|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 2731 találat | lapozás: 1-30 ... 1411-1440 | 1441-1470 | 1471-1500 ... 2731-2731 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Orbán Viktor 2011. március 24.Elnapolták Orbán elítélésétNem vitatta meg tegnap a képviselőház külügyi szakbizottsága azt a nyilatkozattervezetet, amelyet az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) javasolt a magyarországi politikusok – köztük Orbán Viktor kormányfő – március 15-i üzeneteinek elítélésére. Nem vitatta meg tegnap a képviselőház külügyi szakbizottsága azt a nyilatkozattervezetet, amelyet az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) javasolt a magyarországi politikusok – köztük Orbán Viktor kormányfő – március 15-i üzeneteinek elítélésére. A testület döntésképtelen volt, ugyanis 23 tagja közül csak öten jelentek meg az ülésen – tudtuk meg Korodi Attilától. A szakbizottság RMDSZ-es elnökének tájékoztatása szerint a tervezetről szóló jelentés elkészítésének határideje lejárt, így a nyilatkozat sorsa a továbbiakban a képviselőház vezetőségétől függ. Eszerint a házbizottság kitűzhet egy újabb határidőt a jelentés elkészítésére, vagy egyenesen a képviselőház plánumába küldheti a tervezetet. Felvetésükre, miszerint az ellenzék távolmaradása azt jelzi, hogy már nem ragaszkodik az elítélő nyilatkozathoz, Korodi nemmel válaszolt. „A távolmaradás annak a jele, hogy az ellenzék nem akart a tervezetről vitázni, csak a cirkuszt akarja” – magyarázta. Szavait látszik alátámasztani az is, hogy tegnap a külügyi szakbizottság egyik szociáldemokrata tagja Mircea Duşa, azzal vádolta a testület RMDSZ-es elnökét, hogy a jelentés megvitatásának elkerülése érdekében már három perc után berekesztette az ülést. „Duşa hazudik. Az ülést tíz perc után rekesztettem be, amikor már csak hárman ültünk a teremben. Utóbb, húsz perc múlva megjelent a bizottság egyik szociáldemokrata tagja, majd negyven perc múlva egy liberális tagja” – hárította képviselőtársa vádját Korodi. A bizottság elnök megerősítette, hogy az ellenzék – apróbb módosításokkal – ugyanazt a dokumentumot terjesztette a testület elé, amelyet a bizalmatlansági indítvány múlt szerdai vitájakor Puiu Haşotti liberális szenátusi frakcióvezető olvasott fel a képviselőknek. A nyilatkozat elítéli Orbán Viktor „irredenta és románellenes” március 15-i üzenetét. Az ellenzék annak ellenére ragaszkodik ehhez a szövegváltozathoz, hogy a kormánypártiak már szerda este tisztázták: a budapesti hivatalos üzenet nem tartalmazza azokat a szavakat, amelyeket a magyar kormányfőnek tulajdonított a román sajtó. Az történ ugyanis, hogy az Agerpres marosvásárhleyi tudósítója összemosta Orbán Viktor üzenetét a bukaresti magyar nagykövet feleségének március 15-i ünnepi beszédével. „Ezek a tárgyi tévedések nem érdeklik az ellenzéket. Haşotti már szerda este azt mondta, ha kell, kicserélik a szövegben Orbán Viktor nevét valaki máséra, de a nyilatkozat marad” – mondta Korrodi Attila. Hozzátette, „abszurd lenne”, ha parlament nyilatkozatban ítélné el egy nagykövet hozzátartozójának beszédét. Mint ismert, a szenátusban hétfőn már leszavazták az ellenzéki nyilatkozat napirendre tűzését. A képviselőházban azonban kötelező erővel terítékre kerül a kérdés, miután a testület állandó bizottsága hétfőn elindította az ezzel kapcsolatos eljárást. Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. március 28.Az Orbán-kományt állította követendő mintának TőkésA korrupcióval szembeni magatartás tekintetében Romániának az Európai Parlamentről (EP) kellene példát vennie – mondta hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László, és egyben felszólította a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ): adjon számot az általa kezelt román és magyar költségvetési pénzekről. A sajtótájékoztatón elhangzottakat az Európai Parlament alelnöki és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét betöltő Tőkés László nyilatkozatban fogalmazta meg. Az MTI-hez eljuttatott dokumentumban egyebek között utal arra, hogy a korrupcióval szembeni magatartás tekintetében Romániának az Európai Parlamentről kellene példát vennie, amely szerinte kérlelhetetlenül kiveti soraiból a korrupt politikusokat. Tőkés felhívja a figyelmet a korrupcióra, mint a kelet- és közép-európai posztkommunista társadalmak rákfenéjére. „A kommunista diktatúra bukása után két évtizeddel Magyarországon is valóságos új rendszerváltozásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a magyar társadalmat átszövő korrupciós esetek felgöngyölítése végre elkezdődjön” – állapítja meg az EMNT elnöke. Szerinte az Orbán Viktor vezette magyar kormány jó példát mutat, amikor önálló elszámoltatási kormánybiztossal folytat intézményes harcot a korrupció ellen. Tőkés emlékeztet a romániai Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester folyamatban lévő korrupciós ügyére. Felveti ugyanakkor a kérdést: mi lehet a magyarázata annak, hogy a román médiával ellentétben a romániai magyar nyelvű sajtó túlnyomó része oly „kíméletes gyengédséggel” kezeli a korrupciógyanús RMDSZ-es politikusokat. „Minő anyagi erők és biztonságtudat munkál abban az RMDSZ-pártban, mely az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött teljesen egymaga diszponál”, kizárólagos monopóliumot élvez a román adólejek és a magyar adóforintok százmilliói fölött? – teszi fel a kérdést Tőkés, megismételve azt a korábban is hangoztatott felhívását, miszerint az RMDSZ haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekről. „Az anyaországi támogatási politika illetékeseit ezúton is felkérjük, hogy az eleddig a Medgyessy–Gyurcsány-kormányzat kedvezményezettjei sorába tartozott, zsákmányszerző RMDSZ-es körök iránt a kellő kritikát tanúsítsák, és az illő megszorításokat alkalmazzák” – olvasható a nyilatkozatban. Tőkés szorgalmazza azt is, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására, illetve a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána. „Ne hagyjuk, hogy az RMDSZ pénzosztó szerepköréből kovácsoljon politikai tőkét” – hívta fel a figyelmet Tőkés László, példaként hozva fel, hogy a magyar állam adományából származó nevelési-oktatási támogatás elosztásának „eddigi monopóliumát” szerinte az RMDSZ, alig leplezett módon, saját választási kampánycéljaira használta fel. MTI 2011. április 2.Lakatos Péter beszéde miatt kivonultak a magyar diplomaták az SZKT ülésérõlTovább mélyül az RMDSZ, valamint az Orbán Viktor vezette magyar kormány és a Fidesz közötti szakadék. Az RMDSZ miniparlamentjeként emlegetett Szövetségi Képviselõk Tanácsa (SZKT) szombati, Kolozsváron rendezett ülésén a Magyar Köztársaság Romániában szolgálatot teljesítõ diplomatái kivonultak a testület munkálatairól, tiltakozásképp a szövetség egyik politikusának a magyar kormányt bíráló, gunyoros hangvételû beszéde miatt. Lakatos Péter parlamenti képviselõ fiktív WikiLeaks-kiszivárogtatásba csomagolva bírálta az Orbán-Kormányt. A magyar-magyar kapcsolatok terén precedensnek számító közjátékot Lakatos Péter parlamenti képviselõnek a Kolozsvári Állami Magyar Operában rendezett SZKT-ülésen elhangzott felszólalása váltotta ki. Az RMDSZ Bihar megyei honatyája beszédében azt ecsetelte, mit tartalmazhatnak a Wikileaks oknyomozó portál által 2020-ban, az Egyesült Államok budapesti és bukaresti nagykövetségének jelentései alapján nyilvánosságra hozandó kiszivárogtatásai Orbán Viktor kormányfõnek a határon túli magyarokhoz intézett március 15-i üzenete, illetve a miniszterelnöknek tulajdonított kijelentések nyomán kirobbant bukaresti politikai vita kapcsán. Lakatos fiktív eszmefuttatása szerint a bukaresti amerikai nagykövetség majdani helyzetelemzése arra a következtetésre juthat, hogy gyorsabban és simábban megoldódott volna a magyar nemzeti ünneppel kapcsolatos botrány, ha a magyar kormány hazahívja nagykövetét, és nem hagyja, hogy az a képviselõház külügyi bizottságbeli meghallgatásán belebonyolódjon felesége idézeteinek magyarázgatásába. (Mint ismeretes, a román ellenzéki pártok az Agerpres állami hírügynökség téves tudósítása alapján összekeverték Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet felesége, Bajtai Erzsébet saját ünnepi hozzászólását Orbán Viktor üzenetével). A továbbiakban Lakatos Péter a következõképpen idézett az általa kitalált Wikileaks-jelentésbõl: Orbán Viktor a holland-magyar focimeccsre sietve elfelejtette megköszönni Kelemen Hunornak, hogy rá tudta venni Victor Pontát arra, hogy a PSD legalább egy képviselõje ne szavazza meg a parlamentben a magyarországi vezetõket nacionalista nyilatkozataik miatt elítélõ határozatot, így azt nem fogadta el a képviselõház. Ebben a pillanatban Füzes Oszkár nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári és Zsigmond Barna csíkszeredai fõkonzul testületileg kivonult az SZKT ülésérõl. Noha Füzes nemmel válaszolt a Krónika kérdésére, miszerint gesztusuk a Lakatos-beszéddel áll-e összefüggésben, lapunk információi szerint a három diplomata egyértelmûen az Orbán-kormány bírálata miatt hagyta el a miniparlament munkálatait. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök késõbb kérdésünkre úgy kommentálta a történteket: Lakatos Péter ironikus, parodizáló kijelentésére diplomatának nem kell megsértõdnie és a felszólalás nem az RMDSZ, hanem a bihari honatya álláspontját képviseli. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2011. április 2.Kelemen Hunor: a nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezniA nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható - fejtette ki Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A Szövetségi Képviselõk Tanácsának (SZKT) kolozsvári ülésén elhangzott politikai beszámolójában Kelemen Hunor felidézte a február 26-27-i nagyváradi RMDSZ-kongresszus óta eltelt egy hónap belpolitikai eseményeit. Emlékeztetett arra, hogy a szövetség aláírta a koalíciós jegyzõkönyvet a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) a 2012-ig tartó parlamenti ciklus végéig elsõbbséget élvezõ közös kormányzati feladatokról. Ezek közé tartozik a kisebbségi törvény tervezete, amelynek ügye 2006 óta húzódik a törvényhozó testületben. Ezt a törvény még a tavaszi ülésszak végéig el kell fogadni - hangsúlyozta a szövetség elnöke. Szerinte ugyanis ez lesz a próbaköve annak, hogy a jelenlegi kétpárti koalíciónak van-e valóban parlamenti többsége. Ha van, az RMDSZ továbbra is kész vállalni ezt a koalíciót, ha nincs, akkor e koalíció jövõje megkérdõjelezõdik - mondta Kelemen. Utalt a romániai régiók átalakításának a kérdésére, amelyet - mint jelezte - úgy kellene megvalósítani, hogy az a Székelyföldön, a Partiumban és más területeken élõ magyarok érdekeit szolgálja. Kelemen Hunor hosszan beszélt a március közepén rendezett parlamenti bizalmatlansági indítvány vitájáról, amely egy adott ponton eltért eredeti témájától. Arra utalt, hogy akkor a szociáldemokrata és liberális ellenzék olyan nyilatkozatot akart elfogadtatni a honatyákkal, amely elítélte volna a magyar vezetõk Erdélyben elhangzott március 15-i beszédeit, akárcsak Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét, legalábbis a miniszterelnöknek tévesen tulajdonított - a román hivatalos hírügynökség téves híradásában szereplõ - megállapításokat. Néhány nappal késõbb a képviselõház külügyi bizottsága elfogadott ugyan egy ilyen elítélõ nyilatkozatot, de a plénumon egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy ott is elfogadják azt. Mindennek Kelemen szerint az a tanulsága, hogy ebben a térségben még semmi sem dõlt el végérvényesen, például a kisebbségi jogok területén még nem dõlt el, hogy milyen irányban kíván haladni Románia. Rajtunk, a mi erõnkön, akaratunkon, politikai bölcsességünkön is múlik, hogy a jövõben milyen irányt vesz a politikai diskurzus - szögezte le a szónok. Szerinte a most fellángoló magyarellenes hullámnak az a tanulsága, hogy továbbra is szükség van erõs magyar képviseletre, egyetlen román párt és politikus sem védi meg a magyarságot. Nemcsak a mai ellenzéki pártokra utalt ezzel, hanem arra is, hogy a magyarországi megnyilatkozásokat elítélõ nyilatkozathoz még a kormányon lévõ PD-L több képviselõje is voksát adta. A nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható - figyelmeztetett Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke elmondta: gesztust tett Tõkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, meghívta õt a felújított Mátyás-szobor kolozsvári avatására, felkérve arra is, hogy beszédet tartson. Tõkés szívesen elfogadta a felkérést - mondta Kelemen, hozzáfûzve: meglepetten értesült arról, hogy Tõkés elszámoltatási biztosok küldését kéri Magyarországról, azzal támadva az RMDSZ-t, hogy rosszul bánik a magyarországi pénzekkel. Kelemen Hunor ezt az állítást határozottan visszautasította. Nincs mit rejtegetnünk, a kollégák tisztességesen dolgoztak az alapítványokban és az egyesületekben - szögezte le az RMDSZ elnöke.?:::?MTI 2011. április 5.�?jra kell gombolni a kormányzati mellénytLakatos Péter képviselõ a kormányzás újragondolását szorgalmazza A szombati kolozsvári SZKT-ülésen, a szövetségi elnök politikai beszámolóját követõ vitában érdekes és rendhagyónak mondható felszólalások is elhangzottak. Egyik ilyen okfejtés Lakatos Péter nagyváradi képviselõé volt, aki felhívta a figyelmet: újra kell gombolni a kormányzati mellényt, vagy egy másikat felvenni, különben a gatyánk is rámegy. A képviselõ szerint mostanában a romániai közélet érdeklõdését csak a válások és a Wikileaks által közzétett dokumentumok tudják felcsigázni. Azok a jelentések, amelyeket az amerikai nagykövetségek küldtek haza az utóbbi 10 évben és valamilyen titokzatos módon nyilvánosságra kerültek. Az SZKT-n azonban egy képzelt szcenáriumot mutatott be azokból a Budapestrõl illetve Bukarestbõl a Fehér Háznak küldött jelentésekbõl, amelyeket a Wikileaks csak 2020-ban fog nyilvánosságra hozni: Eszerint: 2011. március 17: A bukaresti nagykövetség helyzetelemzése szerint gyorsabban és simábban megoldódott volna a március 15-i, a magyar nemzeti ünneppel kapcsolatos botrány, ha a magyar kormány hazahívja nagykövetét és nem hagyja, hogy a képviselõház külügyi bizottságbeli meghallgatáson belebonyolódjon felesége idézeteinek magyarázgatásába. 2011. március 29., Budapest: Orbán Viktor a holland-magyar focimeccsre sietve elfelejtette megköszönni Kelemen Hunornak, hogy rá tudta venni Victor Pontát, hogy a PSD legalább egy képviselõje ne szavazza meg a parlamentben a magyarországi vezetõket nacionalista nyilatkozataik miatt elítélõ határozatot, így azt nem fogadta el a képviselõház. 