|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 194 találat | lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-194 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Rus, Ioan 2006. november 6.„Románia nem Dél-Tirol, és nem is Katalónia, hanem egységes nemzetállam. Majd, ha valamikor új alkotmánya lesz, akkor esetleg szóba kerülhet a területi autonómia. De kétlem, hogy egyhamar ide jutnánk” – fejtette ki a Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Megítélése szerint, amennyiben „túlfeszíti a húrt”, az RMDSZ nagyon könnyen elszigetelődhet a hazai politikai életben, mert egyetlen román párt sem fog vele szövetkezni. Geoana szerint a D. A. Szövetség és Traian Basescu elnök is csak a hatalom megőrzése kedvéért tűri meg az RMDSZ „radikalizálódott és az ország egységét veszélyeztető” álláspontját. A Krónika arra volt kíváncsi, hogy az önmagát megértő, modern, európai irányzatú politikusnak nevező Mircea Geoana melyik autonómiaformát tartja pártja számára elfogadhatónak. „A kulturális jellegűt” – hangzott a válasz.. Ioan Rus alelnök hangsúlyozta: a kormánynak szélsőségesnek kellene nyilvánítania Markó Béla területi autonómiával kapcsolatos kijelentéseit, egyben „alkotmányellenes, etnikumközi konfliktusokat keltő megnyilvánulásoknak” nevezte az RMDSZ és a többi magyar szervezet autonómiakövetelését. /Ioan Rus alelnök szélsőségesnek nyilváníttatná Markó Béla autonómianyilatkozatait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./2007. március 22.Sólyom László köztársaság elnök március 13-i Fehér megyei látogatása után, március 15-én a megyei román nyelvű Unirea c. lapban két nyílt levelet közöltek: Ioan Rus, az SZDP Fehér megyei elnöke a román zászlót hiányolta a meglátogatott három intézmény – Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Batthyaneum és Bethlen Gábor Kollégium – homlokzatáról. Utalt ezzel a “magyar–székely szélsőséges, irredenta szervezetek” magyarországi támogatottságára, felkérve a prefektust, valamint a Megyei Rendőr-főkapitányságot az 1157/2001 kormányhatározatba foglalt szankciók alkalmazására. Nicolae Popa konzervatív párti képviselő, a parlamenti frakció helyettes vezetője pedig a miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében a magánlátogatás fogalmának tisztázását és a magyar államelnöki látogatás céljainak “maximális figyelemmel való elemzését” kérte. Szervezési hiba következtében a Hittudományi Főiskola homlokzatáról valóban hiányzott a román lobogó, a háromlyukú tartóban a vatikáni, az uniós és a magyar zászló volt. Ezt a prefektusi hivatal súlyos hibának minősítette, azonban a főiskola nem a prefektúra alárendeltje, a vétség csak az iskola vezetését terhelheti. Ezért semmiképpen sem hibáztatható a magyar közösség vagy a magyar állam elnöke – nyilatkozta Ladányi Árpád alprefektus. Gyulafehérváron viszont nem volt semmilyen lobogó a Batthyaneum épületén, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium homlokzatát pedig csak az uniós és román zászlók díszítették. Nicolae Popa képviselő március 20-án kelt újabb nyílt levelében Ladányi Árpád alprefektus tisztségéből való felmentését kérte hivatali esküje megszegése miatt Tariceanu miniszterelnöktől. Popa ismételten a többségi és kisebbségi lakosok közötti feszültségkeltés miatt aggodalmaskodott, megismételte a Batthyaneum és Bethlen Kollégiumot illető igaztalan vádjait. Popa vádaskodására Nagyenyed alpolgármestere, Kováts Krisztián válaszolt, kifejtve, hogy Nicolae Popa képviselő mesterségesen szítja a feszültséget a megyében. Sólyom László látogatásakor Nagyenyeden ki volt tűzve Románia zászlaja. Nagyenyeden Sólyom László nem a politikáról, hanem a kultúráról beszélt. /Nem csitul a Sólyom László magánlátogatását követő felháborodás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./2007. április 27.Azt tartottam volna megfelelőnek, ha az RMDSZ a választókra bízza a döntést – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor sajtótájékoztatóján, amelynek témája az államfő felfüggesztésének kérdése volt. Eckstein-Kovács emlékeztetett: a 2004-es választásokon már volt egy hasonló hibás döntése a szövetségnek, amikor a PSD államfőjelöltjének, Adrian Nastasénak, illetve polgármesterjelöltjének, Ioan Rusnak a támogatására szólította fel a magyarságot. – Miért kell az RMDSZ-nek mindig a vesztesnek tűnő felet támogatnia? – tette fel a kérdést a szenátor. /Eckstein-Kovács: Újból rosszul döntött az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./2008. május 15.Kolozs megye lakossága jelenleg 692 ezer fő, a magyarok aránya 16,67 százalék. A szavazásra jogosultak száma 550 000, ebből több mint 92 000 magyar. 2004-ben az RMDSZ 50,8 százalékos részvételi aránynál az érvényesen leadott voksok 20 százalékát szerezte meg. A kolozsvári polgármester-választáson a szövetség jelöltje Máté András volt, aki az utolsó pillanatban visszalépett, hogy Gheorghe Funar leváltása érdekében a PSD jelöltje, Ioan Rus esélyét növelje. Rus a szavazatok 40,1, Emil Boc (DA Szövetség) pedig 33,1 százalékát gyűjtötte be, és a második fordulóban ő került ki győztesen. A tanácsos választáson a DA Szövetségnek 9, az RMDSZ-nek, a PSD-nek és a PRM-nek 6-6 mandátum jutott a 27 fős kolozsvári tanácsban. /Kolozs megyei statisztika. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./2009. december 16.Elkezdődött a nagy leszámolás a Szociáldemokrata Pártban (PSD). A tisztújítást szorgalmazza a párt több meghatározó politikusa. Ioan Rus, a PSD volt alelnöke kijelentette, hogy a párt éléről „el kell tűnniük egyes személyeknek”. Rus újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Viorel Hrebenciucra, Marian Vangheliéra és Mircea Geoanara gondolt. Ion Iliescu a párt tiszteletbeli elnöke a kongresszus összehívását szorgalmazta. /-or-: Elkezdődött a nagy leszámolás a PSD-ben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2012. március 23.Írásbeli figyelmeztetést kapott Brassai Attila, a MOGYE oktatójaÍrásbeli figyelmeztetésben részesítette a MOGYE etikai bizottsága Brassai Attila tanárt, aki az Európai Parlament előtt ismertette a magyar nyelvű oktatás helyzetét. A testület – melynek mindössze egyetlen magyar tagja van – úgy vélte: a múlt év novemberében a Strasbourgba látogató Brassai professzor „rossz szolgálatot tett” az egyetemnek. Eközben a szenátus magyar tagjai levélben tiltakoztak a leköszönő rektor, Constantin Copotoiu alaptalan vádaskodásai ellen. Az aláírók szerint nem igaz, hogy egyes magyar tanárok nem hajlandók románul beszélni a román nemzetiségű diákokkal. Továbbra sincs nyugalom a MOGYE háza táján Továbbra sincs nyugalom a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) háza táján. Csütörtökön újabb közmeghallgatást szerveztek a magyar karok létrehozására vonatkozó kormányhatározat-tervezet kapcsán. Miután egy nappal korábban a szakszervezeti vezetők nevezték törvényellenesnek a kormány lépését, csütörtökön az egyetemen összegyűlt román oktatók és politikusok fejtették ki hasonló véleményüket. Közben az etikai bizottság írásbeli figyelmeztetésben részesítette Brassai Attilát, aki az elmúlt év novemberében Strasbourgban, az Európai Parlament előtt ismertette a magyar nyelvű oktatás helyzetét. A testület – melynek mindössze egyetlen magyar tagja van – úgy vélte: a múlt év novemberében a Strasbourgba látogató Brassai professzor „rossz szolgálatot tett” az egyetemnek. Eközben a szenátus magyar tagjai levélben tiltakoztak a leköszönő rektor, Constantin Copotoiu alaptalan vádaskodásai ellen. Az aláírók szerint nem igaz, hogy egyes magyar tanárok nem hajlandók románul beszélni a román nemzetiségű diákokkal. Mint ismeretes, Brassai Attila 2011. november 17-én, az Európai Parlamentben ismertette az erdélyi magyarság huszonkét éve tartó küzdelmét, amely a Ceauşescu-diktatúra idején megszüntetett önálló magyar állami egyetem, illetve a magyar nyelvű karok visszaállítását célozza. A professzor – aki egyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke is – elmondta, hogy a MOGYE román többségű vezetősége nem tartja be az érvényben lévő jogszabályokat, így önkényesen gátolja, hogy önálló magyar tagozat keretében, magyar nyelven folyhasson orvosképzés Erdélyben. Brassait a múlt héten hallgatta meg az etikai bizottság, az egyetem vezetősége pedig szerdán közölte vele a döntést. „Ez előre megfontolt megtorlás volt, hisz a bizottság az én esetemben nem ismerte az ártatlanság vélelmét, arról nem is beszélve, hogy semmiféle bizonyíték nem állt a rendelkezésükre abból, amit én Strasbourgban tettem vagy mondtam. Olyasmikkel jöttek, hogy olvasták az egyik román újságban, hogy a magyar lapban megjelent, hogy egy francia politikus azt kérdezte tőlem, hogy…, és így tovább, és így tovább. Egyenesen nevetséges” – vélekedett lapunknak Brassai Attila a Constantin Copotoiu leköszönő rektor által aláírt figyelmeztetésről. Alaptalanul vádol Copotoiu A szenátus volt magyar tagjai, akiket az oktatói közösség a mai napig is a magyarság szószólóinak tart, tiltakozással fordultak az egyetem vezetőségéhez, cáfolva Constantin Copotoiu volt rektor legújabb vádjait. A leköszönő intézményvezető a hét elején azt állította a magyar oktatókról, hogy a gyakorlatokon némelyikük nem hajlandó románul megszólalni, és a magyar nyelv elsajátítására kötelezi a román nemzetiségű diákokat. Copotoiu szerint a magyar professzorok a diploma megszerzéséhez is feltételként szabták meg a magyar nyelv ismeretét. „Veszélyesnek tartjuk az efféle alaptalan, bizonyítékok híján tett kijelentéseket. Etnikum közötti feszültséget kelthetnek, és befolyásolhatják a MOGYE gondjait megoldandó kormányrendeletre összpontosuló közvéleményt” – írják a magyar tanügyi káderek. A Benedek Imre vezette kardiológiai klinika munkatársai még a hét első felében reagáltak a volt rektor vádjaira. Valamennyi – magyar és román – munkatárs által aláírt levélben rámutatnak, hogy az ott dolgozó egyetemi oktatók minden egyes diákkal és beteggel a maga anyanyelvén beszélnek, a gyakorlati órákat pedig románul tartják. A tiltakozó levél is arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a Copotoiu által emlegetett egyetemi klinikákon szinte nincs is magyar nemzetiségű orvosprofesszor, aki esetleg más nyelven szólhat a román diákhoz, mint az állam nyelvén. Egyik példaként éppen az exrektor által vezetett sebészetet hozzák fel, amelynek egyetlen magyar egyetemi oktató alkalmazottja sincs. „Mi románul is, magyarul is elmondjuk, főként, ha van erre igény. Nem értem, mi lenne ebben a kivetnivaló? Annál is inkább, mivel így tettek az én tanáraim is annak idején, a ’89 előtti időszakban” – mondta el a Krónikának a levél egyik aláírója, Sipos Emese egyetemi docens. „Előre gyártott” közmeghallgatás Szintén csütörtökön egy újabb közmeghallgatást szerveztek az egyetemen, amelyen zömében román oktatók és politikusok vettek részt. A magyar tanárok ezúttal is távol maradtak, ott volt és felszólalt viszont Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, Hollanda Dénes, a Sapientia EMTE korábbi marosvásárhelyi dékánja, Kincses Előd jogász és Peti András városi tanácsos. Ezzel a témával foglalkozott egyébként csütörtökön Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is, aki elítélte és „veszélyesnek” nevezte „az egyetem illegitim vezetőségének” a fellépését. „Nem tudjuk a törvény betartása érdekében szót emelő emberek felelősségre vonását elfogadni, és ki fogunk állni mellettük, akár Brüsszelben is” – mondta a néppárt elnöke. Hozzátette: nem csoda, hogy a schengeni kapu nem nyílik ki Románia előtt, ha az ország képtelen saját törvényeit betartani. A közmeghallgatáson felszólaló román politikusok többsége – az egyre magyarellenesebb hangot megütő – Cornel Brişcaru, Alexandru Petru Frătean és Ciprian Dobre azt próbálták bizonygatni, hogy mennyire káros következményei lehetnek a kormányhatározat életbelépésének. Ezúttal is törvénytelenséget, szeparatizmust, szegregációt és diszkriminációt kiáltottak. Őket már csak az egyetemi tanárok szárnyalták túl. Silvia Duşa, Vasile Boloş, Florin Buicu, Ioan Pascu, Ioan Rus, akik szerint a magyar kar létrejötte a román nemzeti vagyon elorzásával és az állam nyelvének a meggyalázásával egyenlő. A megye korábbi prefektusa, a liberális Ciprian Dobre folytonos bekiáltásokkal próbálta megzavarni az RMDSZ nevében felszólaló Peti Andrást. Amikor a szövetség képviselője kijelentette, hogy ez a közvita is politikai síkon folyik, Dobre és társai nevetéssel, hangoskodással és tapssal szakították félbe. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2012. május 28.A Nyirő Józsefről elnevezett utcák és iskolák névadásának törvényességét vizsgáljákNyirő Józsefről elnevezett iskola Máréfalván A Hargita megyei prefektúra vizsgálja azoknak az önkormányzati határozatoknak a törvényességét, amelyek szerint utcákat vagy iskolákat neveztek el Nyirő József íróról – jelentette be hétfőn Cristina Augusta Urzica prefektus. A kormánymegbízott Victor Ponta román miniszterelnöktől kapott erre hétfőn utasítást. A prefektus szerint a vizsgálat tárgyát képezi valamennyi olyan önkormányzati határozat, amely szerint utcákat vagy iskolákat neveztek el Nyirőről. Ponta hétfőn utasította Hargita megye prefektusát, hogy vizsgálja meg, nem sértik-e ezek a határozatok azt a jogszabályt, amely tiltja Romániában háborús bűnök miatt elítélt személyek kultuszának ápolását, valamint tiltja a fasiszta, a rasszista vagy az idegengyűlölő jelképek használatát. A Mediafax hírügynökség megemlíti, hogy Székelyudvarhelyen egy utca viseli az író nevét, amelyben található az a ház, ahol Nyirő lakott. Hozzáteszi, hogy Hargita megyében Csíkszépvízen és Máréfalván nevezték el a helyi iskolát az íróról. A román miniszterelnök szerint ez a jogszabály tiltja, hogy „elismerésben vagy tiszteletadásban részesüljenek a fasiszta és antiszemita személyek". Ponta elismerte, hogy Nyirőt soha nem ítélték el, és nem nyilvánították háborús bűnösnek, de ennek ellenére is kéri a vizsgálatot. Szintén hétfőn Ioan Rus belügyminiszter bírálta Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének a kijelentéseit. Az Agerpres hírügynökség szerint a román tárcavezető elmondta: a minisztérium munkatársai alapos tájékoztató anyagot készítenek Nyirőről Victor Ponta miniszterelnöknek és Traian Basescu államfőnek. Mint mondta, azért készítik a tájékoztató anyagot, hogy Ponta jól alátámasztott állásponttal vegyen részt az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatandó megbeszélésen. A múlt héten Mircea Dusa parlamenti kapcsolatokért felelős román miniszter jelentette be, hogy június elseje körül találkozik egymással Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnök Bukarestben. Szijjártó Péter, a magyar miniszterelnök szóvivője viszont az MTI-t akkor arról tájékoztatta: Orbán Viktor ugyan részt vesz a kohéziós alapok jövőjéről szóló bukaresti tanácskozáson, de „kétoldalú találkozó a román miniszterelnökkel nem került szóba". A román belügyminiszter a Nyirő hamvainak felkutatására indított akcióról elmondta: azt akarták bizonyítani, hogy a román rendőrség több millió jármű között is képes megtalálni akár egy konzerves dobozt is. MTI. Erdély.ma 2012. június 2.Kelemen: Kövér nyilatkozatai nem az RMDSZ-nek, hanem Magyarországnak tettek rosszat„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség fennállása óta a politikai párbeszéd, a tolerancia és a kölcsönös tisztelet elkötelezett híve. Ismételten megállapíthatom és leszögezhetem, hogy az erdélyi magyar közösség problémáit itthon, Romániában lehet és kell megoldani. Bárki, aki abban a hitben él, hogy erős nyilatkozatokkal meg tud oldani valamit, mélységesen téved. A magyar közösség problémáit helyi és országos szinten csak párbeszéddel, érvekkel és megegyezésekkel lehet megoldani” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök aradi sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ elnöke újságírói kérdésre válaszolt, mely szerint Ioan Rus belügyminiszter szombaton azt nyilatkozta, Magyarországnak bocsánatot kell kérnie Romániától Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnökének kijelentései miatt. Kelemen Hunor kijelentette: „nem értek egyet Kövér László nyilatkozataival és stílusával, ez őt jellemzi. Kövér Lászlónak nem lett volna szabad beavatkoznia a romániai önkormányzati választások kampányába. A múlt héten kialakult helyzetért mind a Nyirő József újratemetésének szervezőit, mind pedig a román kormányt felelősség terheli. Kövér László nyilatkozatai nem az RMDSZ-nek, hanem Magyarországnak tettek rosszat. Úgy vélem, pénteken, Bukarestben létrejöhetett volna egy kétoldalú találkozó Victor Ponta és Orbán Viktor kormányfők között, akik számos témáról egyeztethettek volna, ezek közül nagyon sok az erdélyi magyar közösség sorsát is érinti. Remélem, hogy egy kétoldalú találkozóra minél hamarabb sor kerül.” Kelemen Hunor hozzátette, neki személyesen korrekt kapcsolata van Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, ugyanakkor emlékeztetett Martonyi János külügyminiszter tavaszi, bukaresti látogatására, amikor az határozottan kijelentette, Magyarország nem avatkozik be semmilyen módon a romániai választásokba. A szövetségi elnök emlékeztetett ugyanakkor Wilfried Martensnek, az Európai Néppárt elnökének a nyilatkozatára is, aki aggodalmának adott hangot az erdélyi magyar közösség megosztására irányuló törekvések miatt, ennek érdekében pedig párbeszédet kezdeményez Magyarország vezető pártjával. Az RMDSZ elnöke ismertette továbbá a Szövetség önkormányzati kampányának országos helyzetét, leszögezve: az a cél, hogy az RMDSZ minden magyarlakta településen rendelkezzen önkormányzati képviselettel, hiszen a helyi tanácsok jelentős jogköröket kaptak az elmúlt időszakban, az itt meghozott döntések egyenes módon érintik és befolyásolják a közösség életét. „Bízom abban, hogy az RMDSZ 2012-ben is ugyanolyan jó eredményeket ér el, mint a 2008-as önkormányzati választásokon. Politikai szövetségeket az eredményhirdetés után kötünk, és remélem, hogy az RMDSZ tanácsosai kellenek a tanácsi többségek kialakításához azokon a településeken, ahol a magyarság nincs számbeli fölényben. Az RMDSZ a teljes közösség érdekében kíván cselekedni úgy, hogy a magyar emberek identitáshoz fűződő igényeit sem téveszti szem elől” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, egy héttel az önkormányzati választások előtt nagyon fontos a magyar közösség mozgósítása, a 2012-es önkormányzati választásokon való részvétel fontosságának a tudatosítása. Bognár Levente, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, aradi polgármesterjelölt ismertette: a Szövetség a megyében 17 településen állított polgármester-jelöltet és helyi tanácsosi listát, a megyei tanácsosi listát pedig Faragó Péter parlamenti képviselő vezeti. (közlemény) Transindex.ro 2012. június 4.Nem csitul a Nyirő-ügy"A magyar kormány szerint a kegyeleti ügyek nem férnek össze a politikai minősítésekkel, márpedig a magyar kormány erre az ügyre továbbra is kegyeleti kérdésként tekint" – közölte az MTI érdeklődésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke vasárnap annak kapcsán, hogy Victor Ponta miniszterelnök szerint Orbán Viktornak kötelessége lenne elhatárolódnia Kövér László házelnök Romániával kapcsolatos kijelentéseitől. "Orbán Viktornak kötelessége világosan elhatárolódnia kollégáitól, ha jó kapcsolatokat szeretne Románia és Magyarország között, és azt szeretné, hogy a két ország úgy viselkedne, mint két európai uniós ország. Úgy vélem, bocsánatot kell kérnie Magyarország nevében" – idézte Ponta miniszterelnök szombati, egy krajovai választásikampány-rendezvényen elhangzott szavait a Mediafax. Ponta – utalva ezzel az emigrációban elhunyt Nyirő József erdélyi író múlt hét végére tervezett székelyudvarhelyi újratemetésére – hozzátette, Románia nem fogadja el románellenes, antiszemita és fasisztaszimpatizáns személyek ünneplését. Szombaton Ioan Rus belügyminiszter is azt mondta egy kolozsvári sajtóértekezleten, hogy a budapesti hatóságoknak bocsánatot kell kérniük a magyar parlament elnökének "Romániát ócsárló kijelentéseiért", és kitért arra is, hogy a maga részéről arra számított, hogy ez pénteken meg is történik abból az alkalomból, hogy mindkét miniszterelnök részt vett az unió kohéziós politikájáról rendezett bukaresti csúcsértekezleten. Szombaton Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is kitért a Nyirő-ügyre egy aradi rendezvényen, szerinte Kövér Lászlónak nem lett volna szabad beavatkoznia a romániai önkormányzati választások kampányába, és a magyar házelnök nyilatkozatai nem az RMDSZ-nek, hanem Magyarországnak tettek rosszat. Népújság (Marosvásárhely) 2012. június 5.Bocsánatkérést vár Kövér László kijelentései miatt Victor Ponta miniszterelnökVictor Ponta miniszterelnök szerint Orbán Viktor magyar kormányfőnek kötelessége lenne elhatárolódnia Kövér László házelnök Romániával kapcsolatos kijelentéseitől, s bocsánatot kellene kérnie Magyarország nevében. Hasonlóan vélekedett Ioan Rus belügyminiszter is, aki „Romániát ócsárló” kijelentésről beszélt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint Kövér Lászlónak nem lett volna szabad beavatkozni a választási kampányba, nyilatkozatai nem az RMDSZ-nek, hanem Magyarországnak tettek rosszat. Victor Ponta Budapest bocsánatkérésére számít „Orbán Viktornak kötelessége világosan elhatárolódnia kollégáitól, ha jó kapcsolatokat szeretne Románia és Magyarország között, és azt szeretné, hogy a két ország úgy viselkedne, mint két európai uniós ország. Úgy vélem, bocsánatot kell kérnie Magyarország nevében" – jelentette ki Victor Ponta egy krajovai kampányrendezvényen. Hozzátette: Románia nem fogadja el románellenes, antiszemita és fasisztaszimpatizáns személyek ünneplését, utalva ezzel az emigrációban elhunyt Nyirő József múlt hét végére időzített székelyudvarhelyi újratemetésére. „Nem hallottam egyetlen nyilvános állásfoglalást sem a magyar kormány részéről, pedig úgy vélem, ez természetes lenne. Ha valaha a román parlament elnöke - és most képviselőház elnökére, Roberta Anastasera gondolok - megsértene egy szomszédos és baráti államot, az Európai Unió tagállamát, én bocsánatot kérnék” - mondta Victor Ponta. Kövér László Székelyudvarhelyen tett nyilatkozatában - amely azt követően születet, hogy a szervezők a temetési engedély felfüggesztése miatt kénytelenek voltak elhalasztani Nyirő újratemetését - akkor arról beszélt, hogy hosszú hónapokon keresztül ment nyugodt, csöndes mederben a szervezés, és „derült égből villámcsapásként jött az új román kormánynak ez a meglehetősen barátságtalan, civilizálatlan, barbár viselkedése”, miszerint egy halottól akarják megtagadni azt a jogot, hogy a saját szülőföldjében nyugodhasson. Kövér szerint „a komikum határát jócskán túllépte az a hajtóvadászat”, amit a román belügyminisztérium folytatott Nyirő hamvainak felkutatása érdekében. Szombaton Ioan Rus belügyminiszter is azt mondta egy kolozsvári sajtóértekezleten, hogy a budapesti hatóságoknak bocsánatot kell kérniük a magyar parlament elnökének „Romániát ócsárló kijelentéseiért” és kitért arra is, hogy a maga részéről arra számított, hogy ez - előző nap - pénteken meg is történik abból az alkalomból, hogy mindkét miniszterelnök részt vett az unió kohéziós politikájáról rendezett bukaresti csúcsértekezleten. A Nyirő-ügyre egy aradi kampányrendezvényen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is kitért. Kifejtette: Kövér Lászlónak nem lett volna szabad beavatkoznia a romániai önkormányzati választások kampányába. „A múlt héten kialakult helyzetért mind a Nyirő József újratemetésének szervezőit, mind pedig a román kormányt felelősség terheli. Kövér László nyilatkozatai nem az RMDSZ-nek, hanem Magyarországnak tettek rosszat. Úgy vélem, pénteken, Bukarestben létrejöhetett volna egy kétoldalú találkozó Victor Ponta és Orbán Viktor kormányfők között, akik számos témáról egyeztethettek volna, ezek közül nagyon sok az erdélyi magyar közösség sorsát is érinti. Remélem, hogy egy kétoldalú találkozóra minél hamarabb sor kerül” - mondta az RMDSZ elnöke. Nyirő József május 27-re tervezett székelyudvarhelyi újratemetése azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a hatóságok érvénytelennek tekintik a tervezett temetés előtt két nappal kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők - az Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány - közölték, maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a temetést elhalasztották, és május 27-én csak egy megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen. Közleményükben a szervezők Bunta Leventét, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármesterét tették felelőssé a hibás temetkezési engedély kiadásáért. MTI. Krónika (Kolozsvár) 2012. június 5.Közös érdekZuhanásban vannak a román–magyar államközi kapcsolatok, amióta hatalomra került Romániában a baloldali kormány. Victor Ponta szociáldemokratái soha nem szimpatizálták Orbán Viktort és a Fideszt, rendszerint összetűzésbe kerültek velük. Elég csak felidézni a 2000-es évek elejét, amikor a státustörvény romániai alkalmazását hosszas huzavona után sikerült elfogadtatni az akkor Adrian Năstase vezette szociáldemokrata kormánnyal. Ha a Fidesz és a PSD viszonyának néhány évre visszanyúló történetét nézzük, akkor nem meglepőek a mostani nézeteltérések. Ugyanakkor azért szokatlanok, mert olyan bő hét éves időszakon vagyunk túl, amelyben jelentős mértékben normalizálódott a két állam viszonya. Látványos diplomáciai konfliktusok nem terhelték a kapcsolatokat, amelyek időnként talán túlságosan is nyugvópontra jutottak, és csendes érdektelenségbe torkollottak. A stratégiai partnerséget lehetett volna szorosabbra fűzni, de tény, hogy a potenciális konfliktusok esetén rendszerint karámba terelték az indulatokat a 2005 óta regnáló román és magyar kormányok. Az elmúlt másfél évben ebben kiemelkedő szerepe volt Traian Băsescu és Orbán Viktor kiváló kapcsolatának. Nyirő József újratemetésének ügye túlmutat egy vitatott személyiség újrahantolásán. Az irodalmi kánonban jól meghatározott hellyel rendelkező erdélyi író hamvainak hazahozása sajnos olyan politikai konfliktus tárgyává vált, aminek már régen nincs köze a puszta újratemetéshez. A kegyeleti aktus a romániai választási kampány eszközévé degradálódott, így nem sikerült értelmes vitát folytatni például arról, hogy egy megkérdőjelezhetetlen tehetséggel rendelkező írónak kijár-e az állami-nemzeti tiszteletadás még akkor is, ha vitatott politikai múlttal rendelkezik, és hol kell meghúzni azt a határt, ami némileg szétválasztja Nyirő irodalmi és közéleti tevékenységét. Egyáltalán kell-e húzni ilyen határt, amely árnyalhatja a róla alkotott képet. De nem csoda, hogy nem sikerült mélyebbre hatolni, hiszen az árnyalás soha nem tartozott a politika erősségei közé. Így maradt pusztán a politikai indulat és a kampánycél, amelynek hevében az érdekeltek ismét előrángatták a Nyirő-ügyet. Amikor azt