A hiteles külképviselet megvalósítása a tét – szögezte le Tőkés László az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások kapcsán az EMI-táborban. Nem a listára való felkerülésről, hanem egy hosszabb távú együttműködésről folynak tárgyalások, mondta. Szilágyi Zsolt szerint a tárgyalás utáni RMDSZ-es sajtónyilatkozatok a másik fél tárgyalási őszinteségét kérdőjelezik meg, hiszen az egyik legfontosabb elvi eredményt, a pluralizmus elismerését másként értelmezték a tárgyalópartnerek. A Tőkést támogató feltételcsomag valójában a rendszerváltás csomagja, a sikeres egyeztetés pedig az erdélyi magyar politika gyökeres megváltozását hozhatja – mondta Szilágyi Zsolt. Tőkés László úgy fogalmazott, hogy csakis a nemzeti értékek menti egység képzelhető el, korántsem a román titkosszolgálati segítséggel ,,kitenyésztett” komprádorok által erőltetett álegység, amely valójában szétverte a valódi egységet. A püspök szerint az álegység nevében ugyanazok most a történelmi egyházak közé kívánnak éket verni. /Ferencz Csaba: Rendszerváltást sürgetnek (Véget ért az EMI-tábor) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./
2007. augusztus 20.
A Székelyföldet reklámozó táblánál több tévés stáb, újságíró, fotós jelent meg, hogy a tábla ledöntését rögzíthesse. A rendőrség is készenlétben állt. Mint ismeretes, a regionális útgondnokság egy nappal korábban felszólította a megyei tanácsot: a kért és engedélyezett helyre költöztesse a táblát, ellenkező esetben kénytelenek lesznek lebontani. A lebontásra vonatkozó végső döntést a szakminisztériumban hozták meg. Az útgondnokság helyi vezetője közölte: semmilyen hivatalos utasítást nem kapott, így a tábla maradt a helyén. /Ferencz Csaba: A lebontás réme (Táblaháború). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./
2007. augusztus 20.
A Kárpát-medencében egyedülálló magyar világtalálkozót tartottak a hét végén a háromszéki települések. Augusztus 19-én „szent helyszínt“ avattak a maksai Óriáspincetetőn. A maksai emlékműavató helyszíne a háromszékiek és az innen elszármazottak „szent helyeként” fogható fel immár, hiszen Székelyföldnek az együvé tartozás szimbólumának kell lennie a továbbiakban – fogalmazott Demeter János. Első ízben szervezte meg a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját Kovászna megye közel hatvan települése, több mint négyszáz különböző programmal fogadták a vendégeket. Ojtozban az 1917. augusztusi csata emlékműve hasonmásának avatóján megjelent dr. Lomnici Zoltán, a magyar Legfelsőbb Bíróság elnöke. A házigazda községekben és városokban három helyszínen tartott istentiszteletet Tőkés László nagyváradi református püspök. A sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglő két estén keresztül színészkocsmává változott, ahol a helybeli és a határokon túlra szakadt háromszéki művészek gyűltek össze. /Domokos Péter: Összefogtak Háromszék hazatérő világpolgárai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Több ezer ember vonult augusztus 19-én az Óriáspince-tetőre, hogy részt vegyen a világtalálkozó egyik legfontosabb eseményén, az alkalomra készített emlékmű avatásán. A védnökök nevében szóló Markó Béla Tamásit parafrazálva mondta: azért vagyunk a világon, hogy megkeressük és megtaláljuk a helyet. Demeter János ötlet- és házigazda nyitotta meg az ünnepi felszólalások sorát.,,Mi, háromszékiek, bárhol is élünk a világon, ennek a földnek köszönhetően vagyunk egyediek, sajátságosak” – mondta a szónok. Markó Béla felidézte a hazát kereső és találó honfoglaló magyarok és Szent István példáját, aki tudott hazát építeni, tartós állami berendezkedést kialakítani. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke kijelentette: nekünk, bármennyire is korszerűtlen, még fáj a trianoni diktátum. Van, mire szerényen büszkék lennünk, például arra, hogy szükségét érezzük annak, hogy itt vidáman együtt legyünk. /Ferencz Csaba: A megtalált szülőföld (Emlékműavató az Óriáspince-tetőn). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./
2007. augusztus 20.
