem természetszerűen, önmagától történt meg, és az időpont sem véletlen. A magyar összefogás meghozta első gyümölcsét”– fogalmazott az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke, Tőkés László. Hozzátette, a betegek nyelvi jogainak érvényesülése is sérül a magyar orvosképzés elsorvasztásával, és annak ellenére, hogy 2003. január 29-étől törvény tiltja a betegek hátrányos megkülönböztetését és az ország hivatalos nyelve ismeretének hiányában kötelező a beteggel anyanyelvén beszélni, ez még mindig nem valósul meg maradéktalanul. „Ez a régió csak akkor lesz sikeres, ha összefogunk. Kezetfogunk az RMDSZ-szel és az MPP-vel, mert mindenki a mi nemzetünk része. Harcoljatok a fiatalokért, az egyházatokért, az iskolátokért, ne féljetek tőlük”– szólt az egybegyűltekhez Tőkés László, majd a 1500 szál szekfűt helyeztek el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kerítésén; fehéret a magyar nyelvű oktatásért, sárgát a román nyelvű oktatásért, vöröset pedig a 13 aradi – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly – és a 3 székely – Török János, Gálffy Mihály, Horváth Károlyra – vértanú kiontott véréért. erdon.ro 2011. október 10.MOGYE: a szenátuson a sorA Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatóival tanácskozott a hétvégén Markó Béla miniszterelnök helyettes és Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. A találkozóra azután került sor, hogy a múlt héten az oktatásügyi tárca átiratban figyelmeztette az egyetem szenátusát a magyar intézetek megalakításának kötelezettségére. Mint arról hírt adtunk: csütörtökön, az aradi vértanúk napján több száz szegfűt helyeztek el az RMDSZ, az EMNT, az MPP és az EMNP közös megemlékezésén részt vevők az egyetemnél, így tiltakozva az ellen, hogy a magyar intézetek megalakítása hónapok óta késik. Borbély László lapunk érdeklődésére elmondta, az egyeztetésen ismertették az érintettekkel, hogy milyen stádiumban van az új egyetemi charta életbe léptetése. A hétvégén elhangzott: az RMDSZ képviselői tárgyaltak a tanügyminiszterrel a vitás kérdésekről. A magyar tanárok, az egyetem magyar vezetése, a szenátusi tagok úgy vélik, az oktatási tárca leirata kötelező érvényű, ezért a szenátusnak lépnie kell, a régóta várt intézkedés már nem odázható el. Borbély emlékeztetett: pontos ütemtervet kértek az intézetalapítással kapcsolatban, hiszen a tanév elkezdődött, az adminisztratív átalakítás nem tűr halasztást. „Vannak technikai kérdések, amelyeket tisztázni kell, például a katedrák elosztása, de ez már az egyetem belső döntéshozását illeti” – fogalmazott az RMDSZ politikai alelnöke. Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusának tagja az ÚMSZ-nek elmondta: a szenátus várhatóan egy-két héten belül összeül. Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora a sajtónak azt nyilatkozta az oktatási tárcának a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmény utasításával kapcsolatban, hogy elsősorban technikai akadályai vannak a magyar kar létrejöttének: például nincs elég tanár, aki taníthatna. Borbély erre reagálva úgy fogalmazott, az ilyen problémákat az egyetemnek kell kezelnie. „A politika megtette a maga feladatát, ha igénylik az érintettek, bármikor egyeztethetünk, de most a MOGYE vezetésének kell lépnie” – fogalmazott az RMDSZ politikai alelnöke. Antal Erika Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. október 13.Lesz még közös kormányülés?Minden jel szerint 2011-ben sem tartja meg sorrendben ötödik együttes ülését a magyar és a román kormány, annak