|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 204 találat | lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-204 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Zatykó Gyula 2016. április 13.Keveslik a váradi önkormányzat támogatását a magyar civilekA tavalyinál jóval kevesebb pénz jutott idén a nagyváradi önkormányzat költségvetéséből a magyar kulturális és civil szervezetek rendezvényeire. A januári magyar kultúra napjára 4500 lejt, a héten kezdődő Festum Varadinumra 25 ezer, míg a június végén esedékes Szent László Napok fesztiválra csak 5000 lejt szavaztak meg a helyi tanács legutóbbi ülésén elfogadott közérdekű programok eseménynaptárában. A támogatás csökkenésére Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy szerinte az 1,2 millió lejes büdzsé elosztása összhangban kellene legyen a lakosság 25 százalékát kitevő nagyváradi magyarság arányával. Huszár István RMDSZ-es alpolgármester keddi sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a rendezvénynaptárban többnyire szándéknyilatkozat alapján keretöszzegeket határoztak meg, a kulturális programokra szánt 300 ezer lejes össztámogatásra május 7-éig pályázhatnak a nagyváradi kulturális és civil szervezetek. A városháza honlapján elérhető az a link, ahol az erre vonatkozó információk megtalálhatóak, de az RMDSZ-es elöljáró szerint kiegészítő programokkal külön is lehet majd jelentkezni a támogatásra. A keddi sajtótájékoztatón arról is beszámoltak, hogy célegyenesbe érkezetett a 25. Festum Varadinum szervezése, a bihari megyeszékhelyen vasárnaptól egy héten keresztül a hagyományok mentén, de újdonságokkal is tarkított programsorozattal várják a magyar közösséget. „Ez a rendezvény mindig is arra volt hivatatott, hogy a történelmi egyházainkkal, a civil szervezeteinkkel és az iskoláinkkal közösen összetartsa a magyarságot. Olyan színvonalas műsorral szolgáljon, amely egyesít, és minden korosztály számára táplálja a magyarságérzetet” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Koncsen Zita, a főszervező Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke. A programkavalkád ennek jegyében sokszínűnek ígérkezik, számos kiállítás, könyvbemutató, ünnepi istentisztelet, sportesemény, hagyományőrző vásár, könnyű- és komolyzenei koncert, színházi előadás várja az érdeklődőket. A jubileumi rendezvénysorozat részét képező Magyar Filmnapok már csütörtökön elkezdődik a Lotus bevásárlóközpontban lévő Cinema Palace-ban. Huszár István alpolgármester szerint idén az anyaországból is sokan bekapcsolódnak a rendezvénysorozatba, például vasárnap Opera határok nélkül címmel a Nagyváradi Egyetem művészeti Karának és a Debreceni Egyetem zenei karának közös produkciója lesz hallható a filharmóniában. A részletes program elérhető a Festum Varadinum Facebook-oldalán, a szervezők pedig jelezték, a színházi előadásokon kívül minden program – például a Rúzsa Magdi-koncert is – ingyenes lesz. Vásárhelyi-Nyemec Réka Krónika (Kolozsvár) 2016. április 15.Visszavárja a vár a váradiakat„Visszavár a vár” szlogennel rendezik meg idén az immár kilencnaposra kibővített Szent László Napokat a nagyváradi várban, június 18–26. között.. A várudvar felújítási munkálatainak előrehaladtával a korábbinál nagyobb területet tölthet meg élettel a szervező Szent László Egyesület a három évvel ezelőtt sikeresen megalapozott fesztivál keretében. „Tavaly várat foglaltunk, idén megpróbáljuk belakni” – fogalmazott az eseményt beharangozó csütörtöki sajtótájékoztatón Zatykó Gyula. A főszervező hangsúlyozta, hogy a már megszokott értékek mentén haladva továbbra is a hagyományőrzés, a környezettudatosság, az önkéntesség, a kultúra és a közösségépítés szellemében állítják össze a programot. Ennek megfelelően idén is lesz többek között kézművesvásár, honfoglaláskori jurta, solymászbemutató, örömfőzés, várlátogatás és a nagysikerű gyermekprogramok sem hiányoznak majd – sorolta Nagy József Barna, aki többek között az immár hagyományossá vált Nagyvárad– Biharkeresztes-kerékpártúráért is felel június 19-én, vasárnap. Az idei önkéntes akció alkalmával június 18-án a Rulikowsky-temető városhoz kötődő nagyjainak a sírjait teszik majd rendbe, amelyeket a fesztivál keretében szervezendő sétán meg is lehet látogatni. Mihálka Melinda hangsúlyozta, a városalapító lovagkirály emléke előtt is adózó Szent László Napok struktúrája nem változott: míg hétköznapra egy-egy kulturális eseménnyel készülnek, hétvégén már egész napos rendezvénysorozattal várják az érdeklődőket. A programok egyre bővülő listáját a folyamatosan frissülő honlapjukon és Facebook-oldalukon is figyelemmel lehet követni. Fesztiválról lévén szó, koncertekből sem lesz hiány, június 24-én, péntek este a Milagro Santana Tribute Band és az Ismerős arcok, szombaton az Intim Torna Illegál és a Republic, vasárnap pedig a Pribojszki Mátyás Band és Koncz Zsuzsa lép majd színpadra. A szervezők amúgy immár a várbeli irodájukban – illetve az emeleti konferenciateremben – fogadták csütörtökön a sajtó képviselőit. A nem hivatalos avatót követően az egyesület elnöke, Korpos Dalma üdvözölte, hogy a polgármesteri hivatal helyet biztosított a civil szervezetek számára, szerinte ugyanis ezáltal tovább tudnak erősödni. Szobrot állítanak Rhédey Lajos grófnak Május közepére készül el Deák Árpád szobrászművész gipszformája alapján gróf Rhédey Lajos mellszobra az aradi öntőműhelyben, hogy utána felavathassák azt a nagyváradi Rhédey-kertben (ma Bălcescu park). Az ötlet, hogy emléket állítsanak a város egykori mecénásának, még az első Szent László Napok alkalmával merült fel a szervezőkben, és miután a városi önkormányzat sem zárkózott el a kezdeményezéstől, a Magyar Polgári Egyesülettel közösen elkezdték az engedélyeztetési folyamatot. A szoborállítást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. Vásárhelyi-Nyemec Réka Krónika (Kolozsvár) 2016. április 26.Anyagi válság után politikai botrányba keveredett a PKEMaszolhoz eljutott egy e-mail, amellyel a Partiumi Keresztény Egyetem egyik karának tanulmányi osztálya aláírásgyűjtőket toborzott az EMNP nagyváradi polgármesterjelöltjének. A rektor elhatárolódott az akciótól, az RMDSZ pedig azzal vádolja a Néppárt elnökét, hogy az Alapító Tanács tagjaként pártja céljaira használja az egyetemet. Szilágyi Zsolt elképzelhetőnek tartja, hogy a történtek hátterében az RMDSZ áll. A tanügyi törvény előírásait megszegve, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nagyváradi polgármesterjöltje, Zatykó Gyula számára toborzott a múlt héten aláírásgyűjtőket a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE). Az intézmény egyik kara a fakultás összes diákját e-mailben értesítette arról, hogy az EMNP-nek „szüksége lenne emberekre”. Ismert, hogy az egyetem Alapítók Tanácsának tagja Tőkés László, az EMNP védnöke és Szilágyi Zsolt, a párt elnöke is. A Maszol a PKE egyik, neve elhallgatását kérő hallgatójától jutott az e-mail birtokába. Ezt a közgazdaságtudományi kar tanulmányi osztályának – az egyetem honlapján is feltüntetett – címéről küldték szét a fakultáson lévő szakok levelezési csoportjainak. A toborzó levelet Székely Betty, az EMNP ifjúsági szervezete, a Minta nagyváradi elnöke fogalmazta meg. Lényege, hogy az EMNP olyan egyetemi hallgatókat keres, akik aláírásokat gyűjtenek a párt jelöltjének a város különböző pontjain minden nap 10-től 16 óráig. A felkérés megfogalmazója megadta az elérhetőségeit is az esetleges érdeklődőknek. Nem volt egyetlen jelentkező sem Székely Betty a Maszolnak megerősítette, hogy valóban aláírásgyűjtőket toborzott az EMNP polgármesterjelöltje, Zatykó Gyula számára a PKE hallgatói között. Hangsúlyozta azonban, hogy a felhívást nem ő küldte szét a közgazdaságtudományi kar tanulmányi osztályának e-mail címéről. „Nekem nincs is hozzáférésem ehhez a címhez” – jelentette ki. Elmondta, hogy mivel korábban a PKE hallgatója volt, az az ötlete támadt, hogy a diákoktól kér a párt számára segítséget. Tudomása szerint eljárásáról maga Zatykó Gyula polgármesterjelölt sem értesült. „A diákok egyik levelezési csoportjának tagja maradtam, és csak ennek a csoportnak küldtem el a felhívásomat. Azt nem tudom, hogy ki küldte szét a tanulmányi osztályról az összes hallgatónak a levelemet” – magyarázta. Egyébként Székely Betty felhívása különösebben nem érdekelte a PKE közgazdász hallgatóit. A Minta nagyváradi elnöke kérdésünkre elmondta, hogy egyetlen diák sem jelentkezett nála segédkezni az EMNP-nek az aláírásgyűjtésben. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy – Székely Betty tájékoztatása szerint – önkénteseket keresett. A közgazdaságtudományi kar dékánja, Molnár Erzsébet Ilona határozottan állítja: nem tudott arról, hogy a fakultás tanulmányi osztályának e-mail címéről zajlott az aláírásgyűjtők toborzása. A PKE megbízott gazdasági igazgatója a Maszolnak elmondta, a jómaga soha nem erről az e-mail címről kommunikál a hallgatókkal, ezt a kar titkársága használja a diákokkal való kapcsolattársra. A dékán közölte, utánanéz, hogy kiknek van hozzáférhetősége az elektronikus postafiókhoz, és a későbbiekben tájékoztat a fejleményekről. Pálfi József rektor: nekünk most nem hiányzik ilyesmi A PKE rektora – szavai szerint – portálunktól értesült arról, hogy az intézményt bevonták az ENMNP aláírásgyűjtő akciójába. „Nem hiszem, hogy nekünk most hiányzik ilyesmi” – jelentette ki a Maszolnak Pálfi József arra utalva, hogy anyagi válsága miatt most a magyar állam által finanszírozott egyetem átszervezés alatt áll, karokat, szakokat szüntet meg. A rektor hangsúlyozta, elhatárolódik a közgazdaságtudományi karon történtekről. Közölte, maga is kíváncsi, kik a felelősök ezért a fakultáson. „Én ilyesmire nem adtam sem szóban, sem írásban az égvilágon senkinek nemhogy utasítást, de engedélyt sem. A pártpolitizálás teljes mértékben ki van zárva a Partiumi Keresztény Egyetemen. Kizárólag a nemzetpolitikát vállalom fel” – jelentette ki Pálfi József. Kovács Péter: morálisan elítélendő és törvénytelen Az RMDSZ ügyvezető elnöke, morális és törvénykezési szempontból is elfogadhatatlannak tartja a PKE-n történteket. „Nem lehet az, hogy egy politikai párt a saját érdekeire használjon fel egy magyarországi közpénzből finanszírozott felsőoktatási intézményt” – jelentette ki Kovács Péter. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a törvény szerint oktatási intézményekben tiltott a pártpolitizálás. „Abban az áldatlan anyagi helyzetben, amelyben most található a PKE, az egyetem vezetőinek sokkal inkább arról kellene beszélniük, hogy mi a felelőssége az Alapító Tanács két tagjának, Tőkés Lászlónak és Szilágyi Zsoltnak az intézmény 35 milliárd régi lejnyi hiányának felhalmozásában” – fogalmazott a politikus. Szilágyi Zsolt: felismerem Szabó Ödön módszereit Az EMNP elnöke és a PKE alapítók tanácsának tagja képtelenségnek tartja, hogy az egyetem segédkezzen a Néppárt jelöltjének az aláírásgyűjtésben. Szilágyi Zsolt a Maszolnak elmondta, pártja mindig vigyázott arra, hogy a nagyváradi intézmény semlegességét tiszteletben tartsa. „Az pedig, hogy fiatalok önkéntesként segítenek nekünk az aláírásgyűjtésben, önmagában dicsérendő, mert aktívak és érdekli őket a közélet” – jegyezte meg. Szilágyi ugyanakkor gyanúsnak tartja, hogy a támogató aláírások benyújtása után (Zatykó Gyula hétfőn iktatta jelölését – szerk. meg.) foglalkoztatják a sajtót a PKE-n történtek. Kovács Péternek arra a vádjára reagálva, hogy az Alapítók Tanácsa tagjaként az EMNP elnöke pártcélokra használja az intézményt, Szilágyi kijelentette: az sem tartja kizártnak, hogy az RMDSZ áll a közgazdaságtudományi karon történtek hátterében. „Ebben a helyzetben, amiben található most a párt és az egyetem, akkor aberrációnak tartom a történteket, hogy akár az RMDSZ is szervezhette ezt az egészet. Felismerem Szabó Ödön (az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke – szerk. megj.) módszereit” – jelentette ki az EMNP elnöke. maszol.ro 2016. április 27.Nincs összmagyar lista Bihar és Maros megyébenAz elmúlt időszakban többször felmerült összmagyar megyei tanácsosjelölt-lista helyett csak a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje „fért fel” az RMDSZ listájára Bihar megyében. A szövetség jelöltlistáját vezető Pásztor Sándor korábban a „billegőnek” számító nyolcadik helyet az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) ajánlotta fel, a végleges verzióban azonban ezt végül a polgári párti Helmeczi József foglalta el. Az MPP-nek jutott hely az RMDSZ Maros megyei szervezetének negyvennégy fős megyei tanácsosjelölt-listáján is. Az elmúlt időszakban többször felmerült összmagyar megyei tanácsosjelölt-lista helyett csak a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje „fért fel” az RMDSZ listájára Bihar megyében. A szövetség jelöltlistáját vezető Pásztor Sándor korábban a nyolcadik, „billegőnek” számító helyet az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) ajánlotta fel, a végleges verzióban azonban ezt végül a polgári párti Helmeczi József foglalta el. Az RMDSZ egyébként kedden megyei szintű együttműködési szerződést kötött az MPP-vel az elkövetkező kormányzati ciklus