A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója egyik kiemelt szakmai programja Sepsiszentgyörgyön, a Puskás Tivadar Szakközépiskola dísztermében zajlott, ahol a nemrég alakított Civek ― Civilek Háromszékért Szövetség tartotta első konferenciáját. A konferencia azt kívánta körüljárni, miként kapcsolódjanak be a hazai civil szervezetek az uniós vérkeringésbe úgy, hogy a globalizációs folyamatokban az itteni közösségek sajátos értékei se csorbuljanak ― fogalmazott Bereczki Kinga, a Civek elnöke. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány vezetője a szervezetek hosszú távú, hatékony működésének jellemzőit sorolta fel, Bakk Miklós egyetemi tanár arról beszélt, milyen negatív következménye volt annak, hogy a romániai magyarság forrásmegosztása nem történt meg, a civil szervezetek által elérhető pénzek java részéről a politika dönt. Az eseményre elkészült a közel száz háromszéki civil szervezet első katalógusa. /Ferencz Csaba: Hálóban a közösségért (Civek konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./
2007. augusztus 21.
Több tízezer ember – talán még a százezret is elérte a létszám – népesítette be az Óriáspince-tetőt, hogy az Egy a nép, egy a magyar című rockoperát láthassa, halhassa. A látványos, nagy történelmi képekben, pazar díszletben, ruhában és fényben színpadra állított produkció sikeres volt. Az előadás végén a tömeg kezdeményezésére a magyar és a székely himnusz is felcsendült. /Ferencz Csaba: Tánc-, ének- és fényparádé (Világtalálkozó). = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./
2007. november 1.
Csibi Barna (az SZNT volt csíkszéki ideiglenes elnöke) civil szervezetként kívánja hivatalosan is bejegyezni a Székely Gárdát, Székely Csapat, azaz Echipa Secuiasca néven. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke szerint Csibi Barna már nem tagja a szervezetüknek, csalódottan távozott az EMI-ből, minden kapcsolatot megszakított velük. Soós Sándor szerint Székely Gárdára nincs szükség Erdélyben. A Székely Nemzeti Tanács elhatárolja magát a hivatalos véleménynyilvánítástól. Ferencz Csaba kifejtette, az SZNT-nek nincsenek úgynevezett „tagjai”, akik tagsági díjat fizetnének, Csibi Barna nem volt tagja a tanácsnak. /Horváth István: Nincs vevő a Székely Gárdára. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
2007. november 26.
Dr. Ferencz Csaba tanszékvezető egyetemi tanár, a Szent István-rend nagymestere tartott műszaki vizsgálataik eredményét ismertető előadást november 24-én a Szent Koronáról Gyergyócsomafalván. Mérnöki szemmel is végzett kutatásaik eredményeképpen Ferencz Csaba úgy látja, a Szent Korona István királyunk koronája, nem később készült, nem áll két részből, nem bizánci, illetve nyugat-európai mesterek munkáiból rakták össze, hanem egy, a nyugat-európai kultúrát és hagyományokat igen alaposan ismerő, kitűnő mester műve. /Bajna György: Megmaradni hűségben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./
2007. november 28.
Szent István király koronájának eredetiségét bizonyította be Ferencz Csaba egyetemi tanár, a Szent István-rend nagymestere a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány gyergyócsomafalvi közönségtalálkozóján. Az előadó cáfolta azt a feltételezést, miszerint a Szent Koronát két részből – egy bizánci és egy nyugat-európai mester munkájából – rakták volna össze utólag. A mérnökökből és különböző műszaki tudományokban jártas szakemberekből álló kutatócsoport a magyar állam felkérésére végzett műszaki vizsgálatot. „A Szent Koronának aszimmetrikus mind az alsó, mind a felső része, de a mérnöki számításokkal is igazolhatóan aranymetszésben készült műalkotás harmonikus és egységes egészet képez” – hangoztatta a kutató. Az 1000 körül élt mester a hüvelyket használta alapmértékegységnek, és ennek egész számú többszörösei adják a korona kerületi pántjának, illetve a boltíves tetőpántoknak a méreteit. „Az, hogy a méretegyezés kiterjed a legapróbb részletre is, bizonyítja, hogy a korona különböző részeit ugyanaz a mester szabta” – jelentette ki Ferencz Csaba, aki azt is cáfolta, hogy a ferde kereszt „szállítás közben sérülhetett meg”. A kutatócsoport nem foglal állást abban a kérdésben, hogy a korona hátsó részén található, bizánci eredetű képek miként kerültek a koronára. Azt viszont kijelentik, hogy mindössze az a három kép idegen eredetű a koronán, a többit egységes egésznek tekintik. /Jánossy Alíz: A Szent Korona mérnökszemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
2007. december 7.