hihettük volna, hogy az író hamvai végleg megnyugodhatnak szülőföldjén, Ioan Rus belügyminiszter és Victor Ponta miniszterelnök felmelegítette a témát, és már-már hivatalosította azt a tényt, hogy diplomáciai konfliktus nyílt Románia és Magyarország között. Ponta ugyanis azt várja el Orbántól, hogy kérjen elnézést Romániától Kövér László nyilatkozatai miatt, aki barbárnak nevezte a román hatóságoknak az író hamvainak előkerítése érdekében indított hajszáját. Ponta sem a diplomácia szofisztikált regiszterében fogalmazott, mi több, burkoltan fenyegetőzött, ugyanis szerinte Orbán bocsánatkérése szükséges abban az esetben, ha a magyar miniszterelnök jószomszédi viszonyt akar Románia és Magyarország között. Nem véletlen, hogy először Rus üzent Kolozsvárról, ahol a Nyirőhöz hasonló etnikai töltetű témáknak mindig nagyobb a visszhangja. Néhány órával később Ponta is elmondta ugyanazt, mint Rus, kérdés, hogy a kormányfő kényszeredetten szolidarizálódott belügyminiszterével, vagy pedig összehangolt, tudatos üzenetről van-e szó. Félő, hogy ez utóbbi változat a valószínűbb, hiszen a Ponta-kormány szűk egy hónap alatt többször bizonyította: az idei választási kampányban is a magyarkártya kijátszásával akar érvényesülni. A jelek szerint ez még mindig hoz szavazatokat a konyhára. Az USL-kormány első döntése volt a MOGYE-határozat megtorpedózása, és az is sokat elárul a baloldali kormány hatalomra kerülésének hangulatából, hogy a bizalmatlansági indítvány egyik pontja a marosvásárhelyi orvosi egyetem tervezett magyar karáról szólt. Fontos elem az is, hogy a múlt héten Bukarestben járt Orbán Viktor, de nem találkozott Pontával, annak ellenére, hogy napokkal ezelőtt több szociáldemokrata és RMDSZ-es politikus is biztosra vette, sor kerül egy ilyen találkozóra a bukaresti miniuniós-csúcs alkalmából. Az előzmények azt sejtetik, hogy a felek nem tudtak megállapodni egy kormányfői találkozó tető alá hozásában, és az utólagos cáfolatok – miszerint egyik fél sem kért ilyet – már csak a civilizált és diplomatikus béke látszatának megőrzését szolgálta. Ilyen körülmények között aggasztó, hogy Romániában hátra van még a parlamenti választás, hiszen ha az USL valóban tudatosan ki akarja játszani a magyarkártyát, akkor nem nehéz megjósolni: lesznek itt még cifrább dolgok is. Kívánatos lenne, hogy mind a román, mind a magyar fél mérsékelje magát, és őrizkedjen az indulatos reakcióktól, hiszen a román–magyar államközi vitáknak egy nagy vesztese lehet, és az nem más, mint a romániai magyarság, akinek a léte éppen az államközi viszonyok szorosra fűzését indokolná a konfliktusok szítása helyett. A megbékélés lehet ugyanis az az egyedüli közös érdek, aminek nyomán mindenki nyerhet. BORBÉLY TAMÁS. Szabadság (Kolozsvár) 2012. június 18.A Nyirő-ügy miatt váltották le a levéltár igazgatójátNyirő József erdélyi író ügyének „nem megfelelő kezelése” miatt váltották le Romániában Dorin Dobrincut, az országos levéltár igazgatóját – ezt maga az érintett nyilatkozta hétfőn. Ioan Rus román belügyminiszter pénteken írta alá a Dobrincu felmentéséről szóló miniszteri rendeletet. Romániában a levéltár a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozik. Dobrincu szerint a miniszter egy informális találkozón mondta el neki, hogy a levéltár nem szolgáltatott idejében információkat Nyirőről, és ezért váltotta le. Dobrincu sértőnek tartja, hogy a belügyminiszter egy informális találkozón más belügyisek jelenlétében közölte ezt vele, és nem hivatalos keretek között. Szerinte a Nyirő-ügyre való hivatkozás csak ürügy az ő menesztésében. Mint mondta, május 25-én hívta fel őt a belügyminiszter, és kért tőle levéltári információkat Nyirő tevékenységéről. Dobrincu szerint azonnal utasította alkalmazottait, hogy szedjék össze a levéltárban található valamennyi információt, és még aznap este közölte a szaktárcával a levéltárban talált dokumentumokat olyan körülmények között, hogy – Dobrincu szerint – a belügyminisztérium levéltárában sokkal több irat található, mint az országos levéltáréban. A Mediafax hírügynökség szerint a belügyminisztérium hivatalosan csak annyit közölt, hogy az igazgatónak lejárt a mandátuma, és azért történik váltás. A román hatóságok nem engedélyezték május végén az erdélyi író székelyudvarhelyi újratemetését. A Hargita megyei prefektus megtámadta a bíróságon a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által kibocsátott temetési engedélyt, így a Székelyudvarhelyért Alapítvány és a magyar Országgyűlés Hivatala szervezőként úgy döntöttek, hogy későbbi időpontra halasztják az újratemetést. A román hatóságok több ízben jelezték, hogy Nyirő 1940 és 1945 közötti politikai szerepvállalása miatt nem értenek egyet az író székelyudvarhelyi nyilvános újratemetésével. MTI. Erdély.ma 2012. június 19.Nyirő román „áldozata”?Nyirő József erdélyi író ügyének „nem megfelelő kezelése” miatt váltották le Dorin Dobrincut, az országos levéltár igazgatóját. Nyirő József erdélyi író ügyének „nem megfelelő kezelése” miatt váltották le Dorin Dobrincut, az országos levéltár igazgatóját. Ioan Rus belügyminiszter pénteken írta alá a Dobrincu felmentéséről szóló miniszteri rendeletet. A felmentett levéltári igazgató szerint a tárcavezető informális találkozón mondta el neki, hogy a levéltár nem szolgáltatott idejében információkat Nyirőről, és ezért váltotta le. Dobrincu sértőnek tartja, hogy a belügyminiszter informális találkozón, más belügyisek jelenlétében közölte ezt vele, és nem hivatalos keretek között. Szerinte a Nyirő-ügyre való hivatkozás csak ürügy az ő menesztésére. Mint mondta, május 25-én hívta fel a belügyminiszter, és kért tőle levéltári információkat Nyirő tevékenységéről. Dobrincu – állítása szerint – azonnal utasította alkalmazottait, hogy szedjék össze a levéltárban található valamenynyi információt, és még aznap este közölte a szaktárcával a levéltárban talált dokumentumokat olyan körülmények között is, hogy – az igazgató úgy véli – a belügyminisztérium levéltárában sokkal több irat található, mint az országos levéltárban. Mint ismeretes, a román hatóságok nem engedélyezték május végén Nyirő József erdélyi író székelyudvarhelyi újratemetését. Nyirő miatt Wieselnek nem kell magyar kitüntetés Egy Kövér Lászlónak címzett levélben mondott le magas magyar állami kitüntetéséről Elie Wiesel magyar származású Nobel-békedíjas író. Az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke tegnap megerősítette, az író június 7-i keltezéssel levelet küldött Kövér Lászlónak, amelyben jelezte, lemond az államfőtől 2004-ben kapott kitüntetéséről. Wiesel többek között kifejtette, megdöbbenéssel és felháborodással értesült arról, hogy a Magyar Országgyűlés elnöke is részt vett a szerinte nyilas eszméket valló erdélyi író, Nyirő József újratemetési kísérletében. Írásában a magyar származású amerikai zsidó író kitér azokra a „nyugtalanító hírekre”, amelyek szerint Magyarországon köztereket neveznek el Horthy Miklósról és rehabilitálják Wass Albertet, illetve a világháborús fasiszta kormánnyal együttműködő más közéleti szereplőket, és a tanrendbe kerülnek a szélsőjobboldali eszméket hirdető szerzők. Elie Wiesel 2004-ben Mádl Ferenc köztársasági elnöktől vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. augusztus 4.Románia a plágiumok földjePár nappal a politikai vetélytársa, Traian Basescu elnök leváltását célzó népszavazás kudarca után újabb kellemetlenség fenyegeti a román kormányfőt, Victor Pontát. Szeptemberben fog összeülni a bukaresti egyetem szenátusa, hogy döntést hozzon Ponta doktori fokozatának esetleges visszavonásáról. Ellentétben az etikai bizottsággal, amelynek összetételét az oktatási tárca Ponta igényeinek megfelelően átalakította, s amely nem talált kifogásolnivalót a doktori dolgozatban, az egyetem egy bizottsága már megerősítette a Pontával szemben fölmerült plágiumvádat. Ez késztethette a miniszterelnököt arra, hogy a tervezettnél gyorsabb ütemben indítson támadást Basescu, az Alkotmánybíróság és az útjában álló többi intézmény ellen – írta a szociáldemokrata kormányfőt kritikus szemmel figyelő Frankfurter Allgemeine Zeitung. Csakhogy a kormányfő offenzívája heves ellenállást váltott ki a román értelmiség és a tudományos intézmények részéről. Az utóbbiak már hosszú ideje nem tekinthetők a kormány döntéseire rábólintó alázatos végrehajtó szerveknek. Emil Boc konzervatív miniszterelnök kormányának oktatási minisztereként Daniel Funeriu – aki ma Basescu elnök tanácsadói közé tartozik – 2011-ben szigorú szabályokat léptetett életbe. Reformját, amelynek értelmében plágiumgyanú esetén évekre visszamenőleg vizsgálatnak lehet alávetni tudományos dolgozatokat, élesen támadta az akkori liberális és szociáldemokrata ellenzék. A reform első "áldozata" az idén májusban hatalomra jutott Ponta-kormány oktatási minisztere, Ioan Mang lett: kinevezése után nyolc nappal kénytelen volt lemondani – plágium miatt. A miniszter körüli botrány ráirányította a figyelmet a felsőoktatási korrupció széles körben elterjedt és sokáig eltűrt jelenségére. Ha Ponta tagadja a nyilvánvalót, vagyis azt, hogy "ollózta" doktori dolgozatának nagy részét, s még azt is kijelenti, hogy "büszke" a disszertációjára, akkor ezreket tudhat maga mellett, akik hasonló módon jutottak tudományos fokozathoz. Belügyminisztere, Ioan Rus egyenesen arra a kijelentésre vetemedett, hogy Platóntól és Arisztotelésztől Heideggerig amúgy is mindenki "koppintott" valakiről. Ponta szerint pedig nincs "plágiumügy", csupán intrika, amelyet Basescu szőtt ellene külföldi médiumok segítségével. A román médiumok csaknem mindegyike kritikátlanul szajkózta ezt a változatot. Hantz Péter biofizikus behatóan foglalkozott a marosvásárhelyi egyetemen készült plágiumokkal. Az oktatási minisztériumhoz intézett, január 12-én kelt beadványában Hantz azzal gyanúsította meg Leonard Azamfirei rektort, Constantin Copotoiu korábbi rektort és Klara Brînzaniuc korábbi rektorhelyettest, hogy külföldi tudományos dolgozatok plagizált változatát adták be saját munkáik gyanánt. Bizonyítékként a kolozsvári biofizikus csatolta brit és német tudósok leveleit, amelyek arról tanúskodnak, hogy a fenti román szerzők az ő munkáikból "ollóztak". A hatályos törvény értelmében a minisztériumnak 90 napon belül kell válaszolnia az ilyen beadványokra. Hantz azonban mind a mai napig nem kapott választ Bukarestből. A beadványhoz mellékelt dokumentációnak időközben nyoma veszett. A biofizikus most arra készül, hogy bűnvádi feljelentést tegyen. A plágium ugyanis Romániában bűncselekménynek számít. Népújság (Marosvásárhely) 2012. augusztus 6.„Nyomásgyakorlás miatt" lemondott Ioan Rus belügyminiszterBenyújtotta lemondását hétfőn Ioan Rus belügyminiszter, aki a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazás ügyében a belügyminisztériumra nehezedő „számottevő nyomásgyakorlás” miatt döntött így – ezt maga a távozó miniszter jelentette be hétfőn. Rus közölte azt is, hogy hétfőn Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter is benyújtja lemondását. Rus konkrétan Traian Basescu felfüggesztett államfőt és Crin Antonescu ideiglenes államelnököt nevezte meg azon politikusok közül, akik részéről nyomás nehezedett rá. Leszögezte: nem lesz részese semmilyen törvénytelenségnek. Sajtónyilatkozatában a távozó miniszter emlékeztetett arra, hogy a június 10-i helyhatósági választásokon – amelyet a Mihai Razvan Ungureanu vezette előző kormány szervezett meg – 18,3 millióan szerepeltek a választói névjegyzékben. A referendum előtt a belügyminisztérium aktualizálta az adatbázist – magyarázta Rus -, így a szavazati joggal rendelkezők száma 21 366 fővel csökkent, vagyis 18 294 514 állampolgár maradt a névjegyzékben. Ez ugyanaz a szám, amelyet Rus a népszavazás előtt is bejelentett, és amelyhez viszonyítva érvénytelen volt a Basescu leváltásáról szóló népszavazás, hiszen a választóknak csak a 46,23 százaléka jelent meg az urnák előtt az érvényességhez szükséges 50 százalék plusz egy fős küszöbhöz képest. Rus emlékeztetett arra, hogy a helyhatósági választásokon a pártoknak nem voltak kifogásaik, ami azt jelenti, hogy a voksolások jól voltak megszervezve, és szerinte a népszavazás is jól meg volt szervezve. Korábban a Basescut támogató ellenzék élesen bírálta a belügyminisztériumot amiatt, hogy augusztus 1-jén egy olyan iratot küldött az alkotmánybírósághoz, amelyben a már ismert 18,2 millió fős adat szerepelt, a következő nap viszont már azt jelezte egy másik átiratban, hogy a szaktárca nem vállalja a felelősséget a választói névjegyzék pontosságáért. Basescu a múlt héten nyilvánosan felszólította Rust, hogy amennyiben utólag módosítják a választói névjegyzékben szereplők számát, ő és a minisztérium többi érintett alkalmazottja hivatalos okirat-hamisítást követnek el. Az alkotmánybíróság augusztus 31-re halasztotta a döntést a Basescu leváltásáról szóló népszavazás érvényessége ügyében, miután az illetékes intézmények ellentmondásos információkat közöltek az alkotmánybíróságnak arról, hogy hány szavazati joggal rendelkező román állampolgár létezik. MTI Erdély.ma 2012. augusztus 6.Kormányátalakítás: belügyminiszternek a hargitai románok képviselőjét jelöltékKormányátalakítást jelentett be Victor Ponta román miniszterelnök azt követően, hogy két miniszter lemondott tisztségéről a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról szóló népszavazás körüli vita miatt. Ponta nemcsak Ioan Rus volt belügyminiszter és Victor Paul Dobre korábbi közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter helyére javasolt új minisztereket: Andrei Marga külügyminiszter helyett Titus Corlatean vezeti majd a román diplomáciát. Corlatean eddig igazságügyi miniszter volt, az igazságügyi szaktárca élére a kormányfő Mona Pivnicerut, a román legfelső bíróság egyik bíráját javasolta. A belügyminiszteri tárcát Mircea Dusa parlamenti kapcsolatokért felelős volt miniszter vezeti majd, ez utóbbi tisztséget pedig Dan Sova szociáldemokrata politikus tölti be. A közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszteri posztot a liberális Radu Stroe tölti be. Az új minisztereket Crin Antonescu ideiglenes államfő is elfogadta, így várhatóan hétfőn este teszik le hivatali esküjüket – jelentette be Ponta hétfőn Bukarestben. A román miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is korlátozott hatáskörű, hiszen az év végén parlamenti választások lesznek Romániában, de addig is meg kell teremteniük az ország stabilitását. Ponta azzal vádolta Traian Basescu felfüggesztett államfőt, hogy „romboló háborút” folytat, és ezzel „ellehetetlenítette a kormány munkáját”. Ioan Rus hétfőn bejelentette, hogy ő és Victor Paul Dobre azért mondtak le, mert nyomás nehezedett a belügyminisztériumra a Basescu leváltásáról szóló, július 29-i népszavazás miatt, amelynek érvényességéről még nem döntött a román Alkotmánybíróság. A szociáldemokrata Rus nem csak Basescut, hanem a liberális párti Crin Antonescut is megvádolta azzal, hogy nyomást gyakorolt rá a népszavazás ügyében. Antonescu hétfőn elmondta: sem hivatalos, sem magánbeszélgetést nem folytatott Russzal a népszavazásról. Az ideiglenes államfő szerint indokolt volt a miniszter lemondása, ugyanakkor a szintén szociáldemokrata Ponta jelezte: nem kifogásol semmit a két lemondott miniszter tevékenységében. Az alkotmánybíróság azért nem tudott dönteni a referendum érvényességéről, mert a belügyminisztérium és egyéb illetékes intézmények ellentmondó adatokat közöltek a választói névjegyzékben szereplő román állampolgárok számáról. A javasolt változtatások tehát: Közigazgatási és belügyminiszter: Mircea Duşa A közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter: Radu Stroe A parlamenttel való kapcsolatokért felelős miniszter: Dan Sova (a Mircea Dusa helyébe) Külügyminiszter: Titus Corlatean (Andrei Margat váltja) Igazságügyminiszter: Mona Pivniceru (Titus Corlateant váltja) Az MTI nyomán Erdély.ma 2012. augusztus 6.Mininépszámlálás jöhetMininépszámlálást szervez a kormány annak érdekében, hogy aktualizálja a választási névjegyzéket – jelentette be Victor Ponta kormányfő. Ioan Rus belügyminiszter pénteken közölte: a cenzus során az önkormányzatok illetékesei várhatóan minden otthonba bekopognak, hogy megbizonyosodjanak róla, valóban léteznek-e a névjegyzékben szereplő személyek. Mindez amiatt vált szükségessé, mert – mint arról beszámoltunk – az alkotmánybíróság csütörtökön elhalasztotta a Traian Băsescu tisztségéből felfüggesztett államfő menesztéséről szóló, múlt vasárnapi népszavazás eredményének hitelesítését, és felszólította a kormányt: augusztus 31-éig aktualizálja a választói névjegyzéket, a különböző intézményektől kapott dokumentumok ugyanis egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaznak. Megint jönnek, kopogtatnak. A kormány minicenzuson akarja kideríteni, hány szavazópolgár él az országban A választójoggal rendelkező polgárok pontos számának ismerete mind Băsescu, mind az őt eltávolítani akaról Szociállibreális Unió (USL) szempontjából létfontosságú. Az Alkotmánybíróság ugyanis korábban kimondta, hogy a népszavazás csak akkor alkotmányos, ha azon érvényességi küszöböt is alkalmaznak, vagyis csak akkor érvényes, ha a szavazópolgárok fele plusz egy fő részt vesz rajta. A referendumon azonban csupán 46,24 százalékos volt a részvétel, tehát érvénytelennek számít – az USL ugyanakkor azon az alapon óvta meg a végeredményt, hogy már nincs 18 millió 200 ezer szavazópolgár, csupán mintegy 16 és fél millió, bár a népszavazás előtt épp Ioan Rus belügyminiszter jelentette be, hogy a 18 milliós adatot tekintik alapnak. Bár a taláros testület az óvást elutasította, elrendelte a választói névjegyzék felülvizsgálatát. Csütörtökön a taláros testület még szeptember 12-éig tolta ki a referendum elbírálásának határidejét, ugyanakkor pénteken fölmerült, hogy már augusztus 31-én összeülnek, hogy döntést hozzanak. Az ügy kapcsán egyébként a legfőbb ügyészség is akcióba lépett: pénteken bekérték a választási hatóságtól a választói névjegyzéket, és összevetik a referendumon alkalmazott pótlistákkal, hogy kiderítsék: valóban voltak-e rendellenességek, választási csalások. Kiszűrnék a halottakat és a külföldön élőket Ioan Rus belügyminiszter pénteken este elmondta, a mininépszámlálást az önkormányzatoknak kell lebonyolítaniuk augusztus 24-ig. Szerinte a feladat nem lehetetlen, mivel „csupán három másodperces” látogatásokról van szó, amelyek során a hatóságok megbizonyosodnak arról, hogy a listán szereplő személy valóban létezik, illetve jogosult szavazni. Rámutatott: többek között a halottakat kívánják kiszűrni, illetve azokat, akik bírósági végzés vagy orvosi döntés eredményeként nem élhetnek állampolgári jogaikkal. Arra a felvetésre, hogy a nyári szabadságolások idején mennyire kivitelezhető ez, kifejtette: a falvakban egyszerűbb – ott csak megkérdezik a szomszédot, hogy „Vasile Popescu valóban létezik?” –, a városokban pedig nehezebb lesz a mininépszámlálás, ezért felkérték az önkormányzatokat és a prefektusokat, hogy holnapig tegyenek javaslatokat a pontatlanságok kiküszöbölésére. Azt is elmondta: a külföldön élő román állampolgárok közül csak azokat törlik a listákról, akik hivatalosan is külföldi lakcímmel rendelkeznek. Hasonlóan nyilatkozott Victor Paul Dobre közigazgatási miniszter is, aki szerint a halottakat, a külföldi lakcímmel rendelkező román állampolgárokat, a szavazati jogukat bírói végzés vagy orvosi javaslat nyomán elveszítőket, valamint a román állampolgárságukat elvesztőket iktatják ki a romániai választási névjegyzékből. Ennek kapcsán Victor Ponta miniszterelnök kifejtette: mintegy ötszázezer olyan román állampolgár van, aki hivatalosan is külföldön él, és külföldi lakcímmel rendelkezik, őket kell kiiktatni a listákról, bár szavazati joguk megmarad. Arról, hogy voksuk beszámít-e az érvényességi küszöbbe, Ponta szerint az alkotmánybíróságnak kell döntenie. A kormányfő közölte: a statisztikai intézet arról tájékoztatta, hogy csupán jövőre végeznek a tavalyi népszámlálás adatainak feldolgozásával, az ugyanakkor egyértelmű, hogy Ioan Rus tévedett, amikor még a referendum előtt 18 millió 200 ezer szavazópolgárról beszélt. Băsescu: csalás készül Traian Băsescu szombaton csalási kísérletnek nyilvánította a kormány szándékát. A felfüggesztett államfő szerint a kormánynak nem népszámlálást kell szerveznie, hanem az illetékes szervektől – például a népességnyilvántartótól – el kell kérniük az adatokat, és ellenőrizniük kell, hogy minden halottat töröltek-e a listákról, illetve hogy a 18. életévüket betöltött polgárokat feltüntették-e a lajstromban. „Én az orrukra csapom az ajtót, ha bekopognak” – szögezte le, a „mininépszámláló-biztosokra” utalva. Kifejtette ugyanakkor, a szavazópolgárok számának növekedésére számít, mivel a 18. évüket betöltöttek többen vannak, mint az elhunytak. Úgy vélte, a mostani gyakorlat egyenesen törvényellenes, hiszen a listákat a választások időpontjának rögzítését követően öt napon belül, tehát július 11-én kellett volna naprakésszé tenni. „A választási névjegyzék meghamisítására tett kísérlet óriási blöffnek tűnik. Vakációs időszak van, sokan elutaztak, mintegy hárommillióan pedig külföldön élnek. A népszámlálás ötlete teljesen ellehetetleníti az országot. Tudom, hogyan vélekednek az európai uniós politikusok, és ha ezek az emberek nem állnak le, Románia évekig fehér folt lesz az EU térképén” – hangoztatta Băsescu. Cezar Preda, a PDL első alelnöke is törvénytelennek minősítette tegnap a mininépszámlálást. Kifejtette, a kormány nem akarja elismerni a referendum eredményét, ezért folyamodott a választói névjegyzék aktualizálása helyett a mininépszámlálás ötletéhez. Erre reagálva Crin Antonescu ügyvivő államfő úgy vélekedett: Băsescu alaptalanul fenyegetőzik, ráadásul jelenleg amúgy sem több „egy kék pólós polgárnál, aki kiáll egy kapu elé, és nyilatkozgat.” Antonescu szerint ha nem indították volna be a felfüggesztési eljárást, ősszel súlyosabb szociális zavargások törtek volna ki, mint az év elején. (Márton: nyilvánvalóan nem valós a névjegyzék Nem lehet kihatással az önkormányzati választások érvényességére, hogy hamis adatokat tartalmaz a választási névjegyzék, hiszen ebben az esetben nincs előírt érvényességi részvételi küszöb, például, ha véletlenül elhunyt szavazópolgárok is szavaztak, azt csak hivatalos panasz esetén vizsgálják ki – nyilatkozta a Krónika kérdésére Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő. Hozzáfűzte: ami a referendumot illeti, ott épp az érvényességi küszöb teremt más helyzetet. „Nyilvánvaló, hogy nem a valós adatokat tartalmazza a választási névjegyzék, a legutóbbi népszámlálás 19,5 millió román állampolgárt számolt össze, kizárt, hogy annyira elöregedett lenne a romániai társadalom, hogy legyen 18 millió nagykorú, választásra jogosult polgára” – szögezte le Márton Árpád. A képviselő szerint ugyanakkor elvi gondot jelent, hogy az önkormányzati választásokon a Szociálliberális Unió (USL) a polgármesteri tisztségek kétharmadát megnyerte. Mint kifejtette, ennek az egyszerű ténynek azért van jelentősége, mert a polgármesterek feladata, hogy két héttel bármilyen választás vagy népszavazás előtt naprakészen frissítsék a választási névjegyzéket, így erre az USL-nek bőven lett volna ideje. Hozzáfűzte: előfordulhat persze, hogy a hangzatos ígéretekkel polgármesteri tisztséget nyert, de adminisztrációs tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező polgármestereknek ez megoldhatatlan feladatott jelentett ilyen rövid idő alatt. Márton Árpád szerint ez sem menti fel semmi alól az USL-t, hiszen tudták, hogy mire készülnek. „Elég fura, hogy nem rögtön ezzel kezdték az önkormányzati munkát, hiszen tudták mi az érdekük, ez lett volna számukra a legfontosabb” – mutatott rá a szociálliberális vezetők stratégiai hibájára a képviselő. Márton Árpád elmondta: mindenkinek igaza van, aki azt állítja, hogy jóval kevesebben élnek az országban, mint amennyi a nyilvántartásokban szerepel, azonban épp az USL-kormány belügyminisztériuma jelentette be korábban a választásra jogosult polgárok számát. Ugyanakkor leszögezte: a hatályos jogszabályok szerint a népszavazás érvényessége szempontjából ez a hivatalosan bejelentett szám számít, ezért az alkotmánybíróság törvényesen nem vehet figyelembe más adatot, akkor sem, ha az esetleg jóval pontosabb. Kérdésünkre, hogy a szociológusok szerint számos tévedést tartalmazó népszámlálás vagy a hivatalos lakóssági nyilvántartás adatai pontosabbak, Márton Árpád úgy nyilatkozott: biztos, hogy a népszámlálás pontosabb. Hozzáfűzte, a lakóssági nyilvántartás pontatlanságát elsősorban az okozza, hogy az anyakönyvi hivatal és a hivatalos lakosságnyilvántartás két különböző intézményhez tartozik, és ezek között nem működik tökéletesen a kommunikáció annak ellenére, hogy a hatályos jogszabályok lehetővé teszik, hogy zökkenőmentesen működjenek együtt. Bár papíron működnie kéne a rendszernek, gyakorlatilag nem működik. Márton Árpád ezt a hivatalnokok apró mulasztásainak tudja be. Ilyen például az, amikor valaki elköltözik egy kis faluból a nagyvárosba, ahol nyilvántartásba veszik, de közben a kistelepülés névjegyzékéből nem törtlik az illetőt, így ő két helyen fog szerepelni. A sok apró tévedés pedig sokra megy, Márton Árpád szerint ezzel együtt a választási névjegyzék pontatlanságáért a polgármesterek a felelősek, hiszen az ő feladatuk naprakészen tartani azt. Kiss Előd-Gergely) Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2012. augusztus 7.Miniszterfejek hullanak BukarestbenFelelős politikusok és vezetők helyett a fejetlenség és a káosz uralkodik Bukarestben, miközben egyik tévedéséből a másikba esik a román alkotmánybíróság is. A bírálatok és a politikai nyomás miatt lemondott tegnap a belügyminiszter. Az államfő lemondatásáról lefolytatott népszavazás végeredményéről ugyanakkor továbbra sincs végleges döntés, sőt még arról sem, hogy mikor határozzanak. Kijavította korábbi határozatát a román Alkotmánybíróság, miután annak szövege megjelent a Hivatalos Közlönyben. A bírák ahhoz az augusztus 2-i határozathoz írtak hozzá egy mondatot, amelyben elutasították a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán benyújtott óvásokat. A határozat eredeti változata szerint a külföldön élő román állampolgárokat nem kell felvenni az állandó választási jegyzékbe. A hétfőn betoldott kiegészítésből ezzel ellentétben az derül ki, hogy igenis szerepelniük kell a névjegyzékben a határokon kívül élő román állampolgároknak is. A kiegészítés és az ahhoz fűzött lábjegyzet a Realitatea.net hírportál szerint hétfőn 14 óra körül jelent meg az alkotmánybíróság honlapján, a döntés szövegét tartalmazó fájlban. A lábjegyzet szerint a betoldott mondat azt követően került bele a határozat szövegébe, miután az megjelent a Hivatalos Közlönyben, kimaradása az eredeti szövegverzióból pedig szerkesztési hibának tulajdonítható. A kicsinyesnek tűnő incidens azonban jelentős, hiszen a határozatot értelmezve