idejére. Pásztor szerint az általuk felajánlott tanácsosi hely ily módon „hozható” lesz a választásokkor, a néppárt Bihar megyei vezetője, Csomortányi István azonban nem osztja véleményét. Mint megtudtuk, velük végül nem is tárgyalt az RMDSZ. „Teljesen komolytalan felajánlás volt” – fogalmazott Csomortányi, aki továbbra is azon a véleményen van, hogy a szövetség népszerűségét a korrupciós ügyek csökkentették, ami szavazatvesztéshez vezet majd. Szerinte amúgy is csak akkor lehetne maximalizálni a magyar képviseletet, ha az EMNP is bejut a megyei és a helyi tanácsba. Meglátása szerint erre van esély, ezért legkevesebb kettő, de az sem kizárt, hogy a következő ciklusban három képviselővel lesznek majd jelen a megyei tanácsban. A néppárt hétfőn iktatott Bihar megyei listájának élén egyébként Csomortányi áll, mögötte Nagy József Barna és Szilágyi Ferenc szerepel. Nagyvárad RMDSZ-es polgármesterjelöltjének, Huszár Istvánnak magyar kihívója Zatykó Gyula, a városi tanácsosi listán mögötte Moldován Lajos és Nagy Zoltán kapott helyet. Megyei tanácselnök lenne a szovátai polgármester Az MPP-nek jutott hely az RMDSZ Maros megyei szervezetének negyvennégy fős megyei tanácsosjelölt-listáján is, melyet mintegy 27 ezer támogató aláírás „kíséretében” iktattak kedden a választási irodában. A lista élén Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke áll, második Péter Ferenc jelenlegi szovátai polgármester – a szövetség megyei tanácselnökjelöltje –, a harmadik pedig a szövetség legrégebbi megyei tanácsosa, Pokorny László. A lista tizenötödik helyét a Magyar Polgári Pártot (MPP) képviselő Biró József Attila foglalja el. A jelöltlajstrom második részében számos olyan személy is helyet kapott, aki egyébként a helyi választásokon érdekelt polgármester- vagy tanácsosjelöltként. A szövetség arra törekedett, hogy a megye egyetlen térsége se maradjon képviselet nélkül, ugyanakkor az ifjúsági, valamint a női szervezet is jusson egy-egy befutó helyhez. Péter Ferenc kedden közölte, a párt célja, hogy ezúttal is legalább 13 tanácsosi mandátumot szerezzenek, az MPP támogatásával azonban akár 15-re is bővíthetik a képviselők számát. „Azt a sikeres projektet ajánlanám a megyének, amit kisebb léptékben megvalósítottunk Szovátán – fogalmazott Péter Ferenc, aki 2000 óta vezeti a város önkormányzatát. – Úgy érzem, Maros megyének szüksége van a váltásra, hiszen elveszítette azt a harmadik helyet, amit a Központi Fejlesztési Régióban foglalt el. A térség gazdaságán és infrastruktúráján kell javítanunk, a repülőteret kell továbbfejlesztenünk.” Péter Ferencet egyébként az RMDSZ-es Fülöp László 36 éves mérnök készül váltani Szováta polgármesteri székében. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete is kedden délután iktatta az elmúlt időszakban többször is módosított tanácsosjelölt-listáját. Ennek élén Peti András jelenlegi alpolgármester áll, őt Novák Zoltán és Magyari Előd követi. Hivatalosított magyar verseny Kolozsváron Kedden délelőtt iktatta a választási irodánál polgármesterjelöltjének, valamint városi tanácsosjelöltjeinek okmányait a kolozsvári RMDSZ is. Horváth Anna jelölését és a városi tanácsosjelölteket több mint 3500 személy támogatta aláírásával. „Megkerülhetetlen, erős, képviseletre törekszünk, a közösség iránti elkötelezettségét már többször bizonyított csapattal szeretnénk megerősíteni a kolozsvári magyarok hitét abban, hogy az önkormányzatnak őket is ugyanúgy kell szolgálnia, mint a román embereket” – nyilatkozta a választási iroda előtt Horváth Anna polgármesterjelölt. A városi tanácsosi listát, mint ismeretes, Horváth Anna vezeti, a második helyet a történelmi magyar egyházak javaslatára az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) képviselő Gergely Balázs tölti be. A lista harmadik helyén Csoma Botond jogász, városi tanácsos, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke, a negyedik helyen Rácz Levente-Zsolt vállalkozó, az ifjúsági szervezetek jelöltje, ötödik helyen pedig Oláh Emese jogász, városi tanácsos szerepel. Saját listával és polgármesterjelölttel jelentkezett be a kolozsvári megmérettetésre az EMNP kincses városi szervezete is. Fancsali Ernő polgármesterjelölt, a tanácsosi jelöltlista vezetője és a második pozíciót elfoglaló Bicskei Hedwig közösen iktatták az induláshoz szükséges, több mint 3000 aláírást tartalmazó íveket. Szucher Ervin, Vásárhelyi-Nyemec Réka Krónika (Kolozsvár) 2016. április 29.Fő cél: a magyarok elvándorlásának megállításaAz egyetlen olyan nem parlamenti erő az Erdélyi Magyar Néppárt, amely polgármesterjelöltet is indít a megyeszékhelyen is, és teljes listát is tudott állítani települési és megyei szinten is – tudatták tegnap. A jelöltjeikkel kapcsolatos fő részleteket ismertette két vezető jelöltjük. Adatokkal és nevekkel állt a nyilvánosság elé tegnap az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), arról, kiket és hol indítanak a június 5-i önkormányzati választáson Bihar megyében.Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke és Csomortányi István a párt Bihar megyei szervezetének elnöke ismertette a részleteket. Az EMNP nagyváradi polgármesterjelöltje Zatykó Gyula, aki elmondta: fő célja a magyarok elvándorlásának megállítása, oly módon, hogy megérje itt maradni, és erre megoldásaik is vannak. „Ha sikerül a tisztségekbe kerülnünk, elkezdjük a változtatást” – mondta. A váradi városi tanácsosi jelöltlistájuk első 10 helyére különféle témakörök szakértőit tették, akik tapasztaltak, de még nem idősek. A jelölteket jövő héten kezdik el külön tájékoztatókon bemutatni. A megyében Csomortányi István, a párt Bihar megyei szervezetének elnöke egyben a megyei tanácsosi jelöltlistájuk vezetője is. Ő elmondta: a megyében 26 településen indít saját jelölteket az EMNP. Polgármesterjelöltjük és helyi tanácsosi listájuk is lesz Várad mellett Érmihályfalván, Székelyhídon, Nagyszalontán. Margittán csak helyi tanácsosi listát állítottak, ugyanis az ottani független magyar jelöltet támogatják a polgármesterségért folyó versenyben. További 15 polgármesterjelöltjük és összesen 330 helyi tanácsosi jelöltjük lesz a megye településein. Megegyezés – másképp „Négy helyen az RMDSZ annyira megfélemlítette a jelöltjeinket, hogy bár készen álltak a megmérettetésre, végül nem mernek indulni – itt Alsólugasról, Vedresábrányról, Telegdről és Keményfokról van szó” – fogalmazott Csomortányi István, hozzátéve: „De ott is támogatnak minket, csak a konfrontációt nem merték vállalni. Összességében pedig a támogató aláírások nagyon könnyen összegyűltek mindenütt, mert a lakosságnak elege van a korrupcióból, és végre valós érdekvédelmet szeretne”. Mint ismeretes, az RMDSZ a saját megyei listáján felajánlotta a nem biztosan bejutó 8. helyet „egy másik magyar szervezetnek”, és ezt végül az MPP jelöltjével töltötte be. Az EMNP-s Csomortányi erről azt mondta, őket meg sem keresték. Hozzátette: „Ez is mutatja, hogy csak sima kampánymanőver volt a felajánlás, és csak a sajtóban tették meg, valójában nem. Aztán előszedték a naftalinból a hozzájuk közel álló MPP-t, és látszatból az ő egyik emberét is betették a listájukra. Komolytalan volt ez az egész, és csak látszat az összefogás”. Ezzel szemben olyan példákat mondott, ahol helyi szinten az EMNP és az RMDSZ együtt fog működni. „Párbeszédet kezdtünk viszont mi mindenkivel, akivel lehetett. Az RMDSZ megyei vezetőivel lehetetlen. És például Váradon is kétszer is megkerestük írásban Huszár Istvánt, de nem is reagált. Viszont vannak helyi, települési vezetők, akikkel lehet tárgyalni. Így az ő polgármesterjelöltjüket támogatjuk majd Diószegen, Szentjobbon, Tamásiban és Várasfenesen. Saját helyi tanácsosi jelöltlistát viszont Diószeg kivételével e helyeken is állítunk. Íme tehát, ez a valódi összefogás útja, mi azon vagyunk” – mondta. A megyei tanácsosi jelöltlistájukról elmondta: az első helyekre ott is szakembereket tett az EMNP, mérnök, építész, informatikus, egyetemi tanár is van ott, az átlagéletkor pedig 35 év. A választóknak mindenütt azt üzenik: sokkal jobb eredményre számítanak, mint az előző választásokon, mert az elmúlt négy évben megismerhették az EMNP-t a polgárok. Négy céljuk van e voksoláson: minél több polgármestert tisztségbe juttatni, legalább 2-3 képviselőt a Megyei Tanácsba juttatni, Váradon legalább 2 helyi tanácsosi tisztséget elnyerni, és tovább növelni a többi településen a helyi tanácsosaik számát. Jelöltek Az EMNP megyei tanácsi jelöltlistájának első tíz helye, sorrendben: Csomortányi István Csaba, Nagy József Barna, dr. Szilágyi Ferenc, Kálmán Balázs, Varga Csaba, Pólik János Levente, Zatykó Gyula, Baricz-Nánási Ferenc, Balogh János, Rhédey Emília. A nagyváradi lista: Zatykó Gyula, Moldován Lajos Gellért, Nagy Zoltán, Török Sándor, Balogh Árpád György, Holló-Csejtei László Barna, Varga Csaba, Tőtős Ilona, Bősze László Antal, Szabó Judit. Szeghalmi Örs erdon.ro 2016. május 5.„Meg kell oldani a valós problémákat”Az Erdélyi Magyar Néppárt váradi szervezetének önkormányzati képviselőjelöltjei mutatkoztak be május 4-én, szerdán. Elképzeléseikről és céljaikról beszéltek. Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt váradi szervezetének polgármesterjelöltje, illetve a tanácsosi lista nyolc tagja mutatkozott be. Mindannyian elképzeléseiket, céljaikat ismertették. Zatykó Gyula elmondta, hogy tapasztalt, jól képzett szakemberekből álló 34 tagú tanácsosjelölti listát nyújtottak be. Az elkövetkezendő négy évben problémák egész sorát szeretnék megoldani. Ezek közül kiemelte a távfűtést, a munkahelyek és az elvándorlás problémáját, a magyar identitás megőrzését veszélyeztető tényezőket, a város határában található vörösiszaptározók problémáját. „Az lenne a jó, ha nem lenne ilyen hosszú a problémák listája. Ha egy erős frakciót tudunk létrehozni a városi tanácsban, akkor ezeknek a problémáknak a megoldásán fogunk fáradozni. A mi csapatunk nem azért tolakodott a tanácsosi listára, hogy a megélhetését gyarapítsa, hanem hogy megoldja azokat a valós problémákat, amelyekkel a váradi átlagpolgár nap mint nap szembesül” – mondta el Zatykó Gyula. Jelöltek A tanácsosjelöltek közül Szabó Judit vegyészmérnök beszédében kiemelte: fontosnak tartja a város ésszerű infrastruktúrájának kialakítását és a közszolgáltatások javítását, mindezeket érdek nélkül a váradi közösségért kell megvalósítani. Tőtös Zsuzsa nyugdíjas vállalkozó egy élhető várost szeretne. Mint elmondta „harcolni fogok a városért, amit örökségül hagyunk gyermekeinknek”. Kálmán Balázs informatikus tiszta és átlátható önkormányzati képviseletet szeretne, a közpénzek átlátható felhasználását, az intézményesített korrupció és kenőpénz felszámolását. Csomortányi István kifejtette, hogy „az elmúlt négy, nyolc vagy akár tizenhat évben azok, akiknek képviselniük kellett volna a váradi magyarokat, folyamatosan mellébeszéltek, hazudoztak és a közösségi érdekek helyett a magánérdekeiket helyezték előtérbe. Nagyon fontos, hogy a valódi problémákkal foglalkozzunk, és ne seperjük azokat a szőnyeg alá. Egy olyan városban élünk, amelyben 25 év alatt 30 ezerrel lett kevesebb a magyar lakos, amelyben nagy a korrupció, magyar iskolákat számolnak fel, nincs valódi hivatalos magyar nyelvhasználat, és fiataljaink döntő része rögtön az érettségi után kénytelen elhagyni a várost”. Problémák megoldása Moldován Lajos, az EMNP váradi elnöke a civil szervezetekkel, egyházakkal való erősebb kapcsolattartás fontosságát emelte ki, valamint a helyi közszállítási gondok megoldását. Dr. Balogh Árpád háziorvos többek között a városban fellelhető egészségre káros tényezők megszüntetését szorgalmazza, valamint a fiatal szakorvosok támogatását. Holló-Csejtei Barna képzőművész a letűnőfélben levő népi mesterségek megmentését találja fontosnak, valamint ezen mesterségek átadását a fiatalabb generációnak. Nagy Zoltán tanár az oktatási rendszerben fennálló problémákra hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, minden évben a gyerekek és fiatalok az elkapkodott, át nem gondolt tanügyi változtatásokkal találják szembe magukat, a tanítók és tanárok a túlzott bürokráciába belefáradnak, a város kerületeiben sok helyen a magyar tagozatokat megszüntették vagy összevonták – tette hozzá. P. Nagy Noémi erdon.ro 2016. május 6.Az EMNP jelöltjei: más vonalvezetést ígérnek a megyénekBemutatta vezető jelöltjeit a Bihar Megyei Tanácsba az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A június 5-i választáson megyei tanácsosjelöltként indulók maguk mondták el, mit tartanak fontosnak a megyében. A listán eséllyel szereplők átlagéletkora valamivel 30 év fölött van, különféle témakörökben képzett jelöltekről van szó. Külön sajtótájékoztatón mutatta be Nagyváradon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), hogy kiket indítanak a június 5-i önkormányzati választáson Bihar megyei tanácsosjelöltekként. Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, nagyváradi polgármesterjelölt köszöntötte az egybegyűlteket az EMNP székházában, azt hangsúlyozva, hogy „hiteles alternatívát kínálunk azokra, akik eddig irányítottak”. Mint azt már ahogy megírtuk, az EMNP megyei tanácsi jelöltlistájának első hat helyén a következők állnak, sorrendben: Csomortányi István Csaba, Nagy József Barna, dr. Szilágyi Ferenc, Kálmán Balázs, Varga Csaba, Pólik János Levente. Gondok és tervek Csomortányi István 34 éves, építőmérnök végzettségű. Mint mondta, fő célja a közpénzek tiszta és átlátható kezelésének bevezetése, „a korrupt, mutyizós rendszer lecserélése, amely rendszer most még a magyar többségű településeket is súlyosan érinti a megyében”. Emellett az itthon maradás érdekében munkahelyek teremtése a célja, például az Érmelléken is létesítendő ipari parkokkal, továbbá az érmelléki gazdák támogatása, és az, hogy „a magyar többségű településeken a magyar nyelv becsületét helyreállítsuk a közigazgatásban, ahol most a magyar vezetők sem használják a hivatalos kommunikációban az anyanyelvüket”. Nagy József Barna 42 éves, szociális munkás végzettségű. Ő a szociális munka terén szerzett tapasztalatait kamatoztatja majd a tanácsban. Szintén hangsúlyozta a „mutyizós rendszer lecserélése”-tervet, és szerinte a mostani megyei tanács tele van megalkuvókkal. Mint mondta, nevesítheti is őket – de kérdésünkre végül nem tette meg. A jelöltlistán a következő dr. Szilágyi Ferenc, aki nem tudott jelen lenni a tájékoztatón, de akiről Csomortányi István elmondta: 38 éves, és a PKE oktatója. Szilágyi Ferencegyben a Partiumi Autonómiatanács elnöke is. Gazdaságföldrajzi szakember, fő célja az utak és vasutak helyreállítása lenne, amelyen összekötötték régebben a mai Bihar és hajdú-Bihar megye településeit. Kiemelt célja például a Nagyvárad- Debrecen vasút helyreállítása. Kérdésünkre, hogy mi van ezzel, a nevében szóló Csomortányi István így fogalmazott: „Mások mindenféle ígéretei ellenére most semmi, csak hanta, nem adtak be eddig semmi kezdeményezést sehova, pedig ez a vasút 40 percre rövidítené a két város közötti utat, ami nagy fejlődési potenciállal bír”. Szilágyi Ferenc terve még tanácsosként az Érmellék felzárkóztatása, Debrecen- Margitta gyorsforgalmi út szorgalmazása. Kálmán Balázs 31 éves, informatikus végzettségű. A régiók közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését szorgalmazza, a közlekedésben is, gyorsforgalmi utak és a repterek közös kihasználása révén. Továbbá a megyében felülvizsgáltatná „a tömegközlekedési cégeknek sokszor esztelenül, máskor korrupt módon kiadott szállítási engedélyeket”, és szakemberekre bízná a vidék fejlesztését. Ő is kiemelte a kenőpénzek elleni harc fontosságát. Varga Csaba 34 éves építészmérnök, ugyanakkor hegymászó is. E kettőből kiindulva ő az építészetre és a környezetvédelemre helyezné a hangsúlyt tanácsosként. Mint mondta, Pádison, Glavoion, Vértopon és még sokfelé illegálisan építkeznek sokan, ezt le kell állítani, ugyanakkor átfogó fejlesztési terv szükséges. Emellett szorgalmazza majd a turistainformációk magyar nyelven való feltüntetését a román mellett, az erdőkitermelések visszaszorítását és az építkezési engedélyek körüli bürokrácia csökkentését. Minden korszerűsítésre, ami nagyobb és ami közpénzből megy, ötletversenyt vezettetne be, a mostani gyakorlattal szemben – erre rossz példaként hozta fel a nemrég elkészült, csúnya és már szétesőben lévő nagyváradi főteret, „ahova kitaláltak egy váradi neoszecessziót, ami mesterséges, és ami csak a polgármester ízlésének leképeződése”. Pólik János Levente 31 éves közgazdász. Ő azt emelte ki, hogy a fiatalok elvándorlása ellen, a vidékfejlesztésért és az EU-források jobb felhasználásáért kardoskodna. Zárásképpen a jelöltek úgy összegeztek, hogy „aki változást akar a magyarság ügyeinek kezelésében, aki erősebb és tisztább kiállást akar ezekben és a többi közügyben is, az az önkormányzati választáson válassza az EMNP jelöltjeit”. Szeghalmi Örs erdon.ro 2016. május 13.A magyarság pénze hova tűnik?Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke és nagyváradi polgármesterjelöltje, valamint Moldován Gellért Lajos, a párt nagyváradi szervezetének elnöke tegnap sajtótájékoztatón ismertették az EMNP váradi önkormányzati képviselőjelöltek választási programját. Többek között szó volt a közpénzek elköltésének átláthatóságáról, illetve terítékre került a Nagyvárad és Váradszentmárton egyesítéséről szóló referendum is, amely a helyhatósági választásokkal egyszerre, június 5-én lesz megtartva. Zatykó hangsúlyozta, hogy az Átlátszó Erdély elnevezésű független szervezet oknyomozó írásaival próbál rávilágítani a közpénzek elköltésére. „Az RMDSZ 2009 óta kap pénzt az erdélyi magyar lakosság számára a román kormánytól, ám a szervezet mindeddig soha nem számolt el a közösség felé” – fogalmazott Zatykó, hozzátéve, hogy mindig az volt a válasz, hogy a számvevőszék felé elszámoltak, miközben a magyar lakosságnak tartoznak valójában a közpénz elköltésének elszámolásával. A részletek egyébként az erdely.atlatszo.hu honlapon megtalálhatók, ugyanis ez a oknyomozó portál kérvényezte, hogy belenézhessen ezekbe az adatokba, ám erre csak egy napra kaptak engedélyt Bukarestben, ráadásul két köbméternyi irathalmazt tettek eléjük. Az idő szűkössége ellenére így is lényeges dolgok kerültek felszínre: például az, hogy 4,5 millió eurót költött el az RMDSZ (ez 17 millió lejnek felel meg) évente 2009-től. Régóta vita folyik arról, hogy kié ez a pénz. Azé a szervezeté, melyet a kormányhatározat nevesített, vagy pedig az erdélyi magyar közösségé, a Communitas, illetve jelenleg az RMDSZ pedig csak kezeli és elosztja azt? Ugyanakkor felháborítónak tartják, hogy az önkormányzati választásokkal egyazon időre tették a népszavazást Nagyváradon. Szerintük a cél az, hogy így sokkal többen vegyenek részt a referendumon és ezáltal harmadik nekifutásra érvényes legyen a népszavazás. S. T. K. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2016. május 19.A Szent László Napokra hangolnak a váradiakAz immár hagyományosnak tekinthető gyalogtúrával kezdődik az idei nagyváradi Szent László Napok: az egy hónap múlva, június 18-án kezdődő fesztivál nyitóeseményén a szomszédos Bihar település földvárától Csorba Mihály történész kalauzolja majd az érdeklődőket a váradi várig. „Őseink is ugyanezt az utat tehették meg” – mutatott rá az „alapkő-költöztetést” felidéző közel 20 kilométeres séta kapcsán Zatykó Gyula főszervező a Mihálka Melinda, Török Sándor és Tőtős Zsuzsa programfelelősökkel közösen a Bodegában tartott szerdai sajtótájékoztatón. A romkocsma szintén csatlakozott a Szent László Egyesület által immár negyedik alkalommal megrendezendő eseménysorozathoz, borkóstolóval és kézműves sörök bemutatásával egészítve ki a programkínálatot. A Nagyváradi Borbarátnők Társasága részéről Tőtős Zsuzsa jelezte, hogy a tavalyi ruhabemutató sikerén felbuzdulva, idén fiatalok mutatják be a különböző tájegységek viseleteit a Csillagocska zenekar dallamaira, ezt követően pedig a borbarátnők dizájnerkollekcióját tekintheti meg a közönség a vár kisszínpadán. A Hagyományaink újragondolva című divatbemutatón felvonultatott darabokat meg is lehet majd vásárolni. A másnapra tervezett „örömfőzés” kapcsán Török Sándor hangsúlyozta, azt szeretnék, ha a benevező csapatok idén korabeli hozzávalókkal dolgoznának. „Tavaly tíz csapat nevezett be, reméljük, idén is sokan lesznek” – mondta. Ő lesz a házigazdája a június 22-ei Színház az egész világ című közönségtalálkozónak is, amelynek a nagyváradi származású, Írországban élő neves színházi rendező, Szabó József Ódzsa és a város egykori „bon vivant-ja”, Miske László színművész lesz a vendége. A június 20-ai megnyitón a Muzsikás együttes és Petrás Mária lép majd a nagyváradi filharmónia színpadjára. Az eseményre a belépés korlátozott, de a belépők mostantól már igényelhetők az egyesület székházában. „A Szent László Napokat tulajdonképpen előtte, a római katolikus püspöki palota kertjében indítjuk, ahol megkoszorúzzuk Szent László szobrát. Mi is lenne ennél méltóbb cselekedet?” – tette fel a kérdést Török Sándor. A szervezők arra is felhívták a figyelmet, hogy a várban zajló, kilencnapos Szent László Napok programja napról napra bővül, ezt honlapjukon jelzik, ahol az esetleges nevezésekhez szükséges elérhetőségek is fel vannak tüntetve. Vásárhelyi-Nyemec Réka Krónika (Kolozsvár) 2016. május 31.„Nekünk még lélegzetet venni is autonóm módon kell”A június 5-iki helyhatósági választások kampányfinisében Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke értékelte a mostani kampányt és latolgatta az esélyeket szerkesztőségünknek adott interjújában. – Az új választási törvény szabta keretek között hogyan lehet a politikai üzeneteket közvetíteni a választók felé? –Milyen jó volt, amikor még annyira létezett a politika hitele a 90-es évek elején, hogy szinte nem kellett kampányolni, mert minden magyar tudta, hogy kit válasszon! Sajnos azóta fokozatosan a rossz portékának kedvező áron való eladása elv vált a kampány tárgyává, és a kampánytér áthelyeződött a valóságról a kommunikációra. Ezt látva érthető, hogy a mostani törvényi szabályozások mennyire kedvezőtlenek a kommunikációból és hamis propagandából élő politikai osztály számára, tisztelet a kivételnek, és emiatt nagyon nehéz helyzetbe kerültek a pártok, beleértve az RMDSZ-t is, amely a leglehetetlenebb körülményeket, helyzeteket is kihasználja arra, hogy eladja magát, gondolok itt különösképpen az átkeresztelt kulturális tevékenységek garmadájára. Ma már semmi nem a kultúráról szól, hanem sokkal inkább a kulturális úton végzett kampányról. – Ebben a helyzetben a magyar pártok egyáltalán meg tudják még győzni a polgárokat arról, hogy részt vegyenek a választásokon, és arról, hogy érdemes magyar pártra, pártokra szavazni? – A Colectiv tűzeset alkalmával megszólaló utca hangja kifejezte azt a mélységes kiábrándulást, amely a hagyományos, parlamenti pártokat sújtja Romániában, ez alól nem képez kivételt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sem, mely ahelyett, hogy a kongresszuson meghirdetett újratervezés elve szerint járna el, a kommunikációját próbálja úgy alakítani, hogy mégiscsak valahogy elvihesse az embereket az urnák elé. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ilyen szempontból hátrányos helyzetben van, mert az emberek, mint a halak a beetetéskor, megszokták azt a fajta kampánystílust, ami eddig is a tulipánra tétette velük a pecsétet. Nem sok lehetőség nyílik tehát ebben a viszonylatban az EMNP számára, hiszen vegyük csak a leglényegesebb tényezőt, az anyagi hátteret: nemrégen robbant ki az RMDSZ költségvetési támogatásának a botránya, amelyért egy valamire való demokráciában azonnal lemondott volna a pártelnök, de nálunk annyira cinikussá vált a politikai élet, hogy az emberek nem látják, hogy tulajdonképpen milyen előnyben részesül az RMDSZ a pénzosztó szerepkörében, így már a kampány startvonalán úgy vág neki a távnak az EMNP, mint akinek a lábára golyóbisokat kötöttek, az RMDSZ-t viszont repítik az anyagi lehetőségeik. Valójában a mi adólejeinken szervezi mondjuk a Minden magyarok majálisa és hasonló rendezvények garmadája révén azt a szemérmetlen kampányt, amelyet expressis verbis tilt a mostani választási törvény. Akadálya az összefogásnak – Az összefogás, illetve a versengés szempontjából ön szerint sikerült az RMDSZ-nek és az EMNP-nek megtalálni a megfelelő választási taktikát? – Az én politikai létem az összefogás jegyében indult, hiszen 1989-ben Temesváron a románok is mellénk álltak, és nélkülük nem jutottunk volna semmire. Áldott legyen az emléke Tempfli atyának, mintegy tíz évig az összefogás jegyében működött együtt a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tehát amikor kiosztanak bennünket az RMDSZ nomenklatúra kiskirályai, hogy egységbontók vagyunk, hogy nem akarunk összefogást, akkor ez szemenszedett hazugság. Márpedig nagyon nagy szükség lett volna az összefogásra, főleg most, amikor az eltelt huszonhat év összefüggésében az egyik legkritikusabb időszakba kerültünk mi, erdélyi magyarok. Az RMDSZ doktrína értelmében a párton kívül nincs élet, más legitim vezetője nem létezhet a romániai magyarságnak, csak az RMDSZ. Erre ráerősít Victor Ponta és a többi román politikai párt, mikor azt mondják, hogy nekik egyetlen partnere az RMDSZ, ezért is adták oda neki a költségvetési támogatást. Ebben a helyzetben nagyon nehéz összefogni. Kelemen Hunor elnök sem engedélyezte a marosvásárhelyi összefogást, éppen emiatt nagyon pesszimista vagyok a marosvásárhelyi magyar jelölt esetében. A nemzeti polgári oldal egysége is megbomlott, és erre mintegy rásegít az RMDSZ, maga mellé állítva a Magyar Polgári Pártnak nevezett egyszemélyes pártkülönítményt. Bihar megyében az összefogás terén szerény eredményeket sikerült elérni. Még több helyi megegyezésre lett volna szükség, viszont a nagypolitika itt is közbeszól, mert meggyőződésem, hogy nem csak Kelemen Hunor áll a dolgok mögött, hanem itt például máris készíti elő választási kampányát Szabó Ödön, Biró Rozália és Cseke Attila. Az ő parlamenti megválasztatásuknak előfeltétele egy eredményes helyhatósági választás, ezért húzódtak a háttérbe, mert érzik, hogy zavaró volna a közvetlenebb jelenlétük, és többek között ezért akadályozták azt, hogy a helyi