Márkosfalvi Orbán Dezső konok, megalkuvást nem ismerő ember. A kilencvenes évek elején a székely közösségi értékek tapasztalatára hivatkozva gazdakört szervezett és irányított, mindezt a lapnak küldött kézirataival az olvasók tudomására kívánta hozni. Hogy példát vegyenek róla. A gazdamozgalom erőteljes felfutása elmaradt. Mint ahogy Orbán Dezső kéziratai is egyre ritkábban érkeztek a szerkesztőségbe. Akkor már energiáit egy másik kötődés, a székely nép történetének tanulmányozása, az adatok rendszerezése kötötte le. Orbán Dezső nem tartozott a ,,hivatalos” történészek közé, talán ezért is életműve, A székely gesta, ez a vaskos és rendhagyó történelemkönyv hosszú ideig kéziratban szunnyadt. Végül, már a kilencvenedik életévén túl egy sajátos székely történelemkönyvet adott át az újságírónak. Testvérével együtt pedig – Samel úr címmel – egy családtörténetet írt, amely a székely társadalom legkisebb, de legerősebb alapsejtjének életébe nyújt betekintést. Márkosfalvi Orbán Dezső egy századon át ragaszkodott ahhoz a közösséghez, amely gondolkodását, munkáját meghatározta. Befejezte földi pályafutását, konok ragaszkodásra érdemes odafigyelni. /Ferencz Csaba: Orbán Dezső konok kitartása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./ Emlékeztető: Kézdimárkosfalván falunapot rendeztek. Bemutatták Márkosfalvi Orbán Dezső A székely gesta című könyvét. /Iochom István: Könyvtárat avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2005. júl. 18./ Az idén júniusban Budapesten a Kapu Kiadó és Magyar a Magyarért Alapítvány gondozásában megjelent 728 oldalas A székely gesta után a kilencvenhárom éves Orbán Dezső újabb kötete: a szerző kiadásában, Kocsis Károly szerkesztésében Kézdivásárhelyen látott nyomdafestéket a Samel úr – Egy székely család a történelem forgószelében című regényes családtörténet. A szerző, akárcsak első könyvében, a Samel úrban is anekdotázó, az ízes székely tréfák hangvételét sem mellőzve mutatja be a márkosfalvi Orbán család életét a huszadik század történelmi eseményeibe ágyazva. /Iochom István: Samel úr – Egy székely család a történelem forgószelében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2005. nov. 12./
2007. december 20.
Megtartotta évi közgyűlését a Civilek Háromszékért Szövetség, a CIVEK. Egy év alatt a tagság jelentősen bővült, tizenkét új csatlakozó után immár harminc tagszervezettel rendelkezik, a közgyűlés három magyarországi civil szervezetnek szavazta meg tiszteletbeli tagságát. Az elmúlt év a kezdet volt, de sok eredménnyel: jogi bejegyeztetés, iroda beindítása, Civil Híradó-rovat elindítása a Háromszék napilapban, nyílt nap- és konferenciaszervezés, Civil katalógus kiadása több mint száz háromszéki szervezet adataival stb. Tervezik a Civil Kerekasztal beindítását. /Ferencz Csaba: Elkötelezett civilek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./
2008. január 5.