2011. március 30: A budapesti nagykövetség szerint megmagyarázhatatlan, mi baja Tõkés Lászlónak Szõcs Géza kulturális államtitkárral, hogy javasolta Budai Gyula kormánybiztosnak, számoltassa el az RMDSZ-t a Magyarországról kapott támogatásokkal kapcsolatban. Feltehetõleg Tõkés az önfeljelentésnek ezt a különleges módját választotta, hogy tisztázza a 2002-es Református Világtalálkozó, illetve az egyházi földvásárlások elszámolását. 2011. április 1: Romániában hivatalosan véget ért a recesszió, de ezt Traian Basescun és Emil Bocon kívül senki sem vette észre. Mi több, akadt olyan RMDSZ- es képviselõ, aki szerint, bár az államelnök minden évben kétszer, tavasszal és õsszel menetrendszerûen bejelenti, hogy látja az alagút végén a remény lángját pislákolni, olyan, mintha egy óráról, amely napjában csak kétszer mutatja a pontos idõt, azt állítanánk, hogy az egy pontos, jól járó óra. Pedig nem is mûködik. 2011. április 2: Nagy nyomásnak van kitéve a nemrég megválasztott RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor. Több megyei szervezet vezetõsége is azon a véleményen van, hogy intézményesen kellene tárgyalni az ellenzékkel, fõleg ha vezetõik, Antonescu és Ponta ezt hivatalosan is kezdeményezték és vészesen közelednek a helyhatósági választások. Csapdahelyzetben a kormány A képviselõ ezek után nem folytatta a Wikileaks- kiszivárogtatások ismertetését fontosabbnak nevezte, hogy mit tesz, mit fog tenni az RMDSZ. Csapdahelyzetben van a kormány, vagy hogy államelnökünk is megértse, egy olyan szûk öbölbe vezetett minket, amibõl az erõs ellenáramlat és a hajó gyenge motorjai miatt nem tudunk kievickélni. Ráadásul Traian Basescu idõhúzásos taktikája sehova sem vezet. Meglebegtette a kormányfõcserét, de nem tudta kivitelezni, elõbb az RMDSZ-kongresszus, késõbb a PD-L-beli választások utánra halasztotta a tervezett kormányátalakítást, amitõl gyökeres változásokat és társadalmi elfogadottságot remél. Eközben 5,4 milliárd eurós készenléti hitelt jegyzett elõ az ország nevében, de ha tovább is így mennek a dolgok, már szeptemberben hozzá is fog nyúlni, elõre nem látható okokra hivatkozva - jelentette ki a képviselõ. Rámutatott: Egyértelmû, hogy idõben behatárolt, konkrét, gazdaságélénkítõ intézkedéscsomagra van szükség, amit viszont ez a kormány ezzel a kormányfõvel nem hajlandó felvállalni, mert nincs mersze az államelnök rögeszméivel szembemenni. Basescu is be kellene lássa, hogy a Nemzetközi Valutaalap csak az egyensúlyteremtést, a túlélést hajlandó finanszírozni, nem érdekelt abban, hogy fenntartható fejlõdés legyen, mert akkor kiderülne, hogy nélkülük is lehet boldogulni. Az RMDSZ-nek kormányon kell lenni, viszont újra kell gombolni ezt a kormányzati mellényt, vagy egy másikat felvenni, különben a gatyánk is rámegy mondta végül Lakatos Péter. (mózes) Népújság (Marosvásárhely) 2011. április 6.Lakatosi útAz utóbbi idõben az RMDSZ néhány politikusa úgy viselkedik, mint az anekdotabeli szõlõsgazda, akinek elõbb az aszály, majd a jégesõ, végül pedig a seregélyek szinte teljesen elpusztítják a termését, a maradék néhány tõkét aztán Lássuk, Istenem, mire megyünk ketten! felkiáltással õ maga vágja ki. A politikusok ahelyett, hogy a megbékülés útját keresnék, durva odamondásaikkal csak tovább mérgezik a magyar kormány és az RMDSZ közötti viszonyt - legutóbb Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei politikusa érezte kötelességének, hogy kioktassa Orbán Viktort és Füzes Oszkár nagykövetet. Nem titok amúgy, hogy az új budapesti vezetés nem kívánja az elõzõ kabinet gyakorlatát folytatni, miszerint az RMDSZ-t tekintették egyedüli partnernek. Persze tény, hogy az RMDSZ a választók akarata nyomán képviseli a romániai magyarokat a parlamentben, ezt pedig még akkor sem kell figyelmen kívül hagyni, ha tudjuk, hogy a szövetség mindent megtett az egypártrendszer fenntartásáért és az egész romániai magyar társadalom maga alá gyûréséért. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt években az egyenlõ távolságtartás jegyében igencsak készséges partnere volt az ország tönkretételében és a nemzetrészek összeugrasztásában szerzett elévülhetetlen érdemei miatt a választók által keményen megbüntetett MSZP-kormánynak, amely imázs- és klientúra építésére is alkalmas anyagi források biztosításával honorálta a szövetség baráti közeledését. A levitézlett egykori kormánypártokhoz közel álló politikusnak tekinthetõ Lakatos is, aki annó sajtóhírek szerint nem talált kivetnivalót az õszödi beszédben, és beszélgetõs estre invitálta Kuncze Gábort Nagyváradra. Ehhez persze joga van - csak akkor az RMDSZ-ben ne csodálkozzanak, ha a kormány inkább nem kér Gyurcsány és Kuncze barátaiból, és esze ágában sincs a közpénzek kreatív kezelésében jeleskedõ MSZP-vel cimboráló szervezetet megbízni például a határon túliaknak járó pénzek osztogatásával. (Nota bene: számos konfliktusnak és vádaskodásnak lehetne elejét venni, ha a támogatások szétosztása végre tényleg kikerülne a politikum hatáskörébõl.) Kérdés, hogy Lakatos valóban csak saját véleményét hangoztatta, vagy az RMDSZ-ben a lakatosi út számít a fõ csapásiránynak. Utóbbi esetben kevés az esély arra, hogy a magyar kormány és a szövetség közötti viszony megjavuljon. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2011. április 6.Az irónia védelmében�?vakodjunk azoktól a politikusoktól és újságíróktól, akik õrizkednek az iróniától! Néhány nap alatt két ízben is szembesültem azzal, hogy komor politikusok, sótlan diplomaták, értetlen kormányszakértõk és a hozzájuk csapódott újságírók az eiron és az alazon, az ironizáló agyafúrt kópé és az ostoba fickó azonnali elítélését követelték, illetve elhangzott az irónia azonnali mellõzésének a parancsa is Az elsõ eset szombaton Kolozsvárt esett. A második hétfõn, amikor a Boc-kormány gazdasági eredményeit elemzõ mûsorvezetõre, aki dicshimnuszba öltöztette kritikáját, ráadásul a képernyõn is feltûnt egy kétértelmû szöveg, betelefonált a mûsorba a miniszterelnök tanácsadója. Ne ironizáljanak a tévék! - rendelte el. Az iróniát a továbbiakban kínosan kerülõ másfél órás beszélgetés így vált igazán ironikussá és növesztette szinte elviselhetetlenné azokat a szigorú tényeket, amelyeket a hazai gazdaságról szárazon sorjázott. De foglalkozzunk inkább a szombati történésekkel! A Szövetségi Képviselõk tanácsának ülésén Lakatos Péter kitalált egy kilenc év múlva született Wikileaks-iratot, és idézett is abból: Orbán Viktor a holland-magyar focimeccsre sietve elfelejtette megköszönni Kelemen Hunornak, hogy rá tudta venni Victor Pontát arra, az SZDP legalább egy képviselõje ne szavazza meg a parlamentben a magyarországi vezetõket nacionalista nyilatkozataik miatt elítélõ határozatot, így azt nem fogadta el a képviselõház. Ekkor a magyar nagykövet, a kolozsvári és a csíkszeredai magyar fõkonzul kivonult a terembõl. A Lakatos Péter fejét követelõ újságírók értesülése szerint a diplomaták az Orbán-kormány bírálata miatt hagyták el az SZKT munkálatait. Noha nem értek egyet Lakatos Péterrel - Kelemen Hunornak nem Orbán Viktor, hanem az erdélyi, és fõként a szórványmagyarság tartozik köszönettel a nacionalista szellem palackban való tartása miatt -, iróniáját értékelem. Akkor is, ha az nem féltétlenül eironra vall, mert az ironikus politikus föltétlen hasznosabb, mint a cinikus vagy a humortalan. �?s utóbbiak vannak fölényes túlsúlyban. Gúnyoros politikusok néznek le, és nem ránk, hanem minket. Az ironizáló embert pedig éppen az különbözteti meg a gúnyolódótól, hogy õ nem felülrõl, kívülrõl ítélt, az (érték)veszésben érintett maga az ironizáló személy is. Keserû humora nem csata- hanem segélykiáltás, s mivel az iróniája csak akkor hat, ha hallgatósága egyvalamit ért, ha õ mást mond, illetve mást, ha õ egyvalamit, közösségi cselekvéssé válik. Paul De Man, az amerikai dekonstrukció fõ képviselõje állapította meg, hogy az az irónia performatív funkcióval is rendelkezik: vigasztal, ígér, felment, és ami a legfontosabb: a kételyek egész sorát indítja el az elménkben. Az irónia katalizátora a haladó gondolkodást megelõzõ kétkedésnek, amely az állandóan változó világban a demokratikus politikai gondolkodás elõfeltétele is. Ezért nincs különösebb okunk arra, hogy az iróniát büntessük, irtsuk vagy betiltsuk. Nincs okunk arra, hogy a kételkedés végtelenbe vivõ folyamatát bármikor is megszakítsuk - írja De Man is. Ugyan a hatalom megrészegít, s e kábultság galádságra is hajlamosít. Erre figyelmeztette egy pedagógus kedden a miniszterelnöki tanácsadót, aki az általa inkriminált mûsorban továbbra is védte álláspontját és követelte az iróniastop betartását. Ion Luca Caragiale karcolatait küldte az élces tanár az érces miniszterelnöknek ajándékba, azzal az ajánlással, hogy gondolkodjon el a kormányfõ azon, milyen groteszk is lenne, ha az iróniát éppen száz évvel Jankó bá halála után, a következõ választások évében számûznék e szomorú országból. Bizarr és lelketlen intézkedés lenne, hiszen Kelet-Európa népe rendszerint akkor nevet, amikor rosszul megy sora. Nem a mi hibánk, hanem a kigúnyoltaké, hogy a Caragiale szájából kibukkanó poénokon immár folyamatosan nevetünk másfél évszázada. A tisztára piszkos ügyeken. �?n pedig Mikszáth Kálmán parlamenti beszámolóit ajánlom szeretettel vezetõknek és vezetetteknek, no meg azt tanácsolom, hogy óvakodjunk azoktól a politikusoktól és újságíróktól, akik õrizkednek az iróniától! Az ilyen ember fél. Így hát félember. Ambrus Attila �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 11.Corlãþean aggódikJól megtanulta a leckét Budapesten a Mesterházy Attila MSZP-elnökkel folytatott tárgyaláson Titus Corlãþean, a PSD alelnöke: hibátlanul mondta fel az MSZP és az RMDSZ szövegét arról, hogy a gonosz budapesti kormány meg akarja osztani a romániai magyarságot, hogy az RMDSZ-t kibuktassa a parlamentbõl. A konspirációs teória román verziója szerint Orbán Viktor és Traian Bãsescu közösen szõtt összeesküvést az RMDSZ ellen azáltal, hogy támogatja az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozatalát. Nehogy elhiggyük azonban, hogy Corlãþean önzetlenül aggódik az RMDSZ-ért: a PSD már megmutatta, hogy felül tudja múlni a szélsõjobboldali pártokat magyarellenességben. Corlãþean szólamai csupán abba a színjátékba illeszkednek, amelynek keretében a balliberális ellenzék a maga oldalára szeretné csábítani a magyar szervezetet, hogy ezzel megbontsa a kormánykoalíciót. Amúgy persze nem csupán az RMDSZ iránti szimpátia kovácsolta egybe a magyar-román szocialista internacionálét: a magyar jobboldallal szembeni ellenszenv is közös vonása az MSZP-nek és a PSD-nek. Mesterházy Attila talán föl sem fogja, mennyire zene a román politikusok füleinek az, ha õ és elvtársai lépten-nyomon kezdõdõ diktatúrát és kormányszintû szélsõséges nacionalizmust vizionálnak Magyarországon. A PSD ugyanis így már magyar forrásra hivatkozva is támadhatja a kormány határon túli magyarok önazonosságának megõrzése céljával hozott intézkedéseit, és javasolhatja a kettõs állampolgárok jogainak korlátozását. Arról meg, hogy valóban van-e szükség egy új magyar pártra, hadd mondjanak inkább véleményt a romániai magyarok. Az világos, hogy összefogás nélkül minimális az esély a parlamentbe jutásra. Viszont az is egyértelmû, hogy az RMDSZ önmagában már régóta nem képviseli a romániai magyarság egészét. Ha az új rivális valós választói támogatottságot is képes lesz az önkormányzati választásokon felmutatni, annak nyomán létrejöhetne egy plurális, az RMDSZ, a jövendõ Néppárt és akár az MPP részvételével megalakított választási szövetség, amely talán jobban mozgósítaná a magyar szavazópolgárokat. Ha meg nem, akkor Corlãþean joggal aggodalmaskodhat, mert az RMDSZ a jelenlegi katasztrófakormányzásban való részvétellel Fidesz-segítség nélkül, önerõbõl is kétségessé tette, hogy bejut-e a parlamentbe a jövõ évi választásokon. Krónika (Kolozsvár) 2011. április 12.Kelemen: az EMNT elszámoltatási felszólítása pofoncsapás!Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az utóbbi öt évben elköltött közpénzek elszámolására szólította fel az RMDSZ-t. A Duna Televízió vasárnap esti Heti Hírmondó mûsorában Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt az utóbbi idõszak magyar-magyar politikai fejleményeirõl. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy levelet írt Orbán Viktornak, amelyben egy találkozót kezdeményez a magyar miniszterelnökkel, a Kereszténydemokrata Néppárttal pedig még a tavasz folyamán sor kerül a kétoldalú találkozóra. Kelemen szerint igencsak sûrû programja miatt áprilisban már nem kerülhet sor az EMNT vezetõségével való megbeszélésre. A másik ok, amiért az elnök egyelõre nem óhajt találkozni Tõkés Lászlóval, az éppen az utóbbi idõben a részükrõl kapott pofonoknak tulajdonítható. Ilyen pofonként értékelte például az EMNT elszámoltatási igényét is. Azt mondta, az EMNT nincs azon a morális piedesztálon, hogy bárkit is elszámoltatásra szólíthatna fel. - Mi minden egyes alkalommal elszámoltunk, a Hivatalos Közlönyben minden egyes elszámolásunk megjelent. A nyilvánosságra szánt pénzeknek több mint 60 százalékát nyilvános pályázaton hirdetjük meg, osztjuk szét - válaszolta Száva Enikõ kérdésére az RMDSZ elnöke. Ezekhez az elszámolásokhoz bárki hozzáfér, tette hozzá Kelemen. Duna Tv, Heti Hírmondó Erdély.ma 2011. április 15.KampánymagyarNem hiszek a néphülyítésben. Meggyõzõdésem, hogy minden felnõttnek megvan a magához való józan paraszti esze, és ha döntéshelyzetbe kerül, akkor tudja, hogy mi áll reményeihez legközelebb. Három évtizede látom, hogy az élõhelyünk mindennapjait adólejeinkbõl alakítgatók mindig szerveznek valami figyelemelterelõt, ha nincs megoldásuk a nyomasztó gondokra. Az átkosban havonta, kéthavonta volt egy-egy bukaresti csõdület, amelyek között olykor kiszállt a vezír egy-egy kukorica vagy búzaföldre, vagy elment egy-egy frissen felmosott és festett, eladhatatlan portékát gyártó helyre, hogy utána az újságok tollnokai a világszínvonal megtervezésérõl vagy a nyugatiak által megközelíthetetlen terméshozamokról cikkezzenek. Napjainkban sincs ez másként. De a csábítás sokkal nagyobb és szerteágazóbb. A népámításra rárakódik a pénzimádat, a disznófejû Nagyúr csábítása, amely már Adyt is reménytelenül sanyargatta. 