Egy hónapi önkéntes szüneteltetés után újból megjelent a Romania Mare hetilap, legújabb számában támadta Iliescut és Petre Roman miniszterelnököt a hetilapot elmarasztaló kijelentéseik miatt. /MTI/
1991. szeptember 12.
A kormányzatnak kezd kialakulni egy kemény vonala, állapította meg cikkében Szász János. Iliescu elnök izraeli lapok munkatársainak elmondta, hogy ő maga elítélte az antiszemitizmust. Azonban nem szabad elfelejteni a kormánynyilatkozatot sem, amely az amerikai kongresszusban elhangzott, a romániai antiszemitizmust és a kisebbségellenes nacionalizmust elítélő nyilatkozatot élesen visszautasította. Iliescu elnök izraeli látogatásakor nem követte meg a zsidóságot a Romániában végbement zsidóirtásért. Érvei szerint a román nép nem vétkes azért, amit a román fasiszták véghez vittek. Romániában folyik Antonescu rehabilitálása, erre nem reagál a kormány. A parlamentben egyperces csenddel emlékeztek meg Antonescuról. A hatalom nem akarja rendezni a nemzeti kérdést. A szélsőjobb nyíltan harsogja, hogy Magyarországgal a háttérben az RMDSZ polgárháború kirobbantására készül. A kormányzat pedig hallgat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
1991. szeptember 15.
Avram Iancu halálának 119. évfordulójára emlékezett a Hunyad megyei Cebén a Vatra Romaneasca és a Nagy-Románia Párt /Romania Mare/. Megjelent Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök is. /MTI/
1991. szeptember 18.
Csien Csi-csen kínai külügyminiszter Bukarestben találkozott Petre Roman miniszterelnökkel, Iliescu elnökkel és a pártok képviselőivel. Csien Csi-csen melegnek és barátinak nevezte az eszmecserét, a két ország közötti barátság érintetlen maradt, mondta. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20, 21-22./
1991. szeptember 18.
Turgut Özal szept. 18-án háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. Özal és Iliescu elnök aláírta a két ország közötti barátsági, együttműködési és jószomszédi szerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20, 21-22./
1991. szeptember 19.
Ján Carnogursky, Szlovákia miniszterelnöke szept. 19-én kétnapos látogatásra érkezett Bukarestbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21-22./ Megállapodtak, hogy Szlovákia és Románia együttműködik a nemzetközi szervezetek keretében a kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekben, így abban is, hogy ne éljenek vissza ezzel a problémával olyan célok érdekében, amelyeknek semmi közük az emberi jogokhoz. Carnogursky tárgyalt Petre Roman miniszterelnökkel és Iliescu elnökkel is. /MTI/
1991. szeptember 19.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében tiltakozott amiatt, hogy Marosvásárhelyen, szept. 11-én a felvételi vizsgán rendőrök voltak az iskola épületében, ahol közölték, hogy Gheorghe Stefan tanügyminiszter telefonon közölte: megváltoztatja az anyanyelven történő felvételi engedélyezését. A miniszter intézkedése törvényellenes, ellenkezik az alkotmány 22. cikkelyével, a 28/1978-as tanügyi törvénnyel és az 521/1990-es kormányhatározattal. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
1991. szeptember 25.
Az élet minden területén visszarendeződés történt, olvasható a Maros megyei RMDSZ elnöksége nyilatkozatában, a földművesek nem kapták vissza földjeiket, a hatóságok gyakorlattá tették a diszkriminációt. A kormány nem vette figyelembe a prefektusi és egyéb kinevezéseknél az RMDSZ javaslatait. Maros megyében a prefektúra elzárkózott minden együttműködéstől, sőt magyarellenes magatartást tanúsít. Az RMDSZ megyei elnöksége többször fordult a kormányhoz, Iliescu elnökhöz, a főügyészhez, kérve a törvénytelen helyi intézkedések megakadályozását. Sok esetben válaszra sem méltatatták beadványaikat. Maros megyében a hatalom továbbra is a kommunista rendszer hűséges kiszolgálóinak kezében van. Ezért határozták el - összefogva az ellenzéki erőkkel - tiltakozó népgyűlés szervezését. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
1991. szeptember 26.
