|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 368 találat | lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 361-368 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Cseke Attila Zoltán 2011. május 4.Betegtájékoztatás - csak románul?Bár a 2006/95-ös törvény, majd a Románia által 2007-ben ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája is lehetõvé teszi, hogy a Romániában kapható gyógyszerek betegtájékoztatójában magyarul is megjelenítsék a leírtakat, a Krónika információi szerint Erdélyben olyan gyógyszergyártók is vannak, amelyek vezetõi inkább anyagi támogatást ígértek a témát feszegetõknek, csak ne kérjék számon a cég többnyelvû betegtájékoztatóinak a hiányát. Közben a marosvásárhelyi Studium Alapítvány betegtájékoztató-fordító pályázatot hirdetett egészségügyben dolgozók, az egészségügyi felsõoktatásban tanulók és egészségügyi szakfordítók részére. A marosvásárhelyi civil szervezet minél több kompetens személyt szeretne bevonni az önkéntesekbõl álló fordítói csapatába, így járulva hozzá ahhoz, hogy a romániai forgalomban lévõ, leggyakrabban használt gyógyszerek betegtájékoztatói valamennyi magyar beteg számára anyanyelven, ingyenesen elérhetõk legyenek a www.orvostudomany.ro honlapon. A távlati cél egy olyan nyelvi jog érvényesítése az egészségügyben, amelyet elméletben törvények biztosítanak: a forgalomban lévõ gyógyszerek prospektusai magyar nyelven is tájékoztassák a betegeket. Annak ellenére, hogy a 2006/95-ös törvény, majd a Románia által 2007-ben ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája is tételesen elõírja, hogy az illetékesek kötelesek megfelelõ módon gondoskodni a biztonsági felhívások anyanyelvi fordításáról, nálunk senki nem tartja tiszteletben a törvényt - panaszolta el a Krónikának Koncsag-Szász Elõd, a Studium programfelelõse. A romániai gyógyszergyárak merevsége annál is inkább érthetetlen, mivel számos más iparágban már rég bevezették a többnyelvûséget, olyan szakterületeken is, ahol az elõállított termék nem megfelelõ használata nem káros az egészségre. A fordítás mint tüneti kezelés A fiatal vásárhelyi orvost már jó pár éve foglalkoztatja a többnyelvûség kérdése. Mint meséli, román évfolyamtársa kérésére elsõéves korában a legfontosabb magyar szakkifejezéseket írta össze. Innen már csak egy lépés volt a száz leggyakoribbnak vélt szakszóból összeállított háromnyelvû - magyar, román, cigány - orvosi szótár szerkesztése. Koncsag-Szász Elõd és önkéntes csapata már az elmúlt években is foglalkozott betegtájékoztatók fordításával és közzétételével, ám ezúttal úgy érzi, az akciónak újabb és nagyobb lendületet kell adni. A Studium felhívására június 24-éig egészségügyben dolgozók, a hazai és határon túli egészségügyi felsõoktatásban tanulók, illetve egészségügyi szövegekre szakosodott szakfordítók jelentkezhetnek. A legjobbak díjban részesülnek, így például a legtöbb elfogadott prospektusfordítást beküldõ pályázó egy kétszemélyes menettérti repülõjegyet nyer egy általa, London, Párizs, Róma, Madrid és Budapest közül választott fapados járatra. Az ellenõrzött fordításokat közzétesszük honlapunkon, majd nyomtatott változatban is kiadjuk, és gyógyszertárakban helyezzük el. Mindez viszont csak a rövid távú cél, akciónkkal a törvény és elfogadott nemzetközi normák betartására szeretnénk felhívni a figyelmet - állítja a kezdeményezõ. Hiába törvény, charta A parlament által 2006. április 14-én elfogadott, az egészségügy átszervezésérõl szóló 95-ös számú törvény 773(2). cikkelye tételesen kimondja, amellett, hogy a betegtájékoztató - román nyelvû - szövegét világosan és érthetõen kell megfogalmazni és megírni úgy, hogy a felhasználó megfelelõen tudja alkalmazni, arra is kitér, hogy az elõírás nem korlátozza a prospektus többnyelvûségét. A rendelkezés egyetlen feltételt szab: az öszszes más nyelven tartalmilag ugyanazoknak az információknak kell szerepelniük a prospektuson, mint románul. A hazai gyógyszergyártók teljesen figyelmen kívül hagyják a 2006/95-ös törvény ajánlását. Ugyanakkor az Országos Gyógyszerügynökség cinkosságát élvezve fittyet hánynak a Románia által is ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára. A Románia által 2007-ben elfogadott nemzetközi rendelkezés aláírói számos, a kisebbségeket érintõ jogokat tartalmazó kötelezettséget vállaltak. Gazdasági és társadalmi téren (13. cikkely) például megfelelõ módon gondoskodnak a biztonsági felhívások regionális vagy kisebbségi nyelveken történõ megfogalmazásáról. Ugyanakkor kötelezik magukat arra, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelveken is hozzáférhetõvé tegyék a fogyasztók jogait érintõ, az illetékes hatóságok által adott információkat. Ami a finn és svéd nyelvû betegtájékoztatókat kiadó finnországi gyáraknak teljesen természetes, az Romániában még a magyar cégek számára is elképzelhetetlen. Idén New Yorkban a világ vezetõ öt gyógyszergyártó cége közös nyilatkozatban vállalta, hogy ezentúl hatnyelvû prospektusokon tájékoztatja a betegeket. Nálunk meg olyan egynyelvû tájékoztatókat fogalmaznak meg, amiket, sok esetben, még a román ajkú páciensek sem értenek - mondja Koncsag-Szász Elõd. �?rtesüléseink szerint Erdélyben olyan gyógyszergyártók is vannak, amelyek vezetõi inkább anyagi támogatást ígértek a Studium fordítói csapatának, csak ne feszegessék a cég többnyelvû betegtájékoztatóinak a hiányát. Kérdésünkre, hogy miért nem fordítanak nagyobb hangsúlyt a Románia által is felvállalt nemzetközi normák betartására, illetve miért nem viszonyulnak nagyobb empátiával a magyar anyanyelvû vásárlóikhoz, a magyarországi Richter Gedeon gyógyszergyár marosvásárhelyi leányvállalata írásban válaszolt. Kelemen László, a Gedeon Richter Románia Rt. marketing-és kereskedelmi igazgatója szerint a vásárhelyi gyár a hazai és a nemzetközi követelményeknek megfelelõen mûködik. Betartjuk a gyógyszergyártás szigorú szabályait, a betegtájékoztatóra vonatkozó elõírásokat, amelyek természetesen a megfelelõ szakmai és állami szervek jóváhagyásával kerülnek a felhasználókhoz. Mindezek mellett fontosnak tartjuk, hogy a lakosság számára a meghatározó terápiás területeken korszerû és elérhetõ árú készítményeket kínáljunk, hozzájárulva ezáltal az életminõség javulásához - áll a közleményben, amely tulajdonképpen nem ad választ lapunk kérdésére. A minisztérium is óvatoskodik Hiába az uniós charta, az egyértelmû törvényszöveg vagy a magyar egészségügyi miniszter, a szaktárca sem hajlandó érvényt szerezni a rendelkezésnek. Vass Levente, Cseke Attila egészségügyi miniszter tanácsosa - aki egyben a Studium Alapítvány ügyvezetõ alelnöke is - lapunk kérdésére beismerte: õ nincs tisztában az ügy jogi hátterével. Jó lenne, ha a minisztérium lépne, s legalább az interneten elérhetõvé tenné a betegtájékoztatók magyar fordításait. De nem tudom, hogy máshol van-e még kétnyelvû prospektus, olyan, amelyben a második nyelv nem az angol, hanem egy adott kisebbség nyelve - adott hangot kétségeinek Vass, aki valószínûleg nem láthatta a studiumos kollégája által bemutatott finn-svéd példát. Nem tudott a hatályos törvényekrõl Sipos Emese, Cseke Attila másik tanácsosa sem. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem dékánhelyettese is némi fenntartással viszonyult a kérdéshez. Ha már fordításra kerül sor, akkor az nem egyszerû, mert nagyon pontosnak, hitelesnek kell lennie - mondta. A gyógyszerésznõ mindemellett nagyon jónak és hasznosnak tartja az ötletet, fõleg a vidéken élõ idõsebb betegek szempontjából. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2011. május 5.Orvos- és gyógyszerész-tudomány magyar nyelvenA több mint 150 évvel ezelõtt, 1859-ben, gróf Mikó Imre kezdeményezésére és támogatása által megalapított Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) keretében 1906-ban vált önállóvá az Orvostudományi Szakosztály (O.SZ), amely 1990 után bontakoztathatta ki széles körû tevékenységét. Taglétszáma nagymértékben kibõvült, jelenleg 1250-en vannak az aktív tagok. Mivel a gyógyszerészeket is soraiba fogadta, az utóbbi években felvette az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály (OGYSZ) nevet. A minden évben más városban megrendezett tudományos konferenciák nemzetközi rendezvényekké nõtték ki magukat, így az orvos- és gyógyszerész-továbbképzõk nagy érdeklõdésnek örvendenek. Az egyesület szakmai folyóiratát, az Orvostudományi �?rtesítõt (amely 1976 óta jelenik meg), sikerült akkreditált folyóirattá minõsíttetni, a szakosztály pedig az Országos Orvoskollégium által is elismert orvostovábbképzés szervezõ egységévé vált. Az idén az EME az OGYSZ XXI. tudományos ülésszakát Szatmárnémetiben rendezte meg. Erdélyben, a magyar orvosoknak és gyógyszerészeknek a legjelesebb eseménysorozata a Keresztény Orvosok Szövetségének éves közgyûlésével kezdõdött, ahol újra bebizonyosodott, hogy a huszonegyedik században is érdemes követni a keresztény szellemiséget, hiszen ez egyaránt jó a betegnek és az orvosnak is. Az �?szaki Színház nagytermében tartott ünnepélyes megnyitón Cseke Attila egészségügyi miniszter reálisan és meglehetõsen borúlátóan ismertette a hazai egészségügy aktuális problémáit, kiemelten foglalkozott az orvosok elvándorlásával, valamint azzal a ténnyel, hogy sok beteg a külföldi kórházakban keresi a gyógyulást.A tanácskozásoknak és elõadásoknak az �?szaki Színház, a Református Gimnázium és az Astoria Szálló gyûlésterme adott otthont, és 358 résztvevõvel (45 határon túli), 11 szekcióban 138 dolgozatot mutattak be, a gyógyszertani, belgyógyászati, sebészeti, endokrinológiai, fogorvosi, patológiai, onkológiai, hematológiai, közegészségtani, gyermekgyógyászati, nõgyógyászati, infektológiai, ortopédiai és ideggyógyászati témakörökben. Hagyományos módon a konferencián díjak átadására is sor került, a Lencsés György tudományos díjat idén dr. Kun Imre endokrinológus professzornak adományozták, a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díját dr. Egyed Zsigmond és dr. Szabó Béla professzoroknak, valamint dr. Mezei Tibor patológus tanársegédnek ítélték oda. A szatmári róm. kat. püspöki székesegyházban tartott ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett Ft. Schönberger Jenõ megyés püspök és Nt. Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese. A komoly, tudományos programmal eltöltött napok és a záróülés után egy rendkívül tartalmas kirándulásnak örülhettek a résztvevõk. Adyfalván meglátogattuk a nagy költõ szülõ- és emlékházát, Kaplonyban a Kákolyi-kriptát, majd Szõdemeteren Kölcsey Ferenc szülõházát. Az idei konferencia is bizonyította, hogy egyesületünknek a szakmai tevékenységen túlmenõen, fontos szerepe van a magyar orvosi és gyógyszerészeti közösség formálásában, az együvé tartozás érzésének fenntartásában, amely fontos eleme lehet megmaradásunknak. Dr. Vajda Sándor fõorvos Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 11.Elutasították a Cseke elleni egyszerû indítványtA képviselõház hétfõn este elutasította az ellenzék által benyújtott egyszerû indítványt, amelyben a Cseke Attila által vezetett egészségügyi minisztérium munkája ellen emeltek kifogást. Ennek szövegét május 2-án nyújtotta be Mircea Duºa, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselõházi frakciójának vezetõje. A dokumentumot 114 liberális és szociáldemokrata párti képviselõ látta el kézjegyével. A kezdeményezõk Traian Bãsescu államfõt és a kormányt teszik felelõssé az egészségügyi rendszer folyamatos tönkretételéért. Az RMDSZ koalíciós partnere, a Demokrata Liberális Párt továbbra is támogatásáról biztosította Cseke Attilát, és közölte, hogy képviselõi az indítvány elutasítása mellett szavaznak. A szavazás végül 137 ellene, 134 mellette és három tartózkodással dõlt el. Cseke Attila kijelentette: meggyõzõdése, hogy a következõ egészségügyi minisztert is hasonló kritikákkal illetik majd. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 3.A partnert zsarolni nem hasznos dologKöltészet és politika kettõs tematikájában hívta beszélgetésre Lakatos Péter a Varadinum hetében a váradi városháza dísztermébe Markó Bélát, mint költõt s miniszterelnök-helyettest. A másfél órás hangos interjú fontosabb mozzanatainak szerkesztett változatát olvashatják, kérdések helyett témamegjelöléssel, amit az is indokol, hogy a vendég gyakran el-elkalandozott a kérdésfeltevéstõl. A Szûcs László által szerkesztett szöveg az Erdélyi Riport 2011/11., június 3-i számában jelent meg. Szonettekrõl. Ez az egyik legkötöttebb versforma, itt adott nemcsak a szótagszám, hanem a sorszám is, a rímképletek. Aki ilyesmit ír, az többlet kötöttséget vállal, hiszen egy egészen szoros keretbe, formába kell beilleszkednie, s abban úgy beszélnie, hogy a forma ne sodorja magával. Pontosan ezért szeretem, mert az életünk mintája, életminta is. Általában a körülményeinket csak részben alakítjuk mi magunk, beleszületünk egy helyzetbe, egy országba, egy közösségbe, egy idõbe, s ezeket tudomásul kell vennünk. Persze, úgy éljük le az életünket, hogy közben próbálunk változtatni a körülményeken. A politika az én elképzelésemben errõl szól elsõsorban. A feladat az, hogy mások által teremtett körülmények közepette is tudjunk szabadok lenni, úgy cselekedni, hogy azok mi legyünk. Az életembe ma belefér egyszerre a költészet és a politika is. �?n tíz esztendeig egyáltalán nem írtam, ennek az egyik következménye, hogy amikor egyesek hallják, hogy verset írok, egészen meglepõnek s komolytalannak tartják egy felelõs politikus részérõl. Manapság már szinte naplószerûen írok verset, a szonettkönyvem alig fél év alatt született. Csoóri Sándornál olvastam valahol, õ a kilencvenes években erõsen benne volt a közéletben, aztán írt egy verset, amelynek a fõ motívuma az volt, hogy csak most veszi észre, hogy milyen szép zöld a fû. Valahol az én verseim is errõl a felfedezésrõl szólnak. Dossziék, zsarolások. Nem hiszem, hogy ez úgy mûködne, ahogy ezt egyesek elképzelik. Hogy idõnként megkeres valaki valakit, s dossziékat tesz eléd. Lehetségesek közvetett fenyegetések, egy olyan légkör kialakítása, hogy ez mindig ott lebeg valaminek e feje fölött. A szekus dossziék története is így mûködött. Idõnként valamit nyilvánosságra hoztak, de sokan élhetnek közöttünk abban a félelemben, hogy mi kerül még elõ a soha teljesen ki nem ürített levéltárakból. Sokkal rafináltabban mûködik ez, bár elképzelhetõ a közvetlen zsarolás is sokak esetében. Ezért fontos az átláthatóság, a nyilvánosság. Magánemberként én kíváncsi lehetek, hogy mi van a szomszédom, a fodrász, az orvos egykori dossziéjában, de mint állampolgárnak a kíváncsiságomon túl semmi közöm hozzá. Viszont ahhoz, hogy egy felelõs, választott vezetõnek milyen a múltja, ahhoz van közöm. Tudnom kell, kik döntenek rólunk, velünk kapcsolatosan. Ezért igenis egyetértek azzal, hogy azoknak a dossziéját, akiket mi képviselõvé, szenátorrá választunk, vagy akiket fontos tisztségbe kineveznek, azoknak a dossziéját át kell világítani. Nem a botránykeltés, a csámcsogás érdekében, hanem egyszerûen tudnunk kell, hogy kik hoznak döntéseket. S persze azért is, hogy tudjuk, az illetõ nem zsarolható. Nincs a múltjában olyan mozzanat, ami által zsarolható. Azzal nem értek egyet, hogy azt a kört, amit át akarunk világítani, a végtelenségig bõvítsük, s egyszer csak azt vegyük észre, hogy a társadalom egyik fele figyeli a társadalom másik felét. Kormányszerep. 