|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1662 találat | lapozás: 1-30 ... 1351-1380 | 1381-1410 | 1411-1440 ... 1651-1662 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Basescu, Traian 2011. november 24.Romániában leváltották a szenátus elnökétA román parlament felsőháza szerdán leváltotta a szociáldemokrata Mircea Geoana házelnököt, akit pártja egy nappal korábban kizárt soraiból – közölték román hírügynökségek. A kizárásról szóló előző napi döntést követően a román ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) Geoanának a házelnöki posztról való visszahívását kérte. Kisebb vita után a szenátus meg is szavazta Geoana leváltását, a volt házelnök pedig bejelentette: megtámadja az alkotmánybíróságon a szenátus határozatát. A parlament felső házának elnöki posztját ideiglenesen Petru Filip, a román kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) szenátora tölti be. Az új házelnök megválasztására várhatóan jövő héten kerül sor. A PSD mellett a kormánykoalíció is állít majd jelöltet. A szociáldemokraták emberét várhatóan a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) is támogatni fogja. A kormánykoalícióban azonban még nincs egyezség a közös jelöltről, hiszen a PD-L mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kormányt a parlamentben támogató, független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) is igényt tart a posztra. A román sajtó információi szerint azonban a PD-L hallani sem akar arról, hogy a második legfontosabb közjogi méltósági tisztségnek számító szenátusi elnöki posztba magyar kerüljön. Geoana 2005 és 2010 között volt a PSD elnöke. Tavaly főként azért maradt alul Victor Ponta jelenlegi pártelnökkel szemben a PSD tisztújító kongresszusán, mert 2009-ben elvesztette Traian Basescu államfővel szemben az államelnök-választást, miután a második forduló előtt még Geoana tűnt a nagy esélyesnek. Őt volt pártja azzal vádolta meg, hogy egyéni politikai ambícióira használta fel a szenátusi elnöki tisztséget, és ezért a lemondását kérték a szenátus éléről. Geoana nem volt hajlandó eleget tenni a felkérésnek, ezért döntött egykori pártja a kizárásáról. erdon.ro 2011. december 23.Basescu: az RMDSZ akadályozza az állam reformjátA Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) bírálta ismét szerdán Traian Basescu államfő, aki szerint a magyar szervezet akadályozza az állam reformját. Az RMDSZ elutasítja a vádat. Basescu a közszolgálati rádió egyik műsorában szerdán úgy vélte, hogy az RMDSZ akadályozza az új egészségügyi törvénytervezet közvitára bocsátását, miután az idén nyáron meghiúsította a közigazgatási reformot. Basescu és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) a nyáron azt javasolta, hogy nyolc óriásmegye alakuljon a jelenlegi mintegy negyven helyett. Az RMDSZ elutasította ezt, mivel az új közigazgatási egységekben kicsi lett volna a romániai magyarok számaránya. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy visszautasítja Basescu vádját, hiszen az RMDSZ mindig támogatta a reformokat, sőt sokkal erőteljesebb reformokat is kért, mint amilyeneket a román társadalom el tud fogadni. Kelemen elmondta: a jelenleg Ritli László által vezetett egészségügyi tárca körülbelül öt héttel ezelőtt kapott az elnöki hivataltól egy törvénytervezetet, amelynek elemzésére munkacsoport alakult a minisztériumban. Kelemen kiemelte, hogy a tervezettel van néhány alapvető probléma, ami körültekintő elemzésre szorul. A tervezet ugyanis privatizálná a egészségbiztosítási rendszert, a jelenlegi állami pénztár szerepét nyolc regionális magánbiztosító venné át. Kelemen szerint ez a rendszer az Egyesült Államokban és Svájcban jól működik, de jelentős állami költségvetési támogatás segítségével. Az RMDSZ elnöke szerint a magánbiztosítók elsősorban profitra "haj- tanak", ami nem az adófizetők érdekeit szolgálja. Egy másik vitatott kérdés, hogy a magánbiztosítók nem kötelesek valamennyi kórházzal szerződést kötni, így az esetleg lefedetlen kórházak a betegekkel fizettetnék meg az ellátás költségeit. Kelemen szerint a biztosítók monopolhelyzetet alakíthatnak ki családorvosok, gyógyszergyártók hálózata révén. Aggályokat vet fel az is – mondta Kelemen –, hogy a tervezet lehetővé teszi, hogy az állami tulajdonban lévő kórházakat magáncégek működtessék, de nem tisztázza megfelelően, mi történik ezekkel a létesítményekkel, ha csődbe jut a működtető cég. Vitás a tervezetben az is, hogy magán sürgősségi mentőszolgálati rendszer bevezetését is lehetővé teszi – mondta Kelemen Hunor. Népújság (Marosvásárhely) 2011. december 27.Törvénytelen Székelyföld?A közigazgatási bíróságon támadta meg a Kovászna megyei prefektúra azt a népszavazást, amelyet a magyarok által többségben lakott megye önkormányzata a Székelyföld nevű közigazgatási egység létrehozásáról írt ki. György Ervin, a román kormányt képviselő Kovászna megyei prefektus kedden bejelentette egy sajtótájékoztatón, hogy a Kovászna megyei tanács határozata több formai hibát tartalmaz, így a közigazgatási bírósághoz fordultak. A határozatot az önkormányzati képviselők kevesebb mint egyharmada kezdeményezte – tette hozzá a prefektus -, és az elfogadását nem előzte meg közvita. Korábban felszólította a prefektúra az önkormányzatot a határozat visszavonására, de ez utóbbi kitartott az októberben meghozott döntés mellett. Eszerint március 11-én Kovászna megye lakosságának két kérdésre kell válaszolnia. Az elsőben a lakosságtól azt kérdezik: egyetért-e Kovászna megye jelenlegi területének módosításával úgy, hogy az öt Bodza-vidéki település (amely lakosainak többsége román) ne legyen része a megyének. A második kérdésben a lakosságnak arra kell válaszolnia: egyetért-e azzal, hogy ez a módosított terület Székelyföld nevű létrehozandó közigazgatási egység része legyen. A román közigazgatásban ugyanis csak külön-külön létezik a három székelyföldi megye (Kovászna, Hargita és Maros), Székelyföld hivatalosan nem létezik. A népszavazás ötlete azt követően merült fel, hogy a nyáron Traian Basescu román államfő és az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PD-L) javaslatot tett Románia közigazgatási reformjára úgy, hogy egyötödére csökkentették volna a jelenlegi megyék számát. Az így létrejövő új közigazgatási egységekben a magyarság számaránya jelentős mértékben csökkenne. MTI Erdély.ma 2012. január 6.Basescu támogatását kéri Tőkés LászlóTraian Basescu román államfő támogatását kéri Tőkés László európai parlamenti képviselő a román választási rendszer módosítása érdekében. Egy pénteki nagyváradi sajtótájékoztatón ismertetett és a román államfőnek címzett levelében Tőkés azt javasolja: építsék be a választási rendszerbe az etnikai arányosság elvét. Eszerint a nemzeti kisebbségek számára számarányuknak megfelelő mandátumot különítenének el, amelyekért a kisebbségi szervezetek mérkőzhetnek meg egymással. Tőkés szerint az intézkedés megakadályozná, hogy a román pártok a valós problémák helyett magyarellenességgel próbáljanak szavazatokat szerezni, másrészt a kisebbségi közösségekben is érvényesülhetne a politikai pluralizmus. MTI Erdély.ma 2012. január 8.Elutasítják a román pártok az etnikai arányosság elvének beépítését a választási rendszerbeA román ellenzéki és kormánypártok egyaránt elutasítják Tőkés László európai parlamenti képviselőnek azt a javaslatát, hogy építsék be a romániai választási rendszerbe az etnikai arányosság elvét. Tőkés pénteken tett közzé egy Traian Basescu államfőnek címzett nyílt levelet, amelyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Basescu támogatását kéri ahhoz, hogy érdemi vita kezdődjön Romániában az etnikai arányosság elvéről és annak a választási rendszerbe való beépítéséről. Ez az elv azt jelentené, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei számára, így a magyar politikai erőknek is, eltörlik az öt százalékos parlamenti küszöböt, és a kisebbségi közösség számarányának megfelelő mandátumot különítenek el a parlamentben. Ezekért a helyekért kizárólag a nemzeti kisebbségek szervezetei – így a magyar politikai szervezetek is – egymással küzdenének meg. Sever Voinescu, a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) alelnöke és szóvivője “megdöbbentőnek és viccesnek” nevezte Tőkés javaslatát. Úgy vélte: amennyiben törvénymódosítási javaslatról van szó, az EMNT elnökének nem Románia elnökéhez, hanem a parlamenthez kell fordulnia. Voinescu szerint az etnikai arányosság elve sehol nem létezik. Cristian Diaconescu, a román kormánykoalíciót támogató, független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) nevű párt elnöke “egzotikusnak” nevezte a felvetést. Szerinte az európai törvénykezésben régóta nincs helye sem a pozitív, sem a negatív diszkriminációnak, hiszen a pártoknak egyforma eséllyel kell megmérkőzniük egymással a választási küzdelemben. Szerinte elfogadhatatlan, hogy már a választások előtt ismert legyen egy nemzeti kisebbség számára a parlamentben fenntartott helyek száma. Puiu Hasotti, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője “antidemokratikus aberrációnak” nevezte az ötletet, amit szerinte nem lehet beépíteni a román választási rendszerbe. Catalin Ivan, a szintén ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője szerint az arányosság elvét nem csak a nemzeti kisebbségek számára kell biztosítani, hanem Románia valamennyi lakosa számára. A képviselő nem ért egyet az etnikai arányosság elvének bevezetésével, mivel a romániai magyarságot nem érinti