2012. áprilisának elején teszik le a választásokon induló romániai pártok a jelöltjeik neveit tartalmazó lajstromokat. A nyüzsgés már megkezdõdött. A nagyok kongresszusokkal, elnökválasztásokkal hangolnak. A romániai magyaroknak is jut belõlük. Az 1989 karácsonyán kihajtott, már akkor négyszögesített tulipán Déva várát építve Kelement talált magának. Az induláskor nagy volt a lelkesedés, és szinte minden magyar a tulipánra pecsételt. Hittük, hogy jobb lesz, és végre a közülünk választottakkal az élen kiegyenesedve jobbra fordul sorsunk. Huszonegy év után láthatjuk, hogy reményeink nem teljesültek. Olykor az az érzésünk, hogy fikarcnyit sem haladtunk az álmodott úton. Közösségi összezárás helyett bezárkózunk, magunkba roskadva morzsolgatjuk egyre apróbb búzaszemeinket, zöldség és gyümölcstermesztés helyett pedig a Nagyúr boltjaiban vásároljuk a spenótot és az avokádót. Nekünk még azt mondták szüleink, hogy tanulj gyermek, legyen belõled valaki, ne kelljen annyit gürcölnöd, mint nekem. Ma arról ír az újság, hogy a gyermekek a betonkalitka kulcsával a nyakukban lõdörögnek az utcán, iskola helyett vendéglõkben töltik a délelõttjeiket, tanulás helyett hajnalig verik a számítógép billentyûzetét, hogy minél több képernyõre festett szörnyet, álkatonát öljenek halomra. Közben a szülõk éhbérért melltartópántot varnak, autókormány-kereket vesznek ki az automatából, majd hullafáradtan átalusszák a csomagolt uzsonna helyett pénzzel feltarisznyázott, ízes-színes mûeledelt evõ egykéjük éjszakai tévézését, aki van, hogy reggel föl sem ébred, így az iskolába el se megy. Ilyen körülmények között kell, hogy az elöljáróságot fölvállalók hihetõ jövõt fölvázolva reményt sugározzanak. Vannak, akik vállalják, és uniós - tehát nem saját - pénzbõl épített járdákkal, parkokkal ámítanak. Mások az új oktatási törvény ál jótéteményeit szajkózzák, de annak lényegérõl szót sem ejtenek. Ez a törvény ugyanis a helyi pártkatonákra bízza iskoláink sorsát, miközben azok mûködési feltételeibe a helyi közösség azért sem szólhat bele, mert a kormány nem hagy nekik annyi pénzt, amennyibõl megtehetnék. Mindezt - minden romániai magyar közérzetét javítandó - az örökös pártelnök, helyettes miniszterelnök, Markó Béla vezényli. Ha a romániai magyar oktatásért székfényezõk továbbra sem a cselekvést részesítik elõnybe, akkor tíz év múlva már csak Aradon lesz magyar oktatás, fõgimnáziumi besorolású, amely az ötvenes évek Magyar Vegyesének vagy a hatvanas-hetvenes évek Hármasának már árnyékába se lép. Naponta halljuk, olvassuk a romániai magyar jogászból lett egészségügyi miniszter érdemeit, aki jövõre úgy fog kiszállni székébõl, hogy az élet forgatagában a rendszere ellátására szorulók hozzátartozóitól csak szidás, és pénztárca-ürítés a része. Környezetvédelmi miniszterünket a hajdan kukoricacsövekért bezártak ihlethették, amikor börtönt ígért a nagyok által letarolt fenyvesek fatolvajainak. Közben gõzerõvel készíti elõ a verespataki aranykitermelést. Mindeközben Kelemen Hunor nem jut be Orbán Viktorhoz, már nem siet találkozni Tõkés Lászlóval, de a polgári pártos polgármester visszakapta hivatalát, bár pártjuk kongresszusát megfúrta egy tulipános vállalkozó, és fogynak a romániai magyaroknak járó bukaresti lejek az RMDSZ-kasszából. Mert nekik mi már csak kampánymagyaroknak kellünk, és vagyunk. Nagy István Nyugati Jelen (Arad) 2011. április 18.Alkotmánymódosítás Kovásznáról (Tanulmányúton Bãsescu)Elkészült az alkotmánymódosítási tervezet, a húsvéti ünnepek után a parlament elé terjeszthetik azt - jelentette be tegnap Kovásznán Traian Bãsescu. Az államfõ péntek este érkezett magánlátogatásra a fürdõvárosba, mint tegnap elárulta: nyugodt helyet keresett, hogy alaposan áttanulmányozza az alaptörvényt módosító tervezetet. Tegnapi sajtótájékoztatóján az elnök ismét elutasította az etnikai alapú autonómia gondolatát, utalt a régióátszervezésre, kiállt Cseke Attila egészségügyi miniszter mellett, és élesen bírálta a Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségére pályázó Vasile Blagát. Az államfõt Kovásznán a protokollvillában szállásolták el. Vasárnap déli sajtónyilatkozatát követõen azonnal vissza is utazott a fõvárosba. Látogatását azzal indokolta, hogy nyugalomban akarta áttanulmányozni az új alkotmány tervezetét. Ennek kapcsán elmondta: a dokumentum elkészült, és a húsvéti ünnepek után továbbítják azt a parlamentnek, így május elején hozzák nyilvánosságra a tervezetet. Reményét fejezte ki, 2012 nyarán, az önkormányzati választásokkal egyszerre az alkotmány módosításáról szóló népszavazást is megszervezik. Az alaptörvény tartalmáról elmondta: beépítették a 2008-as referendum eredményeit - akkor egykamarás parlamenti rendszer és a honatyák számának csökkentése mellett foglaltak állást a választók -, egyértelmûvé tettek bizonyos cikkelyeket. Azt is elárulta: az új alkotmányban szorgalmazza a régiók fogalmának megjelenését, nagyon jó lesz ha a parlament elfogadja ezt. Hozzáfûzte azonban: a régióátszervezésnek nem etnikai, hanem szociális és gazdasági kritériumokon kell alapulnia, elsõsorban pedig hasznosnak kell lennie. A régiók átszervezésének szükségességét az államfõ az állami apparátussal járó kiadások csökkentésével indokolta, meglátása szerint túl nagy a bürokrácia megyei szinten, túl sok a megyei tanács, és erre lehetne megoldás a regionális átszervezés. Bãsescu elmondta továbbá: eddig semmilyen túlzó követelést, feltételtámasztást, zsarolást nem tapasztalt az RMDSZ részérõl. Bãsescu leszögezte: egyetlen koalícióban sem fogadnak el etnikai alapú autonómiával kapcsolatos célkitûzéseket. A szélsõségesek nem alhatnak nyugodtan, nem érik el céljukat - jelentette ki. Az államfõ síkraszállt Cseke Attila mellett is, mint mondta, támogatja az egészségügyi miniszter által kezdeményezett reformot, és reméli, hogy ez csak a kezdete a rendszer átalakításának. A Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségéért folyó harcra is utalt, élesen bírálta Vasile Blaga fõtitkárt, Emil Boc egyik vetélytársát, amiért nyilvánosságra hozta, hogy találkozott az államfõvel. Nem tizedesre van szüksége a pártnak, hanem elnökre - szögezte le, hangsúlyozva: továbbra is Emil Bocot támogatja a párt elnöki tisztségére. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöknek is kijutott a bírálatból: securitatés propaganda alkalmazásával vádolta õt, amiért korábban azt állította, hogy Orbán Viktorral együtt támogatják a Tõkés László kezdeményezte Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását. Errõl egyébként az államfõ leszögezte: nem kíván beleszólni a magyar közösség döntésébe, de véleménye szerint a parlamentbe jutás érdekében meg kell találniuk a megoldásokat, hogy egységesen lépjenek fel. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 18.Egy eltékozolt arcú országEz a könyv az európaiak kötelezõ olvasmánya kellene hogy legyen - olvasható az egyik nyugati recenzens felkiáltása Paul Lendvai Az eltékozolt ország címû könyvének hátsó borítóján. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen jelentõs mûvet tartok a kezemben, sõt még kezdtem is hitelt adni ennek a harsogó szlogennek, amikor a bevezetõben a szerzõ eme nemes gondolataira bukkantam: .a >kudarcok gyõztesei< számára továbbra is az lesz a tulajdonképpeni sorskérdés, hogy sikerül-e összebékíteni a patriotizmust és a liberalizmust, a nemzeti eszmét és a társadalmi haladás gondolatát. Ez valóban szép, nemes, ráadásul politikailag távolságtartó perspektíva, amihez illeszkedik az elõszó utolsó bekezdése is: Ebben a könyvemben kísérletet teszek rá, hogy - mint olyan ember, aki fél évszázados bécsi tartózkodása során osztrákká lett, de magyarnak született, ugyanakkor minden érdekcsoport befolyásától tökéletesen függetlenül szemléli az eseményeket - tabuk és elõítéletek nélkül világítsam meg szülõhazám két évtizedének, a rendszerváltás óta eltelt idõszaknak a változatos, olykor megdöbbenésre is okot adó történetét. Meglehetõsen hamar kiderült azonban, hogy az egyenlõ távolságtartás tekintetében a kísérlet megrekedt a próbálkozás szintjén, mert ha érdekcsoportoktól mentes is a szerzõ, ideológiai elfogultságtól, mondhatni eltökéltségtõl távolról sem az. Sõt a könyv annyira jól leképezi a magyarországi politikai-ideológiai barikád egyik oldalán hangoskodók világképét, hogy szinte nehéz is elhinni azt, hogy Az eltékozolt országot nem egy anyahoni publicista írta. Ebbõl kifolyólag nem ér váratlanul a felismerés, hogy a patriotizmus és a liberalizmus összepattintásának szólama, ami a rendszerváltás utáni Magyarország politikatörténetét ismerve amúgy is merõ utópia, az Lendvai mûvében sem egyéb, mint egy szellemi ködkép, esetleg vágyálom kétes õszinteségû elvi megfogalmazása. Hány millió? De haladjunk sorjában, ahogy teszi azt Lendvai is, aki legújabb kötetében a rendszerváltás utáni Magyarország miniszterelnökeinek emberi és politikai portréját mutatja be közérthetõ, publicisztikus, tehát meglehetõsen felületes módon. A szerzõ tulajdonképpen Kádár alakjának felvázolásával indít, és részletesebben kitér Grósz Károly, valamint Pozsgay Imre jellemzésére is. Mindeddig nincs különösebb baj az objektív perspektívával, de Antall József politikájának jellemzésekor már egyértelmûen megmutatkozik a szerzõ baloldali elkötelezettsége. Például azáltal, hogy súlyos politikai hibának minõsíti azt az 1990. június 3-án elhangzott antalli kijelentést, mely így szól: mint ennek a 10 milliós országnak a miniszterelnöke, lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretnék lenni. Lendvai szerint Antall József ezzel a mondatával felhergelte a szomszédos országok nacionalista erõit, ráadásul a kisebbségek képviselõibõl is felemás érzéseket váltott ki. A publicista több alkalommal is elõhozakodik azzal az érvvel, hogy egy-egy nemzeti érzelmeket kifejezõ magyar politikai megnyilvánulás hiba, mert megharagszanak a szomszédok. Megjegyzem, semmiféle antalli megjegyzésre nem volt szükség ahhoz, hogy Marosvásárhelyen 1990 márciusában államilag szervezett magyarellenes pogrom történjen, és Jugoszláviában sem a magyar politikusok robbantották ki a háborút, mely életveszélybe sodorta az ott élõ magyarokat is. A további példák sorolása helyett állapítsuk meg azt, hogy az utódállamok politikai világa gyakran a magyarok és Magyarország puszta lététõl is fel tud hergelõdni, ebben a megvilágításban pedig Lendvai logikáját követve csak az nem lenne politikai baklövés, ha Magyarország felbomlana és elosztódna az utódállamok között. Gyurcsány és az õszinteség Noha, mint ahogy a könyv címe is mutatja, itt egy eltékozolt ország történetérõl van szó, a tékozlók egy része, egészen pontosan a szocialisták mégis bírják Paul Lendvai szimpátiáját. Bajnai Gordonról például valóságos dicshimnuszt zeng, de Horn Gyula körül is lefutja az obligát hódolatköröket, míg az ellenkezõ póluson Orbán Viktor helyezkedik el, akit Lendvai jóformán csak a mohácsi csata elvesztése miatt nem kárhoztat. A baloldali miniszterelnökök közül Medgyessyrõl van a legtöbb rossz szava, bár a híres Kempinski-koccintást még így is sikerült bátor cselekedetként értékelnie. A Gyurcsány-korszak elemzése pedig már tárgyi igazolása annak a pszichológiai tételnek, miszerint ahogy közeledünk a jelen felé, úgy tudunk egyre kevésbé elvonatkoztatni politikai elõítéleteinktõl, elvárásainktól. Lendvai ugyanis szinte mindent képes Gyurcsány Ferenc javára írni. Hittel állítja, hogy az az ember, aki a magyar nyelv alapszókincsének részévé tette a böszmeség szót, modern európai szociáldemokrata pártot akart faragni az MSZP-bõl, de elbukott a kriptokommunisták ellenállása és persze Orbán machinációi miatt. A levitézlett kormányfõ mentegetésében Lendvai odáig megy, hogy a balatonõszödi beszédet úgy aposztrofálja, mint szenvedélyes kiállást az õszinte politizálás mellett (146. o.). Még köti is az ebet a karóhoz, mikor leírja, hogy csak azok értelmezhetik ezt másképp, akik kiragadják kontextusából az õszödi mondatokat. Csakhogy van egy szövegen kívüli, magát a szöveget a valóságba beágyazó kontextus is, amelyrõl nem szól a könyv, ezért kell nekem írnom róla: egy nappal a botrány kirobbanása után, amikor a miniszterelnöknek a közvélemény elõtt kellett volna számot adnia arról, mire is gondolt például a végighazudtuk az elmúlt másfél évet kiszólással, akkor Gyurcsány azt találta mondani, hogy õ ezzel tulajdonképpen az elmúlt húsz évre és az egész politikai elitre utalt. Vagyis Gyurcsánynak esze ágában sem volt leszámolni a hazugság politikájával, egyszerûen csak be akart olvasni párttársainak. Hát kétségtelenül õszinte volt a beolvasás, csakhogy ez a bûnös õszintesége, aki cinkosai elõtt nyíltan beszél, de aki a bíróság (értsd: nyilvánosság) elõtt következetesen tagad. �?s ebben a valóban kiragadásoktól mentes kontextusban Balatonõszöd már nem az õszinteség és a hazugsággal való szakítás nyitánya, hanem egyszerû és nyilvánvaló leleplezõdés. Orbán és a szellemek Amilyen mértékben igyekszik a szerzõ Gyurcsány Ferenc politikai felelõsségét csökkenteni, legalább olyan mértékben hárítja Magyarország összes társadalmi bûnét Orbán Viktorra. A szinte a könyv egészén végigvonuló gondolat - mindenért Orbánt hibáztatni - Gyurcsány bukásának elemzésekor kap fõszerepet. Orbán ti. valóságos médiabirodalmat épített ki, és ezt felhasználva uszított az éppen regnáló hatalom ellen és engedte ki a palackból az antiszemitizmus, a romaellenesség és a nacionalizmus szellemét. Itt kell megemlíteni, hogy Lendvai a miniszterelnök-életutak közé ékelve különálló fejezetekben foglalja össze az imént felsorolt, Magyarországon tapasztalható negatív jelenségeket. A baloldal bûnei nincsenek ilyen módszeresen felgöngyölítve, igaz, a korrupció, a hazudozás és az ideológiai vakság nem feltétlenül baloldali specifikum, ami nem jelenti azt, hogy azok a bûnök nem léteznek, vagy nem lehet azokat észrevenni. Lendvai meglátta, és jelezte is a balos elhajlásokat, de jobbára csak azért, hogy magára ölthesse az objektivitás álcáját, mert különben Az eltékozolt ország mesteri megvalósítása annak, hogyan lehet elmaszatolni azt az egyszerû, de lényegtelennek semmiképpen sem tekinthetõ tényt, hogy bármiféle médiamachináció és szellempalackból kiengedés mellett meg ellenére 2002 és 2010 között az országot a szociálliberális koalíció vezette. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert normális esetben a kormányzásért a kormányt illik felelõssé tenni, viszont a pártos gondolkodásnak az árok egyik oldalán sem kritériuma a normalitás. A fentieknek némileg ellentmond a 200. oldalon olvasható megállapítás, miszerint a Fidesz-média által folytatott megsemmisítési hadmûvelet, mely a szociálliberális kormány ellen általában, különösképp pedig Gyurcsány mint elsõ számú közellenség ellen folyt, a következménye, nem pedig oka volt a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány kudarcának. De Lendvai szocialistákat érintõ kritikája a magyar népmese hagyományait követi, azaz kritika is, meg nem is. Hiszen a fentebb idézett gondolat után nem sokkal ez a megfogalmazás üti 2011. április 19.A parlament elfogadta az új alaptörvényt (Magyarország)Elfogadta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépõ alaptörvényét tegnap az Országgyûlés. Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselõ pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselõi, valamint a független Põsze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselõ, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP. A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból. A jobbikos képviselõk Áruló nem leszek! feliratot formáztak betûkbõl. Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: Történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is. Az Országgyûlés elnöke szerint Magyarország új alaptörvénye a múltunkból, a hagyományainkból építkezik, de a jövõt is szem elõtt tartva a jelen problémáira keres és tartalmaz válaszokat. A nemzeti érdekekbõl indul ki, de azok érvényesítését a XXI. század együttmûködõ Európájában tartja lehetségesnek - hangsúlyozta. Mint fogalmazott, az új alkotmány magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó; egyenjogú államalkotó közösségeknek tekinti a nemzetiségeket. Az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot - mondta Kövér László. Nemzeti hitvallás elnevezéssel preambulumot tartalmaz az új alaptörvény. Ez a Himnusz Isten, áldd meg a magyart! sorával kezdõdik. Megemlékezik arról, hogy Szent István király ezer évvel ezelõtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdõ õseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerû szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit - olvasható a szövegben. A hitvallás értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsülik országunk különbözõ vallási hagyományait, ígérik, hogy megõrzik az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzet szellemi és lelki egységét. A magyarok tiszteletben tartják a történeti alkotmány vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelõsségérzetrõl szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelõsséget visel sorsukért, elõsegíti közösségeik fennmaradását és fejlõdését, támogatja magyarságuk megõrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, illetve a szülõföldön való boldogulásukat. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint az új egypárti alaptörvény elfogadásával április 18. az ország szétszakításának napja lett, a szocialisták pedig azon lesznek, hogy visszaállítsák az egységét, a demokrácia, a jog és a bizalom Magyarországát. Bírálatokat fogalmazott meg az új magyar alkotmány egyes rendelkezéseivel kapcsolatban több szlovákiai párt. Az ellenzéki Irány - Szociáldemokrácia elnöke szerint Szlovákiának is módosítania kellene saját alkotmányát. Robert Fico úgy véli: a szlovák alkotmánymódosításoknak a magyar alkotmány egyes kitételeire kellene reagálniuk. �?gy vélte: magyar részrõl ez támadás Szlovákia területi egysége ellen, s ezért a szlovák alkotmányban valamivel többet kell majd mondanunk a Szlovák Köztársaság területi egységérõl, mint ami most van benne. A kormánykoalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom leginkább azt kifogásolja, hogy az alkotmányban Magyarország felelõsséget vállal a határon túli magyarokért, támogatja kollektív önigazgatásukat és választási jogaikat anélkül, hogy legalább egy ideig Magyarországon élnének. Ján Slota, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt elnöke meg van gyõzõdve arról, hogy az Orbán Viktor vezette kormány célja a trianoni szerzõdés következményeinek felszámolása és Európa elrendezésének megváltoztatása. Az új magyar alkotmány jóváhagyása kapcsán aggodalmát fejezte ki Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere. Emlékeztetett: Magyarország az elmúlt évtizedekben a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia elkötelezett védelmezõjeként elvitathatatlan helyet harcolt ki magának a történelemkönyvekben. Az év elején életbe lépett médiatörvények az alapjogok olyan értelmezésérõl tanúskodnak, ami csak nehezen összeegyeztethetõ az Európai Unió értékeivel. A médiatörvényekkel összefüggésben felmerült aggodalmaink a tegnap elfogadott alkotmánnyal erõsödtek, és nem gyengültek - fogalmazott Werner Hoyer. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 19.Leragasztotta díjnyertes alkotásaikat az LMP, tiltakoznak az erdélyi fotósokTiltakozást váltott ki erdélyi magyar fotósok körében, hogy a Lehet Más a Politika aktivistái a napokban Orbán Viktor miniszterelnököt a 2007. februári fideszes kordonbontás közben ábrázoló fénymásolt képeket ragasztottak a Kossuth téri EGY�?TT-Lét címû kiállításon bemutatott fotóikra. Vágó Gábor, az Országgyûlésbe az egy évvel ezelõtti választásokon bejutott alakulat választmányának szóvivõje azzal indokolta a villámcsõdület keretében lebonyolított akciót, hogy szerintük az Orbán-kormány megpróbálja elejét venni a Kossuth téri tüntetéseknek. Az LMP szerint ugyanis a gyülekezési jog korlátozásának minõsül, hogy a téren senki nem kap engedélyt tüntetésre a tárlat miatt. Orbán Viktor most kiállításkordont vont a Kossuth tér elé, ami semmivel sem jobb, mint amikor Gyurcsány Ferenc rakott ide egy kordont - hangoztatta Vágó, hozzátéve: miközben az akkori kordont Orbán Viktor csavarhúzóval bontotta le, õk jelképes módon próbálják a kiállításkordont lebontani. Csakhogy az LMP-sek a magyar Országgyûlés és a Magyar Fotográfusok Háza Együtt-lét - Hagyományos kultúrák együttélése a Kárpát-medencében nemzetközi fotópályázatának díjnyertes alkotásait takarták le. Közöttük a székelyudvarhelyi Balázs Attiláét és Haáz Sándorét, akik a Hargita Népe napilapnak elmondták: a pártaktivisták gúnyolódtak alkotásaikkal és méltóságukat sértették meg a megmozdulással. Az üggyel kapcsolatban különben az Országgyûlés sajtószolgálata közölte: a magyar EU-elnökség kiemelt rendezvényének minõsülõ kiállítást még 2009-ben hagyta jóvá az EU-elnökségi munkacsoport, emiatt nem lehet demonstrációkat rendezni a Parlament elõtti téren március 17. és augusztus 1. között. Krónika (Kolozsvár) 2011. április 19.Bírálja a külföldi baloldali és liberális sajtó az új magyar alkotmánytAz elmúlt napokban számos külföldi napilap elemzést vagy tudósítást közölt a magyar alkotmány körüli vitáról vagy a készülõ alaptörvény elõírásaiból. Fõként a liberális beállítottságú lapok foglalkoztak nagy terjedelemben az alkotmánnyal, újságíróik éles hangon bírálták a tegnap elfogadott alaptörvényt. Libération: konfliktust szülhet a választójog A parlamenti jóváhagyás elõtt álló új magyar alkotmányról közölt Orbán Viktor miniszterelnök fotójával illusztrált elemzést tegnapi számában a Libération. A baloldali francia újság szerint az új alkotmány szomorú fordulat a posztkommunista Magyarország történetében: a kétharmados parlamenti többséggel rendelkezõ Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök nem egyszerûen Magyarországra változtatja a Magyar Köztársaság nevét, hanem éppen akkor szakít a jogállam alapelveivel, amikor az Európai Unió soros elnöki tisztét tölti be. A lap kiemeli, hogy a konzervatív és nacionalista miniszterelnök és a morális többséget képviselõ jobboldal új alaptörvénye Istenhez, a Szent Koronához és a hazához folyamodik és rögzíti, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nõ között jöhet létre. A szöveg - mint a Libération írja - a határon túli magyarok szavazati jogának megadására is lehetõséget teremt. A Fidesz célja az, hogy megszerezze a külföldön élõ magyarok szavazatait a következõ választásokra - idéz a lap egy meg nem nevezett ellenzéki képviselõt. A kérdés növelheti a feszültségeket a szomszédos országokkal - tette hozzá a cikk szerzõje, Florence La Bruyere. Az elemzés úgy véli: az új alaptörvény Orbán pártjának egyebek mellett befolyást biztosít a teljes intézményrendszerre azzal, hogy létrehoz egy olyan szervezetet, amely lehetõvé teheti a Fidesz számára, hogy ha ellenzékbe kerül, egyfajta alkotmányos puccsot végrehajtva visszatérjen a hatalomba. A Költségvetési Tanácsnak, amelynek tagjai a miniszterelnökhöz több évig közel álló emberek, ugyanis korlátlan vétójoga lesz a parlament által elfogadott költségvetést illetõen. �?s amennyiben az Országgyûlésnek nem sikerül a büdzsét elfogadnia, az Orbán Viktorhoz közel álló köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet - hívta fel a figyelmet a Libération. A lap megjegyzi, hogy a miniszterelnök a jelenlegi 1949-es alkotmányt sztálinista csökevénynek tartja annak ellenére, hogy azt 1989 óta folyamatosan módosították annak érdekében, hogy megfeleljen egy európai uniós taghoz méltó demokratikus állam normáinak. Az új (alkotmány) sokkal rosszabb - vélekedik a cikk szerzõje. FT: a befektetõk üdvözölhetik az adósságféket A magyarországi alkotmányozási folyamatról közöl írást a Financial Times is. A liberális irányzatú londoni gazdasági-politikai napilap elõfizetéses internetes kiadásán - Chris Bryant bécsi tudósító tollából - vasárnap este megjelent értékelés szerint a magyar parlament másnap olyan új alkotmányról szavaz, amelyet ellenzõi szerint csekély konzultáció után hajtanak át és amely gyengíthet kulcsfontosságú demokratikus ellenõrzõ rendszereket és ellensúlyokat. Ellenzéki politikusok és civil társadalmi csoportok arra is figyelmeztetnek, hogy a dokumentum a kormányzó Fidesz populista-nacionalista és nyíltan keresztény szemléletmódját testesíti meg emellett a jövendõ kormányok stabilitásának gyengítését is szolgálhatja - áll a cikkben. Martonyi János külügyminiszter azonban a Financial Timesnak nyilatkozva bírálta az ellenzéki pártokat az új alkotmányról folytatott tárgyalások bojkottja miatt, és kijelentette, hogy Magyarország demokratikus intézményeinek szerkezete alapvetõen változatlan marad. Kormánytisztviselõk szerint Magyarországnak azért van szüksége új alkotmányra, mert az 1989-1990-ben felvázolt jelenlegi alaptörvény átmeneti megoldás volt, és jelentõs részben az 1949-ben kelt, kommunista idõszakbeli alkotmányra alapult. A bírálók azonban attól tartanak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök - egy évvel a példátlan, kétharmados parlamenti többség elnyerése után - megpróbálja bebetonozni pártja hatalmát - áll a Financial Times írásában. A lap internetes kiadásának cikke szerint a kormányfõ párthû személyeket nevezett ki kulcspozíciókba, meggyengített vagy feloszlatott független intézményeket, gyakorlatilag államosította a magánnyugdíjalapok vagyonát és vitatott médiatörvényt fogadtatott el. Tegnap pedig a parlament alig több mint egy hónappal a vita kezdete után szavazott az alkotmányról, amely ellen ezrek tiltakoztak a hétvégén. A Financial Times szerint a befektetõk valószínûleg üdvözlik majd az úgynevezett adósságfék-kiegészítést, amely arra kényszeríti a kormányt, hogy a hazai össztermék 50 százaléka alá mérsékelje az államadósság-rátát a jelenlegi 80 százalékról. Elemzõk azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a jövõbeni kormányok keze meg lesz kötve, mivel olyan kulcsfontosságú területeken, mint például az adótörvények, kétharmados többség kell majd a visszavonáshoz - áll a Financial Times írásában. A lap újságírója szerint ugyanakkor a kormány várhatóan egy sor kiegészítõ jogszabályt is életbe léptet, köztük azt, amelyik szavazati jogot biztosít a külföldön élõ magyaroknak. A lap szerint ez az intézkedés feldühítheti azokat a szomszédos országokat, amelyekben nagy létszámú magyar kisebbség él. Le Monde: vita várható Brüsszelben A magyar alkotmánytervezetet ért bírálatokról közölt összeállítást hétvégi számában a Le Monde címû francia napilap is. Joelle Stolz kiküldött tudósító írását a mértékadó balközép újság egy olyan rajzzal illusztrálta, amelyen a Szent Korona és egy, a tetején elhelyezkedõ keresztre mutató kéz látható. Az Isten és a Szent Korona jegyében megfogalmazott új magyar alkotmány, amelyet április 18-án kell elfogadnia az Orbán Viktor konzervatív magyar miniszterelnöknek kedvezõ parlamentnek, éles bírálatokat váltott ki az országban, de az Európai Unióban is rossz érzést keltett - fogalmaz a cikk szerzõje. Hangsúlyozza, hogy a szöveget megfogalmazó kormánypárt, a Fidesz és keresztény fundamentalista szövetségesei számára a kommunista korszak utolsó maradványainak felszámolásáról van szó, helyreállítva az ezeréves Magyarország jogi és szimbolikus folytonosságát. Az alkotmánytervezet ellenzõi szerint viszont a régies hangvételen túl a tervezet korlátozza a szabadságjogokat, és fegyverként szolgálhat a parlamenttel szembeni alkotmányos puccshoz - hívta fel a figyelmet a lap. A Le Monde szerint az alkotmány kapcsán a médiatörvényhez hasonló vitára lehet számítani Brüsszelben. Kiválasztott néprõl beszél a Süddeutsche Zeitung A liberális Süddeutsche Zeitung szombati számában eközben az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó bécsi tudósítója, Michael Frank a cikk bevezetõjében azt fejtegette: állampolgárok, jogászok, társadalomtudósok felvetik a kérdést, hogy az új alkotmány megalkotását illetõen a magyar kormány részérõl mi indokolta a rendkívüli sietséget. Nem volt alkotmányozó gyûlés, nem lesz népszavazás - írja Frank, hangoztatva: még konzervatív beállítottságú polgárok is kifogásolják, hogy az alkotmány egy párt, sõt talán egy ember, Orbán Viktor alkotmánya lesz. A cikkíró szerint a magát tulajdonképpen nem is demokratának, hanem forradalmárnak tekintõ Orbán Magyarországot és a magyarokat egyaránt kiválasztott népként akarja új életre kelteni. Ezért az alkotmány bevezetõje, a preambulum egy magyar hitvallás - fogalmaz Michael Frank, utalva az Isten, a király, a haza fogalmakra, amelyek - mint vélekedik - egy 19. századi szöveg pátoszával szabják meg az új alkotmány szellemét. A szöveg a koronát nemzeti jelképként említi, Szent Istvánt nemzetalapítóként dicsõíti, a magyarok földjét keresztényként definiálja - írja Frank, utalva arra is, hogy az országot többé nem Magyar Köztársaságnak, hanem Magyarországnak nevezik majd. Azaz - mint hozzáteszi - azt az elnevezést, amelyet az 1989-es fordulatkor demokratikus vívmányként vezettek be, most törlik. A cikkíró az alaptörvény ellen azt is felhozza, hogy az a