A tüntető Zsil-völgyi bányászok vezetője, Miron Cosma kijelentette, hogy követelik Petre Roman miniszterelnök lemondását. Éjszaka újabb bányászcsoportok érkeztek Bukarestbe, akik botokkal, csákányokkal és a hozzájuk csatlakozó fővárosiakkal együtt elindultak a kormány épülete elé. Petre Roman miniszterelnök kormánya nevében benyújtotta lemondását, a lemondást Iliescu elnök, majd a parlament két háza elfogadta. /Petre Roman miniszterelnök: 1989. dec. 26-1991. szept. 26./ Az esti órákban többszáz bányász behatolt a képviselőházba, Iliescu elnök lemondását követelve. A tüntetők ezután a tévé székházát akarták elfoglalni. Az eddigi összetűzéseknek két halottja és 284 sebesültje van, közülük 93-at kórházban ápolnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29, MTI/ Más forrás szerint nyolc halottja van a tüntetéseknek. /Romania Libera (Bukarest), szept. 27./ Romániában a hadsereget felhatalmazták arra, hogy a belügyminisztérium alakulataival együtt lépjen fel a rend helyreállítása érdekében. Ezt a döntést a Legfelsőbb Védelmi Tanács hozta.
1991. szeptember 26.
Mircea Snegur moldovai elnök szept. 26-án telefonon kért magyarázatot Iliescu elnöktől, jelentette a Moldova Press. A Romania Libera szept. 25-i száma Románia kész egyesülni Moldova Köztársasággal címmel ismertette Petre Roman miniszterelnöknek a Die Presse szept. 21-i számában megjelent interjúját. A Romania Libera szerint a román kormányfő azt nyilatkozta, hogy a Moldovában élő oroszoknak javasolhatják, hogy térjenek vissza azokra a területekre, ahonnan származnak. Iliescu megígérte Snegurnak, hogy megvizsgálja a nyilatkozat elhangzásának körülményeit. Külügyminisztériumi közleményt adtak ki, amely pontosan idézi a Die Pressében közölteket. Petre Román az interjúban kimondta, hogy a Moldova Köztársaságban élők "a mi testvéreink; a történelmi alapok közismertek, világos, hogy az egyik legrégebbi román terület. Ám a moldovaiak maguk döntenek jövőjük felől." Az orosz kisebbséggel kapcsolatban kijelentette, hogy sokan közülük a hazatérés lehetőségére gondolnak. Petre Roman nem foglalt állást arról, hogy hazatérjenek-e az oroszok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 28-29./
1991. szeptember 29.
A bányászok hazautazása után néhány órával Iliescu elnök elhalasztotta a Zsil-völgyébe tervezett útját a "nemzeti nyitás" új kormányának megalakítását célzó tárgyalások miatt. /MTI/
1991. szeptember 29.
Petre Roman a televízióban nyilatkozott, kommunista puccsnak nevezte a történteket, nem mondott le, csupán mandátumát ajánlotta fel Iliescu elnöknek. /MTI/
1991. október 1.
Okt. 1-jén Iliescu elnök tárgyalt a parlamenti pártok képviselőivel az új kormány megalakításáról, számolt be az ülésről Domokos Géza, az RMDSZ elnöke. A pártok szakértői kormányt javasoltak. Iliescu elmondta, hogy a miniszterelnök személyére több javaslat elhangzott, köztük öt tábornok neve, végül az államelnök Teodor Stolojant ajánlotta, aki nem tagja egyik pártnak sem, független szakember. Stolojant a pártok vezetői elfogadták, a jelen levő Petre Roman pedig kijelentette: nem mondott le, az új kormány megalakulásáig hivatalban marad. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./ Theodor Stolojan korábban pénzügyminiszter volt, máj. 14-e óta a privatizációs ügynökség vezetője.
1991. október 5.
Iliescu elnök a Liberationnak nyilatkozva visszautasította a vádakat, hogy "neokommunista puccsot" hajtottak végre, s ő hívta volna a bányászokat Bukarestbe, ahogy ezt Petre Roman hangoztatta néhány nappal ezelőtt. A bányászok megmozdulásának, éppúgy mint tavaly, Iliescu szerint "voltak objektív okai", ugyanakkor a megmozdulásba szélsőséges elemek is bekapcsolódtak. Iliescu "szófacsarásnak" nevezte Petre Roman állítását, hogy nem maga mondott le, hanem "visszaadatták vele megbízását". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./
1991. október 11.
