Romániának nincsenek fenntartásai az ET 1201-es ajánlásával kapcsolatban, az egyedüli fenntartást a 11. cikkely okozza, ismertette Mircea Geoana külügyi szóvivő a külügyminisztériumi állásfoglalást. /Szabadság (Kolozsvár), máj . 5./
1995. május 10.
A Vocea Romaniei kormánylap máj. 10-i száma azzal vádolta Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy megsértette Romániát, mert nem hívta meg Iliescu elnököt a német, osztrák, lengyel, olasz, szlovén, cseh és szlovák elnök részvételével május végén Keszthelyen sorra kerülő találkozóra. Mircea Geoana külügyi szóvivő viszont máj. 10-i sajtóértekezletén viszont kifejtette, hogy ezzel nem sértették meg Romániát. A szóvivő elmondta, hogy máj. 11-én Melescanu az ET strasbourgi miniszteri értekezletén átadja a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikációs okmányait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., Magyar Hírlap, máj. 11., Magyar Nemzet, máj. 11./
1995. május 11.
Ápr. 29-én Gyulafehérváron a Pro Europa Liga, az egyesült államokbeli National Endrowmen for Democracy és a gyulafehérvári Albamont támogatásával szemináriumot rendezett A sztereotípiák -az interetnikai feszültségek forrása címmel. Az előadásokat kolozsvári és bukaresti szociológusok, pszichológusok, egyetemi tanárok tartották, vitavezető Smaranda Enache, majd Szokoly Elek volt. Horváth István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszékének tanársegéde a szociológus szemével közelített a témához, Topolyai Mihály pszichológus, aki az Egyesült Államokból tért haza, ugyancsak a kolozsvári egyetem részéről az amerikai helyzetből kiindulva jutott el a hazai feszültségek, a beidegződött sztereotípiák megoldásának lehetséges módozataihoz. Vra Campeanu, a bukaresti Helsinki Bizottság munkatársaként a romák sajátságos helyzetéről beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
1995. május 24.
Az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások rövid időn belül folytatódnak, jelentette ki Mircea Geoana külügyi szóvivő máj. 24-i sajtóértekezletén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
1995. június 19.
Segesváron 7500 körül van a magyarság lélekszáma, májusban ünnepelte fennállásának 35. évét a városban levő Mircea Eliade Líceum magyar tagozata. Az ünneplést a Gaudeamus Alapítvány szervezte. Megjelent az iskola Emlékkönyve is, melynek nyomtatását a dévai Corvin Magazin vállalta. A könyv alapját Szentannai Mózes nyugalmazott tanár éveken át gyűjtött anyaga képezte. Eddig 1022 diák végzett magyar nyelven középiskolát ebben a gimnáziumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
1995. június 19.
Zeno Opris, a Vatra Romaneasca országos elnöke és Dumitru Pop, a Funar vezette RNEP Maros megyei elnöke jún. 19-én nyilatkozatban tiltakozott Kincses Előd tervezett hazatérése ellen, felszólították a külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa persona non gratanak Kincses Elődöt, az államügyészséget pedig sürgették, ha hazatér, állítsák bíróság elé. Nyilatkozatukat közölte a bukaresti Curierul National. Kincses Előd ugyanis nyilatkozott: hazatér és ügyvédi irodát nyit Marosvásárhelyen. Mircea Geoana külügyi szóvivő viszont kijelentette: nem indítanak eljárást Kincses Előd ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21., MTI, jún. 19., Népszabadság, jún. 20./
1995. június 21.
Távol áll egymástól a román és a magyar fél álláspontja az alapszerződéssel kapcsolatban, állapította meg jún. 21-i sajtóértekezletén Mircea Geoana külügyi szóvivő. /Magyar Hírlap, jún. 22./
1995. június 28.