ellenére, hogy Teodor Baconschi román külügyminiszter májusi budapesti látogatásakor azt javasolta magyar kollegájának, Martonyi Jánosnak: a kétoldalú kapcsolatok teljes körének áttekintésére még idén ősszel kerüljön sor Bukarestben. „Ha engem kérdez, ebben az évben biztosan nem lesz közös kormányülés. Sok szervezést igényel, ha idén megtartanák, már tudnánk róla” – jelentette ki lapunknak Gáti István, az eddigi közös kormányülések bukaresti megszervezésével megbízott kormányfőtitkárság helyettes vezetője. A közös kormányülés időpontja Borbély László környezetvédelmi miniszter számára is ismeretlen. Az RMDSZ politikai elnökének tudomása szerint házigazdaként Románia már megtette a szükséges lépéseket az esemény előkészítéséhez. „Nemcsak Teodor Baconschi külügyminiszter, hanem az RMDSZ is jelezte a magyar félnek, hogy időszerű lenne a közös kormányülés megszervezése. Budapestről egyelőre azt a választ kaptuk, hogy még elemzik ennek a lehetőségét” – mondta az ÚMSZ-nek Borbély László. Bogdan Aurescu román külügyi államtitkár tegnap kitérő választ adott arra a kérdésünkre, mi az esélye annak, hogy az együttes ülést még az idén megtartsák. „Az esemény megszervezése több tényezőtől is függ. Hordereje miatt azon is múlik, hogy sikerül olyan időpontot egyeztetni, amely a minisztériumi szintű együttműködésen túlmutató közös projektek áttekintésére is alkalmat ad” – közölte az ÚMSZ-szel az államtitkár. A közös kormányülés időpontjáról a budapesti külügyminisztériumban sem tudnak. Egy neve elhallgatását kérő illetékes lapunk értésére adta, hogy a kérdésben a végső szó a miniszterelnöki hivatalé. Szerinte a budapesti hallgatás oka, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szakított elődje gyakorlatával, nem híve a közös kormányüléseknek. „Gyurcsány Ferenc idejében nemcsak magyar-román, hanem magyar-szlovén, magyar-horvát és magyar-osztrák együttes kormányülést is tartottak, hatalomváltás után ilyen ülések már nem voltak” – magyarázta lapunknak a külügyminisztériumi forrásunk. Egy másik, szintén névtelenül nyilatkozó budapesti illetékes szerint Orbán Viktor nem az együttes kormányülés intézményének ellensége. „Amikor Budapest legutóbb a magyar-szlovén együttes kormányülést lefújta, a miniszterelnök kijelentette: ezt a formátumot át kell gondolni, mert túl grandiózus, és kevés gyakorlati eredménye van. Tehát szűkíteni kéne a formátumot és a megtárgyalandó kérdések körét. Teodor Baconschi külügyminiszter is egyetértett ezzel, amikor legutóbbi budapesti látogatásakor felvetettük” – magyarázta forrásunk. Mint ismert, a román-magyar kormányüléseknek már hagyománya van a két ország kapcsolataiban. Az elsőt 2005 októberében tartották Bukarestben, a legutóbbit, a negyediket 2008 októberében Szegeden. A következő években, 2009-ben a román fél kérésére elhalasztották az ülést, 2010 őszén pedig – közös megállapodással – szintén halasztottak. Legutóbb, 2011-ben a magyar fél kért ismét haladékot, arra hivatkozva, hogy Magyarország az EU soros elnöki tisztségét tölti be. Schengenről tárgyaltak a román–bolgár közös kormányülésen Románia és Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit, ezért jogosan várják el, hogy az Európai unió régebbi tagállamai megtűrjék soraikban – fogalmazott tegnap Bukarestben Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, a román–bolgár közös kormányülés kezdetén. A két balkáni ország kabinetjének első együttes tanácskozásán a schengeni témakör mellett napirendre került az energetikai, szállításügyi, mezőgazdasági, oktatási, környezetvédelmi