a kormány azt állította: a referendum érvényességi küszöbét a parlamenti választásokról szóló törvény alapján kell megállapítani, az pedig valóban nem számol a külföldi román állampolgárokkal. Csakhogy a határozatba utólag betoldott mondat világosan kimondja: az államfőválasztásról, illetve a népszavazásról szóló törvény az alapja a küszöb megállapításának. A július 29-i népszavazás eredménye a választói névjegyzékben szereplő személyek számától és az erre alapuló érvényességi küszöbtől függhet, amelyet az alkotmánybíróság augusztus 31-én készül bejelenteni. Ez az időpont azonban a testület tagjainak határozottságát is mutatja. Eredetileg ugyanis a bírák szeptember 12-re halasztották döntésüket. Ugyanakkor az alkotmánybíróság már tisztázni kényszerült egy korábbi kérését is: a testület hétfőn újabb, a kormánynak küldött átiratban pontosította, hogy nem a választói névjegyzék mostani aktualizálását kéri – ahogy az a korábbi átiratában félreérthető –, hanem a referendum előtt aktualizált névsorokat. A Mediafax hírügynökség hivatalos forrásból úgy tudja: a félreértés oka az, hogy az egyik alkotmánybíró tévesen diktálta le a testület döntését, amelyet átiratban közöltek a kormánnyal. A téves szöveg alapján pedig a kabinet már minireferendum lebonyolítására készült. Időközben a népszavazás körül kialakult fejetlenségek miatt hétfőn lemondott Ioan Rus, a közigazgatási és belügyi tárca vezetője. A politikus azzal indokolta döntését: az utóbbi napokban hatalmas politikai nyomás nehezedett rá, méghozzá több irányból is, Traian Basescutól Crin Antonescu ügyvivő államfőig. Emellett az elmúlt napokban éles bírálatok érték a belügyminisztériumot a választási névjegyzékek körül kialakult káosz kapcsán. Kristály Lehel Magyar Hírlap Erdély.ma 2012. augusztus 7.Felesleges nyűg lenne a minicenzus a polgármesterek szerintAbszurdumnak tartják a Krónika által megkérdezett polgármesterek a kormány azon tervét, hogy mininépszámlálás révén derítsék ki, valójában hány, választójoggal rendelkező polgár él az országban. Amennyiben valóban megszervezik, a cenzus terheit az önkormányzatoknak kellene viselniük, és a polgárok megszámlálásának megszervezése és lebonyolítása is a helyi hatóságokat terhelné. A polgármesterek szerint egy hét alatt megszámolni a lakosságot ráadásul lehetetlen is, hiszen a tavalyi cenzus adatait sem sikerült összesíteni mostanáig. Antal: nem küldjük terepre az embereket Nonszensznek nevezte Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a mininépszámlálás ötletét. „Tavaly már januárban elkezdődött a felkészülés a népszámlálásra. Májusra már kialakultak a körzetek, próbanépszámlálást is tartottunk. Sepsiszentgyörgyön összesen 350 személy dolgozott rajta, őket az állam fizette” – sorolja az elöljáró annak okait, hogy miért lenne értelmetlen egy ilyen erőfeszítés és anyagi ráfordítás után újra végigcsinálni ugyanazt. Egy hét alatt megszámolni a lakosságot ráadásul lehetetlen is, hiszen a tavalyi cenzus adatait sem sikerült összesíteni mostanáig. „Nonszensz felvetés, nem fogjuk terepre küldeni az önkormányzati dolgozókat ahelyett, hogy az építési engedélyekkel foglalkoznának” – jelentette ki. Antal Árpád szerint ha volna rá politikai akarat, inkább annak a három-négy intézménynek az adatait kellene összehangolni, amelyek személyi adatokkal dolgoznak. Mint elmondta, Kovászna megyében például a lakosság-nyilvántartó 231 ezer, a statisztikai hivatal pedig 223 ezer személyről tud, a tavalyi cenzuson pedig 206 ezret számoltak össze. Mindemellett az elöljáró úgy véli, eleve nem volna szabad egy ilyen felvetésnek alávetni a referendum érvényességét. „Olyan ez, mintha akkor változtatnék a szabályokon, amikor már lefújták a mérkőzést” – szögezte le. Boc sem engedi az alkalmazottait Kifogásolja Emil Boc kolozsvári polgármester is, hogy a kormány által elrendelt mininépszámlálást a helyi önkormányzat alkalmazottainak kellene lebonyolítaniuk. Az elöljáró pénteken tárgyalt Ioan Rus azóta lemondott belügyminiszterrel, akinek kifejtette, a hivatal amúgy is személyzethiánnyal küszködik, hiszen ebben az időszakban sokan szabadságon vannak. „Nem értem pontosan, hogy kiknek kellene elvégezniük a cenzust. Az azonban bizonyos, hogy a kolozsvári önkormányzat alkalmazottainak más feladatokat kell ellátniuk nap mint nap, így semmiképpen nem nélkülözhetjük őket” – magyarázta Boc. A polgármester aggályaira reagálva Ioan Rus úgy vélekedett, ha egyes önkormányzatok és megyei tanácsok nem tudnak megfelelő számú személyzetet biztosítani, akkor külföldről kell a cenzust lebonyolító alkalmazottakat „importálni”. Rus korábbi nyilatkozata szerint a mai nap folyamán mindegyik hivatalnak elküldik a mininépszámlálás megszervezésére vonatkozó részletes leírást. Boc egyébként azt mondja, hogy a választói névjegyzék aktualizálása megtörtént, a lakosság-nyilvántartó hivatalt már akkor felszólította a lista összeállítására, amikor átvette a városvezetői mandátumot. „Kolozsváron a június 10-ei helyhatósági választásokon használt adatokhoz képest mintegy ezerrel kevesebb személy rendelkezik választójoggal az elhalálozások és költözések miatt, az új összesítést a belügyminisztériumnak is elküldtük „ – szögezte le az elöljáró. Nagykároly: nincs jog a törlésre Kovács Jenő nagykárolyi polgármester szerint is értelmetlen a mininépszámlálás, a referendumnak ugyanis meglátásban semmi köze sincs a választói névjegyzékekhez, amelyeket az önkormányzatok állítanak össze. Az elöljáró ugyanakkor úgy véli, lényegtelen, hogy ki hol lakik, a döntő az állampolgárság. Viszont elmondta, az önkormányzat listáin olyanok is szerepelnek egy-egy lakcímen, akik már rég nem laknak az illető ingatlanban, mivel a polgármesteri hivatalnak csak adott feltételek mellett van joga törölni valakit a választói névjegyzékből. Elmondta: Nagykárolyban ismer olyan esetet, hogy a választói névjegyzékben ugyanazon a lakcímen három család szerepel. Bár tudják, hogy ezek eladták egymásnak a házat, sőt arról is értesültek, hogy a régi tulajdonosok Németországban meghaltak már, mivel őket erre hivatalosan nem kérték fel, nem volt jogi alapjuk törölni a nem ott lakó személyeket a választási névjegyzékből. „Ez egy jogi kérdés, amit tisztázni kellene, de nem ilyen hirtelen és nem a referendum után – fejtette ki az elöljáró. – Nem az önkormányzatok listáira kellene alapozniuk, hanem azt kellene megvizsgálni, hogy kinek van állampolgársága, és hogy öszszesen hányan kellene lennünk a szavazólistákon.” Maros megye: aktuális névjegyzékek A Krónika által megkeresett Maros megyei illetékesek viszont egybehangzóan arról számoltak be, hogy ők rendszeresen aktualizálják adataikat, így azok most is naprakészek. Marosvásárhely polgármesteri hivatala például közleményben mutatott rá, hogy a 3440 oldalas listájukat a törvénynek megfelelően, július 5-én aktualizálták. A nyilvántartás szerint a városban ezelőtt egy hónappal 128 711 személy rendelkezett szavazati joggal. Nagyernye polgármestere, Jánosi Ferenc pedig egyenesen idiótaságnak tartja, hogy egy újabb cenzusra kerüljön sor. „Nincs miért újraszámoltassák Nagyernye lakóit, mert amikor kellett, mi pontos munkát végeztünk. Nálunk a halottak nem szerepelnek a nyilvántartásban, hisz időben frissítjük a listákat” – fejtette ki a Maros megyei nagyközség polgármestere. Takács Olga, Koronka frissen választott községgazdája sem tartja ésszerűnek a népszámlálás megismétlését. „Nálunk mindenki ott van a nyilvántartásban, akinek ott kell lennie. Havonta aktualizáljuk a lajstromot, ezért úgy gondolom, rendkívül pontos” – nyilatkozta a polgármesternő. Szerinte az egyetlen gondot mindössze a külföldön elhunyt személyek adatai jelenthetik, ugyanis nem minden egyes hozzátartozó jelenti be a koronkai önkormányzatnál, távozott rokona halálát. Amennyiben csak a választási listát kell tüzetesebben átnézni, Csíkfalva polgármesteri hivatalának sem jelentene különösebb gondot a lajstrom felfrissítése, állítja a nyárádmenti község elöljárója, Balogh István. „A gond ott kezdődik, ha odatesznek házalni, mert azt nemigen vállalhatjuk. Egyetlen szakreferensem van, azt nem küldhetem kilincselni mind az öt faluba” – szögezte le Balogh. Krónika (Kolozsvár) 2012. augusztus 7.Egyik jobb, mint a másik...Kérdéses, hogy akad-e még az országban olyan gondolkodó ember, akit megtéveszt a Ponta–Antonescu páros legújabb vezércsele, a tegnap sebtében bejelentett kormányátalakítás. Már önmagában a kifejezés is kérdéseket vet fel: lehet-e kormányátalakításról beszélni, ha – mint naponta tapasztaljuk – voltaképpen nincs is kormányzás, csak szűnni nem akaró hadakozás? Nem valószínű, hogy bárki is bevenné a maszlagot, és három hónapnyi, botrányokkal tűzdelt időszak után abban kezdene reménykedni, az új tárcavezetők új lendületet, frissességet hozhatnak az ország vezetésébe. Nemcsak azért, mert az őszi választásokig csak szűk három hónap van még hátra, hanem azért is, mert az új miniszterek még rosszabbak hírében állnak, mint az eddigiek. Elég, ha Mircea Duşa, Hargita megyei románokat féltő politikus belügyminiszteri kinevezésére gondolunk, de említhetnénk Mona Pivnicerut, az igazságügyi tárca élére egyelőre csak javasolt bírót, akinek egyetlen érdeme, hogy visítva védte az igazságszolgáltatás mundérját, amikor Traian Băsescu az általunk is jól ismert gondokat sorolta. Bizakodásra pedig azért sincs semmi okunk, mert a cserék mögött a kényszerhelyzeten, illetve taktikai és megítélési megfontolásokon kívül semmi más nem áll. Lássuk csak, mit is akar leplezni voltaképpen a hatalmas leszámolási lendületben már-már önmagának is hadat üzenő kormányfő. Kezdődött ugyanis a nap Ioan Rus belügyi, illetve Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős megbízott miniszter lemondásával. A belügyér gesztusa, ha kissé megkésett is, még akár üdvözlendő is lehetne. Miután az általa vezetett intézmény szervezte a Traian Băsescu leváltásáról szóló népszavazást, és annak sikertelenségét maga ismerte el közvetett módon a választói névjegyzékben szereplők számának közlésével, vélhetően nem akart tovább részt venni főnökei abszurd harcában, melyet senki sem ért, de amelynek, úgy tűnik, egy a lényege: szomszédokkal és lépcsőházfelelősökkel addig számoltatják a szavazatokat, választópolgárokat, holtakat és élőket, míg számukra kedvező eredményt kapnak. Rosszuleshetett Pontáéknak az is, hogy miközben politikai nyomásgyakorlásra panaszkodott, Rus nemcsak Traian Băsescut, hanem Crin Antonescut is megnevezte. A többi helycsere meg szépen elfedte az ország egyre súlyosabb gazdasági helyzetét ismertető, a politikai osztályt szokatlanul élesen bíráló jegybankelnök, Mugur Isărescu hangját. Kit érdekel itt az euróárfolyam, az uniós pénzek lehívásában tapasztalható lemaradás, az Európából begyűrűző újabb válsághullám? Az már csak hab a tortán, hogy este lemondott az amúgy elismert gazdasági szakember hírében álló, vállalkozói világért felelős miniszter, Lucian Isar is, aki eddig leginkább abban fáradozott, hogy külföldi befektetőket próbált Romániába csábítani. Minek nekünk azok? Fő, hogy van hat új miniszterünk, egyik jobb, mint a másik… Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. augusztus 9.Települési és megyei bizottságok ellenőrzik a választói névjegyzéketHelyi és megyei bizottságok vizsgálják majd meg a választói névjegyzékek hitelességét, munkájukat pedig egy országos testület koordinálja majd – erről fogadott el határozatot a kormány keddi ülésén. Mint arról beszámoltunk, a listák átvizsgálására a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló múlt vasárnapi népszavazás végeredményének hitelesítéséhez van szükség. A referendumon ugyan elsöprő többség szavazott Băsescu leváltására, azonban a részvételi arány csupán 46,24 százalékos volt, vagyis nem érte el az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöböt. Az államfő menesztését kezdeményező kormányzó Szociálliberális Unió (USL) szerint azonban nem valós a 18,2 milliós választói létszám, a tavalyi népszámlálás szerint csupán 16,5 millió választópolgár van, vagyis a referendum érvényes volt. A népszámlálás hivatalos adatai azonban még nem állnak rendelkezésre. A népszavazás eredményének hitelesítésével megbízott alkotmánybíróság a választói létszámról az állami hatóságoktól kapott ellentmondásos adatok miatt naprakész választói névjegyzéket kért a kormánytól augusztus 31-éig, aminek nyomán a kabinet mininépszámlálást akart kezdeményezni, a taláros testület azonban hétfőn jelezte: nem a jelenlegi, hanem a július 29-i népszavazás idején használt állandó választási listákat kéri. Victor Ponta kormányfő ennek nyomán arra utasította a belügyminisztert és a közigazgatási minisztert, hogy közigazgatási eszközökkel, saját hatáskörben vizsgálják át a listákat, és iktassák ki az elhunyt vagy állampolgárságukat vesztett személyeket. A kormányrendelet nyomán létrejövő bizottságoknak augusztus 29-éig kell végezniük a választói névjegyzék átvizsgálásával. Egy magánszemély ugyanakkor tegnap az alkotmánybíróság utólagos pontosítása miatt okirat-hamisítás miatt feljelentette a taláros testületet a legfőbb ügyészségen. Antonescut nem érdekli az Alkotmánybíróság döntése Az ügyben kedden este keményen bírálta a kormányt Băsescu menesztésének egyik legfőbb szorgalmazója, Crin Antonescu ügyvivő államfő. Szerinte a kabinet úgy viselkedik, mintha megfélemlítették volna, és tanácstalanságról tesz tanúbizonyságot, maga Ponta kormányfő is fenyegetettnek és megfélemlítettnek tűnik. Antonescu