Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 1171 találat lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 1171-1171
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  

Névmutató: Johannis, Klaus

2014. november 7.

Kelemen Hunor: A magyarok szavazzanak belátásuk szerint!
"A magyarok részvétele a választásokon az elvárásoknak megfelelően alakult. Az eddigi választások tanulsága az, hogy a magyarok kevésbé aktívak az államelnök- választásokon, mint a román szavazók, főként 2009 után, amikor a parlamenti és államelnök-választásokat szétválasztották. Ezért az RMDSZ-re leadott szavazatszám is az előzetes várakozásoknak megfelelő. A magyar jelöltek közötti szavazatkülönbség, a szavazatok aránya az eddigi erőviszonyokat erősíti meg – a magyar jelöltekre leadott szavazatok közül az RMDSZ a voksok 86 százalékát, míg a versenypárt jelöltje a 14 százalékát kapta. A magyarok kétféleképpen szavaztak az első fordulóban: az egyik a közösség erejét kifejező szimbolikus szavazat, amely a magyar közösség súlyát, érdekérvényesítő képességét fejezi ki. De azt is látjuk, hogy enyhén emelkedett azok száma, akik már az első fordulóban a politikai ajánlatok között választottak, ha úgy tetszik, haszonelvű szavazattal" – ismertette Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap délután a Szövetségi Állandó Tanács ülését követően, Kolozsvárott, a testület elemzésének eredményeit az államelnök- választás első fordulójáról.
Kelemen Hunor szerint az elnökválasztás második fordulójában az erdélyi magyar közösség számára több tényező nehezíti a döntést. ,,Klaus Johannist nem tudjuk támogatni. Az első fordulót követően a román ellenzéki jelölt elzárkózott a tárgyalásoktól – és tette ezt kifejezetten arrogáns módon. A kampányban és az azt megelőző időszakban pedig folyamatosan negatívan nyilatkozott a magyarok törekvéseiről, az anyanyelvhasználatról és az autonómiáról. Nem támogathatunk egy olyan jelöltet, akinek csak a szavazatunk kell, de aki nem akarja meghallani hangunkat. Nem szolgálná a kisebbségi jogok érvényesülését egy olyan román jelölt, aki kifejezetten a román politika rossz szellemét idéző hangnemben beszél rólunk, magyarokról" – hangsúlyozta a szövetség elnöke, majd hozzátette: az RMDSZ, ahogy korábban, úgy most is a kormányzati stabilitás megőrzésén munkálkodik.
,,Az elmúlt két évben Victor Ponta korrekt és megbízható partnere volt az RMDSZ-nek. A 2012-es parlamenti választásokat követően ő volt az, aki kiállt a szövetség kormányzati részvétele mellett, és nem szabad azt sem elfelednünk, hogy ezt Johannis pártja, a Liberális Párt akadályozta meg. A közös kormányzásunk elmúlt nyolc hónapjában nem tudtunk minden kitűzött célt megvalósítani, sok még a tennivaló. Ezért tartjuk jó döntésnek Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöki jelölését, hiszen szavatartó, komoly politikus, aki mindig tisztelettel viszonyult a magyar közösséghez. Tariceanu lehet a kiegyensúlyozott kormányzás és a gazdasági növekedés garanciája" – szögezte le a szövetségi elnök, aki kiemelte: a magyar szavazók döntését megnehezíti Vadim Tudor színre lépése, újraélesztése. Vadim Tudor támogatása és együttműködési megállapodása az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) párttal váratlan és indokolatlan. Ezt semmilyen koalíciós egyeztetés nem előzte meg.
Kelemen Hunor elmondta, az RMDSZ elfogadhatatlannak és vállalhatatlannak tartja, hogy Corneliu Vadim Tudorral ugyanazon az oldalon álljon, akár egyetlen percig, vagy néhány nap erejéig, mert ez a parlamentből kibukott politikus megtestesíti mindazt, ami ellen az RMDSZ az elmúlt 25 évben harcolt: a szélsőséges nacionalizmust, az intoleranciát és a magyargyűlöletet.
,,Mindezeket figyelembe véve a szövetség vezetése úgy látja, az erdélyi magyar szavazók számára nincs jó döntés az elnökválasztás második fordulójában. Aki mégis élni kíván állampolgári jogával, annak azt javasoljuk, hogy belátása szerint szavazzon november 16-án" – zárta a sajtótájékoztatót Kelemen Hunor. A Szövetségi Állandó Tanács egyetlen tartózkodás mellett egyhangúlag támogatta ezt a döntést.
Népújság (Marosvásárhely)

2014. november 7.

„Nagyon tiszta üzenetem van a magyarok számára!”
„Nagyon tiszta üzenetem van a magyarok számára: a változás, amit végig akarok vinni, az egész Románia javára fog válni. Egy olyan Románia javára, ami a tiszteletről és a jólétről szól. Ez munkahelyekről, nagyobb jövedelemről szól, és minden románnak szól. Tehát ez titeket is érint. Románok, magyarok, németek, és természetesen, más kisebbségek, román állampolgárok! Mindenkire szükség van. Az az üzenetem, hogy jól döntsetek – mondta Klaus Iohannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje Kolozsváron, ahol az első forduló ACL-n belüli kiértékelése alkalmából tartott gyűlésen vett részt. – Most, 25 évvel a forradalom után arra van szükség, hogy az egész rendszer változzon meg. Pontot kell tennünk, és elölről kell kezdenünk mindent. Teljes változásra van szükség: más államelnökre, parlamentre, kormányra és miniszterelnökre. Friss fuvallatra van szükség, hogy megváltoztathassuk azt, hogy korrupció, hazugság és kiábrándultság hat át mindent” – mondta, hozzátéve: ezeket csakis úgy lehet megváltoztatni, ha eldöntjük közösen, hogy meg akarjuk változtatni Romániát. Szerinte ez felülről, az államelnökkel kell hogy kezdődjön.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

2014. november 10.

Teodor Melescanu az új román külügyminiszter
Victor Ponta kormányfő Teodor Melescanut jelölte a külügyminiszteri posztra Titus Corlatean helyett, aki a külföldi szavazókörök körüli jogviták miatt hétfőn lemondott a román diplomácia éléről. Melescanu – akinek a jelölését az államfő a diplomáciai tárca sürgős teendőire hivatkozva elfogadta – hétfő este letette a hivatali esküt.
Az államfői tisztségre pályázó Ponta hétfői nyilatkozatában kiemelte, hogy az országban 9,5 millió román állampolgár szavazott „rendellenességek nélkül" az elnökválasztás első fordulójában.
Hozzátette: külföldön 160 ezren adták le voksukat, és mivel néhány külképviseleten akadtak olyanok, akik a nehézkes ügyintézés miatt nem kerültek sorra, a kormány mindent meg fog tenni azért, hogy külföldön is mindenki leadhassa szavazatát.
Ponta maga is megerősítette Corlatean álláspontját, miszerint nincs jogi alapja az újabb külföldi választókörök felállítását célzó ellenzéki követelésnek. Ponta szerint Traian Basescu távozó államfő és a jobbközép ellenzék csak azért követel ilyen „törvénytelenséget" a külügyminisztériumtól, hogy ezzel ürügyet teremtsen a választás törvényességének megkérdőjelezésére.
Titus Corlatean hétfőn nyújtotta be lemondását a külügyminiszteri tisztségről, miután jogvitába keveredett a Központi Választási Irodával (BEC) arról, hogyan lehetne elkerülni a külföldi szavazókörökben történt fennakadások megismétlődését. A BEC szerint nincs jogi akadálya, Corlatean szerint viszont törvénytelen lenne, ha a már kijelölt csaknem 300 külföldi szavazókör mellett a két forduló között újabbakat létesítenének.
A 73 éves Teodor Melescanu 1992-1996 között vezette a román külügyminisztériumot. Később a liberális pártban politizált, majd a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatói tisztségét töltötte be, amiről szeptemberben azért mondott le, hogy indulhasson a romániai elnökválasztáson.
Melescanu november másodikán a voksok 1,1 százalékát kapta és bejelentette, hogy a szociáldemokrata Pontát támogatja a második fordulóban Klaus Johannisszal, a Keresztény-Liberális Szövetség jelöltjével szemben. Ponta korábban közölte: ha megválasztják államfőnek, Melescanu lesz a nemzetbiztonsági tanácsadója.
Teodor Melescanu hétfő este letette a hivatali esküt, miután Traian Basescu államfő aláírta kinevezését. Az új külügyminiszter beiktatásánál az államfő megjegyezte: Corlateannak már a szavazás másnapján le kellett volna mondania, Melescanu jelölését pedig csak a külügyminisztérium sürgős teendőire való tekintettel fogadta el.
A múlt hét végén több ezren tüntettek Románia nagyvárosaiban és több nyugat-európai városban a román külügyminiszter, illetve a kormányfő lemondását követelve. A tüntetők szerint a bukaresti szociáldemokrata kormány szándékosan teremtett olyan körülményeket, hogy minél kevesebben szavazhassanak külföldön, mivel a Nyugaton dolgozó román vendégmunkások többsége hagyományosan a jobboldallal voksol.
A román választópolgárok november 16-án döntenek arról, hogy Victor Ponta vagy Klaus Johannis legyen-e az ország államfője a következő öt évben.
MTI
Erdély.ma

2014. november 10.

Se hús, se hal?
Az RMDSZ csúcsvezetése ismét valamilyen salamoni döntésre kényszerült, amikor a szavazópolgárok lelkiismeretére bízná: az elnökválasztás második fordulójában minden magyar ember voksoljon úgy, ahogyan a szíve diktálja. Hozzátenném: ha egyáltalán voksolni szándékszik, dönteni két olyan jelölt között, kiknek egyike sem túl lelkes harcosa a jogos magyar kérések megoldásának.
Klaus Iohannis azért nem, mert szász létére már az autonómia „megpedzésével” is magára zúdítaná a román nacionalisták haragját, s azok nagy hányada sem szavazna rá, akik az első fordulóban támogatták. Victor Ponta – eddigi fennforgása során azt bizonyította – alamizsnákkal ugyan szívesen lekenyerezné a magyarokat, de a lényeges dolgokról hallani sem akar. Még olyanról sem, mint a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyének méltányos rendezése, mert azzal is nagynemzeti érdeket sértene. És – horribile dictu! – autonómiát. Az egyetemi autonómiát. Amihez ugyancsak a románságnak van joga, a magyarok számára mindössze savanyú szőlő, mert, ugyebár, mindig az erősebb kutya… barátkozik.
Ponta az esetleges magyar választók szemében elkövetett még egy főbenjáró bűnt, jelesen azt, hogy olyan sötét figurákkal szövetkezett össze a második fordulóra, mint Corneliu Vadim Tudor, Gheorghe Funar és Dan Diaconescu. (Csak zárójelben mondom itt el, hogy vélekedésem szerint Victor Ponta vagy nem biztos a dolgában a második fordulót illetően, vagy „elsöpr” győzelmet szeretne, ha ilyen mélyre alacsonyodva cimboráskodik.)
Szóval szépreményű miniszterelnökünk is szalonképtelenné vált a magyar választók szemében, s ha jól megnézzük a dolgot, akkor ékesen kitetszik, nincs kisebb rossz, csak Rossz van. Választhatatlan választék. S mert ezt az RMDSZ is tisztán látja, hát bölcsen a választókra bízza a döntést. Hát a nép dönteni is fog, s alig hihetem, hogy a székely megyék elveszítenék utolsó helyeiket a szavazási kedv nagy ranglistáján, melyet mindig az oltyánok vezetnek, a muntyánok követnek, kissé megelőzve a moldovánokat, de tetemesen az árgyélánokat.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2014. november 11.

Ki hisz nekik?
Bár nem könnyű túlszárnyalni a rendszerváltás óta rendezett romániai választási kampányok során a szavazópolgárok arcába zúdított hazugságözönt, a mostani államelnöki megmérettetés igyekszik valamennyivel felvenni a versenyt.
Talán emlékszünk még a korábbi korteshadjáratokra, amikor az államfői tisztségre – vagy éppen újrázásra – hajtó jelölteknek azt vágták a fejéhez, hogy gyerekeket ütöttek meg, nőt erőszakoltak, vagy hogy cserbenhagyták az öngyilkosságba menekül halálos beteg feleségüket.
Nos a legfőbb közjogi méltóság titulusára pályázók részéről konkrét programot, jövő- és országképet váró választópolgárnak továbbra is be kell érnie a személyeskedésekkel, az övön aluli ütésekkel, a szüntelen démonizálással. És persze a temérdek valótlansággal.
Reménykedjünk, hogy a választók többségének memóriája nem bizonyul túl rövidnek vasárnap, és a második fordulós pecsételés során nem feledik, miként merítették ki a szociáldemokraták a csúsztatások, hazugságok teljes tárházát, és folyamodtak a legalantasabb módszerekhez Victor Ponta Cotroceni-be vezet útjának egyengetéséért.
Beigazolódott: az önkormányzati képviselők, polgármesterek pártválasztását kifejezetten a szavazatszerzés érdekében tette lehetővé a PSD, amely most gátlástalanul ígéri a kormányzati forrásokat az átállóknak a voksokért.
Miközben 2009-ben – ne feledjük: az RMDSZ-szel egyetértésben – kormányfőnek javasolta, a PSD ma gyerekkereskedőként, gyengeelméjűként, hazaárulóként igyekszik feltüntetni Klaus Johannist, aki Pontáék szerint Erdély elszakítására törekszik. (Amúgy ez utóbbi végképp meggyző érv lehetne a régió nagyobb önállóságára áhítozó erdélyi románok és magyarok számára, elvégre – hogy az RMDSZ-t idézzük – „megbízható” forrásból, a kormányfő háza tájáról származik).
De akárcsak akkor, a PSD ezúttal is mindent elkövet a külföldön él románok megbélyegzése, szavazati joguk akadályoztatása érdekében. A külügyminiszter kierőltetett távozása porhintés csupán, hiszen a hagyományosan a jobboldalhoz húzó külhoniaktól a szocdemek legszívesebben megvonnák a választójogot. Mintha nem nekik lett volna oroszlánrészük abban, hogy itthagyták az országot.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

2014. november 11.