Amióta 1990. jan. 25-én Iliescu ország-világ előtt a magyar szeparatizmusra emlékeztetett, ezt a vádat ismételgetik. már az első vészkiáltás is hamis volt, állapította meg Fey László, mert csak a Ceausescu által elrabolt iskolákat kérték vissza. - A több mint kétszáz román párt egyike sem gondolt arra, hogy a kisebbségeket ügyét felkarolja, őket befogadja, biztosítva számukra az anyanyelv használatát. Az államapparátusban, a hadseregben, a belügyben, az igazságszolgáltatásban alig van hely kisebbségi számára, főleg magas beosztásban nem. A vezető értelmiség soraiban, a gazdasági életben szintén nincs jelen a kisebbség számarányának megfelelően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1991. október 12.
Iliescu elnök üzenetet intézett Manfred Wörner NATO-főtitkárhoz, közölve, hogy Románia közeledni kíván az Észak-atlanti Szövetséghez. /Rompres, Reuter, MTI/
1991. október 24.
Orbán Árpád, Kovászna megye egykori első embere levelet írt Iliescu elnöknek, tiltakozva amiatt, hogy az elüldözött románokról szóló jelentésben az ő személyét rágalomözön érte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1991. október 25.
Király Károly, a szenátus alelnöke elmondta, hogy a román szenátorok követelték, álljon ki nyilatkozattal az RMDSZ az agyagfalvi autonómia-kikiáltás ügyében. Király Károly hangsúlyozta, hogy az RMDSZ önálló politikai csoport, nem hajlandók naponta hűségesküt tenni valaki előtt, ez a követelés a párt belügyeibe való beavatkozás. A székelyföldi csoport, ezt Király Károly Katona Ádámmal is tisztázta, sehol nem utalt elszakadási kísérletre. Egy fogalom, az autonómia fogalma ellen nem lehet ilyen ellenségesen fellépni. Alexandru Birladeanu szenátor bevallotta Király Károlynak: "nem vagyunk urai a helyzetnek". Helyeselte, amikor Király Károly közölte vele, hogy Verestóy Attilával elmennek a két székely megyébe, mert katonai alakulatokat mozgósítanak. Ezalatt Iliescu elnök hallgatott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1991. október 31.
A sepsiszentgyörgyi Ötödik Kerék karikaturistáját perbe fogták egy Iliescu-karikatúrája miatt. Az ügyészség előbb börtönbüntetést, később 10 000 lej pénzbírságot követelt, végül a helyi bíróság felmentette a vád alól. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
1991. november 2.
Romániában a jövő év elején tartják meg az első szabad helyhatósági választásokat - jelentette be Iliescu elnök. /MTI/
1991. november 6.
Ion Iliescu elnök és Theodor Stolojan miniszterelnök is fogadta a Nyugat-európai Unió Bukarestben tartózkodó küldöttségét, élén dr. Wim van Eekolen főtitkárral. A vendégek megbeszélést folytattak a szenátus külügyi és védelmi bizottságával. Román részről hangsúlyozták a nyugati támogatás szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1991. november 13.
Iliescu elnök terjedelmes interjút adott a L`Arena című lapnak. Azt állította, hogy a romániai nemzeti feszültségeket Budapestről szítják, és Magyarország bizonyos fokig felelős a jugoszláviai válságért is. Iliescu úgy vélte, hogy Magyarország drámáját az okozza, hogy kis nép lakja, nagy ambíciókkal. Az elnök leszögezte: Erdélyben a magyarok mindig kisebbségben voltak, Romániában - szerinte 1,5 millió magyar él. /L`Arena (Padova), nov. 13., MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./
1991. november 14.
Iliescu elnök sajtóértekezletén ismét hangsúlyozta, hogy Románia homogén nemzeti állam, ahol kisebbségek is élnek. Romániában a magyarok száma kb. 1,8 millió, "amit a népszámlálás majd bizonyít", közülük mindössze 1-1,2 millió él Erdélyben, szerinte Bukarestben legalább 300 ezer magyar él. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1991. november 18.