A Székely Nemzeti Tanács közleményében bírálta Adrian Cioroianu külügyminiszter Koszovó jogállása kapcsán hangoztatott kijelentését, hogy Románia ellenzi a kollektív jogok biztosítását a kisebbségek számára. A közlemény szerint a ,,Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának első szakasza kimondja a népek jogát az önrendelkezéshez, és ez a jog ma már nemcsak a szuverén államok létezésének alapja, de az államokon belüli önrendelkezés jogát érvényesítő autonómiák is erre épülnek”. Az egyezségokmányt Románia 1974-ben iktatta belső jogrendjébe, egy éve pedig egy olyan szövetségi rendszer tagállama, amely az európai civilizáció közös értékrendjére, az emberi méltóság és a szabadság megbecsülésére épül – emlékeztet a Fodor Imre elnök által jegyzett közlemény. Az SZNT úgy értékeli, hogy a koszovói példa bizonyítja, a népek önrendelkezési jogának érvényesülését megakadályozni nem lehet, ezért a koszovói albánokat Koszovó függetlensége és a koszovói szerbeket a széles körű autonómiához való jog illeti meg. Ugyanezen jog alapján a székely népet is megilleti Székelyföld autonómiája – szögezi le az SZNT -, amely miatt Románia kormányának, a román törvényhozásnak nem kell félnie. /Ferencz Csaba: Nem kell félni az autonómiától. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./
2008. január 5.
Mintegy kilenc és fél milliárd régi lejbe került a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskolának otthont adó patinás központi épület felújítása. A felújítás Ivácsony Gyula építész-tervező munkáját dicséri. Szilágyi Zsolt igazgató elmondta, az egyre bővülő oktatási intézmény jelenleg hatszáz diákkal működik, a megyében tíz helyszínen van jelen, közel ötven oktató tizennyolc szakon tanítja a jelentkezőket. Legutóbb a drámaosztályt indították be, de – az ismert zene, képző- és iparművészetek mellett – nagy a sikere a szintén frissen elindított bútorfestészeti szaknak is. A Művészeti Népiskolát 1968-ban alapították, több, ma már neves művész, előadó kezdte itt tanulmányait. /Ferencz Csaba: Fejlődő művészeti oktatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./
2008. január 7.
Az illyefalvi LAM Alapítvány idén is meghirdette gazdaképző tanfolyamait, három szakterületen ― növénytermesztés, agroturisztika és állattenyésztés ― olyan államilag is elismert felnőttképzést biztosítanak, amely elsősorban a vidéken élő és gazdálkodó fiataloknak nyújt ismereteket, gyakorlati tapasztalatot. A LAM Alapítvány tizenhat éve szervez hallgatói számára négy hónapos mezőgazdasági gyakorlatot Svájcban parasztgazdaságokban, illetve négy éve szervez hat hónapos gyakorlatot Bajorországban agroturisztikai panziókban. A tizenhat év alatt összesen 2326-an vettek részt különböző képzési formákon, ebből 556-an végezték el a gazdaképző, 150-en pedig gazdasszonyképző tanfolyamot. Külföldi gyakorlaton összesen 445-en vettek részt. /Ferencz Csaba: Képzés fiatal gazdálkodóknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./
2008. január 11.
Csutak István felvetései mindenképpen vitagerjesztők, a cikkíró szerint pökhendi a stílusa. Csutak István a széki fogantatású törzsi jellegű ellentétekben látja a bajok gyökerét, ezzel egy olyan közigazgatási szerkezetet dobna a történelem szemétkosarába, melynek az Európai Unió alapvető alkotóelemének kellene lennie. Székelyföld még fellelhető identitása alól húzná ki a talajt a széki szerkezet eltörlésével. A székek közös fejlesztésének elmaradása azon döntéshozók számlájára írhatók, akiket a régi rendszer termelt ki. Csutak István az elit, a gépezet része. Kétségtelen igazságai, ítéletei így hiteltelenek. /Ferencz Csaba: Központosított regionalizmus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2008. február 2.