Burkolt RMDSZ-bírálat Joseph Daultól
Burkoltan bírálta az RMDSZ-t kedden Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, aki azért érkezett Bukarestbe, hogy Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje mellett kampányoljon, és a jobbközép pártok vezetőivel tárgyaljon.
A francia politikus azt követen, hogy a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) székházában Johannisszal tárgyalt, újságírói kérdésre válaszolva véleményt nyilvánított arról is, hogy egyes jobbközép pártok nem támogatják egyértelműen Johannis elnökké választását.
Daul rámutatott: volt olyan párt, amely megmagyarázta, hogy jobb, ha nem támogatják közvetlenül Johannist, a közvetett támogatás hasznosabb, és ezt számadatokkal is igazolták, ezért elfogadta. Ezzel a Népi Mozgalom Pártra (PMP) utalt, amelynek elnöke, Elena Udrea csak annyit mondott a választóinak: menjenek el szavazni, és voksoljanak Ponta ellen.
Ugyanakkor az RMDSZ álláspontjára utalva – nem ejtve ki a szervezet nevét – úgy fogalmazott: „Másoknak azt mondtam, hogy ez nem normális.” „A jobbközép családnak egységesnek kell lennie. De tudják milyen ez, a népes családokban mindig van egy fenegyerek (enfant terrible), de azon vagyunk, hogy a család egységes maradjon” – mondta Daul.
Mint ismeretes, az RMDSZ nem állt ki egyik jelölt mellett sem, hanem azt javasolta szavazóinak, hogy a lelkiismeretük szerint szavazzanak. Ugyanakkor Kelemen Hunor Victor Ponta és a PSD érdemeit méltatta, Johannist pedig keményen bírálta. Kelemen kedden is jelezte: az RMDSZ álláspontja változatlan. Daul viszont már korábban arra szólította az EPP romániai tagpártjait, hogy Johannist támogassák.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára múlt héten úgy nyilatkozott a Krónikának: Kelemen Hunor még a választás első fordulója előtt arról tájékoztatta Dault, hogy az RMDSZ kisebbségi pártként nem érzelmi, hanem racionális alapon választja ki, kit támogat, Daul pedig ezt megértette.
Daul egyébként Johannis érdemeiről szólva emlékeztetett: maga is egy község polgármestereként kezdte, és a polgármesteri tapasztalat a legjobb ahhoz, hogy valaki országos politikus legyen. Ezzel arra utalt, hogy Johannis Nagyszeben polgármestere. Daul szerint Johannis államfővé választása lehet a garancia arra, hogy Romániában független marad az igazságszolgáltatás, érvényesül a jogállamiság és folytatódik a korrupció elleni harc.
Daul reggel Traian Băsescu államfővel találkozott, majd Aurelian Pavelescuval, a parasztpárt elnökével tárgyalt, megpróbálva meggyőzni, hogy a jobbközép Klaus Johannist támogassa az államfőválasztás második fordulójában. Pavelescu azonban közölte: egyik jelöltet sem támogatja, és alkotmányos monarchiát szeretne. Daul találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, valamint Monica Macovei független EP-képviselővel, aki már Johannis mellé állt, és Elena Udreával, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnökével is.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

2014. november 11.

Honnan került el ilyen sok "választási turista"?
Az államfőválasztás első fordulójában 1 126 284 személy szavazott pótlistákon. A „választási turizmus” ilyen méreteket még soha nem öltött, ráadásul novemberben, amikor a vakációzó kirándulók száma is jelentsen megcsappan. Érdekes az is, hogy a „különlistások” zöme a Szociáldemokrata Párt hívének bizonyult, legalább is voksai alapján.
Országos átlag: kilenc százalék
A „különlistás” voksolók csaknem 9 százalékát jelentik a november 2-án választói jogával él 9 723 232 személynek. Abszolút értékben kifejezve a legtöbben Kolozs megyében szavaztak pótlistákon. A szociáldemokraták „kolozsvári csoportja” ezek szerint jól működött, hiszen csaknem 52 ezer személy voksolt pótlistákon.  39 518 „különlistás” szavazójával Ilfov megyei is „jól teljesített”. Temes és Iaşi megyében több mint 43 ezren szavaztak ily módon, Dolj megyében pedig több mint 32 ezer, Olt megyében pedig 28 ezer személy nem szerepelt a rendes választói listákon. Vâlcea és Teleorman megyében több mint 21 illetve 20 ezer, Giurgiu, Mehedinti, Gorj, Călăraşi megyében pedig 16 ezer személy került pótlistára.
Néhány megyében az országos 9 százalékos aránynál jóval magasabb értékek is voltak; így például Ilfov megyében csaknem 20, Kolozs megyében több mint 15, Giurgiu megyében pedig közel 15 százalékos volt az arány, Temes megye pedig csupán fél százalékkal maradt le a dobogóról.
„Turistaözön” – jelentéktelen falvakban
Fölöttébb érdekes dolog az is, hogy a nagy egyetemi központok vagy gazdaságilag fejlett övezetek, városok mellett a pótlistán voksolók jelents hányada apró településeken szavazott, ahol nincsenek diákok, illetve ingázók, és amelyek még idegenforgalmi szempontból is érdektelenek. Így az Olt megyei jelentéktelen, aszfaltutak hiányában lévő Motoeşti faluban Victor Ponta 88, Klaus Iohannis pedig 3 szavazatot kapott a „vendégszavazóknak” köszönhetően.
Beszédes tény az is, hogy a pótlisták elsősorban azokban az övezetekben jelentek meg, amelyekben az ellenzék sorait jócskán szétzilálta a helyi választottak szabad pártvándorlását megenged sürgősségi kormányrendelet.
Olt megyében például a 378 szavazókörzet közül 231-ben haladta meg az országos 9 százalékos átlagot a pótlistákon voksolók száma, mi több, 45 körzetben meghaladta a 25, százalékot, 25 körzetben a 30, nyolc körzetben pedig a több mint 40 százalékot. Olt megyében volt egyetlen körzet, ahol a pótlistás szavazatok túllépték a voksok 60 százalékát. A szavazókörzeteket tekintve más megyékben is nagyjából hasonló helyzet alakult ki.
Erdély nem „esett el”
A pótlisták feltűnően nagy számának ellenére a szociáldemokratáknak nem sikerült meghódítaniuk Erdélyt, ahol Klaus Iohannis kapta a legtöbb szavazatot. Kolozs megyében a megyeszékhely, Kolozsvár lakosságának 10 százaléka, vagyis több mint 30 ezer személy szavazott pótlistán. A megye prefektusa ezt azzal magyarázta, hogy a város jelents egyetemi központ, a pótlistás szavazók zöme a diákok soraiból került ki.
Az Arad megyei Menyházán szintén a lakosság közel 10 százalékát kitevő voksoló nem szerepelt a rendes választói listákon. Az Arad megyei szociáldemokraták érvelése szerint Menyháza fontos hegyvidéki üdülőtelep is, amely az év minden szakában tele van turistákkal.
Szilágy megye viszont korántsem annyira fontos turisztikai szempontból – ennek ellenére a megye lakosságának 11 százalékát elér szavazók kerültek pótlistára. A megyei illetékesek szerint ez egybeesett a világítással, amikor igen sok, más megyéből származó idegen érkezik a megyébe. Számuk akkora volt, hogy négy szavazókörzetben az urnákhoz járulók aránya meg is haladta a 100 százalékot.
Hunyad megyében Déva és Hosszúliget község vezet a pótlistákon szavazók tekintetében. A szociáldemokrata polgármester, Laurentiu Nistor által 18 éve vezetett Hosszúligeten például a 2680 voksoló közül 640 nem a községben lakott. Ebben természetesen szerepet kapott az is, hogy a polgármester jelenleg a szociáldemokraták megyei szervezetének vezetője is. Déván a „külső szavazók” száma meghaladta a 2200-at.
Fehér megyében kétszer annyian szavaztak pótlistán, mint a 2009-es államfő-választásokon, Bihar megyében pedig november 2-án nagymértékben megnövekedett a Félix-fürdi tavirózsákra kíváncsi turisták száma, hiszen több mint 1000 személy voksolt pótlistákon.
118 százalékos rekord
A pótlistás rekordot a jelenlegi szavazás alkalmával is az Olt megyei Tătulesti község állította fel. Itt a szavazók közül 424 személy került pótlistára, azaz a voksolás aránya elérte a – 118 százalékot. Victor Ponta itt 65 százalékos győzelmet aratott, 630 szavazatot kapott a 108 voksot begyűjtő Klaus Iohannisszal szemben. Lucian Istrate polgármester mindezt azzal magyarázza, hogy a községben igen sok bukaresti személy lakik, akik  azonban nem cserélték ki fővárosi személyi igazolványukat tătulesti-ire. „Bukaresti, piteşti-i, scorniceşti-i orvosokról, egyetemi tanárokról és családtagjairól van szó” – magyarázta a polgármester, akinek érvelése akár hihető is lehetne, ha a Victor Ponta fölényes győzelmét hozó település vezetője lenne – szociáldemokrata.
A 2012. évi parlamenti választásokon egyébként úgyszintén Tătulesti „teljesített jól”: az úgyszintén Istrate Luciian vezetése alatt álló község 145 százalékos jelenlétet ért el! A községvezető magyarázatának megfelelően mindez azzal magyarázható, hogy nagy esküvő volt a választások napján a községben – az esküvői menet pedig meg sem állott a szavazó urnákig…
Bogdán Tibor
maszol.ro

2014. november 12.

Az EMNP-nek is lesz Kolozs megyei tanácselnökjelöltje
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltet állít az időközi Kolozs megyei tanácselnök-választáson – jelentette be Soós Sándor, a néppárt megyei szervezetének elnöke Kolozsváron.
Mint mondta, a jelöltet csak akkor nevesítik, amikor a kormány kiírja a választás időpontját. Emlékeztetett: Gheorghe Ioan Vuşcan prefektus október 6-án döntött úgy, hogy a korrupcióval vádolt Horea Uioreanut meneszti tisztségéből, így a törvény értelmében november 30. és január 18. között a kormánynak előrehozott választásokat kell kiírnia.
Soós Sándor kifejtette, a magyar közösség szempontjából kifejezetten kedvez állapot, hogy jelenleg az RMDSZ-es Vákár István látja el a Kolozs megyei közgyűlés ügyvivő elnöki tisztségét. „Ez akár elnyt is jelenthetne, hiszen a Kolozs megyei magyar ügyek végre megoldódhatnának" – nyilatkozta Soós.
Hozzáfűzte: tennivaló lenne bőven, hiszen annak dacára, hogy az RMDSZ-es önkormányzati képviselők népviseletbe vonultak be az ellen tiltakozva, hogy a megye nem finanszírozza a kalotaszegi Székre vezet megyei út korszerűsítését, továbbra sem történt szemmel látható előrelépés az ügyben.
Mint arról beszámoltunk, Kolozs megyében azt követen üresedett meg a megyei tanácselnöki szék, hogy Horea Uioreanu PNL-s megyei tanácselnököt a korrupcióellenes ügyosztály (DNA) letartóztatta folyamatosan elkövetett korrupció, okirat-hamisítás és pénzmosásbeli bűnrészesség miatt.
Soós Sándor ugyanakkor bejelentette: az RMDSZ-szel szemben a Kolozs megyei EMNP az elnökválasztások második fordulójában egyértelműen arra buzdít mindenkit, hogy szavazzon Klaus Johannisra, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjére.
„Az RMDSZ demobilizálni próbál, de világossá kell tennünk, hogy aki otthon marad, az Victor Pontára és annak szövetségesére, a nyíltan magyargyűlöl Corneliu Vadim Tudorra szavaz. A választás második fordulójában megteremthetjük a magyar egységet, ha közös erővel támogatjuk az erdélyi jelöltet" – mondta Soós.
Kiss Eld-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

2014. november 13.