hátrányosan a jelenlegi választási rendszer. Daniel Constantin, a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint Tőkés kezdeményezése nem más, mint egy “kétségbeesett” kísérlet arra, hogy a romániai magyarság megőrizze parlamenti képviseletét a 2012-es választások után is. Constantin szerint ezt a javaslatot sem a felelős román pártok, sem Basescu nem veheti figyelembe. MTI 2012. január 10.Kelemen Hunor szerint kivitelezhetetlen az etnikai arányosság elveKivitelezhetetlennek nevezte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kedden azt a javaslatot, hogy építsék be a romániai választási rendszerbe az etnikai arányosság elvét, és töröljék el valamennyi nemzeti kisebbség szervezetei számára a parlamenti küszöböt. Az etnikai arányosság elvét először november végén Toró T. Tibor, az újonnan létrehozott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke vetette fel, a múlt héten pedig Tőkés László nyílt levélben fordult Traian Basescu államfőhöz, hogy járuljon hozzá érdemi vita elkezdéséhez az etnikai arányosság elvéről. Az EMNP és Tőkés László azt szeretné, ha a romániai nemzeti kisebbségek szervezetei számára eltörölnék az ötszázalékos parlamenti küszöböt, így a romániai magyar politikai szervezetek a magyarság mintegy 6,5 százalékos számarányának megfelelő számú mandátumért küzdhetnének meg egymással anélkül, hogy veszélyeztetnék ezáltal a magyarság parlamenti képviseletét. Kelemen az MTI kérdésére Tőkés kezdeményezése kapcsán elmondta: nem veszi komolyan sem javaslatát, sem saját magát az, aki meg akar oldani egy problémát és nyílt levélben fordul az államfőhöz. Az RMDSZ elnöke szerint az EMNP és Tőkés javaslata „a tudományos-fantasztikus irodalom kategóriájába tartozik, nem a komolyan vehető, megvalósítható felvetések közé”. A politikus kitért arra is, hogy az RMDSZ azt szeretné: március második felében kerüljön sor a romániai időközi választásokra. Az RMDSZ jelöltjei által 2008-ban elnyert törvényhozói mandátumok közül ugyanis három időközben megüresedett. Így egy-egy Kolozs, Hargita és Bihar megyei egyéni választókerületben kell kiírnia időközi választást a kormánynak. Kelemen Hunor meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ jelöltjei nyernek majd Hargita és Bihar megyében. Ebben a két kerületben az EMNP és az MPP is akar indítani jelölteket. Kelemen szerint kialakulhat magyar-magyar küzdelem, de csak akkor, ha a nem RMDSZ-es magyar jelöltek román párt listáján vagy függetlenként szállnak versenybe. Az RMDSZ elnöke szerint ugyanis a román választási törvény csak parlamenti pártok részvételét teszi lehetővé az időközi választásokon. MTI Erdély.ma 2012. január 11.Az államfő segítségét kéri a római katolikus egyházAz egyházak több mint 20 éve szeretnék visszakapni a kommunista diktatúra idején elkobzott levéltári dokumentumaikat. Traian Basescu segítségét kérik a romániai római katolikus és görög katolikus püspökök, hogy visszakaphassák a diktatúra idején államosított levéltári dokumentumaikat. Az egyházi levéltárak visszaszolgáltatásáról szóló törvényt tavaly novemberben fogadta el a Képviselőház, de a Szociáldemokrata Párt azt az Alkotmánybíróságon támadta meg. A dokumentumok között több évszázados iratok is vannak, amelyekről azt sem lehet tudni, hogy megvannak-e még – mondta a Duna TV Híradójának Tamás József római katolikus püspök. A csíkszeredai levéltárban mintegy 900 Hargita megyében államosított egyházi anyakönyvet őriznek. Egyelőre ezeket sem tudják visszaszolgáltatni, mert a Képviselőház által elfogadott jogszabályt a Szociáldemokrata Párt Alkotmánybíróságon támadta meg. A romániai katolikus püspökök nyílt levelükben arra kérik Traian Basescu államelnököt: írja alá a jogszabályt, hogy az érvénybe léphessen. hirado.hu Erdély.ma 2012. január 12.Cáfolta Antal Árpád, hogy Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának nincs román alkalmazottjaPartnerek lehetünk az etnikai arányosság elvét a közigazgatásban, államigazgatásban alkalmazó törvény elfogadtatása ügyében Dan Voiculescuval és a Konzervatív Párttal – fogalmazott ironikusan mai sajtótájékoztatóján Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A PC szenátora a napokban nyílt levelet intézett Traian Basescu államelnökhöz, amelyben többek közt azt állította, Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalában a 119 alkalmazottból egy sem román nemzetiségű. Az etnikai diszkrimináció vádját Antal Árpád kategorikusan cáfolta. Egyrészt felhívta arra a figyelmet, hogy nincs is olyan nyilvántartás, amelyben az alkalmazottak nemzetiségi hovatartozását feltüntetnék, illetve annak eldöntése látatlanban, hogy egy személy minek vallja magát, nem lehetséges. Egy empirikus tapasztalattal támasztotta alá, hogy igenis vannak román nemzetiségű alkalmazottak a városházán: több munkatárssal is román nyelven folyik a komunikáció. Volt, hogy néhány állás meghirdetésekor bizonyos funkciók esetében feltételnek szabták a magyar nyelv ismeretét, de a Voiculescu-féle vád hamis, amely a román politikai közbeszédben jelenleg egyre erősödő, magyarellenes hangok sorába illeszkedik Antal Árpád szerint. A magyar kártyát egyre többen próbálják kijátszani 2012 folyamán is, főleg a választások közeledtével, vélte, hozzátéve: a legnagyobb magyar többségű város polgármestereként még inkább ki van téve ezeknek a támadásoknak. (tudósítónktól) Transindex.ro 2012. január 25.12 napja tüntetnekHáromezer ember tüntetett kedden Bukarestben a parlament elött. A katonai érdekvédelmi szakszervezet hívására gyültek össze a demonstrálók. A fövárosban több utat lezártak, és korlátozták a tüntetés körzetében a közlekedést. Egy körülbelül 2 ezer fős tömeg átvonult a Román Televízió épülete elé, ahol tovább követelték Traian Basescu és kormány távozását. 12 napja tartanak Romániában az utcai megmozdulások. Nem csak a fövárosban, hanem az ország nagyobb városaiban kisebb-nagyobb tömegek vonulnak fel. Erdély TV Erdély.ma 2012. február 6.Lemondott Emil Boc miniszterelnökA román miniszterelnök, Emil Boc a kormány február 6-i, hétfői gyűlésén jelentette be, hogy benyújtja lemondását Emil Boc miniszterelnök hétfőn bejelentette a kormány gyűlésén, nem ragaszkodik a hatalomhoz, előbbrevaló számára, hogy az országban jellemző feszült hangulat rendeződjön, valamint az ország gazdasági stabilitása továbbra is biztosított legyen. Emil Boc megköszönte a kormány támogatását és segítségét. A kormányváltás hírét az Evenimentul Zilei napilap röppentette fel a hétvégi kiadásában. A lap a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) belső köreiből származó információkra hivatkozva közölte: immár Emil Boc is belátta, elkerülhetetlen a távozása. A lap úgy tudja, Bocot technokrata miniszterelnök követi majd a bukaresti Victoria palotában, a kormány tagjainak többsége azonban továbbra is politikai háttérrel rendelkezik. A lap több lehetséges kormányfőjelölt nevét is megszellőztette. Úgy vélte, Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója annak ellenére jelölt, hogy több kormányalakítási felkérést elutasított az utóbbi időben. Szóba került Lucian Croitoru neve is, aki Isarescu tanácsadója a nemzeti bankban, és egyszer már jelölték a miniszterelnöki székbe. A lehetséges jelöltek között említette George Maiort, a román titkosszolgálat vezetőjét, és Mihai Razvan Ungureanu korábbi külügyminisztert, aki jelenleg a külföldi hírszerzés vezetője. Emil Boc első kormánya 2008 karácsonyán lépett hivatalba. Akkor a kormányfő egy nagykoalíciós kormányt vezetett. 2009 őszén azonban a Szociáldemokrata Párt (PSD) távozott a hatalomból, és megbuktatta a Boc-kormányt. A tisztségébe újraválasztott Traian Basescu elnök azonban két sikertelen jelölt után ismét Emil Bocot jelölte a miniszterelnöki tisztségbe, aki 2009 karácsonyán a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kötött koalíciós szerződést, és megalakította második kormányát. szatmar.ro Erdély.ma 2012. február 6.Basescu Mihai Razvan Ungureanut bízta meg kormányalakítássalTraian Basescu román államfő Mihai Razvan Ungureanut, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjét bízta meg kormányalakítással. Ungureanu kijelentette, hogy az ország gazdasági és politikai stabilitásának megőrzését tartja legfontosabb feladatának. Basescu azt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, hogy a délutáni órákban a parlamenti pártok vezetőivel tanácskozott. E tanácskozások eredményeit összefoglalva elmondta, a koalíció pártjai azt kérték, hogy a koalíció kereteiben folytatódjon a kormányzás. Az ellenzék az elnök lemondását kérte és előre hozott választásokat sürgetett. Basescu elmondta, ha az ellenzék érveit veszi alapul, akkor öt hónapig átmeneti kormánynak kellett volna intézni az ország ügyeit. Közölte: a koalíciós pártok „elvileg elfogadták” Ungureanu jelölését. Az államfő úgy vélte, az új kormánynak az lesz a legfontosabb feladata, hogy emelje a lakosság életszínvonalát, erről azonban leghamarabb áprilisban lehet beszélni. Figyelemmel kell lennie ugyanakkor Románia nemzetközi szervezetekkel kötött szerződéseire, folytatnia kell a korrupció elleni harcot, és növelnie kell az EU-s források felhasználásának hatásfokát. Kiemelt célnak mondta az államfő a munkahelyek létrehozását, melynek módozatai között a bányászat újraélesztését is említette. A miniszterelnök-jelölti minőségében megszólaló Ungureanu kijelentette, úgy érzi, politikai függetlensége megengedi, hogy az ország „jó adminisztrátora” legyen. Hozzátette, már másnap reggel tárgyalásokat kezd a koalíciós pártokkal a kormányalakításról. Megjegyezte, az ország gazdasági és politikai stabilitásának megőrzését tekinti első számú prioritásának. Mihai Razvan Ungureanu 1968-ban született Iasiban; a történelemtudományok doktora, a Bukaresti Tudományegyetem történelem tanszékének professzora. A Calin Popescu Tariceanu vezette liberális kormányban a külügyminiszteri tisztséget töltötte be 2004 decembere és 2007 februárja között. 