Az idén esedékes önkormányzati és parlamenti választások erdélyi vonatkozásairól, nemzetpolitikai kérdésekről tárgyalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjével február 1-jén Budapesten. A találkozó után Szász Jenő hangsúlyozta: a romániai önkormányzati választásokon kell a versenyhelyzet, de amíg a magyarság számára fennáll az ötszázalékos választási küszöb, az rákényszerít minden politikai felet, hogy párbeszéd útján alakítsa ki a romániai magyarság parlamenti képviseletét. A Fidesz részéről a tárgyaláson részt vevő Németh Zsolt elmondta: a Fidesz, az EMNT és az MPP delegációja a magyar nemzetpolitika helyzetét tekintette át. A határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatát akarjuk segíteni, ehhez keresünk partnereket – jegyezte meg. A külügyi bizottság elnöke központi kérdésnek nevezte a MÁÉRT újraindítását és Székelyföld területi autonómiájának ügyét pártja Erdély- és Románia-politikájában. Ha a határon túli magyarok számára van létjogosultsága a területi autonómiának, akkor Erdély esetében ezt Magyarországnak hosszú távon támogatnia kell – jelentette ki Németh Zsolt. /Ferencz Csaba: Támogatni kell az autonómiát (Magyar–magyar párbeszéd). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./ Olyasmit tudtunk kiharcolni, sajnos az RMDSZ akaratával ellentétesen, amit Magyarországon 1989-ben már elértek – fogalmazott Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. A Fidesz nem egy pártot vagy személyiséget támogat, hanem világos nemzetpolitikai elvek alapján tárgyal. A határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatát akarjuk segíteni, ehhez keresünk partnereket – jegyezte meg Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. /Egyeztetés Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./
2008. február 18.
Az RMDSZ Koszovó függetlenségének kikiáltását a Kelet-Közép-Európában és a Nyugat-Balkánon az elmúlt másfél évtizedben végbement átrendeződés szükségszerű következményének tartja. Az RMDSZ úgy véli, hogy a világ országainak el kell ismerniük az így létrejött új államot. Romániának sem szabad halogatnia Koszovó elismerését. „Ugyanakkor bízunk abban, hogy a Koszovóban kisebbségben levő szerbek számára a legteljesebben biztosítani fogják a szülőföldjükön való megmaradáshoz szükséges egyéni és kollektív jogokat” – áll az RMDSZ közleményében. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke elmondta: szervezete úgy tekint Koszovó függetlenségének kinyilvánítására, mint a népek önrendelkezési joga alapján kikiáltott függetlenségre. /RMDSZ: Romániának sem szabad halogatni Koszovó elismerését. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2008. március 1.
Catalin Marian Predoiu párton kívüli ügyvéd az új igazságügyi miniszter, február 29-én letette az esküt. Az igazságügyi tárca már tavaly december elején megürült Tudor Chiuariu lemondása következtében. A kormányfő több személyt is javasolt saját pártjából a tisztség betöltésére, de Traian Basescu államfő nem értett egyet kinevezésükkel. /Ferencz Csaba: Letette az esküt az új igazságügyi miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./
2008. március 17.
Nyergestetőn a március 15-i megemlékezés viharos szélben, néhány perces hóviharban zajlott. Korodi Attila miniszter és Ferencz Csaba, a csíkszéki Székely Nemzeti Tanács elnöke mondott beszédet, a legnagyobb tetszést az utóbbi beszéde érdemelte ki. A műsor, főleg a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes összeállítása, megragadó volt. /Szondy Zoltán: Nyergestető. Viharos szél, megragadó előadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./
2008. március 21.
Tizenhét megyei pénzügyi igazgató, tizenöt pénzügyőrségi vezető és nyolc regionális vámhivatali főnök cserélt helyet. Az Országos Pénzügyi Hatóság elnökének döntése értelmében a Kovászna megyei pénzügy igazgatását hat hónapra Kedves Imre, a Hargita megyei hivatal volt vezetője végzi. Bálint Béla korábbi igazgató a Máramaros megyei pénzügyi hatóságot veszi át. A hivatalos indoklás szerint a helycseréket nem kell büntetésként értelmezni. /Ferencz Csaba: Soros pénzügyi vezetők. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
2008. március 28.