A jún. 28-i külügyi sajtótájékoztatón Vasile Sofineti írásos állásfoglalást olvasott fel, megerősítve Mircea Geoana külügyi szóvivő jún. 26-i nyilatkozatát: elítélik a magyar külügyminisztériumi propagandaanyagot, hogy az felújítja a magyar revizionista történetírás sértő tételeit. /Népszabadság, jún. 29./
1995. július 1.
Jún. 30-án megkezdődött Bukarestben a Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsának második csúcsértekezlete. A 11 országot magában foglaló övezet első csúcsértekezlete 1992 júniusában volt Isztanbulban. A tanácskozáson nyolc államfő és két miniszterelnök vett részt, de a legnagyobb súlyú államot, Oroszországot csak miniszterelnök-helyettes képviselte. Traian Chebeleu elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy Albánia, Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna együttműködése bebizonyította életképességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1-2./ A csúcsértekezleten elhatározták, hogy a külügyminiszterek értekezletén kidolgozzák e regionális együttműködési struktúra jogi kereteit. Mircea Snegur moldovai államfő szerint fel kell osztani az együttműködési kérdéseket, ezek között van az energetikai rendszerek összekapcsolása, út és vasúthálózat, távközlés integrálása az európai rendszerekbe, közös bankügyletek rendezése. Bulgária vállalta, hogy kidolgozza az európai struktúrák és a fekete-tengeri szervezet közötti együttműködés módszertanát. Egyetértettek a közös bank létrehozásának szükségességében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
1995. július 3.
Júl. 2-án véget ért Iasiban a román menekültek első világkongresszusa, melyre 1500 személyt hívtak meg, de ennél jóval többen jöttek el. Megjelent a hivatalos politikai élet számos képviselője, így Ioan Solcanu, a kormánypárt alelnöke is. A teremben hatalmas Nagy-Románia térkép borította a falat, magában foglalva a Moldovai Köztársaságot, Ukrajna és Bulgária egy részét is. A kongresszus fő céljaként az ország újraegyesítését szolgáló stratégiák és konkrét akciók kidolgozásában jelölték meg. A szónokok elsősorban "a volt Szovjetunió által elrabolt területek" fölötti román történelmi jogról, a világ minden táján élő románok szellemi és kulturális egységéről beszéltek. /Magyar Hírlap, júl. 3./ Romániának hangosan és félreérthetetlenül ki kell mondania, hogy igényt tart valamennyi, a múltban jogtalanul elvett területére, olvasható a világkongresszuson elfogadott határozatban. Teoctist ortodox érsek és más ortodox főpapok vállaltak védnökséget, a kongresszust az 1992-ben alapított újraegyesítési Nemzeti Tanács szervezte, melynek elnöke az egykori moldáviai miniszterelnök, Mircea Druc. /Új Magyarország, júl. 4./
1995. július 12.
A román külügyminisztérium szerint a magyar vízumkényszer bevezetése Romániával szemben ellenkezne az európai szellemmel, jelentette ki Mircea Geoana külügyi szóvivő júl. 12-i sajtóértekezletén. Bejelentette, hogy a júl. 12-én Londonba utazó Melescanu külügyminiszter júl. 18-án Párizsban tanácskozik a francia és német külügyminiszterrel, hogy hármasban tanácskozzanak Románia európai integrációs problémáinak megoldásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./ Az Evenimentul Zilei és más román lapok tudni vélik, hogy a tervezett lépéssel Magyarország konzulátusokat akar nyitni Erdélyben. /Magyar Nemzet, júl. 13./
1995. július 26.
Kovács Albert bukaresti egyetemi tanár 1961-63, majd 1990-91-ben volt az orosz tanszék vezetője volt. Sokat támadta a szélsőséges sajtó, lányát vette el Mircea Dinescu. Kovács Albert most írja A felfüggesztett forradalom című könyvét. Fontosnak tartja ezt megírni, mert közelről ismerte az 1989-es eseményeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 26./
1995. július 26.