és kulturális együttműködési lehetőségek áttekintése is. Cseke Péter Tamás Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. október 18.Mit keres az EP-ben ciános Béla?A kisebbségi lét és identitás kérdéseiről szervez ma este beszélgető estet Brüsszelben Sógor Csaba RMDSZ-es Európai parlamenti képviselő Szávai Géza Székely Jeruzsálem című könyve francia változatának bemutatása alkalmával. Az est egyik meghívottja Markó Béla, volt RMDSZ elnök, román miniszterelnök-helyettes. Jelenléte ellen tiltakozva Tőkés László, a szövetség listavezetője, "polgári engedetlenségből" leragasztotta a rendezvény plakátjait és erről levélben tájékoztatta a Fidesz frakció tagjait. Kényes helyzetet teremtett a Fidesz és az Orbán-kormány számára a forradalmár püspök magánakciója. A rendezvénynek a Brüsszeli Magyar Nagykövetség Kulturális Szolgálatának székháza ad helyet, tehát, nyilvánvalóan a kabinet tudtával és beleegyezésével történik, Tőkés csak a múlt héten, a plakátok brüsszeli megjelenése után kezdett tiltakozni, így bármennyire ő az Orbán-kormány első számú kárpát-medencei kedvence, sem a rendezvényt nem lehet már lefújni, sem a Markó meghívását nem lehet visszavonni. Az viszont kérdés, hogy mit tesznek, mit tehetnek a Fidesz-frakció tagjai: csatlakoznak Tőkés "polgári engedetlenségéhez", vagy részt vesznek a magyar kulturális rendezvényen, "legitimálva" Markó Béla jelenlétét? A Népszava birtokába jutott Tőkés levélből és az általa csatolt fotóról kiderül, hogy a volt püspök politikus "Mit keres az EP-ben ciános Béla?" feliratot ragasztott a brüsszeli plakátokra. "Markó Béla meghívását, szereplését nem állt szándékomban sem megakadályozni, sem pedig aktuálpolitikai okokból felhasználni. Ha erdélyi képviselőtársaim őt gondolják a leghitelesebb politikusuknak, lelkük rajta. Ám tiltakozni nekem is jogomban áll - éppen ezért az én felelősségemre a mellékelt fényképen megörökített "polgári engedetlenségi" eszközhöz folyamodtam. Ezt a levelet tájékoztatásképpen írtam" - olvasható a Fideszes és - ismereteink szerint a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja - képviselőihez eljuttatott levélben. Tőkés arra hivatkozik, hogy a verespataki bányaberuházás miatt tartja elfogadhatatlannak Markó meghívását. A ciántechnológiát alkalmazni szándékozó verespataki aranybánya ügyét a nemrég új pártot alapító Tőkés következetesen az RMDSZ elleni egyik legfőbb fegyverként használja, úgy állítva be a történetet, mintha kizárólag a romániai magyar érdekvédelmi képviseleten állna vagy bukna a Traian Basescu államfő által nyíltan támogatott, 12 éve aláírt román-kanadai szerződés sorsa. Sőt, úgy beszél, mintha az RMDSZ már ki is adta volna a kitermelési engedélyt. Tény, hogy a beruházónak még két tárca engedélyére van szüksége, a művelődési és környezetvédelmi minisztériuméra, és mindkettőt RMDSZ-es miniszter vezeti. Kelemen Hunor pártelnök, művelődésügyi miniszter a nyáron jóváhagyta a szakhatóság engedélyét a Kirnyik-hegység régészeti mentesítésére két, külön-külön 70 millió dolláros műemlékvédelmi alap létrehozása ellenében. Ezt a jóváhagyást kifogásolták a civil szervezetek és ezt értelmezi bányanyitási engedélyként Tőkés László. A Borbély László vezette környezetvédelmi tárca (egyelőre még) nem adta meg a tényleges működési engedélyt. Levelében Tőkés azt is állítja, hogy a "Bukarestbe szakadt" romániai magyar miniszterek semmibe veszik Magyarország jogos tiltakozását és Románia belügyeibe való beavatkozásnak tartják azt. Magyarország kormánya nem