1996-ban jutottunk el oda, hogy hoztunk egy történelmileg elõzménytelen döntést arról, hogy belépünk a kormányba - szövetségeseinkkel, a Demokratikus Konvencióval, akikkel ellenzékben is szövetségben voltunk. Nagyon erõs és konfliktusos vitáink voltak errõl az RMDSZ-ben, azóta folynak viták arról, hogy mit jelent a kormányzati szerep egy olyan szervezet esetében, amely nem ideológiai alapon jött létre. Voltak olyan teóriák, hogy egy kisebbségben lévõ közösség, etnikum képviseletének mindig kormányon kell lennie, erre példa a finnországi svéd párt, amely évtizedek óta ott van a különbözõ kormányokban, s ebben senki nem lát problémát. �?n idáig nem mernék elmenni, hogy az RMDSZ-nek minden körülmények között ott kell lennie. Nem mernék ilyen elvet kimondani, talán nem is lenne hasznos stratégiailag sem, taktikailag sem. Elvi szempontból sem. De azt igen, hogy ha lehet fontos célokat fogalmazni a kormányprogramba, akkor a partner ideológiai alapállásától függetlenül ott kell lenni. A határ nem ott van, hogy a partner baloldali vagy jobboldali, a határ ott van, hogy az a koalíció, amibe bemegyünk, román-magyar viszonylatban mit fogad el, lehet-e elõrehaladni ezen a területen. Doktrínák. Engem a doktrínák különösebben nem érdekeltek, soha nem próbáltam doktriner politikát folytatni. Van nekem is meggyõzõdésem szociálpolitikai-gazdasági kérdésekben, de soha nem próbáltam az RMDSZ haladási irányát doktrínákhoz kapcsolni. Ilyen szempontból az RMDSZ rugalmasabb. Persze látjuk a román pártok esetében, hogy már mindenki mindenkivel volt szövetségben. Romániában nem ideológiák és doktrínák alapján alakulnak a dolgok. Jobbközépen helyezzük el magunkat, tagjai vagyunk az Európai Néppártnak, de ez nem azt jelenti, hogy az RMDSZ-ben nincsenek baloldaliak, vagy olyanok, akik a jobbközéptõl is jobbra állnak. Hál' istennek a parlamentben most nincs ott az a párt, amellyel idegengyûlölõ programja okán nem lehetne semmiféle szövetséget kötni, eddig sem, ezután sem. A román törvényhozásban ma nincs olyan párt, amellyel ne lehetne együttmûködést elképzelni. Mostani partnereinkkel azért volt lehetséges a koalíció, mert el tudtunk fogadtatni fontos programcélokat. Az elmúlt húsz év egyik legjelentõsebb eredménye az oktatási törvény. Minden tiltó rendelkezést ki tudtunk iktatni belõle. Sikerült végigvinni ezt a Demokrata-Liberális Párttal. Azt is oda számolom, amiért sokan támadnak, a kórházak decentralizációját. Ez magyar szempontból is fontos, hiszen számos helyen a helyi közösség dönt a kórházak lényeges ügyeiben. Cseke Attila egy rendkívül makacs, konok, nehéz ember, de erre a feladatra õ kellett. Azokat az ütéseket, amiket kapott, kevesen állták volna. Persze, ez nem sikertörténet, hogyan is lehetne az, amikor nincs elég pénz, gyógyszer. Magánszféra. A politika nem egy nyolcórás munka. Nem lehet úgy politikusként dolgozni, hogy délután négy után hazamegyek, s elfelejtem, mi volt bent. Igazán jól persze sehol nem lehet úgy teljesíteni, hogy az ember otthon elfelejt minden benti gondot. A politikában este tizenegykor is megszólal a telefon, kérnek egy nyilatkozatot, reagálni kell. Kialakult az utóbbi idõben az a gyakorlat, hogy az újságírók vasárnap délben kérdezik az embert a legszívesebben, s az õ szempontjukból ez így van jól, hiszen a lapok hétfõn megjelennek. Nincs szünet. Ez nagy teher, különösen akkor, ha a család máshol él. Az én esetemben a család kétlaki, velem együtt Bukarest és Marosvásárhely között ingázik. Ezzel együtt olyan ez, mintha az ember egy karanténban, egy gettóban élne, ami veszedelmes dolog. Ugyanúgy, mint a közvéleményt gyakran érthetõen ingerlõ privilégiumok. Ha valaki miniszterelnök-helyettes, akkor testõr jár a nyomában, de ez azt is jelenti, hogy elzárja magát a világ többi részétõl, s ha nem vigyáz, egy idõ után már nem tudja, mennyibe kerül egy kiló kenyér. Vagy mennyi egy liter benzin. Ezt tudatosan kell úgy építeni, hogy ne engedjünk ennek a vonzásnak, s a politikus ne higgye el, hogy ez örökre így marad. Szálka Orbán szemében? Politikustól teljes õszinteséget ne várjanak. Nem olyan értelemben gondolom ezt, hogy feltétlenül hazudni fog a politikus, mert az nagy baj. De kimondani az ember azt mondja ki, amit kimondhatónak tart. Vannak olyan tények, amelyeket esetleg csak késõbb fog a nyilvánosság elé vinni. Az RMDSZ-Fidesz-viszonyról tudok õszintén beszélni. Sokan úgy értelmezték, azért nincs felhõtlen viszony a két szervezet között, mert valamiért Orbán Viktor és Markó Béla nincsenek felhõtlen viszonyban. Azonosították a pártelnökök viszonyát a pártok viszonyával. Ez a politikában gyakran tagadhatatlanul számít, de meg kell mondanom, soha nem ez a döntõ. A román politikában sem. Általában az érdekek döntenek. �?n a Fidesz politikusa 2011. június 9.Keddtõl pénzt kérnek a vizsgálatért a háziorvosokKudarcba fulladtak tegnap a háziorvosok képviselõi és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS), illetve az egészségügyi minisztérium közötti tárgyalások, így az orvosok keddtõl pénzt kérnek a vizsgálatokért. A háziorvosok zöme ugyanis továbbra sem hajlandó aláírni a 2011-re szóló keretszerzõdést a CNAS-val, így az általuk ellátott betegek - hiába fizetik az egészségbiztosítást - nem jogosultak az ingyenes alapellátásra. A tárgyalások kedvezõ kimenetelében bízva, a héten még ingyen látták el a betegeket, tegnap azonban kijelentették, ha június 14-éig nem oldódik meg a helyzet, kénytelenek lesznek pénzt kérni a vizsgálatokra. Rodica Tãnãsescu, a Háziorvosok Országos Társaságának elnöke elmondta, eredetileg mától vezették volna be a vizitdíjat, és csak azért halasztották keddre, mert azt remélik, addig megoldódik a probléma. A háziorvosok képviselõi tegnap kora délután az egészségügyi minisztériumban találkoztak Cseke Attila tárcavezetõvel és Lucian Duþã CNAS-elnökkel, akiktõl azt kérték, hogy újabb 200 millió lejjel egészítsék ki a rendelõik fenntartására szánt összeget, a hatóságok azonban azt mondták, erre nincs lehetõségük. Lucian Duþã kifejtette, nem áll módjukban az alapellátásra kiutalt összeg 30 százalékos növelése, hiszen a CNAS így is 2,5-3 milliárd lejes hiánnyal küzd. Cseke Attila az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban úgy nyilatkozott, ha az állam több pénzt fordít az alapellátásra, azt máshonnan, a kórházaktól vagy a gyógyszerellátástól kell elvenni, így az intézkedésnek szintén a beteg látja kárát. Holott a miniszter szerint õt illeti meg az elsõbbség. A tárcavezetõ szerint a minisztérium megoldottnak tekinti a keretszerzõdés problémáját, hiszen az orvosok kérésére módosították azt. Kifejtette, bár a fejkvóta 4,5 lejrõl három lejre csökkent, a szolgáltatásért járó pontérték 1,8 lejre nõtt, hiszen a betegnek az az érdeke, hogy az orvost az általa nyújtott szolgáltatásért, és ne a páciensek száma alapján fizessék. Míg 2009-ben az orvosok jövedelmük 90 százalékát a páciensek után kapták, júniustól ez csak 50 százalékot tesz ki, a szolgáltatásért kapott összeg növelésével azonban a munka is több lett, figyelmeztetett. Cseke Attila úgy véli, a háziorvosi rendelõk fenntartását az önkormányzatoknak is támogatniuk kellene, hiszen ezek sokszor emelik a bért, tovább nehezítve a szakemberek és az állam dolgát. Hiába írták alá, nem érvényes Mint ismeretes, a háziorvosok többsége megtagadta a keretszerzõdés aláírását, miután szerintük 40 százalékkal csökkent az alapellátásra kapott pénz, így június elsejétõl nem írnak recepteket ingyenes és ártámogatott gyógyszerekre, de és beutalót sem adnak. Az orvosok kis hányada - Lucian Duþã CNAS-elnök szerint több mint 2000-en - a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére ellátta kézjegyével a dokumentumot. Láng László, a Szatmár Megyei Háziorvosok Egyesületének alelnöke a Krónikának elmondta: a 178 háziorvos közül tegnapig mindössze 8 írta alá a szerzõdést. �?gy véli azonban, ezek a dokumentumok nem érvényesek, ugyanis lényegében a tavalyi szerzõdések meghosszabbításai. Arról is beszámolt, hogy 15-20 kollégája bíróságon támadta meg a szerzõdést. Az ügyben már volt egy tárgyalás, döntés azonban még nem született. Láng László szerint mivel nem írták alá a keretszerzõdést, lényegében egy hete ingyen dolgoznak. Ennek ellenére eltökélt szándékuk, hogy nem engednek. Ez tulajdonképpen segélykiáltás a részünkrõl, mellyel a román egészségügyi rendszer egyre romló állapotára kívánjuk ráirányítani a figyelmet - fejtette ki Láng. - Míg a többi európai országban a bruttó nemzeti terméknek (GDP) legalább 6 százalékát fordítják az egészségügyi ellátás támogatására, nálunk ez mindössze 3,7 százalék. Hozzátette: mivel egyre kevesebb a pénz, egyre kevesebb beteg jut szakorvosi ellátáshoz, illetve tud mûszeres vizsgálatokat végeztetni. A háziorvosok többek között azt is kifogásolják, hogy megszabták számukra: egy betegség esetén legfennebb három kivizsgálást végezhetnek, jobban mondva ennyit számolhatnak el. Lucia ªereº, a Kovászna Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke szerint a megyében a 108 háziorvos közül csupán 9 írta alá a tavalyi keretszerzõdés meghosszabbítását, a többség kitart. Elmondta, ha nem teljesítik követeléseiket, kénytelenek lesznek bezárni a rendelõiket, és külföldön keresni munkát. Hiszen ha elfogadják a jelenlegi feltételeket, néhány hónap alatt a háziorvosi rendelõk közel fele csõdbe jut, tette hozzá Kerekes Jenõ háziorvos, az orvoskamara megyei elnöke. Rámutatott, a CNAS évek óta ugyanazt a stratégiát alkalmazza, húzza az idõt, majd utolsó pillanatban ujjal mutogat az orvosokra, hogy miattuk nem mûködik a szolgáltatás. Kerekes Jenõ megalázónak és felháborítónak tartja az ajánlott feltételeket és a bánásmódot. Kénytelenek kilépni a rendszerbõl Hargita megyében a háziorvosok 85 százaléka nem kötött szerzõdést a CNAS-val, de Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Országos Szövetségének megyei elnöke szerint a fennmaradó 15 százaléknak sem érvényes a szerzõdése, hiszen egy hatályon kívül helyezett szerzõdés kiegészítését akarták aláíratni velük. Remélem, hogy vannak még felelõsen gondolkodó kompetens politikusok, akik a 12. órán túl is képesek lesznek helyes döntést hozni az ügyben - mondta a doktornõ, aki szerint a konfliktus megoldása a biztosító hozzáállásán múlik. Az orvosnak a betegeit kell szolgálni, nem az egészségügyi biztosítót és a minisztériumot - szögezte le a Krónikának Soós Szabó Klára, hozzátéve, ha ezt a szolgálatot nem tudják a rendszeren belül megvalósítani, kénytelenek lesznek azon kívül dolgozni, hiszen a konfliktus válaszút elé állította õket: vagy bezárják rendelõiket, vagy pénzt kérnek a szolgáltatásaikért. Hosszú távon nem vállalhatjuk, hogy ingyen rendeljünk - érvelt, hozzátéve, kénytelenek lesznek azokat a tarifákat alkalmazni a biztosítottakkal is, mint a biztosítást nem fizetõkkel szemben, azaz 35-50 lejt kérni az alaprendelésért. A háziorvos is vállalkozó Több mint egy hete saját zsebébõl költ pénzt arra, hogy dolgozhasson - mondta el a Krónikának Kóródi László nagyváradi háziorvos, aki szintén nem írta alá a szerzõdést a CNAS-val. Mint magyarázta, a rendelõt fenn kell tartani, ki kell fizetni a személyzetet, a papírokat, a közköltséget. A minisztériumnak és a biztosítónak is meg kell értenie, hogy a háziorvos is épp olyan vállalkozó, mint bárki más. Senkitõl nem várható el, hogy pénz nélkül dolgozzék - jelentette ki a szakember, aki fõként azt kifogásolja, hogy az új szerzõdés megköti a háziorvosok kezét. Ha egy nap csak húsz beteget láthatok el ingyen, a többitõl pénzt kell kérnem. De naponta harmincöten állnak a rendelõm elõtt, hogyan választom ki, kinek jut és kinek nem? - tette fel a kérdést Kóródi, aki rossznak tartja azt a kitételt is, amely szerint a krónikus betegeknek csak harmadévente egyetlen rendelést és vényt fedez a biztosító. Mint magyarázta, egy magas vérnyomásban szenvedõ páciensnek sokáig akár heti háromszor is meg kell fordulnia a háziorvosánál, amíg az beállítja neki a megfelelõ gyógyszereket. Aggódnak a betegek Miközben az orvosok és a biztosító között tovább tart a patthelyzet, a betegek amiatt aggódnak, hogy nem futja majd orvosi rendelésre és gyógyszerekre. A párommal együtt havonta 16-féle gyógyszert íratunk fel rendszeresen, ebbõl mindössze a két legdrágább ártámogatott. Így is több mint 100 lejt fizetünk havonta orvosságra - panaszolta lapunknak Mezei Mária gyergyószentmiklósi nyugdíjas. A két idõs ember nyugdíjának összege alig éri el az ezer lejt, és ha többet kell majd költeniük az orvosi ellátásra és gyógyszerekre, félõ, hogy nem marad pénzük élelemre. G. Gyöngyvér sepsiszentgyörgyi lakos elmondta, édesanyjának a hónap elején felíratta az ártámogatott gyógyszereket, így júniusra megvannak az orvosságok. Saját zsebbõl azonban nem tudná kifizetni az életmentõ készítményeket, hiszen csak a különbözet több mint 200 lejbe kerül havonta. Hozzátette, nem hibáztatja az orvosokat, de úgy véli, minél hamarabb kompromisszumot kell kötni a betegek érdekében. Babos Krisztina, Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Nagy Orsolya, Pap Melin 2011. június 27.RMDSZ-es jelöltet támogat az EMNTVass Levente miniszteri tanácsost támogatná az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt a jövõ évi helyhatósági választásokon Marosvásárhelyen. Egyedül az RMDSZ nem döntött