A Magyarok Világszövetsége által júl. 27-re meghirdetett debreceni tiltakozó nagygyűlés nemcsak a külügyminisztérium, hanem a térség államai számára is "jogos aggodalom forrása", mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./ Szélsőséges, nacionalista megnyilatkozásként értelmezte Mircea Geoana külügyi szóvivő Torgyán József kisgazdapárti elnöknek a diplomáciai kapcsolatok megszakítását fölvető állásfoglalását. /Népszabadság, júl. 27./
1995. augusztus 23.
Aug. 23-án kezdődik Bukarestben a román-német kormánybizottság tanácskozása a német kisebbség helyzetéről, közölte Mircea Geoana külügyi szóvivő. Bejelentette, hogy a héten Görögországban találkozik a görög, a román és a bolgár külügyminiszter. A találkozón a térségbeli közös gazdasági kapcsolatokról lesz szó. /Új Magyarország. aug. 24./
1995. augusztus 23.
Aug. 23-án kezdődik Bukarestben a román-német kormánybizottság tanácskozása a német kisebbség helyzetéről, közölte Mircea Geoana külügyi szóvivő. Bejelentette, hogy a héten Görögországban találkozik a görög, a román és a bolgár külügyminiszter. A találkozón a térségbeli közös gazdasági kapcsolatokról lesz szó. /Új Magyarország. aug. 24./
1995. szeptember 12.
Moldova hajlandó autonóm köztársasági státuszt biztosítani a Dnyeszter menti Köztársaságnak, nyilatkozta szept. 12-én Mircea Snegur moldovai elnök. Szept. 11-én Moldovába érkezett Leonyid Kucsma ukrán államfő megbízottja, Volodimir Furlako, hogy közvetítsen a Chisinau és Tiraszpol közötti viszályban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
1995. szeptember 13.
Iliescu elnök megbékélési javaslata éppen arra irányul, hogy lehetővé tegye a kijutást az alapszerződésről kezdett tárgyalásokon kialakult zsákutcából, jelentette ki Mircea Geoana szóvivő szept. 13-i sajtóértekezletén, Kovács László külügyminiszter szept.12-i nyilatkozatára reagálva. Kovács László úgy nyilatkozott, hogy Budapest kész nyilatkozatot aláírni román partnerével, de ez nem pótolja az alapszerződést, mivel az alapszerződés a vitás kérdéseket jogi normában rendezi. /Magyar Nemzet, szept. 14./
1995. szeptember 15.
Mircea Geoana külügyi szóvivő szept. 13-i sajtóértekezletén -az orosz vezetőknek a NATO kiszélesítését ellenző legutóbbi nyilatkozataira reagálva - megismételte Bukarest álláspontját, amely szerint ez a kérdés kizárólag a NATO-ra és a csatlakozni kívánó országra tartozik. Egyúttal hangoztatta, senki ellen nem irányul Romániának az a szándéka, hogy csatlakozzék a NATO-hoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
1995. október 10.
Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi 4. hadsereg parancsnoka okt. 10-én Kolozsváron tartott sajtóértekezletén tiltakozott tartalékállományba helyezése ellen. Bejelentette: mindaddig nem hagyja el parancsnoki posztját, amíg a miniszter el nem jön személyesen Kolozsvárra, és nem közli vele tartalékba helyezését. Cheler kifejtette, hogy ellenségei akarják félreállítani, élet-halál harcot fogadott mindazok ellen, akik nyugállományba helyezésében ludasok. Ezek között nevezte meg Dumitru Cioflina vezérkari főnököt, Tinca védelmi minisztert és Mircea Pascu államtitkárt /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ azonban ha kiderül, hogy Iliescu keze is benne van a döntésben, neki sem kegyelmez. A keményvonalas Cheler bírálta a román fegyveres erők reformját, a NATO békepartnerségben való részvételt, támogatja a Román Nemzeti Egységpártot és Funart. Cheler a bukaresti Adevarul szerint a román-magyar kapcsolatokról kijelentette: "Ha szükséges lesz, harmadszor is rátesszük bocskorunkat a nyugati határra." Politikai megfigyelők Cheler "lázadását" összefüggésbe hozzák a Romania Mareban nyáron megjelent "300 román tiszt" levelével, szerintük emögött Cheler és köre húzódik meg. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 11./
1995. október 11.