alkuk kialakulhassanak, ezért gyúrták át még az egyházi támogatást is. Teljesen bekebelezték az egyházakat, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is alárendelődik ezeknek a politikai érdekeknek, ami akadályává válik a valóságos összefogásnak. Megoszlott – Ön szerint milyen eredményeket fog hozni június 5-e? – Hála Istennek Erdély szerte vannak jó polgármestereink, függetlenül a politikai színüktől. Nagyon bizonytalan vagyok június 5-e kimenetele tekintetében. Az emberek annyira kiábrándultak, hogy a magyarságnak csak az egynegyede megy el az RMDSZ-re szavazni, nagyon kontraproduktív is lehet ez a gátlástalan sikerpropaganda. Mindazáltal remélem, hogy meggyőző tud lenni a korrupciómentességre és az öntörvényű magyar politizálásra irányuló néppárti korteskedés. Egyetlen probléma az, hogy igazából nem sikerült megteremteni azt az alternatívát, amiben gondolkoztuk ezelőtt tíz évvel. – Mire utal azzal, hogy nem sikerült megteremteni az alternatívát? – Nem lett elég erős az EMNP. Megoszlott a nemzeti polgári oldal is, és úgy tűnik, hogy még a magyarországi barátaink is inkább a nyerő mellé állnak, mint a demokratikus nemzeti értékek oldalára, amiben van ráció, de hogyha a rendszerváltozás távlatában gondolkozunk, akkor nekünk még lélegzetet venni is autonóm módon kell, hogy Ady Endrét parafrazáljam. Dávidi attitűddel – Június 5-e meghozhatja az EMNP-nek azt a megerősödést, amire ön számít? – Én bízom benne, hogy sikerül megkapaszkodnunk, de a góliáti propaganda olyan lehengerlő, hogy nagyon nehezen találhatunk egy olyan Dávidra, aki szembe tud szállni ezzel a legyőzhetetlennek tűnő gépezettel. Mindazonáltal ezzel a dávidi attitűddel törekszünk arra, hogy meggyőzzük az embereket arról, hogy próbáljanak változtatni, és ne a kiábrándultság legyen úrrá rajtuk, hanem a cselekvő reménység. – Ön szerint az EMNP részéről kik nyerhetnek Bihar megyében? – Nem vagyok eléggé tájékozott a személyi vonatkozásokban, mert nem vagyok párttag vagy pártelnök, de úgy tudom, hogy ütőképes, jó, becsületes, öntudatos és esélyes embereink vannak több településen. Zatykó Gyulát és Csomortányi Istvánt (az EMNP nagyváradi polgármesterjelöltje, illetve a párt megyei tanácsosi jelöltlista vezetője – szerk. megj.) rendkívül sokra tartom, ilyen emberekkel valóban elérhetjük, hogy bekerüljünk a városi és a megyei tanácsba. – Milyen hatása lesz a következő parlamenti választásokra nézve annak, ha jól, illetve ha rosszul szerepel június 5-én az EMNP? – Olyan listás választási törvényhez tértünk vissza, illetve olyan alternatív bejutási szabály van érvényben, amelyekkel megint félreérthetetlen módon az RMDSZ-nek kínálnak szinte kizárólagos esélyt. Úgyhogy nagyon nehéz egyáltalán viszonyulni is ehhez a helyzethez. Az biztos, hogy amikor rákényszerült az RMDSZ, akkor velem is, az EMNT-vel is összefogott. Félek, hogy az RMDSZ-en belül komoly befolyásra szert tett bihari politikusok abba az irányba viszik az RMDSZ-t, ami kizárja az összefogás lehetőségét. Erdély több megyéjében össze lehetett fogni, de itt egy négyesfogat teljesen a zsebébe tette az RMDSZ-t, a magyarságot, iskoláinkat, egyházainkat. Ha ez az irányzat erdélyi viszonylatban is dominál, akkor nehéz lesz az összefogást megvalósítani. Pap István erdon.ro 2016. június 1.Bihari magyar harc a voksokértVÁLASZTÁS – A vasárnapi helyhatósági választások legnagyobb tétje Nagyváradon, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) többséget tud-e szerezni a helyi önkormányzatban, ahol a helyi magyarságot jelenleg hat RMDSZ-es tanácsos képviseli. Az már korábbról is látszott, és a felmérések is azt mutatják, hogy a polgármesteri tisztségért zajló versengés – melyre két magyar jelölt is bejelentkezett – nem lesz szoros, az immár a harmadik mandátumára pályázó Ilie Bolojan népszerűsége ugyanis töretlennek tűnik a bihari megyeszékhelyen. Bár a 47 éves liberális matematikatanár többször hozott hevesen vitatott döntéseket, a városvezetési stratégiája is megosztja az embereket, az IRES közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése azt mutatja, a helybeliek 59 százaléka Bolojan-párti, a polgármester vetélytársai pedig az öt százalékot sem érték el. Az RMDSZ jelöltje, Huszár István jelenlegi alpolgármester a második helyen áll 3 százalékkal, míg Zatykó Gyula a hatos listát 0,4 százalékkal zárja. A megkérdezettek 16 százaléka egyelőre nem hozott döntést. „A legjobb felmérés június 5-én lesz. Láttam már többfélét, de én úgy gondolom, hogy ezek a felmérések mindig azoknak kedveznek, akik megrendelik” – jegyezte meg Huszár, aki családorientált Nagyváradot ígér, mert meggyőződése, hogy egy stabil társadalmat csak magukat biztonságban érző családokra lehet építeni. Az RMDSZ egyébként jelentősen felfrissítette tanácsosjelölt-listáját a megyeszékhelyen, és nem titkolt célja, hogy növelje a súlyát az önkormányzatban. Amikor a meglehetősen magabiztos Ilie Bolojant terveiről kérdeztük, az elöljáró csupán annyit válaszolt, a honlapján elérhető a választási programja, ennél többet egyetlen újságírónak sem hajlandó nyilatkozni a témában a sajtótájékoztatókon kívül. Tanácsosi mandátumokra pályázik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is. Zatykó Gyula listavezető-polgármesterjelölt azt mondta, jól képzett, minden területre kiterjedő szakembereket tartalmazó csapattal próbálják átlépni az ötszázalékos bejutási küszöböt. Zatykó kampányában többször felhívta a figyelmet a magyar identitást veszélyeztető problémákra, amelyekkel szemben a jelenlegi városvezetés érdektelen, s amelyek szerinte szerepet játszanak a fiatalok elvándorlásában. „Egy olyan városban szeretnénk élni, ahol tudjuk: adóink jó kezekbe kerülnek, nem herdálják el fölösleges beruházásokra, hanem tisztességesen használják fel a lakosság érdekében. Nem háttérmegegyezéseket kell kötni a közösség tudta nélkül, hanem tisztességes, a választópolgárokkal nyílt viszonyban lévő képviseletet kell kialakítani” – mondta a néppárt nagyváradi polgármesterjelöltje. Komolyabb mozgósításra lesz szükség Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke a szövetség Bihar megyei szervezetének nagyváradi kampányindítóján foglalta össze az alakulat célkitűzéseit az idei helyhatósági választáson. „Meg fogjuk szerezni a célul kitűzött 50 ezer szavazatot, lesz alpolgármesterünk Nagyváradon, és alelnökünk a megyei tanácsban, megerősítjük a városi és megyei frakciónkat, lesz 25 magyar polgármester Bihar megyében” – fogalmazott az ügyvezető elnök. A szövetség a legutóbbi helyhatósági választáson hét tanácsosi mandátumot szerzett a Bihar megyei önkormányzatban, ezúttal pedig úgy próbáltak erősíteni, hogy jelöltlistájukon egy polgári párti (MPP-s) képviselőnek is helyet biztosítottak, bár a 8. pozíciót elfoglaló Helmeczi József bejuttatásához komolyabb mozgósításra van szükség, mint négy évvel ezelőtt. A szövetség megyei tanácselnökjelöltje Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának műszaki igazgatója. A megyei szintű megmérettetésre az EMNP is jelentkezett, melynek listavezetője, Csomortányi István szerint az ötszázalékos küszöb átlépésével járó két tanácsosi mandátum reális célkitűzés számukra, de a hármat sem tartják lehetetlennek. Csomortányiék egyébként a korrupció elleni harcról beszéltek a legtöbbet a kampányban, és a munkahelyteremtést sürgették. „ Érmelléken, illetve a magyarlakta térségekben munkahelyekre van szükség, jelen pillanatban ugyanis az Érmellék jelentős része Nagyváradra ingázik dolgozni, minimálbérért. Ez tarthatatlan” – magyarázta Csomortányi, aki egy ipari park létrehozását javasolja. Az EMNP szerint az RMDSZ megyei vezetését érintő korrupciós botrányok hatással lehetnek a „tulipánosok” megítélésére, ezzel szemben a néppártosok hangsúlyozták, hogy szervezetükben nincsenek ilyen jellegű problémák. Kisvárosi versengések Nagyszalontán az RMDSZ megőrizné elsöprő többségét a helyi önkormányzatban – tizenhárom tanácsosa van a tizenhét tagú testületben –, Török László pedig negyedik polgármesteri mandátumáért korteskedik. Török szociális lakások létesítését ígéri, felkarolná a kis- és középvállalkozásokat, és munkahelyteremtéssel akarják elejét venni annak, hogy a fiatalok kivándoroljanak. A szövetség terveibe beleszólhat az EMNP is: az alakulat tanácsosjelölt-listát és Balogh János személyében polgármesterjelöltet is állított Arany János szülővárosában. Magyar–magyar verseny lesz Érmihályfalván is, ahol az RMDSZ-es Nyakó József polgármester újabb mandátumért indul, de bejelentkezett a megmérettetésre az Erdélyi Magyar Néppárt is, aki Baricz-Nánási Ferencet jelöli a városvezetői tisztségre, sikerében egyébként a pártvezetés is nagyon bízik. Béres Csaba is újrázna Székelyhídon, az RMDSZ-es elöljáró irodáját azonban az EMNP színeiben induló Rhédey Emília is elfoglalná. Margittán a szövetséget képviselő jelenlegi polgármester, Pocsaly Zoltán a papírforma szerint a legesélyesebb, de szavazatokért küzd a néppárt által támogatott független polgármesterjelölt, Zsembinszky István is. Gyergyai Csaba, Vásárhelyi-Nyemec Réka Krónika (Kolozsvár) 2016. június 3.Erdélyi választási körképVasárnap több erdélyi városban kiélezett verseny fog zajlani a városvezetői tisztség elnyerésére. Az egyfordulós önkormányzati választások alkalmából a magyarság szempontjából úgy tűnik, Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben lesz a legnagyobb küzdelem, ahol reális esély van a jelenlegi városvezetés leváltására. Marosvásárhelyen 2000 óta a számos pártot megjárt Dorin Florea polgármester van tisztségben, akinek az első két mandátumában voltak ugyan jó kezdeményezései, de a negyedik mandátumánál tartó városvezető mára szemmel láthatóan belefáradt a munkába. Elsősorban az etnikai szavazat tartja őt a tisztségben, miközben Marosvásárhely látványosan lemaradt az őt körülvevő városok mellett, így Kolozsvártól, Brassótól vagy Nagyszebentől. Marosvásárhelyen ezúttal is etnikai szavazás körvonalazódik, hiszen miután a magyar pártok közös jelöltet állítottak Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója személyében, a román pártok is gyakorlatilag egy jelölt mögé sorakoztak fel. A PSD kényszerből egy fiatal jelöltet állított, akinek nincs sok esélye szavazatokat elvenni Floreától, egyedül az ALDE állított ismertebb jelöltet, Ionela Ciotlăuş személyében, aki korábban alpolgármesterként saját bőrén tapasztalta meg Florea önkényes városvezetői stílusát. A küzdelem színfoltját a Dan Maşca vállalkozó által életre hívott, magát interetnikus pártként hirdető Szabad Emberek Pártja képezi, amelynek színeiben maga Maşca pályázik a városvezetői tisztségre. A megyei múzeumot az elmúlt években látványosan felvirágoztató, civil öntudattal rendelkező ötgyermekes Soós Zoltánnak azért nyílik reális esélye a győzelemre, mert a magyarság példátlan módon összefogott személye körül. A városban 43 százalékra tehető a népszámlálás szerint a magyarság számaránya. Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor próbálja megnyerni a városvezetői tisztséget, akinek a jelenlegi polgármestert, a PSD-és Dorel Coicát kell ehhez legyőznie. Elemzők szerint kettejük között fog eldőlni a küzdelem. Szatmárnémetiben összesen kilenc jelölt verseng, ott több román jelölt van, mint Marosvásárhelyen, ami a magyar jelöltnek kedvezhet. Szatmáron versenybe száll még többek között a független Horia Anderco, a liberális Adrian Cozma, a Băsescu-párti Csáki Csongor, az UNPR-és Ioan Opriş, valamint az ALDE-s Mihai Ştef. Nagyváradon az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt is állított jelöltet a polgármesteri tisztségre. A szövetség színeiben Huszár István méretkezik meg, az EMNP Zatykó Gyulát indította. Nagyváradon felmérések szerint nagy valószínűséggel újabb mandátumot fog nyerni Ilie Bolojan jelenlegi polgármester. Székelyföldön több városvezető újabb mandátumra pályázik, így Ráduly Róbert Csíkszeredában, Antal Árpád Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen pedig az RMDSZ Arros Orsolya vállalkozót indította. Székelyföldön van 52 olyan település, ahol csak az RMDSZ indított jelöltet. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap arra biztatott mindenkit, hogy menjen el szavazni, mert a minél több leadott szavazat tudja megmutatni a szövetség erejét. B. T. Szabadság (Kolozsvár) 2016. június 6.Hivatalos részeredmények Nagyváradon, Kolozsváron és BrassóbanA Központi Választási Iroda hétfő reggel közzétette a nagyvárosok első hivatalos részeredményeit. Három erdélyi nagyváros adatait közöljük. Nagyvárad Ilie Bolojan (PNL): 70,94 százalék Huszár István (RMDSZ): 13,09 Coste Marina Adelina (PSD): 9,52 Zatykó Gyula (EMNP): 2,87 Kolozsvár Emil Boc: 64,86 Horváth Anna: 12,65 Octavian Buzoianu (független): 9,72 (…) Fancsali Ernő (EMNP): 0,58 Brassó George Scripcaru (független): 52,60 Popa Răzvan (PSD): 16,52 Sturzu Mihai-Răzvan (független): 9,24 maszol.ro 2016. június 7.Bukás Nagyváradon (Helyhatósági választások)Az elmúlt két évtized legnagyobb vereségét szenvedte el az RMDSZ Nagyváradon, ennek eredményeként az eddiginél jóval kisebb súllyal bír majd a helyi tanácsban, ahol két magyar képviselővel lesz kevesebb. A Krónika tájékoztatása szerint Ilie Bolojan eddigi polgármester hatalmas fölénnyel nyerte a versenyt, a liberális politikus a voksok 70,95 százalékát szerezte meg, az őt követő Huszár István csupán a szavazatok 13,03 százalékát kapta. Az RMDSZ-es alpolgármester mintegy 6000 szavazattal kapott kevesebbet, mint a tulipán színeiben 2012-ben induló Cseke Attila szenátor, aki a szavazatok 18,87 százalékát kapta. Zatykó Gyulára, az EMNP polgármesterjelöltjére a szavazók 2,85 százaléka voksolt, ám szavazatszámban kevesebben voksoltak rá, mint 2012-ben. Jóval kisebb a támogatottsága az RMDSZ helyi tanácsosi listájának is, csupán a választók 14,24 százaléka nyomta rá a pecsétet – 2012-ben 17,32 százalékos volt a támogatottsága –, ami a 25 százalékos magyar közösséggel rendelkező városban rendkívül gyenge eredménynek számít. Ennek következtében az eddigi hat helyett csupán négy RMDSZ-es önkormányzati képviselő lesz a tanácsban. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnököt okolta a gyenge nagyváradi eredményért, aki szerint a helyi tanácsosi lista nem volt reprezentatív a magyar közösségre, ezért nem nyerte el a választók tetszését, s a gyenge szereplésért valakinek vállalnia kell a felelősséget. Szabó az EMNP-nek és Tőkés Lászlónak is üzent: szerinte a néppártnak fel kellene oszlania, mivel egyetlen mandátumot sem szerzett a megyében, és az alacsony részvétel azt is bebizonyította, hogy a versenyhelyzet nem mozgósít. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. június 7.Szabó Ödön: „az EMNP-sek nemzetárulók”Hétfő délben az RMDSZ székházában a választások eredményeit értékelő sajtótájékoztatót tartott Szabó Ödön, a szervezet megyei ügyvezető elnöke. A váradi RMDSZ-es listát összeállítókat arra szólította fel, vállalják a felelősséget a gyenge szereplésért. Szabó Ödön az RMDSZ megyei kampányfőnökeként értékelte a választások eredményeit a sajtótájékoztató időpontjáig ismert adatokra alapozva mondandóját. Azon meggyőződésének adott hangot: az RMDSZ intenzív és pozitív kampányt folytatott, ismertette a programját valamennyi olyan területi közigazgatási egységben, ahol magyarok is élnek. A meglévő 24 polgármesteri tisztségből 23-at sikerült megtartaniuk, egyedül Szentjobbon nem jártak sikerrel, ahol az a funkcióban levő elöljáró győzött, aki mivel nem nyerte meg az RMDSZ-es előválasztást, ezúttal függetlenként indult. Hárman első mandátumokat kezdhetik meg: Érbogyoszlón Kócza István, Hegyközcsatárban Bónisz Sándor és Vámoslázon Kosztandi Mihály. Megjegyezte: büszke rá, hogy RMDSZ-es vezetője maradt négy városnak, vagyis Nagyszalontának, Margittának, Érmihályfalvának és Székelyhídnak. Török László több mint 75 százalékot kapott Szalontán, annak ellenére, hogy a magyarság részaránya ott csak 52 százalékos, míg Pocsaly Zoltán harmadik mandátumát kezdheti meg Margitta élén, ahol a lakosságnak kevesebb mint a fele magyar nemzetiségű. De ugyanígy dicséretet érdemel Sorbán Levente (Alsólugas községben 26 százaléknyi magyar él) és a Vámosláz községben nyerő Kosztandi Mihály (ahol a magyarság szintén alulról súrolja a 30 százalékot). Négy évnyi kihagyás után újra lesz RMDSZ-es tanácsos Papfalván, illetve önkormányzati képviselethez jutottak Gyapjún, és marad tanácsosuk Diófáson, míg Vaskohn és Alsóbiharkristyoron egy-egy román jutott RMDSZ-es színekben be a helyi testületbe. Sajnos azonban a masszív román jelenlét miatt kicsin múlott, hogy nem érték el az öt százalékot Belényesben, Nagyürögdön pedig 4 szavazat hiányzott ahhoz, hogy továbbra is legyen RMDSZ-es tanácstag. A politikus ezután kifejtette: a Váradon kialakult helyzetre felemás érzéssel tekint. (Az eddigi hat helyett ugyanis csupán négy RMDSZ-es tanácsos lesz, és a rendszerváltozás óta először fordult elő, hogy a PSD több mandátumhoz jutott, mint az RMDSZ). Úgy fogalmazott: azok, akik összeállították az RMDSZ-es városi listát, vállalniuk kell a felelősséget a kudarcért. Hozzátette: ő nem volt ott az ominózus küldöttgyűlésen, ésPásztor Sándor vagy Huszár István se hibáztatható, viszont „inkoherens és hibás üzenete van annak, ha valaki a titkárnőjét rakja a listára”. Ő nem tenne ilyet, és a lista ily módon történő összeállításának meg is lett a negatív következménye, hiszen a váradi RMDSZ úgy járt, mint a liberális párt Bukarestben. Azt is mondta: akik hibáztak, ismerjék el, hogy hibás döntést hoztak, illetve lássák be, hogy neki volt igaza, hiszen a megyében jól szerepelt az RMDSZ. Vonuljanak vissza Az EMNP eredményeire reagálva (a Néppárt nem jutott be se a váradi, se a megyei tanácsba, és egyetlen polgármesterük se lesz), Szabó Ödön nemzetárulóknak nevezte Tőkés Lászlót, Csomortányi Istvánt, Zatykó Gyulát és Szilágyi Zsoltot, és arra szólította fel őket, hogy mondjanak le, illetve vonuljanak vissza a közéletből, ha valóban felelős európai politikusnak tartják magukat, hiszen sokadjára nem sikerül nekik, és csak arra képesek, hogy rágalmazzák az RMDSZ-t, és megosszák a magyarságot. Úgy fogalmazott: az EMNP védnökeként Tőkés László szereti hangoztatni, hogy ő milyen nagy magyar hazafi, közben pedig Köröstárkányban a Néppárt a román PSD-s jelöltet támogatta, s ezért nem lett ott magyar polgármester. Kijelentette: „nem lehet a végtelenségig hazudni”, és újfent bebizonyosodott, hogy az „sovén radikalizmus”, amit az EMNP képvisel, nem kelendő, a több magyar párt indulása pedig nem mozgósító erejű. Az RMDSZ-nek ugyanis közel 250 helyi, illetve megyei tanácsosa lesz, míg a sajtótájékoztató pillanatában az EMNP csupán 21 helyi önkormányzati képviselőt tudhatott magáénak. A magyarság 90 százaléka tehát az RMDSZ-re voksolt, és Szabó Ödön szerint a maradék 10 százaléknak meg kell értenie azt, hogy csak együtt lehet sikert elérni, az RMDSZ pedig nyitott az összefogásra azokkal, akik jóhiszeműen közelednek hozzá. A hetedik kérdéses Pásztor Sándor, az RMDSZ megyei tanácsos-listájának vezetője arról beszélt, hogy a hat hely biztos a Megyei Tanácsban, és bízik abban, hogy meg lesz a hetedik is, hiszen szükség van egy olyan szakértői tudásra, mint amivel Péter I. Zoltán rendelkezik. Hangsúlyozta: pozitív kampányt folytatott, és az ellenfeleinek is köszöni, hogy civilizált módon viselkedtek, nem voltak konfliktusaik. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2016. június 7.Titkos paktumtól tart az EMNPDe nem csak a maga számára, hanem a magyar közösségnek rossz ez szerintük. Azzal válaszoltak Szabó Ödön nemzetárulózására, hogy szerintük „az RMDSZ eladta a bőrét a PSD-nek”. Titokban, és már a választások előtt megállapodást kötött az RMDSZ Bihar megyében a PSD-vel – ezt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei elnöke mondta váradi választási értékelőjükön. Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke kedden reagált arra, hogy előzőleg az RMDSZ-es Szabó Ödön nemzetárulóknak mondta az EMNP-seket, saját választási értékelőjükkor. Csomortányi szerint „Szabóék jobban teszik, ha magukba nézve keresik az árulókat. Hiszen miközben kifelé nemzetárulózik, ismét titkos paktum született köztük és a PSD között, a Megyei Tanácsi elnöki tisztségről. Jó előre eladták a bőrüket a PSD-nek, és minket árulóznak. És már nem először paktálnak le előre: 4 évvel ezelőtt 13 olyan településre ígértek a PSD-nek alpolgármesteri tisztséget, ahol magyar a lakosság többsége, és a legtöbb helyen ezt be is váltotta az RMDSZ”. Most olyan hírek vannak, hogy Ioan Mang, a PSD megyei elnöke már a választások előtt elmondta, az RMDSZ-szel akarnak egyezséget kötni, hogy közösen alkossanak többséget a Megyei Tanácsban a választás után, a PNL ellenében, és PSD-s elnököt segítsenek a testület élére.Csomortányi úgy véli, „ha ezt valóra is váltják, nem is lesz csoda, hogy ha Nagyvárad meg magyar alpolgármester nélkül marad, hiszen a választásokon nyertes PNL így nem fog együttműködni a PSD-vel lepaktált RMDSZ-esekkel”. Hozzátette: úgy tudja, hogy mindez az őszi parlamenti választások utánra tervezett PSD-RMDSZ-kormány előjátéka is lehet. Elzárkóznak A helyi értékelésekre visszatérve Csomortányi még jelezte: „A választók aztán kőkeményen büntették az RMDSZ-t Váradon. Az EMNP-t is, mivel nem sikerült közös megállapodással indulni, de főleg az RMDSZ-t, amelyik tízezres nagyságrendben vesztett szavazókat, míg mi pár százat.” Elmondta: az EMNP a választások előtt is megegyezésre törekedett az RMDSZ-szel, de „a Bihar megyei összefogás egyetlen akadálya Szabó Ödön. És botrányos, mi hangzik el végül a szájából, még nemzetárulózik. Miután végighazudták az összefogásról szóló kampányukat, egy olyan párttal, az MPP-vel működve együtt, amely végül csak 700 szavazatot kapott az egész megyében, viszont elzárkózva az EMNP-től, amelyik tízszer erősebb. És mi még így is támogattuk 4 településen is olyanokat, akik RMDSZ-esek. Szabó Ödönnek már nem is véleménye van, hanem diagnózisa. Hogy mi, arról szakorvosokat kellene megkérdezni.” Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke a tájékoztatón szintén azt hangoztatta, hogy ők akartak összefogást, de a megyei RMDSZ-szel lehetetlen. Kiemelte: hazugság az, hogy az RMDSZ gyenge szereplése az EMNP indulásának lenne betudható. Szerinte ugyanis ők nem voltak eddig sem vezető posztokon, míg az RMDSZ „az elmúlt 20 évben, de főleg az utóbbi 10 során állandóan lejáratja magát az emberek előtt”. A másik ok szerinte a szavazók, és főleg a fiatal szavazók kiábrándultsága és távolmaradása. „Nem is csoda, hiszen sokat elmond az is, hogy a most megválasztott vezetők 25%-ának gondja van az igazságszolgáltatással. És nem mi szavaztuk meg a speciális nyugdíjakat magunknak, hanem Szabó Ödönék, nem mi szavaztattuk meg azt, hogy büntetett előéletűek is jelöltessék magukat, hanem a Szabó-féle RMDSZ” – tette hozzá. Moldován Gellért, az EMNP váradi elnöke is visszautasította Szabó Ödön vádjait, sőt, ismét felszólította, hogy tárgyaljon a két párt. „Ha ez a következő hónapokban nem történik meg, akkor az RMDSZ-nek kérdésessé válik az is, hogy a november végi parlamenti választáson egyáltalán eléri-e az 5%-os bejutási küszöbhöz szükséges szavazatszámot” – jelentette ki. Mindhárom EMNP-s vezető megköszönte a tájékoztatón a támogató voksokat és a szimpatizánsaik munkáját. Számokban a csökkenés Összevetették az EMNP-sek, hogyan szerepeltek itt ők és az RMDSZ. Nos, Bihar megyében összesen 7500 szavazatot kapott az EMNP megyei listája, ami 1000-rel kevesebb, mint 4 éve – ám az RMDSZ 47.000 voksot kapott, ami viszont 14.000 szavazattal kevesebb, mint 4 éve. Nagyváradon az EMNP 2600 voksot szerzett, ami 800-zal kevesebb az előző választásokhoz mérten – az RMDSZ pedig 10.400, ami 6000 szavazat elvesztését mutatja. Az EMNP a megyében 22 tanácsosi helyet szerzett végül, 13 településen. Szerintük ezzel összességében hozták a 4 évvel ezelőtti eredményt, míg az RMDSZ-re leadott szavazatok száma „durván csökken”. Mint ismert, az RMDSZ-nek váradon az eddigi 6 helyett csak 4 tanácsosa jutott be, míg megyei szinten megtartották a 7-et. Megkérdeztük Csomortányit, hogy lehet, hogy ha az RMDSZ Bihar megyében 14.000 szavazatot vesztett, mégsem csökkent a megyei tanácsosaik száma. A válasz szerint „a hetedik tanácsos csak alig jutott be, és végül a szavazat-visszaosztás volt a szerencséjük, vagyis azon erők voksait osztották újra a bejutottak között, amely erők nem jutottak be”. Szeghalmi Örs erdon.ro 2016. június 14.Kiállítások is lesznek, de kiáltások isA nagyváradi Szent László Napokat megelőző keddi, utolsó sajtótájékoztatón főleg a rendezvénysorozaton belül megnyíló tárlatokról számoltak be a szervezők, de egyéb tudnivalókról is szó esett. A rendezvénysorozaton 10, 20 és 30 lejes támogatói karkötőket lehet majd vásárolni. Zatykó Gyula főszervező köszöntötte az egybegyűlteket, s szólt az idén különösen időszerű Márton Áron szabadtéri kiállításról, melynek megnyitója június 20-án 17.30-tól lesz, a vár udvarán. 