még. Míg a megyei vezetés nagyjai támogatják Vasst, a városi a választmány, illetve a küldöttgyûlés véleményére kíváncsi. Kétszer már megittuk a levét a felülrõl érkezõ kezdeményezésnek. Harmadjára nem szabad kitennünk a város magyarságát egy újabb, hasonló pofonnak - szögezte le a Krónikának Benedek István, a marosvásárhelyi szervezet elnöke, hozzáfûzve: a jelöltet nem az országos vezetésnek és nem is a többi pártocskának kell megneveznie. Miután a Bölöni-féle lufi kipukkadt, a marosvásárhelyi jobboldali magyar alakulatok egy RMDSZ-tisztségviselõ nevét vetették fel lehetséges közös polgármesterjelöltként. Vass Leventét, Cseke Attila miniszteri tanácsosát mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), mind a Magyar Polgári Párt (MPP) hajlandó támogatni a jövõ évi helyhatósági választásokon. Egyedül az RMDSZ nem döntött még. A párton belüli megosztottság az esetleges jelölt megítélésére és támogatottságára is rányomja a bélyegét. Míg a megyei vezetés nagyjai támogatják Vasst, a városi visszafogottabb, a választmány, illetve a küldöttgyûlés véleményére kíváncsi. Közben a román sajtó egy része már rég kikezdte az egykori diákvezért, azt furcsállva, miként forgathat auditáló egészségügyi cégein keresztül eurómilliókat. Az EMNT javasolta, az MPP támogatja Az EMNT Vass Levente mellett több más személyt javasolt, mint például Dávid Lászlót, a Sapientia EMTE rektorát vagy Albert Attila vállalkozót. Mégis az orvos-politikusban vélik felfedezni azt a személyt, akit saját pártja, az RMDSZ vagy legalábbis annak bizonyos szárnya támogat. Lényeges, hogy olyan személyt javasoljunk, aki mellett kiáll az RMDSZ is, majd a választásokon felsorakozik a város összmagyarsága - vélekedett a Krónikának Jakab István, a nemzeti tanács megyei elnöke. �?rdeklõdésünkre, miszerint azon túl, hogy megfelelõ jelöltnek tartják, mennyire hisznek Vass esélyeiben, az EMNT vezetõje bizakodónak mutatkozott. Vassal meg lehetne nyerni a választásokat - akár Dorin Florea ellenében is - válaszolta, hozzáfûzve, hogy ehhez a magyarságnak össze kell fognia. Az MPP számára elfogadható az EMNT által felvetett valamennyi név. Ennek ellenére László György megyei elnök szerint még mindig Bölöni László egykori válogatott futballista, késõbbi sikeredzõ lenne a legmegfelelõbb választás. Mielõtt bárkiben gondolkodni kezdenénk, Bölönit kellene hivatalosan és közösen felkérni. Az õ válasza után még mindig lehet gondolkodni, és lépni - nyilatkozta. Kérdésünkre, hogy mennyire tartanák megfelelõnek Vass jelölését, László György kijelentette: az MPP azt az embert fogja támogatni, akit a másik két párt is jelöl vagy elfogad. Vass Leventét karizmatikus, jól felkészült személynek ismerem, aki a korát illetõen is jó választásnak bizonyulhat. Viszont az MPP nem fogja senkire se ráerõltetni az akaratát - szögezte le László. Vassnak az RMDSZ-ben kell megvívnia a harcot Paradox módon, annak ellenére, hogy évek óta - helyi vagy akár országos szinten - az RMDSZ által kicsikart tisztségeket tölt be, Vass Leventének a saját szervezetében kell megvívnia a legkeményebb harcot. A városi körzetek képviselõi közül többen azért nem támogatják, mert nem ismerik. Mások meg azért nem örülnének az esetleges jelölésének, mert - mint fogalmaznak - volt alkalmuk megismerni. A városi szervezet elnöke, Benedek István semlegesen viszonyul hozzá. Az egyetemen diákom volt, ügyes fiúként ismertem meg. De azóta sok idõ telt el, és ezek során semmiféle kapcsolatot nem ápolt a marosvásárhelyi RMDSZ-szel. Most sem jelezte, hogy indulna, csak egy magánbeszélgetésünk alkalmával mondta el, hogy amennyiben a szövetség õt jelöli, vállalja - ecsetelte a helyzetet Benedek. Kérdésünkre, hogy esélyesnek tartja-e Vasst, az orvosprofesszor annyit mondott, jelen pillanatban õ ezt nem tudhatja. Bárki is lesz a jelölt, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete ezúttal nem fogadja el a felülrõl jövõ ukázt. Kétszer már megittuk a levét a felülrõl érkezõ kezdeményezésnek. Harmadjára nem szabad kitennünk a város magyarságát egy újabb, hasonló pofonnak - szögezte le Benedek István. Ezelõtt hét évvel, annak ellenére, hogy a körzetek Csegzi Sándor alpolgármestert javasolták, a szervezet megyei elnöke, Kelemen Atilla a vidéki polgármesterekkel folytatott nyárádselyei poharazgatáson bejelentette, versenybe száll Florea ellenében. Négy esztendõvel késõbb, 2008-ban Borbély László ütötte ki a csúcsvezetés segítségével a választmányi ülésen nála több szavazatot szerzõ Csegzit. Mindkét politikus már az elsõ fordulóban csúfos vereséget szenvedett Floreától. Benedek szerint a városi szervezet nemcsak a felülrõl jövõ ukázt, hanem az ellenzéki alakulatok javaslatait is elveti. A jelöltet a választmányon, majd a küldöttgyûlésen keresztül nekünk kell megneveznünk. Nem az országos vezetésnek és nem a többi pártocskának. Ahogy nem az RMDSZ mondja meg a maga hét százalékával, ki legyen a kormányfõ, úgy sem az MPP, sem az EMNT nem diktálhat nekünk - vélte Benedek. Lapunk megkeresésére Vass Levente annyit mondott, megtisztelve érzi magát, ha három különbözõ alakulat is benne látja az esetleges közös jelöltet. Jól esik, de nem nekem, hanem a három szervezetnek kell kimondania, hogy közös jelöltként indítana - jelentette ki szûkszavúan a miniszteri tanácsos. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2011. június 27.Marosvásárhely: RMDSZ-es személyt támogatna az MPP és az EMNT a polgármesteri tisztség kapcsánAz RDSZ-es Vass Leventét, Cseke Attila egészségügyi miniszter tanácsosát indítaná közös jelöltként a marosvásárhelyi polgármesteri tisztségért az EMNT és MPP, azonban a helyi RMDSZ még nem egyezett bele a javaslatba. Benedek István, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke a Krónikának kijelentette, a városi a választmány, illetve a küldöttgyûlés véleményére kíváncsi az ügyben, a marosvásárhelyi RMDSZ többé nem fogad el fentrõl érkezõ ukázokat. Emlékeztetett, a helyi szervezet engedékenysége már két alkalommal, 2004-ben Kelemen Atilla és 2008-ban Borbély László indulásakor is balul sült el, amikor is Dorin Florea jelenlegi polgármester már az elsõ körben leelõzte a két jelöltet. (krónika) Transindex.ro 2011. július 3.A magyar autonómiatörekvések konkretizálását sürgeti Csűry István püspökA magyar autonómiatörekvések konkretizálását sürgeti Csűry István, a Generális Konvent múlt heti ülésének helyet adó Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A házigazdával a romániai népszámlálásról, a közigazgatási reform tervezetéről és az egyházkerület fenntartásában működtetendő kórházról beszélgettünk. – Miért pont Temesvárra hívták össze a Generális Konvent ülését? - Igaz, hogy a magyar reformátusok jobban ismerik a tömbmagyarságot – Szatmárnémetit, Nagyváradot –, de éppen ezért egy olyan várost szerettünk volna most megmutatni, ahol a szórványlét mind a magyarság, mind a reformátusság szempontjából szinte kézzel fogható. A másik szempont az volt, hogy Temesvár és a Bánság a nemzetiségek együttélésének és együttműködésének szép példáit hordozza. Itt a német, a román és a magyar nyelv egykor szépen megfért egymás mellett, ezért érdemes elgondolkodni azon, mit tanulhatunk a régiektől. Meggyőződésem szerint a város virágzásának ma is alapvető feltétele az itt élő németek, románok és magyarok egymás iránti kölcsönös megbecsülése. – Az idei romániai népszámlálásra hogy készül az egyházkerületük? - Arra kértük a gyülekezeteinket, hogy vegyék nagyon komolyan a népszámlálást, és felhívást intéztünk a híveinkhez, hogy vállalják felekezeti és nemzeti hovatartozásukat. Nem mindegy, hogy hány magyart fognak összeszámolni: a román közigazgatás mindig a számokból indul ki, amikor a kisebbségi jogokról van szó, de a felekezetek támogatását is e számokra hivatkozva határozza meg az illetékes minisztérium. A magyarság szempontjából sikeres népszámlálás érdekében ezért június 17-i közgyűlésünk felszólította az összes erdélyi magyar pártot az együttműködésre. Kértük továbbá, és szigorúan számon is fogjuk kérni, hogy olyan becsületes számlálóbiztosokat állítsanak munkába, akik nem ceruzával fognak hamis adatokat beírni, hanem akár még egymást is ellenőrizni fogják a tisztaság érdekében. – Milyen tendenciákra számítanak a népszámlálási adatok alapján? - A románság nyilvánvalóan mindent megtesz majd annak érdekében, hogy bizonyítsa túlnyomó többségét. A hatóságok manipulatív szándékára utal az is, hogy a kérdőíven háromféleképpen jelenik meg a magyarság: csángók, székelyek, magyarok. Ugyanakkor meg kell jegyezni: hárommillióra is becsülik a Nyugat-Európában élő románok számát. Ez azt jelenti, hogy a románok nagy számú elvándorlása miatt a magyarok aránya akár még kedvezően is alakulhat a népszámlálási adatok tükrében. - Negatívan érintené ugyanakkor a magyarságot a romániai megyerendszer tervezett átalakítása. - Ez egyelőre csak a politika szintjén megfogalmazott felvetés. Szerintem nem eszik ilyen forrón a kását, és a román fél is be fogja látni, hogy nem sok realitása van ennek a tervezetnek. Azonban ha már európai uniós megfontolásokból ilyen jellegű kérdésekről beszélünk, szóljunk inkább az autonómiáról, sőt ne csak szóljunk, hanem végre tegyünk is érte! Ideje lenne végre a pártjainknak a politikai lózungok szintjéről a tettek mezejére lépni! Szükség lenne egy olyan autonómiatervezetre, amiben konkrétumok vannak, amit le lehet tenni a román parlament asztalára, amiről lehet vitatkozni, és amiért ki lehet állni. – Hogy áll a nagyváradi kórház alapításának ügye? - A város önkormányzata támogatja az elképzeléseinket, várjuk, hogy pozitív döntést hozzon egy tizenhétezer négyzetméteres telek átadásáról. A telekkönyvvel a birtokunkban kezdhetünk majd hozzá a tervezéshez. – Egy kórház építése és működtetése óriási feladat. Nem túl nagy falat ez egy egyházkerületnek? Ráadásul az egyházi vagyon visszaszármaztatásával is folyamatosan gondok vannak, miért támogatnák a román hatóságok egy új református intézmény létrehozását? - Valóban bátor vállalkozásnak tűnik a kórházindítás, azonban nagyon rossz állapotban van a román egészségügy, ezért az állam felkarolja azokat, akik tenni akarnak az ellátás javításának érdekében. Az egészségügyi minisztérium, melynek nem mellesleg egy presbiterünk, Cseke Attila a vezetője, mindent meg fog tenni azért, hogy megmozgassa az európai uniós és a román állami forrásokat. Számítunk a testvéregyházi kapcsolatainkra és a magyar kormány segítségére is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy évente legkevesebb négyezer erdélyi magyart kezeltetünk Magyarországon. Ha közülük legalább háromezret itthon tudunk tartani, az az anyaországnak óriási megtakarítást jelent. Ami pedig az egyházi kárpótlást illeti: ha a múltunkat igazoló, szimbolikus értékű épületeinket nem is akarják visszaadni, az ellen nincs kifogásuk román hatóságoknak, ha a jövőnek építünk, és ha a beruházásaink a románságnak is hozhatnak valamit. reformatus.hu/Harangszó Erdély.ma 2011. július 28.Băsescutól „védik” CsekétMegvédte Cseke Attila egészségügyi minisztert a Traian Băsescu államfő részéről elhangzott vádakkal szemben Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szerinte az RMDSZ-es tárcavezető tisztességesen végzi munkáját, mélyreható egészségügyi reformot hajtott végre, ezért nem látja okát annak, hogy felelősségre vonják. A köztévének adott hétfő esti interjúban az államfő többek között arról is beszámolt, hogy négyszemközti beszélgetésen egyeztetett Emil Boc miniszterelnökkel arról, hogy az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) közötti konfliktust miképpen lehetne feloldani. „Vagy megegyeznek, vagy mindketten mennek útjukra” – fenyegetőzött Băsescu, aki szerint 2010 végén a kormány 2,5 milliárd lejt volt kénytelen átirányítani más területekről azért, hogy az egészségügyben felhalmozódott adósságokat törlessze. „Azóta újabb 2 milliárd gyűlt fel, ez nem mehet így tovább” – fogalmazott az államfő. Arra az újságírói kérdésre, hogy a megoldást Cseke Attila egészségügyi miniszter menesztése jelentené-e, Băsescu elmondta, ez a megközelítés nem vezetne eredményre, ugyanis Cseke lemondatásával az RMDSZ nem értene egyet, és a koalíció is veszélybe kerülne. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a problémát a szaktárca és az egészségbiztosítási pénztár közötti tisztázatlan jogi viszony okozza. „El kell végre dönteni, hogy a CNAS betagozódik-e a minisztériumba, és akkor a tárcavezető felel a biztosítópénztárnál tapasztalt pazarlásért, vagy két külön intézményként kezeljük őket. Most mindenki az egészségügyi minisztertől várja a megoldást, de a szakterületre szánt összegek jelentős hányadát a CNAS költi el” – fogalmazott Kelemen. Hozzátette: az RMDSZ és a koalíció azon az állásponton van, hogy semmi ok nincs arra, hogy Cseke Attilát felelősségre vonják. Az érintett RMDSZ-es tárcavezető tegnapi közleményében „tartalmas és hasznos tárgyalásnak” minősítette azt a találkozóját, amelyen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Jeffrey Franks vezette küldöttségének bemutatta az elmúlt egy év és hét hónap reformintézkedéseit. „A mandátumom alatt végrehajtott reformokról minden kormány és minden egészségügyi miniszter beszélt az elmúlt 15 évben, azonban gyakorlatba ültetni ezeket senkinek sem sikerült. Azokról, a rendszer reformja szempontjából szükséges lépésekről beszélek, mint a kórházak decentralizációja és átszervezése, a betegszabadságolások terén bevezetett szigorítások, amelyek kivétel nélkül az egészségügyi rendszer hatékonyabb működéséhez járulnak hozzá” – mondta el Cseke Attila. Hozzátette: a reformintézkedésekkel párhuzamosan feltétlenül szükséges a pénzügyi hozzájárulás annak érdekében, hogy a továbbiakban a reform folytatásának szükségességét a lakosság is elfogadja. „Azt várom el, hogy azokon a területeken, ahol fontos reformok végrehajtására került sor, így az egészségügyben is, a következő költségvetés-kiegészítéskor prioritás legyen az anyagi erőforrások kiutalása” – foglalta össze az RMDSZ-es tárcavezető. A miniszter leszögezte, nincs személyes konfliktusa Lucian Duţă CNAS-elnökkel, az egészségügyi rendszer jelenlegi felépítésének menedzsmentje okoz feszültséget a tárca és az egészségbiztosítási pénztár között. „Az egészségügyi rendszer nem működhet hatékonyan, ha két különálló intézménynek vannak fontos hatáskörei. A CNAS az egészségügyi költségvetés 82 százalékát kezeli, a fennmaradó 18 százalékot pedig a minisztérium. A két intézmény között nincs alárendeltségi viszony, a gondok nagy többsége a CNAS tevékenységéből adódik, mégis mindenért az Egészségügyi Minisztériumot és a minisztert tartják felelősnek. Nekünk ezt a rendszert kellene átalakítani és mindent meg kell tennünk egy egységes és hatékony menedzsment bevezetéséért” – nyilatkozta Cseke Attila egészségügyi miniszter. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. augusztus 5.A mór mehetNem valószínű, hogy sok betegnek könnybe lábad a szeme a Cseke Attila egészségügyi miniszter lemondásáról szóló hír hallatán. Annak sem túl nagy az esélye, hogy a rendszert alapjaiban átszervező, a betegek ellátásában is tapasztalható eredményeket elérő vezetőként kerül be Cseke neve a krónikákba. Azért nem, mert Cseke Attila nem olyan tárcavezető volt, aki a romániai egészségügy rákfenéit orvosolni tudta volna. Nevéhez többek között kórházak bezárása, a gyógyszerellátás emberéleteket veszélyeztető bizonytalansága tapad – s bár megeshet, utólag bebizonyosodik, hogy jó döntés volt az intézmények átalakítása, az úgynevezett reformnak egyelőre csak a fájó következményeit érzékelhettük. Legnagyobb – mindenképpen értékelendő – vívmánya a decentralizáció, a kórházak átadása az önkormányzatoknak, az intézkedés pozitív hozadékai azonban egyelőre ugyancsak kevéssé látványosak. Mindezek ellenére ujjongást sem válthat ki Cseke Attila távozása. Azért nem, mert tapasztalatból tudjuk: jöhetnek, mehetnek a miniszterek, az egészségügy gondjai maradnak, mi több, mélyülnek. A rendszer évek, évtizedek óta alulfinanszírozott, hiába pumpálnak bele időnként több vagy éppen kevesebb pénzt, annak nyoma sem látszik, útja követhetetlen. És azért sem örülhetünk felszabadultan a lemondást követően, mert az valamiképpen mégiscsak tiszteletre méltó. Nem divat Romániában a magas funkcióba jutott tisztségviselők önkéntes visszalépése. Cseke Attila gesztusának hivatalos indoklásával azonban egyetérthetünk. Ha a költségvetés kiigazításakor a román kormánynak az egyik kulcsfontosságú ágazat irányításával megbízott tagját meg sem kérdezik, mennyi pénzre lenne szükség a betegellátás biztosításához, akkor eléggé nyilvánvaló, hogy a történet hátterében nem szakmai érvek, sokkal inkább politikai játszmák húzódnak. Amikor az egész romániai közvélemény szidta az egészségügyi minisztert, mert számos kórházat bezártak, az államfő, a miniszterelnök, a hatalom minden képviselője elismerőleg nyilatkozott Cseke bátorságáról. Csakhogy amint a munka kényelmetlen felét elvégezte, azonnal rájárt a rúd, Traian Băsescu az elmúlt hetekben folyamatosan ostorozta őt, és azt is jó előre megmondta, amiről a tárcavezető szerdán értesült: nem számíthat több pénzre a minisztérium. A mór megtette kötelességét, a mór mehet. A betegellátásban mindez aligha jelent lényeges változást. De vajon milyen politikai következményei lesznek az ügynek? Vajon meddig tűri még az RMDSZ, hogy a nagyobbik kormánypárt és az államfő kénye-kedve szerint elbánjon vele? Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. augusztus 5.Markó: Cseke komoly reformot valósított meg…Markó Béla kormányfő-helyettes csütörtökön elmondta: Cseke Attila komoly reformot valósított meg az egészségügyben, de „rendszerhiba” tapasztalható e téren, mivel a CNAS a minisztériumtól független intézmény. „Nagyon sajnálom, hogy Cseke Attila úgy döntött, nem folytatja. Nagyon jó miniszter volt, komoly reformot valósított meg az egészségügyben a decentralizáció és a működésképtelen kórházak bezárása révén. Olyan nézeteltérések vezettek ehhez a döntéshez, amelyeket talán meg lehetett volna oldani. Nem kapott elég támogatást a Pénzügyminisztériumtól” – mondta Markó Béla. A miniszterelnök-helyettes szerint a Pénzügyi Minisztériummal akadt gondok mellett Cseke szembesült egy „rendszerhibával is az egészségügy terén”. „A miniszter dolgozza ki az egészségpolitikákat, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) független a minisztériumtól, persze ez egy ál-függetlenség, amely nem segít a gondok megoldásában” – magyarázta. Markó Béla közölte: korai még az utódokról beszélni vagy arról, hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e átengedni az Egészségügyi Minisztérium irányítását a Demokrata Liberális Pártnak. „Az RMDSZ-en belül kell megbeszélnünk, mit teszünk, hogyan megyünk tovább. Egyelőre nem lehet döntésünk, korai még az utódvariánsokról beszélni”, mondta Markó Béla. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e átengedni az egészségügyi tárcát a PDL-nek, azt válaszolta, erről is korai még beszélni. Cseke Attila egészségügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy lemond, mert elégedetlen a költségvetés-kiigazításkor a tárcájának juttatott összeggel, amelyről megkérdezése nélkül tárgyaltak, és elmondta, mandátuma idején többször nézeteltérésbe került a pénzügyminisztérium képviselőivel. Elmondta, a szerdai kormányülésen is kifejezte elégedetlenségét, csütörtökön pedig tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, akinek benyújtotta a lemondását. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön elmondta, sajnálja Cseke Attila lemondását, megérti őt, és köszöni neki erőfeszítéseit. Mint mondta, az RMDSZ a következő 15 napban nevesíti az új egészségügyi minisztert. Emil Boc kormányfő próbálta megnyugtatni az egészségügynek szánt összeggel elégedetlen Cseke Attilát, és azt ígérte, több pénzt kap majd októberben, az újabb költségvetés-kiigazításkor, de Cseke diszkriminatív bánásmódra panaszkodott a PDL által vezetett országos egészségbiztosítóval szemben. A kormányfő és az egészségügyi miniszter közötti beszélgetés Cseke lemondása előtt zajlott Markó Béla miniszterelnök-helyettes jelenlétében, a kormányfő az utolsó pillanatig arra számított, hogy a miniszter letesz szándékáról. Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerint a CNAS „gátlástalanul”, hatékony ellenőrzés nélkül költi a pénzt, miközben az Egészségügyi Minisztériumot mindenki szidja, és az intézményt okolják a rendszer finanszírozási gondjaiért. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2011. augusztus 5.Cseke Attila lemondott az Egészségügyi Minisztérium élérőlLemondott csütörtökön tisztségéből Cseke Attila egészségügyi miniszter. Az RMDSZ-es politikus rövid sajtótájékoztatón közölte: azért döntött így, mert kevesli a költségvetés-kiegészítés során az egészségügyi tárcának szánt juttatásokat, amelyek összegéről ráadásul nem egyeztettek vele. Azt is elárulta, hogy miniszteri mandátumának időtartama alatt több ízben is vitába keveredett a pénzügyminisztérium képviselőivel. Mint Cseke Attila közölte, a költségvetés módosításáról szóló adatokat csupán szerdán délután kapta meg. A lemondott miniszter rendkívül súlyosnak nevezte, hogy előzőleg nem egyeztettek vele az összegről, és tarthatatlannak nevezte, hogy mindig a pénzügyminisztérium dönt az egészségügyi tárca költségvetéséről. Kifejtette: már a szerdai kormányülésen is hangot adott elégedetlenségének, majd csütörtökön Emil Boc miniszterelnökkel is egyeztetett, akinek át is nyújtotta lemondását. A kormányfő ugyanakkor Cseke szerint arra kérte őt, hogy maradjon meg tisztségében. A politikus elmondta, hogy még a múlt héten hivatalos átiratban kérte a pénzügyi tárcától, hogy tartsanak háromoldalú egyeztetést a két minisztérium, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) vezetőivel a költségvetés-kiegészítésről, a pénzügyminisztérium azonban nem tett eleget a kérésnek. Cseke végezetül reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ – a koalíciós megállapodás szerint a szövetséget illeti az egészségügyi miniszter jelölésének joga – rövid időn belül megtalálja utódját, mivel az egészségügy terén elkezdett reformokat folytatni kell. Cseke Attila – aki 2009 decembere, az RMDSZ kormányra lépése óta töltötte be az egészségügyi miniszteri tisztséget – az utóbbi hetekben bírálatok kereszttüzébe került. Múlt héten Traian Băsescu államfő a közszolgálati televízióban jelentette ki: az egészségügyi miniszter és az egészségbiztosító vezetője vagy megállapodnak egymással, és rendbe hozzák az intézmények pénzügyi helyzetét, vagy mindkettejüknek távoznia kell. Az elnök akkor azt mondta: már tárgyalt az ügyről a kormányfővel, akivel egyetértettek abban, hogy gyors megoldásra van szükség. Az államfő emlékeztetett, hogy 2010 utolsó negyedévében a kormány 2,5 milliárd lejt vont el más ágazatoktól, hogy azt az egészségügyi rendszer által felhalmozott adósságok törlesztésére fordíthassák. Mára azonban újra ismét közel kétmilliárd lejnyi adósság halmozódott fel. Băsescu azt mondta: már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének közelmúltbeli Bukarestbe érkezésekor jelezte, hogy a továbbiakban a kormány nem hajlandó a fejlesztésekre szánt pénzeket egy olyan ágazathoz átirányítani, amely képtelen a reformra. "Beteg az egészségügy" Betegnek nevezte az egészségügyet Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője is, aki a nemzetközi pénzintézet és Románia közötti hitelmegállapodás feltételeiek teljesítését ellenőrizte Bukarestben. Franks hétfőn, a delegáció látogatása végén szintén az egészségügyi reform szükségességéről beszélt, ezt nevezve meg az egyik legfontosabb prioritásként az ország számára. Cseke ugyanakkor még július 13-án azt mondta, az egészségügyi rendszernek további négymilliárd lejre van szüksége. A legnagyobb gondokkal az egészségbiztosító küszködik, a kért összeg háromnegyedét ide kellett volna irányítani. Ennek ellenére a költségvetés-kiegészítés során az egészségügyi tárca csupán 341,2 millió lejt kapott. Ellentétek az egészségbiztosítóval Kormányközeli források szerint egyébként Emil Boc azzal próbálta jobb belátásra bírni Csekét, hogy megígérte: az októberben esedékes újabb költségvetés-kiegészítés során további pénzeket kap az általa vezetett tárca. Cseke azonban felrótta a miniszterelnöknek, hogy nem tárgyaltak vele, a költségvetés kiegészítés során diszkriminációt alkalmaztak az általa vezetett tárcával szemben, a PDL irányította egészségbiztosító javára, akinek vezetőjével viszont konzultáltak a költségvetés-kiegészítés előtt. A megbeszélésen Markó Béla miniszterelnök-helyettes is részt vett, aki megjegyezte: a biztosító „gátlástalanul” költekezik, hatékony ellenőrzés nélkül, azonban mégis az egészségügyi tárcát vonják felelősségre a rendszer rossz pénzügyi helyzete miatt. Mint arról beszámoltunk, Cseke több ízben is kérte, hogy az egészségbiztosítót utalják az általa vezetett tárca irányítása alá, hogy hatékonyabb legyen a pénzek elköltése – ez azonban nem történt meg. Markó Béla szerint Cseke nagyon jó miniszter volt, aki komoly reformot indított el, amely során sikerült elindítani a kórházak decentralizációját és az alacsony hatékonysággal működő közgyógyellátási intézmények bezárását. Az egészségügyi rendszer legnagyobb gondjának azt nevezte, hogy az egészségbiztosító független intézményként működik. Ugyanezt mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is, aki szerint nem létezhet „két egészségügyi minisztérium”, és amíg a biztosító nem kerül a minisztérium irányítása alá, nem lehet megoldani az egészségügyi rendszer problémáit. Emellett létfontosságúnak nevezte a megfelelő pénzügyi támogatást is. Kelemen: 15 napon belül meglesz az utód Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a lemondás hírére közölte: sajnálja ami történt, de megérti Csekét, és köszönetet mondott eddigi munkájáért. Azt is közölte, hogy a szövetség 15 napon belül kijelöli a lemondott miniszter utódját. „Cseke Attila kiváló munkát végzett az egészségügyi minisztériumban. Az elmúlt egy év és hét hónap során, amíg a tárcát irányította, komolyságról és következetességről tett tanúbizonyságot, és olyan reformokat hajtott végre, amilyeneket az elmúlt 11 évben senki” – mondta Kelemen. Cseke a következő 15 napban, utódja kijelöléséig a helyén marad. Roberta Anastase a PDL első alelnöke megerősítette, hogy az utód kijelölése az RMDSZ hatáskörébe tartozik, annak személyéről a koalíción belül egyeztetnek majd. Azt is elmondta, hogy Cseke lemondása egyoldalú lépés volt. Eugen Nicolăescu volt egészségügyi miniszter, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt képviselője szerint véget ért egy cirkusz. Csekének szerinte azért kellett távoznia, mert egyértelmű volt, hogy nem ő, hanem az egészségbiztosító vezetője élvezte az államfő és a miniszterelnök támogatását. Haoonlóan vélekedett a másik ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt is. A jogász végzettségű Cseke 2009 december 18-a óta töltötte be a miniszteri tisztséget, 2007-tl a 2008-as kormányváltásig kormányfőtitkárként tevékenykedett. Korábban a nagyváradi városi közgyűlés tagja is volt, és a Bihar megyei RMDSZ-ben is vezető tisztséget tölt be. Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár) 2011. augusztus 5./vezércikk:/Ami nem ölte meg a minisztert Az összeesküvés-elméletekkel mindig jól ellátott szolgálatos elemzők sem igen tudják mire vélni Cseke lépését, amelyet hol a Borbély László elleni korrupciós vádakkal és a Kelemen Hunorra nehezedő, Verespatakkal kapcsolatos nyomással hoznak összefüggésbe, hol RMDSZ-en belüli csapatmozgásoknak tulajdonítják azt. Valódi politikai bombát robbantott Cseke Attila tegnap, amikor bejelentette lemondását. Az egészségügyi miniszter döntése alaposan meglepte a hazai közvéleményt, amely őszig már nem számított nagyobb szabású eseményre a hazai politika amúgy mindig sűrű berkeiben. Az összeesküvés-elméletekkel mindig jól ellátott szolgálatos elemzők sem igen tudják mire vélni Cseke lépését, amelyet hol a Borbély László elleni korrupciós vádakkal és a Kelemen Hunorra nehezedő, Verespatakkal kapcsolatos nyomással hoznak összefüggésbe, hol RMDSZ-en belüli csapatmozgásoknak tulajdonítják azt, hol pedig magasabb szférákban – a Cotroceni-i „politikai laboratóriumokban” – keresik annak okát. (Ez utóbbi elméletnek annyi alapja mindenképpen van, hogy alig két héttel ezelőtt Băsescu maga szólította fel lemondásra Cseke Attilát – ha nem „békül ki” az egészségbiztosító pénztár saját útját járó vezetőjével.) De lássuk csak, ki is ez a Cseke Attila. Bő másfél évvel ezelőtt meglepetésként hatott a jogász végzettségű Cseke egészségügyi miniszteri kinevezése – ő viszont nem sokat foglalkozott a kétkedőkkel. Hanem hatalmas energiával és ambícióval vetette bele magát abba a munkába, amelyre politikai karrierje addigi legnagyobb kihívásaként tekintett. A fiatal RMDSZ-es politikus – aki a Tăriceanu-kormány főtitkárhelyetteseként került be az országos politikába, majd szenátor lett, mandátuma első évét igen aktív ellenzéki politizálással töltve – miniszterként alig néhány hónap leforgása alatt országos ismertségre tett szert. Már ez sem kis teljesítmény, még akkor sem, ha a román közvélemény általi megítélése általánosságban cseppet sem volt pozitívnak nevezhető. Hírnevét a hamburgertörvény-tervezet „alapozta meg”, amely azonban nem vált valóra. Következtek gyors egymásutánban az igazán „kemény diók”: az RMDSZ-ben is sokat vitatott kórházreform első lépcsőjeként a kórházak átutalása az önkormányzatok hatáskörébe, majd a giuleşti-i szülészeten történt tragédia, Ez volt az egyetlen olyan pont miniszteri mandátumának másfél éve alatt, amikor Cseke Attila láthatóan megingott: a fiatal politikusnak nagy önuralmába és akaraterejébe telhetett elviselni azt az elsősorban lelki terhet, amit a csecsemőhalál okozhatott neki, mint a hazai egészségügy elsőszámú felelősének. Ha akkor lemond, politikai karrierje megtörik ugyan, de a lelki nyomás eltűnik. Nem tette meg, hanem folytatta azt az utat, amely a kváziismeretlenségből az RMDSZ elsőszámú reformerévé léptette elő az – akkor a bérlevágások és egyéb lakossági megszorítások miatt népszerűségének mélypontján levő, általánosan rossz közérzetű – szövetség miniszterét. Következett a kiskórházak felszámolása és az azzal járó elégedetlenségek, vádak, tüntetések. És újabb pontok az ismertségi indexen – nyilván, feketék. Majd a hadviselés az RMDSZ koalíciós társának embere által vezetett egészségbiztosítóval, az eredménytelen harc a szaktárca költségvetéséért, és végül a lemondás. Azt szokás mondani, hogy minden, ami nem öl meg, az megerősít. Ez a bölcsesség fokozottan érvényes Cseke Attilára, aki (legalábbis politikailag) megerősödve került ki ebből a miniszteri mandátumból. Érdekes lesz követni, mihez kezd ezzel az erejével. Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. augusztus 6.Piacfüggő az RMDSZ és a PD-L közti koalíció KolozsváronPéntek délben az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének székházában ülésezett a Megyei Állandó Tanács (MÁT), hogy megvitassa: a jelenlegi körülmények közepette hogyan folytatható a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ közötti koalíció Kolozsváron? Mint ismeretes, Sorin Apostu polgármester bejelentette: kísérleti jelleggel a főtéri parkolóban mozgópiacot létesítenek szombatonként 7 és 15 óra között. A városháza ingyenesen bocsátja az őstermelők részére a főtéri parkolót, mert azok korábban arra panaszkodtak, hogy nincs pénzük megfizetni a városháza által üzemeltetett piacokon a bérleti díjat. Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a MÁT-gyűlés szünetében határozottan kijelentette: amennyiben szombaton megnyitják a mozgópiacot a főtéri parkolóban az RMDSZ felfüggesztettnek tekinti a PD-L-vel kötött városi szintű egyezséget. A két kormánypárt közötti együttműködést megyei és a parlamenti szinten viszont még fenntartják. A PD-L és az RMDSZ közötti megyei együttműködés sorsáról egy későbbi MÁT-gyűlésen dönthetnek. Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke tegnap megbeszélést folytatott a kibővített Megyei Állandó Tanácscsal (MÁT), hogy megvitassák az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt kolozsvári együttműködését. – Természetellenesnek tartom, hogy egy műemlék templom közelében és Magyarország kolozsvári főkonzulátusával szemben mozgópiac működjön. Erre a célra sokkal megfelelőbbnek tartom a Széchenyi téren lévő parkolót, ahol már rendeztek ilyesmit. Amennyiben szombaton reggel 7 órakor megnyílik a mozgópiac a főtéri parkolóban, akkor az RMDSZ felfüggesztettnek tekinti a Demokrata-Liberális Párttal kötött koalíciót városi szinten – nyilatkozta a sajtónak Máté András Levente megyei elnök. Hozzátette: a koalíció városi szintű felbomlása azt jelenti, hogy a városi tanács ülésén az öt RMDSZ-tanácsos úgy szavaz, ahogy akar, tehát nem kell figyelembe venni a PD-L álláspontját. Máté András Levente kitért arra is, hogy a Kolozs megyei tanácsbeli és parlamenti együttműködés még működik, ám személy szerint nehezen fogadná el a demokrata-liberális párti javaslatok megszavazását, ha a PD-L helyi szinten szabotálja az RMDSZ-t. – Ma már többször kerestem telefonon Sorin Apostu polgármestert, ám nem vette fel a telefonját. Az RMDSZ nem kihallgatást kér a polgármestertől, hanem együttműködést – tette hozzá a megyei elnök. Máté kitért arra is, hogy a kolozsvári koalíció esetleges felfüggesztésének semmi köze Cseke Attila volt egészségügyi tárcavezető lemondásához. – Cseke lemondása saját döntése, amelyet tiszteletben kell tartani. Még a kolozsvári koalíció felfüggesztése esetében sem merül fel az RMDSZ-nek a kormányból való távozása. Meg vagyok győződve továbbá arról, hogy László Attila alpolgármestert nem mozdítják el tisztségéből. Türelmes embernek tartom magam, de nem nézem el, ha a koalíciós partner packázik velünk – hangsúlyozta Máté, majd megemlítette a PD-L-nek a kolozsvári magyarságot sértő történéseit: a Iorga-tábla elhelyezését a Mátyás király szoborcsoport előtt, a főtéren júniusban megrendezett Ursus sörfesztivált. Csoma Botond, a kolozsvári városi tanács RMDSZ-es frakcióvezetője is azt hangsúlyozta: ha a koalíció felbomlik, akkor az RMDSZ városi tanácsosai saját belátásuk szerint szavaznak, és nem vesznek részt a tanácsülések előtti szokásos egyeztetésen. Csoma elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a román tanácsosok vagy ellenségesen, vagy értetlenül állnak majd a koalíció felbontása miatti lépéseik előtt. A PD-L és az RMDSZ közötti megyei együttműködés sorsáról egy későbbi MÁT-gyűlésen dönthetnek. NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár). Szabadság (Kolozsvár) 2011. augusztus 8.Derzsi Ákos nem vállalná…Derzsi Ákos RMDSZ-es parlamenti képviselő szombaton közölte: a Szövetségen belül nem hivatalosan őt javasolták az egészségügyi tárca élére, de, amennyiben az ajánlat hivatalossá válik, arra hajlik, hogy elutasítsa azt, mivel az egészségügyi rendszer alulfinanszírozott. „Ha hivatalosan javasolnak a tárca élére, sokkal valószínűbb, hogy elutasítom az ajánlatot, mintsem hogy elfogadjam azt. Az ok: a nem megfelelő körülmények, vagyis az egészségügyi rendszer finanszírozása, amely messze elmarad a szükséges szinttől” – nyilatkozta Derzsi Ákos, akinek a neve a lemondott Cseke Attila egészségügyi miniszter lehetséges utódjaként merült fel a sajtóban. Cseke Attila egészségügyi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy lemond, mert elégedetlen a költségvetés-kiigazításkor a tárcájának juttatott összeggel, melyről megkérdezése nélkül tárgyaltak, és elmondta, mandátuma idején többször nézeteltérésbe került a pénzügyminisztérium képviselőivel. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön a kijelentette: sajnálja Cseke Attila lemondását, megérti őt, és köszöni erőfeszítéseit. Mint mondta, az RMDSZ 15 napon belül nevesíti az új egészségügyi minisztert. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2011. augusztus 11.Tőkés: királycsináló álbuzgalomCseke Attila egészségügyi miniszter váratlan lemondásáról csak az elismerés hangján szólhatunk – fogalmazott tegnapi közleményében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Ezt a pozitív összképet rontja el az az izgatott politikai nyüzsgés, mely a megüresedett miniszteri bársonyszék betöltése körül alakult ki az RMDSZ – kiváltképpen pedig a bihari szervezet – berkeiben. "Szabó Ödön, Lakatos Péter és Biró Rozália »királycsináló« buzgólkodásából a bihari »mezei magyaroknak« és a »beteg« erdélyi választóknak ugyanis önkéntelenül az a – téves – benyomása támadhat, minthogyha az egész román egészségügy fontoskodó RMDSZ-es honfitársaink kezébe volna letéve. A román kormányt formáló magyar buzgalom már-már elfedi előlünk a lényeget, éspedig azt, hogy ami miatt le kellett mondania Cseke miniszter úrnak, az magának az RMDSZ-nek, illetve bármely más bihari vagy erdélyi jelöltünk számára is éppen úgy elfogadhatatlan" – áll többek között a közleményben. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. augusztus 11.Egészségügyi (im)morálA mai román ellenzék sajtója – amely az emberi és szakmai tisztességtől sokszor gyakrabban rugaszkodik el, mint a hatalom holdudvarához tartozó média – fából vaskarikát fabrikált azzal, hogy hirtelen elkezdte a miniszterségről lemondott Cseke Attilát dicsérni és holmi morális piedesztálra emelni. Tette ezt azután, hogy három éven keresztül ott és akkor mocskolta és froclizta az ifjú jogászból lett rutintalan tárcavezetőt, ahol és amikor érte. Nyakába varrták a bukaresti szülészeten kiütött, tragikus kimenetelű tüzet – amiről nem tehetett – éppúgy, mint a megfontolatlan kórházbezárásokat és -összevonásokat – amikről nagyon is tehetett. Most meg dicsérik lemondó bátorságát! Pedig csak a hülye nem látja: az ellenzék csupán annak örül, hogy homokszem került a koalíciós hatalmi gépezetbe. De hiába jubilált az oppozíció, Cseke tüntető visszavonulása csak egy kis vihar a bukaresti biliben. Ám az újabb foltot ejtett az RMDSZ becsületén. Mert ha a szövetség által magas miniszteri pozícióba juttatott politikusa kijelenti: nem vállalhatja azt, hogy semmibe veszi őt a koalíciós partner, átnéz rajta a pénzügyminiszter, statisztának tartja őt az egészségbiztosító pénztár dirije, a kormányfő meg nem áll ki mellette, akkor pártjának le kellene ebből vonni a koalíciós konzekvenciákat. A Cseke-sztori viszont ismét csak azt igazolja, hogy az RMDSZ tényleg csupán díszelgő árvalányhaj a Boc-kormány kalapján. A magyar párt ezt tudomásul veszi, és Cseke helyett simán delegál majd egy újabb palimadarat az egészségügyi minisztérium élére. Aki ugyanúgy fogja felső útmutatásra szorítani a nadrágszíjat, szétcincálni az egészségügyi közellátást, ugyanúgy fogja átsíbolni a pénzesebb praxist a magánszférának, és hajbókolni fog a gyógyszermaffia előtt, össze fog játszani a beszállítókkal – lehetőleg az RMDSZ-vezérekhez közel álló marosvásárhelyi klikkel –, és pitizni fog a nagyobbik kormánypárt által támogatott „palesztin” rohammentő-szolgálatnak, állóháborút folytat majd a háziorvosokkal és kórházi segédszemélyzettel stb. Annak ugyanis kicsi a valószínűsége, hogy a Cseke után maradt kuplerájt akár Ritli doktor, akár más belátható időn belül takaros ispotállyá tudja változtatni. A jelek szerint ez nem is célja a hatalom szekerét minden arculcsapás ellenére hűséges együgyűséggel toló RMDSZ-nek. A pártnak egyedüli törekvése: a következő választásokig a húsos fazék közelében maradni, még akkor is, ha a fazékból Băsescuék már kiettek minden valamire való cubákot, s immár csak a híg lét kavargatja széles arcára fagyott vigyorral Hunor, a kukta… D. L. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. augusztus 12.Egészségügyi (im)morálA mai román ellenzék sajtója – amely az emberi és szakmai tisztességtől sokszor gyakrabban rugaszkodik el, mint a hatalom holdudvarához tartozó média – fából vaskarikát fabrikált azzal, hogy hirtelen elkezdte a miniszterségről lemondott Cseke Attilát dicsérni és holmi morális piedesztálra emelni. Tette ezt azután, hogy három éven keresztül ott és akkor mocskolta és froclizta az ifjú jogászból lett rutintalan tárcavezetőt, ahol és amikor érte. Nyakába varrták a bukaresti szülészeten kiütött, tragikus kimenetelű tüzet – amiről nem tehetett – éppúgy, mint a megfontolatlan kórházbezárásokat és -összevonásokat – amikről nagyon is tehetett. Most meg dicsérik lemondó bátorságát! Pedig csak a hülye nem látja: az ellenzék csupán annak örül, hogy homokszem került a koalíciós hatalmi gépezetbe. De hiába jubilált az oppozíció, Cseke tüntető visszavonulása csak egy kis vihar a bukaresti biliben. Ám az újabb foltot ejtett az RMDSZ becsületén. Mert ha a szövetség által magas miniszteri pozícióba juttatott politikusa kijelenti: nem vállalhatja azt, hogy semmibe veszi őt a koalíciós partner, átnéz rajta a pénzügyminiszter, statisztának tartja őt az egészségbiztosító pénztár dirije, a kormányfő meg nem áll ki mellette, akkor pártjának le kellene ebből vonni a koalíciós konzekvenciákat. A Cseke-sztori viszont ismét csak azt igazolja, hogy az RMDSZ tényleg csupán díszelgő árvalányhaj a Boc-kormány kalapján. A magyar párt ezt tudomásul veszi, és Cseke helyett simán delegál majd egy újabb palimadarat az egészségügyi minisztérium élére. Aki ugyanúgy fogja felső útmutatásra szorítani a nadrágszíjat, szétcincálni az egészségügyi közellátást, ugyanúgy fogja átsíbolni a pénzesebb praxist a magánszférának, és hajbókolni fog a gyógyszermaffia előtt, össze fog játszani a beszállítókkal – lehetőleg az RMDSZ-vezérekhez közel álló marosvásárhelyi klikkel –, és pitizni fog a nagyobbik kormánypárt által támogatott „palesztin” rohammentő-szolgálatnak, állóháborút folytat majd a háziorvosokkal és kórházi segédszemélyzettel stb. Annak ugyanis kicsi a valószínűsége, hogy a Cseke után maradt kuplerájt akár Ritli doktor, akár más belátható időn belül takaros ispotállyá tudja változtatni. A jelek szerint ez nem is célja a hatalom szekerét minden arculcsapás ellenére hűséges együgyűséggel toló RMDSZ-nek. A pártnak egyedüli törekvése: a következő választásokig a húsos fazék közelében maradni, még akkor is, ha a fazékból Băsescuék már kiettek minden valamire való cubákot, s immár csak a híg lét kavargatja széles arcára fagyott vigyorral Hunor, a kukta… D. L. Reggeli Újság (Kolozsvár) 2011. augusztus 12.Biztos(ító)ra megy az RMDSZAz RMDSZ akkor nevezi meg Cseke Attila utódját, ha szeptember elején a kormány sürgősségi rendeletben átutalja az egészségbiztosítási pénztárat az egészségügyi minisztérium fennhatósága alá – közölte tegnap a tárcavezető utódlásának konkrét feltételét Borbély László. Az RMDSZ akkor nevezi meg Cseke Attila utódját, ha szeptember elején a kormány sürgősségi rendeletben átutalja az egészségbiztosítási pénztárat az egészségügyi minisztérium fennhatósága alá – közölte tegnap a tárcavezető utódlásának konkrét feltételét Borbély László. „A minisztérium az RMDSZ-é. Azért nem jelöltünk még másvalakit Cseke Attila helyére, mert az egészségügyi rendszer problémáira nem a tárcavezető személye adja meg a választ. Garanciákat várunk arra, hogy az új miniszterünk már más feltételek mellett dolgozhat” – magyarázta az RMDSZ politikai alelnöke. Borbély szerint álláspontjuk az, hogy az egészségügy nem fog jól működni, ha továbbra is „kétfejű vezetése” lesz a rendszernek, hiszen az egészségbiztosító pénztár a minisztériumtól független intézmény, amely az egészségügy költségvetésének jelentős részét kezeli. Emellett szükség van arra, hogy a kormány az októberi költségvetés-kiigazításkor egészítse ki a minisztérium büdzséjét. Az újságíró felvetésére a politikus azt mondta, garanciának az RMDSZ-nek elég az adott szó is. „Hihetetlennek hangzik, de ebben a koalícióban működik az gentlemen’s agreement intézménye” – tette hozzá. Borbély ugyanakkor spekulációknak nevezte azokat a feltételezéseket, miszerint az RMDSZ szívesen átadná a nagyobbik kormánypártnak az egészségügyi tárcát az EU-s alapok lehívására létrehozandó új minisztériumért cserében. A miniszterelnök még nem adott választ az RMDSZ kéréseire. Emil Boc tegnap Kínába utazott, így a felek várhatóan csak egy hét múlva ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. Mint ismert, Cseke Attila ügyvezető miniszterként augusztus 19-ig vezeti az egészségügyi tárcát. Seres Dénes képviselő korábban lapunkat arról tájékoztatta: nem kizárt, hogy ha 19-ig nem sikerül egyezségre jutni a nagyobbik kormánypárttal, akkor az egészségügy irányítását valamelyik jelenlegi RMDSZ-es miniszter – Kelemen Hunor vagy Borbély László – veszi át. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester, a koalíciós tanács tagja arról tájékoztatta a sajtót: a Demokrata Liberális Párt (PDL) politikusaival folytatott hétfői tárgyalásán az is felmerült, hogy a biztosító vezetését az RMDSZ kapja meg. Az Országos Egészségbiztosító Pénztárát jelenleg Lucian Duţă vezeti, akit a PDL javasolt a tisztségbe. Tőkés: Cseke elöl járt a jó példával Cseke Attila távozását kommentálta tegnap Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Közleménye szerint a miniszter akarva-akaratlanul jó példával járt az RMDSZ-es politikusok előtt, amikor váratlanul lemondott. Úgy fogalmazott: a lemondás által kialakult pozitív összképet azonban rontja a megüresedett miniszteri bársonyszék betöltése körül kialakult izgatott politikai nyüzsgés, amely azt a téves látszatot keltheti, hogy „az egész román egészségügy fontoskodó RMDSZ-es honfitársaink kezébe volna letéve”. Tőkés szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációja, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Chartája és a Verespataki Bányavállalat viszonylatában „méltó volna”, hogyha Markó Béla miniszterelnök-helyettes, valamint Kelemen Hunor és Borbély László pártvezér-miniszterek is követnék Cseke Attila erkölcsi példáját, és lemondanának. Az MPP sajnálja Cseke távozását A háromszéki Gyógyszerész- kamara elnöke ezzel szemben úgy véli: nem volt időszerű Cseke Attila lemondása, mert elkezdte az egészségügy reformját, de nem tudta eredményesen befejezni. Nagy András háromszéki főgyógyszerész, a Magyar Polgári Párt ügyvezető elnöke sajtótájékoztatón kifejtette: a miniszter reformját gátolta, hogy az RMDSZ politikai alkukat kötött, és a PDL erősebbnek bizonyult, így az egészségbiztosítót nem sikerült bevonni a minisztérium ernyője alá, holott ez létfontosságú lett volna. Tájékoztatása szerint a biztosító kezeli az egészségügyi költségvetés nagy részét, 8 milliárd lejből gazdálkodik, ezért Nagy András szerint át kellene világítani az intézményt, és megvizsgálni, hogy milyen „fekete lyukakba” folyik el az egészségügy pénze. A háromszéki MPP-s politikus szerint lekicsinylő gesztus volt, hogy Cseke Attilát nem hívták meg a pénzelosztásra, de úgy véli: az RMDSZ politikusa csak kihasználta az alkalmat, valójában azért mondott le, hogy politikai imázsát mentse, és a következő választásokon újra elindulhasson szenátornak. Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. augusztus 14.Vass Levente inkább polgármester lenneVass Levente neve is felmerült következő egészségügyi miniszterként, ám ő inkább Marosvásárhely polgármesteri székére pályázna. „Felajánlották az egészségügyi miniszteri tisztséget, ezt azonban visszautasítottam, ugyanis számomra Marosvásárhely sokkal fontosabb” – jelentette be Vass Levente, az egészségügyi miniszteri tisztségről nemrég lemondott Cseke Attila tanácsosa. Vass úgy vélte: Cseke Attila jó munkát végzett az egészségügyi tárcánál, ami mindenképp a lakosság javára válik. Korábban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács bejelentette: hajlandó támogatni az RMDSZ-es Vass Leventét a marosvásárhelyi polgármesterválasztáson. Hasonlóképpen vélekedett a Magyar Polgári Párt is. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem oktatója ekkor azt nyilatkozta: attól teszi függővé indulását, hogy támogatja-e mindhárom magyar szervezet őt a megméretkezésen. A Cseke Attila lemondásával üresen maradt miniszteri tisztség betöltésére több személy neve is felmerült az RMDSZ megyei szervezetei részéről, köztük Ritli László nagyváradi orvosé is. A szövetség vezetése még nem közölte, kit javasol majd az egészségügyi tárca vezetőjének. lapszemle.ro Erdély.ma 2011. augusztus 15.Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform állásfoglalásaKelemen Hunor Szövetségi Elnök úr és Kovács Péter Főtitkár úr figyelmébe 1. A Platformok Konzultatív Tanácsa június 24-ki ülésén, az SZKT előtti délután, az RMDSZ csúcsvezetői jelenlétében, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény-szociális–nemzeti elkötelezettségű platform nevében kifejtettük, hogy az egymást váltogató bukaresti kormányokkal immár másfél évtizede, 1996 őszétől cinkosságot vállalt Szövetségünk csúcsvezetése, amelynek tagjait személy szerint felelősség terheli nemcsak „az RMDSZ-miniszterek” gyarlóságaiért, hanem a botladozó kormányok valamennyi baklövéséért, az ország jelenlegi politikai és gazdasági csődhelyzetéért meg az egekig érő korrupcióért. Politikai-erkölcsi felelősségét nem oszthatja meg sem a Szövetség tagságával, sem választóival, még kevésbé a romániai magyar nemzeti közösséggel az RMDSZ csúcsvezetése, ugyanis „kézi vezérlés” jellemzi tevékenységét: döntései antidemokratikusak, önkényesek, amelyeket még az SZKT-val – a kongresszusok közötti legfelső döntéshozó testületünkkel is – minden nemű előzetes konzultáció nélkül, csak utólag hagyat jóvá. Továbbá: bevett gyakorlattá vált Szövetségünkben, hogy a csúcsvezetés válasz nélkül hagyja a tevékenységét minősítő RMDSZ tisztségviselőknek, testületeknek élőszóval, vagy írásban megfogalmazott javaslatait, kritikáit, akárcsak a közvélemény-formáló magyar és román tömegtájékoztatás helytálló bírálatait. Így történik ez évek óta – minden következmény nélkül. 2. Az EMK augusztus 5-én délután telefonüzenet útján értesült KOVÁCS Péter főtitkár úr igényéről: az RMDSZ csúcsvezetése nevében ajánlatot kért platformunktól a funkciójáról lemondott CSEKE Attila egészségügyi(= eü-i) miniszter utódlására. Válaszunkat elküldtük. Visszajelzést azonban máig nem kaptunk. 3. Enyhén szólva: a közelebbi hetekben „kényes” helyzetbe került az RMDSZ: két „miniszterünk” bukott. Az ártatlanabbat: Cseke Attila urat – mint ahogyan szokásos – Markó Béla meg Kelemen Hunor úr cserbenhagyta, mennie kellett. A másik: a „neptuni és verespataki” előnevet kiérdemlő, nepotizmusáról is elhíresült BORBÉLY László környezetvédelmi miniszter pedig, akinek politikai-közéleti nimbuszát évek óta nyilvánosan és alaposan megtépázta a média, most pedig az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), továbbra is bársonyszékében maradt. Sőt, legújabban környezetvédelmi szakembernek képzelve magát: a svédországi ciános technológiát „szakérti”. Természetesen, BORBÉLY László urat is megilleti – mint bárkit – az ártatlanság vélelme – egészen az ellene, a családtagjai és a bizalmi emberei ellen folyó kivizsgálások lezárulásáig –, de addig aligha láthatja el „a nép szolgája” (latinul minister = szolga) feladatkörét. 4. Az EMK szerint Szövetségünk csúcsvezetésnek mindenek előtt haladéktalanul vissza kellene hívnia a környezetvédelmi miniszteri posztról BORBÉLY László urat, és helyébe egy olyan személyt: környezet- védelmi szakembert kellene jelölnie, aki nem ciánoztatná el Verespatakot, aki tekintetbe venné a szaktudósok meg az anyaországunk vonatkozó igényét, és aki egyáltalán nem (vagy legalább részben nem) közpénzből kívánná fásítani az utóbbi két évtizedben letarolt hegyeinket, hanem mindazok vagyonának megcsapolása révén, akik természeti környezetünk pusztításában, így erdeink barbár letarolásában a fővétkesek. 5. Véleményünk szerint a Kulturális Minisztérium és az Országos Régészeti Bizottság botrányos „az aranyos históriája”; a korrupciós vádak körüli „paktum-titkosítások” föloldása; a lemondott eü-i miniszterünk tevékenységének mélyreható, széleskörű elemzése sokkal fontosabb és sürgősebb feladata az RMDSZ csúcsvezetésének, mint a kódoltan deficites eü-i tárca azonnali betöltése. Sem az RMDSZ, sem a romániai magyar nemzeti közösség nem veheti magára az ország egészének közvéleménye előtt, mint „a bozgorok történelmi vétkét” a Verespatak ciánozása minisztereink által történő jóváhagyásának és erdeink pusztításának bűnét! Szomorú tény, hogy csúcsvezetésünk lejáratta nemzeti közösségünk egészének jóhírét a hazai és külföldi közvélemény előtt. A Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívüli ülésének haladéktalan összehívására van szükség! 6. Számos orvos-ismerősünkkel, barátunkkal is konzultálva az a vélemény körvonalazódott, hogy nem célszerű, ha Szövetségünk csúcsvezetése az egészségügyi miniszter jelölésével kezdené másik „házi feladatának” megoldását. Mert hiszen az eü-i tárca jelenlegi csődjének tényleges oka legkevésbé sem a pénzügy- meg az eü-i miniszter személyi konfliktusa, netán összeférhetetlensége, tehát nem CSEKE Attila miniszter személyi alkalmatlansága. A gondok csupán miniszteri személycserével, bárki is legyen a jelölt, nem oldódnak meg, különösen nem a mai gazdasági, politikai helyzetben. Véleményem szerint többféle megoldás kívánatos és lehetséges. a/ Az RMDSZ-re rálőcsölt eü-i tárcát el kellene cserélni egy másikra, hiszen aligha megoldhatók az ország eü-i gondjai rövid távon. b/ Ha a minisztériumok cseréjét semmiképpen sem lehet elérni, bárki legyen Szövetségünk új eü-i miniszter-jelöltje, mindenek előtt a kormánytól szabad kezet kell kapnia a minisztériumi felső vezetés haladéktalan kicserélésére. Ez a garnitúra több rendben bebizonyította alkalmatlanságát. A levitézlett tanácsadói, államtitkári gárdának kicserélése és jelenleg a Demokrata Liberális Párt (PDL) által vezetett Országos Egészségbiztosítási Pénztár szénájának előzetes rendbe ttétele nélkül semmiképpen sem szabad újabb magyar közéleti embert bedobni a hazai eü. oroszlánketrecébe. Mivel a megoldandó konfliktushelyzet nem személyi-, sőt nem is CSAK pekuniális-, hanem intézményi-, szakmai-, illetve politikai-, sőt részben etnikai jellegű, tényleges javulás csak valamennyi tényező többlépcsős megszüntetése révén lehetséges. c/ Az RMDSZ csúcsvezetésének mindenek előtt a marosvásárhelyi orvosegyetem magyar szakembereivel kellene konzultálnia mindezekről az eü-i gondokról. Nem „a politikusok”, hanem a magasan képzett szakemberek kompetensek a jövő minisztere, továbbá a szaktanácsosok kijelölésére is! Szövetségünk döntéshozó testületeinek végre tudomásul kellene venniük, hogy a kormányzati tisztségek betöltéséhez mindenek előtt szükséges a jelöltek megfelelő szakmai felkészültsége meg erkölcsi, politikai feddhetetlensége és nem utolsó sorban a nemzeti közösségünkhöz való hűsége. A kormányzati tisztségek nem lehetnek a csúcsvezetéshez hűséges személyek hitbizomány-jellegű kiváltságai. 7. Továbbá: a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szövetségének felelős kormánytényezőként, a jelenlegi kormányzati válságot föl kellene használnia a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar professzorai és diáksága jogos törekvései támogatására. Ideje lenne végre fölszámolni az ország egyetlen magyar nyelvű orvosképzést biztosító egyetemén az 1990 első hónapjaitól máig uralkodó abnormális etnikai viszonyokat, ily módon is küzdve az ország társadalmának demokratikus fejlődéséért. Az EMK több ízben fölhívta csúcsvezetésünk és a nyilvánosság figyelmét – legutóbb Szövetségségünk nagyváradi kongresszusán – a vasgárdista „Nouă Dreaptă” szervezetnek, a hatalom cinkos közönye közepette tartott, provokatív demonstrációira még a székelyföldi települések utcáin is. Visszhangtalanul. Holott „a demokrata” Szövetségünknek alapvető kötelessége lenne határozott és egyértelmű állásfoglalással elérni a szülőföldünkön garázdálkodó minden xenofób, sovén közéleti szereplő és szerveződés megfékezését. Úgy vélem, nem „effajta sokszínűség” jegyében született az Európai Unió jelszava: Egység a sokszínűségben! 8. Úgy tűnik, Szövetségünk csúcsvezetése teljesen megfeledkezett a nemzeti közösségünk jövőjéről, megmaradásunk alapfeltételeiről, így az ún. Gross-jelentés alapján 1334/2003. számmal azév június 24-i EU Közgyűlési Határozatról. A múlt hónapban kitört marosvásárhelyi felvételi-vizsga botrány újra figyelmezteti a kormányzati pozíciókat elvállaló RMDSZ politikusokat alapvető demokratikus szabadságjogunk: belső önrendelkezésünk újabb csorbítására, a romániai magyar nemzeti közösség szülőföldjén való egyenjogúsításának nyilvánvaló hiányára, Erdély teljes elrománosításának veszélyére! Felsőfokú anyanyelvi oktatásunk esélyegyenlőségének biztosítása végett a MOGYÉ-n és a többi – „multi-kulturális” címkével büszkélkedő – erdélyi egyetemen olyan EU-konform egyetemi charták haladéktalan kialakítására van szükség, amelyek biztosítanák etnikumunk egésze számára a felsőfokú magyar nyelvű oktatást. Ez nem a „magyar medikusok belügye”, mint ahogyan nem volt az „a hodákiak látogatása” sem Vásárhelyen! A Magyar Orvos- és Gyógyszerész-képzésért Egyesület és a Bolyai Kezdeményező Bizottság által a történelmi egyházaink szolidaritásával szervezett, f. hó 11-én, a marosvásárhelyi vártemplomban megtartott ökumenikus imaest fölhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét is a MOGYÉ-n kialakult helyzetre: a magyar felvételiző medikusjelöltek negatív diszkriminációjára, az önálló magyar főtanszakok hiányára, továbbá arra, hogy az új Egyetemi Charta elfogadásakor az intézmény jelenlegi vezetése semmibe vette a közelmúltban érvénybe lépett romániai Tanügyi Törvényt. Újra sérültek elemi szabadságjogaink. A kialakult helyzetet jellemzi, hogy a város Polgármesteri Hivatala – ugyancsak semmibe véve az érvényes jogi szabályozást – megtiltotta az etnikai diszkriminálásunk ellen tiltakozó ökumenikus kezdeményezők utcai fölvonulását, továbbá hogy az imaest részvevőinek megfélemlítése végett rendőröket és csendőröket vezényelt a vártemplom köré a rendezvény idejére. Az imaesten Szövetségünk csúcsvezetése nem képviseltette magát. 