|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 214 találat | lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 | 211-214 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kiss Edit 2015. szeptember 1.Bérvisszatartással zsarol a tanügyminisztérium?Minden bizonnyal késni fog Hargita megyében a tanügyi alkalmazottak augusztusi bére, az oktatási minisztérium ugyanis nem hagyta jóvá a tanfelügyelőség által igényelt összeg kiutalását, amíg a tanintézetek nem hajtják végre az elrendelt leépítéseket. A döntés azonban nemcsak azokat az iskolákat, óvodákat érinti, ahol létszámcsökkentést kell végrehajtani, hanem a megye minden tanintézetének alkalmazottját, erről a tanfelügyelőség e-mailben értesítette az intézményeket – tudtuk meg egy neve elhallgatását kérő Hargita megyei pedagógustól. Görbe Péter főtanfelügyelő lapunknak megerősítette, hogy „az oktatási tárca valóban szigorított, ezért előfordulhat, hogy késni fog a tanügyi rendszerben dolgozók augusztusi bérének kiadása”. Módosította a minisztérium az informatikai rendszert A főtanfelügyelő kifejtette: egy közös informatikai adatbázisban szerepel, hogy a megyében hány tanügyi alkalmazott van, illetve számukra havonta mekkora bérkeretet kell biztosítania a minisztériumnak. A tanintézetek augusztusban a megszokott módon feltöltötték bérigényüket a nyilvántartásba, a tanfelügyelőség azonban nem tudta ezt jóváhagyni, mivel a szaktárca úgy módosította az informatikai rendszert, hogy nem volt erre lehetőség. A jóváhagyást lehetővé tevő gomb helyett a minisztérium üzenete szerepelt az oldalon, miszerint a feltöltött adatok alapján a megye már nem fér be a korábban megadott sarokszámokba – azaz a megengedettnél több alkalmazott szerepel az adatbázisban –, ezt pedig korrigálniuk kell, addig nem tudják utalni a béreket. Görbe Péter rámutatott: utánajártak a problémának, és kiderítették, hogy több, a nyár folyamán nem fizetett, de a nyilvántartásban még szereplő órabéres állás miatt jelzett többletet a rendszer, ennek megoldása pedig már folyamatban van. Még tárgyalnak a leépítésről A főtanfelügyelő közölte: a tanintézeteknek keddtől kell feltölteniük az informatikai rendszerbe a tisztségek listáját, amelynek már alkalmazkodnia kell a szeptember elsejétől kötelező érvényű leépítéshez – vagyis törölni kell a megszüntetett állásokat –, ez alapján számolják ki és utalják ugyanis a béreket. Ez azért lehet problémás, mert több tanintézettel még mindig zajlanak a tárgyalások a létszámcsökkentésről. Az oktatási minisztérium már augusztusban elrendelte, hogy Hargita megyében szeptemberig 161 állást kell megszüntetni: az érintett tanintézeteknek a diáklétszám, illetve a minisztérium által jóváhagyott sarokszámok alapján kell végrehajtania az elbocsátásokat. A megszabott keretbe 89 óvoda, illetve iskola nem fért bele, több tanintézetben ugyanakkor már tavaly leépítéseket kellett végrehajtani. Görbe Péter rámutatott: tizenhat oktatási intézmény még nem közölte, hogyan oldja meg a problémát, erről az igazgatókkal a napokban egyeztetnek. Hozzátette: az oktatási tárcához küldött folyamodványban beszámolt az eddigi eredményekről, emellett pedig azt is közölte, hogy a leépítés milyen helyzetet teremt. Kovászna megyében még nincs gond Görbe Péter elmondása szerint a bérek kiutalását nemcsak náluk, hanem más megyében is odázzák az intézkedés végrehajtásáig. Ennek ellenére a Kovászna megyei tanfelügyelőséget még nem értesítette az oktatási minisztérium arról, hogy nem utalják a fizetéseket, amíg nem hajtják végre a leépítéseket – tájékoztatta lapunkat Kiss Imre. A főtanfelügyelő úgy véli: elképzelhető, hogy a dokumentum késve fut be, de elmondása szerint ha ez megtörténik, azonnal lépnek, és tájékoztatják a szaktárcát, hogy a speciális helyzetekben levő iskolákban kivitelezhetetlen a leépítés, és a tanfelügyelőség továbbra is kitart emellett. Kiss Imre elmondta: az ügyben egyeztettek a tanintézetek igazgatóival, ennek eredményeit kedden összesítik, illetve hozzák nyilvánosságra. A tanfelügyelőséget az önkormányzat is támogatja. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nemrég lapunknak úgy nyilatkozott: elsősorban a helyi román tannyelvű oktatást sújtaná a leépítés, hiszen a lakónegyedekben már most is csak az előírtnál kisebb létszámmal tudják fenntartani ezeket az osztályokat. Háromszéken 133 állás megszüntetését rendelte el a szaktárca, azonban az oktatási szakemberek és az önkormányzati vezetők is úgy vélik, ez nem valósítható meg, mert az elmúlt években már végrehajtottak minden lehetséges átszervezést, karcsúsítást. A leépítési kvóta egy részét emiatt úgy próbálják teljesíteni, hogy nem bocsátanak el senkit, hanem a betöltetlen állásokat szüntetik meg. Kiss Imre hangsúlyozta: az átszervezések nem befolyásolhatják egyetlen tanintézet működését sem, ennek érdekében nem módosították a háromszéki iskolahálózatot, nem szüntettek meg, és nem vontak össze egyetlen osztályt sem. RMPSZ: ellehetetlenítik a tanintézetek működését A leépítés ügyében állásfoglalást bocsátott ki a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), amely szerint az intézkedés semmilyen formában nem szolgálja a közoktatás érdekeit, és a szaktárca pénzügyi helyzetének, valamint az érintett megyék béralapjának javulásához sem vezet. Az RMPSZ kifogásolja, hogy a létszámcsökkentés egyedüli szempontja az országos gyermeklétszámátlag, az intézkedés ugyanakkor szerintük ellehetetleníti a tanintézetek működését, és veszélybe sodorja a diákok és a pedagógusok biztonságát. „A biztonságos, eredményes és minőségi oktatás feltételeinek megteremtése érdekében a szaktárcának fel kell hagynia »a lehetetlenségek politikájával«” – olvasható az állásfoglalásban. Az RMPSZ arra kéri a minisztériumot, hogy a létszámcsökkentés helyett „az észszerűsítést követő igyekezetüket a közoktatás tartalmi reformjának megvalósítására” irányítsa. A tanfelügyelőségeket pedig támogatják, hogy „a fenntarthatatlan és kivitelezhetetlen csökkentések felelősségét ne vállalják fel”. Bíró Blanka, R. Kiss Edit Krónika (Kolozsvár) 2015. szeptember 21.A himnuszperek találkozásaUnitárius közösségi házat avattak Ünnepi istentisztelet keretében, Bálint Benczédi Ferenc püspök jelenlétében avatták fel tegnap Sepsiszentgyörgyön a József Lajos Unitárius Közösségi Házat, amelyet a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség egykori lelkészéről, esperesről neveztek el. A közösségi házat, mint ahogy az épületen található tábla is hirdeti, a hívek áldozatos munkájával és adományából, a memphisi, indianapolisi és utrechti testvérgyülekezetek, valamint Sepsiszentgyörgy önkormányzatának támogatásával hozták létre, a régi imaház átalakításával. „Számomra megtiszteltetés és hála, hogy olyan irányt szabott József Lajos ennek a közösségnek, amelyet én felvállalhatok, folytathatok és büszke vagyok, hogy az idő különböző partjain együtt munkálkodhatunk”, mondta Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész. Hozzátette, a közösségi ház egyben sok rendezvénynek ad majd otthont: a tanításnak, az együttlétnek, az ünnepeknek, konferenciáknak, ugyanakkor szálláshelyet biztosíthatnak a vendégeknek, a városnak. „Arra is számítunk, hogy a szeretetkonyhánkat a közösség szolgálatába állíthatjuk különböző alkalmakkor, akár szegényeken is segíteni. Számos rendezvényt álmodunk ide, és hisszük, hogy megtöltjük tartalommal, és ez a ház tényleg otthona legyen sok-sok magasztos értéknek”, nyomatékosított a lelkész. „Sajnos, nagyapámat nem ismertem, de örvendek, hogy most itt lehetek fiammal, unokámmal, tehát az ő ükunokájával. Nagyon kevés információm volt róla, így én magam gyűjtöttem. A fényképek hála az Istennek megmaradtak, itt vannak kiállítva, és reméljük, hogy az emléke ezután tovább gazdagodik mindnyájunk körében”, mondta József Lajos unokája, József Álmos nyugalmazott tanár, helytörténész, aki jómaga lelt rá a Székely Nép lap azon beszámolójára is, amelyben József Lajost és társait 1920-ban perbe fogták amiatt, hogy az amerikai unitárius küldöttség tiszteletére szervezett ünnepségen elénekelték a himnuszt. „Ez nemcsak azt jelzi, hogyan ismétli a történelem magát, hanem azt is, hogy akármi is történik, mi ugyanúgy itt vagyunk”, fogalmazott annak kapcsán Kovács István unitárius lelkész, hogy 95 évvel később József Lajos unokája is jelen volt szeptember 15-én az úgynevezett himnuszper tárgyalásán. Felszólalt dr. Benedek János is, aki kifejtette, hogy „magyarnak akarnak maradni, de Romániának hűséges állampolgárai”. A hadbíróság végül felmentette a vádlottakat, és majd kiderül holnap, hogy a történelem ismétli-e önmagát. A közel egy évszázaddal ezelőtti büntetőperről, amelyet a nagyszebeni hadosztály-bíróságon tárgyaltak, a Székely Nép lap így írt: „A vádbeszéd elhangzása után, amit kiváló szónoki routinnal egy főhadnagy ügyész mondott el, de amiben a vádlottakról nem éppen a leghízelgőbben nyilatkozott, a védők ismertették a büntetőper anyagát s a bevett bizonyítékok alapján kimutatták a vád tarthatatlanságát s arra is felhívták a figyelmet, hogy az ezen ügyben hozandó ítéletet Amerika is élénk figyelemmel kíséri. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. október 1.Miért pont latinul?A PSD-t zavarja a Terra Siculorum Rodica Pârvan szociáldemokrata tanácsos szerint a székelyföldi vezetők a Terra Siculorum 2021 Egyesület által valójában burkoltan legitimálni szeretnék „az úgynevezett Székelyföldet”, mire Antal Árpád polgármester közölte: erre nincs szükség, hiszen egy legitim régióról van szó. A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tegnapi soros ülésén hagyta jóvá, három ellenszavazattal, hogy Sepsiszentgyörgy társuljon a Kovászna, illetve a Hargita megyei művelődési központokkal a Terra Siculorum 2021 Egyesület létrehozása céljából. Az erre vonatkozó határozattervezetet Antal Árpád terjesztette be, a szociáldemokrata Rodica Pârvan pedig magyarázatot követelt a „Terra Siculorum” elnevezés miatt. Azt sem érti, ebben a projektben mi keresnivalója a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatoknak. „Talán így próbálják burkoltan legitimálni az úgynevezett Székelyföldet, amelyben én nem találok magamra?” – tette fel a kérdést Pârvan. Ugyanakkor értetlenségének adott hangot Székelyföld latin elnevezése miatt is. „Talán a latin eredetet vállalják fel ezzel?”– ironizált. A polgármester válaszában felvilágosította, már az első pillanattól köztudott, hogy Sepsiszentgyörgy Székelyföld nevében pályázza meg az Európa Kulturális Fővárosa címet, úgy, ahogy Krajova Olténia nevében teszi ezt. „Olténiában sem mindenki oltyán, mint ahogy Székelyföldön sem mindenki székely, tehát Pârvan asszony is, aki már 30–35 éve itt él, magára találhatna ebben a projektben” – fogalmazott. Antal leszögezte: a pályázat által nem szeretnék legitimálni Székelyföldet, mivel az legitim. „Megkérem, a jövőben mellőzze az úgynevezett Székelyföld kifejezést, mivel mi sem mondjuk, hogy úgynevezett Bukovina vagy úgynevezett Mócföld” – okította ki a szociáldemokrata tanácsost a városvezető. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely 2015. október 27.Román politikusok a tüzekről – A nagy többség nem tudja, mit jelent az autonómia?A román pártok Kovászna megyei képviselői eltérően nyilatkoznak Székelyföld határainak szombati kivilágításáról: miközben a PSD megyei vezetője úgy véli, hogy egy etnikai alapú szeparatizmusra szító akcióról van szó, a PNL társelnökei a párbeszéd fontosságára hívták fel a figyelmet. A Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezetének elnöke, Horia Grama képviselő lapunknak nyilatkozva újfent leszögezte, alkotmányellenes az „etnikai alapú területi autonómia”, és az október 24-i megmozdulás szervezőinek is tiszteletben kellene tartaniuk Románia alkotmányát. Mint fogalmazott, a magyar közösség képviselői által igényelt autonóm régió valójában „állam lenne az államban”, ezt pedig a románság nem támogathatja. Arra a kérdésünkre, hogyan lehetne kialakítani párbeszédet a két közösség között a területi autonómiáról, Grama leszögezte: alkotmányellenes kérdésekről nem lehet tárgyalni. A PSD parlamenti képviselője ugyanakkor értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a helyi autonómia miért nem jelent elfogadható megoldást a magyar közösség számára. Azt is megjegyezte, miközben a román állam „példásan védi a kisebbségeket”, a magyar politikai pártok helyi képviselői nem figyelnek oda az itt élő románok jogaira. Grama elismeri, hogy az elmúlt években Kovászna megyében történtek előrelépések, például a román lakosság számarányát figyelembe véve finanszíroztak bizonyos projekteket, de „van még tennivaló” ezen a téren. Az egykori Demokrata Liberális Párt (PDL) és a régi Nemzeti Liberális Párt (PNL) összeolvadásából létrejött új PNL Kovászna megyei szervezetének demokrata-liberális társelnöke, Codruţ Opaiţ tőlünk értesült az október 24-i határkivilágításról. „Nincs tudomásom az eseményről, de gondolom, ez egy újabb megmozdulás az autonómiáért” – mondta Opaiţ. A demokrata-liberális társelnök úgy véli, az autonómia kérdésében a legnagyobb gondot a román-magyar párbeszéd hiánya jelenti. Mint fogalmazott, ha ezelőtt 25 évvel Romániában nem lehetett az autonómiáról beszélni, ma már ez a téma nem vált ki pánikot a román közösség körében, viszont el kellene magyarázni, pontosan mit is jelentene. „Úgy vélem, a román fél által rosszul értelmezett és a magyar fél részéről nem tisztázott fogalomról beszélünk, és a felmerülő kérdésekre csak a párbeszéd útján lehet választ kapni” – magyarázta. A megyei PNL liberális társelnökét, Marius Obreja szenátort is megkérdeztük. Azt mondta, nem fektet sem kevesebb, sem nagyobb hangsúlyt a szombati kivilágítási akcióra, mint tette az elmúlt években szervezett hasonló megmozdulások esetén. Leszögezte, párbeszédre és a két közösség kölcsönös megismerésére van szükség, ez az egyetlen járható út. „Ha az utcán megállítanánk száz székely embert, meggyőződésem, hogy alig 2-3 százaléka tudná elmagyarázni, mit is jelent ez az autonómia, milyen előnyök és hátrányok származhatnak belőle, de ha száz románt kérdeznénk meg, az arány akkor is hasonló lenne” – tette hozzá a PNL megyei társelnöke. Kiss Edit Székely Hírmondó Erdély.ma 2015. október 29.Elfogadta a székely zászlótA magyarság helyzetéről tájékozódott Tamás Sándor megyetanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a megyeházán fogadták kedden Matthew B. Jonest, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének politikai attaséját, és az erdélyi magyarságot érintő kérdésekről tájékoztatták. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere lapunk érdeklődésére tegnap elmondta, hogy a megyei tanácselnökkel közösen a politikai attasét tájékoztatták minden olyan problémáról, ami a román jogállammal kapcsolatos, és az erdélyi magyar közösséget érinti és foglalkoztatja. Pontosabban, a háromszéki elöljárók beszéltek arról, hogy az Európai Uniós- és a NATO-csatlakozás után, miután már Romániára nem nehezedett külső kényszer, lelassultak bizonyos folyamatok, nem tartottak be olyan jogszabályokat sem, amelyeket annak idején elfogadtak, hogy a restitúció kérdésében nem történt előrelépés, sőt visszaállamosítás is történt, például a Székely Mikó Kollégium esetében. Ugyanakkor az amerikai diplomatával való találkozón szó esett az autonómiáról, a szimbólumok használatáról, a himnuszos büntetésről, a nyelvi jogok helyzetéről, infrastrukturális kérdésekről, beruházásokról, mindenféle diszkriminációról, ami az erdélyi magyar közösséget érintette, de a prefektussal való viszonyról is. – Nagy érdeklődéssel hallgatta mindazt, amit mondtunk. El is mondta, hogy azért jött ide, mert szeretné tudni, hogy hogyan látjuk mi a román jogállamot, hogy éljük meg a román-magyar viszonyt, az autonómia kérdését, egyáltalán mindazt, ami az erdélyi magyar közösséget foglalkoztatja – magyarázta a városvezető. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhel 2015. november 23.Guruianu tiltakozikA Noua Dreaptă újra Sepsiszentgyörgyön A román szélsőséges Noua Dreaptă (Új Jobboldal) nevű politikai szervezet tagjai idén is Sepsiszentgyörgyön ünnepelnek december elsején. A párt honlapján megjelent egy felhívás, amelyben mindenkit arra biztatnak, hogy Kovászna megyében, „a sepsiszentgyörgyi románok mellett” ünnepelje Románia nemzeti ünnepét. A gyülekezést a megyeszékhelyi ortodox katedrálishoz hirdették meg december 1-jén reggel kilenc órára. Mădălin Guruianu sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi vezetője, aki 2014. december elseje után két feljelentést is tett, többek között az Új Jobboldal ellen, lapunk érdeklődésére felháborodását fejezte ki annak kapcsán, hogy e szélsőséges szervezet tagjai újra Sepsiszentgyörgyön akarnak felvonulni. – Ha az Új Jobboldal szélsőségesei a román közösség helyi tanácsban jelen lévő, legitim képviselőinek többszörös felhívása ellenére is úgy vélik, mégis ide jönnek, hogy december elsején botrányt provokáljanak, én személyesen meghívom őket, hogy 24 órából 24 órát, az év minden napján lakjanak és dolgozzanak itt. És szeressék Sepsiszentgyörgyöt, mert azt sértőnek tartom, hogy valaki csak azért érkezzen az otthonomba, hogy a szoba közepére kiöntse a szemetet – mondta Guruianu. Mint arról korábban beszámoltunk, a Kovászna megyei ügyészség nem indított bűnvádi eljárást a román nemzeti ünnepen Kézdivásárhely főterén kitűzött gyászlobogók ügyében, de elmeszelte a Sepsiszentgyörgyön felvonuló és magyarellenes jelszavakat skandáló Új Jobboldal keltette botrányt is. Mindkét ügyben Mădălin Guruianu tett feljelentést. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely 2015. december 11.Bizonyítékokat követelnekKulcsár-Terza „bombát” keres Közel egyórás késéssel kezdődött a Kovászna megyei tanács tegnapi ülésén a napirendi pontok vitája, miután a tanácsosok előzetesen a kézdivásárhelyi történésekkel, illetve a román zászló állítólagos eltűnésével kapcsolatosan fejtették ki álláspontjukat. A hangot Kulcsár-Terza József MPP-s tanácsos adta meg, aki „nem mert” leülni székére, mert hátha valaki egy bombát helyezett el alája. A Magyar Polgári Párt (MPP) megyei szervezetének elnöke bejelentette, ma van fiának a születésnapja, rendeltek tortát csillagszóróval, és pizzával kínálják meg a vendégeket. „Ha ezért valakiről azt lehet mondani, hogy terrorista, akkor holnap talán engem is le tudnak tartóztatni, meghurcolni, mert terrorista vagyok”, mondta, majd meghívta tanácsos kollégáit is az ünnepségre. Azt is kifogásolta, hogy a megyei közrendészeti hatóság (ATOP) ülésén az alprefektus nem kívánta napirendre tűzni a két eset megtárgyalását, mire Sabin Calinic szociáldemokrata tanácsos elmondta, a rendőrség szerint léteznek felvételek az ismeretlen katona szobra mellett történt „zászlócseréről”, ezeket azonban egyelőre nem hozhatják nyilvánosságra. A kézdivásárhelyi esetről pedig az ATOP hivatalos tájékoztatást kér a DIICOT-tól, mivel nem lehet csak „sajtószemle” alapján intézményes vitát folytatni, tette hozzá Calinic. Tamás Sándor tanácselnök „megnyugtatta” Kulcsár-Terzát, hogy biztonságban helyet foglalhat székén, majd az elmúlt napok történései kapcsán aláhúzta, a legnagyobb gond az, hogy megbélyegezték a székelyföldi embereket, a magyar közösséget. Mint mondta, rengeteg kérdőjel vetődik fel, hogy