Válasszuk az erdélyiséget! – Erdélyi személyiségek felhívása – ALÁÍRHATÓ!
A romániai államfőválasztás második fordulója történelmi súlyú választás elé állította Romániát. Soha ilyen élesen nem osztotta meg ezt az országot az a kulturális határ, amely Közép-Európát választja el a Balkántól, soha ilyen élesen nem volt látható, hogy két eltér perspektíva, munkamorál és jövőtervezési szellem él itt egymás mellett, a Kárpátok két oldalán.
Az egyik oldalon Victor Ponta, a holnapot felél jelen képviselője, a zsákmánypolitikát fenntartó fanarióta kormányzás továbbvivje áll. A másik oldalon pedig Klaus Johannis, az erdélyi reménykedés képviselője, azé a reményé, hogy Erdély hatására ez az ország talán még lehet az, ami eddig nem volt: szótartó becsületes munkára és a teljesítmény elismerésére épül, erkölcsös társadalom. Mit tehetnek az erdélyi magyarok?
Úgy gondoljuk, két lehetőséges döntés van!
Lehet annak alapján dönteni, hogy az egyik jelölt, Victor Ponta rég elvesztette szavahihetőségét a szemünkben, a másik pedig, Klaus Johannis, erdélyi szász – kisebbségi – mivolta ellenére sem ígért semmit, sőt, nem ért egyet Székelyföld autonómiájával, következésképpen nincs jó választás, nem érdemes szavazni. Ez a döntés azonban lemondás arról, hogy alakítsunk valamit a sorsunkon, ez a döntés a reményvesztett várakozásé, hogy majd – valamikor – csak elbukkan egy jelölt a román nemzetállam ködéből, aki tétlenségünk dacára megfelel várakozásainknak. És lehet annak alapján dönteni, hogy a mostani helyzet túlmutat azon, amit Klaus Johannis jelenleg képviselő: azt rajzolja ki, hogy létrejöhet – 1920 óta először – egy olyan összerdélyi szolidaritás, amelyre talán teljesen új politikai épület húzható fel. Lassan ugyan, aprómunkával, de nem esélytelenül! Mi ezt a reményt támogatjuk! Szakítani kell azzal a Romániával, amelyben a választások a pillanatnyi ígéretekről szólnak, amelyben a politikusok a lakosság túlélési reményeiből építik fel saját megélhetésüket. Szakítani kell azzal a romániai kisebbségpolitikával, amely a jogokat engedményként fogja fel, és amely a visszavonható engedmények fölötti alkudozással tartja ellenőrzése alatt a magyarság politikai képviseletét.
Most Erdély felemelkedése került az előtérbe, ami esély és remény számunkra. Csak annyit kell tennünk érte, hogy vasárnap szavazzunk rá!
Válasszuk az erdélyiséget a balkanizálódás ellenében!
Farkas Árpád költő, Gazda József író, műkritikus, Izsák Balázs SZNT elnök, Kovács István az unitárius egyház közügyigazgatója, Kosztándi Jenő festőművész, Farcádi Botond újságíró, főszerkesztő, Incze Sándor nyugalmazott esperes, Vetró András szobrászművész, Damokos Csaba dizájner, Ferenczes István költő, Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár, Bereczki Kinga CIVEK elnök, Jánó Mihály művészettörténész, Beder Tibor a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Ötvös József református esperes, dr. Ütő Gusztáv képzőművész, egyetemi tanár, Nagy László az unitárius egyház püspökhelyettese, Kolumbán Gábor, dr. Máthé Dénes egyetemi tanár, Toró Attila a sepsiszentgyorgy.info szerkesztője, dr. Nemes Tibor családorvos, László János vállalkozó, dr. Antal Álmos kórházigazgató, Dr. Széman Péter az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, Bíró Béla újságíró, a Sapientia EMTE professzora.
Az aláírók névsorához itt lehet csatlakozni: https://erdely.ma/alairas.php?al_id=20
Erdély.ma

2014. november 13.

Erdély ellen kampányol az RMDSZ
Kampányol az RMDSZ Victor Ponta mellett, méghozzá sunyi módon. Múlt héten Kelemen Hunor elnök még nem merte felvállalni a nyílt kiállást, a választókra bízta a döntést. Kezdetben inkább az otthonmaradásra biztatott, de lám, most, vasárnap közeledtével, úgy tűnik, ez már nem elég, muszáj kortesnek beállnia, Călin Popescu Tăriceanuval, a magyarság számára is elfogadható román politikussal, ha hinni lehet Victor Pontának, leendő miniszterelnökkel vonultak végig Hargita és Kovászna megyén.
Nem a néppel találkoztak, nem a választókat próbálták meggyőzni a szocdem jelölt rátermettségéről, hanem a polgármestereket. Pontosan tudják, falvakon az szavuk számít, s bizonyára ígérnek is még néhány kilométer utat, tornatermet. Nem önzetlen, szinte szavazattoborzás ez, Tăriceanu a kormányfői, Kelemen néhány miniszteri bársonyszékért dolgozik. Minden bizonnyal arra alapoznak, hogy Tăriceanu kormányzása szép emlékként él ma is a polgárok fejében. Az elmúlt huszonöt esztendő rövid időszaka volt, mikor tényleg úgy tűnt, van esélyünk a jobb életre, Románia pár éven belül képes lesz felzárkózni a Nyugathoz. Csakhogy berobbant a gazdasági válság és nemcsak a reményeket foszlatta szerte, de azt is megmutatta, milyen délibábos ábránd volt ama stabil kormányzás. Dübörgött a gazdaság, dőlt a pénz – ám jelents, hasznos beruházások alig történtek, négyéves regnálása alatt nem épült egyetlen kilométer autópálya, de szórták a milliárdokat jelentéktelen dolgokra a klientúra érdekei szerint. Ez volt az az időszak, mikor nyaklótlanul vehetett fel kölcsönt mindenki, tévére, autóra, házra, hogy később aztán belegebedjen visszafizetésébe, és Tăriceanu volt az, aki miniszterelnöksége végén, 2008 szén engedett a szocdemek zsarolásának, s parlamenti támogatásukért ugyanúgy kampányosztogatásba kezdett, mint mostani barátai. Növelték a nyugdíjakat, 50 százalékos fizetésemelést ígértek a tanároknak, és sorolhatnánk. Megágyaztak a majdani megszorításoknak, áfaemelésnek. A kihasználatlan lehetőségek, elszalasztott esély időszaka volt. Rá van szükség ismét? lenne ama tehetséges, zseniális miniszterelnök, kit vissza kellene sírnunk, ünnepelnünk kellene, hogy újabb esélyt kap?
Tăriceanu tegnap délelőtt Mircea Duşă honvédelmi miniszterrel vonult végig Hargita megyén, majd Kelemen Hunor kíséretében érkezett Sepsiszentgyörgyre. Immár egyértelmű: az RMDSZ Victor Pontát támogatja Klaus Johannis ellenében, Erdély helyett a balkáni Romániát választotta.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. november 13.

Tőkés László Johannis mellett
Klaus Johannis megválasztására buzdítja Tőkés László EP-képviselő az erdélyi magyarokat. Tegnap kiadott nyilatkozatában az EMNT elnöke úgy vélekedett, hogy Romániában huszonöt évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után is a kommunizmus restaurációja fenyeget, „a Victor Ponta vezette utódkommunisták a bukott nacionálkommunizmus restaurációján fáradoznak, s az államelnöki szék megszerzésével totális hatalomkoncentrációra törekszenek”.
Az Európai Parlamentben tegnap emlékeztek meg a berlini fal leomlásának negyedszázados évfordulójáról, és Tőkés úgy véli, hogy a régi falak mégsem omlottak le földrészünkön, ezt mutatja az országnak az első forduló utáni választási térképe, és az ezt követ kolozsvári, temesvári és bukaresti kormányellenes tüntetéssorozat is. A romániai demokrácia hívei az 1989-es romániai forradalom 25. évfordulóján azt is kimondták, hogy Erdély nem akarja Pontát! – írja Tőkés, aki szerint „Erdély választási térképe csak Székelyfölddel válhat teljessé, a székelység és a Székelyföldön kívüli magyarság meglévő és hiányzó szavazatai – közel egymilliónyi voks – dönt súllyal eshetnek latba a vasárnapi választásokon.”
Újból mi lehetnénk a mérleg nyelve, és ez jó kiindulópontja lehetne a régóta áhított magyar összefogásnak – fejtegeti Tőkés László, és egyúttal éles bírálatot is megfogalmaz az RMDSZ opportunista és demobilizáló üzenetéről, amelyből azonban kiérezhet, a hatalomközpontú vezérkar balra húz, dacára annak, hogy a Johannist támogató Európai Néppárt tagja. Az EMNT elnöke emlékeztet arra, hogy a politikának is van erkölcsi dimenziója, a becsület is európai érték, és úgy látja, hogy választóiktól elidegenedett érdekszövetségünk vezeti az erdélyi magyarság nemzeti érdekeiről is vétkes módon megfeledkeznek. Emiatt nekik, nem az EMNP vezetőinek kellett volna lemondaniuk, de annyit még megtehetnek, hogy előző döntésüket felülvizsgálják, és így az erdélyi magyarság egységesen felsorakozna Klaus Johannis elnöksége mellett. Tőkés László az Európai Néppárt tegnapi csoportüléséről is beszámol, ahol – Manfred Weber frakcióvezető felkérésére – Theodor Stolojan, a román néppárti küldöttség elnöke tájékoztatást nyújtott a romániai államelnök-választásokról, és sajnálattal állapította meg, hogy a második választási forduló küszöbén a Néppárthoz tartozó romániai pártok között nincs teljes egység Klaus Johannis támogatásáról. Mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ végül is a néppárti jelölt mellé fog állni. A továbbiakban az RMDSZ-es Sógor Csaba kapott szót, Tőkés László azonban nem, így álláspontját levélben küldte szét kollégáinak. Az ülés végén Manfred Weber megismételte a Néppárt felhívását Klaus Johannis támogatására.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. november 13.

Tőkés: a kommunizmus restaurációja fenyeget
A jobboldali elnökjelölt, Klaus Johannis megválasztására buzdította az erdélyi magyarokat szerdai nyilatkozatában Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatában Tőkés László úgy vélekedett, Romániában huszonöt évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után is a kommunizmus restaurációja fenyeget. Az európai parlamenti képviselő szerint a „Victor Ponta vezette utódkommunisták a bukott nacionálkommunizmus restaurációján fáradoznak, s az államelnöki szék megszerzésével totális hatalomkoncentrációra törekszenek”.
Az európai parlamenti képviselő opportunistának nevezi Kelemen Hunor RMDSZ-elnök múlt csütörtöki nyilatkozatát, melyben a magyarok lelkiismeretére bízta a szavazást. Tőkés szerint a szövetségi elnök megelőlegezi Victor Ponta választási győzelmét, amikor „taktikus módon azért nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, mert kormánykoalíciós partnerével nem akar szembekerülni.
„Ezért nyilvánvaló módon demobilizálni kívánja a magyar választókat, sőt még ennél is tovább megy: miközben Klaus Johannist elmarasztalja, Pontára és szocialista pártjára csupa jó szavakat veszteget. Teszi ezt az európai és a néppárti értékek ellenében, dacára annak, hogy kampányfotóin Orbán Viktor miniszterelnökkel parolázik, Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke pedig Klaus Johannis támogatására szólítja fel a választókat” – fogalmazott közleményében Tőkés.
Az EMNT-elnök úgy vélte, az erdélyi magyarság azzal „kölcsönözhetne nagyobb esélyt a demokratikus román erők választási győzelmének, ha az RMDSZ előző döntését felülvizsgálná, és a magyar polgári erőkkel összefogna, az erdélyi magyarság pedig egységesen felsorakozna Klaus Johannis elnöksége mellett”.
Mint ismeretes, Joseph Daul keddi bukaresti látogatása alkalmával úgy fogalmazott, Klaus Johannisnak, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjének államfővé választása lehet a garancia arra, hogy Romániában független marad az igazságszolgáltatás, érvényesül a jogállamiság és folytatódik a korrupció elleni harc. Az EPP elnöke burkoltan az EPP tagsággal rendelkező RMDSZ-t is bírálta amiatt, hogy választói belátására bízta a döntést.
Az európai néppárt szerdai brüsszeli csoportülésén egyébként Theodor Stolojan EP-képviselő is sajnálatosnak nevezte, hogy az EPP-hez tartozó romániai pártok között nincsen teljes egység a választási forduló küszöbén a jelöltek támogatását illetően.
Utalt arra, hogy Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke Ponta-ellenes szavazatra szólította fel választóit, de ez nem jelenti azt, hogy Johannist támogatja. Hasonló Ponta-ellenes, de Johannist sem támogató álláspontra helyezkedett az EPP egyik legrégebbi romániai tagpártja, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt is. A néppárti tagok közül egyedül Monica Macovei EP-képviselő jelentette ki, hogy Johannisra adja voksát.
Krónika (Kolozsvár)

2014. november 13.