családot a férfi és a nõ kötelékének nevezi, azaz kizárja a homoszexuális partneri kapcsolatot. Megemlíti, hogy a jövõben egy sor törvény csak kétharmados többséggel fogadható el. A 2011. április 20.A Húsvéti Alkotmány�?nnep van, kétszeresen is ünnep: a magyar alkotmányozás ünnepe és a közelgõ húsvéti feltámadás ünnepe. A kettõ egymásba nõtt, a népszerû megnevezés szerint Magyarország mostani alaptörvénye Húsvéti Alkotmányként írja be magát a köztudatba és az ország történelmének aranykönyvébe. �?n ezúttal sem leszek ünneprontó, és nem állok be azok közé, akik óllá alázták Magyarországot, és most tehetetlen dühükben szedik fel a hídlást. Nem leszek ünneprontó, mert sokadmagammal meg vagyok gyõzõdve, hogy ez az alkotmányellenes menetelés arra a sorsra jut, mint a médiatörvény: múlhatatlanul kifullad, lecseng, akárcsak a demokráciaféltés hamis ricsaja, hisz miközben van, aki a nyugdíjkorhatár negyvenéves küszöbéért kiabál, van, aki a korai nyugdíjazás ellen - a magyarországi szabadszájúságnak az új médiatörvény sem szab határt, Orbán Viktor miniszterelnököt nyilvánosan pocskondiázhatja az õszödi rém, szabadon és egyelõre büntetlenül fenyegetõzhetnek -, egy elcsépelt közhelyet újraértelmezve: a kutya ugat, a karaván halad. Az a riogatás pedig, hogy a következõ választások után, vagy akár ezeket megelõzõen, miután hatalomra kerülnek, mindent visszacsinálnak a rémálmok közé tartozik. Nevetséges. Ehhez kétharmados többségû gyõzelem kellene. Hogy az új alaptörvény kirekesztõ, és egyetlen párt, illetve Orbán Viktor egyszemélyes alkotmánya lenne? Megfeledkeznek arról, hogy az országos konzultáció során a nyolcmillió kérdõívbõl néhány ezer híján egymillió válasz érkezett vissza. Valószínûsíthetõ, hogy nem a funkcionális analfabéták küldtek be több mint másfél száz módosító javaslatot. Amennyiben kirekesztésrõl beszélhetünk, kirekesztette magát az MSZP és az LMP, akiket hiába invitáltak századszor is a parlamenti vitára, mindannyiszor visszautasították azt. Bennünket, mint az elszakított nemzetrészekhez tartozó magyarokat, különösen érdekel az az alkotmányban is szentesített történelmi visszakapcsolás, amely helyreállítja a nemzet múltbéli, jelenlegi és jövõbéli összetartozását, és ezt az együvé tartozást az újra anyaországgá vált Magyarországgal majd minden bizonnyal sarkalatos törvényben rögzített szavazati joggal erõsíti meg. Az ellenzék pánikkeltésének gyökereit itt kell kitapogatnunk. A Húsvéti Alkotmány Magyarország feltámadásának alapja és záloga. A köztársaság összeomlásától való félelem egyszerûen megmosolyogtató. Magyarország államformája továbbra is köztársaság. Ha Budapestre utaztunk, eddig is Magyarországra utaztunk. Az alkotmány tulajdonképpen ezt a megnevezést helyezi vissza jogaiba. Sylvester Lajos Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 21.Tõkés: Magyarnak lenni Európában - ez a mi munkánkA húsvétot megelõzõ nagyböjt hagyományosan a testi-lelki felkészülés és elmélyülés idõszaka. Ennek kapcsán Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke válaszolt a Fidelitas kérdéseire. Az 1989-es romániai forradalom hõse 1990-tõl 2009-ig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke volt. Brüsszelben és Strasbourgban 2007-óta politizál. Tavaly, a temesvári népfelkelés és forradalom 20. évfordulóján gondoltuk végig ezt a kérdést barátaimmal és harcostársaimmal. Akkor a Temesvártól Brüsszelig címet adták a kollégáim az emlékezésnek. Az elmúlt több mint két évtizedet viszont jobban kifejezi az évfordulós rendezvénysorozat jelszó tömörségû fõcíme: Küzdelem és építés. A kettõ egybejátszása írja le gyakorlatilag azt a folyamatot, amelynek - Istennek hála - tevõleges résztvevõje lehettem én is - felelte Tõkés László arra a kérdésre, hogy hogyan látja saját életútját két évtized távlatából. Tõkés László az interjúban elmondta, hosszú utat tettek meg, ám még korántsem értek a végére. Két évtizeddel a rendszerváltozás után a kommunizmus kísértete még mindig köztünk jár - mondta, és hozzátette, nap mint nap a múlt visszahúzó árnyaival kell szembesülniük. Mindennapi életünkben is tetten érhetõek a múltbéli reflexek, gondoljunk csak a köztulajdon elértéktelenedett voltára, vagy akár arra a fajta felelõsségáthárításra, melynek tulajdoníthatóan a volt szovjet tömb államai mind a mai napig következmények nélküli országoknak tekinthetõk - emlékeztetett. Hozzátette, hogy nem lehet megkerülni a múlttal való õszinte szembenézést, mert ezzel a jövõt is kockára tennék. A kettõs állampolgárság nem csak szimbolikus Sok tízezer határon túli magyar kérelmezhette a magyar állampolgárságot az egyszerûsített honosítási eljárás keretében, ez egy nagyon fontos döntés volt, felért egy nemzetpolitikai rendszerváltozással - vélekedett az EP-képviselõ, aki hozzátette, ha csupán mennyiségi megközelítést alkalmazunk, már az is erõs érvnek tûnik, hogy tízmillió magyar helyett ezután egy közel tizenötmilliós nemzetrõl beszélhetünk Európában - s ezáltal már az erõs középnemzetek mezõnyébe lépünk elõre. De ennél is fontosabb számunkra az ügy tartalmi oldala. Az egyesülõ Európában újbóli történelmi lehetõség adatik, ami egyben erkölcsi korparancs, hogy magyarságunk magára találjon, és millenáris örökségének folytatásaképpen - remélt jövõje érdekében - talpra álljon - felelte Tõkés László a kettõs állampolgársággal kapcsolatosan. Az új alkotmány a szabad Magyarország kulcsa Nem építhetjük meg közös magyar hazánkat a 21. században egy, a 20. századot épp lezáró, toldozott-foldozott, ideiglenes alkotmány foglyaként. Többen azt állítják, hogy nem volt alkotmányozási kényszer - ám a kényszer és a kötelesség között lényeges különbség van, és megítélésem szerint a nemzeti kormánynak - ahogyan egyébként az eddigi kormányok mindegyikének - kötelessége volt új megalapozást adni annak, amit szabad Magyarországként elterveztünk, megálmodtunk. Történelmi idõket élünk. Nemzeti feltámadásban gondolkozunk és reménykedünk - mondta el Tõkés László a napokban elfogadott új alkotmánnyal kapcsolatban. Az EP-képviselõ úgy véli, hinni kell saját erõinben és abban, hogy ezek az erõk összeadódnak. Véleménye szerint az elfogadott új alaptörvény emberi s magyar - és ez a lényeg. Másfelõl olvasom a posztkommunistáknak, vagy a velük a hatalom kedvéért elvtelenül kiegyezõ áldemokratáknak a fanyalgásait, és önkéntelenül felötlenek bennem ezen kényszeres >véleményvezéreknek< az õszödi beszédet igazoló apológiái. Ellenpontként kívánni sem lehetne jobbat: van egy korszerû alaptörvényünk szemben a hazugság-dömpinggel - mondta el. Az Orbán Viktor vezette kétharmados többségnek volt bátorsága felvállalni magyar múltunkat és keresztény gyökereinket, szemben például az Európai Unióval, ahol a kétezer éves keresztény Európát egyfajta félreértelmezett politikai korrektség jegyében egyetlen tollvonással áthúzták - szögezte le. Ez egy komoly feladat, nem lehetett csak úgy letudni Nemrég egy magyarországi politikus ismerõsöm kifakadt, hogy Európában mindenkinek mindent szabad, kivéve a magyaroknak. 2011-re nagyjából idáig sikerült letornászni az 1956-ban (és azelõtt) szerzett hírnevünket azáltal, hogy hazudtunk reggel, délben, este. Az Orbán-kormány 1956 örököseként nem engedhette meg magának, hogy tájba simulóan letudja az EU-elnökséget, hogy példás magaviseletû, ámde önálló elképzelés és akarat nélküli jótanulóként elvtelenül alárendelje magát Európa békediktátumának - fejtette ki véleményét Tõkés László a soros elnökségrõl. A múlt a krisztusi feltámadásban fordulhat jóra II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának 300. évfordulóján a kereszt és a feltámadás jegyében idézem meg Nagyságos Fejedelmünk imádságában formát öltött és áldozatos életében gyümölcsözött nemes hitét. Megváltó Istenünkbe vetett élõ hittel kérem az �? gazdag áldását életünkre, nemzetünkre és húsvéti ünnepünkre. Nemzetünk megszenvedett múltja a krisztusi feltámadásban fordulhat jóra - mondta el Tõkés László azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a Húsvét milyen üzenetet hordoz a 21. században. mno.hu Erdély.ma 2011. április 21.Baconschi: helytelen lenne a nacionalista pánikkeltésAz új magyar alkotmánnyal kapcsolatosan helytelen lenne e pillanatban bármiféle nacionalista pánikkeltés román részrõl, hiszen a két ország között nagyon jók a kapcsolatok, Bukarest és Budapest között zavartalan a párbeszéd a magyarországi alaptörvényrõl is - mondta az Evenimentul Zileinek adott nyilatkozatában Teodor Baconschi külügyminiszter. Azt szeretnénk, ha a magyarországi kisebbségi közösségünk képviseltethetné magát a parlamentben. Párbeszédet folytatunk Budapesttel errõl a kérdésrõl, akárcsak az új alkotmányról - mondta Baconschi. Hangsúlyozta: lehetõség van arra, hogy az új alaptörvény szövegének eurokonform jellegét megvizsgálhassák mind a Velencei Bizottság, mind pedig közvetlen párbeszéd révén. Nem hiszem, hogy hasznos lenne e pillanatban a nacionalista pánikkeltés, annál is inkább, mivel nagyon jó az együttmûködés a magyar féllel az európai uniós elnökség idõszakában -állapította meg a miniszter. Az együttmûködés eredményei között említette az AGRI gázvezetéktervét és az Arad-Szeged gázvezetéket. Hozzáfûzte azonban: Bukarest nyilvánvalóan reagálni fog bármilyen esetben, amikor eltérést lát az egész Európa által vallott demokratikus normáktól és kritériumoktól. Az Adevãrul címû liberális napilap másfél újságoldalt szentel a témának, nagy fotókkal. A nagybetûs cím: Orbán császár országa. A tudósítás leírja az új alkotmány néhány fontos elemét, de eleve kommentáló mondatok kíséretében teszi. Magyarországnak mostantól ultrakonzervatív alkotmánya lesz - vezeti be beszámolóját a tudósító, Galambos �?va. A továbbiakban kifejti: Orbán Viktor és pártja olyan kitételeket helyezett el a szövegben, amelyek révén az alaptörvény azután is jelentõs mértékû hatalmat biztosít számára, ha esetleg elveszíti a következõ választásokat. A tudósító szerint az ellenzék és a magyar lakosság nagy része bírálta az új alkotmányt. Elõször is azért - olvasható a lapban -, mert a kormánykoalíció elutasított bármiféle tárgyalást az ellenzékkel, és világos volt, hogy ez utóbbinak minden módosító javaslatát elutasítják. Másrészt azért, mert az Orbán-kormányzat ellenezte a népszavazás kiírását. A tudósító szerint azért is érte bírálat az alkotmányt, mert abban túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a múltra. A tudósító a továbbiakban elemzõkre hivatkozva jegyzi meg: az alaptörvény olyan elõírásokat is tartalmaz, amelyek Magyarországot autokráciává változtatnák. A cikk írója azt is megállapítja: a kisebbségi jogokat érintõ fejezet nagy hátralépést jelent. Komoly hiányosság a lap szerint, hogy az nem szavatolja a kisebbségek anyanyelvének ápolását, valamint felszámolja a kisebbségi biztos posztját. Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 22.Magyar termék élõsúlybanRájöttem végre, mire emlékeztet a honosítósdi. Hálózatépítés folyik. Multi level marketing. Áru ugyan nincs még benne, a hálózatban egyelõre csak mézesmadzagot forgalmaznak, jelszavakat, nemzeti érzelmek mákonyát. De ez még nem a termék. A termék mi vagyunk. Sepsiszentgyörgyön a Születés hete rendezvénysorozatra készülnek. A rendezvénysorozatról szóló híradásból azt is megtudjuk, hogy a szentgyörgyi kórház szülészeti osztálya nem örvend túl jó hírnévnek, a nõk máshova mennek szülni. A tudósításból nem derül ki, hogy hova. Ugye, nem lehet véletlen, hogy errõl meg az jut eszünkbe: talán a honosító kirándulások mintájára már szülõtúrákat is szervezhetnének Magyarországra a székelyföldi városból. Folyik a nemzetépítés, kellenek a magyar gyerekek. Az Erdély.ma tájékozatlan cikkírója azon aggódik, hogy románok is kérik a könnyített honosítást. Persze, kizárólag haszonszerzés céljából: Magyarok szeretnének lenni, mert magyarnak lenni jó dolog: vízum nélkül lehet utazni külföldre, valamint számos olyan kedvezményben lehet részesülni, ami megkönnyíti egy nyugati országban a boldogulást. A nemzet tisztaságáért aggódó kolléga valószínûleg még nem tudja, amit már a Budapesten is tájékozódott ungvári Zakarpatszka Pravda is megírt: Logikus, amit a hivatalos Budapest állít, azaz hogy az állampolgársággal járó juttatások igénybevételéhez magyarországi lakóhellyel kell rendelkezni, és a magyar költségvetésbe kell az adót befizetni. Az ungvári újságíró Budapesten Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárnál tájékozódott a kettõs állampolgárság kérdésében - írja a Magyar Távirati Iroda nyomán a Hírszerzõ.hu. Az ungvári lap konklúziója: Csalódniuk kell azoknak a magyar gyökerekkel rendelkezõ kárpátaljaiaknak, akik arra számítottak, hogy ugyanolyan jogosítványokkal rendelkeznek majd a magyar állampolgárság birtokában, mint a Magyarországon élõk. Ez közel nincs így. Répás Zsuzsannát idézik is, aki hangsúlyozta: A magyar törvény nem ismer különbözõ kategóriájú állampolgárt, ám több olyan jogosítvány létezik, köztük a szociális és egészségügyi juttatások, amelyek nem az állampolgársághoz, hanem a lakóhelyhez kötõdnek. Mindeközben Dr. Czeizel Endre genetikus éppen Csíkszeredában okítja a magyarokat a helyes fogamzástervezésre. Ugyanis 1,3 gyereket szülnek csupán átlagosan a magyar anyák, és ez nem elég. Még nem elég! 2,4 gyereket kellene szülni ahhoz, hogy fenntartható legyen - a nemzet. Miután kiokosították õket a gyerekcsinálásról, az ifjú házasok már be is adhatják a könnyített honosítást, aztán meg tervezni kezdhetik az áttelepülést, hiszen a nagyapát, aki valaha magyar állampolgár volt, el is kell majd tartania valakinek Magyarországon. Merthogy elõbb-utóbb csak oda kell majd költözni, ugye, másként nem jár a szociális ellátás. S ha kórházra szorul az ember, ma mégiscsak jobb az ellátás Magyarországon. Munka meg mindig akad annak, aki dolgozni akar. Kiváló magyar(országi) szakmunkások lesznek a székelyekbõl: õk tudnak is, meg akarnak is dolgozni. A gyerekeiknek meg az lesz majd a haza. Jó magyarok válnak belõlük, javítják a kishaza nemzetiségi összetételét. Az értékesítési hálózatban a termék mi, erdélyi magyarok vagyunk. Ceauºescu annak idején pénzt kapott a németekért. Bennünket sem ingyért ad oda Bãsescu. Kivárhatja - ha nem õ, akkor valamelyik utódja - azt a tíz évet, amíg a Székelyföld is szépen kiürül. Azt akkor majd prímán be lehet telepíteni moldáviaiakkal, akik boldogok lesznek, hogy románok lehetnek végre. Tiszta vállalkozás, akárcsak Milo Minderbinderé A 22-es csapdájában: mindenki részesedik belõle. Tõkésre egyebek mellett a nagy