tiltakozott a bányanyitás ellen, hanem a román szaktárca megkeresésére a magyar szaktárca azt válaszolta, hogy semmilyen formában nem támogatja a cianidos technológia használatát. A határon átnyúló kockázatok miatt a román minisztériumnak kötelező kikérni az esetlegesen érintett szomszédos államok véleményét, annak figyelembevétel azonban nem kötelező számára - erről beszélt Borbély László környezetvédelmi miniszter. Bár Tőkés László bármennyire részletesen tárgyalja Verespatak kérdését, és állítja, hogy nem aktuálpolitikai szándék vezérli, a levél az ellenkezőjét igazolja. Maga fogalmazza meg, hogy ha képviselőtársai Markót gondolják a leghitelesebb politikusuknak, hát lelkük rajta. A saját néppártját nemrég, hathatós budapesti politikai támogatással bejegyző, de RMDSZ-es EP mandátumát azért megőrző Tőkés, igaz ugyan, hogy a levél végén, de sértettségének tényleges okát is feltárja. "Markó Béla az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése után az 1989 szellemét megalázó módon az új erdélyi magyar párt létrejöttét Magyarországról érkező "politikai ciánnak", "a politikai környezet szennyezésének" nevezte, idézem: "Ez egy rossz beruházás, beszélnünk kell róla és ki kell mondanunk: Magyarországról érkezik. Ez a párt számunkra politikai cián, nem tudjuk, mennyire koncentrált, de a politikai környezet szennyezése. (...) Ez a beruházás semmit nem fog arannyá változtatni az erdélyi magyarok számára, talán csak egyesek zsebébe termel majd aranyat." . Kelemen Hunor RMDSZ elnök állásfoglalásban reagált Tőkés polgári engedetlenségi akciójára, amelyet eljuttatott ugyanazon címzettekhez, vagyis a Fidesz brüsszeli képviselőihez. "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökeként úgy értékelem, hogy Tőkés László tette, és az Önökhöz eljuttatott levele túllép a jó ízlés, a politikai kultúra és a diplomácia határain. Aljas és méltatlan cselekedetnek tartom az ilyen jellegű megnyilvánulásokat bárhol is történjenek, különösképpen az Európai Parlamentben. Tőkés László képviselő urat más szándék nem vezérelhette, csupán személyes bosszúvágya, felgyűlt frusztrációi és cselekvési képtelensége. Október 18-án Markó Béla nem csak politikusként, hanem költőként vesz részt Szávai Géza könyvének francia nyelvű bemutatóján, amely tematikáját tekintve számunkra sokkal fontosabb annál, hogy ilyen felelőtlen és kisstílű vádaskodássá és rágalmazás-hadjárattá alacsonyodjon. " - állítja Kelemen. Brüsszelben a Székely Jeruzsálem Az RMDSZ által fontosnak nevezett téma a magyar történelmi kuriózumnak számító székely szombatosság. A tragikus történet a 16 századig nyúlik vissza, amikor Erdélyben mintegy húszezer unitárius vette fel a szombatos vallást. Kötelező törvényül Mózes öt könyvét hirdették, és a zsidókhoz hasonlóan, szombaton ünnepeltek. Olyan mértékben tértek vissza a kereszténység gyökereihez, hogy végül egészen közel kerültek a zsidó vallás hittételeihez, még a külsőségekben is zsidóvá váltak. Idővel megfogyatkozott a hívek száma, a közösséget pedig zsidózó unitáriusoknak kezdték nevezni. A második világháború, a Holocaust idején már csak a Maros megyei Bözödújfalúban élő szombatos székelyek vállalták zsidóságukat és önkéntesen osztoztak a zsidók sorsában. A Ceausescu-éra falurombolása épp Bözödújfaluban kezdődött. A települést vízzel árasztották el, a lakosságot kitelepítették, véget vetve így a székely szombatosság több száz éves történetének is. Szávai Géza Székely Jeruzsálem című esszéregényének francia nyelvű változatát a magyar EU-elnökség