120 éve született mártírpüspökünk, s 2016 Márton Áron emlékév – ezért a magyarországi nemzetpolitikai titkárság úgy gondolta, Márton Áron életéről, munkásságáról, eszmerendszeréről szóló kiállítást mutat be a Kárpát-medencében. Erdély kiemelkedő püspökének életszakaszai nyolc, román és magyar felirattal ellátott maketten láthatók, a kiállítás egész héten megtekinthető lesz. Átfogó tárlat Retrospektív címmel a Nagyváradról elszármazott Munkácsy-díjas Molnár László József grafikusművész munkáiból nyílik kiállítás június 21-én 18 órától, a várban kialakított galériában. A részletekről Holló Barna képzőművész, egyetemi tanár, a kiállítás kurátora számolt be. Mint mondta, kolozsvári egyetemi éveik során találkoztak, s bár a grafikusművész a nyolcvanas években kiköltözött Magyarországra, szíve mindig hazavágyott. Őszinte művész, aki nem vágyik feltűnésre, s jellemző rá az alázatos odafigyelés, mellyel a művészethez viszonyul. A várban bemutatandó kiállítás során a korai, egyetemi évek alatti munkái éppúgy megtekinthetők lesznek, mint a néhány évvel ezelőttiek. Harminc-negyven alkotás tekinthető majd meg, a megnyitót követően a tárlatot június 23-ig 15-től 18 óráig, június 24 és 26 között pedig 11-től 18 óráig lehet látogatni. Bár úgy volt, hogy Zórád Ernő, a híres magyarországi illusztrátor családtagjai is jelen lesznek a sajtótájékoztatón, végül betegség miatt nem jöttek el, s Zatykó Gyula szólt a június 19-én 18 órától megnyíló tárlatról. A képíró Zórád – Kiállítás a művész irodalmi illusztrációból című tárlat többek között a Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond műveihez készített illusztrációkat mutatja be. A művészt a képregényt szeretőknek nem kell bemutatni, a „precíz bohém” egyszerre volt képregény készítő, festő, grafikus, illusztrátor és iparművész. Első képregényének – melyet amúgy nem tartott sokra – Winnetou volt a főszereplője és 1957-ben jelent meg, a hetvenes-nyolcvanas években megjelent képregényei a gyűjtők féltve őrzött kincsei – hangzott el. De a festészetnek sem fordított hátat, akvarelljeiből többször nyílt kiállítás Magyarországon és külföldön egyaránt. A tárlat megnyitóján Ramona Novicov műkritikus szól majd az alkotásokról. Design-kiállítás Balázs Zoltán, a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti tanszékének oktatója a Sepsiszentgyörgyben 2015-ben megszervezett Design-hetet bemutató, június 22-én 19 órától megnyíló tárlatról szólt. A képzőművészeti műhelyek mögötti kazamatában megszervezett tárlaton többek között az erdélyi designerek munkái, valamint a design-versenyen résztvevők munkái láthatók majd. A megnyitót követően kerekasztal beszélgetés lesz, melyen részt vesz majd Bogár Róbert budapesti belsőépítész is. Árgenerátor – művészet mint erőforrás 2 címmel, június 21-én 16 órától szintén a Szent László Napok keretén belül, a Partiumi Keresztény Egyetem Mihai Viteazul u. 3. sz. alatti pincegalériájában a képzőművészeti tanszék hallgatóinak munkáiból nyílik kiállítás, Antik Sándor professzor irányításával. Kíméletlenül őszintén hozza felszínre a a családokat és fiatalokat érintő fontos kérdéseket a Kontrasztkiállítás, melyről Tussay Szilárd, az Erdélyi Református Egyházkerület ifjúségi referense számolt be. 2010-ben, kisvárdai református gyülekezetbe járó fiatalok álmodták meg a tárlatot, mely az egyház és a magyar rendőrség együttműködése nyomán született meg. A tárlat valójában „kiáltás, sikoly, mely felráz”, s hét témát – családon belüli erőszak, példaképek, válás, abortusz, függőségek, öngyilkosság, megváltás – ölel fel megdöbbentő képek, videók segítségével. Első sorban a családokat, valamint a tizennégy éven felüli fiatalokat szeretnék megszólítani. Fontos részlet, hogy a tárlat megtekintését követően a látottakat feldolgozását segítő kiscsoportos beszélgetések lesznek lelki gondozók, önkéntesek közreműködésével, de egyéni beszélgetéseken is részt lehet venni. Az önkéntesek és lelki gondozók a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Bihar megyei Egyesületének tagjai. A sajtótájékoztató végén Zatykó Gyula köszönetet mondott legfőbb támogatóiknak. Tudnivalók, érdekességek A rendezvénysorozaton 10, 20 és 30 lejes támogatói karkötőket lehet majd vásárolni, melyekkel – értéküktől függően – kerékpárt, wellness-hétvégét, vagy a kolozsvári Untold fesztivál csütörtöki napjára kétszemélyes belépőt lehet nyerni. Újdonság, hogy a Szent László Napok programjai mobilalkalmazáson is elérhetők lesznek, az alkalmazás lehetővé teszi a szűrést, a navigációt az egyes helyszínekhez és értesítést is küld a bejelölt rendezvények időpontjáról, az esetleges változásokról. Neumann Andrea erdon.ro 2016. június 15.Kiállítások a váradi Szent László NapokonÖt kiállítás is megnyílik a szombaton kezdődő 4. Szent László Napok keretében a nagyváradi várban – a megújult létesítményben rengeteg kiállításra alkalmas teret alakítottak ki, a június 18–26. közötti kulturális fesztivál szervezői pedig próbálták ezt maximálisan kihasználni. Egyik rangos esemény a Márton Áron-emlékkiállítás lesz. Zatykó Gyula főszervező emlékeztetett, Erdély római katolikus püspöke születésének 120. évfordulója alkalmából 2016-ban a magyarországi nemzetpolitikai államtitkárság Márton Áron-emlékévet hirdetett, ennek keretében született meg az a kültéri kiállítás, mely Áron püspök munkásságát és eszmerendszerét mutatja be tőle kölcsönzött, és róla szóló idézeteken keresztül. A kétnyelvű (magyar–román) kiállítást június 20-án, hétfőn 17.30-kor nyitják meg, de a rendezvény ideje alatt bármikor megtekinthető a nagyváradi várban. Retrospektív címmel nyílik kiállítás a Szent László Napok keretében a nagyváradi származású Molnár László József grafikus alkotásaiból. Az ünnepélyes megnyitóra június 21-én, kedden 18 órától kerül sor a váradi várban kialakított galériában. A tárlat anyaga végigkalauzol bennünket Molnár László József teljes munkásságán, a kezdetektől, a hetvenes évektől napjainkig. A képíró Zórád – Kiállítás a művész irodalmi illusztrációiból – ezzel a címmel nyílik rendkívüli tárlat Zórád Ernő munkáiból június 19-én, vasárnap 18 órától, szintén a nagyváradi várban. Zórád Ernőt a Fülest rendszeresen lapozgatóknak és a képregénykedvelőknek nem kell bemutatni, a „Precíz Bohém" ugyanis egyszerre volt képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista és iparművész. Egy másik tárlat az először 2015 őszén Sepsiszentgyörgyön megszervezett Design-héthez kapcsolódik. Balázs Zoltán, a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti tanszékének képviselője felidézte: a váradi egyetem első perctől benne volt a projektben, tavaly ősszel Made in Partium című tárlatukkal képviselték is a térséget a székelyföldi városban. Most pedig fordult a kocka: a sepsiszentgyörgyiek hozzák el Erdély, a Székelyföld művészetét Váradra. A június 22-én 19 órától kezdődő kiállítás-megnyitót követően kerekasztal-beszélgetést is tartanak a jövőbeni együttműködés lehetőségeiről. Különös színfoltja lesz az idei Szent László Napoknak a Kontrasztkiállítás, ami a fiatalok és a családjuk életét érintő legfontosabb kérdéseket hozza felszínre, méghozzá kíméletlenül őszintén. A magyarországi református egyház és a magyar rendőrség közös család- és ifjúságmentő projektje olyan multimédiás tárlat, amely a látogató minden érzékszervét megdolgoztatja, de elsősorban elgondolkodtat, és igyekszik pozitív döntésre sarkallni. Érdekes újdonsága emellett az idei Szent László Napoknak, hogy Android- és iOS-platformokon elérhető mobilalkalmazáson is követhetők lesznek a programok: a Codespring segítségével a kulturális fesztivál jelen lesz a Festiv Appban, amely rendezvények programjának böngészésére alkalmas. A 4. Szent László Napokról részleteket, illetve számos érdekes információt találnak az érdeklődők az esemény honlapján (www.szentlaszlonapok.ro), valamint Facebook-oldalán. Krónika (Kolozsvár) 2016. június 21.Nagyváradi fesztivál a nemzetegyesítés jegyébenA magyar kultúra határok fölötti egyesítő szerepéről beszéltek a Szent László Napok nyitógálájának szónokai a rendezvénysorozat hétfő esti megnyitó gáláján. A Kiss Tünde, Kiss Huba, Lévai Tünde és Szilágyi Ágnes alkotta alkalmi zenekar 15. századi Szent László himnuszokkal és reneszánsz dalokkal indította a 4. Szent László Napokhivatalos megnyitó gáláját, melyet a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében bonyolítottak le. Hajrá magyarok! felkiáltással kezdte ünnepi köszöntőjét Zatykó Gyulafőszervező, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, aki az éppen zajló labdarúgó Európa-bajnokság aktualitásán keresztül szemléltette: ahogyan nemzeti válogatottunk helyt áll a pályán, úgy kell helyt állanunk a hétköznapokban. „Jó néha megállni és ünnepelni egy olyan rendezvény keretében, amely összeköti szívünket, lelkünket” – fogalmazott, reményét fejezve ki, hogy a Szent László Napok egy ilyen rendezvénye a nagyváradi magyarságnak. Partnerség Papp László, Debrecen város polgármestere beszéde elején gratulált Nagyvárad szemmel látható fejlődéséhez, majd hozzátette: jelenléte jelzi azt, hogy a határ két oldalán élő magyarság számíthat egymásra. „Büszkék kell lennünk kultúránkra, melynek szerves részeNagyvárad és Debrecen szövetsége is. Regionális együttműködésünket folytatnunk kell, s ennek jeleként partnerséget ajánlunk a nagyváradiaknak: érjük el közösen, hogy 2023-ban Debrecen Európa Kulturális Fővárosa lehessen” – mondta. Nagyvárad önkormányzatát Huszár István alpolgármester képviselte a gálán, aki kijelentette, hogy olyan, saját igényekhez igazodó rendezvénysorozatot kell szervezni, amely mintaként szolgál majd más települések számára. Párhuzamba állította a Varadinum fesztiválsorozat és a Szent László Napok megálmodóit és megvalósítóit, hiszen ezek a rendezvények hozzájárulnak ahhoz, hogy Nagyváradnak saját kulturális arculata legyen. Utalva Papp László polgármester felvetésére, kijelentette: „A nagyváradi Szent László Napokat tovább kell építenünk, fejlesztenünk és még színesebbé tennünk, hogy 2023-ra részese legyen a debreceni kulturális főváros rendezvénysorozatnak”. Gyökerek Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára illendőnek és méltónak nevezte, hogy az anyaország és a határon túli közösség együttműködésben tekintse át hagyományait és gyökereit. „Olyan értékek, kincsek birtokosa Nagyvárad, amelyekre méltán lehetnek büszkék a mai generációk. Ha tehát Szent László Napokra érkezünk, köszönetet mondani jövünk azért az értékőrzésért, értéktartásért, amelyet önök és az önök elődei generációk óta végeznek” – jelentette ki az államtitkár. Hoppál Péter azt ígérte: Balog Zoltán miniszterrel együtt azon lesz, hogy a kormány által idén létrehozott kulturális fesztiválok támogatási sorában szerepelhessen aSzent László Napok rendezvénye is. Tőkés László európai parlamenti képviselő, a rendezvénysorozat mindenkori házigazdája köszöntő beszédében Szent Lászlónak és Márton Áron erdélyi római katolikus püspöknek azt a közös tulajdonságát emelte ki, hogy a kegyesség mellett erősek és rendíthetetlenek voltak országuk és népük védelmében. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő politikus úgy vélte, azért van szükség a szent király és Márton Áron püspök példázatára, „mert Európának hite sincs, de már az életösztönei sem működnek; politikusai megfeledkezni látszanak arról, hogy elsődleges feladatuk saját polgáraik, saját népük védelme”. Véleménye szerint ebben a kontextusban ismételten értelmet nyer a lovagkirály által megtestesített eszmeiség, és Szent László újra a magyarság hitének és önvédelmének megtestesítője lehet. „Nagy királyunk szellemiségével kell védelmeznünk Európát, az anyaországot és a külhonba szakadt testvéreinket” – fogalmazott. A népzene érték A beszédek után az 1973-ban alakult Muzsikás együttes lépett színpadra és örvendeztette meg a közönséget egy rövid, de annál nagyszerűbb koncerttel. A Sipos Mihály, Porteleki László, Éri Péter, Hamar Dániel felállású zenekar a magyar népzenei hagyomány számos értékét sűrítette bele háromnegyed órás műsorába, hiszen kalotaszegi muzsikával indítottak, többek között somogyi, dél-dunántúli, illetve szatmári zenével folytatták, hogy aztán moldvai csángó muzsikával zárják koncertjüket, e zenei programjukkal is a magyar nép politikai határok felett átnyúló egységének eszméjét fejezve ki. Az esten fellépett Petrás Mária csángó származású neves énekesnő, aki csángó egyházi énekeket énekelt szólóban, a koncert végén pedig a Muzsikás együttessel közösen szólaltatott meg moldvai népi énekeket rendkívül tiszta, kifejező, a csángó ének-zenei, nyelvi sajátosságokat tökéletesen visszaadó hangján. A Muzsikás együttes igényes koncertjével megadta egy színvonalasnak ígérkező kulturális rendezvénysorozat alaphangját. Pap István erdon.ro 2016. június 21.A magyar kultúrát ünneplik: megnyitották a 4. Szent László NapokatHétfőn este hivatalosan is megkezdődött az idén negyedik alkalommal megszervezett Szent László Napok. Az ünnepélyes megnyitót a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében tartották, ahol a köszöntőbeszédek után Petrás Mária és a Muzsikás Együttes lépett fel. A Kiss Tünde, Kiss Huba, Lévai Tünde és Szilágyi Ágnes alkotta alkalmi zenekar 15. századi Szent László himnuszokkal és reneszánsz dalokkal indította az ünnepi eseményt. Ezt követően Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke szólt a jelenlévőkhöz. Hajrá magyarok! – kezdte ünnepi köszöntőjét Zatykó, aki az éppen zajló labdarúgó Európa-bajnokság aktualitásán keresztül szemléltette: ahogyan nemzeti válogatottunk helyt áll a pályán, úgy kell helyt állanunk nekünk is apaként, anyaként, mérnökként, orvosként vagy rendezvényszervezőként a hétköznapokban. „Jó néha megállni és ünnepelni egy olyan rendezvény keretében, amely összeköti szívünket, lelkünket” – fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy a Szent László Napok egy ilyen rendezvénye a nagyváradi magyarságnak, és a továbbiakban is lesz szervezői kedv, támogatás és a város önkormányzata részéről pozitív hozzáállás, hogy folytatása legyen az immár négy éves hagyománynak. Papp László, Debrecen város polgármestere, beszéde elején gratulált Nagyvárad szemmel látható fejlődéséhez, majd hozzátette: megtiszteltetésnek érzi, hogy jelen lehet a Szent László Napok nyitóünnepségén, jelenléte pedig azt is jelzi, hogy a határ két oldalán élő magyarság számíthat egymásra. „Büszkék kell lennünk kultúránkra, melynek szerves része Nagyvárad és Debrecen szövetsége is. Regionális együttműködésünket folytatnunk kell, s ennek jeleként partnerséget ajánlunk a Nagyváradiaknak: érjük el közösen, hogy 2023-ban Debrecen Európa Kulturális Fővárosa lehessen” – mondta Papp László. Nagyvárad önkormányzatát Huszár István alpolgármester képviselte az ünnepélyes gálán, aki szerint a Szent László Napoknak, illetve a városnak nem Kolozsvárról vagy más városból kell mintákat követnie, hanem egy sajátot kell megteremtenie. Szent István államot alapított, Szent László várost, nekünk pedig az a küldetésünk, hogy továbbfejlesszük a kapott örökséget – fogalmazott. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára Nagyvárad történelmi jelentőségére és a Szent László-kultusz évszázados hagyományaira hívta fel a figyelmet. A politikus köszönetet mondott a szervezőknek, akik évről-évre megszervezik a rangos eseményt, valamint mindazoknak, akik az elmúlt évtizedekben aktív részesei voltak a nagyváradi magyar kultúra megőrzésének. „Napról-napra tennünk kell azért, hogy az erdélyi és partiumi magyarságnak ne csak múltja és jelene, de jövője is legyen. Értékőrző és értékteremtő munkát kell végeznünk, s ennek szellemében szorgalmazzuk, hogy a jövő évtől a Szent László Napok is az állandó támogatásban részesülő fesztiválok között szerepeljen a magyarországi költségvetésben” – jelentette ki az államtitkár. „Kilencszáz év után is visszavárjuk oltalmazó Szent László királyunkat, hiszen nemzetünknek ismételten védelemre van szüksége” – mondta Tőkés László, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és a Szent László Napok mindenkori házigazdája. Tőkés emlékeztetett: a bel- és világpolitikai változások, valamint a még mindig megoldásra váró migránsválság olyan helyzetet teremtettek, melyben Európa elvesztette hitét és önbecsülését. Véleménye szerint ebben a kontextusban ismételten értelmet nyer a lovagkirály által megtestesített eszmeiség, s Szent László újra a magyarság hitének és önvédelmének megtestesítője lehet. „Nagy királyunk szellemiségével kell védelmeznünk Európát, az anyaországot és a külhonba szakadt testvéreinket. De hiába kérjük – Szent Lászlóhoz hasonlóan – az isteni segítséget, ha mi magunk nem cselekszünk, s nem küzdünk – a rendelkezésünkre álló békés eszközökkel – közös jövendőnkért” – jelentette ki az EMNT elnöke. Tőkés László szerint a Szent László Napok az elszánt cselekvés kiváló példája, s megköszönte a szervezők áldozatos munkáját. „A vár- és térfoglalás útján járva kell haladnunk, s ideje kezünkbe vennünk sorsunkat. A boldog Váradot emeljük ki boldogtalanságából, s így adjuk át az utókornak” – zárta beszédét erdélyi képviselőnk. A beszédeket követően a Muzsikás együttes és Petrás Mária A mi népzenénk címmel lépett színpadra, és aratott nagy sikert széles merítésű népzenei produkciójával. A Szent László Napok programkínálatát, valamint további információkat megtalálhatják a www.szentlaszlonapok.ro internetes oldalon és a rendezvény Facebook-oldalán. maszol.ro 2016. június 22.Mintaként szolgálna másoknak a váradi Szent László NapokA magyar kultúra határok fölötti egyesítő szerepéről és Szent László király országvédő szerepéről beszéltek a nagyváradi Szent László-napok hétfő esti nyitógálájának szónokai. Hivatalosan is kezdetét vette az idén negyedik alkalommal megszervezett Szent László Napok, amelynek ünnepélyes megnyitóját a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében tartották hétfőn este; a köszöntőbeszédek után Petrás Mária és a Muzsikás Együttes koncertezett. „Hajrá, magyarok!" – kezdte ünnepi köszöntőjét Zatykó Gyula, a rendezvénysorozat főszervezője, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, aki a labdarúgó-Európa-bajnokság aktualitásán keresztül szemléltette: ahogyan nemzeti válogatottunk helyt áll a pályán, úgy kell helyt állnunk nekünk is apaként, anyaként, mérnökként, orvosként vagy rendezvényszervezőként a hétköznapokban. „Jó néha megállni és ünnepelni egy olyan rendezvény keretében, amely összeköti szívünket, lelkünket" – fogalmazott Zatykó. Papp László, Debrecen polgármestere kijelentette: városa 2023-ban Európa kulturális fővárosa akar lenni, és a majdani programsorozatban partneri együttműködést szán Nagyváradnak és a partiumi térség más településeinek is. „Büszkék kell lennünk kultúránkra, melynek szerves része Nagyvárad és Debrecen szövetsége is. Regionális együttműködésünket folytatnunk kell, s ennek jeleként partnerséget ajánlunk a nagyváradiaknak: érjük el közösen, hogy 2023-ban Debrecen Európa Kulturális Fővárosa lehessen" – mondta Papp. Huszár István nagyváradi alpolgármester – megemlítve, hogy a nagyváradi rendezvényt a Kolozsvári Magyar Napok mintájára indították el – a gálán úgy vélekedett: a Szent László Napoknak, illetve a bihari megyeszékhelynek nem Kolozsvárról vagy más városból kell mintákat követnie, hanem olyan, saját igényekhez igazodó rendezvénysorozatot kell szervezni, amely mintaként szolgál majd más települések számára. Tőkés László európai parlamenti képviselő, a rendezvénysorozat mindenkori házigazdája köszöntő beszédében Szent Lászlónak és Márton Áron erdélyi római katolikus püspöknek azt a közös tulajdonságát emelte ki, hogy a kegyesség mellett erősek és rendíthetetlenek voltak országuk és népük védelmében. (Márton Áron életútja bemutatására a Szent László Napok keretében nyílt kiállítás hétfőn Nagyváradon). Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő politikus úgy vélte, azért van szükség a szent király és Márton Áron püspök példázatára, „mert Európának hite sincs, de már az életösztönei sem működnek; politikusai megfeledkezni látszanak arról, hogy elsődleges feladatuk saját polgáraik, saját népük védelme". „Kilencszáz év után is visszavárjuk oltalmazó Szent László királyunkat, hiszen nemzetünknek ismételten védelemre van szüksége. A vár- és térfoglalás útján járva kell haladnunk, s ideje kezünkbe vennünk sorsunkat. A boldog Váradot emeljük ki boldogtalanságából, s így adjuk át az utókornak" – mondta Tőkés László. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára illendőnek és méltónak nevezte, hogy az anyaország és a határon túli közösség együttműködésben tekintse át hagyományait és gyökereit. „Olyan értékek, kincsek birtokosa Nagyvárad, amelyekre méltán lehetnek büszkék a mai generációk. Ha tehát Szent László Napokra érkezünk, köszönetet mondani jövünk azért az értékőrzésért, értéktartásért, amelyet önök és az önök elődei generációk óta végeznek" – jelentette ki az államtitkár. Hoppál Péter azt ígérte: Balog Zoltán miniszterrel együtt azon lesz, hogy a magyar kormány által idén létrehozott kulturális fesztiválok támogatási sorában szerepelhessen a Szent Lászl Napok rendezvénye is. A nyitógálán a Muzsikás Együttes és Petrás Mária A mi népzenénk című előadását nézhette meg a közönség. A szombaton megkezdődött fesztiválnak idén is a felújított vár ad otthont. Több mint 110 programra várják a határ mindkét oldaláról az érdeklődőket. A Szent László-napok vasárnap zárulnak Koncz Zsuzsa és vendégei koncertjével. A rendezvénysorozat programkínálatát, valamint további információkat találhatnak a rendezvény honlapján és Facebook-oldalán. Krónika (Kolozsvár) 2016. június 22.Nagyváradi fesztivál a nemzetegyesítés jegyébenA magyar kultúra határok fölötti egyesítő szerepéről beszéltek a Szent László Napok nyitógálájának szónokai a rendezvénysorozat hétfő esti megnyitó gáláján. A Kiss Tünde, Kiss Huba, Lévai Tünde és Szilágyi Ágnes alkotta alkalmi zenekar 15. századi Szent László himnuszokkal és reneszánsz dalokkal indította a 4. Szent László Napokhivatalos megnyitó gáláját, melyet a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében bonyolítottak le. Hajrá magyarok! felkiáltással kezdte ünnepi köszöntőjét Zatykó Gyulafőszervező, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, aki az éppen zajló labdarúgó Európa-bajnokság aktualitásán keresztül szemléltette: ahogyan nemzeti válogatottunk helyt áll a pályán, úgy kell helyt állanunk a hétköznapokban. „Jó néha megállni és ünnepelni egy olyan rendezvény keretében, amely összeköti szívünket, lelkünket” – fogalmazott, reményét fejezve ki, hogy a Szent László Napok egy ilyen rendezvénye a nagyváradi magyarságnak. Partnerség Papp László, Debrecen város polgármestere beszéde elején gratulált Nagyvárad szemmel látható fejlődéséhez, majd hozzátette: jelenléte jelzi azt, hogy a határ két oldalán élő magyarság számíthat egymásra. „Büszkék kell lennünk kultúránkra, melynek szerves része Nagyvárad és Debrecen szövetsége is. Regionális együttműködésünket folytatnunk kell, s ennek jeleként partnerséget ajánlunk a nagyváradiaknak: érjük el közösen, hogy 2023-ban Debrecen Európa Kulturális Fővárosa lehessen” – mondta. Nagyvárad önkormányzatát Huszár István alpolgármester képviselte a gálán, aki kijelentette, hogy olyan, saját igényekhez igazodó rendezvénysorozatot kell szervezni, amely mintaként szolgál majd más települések számára. Párhuzamba állította a Varadinum fesztiválsorozat és a Szent László Napok megálmodóit és megvalósítóit, hiszen ezek a rendezvények hozzájárulnak ahhoz, hogy Nagyváradnak saját kulturális arculata legyen. Utalva Papp László polgármester felvetésére, kijelentette: „A nagyváradi Szent László Napokat tovább kell építenünk, fejlesztenünk és még színesebbé tennünk, hogy 2023-ra részese legyen a debreceni kulturális főváros rendezvénysorozatnak”. Gyökerek Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára illendőnek és méltónak nevezte, hogy az anyaország és a határon túli közösség együttműködésben tekintse át hagyományait és gyökereit. „Olyan értékek, kincsek birtokosa Nagyvárad, amelyekre méltán lehetnek büszkék a mai generációk. Ha tehát Szent László Napokra érkezünk, köszönetet mondani jövünk azért az értékőrzésért, értéktartásért, amelyet önök és az önök elődei generációk óta végeznek” – jelentette ki az államtitkár. Hoppál Péter azt ígérte: Balog Zoltán miniszterrel együtt azon lesz, hogy a kormány által idén létrehozott kulturális fesztiválok támogatási sorában szerepelhessen aSzent László Napok rendezvénye is. Tőkés László európai parlamenti képviselő, a rendezvénysorozat mindenkori házigazdája köszöntő beszédében Szent Lászlónak és Márton Áron erdélyi római katolikus püspöknek azt a közös tulajdonságát emelte ki, hogy a kegyesség mellett erősek és rendíthetetlenek voltak országuk és népük védelmében. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő politikus úgy vélte, azért van szükség a szent király és Márton Áron püspök példázatára, „mert Európának hite sincs, de már az életösztönei sem működnek; politikusai megfeledkezni látszanak arról, hogy elsődleges feladatuk saját polgáraik, saját népük védelme”. Véleménye szerint ebben a kontextusban ismételten értelmet nyer a lovagkirály által megtestesített eszmeiség, és Szent László újra a magyarság hitének és önvédelmének megtestesítője lehet. „Nagy királyunk szellemiségével kell védelmeznünk Európát, az anyaországot és a külhonba szakadt testvéreinket” – fogalmazott. A népzene érték A beszédek után az 1973-ban alakult Muzsikás együttes lépett színpadra és örvendeztette meg a közönséget egy rövid, de annál nagyszerűbb koncerttel. A Sipos Mihály, Porteleki László, Éri Péter, Hamar Dániel felállású zenekar a magyar népzenei hagyomány számos értékét sűrítette bele háromnegyed órás műsorába, hiszen kalotaszegi muzsikával indítottak, többek között somogyi, dél-dunántúli, illetve szatmári zenével folytatták, hogy aztán moldvai csángó muzsikával zárják koncertjüket, e zenei programjukkal is a magyar nép politikai határok felett átnyúló egységének eszméjét fejezve ki. Az esten fellépett Petrás Mária csángó származású neves énekesnő, aki csángó egyházi énekeket énekelt szólóban, a koncert végén pedig a Muzsikás együttessel közösen szólaltatott meg moldvai népi énekeket rendkívül tiszta, kifejező, a csángó ének-zenei, nyelvi sajátosságokat tökéletesen visszaadó hangján. A Muzsikás együttes igényes koncertjével megadta egy színvonalasnak ígérkező kulturális rendezvénysorozat alaphangját. Pap István erdon.ro 2016. június 22.Koszorúzás Szent László szobránálHétfőn délután a Szent László Napok rendezvénysorozat keretében megkoszorúzták Szent László királynak a nagyváradi római katolikus püspöki palota és székesegyház előtt lévő szobrát. Koszorút helyezett el Tőkés László EP-képviselő, Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Szilágyi Zsolt, Zatykó Gyula, Csomortányi István és Török Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezető tisztségű képviselői. erdon.ro 2016. június 22.Az élboly felé tart a Szent László NapokKét rendezvénnyel zárult a már zajló a Szent László Napok felvezető napjai közül a keddi. Előbb tárlatnyitó volt, majd egy érdekes könyvet mutattak be – amelyben maga az a rendezvény is szerepel, amelyen bemutatták. Érdekes kiadvány kapható, 35 lejért, és be is mutatták Várdon: az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2015-ös kiadása az, ami egy hete jelent meg Kolozsváron. Immár