Voksolásra buzdítanak erdélyi magyar értelmiségiek
Szakítani kell azzal a Romániával, amelyben a választások a pillanatnyi ígéretekről szólnak, amelyben a politikusok a lakosság túlélési reményeiből építik fel saját megélhetésüket – olvasható abban a felhívásban, melyet 25 erdélyi magyar értelmiségi látott el kézjegyével.
A csütörtöki keltezésű közlemény aláírói – akik szerint az államfőválasztás második fordulója történelmi súlyú választás elé állította Romániát – leszögezik, míg Victor Ponta „a holnapot felél jelen képviselője, a zsákmánypolitikát fenntartó fanarióta kormányzás továbbvivője”, a jobboldal jelöltjét, Klaus Johannist az erdélyi reménykedés képviselőjének nevezik.
„Soha ilyen élesen nem osztotta meg ezt az országot az a kulturális határ, amely Közép-Európát választja el a Balkántól, soha ilyen élesen nem volt látható, hogy két eltér perspektíva, munkamorál és jövőtervezési szellem él itt egymás mellett, a Kárpátok két oldalán” – jegyzi meg a közlemény, melyet többek között Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Bakk Miklós politológus, Farkas Árpád költ, Gazda József író, műkritikus, Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Ötvös József református esperes, Dr. Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke írt alá.
Szerintük a mostani helyzet „túlmutat azon, amit Klaus Johannis jelenleg képviselő: azt rajzolja ki, hogy létrejöhet – 1920 óta először – egy olyan összerdélyi szolidaritás, amelyre talán teljesen új politikai épület húzható fel”.
A közlemény szerzői továbbá úgy fogalmaznak, szakítani kell azzal a romániai kisebbségpolitikával is, „amely a jogokat engedményként fogja fel, és amely a visszavonható engedmények fölötti alkudozással tartja ellenőrzése alatt a magyarság politikai képviseletét”. „Most Erdély felemelkedése került az előtérbe, ami esély és remény számunkra. Csak annyit kell tennünk érte, hogy vasárnap szavazzunk rá” – olvasható a közleményben.
Székelyhon.ro

2014. november 13.

A kisebbik rossz választása
A Cotroceni-ért szóló küzdelem a mélyen magyar érzésű, elsősorban és másodsorban nemzetben gondolkodó sorstársaink tekintélyes része számára közömbös, érdektelen. Akkor is, ha jobban belegondolva, senki nem tagadhatja, hogy az eredmény bennünket is közvetlenül érint. Voltak olyan választások is – 2000-ben, midőn Ion Iliescu mérkőzött Corneliu Vadim Tudorral – amikor nyíltan kimondatott, ha nem is a legfelső szinten: nem a mi küzdelmünk, oldják meg a románok egymás között, hogy a két rossz közül kit választanak. Mások – köztük neves román ellenzékiek is –, s persze velük együtt az egész RMDSZ-vezérkar arra biztatott, hogy a két rossz közül a kisebbet válasszuk. A szavazni– nem szavazni dilemma emlékeztet valamelyest Tamási Áron örök klasszikusa, az Ábel egyik jelenetére, amikor a főhős Kerekes úrral vitatkozik a román államra leteendő hűségeskü ügyében. Egyik oldalon a magyar karakánság, a jogos felháborodás és a zsigeri indulat, a másik oldalon a pragmatikus megfontolások. Nagyon nehéz egyik vagy másik magatartás mellett elvi síkon pálcát törni, sokkal helyesebb az egyes élethelyzeteket egyenként elemezni.
Templom és gátlástalanság
Nemsokára ismét az urnákhoz járulhatnak a választópolgárok, hogy Victor Ponta és Klaus Johannis közül válasszanak. E kérdés is megközelíthető úgy, hogy mivel egyik jelölt sem ígéri az erdélyi magyarság ügyének távlatos rendezését, egyik sem fogadja el a közösségi önrendelkezésen alapuló autonómia gondolatát, maradjunk otthon, döntsenek a többségiek. Ugyanakkor mérlegelve a helyzetet, ez sem szűk magyar szempontból, sem az egész rendszer, a politikai környezet szempontjából nem tűnik bölcs ötletnek.
Victor Ponta helyükön hagyta az RMDSZ-es államtitkárokat, imázsa érdekében már 2012-ben kormányra akarta emelni az RMDSZ-t, ezzel is semlegesítve a magyar érdekképviseletet, előszeretettel kampányol Székelyföldön Kelemen Hunorral az oldalán. Ám hogy a magyar kérdésről hogyan gondolkodik, arról híven tanúskodik a székely zászlók elleni prefektusi hadjárat, a MOGYE ügye, kollektív megalázásunk az 1918. december elsejei évforduló megünneplésének kikényszerítésével, és a sor tetszés szerint folytatható. Ugyanakkor Ponta a kommunista utódpárti erők prominense, amely erők hatalmi nyomását és totális gátlástalanságát már megtapasztalhattuk 2012-es győzelmük előtt, közvetlenül kormánya kerülésük után. Változatlan gátlástalanság jellemzi őket a kampány során is, a demagóg jelszavakban, az üres, légből kapott vádaskodásban és az „amatőr”, templomban osztogatott röplapok tartalmában, amelyek az ortodox vallás és a román nemzet elárulásaként tüntetik fel az erdélyi származású német protestáns Johannisra való szavazást. Elképzelhetjük, micsoda egész pályás letámadásra számíthatunk, ha a kormányzati többség mellé megszerzik ezek az államelnöki posztot is. Akik megélték az 1990 és 1996 közötti korszakot, emlékezhetnek az utódkommunista hatalom működéstechnikájára, a válogatott állami visszaélésektől a korrupción át a bányászjárásokig.
Ottragadt „huligánok”
Klaus Johannistól biztosan nem várhatjuk, hogy az autonómia kérdésében jobb partner lesz, mint az eddigi elnökök és miniszterelnökök. De rosszabb sem, merthogy eddig minden politikai erő olyan masszív ellenállást tanúsított ebben az ügyben, hogy legfeljebb annak örülhetünk, ha már nem fenyegetnek ügyészséggel, bírósági eljárással és börtönnel, mint 1998-ban az alsócsernátoni fórum vagy 2003-ban, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulása után. Ugyanakkor – ahogy 2009-ben sajátos módon épp az RMDSZ hangsúlyozta – komoly társadalompszichológiai hatása lehet annak, ha a román államelnöki székbe egy német ember kerül. Akitől remélni lehet, hogy nem lesz partner a korrupciós játékokban, aki minden bizonnyal hatékonyságra fog törekedni. Nem véletlen, hogy első körben ő volt a győztes Erdélyben. Elnézve és meghallgatva a temesvári tüntetésről készült felvételeket, összeszorulhat azoknak a torka, akik annak idején ott voltak a „huligánok” Iliescu ellenes temesvári antikommunista tüntetésein, s énekelték az egykorú slágerek politikai átiratait. Közel negyed évszázad telt el, s még mindig itt tartunk.
Az RMDSZ reakciója tanítható. Többször is kiállt Ponta mellett, majd az össznépi felháborodás miatt mindenkinek a lelkiismeretére bízták a szavazást. Egyértelműen demobilizáló fordulattal: „Az erdélyi magyar szavazók nehéz döntés előtt állnak az elnökválasztás második fordulójában. Aki mégis élni kíván állampolgári jogával, annak azt javasoljuk, hogy belátása szerint szavazzon november 16-án.” A lényeg itt a „mégis”.
Magyarán, mintsem hogy az erdélyi magyarság az RMDSZ meghirdetett akarata ellenére nagy arányban Pontára szavazzon, közösségünk tagjai inkább maradjanak otthon. Akik pedig elmennek, tegyenek belátásuk szerint, de közben persze fontolják meg, hogy az RMDSZ Pontát tartja jobb opciónak.
Bizalmi tőke
Mert ez is szerepel az RMDSZ e tárgykörben kiadott hivatalos állásfoglalásában, amire Frunda György még rátett egy lapáttal, azt javasolva, hogy aki bízik benne, szavazzon Pontára. Hát igen, aki képes bízni abban a politikusban, aki a Független Magyar Pártból indult, következetes ellenfele volt az autonómiaprogram meghirdetésének, részt vett a posztkommunista Románia külföldi imázsápolását célzó neptuni tárgyalásokon, ismételten megtévesztette a közvéleményt jelentős nemzetstratégiai kérdésekben, a kulturális autonómia témájában pedig Ion Iliescu kottájából játszott, nos, az szavazzon nyugodtan Pontára.
Hogy ne maradjon testetlen vádaskodás az utóbbi súlyos állítás, érdemes összevetni Ion Iliescu megfogalmazását a Frundáéval. „A kulturális autonómia létezik, mert van anyanyelvű oktatás, léteznek magyar művelődési egyesületek” – nyilatkozta az egykori államelnök Gyarmath Jánosnak a Romániai Magyar Szó 1993. március 19-i számában megjelent interjú keretében. Frunda György meg azt írta: „Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában, ez az a terület, ahol az elmúlt tíz évben a legnagyobb eredményt elértük”. Lásd: „Az RMDSZ-tisztségviselők nem lehetnek se kétszínűek, se képmutatók!” című szöveget, amely a Népújság, 2001. november 20-i számában jelent meg.
Egyiküket sem zavarja, hogy a kulturális autonómia azt jelenti: mi, magyarok döntünk arról, hogy a központi költségvetésből a magunk által befizetett adó kultúrára szánt részét visszanyerve, milyen intézményi keretben, mit oktatunk saját gyermekeinknek. Ehhez képest ma arra is bukaresti engedély kell, hogy kiről nevezhetünk el iskolát Székelyudvarhelyen. Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt egyaránt Klaus Johannisra való szavazásra buzdít, ami nem véletlen. Ezúttal a kisebbik rossz egyben szimbolikus megjelenítője az erdélyiségnek, származás és vallási hovatartozás okán. A fő kérdés nem az, hogy miként szavaz az urnákhoz járuló 300–400 ezer magyar, hanem az: sikerül-e mobilizálni nemzeti demagógiával a regáti területek románságát Johannis ellen. Hogy Ponta mindent elkövet ennek érdekében, az egyértelmű. A választ a választók mondják majd ki az urnáknál.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2014. november 13.

A néppárt megújítása a stratégia
Elnökségi ülést tartott a hétvégén Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt. Toró T. Tiborral, a párt elnökével a választási eredmények elemzéséről, a kilátásba helyezett tisztújításról és az erdélyi magyar párbeszédről beszélgettünk.
– Hogyan reagált az elnökség az ön és Szilágyi Zsolt lemondási szándékára?
– Ez jelzés volt arra, hogy egy következmények nélküli országban mi nem vagyunk következmények nélküli szervezet: a vezető tisztséggel együtt jár a felelősség vállalásának privilégiuma is. Másrészt saját szervezeteinket is szerettük volna felrázni a választási eredmények okozta letargiából. Bár volt olyan is, aki a gesztust megfutamodásként értelmezte, a néppárt elnöksége és úgy érzem, tagságunk nagy része is, helyesen értette: teljes szervezeti megújulásra van szükségünk, az alapoktól a csúcsig. Elindítjuk a tisztújítás folyamatát, helyi és megyei szinten egyaránt, az új országos vezetőség megválasztása érdekében pedig rendkívüli tisztújító küldöttgyűlést hívtunk össze jövő év február végére.
– Milyen következtetéseket vontak le a választási eredmények kiértékelésekor?
– Bár a kisrégiók és a települések szintjére levitt mélyebb elemzés az országos választmány november végén sorra kerülő rendkívüli ülésének a dolga lesz, az elnökség is elvégezte a maga elemzését. A jelöltállításkor három célt tűztünk ki magunk elé: a föderális államreformról és a közösségi autonómiák rendszeréről szóló programunk bemutatását és az ezzel kapcsolatos román–magyar, illetve magyar–magyar társadalmi vita elindítását, továbbá pedig a néppárt ismertségét, illetve támogatottságunk növelését szerettük volna elérni. Ebből az első két cél teljesült: a néppárt ismertsége emelkedett (felméréseink szerint a 2012-es parlamenti választási kampányban a magyar közösség tagjainak alig fele hallott rólunk), üzeneteink fogadtatása pedig egyértelműen pozitív, köszönhetően jelöltünk, Szilágyi Zsolt közszerepléseinek. Amíg 2012-ben egy, a föderális államreformról szóló kisfilmünket a közmédia letiltotta, addig ebben a kampányban többször is sikerült lényegi és termékeny vitát gerjeszteni a témában. Mindezek ellenére szavazatokban kifejezett támogatottságunkat nem sikerült emelnünk és a magyar–magyar verseny arányait sem sikerült érdemben megváltoztatni. Ennek okai sokrétűek, de a legfontosabbak nem értékrendi, hanem szervezési hiányosságok: a társadalmi beágyazottság és a mozgósítási kapacitás alacsony volta, márpedig manapság e nélkül nem lehet sikeresen szerepelni választásokon. Ezeken változtatni kell, erről kell szólnia a néppárt megújulásának. A rendkívüli országos küldöttgyűlés elvégezheti azokat a finomhangolásokat is, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a 2016-os önkormányzati választásokra a siker esélyével készülhessen a néppárt.
– Többen is kongatják a vészharangot, hogy fellazult a Fidesz és a néppárt kapcsolata. Átértékelődik a két párt partneri szövetsége?
– Egy miniszteri biztos végig nem gondolt és elsietett nyilatkozatából nem érdemes még hipotézist sem megfogalmazni, nemhogy forgatókönyveket gyártani. A FIDESZ és a néppárt, illetve azok vezetői közötti stratégiai partnerség nem konjunkturális, hanem értékalapú, ezért sokkal erősebb annál, hogy egy választási eredmény azt érdemben át tudná rajzolni. A nemzetpolitikai prioritásokról viszont érdemes vitát folytatnunk, készülünk is rá, hogy javaslatainkat a MÁÉRT soron következő ülésén megfogalmazzuk. Én egyértelműen kudarcként élem meg, hogy a magyar nemzetpolitika szereplőit nem tudtam meggyőzni a romániai elnökválasztás első fordulójának valós nemzetpolitikai tétjéről és azt is, hogy nem tudtuk megakadályozni, hogy a kampányban visszaéljenek a nemzet miniszterelnöke arcával, nevével és szavaival. De ez csak a feladat komplexitását jelzi, ami előttünk áll, nem valamilyen stratégiai változást.
– A magyar pártok és magyar szervezetek között továbbra is nagyon szórványos a párbeszéd. Lát-e áttörési lehetőséget ezen a területen?
– A néppárt mindig is nyitott volt a párbeszédre és az együttműködésre, bármennyire is szeretné ezt az RMDSZ-propaganda másként láttatni. Ebben a kampányban nemcsak megerősítettük stratégiai szövetségünket a két átfogó autonómia-mozgalommal, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és a Székely Nemzeti Tanáccsal, hanem annak konkrét közös cselekvési perspektívát is adtunk. Nem sikerült előre lépni a táboregyesítési folyamatban a Magyar Polgári Párt vezetőivel: ők sajnos kívülről szemlélték a kampányban kifejtett erőfeszítésünket és – néhány kivételtől eltekintve, akiknek ezúton is köszönöm a segítséget – nem álltak mellénk. De nem adtuk fel erre irányuló terveinket. Az erdélyi magyar kerekasztal létrehozásának felelőssége jelenleg kizárólag az RMDSZ vezetőin múlik. A labda az ő térfelükön pattog.
– A néppárt az elvárások szerint döntött: a második fordulóban Klaus Johannist támogatja.
– Az első forduló eredmény-térképe kirajzolta, hogy Romániában az erdélyi értékek megerősítésére van szükség. A második forduló tétje: a korrupció útján tovább balkanizálódik, vagy az erdélyi értékek mentén fog megújulni az ország. A megújulás esélye Johannis kezében van, ezért a szavazáson való részvételre buzdítjuk a magyarokat. Nem támogathatunk olyan jelöltet, aki magyar- és kisebbségellenes, és a történelmi régiók ellen politizál.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2014. november 13.