alkalmából jelentette meg a budapesti Pont Kiadó. A mű kapcsán a székely szombatosok közösségének sorsáról, a kisebbségi lét és identitás kérdéséről szerveznek ma beszélgető estet Brüsszelben. A házigazda, civilben református lelkész Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő meghívottjai az erdélyi származású, 1988-tól Budapesten élő Szávai Géza író, Bernard Le Calloch breton egyetemi professzor, történész, Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, költő és Miholcsa Gyula, a Román Televízió Magyar Adásának operatőr-szerkesztője. Markó előadásának címe: Nemzeti identitások az egyesült Európában. Gál Mária Népszava 2011. október 19.Politikai indokot sejtenek a tévés Bardocz Sándor eltávolítása mögöttLeváltották a Román Televízió (RTV) kolozsvári területi stúdiója magyar szerkesztősége éléről Bardocz Sándort, helyére ideiglenesen Orbán S. Katalint nevezték ki. A regionális stúdió nemzetiségi adásának főszerkesztőjét hétfői hatállyal menesztette az RTV vezetősége, az Orbán kinevezéséről szóló határozat pedig tegnap érkezett meg Kolozsvárra; a döntésekről ma tájékoztatják hivatalosan a magyar szerkesztőséget. A posztot 2003 óta betöltő Bardocz megerősítette a döntésekről szerzett értesüléseinket, ám mivel a közszolgálati tévé vezetőségétől nem kapott engedélyt, bővebben nem kívánt nyilatkozni. Úgy tudjuk, Bardocz kifogásolja a leváltásáról hozott döntést, amelyet bíróságon kíván megtámadni. Elégedetlenségének oka az, hogy a nemrég lezajlott szakmai minősítésen elégtelen osztályzatot kapott Romeo Couţitól, a regionális stúdió igazgatójától, holott a vezető beosztású tévés munkatársak évente lebonyolított felmérőin korábban mindig jó vagy nagyon jó minősítést szerzett. Idén egyébként az RTV változtatott a minősítési procedúrán, és a beosztottakat, tevékenységüket egy 50 pontból álló kritériumrendszer alapján mérték fel, de anélkül, hogy az érintettet vizsgáztatnák vagy megkérdeznék. (Értesüléseink szerint az RTV többi regionális stúdiójának vezetői idén még nem estek át hasonló felmérőn). Bardocz megfellebbezte a Couţi által róla kiállított osztályzatot, ám óvását az RTV bukaresti vezetősége elutasította, és azt javasolta a magyar adás főszerkesztőjének, hogy leváltása nyomán vállalja el a 2003 előtt betöltött felelős szerkesztői beosztást. Lapunk értesülései szerint a Donát úti magyar szerkesztőség munkatársainak többsége értetlenül fogadta Bardocz eltávolításának hírét, amely mögött különben sokan politikai indítékot sejtenek. Úgy tudjuk, az RMDSZ berkeiben egy ideje elégedetlenséget váltott ki, hogy a főszerkesztő a közsszolgálati médiaetika megkövetelte objektív tájékoztatás szellemében a politikai ellentábor képviselőit is meghívta a magyar adásba, amit egyesek úgy értelmeztek, hogy túl nagy teret szentelt az EMNT-nek és az MPP-nek. Ennek kapcsán Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke úgy nyilatkozott: ha bebizonyosodik, hogy ez az oka Bardocz leváltásának, akkor mindez „csúnya politikai húzás” lenne azok részéről, akik politikai befolyással bírnak a közszolgálati médiára. „Bardocz Sándor szakmai tevékenységét nem kívánom véleményezni, annyit azonban elmondhatok, hogy a regionális stúdió magyar adása az elmúlt időszakban kielégítően viszonyult a többosztatú erdélyi magyar politikai színtérhez. Remélem, a főszerkesztő leváltásával nem az a cél, hogy megszűnjön az eddigi kiegyensúlyozott műsorpolitika” – szögezte le lapunknak Gergely. A Krónika információi szerint a magyar szerkesztőség munkatársai közül többen attól