2007 novembere óta a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) főnöke. MTI Erdély.ma 2012. február 6.Ismertette javasolt kormányának összetételét a román miniszterelnök-jelöltMihai Razvan Ungureanu kijelölt román miniszterelnök szerdán ismertette javasolt kormányának összetételét, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi miniszterei is szerepelnek. Az Ungureanu által ismertetett miniszteri listán az RMDSZ-es miniszterek, valamint Markó Béla miniszterelnök-helyettes mellett a független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) nevű párt két minisztere is rajta van, akárcsak Catalin Predoiu igazságügyi és Leonard Orban európai ügyekért felelős miniszter. A román kormánykoalíció fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) kicserélte tárcavezetőit. Ungureanu a román külföldi hírszerző szolgálat vezetője, akit hétfőn nevezett ki Traian Basescu államfő miniszterelnök-jelöltnek. A tervek szerint csütörtökön szavaz a parlament az új kormány hivatalba iktatásáról. erdon.ro 2012. február 7.Emil Boc leköszöntPredoiu az ideiglenes kormányfő Emil Boc miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy úgy döntött, visszaadja kormánya mandátumát. ”Azért adtam vissza a mandátumot, mert nem ragaszkodom a hatalomhoz, számomra kevésbé fontos, hogy még néhány hónapig, a novemberi választásokig funkcióban maradjak. Azért döntöttem a kormány mandátumának visszaadásáról, hogy feloldjam az országban tapasztalható politikai és szociális feszültségét, de azért is, hogy a románok ne veszítsék el, amit megnyertek: az ország politikai stabilitását” – mondotta Boc. Az elnöki hivatal közleményben tudatta, hogy Traian Basescu államfő tudomásul vette Emil Boc miniszterelnök lemondását, és az új kormány megalakulásáig Catalin Predoiu igazságügy-minisztert bízza meg a kormány irányításával. A döntés szokatlannak számít, hisz korábban az átmeneti kormányzást az új kormány hivatalba lépéséig a távozó miniszterelnök látta el. Az ideiglenesség időszaka a 2009-es kormányválság idején 71 napig tartott. Ekkor a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott első Boc-kormány után Emil Boc vezette az ideiglenes kabinetet is. Catalin Predoiu egyébként a Boc-kormány politikailag nem elkötelezett tagja. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra számít, hogy a Romániával kötött megállapodás Emil Boc kormányfő lemondása után is folytatódik, nyilatkozta a Reutersnek Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője. ”Nem látok okot arra, hogy ez bármilyen módon befolyásolhatná a megállapodást. Arra számítunk, hogy a megállapodás folytatódik” – nyilatkozta Franks. Valószínűleg nincs veszélyben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU által Románia számára jóváhagyott támogatási program a kormány lemondása után sem – vélekedtek a kabinet lemondásának hétfői bejelentése után londoni felzárkózó piaci elemzők. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének szakértői kommentárjukban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy bárki lesz is Románia következő miniszterelnöke, illetve bármilyen összetételű kormány élén áll majd, nem várható jelentősebb visszalépés a reformfolyamatban, nem számítva olyan intézkedéseket, amelyek “normálisnak tekinthetők” egy választási évben. A JP Morgan elemzői közölték, hogy egyébként is a romániai reformok lassulását és “a választásokhoz kötődő kormányzati kiadások” növekedését várták az idén, és továbbra is ez a várakozásuk. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke Emil Boc kormányfő lemondása után elmondta, a szövetségnek az az álláspontja, hogy az ekképpen kialakult politikai helyzetre nem jelent megoldást egy technokrata kormányfő. A szövetség elnöke ismételten hangsúlyozta, az RMDSZ nem zárkózik el az előrehozott választások lehetőségétől, viszont ezt csak akkor látja megvalósíthatónak, ha létrejön egy megegyezés a koalíción belül, ezt támogatja az államelnök is, valamint az ellenzéki pártokkal is konstruktív párbeszédet folytatnak erről a kérdésről. Mára Kelemen összehívta az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsát. Az ideiglenes miniszterelnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy megtartsa a Boc-kormány minisztereit. Szerinte minden tisztségviselő, ha jóhiszeműen és szakértelemmel áll a feladatához, tagja maradhat a Predoiu-kormánynak. A legfontosabb teendő az ország gazdasági-politikai stabilitásának megőrzése. Tisztségbe lépése után a kormányfő megbeszélést folytatott a miniszterekkel. Tegnap délután Traian Basescu találkozott a parlamenti pártok vezetőivel. A PDL és az UNPR a technokrata kormányfőt és politikusi kormányt akar, az RMDSZ kitart a Kelemen Hunor által ismertetett szándék mellett. Az ellenzék lemondásra szólította az elnököt és előrehozott választásokat sürgetett. Basescu határozottan kijelentette: nem egyezik bele az előrehozott választásokba, mert veszélyeztetnék az ország stabilitását. Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke nyugalomra intett, azt állítva, az államelnök menesztése az új parlament feladata lesz, választások előtt lemondatni az elnököt nem szabályszerű. A bukaresti Egyetem téren a tegnap is folytatódott a tiltakozók tüntetése, a kormányfő lemondása kevésnek bizonyult, továbbra is követelik az előrehozott választásokat és az államelnök távozását. Népújság (Marosvásárhely) 2012. február 28.Megszavazták a külföldi hírszerzés új vezetőjének a kinevezésétA román parlament megszavazta kedden, hogy Teodor Melescanu ellenzéki politikus legyen a román külföldi hírszerzés új igazgatója. Melescanut egy nappal korábban kérte fel Traian Basescu román államfő a tisztség betöltésére, miután február elején a jelenlegi miniszterelnök Mihai Razvan Ungureanu lemondott a titkosszolgálat éléről azt követően, hogy a kormányalakítás feladatával bízta meg őt az államfő. A parlamenti szavazáson az ellenzék nem vett részt, mivel egy hónapja bojkottálja a törvényhozás munkáját. Ők elégedetlenek amiatt, hogy az államfő nem írt ki előre hozott parlamenti választásokat. A kormánykoalíciót alkotó erők azonban így is biztosítani tudták a parlament döntőképességét, és Melescanu 238 támogató voksot kapott, valamint egy ellenszavazatot. Melescanu az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora volt, de bejelentette, hogy felfüggeszti párttagságát. Korábban védelmi és külügyminiszter is volt. erdon.ro 2012. február 29.A magyar kormány üdvözli az akkreditálástA magyar kormány nagy örömmel értesült a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) keddi akkreditációjáról – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az MTI-nek. A helyettes államtitkár kiemelte: hosszú folyamat eredménye az akkreditáció. A Sapientián folyó komoly szakmai munka eredménye a keddi döntés, amely értelmében az intézmény diplomát bocsáthat ki, és részesülhet román állami támogatásban. Reméljük, hogy ezek a források is meg fognak nyílni a Sapientia számára, hiszen az onnan kikerülő szakemberek is gazdagítják Románia gazdaságát – fogalmazott Répás Zsuzsanna. Ahhoz, hogy a jogszabály hatályba léphessen, Traian Basescu államfőnek kell még aláírnia a törvényt. A szenátus már korábban elfogadta a jogszabályt, miután a felsőoktatás minőségét vizsgáló állami hatóság többéves ellenőrzés után megállapította, hogy az egyetem eleget tesz a romániai akkreditációs törvényeknek. Az EMTE Erdély magyar nyelvű magánegyeteme, amelyet a történelmi magyar egyházak által 2000-ben bejegyzett Sapientia Alapítvány hozott létre. Az intézmény a magyar állam támogatásából tartja fenn magát. Három oktatási helyszínen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron az egyetemnek négy kara működik, amelyek keretében 27 alapképzési szakon tanulhatnak magyar nyelven a hallgatók. Népújság (Marosvásárhely) 2012. április 5.Basescu felmentette tisztségéből Borbély LászlótTraian Basescu felmentette tisztségéből Borbély László környezetvédelmi minisztert, miután a tárcavezető a személye elleni korrupciós gyanúsítás miatt benyújtotta lemondását. Az államfő ugyanabban a rendeletben Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnököt bízta meg a környezetvédelmi tárca ideiglenes vezetésével. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA), amely bűnvádi eljárást kért ellene a legfőbb ügyésztől. A miniszter csütörtök reggel nyújtotta be lemondását, miután Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról. Borbély László később újságírók előtt kijelentette, nem azért mondott le, mintha oka lenne rá, hanem azért, hogy semmilyen gyanú ne árnyékolhassa be a kormány munkáját. Hozzátette: nem közölték vele, mivel gyanúsítják, a sajtóból értesült arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást kért ellene. Megalapozatlannak tart és határozottan visszautasít minden ellene felmerülő vádat és reméli, hogy az igazságszolgáltatás is bebizonyítja ártatlanságát. „Engem nagyon sokan ismernek, 1990 óta vagyok a politikai életben, és azt hiszem tudják az emberek, milyen vagyok, és itt nem a funkció a legfontosabb. Ezt a döntésemet közöltem a miniszterelnökkel, az állam elnökével és ezek után is ugyanaz az ember leszek" – mondta Borbély László. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette (Borbély László 2011 óta az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti). Kelemen Hunor emlékeztetett rá, hogy a DNA egy tavaly megszellőztetett ügyet vett ismét elő, amiről júliusban még azt mondták, hogy abban nem Borbély László a gyanúsított. „Kicsit furcsállom, hogy ez a választási kampány előtt történik, de ennél fontosabb az, hogy Borbély Lászlót ártatlannak tekintjük és teljes támogatásunkról biztosítjuk" szögezte le az RMDSZ elnöke. Szerint Borbély lemondása azt mutatja, hogy egy erős ember, aki számára a becsület előbbre való, mint a miniszteri tisztség. Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: keddre összehívta az RMDSZ állandó tanácsát, amely dönteni fog arról, kit javasol a szövetség a környezetvédelmi minisztérium élére. A román sajtó szerint a posztra Korodi Attila parlamenti képviselő a legesélyesebb, aki Tariceanu-kormány idején, 2008-ig töltötte be ezt a tisztséget. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség, amely 2011 júliusában közölte, hogy vizsgálatot folytat egy olyan ügyben, amelyben Borbély László is érintett. A miniszter egyik tanácsosát azzal gyanúsította a DNA, hogy segített egy Szatmár megyei vállalkozónak megvesztegetni Borbély Lászlót. A korrupcióellenes ügyészség akkori közleményében azt írta: egy Szatmár megyei üzletember 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg" az RMDSZ által delegált miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez. A minisztert azzal is gyanúsítják, hogy több ízben hamis vagyonnyilatkozatot tett közzé. A képviselői mandátummal rendelkező Borbély László a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. Ennek felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán. MTI. Erdély.ma 2012. április 6.Lemondott Borbély László miniszterTegnap benyújtotta lemondását Borbély László környezetvédelmi miniszter Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnöknek, miután a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást javasolt ellene. Borbély csütörtök reggel Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A képviselői mandátummal rendelkező miniszter a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. A legfőbb ügyész a DNA felkérésének eleget téve, az igazságügy-minisz-terhez fordult a bűnvádi eljárás kezdeményezése érdekében. Borbély László mentelmi jogának felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán. A miniszterelnökkel folyatott megbeszélésen Borbély László – aki az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti – benyújtotta lemondását a környezetvédelmi tárca éléről. A kora délutáni órákban, miután Traian Basescu államfő felmentette tisztségéből a minisztert, Borbély rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette: becsületbeli kérdésnek tekinti lemondását. Ezzel a lépéssel a kormány hitelét szeretné erősíteni. Az RMDSZ bizalma töretlen A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette – jelentette ki tegnap Kolozsváron Kelemen Hunor szövetségi elnök. Kelemen Hunor emlékeztetett arra, ez egy régi ügy, amely már a tavaly is felmerült, akkor a Korrupcióellenes Ügyosztály nyilatkozatban közölte, hogy Borbély ellen nem indul eljárás. "Ennek ellenére, nem sokkal a választások előtt ismét aktuálissá válik a téma, az időzítés pedig nem véletlen" – mondta az RMDSZ vezetője. Hangsúlyozta, mindezek ellenére meggyőződése, hogy Borbély László kiváló miniszter volt, akinek munkájára az elkövetkezőkben is számít a szövetség, hiszen a vele szembeni bizalom töretlen. "Borbély László lemondásával bebizonyította mindenki számára, hogy rendkívül szilárd jellemű ember, aki nem ragaszkodik a tisztségéhez, és semmilyen módon nem kívánja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját. Bízunk abban, hogy ez az ügy a lehető legrövidebb időn belül tisztázódik, és bebizonyosodik mindenki számára, hogy az ellene felhozott vádak teljes egészében megalapozatlanok és hamisak" – összegzett Kelemen Hunor. Az RMDSZ kiáll Borbély László mellett – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatában. "Borbély Lászlót régóta, az RMDSZ megalakulása óta ismerem. Kezdettől fogva együtt dolgoztunk a szövetség Maros megyei szervezetében, majd a parlamentben és a kormányban is. Mindvégig szorosan együttműködtünk, és az RMDSZ minden fontos megvalósításában része volt Borbély Lászlónak is. Mindannyian megbízunk benne. Én és RMDSZ-es kollégáim támogatni fogjuk a továbbiakban is, és meg kell mondanom, hogy Borbély László esetében is érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének. Borbély László kiváló politikus, hatékony miniszter – szögezte le a miniszterelnök-helyettes. Az ellenzék politikai támadást sejt Victor Ponta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtökön úgy vélekedett: Borbély Lászlónak az lehet a bűne, hogy nem adott ki egy bizonyos környezetvédelmi engedélyt. "Azt, amelyik az arannyal kapcsolatos" – tette hozzá a politikus, a Rosia Montana Gold Corporation verespataki ciántechnológiás bányaberuházásra utalva. Népújság (Marosvásárhely) 2012. április 11.Korlátozná a kettős állampolgárok jogait egy kormánypárti képviselőEgy kormánypárti képviselő kezdeményezése megtiltaná, hogy közjogi méltóságok lehessenek vagy katonai tisztséget töltsenek be azok a román állampolgárok, akik egy másik ország állampolgárságával is rendelkeznek. Adrian Gurzau, a román Demokrata Liberális Párt (PD-L) Kolozs megyei parlamenti képviselője olyan alkotmánymódosító indítványt nyújtott be a képviselőház jogi bizottságában, miszerint a kettős állampolgárok ne tölthessenek be közméltósági tisztségeket és katonai funkciókat – adta hírül az Agerpres hírügynökség. A képviselő szerint ugyanis csak azok képviselhetik a román állampolgárok érdekeit a parlamentben, akik kizárólag a román államnak állampolgárai, szerinte ugyanis „nem lehet szolgálni egyszerre két államot és két népet". Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője – aki tagja a jogi bizottságnak is – az MTI-nek szerdán elmondta: az alkotmánymódosítást jelenleg a román képviselőház jogi bizottsága tárgyalja, de az egyeztetéseken csak a kormány két pártja, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) vesz részt. Ez azt jelenti, hogy a 23 tagú bizottságból csak négy képviselő vesz részt a bizottság ez irányú munkájában. Az RMDSZ vezetői már többször leszögezték, hogy az idei őszi parlamenti választások előtt nincs lehetőség arra, hogy módosítsák az alkotmányt, hiszen a parlamentben nincs meg az ehhez szükséges kétharmados többség, ezért a magyar szervezet nem tekinti prioritásnak ezt a kérdést. Máté szerint a bizottság előkészítő tevékenysége nem érvényes, ugyanis a jogi bizottságban is kétharmados többségre lenne szükség. Ugyanakkor Daniel Buda, a kormány fő erejét alkotó PD-L képviselője – aki a jogi bizottság elnöke – kijelentette, hogy a grémium a jövő hét elejéig véglegesíti az alkotmány módosított változatát, amit majd a képviselőház elé terjesztenek, ezt követően a szenátusban folytatódik az alaptörvény módosításának vitája. Az alkotmány módosítását főleg Traian Basescu államfő szorgalmazza, aki a múlt héten felajánlotta az ellenzéki pártoknak: lemond elnöki mandátumának két évéről azért, hogy a parlamenti választásokkal egyszerre tarthassák meg az elnökválasztást is. Ezért cserében azt kérte, hogy az ellenzék vegyen részt az alkotmánymódosítás parlamenti vitáján, és fogadja el törvényhozók létszámának csökkentését, valamint a jelenlegi két házas parlament helyett az egykamarás törvényhozói testület bevezetését, amiről még 2009-ben népszavazást tartottak Romániában Basescu kezdeményezésére. Az ellenzék elutasította az államfő ajánlatát. A kettős állampolgárok jogainak korlátozása nem új ötlet a román politikában, egy évvel ezelőtt a román ellenzéki szociáldemokraták fenyegetőztek: törvényben tiltják meg a kettős állampolgároknak, hogy köztisztségeket töltsenek be. MTI. Erdély.ma 2012. április 12.Korodi Attila: Pregnáns és erős vélemény Verespatak ügyébenTegnap reggel a Környezetvédelmi Minisztérium székházában Razvan Ungureanu miniszterelnök beiktatta a tárca élére Korodi Attilát, aki Borbély Lászlót váltja a miniszteri székben lemondását követően. Mint ismeretes, a 35 éves Korodi Attilát a 2004-es parlamenti választásokat követően az RMDSZ államtitkárnak nevezte ki a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumba, ahol az európai integrációs igazgatóságot vezette, majd 2007 áprilisában lett miniszter, e tisztséget egy évig töltötte be, helyét az a Borbély László vette át, aki a stafétát elődjének adta vissza. Eddig Korodi Attila a képviselőház külügyi bizottságát vezette. Korodi Attila kinevezését megelőző napon Traian Basescu államelnök sajtótájékoztatón határozottan kijelentette, hogy az idén rendezni kell a Verespatak, valamint a rézbánya, illetve a palagáz amerikai kitermelésének ügyét, ezt várja el a régi-új tárcavezetőtől. Szerdán a miniszter azt nyilatkozta, szeretné, ha a minisztérium hozzájárulna a verespataki bányaprojekt és a palagáz ügyében meghozott döntésekhez, hangsúlyozta, az általa átvett intézmény mindkét témakörben objektív és pragmatikus véleményt alakít ki. "Azért dolgozunk a minisztériumban, hogy objektív és pragmatikus véleményt alakítsunk