Márc. 10-én, vasárnap Temesváron mintegy tízezren gyűltek össze a Temesvári Kiáltvány közzétételének első évfordulóján. A kiáltványban megfogalmazott elvárások /főleg a volt kommunista nómenklatúra politikai félreállítására vonatkozó pont/ nem teljesültek. A jelenlegi állami vezetés összetételéből kiderül, milyen nagy szerepet játszanak a régi káderek. Mindazok a politikai csoportok, amelyek csatlakoztak a kiáltvány által kezdeményezett mozgalomhoz, egyetértettek abban, hogy az ellenzéki erőket továbbra is egységben kell tartani a valódi demokráciáért vívott küzdelemben. /A Temesvári Kiáltvány évfordulójára. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./
1991. március 10.
Claude Karnooh egyetemi tanár, a párizsi Szovjet, Közép-és Kelet-Európai Kérdésekkel Foglalkozó Intézet /CNSR/ kutatója négy és fél évet töltött Romániában, a kultúra fejlődésének tanulmányozása céljából. Jelenleg a Művelődési Minisztérium megbízásából van Romániában, posztmodern filozófiát tanít Kolozsváron, az egyetemen. A L?avancation de people című könyvében a nemzeti gondolkodás genealógiáját, valamint a Romániában és Magyarországon végbemenő modernizálási folyamatot taglalja. Karnooh úgy gondolja, hogy államcsíny történt 1989 decemberében, lehetséges, hogy a KGB-nek is szerepe volt az előkészítésben. /Simon Judit: Godot-ra várva avagy álom a Nyugaról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./
1991. március 11.
A romániai magyar egyházak püspökei márc. 11-én kelt, Iliescuhoz intézett nyílt levelükben tiltakoztak a magyar és német nyelvű televízióadás csökkentése, illetve az adás egy részének a 2-es műsoron történő sugárzása ellen, amelyet a magyar lakosság 80 %-a nem élvezhet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
1991. március 11.
A román kormány titokban olyan törvényjavaslatot hagyott jóvá, amelynek értelmében a hatóságok megsértésével vádolt újságírókat öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják - közölték Bukarestben ellenzéki források. /AP/
1991. március 11.
Pillich László RMDSZ-képviselő a Képviselőházban igyekezett eloszlatni a március 15-ével kapcsolatos félreértéseket és rosszindulatú hangulatkeltést. "Nem akarunk senkit sem megsérteni..." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
1991. március 11.
Romániába érkezett Frans Adriessen, az Európai Közösségek Bizottságának külpolitikai kérdésekben illetékes alelnöke. /MTI/
1991. március 11.
Az elmúlt években több könyv látott napvilágot, melyekből kirajzolódott a moldvai magyarok élete: Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1706 /Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1989, szerk. Benda Kálmán/ - a könyv latin nyelvű címe: Documenta Hungarorum in Moldavia, Csoma Gergely: Moldvai csángómagyarok /Corvina, Budapest, 1988/, Domokos Pál Péter: A moldvai magyarság /Magvető, Budapest, 1987/, Szegő Júlia: Ismeretlen moldvai nótafák /Európa, Budapest, 1988/. - A cikkíró részt vett 1990. januárjában egy segélycsomag eljuttatásában, Trunkon osztották szét a segélyszállítmányt. /B. Zs.: Documenta Hungarorum in Moldavia, 1990. = Igen (Budapest), márc. 11. ? 5. sz./
1991. március 12.
Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára Zudor Jánosnak az RMDSZ sorsára vonatkozó kérdésére válaszolva leszögezte: "Lehetetlennek tartom azt, hogy olyan döntés szülessen, amely megfosztaná az egymilliós magyar szavazóblokkot politikai akaratának kinyilvánításától. Egyetlen hatalomforma, amely ilyen határozatot hozhatna, a diktatúra lenne." /Zudor János: Mi lesz az RMDSZ sorsa?! = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./
1991. március 12.
Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára az UPI-nak adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy szélsőséges román félkatonai erők esetleg megpróbálják meghiúsítani március 15-e megünneplését. /MTI/
1991. március 12.
Petre Roman miniszterelnök Ecuadorban több gazdasági egyezményt írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
1991. március 12.
Bogdan Baltazar, a román kormány szóvivője az A. M. Press román magánhírügynökségnek adott nyilatkozatában a Dimitru Mazilu elleni, Genfben elkövetett merényletet bohózatnak minősítette. Szerinte saját securitatés társai hagyták helyben Mazilut, aki faragatlan tuskó, nincs benne tartás. /MTI/
1991. március 13.