tartanak, hogy az új főszerkesztő kinevezésével növekszik az RMDSZ-nek a regionális csatornára gyakorolt befolyása, tekintve, hogy Orbán S. Katalin Sebesi-Karen Attilának, az RTV vezetőtanácsa RMDSZ által delegált tagjának a felesége. Az ideiglenesen kinevezett főszerkesztő azonban lapunk kérdésére rágalomnak nevezte ezeket a véleményeket, leszögezve: nem azóta dolgozik az újságírói pályán, amióta Sebesi-Karen felesége, továbbá külön kell választani a közszolgálati csatorna központi, illetve a regionális stúdió igazgatótanácsát, valamint az ezekben betöltött tisztségeket. „Mielőtt megkérdezték, hogy elvállalom-e a tisztséget, engem a kolozsvári stúdió vezetősége javasolt főszerkesztőnek, amit a bukaresti testületnek el kellett fogadnia. De én nem azáltal váltam újságíróvá, hogy a férjem milyen tisztséget tölt be valamilyen testületben” – jelentette ki a Krónikának a korábban a Bukaresti Rádiónak és a Duna Tv-nek is dolgozó újságíró. Orbán S. Katalin egyébként korainak tartotta arról beszélni, hogy részt kíván-e venni a tévés főszerkesztői tisztség végleges betöltésére kiírandó versenyvizsgán, terveiről pedig csak azután nyilatkozhat, ha ehhez a belső szabályzat alapján engedélyt kap az RTV vezetőségétől. A hazai közszolgálati médiában különben nem ez az első eset, amikor házastársak révén „összefonódik” a szakma a politikával. Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Regionális Rádióstúdió kisebbségi adásaiért felelős főszerkesztője Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnökének felesége, míg Kós Anna, Markó Béla kormányfőhelyettes, a szövetség volt elnökének felesége az RTV bukaresti magyar adásának főmunkatársa. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2011. november 2.Szomszédok huzavonája: nincs „közösködés”A jelenlegi magyar kormány (feje) nincs meggyőződve a közös kormányülések gyakorlati hasznosságáról. Külügyminisztere ugyanakkor nem zárja ki, hogy szűkített formában fölelevenüljön az együttműködésnek ez a formája. A román és a magyar kormány 2005 és 2008 között – felváltva – minden évben együttes ülést tartott. Valójában mindez ma már történelem. Egy levélváltás előzményei Minden jel szerint 2011-ben sem tartja meg a soron következő, ötödik együttes ülését a román és a magyar kormány – írta lapunk október 12-én. Az ÚMSZ emlékeztetett arra, hogy májusi budapesti látogatásakor Teodor Baconschi külügyminiszter azt javasolta magyar kollegájának, Martonyi Jánosnak: a kétoldalú kapcsolatok teljes körének áttekintése érdekében még idén ősszel kerüljön sor a román fővárosban a közös kormányülésre. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke úgy nyilatkozott a lapnak, hogy tudomása szerint házigazdaként Románia már megtette a szükséges lépéseket, ugyanis nemcsak a román külügyminiszter, hanem az RMDSZ is jelezte a magyar félnek, hogy időszerű volna a közös kormányülés megszervezése. Borbély szerint Budapestről egyelőre azt a választ kapták, hogy még elemzik ennek a lehetőségét. A budapesti külügyminisztérium egy neve elhallgatását kérő illetékese értésre adta, hogy a kérdésben a végső szó a Miniszterelnöki Hivatalé. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök szakított elődje gyakorlatával, nem híve a közös kormányüléseknek. Egy másik névtelen budapesti illetékes szerint Orbán nem az intézmény ellensége, hanem úgy véli: szűkíteni kellene a formátumot és a megtárgyalandó kérdések körét, mert az eddigi túl nagyszabású közös kormányülések kevés gyakorlati eredménnyel jártak. Ebben a szellemben válaszolt írásban a minap Martonyi János is Szabó Vilmos szocialista parlamenti képviselőnek, aki levélben tette föl kérdését a magyar–román együttes kormányülés tavalyi és idei elmaradásával kapcsolatban. Schengen után „Egyelőre csak az október 10-i dátum a biztos” – nyilatkozta 2009-ben Gémesi Ferenc kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős magyar szakállamtitkár, aki akkor Kolozsvárt javasolta helyszínnek, és ezzel Emil Boc miniszterelnök, a kincses város egykori polgármestere is egyetértett. Az együttes ülés végül a román fél kérésére mégis elmaradt. Gémesi Ferenc a Martonyi-féle válaszlevél másolatával együtt részletes tanulmányt küldött az ÚMSZ-nek a magyar kormány korábbi együttes üléseiről, amelyeket a szomszédságpolitika jegyében nemcsak Romániával, hanem Ausztriával, Horvátországgal és Szlovéniával is – bár némi kihagyásokkal – rendre megtartott. Megjegyzendő, hogy az utóbbi három országgal 2009-ben, tehát a szocialista kormány utolsó esztendejében még volt közös tanácskozás. A fejlesztéspolitika jegyében – szerepel az anyagban – egyeztetett ütemezéssel folyik a közúti infrastruktúra közös fejlesztése Magyarország és Románia között. A két ország megállapodott a magyar M43-as és a román A1-es autópálya összekapcsolásáról (Szeged–Makó– Csanádpalota–Nagylak– Arad), továbbá az M4-es és az észak-erdélyi autópálya (Berettyóújfalu–Nagykereki–Nagyszántó–Berettyószéplak–Kolozsvár) összekötéséről is. Jól haladnak a tárgyalások, hogy az M49-es út folytatása és a Szatmárnémeti, valamint Nagybánya közötti út metszéspontjáról döntés szülessen. Az autópályák összekapcsolását a magyar fél Románia schengeni csatlakozását követően tervezi. Ugyancsak korszerűsítették a csengersimai határállomást. Kisebbségi azonosságtudat A magyar–román energetikai együttműködés keretében 2009-ben befejeződött a Szeged–Arad gázvezeték-kapcsolat kiépítése 109 kilométer hosszan. A Békéscsaba–Nagyvárad villamosenergia-hálózat kiépítése előrehaladt, az Aradig tartó szakaszt már át is adták. A román–magyar határon átnyúló együttműködés keretében innovációs szolgáltató és képző központ valósult meg Püspökladányban, kutatási együttműködés jött létre a növénynemesítési technikák alkalmazása érdekében, továbbá megkezdődött a nagyváradi és debreceni egyetemek közötti K+F együttműködés. Folyamatos a kétoldalú párbeszéd a kis- és középvállalkozások együttműködésének támogatása érdekében is. A kétoldalú kapcsolatokban nagy fontosságot tulajdonít a magyar fél a kisebbségben élő közösségek önazonossága megőrzésének, az ezt szolgáló két céltervet, a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport és a zsákai ortodox templom felújítását a két kormány azonos mértékben támogatta. Az eddigi kormányzati támogatások eredményeképpen létrejött az új battonyai román iskola, a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport, modernizálódott a bukaresti Ady Endre és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum. A magyar költségvetésből támogatott Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjáról a román parlament elfogadta a szükséges törvényt, és az idén szeptemberben megtörtént a Sapientia Egyetem akkreditációja is. Hosszas tárgyalások eredményeképpen megszületett a hadisír-gondozási megállapodás. Az első együttes kormányülés eredményeképpen nyílt meg a csíkszeredai főkonzulátus és kezdte meg munkáját a magyar kulturális koordinációs központ Sepsiszentgyörgyön. Gy. Z. Új Magyar Szó (Bukarest) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