a kormánypárti Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva elmondta: a kabinetnek nem kellene figyelembe vennie az alkotmánybíróság pontosítását, miszerint a külföldön élő románok is beszámítanak az állandó névjegyzékbe. Az alkotmánybíróság hétfőn este jelezte, hogy kimaradt egy bekezdés pénteki állásfoglalásából, amelyet a választói névjegyzék kapcsán tett. Az említett bekezdés szerint az állandó választói névjegyzék a referendumon használt lista, amely az összes, szavazati joggal rendelkező román állampolgár nevét tartalmazza, így a külföldön élőkét is. Antonescu azonban kedden este amellett kardoskodott, hogy a külföldön élő román állampolgárokat nem kell beszámítani az érvényességi küszöbbe. Az ügyvivő államfő ismét hevesen kirohant Traian Băsescu ellen, azzal vádolva meg őt, hogy befolyásolni próbálja a külügyi hírszerzést, az alkotmánybíróságot és a legfőbb ügyészséget is, amelyek az ő megrendeléseit teljesítik. Szerinte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak kellene megvitatnia azt, hogy előfordulhat: a legfőbb ügyészség politikai megrendeléseket teljesít. Szerinte ezt az bizonyítja, hogy miután Băsescu nyilvánosan bírálta a belügyi népesség-nyilvántartó vezetőjét, az ügyészség bűnvádi eljárást indított a vezető ellen, amiért először 18,2 millió választópolgárról tett jelentést a taláros testületnek, majd egy másik átiratban közölte: nem tud felelősséget vállalni a szám helyességéért. Antonescu szerint a kormánynak hivatalos levelekben kellene tájékoztatnia a külföldi partnereket azzal kapcsolatos álláspontjáról, hogy mi zajlik az országban, és úgy vélte, az amerikai nagykövetnek Băsescu „visszaéléseit” is vizsgálnia kellene, és a Velencei Bizottsággal egyetemben nem szabadna részesévé válniuk Băsescu „jogállam elleni összeesküvésének”. Ezzel arra utalt, hogy Mark Gitenstein bukaresti amerikai nagykövet hétfőn Ioan Rus belügyminiszterrel tárgyalt annak lemondását követően, és Victor Ponta kormányfővel is egyeztetett. Az Európa Tanács jogi szaktestületeként működő Velencei Bizottság elnöke pedig kedden adott ki nyilatkozatot, amelyben elítélte a román kormányt az alkotmánybíróságra gyakorolt nyomás miatt. Antonescu szerint egyébként Ioan Rus hazudott, amikor lemondása okaként az általa gyakorolt nyomást említette, és perrel fenyegette meg a lemondott belügyminisztert. Egyben azt is leszögezte: Băsescu „csak akkor szabadul meg tőle, ha megöli”. Băsescu tegnap Antonescu vádjaira reagálva ironikusan azt mondta: rendszerint a kampányszékhelyéül szolgáló ingatlan garázsából szokott nyomást gyakorolni az intézményekre – itt tartja ugyanis sajtótájékoztatóit. Hozzátette: az alkotmánybíráknak még augusztus 31. előtt dönteniük kell, ellenkező esetben az ország maradék hitele is elvész. Rus: jól döntöttem Tegnap megszólalt a hétfőn lemondott Ioan Rus is. leszögezte: Antonescu televíziós nyilatkozata csak megerősítette azon meggyőződésében, hogy helyesen cselekedett. „A döntést akkor hoztam meg, amikor rájöttem: sem Antonescu, sem Băsescu elvárásait nem tudom kielégíteni. Egyikük azt akarta, hogy növeljem a listákon szereplők számát, a másikuk azt, hogy csökkentsem. Ez az ő harcuk. Én azért jöttem a minisztériumba, hogy végezzem a dolgom, és megtettem: rövid idő alatt incidensek nélkül megszerveztem az önkormányzati választásokat és a népszavazást” – mondta. Közölte: keserű szájízzel tér vissza Kolozsvárra, de „a politikában a férfiaknak megvan a maguk útjuk”. Vasile Dâncu, Rus párttársa és bizalmasa tegnap úgy nyilatkozott: Rus azért távozott, mert a kormánykoalíció részéről nyomást gyakoroltak rá annak érdekében, hogy törvénytelenségeket kövessen el. A legfőbb ügyészség egyébként közölte: vizsgálja a választói névjegyzéket, a pótlistákat, valamint az alkotmánybíróságnak küldött átiratokat, hogy kiderítse: azok tartalmaznak-e olyan valótlan adatokat, amelyek büntetőjogi felelősségre vonást tesznek szükségessé. A nap folyamán Ioan Căbulea belügyi államtitkárt is kihallgatták az ügyben, és bűnvádi eljárást indítottak ellene közérdek sérelmére elkövetett hivatali visszaélés gyanújával. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2012. augusztus 11.Dagadó népszavazási botrány lehallgatásokkalA legfőbb ügyészség Victor Paul Dobre volt közigazgatási miniszter mentelmijogának megvonását kéri a képviselőháztól, akit hivatali visszaéléssel gyanúsít a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán. Tegnap telefonbeszélgetések lehallgatásának kivonata került nyilvánosságra, amelyből kiderült, hogy a Szociál-Liberális Szövetség (USL) 1,6 millió külföldi állampolgárt akart kivonni a választói névjegyzékből, hogy ne számítsanak a referendum érvényességi küszöbének meghatározásakor. Ioan Rus lemondott belügyminiszter és Dobre is elismeri, hogy 18,3 millió ember szerepel a választói névjegyzékben, és nem vállalták ennek módosítását, ami miatt bírálat érte őket saját pártjukban. Rus azt mondta, hogy „nem akarja börtönben tölteni nyugdíjas éveit”. Dobre, a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter volt az, aki benyújtotta lemondását Ioan Rus volt belügyminiszterrel együtt. Ez utóbbi kijelentette, hogy a belügyminisztériumra nyomás nehezedett a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán. A bűnvádi eljárást az ügyészség csak akkor kezdheti el, ha a parlament azt engedélyezi, mivel Dobre parlamenti képviselő. A törvényhozó testület azonban egyelőre vakáción van. Az ügyészség egy belügyminisztériumi államtitkár és a lakosság-nyilvántartási hivatal vezetője ellen is bűnvádi eljárást indított. A bejelentéssel szinte egyidőben a médiában megjelent két telefonbeszélgetésnek a kivonata, azon jelentés részeként, amelyet az ügyészség készített a képviselőház számára. A kivonat szerint Dobre egy férfival beszélget, és az derül ki a beszélgetésből, hogy a lemondásáról Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő – a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) két társelnöke – egyezett meg. Dobre szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) gyűlésén több vezető élesen bírálta őt. Amikor a beszélgetőpartnere megkérdezte, hogy miért bírálták, akkor Dobre azt válaszolta: „mert aláírtam, hogy 18,3 millió állampolgár szerepel a választói névjegyzékben, ami így is van, de ez más kérdés”. Egy másik beszélgetésben Ioan Rus leszögezte, hogy ő nem ír alá egyetlen olyan papírt sem, amely akár eggyel több vagy kevesebb szavazati joggal rendelkező személy létezéséről szól, mert „nincs kedve nyugdíjas éveit a börtönben tölteni”. Az ügyészségi dokumentumok kiszivárogtatását a vádemelés előtti szakaszban egyébként törvény tiltja Romániában. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke aggodalmának adott hangot a román belpolitikai fejlemények miatt, és azt kérte a kormánytól, hogy minél gyorsabban küldje az Alkotmánybírósághoz a választói névjegyzéket, hogy a taláros testület döntést hozhasson a népszavazás érvényességéről. Barroso ezt a Victor Pontának küldött levélben fejtette ki, amelyben sajnálatát fejezte ki az Alkotmánybíróságot ért fenyegetések miatt is. Barroso eddig nem bírálta a kormányt, főként Viviane Reding igazságügyi biztos volt az, aki tolmácsolta az európai aggályokat. Victor Ponta a napokban kijelentette, hogy Barroso nagyon korrekt volt „Redinggel ellentétben”. Tegnap kiderült az is, hogy a kormánynak milyen tervei vannak a választói névjegyzékekkel. Radu Stroe közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter bejelentette, hogy a kabinet nem módosítja a népszavazás megszervezésekor használt választói névjegyzéket, de kiegészítő információkat fog közölni az alkotmánybíróságnak. A miniszter szerint a választói névjegyzék – amelynek alapján a népszavazást megszervezték – nem módosul, azt megkapja az alkotmánybíróság úgy, ahogyan kérte, de emellett a hatóságoknak kötelességük, hogy „a lehető legkorrektebb adatokat szolgáltassák, és ezzel segítsék az alkotmánybíróság döntését” – mondta a miniszter. A Ponta-kormány ugyanis úgy döntött, hogy a hónap végéig frissíti a névjegyzéket. A külügyminisztérium is közölte pénteken, hogy kezdeményezte a külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok számának frissítését. Ennek azért van jelentősége, mert a külföldön hivatalosan lakhellyel rendelkező román állampolgárok nem tartoznak bele az állandó választói névjegyzékbe. A belügyminiszter is összehívta jövő hétre az országos statisztikai hivatal népszámlálással foglalkozó bizottságát, amelynek jóvá kellene hagynia a tavaly ősszel elvégzett cenzus februárban közölt előzetes eredményeit. Azok szerint Románia stabil lakossága 19 millió főre csökkent. B. T. Szabadság (Kolozsvár) 2012. augusztus 14.Dokumentumokat foglalt le az ügyészség a választói névjegyzékek ügyébenEgy sor dokumentumot foglalt le a legfőbb ügyészség többek között az Alkotmánybíróságon és a választási hatóságnál a választói névjegyzékek ügyében indult vizsgálat keretében. Az ügyészek az Alkotmánybíróság, az Állandó Választási Hatóság, a Központi Választási Iroda, az Állampolgársági Hivatal, valamint a belügyminisztérium útlevélosztályán és a lakosság-nyilvántartó hivatal székházában foglaltak le több dokumentumot. A dokumentumok között szerepel a július 29-i népszámlálás összes szavazókörzetének jegyzőköny-másolata, az állandó választói névjegyzék és a választói pótlisták. A névjegyzékeket a választási hatóságtól és a lakosság-nyilvántartástól is magukkal vitték az ügyészek. Azok a dokumentumokra is kitér az ügyészségi vizsgálat, amelyek a román állampolgárság megszerzését, illetve az arról való lemondás statisztikáit tartalmazzák évekre lebontva, továbbá amelyek tartalmazzák a külföldön állandó lakhellyel rendelkező román állampolgárok adatait. A választói névjegyzékek kapcsán indított vizsgálat során az legfőbb ügyészség eddig kérte Victor Paul Dobre korábbi közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter, parlamenti képviselő mentelmi jogának megvonását hivatali hatáskörrel való visszaélés miatt. Az ügyben eljárás indult Constantin Manoloiu, a belügyminisztérium lakosság-nyilvántartó főosztályának vezetője, illetve Ioan Căbulea államtitkár ellen, az ügyészek pedig kihallgatták többek között Ioan Rus lemondott belügyminisztert, a statisztikai intézet elnökét, az Állandó Választási Hatóság elnökét, valamint a lakosság-nyilvántartó főosztály vezetőjét is. Krónika (Kolozsvár) 2012. augusztus 15.Előrehozta a referendum-döntés határidejét az AlkotmánybíróságAz Alkotmánybíróság kedden úgy döntött, hogy augusztus 21-ig kell a kormánynak elküldenie a választói névjegyzéket. A testület korábban augusztus 31-ét szabta meg határidőként a kormánynak. Az Alkotmánybíróság több mint hét órás ülésén arról is döntött, hogy megfelel a törvényes előírásoknak az a hibaigazítás, amelyet a testület egyik tagja küldött a Hivatalos Közlönynek a referendummal kapcsolatos határozat kapcsán. Ez azt jelenti, hogy a külföldön élő román állampolgároknak is szerepelniük kell az állandó választói névjegyzékben. Mint ismeretes, az alkotmánybíróság augusztus 2-án hivatalosan közölte, hogy szeptember 12-re halasztotta a Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló július 29-i referendummal kapcsolatos döntését, mivel ellentmondó adatokat kapott az állandó választási névjegyzékekről, illetve hogy augusztus 31-i határidővel kérte a kormánytól a referendum alapjául szolgáló névjegyzékeket. Egy nappal később a testület augusztus 31-re tűzte ki a népszavazás érvényességével kapcsolatos döntés időpontját. Az Alkotmánybíróság keddi ülésén azt is megállapították: Ştefan Minea alkotmánybíró jogszerűen járt el, amikor szolgálatos bíróként a múlt hétfőn hibaigazítást küldött a Hivatalos Közlönynek. A testület abba az augusztus 2-i határozatába „toldott bele” négy nappal később egy mondatot, amelyben elutasította a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán benyújtott óvásokat. A határozat eredeti, a Hivatalos Közlönyben is megjelent változata szerint a külföldön élő román állampolgárokat nem kell felvenni az állandó választási jegyzékbe. A hétfőn betoldott kiegészítésből ezzel ellentétben az derül ki, hogy igenis szerepelniük kell a névjegyzékben a határokon kívül élő román állampolgároknak is. A hibaigazítás vitákat keltett, és az Alkotmánybíróságon belül is ellentétekhez vezetett, ezek nyomán a testület több tagja is – Ion Predescu, Tudorel Toader és Acsinte Gaspar – jelezte: nem tartják jogszerűnek az utólagos javítást. A keddi döntés értelmében a külföldön élő román állampolgároknak is szerepelniük kell az állandó választási névjegyzékben. Az elmúlt időszakban a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) megpróbálta elérni, hogy a névjegyzékből töröljék a külföldön élőket, ezzel azt remélve, hogy a népszavazás – amelynek érvényessége részvételi küszöbhöz kötött – sikeres lehet. A választói névjegyzékek kapcsán kirobbant botrány során lemondott Ioan Rus belügyminiszter és Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter, mint utólag kiderült, amiatt, hogy az USL vezetői nyomást gyakoroltak rájuk a névjegyzékek megcsonkítása reményében. A névjegyzékek ügyében vizsgálatot indított a legfelsőbb bíróság ügyészsége is, több magas rangú tisztségviselő ellen bűnvádi eljárás indult. Krónika (Kolozsvár) 2012. szeptember 12.Megtagadták a képviselők Borbély László mentelmi jogának megvonásátElutasította kedden a képviselőház plénuma Borbély László egykori környezetvédelmi