Iliescu elnök márc. 11-én találkozóra hívta a parlamenti pártokat. A Demokratikus Konvenció pártjai, köztük az RMDSZ úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt ezen a propagandisztikus találkozón, azonban továbbra is az elnökkel való nyílt, építő szellemű dialógus hívei. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
1991. március 13.
Márc. 13-án gazdasági és kereskedelmi egyezmény aláírásával ért véget Petre Roman miniszterelnök kétnapos brazíliai látogatása. Ezt megelőzően a kormányfő Chilében és Ecuadorban járt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
1991. március 13.
Tőkés László márc. 13-án Hollandiában Lubbers miniszterelnök kezéből vette át a holland ellenállás emlékérmét, a Geuzenpenninget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./
1991. március 14.
A román külügyminisztérium nyilatkozata szerint Romániát aggasztják azok a hírek, hogy Moldáviában szovjet csapaterősítésekkel akarják kikényszeríteni, hogy a moldovai lakosság részt vegyen a március 17-i népszavazáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./
1991. március 14.
A Bukarestben tárgyaló magyar és román szakértők megállapodtak a két ország között kötendő Nyitott égbolt egyezmény szövegében. Az egyezmény hivatalos aláírása később lesz. /MTI/
1991. március 14.
Márc. 3-án történelmi esemény történt, 75 év után visszatért a Monostoron levő kolozsvári Kálvária templom a római katolikus egyházhoz. "A templomok, szent kegyhelyeink haza- s visszatérnek." "A kolozsvári Kálvária az egykori, immár évezrede fennálló-létező Kolozsmonostori Apátság szent földje visszatért az erdélyi római katolikus egyház kebelébe." tudósított a lap. /Miklós László: Kálvária. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ A templomot 1924-ben a balázsfalvi görög katolikus érsekség kérésére 25 évi használatra a püspökség bérbe adta a görög katolikusoknak. 1948-ban, amikor betiltották a görög katolikus vallást, az ortodox egyház birtokba vette a templomot, annak ellenére, hogy a gyulafehérvári püspökség nem egyezett bele, hanem tiltakozott ellene.
1991. március 15.
Szőcs Géza RMDSZ-szenátor parlamenti beszédében tisztázta, hogy mit ünnepelünk márc. 15-én. Hangsúlyozta, hogy "a tét nem Erdély hovatartozása. A tét Románia hovatartozása. Ezért kérjük minden román testvérüket, hogy e megemlékezésben együtt vegyünk részt március 15-én, mindenekelőtt kegyelettel emlékezve minden egyes ártatlan áldozatra." /Szőcs Géza RMDSZ-szenátor parlamenti beszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
1991. március 15.
Aradon, Kolozsváron március 15-e alkalmával koszorúzás történt, Marosvásárhelyen a prefektus márc. 15-22-e között betiltott minden rendezvényt, ezért a megemlékezés a templomok falai közé szorult vissza, a Vártemplomban Markó Béla mondott beszédet. Nagyváradon mintegy kétezren vettek részt a koszorúzáson, Szatmárnémetiben a templomokban folyt a megemlékezés, mert a városban a Vatra Romaneasca értekezletet tartott. Az évfordulón Erdélyben nem történt incidens. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1991. március 15.
Márc. 14-15-én Szatmárnémetiben országos értekezletet rendezett a Vatra Romaneasca, zártkörű összejövetelt tartottak, ahol Crisan Ioan, a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ elnök kijelentette: eddig csak védekeztek, ezután támadni fognak. Váltig hangoztatta a jelszót, hogy Románia a Dnyesztertől a Tiszáig tart. Ceontea kijelentette. "Románia az egyetlen országa Európának, amely albérlőket tart." Fel kellene mondani az albérlőknek. A Vatrának be kell épülnie minden pártba, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1991. március 15.
A levélcenzúra elleni tiltakozásul márc. 15-én sztrájkba léptek Temesváron az Északi Pályaudvar postásai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
1991. március 15.
Tőkés Lászlót felkereste Nagyváradon Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója és az állami védelemről biztosította őt és családját. Tőkés László kételyeinek adott hangot, mivel a kormány hallgatólagos támogatásával folytatódik ellene a fenyegető propaganda- és lejárató kampány. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
1991. március 15.
Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache zsarolással, megfélemlítéssel ékszereket és pénzt vett el emberektől. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában, a múlt évben /Háromszék, 1990. jan. 5. és febr. 3./. Simon Irén elmondta, mit csinált családjukkal Agache: törvénytelen házkutatás, napokon át kihallgatásra berendelés, az asszonyt megfenyegette, megöli, ha nem mondja meg, hol az ékszer. /Incze Ibolya: Milyen ember is volt? Adalékok az Agache-ügyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./ A cikk megjelenése után huszonhárom személy jelentkezett: Agache tőlük is ékszert, pénzt, élelmiszert vett el zsarolással, megfélemlítéssel. Közülük csak hárman mertek névvel nyilatkozni, a többi még mindig fél a megtorlástól. /Iochom István: (Hiányos) kézdivásárhelyi adalékok az Agache-ügyhöz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
1991. március 15.
A Romániai Újságírók Országos Konvenciója Petre Roman miniszterelnökhöz írt nyílt levelében aggodalommal állapította meg, hogy folytatódnak a sajtószabadság elleni merényletek. A kormány most törvénytervezeteket szorgalmaz a sajtószabadság megszegése bizonyos eseteinek büntetéséről. Amennyiben elfogadják, az szembeszökően sérteni fogja a véleménynyilvánítás szabadságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
1991. március 15.
A Romániai Magyar Szó febr. 20-i számában Gagyi-Balla István írásában /A belső pályán túl- gondolatok az RMDSZ külkapcsolatairól/ szorgalmazta, hogy az RMDSZ csatlakozzon a Magyarok Világszövetségéhez. Az RMDSZ külkapcsolataiban megfigyelhető egyfajta megosztottság, írta Ábrám Zoltán. Az RMDSZ választóinak nagyobb hányada a kereszténydemokráciához közel álló konzervatív eszmerendszerhez kötődik, állapította meg Szőcs Géza, míg a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ tagságának többsége liberális kötődésű. Szőcs Géza nyilatkozta, hogy az RMDSZ mint párt az EDU-ban /Európai Demokratikus Unió/ megfigyelői státust kér, a MISZSZ pedig az Európai Liberális Unióban. A MISZSZ idén jan. 30-án együttműködési megállapodást írt alá a Magyarok Világszövetségével. /Ábrám Zoltán: A MISZSZ már elindult? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
1991. március 16.
Nagyváradon ünnepélyesen újra felavatták Petőfi negyvenes években eltávolított mellszobrát. A megyei román vezetők is megjelentek a szoboravatáson. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./
1991. március 16.
Az RMDSZ vezetői márc. 16-i nyilatkozatukban tiltakoztak amiatt, hogy Petre Roman miniszterelnök szívélyes üdvözletét küldte a nagyváradi Phoenix hetilapnak. Ez azt jelenti, hogy a kormányfő rokonszenvezik ezzel a szélsőséges, magyarellenes, antiszemita kiadvánnyal. /Tiltakozó nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1991. március 16.
Hargita megyében nincs megyei RMDSZ-szervezet, hanem Csíknak, Udvarhelynek és Gyergyónak önálló szervezete van. A Csíki RMDSZ-szervezet új elnököt választott Székedi Ferenc újságíró személyében. A csíki vezetőségben személyi ellentétek voltak. Székedi bízik abban, hogy újraindul a Csíki Lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./
1991. március 16.
A kisinyovi /Chisinau/ vezetők konföderációt akarnak Romániával, ezért tagadják meg az új szövetségi szerződés aláírását és ezért nem akarja engedélyezni a parlament márc. 17-re tervezett népszavazását arról, hogy szükségesnek tartják-e a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének fenntartását. /Az egész Szovjetunió területén tartják ezt a népszavazást./ A moldovai vezetés által el nem ismert Dnyeszteren túli terület és Gagauz Köztársaság viszont részt akar venni a szavazáson, meg akarnak maradni a Szovjetunión belül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./
1991. március 16.
Bukaresten márc. 16-án tüntetést szervezett a Bukarest-Kisinyov Társaság és a Polgári Szövetség. A szónoki emelvényen Nagy-Románia hatalmas térképe volt látható Besszarábiával, Észak-Bukovinával és a Bulgáriához tartozó Dél-Dobrudzsával. A nagygyűlés után a tömeg a szovjet követség elé vonult, ahol azt skandálták, hogy Besszarábia román föld. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20., márc. 22., MTI/