ki. Én úgy gondolom, egy Környezetvédelmi Minisztériumnak elsősorban a környezetvédelmi kérdésekre kell összpontosítania és azután következnek azok a döntések, amelyeket meg kell hoznia. Én szeretném, ha a minisztérium hozzájárulna ezekhez a döntésekhez", mondotta Korodi újságírói kérdésre válaszolva, azt követően, hogy átvette miniszteri mandátumát. A miniszterelnök kifejtette, szükség van arra, hogy Korodi Attila ellenőrizze a helyzetet a minisztériumban és alkalmazkodjék az "intézmény mechanizmusához" mielőtt választ adna ezekben a témákban. A kormányülést követően Korodi Attila a Népújságnak elmondta, várható volt az államelnök konzekvens véleménynyilvánítása az említett sarkalatos ügyekben. – Azt gondolom, hogy Verespatak ügyében a környezetvédelmi minisztériumnak el kell végeznie feladatát, majd ezt követően egy pregnáns és erős véleményt kell kialakítania arról, hogy mit javasol a kormánynak. A másik két beruházást illetően a következő hetekben derül ki, hogy pontosan mi a szerepünk. A palagáz- kitermeléssel kapcsolatban, információm szerint, a minisztérium nincsen bekapcsolódva a konkrét stratégiai engedélyeztetés, illetve a környezeti hatástanulmány kibocsátási folyamatába. A Cuprumin bánya esetében pedig hamarosan kiderül, hogy milyen feladatkörök várnak ránk, mert tudomásom szerint a kitermeléshez környezetvédelmi engedélyeztetés szükséges. Az említettek, megszokott feladatok, nem látok ebben semmi különlegest, annyi, hogy természetesen a Verespatak nagyon mediatizált téma – mondta a miniszter. A Borbély László által kezdeményezett környezetvédelmi programokkal kapcsolatban Korodi Attila kifejtette, néhány "témában" az általa kívánt hangsúlyokat beviszi a minisztérium működésébe, de mivel a minisztérium már rendelkezik költségvetéssel, előtervezett struktúrával, ezek működtetését biztosítja, mert fontosak. A projektfinanszírozások terén nem lesz változás, hiszen figyelembe kell venni a költségvetési határokat, s a már meghirdetett időszakokat. Persze, lesznek újdonságok – fűzte hozzá –, de nem a beruházási típusok területén. Jelentősebb jogszabály-módosítást sem tervez az új miniszter. Amennyiben szakhatósági véleményezés, vagy egy adott téma rendezéséhez szabályzatkeret szükséges, ezeket megteszi a minisztérium, de jelentősebb törvénytervezetet nem szándékoznak benyújtani a kormányhoz. – A következő három hétben azzal foglalkozom, hogy a legutolsó fejleményeket elemzem és ennek megfelelően folytassam elődöm munkáját – mondta rövid, a Népújságnak adott exkluzív interjújában Korodi Attila. Vajda György. Népújság (Marosvásárhely) 2012. április 13.Három magyar jelölt a kolozsvári polgármesteri székreAz Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Gergely Balázst, a párt alelnökét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig Eckstein-Kovács Péter volt államfői tanácsost jelölte a kolozsvári polgármesteri tisztségre. A kolozsvári Farkas utcában, a Szent György szobor előtt mutatta be pénteken az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári polgármester-jelöltjét és tanácsosjelöltjeit. Gergely Balázs, a párt országos alelnöke, kolozsvári polgármesterjelöltje emlékeztetett rá, az utóbbi hetekben kezdeményezték a magyar pártok közötti egyeztetéseket, de mert javaslatuk válasz nélkül maradt, lépéskényszerbe kerültek. Hozzátette, azzal a feltétellel vállalta el a jelöltséget, hogy ha az április végi határidőig megegyezés születik a magyar pártok között, kész visszalépni. Gergely Balázs hozzátette, egy közelmúltban készített felmérés azt jelzi, jelentős azoknak a kolozsvári magyaroknak a száma, akik nem mennének el szavazni, ha csak az RMDSZ jelöltjeire szavazhatnának, és akiket az EMNP választási indulása szólít az urnákhoz. Az EMNP alelnöke kijelentette, a kolozsvári magyarok fásultságát, közömbösségét tartja a legnagyobb ellenségnek, amelyet választási indulásával le szeretne győzni. Pénteken délután rangsorolta önkormányzati képviselőjelöltjeit az RMDSZ kolozsvári küldöttgyűlése, és ez alkalommal erősítette meg a testület Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelöltségét. A Traian Basescu államfő kisebbségi tanácsadói tisztségéről nemrég lemondott politikus az MTI-nek elmondta, nem örül annak, hogy megoszlanak a kolozsvári magyar szavazatok, de e helyzeten maga nem tud változtatni. „Gergely Balázzsal eddig is beszélő viszonyban voltam, ez után is abban maradok. Van azonban az az országos döntés, hogy ha versenyzünk, akkor mindenütt legyen verseny. Ennek a rációját is elismerem" – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter. A Magyar Polgári Párt (MPP) már hónapokkal ezelőtt Fodor Alpár vállalkozót jelölte a polgármesteri tisztségre. MTI. Erdély.ma 2012. április 27.Megbukott a kormány a bizalmi szavazásonMegbukott a bukaresti kormány pénteken a szociálliberális ellenzéki szövetség (USL) által beterjesztett bizalmatlansági indítvány parlamenti szavazásán. A bizalmatlansági indítványt 235 törvényhozó szavazta meg, néggyel több, mint amennyi Mihai Razvan Ungureanu kormányának leváltásához szükséges volt. Az USL márciusban jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be Mihai Razvan Ungureanu kormánya ellen, amiért az úgymond engedett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) zsarolásának, és kormányhatározattal alapított különálló kart a magyar orvosképzés számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). A bizalmatlansági indítványban az USL az ország ásványi kincseinek és fontos energiavállalatainak kiárusításával, és a közpénzek választási célokra való felhasználásával is megvádolta az Ungureanu-kormányt. A bizalmatlansági indítvány vitája előtti hetekben 10 törvényhozó állt át az ellenzékhez a kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Pártból (PDL). A szavazás eredménye azt jelzi, hogy a kormányoldal további tagjai szavazták meg a kabinet bukását. Az Ungureanu-kabinet volt Románia legrövidebb életű kormánya az utóbbi két évtizedben: megbízatása 78 napig tartott. Emil Boc, a PDL elnöke azt mondta: a pártütők buktatták meg a kormányt és egyes nemzeti kisebbségek képviselői. Ugyanakkor megköszönte az RMDSZ kiállását, amely ígéretéhez híven kitartott a koalíció mellett. Az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak egy része részt vett a parlamenti vitán, ám a titkos szavazáskor nem vonultak az urnák el, így kizárható, hogy hozzájárultak saját kormányuk megbuktatásához. A bizalmatlansági indítvány vitája során Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke arra emlékeztette a szociáldemokratákat és liberálisokat, hogy korábban ők is engedtek a magyar szövetség „zsarolásának", amikor, kormányzásuk idején szükségük volt az RMDSZ támogatására. Szerinte ezért hiteltelen az, hogy az anyanyelvű oktatás miatt támadták ki az Ungureanu-kormányt. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt valószínűsítette, hogy a szövetség ellenzékbe vonul, ugyanakkor megerősítette, hogy az RMDSZ a választások előrehozásának híve. Az USL miniszterelnök-jelöltje, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök azt mondta, a bizalmatlansági indítványt megszavazó új parlamenti többség nevében kormányalakítási megbízást fog kérni az államfőtől. Mint kifejtette, nincs amiért további fél évet várnia az országnak a gazdasági és társadalmi válság közepette a novemberi választásokig: az USL kész a kormányzásra és vállalja is annak felelősségét. Az Ungureanu-kabinet menesztése után Traian Basescu államfőnek előbb a parlamenti pártokkal konzultálnia, majd kormányalakítási megbízást ad egy általa kiválasztott miniszterelnök-jelöltnek. A jelöltnek tíz napon belül kell kormányát kialakítania és bizalmi szavazásra a parlament elé járulnia. MTI. Erdély.ma 2012. április 27.Victor Pontát bízta meg kormányalakítással BasescuVictor Pontát a Szociáldemokrata Párt elnökét kérte fel kormányalakításra Traian Basescu államfő, aki ezt péntek este, a parlamenti pártokkal folytatott konzultáció után jelentette be Bukarestben. A bukaresti törvényhozói testület ugyanezen a napon buktatta meg a Mihai Razvan Ungureanu vezette kormányt. Pontát a szociáldemokraták, a liberálisok és a konzervatívok alkotta ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) javasolta kormányfőnek. Basescu azt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltnek a 39 éves politikust, hogy a korábbi kormánykoalíció fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PDL) nem javasolt senkit a soraiból erre a posztra az államfőnek, így gyakorlatilag önként vonult ellenzékbe. Basescu is hangsúlyozta rövid beszédében, hogy a PSD volt az egyedüli párt, amelyik miniszterelnököt javasolt. Mint mondta, azért is választotta Pontát, mert őt támogatja az ellenzéki szövetség másik két tagja is, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC). Basescu és az ellenzék viszonya évek óta feszültségekkel terhelt. Korábban Basescu kijelentette, hogy mandátuma idején nem fogja megbízni kormányalakítással Pontát, akit „éretlen" politikusnak nevezett. Az államfő reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb sikerül hivatalába lépnie a kabinetnek, és így folytatódhat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen folyamatban lévő, bukaresti felülvizsgálati látogatása. Basescu hangsúlyozta, hogy ezek a tárgyalások szakértői szinten mindenképpen folytatódnak az új kabinet hivatalba lépéséig is. Victor Ponta bejelentette: a fő feladata az, hogy a választásokig biztosítsa a kormányzást, és meggyőzze az embereket arról, hogy Romániában jó irányba haladnak a dolgok. Mint mondta, az új kabinet elsősorban az USL támogatására számít a parlamentben. Ponta és Crin Antonescu, az ellenzéki szövetség másik társelnöke azonban már délután tárgyaltak a nemzeti kisebbségek frakciójával is, amelynek tagjai közül többen megszavazták az Ungureanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Így ők hozzájárultak az addig általuk is támogatott kabinet megbuktatásához. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pénteken délután újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az USL részéről nem kaptak felkérést, hogy ők is támogassák a szociálliberális kormányt. Victor Pontának maximum tíz nap áll a rendelkezésére, hogy összeállítsa kormányának névsorát, és a parlament „áldását" kérje. Ponta 2001-ben bukkant fel a román politikában, ő Adrian Nastase volt román miniszterelnök felfedezettje, akinek támogatásának köszönhetően a PSD ifjúsági szervezetét vezette, majd tárca nélküli miniszteri és államtitkári tisztséget is betöltött. Ponta 2010 óta elnöke PSD-nek. Politikai pályafutása előtt ügyész volt. MTI. Erdély.ma 2012. április 28.Ellenzéki szerepre készül az RMDSZA román miniszterelnök-jelölt kellő többséggel rendelkezik a kormányalakításhoz, az RMDSZ ezét nem is számít kormányzati szerepre. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzéki szerepre készül, de nem zárkózik el attól, hogy tárgyaljon az Ungureanu-kabinetet megbuktató, kormányzásra készülő szociálliberális szövetséggel (USL) – közölte az MTI-vel Kelemen Hunor, a szövetség elnöke, miután péntek este Traian Basescu államfő kormányalakítási megbízást adott Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöknek. Kelemen Hunor hozzáfűzte, a miniszterelnök-jelölt még nem kereste meg az RMDSZ-t. „Nem voltak tárgyalásaink a most kormányzásra készülő USL-lel. Az USL körül kialakult egy parlamenti többség, ezt felmutatták a bizalmatlansági indítvány elfogadásakor. Nem hiszem, hogy arról kell beszélnünk, hogy szükség lenne az RMDSZ-re. Nekik megvan a parlamenti többségük minden körülmények között, és lehetőségük van ezzel kormányt alakítani" – magyarázta az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ ebben a pillanatban még nem tudja, hogy a parlamentben támogatja-e Victor Ponta leendő kormányát. Az elnök szerint ez a kormányprogramtól függ. „Vannak kérdések, amelyekről tárgyalhatunk. Tudunk tárgyalni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről, kisebbségi jogokról, sok mindenről. Ebben a pillanatban senkinek nem érdeke, hogy etnikai feszültséget szítson, de nem szeretnék előrefutni: eddig a pillanatig ilyen megkeresés nem volt" – mondta Kelemen Hunor. Az RMDSZ az államfővel folytatott kormányalakítási konzultációkon előre hozott választásokat javasolt szeptemberre. Kelemen Hunor kifejtette: május végéig még lenne erre alkotmányos lehetőség (a parlament mandátumának utolsó hat hónapjában már nem lehetne előre hozott választásokat kiírni – tud.megj.), de hiányzik a politikai akarat. Mint mondta, az RMDSZ volt kormányzati partnerénél, a Demokrata Liberális Pártnál (PDL) erre nincs hajlandóság, a másik oldal pedig egy új kormány beiktatása után ebben nem lesz érdekelt. „A helyes az lett volna, ha Romániában minél előbb parlamenti választások vannak, de ezt a magunk hét százalékával a parlamentben nem tudjuk előidézni" – összegzett az RMDSZ elnöke. A Bukarestben dolgozó magyar kormányzati tisztségviselők további munkáját tudakoló kérdésre az RMDSZ elnöke úgy reagált: ez a politikában így szokott történni, egyik nap kormányon vagy, másik nap nem, erre föl kell készülni minden politikai szervezetnek. „A kormányon kívül is van élet, politikai munkánk ezzel nem ért véget. Rengeteg kormányzati tisztségviselőt fog ez érinteni, rengeteg szakpolitikusunk dolgozott a minisztériumokban, a különböző kormányzati intézményekben, és gondolom, egy új kormány, amennyiben az RMDSZ nincs kormányon, ezeket az embereket váltani fogja" – vélekedett Kelemen Hunor. Az RMDSZ-nek miniszterelnök-helyettese, három minisztere és több mint tíz államtitkára volt a pénteki bizalmi szavazáson elbukott Ungureanu-kormányban. Ezen kívül több mint 40 kormányzati intézményben és számos megyei kormánybiztosi (prefektusi) hivatalban töltöttek be vezető tisztségeket az RMDSZ politikusai, akik tanácsosok, irodavezetők, szakértők százainak adtak munkát. Kelemen Hunor hétfőre összehívta az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsát. A kormányzati pozíció elvesztését a parlamenti frakciókban is megbeszélték, de a szövetség belső parlamentjét, a Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT) nem áll szándékában összehívni. „Ahhoz kell az SZKT döntése, ha kormányzati szerepet vállal az RMDSZ, de ahhoz nem, ha a kormány elvesztette a politikai támogatottságát" – indokolta Kelemen Hunor. MTI. Erdély.ma 2012. május 7.Megfellebbezte az Ungureanu-kormány a MOGYE-határozat felfüggesztésétMegfellebbezte az Ungureanu-kormány azt a bírósági ítéletet, amely felfüggesztette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar-angol karát létrehozó kormányhatározat végrehajtását. Anuta Dusa, a Marosvásárhelyi Táblabíróság szóvivője a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a kormány fellebbezését faxon küld- ték el a bíróságra, a dokumentumot Dézsi Attila kormányfőtitkár írta alá. Amint a szóvivő elmondta, a fellebbezést a legfelsőbb bíróság tárgyalja majd. A múlt heti bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott, feladatait ügyvezetőként ellátó jobboldali Ungureanu kormány minden bizonnyal mandátuma utolsó óráiban élt a fellebbezés lehetőségével. A román parlament ugyanis hétfő délután dönt a Victor Ponta vezette szociál-liberális kormány beiktatásáról. Ha a képviselők és szenátorok együttes ülése bizalmat szavaz neki, még hétfő este leteszi az esküt Traian Basescu köztársasági elnök előtt. Ioan Mang, a Ponta-kabinet tanügyminiszter-jelöltje a parlamenti szakbizottságok meghallgatásán elmondta, miniszterként személyesen fog Marosvásárhelyre utazni, hogy ott a tanárokkal és a diákokkal közösen találja meg a legjobb megoldást a MOGYE-n kialakult helyzetre. Mang utalt arra, hogy a román törvényhozás felsőházában Bihar megyét képviseli. „Olyan megyéből származom, amelyben a kultúrák együttélése megszokott dolog. Soha nem leszek ellenzője a romániai egyetemek multikulturális jellegének, de ezt csakis törvényesen lehet megvalósítani" – jelentette ki Ioan Mang. A MOGYE-n az váltott ki feszültséget a román és magyar oktatók, valamint a román és a magyar diákok között, hogy az egyetem román többsége elutasította a 2011-ben elfogadott tanügyi törvény kisebbségi vonatkozásainak alkalmazását. A törvény értelmében a magyar tagozatot bizonyos fokú önállóság illetné meg a tanintézeten belül. Olyan egyetemi chartát fogadott el, amely nem számol a magyar tagozattal. A chartát a minisztérium nem hagyta jóvá, annak kiigazítását kérte; az egyetem ennek ellenére az el nem ismert dokumentum alapján tartotta meg a belső választásokat. Az Ungureanu-kormány, amelynek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is tagja volt, kormányhatározattal próbálta rendezni a vitás ügyet. A március végén kibocsátott határozattal a kormány egy új kart hozott létre az egyetemen és ebbe csoportosította az egyetemen működő magyar és angol nyelvű szakok zömét. Az egyetem román vezetése és a hatalom küszöbén álló román ellenzék magyar zsarolást emlegetett, és az egyetemi autonómia megsértését sérelmezte. Az egyetem vezetői bíróságon támadták meg a kormányhatározatot, a baloldali parlamenti ellenzék pedig a MOGYE ügyére hivatkozva bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentben, és megbuktatta az Ungureanu-kabinetet. A Marosvásárhelyi Táblabíróság pénteken az ítéletet decemberre halasztotta, de a kormányhatározat hatályát az ítélethirdetésig felfüggesztette. MTI. Erdély.ma 2012. május 7.Bizalmat kapott a román parlamenttől Victor Ponta szociálliberális kormányaBizalmat kapott a parlamenttől Victor Ponta kormányalakí- tással megbízott miniszterelnök-jelölt kabinetje május 7-én, a bukaresti törvényhozás két házának hétfői együttes ülésén. Az új román kormányban a hárompárti szociálliberális szövetség (USL) politikusai és szakértők kaptak miniszteri tárcákat. A Ponta-kabinetnek 284 törvényhozó szavazott bizalmat, 53-mal több, mint amennyire a beiktatáshoz feltétlenül szükség volt. Victor Ponta, az USL fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a parlamenti ülésen azt mondta: kormányának legfőbb célkitűzése a törvényesség helyreállítása lesz, az ország hitelezőinek pedig a vállalt kötelezettségek betartását ígérte. Az őszi parlamenti választásokig kormányzó, ám további négy évre választói meghatalmazást kérő USL hosszú távú terveiről Victor Ponta azt mondta: 2013-ra olyan költségvetés-tervezetet készítenek elő, amely több lépcsős áfával, és a társadalombiztosítási járulékok csökkentésével számol. A parlamenti frakciók előzetes bejelentése szerint a Ponta-kormány a függetlenek és a nem magyar kisebbségek támogatását is élvezi. A több mint ötvenfős parlamenti többség azt jelzi, hogy a titkos voksoláson az eddigi kormánypártok törvényhozói közül is többen bizalmat szavaztak az új kabinetnek. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke bejelentette: a szövetség ellenzékben marad, és nem támogatja a Ponta-kormány beiktatását. „A kormány a múlt század legsötétebb időszakához tér vissza, ahhoz, amikor Romániában egyszerűen letagadták létezésünket" – jelentette ki a parlament szószékéről az RMDSZ elnöke arra utalva, hogy a kormányprogram meg sem említi a nemzeti kisebbségeket. Válaszában Victor Ponta kifejtette: hétfő délelőtt külön megállapodást kötött a nem magyar nemzeti kisebbek parlamenti frakciójával és ezt az egyezményt a kormányprogram részének tekinti. A dokumentum értelmében az új román kormánytöbbség az őszi parlamenti választásokig megszavazza az évek óta elfektetett kisebbségi törvényt, amelyből azonban – Ponta későbbi nyilatkozata szerint – törölnék a kulturális autonómiát. A Ponta-kabinet miniszterei hétfő este leteszik a hivatali esküt Traian Basescu államfő előtt. MTI. Erdély.ma 2012. május 7.IMF: jöhet a béremelésJúniustól 8 százalékkal emelik a közalkalmazottak bérét Romániában, és megkezdik az átlagon felüli nyugdíjakból jogtalanul visszatartott egészségbiztosítási járulékok visszafizetését – közölte Florin Georgescu pénzügyminiszter-jelölt, miután a leendő kormány tárgyalt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Az új kormánynak sikerült megállapodnia az IMF szakértőivel arról, hogy az államháztartás hiánya idén a tervezettnél nagyobb legyen, de nem magasabb, mint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3 százaléka. A kabinet ugyanakkor a híresztelések szerint még idén csökkentené a pékipari termékek áfáját. Utóbbi intézkedés a szakemberek szerint nem biztos, hogy eléri a várt célt. Kedélyes párbeszéd Traian Băsescu államfő is támogatja a bérek és nyugdíjak kiegészítését. Júniustól 8 százalékkal emelik a közalkalmazottak bérét Romániában, és megkezdik az átlagon felüli nyugdíjakból jogtalanul visszatartott egészségbiztosítási járulékok visszafizetését – közölte Florin Georgescu pénzügyminiszter-jelölt, miután a beiktatásra váró, Victor Ponta vezette kormány küldöttsége befejezte kétnapos tárgyalássorozatát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tartózkodó szakértői csoportjával. A miniszterelnök-helyettesi és pénzügyminiszteri tisztségre egyaránt jelölt Georgescu – aki jelenleg még a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzóhelyettese – hozzáfűzte: a beiktatásra váró Ponta-kormány eltökélt szándéka, hogy visszaállítsa a megszorító intézkedések előtti szintre a közalkalmazotti béreket: első lépcsőben júniustól 8 százalékkal emelik az állami fizetéseket. Mint ismeretes, 2010 júniusában ideiglenesen 25 százalékkal csökkentették a közalkalmazottak bérét. Tavaly év elején ebből 13 százaléknyit visszadtak, és még körülbelül ugyanekkora emelésre lenne szükség, hogy bérük ismét elérje a 2010 eleji szintet. Az átlagon felüli, azaz a 740 lejt meghaladó nyugdíjak esetében az alkotmánybíróság megállapította, hogy azokból eddig több egészségbiztosítási járulékot vontak le, mint amennyit kellett volna. Ezt a különbözetet szintén júniustól kezdik havonta visszafizetni – derült ki a pénzügyminiszter-jelölt beszámolójából. Növelhető a hiánycél A béremelésre és nyugdíj-kiigazításra a költségvetési hiánycél növelése árán lehet forrásokat biztosítani. Georgescu szerint a beiktatásra készülő új kormány küldöttségének sikerült megállapodnia az IMF szakértőivel arról, hogy az államháztartás hiánya idén a tervezettnél nagyobb legyen, de nem magasabb, mint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3 százaléka. Korábban Románia 1,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányban állapodott meg az IMF-el. Mint arról beszámoltunk, a Ponta-kormányról várhatóan ma délután szavaz a parlament. Ha megkapja a bizalmat, a kabinet kedden megtartja első ülését, amelyen a tervek szerint elfogadja az IMF-nek küldendő új szándéklevelet a módosított költségvetési hiánycélról. Mint ismeretes, Románia számára tavaly márciusban összesen 5,3 milliárd eurós, kétéves hitelprogramot hagyott jóvá az EU, az IMF és a Világbank. A készenléti megállapodást (stand-by arrangement) Románia elővigyázatosságinak tekinti, azaz nem hív le belőle pénzt, mindazonáltal a negyedéves felülvizsgálatokon át kell esnie, a hiánycél módosítását is el kell fogadtatnia a hitelezőkkel. Băsescu benne van Az ügyben tegnap délután megszólalt Traian Basescu államfő is, aki délelőtt szintén fogadta az IMF küldöttségét. Az elnök leszögezte: nem igaz, hogy nem támogatja a béremelést, sőt éppen azért tartja fontosnak, mert az szerinte stimulálhatja a fogyasztást, és csökkentheti az állami rendszerek forráshiányát. „Ma is ugyanolyan manipuláció zajlik, mint két éve: akkor senki sem akarta elmagyarázni, hogy a megszorítások nélkül mind a 22 millió állampolgárnak szenvednie kell. Ma azt mondják, az elnök nem ért egyet a béremeléssel és a nyugdíjakból levont összegek viszszafizetésével. Határozottan kiállok a bérek visszaemelése mellett, ezt mind az IMF, mind a parlament, mind Victor Ponta kijelölt miniszterelnök tudomására hoztam” – szögezte le. Szerinte ugyanakkor a béremelés nem érinti hátrányosan a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alapot, sőt csökkenti a hiányt, mivel nagyobb az adóalap. Kijelentette: egyetlen olyan megoldást sem tart elfogadhatónak, amely növelné a tb-alap hiányát, azaz kisebb bevételt jelentene. A nyugdíjalap hiánya mintegy 3,6 milliárd euró, azaz 16 milliárd lej. A béremelés egymilliárd lejjel csökkenti ezt a hiányt. Kijelentette: csak arról kívánta az IMF-et tájékoztatni, hogy az idei választási évben egyetlen populista intézkedést sem tart elfogadhatónak. Az államfő rámutatott: a pénzügyi tárca tartalékalapjában több mint ötmilliárd euró pénzpiacokról felvett hitel található, hogy időben kifizethessék az esedékes hitelrészleteket. E tartalékot azért kellett fölhalmozni, hogy az ország ne kerüljön függő helyzetbe, és ne kelljen hirtelen, túl nagy kamattal pénzt fölvenni. A béremelésre szánt pénzek az IMF-fel történt megállapodás nyomán különíthetők el. Emlékeztetett: a korábbi megállapodás értelmében a költségvetési hiánycélt 1,9 százalékban határozták meg, azzal a megjegyzéssel, hogy az indokolt esetben 2,2-2,3 százalékosra növelhető. Rámutatott: a deficit kisebb volt a vártnál, 1,84 százalékos. A kormány a januári megállapodás értelmében kevéssel 2 százalék fölé tolhatja ki a hiánycélt, vagyis az államfő szerint megvan a pénzügyi mozgástér a közalkalmazotti bérek kifizetésére. A nyugdíjból levont összegek kapcsán kifejtette: még nem látja a megoldást, de a pénzügyminiszterrel és a kormányfővel együtt keresik a megoldást. Privatizáció és korszerűsítés Az állami cégek átalakítása, a magánszférából érkezett menedzserek és a privatizációs folyamat felgyorsítása kapcsán – amelyek szintén a hitelmegállapodás feltételei – Traian Băsescu elmondta: az energetikai cégek részleges privatizációjából származó bevételt a vállalatok korszerűsítésére költik. Rámutatott: a Transgaz földgázszállító cégnek például új szivattyúállomások és új vezetékek kiépítésére van szüksége. Kijelentette továbbá, hogy az új egészségügyi törvény továbbra is prioritás, és leszögezte: véleménye szerint az egészségügyi rendszer nem működhet jól mindaddig, amíg abban nem jelenhet meg a magánszféra is, jelenleg ugyanis nincs elegendő pénz a fenntartására. Boc: „a mi érdemünk” Eközben Emil Boc február elején lemondott kormányfő a Demokrata-Liberális Párt (PDL) kampányindító rendezvényén saját kormányának, illetve az ezt követően Ungureanu-kabinetnek vindikálta azt, hogy júniustól sort lehet keríteni a béremelésre, s a nyugdíjasok is visszakaphatják a tőlük jogtalanul elvett pénzösszegeket. „Meghoztuk a megfelelő intézkedéseket, most pedig az ország egyenesen áll az Európai Unióban tapasztalható gazdasági nehézségek előtt” – fejtette ki az exminiszterelnök. Krónika (Kolozsvár) 2012. május 8.Markó: az USL választási törvénye elfogadhatatlan az RMDSZ számáraAz RMDSZ ellenzi az egyéni körzetes egyfordulós választási rendszer bevezetését, mivel ez véget vet annak, ami Romániában több mint két évtizeden át működött, az arányos képviseleti elvnek – jelentette ki Markó Béla kedden a szenátusban. A parlament felsőháza megszavazta a Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség választási törvénymódosítását, amely az egyfordulós, tiszta egyéni körzetes választási rendszer bevezetését irányozza elő. A tervezet értelmében az első forduló után az a jelölt nyer mandátumot az egyéni választókerületben, aki a legtöbb szavazatot kapja, függetlenül a voksok arányától. Az RMDSZ álláspontját ismertetve Markó Béla arra emlékeztetett: a Szövetség volt az egyedüli politikai szervezet, amely kezdetektől fogva ragaszkodott a 2004-ig érvényben lévő, arányos képviseletre épülő választási rendszerhez. Leszögezte: a magyarság számára azért elfogadhatatlan ez az új tervezet, mivel kiszorítja a parlamentből a kisebbségben lévőket. - Egy olyan nagy ország esetében, mint Románia, amelyben számos hagyományos régió és helyi közösség van, egy arányos választási rendszerre van szükség: ez biztosítaná a különböző régiók, érdekek képviseletét, még ha ezek kisebbségben is vannak – mondta a politikus. Szerinte az lenne a legjobb, ha visszatérnének a korábbi megyei listás rendszerhez, de ha ez nem lehet, akkor is olyan – akár vegyes – rendszert kellene kialakítani, amely biztosítja ezt az arányosságot. Az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV) adott nyilatkozatában Markó Béla azt is elmondta, az egyéni körzetes választási rendszer erőltetése nem írható kizárólag az USL számlájára, hiszen annak