Váratlanul meghalt Lőrincz Csaba /Sepsiszentgyörgy, 1959. – Budapest, 2008. márc. 14./ Kiemelkedő szellemi képességeit a politikai döntések stratégiai előkészítésének szentelte, ezt művelte hivatásszerűen. Nem sokan tudják, hogy ő volt a magyarországi kisebbségeknek kulturális autonómiát biztosító kisebbségi törvény egyik kimunkálója, de életművének talán legfontosabb része az anyaország és a tőle elszakított kisebbségi közösségek közötti közjogi viszonyt megalapozó státustörvény koncepciójának megalkotása. Ide sorolható a Magyar Állandó Értekezlet életre hívása is, melynek előkészítésében komoly szerepe volt. Lőrincz Csabát március 29-én temetik a sepsiszentgyörgyi köztemetőben. /Toró T. Tibor: In memoriam Lőrincz Csaba 1959–2008. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./ Rendszeresen járt Bálványosra, azután Tusványosra, a szabad egyetemi tanácskozásokra, a nemzetstratégiáról szóló vitákon vett részt. Nemzet- és biztonságpolitikai munkássága nélkül nehéz lesz értelmezni az ezredforduló magyar közéleti és politikai történéseit, írta róla Ferencz Csaba. – Most immár itthon pihenhet meg. /Ferencz Csaba: Búcsú Lőrincz Csabától. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./ Lőrincz Csaba az erdélyi ellenzéki Limes Kör tagja volt. A Külügyminisztérium államtitkára (1999-2002), az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának főtanácsadója volt az Orbán-kormány idején.
2008. április 8.
Koszovó függetlensége magyar enkláve létrejöttére buzdít – címmel közöl székelyföldi riportot az International Herald Tribune és a The New York Times elektronikus változata. Nicholas Kulish újságíró szerint „a székelyeknek meggyőződésük, hogy elérkezett a függetlenség ideje, ezért javasolják, hogy Székelyföld fél-autonóm állammá váljon, ami szerintük közelgő valóság” – vélte a lap. A cikkíró szerint Sepsiszentgyörgyön százak vonultak utcára februárban, hogy kifejezzék: támogatják Koszovó függetlenségét, és autonómiát akarnak. A szerző úgy véli, a romániai magyar kisebbség Székelyföld széleskörű autonómiája érdekében nyomást gyakorol a román többségre. A lap szerzője szerint a székelyek külön etnikai csoportot alkotnak, és nem azonosak a magyarokkal. /!/ A riportban megszólalt Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke, aki szerint Koszovó egyértelmű példa arra, ha egy közösség autonómiát akar, akkor hangosan ki kell nyilvánítania ebbéli szándékát. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke arra hívta fel a figyelmet, ha a magyarság követelései nem találnak meghallgattatásra, akkor a régióban az elégedetlenség konfliktusokkal fokozódhat. /(borbély): Székelyföld a nemzetközi sajtó figyelmében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
2008. április 29.
Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napok szimfonikus koncerttel kezdődtek, három énekkar – az Eufónia, a Vox Humana és a Pro Musica – lépett fel. /Ferencz Csaba: Felütéssel kezdődött a kulturális hét (Szent György-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2008. május 9.
A Szülőföld Alap kulturális, egyházi és médiakollégiuma közzétette az idei év első pályázati kiírásának eredményeit. Az erdélyi pályázók a pénzkeret csaknem ötszörösét igényelték, a pályázaton részt vevő programok összköltségvetése pedig majdnem tízszerese az elnyert összegnek. Kárpát-medencei kitekintésben ezek az arányok kedvezőbbek, hiszen az igényelt összeg mintegy 44 százalékát, a programok összköltségének pedig 22 százalékát állja a Szülőföld Alap. /Ferencz Csaba: A programok felét támogatják (Szülőföld Alap). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./
2008. május 10.
Egy hónapja, hogy a kultúrház és a Hadnagy-kúria szomszédságában, Dálnok központjában új katolikus templom építésébe fogott az alig százlelkes gyülekezet. Május 9-én az ablakokig felhúzott épületben kerülhetett sor az alapkő és az alapító okiratok ünnepélyes elhelyezésére. A csernátoni egyházközség filiájának apraja-nagyja eljött az ünnepségre, amelyen a rövid szertartást a bérmaúton Háromszéken tartózkodó dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. A mintegy száz férőhelyes templomot Molnár István tervezte. /Ferencz Csaba: Új katolikus templom épül Dálnokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./
2008. május 14.