példakép szerepét osztotta a Fidesz: neki az a dolga, hogy elõbb elbódítsa, aztán magyar földre terelje a jó székelyeket. �?s innen a közös érdek generálta barátság Bãsescuval. Az RMDSZ-t pedig, amely lassíthatja ezt a folyamatot, el kell lehetetleníteni, fel kell darabolni, szavazóbázisát meggyengíteni, mindenáron. Ez az erdélyi Fidesz-aktivisták másik harci feladata. Mert egy szétcincált, erõtlen szervezet nem bír majd keresztbe tenni a nagy nemzetegyesítési tervnek. �?s ezek után érthetõ az is, miért dekretálta Orbán Viktor azt, hogy megszûnik a határon túli magyar kifejezés. Állítólag határon túl élõ magyart kell mondani helyette ezután. Pillanatnyilag még a határon túl élõ magyart. Kinde Annamária Erdélyi Riport (Nagyvárad) 2011. április 22.Az alkotmányrólMagyarország megújulásának, feltámadásának napja ez azok számára, akik szeretik Orbán Viktort. Az ország másik fele gyásznapra gondol, õk azt hiszik, most kezdõdik valami olyasmi, ami miatt félárbocra kell ereszteni a zászlókat - mondta az új alkotmányról tartott elõadásában Tölgyessy Péter Budapesten. Emlékeznek 2004. december 5-ére kedves olvasóim? Emlékeznek arra a gyûlöletbeszédre s gyûlöletkampányra, amelyet Gyurcsány Ferenc és Kovács elvtárs vezérelt le a 2004. december 5-ét megelõzõ kampányban, 23 millió románnal riogatva a magyar társadalmat, s amely intenzitásában vetekedett Ceauºescu legsötétebb magyarellenes kampányával is? 2011. április 18-án a magyar Országgyûlés elfogadta az új magyar alkotmányt, amely ha 2004. december 5-e miatt katarzist nem is hozott, de megpróbálta feledtetni azt, s valószínûleg szavazati jogot is ad majd a már korábban elfogadott kettõs állampolgársági törvény mellé. Köszönjük, miniszterelnök úr! �?s errõl soha ne feledkezzünk meg, kedves olvasóim! Olyan pillanat ez, amikor jó magyarnak lenni, s bevallhatjuk azt is, nem sok van ilyen a mi életünkben. De most van! �?s ne feledkezzenek meg azok se, akik majd élnek a lehetõséggel, és felveszik a kettõs állampolgárságot, de ne feledkezzenek meg azok se, akik nem. Egyet viszont kimondhatunk. Ez az alkotmány lesz az, amely hosszú idõ óta az állunk alá nyúlt, és felemeli a fejünk, jelezve azt, hogy valahol figyelnek ránk, számon tartanak! Ez az alkotmány lesz az, amely kiegyenesíti a hajlongásba meggörbült derekunkat, s rádöbbenünk, hogy jó magyarnak lenni, s hogy lehet egyenes derékkal is élni! Ez az alkotmány biztosítja azt tömegesen a külhoni magyarságnak, amelyet eddig csak néhány kiváltságos státusú embernek biztosított kiváltságos helyzete, hogy kettõs állampolgár lehet. �?s ki kell mondanunk azt is, hogy a magyar állampolgárság jól megfér együtt a román állampolgársággal azok számára is, akik itt élnek, és azok számára is, akik nem. Sõt úgy hiszem, ez a kettõsség segít hozzá, hogy kisebbségi emberként most már a kettõs állampolgársággal a kezünkben - teljes jogú román állampolgárok és teljes jogú magyar állampolgárok lehetünk. Ami hiányt pótol egyik oldalon, plusz lesz az számunkra a másik oldalon. A 2004-es szavazás után sokan, akik Csíkszeredába jártunk, láthattuk, hogy a Lovas Csárda elõtti hídnál, az Udvarhely felõli oldalon, bal oldalt egy kis mezei-erdei út indult a Hargita felé. �?s akik arra jártak, láthatták, hogy rögtön a letérõ elõtt, a fõút mellett egy nyílszerû deszkatábla állt egy karóra szögezve a Hargita felé mutatva, s ez állt rajta: 2004. december 5. utca. Ferenczes István barátom, a Székelyföld akkori fõszerkesztõje gyönyörû esszét írt arról, amit röviden úgy fogalmazhatnék meg: Tamási Ábelje, azaz mi mehetünk vissza újra a rengeteg fele. Biblikus a név, s jelképes az útirány! �?s az a tábla - mindig megnézem - azóta is ott áll, kissé megszürkülve, megkopva, pedig hét év telt el azóta. Hóviharok voltak, ki is dõlhetett volna, de nem dõlt ki, vagy ha mégis, valakik, gondos kezek, akiknek fájt az a szavazás, mindig visszaállították. Mementónak. Azt a táblát most, 2011. április 18. után az új magyar kormánynak köszönhetõen el lehet távolítani! De még ne dobjuk el! Tegyük be akár a csíkszeredai Múzeumba, akár a Haáz Rezsõ múzeumba - emlékeztetõül is, de azért is, hogy bármikor elõvehessük. A mai Magyarországon vannak még olyan erõk, akik 2004. december 5-én ellenünk szavaztak, s most is ellenünk szavaznának! Az új alaptörvényrõl pedig annyit: a Szent Koronának ott a helye szerintünk is az alaptörvényben, s kár, hogy nincs rajta a zászlón is. Jól mutatna. �?s reméljük még azt is, hogy az új alaptörvénnyel törvényes jogot nyer az álságos beszéd helyett az egyenes beszéd. A gyûlöletbeszéd helyett a szeretetbeszéd, ha úgy tetszik. �?s a Haza haza lesz, a család család. Mi pedig csak: magyarok. Lõrincz György A szerzõ székelyudvarhelyi író Krónika (Kolozsvár) 2011. április 27.Kérdések ünnep utánA feltámadás napja alkalom a magunkba szállásra, dolgaink átgondolására, a megtisztulásra. No meg az áhítatra, a fohászra - és a hitvallásra. Idén, Magyarországon, az alaptörvény szentesítésére is alkalmat jelentett. Szabad-e ilyenkor arra gondolni, hogy sok embernek csak nyûg és frusztráció az ünnep, s az elesetteknek legfeljebb a gondjaik támadtak fel a magasztos fesztivizmus pillanataiban? �?ket inkább kérdezésre készteti az ünnep is, tanácstalanságuk megfogalmazására. Itt van mindjárt a köztársasággal elbánó alaptörvény minõsítése. Orbán Viktor az alkotmányát szépnek a magyar újjászületés legfontosabb dokumentumának és Európa legmodernebb alaptörvényének nevezi. Ezzel szemben - bár mérvadásban nyilván elmaradva a jogász végzettségû magyar miniszterelnök mellett - több mint félszáz jogi világtekintély súlyos aggodalmát fejezte ki az alkotmányjavaslat és annak elfogadási módja miatt több olyan vonatkozást említve, amivel az alapszabály aláássa a jogállamiságot s komoly legitimitási hiányosságokat jelez. Kérdésünk tehát: kinyilatkoztatás-e az új alkotmány (amiben hinni kell, mint mondjuk a szeplõtlen fogantatásban), vagy pedig legfõbb jogforrás, szabályrendszer, vagyis törvény, amit be kell tartani államnak és polgárának egyaránt? Kinek higygyünk: a mostani álamfõnek aki aláírta, vagy az elõzõ köztársasági elnöknek, aki súlyos veretességgel bírálja? Az emelkedett hangulatban kérdezhetünk magunk is szónokiasakat. Lehet-e ösztönbõl kormányozni? Nem hitelteleníti a hazaszeretetet a múlt kísérteteit felébresztõ szemlélet? Átlényegül-e a giccs, ha monumentális? Meddig fokozható a nevetségesség? Kérdezhetünk (ál)naivakat. Most megint úgy lesz, mint régebben, s a kevés dolog, ami szabad, az egyben kötelezõ is leend? �?s aki nem dolgozik, ne is egyék? Meg rendben van, persze, hogy a gyermeknek gondoskodnia kell a szüleirõl, de miért kerül ez törvényes kötelességként az alkotmányba (és például az, hogy ne paráználkodjunk, nem)? Meg hát hogyan ellenõrzik, esetleg büntetik, ha valaki mondjuk azért nem visel gondot az anyjára, mert napestig robotolnia kell, hogy eltarthassa a gyerekeit? Megkérdezhetnénk saját politikusainkat is: milyen érzés viharedzett demokrataként értõen elmerülni egy ilyen dokumentumban? Akarhatunk-e egy olyan ország állampolgárai lenni, amely szembemegy az Európai Unió értékrendjével? Apropó: hivatásos és önképzett alkotmányjogászaink és politológusaink hol fejtették ki mélyenszántó és becsületes szakvéleményüket a húsvéti alkotmányról? (Mert a médiaszakértõink alapos, bátor véleményét a magyar sajtótörvényrõl ismerjük.) Kérdezhetünk képtelenséget akár: lehet-e még magyar, aki nem fideszes? De nagyon praktikusat is: gyomorrosszullétre mi a leghatásosabb ellenszer, így, a zünnepek után?... Kérdéseink sokasodnak, idõnk és terünk fogy. Egyelõre várjuk a munkások szolidaritásának közelgõ világi ünnepét - s ha még lehet, azt követõen is kérdezünk. Ágoston Hugó �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 2.Kövér: mi nem pénzeljük TõkéstNincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna - jelentette ki az �?MSZ kérdésére Kövér László házelnök a hét végén Szatmárnémetiben. A fideszes politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy jelenleg a magyar kormánnyal szerzõdésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) úgynevezett demokrácia-központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyûjtése. Emellett közismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tõkés Lászlót, az EMNT vezetõjét. Lapunk úgy tudja: az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az �?MSZ-nek adott válaszában a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvideket hozta fel példaként. Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres! - jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyûlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben. A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitására érkezett a Szamos-parti városba. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele! Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar-román együttmûködést egyre több területre kellene kiterjeszteni. Sike Lajos �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 3.Kövér László nem tud a pártok anyagi támogatásárólKövér Lászlónak nincs tudomása arról, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna - írta hétfõ számában az �?j Magyar Szó (�?MSZ), amely errõl kérdezte az Országgyûlés ülnökét. Nincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna - jelentette ki az �?MSZ kérdésére a házelnök a hét végén Szatmárnémetiben. A fideszes politikust a lap annak kapcsán kérdezte, hogy - mint a lap fogalmaz - jelenleg a magyar kormánnyal szerzõdésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyûjtése. A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tõkés Lászlót, az EMNT vezetõjét. A magyar nyelvû bukaresti napilap tudni véli:az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az �?MSZ-nek adott válaszában Kövér László a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvidéket hozta fel példaként. Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres! - jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyûlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben. A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitásán vett részt a Szamos-parti városban. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele! Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar-román együttmûködést egyre több területre kellene kiterjeszteni. Erdély.ma 2011. május 6.Zavarja az RMDSZ-t, hogy az RMPSZ kezeli az oktatási támogatásokatA Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) - elfogadva a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. felkérését - vállalja a 2010-2011-es tanévben a Szülõföldön magyarul pályázati folyamat lebonyolítását - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ újonnan megválasztott elnöke, illetve Lászlófy Pál, a szövetség örökös tiszteletbeli elnöke. Mint hangsúlyozták, csupán a lebonyolításban vállalnak szerepet, eljuttatják a pályázati csomagokat a megfelelõ helyekre, begyûjtik és ellenõrzik azokat, majd javaslatot tesznek a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt.-nél, a pályázatok elbírálását és a támogatások kiosztását pedig már ez utóbbi végzi. Lászlófy Pál azért tartotta fontosnak többször is megemlíteni, hogy a kifizetésekkel nem õk foglalkoznak, mivel õk csak mûködési támogatásban részesülnek, és maga a pályázati folyamat sikeres lebonyolítása inkább erkölcsi sikert fog számukra jelenteni. Ez a feladat erkölcsi felelõsség, és csak erkölcsi sikerünk lehet - fogalmazta meg Lászlófy, aki szerint ez a feladat a szervezet megerõsödésében is nagy szerepet játszhat. A pályázat lebonyolításában egyébként már van tapasztalata a pedagógusszövetségnek, hiszen 2003 elõtt két évig tevékenykedett ezen a területen, mielõtt megszûnt a megbízatásuk, mivel a 2002-ben hatalomra került MSZP-kormány az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítványra bízta a feladatot. RMDSZ-es ágálás Az RMDSZ így érthetõ módon ellenzi a magyar kormány döntését, amelyet szerdán Répás Zsuzsanna államtitkár-helyettes személyesen közölt Nagy Zoltánnal, az Iskola Alapítvány igazgatójával. Kelemen Hunor csütörtökön a Krónikának politikai lépésként értékelte, hogy immár nem a szövetség szervezete kezeli az oktatási-nevelési támogatást, további kérdésünkre azonban azt már nem nevezte politikai gesztusnak, hogy 2003-ban a Nãstase- és a Medgyessy-kormány éppen a pedagógusszövetségtõl irányította át a program lebonyolítását az Iskolához. Az RMDSZ elnöke szerint amikor két miniszterelnök aláír egy megállapodást, azt lehet politikai egyezségnek nevezni, emlékeztetett azonban, hogy 2002-ben egy hasonló, Adrian Nãstase és Orbán Viktor szentesítette kormányközi megállapodás alapján lehetett igényelni a magyarigazolványt. Szakmailag nehezen lehet indokolni a megállapodás felrúgását, hiszen az Iskola Alapítvány kifogástalanul bonyolította le a programot. Egy kormányközi megegyezés egyoldalú felbontása nemzetközi jogszabályokba ütközne, másrészt ehhez hozzá kell járulnia a román kormánynak is, amelynek, ne feledjük, tagja az RMDSZ is - jelentette ki Kelemen, hozzátéve: ha a magyar kormány a Nãstase-Medgyessy-paktumot kikerülve bízná az RMPSZ-re az ösztöndíjak folyósítását, akkor megtörténhet, hogy a támogatások adókötelesek lesznek Romániában, ugyanakkor a program a személyi adatgyûjtést szabályozó szigorú feltételeknek sem felelne meg. Az óvodásoknak is jár támogatás Az idei támogatások kapcsán Burus-Siklódi Botond elmondta, bár késett a pályázat kiírása, mindenkinek lesz lehetõsége bekapcsolódni, senki nem fog sérülni jogaiban. Az idei évtõl ugyanakkor szeretnék komolyabban venni az ellenõrzést, hiszen elõfordulhat, hogy valakik hamis adatokkal pályáznak, így szúrópróbaszerû ellenõrzéseket iktatnak be ezek kiiktatására. �?jdonság továbbá, hogy idéntõl a nevelési, oktatási támogatásra (20 000 Ft), valamint a tankönyv- és taneszköz-támogatásra (2400 Ft) nemcsak az iskolások, hanem óvodások is pályázhatnak, de szintén benyújthatnak ûrlapot hallgatói támogatásra (2800 Ft) azok az egyetemisták, akik Románia valamely felsõoktatási intézményében magyarul tanulnak. Egyéni elbírálásban részesülnek azok a diákok, akik még középiskolások, de már betöltötték a 18 évet, valamint a fakultatív magyar nyelvû oktatásban részesülõk. Lényegi változás a pályázók szempontjából nem történt, csupán a postacím, ahová pályázataikat továbbítaniuk kell - mutatott rá az RMPSZ elnöke. Idéntõl ugyanis a szervezet Teleki Oktatási Központjába várják az ûrlapokat, Szovátára. Idén 30-40 ezer óvodás, 120-125 ezer iskolás és mintegy 6-7 ezer egyetemi hallgatói pályázat benyújtására számítanak. A pályázati ûrlapokat a remények szerint május 15-éig valamennyi tanintézetbe eljuttatják, de már most is elérhetõ az RMPSZ honlapján, valamint a www.szulofoldonmagyarul.ro oldalon. A pályázatok leadási határideje június 30., a támogatások kiosztására szeptemberben kerülhet sor. A pályázatot postai úton, ajánlott levél formájában, egy eredeti példányban, zárt borítékban kell benyújtani a következõ címre: Teleki Oktatási Központ, 545500 Szováta, Rózsák útja 147., postafiók 1. További tájékoztatás az RMPSZ irodájában a 0266-371377-es, a Teleki Oktatási Központban a 0265-570725-ös telefonszámon, vagy a külön ebbõl a célból mûködtetett, a Romtelecom hálózatában ingyenesen hívható 080080039-es számon kérhetõ. (Bankszámlára küldik a pénzösszegeket. 