Okt. 11-én Bonnban Helmut Kohl kancellár és Mircea Snegur moldovai elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. Kohl megígérte vendégének, hogy Borisz Jelcin elnöknél szorgalmazni fogja az orosz csapatok kivonását a Moldovai Köztársaság területéről. Négynapos németországi látogatása során Snegur tárgyal a német kormány több tagjával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
1995. október 15.
Okt. 15-én Aradon találkozott Tóth Tibor, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára és Ioan Mircea Pascu román védelmi minisztériumi államtitkár, a megbeszélés témája a NATO kiterjesztésének problematikája volt. Közös érdeknek nevezték, hogy a két ország a NATO tagjává váljék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1995. november 1.
Mircea Geoana külügyi szóvivő nov. 1-jei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Marcel Dinu és Somogyi Ferenc külügyi államtitkárok nov. 2-án Budapesten találkoznak. Ez lesz az első államtitkári szintű találkozó a megbékélési javaslat óta, hangsúlyozta. A Luxemburgból okt. 31-én hazaérkezett Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta, hogy az EK-külügyminiszterek összejövetelén találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Az államtitkári találkozóról megjegyezte: nem érdemi tárgyalásokról van szó, csupán előzetes tájékozódó megbeszélést folytatnak a megbékélési dokumentumok tartalmáról, e dokumentumok és az alapszerződés viszonyáról. /Népszabadság, nov. 2./
1995. november 1.
Ion Iliescu államfő nov. 1-jén szóvivője útján szélsőséges és románellenes fellépéssel vádolta meg Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Traian Chebeleu szóvivő szerint: "Tőkés Lászlónak nincs hitele ahhoz, hogy a magyar-román megbékélésre javaslatot tegyen." "Az utóbbi néhány évben /Tőkés/ románellenes magatartást tanúsított, hazugságokat terjesztett külföldön a magyar nemzetiség állítólag kétségbeejtő helyzetéről, valamint az úgynevezett asszimilációról és az etnikai tisztogatás gyakorlatáról." Hasonló hangnemben minősítette a püspök kezdeményezését Mircea Geoana külügyi szóvivő, aki szerint Tőkés László javaslatában megtalálhatók a püspök és "más szélsőséges vezetők" tézisei "az etnikai alapú autonómiáról", márpedig ezt "európai szinten egyértelműen visszautasítják". Mircea Geoana szerint Tőkés László legutóbbi nyugat-európai nyilatkozatai agresszívek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Nemzet, nov. 2./
1995. november 6.
Nov. 6-án Bukarestben ezerötszáz színész és színházi alkalmazott tüntetett, a Nemzeti Színháztól a kormány székhelye elé vonultak, dacolva a hóviharral. Védőpajzzsal felszerelt rendőrök sorfala között vonultak, fizetésük 75 százalékos emelését kérték. Dan Mircea Popescu munkaügyi és Andrei Margineanu művelődési miniszter fogadta küldöttségüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8., Magyar Nemzet, nov. 8./
1995. november 8.
Pozitívan alakulnak a magyar-román kapcsolatok, állapította meg Mircea Geoana külügyi szóvivő, nov. 8-i sajtóértekezletén. Teodor Melescanu külügyminiszter a kormányülésen szintén aláhúzta a pozitív irányzatot. /Népszabadság, nov. 9./
1995. december 11.