A sepsiszentgyörgyi Kopor-Show együttes két tagját megverték nagyváradi fellépésük után. Az eset nem egyedi, az érintettek szerint ugyanaz a manelés társaság május elsején Sonkolyoson rontott rockerekre. Sokak szerint nem csupán stílusok közötti konfliktusról, hanem magyarverésről is lehet beszélni. No Problem nevű szórakozóhelyen a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) Studfest rendezvényének záróbuliját tartották, itt lépett fel többek között a fiatalokból álló szentgyörgyi rockbanda. Az énekes Méder Alpár Etele és a basszusgitáros Székely Zolta a buli után nemrég megjelent CD-jükért ment az autóhoz, amikor egy 25–30 fős csapat megtámadta. Egyikük orrát zúzták össze, megrugdosták, a másikuk fejütést-rúgást kapott, és beszakadt a dobhártyája. Végül a biztonsági őrök szabadították ki őket, a rendőrség csak több telefonhívás után érkezett a helyszínre. Méder Alpár, aki egyébként Nagyváradon egyetemista, elmondta, meglepetésszerűen támadtak, némán ütöttek, rúgtak. A Rogerius negyedi klubhelyiségben azonban, ahol az MND kéthetente tart rendezvényeket, ez a banda korábban többször igyekezett provokálni, szitkozódásaik között nem csak a büdös rocker, hanem a büdös magyar is elhangzott. A fiatalok a rendőrség közbelépését erőtlennek, sőt, a támadókat pártolónak vélik, s bár nem állítják egyértelműen, hogy magyarverésről lenne szó, nem szeretnének félelemben élni. Ezért fordultak a nyilvánossághoz, de a rendőrségi feljelentést is fontolgatják. /Ferencz Csaba: Szentgyörgyieket vertek meg Váradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./
2008. május 16.
Szakmai konferenciával és kiállítással kezdődött május 15-én a „Háromszéki turisztikai napok” rendezvénysorozata. A hivatalos megnyitón Albert Álmos polgármester a turizmus fontosságáról beszélt, Demeter János megyei tanácselnök pedig kiemelte, hogy idén a nemrég létrehozott Kovászna Megyei Turizmusért Egyesület a fő szervező. /Ferencz Csaba: = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./
2008. május 28.
Május 24-én Dr. Domokos Ernő, a Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának közgazdász professzora hirtelen elhunyt. Dr. Domokos Ernő /Csíkszentlélek, 1945. júl. 20. – Sepsiszentgyörgy, 2008. máj. 24./ gazdasági szakkönyvek, egyetemi tankönyvek hosszú sorát tette le asz asztalra. A Babes–Bolyai Tudományegyetem idetelepítésében, majd megkapaszkodásában, a szentgyörgyi egyetem első igazgatójaként az alapok megteremtésében vállalt szerepet. S közben volt ereje a nemzetközi szakirodalom porondján is megméretkezni, több nyelven megjelent alapmunkáival a legismertebbek közé emelkedni. Több egyetem tanára volt. /Ferencz Csaba: Alapokat építő, alkotó ember (Búcsú Domokos Ernőtől). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./
2008. június 17.
Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje, Mezei János lett a polgármester. Weil Gyula, az RMDSZ jelöltje elfogadja az eredményt, és gratulál az új polgármesternek. Weil Gyula most újra a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatói munkakörét látja el. A gyergyói medencében MPP-jelölt csak Gyergyóújfaluban győzött, Ditróban, Gyergyóremetén, Gyergyócsomafalván és Gyergyószárhegyen az RMDSZ adja a polgármestert. A helyhatósági választásokon Hargita megyében két városban volt második forduló. Parajdon Bokor Sándor – volt RMDSZ-es polgármester – független jelöltként nyerte el újra a polgármesteri széket, míg Szentegyházán Burus Ella Mária, az RMDSZ jelöltje. Tusnádfürdőn Albert Tibor MPP-s jelölt lett a polgármester, Balánbányán Meres Mihai független, Csíkpálfalván Ferencz Csaba független jelölt kapta a szavazatok többségét. /Barabás Márti, Bágyi Bencze Jakab: Gyergyószentmiklós „polgári” város lett. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2008. július 7.