9. Halaszthatatlan kormányzati feladat a közeledő tanévkezdés előtt a Sapientia Magyar Tudományegyetem akkreditálásának biztosítása is. A teljes körű és autonóm romániai magyar iskolarendszer keretében a magyar egyetemi oktatás visszaállítása két évtizedes politikai mulasztásunk! Ennek a történelmi jelentőségű adósságunknak törlesztésére most (a kormányválság alatt + Schengen előtt!) megnyílt a lehetőség. Az RMDSZ csúcsvezetése tovább nem halogathatja az – anyaországunk kormányzatával összehangolt – céltudatos küzdelem elkezdését a magyar tanítási nyelvű, teljes körű, állami felsőoktatási intézményrendszerünk megteremtése érdekében. 10. Ha nem sikerül elcserélni az eü-tárcát, dr. VASS Levente szakorvost, a MOGYE oktatóját jelölné platformunk az eü-i tárca élére, amint egy héttel ezelőtt hivatalosan már közöltünk az RMDSZ csúcsvezetésével. VASS Levente határozott, dinamikus személyiség, és mivel nem „az átkosban” szocializálódott: életkora is megóvta a „neptuni”, valamint „verespataki” etc. kalandoktól. Etnikai jogaink melletti nyílt állásfoglalással vett részt a vártemplombeli imaesten. Miniszteri jelölése mellett szól, hogy már szerzett tapasztalatot a bukaresti eü-i dzsungelben zajló küszködésben, mint CSEKE Attila miniszter szaktanácsadója. SZKT-tag és a marosvásárhelyi magyar polgármester-jelöltek között szerepel. Szerintünk azonban kár lenne a polgármester-választási vakvágányra állítani, hiszen a románok támogatása nélkül a kb.35 %-nyi magyar választó eleve nem versenyképes Marosvásárhelyen. VASS Levente politikai tisztánlátására vall, hogy az általunk évek óta folyamatosan követelt erdélyi magyar politikai közéleti akcióegység híveként nyilatkozott idén, Tusványoson: „Előre kell látni és kigondolni néhány lépést. Nem elegendő, hogy csak a választásokig fogjunk össze, hanem ez az összefogás hosszú távra kell szóljon, tovább kell lendíteni és gondolni az elkövetkezendő néhány évtizedre is.” 2011.augusztus14. Katona Ádám az EMK elnöke. Erdély.ma 2011. augusztus 16.EMI-tábor: Magyar polgármestert VásárhelynekMarosvásárhely polgármesteri széke több, mint egy székely nagyváros elöljárói pozíciója, az a székelyföldi autonómia megteremtésének is kulcsa – hangzott el azon a beszélgetésen, amelynek során a közös jelöltállításról már közel fél éve egyeztető helyi politikai szereplők ültek egy asztalhoz. Az előadók sorában – az MPP tábori bojkottja miatt – nem foglalt helyet László György, a párt Maros megyei elnöke, ám a közönség soraiból többször is hozzászólva mégis elmondta véleményét. Így Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester, aki az egyetlen RMDSZ-es politikusként kapott meghívást az EMI-táborba (hogy eljött, és állta a sokszor éles, személyeskedéstől sem mentes megjegyzéseket, még a politikai riválisok is megköszönték neki), és Jakab István megyei EMNT-elnök, a korábbi egyeztetések egyik szereplője ült asztalhoz. A témától sokszor elkanyarodó vitából az nem derült ki, hogy lesz-e közös jelöltje a három szervezetnek. Mindenki elismerte, hogy Marosvásárhely „visszahódítása" tizenkét év után stratégiai kérdés, és erre pedig közös magyar jelölt nélkül semmi esély, de az összefogás tartalmi szempontjait, illetve gyakorlati megvalósítását merőben másképpen látják a felek. Az RMDSZ ragaszkodik belső jelöltállítási szabályzatához, Csegzi szerint is csak ebben az esetben legitim, illetve esélyes egy jelölt. Elismerte ugyan, hogy sokszor a felső vezetés véleménye a döntő – a helyi politikusok sokkal könnyebben dűlőre tudnának jutni –, de azt is fontosnak tartotta – és ezt fel is rótta tárgyalópartnereinek –, hogy ne a jelölt személye legyen az elsődleges, hiszen nem csak magyar, de megfelelő polgármester kellene a székely „fővárosnak". Az EMNT és az MPP képviselője ezzel szemben az elmúlt időszak sikertelenségeire utalva elvárja, hogy az RMDSZ változtasson eddigi, sokszor megalkuvó, de főleg lekezelő módszerein, helyezze a közös ügyet pártérdekei elé, és nagyon sürgősen nevezzék meg a közös jelöltet. Hiszen nem csak a fogyó magyarság (hivatalos statisztika szerint a magyarok aránya már 46 százalék körüli), hanem a romló életkörülmények, a passzivitás, a közügyektől való elfordulás is „választási tényező". Jakab István úgy vélte, öthavi eredménytelen tárgyalás után rákényszerültek a lépésre, ezért nevesítették múlt héten jelöltjüket, Vass Leventét, aki ráadásul RMDSZ-közeli politikus (Cseke Attila volt miniszter tanácsosaként dolgozott). László György a tárgyalások elején leszögezett szempontra emlékeztetett, miszerint a közös jelöltnek párton kívülinek kell lennie, szerinte ezért korántsem közeledtek az álláspontok, így ilyen körülmények között az MPP egy időre felfüggeszti részvételét a kerekasztal-beszélgetéseken. A közös jelöltállításról a vita tehát még nem zárult le, s bár a felszólalókkal együtt a helyi politikai szereplők is hangsúlyozták, hogy csakis így lehet ismét magyar polgármestere Marosvásárhelynek, egyelőre nem tudni, lesz-e megállapodás. Ferencz Csaba. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. augusztus 18.Költséghatékonyságra törekszik az egészségügyi miniszterA kórházak költséghatékonnyá té- tele az egyik fő célja az új egészségügyi miniszternek, aki ma vette át miniszteri hivatalát. Ritli Lászlót a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javasolta az egészségügyi tárca élére, mivel a hónap elején lemondott tisztségéről Cseke Attila. Az RMDSZ által javasolt tárcavezetőt Emil Boc román miniszterelnök elfogadta, így a kinevezéséről szóló elnöki rendeletet Traian Băsescu államfő is aláírta. A miniszter letette az esküt az államfő előtt, aki néhány „intelmet" is megfogalmazott az új tárcavezető számára. Băsescu reményét fejezte ki, hogy Ritli, elődjével ellentétben megérti majd, hogy nem lehet jelentős mértékben növelni az egészségügy finanszírozását addig, amíg nem zárják el azokat a csapokat, amelyeken „elfolyik" a pénz. Băsescu a rendszerben történő pazarlásra utalt ezzel. Cseke ugyanis augusztus elején azért mondott le, mert költségvetés-kiigazításkor nem kapott az egészségügy annyi pénzt, amennyit remélt volna. Ritli csütörtökön egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy folytatni akarja a Cseke által elkezdett egészségügyi reformokat, amelyek – mint mondta – hasznosak voltak. A miniszter szerint a rendszerben történő pazarlást – amire utalt Băsescu is – a kórházak költséghatékonnyá tételével lehet megoldani úgy, hogy javítani kell az intézmények irányításán és felügyeletén. A miniszter kifejezte reményét, hogy az országos egészségbiztosító pénztárral ezentúl hatékonyabb lesz a tárca együttműködése. Arra utalt ezzel, hogy a román kormánykoalícióban olyan döntés született, amely szerint az önállóan működő biztosító tevékenységét ezentúl a minisztérium koordinálja. Korábban a biztosító teljesen önállóan működött, a minisztérium az ágazat költségvetésének alig 15 százalékát kezelte, a többi pénz elosztásáról a biztosító döntött. Az egészségügy alulfinanszírozottsága mellett a lemondott miniszternek a rendszer „kétfejűsége" volt a másik fő kifogása. Kiderült azonban, hogy „a minisztériumi koordináció" mellett a biztosító továbbra is önálló intézmény marad, vezetőjét ezentúl is a miniszterelnök nevezi ki. A România liberă című napilap szerint a koalícióban elért kompromisszum nem változtat a lényegi kérdéseken, hiszen a minisztérium határoz továbbra is az egészségügyben a közpolitikákról, de a biztosító osztja szét a pénzt a családorvosoknak, a kórházaknak, a járóbeteg-rendelőknek és a laboratóriumoknak. Az RMDSZ azonban azt az ígéretet kapta, hogy az őszi költségvetés-kiigazításkor több pénz jut majd az egészségügyre. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke is hangsúlyozta: a kormány 2012-2014-re vonatkozó költségvetési stratégiája is több pénzt irányoz elő az ágazatnak. MTI. Erdély.ma 2011. augusztus 18.Visszakerült, de mégsem (Ritli László a miniszterjelölt, döntöttek az egészségbiztosítóról)Cseke Attila lemondását követően az RMDSZ Ritli Lászlót, a nagyváradi Gavril Curteanu Városi Kórház igazgatóját javasolja az egészségügyi minisztérium élére. Tegnap kiadott közleményében a szövetség azt is bejelenti, hogy sikerült megegyezni a DLP-vel, a továbbiakban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kormány alárendeltségéből visszatér a szaktárcához, így az egészségügyi közpolitikát egy intézményen belül, egységesen lehet megvalósítani. Vezetőjét azonban továbbra is a kormányfő nevezi ki, és a pénzelosztásról sem rendelkezhet a miniszter. Autonóm intézmény marad Az RMDSZ-szel kötött megállapodás értelmében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) autonóm marad, továbbra is fő hitelutalványozó, vezetőjét pedig a miniszterelnök nevezi ki, de elismerik az egészségügyi miniszter hatalmát a közpolitikák gyakorlatba ültetésében – nyilatkozta tegnap Sever Voinescu, a DLP szóvivője, aki szerint az OEP megőrzi működési önállóságát, de ezzel a képlettel "el lehet kerülni az olyan nemkívánatos zárlatok kialakulását, amilyenek, sajnos, nemrég történtek". Lucian Duţă, az OEP elnöke nem kívánta kommentálni "az RMDSZ közleményét", amíg nem lát hivatalos dokumentumot arról, hogy mi változik. Az egészségbiztosítási pénztárt 1999-ben hozták létre, akkor az egészségügyi minisztérium alárendeltségébe tartozott. 2006-ban a 95-ös törvény alapján autonómmá vált, és a kormány irányítása alá került. Cseke Attila már egy éve kérte, hogy helyezzék ismét a tárcához, mert "a minisztérium felel az országos egészségpolitikáért, de a pénzügyi eszközök az OEP kezében vannak". Cseke elképzelése szerint a pénztár elnöke minisztériumi államtitkárként dolgozott volna. A parlament is ellenőrizhetné Az országos egészségbiztosítót a parlamentnek kellene alárendelni, amely átlátható és demokratikus módon biztosítaná az intézmény működését – véli Victor Ponta SZDP-elnök, aki szerint "csupán így lehetünk biztosak abban, hogy mindennemű visszaélést nyilvános módon kivizsgálhatunk és ellenőrizhetünk". Egyelőre azonban azt is eredménynek és az RMDSZ dicséretes tettének tartja, hogy "sikerült a pénztárat kiszabadítania a DLP-közeli maffiózók kezéből". A reform folytatódik Az RMDSZ ismételten megköszönte Cseke Attilának egészségügyi miniszterként folytatott tevékenységét, kiváltképpen az általa elkezdett reformokat, amelyeket "mindenképpen folytatni kell". Ez egyébként Ritlinek is eltökélt szándéka: mint mondta, ő támogatta Cseke Attilát, mert elégedett volt sok intézkedésével, különösképpen azokkal, amelyek a rendszer decentralizálását, a döntéshozatal helyi szintre utalását célozták. "Klinikai orvosként naponta találkozom a betegekkel, ezért nagyon jól tudom, mit kell tenni az egészségügyi rendszert alkotó tényezők láncolatának másik végén" – jelentette ki. Kinevezése esetén fontos feladatának tartja, hogy megpróbáljon javítani az egészségügyi rendszer finanszírozásán, "természetesen a többi politikai tényezővel együtt, mert ez politikai döntés függvénye". Ritli László 1948-ban született Nagyváradon, és Temesváron végezte el az orvosi egyetemet. A hetvenes és a nyolcvanas években a vaskohsziklási városi kórházat irányította, illetve ellenőrként dolgozott a Bihar megyei egészségügyi igazgatóságon. 1990-ben kinevezték a nagyváradi gyermekkórház igazgatóhelyettesévé, 1997 és 2009 között pedig a Bihar megyei egészségügyi igazgatóságot irányította. A pediátria, az onkológia és a hematológia területén szaktekintélynek számító orvos a Nagyváradi Egyetem orvostudományi karán tanít, 2010 óta pedig a nagyváradi városi kórház orvos igazgatója. A tárca átvételével kapcsolatos részletek megbeszélésére tegnap este már Bukarestbe utazott Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. augusztus 18.Ritli László lett az új egészségügyi miniszterCseke Attila lemondását követően a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ritli Lászlót, a Nagyváradi Gavril Curteanu Városi Kórház igazgatóját javasolta az Egészségügyi Minisztérium élére. Ritli László 1948-ban Nagyváradon született, Temesváron végezte el az orvosi egyetemet, majd a hetvenes és a nyolcvanas években a Vaskohsziklási Városi Kórházat irányította, illetve ellenőrként dolgozott a Bihar Megyei Egészségügyi Igazgatóságon. 1990-ben kinevezték a Nagyváradi Gyermekkórház igazgatóhelyettesévé, 1997 és 2009 között a Bihar Megyei Egészségügyi Igazgatóságot irányította. A pediátria, az onkológia és a hematológia területén szaktekintélynek számító orvos a Nagyváradi Egyetem Orvostudományi Karán tanít, 2010 óta a Nagyváradi Városi Kórház orvos igazgatója. A Demokrata Liberális Párttal folytatott koalíciós egyeztetések során a felek megegyeztek abban, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tevékenységét az egészségügyi tárca koordinálja, így az egészségügyi közpolitikát egy intézményen belül, egységesen lehet megvalósítani. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség köszönetet mond Cseke Attilának egészségügyi miniszterként folytatott tevékenységéért, kiváltképpen az általa elkezdett reformokért, amelyeket – a Szövetség álláspontja szerint – mindenképpen folytatni kell. Ritli László egészségügyi miniszterré való kinevezését lapzártánk előtti hír szerint Traian Băsescu államelnök aláírta, s őt tegnap késő este be is iktatták tisztségébe. (RMDSZ-közlemény) Nyugati Jelen (Arad) 2011. augusztus 23.Cseke Attila: nehezebb volt, mint gondoltamA kórházrendszer decentralizálását tartja legnagyobb eredményének Cseke Attila leköszönő egészségügyi miniszter. Az alig több, mint két héttel ezelőtt lemondott tárcavezető tegnap otthon, Nagyváradon tartott sajtótájékoztatón vonta meg húsz hónapos mandátumának mérlegét. Hatalmas kihívás és rendkívüli tapasztalat volt az egészségügyi minisztérium vezetése, fogalmazott a szenátori mandátumát folytató, Bihar megyei születésű RMDSZ-es politikus. Mint elmondta, a feladat még annál is nehezebbnek bizonyult, mint amilyennek elképzelte, pedig eleve nem számított semmi jóra. Nem ismerte azonban konkrétan azokat a nehézségeket, amelyek a romániai egészségügyi rendszer fejlődésének útját állják. „Fő célom az volt, hogy megmozduljon a rendszer, akár radikális reformokkal, amelyek nem tetszenek mindenkinek” – jelentette ki. Cseke Attila szerint bármennyire is vitatott volt a szisztéma gyökeres újraszervezése, nagy szükség volt rá, és mára az intézkedés eredményei is megmutatkoznak. Egyértelműen a legfontosabb eredménynek tartja azt, hogy az ország kórházainak 87 százalékát, 370 egészségügyi intézményt az önkormányzatok hatáskörébe ruházott át, ez ugyanis szerinte segített a helyhatóságok hozzáállását pozitív irányba megváltoztatni. „Megmutattuk, hogy meg lehet tenni egy ekkora lépést nem egészen hat hónappal a miniszter beiktatása után” – mondta. Eredményként említette még az ügyeleti központok el- és újraindítását, a betegszabadságok szigorúbb ellenőrzésének bevezetését és 3200 egészségügyi állás felszabadítását, amely a blokkolt közalkalmazotti munkahelyek korában levegővételhez juttatta a romániai kórházakat. Nagy hangsúlyt fektetett a sürgősségi ellátás minőségének javítására, részletezte Cseke Attila, példaként említve a már átadott konstancai és bukaresti, az épülő másik bukaresti, illetve az októberben átadásra kerülő marosvásárhelyi és szatmárnémeti, vadonatúj sürgősségi osztályokat. Hasznosak azok a keretszerződések is, amelyeket 1500 mentőautó, illetve 2–6 mentőhelikopter vásárlására kötöttek négy évre. Az országban jelenleg három állami fenntartású mentőhelikopter működik: egy Jászvásár környékén – ez a belügyminisztérium tulajdona –, kettő pedig Bukarest, illetve Marosvásárhely környékén szolgál, az egészségügyi tárca irányítása alatt. Két új egészségügyi kormányprogramot említett komoly eredményként a leköszönt miniszter: a miokardikus infarktus kezelésére, illetve a mesterséges megtermékenyítésre irányulót. Előbbi azért is hatalmas sikernek mondható, mert kevesebb mint felére, 13 százalékról 5,5 százalékra csökkentette ennek az akut betegségnek a halálozási arányát. Kidolgozás alatt áll jelenleg az egészségügyi alapcsomag, illetve a rendszer informatizálása – a már megtervezett egészségügyi kártya bevezetése Cseke utódjának, Ritli Lászlónak a feladata lesz. „A reformokat folytatni kell” – jelentette ki a bihari politikus. Cseke Attila a tavalyi év során összesen mintegy tízszer annyi pénzzel támogatta a bihari kórházakat, mint elődei, és azt ígéri, szenátorként továbbra is támogatja majd a romániai egészségügyet. Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár) 2011. augusztus 29.Borbély László: Verespatakkal csak óvatosanA Zágoni Napok egyik kiemelkedő eseményén, Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó egykori vezetője, az RMDSZ első szövetségi elnöke szobrának avatásán Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter is részt vett. Ebből az alkalomból néhány kérdést intézett a Székely Hírmondó a szaktárca-vezetőhöz, aki egyben az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti. – A verespataki beruházás környezetvédelmi engedélyezése jelen pillanatban is több vitát szül. Mi a szaktárca álláspontja ebben a kérdésben, illetve mi a helyzet jelenleg? – Fenntartom ugyanazt az álláspontomat, amit a minisztérium átvételekor megfogalmaztam, azaz nem fogunk javasolni semmilyen jellegű kormányhatározatot a kabinetnek ebben az ügyben, amíg nem győződtünk meg arról, hogy a készülő beruházás egyáltalán nem károsítja a környezetet. A magyar kormány elküldte a maga sommás véleményét, hogy nem értenek egyet vele, ami megegyezik a 2005–2007 között történt meghallgatások során bemutatott hatástanulmányban szereplőkkel. Mi tudomásul vettük a magyar fél véleményét, de a procedúra folytatódik a nemzetközi egyezményekben előírtak szerint. Kértem a beruházótól, hogy tovább csökkentse a felhasználandó ciánmennyiséget, hiszen ez érdekel mindenkit, hogy amikor a zagytározóba kerül a cián, ha Isten őrizz, valami történik, mint például 2000-ben, az a víz ne legyen ártalmas a környező folyókra. Ezt a garanciát kérem azoktól is, akik most ezt vizsgálják a technikai bizottságban. Egyébként az Egyesült Államokban a ciánkoncentráció maximális értéke 50 egység lehet, az EU-ban 10, míg a beruházó 5-öt javasolt, és én kértem, hogy ezt is csökkentsék. Ez még a jövő zenéje, meggyőződésem, hogy még hónapokig el fog tartani a vizsgálat, a hatástanulmány elkészülte. Ennek függvényében meglátjuk, hogy megvalósul-e majd a beruházás. – Egy másik égető politikai kérdés Marosvásárhely magyar polgármesterjelöltjének ügye. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Vass Levente orvost, Cseke Attila volt egészségügyi miniszter tanácsosát jelölte. Mi az RMDSZ álláspontja? – Eddig is láttam, hogy egyértelmű az igény a közös jelöltre, és meggyőződésem, hogy ezt meg is tudjuk valósítani. Persze vannak bizonyos procedúrák a városi szervezetnél, amelyeken végig kell menni, ezeket várhatóan az eljövendő két hétben lebonyolítjuk. Ezt követően egy megfelelő üzenetet kell megfogalmazni a marosvásárhelyi magyarság számára, hogy igenis van egy közös jelölt. És itt nem csak a városról beszélünk, hanem a megyei tanácselnöki tisztségről is, hiszen utóbbi személyéről is konszenzust akarunk kialakítani. Elmondhatom, hogy Vass Levente támogatása is elfogadható számunkra, míg a megyei testület esetében a jelenlegi elnök, Lokodi Edit Emőke személyével kapcsolatosan szeretnénk megegyezésre jutni a többi magyar képviseleti szervezettel. – Hogyan látja, mekkora eséllyel indulhat egy magyar jelölt a polgármesteri tisztségért Marosvásárhelyen? – Nem könnyű feladat, hiszen, mint láttuk 2008-ban is, a jelenlegi polgármester minden eszközt felhasznál egészen addig terjedően, hogy meggyőződésem szerint nem volt tisztességes az akkori választás. Nagyon oda kell figyelnünk, de remélem, hogy a marosvásárhelyiek 12 év alatt rájöttek, hogy ez a polgármester nem képes méltóan képviselni sem a románság, sem a magyarság érdekeit. Nagy Demeter István Székely Hírmondó. Erdély.ma 2011. szeptember 5.Két lemondás tanulságaGesztusaikkal mindketten a méltánytalan koalíciós státus és a hatalmi arrogancia ellen tiltakoztak. Egy hónapon belül az RMDSZ két magas rangú tisztségviselője adta be a lemondását: Cseke Attila egészségügyi miniszter és Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos. A két eset között néhány különbség és több hasonlóság is van. Míg Cseke Attila a szövetség fegyelmezett tisztségviselője volt és messzemenően élvezte a szervezet politikai támogatását, még akkor is, amikor megvált tisztségétől, addig Eckstein már régóta kilóg az RMDSZ main stream-jéből, a „fősodorból”, sőt amikor megpályázta a szövetségi elnöki tisztséget, nem is tagadta, hogy alternatívát kíván nyújtani a Szövetség vezetésének politikai gyakorlatával szemben. A változás szükségességére és igényére, a belső pluralizmus megerősítésére építette kampányát, amely – figyelembe véve az erőviszonyokat – szép eredményt hozott a számára. (Ez még akkor is igaz, ha a volt szenátor az utolsó pillanatban közvetve értékes segítséget kapott a fideszes Peltzné Gáll Ildikótól, aki szerencsétlen beszédével lemosta a pályáról saját kegyeltjét, így a Kelemen-ellenes szavazatok zömét Eckstein gyűjthette be.) Ami a hasonlóságokat illeti, Cseke és Eckstein is megerősödve távozott tisztségéből. Cseke példát mutatott abból, hogy van határ, amelyen túl a vezető kormánypárt diktátumait már nem lehet elfogadni, s ezáltal nemcsak a saját, de az RMDSZ imidzsét is pallérozta, miközben az RMDSZ-t már a román kommentátorok is mind gyakrabban vádolják azzal, hogy a hatalom megtartásáért bármilyen árat hajlandó megfizetni. Eckstein lemondása még hatásosabb gesztusa ugyanannak a politikai üzenetnek. A kolozsvári politikust övező gyanakvás, hogy az államfő iránti lojalitása erősebb a szövetség érdekeinek képviseleténél, egyszerre elpárolgott a verespataki beruházás elleni következetes kiállása nyomán. Ezzel a politikai tőkével a háta mögött Ecksteinnek minden esélye megvan arra, hogy polarizálja az RMDSZ ama köreit, amelyek valamilyen okból elégedetlenek a Kelemen Hunor fémjelezte vezetéssel. Ráadásul úgy tűnik, hogy a main stream egyelőre nem tudja kezelni Eckstein lemondását. Miközben Kelemen Hunor sajnálatosnak, de érthetőnek minősítette Cseke távozását, akit továbbra is támogatásáról biztosított, nem kívánta kommentálni a volt tanácsos döntését, mondván, hogy az csak az államfőre és Ecksteinre tartozik. Ezzel az RMDSZ vezetője gyakorlatilag elhatárolódott saját politikusától, aki pedig nem egy álláshirdetésre jelentkezve kapott megbízatást Cotroceni-ben, hanem azért, mert az RMDSZ őt delegálta a fontos tisztségbe. Kelemen tehát nem többet és nem kevesebbet mondott, mint azt, hogy nem tekinti Ecksteint az RMDSZ emberének. Ez a véleménye egyébként egybecseng azzal, amit nemrég ki is mondott, nevezetesen, hogy „Eckstein úrnak el kellene döntenie, hogy tagja-e az RMDSZ-nek, vagy elhatárolódik az elnöktől. (Értsd: a szövetségi elnöktől – a szerk. megj.) Ha elhatárolódik, akkor szabad az út, nyugodtan mehet, ahova akar.” Ezzel a magatartásával Kelemen saját magát gyengíti, s legitimálja az ecksteini alternatívát azáltal, hogy tagadja a Szövetség belső pluralizmusát. Pedig hát választási kampány(ok) közeledtével, amikor alighanem két másik magyar párt is fenekedik majd a magyar szavazatokra, a Szövetségen belüli kritikus hangok elhallgattatása vagy ajtók mutogatása nem engedhető meg. Cseke és Eckstein lemondása között azonban a legfontosabb hasonlóság az, hogy gesztusaikkal mindketten a méltánytalan koalíciós státus és a hatalmi arrogancia ellen tiltakoztak. Az első esetben a PDL, amelyiknek kizárólagos éceszgébere Traian Băsescu nem konzultált a költségvetés kiegészítésének tárgyában az RMDSZ miniszterével, a második esetben pedig az államfő által folytatott agresszív bányaprojekt-kampány vált vállalhatatlanná a környezetvédő múltjáról ismert tanácsos számára. Ha az RMDSZ két teljesen különböző vétetésű és megítélésű tisztségviselője rövid időn belül ugyanarra a következtetésre jut, s ennek hangsúlyos jelét adja, akkor a Szövetség vezetésének ezt mindenképp mérlegelnie kellene. Legalább annyira, hogy kikérje a Szövetségi Képviselők Tanácsának véleményét arról, meddig és milyen feltételekkel tartható fenn a koalíció. Székely Ervin. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. november 19.Nagyváradon tanácskozott az RMDSZ szenátusi frakciójaNagyváradon tartott kihelyezett ülést az RMDSZ szenátusi frakciója, Cseke Attila szenátor meghívására. A találkozón a honatyák a következő időszak parlamenti prioritásairól tanácskoztak: a jövő évi költségvetés kidolgozásáról, a választási törvény változásáról, valamint a decentralizáció folytatásának feltétlen szükségességéről. A találkozón elfogadott zárónyilatkozat leszögezi: mindezek a kérdések az RMDSZ számára egyértelműen magukban hordozzák a magyarság érdekeit, és ezért a testület feladatának tekinti, hogy a törvényhozásban és a kormányzásban egyaránt olyan döntések elfogadását érjék el, „amelyek szem előtt tartják a magyarság javát, jövőjét és megmaradását a Székelyföldön, Partiumban, Belső-Erdélyben és a Szórványban. Nekünk azért kell ott lennünk ezentúl is, hogy beleszólhassunk a minket és az országot érintő kérdésekbe” – fogalmaz a nyilatkozat. Transindex.ro 2011. december 6.RMDSZ-segédlettel elutasították az ANI költségvetésétLeszavazták az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) jövő évi költségvetés-tervezetét a parlament jogi bizottságainak együttes ülésén. Az RMDSZ képviselői az ellenzékkel együtt nemmel szavaztak. Az ANI 2012-es költségvetésének elfogadása ellen szavaztak a jogi bizottságok hétfői együttes ülésén az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL), illetve az RMDSZ jelen lévő honatyái. A szavazás előtt az RMDSZ több módosítást javasolt, ezek nyomán a magas rangú tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló intézmény jövő költségvetése a tervezett 42 millió lejről 13 millió lejre csökkent volna. Az egyik költségvetés-csökkentő javaslatot Márton Árpád RMDSZ-képviselő, egy másikat Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője nyújtotta be. A testületek elutasították a javaslatokat, a szavazáson pedig 5 igen és 13 nem szavazattal az ANI-büdzsé tervezetét is elvetették. Igennel szavaztak a Demokrata Liberális Párt (PDL) jelen lévő képviselői (többen hiányoztak az ülésről), az ellenzék 11 elutasító szavazatához csatlakozott Máté András Levente, valamint Cseke Attila szenátor is. A költségvetés-tervezetet a parlament pénzügyi szakbizottságainak is meg kell vitatnia, ezt követően a törvényhozás összevont plénuma dönt róla. Az ANI által egyébként nepotizmussal gyanúsított Máté András november közepén az alkotmánybíróságon támadta meg az intézmény működését szabályozó törvényt, Márton Árpád pedig olyan javaslatokat nyújtott be a jogszabály módosítására, amelyek jelentősen korlátozták volna az ANI jelenlegi jogkörét. Szintén támadta az intézményt Frunda György RMDSZ-szenátor is. Az RMDSZ viszonyulása az ANI-hoz vitát eredményezett a kormánykoalícióban, miután a PDL-s Monica Macovei, egykori igazságügyi miniszter korábban többször is azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy gyengíteni akarja a korrupció ellen küzdő intézményeket. Macovei hétfőn úgy fogalmazott: az USL megszüntetni szeretné az ANI-t, az RMDSZ pedig ellenkezik a kormány szándékával, amelynek a szövetség is tagja. Hozzátette: magyarázatot kér Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől. Az ügynökség egyébként az elmúlt időszakban több RMDSZ-es képviselő és szenátor – Máté András, Kerekes Károly, Lakatos Péter, Pető Csilla, Pál Árpád – összeférhetetlenségét is megállapította. Fall Sándor Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