miniszter, illetve Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli ex-miniszter mentelmi jogának megvonását. A két parlamenti képviselő elleni bűnvádi eljárás beindítását az ügyészség kérte: Borbély esetében befolyással való üzérkedés, valamint hamis vagyonnyilatkozat-tétel gyanúja miatt, Dobre ügyében pedig a Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló népszavazáshoz használt választói névjegyzékek körüli botrány kapcsán, hivatali hatáskörrel való visszaélés gyanújával. Borbély László esetében a titkos szavazáson 53 képviselő támogatta a képviselő mentelmi jogának megvonását, 181-en ellene szavaztak. Dobre esetében 47 igen és 183 nem szavazatot regisztráltak. Borbély ellen – aki az RMDSZ politikai alelnöke – az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kezdeményezett vizsgálatot április elején. Az ügyészek gyanúja szerint egy üzletember Szepessy Szabolcs miniszteri tanácsos közvetítésével ingyenes lakásfelújítással vásárolta meg Borbély – akkor környezetvédelmi miniszter – befolyását annak érdekében, hogy cége állami megrendelésekhez juthasson. Egy nappal azt követően, hogy a DNA vizsgálatot kezdeményezett ellene, Borbély László lemondott a környezetvédelmi minisztérium éléről. Közölte: határozottan visszautasít minden alaptalan vádat, és reméli, hogy sikerül bebizonyítania ártatlanságát. Victor Paul Dobre volt tárca nélküli közigazgatási miniszter mentelmi jogának megvonását a választói névjegyzékek ügyében kérte a ügyészség. Az ügyészek azt vizsgálják, hogyan történhetett meg, hogy a belügyminisztérium először közölte: a Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló népszavazás lebonyolításához használt választói névjegyzékben több mint 18 millió fő szerepel, később azonban a szaktárca arról tájékoztatta az alkotmánybíróságot, hogy nem tud felelősséget vállalni az adatok hitelességéért. Dobre Ioan Rus belügyminiszterrel együtt augusztus elején mondott le tisztségéről. Krónika (Kolozsvár) 2012. november 22.Román lap: Erdély autonómiája egyre több erdélyi románt foglalkoztatEgyre több erdélyi románt is foglalkoztathat Erdély autonómiájának a kérdése, miután nagyon sok erdélyi úgy érzi, hogy az eddigi román kormányok szándékosan nem korszerűsítették régiójukat, vagy ezek a tervek megbuktak a politikai vezetők korruptságán és hozzá nem értésén – írta csütörtökön a www.romanialibera.ro című portál. Sabina Fati publicista szerint ma már nemcsak „Tőkés László emberei" beszélnek Románia föderalizálásáról, hanem egyre több erdélyi román is érdeklődést mutat a téma iránt. A virtuális térben, az internetes fórumokon Erdély autonómiája vagy föderalizálása már régóta nem jelent tabutémát. Sőt, Erdélyben Pászkány Árpád üzletember valamint Ioan Rus és Vasile Dancu szociáldemokrata politikusok megalapították az első regionális televíziót, a Transilvania Newst, amely rendszeresen ápolja és népszerűsíti az erdélyi hazafiság érzését, a régióban élők „felsőbbrendűségét", az osztrák behatásokat, valamint azokat a beruházásokat, amelyek Erdélyben történtek a Romániával való egyesülés előtt. A szerző szerint az autonóm vagy föderális Erdély célkitűzésként való megfogalmazása felé az első lépést jelenti annak tudatosítása, hogy az erdélyiek több pénzt fizetnek be az államkasszába, mint a többi romániai történelmi régió, ennek ellenére a bukaresti kormány túl kevés pénzt forgat vissza „a nyugati régiók fejlesztésére". A szerző szerint szükségessé vált egy alapos társadalmi vita lefolytatása, amelyben félre kell tenni az indokolatlan félelmeket és a nacionalizmust. Ugyanakkor a szerző veszélyesnek tartja, hogy „Tőkés László pártja" – vagyis az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – hozta előtérbe ezt a témát a romániai választási kampány idején, mert ez a román szélsőségeseket erősítheti olyan körülmények között, amikor a rendszerellenességet zászlajukra tűző politikai vezetők az egyedüliek, akiknek a népszerűsége emelkedőben van. A szerző szerint sok erdélyi román és magyar fog egyre komolyabban elgondolkodni az önigazgatású erdélyi tartomány létrehozásán, hiszen növekedőben van az elégedetlenség a központi hatóságok korruptságával, a pártok elmúlt húsz évben kifejtett tevékenységével szemben, valamint azzal, hogy a bukaresti kormány 2004 óta képtelen volt megépíteni az észak-erdélyi autópályát. MTI Erdély.ma 2012. november 24.Erdély autonómiája egyre több erdélyi románt foglalkoztatEgyre több erdélyi románt is foglalkoztathat Erdély autonómiájának a kérdése, miután nagyon sok erdélyi úgy érzi, hogy az eddigi kormányok szándékosan nem korszerűsítették régiójukat, vagy ezek a tervek megbuktak a politikai vezetők korruptságán és hozzá nem értésén – írta a www.romanialibera.ro című portál. Sabina Fati publicista szerint ma már nemcsak „Tőkés László emberei” beszélnek Románia föderalizálásáról, hanem egyre több erdélyi román is érdeklődést mutat a téma iránt. A virtuális térben, az internetes fórumokon Erdély autonómiája vagy föderalizálása már régóta nem jelent tabutémát. Sőt, Erdélyben Pászkány Árpád üzletember valamint Ioan Rus és Vasile Dâncu szociáldemokrata politikusok megalapították az első regionális televíziót, a Transilvania Newst, amely rendszeresen ápolja és népszerűsíti az erdélyi hazafiság érzését, a régióban élők „felsőbbrendűségét”, az osztrák behatásokat, valamint azokat a beruházásokat, amelyek Erdélyben történtek a Romániával való egyesülés előtt. A szerző szerint az autonóm vagy föderális Erdély célkitűzésként való megfogalmazása felé az első lépést jelenti annak tudatosítása, hogy az erdélyiek több pénzt fizetnek be az államkasszába, mint a többi romániai történelmi régió, ennek ellenére a bukaresti kormány túl kevés pénzt forgat vissza „a nyugati régiók fejlesztésére”. A szerző szerint szükségessé vált egy alapos társadalmi vita lefolytatása, amelyben félre kell tenni az indokolatlan félelmeket és a nacionalizmust. Ugyanakkor a szerző veszélyesnek tartja, hogy „Tőkés László pártja” – vagyis az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – hozta előtérbe ezt a témát a választási kampány idején, mert ez a román szélsőségeseket erősítheti olyan körülmények között, amikor a rendszerellenességet zászlajukra tűző politikai vezetők az egyedüliek, akiknek a népszerűsége emelkedőben van. A szerző szerint sok erdélyi román és magyar fog egyre komolyabban elgondolkodni az önigazgatású erdélyi tartomány létrehozásán, hiszen növekedőben van az elégedetlenség a központi hatóságok korruptságával, a pártok elmúlt húsz évben kifejtett tevékenységével szemben, valamint azzal, hogy a bukaresti kormány 2004 óta képtelen volt megépíteni az észak-erdélyi autópályát. Szabadság (Kolozsvár) 2012. december 21.„Problémás” miniszterek a Ponta-kormánybanAz Európai Unió egyik legnépesebb kormánya Victor Ponta második kabinetje – amelyben jó néhány bűnvádi dosszié, egyéb botrányok főszereplői, pártvándorok is helyet kaptak Amint azonban a viselt dolgaiból is kitűnik, Romániában manapság nem is lehet feddhetetlen politikus találni. Kamarillafőnök, terrorista... Gabriel Oprea tárca nélküli – ám mégis a nemzetvédelemmel és a belügyekkel foglalkozó – miniszterelnök-helyettes fontos szerepet töltött be az utóbbi időben a romániai politikai életben, amivel ki is vívta Traian Băsescu államfőtől az „Adrian Năstase személyi kamarillájának főnöke" címet. Korábban a Szociáldemokrata Pártból kivált, függetlenné váló parlamenti képviselők vezetője volt, akik megalkották a haladók politikusok parlamenti frakcióját. Ez aztán átalakult, kezdetben az Emil Boc kormányát támogató Országos Szövetség Románia Haladásáért nevű politikai tömörüléssé. Bocék bukását követően a párt átállt a Szociál-Liberális Szövetséghez, amelyet a december 9-i parlamenti választásokon támogatott, most pedig egyesült a szociál-liberálisokkal. „Năstase kamarillafőnökét" 2010-ben maga Traian Băsescu államfő tüntette ki. A kabinet másik miniszterelnök-helyettese, a közigazgatásáért és regionális fejlesztésért felelős a szociáldemokraták főtitkára, Liviu Dragnea. Őt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nemrégiben azzal vádolta meg, hogy a Traian Băsescu államfő sorsáról döntő népszavazás alkalmával többtízezer embert „mozgósított" a referendum sikere érdekében. Ehhez felhasználta pártfőtitkári befolyását és tekintélyét, mozgósítva a polgármestereket a szükséges szavazók összeszedésére. Dragnea más ügyekben is vétkes. Az Európai Bizottság egy kivizsgálása során megállapította: súlyos rendellenességek történtek két útkarbantartási program esetében is, amelyekre a Teleorman megyei tanács „házi cége", a Liviu Dragnea által ellenőrzött Tel Drum Rt. szerződött le. Traian Basescu államfő egyébként Liviu Dragneát gyakran „terroristaként" emlegette. Trafóügy, svéd kenőpénz A Közlekedési Minisztérium vezetője, Relu Fenechiu ellen bűnvádi per indult be: a minisztert azzal vádolják, hogy 2002 és 2005 között újnak álcázott régi transzformátorokat adott el állami vállalatoknak. 2006-ben összeállított dossziéját jó ideig „megsétáltatták" a Korrupcióelleni Igazgatóság útvesztőjében, idén nyáron azonban immár átkerült az igazságszolgáltatáshoz. A „trafó-dosszié" mellett azonban Fenechiu neve negyvenhat korrupciós és az állammal törvénytelenül megkötött ügycsomóban is szerepel. A távközlési miniszter immár „régi kormánytag". Dan Nica ugyancsak ezt a tárcát töltötte be 2001-2004 között a Năstase-kormányban, 2009-ben a belügyhöz került a Boc-kabinet idejében, az első Ponta-kormányban – akárcsak most – megintcsak a távközléssel foglalkozott. Hosszas minisztersége alatt nem hiányoztak a botrányok sem. Neve felmerült a Román Posta kapcsán kitört botrányban: szolgálati visszaélés gyanújával vádolják, a posta egyik területének illetéktelen eladása miatt. Emellett azzal is vádolják, hogy a belügyminisztérium egyébként is oly sok vitát kavart 0215. számú katonai egységét – a román nyelven elhíresült „negyed hármast" – pártérdekek szolgálatába állította. Legfrissebb botránya a „svéd kenőpénz" néven ismertté vált skandallum, amely az egységes sürgősségi hívószám, a 112-es miatt robbant ki. Svédországban az Ericsson cég azzal vádolta meg a vállalat romániai vezetőjét, Thomas Lundint, hogy az ügy kapcsán 7 millió dollárt sajátított el. Svéd újságírók most dokumentumokkal bizonyították – közöttük van Lundin vallomása is – miszerint az ügyben érintett volt Dan Nica is. Újabb miniszteri tárcájának megszerzésében Dan Nicát az sem zavarta meg, hogy vezetésével októberben a távközlési tárca népes küldöttség, közpénzeken, kiadós sétát tett Qatarban. A 16 éves besúgó Eléggé kétes hírű üzletember lett az oktatási minisztérium vezetője. Mihnea Costoiu eddig még valamennyi cégét csődbe juttatta és felszámolta. Általában privatizált állami cégeket vásárolt meg, a piaci értéknél jóval olcsóbb áron. Emiatt több bűnvádi dosszié is indult ellene, őt magát azonban mindegyikben ártatlanná minősítették, jóllehet több embere is büntetést kapott. Kapcsolata a politikai élettel 2001-ből származik, amikor is Ecaterina Andronescu, akkori tanügyminiszter megtette az irányítása alatt álló tárca főtitkárává. Politikai pályafutása alatt mindvégig Andronescu embereként ismerték. Costoiu a Securitate besúgója is volt. A Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács adatai szerint Iulian fedőnéven 16 éves korában szervezték be – a forradalomig azonban senki nem adott fel Ceauşescu titkos rendőrségének, ezért „káderlapja" ilyen szempontból voltaképpen tiszta. A belügyminiszteri tisztséget megszerző Radu Stroének több afférja is volt Traian Băsescu államfővel. A legvisszhangosabb botrány az volt, amikor – a kormányfőtitkári tisztséget átvette – Traian Băsescu egy cetlit mutatott fel neki, amitől a politikus szemmel láthatóan zavarba jött. A sajtó később kiderítette: a cédulácskán Traian Băsescu emlékeztette őt arra az ígéretére, hogy a nemzetbiztonsági törvényre vonatkozó adatok titkosak maradnak mindaddig, ameddig a politikusok azt meg nem vitatják. A jogszabály azonban mégis a sajtóhoz került – éppen Stroénak köszönhetően. A szociáldemokrata Ioan Rus egyébként korábban „másodosztályú szélhámosocskának" nevezte. Szex és múzeum A kulturális minisztérium élére kinevezett Daniel Barbu maga sem „problémamentes" miniszter. Az Európai Bizottság csaláselleni hivatala, az OLAF figyelmeztetésére idén ősszel a kormány kivizsgálást végzett a 2000 óta zajló Tempus nevű Phare-program kapcsán, amelynek irányítója Daniel Barbu volt. Az ellenőrzés megállapította: a 200 ezer eurós program menedzselésében komoly hibák mutatkoztak meg, Barbunak például nem sikerült bebizonyítania, hogy Bukarestben valóban versenyt hirdettek volna meg a programnak megfelelően, így a 200 ezer euró sorsa is bizonytalanná vált. Egyetemi tanárként szerelmi kapcsolatba került egyik diákjával is, amiről az alkotmánybíróság bírója számolt be a Facebook oldalán. A mezőgazdasági tárca élén megmaradt Daniel Constantin, aki a Konzervatív Párt alapító elnöke, Dan Voiculescu embere. Politikai pályafutása akkor futott fel, amikor Voiculescu formálisan kivonult a politikai életből. Politikai megfigyelők szerint Daniel Constantin teljes mértékben Voiculescu emberének tekinthető már csak azért is, mert 295 ezer euróval tartozik „főnökének". Nyilvánvaló, hogy Voiculescu azért neveztette ki e tárca élére, mert kiterjedt földügyletei is voltak, amelyek miatt a korrupcióelleni ügyészek figyelmének homlokterébe került. Szexbotrány „hőse" volt az