A Temes Megyei Tanács októberi ülésén egyesek javasolták Antonescu szobrának felállítását, Marossy Zoltán RMDSZ-tanácsos hangsúlyozta, hogy Antonescu háborús bűnös, akit még nem rehabilitáltak. A nov. 30-i ülésen újból szorgalmazták a szoborállítást, különösen Lorin Fortuna, aki még egy "tudományos" ülésszakot is összehívott ennek érdekében. Bodó Barna RMDSZ-tanácsos korabeli dokumentumokból, könyvekből idézve indokolta, hogy Antonescu marsall részt vett a holocaustban, nem lehet ma jelképként használni. Mircea Goian professzor megmagyarázta, hogy legmagasabb szinten nem merik a marsallt rehabilitálni, ezzel szemben alacsonyabb szinteken Antonescu-szobrok felállításával próbálnak olyan mozgalmat létrehozni, amely majd követeli a rehabilitálást. Végül Viorel Coifan tanácselnök javasolta, hogy ne egy Antonescu-szoborról, hanem a román történelem négy marsalljának /Averescu, I. Ferdinánd, Prezan és Antonescu/ szobor-együttesének felállításáról szavazzanak. Ezt a javaslatot megszavazták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1995. december 15.
A tömeges privatizáció /a kuponok beváltása/ határideje dec. 12-e, azonban a lakosságnak csak 10 százaléka élt a lehetőséggel. Birtalan Ákos képviselő az RMDSZ-frakció nevében javaslatot nyújtott be a törvény módosítására. Mircea Costea államminiszter előzőleg kijelentette, hogy nem hosszabbítják meg az előjegyzési időszakot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A szenátus megszavazta, hogy meghosszabbítják a privatizációs kuponok és tulajdonjegyek beváltásának határidejét: a kijelölt vállalatoknál a részvényjegyzés 1996. márc. 31-ig, a magánalapoknál pedig 1996. ápr. 30-ig lehetséges. A képviselőházi vita még hátra van. Erre azért volt szükség, mert a lakosság bizalmatlan, nagy tömegek nem váltották be a kuponokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1996. január 6.
Bár Horn Gyula kormányának hatalomra jutása óta javultak a román-magyar kapcsolatok, és Ion Iliescu román elnök "történelmi megbékélésre" tett javaslatot, a romániai magyar kisebbség jogairól folyó vita mindmáig megterheli a két ország viszonyát ? állapította meg a Süddeutsche Zeitung című német lap. Az újság idézte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki szerint a két ország közötti megbeszélések leálltak, a "történelmi megbékélés csak üres szóbeszéd". Mircea Geoana, a külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott a német lapnak, hogy az alapszerződés 98 százaléka kész van, de a területi autonómia Bukarest számára elfogadhatatlan. Szavai szerint a történelmi megbékélésre tett javaslat értékes politikai gesztus. - A továbbiakban a lap beszámolt arról, hogy Bukarest eddig csupán Bulgáriával kötött alapszerződést, mert vitája van Ukrajnával és Moldovával is. /A bizalmatlanság mélyen gyökerezik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
1996. január 10.
Iliescu elnök jan. 10-én találkozott Bukarestben Mircea Snegurral, a Moldovai Köztársaság elnökével, aki jan. 3-tól Romániában üdült. A román államelnökség tájékoztatása szerint hangsúlyozták, hogy fejleszteni kívánják a két ország kapcsolatait, egyetértettek abban, hogy minél hamarabb üljön össze a minisztériumközi vegyes bizottság, hogy közös akciótervet dolgozzanak ki 1996-ra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
1996. január 12.
Ion Iliescu államfő Bukarestben találkozott Mircea Snegurral, a Moldovai Köztársaság elnökével, aki január 3-tól Romániában üdült. Tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és problémáiról, és hangsúlyozták: fejleszteni akarják a két ország kapcsolatait, "függetlenül attól, hogyan alakulnak országaikban a politikai élet eseményei". A két elnök javasolta a minisztériumközi vegyes bizottságok mihamarabbi ülésezését abból a célból, hogy közös akciótervet dolgozzanak ki 1996-ra. /Közös akciótervet 1996-ra. Iliescu-Snegur találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