Kormányzati kampánytámogatás ortodox templomépítésekre
Horribilis összegeket adott a kormány az ortodoxoknak. Igaz, a kampány során meg is hálálják.
Egyházi vonalon is megpróbálja magának az államfőválasztás megnyeréséhez szükséges szavazatokat biztosítani a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), miután számos, vitatott anyagi fedezetű gazdasági döntéssel csökkentett bizonyos járulékokat, vagy engedett el lakossági tartozásokat. A kormány az elmúlt hetekben több ízben is jelentős összegeket juttatott az ortodox egyháznak templomok és egyházi központok építésére, illetve felújítására. 
Közismert tény, hogy Romániában az ortodox egyház jogilag nem, de tényszerűen államegyházként működik. A nacionalista érzelmek felkorbácsolásával politikai tőkét kovácsolni akaró megszólalók rendszerint nemzeti egyházként hivatkoznak rá, és a románság egyik lényegi elemeként határozzák meg az ortodox hitet – ezért számít ma is megtűrt, kellemetlen elemnek a román görög katolikus egyház. Maga a szociáldemokrata kormányfő, a PSD államfőjelöltje, Victor Ponta is azzal alapozta meg kampányát, hogy fontosnak tartotta megjegyezni: román és ortodox (mindezt abban a kontextusban, hogy legesélyesebb ellenfele, Klaus Johannis német és evangélikus), most pedig az egyik kormányülésen hatmillió, egy következőn 14 millió lejt utalt ki a kabinet ortodox templomok, illetve kolostorok építésére a kormány különleges pénzalapjából.
A döntések időzítése alapján egyértelmű, hogy kampánylépésről van szó. A románok nagy többsége ugyanis hívő, vallásos embernek tartja magát, ami maga után vonja, hogy gyakran jár templomba, másrészt pedig azt, hogy a papoknak – különösen a Kárpátokon túli, vidéki régiókban – továbbra is hatalmas befolyása van a tömegek fölött.
Az ortodox egyház „kistafírozásával” a nagyobbik kormánypárt egyrészt nemzeti elkötelezettségét és a vallás iránti tiszteletét próbálja bizonyítani, másrészt biztosítani akarja az egyház jóindulatát, azt, hogy a választás előtti napok liturgiáin a pópák majd méltatni fogják a szociáldemokraták elévülhetetlen érdemeit az egyház fenntartásában, burkoltan vagy kevésbé burkoltan a rájuk való szavazásra ösztönözve az embereket. Ebben nem is tévedtek, hiszen az elmúlt napokban nyilvánosságra került felvételek tanúsága szerint számos ortodox templomban buzdítottak a baloldali jelöltre való szavazásra, mivel ortodox és román.
Az ortodoxok templomépítéseinek finanszírozása több szempontból is problémás. Az ország gazdasági helyzete igazából aligha tenné lehetővé, hogy templomépítéseket finanszírozzanak az adófizetők pénzéből, a PSD rövid távú kampányérdekeit szem előtt tartva rendezett kampányosztogatást a görögkeletiek körében, miközben jelentős infrastrukturális beruházások stagnálnak, alig épülnek autópályák, a vasútvonalak jelentős részét pedig éppen felszámolni készülnek. Az egyházak adólejekből történő finanszírozása ugyanakkor nem eleve ördögtől való, azonban a templomépítés pénzelése nem a kormány feladata – csupán olyan egyházi tevékenységekre elfogadható a közpénzek folyósítása, amelyek közösségi szükségleteket elégítenek ki: iskolafenntartás, kórházüzemeltetés, idősgondozás, szociális intézmények működtetése.
Ráadásul az ortodox egyház ilyen mérvű támogatása diszkriminatív is a többi egyházzal szemben, még abban az esetben is, ha ez a legnagyobb létszámú egyház Romániában. Magyar szempontból pedig különösen visszás, hogy miközben vagy a tulajdonjogot eleve elvitatva, vagy arra hivatkozva, hogy állami, önkormányzati intézmények működnek bennük, az elkobzott egyházi ingatlanok jó részét ma sem hajlandóak visszaszolgáltatni, az ortodox egyházat közpénzből támogatják új ingatlanok – ráadásul templomok – építésében.
(Mensura Transylvanica)
foter.ro

2014. november 14.

Johannist támogatja Angela Merkel
Angela Merkel német kancellár október 28-án kelt levelében szinte barátságáról biztosítja a nagyszebeni polgármestert, és kifejezi abbeli reményét, hogy sikerül megvalósítania terveit.
Klaus Johannis tegnap egy tévéműsorban mutatta be Angela Merkel levelét, elmondása szerint régóta, személyesen ismerik egymást, és széles körű támogatásnak örvend a német kancellár részéről, bár ezzel nem akart hivalkodni. Az egyébként rövid levélben az áll, hogy Merkel örömmel értesült Johannis jelöltetéséről, és úgy látja, „a román állampolgárok jó néhány olyan tulajdonságát fedezhetik fel, amelyeket Európában igen nagyra értékelnek. Nagyszeben polgármestereként bizonyította vezeti képességeit és valós európai gondolkodását, az NLP-nek az Európai Néppárthoz való csatlakozásával és a DLP bevonásával pedig erős középosztályt fog építeni” – írja, és végül sok határozottságot és energiát kíván.
(demeter)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. november 14.

Garda Dezső: elég a neokommunizmusból
Az erdélyi magyarság számára nem lehet mindegy, hogy „Romániában győz-e a demokrácia, vagy továbbra is a neokommunista állapotok uralkodnak” – fogalmazott a vasárnapi államfőválasztás kapcsán Garda Dezső volt RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki választásra buzdítja a magyarságot.
A visszavonult gyergyószentmiklósi politikus a Gyergyói Hírlapnak adott interjújában leszögezte, bízik abban, hogy Klaus Johannis, a jobboldali jelölt nagyszebeni szász létére jobban fogja képviselni az erdélyi régió érdekeinek érvényesítését, mint Victor Ponta jelenlegi miniszterelnök.
„Johannis eddigi tevékenységével is bizonyította, hogy a tettek embere, ért a gazdasághoz, érti és szívén viseli Erdély sorsát” – fogalmazott Garda, aki szerint Ponta nem kívánatos személyekkel van körülvéve.
„Az a tény, hogy ismét titkosították a titkosszolgálatok keretében tevékenykedő volt ügynököket, a demokrácia súlyos megsértését jelenti. A romániai magyarság a kommunizmus időszakában nagyon sokat szenvedett a román titkosszolgálat terrorjától, amely nemcsak demokráciaellenes, hanem főleg magyarellenes volt. Nem szeretném, ha Victor Ponta elnöksége visszahozná ezen erők terrorját” – fogalmazott a volt RMDSZ-es képviselő.
Kiss Sándor, a Bihar Megyei Önkormányzat RMDSZ-es alelnöke eközben az Erdon.ro portálnak adott interjújában arra mutat rá, hogy sem Ponta, sem Johannis nem ígér autonómiát a Székelyföldnek, a miniszterelnök azonban „legalább tárgyal az RMDSZ-szel és teljesítette, amit az elmúlt két évben vállalt”.
Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy Ponta beváltja a hozzá fűzd reményeket, Kiss megjegyezte, Romániában a politikai hűség, a hála, az adott szó betartása „ritka mint a fehér holló, inkább csak elméleti fogalom”. „Ebben az országban, ahol a közúti közlekedést kivéve nem lehet klasszikus jobb-, illetve baloldaliságról beszélni, a politikában a valószínűségszámítás a célravezető” – fogalmazott a politikus.
Feljelentést tett az RMDSZ
Az RMDSZ csütörtökön ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a szövetség nevében elkészített, a székelyföldi megyékben terjesztett Johannis-ellenes szórólap miatt, melyen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és elődje, Markó Béla arcképe látható. Az RMDSZ szerint a több százezer példányban kinyomtatott szórólapok tartalma több személyiségi jogot is sért, a jó hírnévhez való jog és a saját képmás feletti rendelkezéshez való jog ellen is vét. Szerdán egyébként a Transindex hírportál megtudta, a szórólapokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) megrendelésére osztogatták.
Krónika (Kolozsvár)

2014. november 14.

Victor Ponta ellen tüntettek Csíkszeredában
„Jos Ponta! Jos Ponta!” azaz Le Pontával! felkiáltásokkal tüntettek pénteken este Csíkszereda központjában. A civil kezdeményezésű megmozduláson közel ötvenen vettek részt.
„Azzal a céllal szerveztünk tüntetést, hogy ellentmondjunk a korrupciónak, a bürokráciának, az emberek kizsákmányolásának, ellentmondjunk annak a ténynek, hogy sok fiatal kénytelen elhagyni az országot a jobb megélhetés reményében, és nem azért mert ott jobb, hanem azért mert itt egyszerűen lehetetlen élni” – adott hangot elégedetlenkedésének Vizi Balázs, a tüntetés szervezője.
Felhívására egyébként közel ötvenen vonultak ki Csíkszereda központjába, a Szabadság térre pénteken este, hogy a Victor Ponta ellen tüntessenek. „Azért Victor Ponta ellen, mert jelenleg ő van kormányon. Kérdem én, hol van az általa megígért egymillió munkahely, hol van az a gazdasági fejlődés, amelyet ő, a kampánya elején megígért az embereknek? Az emberek arcába hazudott!” – emelte ki a civil kezdeményező, majd hozzátette: nem biztos, hogy változás lesz, ha Klaus Johannis kerülne hatalomra, „viszont, ha az ő vezetése alatt sem javulna a helyzet, akkor ugyanúgy tüntetni fogunk, elmondjuk problémáinkat és hallatni fogjuk a hangunkat” – szögezte le Vizi Balázs.
A megmozduláson jelen volt Tőke Ervin, a Minta elnöke is, aki felszólalásában kihangsúlyozta: „nemet kell mondani a magyarellenes és korrupt rendszer visszaszerveződésére!”
A csíkszeredai tüntetéssel párhuzamosan a PSD-kormány és vezetője, Victor Ponta ellen tüntetéseket szerveztek Erdély nagyobb városaiban is, többek között Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Aradon.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro

2014. november 14.