valóban kicserélték-e Sepsiszentgyörgyön a románt székely zászlóra, de kérdések merülnek fel a kézdivásárhelyi esettel kapcsolatosan is. Tamás átláthatóságot kért, illetve a manipulációs hullám és a kollektív megbélyegzés leállítását, majd megjegyezte, az emberek igazságot akarnak, és nap mint nap azt a kérdést fogalmazzák meg, hogy miért van kettős mérce ebben az országban. Ebben a kontextusban megemlítette, hogy miközben a székely zászlót nem szabad kitűzni Sepsiszentgyörgy főterén, addig Gura Humorului városban fel lehetett húzni Bukovina zászlaját. Megjegyezte: elítéli Csibi Barna tettét, aki felakasztott egy Avram Iancut ábrázoló bábut; ugyanúgy kérték a háromszéki elöljárók, hogy vonják felelősségre azokat a román fiatalokat is, akik pár évvel ezelőtt meggyalázták a kökösi Gábor Áron-emlékművet, de az ügyészség részéről az a válasz érkezett, hogy tettük nem veszélyes a társadalomra nézve. Utólag lapunknak elmondta, szerda este Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel közösen találkoztak Matthew B. Jones-szal, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének politikai attaséjával, akit részletesen tájékoztattak az elmúlt napok eseményeiről. „Nyilván, arra kértük őt is, hogy lehetőségeik függvényében figyeljenek oda ezekre a kérdésekre, és segítsenek abban, hogy egy közösséget ne bélyegezzenek meg ebben az országban, mert meggyőződésem, hogy mindig a hatalmon lévők felelőssége az állam és egy nemzeti közösség közti viszony milyensége”, nyomatékosítottaTamás. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely 2016. január 11.Új román–magyar paktum kellAz önkormányzatok „szétverésén” fáradoznak Idén befejezik a Sepsi Sportaréna építését, az ipari parknál elkezdődik a cégek betelepítése, tehát 2016 is a fejlesztés éve lesz Sepsiszentgyörgyön, ellenben a magyar közösség és a székelyföldi önkormányzatok sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint néhány évvel ezelőtt – így összegezte érdeklődésünkre Antal Árpád polgármester, az RMDSZ helyi elnöke az új esztendő kihívásait. Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy érzi, Romániában az elmúlt években megpróbálták gyengíteni, Székelyföldön pedig egyenesen szétverni az önkormányzatokat. – Azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt két évben azok az intézmények erősödtek meg, amelyekre a magyar politikumnak gyakorlatilag nincs semmilyen ráhatása; gondolok elsősorban a titkosszolgálatokra, a különböző terrorizmus- és korrupcióellenes ügyészségekre – magyarázta a városvezető. – Ennélfogva a kisebbségvédelem lehetőségei nagyon behatároltak lettek, tehát új módozatokat kell keresni a közösségi jogok szélesítésére, például égetően szükség lenne egy új román–magyar paktumra. Ha az elmúlt 25 évben a román politikusok megtanulták, hogy így vagy úgy, de viszonyulni kell a magyar kérdéshez, és még ha messze nem is az elvárásoknak megfelelően, de azért a politika szintjén lehetett eredményeket elérni, addig az elmúlt években nemcsak a politikai diskurzus, hanem a „nem politikai cselekvés” is megváltozott a magyarokkal és a magyar intézményekkel szemben. A hatóságok, az állami intézmények teljesen másképp viszonyulnak a székelyföldi önkormányzatokhoz, amióta mind a belügyminisztérium, mind a titkosszolgálatok szintjén dokumentumokba foglalták a magyar veszélyt, és azt, hogy az autonómia kérdése nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Például pontosan látszik, hogy a számvevőszéket különösen mi foglalkoztatja az ellenőrzések során: a Sapientia EMTE, a Székely Mikó Kollégium, a Székely Vágta, a Sepsi–SIC Sportklub, de lehet látni azt is, hogy „mondvacsinált okokkal” távolították el Gyergyószentmiklós és Csíkszereda polgármesterét, akik azért kerültek ebbe a helyzetbe, mert aktívan támogatták Székelyföld autonómiáját, fejtette ki Antal. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a magyar közösség ma sokkal nehezebb helyzetben van, mint néhány évvel ezelőtt, mert más kihívásokkal kell szembenéznie, szögezte le. Ami pedig Sepsiszentgyörgyöt illeti, Antal úgy érzi, 2016 is jó évnek mutatkozik a fejlesztések szempontjából. – Idén nem lesznek olyan népszerűtlen és kellemetlenséget okozó beruházások, melyeket kénytelenek voltunk elviselni az elmúlt években, és melyek kapcsán szeretném megköszönni a lakosság türelmét – mondta. – Ami a nagyobb beruházásokat illeti, idén befejezik a Sepsi Sportarénát, az ipari parknál heteken belül lezárul a fejlesztési rész, és elkezdődhet a cégek betelepítése. Karnyújtásnyira vagyunk a mozi befejezésétől, de az idei tervek között szerepel több utca felújítása is. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a következő hónapokban előkészítsük azokat a pályázatokat, amelyek a következő európai uniós ciklusra szólnak, azért, hogy a város fejlődése uniós alapokból a továbbiakban is biztosítva legyen – fejtette ki a polgármester. Kiss Edit. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. január 26.Politikai üzletelés a vád: Grama nem szövetkezett az RMDSZ-szelA Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerint az RMDSZ komoly erőfeszítéseket tesz, hogy menesszék a tisztségéből a több mint egy éve ideiglenesen kinevezett Sebastian Cucu prefektust. A fórum úgy tudja, a magyar szervezet ebben Horia Grama szociáldemokrata parlamenti képviselő hathatós támogatására is számíthat, az utóbbi azonban ezt cáfolja. A románok civil fóruma egy közleményben kifejti, az országnak ebben a részében, „ahol az RMDSZ és a más magyar pártok képviselői teljes kontroll alatt tartják a helyi közigazgatást”, a prefektúra az egyetlen intézmény, amely szavatolja a törvényességet, és a jogász végzettségű Sebastian Cucu prefektus elismert szakember ebben a tekintetben. Úgy értékelik, ha a miniszterelnök rábólintana az RMDSZ kérésére, akkor Cucu lenne a negyedik prefektus Kovászna megyében, akit a szövetség „parancsára” és Horia Grama segítségével ebben a törvényhozási ciklusban leváltanak. Ez okból, a Kovászna megyei román közösség nevében azt kérik Dacian Cioloş miniszterelnöktől, ne adjon helyet „politikai üzleteléseknek”. Horia Grama parlamenti képviselő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetének elnöke egyszerűen aberrációnak tartja a fórum által állítottakat. Lapunk érdeklődésére Grama emlékeztetett, az évek során mindig azt szorgalmazta, hogy Kovászna megyében román kormánymegbízottat nevezzenek ki, és Sebastian Cucu is a PSD támogatásával volt kinevezve alprefektusnak, majd prefektusnak. „Nem értem, hogyan kevertek bele ebbe a történetbe, mint az RMDSZ szövetségesét. Hogy van ez: én támogatom Cucut, és én is menesztem?” – tette fel a költői kérdést. Kiss Edit Erdély.ma 2016. február 12.Sok a ki nem fizetett munkaLassan halad a megyei könyvtár épületének felújítása Támogatás hiányában és főleg adminisztratív akadályok miatt lassan haladnak a 2012 tavaszán elkezdett felújítási munkálatok a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárnál. Szonda Szabolcs könyvtárigazgató lapunk érdeklődésére elmondta, eddig a műemlék épület úgynevezett adminisztratív szárnyát sikerült felújítani, kezdve a mélyraktártól egészen a manzárd kialakításáig, és bár itt vannak még kisebb, befejezésre váró munkálatok, zömében használni tudják ezt az épületrészt. Az igazgató szerint, ha lett volna egy ütemezett támogatás, akkor négy-öt év alatt le lehetett volna zárni a teljes projektet, amit a tervek szerint szakaszosan kellett volna elvégezni: az adminisztratív részt követte volna a déli szárny felújítása, majd a főépületé. Első évben közel egymillió lejes finanszírozásról lehetett beszélni, azt követően azonban ezen összeg felét vagy rosszabb esetben alig egyharmadát folyósították, de voltak hosszabb időszakok, amikor egyáltalán nem volt pénz a munkálatok folytatására. Szonda leszögezte, nem is a finanszírozás lassú üteme jelentette a legnagyobb gondot, hanem az adminisztratív buktatók. A könyvtár felújítását a szakminisztérium alárendeltségébe tartozó Országos Kulturális Örökség Intézete (Institutul Naţional al Patrimoniului – INP) bonyolítja le: ők hirdették meg a közbeszerzési eljárást, és ők választották ki a kivitelezőt. – Nekünk azért nehéz ez a helyzet, mert hiába vagyunk mi ennek a beruházásnak a haszonélvezői, nincs ellenőrzésünk fölötte, de sokszor még nem is tájékoztatnak róla – magyarázta. Nagyon megnehezítette a projekt előrehaladását, hogy változott az intézetnél az elszámolási módszertan, és bizonyos típusú számlákat már nem fogadtak el. Ez azt jelenti, hogy sok ki nem fizetett munkával maradt a kivitelező, és innentől kezdődtek aztán a gondok. Az évek során cserélődtek az ellenmérnökök is, de az is bonyolította a helyzetet, hogy az a minisztériumi szakbizottság, amelynek feladata lenne jóváhagyni bizonyos költségek elszámolását, sokáig nem ült össze. Emiatt a két fék miatt nagyon össze van gubancolódva a beruházás, és ezt ki kellene valahogy simítani, megnézni, hogyan lehetne az elmaradt kifizetéseket rendezni, azonban a könyvtárigazgató úgy látja, hogy erre egyelőre nincs kellő akarat az INP-nél. Azt is megjegyezte, a tervezőkkel közösen felvállalták, hogy a könyvtár működését folyamatosan biztosítják. Ezt a vállalást sikerült tartani még akkor is, ha például az elmúlt két évben előfordult, hogy az olvasóteremnek le kellett állnia egy hónapig. Szonda reméli, legalább arra megoldást találnak, hogy a már elkezdett munkálatokat befejezhessék, ami a tárhelyet érinti. Arra vonatkozó információval nem rendelkezik, hogy a művelődési minisztérium idei költségvetésében szerepel-e vagy sem a könyvtár felújítása, ellenben a Kulturális Örökség Intézete továbbra is foglalkozik vele, ugyanis kértek bizonyos dokumentumokat. – Tehát nem kizárt, hogy lesz idén is finanszírozás, de mindhiába jön a pénz, ha nem mozdítják ki a technikai részét a holtpontról–hívja fel a figyelmet Szonda Szabolcs. Kiss Edit. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. február 16.Az autonómia pártjánEddig 62 tanács fogadta el A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére eddig a 153 székelyföldi önkormányzatból 62 fogadta el azt a határozatot, amelyben kinyilvánítják, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységhez akarnak tartozni, mely számára sarkalatos törvény szavatolná az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv lenne a magyar is. Az érintett prefektusok rendre megtámadták az autonómiapárti határozatokat, és ezek egy részét már érvénytelenítette is a bíróság. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, az SZNT továbbra is minden önkormányzatot arra biztat, fogadja el a határozatot. Háromszéken eddig összesen 16 önkormányzat tett eleget az SZNT felkérésének, a Kovászna megyei prefektus tavaly öt határozatot támadott meg a közigazgatási bíróságon, három esetben a kormányhivatal javára született ítélet, kettőnek a tárgyalása még folyamatban van. Kérdésünkre, hogy mi az oka annak, hogy két év után sem sikerült mindenhol napirendre tűzni az SZNT által javasolt tervezetet, Gazda úgy vélekedett, talán a polgármesterek félnek a bírósági pertől, illetve nem érzik kellőképpen annak fontosságát, hogy ezt a határozatot elfogadják. Székelyföld összlakosságának 47,08 százalékát képviseli az a 62, Kovászna, Hargita és Maros megyei helyi tanács, amely eddig elfogadta az autonómiapárti határozatot, és az SZNT továbbra is azt szorgalmazza, hogy azok az önkormányzatok, amelyek eddig még nem tették meg, határozatban fejezzék ki az általuk képviselt közösség igényét Székelyföld területi autonómiájára. Gazda elmondta, a Székely Nemzeti Tanács képviselői újra megkeresik a polgármestereket, Háromszéken ebben a kérdésben az RMDSZ megyei vezetőségével is tárgyaltak. Kiss Edit. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. február 22.Kiállnak Antal mellettSztakics Éva vette át a polgármester feladatkörét A sepsiszentgyörgyi helyi tanács döntése értelmében Sztakics Éva alpolgármester veszi át ideiglenesen a városvezető jogkörét, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el Antal Árpád ellen, aki április 17-ig nem gyakorolhatja polgármesteri hivatását. A meglehetősen nyomott hangulatban lezajlott tanácsülésre egyértelműen rányomták bélyegüket az elmúlt napok történései, a viták helyét a szolidaritás hangja vette át, politikai hovatartozástól függetlenül minden felszólaló támogatásáról biztosította Antal Árpád polgármestert. Sztakics Éva alpolgármester nyomatékosította: Sepsiszentgyörgy polgármestere továbbra is Antal Árpád, és azt szerette volna, ha egy hasonló határozattervezet soha sem kerül a tanács napirendjére. Az esetleges félreértések elkerülése végett ugyanakkor azt is kihangsúlyozta, nem tervezte és nem is tervezi jelöltetni magát a polgármesteri tisztségre. Miklós Zoltán, az RMDSZ-frakció vezetője megjegyezte, helyi tanácsos volt akkor is, amikor 2009-ben a tanács a 12 millió eurós EBRD-es hitelről szavazott. Leszögezte, a testület a szerződésmodell ismeretében döntött, tehát nincs semmi alapja a DNA azon vádjának, hogy Antal Árpád önkényesen változtatta volna meg egy bizonyos összeg rendeltetését. – A legfontosabb az, hogy a korrupcióellenes ügyészség is visszaigazolta azt, amit mi is tudtunk: nincs korrupciós vád – húzta alá, hozzátéve: az RMDSZ-frakció tagjai példaértékűnek tartják Antal Árpád munkáját, személyét és elhivatottságát, és bíznak abban, hogy az ügy lezárása után megerősödve tér vissza a hivatalba. – A munka addig sem állhat meg, a két alpolgármestert maximális támogatásunkról biztosítjuk, hogy zökkenőmentes legyen ez a remélhetőleg rövid átmeneti időszak – fogalmazott Miklós Zoltán. Mădălin Guruianu liberális tanácsos nem kívánta kommentálni a DNA kivizsgálását, de fontosnak tartotta kiemelni, hogy „Antal Árpád álmai” gyökeresen megváltoztatták a város arculatát. – Szeretném mindezt megköszönni neki. És arra kérek mindenkit, kollégáimat, párttársaimat, a város lakosságát, ne feledjék, hogy nézett ki Sepsiszentgyörgy nyolc évvel ezelőtt – hangoztatta Guruianu. – Nem tartozom azok közé, akik örvendenek a történtek miatt, Antal Árpád nem érdemelte meg ezt a bánásmódot. Személy szerint mellette állok, és úgy vélem, lesz elég ereje ahhoz, hogy túljusson a történteken – mondta Rodica Pârvan szociáldemokrata tanácsos. Megjegyezte: nem megköszönni kell a polgármesternek az eddigi munkáját, hanem visszavárni a hivatalba. Tischler Ferenc alpolgármester azt üzente Antal Árpádnak, hogy a munkatársai „nyugodtan alszanak”, ugyanis tudják, hogy „ebben az ügyben nincs korrupció, üzérkedés vagy mesterkedés. Tudjuk, hogy a jóhiszeműség irányította őt is, és a munkatársakat is. Erős csapat vagyunk, és folytatjuk a munkát”, tette hozzá. Czegő Zoltán néppártos tanácsos azon reményét fejezte ki, hogy erőt ad az amúgy „derűs és erős” polgármesternek az, ahogy egy emberként állt melléje a város. Kiss Edit. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. március 8.Ki velünk az országból?Egy magyar ember nem lehet érintett magyarellenes ügyben Nincs azzal semmi gond, hogy az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) román szélsőjobb szervezet tagjai Sepsiszentgyörgyön felvonulva azt kiáltozták, „kifelé a magyarokkal az országból” – legalábbis ezt a következtetést lehet levonni az ügyészség által lapunk munkatársa, Erdély András kérésére közölt rövid értesítésből. Az indoklás egyelőre várat magára. Mint ismeretes, az Új Jobboldal szélsőséges szervezet sepsiszentgyörgyi felvonulásáról a felvételeket még 2014 decemberében küldte el Erdély András a megye akkor tisztségben lévő prefektusához, Marius Popicához, és tette ezt nem újságíróként, hanem egyszerű polgárként. Ennek előzménye az, hogy Popica egy sajtótájékoztatón kifejtette, nincs tudomása arról, hogy uszítás történt volna a szélsőjobbosok december elsejei felvonulásán, de ha valaki bizonyítékokkal szolgál, akkor kivizsgálják az ügyet. Ezt követően kollégánk, mint jó állampolgár, levelet írt a prefektusnak, ami mellé csatolt egy videofelvételt is, amelyen egyértelműen hallható, amint az Új Jobboldal tagjai azt üvöltik Sepsiszentgyörgy utcáin: „kifelé a magyarokkal az országból”. Ugyanakkor a kormánymegbízott figyelmébe ajánlotta Románia alkotmányának és a büntetőtörvénykönyvnek uszításra vonatkozó előírásait is. A prefektúra – petícióként kezelve levelét – átutalta az ügyet a rendőrség hatáskörébe, és innen került az ügyészségre. Erdély András jóhiszeműen arra várt, majd kiközlik, mi a kivizsgálás végkifejlete, ellenben pár hónap után sem kapott semmiféle értesítést. Ezt követően október 30-i keltezéssel írt egy levelet az ügyészségre, hogy megtudja, milyen stádiumban van a kivizsgálás. Erre jött a meglepetés: az általa közölt adatok alapján nem találják a dossziét, de lévén, hogy büntetőjogi ügyről van szó, talán létezik egy úgymond „P-iktatószám” (P – penal) is. A rendőrséghez irányították, ahol azonban csak írásban kérhetett tájékoztatást, noha – a honi állapotok nagyobb dicsőségére – az intézmény hivatalos honlapján nem volt közzétéve e-mail cím. Ezt is megérdeklődte, és a rendőrség válaszából, amely tartalmazta a neves „P-számot” is, kiderült: már tavaly januárban átadták az ügyészségnek az ügyet. Ha már ennyi időt elpazarolt a bürokrácia útvesztőiben, kollégánk újfent az ügyészséghez fordult, majd újabb utánajárás során, januárban végre kiderült: elvetették az ügyet, és a dosszié lezárására vonatkozó döntés már tavaly februárban (!) megszületett. Magyarán, nem indítottak bűnvádi eljárást senki ellen a magyarellenes skandálások miatt. – Megkérdeztem, mi a baj? Talán nem volt elég bizonyíték, talán elveszett valami, és erre közölték, kérdéseimet tegyem fel újfent írásban – részletezte Erdély András. Megtette ezt is, és a válasz minden képzelőerőt meghalad: az indoklást nem közölhetik vele, mivel „nem érintett az ügyben”. Ezek után már nem marad más hátra, minthogy az újságírók a közérdekű információkra vonatkozó, 2001/544-es törvényre hivatkozva kérjék ki az indoklást. Kiss Edit. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. március 11.„Eljött a sötét autók időszaka”SZNT: nem szabad a félelem és az önfeladás útját választani! Mintegy ötszázan vettek részt tegnap Sepsiszentgyörgyön, a székely szabadság napja alkalmából tartott megemlékezésen a Turul téren. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett rendezvényen jelen voltak a magyar politikai pártok és szervezetek képviselői is. A székely szabadság napja a Szózat eléneklésével kezdődött, a Kónya Ádám Művelődési Ház férfidalárdájának közreműködésével, majd Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke az SZNT nevében üdvözölte az emlékezőket a turulszobor előtt. – Ünnep is lehetne ez a nap, de sajnos Romániában egyre sötétebb időket élünk. Ismét dúl a kegyetlen diktatúra, a megfélemlítés, az emberek elhurcolásának szomorú és igazságtalan gyakorlata, a kisebbségi sorsba kényszerítettek alkotmány szavatolta jogainak lábbal tiprása. Ismét eljött a sötét autók időszaka, melyek a tolvajok és bűnözők között hurcolják el azokat a bátor embereinket, akik mertek tenni közösségünkért, autonómiánk eléréséért – fogalmazott beszédében Gazda Zoltán. Ezt követően Szabó Fruzsina diáklány népdalokat énekelt, majd egy rövid előadást tartott a székely mártírok háromszéki vonatkozásairól Zsigmond Zoltán történész. A történelmi visszatekintés után Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke mondott beszédet, megjegyezve, hogy az emlékezés nem csupán gesztus, hanem a jelen törekvések viszonyítási pontja is. – Ismét nehéz időket élünk. Ha nem is a bitófa árnyéka, de a megfélemlítés, a jogos követeléseink semmibe vétele, az ismét visszaszerzett és felemelt szimbólumaink üldözése, az önrendelkezés hiánya itt van közöttünk. Ebben az országban még mindig idegenként tekintenek ránk, nyíltan, vagy burkoltan a létünkre törnek – hangsúlyozta. Megjegyezte: szemmel láthatóan nem az a cél, hogy a magyarok elégedett állampolgárokként, szabadságjogai kiteljesítésében munkálkodó közösségként éljenek szülőföldükön. Pedig nem kérnek többet, mint szerencsésebb közösségek szerte Európában és az egész világon: az országon belüli önrendelkezés törvényes formáját, az autonómiát. Az SZNT alelnöke szerint a nehéz idők ellenére sem szabad a félelem és az önfeladás útját választani, hanem a cselekvés erejében kell bízni, és minden alkalommal minél többen emlékeztessék az ország vezetését: az autonómiaküzdelmet nem adják fel. Kiss Edit. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. április 6.A vidéki közkönyvtárak sorsaEgy bezárt könyvtárat nehezebb újranyitni, mint egy utat kijavítani Annak ellenére, hogy az országos átlaghoz képest a háromszékiek nagyobb arányban veszik igénybe a közkönyvtárak szolgáltatásait, több önkormányzati vezető nem tartja fontosnak, hogy költségvetési pénzt irányozzanak elő ezek megfelelő fenntartására. A községi könyvtárak helyzetéről Szonda Szabolccsal, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával és Lokodi Anna módszertanos könyvtárossal beszélgettünk, és kiderült, még nagyon sok a tennivaló ezen a téren. A hivatalos statisztikák szerint jelenleg Kovászna megyében 35 községi könyvtár található, de csak 29 működik (így vagy úgy), hat pedig évek óta zárva van. A 2014-es adatok azt mutatják, hogy a vidéki közkönyvtárak összesen 333 252 kötettel álltak az olvasók rendelkezésére, ez településenként átlag 7–15 ezres állományt jelent. A vidéki lakosság átlag 7–8 százaléka veszi igénybe a közkönyvtárak szolgáltatásait, városokon ez az arány 10–11 százalékos. A vidéki közkönyvtárak fenntartása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, és a könyvtári törvény pontosan szabályozza, hogy a lakosság számának a függvényében milyen arányban kell biztosítani az állomány bővítését, de ezt felülírja a pénzügyi adótörvénykönyv. Ezért történhet meg az, hogy a leosztott összeg legtöbb esetben csak a fizetési alapra elég, figyelmen kívül hagyva az állománybővítést, illetve -frissítést, pedig ez évente – ahol bekövetkezik – átlag alig 1000–5000 lej közötti összeget jelent. Ugyanakkor kevés helyen alkalmaztak főállású könyvtárost, és vannak olyan községek is, ahol a könyvtárost más teendők elvégzésére is befogják, az adószedéstől elkezdve a szociális referensi munkáig. – Már az is nagy eredmény, ha annyit elérünk, hogy legyen hetente kétszeri nyitva tartás a könyvtárban, pontos programmal – húzta alá Lokodi Anna. Vannak azonban pozitív példák is, ahol az önkormányzati vezetőknek, de mindenekelőtt a könyvtárosnak köszönhetőn a könyvtárak élettel telítettek. Ez esetekben a könyvtáros, túl a szakma valódi tartalmán, különböző művelődési eseményeket is szervez, aktívan részt vesz a közösségi élet formálásában. Lokodi szerint is az a jó társítás, amikor a könyvtárosra rá van bízva a művelődési élet szervezése is, de semmi több. – Ez esetben katalizátor-szerepe is lehet. A közösségi tudat számára is fontos az, hogy egyáltalán létezik egy könyvtár – tette hozzá Szonda Szabolcs. Arra a kérdésre, hogy milyen sors vár a vidéki közkönyvtárakra, Lokodi úgy vélte, hogy nagyon sok minden függ a községek vezetőinek az „igényességétől”, Szonda Szabolcs pedig egy országos könyvtári stratégia elfogadásának, illetve a könyvtári törvény megújításának fontosságára hívta fel a figyelmet. – A községi könyvtáraknak ott van jövője, ahol érzik a súlyát és szerepét. Az is biztos, ha egy könyvtár megszűnik vagy elkezd stagnálni, sokkal nehezebb újraindítani, mint esetleg helyrehozni egy útszakaszt. A kérdés az, hogy ezt felméri-e, aki erről dönthet – összegezte a megyei könyvtárigazgató. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. április 12.Pârvant mérgezik?Pro Urbe díj Szilágyi Zsoltnak A sepsiszentgyörgyi helyi tanács hétfői rendkívüli ülésén döntött arról, hogy idén ki kapja meg a Pro Urbe díjat. A határozat értelmében a Pro Urbe díj kitüntetettje 2016-ban Szilágyi Zsolt előadóművész, karmester, és posztumusz Pro Urbe díjjal ismerik el Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy volt polgármestere munkásságát. Sepsiszentgyörgy önkormányzata 1997-ben hozta létre a Pro Urbe díjat, és a kitüntetést egy olyan személy kaphatja meg, aki munkásságával öregbítette a megyeszékhely hírnevét „pénz és taps nélkül”. 2014 óta négy helyett évente egyetlen Pro Urbe díjat adományoz Sepsiszentgyörgy városa az arra érdemes személyiségnek, a román tanácsosok szerint ezzel kizárták annak lehetőségét, hogy román díjazott is legyen. Rodica Pârvan szociáldemokrata képviselő szerint „mérgezett” döntés volt, hogy évente csak egy díjat adományoznak, ezért két éve a román közösség nem javasol senkit. Reményét fejezte ki, hogy a júniusi választások után az új tanács majd visszatér az eredeti változathoz, majd leszögezte, hogy semmi ellenvetése sincs Szilágyi Zsolt személye ellen, de elvből tartózkodik a szavazástól. Pârvan ugyanakkor emlékeztetett, hogy a román civil közösség létrehozta saját Pro Urbe díját, és idén is nyolc személyiséget tüntetnek ki ezzel. „Nem értem, miért erőlteti a »mi és ti« szintagmát? Nagyon nehéz ezt megérteni”, válaszolt Miklós Zoltán, az RMDSZ-frakció vezetője, miközben Sztakics Éva alpolgármester megjegyezte, hogy a román közösség részéről nem érkezett egy javaslat sem. József Álmos is leszögezte, hogy az kapja ezt a díjat, aki megérdemli, és a tanács képes objektíven dönteni ebben a kérdésben. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. április 25.Pénz és taps nélkülPro Urbe díj Szilágyi Zsoltnak A Szent György Napok keretében adták át tegnap az idei Pro Urbe díjakat, amit a sepsiszentgyörgyi önkormányzat 1997 óta évente olyan személyiségeknek ítél oda, akik munkásságukkal „pénz és taps nélkül” öregbítették a megyeszékhely hírnevét. A helyi tanács határozata értelmében a Pro Urbe díj kitüntetettje 2016-ban Szilágyi Zsolt előadóművész, karmester, és posztumusz Pro Urbe díjjal ismerik el Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy volt polgármesterének munkásságát. „A mi küldetésünk ugyanaz: életünkkel valami magunknál nagyobbat, magasabb rendűt, valami fontosabb ügyet szolgálni. A mi közös küldetésünk szolgálni a hazát”, idézte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt ünnepi beszédében Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki szerint a kulcsszó a „közös küldetés”. Szilágyi Zsolt személyében olyan művészt és fáradhatatlan szervezőt köszönthetünk, ismerhetjük el érdemeit, aki országos, sőt európai karrierépítés helyett a kulturális értelemben is perifériának tartott kisvárosban alkotva lett a színvonalas, világraszóló művészi megvalósítások kovácsa. Az azóta térségi vagy éppen európai kulturális fővárosi ambíciókkal is kacérkodó város most a legmagasabb elismeréssel köszöni meg ezt a bátorságot, mondta laudációjában Ferencz Csaba újságíró. Hozzátette, Szilágyi Zsolt, világracsodálkozó ifjúként, a huszadik század talán legnagyobb erdélyi személyisége, Márton Áron püspök mellett „eszmélődhetett”. „Génjeiben hordozott adottsága, tehetsége így olyan szellemi és erkölcsi batyut kapott ajándékul, amiből soha nem fogy ki az „elemózsia”. Így válhatott az előadóművészet valóságos intézményévé a vidék mindmáig leghíresebb kamarakórusa, a Vox Humana lelkévé, a felnövekvő generációk zenei mentorává”, fogalmazott a méltató. Az erdélyi és székelyföldi közélet kiemelkedő személyisége, Albert Álmos 1992-ben lett Sepsiszentgyörgynek a forradalom után első szabadon választott polgármestere. Tizenhat éven keresztül szolgálta a közösséget, a várost, mondta Czimbalmos-Kozma Csaba városmenedzser. Hangsúlyozta: Albert Álmos városvezetése alatt Sepsiszentgyörgy új utakat keresett és talált, elindult a fejlődés útján. Legkiemelkedőbb eredményeihez hozzátartozik a Lábas Ház visszaszerzése és restaurálása, a tömbházak hőszigetelési programjának, valamint a lakásépítési programoknak a beindítása, a Vadász utcai sportcsarnok megépítése, valamint a szabadtéri futópálya korszerűsítése. Szintén polgármestersége alatt került sor a központi park rendezésére, a szolgáltató cégek új rendszerben történő beindítására, a szépmezői lakópark és farm megvásárlására. 2008-tól 2012-ig folytatta a közösség szolgálatát azáltal, hogy parlamenti munkát vállalt, és szenátorként tevékenykedett. 2007-ben politika-közélet kategóriában Albert Álmos kapta az Erdélyi Riport Aranyalma-díját. Székedi Ferenc közíró laudációjában akkor azt emelte ki, hogy „a közösségi összefogáshoz nélkülözhetetlen az a pontosan tervező, konok mérnökember, aki nem a délibábok, hanem a mindennapi gyakorlat útját járja”. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. május 30.Az életmű üzenete időszerűBemutatták a Jancsó Benedek 160 című könyvet A Székely Nemzeti Múzeumban pénteken mutatták be a Jancsó András szerkesztésében napvilágot látott, Jancsó Benedek 160 című könyvet, mely a tudós születésének 160. évfordulóján a sepsiszentgyörgyi múzeumban elhangzott előadásokat tartalmazza. Vargha Mihály múzeumigazgató megjegyezte, Jancsó Benedek a tollával és a szívével nemcsak a székelység és az erdélyi magyarság pártfogója volt, hanem a Székely Nemzeti Múzeumnak is. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke Jancsó Benedek egyik idézetével indította köszöntőjét: „A székely népnek lelke van. Ez a lélek fogja őt megvédeni és megtartani az idegen rabságban is a magyar nemzet számára mindaddig, míg csak egy magyar él a Duna és Tisza medencéjében.” Ez az egyik legfontosabb üzenet a mának is, húzta alá a tanácselnök, aki szerint Jancsó Benedek méltánytalanul nem annyira ismert, mint ahogy azt megérdemelné. Hozzátette: ezért örvendetes az, hogy a Jancsó család ilyen kitartóan ápolja az emlékét, és talán az a legfontosabb kezdeményezés, hogy a diákokkal történelmi vetélkedők során megismertetik. – Háromszék elfelejtett nagy gondolkodója egyike azon nagy kaliberű személyeknek, akik Székelyföld történetét segítettek megismertetni az összmagyarsággal. Ilyen értelemben a Székelyek, illetve az Erdély története referenciaértékű könyvek ma is – fogalmazott Tamás Sándor. Jancsó Antal, a Jancsó Alapítvány kuratóriumi elnöke is kiemelte, Jancsó Benedek emlékét ápolni kell, és ez a család legfontosabb feladata. Háromszéken a gelencei általános iskola felvette a nevét, és emlékművet sikerült állítani Kézdivásárhelyen, de jó lenne, ha minél több helyen viselné közterület a nevét. Jancsó András, a könyv szerkesztője Jancsó Benedek tevékenységét méltatta, nyomatékosítva, hogy életművének olyan üzenetei vannak, amelyek napjainkban is időszerűk: a közoktatás fontossága, a szellemi függetlenség, középiskolai reform, a magyar nyelv oktatása vagy éppen a nemzetiségi politika. A Jancsó család több ma élő tagja pénteken találkozott Gelencén, ahol megkoszorúzták Jancsó Benedeknek az iskola udvarán álló szobrát. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. június 1.Sakkban akarták tartaniA DIICOT lezárta a bűnvádi eljárást Antal ügyében A Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Ügyészség (DIICOT) lezárta az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester ellen másfél évvel ezelőtt indított bűnvádi nyomozást, melyet az elöljárónak egy, a román sajtó által rosszul fordított politikai nyilatkozata ügyében indított. Időközben kiderült, hogy ebben az ügyben volt még egy kivizsgálás, miután a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Bogdan Diaconu képviselő is feljelentette Antalt a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék mellett működő ügyészségnél. Ezt is lezárták. A DIICOT 2014 decemberében közölte, hogy hivatalból bűnvádi eljárást indít Antal Árpádnak az SZKT december 13-i ülésén elhangzott beszéde ügyében. – Az életemben akkor egy pár érdekes folyamat indult el, és azt hiszem, hogy az elmúlt 25 évben ez volt az első alkalom, amikor megpróbálták a magyar közösséget abba az irányba tolni, hogy valami közünk lenne a terrorizmushoz – elevenítette fel az akkori történéseket a városvezető. Az ügy kirobbanása után hónapokig nem történt semmi, alig 2015 szeptemberében hívták be a marosvásárhelyi ügyészségre, ahol egy dossziét nyújtottak át neki, amelyben leírták, lezárták az ügyet. Akkor azt hitte, a teljes ügy befejeződött, de kiderült, nem egy bűnügyi nyomozást indítottak el ellene, hanem kettőt. A következő lépés az volt, hogy 2015 végén behívták a bukaresti DIICOT-hoz, ahol a több órán át tartó kihallgatáson „furcsa” kérdésekre kellett válaszolnia. Kiderült, a tizenegy hónapig tartó kivizsgálás után tavaly november 6-án úgy döntöttek, folytatni kell ezt. „Utána megint sűrű csend következett”, és a múlt hét végén Antal kapott egy levelet a DIICOT-tól, amiben közölték, április 26-án lezárták a dossziét. – Erre számítottam, de úgy gondolom, valakiknek az volt az érdekük, hogy ezzel egy kicsit sakkban tartsanak. Nem tartom természetesnek, hogy másfél éven keresztül az ember úgy éljen, nem tudja, mikor hívják be. Nem örül az ember, ha ilyen hatóságok folyamatosan ott bolyonganak az életterében, és nem tudja azt, hogy mikor mit tudnak ártani – összegezte Antal. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. június 6.Utolsó szavak napjaA magyar közösséggel számolni kell! A magyar közösséggel számolni kell, történelmi pillanat, összefogás, a szülőföld szeretete, szilárd pillérek – ezeket a kulcsszavakat fogalmazták meg üzeneteikben a háromszéki jelöltek tegnap a szavazást követően. „ Székelyföldön az önkormányzatok jelentik számunkra azt a lehetőséget, hogy a kisebb-nagyobb gáncsoskodások ellenére megmutassuk, mit tudunk tenni szülőföldünkért, ha hagynak minket dolgozni”, mondta Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje a Vadász utcai választókörzetben, szavazás után. Antal reményét fejezte ki, hogy a tegnapi választások után megerősödik Erdélyben, Székelyföldön a magyar képviselet az önkormányzatokban. Bálint József, az EMNP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje azt szeretné, közös akarattal valósuljon meg az, hogy minél több ember otthonának érezze Sepsiszentgyörgyöt. Kiemelte, a városházának nem a politikai csaták, hanem az emberek valós gondjai megoldásának helyszínének kell lennie. Mădălin Guruianu liberális polgármesterjelölt „egy történelmi pillanatért” szavazott vasárnap. Reményét fejezte ki, hogy 25 év után a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetésében jelen lesz a román közösség képviselője is. Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke, tanácselnökjelölt Kézdivásárhelyen, az oroszfalvi körzetben adta le voksát. „Székelyföld jövőjére szavaztam, mert szeretem Székelyföldet, s mert tenni is akarok érte, ahogy mindannyian, akik szeretjük szülőföldünket”, nyilatkozta. Gyerő József, Kovászna városi polgármesterjelölt mondta a szavazás után: „Az elmúlt hónapok megerősítettek abban a hitemben, hogy egy elhivatott csapattal tudunk eredményeket felmutatni. Ezt pozitívan fogadták az emberek is. A terveink megvalósíthatók, és mi dolgozni fogunk azért, hogy ne okozzunk csalódást!” Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. június 13.Minden magyar párt vesztesÚj emberekre van szükség a politikában Ha a pártlistákra leadott szavazatok számát nézzük, akkor Háromszéken nincs győztes, hanem mind a három magyar politikai szervezet vesztes, véli az EMNP megyei elnöke. Az MPP szerint is a legnagyobb gondot az jelenti, hogy egyre kevesebb magyar megy el szavazni. A polgáriak ezt a széthúzással és a be nem tartott ígéretekkel indokolják. – Ki a nyertes, és ki a vesztes? Kovászna megyében a politika egésze vesztes, beleértve az Erdélyi Magyar Néppártot, a Magyar Polgári Pártot és az RMDSZ-t is – szögezte le sajtótájékoztatóján Balázs Attila, az EMNP háromszéki elnöke. – Kürtölik mindenütt, hogy az RMDSZ nyert, holott a választójoggal rendelkező polgárok alig több mint 23 százaléka voksolt a tulipánra. Balázs szerint egyértelmű, hogy létezik egy egyre szélesedő szakadék a választók és a politikum között, és ha ezen nem tudnak változtatni, akkor „elsüllyed a hajó”. Úgy véli, az RMDSZ-nek is ki kellene nyitnia a kapukat, főleg falvakon kellene feltölteni a szövetséget új emberekkel, és be kell vonni az értelmiségieket a politikába. Az EMNP-nek is stratégiaváltásra van szüksége, megmaradva autonomista pártnak, el kell mozdulnia középre, hangsúlyt fektetve a gazdasági kérdésekre. „Felkérem az értelmiségieket, lépjenek be a politikába” – mondta Balázs. Ami a konkrét eredményeket illeti: az EMNP-nek Háromszéken 54 helyi tanácsosa lesz (20 Sepsiszéken, 22 Kézdiszéken és 12 Erdővidéken), és három mandátumot szereztek a megyei önkormányzatban, ellenben két polgármesteri tisztséget elveszítettek. Az EMNP megyei listavezetője, Fazakas Péter kiemelte, annak ellenére, hogy Orbaiszéken nem sikerült mandátumot szerezni, a megye minden régiója szívügyük, és a megyei és helyi tanácsokban megpróbálják megvalósítani mindazt, amit a választási programjukban vállaltak. Az MPP háromszéki vezetősége is kiértékelte a választási eredményeket, megjegyezve, hogy tiszta és becsületes kampányt folytattak szerény anyagi keretek között. Összességében elégedettek, ellenben ha azt veszik figyelembe, hogy Baróton és Sepsiszentgyörgyön nem sikerült bejutni a helyi tanácsba, akkor az MPP veszített, fogalmazott Kulcsár-Terza József háromszéki elnök. Az MPP háromszéki jelöltjei három polgármesteri tisztséget szereztek, 12 településen 24 tanácsosuk lesz, és két képviselőjük a megyei önkormányzatban. Ehhez még hozzá kell adni azt a kilenc tanácsost, akik MPP-tagok, de RMDSZ-listán jutottak be a helyi képviselő-testületekbe. Kulcsár-Terza is megjegyezte, a magyar szervezetekre leadott szavazatok száma jelentősen csökkent 2012 és 2016 között. – Ez a legnagyobb gond, hiszen egy parlamenti választás előtt állunk. A széthúzás, a sok cirkusz, a be nem tartott ígéretek távol tartották az embereket az urnáktól – magyarázta Kulcsár-Terza. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. július 19.Imanap az autonómiáértHagyjanak fel a székely jelképek üldözésével! Míg 2015 őszén lármafákkal, őrtüzekkel világították ki Székelyföld határait, idén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hasonló erejű összefogást szorgalmaz egy imanap keretén belül és őrtüzek meggyújtásával, hogy Bukarest és a nagyvilág tudomására hozzák: Székelyföldet sem feldarabolni, sem beolvasztani nem hagyják. Az SZNT Állandó Bizottsága (ÁB) Sepsiszentgyörgyi ülésén fogadta el azt a javaslatot, hogy felhívással forduljanak a magyar történelmi egyházakhoz: október 30-án az egész Kárpát-medenceében imanapot hirdessenek az autonómiáért. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy az ÁB döntése értelmében az SZNT idei nagyobb méretű rendezvényét is október utolsó hetében szerveznék meg. „Kárpát-medence-szerte egy imanap lenne Székelyföld területi autonómiájáért. Reméljük, hogy minden felekezet, történelmi magyar egyház be fog kapcsolódni és a célunk az, hogy egységesen mindenütt imádkozzunk az autonómiáért”, húzta alá Gazda. A Sepsiszéki Székely Tanács elnöke szerint esete válogathatja, hogy köztéri rendezvény keretén belül szervezik-e meg a közös imát, mert lehetne ökumenikus istentiszteletet is tartani, de a templomokban is minden felekezet külön megtarthatná ezt. „Természetesen feltételezzük a szervezésben, hogy egyszer megkeressük a történelmi magyar egyházak vezetőit, és ezt Kárpát-medence-szerte próbáljuk megtenni, tehát nem csak Erdélyről van szó. Reméljük, hogy nyitottak lesznek, bár számolunk azzal, hogy például a reformáció ünnepe október 31-én van, ami lehet, hogy zavaró tényező lehet. Mi ragaszkodnánk október utolsó vasárnapjához, mert hagyományosan a Székelyek nagy menetelése óta ezt a napot tartjuk a megmozdulás napjának”, húzta alá Gazda. Ezt követné, ha sikerül ezt az imanapot megszervezni, az őrtűzgyújtás, ugyanazon a napon, vagyis október 30-án este. Ezúttal azonban nem Székelyföld határait világítanák ki, hanem őrtüzeket gyújtanának minden Székelyföldi településen. „Ezt is ki szeretnénk terjeszteni Kárpát-medence-szerte, mert igen sok településnek van testvértelepülése, és reménykedünk abban, hogy bekapcsolódnak, s őrtüzet gyújtanak Székelyföld területi autonómiájának eléréséért”, magyarázta Gazda Zoltán. Az SZNT Állandó Bizottsága Sepsiszentgyörgyi ülésén több határozatot fogadott el, többek között egy felhívást is intézett a Székelyföldi önkormányzatokhoz, hogy azok is fogadják el az SZNT által javasolt autonómiapárti határozatot, amelyek ezt nem tették meg eddig. Az SZNT korábbi felhívásának a 153 Székelyföldi önkormányzatból 62 tett eleget. Az Állandó Bizottság ugyanakkor felszólítja a román hatóságokat, hagyjanak fel a székelység jelképeinek üldözésével. „Arra biztatjuk Székelyföld lakóit, hogy pótolják székely zászlók százaival a középületekről vagy közterekről hatalmi erőszakkal eltávolított zászlókat saját házaikon, udvaraikban. Így válhat a székely zászló közösségi jelképe, az autonómia jelképén túl a székely nemzeti ellenállás szimbólumává is”, áll a hétvégi ülésen elfogadott határozatban. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. július 20.A példamutató EMŰKA nemzeti integráció terén van tennivaló Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságnak elnöke szerint van még tennivaló a művészeti szintű nemzeti integráció terén, és ilyen szempontból nagyon komoly kezdeményezésnek tartja, hogy Háromszéken sikerült létrehozni az Erdélyi Művészeti Központot (EMŰK). Azt gondolom, hogy a művészet egy nagyon sajátos területe a nemzeti létezésnek, mondta érdeklődésünkre Németh Zsolt, miután tegnap délután részt vett a Transzcendencia című kiállítás megnyitóján a Sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban. „Nagy örömömre szolgál, hogy ennek a kiállításnak az apropóján láthatóvá válik, azonos az anyaországban, és azonos a határon túl is a művészet szerepe, funkciója, ahogy az életünkben jelen van, és hogy van egy művészeti szintű nemzeti integráció”– fogalmazott Németh Zsolt. Ezen a területen „nagyon komoly és példamutató” kezdeményezésnek tartja, hogy van egy Erdélyi Művészeti Központ, és annak is örül, hogy a Magyar Alkotóművészeti Nemzeti Közalapítvány is immáron megjelent Erdélyben, és közös programokat valósítanak meg. „Most ezen a területen azt gondolom, nagyon sok feladat van még, és ezért vagyok elégedetlen. Úgy vélem, nagyon komoly életművek eltűntek, nincsenek összegyűjtve. Az elkövetkezendő éveknek lesz a feladata ezeknek a feltárása és elérhetővé tétele, és adott esetben piaci eszközökkel a fölfuttatása, hiszen ezek a képek anyagi értéket is képviselnek. Ilyen értelemben fontos lenne, hogy ne csak ismertek, hanem elismertek és értékeltek legyenek ezek a műalkotások”, hangsúlyozta a külügyi bizottság elnöke. Németh Zsolt nem kívánt politikai kérdésekről nyilatkozni, mint mondta, meghagyja ezt a napot a művészetnek. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. szeptember 14.Antal ellenállA Székely Mikó-felirat is szemet szúr Perrel fenyegeti a Sepsiszentgyörgyi önkormányzatot a magyarellenességéről ismert Dan Tănasă által vezetett egyesület, amennyiben nem távolítja el határidőn belül a Székely Mikó Kollégium épületének a homlokzatán található magyar nyelvű feliratot. Antal Árpád polgármester hétfőn kapta kézhez a feljelentést: harminc napja van a felirat eltávolítására, ellenkező esetben az egyesület a bírósághoz fordul. Ennek kapcsán érdeklődésünkre kifejtette: a „sajátos román demokrácia” fejlődését jelzi, hogy miután visszaállamosították a Székely Mikó Kollégium épületét, most a több mint száz éve a homlokzatán magyarul szereplő feliratnak is hadat üzennek. – Nyilván, nem fogom levetetni, lesz belőle egy per, de már nem lepődnék meg, ha a független román bíróság azt a döntést hozná, hogy el kell távolítani ezt a feliratot. Védekezni fogunk, már kerestem és találtam is sok olyan régi, több mint száz éves képeslapot, illetve fényképet, amelyen világosan látszik, hogy ez a felirat ott szerepelt akkor is, amikor ez az épület és ez a föld még nem volt a román állam szuverenitása alatt – nyomatékosította Antal Árpád. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. szeptember 19.25 ezer aláírást gyűjtenekTíz százalékát az MPP-re bízzák Az RMDSZ holnap Háromszéken is megkezdi a parlamenti választásokon való induláshoz szükséges támogatói aláírások összegyűjtését, tájékoztatott Tamás Sándor, a Háromszéki szervezet elnöke. Az RMDSZ hírlevele szerint országos szinten a cél legkevesebb 200 ezer aláírás, amelyet várhatóan október 10-én adnak le, és iktatnak. Tamás Sándor érdeklődésünkre elmondta, a Háromszéki szervezet 25 ezer aláírás összegyűjtését vállalta, és ennek tíz százalékát szövetségeseikre, az MPP-re bízzák. A területi elnök kifejtette, hogy egyfelől az RMDSZ-székházakban gyűjtik majd az aláírásokat, másfelől vidéken a szövetség tisztségviselői és a polgármesterek, de a városokban az utcára is kiköltöznek. Ugyanakkor az önkéntesek és fiatalok támogatására is számítanak az aláírásgyűjtési akcióban. Mint korábban beszámoltunk, az RMDSZ megyei küldöttgyűlése csütörtökön titkos szavazással döntött a végleges képviselő- és szenátorjelölt-listáról. A széki szervezetek javaslatai alapján a képviselőjelölti listát Benkő Erika megyei tanácsos vezeti, őt Márton Árpád képviselő és az MPP jelöltje, Kulcsár-Terza József megyei elnök követi. A negyedik helyre a küldöttgyűlés titkos szavazata értelmében a Sepsiszentgyörgyi Könczei Csaba mezőgazdasági igazgató került, a névsort Dezső Csongor Kézdivásárhelyi ügyvéd és Oltean Csongor, az ifjúsági szervezet elnöke zárja. A szenátorjelöltek a rangsor szerint: a Kézdivásárhelyi Fejér László képviselő, Miklós Zoltán Sepsiszentgyörgyi tanácsos, Makkai Péter református lelkész és Sütő Mária Rita Kézdivásárhelyi logopédus. A parlamenti választásokat december 11-én rendezik. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. szeptember 23.A megfélemlítésünk a célA prefektus a zászlóadományozót is perbe hívta Tegnap tárgyalta alapfokon a Kovászna megyei törvényszék a megyei tanács gyűléstermében kitűzött székely zászló ügyét. Kulcsár-Terza József megyei tanácsos elmondta, érdemben letárgyalták az ügyet, az ítélethirdetést október 6-ra tűzték ki. Mint ismeretes, Sebastian Cucu prefektus azt kifogásolja, hogy a megyei tanács adományként elfogadott az MPP-s tanácsostól egy székely zászlót, és azt elhelyezték a tanácsteremben. Kovászna megye prefektusa kéri a bíróságtól a határozat és az adományozó szerződés érvénytelenítését, valamint azt, hogy kötelezze a megye vezetőségét a székely zászló eltávolítására. Érvelése szerint ez nem is az „úgynevezett Székelyföld” (így, kis „sz”-szel) zászlója, hanem Hargita megye lobogója. Kulcsár-Terza József megyei tanácsos, a Magyar Polgári Párt (MPP) Háromszéki szervezetének elnöke értetlenül áll az előtt, hogy a prefektus miért hívta őt is perbe, hiszen közigazgatásilag csak az adományt elfogadó határozattervezetet támadhatta volna meg, nem pedig az adományozó szerződést is. „Egy magyarázat van erre: megfélemlítési akció, de ettől nem ijedünk meg”, szögezte le. Az MPP-s tanácsos ugyanakkor elmondta, a tárgyaláson kérték a prefektus keresetének elutasítását, hiszen sehol a világon nincs rá precedens, hogy tilos lenne adományozni. – Ha egy labdát adományoztam volna a megyei tanácsnak, akkor is kérte volna a prefektus, hogy ezt távolítsuk el a gyűlésteremből, vagy ha egy üveg vizet adományoztam volna a román tanácsosoknak, nem vihettem volna be a terembe? –vetette fel az MPP-s politikus. Azt is megjegyezte, egy törvény sem tiltja a székely zászló használatát, hanem csak a román, illetve az Európai Unió zászlajának kitűzését teszi kötelezővé. A prefektúra jogásza ellenben azzal érvelt, hogy „mi, magyarok egy kisebbség vagyunk, és nekünk nincsen zászlónk”, illetve, hogy Romániában egyetlen hivatalos lobogó van, az pedig a román trikolór. – Rosszabbul éreztem magam, mint a kommunizmusban, mert most meg van mondva, milyen zászlót szabad használni, hogy csak románul szabad beszélni, és csak a román himnuszt lehet énekelni. Felháborító a prefektus keresete, és eljött az idő, hogy mi, magyarok is lépjünk ezen akciók ellen. Folyamatosan bombáznak minket, és úgy gondolom, jogilag is fel kell lépni e keresetek ellen – nyomatékosította Kulcsár-Terza, akihez „az a hír jutott el”, hogy nemrég egy gyűlés kezdete előtt a prefektus „fehér lepedővel takarta le” a per tárgyát képező székely zászlót, „mert szúrja a szemét”. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. január 23.Mellőznék az RMDSZ-t?A PSD kitart Cucu prefektus mellett Az RMDSZ nem tarthat igényt vezető tisztségekre a dekoncentrált intézményeknél, jelentette be a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezetének elnöke. Horia Grama ugyanakkor megerősítette korábbi nyilatkozatát, hogy a megye jelenlegi prefektusa továbbra is élvezi a helyi PSD támogatását. Horia Grama egy sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a PSD–ALDE kormánykoalícióval az RMDSZ csupán egy parlamenti együttműködést kötött, tehát a magyar szövetség nem tagja a kormánynak, így nem fogalmazhat meg igényt a prefektusi tisztségre vagy a dekoncentrált intézmények vezetésére. Ami pedig e posztokat illeti, Grama hozzáfűzte, a PSD nem tervez „forradalmat”, de minden intézmény szintjén végeznek egy elemzést, és ott, ahol azt állapítják meg, hogy gondok vannak, új igazgatók kinevezését fogják javasolni. Ugyanakkor nyomatékosította, hogy Sebastian Cucu prefektus – aki 2014 decemberétől van tisztségben –, a megyei PSD bizalmát élvezi. Grama ebben a kontextusban az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának nevezte azt, hogy a megyének továbbra is „román kormánymegbízottja legyen”, aki egyensúlyt teremthet, illetve meggátolhatja a többségében RMDSZ-színű helyi közigazgatás „esetleges visszaéléseit”. A szociáldemokrata politikus szerint az lenne a természetes, ha Hargita és Maros megyékben is román prefektusok lennének. Az RMDSZ háromszéki képviselői több ízben is felhívták a figyelmet, hogy miközben a megye prefektusai „egyetlen rajzszeget sem hoztak a megyébe”, több tucat pert indítottak a háromszéki önkormányzatok, közösségek ellen, amelyekben a székely zászlót vagy éppen az anyanyelvhasználatot támadták. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. január 23.Átláthatóbb törvények kellenekNagy felfordulásokra nem kell számítani a megyeszékhelyen Idén nem lesznek olyan kellemetlenséget okozó nagy munkálatok Sepsiszentgyörgyön, melyeket a lakosság kénytelen volt elviselni az elmúlt években, és a jövőben a nagyobb beruházások befejezése mellett a város vezetősége az emberek közvetlen környezetének javítására fektetne nagyobb hangsúlyt. „Az egyik legnagyobb kihívás mindenkinek, aki ma a közigazgatásban vagy az államigazgatásban dolgozik az, hogy ebben az országban egy kicsit letisztulnak-e a zavaros vizek, és fogunk-e tudni átláthatóbb jogszabályok között és törvénykezés mellett tervezni, dolgozni”, így összegezte érdeklődésünkre Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az új esztendő kihívásait. Ami pedig ténylegesen a városfejlesztési kérdéseket illeti, Antal elmondta, néhány nagy beruházás befejezését tervezik ebben az évben. „Az biztos, hogy nagy felfordulást nem akarunk a városban. Tehát olyan típusú nagy felfordulás már többet nem lesz, mint amilyen volt akkor, amikor a vezetékcseréket egy időben nagyon sok utcában kellett megoldani”, húzta alá. Gyakorlatilag a tervek szerint pontot raknak a Kós Károly és Gyöngyvirág utcák, valamint a Testvériség sétány korszerűsítésének a végére, de van néhány olyan felújítási terv is idénre, ahol csak koptatóréteget cserélnek, ami gyakorlatilag párnapos folyamat, és „rendkívül látványos”. A polgármester szerint úgy ütemezik majd a felújítási projekteket idéntől, hogy egyszerre ne legyen sok utcában munkálat. „Nagyon szeretném azt, ha az emberek közvetlen környezetében tudnánk javítani a helyzeten, tehát a tömbházak előtti és közötti parkolók, terek kialakítására akarunk a következő években nagyobb hangsúlyt fektetni”, fűzte hozzá Antal. Ami pedig a nagyobb beruházásokat illeti, a városvezető elmondta, hogy a szépmezői ipari parknál is „felgyorsul a folyamat”, amitől új munkahelyeket és az átlagbér növekedését reméli a városháza, de a háromezer férőhelyes Sepsi Sportarénában is „hamarosan” megszervezhetik az első mérkőzést. „Azt hiszem, ebben az évben a sportinfrastruktúra terén lesz nagyon jelentős előrelépés a városban, és én bízom abban is, hogy a decentralizáció is néhány ágazatban, így például a sportban is, meg tud ebben az évben történni. Tehát én úgy érzem, ami az önkormányzat munkáját illeti, egy jó év elé néz a város”, összegezte Sepsiszentgyörgy polgármestere. Politikusként ellenben jóval óvatosabban nyilatkozik: „ilyen szempontból már nem vagyok derűlátó, az, hogy mi fog a nagy politikában történni, azt majd meglátjuk”, magyarázta Antal Árpád. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. január 26.A tanintézmény ellenziA szentgyörgyi tanács elfogadta a Kós Károly-iskola beolvasztását A Kós Károly Szakiskola vezetősége és szülői bizottsága nem ért egyet azzal, hogy a tanintézményt beolvasszák a Puskás Tivadar Szaklíceumba. A sepsiszentgyörgyi tanács tegnapi rendkívüli ülésén közel egyórás vita után fogadta el – a román és az EMNP-s tanácstagok ellenszavazatával – a 2017–2018-as tanévre szóló iskolahálózati tervet, miután erre a tanfelügyelőség is rábólintott. Bálint József EMNP-s tanácsos ellenvetését fejezte ki, hogy egy iskolát terveznek „felszámolni” azzal, hogy a Kós Károly Szakközépiskolát beolvasztják a Puskás Tivadar-szaklíceum struktúrájába, majd arra kérte a tanácsosokat, hogy ne szavazzák meg a tervezetet, vagyis a Kós Károly-iskola maradjon meg önálló intézményként. Rodica Pârvan szociáldemokrata tanácsos pedig értetlenségének adott hangot, hogy mit jelent ez esetben a „struktúra” kifejezés, majd úgy vélte, hogy ezzel a lépéssel a Kós Károly elveszíti identitását, és hasonló sorsra jut, mint a volt mezőgazdasági vagy a Perspektíva iskolák. Sztakics Éva alpolgármester válaszában aláhúzta, tanárok és diákok „nem vesznek el”, mint ahogyan a szakok sem. – Tetszik vagy sem, de be kell ismernünk, hogy a Kós Károly-iskola egy lefelé ívelő pályán van évek óta, viszont a Puskás Tivadar az egyik legjobban működő, legjobban menedzselt és felszerelt szakiskolája a városnak. (…) Sajnálom, hogy a politikai csatározásoknak áldozunk fel bizonyos elveket – emelte ki Sztakics. Hozzátette: nem attól lesz jó a szentgyörgyi iskolahálózat, hogy minden háromszáz diák mellett vezetőséget és apparátust tartanak fenn, hanem attól, hogy koncentrálják az erőket, de az sem mellékes, hogy a tavaly több mint száz százalékkal kellett kiegészíteni a Kós Károly standard költségeit. Bálint szerint azonban a szakiskola egyre jobb eredményeket ér el, és jelen pillanatban a diákállomány színvonala felülmúlja az elmúlt tíz évét. Az ülésen jelen volt Komán László, a Kós Károly Szakiskola igazgatója is, aki elmondta, hogy a tanintézmény teljes munkaközössége elutasítja a tanács határozatát, és kéri annak a visszavonását. Hasonlóan a szülői bizottság is ellenzi az iskola beolvasztását, és tiltakozó akciókat helyezett kilátásba. „Minden törvényes lehetőséget igénybe veszünk az önállóságunk megtartása érdekében”, tette hozzá. Az iskolaigazgató szerint a diáklétszám alapján joguk van erre, majd érvként fogalmazta meg többek között azt is, hogy a cégek 205 tanulóra fogalmaztak meg beiskolázási igényt az új tanévben induló kilencedik osztályok tekintetében. „Soha nem gondoltam volna, hogy magyarok magyar iskolát akarnak megszüntetni városunkban, amikor a törvények nem kötelezik önöket erre”, nyomatékosította Komán, mire Sztakics Éva leszögezte, hogy a beiskolázási szám marad, tehát nem lesz kevesebb osztály és a tanárok katedrája is megmarad. Végül öt ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadták az előterjesztett határozatot. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. január 31.EMNP-számadásAz RMDSZ becsapta a választóit? Az EMNP által a választási kampányban bemutatott tíz „forró pont” egy részénél van némi előrelépés, de még sok gond vár megoldásra, közölte Bálint József sepsiszentgyörgyi tanácsos, aki sajtótájékoztatón mutatta be féléves beszámolóját. Bálint József megjegyezte, hogy például a Vár utcában most jobban lehet közlekedni, mint fél évvel ezelőtt, illetve az Oltmező úton is időközben kialakítottak két gyalogátjárót, de még szükség lenne egy harmadikra a gyárak környékén. Előrelépés történt a kilyéni híd esetében is, úgyszintén a tervek elkészültek az évekig elhanyagolt Puskás Tivadar utca felújítására, sorolta az EMNP-tanácsos, aki méltányolta azt is, hogy az őrkői roma közösség felzárkóztatására különböző pályázatokon vesz részt a város. Ugyanakkor „sajnálattal” állapította meg, hogy a forgalmi problémák nem enyhültek, valamint azt, hogy nem tudták elfogadtatni a cégek ingatlanadójának csökkentésére vonatkozó javaslatukat. „Nem sikerült a magánszemélyek ingatlanadójának a szinten tartása sem, mert az a körzetesítés, amelynek az alapgondolatát mi is helyesnek találtuk, bizonyos esetekben óriási adóemelést jelent”, fűzte hozzá Bálint. Ugyanakkor az EMNP tiltakozik az ellen, hogy a Kós Károly-szakiskolát beolvasztanák a Puskás Tivadar-szaklíceumba. „Ez már nemcsak önfeladás, hanem a választók becsapása is. Antal Árpád polgármester és csapata nem iskolák megszüntetésével és nem adóemeléssel kampányolt. Vajon mennyit fizettek Keresztély Irmának ezért a plágiumgyanús statisztikáért, és mi van még az iskolaháború mögött?”, tette fel a kérdést az EMNP-tanácsos. Az EMNP sepsiszéki, illetve sepsiszentgyörgyi elnöke, Kolcza István és Kocsis Hunor Tibor is bejelentette, hogy részt vesz a Kós Károly-szakiskola ügyében mára beharangozott tiltakozó megmozduláson. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