A Székely Nemzeti Tanács vezetősége, az Állandó Bizottság július 5-én tartotta ülését Sepsiszentgyörgyön. A következő hetekben igyekeznek felvenni a kapcsolatot a megyei és helyi önkormányzatokkal, a felelős önkormányzati tisztségviselőkkel, megbeszélni az együttműködés módját az SZNT által elsődleges fontosságúként kezelt kérdésekben. Izsák Balázs elnök elmondta, elsősorban a hivatalos autonómia-népszavazás kiírásáról, a székely jelképek használatáról, a székelyföldi autonómia-statútum támogatásáról kívánnak egyeztetni. Izsák Balázs beszámolt strasbourgi útjukról, ahol az ET parlamenti közgyűlésének legbefolyásosabb vezetőivel találkoztak. Tárgyaltak Lluís Maria de Puig elnökkel, az ET főtitkárával, illetve a Néppárti frakció elnökével, Luc Van den Brandéval, aki a Régiók Bizottságának elnöki teendőit is ellátja. Kiderült, napirenden van az EU-ban is a régiók átszervezésének kérdése. Izsák hangsúlyozta: szándékuk jól együttműködni az ET-vel, jól megjeleníteni Székelyföld érdekeit. Az SZNT Állandó Bizottsága javasolja a döntéshozóknak, hogy az őszi parlamenti választások körzeteinek kialakításánál vegyék figyelembe a hagyományos széki berendezkedést. Elkészítenek erről egy anyagot, melyet eljuttatnak elsősorban az RMDSZ-nek, jelentette be Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. Folyamatban van a szakbizottságok kialakítása is. /Farkas Réka: Munkás időszak következik (Ülésezett az SZNT állandó bizottsága). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./
2008. július 23.
Diana Krausser Brassóban élő szász történész aggódik a brassói archívumban található középkori dokumentumokért. Segítséget kér a felbecsülhetetlen értékű Regesta Brassoviae (1358–1433) megmentéséért, mely a szász mellett rengeteg székely utalást is tartalmaz. A latin nyelvű dokumentumok többsége a Hunyadiak idejéből származik. A hivatalos román történetírás elhallgatja, hogy Brassó a későközépkori magyar királyság egyik legfontosabb védelmi láncszeme volt, igazi stratégiai pont. A dokumentumok érdekében aligha lehet valamit tenni. Hiszen azok – a törvény szerint – a román állam tulajdonát képezik. A brassói szász történész szerint a román államnak az az érdeke, hogy ezek a dokumentumok megsemmisüljenek. Diana Krausser történészként aggódik a hiteles történelmi dokumentumok megsemmisítése miatt. Mesélte, hogy a Szent Miklós, immár ortodox templomban egyetemista korában a saját szemével látta, milyen mostohán bánnak a középkori dokumentumokkal. A felbecsülhetetlen értékű archív anyagot porban, mocsokban tartották, és tiltották a gondozását. Szerinte Brassóból a történelmi dokumentumok elhordása ma sem szűnt meg. Krausser a legveszélyeztetettebbnek a Regesta Brassoviae-t tartja, ez egy gyűjtemény, azt a mintegy négyezer levelet tartalmazza, amelyeket a Hunyadiak, de még előttük Zsigmond király írt és küldött Brassó városának. A latin nyelvű dokumentumokat később elsősorban németre fordították le, és különböző, sokszor magángyűjteményekben őrizték. Trianon után összeszedték, majd az akkor használaton kívüli várbástyába vitték ezeket a dokumentumokat, aztán ki tudja, hová. A brassói történész szerint a brassói levéltárban még fellelhető néhány belőlük, de rengeteg elveszett vagy megsemmisült, vagy eredeti tartalmuktól eltérően értelmezve állították ki. Most azért aggódik, hogy ami maradt, az is megsemmisül. Krausser elmondta, nemrég a sajtóban is megjelent, hogy egy itteni történész Párizsban középkori pecsétkiállítást szervezett. Lovagpecséteknek állították be, természetesen románnak, holott a történész nem tud Kárpátokon túli lovagokról. S ami még szembeötlőbb: a középkorban az ilyen pecsétek csakis a levéllel, okirattal közösen születtek. Ha a pecsét külön van, azt jelenti, hogy lelopták valamilyen régi dokumentumról, s minden bizonnyal megsemmisítették azt. /Ferencz Csaba: Az asszimiláció könyörtelen bája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./