Korpa közé keveredtek
Az RMDSZ ismét rászolgált a közhelyszerű mondásra, miszerint aki a korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. A fiúk mindent feladtak a kormányon maradásért.
Az államfőválasztás első fordulójában a szövetség még tiszta üzenetekkel hirdette, hogy az ő jelöltje a jövőt, a jólétet és a biztonságot fogja elhozni a romániai magyarság számára. Ezt nyilván nem sokan hitték el, ezért is történhetett meg az, hogy tendenciaszerűen tovább csökkent a saját jelölt támogatottsága. Többen már két héttel ezelőtt is olyan jelöltre szavaztak (nagyrészt Klaus Johannisra), akiben esélyt láttak a változásra.
Az első forduló lejárta után rögtön tovatűnt a jövő, a jólét és a biztonság, maradt viszont a bizonytalanság: a szövetség ugyanis magára hagyta a szavazóbázisát azzal, hogy nem mutatott utat a második fordulóra. A legkönnyebb utat választották, elengedték a szavazók kezét, magukra hagyták a több százezernyi, RMDSZ-ben bízó romániai magyar választópolgárt.
Olyant tettek, amit a felelős politizálásban nem szabadna. Nem merték vállalni, hogy kiállnak az agorára és hangosan felkiáltanak: mi arra buzdítunk, hogy most vasárnap Victor Pontára/Klaus Johannisra üssétek a pecsétet.
Mindössze annyit mertek megtenni – de hát ez édeskevés –, hogy elmondták, Johannist azért nem támogatják, mert ő „arrogáns módon elutasított mindenfajta tárgyalást”. A másik jelölt, Victor Ponta mögül pedig úgy hátráltak ki, hogy tulajdonképpen nem is hátráltak ki: a támogatási kérdést azzal zárták rövidre, hogy kijelentették, akit a nacionalista Corneliu Vadim Tudor támogat, azt a személyt ők nem segíthetik. Burkoltan azért jelezték, hogy számukra a miniszterelnök szimpatikusabb, tehát ő kellene legyen Traian Băsescu utóda.
Jó példa erre Călin Popescu Tăriceanunak, a szenátus elnökének minapi székelyföldi látogatása, aki nyilván azért jött, hogy meggyőzze a helybélieket: a helyes út csakis Ponta támogatása lehet. A titkos, a sajtó számára nem nyilvános találkozón a polgármesterekkel találkozott a szenátus vezetője, aki profi módon azokra a bőséges esztendőkre emlékeztetett (ezt a megyei önkormányzat által kiadott közlemény anyagából szűrtük le), amikor ő volt a miniszterelnök, az RMDSZ pedig kormánytagként jól élt. Ha tehát most is mozgósítják a székelyeket, akkor ismét eljöhetnek a szép idők.
Mindannyian tudjuk, hogy a Ponta-kormányban elenyésző a súlya az RMDSZ-nek, az országban a jelenlegi legsúlyosabb társadalmi probléma pedig a munkanélküliség és az elvándorlás. Épp ezért a mondvacsinált indokok (arrogancia, Vadim Tudor...) helyett a szövetség részéről az lett volna a bölcs lépés, ha kimondja, azt a jelöltet támogatja, aki elnökként kiemelten figyelni fogja a majdani kormányok ez irányú intézkedéseit. Ha erre Ponta részéről érkezik nagyobb hajlandóság, akkor hajrá, támogassák őt, ha viszont Iohannisban van nagyobb elszántság, akkor legyen ő a név szerinti támogatott.
Visszatekintve az RMDSZ elmúlt huszonöt esztendős politizálására, ki kell mondanunk: ezúttal is úgy fogják csűrni-csavarni az eseményeket, a nyilatkozataikat, hogy végül azzal „bútorozhassanak” össze, aki majd győztesként kerül ki a vasárnapi választásból.
Kozán István
Székelyhon.ro

2014. november 17.

Elnökválasztás – Az első részeredmények megerősítették Johannis győzelmét
A hivatalos szavazatszámlálás hétfő hajnalban közzétett első részeredményei megerősítették azt, hogy Klaus Johannis, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltje, Nagyszeben szász polgármestere nyerte az elnökválasztást szociáldemokrata (PSD) ellenfelével, Victor Ponta kormányfővel szemben.
A szavazatok 33 százalékának feldolgozása után az országos választási iroda (BEC) közölte, hogy Johannis a megszámolt voksok 55,79 százalékát szerezte meg, míg Ponta 44,2 százalékon áll.
Liviu Dragnea, a PSD főtitkára két órával a szavazóhelyiségek bezárása után közölte, hogy a párt nem hivatalos szavazatszámlálása szerint Johannis győzött 53-47 százalék arányban.
Vasile Blaga, az ACL társelnöke és kampányfőnöke szerint az ellenzék párhuzamos szavazatszámlása 90 százalékos feldolgozottságnál Johannis 54,4-45,6 arányú győzelmét jelzi.
Victor Ponta miniszterelnök már vasárnap este elismerte vereségét azzal, hogy bejelentette, telefonon gratulált ellenfelének, Klaus Johannisnak az elnökválasztáson elért győzelméhez.
A romániai elnökválasztás második fordulójában a szavazásra jogosult 18,3 millió választópolgár 62 százaléka szavazott. Ilyen magas arányú részvételt a 90-es évek óta nem regisztráltak a romániai elnökválasztásokon. MTI
Erdély.ma

2014. november 17.

Örömünneppé változtak a tünetetések a nagyvárosokban
Klaus Johannis Facebook-bejegyzésben adta hírül támogatóinak, hogy győzött a romániai elnökválasztáson. Ellenfele, Victor Ponta elismerte vereségét és telefonon gratulált Johannisnak. A külföldön élők szavazása körüli botrány miatti kormányellenes tüntetések örömünneppé váltak.
Victor Ponta román miniszterelnök vasárnap este bejelentette, hogy telefonon gratulált ellenfelének, Klaus Johannisnak, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjének, Nagyszeben szász nemzetiségű polgármesterének az elnökválasztáson elért győzelméhez.
Ponta a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházából való távozáskor újságíróknak adott rövid nyilatkozatban kijelentette: a népnek mindig igaza van. Hozzátette: Románia demokratikus ország, ezért elfogadja ezt az eredményt, és reméli, hogy azok is elfogadják, akik tüntetni akarnak, mert nincs okuk tiltakozni.
Hangoztatta, hogy továbbra is végzi a kötelességét kormányfőként. Leszögezte, kategorikusan elutasítja annak a gondolatát, hogy lemondjon a kormány éléről addig, amíg párttársai nem kérik ezt. Hozzátette: eddig senki nem kérte tőle.
A vasárnap este közzétett exit pollokból nem derült ki egyértelműen, hogy Ponta vagy Johannis győzött a választáson. A felmérések egyöntetűen szoros, de eltérő kimenetelű eredményeket jeleztek előre.
Liviu Dragnea, a PSD főtitkára elmondta: pártja párhuzamos, nem hivatalos szavazatszámlálása szerint 95 százalékos feldolgozottságnál Johannis a voksok mintegy 53 százalékát kapta, Ponta 47 százalékot gyűjtött.
Örömünneppé változtak a kormányellenes tüntetések
Ezrek vonultak utcára Románia nagyvárosaiban az elnökválasztás urnazárásakor, hogy tiltakozzanak a külföldön élő románok szavazásának nem megfelelő megszervezése ellen. Tiltakozásuk ünnepléssé alakult, amikor megtudták, hogy Klaus Johannis nyerte a választásokat.
A román hírtelevíziók beszámolói szerint Bukarestben, Kolozsváron, Nagyszebenben és Iasiban is többezres tömeg vonult az utcákra, hogy a külföldi szavazóhelyiségek nyitva tartásának meghosszabbítását és a kormány lemondását követelje. A televíziók arról is tudósítottak, hogy Párizsban és Torinóban a rendőrség könnygázzal oszlatta fel azoknak a románoknak a tömegét, akiknek több órás sorban állás után sem sikerült szavazniuk, és emiatt tiltakozásba kezdtek.
A bukaresti megmozdulás a televíziók becslése szerint húszezresre gyarapodott, miután kiderült, hogy Klaus Johannis nyert. A tömegben a megválasztott elnök is megjelent, de nem tartott beszédet.
A hírtelevíziókban megszólaló elemzők egybecsengő véleménye, hogy a Ponta-ellenes „tiltakozószavazatok" döntötték el a választást. Az eredmények általános meglepetést okoztak, hiszen a második forduló előtti utolsó felmérések is Victor Ponta jelentős előnyét mutatták.
Az elemzők szerint a választási eredményekben jelentős szerep jutott a közösségi portálokon folytatott kampánynak, amelyben Klaus Johannis támogatói sokkal aktívabbak voltak. Míg Victor Pontára az idős, kevésbé iskolázott, falusi választók szavaztak, Johannist a nagyvárosok lakói, a fiatalok és a külföldön élő román állampolgárok támogatták.
MTI
Erdély.ma

2014. november 17.

Az elvesztett szövetséges
Valami csodálatos dolog történt tegnap Romániában – de mi nem voltunk részesei annak. Megmozdult az ország jobbik fele, a televíziók képernyőjén, a közösségi médiában szinte tapintani lehetett a feszültséget, érződött az elszántság, már-már forradalmi volt a hangulat, olyanok is igyekeztek az urnákhoz járulni, akik már régóta nem, akik eddig sosem. És mindenki ösztönösen tudta, mi a jó választás, érezte, hová tartozunk.
Megmozdult az ország ama része is, amely másutt, Románia határain kívül kénytelen megélhetést keresni – igaz, az már nem felemelő volt, hanem megalázó vagy inkább vérlázító. Román állampolgárok tízezrei – köztük magyarok is! – naphosszat álltak sorban európai nagyvárosok nagykövetségei előtt csak azért, hogy szavazhassanak. Sokan kisgyermekekkel utaztak több száz kilométert, nem sajnálva pénzt, időt, mert tudták: a sorban állás, a szavazáson való részvétel az egyetlen eszköz, amellyel büntethetik mindazokat, akik felelősek megalázásukért, alkotmányos jogaik korlátozásáért.
Mi ebből is kimaradtunk, nálunk alig néhányan lézengtek a szavazókörzetekben, s bár az első fordulóhoz képest valame­lyest javult a megyei részvételi arány, továbbra is a rangsor végén kullogtunk, ismét meg kellett tapasztalnunk a szégyent, hogy minden híradóban elmondják: a székelyek nem igyekeztek szavazni. Ezen pedig vajmi keveset segít, hogy Erdély más térségeihez hasonlóan Johannis nálunk, Háromszéken, Székelyföldön is legyőzte Pontát. De aztán ne is csodálkozzunk, ha a kutya sem törődik majd velünk. Ha válaszra sem méltatnak. Ha javaslatainkat semmibe veszik, tudomást sem vesznek rólunk. Megérdemeljük. Vétkes ebben az opportunista, két kulacsra játszó RMDSZ, amely antidemokratikus módon a közösség demobilizációján dolgozott. Nem érkeztek tegnap a telefonos üzenetek, nem apellált senki, mint más alkalommal mindig, a közösség erejére, melyet meg kell mutatnunk. De vétkesek a mozgósításban más alkalommal élen járó, most fölöttébb visszafogott egyházi vezetőink, és vétkesek vagyunk mindannyian, mert miközben hangosan kiáltunk a bennünket ért jogsérelmek, antidemokratikus megnyilvánulások ellen, ismét csúnyán elbuktunk a demokráciavizsgán. Jó, ha tudatosítjuk: szövetségest vesztettünk tegnap. Nem is feltétlenül Klaus Johannis személyében – aki a tegnap esti exit pollok szerint jó eséllyel Románia államelnöke lehet –, hanem mindazon románok, főként erdélyiek, városiak, fiatalok személyében, akik hittek abban, hogy együtt jobbá tehetjük az országot, együtt építhetjük Erdélyt. A többségi nemzet fiataljai, a demokraták, az értelmiségiek, a román transzszilvanisták szövetségét veszítettük el azzal, hogy nem voltunk elegen.  Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. november 17.

Megosztottan szavaztak a magyar elöljárók
Míg az RMDSZ elöljárói bevallásuk szerint a folytonosság jegyében, a kormányban való részvétel érdekében szavaztak, a szövetség ellenzékének vezéregyéniségei az erdélyi érdekeket szem előtt tartva, a román politika megújulása érdekében voksoltak vasárnap, az államfőválasztás második fordulójában.  
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke vasárnap Nagyváradon leszögezte, az erdélyi magyarságnak egységesen Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje mögé kell felsorakoznia, ennek érdekében pedig az erdélyi érdekeket támogatta voksával.
Tőkés szerint „nem az RMDSZ kétkulacsossága és hintapolitikája a követendő példa, hanem a polgári pártok és az értelmiség egyértelmű kiállása Erdély mellett”.
„E kiállás összhangban van a keresztény-liberális koalíció támogatásával, a demokratikus román erők választási győzelme ugyanis az 1989-ben megkezdett rendszerváltozás fontos állomása lenne. Nyilvánvaló, hogy a kereszténydemokrata értékrend mellett jórészt elkötelezett erdélyi magyarságnak és politikai képviseletének egy néppárti államfőjelöltet kell támogatnia, nem pedig a nacionálkommunista múlthoz ezer szállal kötődő Victor Pontát” – fogalmazott újságírói kérdésre Tőkés.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, a jólét és a tisztelet érdekében egy erős Romániára szavazott, ahol minden közösség megvalósíthatja álmait, célkitűzéseit. „Bízom abban, hogy az ország gazdasági növekedése nem torpan meg, és az országnak olyan államfője lesz, aki a társadalom legfontosabb problémáit szem előtt tartja.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban adta le szavazatát nyilatkozata alapján annak érdekében, hogy a szövetség folytassa a munkát a Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök-államfőjelölt által vezetett kormányban.
„Romániának holnaptól egy új fejezetet kell nyitnia, és remélem, hogy egyúttal az állam különböző hivatalai között, főként az elnöki hivatal és a kormány között egy jobb, hatékonyabb együttműködés alakul ki – fogalmazott újságírói kérdésre a szövetség politikusa. Borbély szerint Romániának a mostani instabil belpolitikai helyzetben nagyobb biztonságra és stabilitásra van szüksége.
„Egy nemrég elvégzett közvélemény-kutatás értelmében a romániai magyar közösség továbbra is azt óhajtja, hogy ha lehet, továbbra is ott legyünk, ahol a döntéseket hozzák, hiszen hamarosan tárgyalni kell a jövő évi költségvetésről, a parlament megválasztásának törvényéről, amelyet módosítani fognak, a decentralizációról, és lehet, hogy ismét napirendre kerül az alkotmány módosítása” – nyilatkozta Borbély László.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke Temesváron szavazott „Románia erdélyesítésére, valamint a többség és a kisebbség viszonyának normalizálására”.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke a voksolást követően kifejtette: az elnökválasztás második fordulójának igazi tétje, hogy folytatódik-e az 1989-ben elkezdődött folyamat. „Ma eldől, hogy huszonöt év alatt meddig jutottunk a rendszerváltás rögös útján. Azt szeretném, ha ezt minél többen megértenék. Az európai értékrendre, Erdély és Székelyföld jövőjére szavaztam” – nyilatkozta a sajtó érdeklődésére a polgári párt elnöke. 
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke vasárnapi Facebook-bejegyzésében – utalva az alacsony székelyföldi részvételi arányra – aláhúzta, a második fordulóba jutott jelöltek nem próbálták megszólítani az erdélyi magyar szavazókat, ez pedig eldönthette a választás kimenetelét. „Azt látom, nagyjából mind a két oldal komoly hibákat követett el e téren. Tanulság lesz a jövőre nézve minden román politikusnak és pártnak” – fogalmazott Borboly.
Krónika (Kolozsvár)

2014. november 17.