ifjúsági és sportminisztert – megfelelőbb személyt nem is lehetett volna a tárca élére találni. Nicolae Bănicioiu neve ott szerepelt a „prostituáltakat a VIP-eknek" néven ismertté vált bűnvádi dossziéban. A könnyűvérű lányokra éhes Bănicioiu a hölgyek szolgáltatását afféle alanyi jognak érezte, emiatt nem is fizetett értük – amint azt az egyik tanú elmondotta. A hangzatos nevű Nemzeti Érdekű Beruházások Terveinek Minisztériumát vezetője Dan Şova. Ügyvédi cége, a Şova is Társai, az Adóhivatal adatai szerint hosszú éveken át törvénytelen úton, a közbeszerzési eljárás megkerülésével állami szerződésekben részesült, amelyek együttes értéke meghaladja az egymillió eurót. Dan Şova tagadta a romániai holokausztot is, amiért pártbeli főnöke, Victor Ponta állami pénzen a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumba utaztatta, némi történelmet tanulni. Maszol.ro, 2012. december 28.Négy kormány, három kormányfő, két választásPolitikai szempontból a kilencvenes évek eleje óta a legmozgalmasabb volt az idei esztendő, amelynek során négy kormány, három kormányfő váltotta egymást, két választást és egy referendumot tartottak. Ötödik Boc után Ungureanu Az év elején a gazdasági-társadalmi válság, de a rossz kormányzás által megkövetelt megszorító intézkedések következtében a Boc-kormány és vele együtt a kabinetért szinte kezességet vállaló Traian Băsescu népszerűsége meredeken zuhanni kezdett. Az utolsó döfést talán az év elején az államfő Raed Arafat elleni támadásai jelentették, amelynek következtében a romániai rohammentő-szolgálatot megalapító palesztin orvos lemondott az egészségügyi tárcánál betöltött államtitkár-helyettesi tisztségéről. Az ennek nyomán beindult tüntetések alkalmával a résztvevők az elején még csak Arafat mellett álltak ki, néhány nappal később azonban már a Boc-kormány és Traian Băsescu ellen skandálták jelszavaikat, így aztán már a doktor államtitkár-helyettesi tisztségébe való visszahelyezése sem elégítette ki őket. Mindennek következtében Emil Boc február 6-án lemondott ötödik kormányfői tisztségéből. A hatodik Boc-kormány kinevezését Traian Basescu úgy látszik, már nem tartotta lehetségesnek, ezért a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatóját, Mihai Răzvan Ungureanut nevezte ki a kormány élére, akit február 9-én meg is szavazott a parlament. Ungureanu – alighanem az államfőtől kapott utasítások szerint – megpróbálta „átkozmetikázni” a kormányt, igyekezett a Boc-kormányokban még nem szerepelt tárcavezetőket kinevezni. Kísérletét azonban a sajtó meghiúsította: az újságírók „kiszimatolták” ugyanis, hogy az új tárcavezetők a régi miniszterek kezes emberei voltak. Így nem csoda, hogy mindössze 78 napnyi országlás után Ungureanu kormánya csúfosat bukott a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok által benyújtott bizalmatlansági indítvány nyomán, amelyet megszavaztak a nem magyar kisebbségek, de a demokrata liberálisoktól az ellenfélhez átállt politikusok is. Hatalomra került ellenzék Mindezek után Traian Băsescu államfő már jónak látta azt, hogy ha a kormányalakításnál lemond a teljesen népszerűtlen demokrata liberálisokról, így az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség legnagyobb pártjának elnökét, a szociáldemokrata Victor Pontát bízta meg az újabb kabinet felállításával. Kormányát május 7-én szavazta meg a törvényhozás, a kabinetet mellé állt a korábban a demokrata liberálisokat és Traian Băsescut támogató Országos Szövetség Románia Haladásáért nevű tömörülés is. Victor Ponta tisztában volt azzal, hogy Raed Arafat elmozdítása csak ürügy volt a tüntetésekhez, a lakosság ugyanis teljes mértékben elégedetlen volt Bockék egymást érő megszorító intézkedéseivel, ezért országlását a demokrata liberálisok által 25 százalékkal megkurtított bérek visszaállítását ígérve indította, az első lépésben nyomban 8 százalékos béremeléssel kezdve. Ennek nem kevés serepe volt abban, hogy a Szociál-Liberális Szövetség a helyhatósági választásokat a szavazatok 50 százalékával, a legtöbb megyeitanácsi elnökséget és a legtöbb polgármesteri tisztséget megszerezve nyerte meg. Egy hét, amely megrengette Romániát Időközben tovább romlott Traian Basescu államfő és a Szociál-Liberális Szövetség vezetői közötti amúgy sem felhőtlen viszony, aminek nem használt az a körülmény sem, hogy Victor Ponta akarta képviselni Romániát az Európai Tanácsban az államfő helyett – az alkotmánybíróság azonban az államfőnek adott igazat. Ezért a Szociál-Liberális Szövetség megkezdte Traian Băsescu államfői tisztségből történő újabb felfüggesztésének folyamatát, amelyet igyekezett a legrövidebbre szabni. Így alig egy hétre volt szükségük a szociálliberálisoknak ahhoz, hogy elmozdítsák a két ház demokrata liberális elnökét, Vasile Blagát és Roberta Anastasét, őket Crin Antonescuval és Valeriu Zgoneával helyettesítették. Az addig a parlament ellenőrzése alatt álló Hivatalos Közlönyt Victor Ponta kormányának felügyelete alá helyzeték, leváltották a népügyvédet, akinek joga volt felülbírálni a kabinet döntéseit. Emellett a kormány kiadott egy sürgősségi rendeletet, amelynek értelmében lecsökkentették a felfüggesztett államfő sorsáról döntő népszavazáson való részvételi arányt. Mindezek után a parlament július 6-án felfüggesztette tisztségéből Traian Basescut. Győztesek vereségei Csakhogy a szociálliberálisok ezt követően néhány vereséget szenvedtek. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a népszavazás csakis akkor érvényes, ha az összes választók több mint a fele az urnákhoz járul. Így a referendum, bár a résztvevők hatalmas többsége, közel 83 százaléka szavazott Traian Basescu ellen, nem volt érvényes, mivel a részvétel mindössze 46,2 százalékos volt. Ezt még romániai szempontból nézve is különös csatározás követte: a kormány amolyan „mini-népszámlálást” kívánt végrehajtani, amelynek nyomán megállapították volna, hogy a lakossági csökkenéssel arányosan visszaesett a szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma is. Az alkotmánybírák azonban a kabinetnek ezt a szándékát is keresztülhúzták. A választási listák módosítására tett sikertelen kísérletei nyomán lemondott tisztségéből a közigazgatási és belügyminiszter, Ioan Rus, valamint a tárca közigazgatási feladatokért felelős megbízott minisztere, Victor Paul Dobre. Az alkotmánybírák mindezek után augusztus 12-én érvénytelennek mondták ki a népszavazást, így az államfő, 52 napig tartó felfüggesztés után visszatérhetett tisztségébe. „Meg nem támadási” paktum A Cotroceni palotába visszatérve Traian Băsescu novemberig kerülte a nyilvánosságot, a parlamenti választási kampány beindulásakor azonban már előtt több alkalommal is kikelt a szociál-liberálisok ellen, egyebek között azt is hangoztatva, hogy semmiképpen sem fogja majd kormányfőnek kinevezni Victor Pontát. A nyugati kancelláriákat – akárcsak Traian Băsescu felfüggesztése idején az alkotmányosság és a jogállam kérdései – ez úttal az államfői intézmény, valamint a választások nyomán vélhetően kialakuló, szociálliberális többséget összesítő parlament és szociálliberálisok kormány közötti háborúzás aggasztotta. A választások igazolták a papírformát: a szociálliberálisok 60 százalékkal győztek, a parlamenti mandátumok kétharmadát megszerezve. Traian Băsescu lehetősége teljes mértékben beszűkültek, így kénytelen volt másodjára is kormányfőé kinevezni Victor Pontát. Brüsszel és Washington megnyugtatására azonban a miniszterelnök és az államfő „békés egymás mellett élési” megállapodást írt alá. A dokumentum tisztázza az államfő és a kormányfő feladatait: előbbi felelősségébe tartoznak a külpolitikával, a biztonság- és védelmi politikával kapcsolatos feladatok, valamint az ország képviselete az Európai Tanácsban, míg utóbbi a gazdasági és társadalmi politikákkal, az ország kormányzásával, a napirenden lévő problémákkal foglalkozik. A felek azt is megfogadták, hogy kerülik az egymás elleni nyilvános támadásokat. A második Ponta-kormányt pedig a parlament 402 igennel 120 nem ellenében beiktatta. 2012: politikai eseménynapló Időpont Mi történt 01.12. Megindulnak a tüntetések Raed Arafat államtitkár-helyettesi tisztségéből történt elmozdítása ellen 02.06. Emil Boc lemond miniszterelnöki tisztségéből 02.09. Az Ungureanu-kormányt beiktatja a parlament 04.27. Az Ungureanu-kormányt megbukik a bizalmatlansági indítvány során 05.07. A parlament megszavazza Victor Ponta kormányát 06.10 A szociál-liberálisok 46,9 százalékos győzelme a helyhatósági választásokon 07.05. A Ponta-kormány csökkenti a referendumon való részvétel arányát 07.06. A parlament felfüggeszti államfői tisztségéből Traian Basescut 07.11. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a szavazók több mint felének részvétele szükséges a referendum hitelesítéséhez. 07.29. Érvénytelennek mondják ki az államfő felfüggesztésére kiírt referendumot 08.29. Traian Basescu ismét elfoglalhatja helyét az államfői palotában 12.09.A szociál-liberálisok 60 százalékkal nyerik a parlamenti választásokat 12.21. A második Ponta-kormányt beiktatja a parlament Maszol.ro 2013. június 24.Közvita Románia közigazgatási átszervezésérőlKolozsváron a Regionális és Vidékfejlesztési Minisztérium közvitát szervezett a regionalizás projekttel kapcsolatban. A Grand Hotel Napoca adott helyet a kormányon levő Szociálliberális Szövetség (USL) látványos megnyilvánulásának, amely az ország regionális átszervezését igyekezett megtárgyalni. Ennek érdekében figyelemre méltó mozgósítást rendeztek, melynek következtében több mint 500 egyén vett részt a rendezvényen. Az eseményt felvezető beszédében Vasile Dâncu szociológus, egyetemi tanár a változás szükségességével kapcsolatban rövid értékelőt tartott. Felhívta a figyelmet, hogy a kérdőívet, amit a mappában kiosztottak, töltsék ki. Majd a terepet átadta a jelen levő politikai nagyságoknak. Horea Uioreanu, a Kolozs Megyei Tanács elnöke szerint kétségtelen a változtatás szükségszerűsége. Számára a nagy kérdés, milyen szerkezeti struktúrákra van szükség, amelyek kellő képen indokolják a változás szükségszerűségét. Kolozs Megye prefektusa, Gheorghe Vuşcan pozitívan értékelte, hogy a rendezvény rendkívül nagy érdeklődésnek örvendett. Az illusztris vendég, a jelenlegi kormány második embere Liviu Dragnea, miniszterelnök helyettes az átszervezéstől azt várja, hogy végleg leszámolhassanak a kommunizmussal. Szerinte a regionalizálással a különböző megyék közötti fennálló különbség kiegyenlíthető. A fejlesztési források méltányosabb elosztását biztosíthatják. Ehhez, amint mondja, pár év is elég. Liviu Dragnea-nak volt egy érdekes gondolatsora, amelyben kifejtette, hogy a regionalizálás voltaképpen Bukarest és a vidék közötti harc. Bukarest a központosított hatalom jelképe, ennek következtében a fővárosban dolgozó pár ezer hivatalnok hatalmaskodását kell, eltűrje az ország lakossága. Megjelölte a regionalizás célkitűzéseit: a települések lakóinak méltóbb életet, létminimumot biztosítani, az adminisztrációs rendszer egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése. Ezáltal növelhető az európai alapok lehívási üteme. Felhívta a figyelmet, hogy különböző hamis nézetek, előítéletek alakultak ki a regionalizással kapcsolatban. Ezzel szemben kiemelte, hogy az állampolgárhoz közelebb álló adminisztráció alakul ki. A regionalizálás 2 szakaszban valósul meg: 2013-2014 illetve 2014-2016 közötti időintervallumokban. Nem szüntetik meg az egységes nemzetállamot. A parlament, az ország alapvető intézményei, mint a hadsereg, az igazságszolgáltatás, a hírszerzés, a rendőrség, a külpolitikával kapcsolatos intézmények nem fognak decentralizálódni. Szerinte az adminisztrációs távolságok, az adminisztrációs költségek fognak csökkenni. A régióközpontokkal kapcsolatban kifejtette, természetes, hogy egyik vagy másik megye szeretné, ha a településük válna központtá. Azonban a régióközpontnak különböző szempontoknak kell megfelelnie. A regionalizálással kapcsolatos projekt szerint a Prefektusi Intézmény megmarad, mert ellenőriznie kell a helyi önkormányzat által kiadott adminisztrációs ügycsomagok törvényességét. A fentiekből kiderül, bővül az ügyintézés, ami pénzemésztő. Holott az eredeti szándék szerint azt kellene elérni, hogy a polgárok megtanuljanak pályázni és a kapott összegekből az életszintet emelő gazdasági erő, alakulhatna ki. A felszólalásokból kiemelném Ioan Rus-t, a PSD alelnöke, volt belügyminiszter hozzászólását. Amint megfogalmazta, a regionalizálás a szegények javára történhet. A regionalizás ellenségeit a korrupcióban és Bukarest érdekeiben kell keresni. A központosítás megszüntetése a szegényebb megyéknek jelent előnyt. A sajtótájékoztatón kapott térkép alapján információt szerezhetünk arról, melyek lennének a régiók: 1. Moldova- Bukovina, 2. Alsó Duna, Szeret- Bărăgan, 3. Dobrúdzsa, 4. Muntenia, 5. Olténia, 6. Bánát, 7. Körös- Máramaros, 8. Erdély, 9. Bukarest – Ilfov. A térkép szerint a 8-as régió lenne a legnagyobb. Ebbe tartozik keletről nyugat fel haladva Hargita, Kovászna, Brassó, Beszterce- Naszód, Maros, Szeben, Szilágy, Kolozs, Fehér, Hunyad megyék. László Attila szenátor felszólalásában hangsúlyozta, hogy egy jól működő régiónak, 5 millió feletti lakossága kell, legyen. Maga a tanácskozás több mint három órát tartott, szünet nélkül. Az ország más városaiban is, mint Jászvásár, Craiova és Temesváron szerveztek a regionalizálással kapcsolatos közvitát. Csomafáy Ferenc erdon.ro Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