idején Traian Basescu államfő kezdeményezett népszavazást ennek érdekében, és utána is ő szorgalmazta ennek bevezetését. - Ezt a Demokrata Liberális Párt is támogatta, legalábbis úgy tett, mintha egyetértene, és most ez üt vissza. Rajtunk kívül mindenki agitált egy ilyen választási rendszer érdekében, de nem azért, mert azt hitték, hogy ez jó lesz, hanem mert demagóg módon próbáltak népszerűségre szert tenni – tette hozzá. „Az, ami most történt, hogy az új kormány egy nacionalista retorikával került hatalomra, amelyet minden bizonnyal folytatni fog, figyelmeztetés a magyar közösség számára: szó sincs arról, hogy elmúlt volna az egység, az összefogás szükségessége. Ha nem vagyunk politikailag erősek, akkor minden eredményt fel lehet számolni, amit eddig elértünk. Ez talán kijózanítóan hat majd egyesekre, hogy itt össze kell fogni, mert ha nem, akkor baj lesz – jelentette ki az ETV-nek adott nyilatkozatában Markó Béla. Transindex.ro 2012. május 28.A Nyirő Józsefről elnevezett utcák és iskolák névadásának törvényességét vizsgáljákNyirő Józsefről elnevezett iskola Máréfalván A Hargita megyei prefektúra vizsgálja azoknak az önkormányzati határozatoknak a törvényességét, amelyek szerint utcákat vagy iskolákat neveztek el Nyirő József íróról – jelentette be hétfőn Cristina Augusta Urzica prefektus. A kormánymegbízott Victor Ponta román miniszterelnöktől kapott erre hétfőn utasítást. A prefektus szerint a vizsgálat tárgyát képezi valamennyi olyan önkormányzati határozat, amely szerint utcákat vagy iskolákat neveztek el Nyirőről. Ponta hétfőn utasította Hargita megye prefektusát, hogy vizsgálja meg, nem sértik-e ezek a határozatok azt a jogszabályt, amely tiltja Romániában háborús bűnök miatt elítélt személyek kultuszának ápolását, valamint tiltja a fasiszta, a rasszista vagy az idegengyűlölő jelképek használatát. A Mediafax hírügynökség megemlíti, hogy Székelyudvarhelyen egy utca viseli az író nevét, amelyben található az a ház, ahol Nyirő lakott. Hozzáteszi, hogy Hargita megyében Csíkszépvízen és Máréfalván nevezték el a helyi iskolát az íróról. A román miniszterelnök szerint ez a jogszabály tiltja, hogy „elismerésben vagy tiszteletadásban részesüljenek a fasiszta és antiszemita személyek". Ponta elismerte, hogy Nyirőt soha nem ítélték el, és nem nyilvánították háborús bűnösnek, de ennek ellenére is kéri a vizsgálatot. Szintén hétfőn Ioan Rus belügyminiszter bírálta Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének a kijelentéseit. Az Agerpres hírügynökség szerint a román tárcavezető elmondta: a minisztérium munkatársai alapos tájékoztató anyagot készítenek Nyirőről Victor Ponta miniszterelnöknek és Traian Basescu államfőnek. Mint mondta, azért készítik a tájékoztató anyagot, hogy Ponta jól alátámasztott állásponttal vegyen részt az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatandó megbeszélésen. A múlt héten Mircea Dusa parlamenti kapcsolatokért felelős román miniszter jelentette be, hogy június elseje körül találkozik egymással Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnök Bukarestben. Szijjártó Péter, a magyar miniszterelnök szóvivője viszont az MTI-t akkor arról tájékoztatta: Orbán Viktor ugyan részt vesz a kohéziós alapok jövőjéről szóló bukaresti tanácskozáson, de „kétoldalú találkozó a román miniszterelnökkel nem került szóba". A román belügyminiszter a Nyirő hamvainak felkutatására indított akcióról elmondta: azt akarták bizonyítani, hogy a román rendőrség több millió jármű között is képes megtalálni akár egy konzerves dobozt is. MTI. Erdély.ma 2012. június 3.Traian Basescuval tárgyalt Orbán Viktor BukarestbenOrbán Viktor miniszterelnök az uniós kohéziós alapok jövőjéről tárgyalt pénteken Bukarestben Traian Basescu román államfővel. A magyar kormányfő, aki a felzárkóztatási politika folytatásában érdekelt uniós országok csúcsértekezletén vett részt Bukarestben, a konferenciát követően hivatalában kereste fel Traian Basescut. Orbán Viktor gratulált a román államfőnek a konferencia időzítéséhez, mert így arra az unió következő hétéves költségvetésének vitája idején, a június 28-29-i Európai Tanács előtt került sor. „A kohéziós politikának, az európai építkezésen túl, fontos érzelmi üzenete is van, hiszen az európai szolidaritás kifejezője, s az egész európai építkezés nagy bajba kerülne a felzárkóztatási politika nélkül” – mondta a miniszterelnök. Egyetértettek a román államfővel abban, hogy mindkét országnak nagyon fontos, hogy a kohéziós források ne csökkenjenek a következő időszakban. A találkozóról Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő, a Miniszterelnökség június 2-i hatállyal kinevezett külügyi és külgazdasági államtitkára úgy nyilatkozott: „természetesen, az aktuális kérdéseket is megvitatták, azt már egy négyszemközti találkozón”. Mircea Dusa, a kormány parlamenti kapcsolatokkal megbízott minisztere a konferencia előtt egy héttel úgy vélekedett, a kohéziós csúcsértekezlet jó alkalom lesz arra, hogy a magyar és a román miniszterelnök tisztázza egymással a Nyirő József újratemetése körüli nézeteltéréseket. Bár a magyar fél már akkor közölte, hogy kétoldalú találkozó nem szerepel napirenden, a román sajtó Orbán Viktor és Victor Ponta kétoldalú találkozójának „elmaradását” a magyar fél elutasításaként értelmezte. Szijjártó Péter szerint semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett a magyar kormányfőhöz arra vonatkozóan, hogy folytasson kétoldalú tárgyalást a román miniszterelnökkel, de Orbán Viktor mindig készen áll egy ilyen találkozóra. „Most itt, az elbúcsúzásnál egy rövid kézfogás erejéig váltottak is egy pár szót: Orbán Viktor biztosította Victor Pontát, hogy bármikor, amikor akar vele találkozni, ő készen áll erre. Nem jött ilyen megkeresés, ezért nem is volt ilyen találkozó, viszont a részünkről bármikor lehet” – mondta. A konferencia végén a bukaresti újságírók a román miniszterelnöknél is rákérdeztek az általuk feltételezett „magyar elutasításra”, de Victor Ponta is azt mondta: sem ő, sem a magyar miniszterelnök nem kezdeményezett kétoldalú találkozót, mert mindkettőjüknek fontosabb volt, hogy a kohéziós politika ügyében jussanak közös álláspontra. MTI. Erdély.ma 2012. június 7.Lappangó Antonescu-kultuszRomániában létezik egy lappangó kultusza annak a Ion Antonescunak, aki Horthy Miklóshoz hasonlóan autoriter módon irányította Romániát a második világháború idején, és több százezer romániai zsidó deportálásáért felelős. rendszerváltás után bizonyos erők megpróbálták rehabilitálni a háborús bűnökért elítélt és 1946-ben kivégzett marsallt. A szélsőjobboldali pártok, mindenekelőtt a Nagy-Románia Párt (PRM) próbálkozásai a Román Ortodox Egyház (BOR) támogatását is élvezték. Országszerte szobrokat állítottak Hitler egykori romániai csatlósának, 25 városban utcákat neveztek el róla. A 2000-es évek elején Marosvásárhelyen az embernek végig kellett menni a Ion Antonescu sugárúton, ha el akart jutni a holokauszt áldozatainak emlékművéhez. 2001. június elsején, a marsall kivégzésének 55. évfordulóján Corneliu Vadim Tudor PRM-elnök és az egykori vasgárdista Iosif Constantin Drăgan (az első román dollármilliárdos) nagy külsőségek közepette leleplezte Ion Antonescu szobrát egy bukaresti templom udvarán. Az ügy hatalmas nemzetközi visszhangot kapott, és végül odavezetett, hogy a szociáldemokrata Adrian Nastase kormánya rendeletben betiltotta a fasiszta, fajgyűlölő és xenofób szervezetek működését, jelképeik használatát, valamint az ilyen eszméket valló vagy emberiesség elleni bűnökért elítélt személyek kultuszának ápolását. Antonescu szobrait ledöntötték, a róla elnevezett utcákat átkereszteték. Ám a lappangó Antonescu-kultusz továbbra is létezik, de ettől a baloldal és – Magyarországtól eltérően – a mérsékelt jobboldal jelentős része is elhatárolódik. (A liberális párt Romániában hagyományosan jobbközép formáció.) A demokratikusnak tartott, parlamenti képviselettel is rendelkező pártok politikusai közül egyedül Traian Basescu államfő bátorítja az Antonescu-kultuszt. Igaz, ő annyira, hogy tavaly júniusban diplomáciai összetűzésbe keveredett Moszkvával. Besszarábia 1941-es lerohanásának évfordulóján Basescu könnyekkel a szemében kijelentette, hogy Antonescu helyében maga is parancsot adott volna a román hadseregnek a Prut folyó átlépésére. Antonescu megítélését illetően nincs egyetértés a történészek között sem. Egyesek szerint nemzeti hős, aki megpróbálta visszaszerezni a második bécsi döntés idején Romániától elvett Pruton túli területeket, mások szerint éppen rossz hadvezéri és politikusi képességei folytán rengeteget ártott hazájának. A mai román közéletben nyíltan beszélnek arról, hogy a Nyugaton legismertebb román írók, a filozófus Emil Cioran és a vallástörténész Mircea Eliade antiszemita ideológusnak számítottak a két világháború között. Vagyis olyannak, aki munkásságával és közéleti megnyilvánulásaival hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági válság által sújtott román társadalom a zsidógyűlöletben élje ki szociális és morális frusztráltságát. Mindketten támogatták Corneliu Zelea Codreanu Vasgárdáját, és bár műveiket a középiskolában is oktatják, a tananyag teljes mértékben mellőzi munkásságuknak ezt a részét. Mint ahogy a román Petőfiként számon tartott Mihai Eminescunak – a Cioranénál és az Eliadéénál jóval enyhébb - antiszemita írásairól is legfeljebb az internetről szerezhetnek tudomást a diákok. Népszabadság (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