Részeredmény (99,07 százalék): Johannis nyert – Ponta már gratulált
Victor Ponta vasárnap késő este beismerte vereségét és gratulált Klaus Johannis államfőjelölt győzelméhez. „A népnek mindig igaza van” – közölte a kormányfő. A szavazatok 99,07 százalékának feldolgozása után Johannis 54,5 százalékkal vezet, Ponta 45,49 százalékon áll. A Székelyföldön tarolt a jobboldal szász jelöltje.
„A népnek mindig igaza van. Felhívtam Klaus Johannist, és gratuláltam a győzelméhez” – nyilatkozta Victor Ponta miniszterelnök, államfőjelölt nem sokkal 23 óra után.
Pedig a romániai elnökválasztás második fordulójának első hivatalos részeredményeit csak szűk három órával később jelentették be. A Központi Választási Iroda (BEC) hajnali 2 órakor közölte, éjfélig a voksok 32,97 százalékát sikerült feldolgozniuk: Johannis ekkor a szavazatok 55,79 százalékát tudhatta magáénak, míg Ponta 44,2 százalékot gyűjtött.
Hétfő délelőtt 11 órakor már 99,07 százalékos feldolgozottságnál tartott a szavazatszámlálás: a 9 óráig beérkezett adatok szerint a jobboldal államfőjelöltje 54,5 százalékkal vezetett, Ponta 45,49 százalékon állt.
Ponta: nem mondok le
A kormányfő vasárnap éjjeli rövid nyilatkozatában közölte: Románia demokratikus ország, ezért elfogadja ezt az eredményt, és reméli, hogy azok is elfogadják, akik tüntetni akarnak, mert nincs okuk tiltakozni.
Hangsúlyozta, hogy továbbra is végzi a kötelességét kormányfőként. Leszögezte, kategorikusan elutasítja annak a gondolatát, hogy lemondjon a kormány éléről addig, amíg párttársai nem kérik ezt. Ponta hozzátette: eddig senki nem kérte tőle.
Liviu Dragnea, a PSD főtitkára később azt közölte, hogy pártja párhuzamos szavatszámlálása szerint Johannis 53, Ponta pedig 47 százalékot szerzett.
Röviddel azután, hogy Ponta bejelentette, már gratulált ellenfelének, Johannis és stábja a közösségi portálokon kihirdette, hogy ő nyert. „Győztünk! Visszafoglaltuk az országunkat!" – írta a Facebookon az ellenzéki jelölt.
A külföldi szavazók meghurcolása miatt elkezdődött szimpátiatüntetések végül országszerte örömünneppé alakultak át. A nagyszebeni szász polgármester nem sokkal éjfél előtt megjelent a Bukaresti Egyetem téren, ahol több tízezer támogatójával együtt ünnepelte a meglepetésszámba menő választási sikerét. 
Időközben a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) azt közölte, hogy párhuzamos szavazatszámlálásuk szerint – mintegy 90 százalékos feldolgozottságnál – Johannis 54,4 százalékon állt. A BEC a tervek szerint legközelebb 11 órakor közöl hivatalos eredményeket.
A szász jelölt tarolt a Székelyföldön
A végleges, nem hivatalos adatok szerint Kovászna és Hargita megyében a szavazók több mint háromnegyede Klaus Johannisra voksolt a második fordulóban: Hargitában 79,78, Kovásznában 77,95 százalékkal nyert a jobboldal jelöltje.
Maros megyében a szavazók 68,63 százaléka támogatta Johannist, míg Kolozsban 73,82, Szebenben pedig 79,47 százalékkal nyert.
Kovács Péter: köszönettel tartozunk a választóknak
„Köszönettel tartozunk a választóknak, amiért ilyen nagy számban járultak az urnákhoz” – fogalmazott vasárnap este az RMDSZ kolozsvári székházában Kovács Péter főtitkár a Maszol.ro hírportál beszámolója szerint. A szövetség főtitkára a magyarlakta megyékben leadott szavazatokat is megköszönte, hozzátéve, hogy hétfőn ismertetik az RMDSZ álláspontját az elnökválasztással kapcsolatban.
Mint ismeretes, az RMDSZ egyik jelöltet sem támogatta az államfőválasztás második fordulójában. Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban Johannisról azt mondta, nem támogathatnak olyan jelöltet, aki „arrogáns módon elutasított mindenfajta tárgyalást”, és csak „a voksainkat akarja, de nem képviseli a céljainkat”, míg Pontát korrekt és megbízható partnernek nevezte, de a támogatásával kapcsolatos döntést az befolyásolta, hogy a magyarellenes Corneliu Vadim Tudor is mögé állt.
Az exit pollok szoros csatát jeleztek előre
A vasárnapi döntő forduló urnazárása után közzétett, a szavazókörzetekből távozó választók megkérdezésén alapuló, a 19 óráig begyűjtött adatokat figyelembe vevő exit poll-kutatások közül három még Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő kevesebb mint egyszázalékos, két felmérés ugyanakkor Klaus Johannis nagyszebeni polgármester, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjének ugyanilyen arányú győzelmét jósolták.
Az Antena 3 hírtelevízió megrendelésére készült, a választópolgárok opcióinak 19 órás helyzetképét tükröző felmérés szerint Ponta a voksok 50,9, míg Johannis 49,1 százalékát szerezte meg. A Romania Tv szerint a miniszterelnök a szavazatok 50,72, míg a szebeni polgármester 49,28 százalékára számíthat, miközben a Realitatea csatorna egyformán 50-50 százalékot valószínűsített a jelölteknek.
Két felmérés szerint az erdélyi politikus költözhet a Cotroceni-palotába: a közszolgálati televízió (TVR) által bemutatott kutatás Johannisnak 51,50, Pontának 48,50 százalékos eredményt, míg a Digi 24 hírtévé közlése szerint Johannis megszerezte a voksok 50,90, Ponta pedig a 49,10 százalékát. Utóbbi a 21 óráig begyűjtött összes adat feldolgozása után 51,60–48,40-re módosította az állást Johannis javára.
Rostás Szabolcs, Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)

2014. november 17.

Voksnapi szabálytalanságok, felfedett RMDSZ-kampányolás
Miután az államelnök-választás második fordulóját megelőző időszakban többször kiderült, hogy az RMDSZ pártatlanságát hangsúlyozó nyilatkozatai ellenére burkoltan Victor Pontának, a kormánykoalíciós partner Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterelnök-államfőjelöltjének kampányol, a hétvégén a szövetség polgármestereit is kortesmunkával bízták meg.
Az Erdély.ma portál megtudta, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének ügyvezető elnöke, Bíró Barna Botond november 10-én egy elektronikus körlevelet juttatott el a környékbeli polgármesterekhez, amelyben arra biztatta az elöljárókat, hogy „a november 7-ei polgármester-találkozón a megbeszéltek alapján” nyomtassák ki és írják alá az ügyvezető által csatolt szöveget, melyben a választópolgárokat arra biztatják, hogy ne szavazzanak Klaus Johannisra.
Bíró Barna Botond arra kérte az udvarhelyszéki polgármestereket, hogy a felhívást sokszorosítsák, és szórják a településeken.
„Számunkra jó választás csak egy van. Mert az a szász származású román ember, aki a nevét is megrománosította, eleve azzal kezdte, hogy megtagadta saját múltját. Továbbá figyelmen kívül hagyva a történelmi tényeket, meggyőződésesen állítja, hogy autonómia, nemhogy Erdélyben, de még a szász székekben sem létezett” – olvasható többek között az említett felhívásban, amely hosszasan sorjázza „az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhető” megvalósításokat is.
„Közösségünk érdeke, hogy megőrizzük a magyarság érdekképviseletének, az RMDSZ-nek a kormányzati pozícióját, hogy ezáltal az elkezdett fejlesztéseket folytathassuk, újakat indíthassunk el, hogy rólunk nélkülünk döntést ne hozhassanak” – írja a szövetség felhívásában.
A vasárnapi voksnapon egyébként több erdélyi településen jeleztek választási rendellenességeket. A Nemzeti liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi vezetője feljelentést tett a rendőrségen és a megyei választási irodánál a megyeszékhelyi ortodox katedrális egyik nyugdíjas pópája, Corneliu Bujoreanu ellen, aki a vasárnapi istentisztelet után arra buzdította a híveket, hogy a román és ortodox jelöltre szavazzanak.
A feljelentés szerint a nyugdíjas pópa azt állította, hogy a másik államfőjelölt megegyezett a magyarokkal, hogy elszakítsák Erdélyt Romániától. Mădălin Guruianu munkatársunknak leszögezte: bizonyítékokkal támaszthatja alá feljelentését.
A Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) aradi szervezete a Szociáldemokrata Párt (PSD) ellen tette feljelentést, miután kiderült, hogy a Victor Pontát támogató szervezet kampánystábja olyan szórólapokat osztogatott a voksnapon, melynek a tartalma szerint Gheorghe Falcă, a megyeszékhely ACL-s polgármetere a PSD-s államfőjelöltet támogatja. Később kiderült, a szórólapokat a környező településeken is osztogatták.
Az ACL Beszterce-Naszód megyében is feljelentést tett amiatt, hogy Oroszborgón több lakó kapujára élelmiszerrel teli csomagokat akasztottak a hajnali órákban. A településnek egyébként szociáldemokrata polgármestere van, az első fordulóban viszont az ACL jelöltje, Johannis nyert a községben.
Gyergyai Csaba, Szabó Enikő
Krónika (Kolozsvár)

2014. november 17.

Klaus Johannis máris "munkához látott"
„November 16-án az állampolgárok rendkívüli erős jelzést adtak a változás iránti igényre. Ez a jelzés a politikai osztálynak is szólt. Én megértettem ezt a jelzést, és erre kérem politikustársaimat is” – jelentette ki a második fordulót követő első sajtótájékoztatóján Románia választott elnöke.
Klaus Johannis „fenomenálisnak” nevezte a vasárnapi részvételi arányt. „Ez volt a legkellemesebb meglepetése” – jelentette ki. Hozzátette azonban, hogy a kampány véget ért, most neki kell látni dolgozni.
A szász politikus úgy látott munkához, hogy máris felszólította a parlamentet: kedden üljön össze, utasítsa el az amnesztiatörvényt, járuljon hozzá a korrupcióval vádolt politikusok mentelmi jogának megvonásához, és fogadja el az elektronikus szavazásról szóló törvényt. Ugyanakkor felkérte a kormányt, hogy mielőbb terjessze a parlament elé a költségvetés tervezetét.
„Többé soha ne fordulhasson elő, hogy a külföldön élő romániaiak nem szavazhatnak” –mondta Johannis, aki a külföldi szavazásnál tapasztalt káosz felelőseinek számonkérését követelte. Felszólította a hivatalban lévő államfőt, hívja vissza azokat a nagyköveteket, főkonzulokat azokról a romániai diplomáciai képviseletekről, ahol vasárnap „megalázták a romániaiakat”.
Johannis biztosította a közvéleményt, hogy államfőként az Egyesült Államokkal kötött stratégiai szövetség megszilárdítása a célja, és arra törekedik, hogy megerősödjön Romániának a NATO-ban és az EU-ban betöltött szerepe. „Bebizonyítom majd, hogy megbízható partnerek vagyunk” – jelentette ki.
„A románok elnöke leszek. Őket fogom képviselni” – zárta sajtónyilatkozatát Románia megválasztott államfője.
maszol.ro

2014. november 17.