5-6 milliárd forintos támogatással számol idén a magyar kormány - közölte Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a program meghirdetését követõen. A forrásokat koordináló Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. vezetõje elmondta, szeretnék a jelenlegi rendszert modernizálni. Eddig a támogatásokat jelentõs arányban, például Erdélyben 80 százalékban, készpénzben fizették ki, s a járulékos és postaköltség, illetve az egyéb lebonyolítói költségek elérték a 10-30 százalékot. Ezt ötmilliárdos támogatásnál, átlag húsz százalékkal számolva több mint 500 millió forintot tett ki. Azt szeretnék, ha az érintettek közvetlenül, bankszámlára kapnák meg a támogatásokat, ezért tárgyalásokat folytatnak, hogy minél kedvezõbb feltételek mellett, akár ingyenesen bankszámlát nyithassanak a támogatási összeg fogadására, ami mellé ingyenesen bankkártya is járna, s az utalás is térítésmentes lenne. A magyar államháztartásnak nem érdeke, hogy külföldi postai szolgáltatásokat finanszírozzon - jegyezte meg Ulicsák, hozzátéve: az új rendszer akár már õsztõl, az új iskolaévre, a támogatások utalására életbe léphetne.) Forró Gyöngyvér, Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2011. május 6.Piros lap a felcsúti csatárnakAz RMDSZ vezetõi ezekben a napokban tehetetlenül veszik tudomásul, hogy Orbán Viktorék sorra megfosztják közvetítõi szerepüktõl az érdekvédelmi szövetséghez közeli szervezeteket a magyarországi pénzforrások és kedvezmények romániai szétosztásában. A magyar kormány elõbb a Progress Alapítványtól vette el a magyarigazolvánnyal kapcsolatos - mára már inkább szimbolikus jelentõségû - ügyintézési jogosultságot, majd az Iskola Alapítvánnyal bontottak szerzõdést, és ruházták át az oktatási-nevelési támogatás megpályáztatásának jogát a pedagógusszövetségre. Az RMDSZ-es tehetetlenség oka, hogy a bukaresti kormánykoalíció tagjaként megakadályozhatná ugyan Budapest lépéseit, ám - a magyar miniszterelnök kedvenc sportjátékában használt hasonlattal élve - lesre futna, ha ezt megtenné. Kelemen Hunorék már többször hangoztatott kifogása az, hogy a két alapítvány jogosultságait korábbi román-magyar kormányközi egyezségek rögzítik. A 2003-as Medgyessy-Nãstase-megállapodás például az Iskola Alapítványt nevezi meg az oktatási-nevelési támogatási programot lebonyolító szervezetként. Így a pedagógusszövetség csak úgy veheti át az alapítvány szerepét, ha ebbe a román kormány is beleegyezik. Budapesti illetékesek úgy fogalmaztak, ezt a kérdést diplomáciai úton rendezik majd Bukaresttel. Ám korántsem biztos, hogy Orbán Viktor és Traian Bãsescu immár hagyományosan jó barátságára számítanak, annál is inkább, mert nem valószínû, hogy a román államfõ feláldozná e barátság oltárán a kormánykoalíciót. Inkább abban bíznak, hogy az Kelemen Hunorék nem merik megvétózni az kormányközi egyezség módosítását, mert beláthatatlan idõkre leállítanák az oktatási-nevelési támogatások folyósítását. Százhatvan ezer erdélyi magyar család maradna juttatás nélkül - a Fidesz pedig az RMDSZ-re mutogatna. �?gyes - jellemezhetnénk pestiesen szólva Orbán Viktorék húzását, ám a sportnál maradva: nem fair play-díjas az eljárás. Budapest ugyanis hetekig hallgatott az oktatási-nevelési támogatások sorsáról, és közben azon ügyködött, miként zárhatná el a közvetve az RMDSZ-en keresztül áramló magyarországi pénzek csapjait, és hogyan nyithatná meg ezeket a csapokat a bejegyzés alatt álló, mindenben Fidesz-partner politikai szervezet számára. Senki sem akadályozta meg a magyar miniszterelnököt, hogy egy éve tartó mandátuma alatt beszélgetésre hívja az RMDSZ vezetõit, és - az erdélyi magyar közvélemény elõtt is - legalább nyilvánvalóvá tegye szándékait. Orbán Viktorék ehelyett egy labda nélkül maradt játékost hátulról a gyepre tepertek. Ezért még a Felcsút FC meccsein is piros lap jár. Cseke Péter Tamás �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 6.A gordiuszi csomóPolitikai patológia Európa szégyene. Ezzel a megnevezéssel illette Orbán Viktor Magyarországát a német közszolgálati ARD televízió kommentátora húsvéthétfõn, az esti híradóban, az új alkotmány megszületése alkalmából. Ez az állam már nem tartozik ebben az értelemben az EU-hoz - szólt a verdikt, amit (az elhangzottak értelmét és az elhangzás helyét tekintve) mérhetetlenül súlyosnak, ámde helytállónak kell tekintenünk. Legföljebb annyit tehetünk hozzá, hogy ami hazánkban történik, az nemcsak Európa, hanem természetesen - és elsõsorban - Magyarország szégyene. Mindannyiunké. Hogy a szégyenbõl és a felelõsségbõl ki milyen arányban részesül, az más lapra tartozik, most szorítkozzunk csak az új alkotmányra. Tudjuk, hogy az alkotmányozó - hazudjon utólag bármit - a választások elõtt nem kért felhatalmazást a közjogi rendszer átalakítására. Mi több, az ellenkezõjét ígérte: az alkotmányozás ilyen értelemben tehát illegitim. A legitimitás utólag pótolható volna egy népszavazással - gondolhattuk korábban. Csakhogy az orbáni alaptörvény ismeretében már ezt se gondolhatjuk, hiszen a demokrácia lerombolását és az autokrácia kiépítését senki és semmi nem legitimálhatja. (Más kérdés, hogy a hatalmon lévõknek nincs bátorságuk efféle próbát tenni, helyette egy közjogilag értelmezhetetlen kérdõívvel manipuláltak). Az alkotmányozás folyamata nélkülözött minden érdemi politikai, szakmai és társadalmi egyeztetést. Az egészet erõltetett menetben, bõ egy hónap alatt hajtották keresztül a parlamenten, a két demokratikus párt bojkottja és a szélsõjobb asszisztálása mellett; az alkotmányjogászok (pártállástól függõen heves vagy visszafogott, ám általános) kritikájától és a demokrata polgárok tiltakozásától kísérve. Az új alaptörvény emiatt a legszûkebben vett jogi és a legtágabban értelmezett szellemi tekintetben is csapnivaló fércmû. Politikai értelemben pedig oktrojáltnak tekinthetõ. Mindez tetten érhetõ a szöveg - de fõként a preambulum - egyoldalú politikai fundamentalizmusában, egy új nemzeti-keresztény kurzus bevezetésének visszataszító, egyszersmind szánalmas igyekezetében. Egy avíttságában is kommersz jobboldali történetszemlélet jogértelmezõ normává emelésének buzgalmában. Továbbá abban a külpolitikai bonyodalmakkal fenyegetõ abszurditásban, ami a magyar állam alkotmányát a (más államok polgárait is magába foglaló) magyar nemzethez rendeli. Az új alkotmány hátat fordít a nyugati demokratikus fejlõdésnek. Az utóbbit az emberi alapjogok egyetemessége és garanciáik kiterjesztése jellemzi, az orbáni állam pedig korlátozza, illetve bizonyos kötelességek teljesítéséhez köti õket (pl. munkavégzés). Sorolhatnánk még a súlyosabbnál súlyosabb problémákat, ám ha jobban belegondolunk, mindennek nem sok értelme van. Valójában semmi. Mert az orbáni alkotmányozás kritikája - hogy egy valaha politikust idézzek - alkalmatlan tárgyon elkövetett megvitatási kísérlet. (Ez az 1990-es kormányprogram vitája során hangzott el - Orbán már akkor is igazságtalan volt, de még szellemes.) Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy egy demokratikus alkotmány alapvetõ közpolitikai célja a hatalmi intézmények mûködésének harmonizálása, a limitált hatókörû birtoklásukért folyó versengés koordinálása, méghozzá a demokratikus államok mûködtetése során kívánatos hatalmi váltógazdaság elõsegítésének jegyében, akkor az orbáni alaptörvény per definitionem nem tekinthetõ alkotmánynak. Itt ugyanis egy olyan közjogi csapdarendszerrel állunk szemben, amelynek célja épp az ellenkezõje: a közhatalmi intézmények korlátlan, kizárólagos birtoklása, a birtoklásukért folyó verseny kiiktatása - ha kell, a kormányzat megbénítása árán is. Ez tehát egy antialkotmány. (...) A részleteket sokan leírták már: az ördög bennük lakik. A politika ördöge. A sem isteni, sem emberi korlátot nem ismerõ (rájuk csak szemforgató módon hivatkozó), csillapíthatatlan hatalomvágy. (...) A demokratikus intézményrendszert autokratikus üzemmódba kapcsolta át a fékek és ellensúlyok kiiktatásával. Ám kiderült (ami persze tudható volt elõre), hogy nem elégszik meg ennyivel. Hogy nem éri be efféle ad hoc megoldással. Hogy a cél: a tartós és intézményes egyeduralom kiépítése. A jogi korlátok kiiktatásával: az önkényuralomé. Már a régi alkotmány sorozatos módosításával megindult a nagy építkezés. A nagy hatalmú kormányfõvé avanzsált politikai vezér nem elégedett meg azzal, hogy akaratának engedelmes végrehajtóit helyezte a legkülönfélébb pozíciókba: hozzálátott ezek közhatalmi erõdítménnyé alakításához is. A mandátumok meghosszabbításával, az újabb választás kétharmadossá tételével, a jogkör növelésével. (...) Az új alkotmány - az antialkotmány - látszólag nem igazolta a legpesszimistább jóslatokat: Orbán nem épített ki prezidenciális rendszert a parlamentáris helyett. Valójában sokkal rosszabb történt: a korlátlan uralom más eszközökkel való bebiztosítása. Ahol a mindenkori kormányzatot überelni képes hatalmi jogosítványok nem egy nagy hatalmú (...) elnök és egy õt szolgáló felsõház kezében vannak, hanem kevésbé feltûnõ, ám ezeknél biztosabb helyeken. Például a Költségvetési Tanács vétójában és az államfõ ehhez rendelt új parlamentfeloszlatási jogában. Ha végignézünk az új közhatalmi erõdítményrendszeren (s itt felsorolhatnánk a pozícióba ültetett és a jövõben odaültetendõ helytartók hivatali idejének elborzasztó évszámait, olykor 2024-ig), akkor napnál világosabb, hogy mindennek egyetlen célja és értelme van: egy bármilyen másik kormány megbénítása, majd rövid úton való eltávolítása. Az orbáni álalkotmány olyan - minden demokráciában kormánykompetenciát képezõ - ügyeket tesz kétharmadossá, mint az adózás rendje, a családtámogatási rendszer, a nyugdíj- vagy az állami vagyonnal való rendelkezés. Hogy senki más ne tudjon kormányozni, ne bírjon moccanni se. A demokrácia értékrendje felõl nézve mindez talán a politikai patológia fogalomkörébe sorolható. Ha volna ilyen fogalomkör. Mert arra a hatalmi megszállottságra, politikai elvetemültségre, bûnös és kártevõ hajlamra, amirõl szólni próbálunk, valójában nincs szavunk. Vagy ha van, röstelljük kimondani. Ám akármit mondunk: egyszer véget ér ez a rémálom. �?s akkor újra kell rendezni közös dolgainkat. Fel kell tenni bizonyos kérdéseket. Például azt, hogy - politikai értelemben - mi legyen azokkal, akik a demokrácia ellen, az ország kormányozhatósága ellen munkálkodtak. Minden kétséget kizáróan, nyilvánvalóan és félreérthetetlenül. Nemcsak ellenzékben, de kormányon is! �?rdögi leleménnyel, végtelen kitartással, mérhetetlen károkat okozva. Amit mûvelnek, az most is alkotmányellenes. Nemcsak a papíron még hatályos 1989-es, de a saját alkotmányuk szerint is. Mindkettõben írva vagyon: Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom... kizárólagos birtoklására. (...) Orbáné másra sem irányul. Mondhatják-e majdan a demokraták: fölülkerekedtünk, lássunk neki a romeltakarításnak - õ meg csak mûködjön tovább, ahogy eddig, reméljük, legközelebb nem lesz sikeres? Vagy a történtek után le kell vonni bizonyos politikai konzekvenciákat? Az orbáni alkotmány jelen tudásunk szerint kibogozhatatlan gordiuszi csomó. Valahogy szét kell majd vágni, alighanem. Debreczeni József, Népszabadság [Az �?j Magyar Szó budapesti baloldali lapokból újraközöl cikkeket] �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 10.Hab a narancstortánAz alakulóban levõ politikai szervezet két fõ szövetségesét nevezte meg az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésére a napokban Bukarestbe érkezett Toró T. Tibor (volt RMDSZ-es parlamenti képviselõ): az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Fideszt. A hazai politikai porondon tehát Tõkés László szövetségese Tõkés László, míg az országhatárokon kívül - Orbán Viktor. Az EMNP-EMNT szövetségrõl sok szót ejteni nem érdemes. Tudvalevõ, hogy a leendõ (?) erdélyi néppártot ugyanazok az emberek bütykölgetik, akik annakidején Tõkés László óhajára a nemzeti tanácsot is összehozták, és akik azelõtt jobbára az RMDSZ belsõ ellenzékeként a néhai Reform Tömörülés platform hangadói voltak. �?s még azt megelõzõen a MISZSZ ifjúsági szervezet kereteiben tevékenykedtek. Most ugyanazok az emberek - tíz-tizenöt-húsz év többé-kevésbé aktív politizálás, közéleti ténykedés után - ismét tiszta lappal indulnának: a tiszta emberek pártját kívánják létrehozni. Amire a román nyelvben van egy igen találó - szójátékra alapozott, tehát lefordíthatatlan - mondás: La vremuri noi, tot noi. (Szó szerinti fordításban: �?j idõkben ugyancsak mi.) Ami a határon túli partnert, a Fideszt illeti: Toróék nem pénzt, hanem tudást kérnek Budapesttõl. Nos: az nehezen mérhetõ, hogy tudásból mennyit sikerült átcsempészniük Tõkéshez Orbánéknak, de pénzbõl jutott jócskán, még ha kéretlenül is. Hogy nyolcszázezer (természetesen euróban), vagy több? Esetleg kevesebb? Csak találgathatjuk, hiszen nagy a titkolózás: az RMDSZ-t elszámoltató Tõkés Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsa által mûködtetett úgynevezett demokrácia-központok finanszírozását teljes homály fedi. (Hab a tortán, hogy - a romániai párttörvényt megszegve - a leendõ erdélyi néppárt létrehozását is a magyar állam pénzeli. Alapos ugyanis a gyanú: az aláírásgyûjtésben részt vevõ önkéntesek penzumától kezdve a majdan pártszékházakká alakuló demokráciaközpontok mûködési költségéig a csekket a magyar adófizetõk állják.) S hogy még több hab legyen azon a bizonyos tortán: az alanyi jogon járó, titkos összegû normatív támogatás mellett Tõkésék az erdélyi magyar közösséget megilletõ anyaországi pénzekre is szemet vetettek, és szorgalmasan orozzák is el azokat olyan alapítványoktól, szervezetektõl, amelyek hosszú évek óta foglalkoznak a támogatások elosztásával. �?s amelyekrõl hirtelen kiderült hogy alkalmatlanok erre a feladatra. Még jó, hogy vannak valakik Erdélyben, aki bármilyen feladatra, bármilyen tisztségre alkalmasak. Akik mindig tiszta lappal indulnak. Salamon Márton László �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 12.Ponta: Ez a stratégia Románia ellen irányulEgy nyilatkozatában Victor Ponta román szociáldemokrata pártelnök, akinek az állásfoglalását a bukaresti magyar nagykövetség csütörtöki közleményében kategorikusan visszautasította, azt állította: a magyar miniszterelnök és a román államfõ közös stratégiát dolgozott ki, hogy megossza a romániai magyar közösséget. Az ellenzékben lévõ Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének egy sajtóértekezlet keretében Pitesti-ben szerdán elhangzott nyilatkozatát a Mediafax hírügynökség idézte. Ponta kifejtette: szerinte Orbán Viktor és Traian Basescu között létezik egy közös stratégia amelynek célja a romániai magyar közösség megosztása. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ugyanis nem megfelelõ partner sem a román államfõ, sem a magyar miniszterelnök számára - vélte Ponta, aki szerint az említett stratégia értelmében az RMDSZ-t meg kell fenyegetni, meg kell zsarolni, vagy akár el kell távolítani. A szociáldemokrata vezetõ szerint Basescu és Orbán egyaránt Tõkés László új pártjára a bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppártra támaszkodik. A politikus úgy vélte: ez a stratégia Románia ellen irányul, mivel ellentétben áll mind a román többségnek, mind a magyar kisebbségnek az érdekeivel. Ponta szerint Basescu és Orbán személyes stratégiájáról van szó, e két politikusban az a közös, hogy - mint a szociáldemokrata pártvezér a Mediafax szerint fogalmazott - bolsevik, fasiszta, náci értékeket vallanak. A Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége csütörtökön közleményt adott ki, amely szerint Victor Ponta alaptalan rágalmakkal és kirívóan durva, sértõ minõsítésekkel illette Magyarország miniszterelnökét, aki most egyben az Európai Unió Tanácsának soros elnöke is. Magától értetõdik, hogy kategorikusan visszautasítjuk e közléseket, amelyek tartalma és stílusa sem elfogadható két európai szomszéd ország kapcsolatában. Sajnálattal tapasztaljuk azt is, hogy Victor Ponta ismétlõdõen a magyar miniszterelnököt is belekeveri román belpolitikai célú fellépéseibe, alaptalan rágalmakat is felhasználva - állt a közleményben. Amennyiben ez így folytatódik, abból mindenkinek csak kára keletkezne - olvasható a nagykövetség közleményében, amely leszögezte: Magyarország, mind a soros EU-elnökség idején, mind a jövõben a két szomszédos uniós tagállam európai értékrendû, jószomszédi kapcsolatainak további érdemi fejlesztésére törekszik, függetlenül a két országban zajló belpolitikai folyamatoktól. ma.hu Erdély.ma 2011. május 12.Állampolgárság: nõ a káosz?A kettõs állampolgárság még nagyobb káoszt okozhat az erdélyi magyarok fejében, míg a külhoni magyarok szavazati joga törésvonalakat eredményezhet a magyar nemzetben - hangzott el többek között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nyílt napján megszervezett kerekasztal-beszélgetésen. Kettõs állampolgárság és választói jog címû vita meghívottja Horváth István szociológus, Székely István politológus és Toró T. Tibor politikus volt, a beszélgetést Bodó Barna, a Természettudományi és Mûvészeti Kar docense moderálta. Morális kérdést is felvet a kettõs állampolgárság Bodó Barna vitaindítójában a kettõs állampolgárok választójogának jelenleg hatályban levõ magyarországi és romániai szabályozását olvasta fel, majd egy sor kérdést tett fel a kerekasztal-beszélgetés résztvevõinek. Kinek járjon a választójog? Csak azoknak, akik az adott állam polgárai, vagy mindenkinek, aki egy adott etnikumhoz, nemzethez tartozik, esetleg bárkinek, aki egy adott országban él, vagy mindazoknak, akikrõl lényeges döntést hoz az illetõ ország parlamentje? Lehet-e adófizetéshez kötni a szavazati jogot, illetve szakmai vagy politikai kérdés, hogy ki szavazhat, és ki nem? - hangzottak a kérdések. Az elsõként megszólaló Horváth István úgy vélte, az állampolgárság egyre inkább kiürülõ címke, a legújabb trend szerint csak alap az állam szolgáltatásainak igénybevételéhez, az állampolgárság meglétébõl semmi sem következik, a szavazati jog pedig hozzájáruláshoz kötött. Horváth szerint a kettõs állampolgárok szavazati joga morális kérdést is felvet: jogod van-e úgy dönteni, hogy nem te viseled a következményeket? A szociológus ugyanakkor azon aggodalmát is kifejezte, hogy a külhoni magyarok szavazati joga törésvonalakat eredményezhet a magyar nemzetben, hiszen kérdéses, hogy hogyan fogják értelmezni ezt az anyaországi magyarok. Hozzáfûzte, attól tart, hogy a kettõs állampolgárság még nagyobb káoszt okoz az erdélyi magyarok fejében, hiszen az erdélyi magyarok nagy része a romániai eseményeket sem követi, ezért például a magyar anyák kisebb arányban veszik igénybe a román állam azon szolgáltatásait, amelyek egyébként járnak nekik. Székely István politológus leszögezte, szét kell választani az állampolgárságot a szavazati jogtól. Szerinte a külhoni magyarok választójoga azzal is járhat, hogy a magyarországi pártok elkezdik kiépíteni a határon túli politikai intézményeket, és ez akár új munkahelyeket is jelenthet Erdélyben. Politikai kérdés Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetõ elnöke ellenben leszögezte: a külhoni magyarok választójoga politikai kérdés. Toró Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét idézte: nem az a kérdés, hogy jár-e, hanem hogy milyen formában jár. Arra a felvetésre válaszolva, hogy nem okozhat-e lojalitási problémát a kettõs állampolgárság, a politikus kifejtette: a kettõ nem mond ellent egymásnak. �?gy vélte, a választójogot nem lehet adófizetéshez kötni, hiszen a parlament nemcsak adóügyekrõl, gazdasági kérdésekrõl dönt. Toró szerint az sem érv a külhoni állampolgárok választójogának ellenzésére, hogy ezek nem viselik a döntések következményeit, hiszen mint hangsúlyozta, ez eddig is megtörtént mind a bukaresti, mind a budapesti határozatok esetében. Kiss-Elõd Gergely Krónika (Kolozsvár) 2011. május 12.Gondolatok és szempontok a kettõs állampolgárságról és választói jogrólA kettõs állampolgárságról és a szavazati jogról szerveztek panelbeszélgetést kedden délután a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) az intézmény Természettudományi és Mûvészeti Karának nyílt napja keretében. Horváth István szociológus, a Babeº-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) docense, a Kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Székely István politológus, a Magyar Kisebbség fõszerkesztõje és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetõ elnöke folytatott szakmai és politikai érvekkel tûzdelt vitát, amelyet Bodó Barna politológus, a Sapientia EMTE docense moderált. A kerekasztalnak kiemelt aktualitást kínált az értelmezésekkel és szempontokkal terebélyesedõ kérdés, amelynek lényege, hogy milyen összefüggés állítható fel az egyszerûsített honosítási eljárás által megszerezhetõ magyar állampolgárság és a szavazati jog között, milyen típusú választói rendszernek kell kiépülnie ahhoz, hogy a határon túliak is leadhassák szavazataikat, milyen következményekkel jár majd a magyar politikai térben a szavazóbázis kiszélesedése a határokon túlra, és így tovább. Vitaindítóként Bodó Barna Rainer Bauböcknek az állampolgárság és a választói jog kapcsán négy pontban megfogalmazott megközelítését összegezte: a republikánus elv értelmében ugyanis, szavazati joggal csak az adott ország területén élõ állampolgárok rendelkeznek. Az etnikai alapon álló nacionalisták ellenben kiterjesztenék a választói jogot mindazokra, akik magukat az adott nemzetiséghez tartozónak vallják. A harmadik csoportba a liberálisok tartoznak, akik úgy vélik, az állam területén élõ valamennyi polgárnak meg kell adni a választójogot, állampolgárságától függetlenül. Az úgynevezett alternatív liberálisok szavazati jogot adnának nemcsak az ország területén, hanem a külföldön élõknek is, olyan esetekben, amikor õket érintõ lényeges döntéseket kell voksukkal eldönteni. A panel résztvevõi számára megfogalmazott kérdéscsomagban Bodó Barna felvetette: az állampolgárságot szerzett határon túli magyar polgárokra kiterjesztett szavazati jog miképpen befolyásolja az államokkal szembeni lojalitást? Továbbá, mennyire jelenthet dilemmát az egy ember-egy szavazat elvének kibõvítése az egy ember-két szavazatra? Hogyan értékelhetõk azok a szempontok, amelyek értelmében a választói jog gyakorlása az adófizetéshez kötött, illetve mit jelent általában az, ha állampolgárság és etnikum, államhatárok és kulturális határok nem esnek egybe. A szavazati jog kiterjesztésével bõvül az elvárások rendszere is Horváth István szociológus kiemelte: az állampolgárság lehetõséget kínál bizonyos rendszerekhez való hozzáféréshez, elõfeltételét képezi bizonyos jogkörök gyakorlásának, ezek azonban jellemzõ módon nem következnek automatikusan az állampolgárság birtoklásából. Hangsúlyos erkölcsi kérdésként felvetette: joga lehet-e polgároknak úgy dönteni, hogy annak hatásait, következményeit nem õk viselik el, példaként említve a legutóbbi romániai államelnöki választásokat, amikor a mérleg nyelvét a külföldön élõk szavazatai billentették le. Kérdés, hogy miként csapódik le majd hosszútávon nemzetpolitikai szempontból, milyen törésvonalakat eredményez majd ez az erkölcsi dilemma - vetette fel Horváth István. Mint elmondta, állampolgárság és élethelyzet között sok esetben jelentõs eltérések vannak, így kompromisszumos megoldásoknak kell születniük. A szociológus úgy vélte, fennáll a veszélye egyébként annak is, hogy a szavazati joggal járó elvárások rendszere zûrzavart okoz majd a társadalmi, közpolitikai valóság helyes megítélésének tekintetében: példaként említett olyan felméréseket, amelyek kimutatták, hogy a romániai magyar nõk eleve kevésbé ismerik az érvényben levõ szociális támogatási rendszereket, mint a román hölgyek, tehát kisebb mértékben használják azokat a jogokat, amelyekhez hozzájárulnak, és amelyek hozzáférhetõek lennének számukra. - A lojalitás kérdése adott esetben az állampolgárság megszerzése, nem a szavazati jog kapcsán merülhet fel - értékelte Székely István politológus. A Horváth István által felvetett morális dilemmát illetõen kiemelte: ennek vetületei abban az esetben válnak érdekessé, ha áttételeket teremtenek a politikai rendszerbe, és egy adott politikai magatartást indukálnak. A szavazati jog fogalmát le kell választani az állampolgárságról: noha politikusi nyilatkozatok egyféle magyar állampolgárság létét emelik ki, ebbõl nem következik magától értetõdõen a választójog, amellyel mindenki egyformán tudna élni - hangsúlyozta a politológus. A távszavazás kidolgozása híján csorbulhat a szavazat-maximalizálási törekvés Az egyes állampolgárságokhoz mérten különbözõ típusú választójogok és ezek szabályozásai léteznek, a választási törvény megalkotása pedig egyértelmûen politikai döntést feltételez - magyarázta. Mint elmondta, több európai ország, így Nagy-Britannia, Írország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Horvátország és Lengyelország egyaránt biztosítják a határaikon kívül élõknek a szavazati jogot, amely nyilván megadható a honosított magyar állampolgároknak is. Az alapvetõ kérdés ellenben az, hogy milyen formában tudnak majd a polgárok ezzel élni. Hozzátette egyébként, hogy Svédország az egyetlen európai állam, amely adófizetéshez köti a szavazati jog megadását. Gyors számítást követõen a politológus összegezte: a jelenleg érvényben levõ választási rendszerek eljárásaival a szavazat-maximalizáló megfontolás szempontjából politikai értelemben nem nyereséges a szavazati jog kiterjesztése: számításai szerint egy olyan választási kampányban, ahol az ellenzék morális kérdéseket vet fel, a szavazati jog kiterjesztése által összesített 80-100 000 szavazat mindössze ellensúlyozza majd mindazokat a voksokat, amelyeket azért vesztett el a kormánypárt, mert választójogot adott a honosított polgároknak. Ilyenképpen, a megoldás a távszavazási (elektronikus úton, levélben történõ) választási eljárás kidolgozása volna - vélekedett. A politikai képviselet tekintetében alapvetõ kérdésként merül fel, hogy külön mandátumokat különítenek-e el a határon túli magyarok számára, vagy pedig az országos listák jelöltjeire szavaznak-e majd - emelte ki. Egy ember-két szavazat a kisebbségi sors hátrányainak ellensúlyozására Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezetõ elnöke hangsúlyozta: a kérdés immár nem az, hogy ki választhat, hanem az, hogy ki jelöli majd a politikai képviseletre szánt személyeket, illetve hogyan lehet majd a választójoggal gyakorlatilag élni. Mint kiemelte, a kettõs állampolgársággal rendelkezõknek lehet kettõs állami lojalitása, ha pedig ellentmondás adódna köztük, azt valamilyen módon fel kell oldani. �?gy vélte, a szavazati jog esetében lakcímkártya híján is hûséget tanúsíthatunk a nemzetet megjelenítõ állammal szemben, ez a jog pedig nem összeférhetetlen például a román állammal szembeni lojalitással. Ennek mértéke a maga során az identitásunk megõrzéséhez biztosított jogok függvényében változik. A politikus szerint az egy ember - két szavazat eljárás nem dilemma, hanem a kisebbségi sors tényének és az abból eredõ hátrányoknak kompenzációja, erkölcsi ellensúlyozása. Az adófizetés és a választási jog kapcsán Toró T. Tibor kiemelte: a kettõ összekapcsolásának abban az esetben volna értelme, ha a választások az adózásról szólnának, és azért küldenénk a képviselõket a parlamentbe, hogy az adótörvényekrõl döntsenek. A magyar parlamentben pedig, akárcsak Bukarestben, igenis születnek a romániai magyarság életét is befolyásoló döntések - hangsúlyozta a politikus. Elismerte, hogy az új magyar alaptörvény elodázza a szavazati jog rendezését a sarkalatos törvénnyel, megfogalmazásában ugyanis a jogkör lakóhelyhez és egyéb feltételekhez köthetõ, ellenben hangsúlyozta: a kérdés az, hogy mennyire gondoljuk komolyan Orbán Viktor magyar miniszterelnök határokon átnyúló, nemzetegyesítési programját: ugyanis amennyiben ez mélyértelmû és sokrétû, akkor a nemzet polgárságához rendelt jogosítványok is erõteljesek lesznek - jelentette ki. A nem kizárólagosan etnikai alapú szavazás fejlesztheti a politikai kultúrát Az EMNT ügyvezetõ elnöke úgy vélte: csaknem (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