Iliescu elnök Párizsba utazott, hogy részt vegyen a francia nyelvet használó országok csúcskonferenciáján. Kíséretében van Adrian Nastase külügyminiszter és Stelian Oancea külügyi államtitkár. A román küldöttség egyúttal aláírja a francia-román barátsági és együttműködési szerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1991. november 19.
A román parlament nov. 18-án szavazott az alkotmánytervezet 126-os szakaszáról, a bírósági szervek előtti nyelvhasználatról. A szokásos gyűlölködő hang érvényesült a vitán. Petre Turlea a lett alkotmányra hivatkozott, amely szerint nem lehet az ország állampolgára az, aki a hivatalos nyelvet nem beszéli folyékonyan. Ion Gavra szerint a kisebbségek forduljanak tolmácshoz. Az RMDSZ-képviselők a hangzavarban, durva közbekiabálások közepette próbáltak érvelni, az emberi jogok alkotmányos biztosítását kérték. Hiába volt minden, leszavazták az anyanyelv használatának engedélyezését. Újból elszabadultak az indulatok arra a román javaslatra, hogy a szeparatizmus mellől iktassák ki a területi megszorítást. Domokos Géza kijelentette: ha ezt megszavazzák, a magyar képviselők tiltakozásul kivonulnak az ülésteremből. Iliescu elnök Párizsból küldött üzenetében mérsékletre intette a román parlamentet, óvott az indulatosságtól. Ennek is hatása lehetett abban, hogy végül elnapolták a vitát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1991. november 20.
Iliescu elnök a parlamenthez intézett felhívásában hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelv használatához való jogát az alkotmányban szerepeltetni nem jelent engedményt, inkább az együttélés tartós alapját képezi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1991. november 20.
Iliescu elnök és Mitterrand elnök nov. 20-án Párizsban aláírta román-francia baráti együttműködési szerződést. A szerződésben Franciaország kötelezi magát arra, hogy elősegíti Romániának az Európai Gazdasági Közösséggel való társulási szerződését, Románia pedig leszögezi, hogy új, demokratikus társadalmat teremt meg. A két ország rendszeresen tanácskozni fog a kétoldalú kapcsolatokról, a két külügyminiszter legalább évente egyszer találkozik.- Iliescu elnök Párizsban, a frankofon országok találkozóján megbeszélést folytatott Hamed Karui tunéziai elnökkel, René Felberrel, svájci külügyminiszterrel és francia politikusokkal.- Adrian Nastase külügyminiszter az ENSZ Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Szervezetének /OECD/ tisztségviselőivel tanácskozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
1991. november 21.
Romániában nem lehet szó föderalizmusról, jelentette ki a La Libre Belgique nov. 21-i számában közölt interjújában Iliescu elnök. "Egységes állam vagyunk, Magyarország is az" - magyarázta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./
1991. november 22.
Edward F. Feighan, az USA képviselőháza külügyi bizottságának, egyben a Helsinki Bizottság tagja levelet intézett Iliescu elnökhöz, kifejtve, hogy aggódik a magyarokkal és a többi kisebbségi csoportokkal kapcsolatos bánásmód miatt. A Vatra Romaneasca idegengyűlölete, a Romania Mare lap szélsőséges hangja, a kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés, az alkotmánytervezet elutasítja azt, hogy az ország soknemzetiségű, a tévé nemzetiségi adásának csökkentése, az oktatási törvény korlátozza az anyanyelvi osztályok számát és tiltja az anyanyelvű oktatást a műszaki iskolákban, a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitásának tilalma, a kolozsvári konzulátus megnyitásának halogatása - mindez aggodalomra ad okot. /A levél szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
1991. december 2.
Horn Gyula, a külügyi bizottság vezetője ötpárti parlamenti delegáció élén utazott Bukarestbe /dec. 2-4./, a román parlament meghívására. Tárgyaltak az új román alkotmányról és a Hargita-Kovászna jelentésről, továbbá a kolozsvári konzulátus ügyéről. A küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, Iliescu elnök pedig Horn Gyulát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6., 7-8./