Borboly Csaba és Antal Árpád: a kormányból ki kell lépni
Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke, valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a választások eredményének ismeretében egyforma véleményt fogalmazott meg az RMDSZ „tennivalóját” illetően.
Borboly Csaba az eredmények kapcsán portálunknak a következőképpen nyilatkozott: „az eredményeket nem szabad a szőnyeg alá seperni. Most arra kell választ találjunk, hogy miért mentek el azok is szavazni, aki korábban nem tették meg.”
Hozzátette: az elnökválasztás első fordulójában látszott, hogy nincs értelme magyar-magyar versenyről beszélni, hiába volt két magyar elnökjelölt. „A magyar-magyar verseny helyett ezért inkább a magyar-magyar együttműködésre kell koncentrálni. Ugyanakkor el kell kezdeni felkészülni és építkezni a 2016-os helyhatósági és parlamenti választásra”.
Borboly az egyik közösségi oldalon tovább kommentálta a történteket. A következőt írta: „Hogy mi lesz, mit kell tenni, az majd eldől, szerintem ezt ma senki nem tudja, de egy biztos, a kormányból ki kell lépni. És ami még fontos: ki kell állni az emberek elé, meg kell hallgatni a véleményüket. Érveket kell ütköztetni, és erdélyi magyar konszenzus szükséges a fontosabb kérdésekben. Nyíltan kell beszélni arról, hogy mi volt jó, és azt folytatni kell, és meg kell vizsgálni, mi az, amit nem lehet folytatni, ami helyett más kell”.
Antal Árpád: több érv is a kilépés mellett szól
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere hétfőn elmondta, örül, hogy újra polgármester – ráadásul erdélyi – Románia elnöke. Ugyanakkor nem túl optimista az államelnöki választások eredményével kapcsolatban, hiszen – mint magyarázta – már megmutatkozott, a románok egy része azzal szeretné lesöpörni a kisebbségi kérdést, hogy Románia ezúttal bebizonyította: a világ legtoleránsabb országa, mivel nem ortodox és nem román államfőt választott.
Az RMDSZ-nek több okból is fontolóra kell vennie, hogy kilépjen a kormányból – véli ugyanakkor Antal Árpád. Elsőként megemlítette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) becsapta, és az RMDSZ megkerülésével próbálta megszólítani a magyar választókat a kampányidőszakban kiosztott szórólapokkal. A városvezető nehezményezte azt is, ahogyan a kormány megszervezte a határon túli választásokat, az ott élőket pedig „a legalapvetőbb demokratikus joguktól próbálta megfosztani”. Harmadik okként hozta fel, hogy a magyarság egyértelműen Johannis mellett foglalt állást, a demokráciában küldött jelzéseket pedig fontolóra kell venni, annak megfelelően kell politizálni. Az RMDSZ számára is üzenet hordoz a vasárnapi választási eredmény, mert a szövetség is demokratikus elveket vall – fejtette ki a városvezető.
Utópiaként emlegette azt az ideális helyzetet Antal Árpád, amikor a romániai magyarság jogait úgy szavatolnák, hogy ebből a szempontból mindegy legyen ki van kormányon. Hozzátette, hogy az erdélyiek részéről a demokrácia adta jog kihasználása nem csupán egy voks Johannis mellett, hanem Bukarest és a központosítás elleni választás is volt. Mindent összevetve ugyanakkor sok sikert kívánt Klaus Johannisnak, illetve abbéli reményeit is kifejezte, hogy munkájában következetes vezető lesz az új államelnök. Hozzáfűzte, romániai magyarként elvárja tőle, hogy kezelje a kisebbség ügyeit nagyobb empátiával, ne zárkózzon el ettől, hiszen, ha szászként úgy döntött, hogy Romániában marad, meg kell értenie, mit jelent a székelyeknek az, hogy ők sem választották a kivándorlást – zárta gondolatait Antal Árpád.
Bencze Melinda, Kozán István
Székelyhon.ro

2014. november 17.

Elnökválasztás: történelmi fordulatot emleget a sajtó
Címoldalon írtak a vezető európai lapok Klaus Johannis győzelméről – a legtöbb újság meglepetésként és szenzációként értékelte Nagyszeben polgármesterének államelnökké választását. A német lapok lelkes hangvételű cikkekkel ünnepelték, hogy szász államelnöke van Romániának. 
„Német korrektség” és „igazi sikertörténet”
A Frankfurter Allgemeine Zeitung óriási szenzációként tálalta, hogy Nagyszeben polgármestere nyert vasárnap este a baloldal jelöltjével, Victor Pontával szemben, valamint hogy legelőször történik meg, hogy kisebbséghez tartozó politikus vezeti majd az országot.
A Die Welt meglepőnek és történelmi jelentőségűnek nevezte a fordulatot, és azt értékelte többek közt, hogy a látszólag verhetetlennek tűnő Pontával szemben kerekedett felül Johannis. A lap cikkírója, Boris Kálnoky kiemelte, bár a közvélemény-kutatások és a választás két héttel ezelőtti első fordulója a jelenlegi miniszterelnök győzelmét vetítette előre, sikerült Johannisnak legyőznie ellenfelét. Megemlítette azt is, hogy az új államfő győzelme fölötti örömben a német kancellár, Angela Merkel is osztozik, és hogy a fordulat annak tudható be, hogy Romániában az emberek alapvető változásokat várnak el Johannistól.
„Románia esetében ez a lehető legjobb eredmény” – mutatott rá Boris Kálnoky, aki szerint a német korrektség is hozzájárult az „igazi sikertörténethez”. Kitért arra, hogy Johannis polgármestersége, „tiszta vezetése” alatt Nagyszebenben gazdasági növekedés volt tapasztalható, és hogy románok választották meg újra meg újra elöljárónak – hiszen a városban alig élnek már németek.
„Egyedül a maffia ellen”
A Die Zeit című lap külön kiemelte, hogy az ortodox Romániának nem ortodox, német államfője lett. Az osztrák Der Standars a hatalmas részvételi arányra hívta fel a figyelmet, és emlékeztetett arra, hogy a külföldi szavazókörzeteknél hosszú sorok kígyóztak a választások mindkét fordulója alkalmával.
A Der Spiegel Egyedül a maffia ellen címmel írt Klaus Johannis győzelméről, rámutatva, hogy egyértelmű többséggel választották meg vasárnap államelnöknek. A lap emlékeztet, hogy mindenféle kampány és korrupció dacára sikerült Johannisnak győzedelmeskednie a választások második fordulójában, mindazok ellenére, hogy a posztkommunista hatalom minden eszközt bevetett, hogy megakadályozza győzelmét.
„A német származású politikus perpektívát nyújt majd az országnak” – fogalmazott a Der Spiegel. A cikk ismerteti az új államelnök életrajzát, azt, hogy az 1959-ben Nagyszebenben született Johannist negyedszer választotta meg szülővárosa elöljárónak, és hogy polgármestersége alatt felvirágoztatta az erdélyi várost, amely 2007-ben elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet. Mint a cikkíró fogalmaz, Johannis nem akar „látszatelnök” lenni, mint elődje, a „játékos” Băsescu, aki vitatkozó és intrikus stílusával szétszakította az országot. Viszont – fejezi ki enyhe aggodalmát – kérdéses, hogy sikerül-e ez neki, hiszen „a bukaresti politikai dzsungel nem az átlátható, áttekinthető Nagyszeben”.
„Stabilitás Európa egyik legszegényebb nemzetének”
A BBC arról írt a második forduló éjszakáján, hogy Victor Ponta elismerte vereségét Johannisszal szemben az a Ponta, aki jócskán legyőzte az első fordulóban a német származású polgármestert –, Johannis viszont most meglepő fordulatként határozott győzelmet aratott. Az angol és francia nyelvű lapok is kitértek arra, hogy a vasárnapi választást nagymértékben meghatározta, hogy a külföldön tartózkodó, szavazni akaró romániaiak rengeteg akadályba ütköztek.
A France Presse hírügynökség úgy fogalmazott, hogy sikerült Johannisnak meggyőznie a szavazókat azzal, hogy egy „normális”, „korrupciómentes” ország mellett kardoskodik. „A liberális párt vezetője úgy tűnik, abszolút atipikus figurája a volt kommunista ország politikai palettájának, hiszen Johannis a szász kisebbséghez tartozik. Egy olyan országnak lesz az elnöke, amely lakosságának szinte 90 százaléka ortodox vallású” – írta a francia hírügynökség.
A brit The Telegraph „látványosnak” nevezte Johannis győzelmét olyan körülmények között, hogy Ponta volt a közvélemény-kutatások „favoritja”, hatalmas pártgépezettel a háta mögött. A Euronews újságírói úgy vélekedtek, Johannis győzelme stabilitást kölcsönözhet majd Európa egyik legszegényebb nemzetének. A The New York Times arra emlékeztetett, hogy a romániai államelnök hatáskörébe tartozik a külpolitika, a védelmi terület, valamint a kulcsfontosságú ügyészek kinevezése. „Johannis azt mondta, hogy számára prioritás a korrupció felszámolása” – mutatott rá a The New York Times.
„Elsősorban Ponta vesztette el a választást”
Elsősorban Victor Ponta miniszterelnök vesztette el a vasárnapi elnökválasztást Klaus Johannis megválasztott elnökkel szemben azzal, hogy nem látta át, mekkora érzelmi hatása lesz annak, hogy a külföldön élő románok egy része nem szavazhatott – írta hétfőn a jobboldallal szimpatizáló román sajtó.
A Hotnews.ro hírportál szerint Ponta újból megalázta saját népét azzal, hogy brutálisan megfosztotta a szavazati jogtól. Ez volt az az utolsó „arroganciacsepp”, amitől betelt a pohár – írta a honlap, amely szerint a közösségi portálok fiatal nemzedéke döntötte el a választás kimenetelét, egy kisebb „szavazási forradalmat” szervezve.
A szintén a jobboldallal szimpatizáló România liberă szerint Ponta és a körülötte lévők alulbecsülték, milyen erős érzelmi hatást fog okozni Romániában, hogy több ezer román állampolgár nem tudott szavazni. Ha már az elnökválasztás első fordulója után megértette volna Ponta, hogy a tanult, nagyvárosi románok nem tudják lenyelni a külföldön élő barátaikat és rokonaikat ért megaláztatást, akkor részlegesen megoldotta volna a problémát: a kormány megnyitott volna néhány újabb szavazókörzetet, kitolta volna az urnazárás időpontját, és ezzel megmutathatta volna, érdekli a probléma – írták.
A szintén jobboldali Evenimentul Zileiben Dan Andronic, az újság igazgatója úgy vélte, hogy Johannis győzelme lényegében a leköszönő Traian Băsescu államelnök utolsó politikai győzelme. Szerinte ez az érdem azért a távozó elnöké, mert 2012-ben Pontáék elsöprő parlamenti választási diadala után nem adta fel a harcot a Szociáldemokrata Párttal (PSD), és utolsó pillanatig küzdött Ponta és az általa képviselt „korrupt” rendszerrel.
Kiss Judit
Székelyhon.ro

2014. november 17.

Szavazatok Hargita megyéből
A román sajtó külön kiemelte azt, hogy a részvétel Hargita megyében majdnem négy százalékkal magasabb volt vasárnap, mint a két héttel korábbi első fordulóban, amikor két magyar jelölt is szerepelt még a 14 elnökjelölt között.
Bár Székelyföldön viszonylag alacsony volt a részvétel, Klaus Johannis Hargita megyében aratta a legmagasabb arányú győzelmet: a voksok csaknem 80 százalékát szerezte meg.
Hargita megyei adatok
A Hargita megyei választási bizottság végeleges adatai alapján a megyében a választásra jogosult 270 ezer személyből 129 ezren (47,8 százalék) mentek el szavazni vasárnap, az államelnök-választás második fordulójában. Közülük 102 ezren (79,78%) Klaus Johannisra, a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltjére, Nagyszeben szász polgármesterére voksoltak. Szociáldemokrata ellenfele, Victor Ponta kormányfővel 25,8 ezer szavazatot (20,22%) kapott. Az érvénytelen szavazatok száma 1304.
Hargita megyében mindössze egy településen, Bélborban tudta legyőzni Johannist Victor Ponta, igaz, mindössze 13 vokssal. Pótlistán 8871-en szavaztak.
Csíkszeredában a 35 ezer szavazásra jogosult személyből 19295-en (55 százalék) voltak szavazni.
Udvarhelyszék százharminc szavazókörzetében 47 834-en adták le voksukat vasárnap, a romániai elnökválasztás második fordulójában – derült ki az Udvarhelyszéki RMDSZ által összesített adatokból. Eszerint a vasárnapi választáson térségünkből 4544-gyel többen vettek részt, mint az első fordulóban: a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje, Victor Viorel Ponta 9015, a Keresztény-Liberális Szövetségé (ACL), Klaus Werner Johannis pedig 38 377 érvényes szavazatot kapott, előbbi így az érvényes voksok 19,02, utóbbi ezek 80,98 százalékát szerezte meg. Vasárnap 442 érvénytelen szavazat született Udvarhelyszéken.
Közel 88 százalékos részvétel Siménfalván
A szavazókedv ezúttal mintegy öt százalékkal meghaladta a két héttel ezelőttit: míg akkor az udvarhelyszéki jogosultak 42,4 százaléka voksolt, vasárnap 47,33 százalékos volt a részvételi arány. Székelyudvarhelyen 48,73, Székelykeresztúron 45,06, Szentegyházán 42,67 százalékos részvételt jegyeztek. Az ötvenszázalékos arányt hat község – Fenyéd, Boldogfalva, Homoródszentmárton, Bögöz, Galambfalva és Siménfalva – érte el, a legnagyobb százalékot, 87,96-ot Siménfalván jegyezték. A legkisebb szavazókedv az első fordulóhoz hasonlóan Lövétén volt: ott a szavazati joggal rendelkezőknek csupán 29,48 százaléka járult az urnák elé.
Kozán István, Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro

lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 1171-1171




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998