a harmadik ilyen ez, és minden évben más tematikájú az évkönyv. Idén a kifejezettem magyar rendezvényekkel, az úgymond magyar nap jellegű eseményekkel foglalkozik. Bodó Barna az, aki szívügyének tekinti, és összefogja ezt a projektet, és mint a bemutatón elmondta, komoly adatgyűjtő, majd szerkesztői és tördelői munka eredménye “ez a szép könyv”. Amelyet egyébként rajta kívül Szabó Lilla és Széman Emese Rózsa szerkesztett, és 20 szerző írt. A könyv félezer itteni magyar rendezvényt említ, a nagyobbakról pedig külön írások szólnak. Váradról épp a Szent László Napokat mutatja be részletesen, amely napok egyik programpontja volt maga ez a kötetbemutató is, de kitér a Varadinumra is. Jelenleg egyébként még fejlődőben van az ilyen rendezvények itteni piaca: a leginkább mérvadó a a Kolozsvári Magyar Napok amelyről rövid ismertetőt hallhattunk a programigazgatótó, Szabó Lillától. E kincses városbeli rendezvényhez igyekszik felzárkózni a Szent László Napok is, amelynek egyik szervezője, és a kötet egyik szerzője, Mészáros Tímea ez utóbbi rendezvényt ismertette. Mint mondta, már sikerül erős márkanévvé emelni a Szent László Napokat, a magyarok kedvelt és ismert rendezvénye, a románság felé való nyitás viszont lassabban halad. Utóbbinak az a fő célja, hogy egyrészt megismertessék Szent László szerepét a város történetében azokkal, akik nem is hallottak róla, másrészt előmozdítsák a párbeszédet. A kötet három fejezetből áll: az első 17 a főbb rendezvényeket mutatja be, aztán másik 18 fesztivált ismertet a sajtóvisszhangok alapján, majd egy rendezvényjegyzék következik, sok régió “magyar napjaival”, de itt már például falunapok is szerepelnek. Tárlat A bemutató előtt, ugyancsak a várban, szintén a a Szent László Napok részeként nyílt meg a Molnár László József nagyváradi származású művész tárlata. A művész életművén kalauzolja át a látogatót a nagyváradi vár galériájában berendezett, Retrospektív című tárlat. A Pece-parti várost a nyolcvanas években elhagyott művésznek ez az első önálló kiállítása szülővárosában. Volt évfolyamtársa, Holló Barna váradi képzőművész hívta meg. Zatykó Gyula, a kulturális fesztivál főszervezője rövid felszólalásában azt emelte ki, hogy „a művészet híd és kapocs román barátainkkal”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elkövetkező évekre is az a Szent László Napok szervezőinek célkitűzése, hogy minél több váradi művészt mutassanak be. A multikulturalitást pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy a művészt és alkotásait Ramona Novicov műkritikus méltatta, aki magyarul is köszöntötte az érdeklődőket. Mint mindta, Molnár László József alkotásai magukon viselik a Kolozsvári iskola jegyeit, ugyanakkor hangsúlyosan megjelenik bennük a múlt század nyolcvanas éveinek a valósága. A kiállítás június 21–23. között 15 órától 18 óráig, június 24–26. között pedig 11-től 18 óráig látogatható. Szeghalmi Örs erdon.ro 2016. június 28.Szent László Napok: tízezren a váradi zárókoncertenKoncz Zsuzsa és Bródy János fergeteges koncertjével ért véget vasárnap este a Nagyváradon negyedik alkalommal megszervezett Szent László Napok rendezvénysorozat, amelynek nagysikerű zárófellépésen legalább tízezren vettek részt. A koncert időpontját az eredeti tervekhez képest egy órával előbbre hozták a fesztivál szervezői, mivel 22 órától Magyarország labdarúgó-válogatottja játszott Belgiummal az Európa-bajnokságon – így senkinek nem kellett választania a két programpont közül. Emiatt a Pribojszki Mátyás Band is egy óráva hamarabb kezdte meg koncertjét. A mérkőzést egyébként több ezren követtek figyelemmel a nagyszínpadon elhelyezett kivetítőn. Koncz Zsuzsa és Bródy János fellépését megelőzően a népes közönség előtt Zatykó Gyula, a rendezvénysorozat főszervezője szólalt fel, aki a szervezői csapatnak, az önkénteseknek és természetesen a résztvevőknek is köszönetet mondott. Vasárnap lépett fel a Szent László Napokon Palya Bea magyarországi énekesnő is, aki ezúttal gyermekdalokkal érkezett Nagyváradra, ahol többek között Altatok című albumáról adott elő dalokat. Palya Bea pillanatok alatt hatalmába kerítette a kicsikből és nagyokból álló közönséget, akik közül többen együtt énekeltek az előadóval, a legkisebbek pedig táncra perdültek a várpincében tartott koncerten. Szép számban begyűltek az érdeklődők a Szent László Napok keretében megszervezett vasárnap esti sörkóstolóra is. A hűs várpincében tízféle magyarországi kézműves sör várta az ínyenceket a legvilágosabbtól a legsötétebbig Krónika (Kolozsvár) 2016. július 1.Népszerű volt a Nagyváradi Szent László NapokRendkívül népszerű volt a Nagyváradiak körében az immár negyedik alkalommal megszervezett, idén kilencnaposra bővített Szent László Napok: a június 18-a és 26-a között sorra került családbarát rendezvénysorozatra tavalyhoz képest számottevően többen látogattak el – közölték csütörtöki kiértékelő sajtótájékoztatójukon a szervezők. „A kánikula és a labdarúgó-Európa-bajnokság ellenére sikeres fesztivált zártunk" – fogalmazott Mihálka Melinda programigazgató. A várfelújításnak köszönhetően a rendelkezésükre álló fesztiválterület is megnőtt, ezért idén már nem volt panasz a zsúfoltságra, és a lacikonyhák előtt sem kellett sokáig sorban állni. Zatykó Gyula főszervező arról számolt be: tulajdonképpen mindegyik programponttal elérték a céljukat, hiszen a hőség ellenére családokat, fiatalokat és időseket egyaránt a várba vonzott minden esemény. A hagyományokhoz híven a gyermekprogramok, a Nagyváradról elszármazottak találkozója, az örömfőzés, a kerékpártúra és a városlátogatás ezúttal is töretlen népszerűségnek örvendett, de az Ady Endre-gimnázium sportklubját vezető König Péter által szervezett Vártájfutás is közel hetven érdeklődőt vonzott. Ennek különösen örülnek a szervezők, hiszen nem csupán a sportágat és a sportolást népszerűsítették, hanem még a várat is sikerült „feltérképezniük". Mihálka Melinda arra is kitért, hogy a több mint száz programpontból álló rendezvénysorozat nem jöhetett volna létre a társ- és partnerszervezők, valamint támogatók nélkül. Zatykó Gyula köszönetet mondott a Nemzeti Kulturális Alapnak, a Bethlen Gábor Alapnak, az OTP Banknak, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-nek, és mindenkinek, aki hozzájárult, hogy idén is sikeres Szent László Napokat tudhassanak maguk mögött. „Önkéntes alapon szervezzük a Szent László Napokat, nem a profitért, ezért lehet kevés pénzből ilyen színvonalas rendezvényt tető alá hozni" – fogalmazott Zatykó Gyula, aki a Székely Betty által koordinált mintegy huszonöt önkéntesnek és a szervezői kemény magnak is külön köszönetet mondott a megfeszített munkáért. Idén egyébként karkötők vásárlásával lehetett támogatni a fesztivált, de mint kiderült, ezeknek alig felét sikerült értékesíteni. Sikeresnek bizonyult ugyanakkor a programfüzet helyét átvevő, idén első alkalommal bevezetett FestivApp elnevezésű mobiltelefonos alkalmazás, amelyet több mint ezren töltöttek le. A szervezők remélik, hogy a Szent László Napoknak jövőre is lesz folytatása. Vásárhelyi-Nyemec Réka Krónika (Kolozsvár) 2016. augusztus 25.Politikai szónoklatok és koncertek: megkezdődött a 4. Vásárhelyi ForgatagA rendezvénysorozat fővédnöke, Kövér László magyar házelnök jelenlétében kezdődött el szerdán este a Kultúrpalota nagytermében 4. Vásárhelyi Forgatag. A Kultúrpalota nagyterme ez alkalommal is megtelt, az ünnepi nyitógála meghívottja Tompos Kátya színész-énekes volt. A koncertet egy órán át tartó szónoklatok előzték meg, a meghívott vendégek, házigazdák, politikusok követték egymást a színpadon, és osztották meg hosszabban-rövidebben gondolataikat. Megköszönték Floreáéknak A két főszervező: Portik Vilmos és Soós Zoltán köszönetet mondtak szervezőtársaiknak, támogatóiknak, külön megemlítve a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnak azt a gesztusát, hogy beengedte a forgatagot a város szívébe. „Ritkán adatik meg, hogy köszönetet mondjunk a hivatalnak” – fogalmazott Portik. Kiemelte: a helyi tanácsosoknak és elsősorban az RMDSZ-képviselőknek köszönhető, hogy az idén első alkalommal sikerült a Maros-partról a Ligetbe költöztetni az eseményt. Soós Zoltán szerint is értékelendő a gesztus, de a jogok tiszteletben tartására is figyelni kell. Portik Vilmos azt kérte Kövér Lászlótól: ha lehetséges, járjon közbe annak érdekében, hogy Marosvásárhely és Budapest között naponta legyen egyórás járat. Soós Zoltán kihasználva az alkalmat, köszönetet mondott a választóknak, mert, ahogy fogalmazott, különleges év volt számára a 2016-os esztendő, ám úgy érzi, ha nem is sikerült megválasztani polgármesternek, két, vagy négy év múlva ez még sikerülhet, tehát nincs ok elkeseredésre, nem szabad feladni, összefogással sikereket lehet elérni. A Vásárhelyi Forgatag megmutatta, hogy „erő van bennünk” – mondta, meggyőződése pedig az, hogy az idén azért sikerült behozni a városba, mert „nem hagytuk magunkat”. A teremben az RMDSZ megyei vezetősége mellett jelen voltak az EMNP és az MPP országos vezetői, illetve a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács előljárói is. Külön köszöntötték a műsorvezetők Magyarország Csíkszeredai és Kolozsvári főkonzulátusainak vezető konzuljait, Zsigmond Barna Pált és Barabás Jánost, baja és zalaegerszeg testvérvárosok küldöttségeit, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem rektorát, Dávid Lászlót, és Szabó Bélát, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának vezetőjét, illetve Péter Ferencet, a megyei tanács elnökét és Nagy Zsigmond alprefektust. Kövér: Budapest Bukarest szövetségese A felszólalók között Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke, majd Zatykó Gyula, az EMNP nevében köszöntötte a jelenlevőket, házigazdaként pedig Péter Ferenc mondott ünnepi beszédet. Végül Kövér László házelnök lépett a mikrofon elé, aki az erdélyi magyarság fogyatkozásáról beszélt, arról, hogy 1918. decemberében 100 ezer román gyűlt össze Gyulafehérváron, ahogyan 1990. februárjában 100 ezer magyar Marosvásárhelyen. Az 1918-ban elhangzott ígéreteket nem váltották be, a februári gyertyás tüntetésen a magyarok a megújulásért tüntettek. Arra a kérdésre, hogy van-e elég magyar ezek után is Marosvásárhelyen, a forgatag válasza az, hogy igen, van – fogalmazott Kövér. A házelnök arra biztatott mindenkit, hogy vegyen részt a decemberi romániai parlamenti választásokon, illetve a magyar (kettős) állampolgárok az október 2-i népszavazáson is, és szavazzon nemmel a Magyarországra tervezett erőszakos betelepítések ellen. Kijelentette: rá kell jönnie a román államnak arra, hogy az erdélyi magyarok nem ellenségei a románoknak, ahogy Magyarország is szövetségese a román államnak. Ami a 19. és 20. században nem sikerült, az összefogás a 21. században sikerülhet – mutatott rá Kövér László. Cigány dallal indított Tompos Kátya A politikai szónoklatokat Tompos Kátya előadása követte. A színész-énekesnő a 2013-ban megjelent lemezéről mutatott be dalokat a Keresztül Európán zenekarral, ám előtte elmondta, hogy magyarul, angolul, franciául és oroszul énekel, mert ezekhez a nyelvekhez kötődik. Előadását egy Sepsiszentgyörgyi cigány dallal indította, majd sorra következtek a más-más nyelven előadott énekek. Ugyancsak a forgatag nyitónapján, szerda este a Teleki Téka udvarán is koncert várta az érdeklődőket. Ott a Magyarországról érkezett Four Bones harsonakvartettnek tapslot a szépszámú közönség. Antal Erika maszol.ro 2016. augusztus 26.Telt házas Forgatag-megnyitóNem csak négy napra miénk a város Szerda délután negyedik alkalommal indult el a vásárhelyiek színekben, hangokban, ízekben gazdag, nagy találkozásokat, közös élményeket ígérő Forgataga. A 400 éves szabad királyi város négynapos ünnepének első perceiben a magyar, majd a székely himnuszt énekelte felállva a Kultúrpalota telt házas közönsége. Ezt követően a megnyitó házigazdái, Ritziu Ilka Krisztina és Kinda Szilárd színművészek üdvözölték az anyaországi vendégeket, a helyi vezetés és a történelmi egyházak képviselőit, illetve a sok száz fős nagyérdeműt, majd a Forgatag két főszervezője lépett az egybegyűltek elé. – Ritkán adatik meg a Marosvásárhelyi magyaroknak, hogy köszönetet mondhassanak a polgármesteri hivatalnak. Azt a gesztust, hogy a Forgatag a város szívébe költözhetett, mi tudjuk értékelni – mondta Portik Vilmos, majd a városvezetéssel folytatott kommunikáció előmozdítóinak köszönte meg a támogatást. A továbbiakban azon reményét fejezte ki, hogy a rendezvény fővédnökeként jelen levő Kövér László, az Országgyűlés elnöke az elkövetkezőkben is Marosvásárhely segítségére lesz. – Különlege év számomra az idei – kezdte beszédét Soós Zoltán, majd az egyházaknak, civil szervezeteknek és azon szavazópolgároknak mondott köszönetet, akik a polgármesteri választásokon támogatták. – Egymásra találtunk, és ez óriási eredmény. Ezzel a munícióval négy év múlva senki sem tud megállítani – ígérte Soós, majd azokról a "gesztusokról" szólt – mint például a Bethlen Gábor-szobor állítása – amelyekkel a városvezetés még tartozik Marosvásárhelynek. A továbbiakban a politikai pártok és civil szervezetek képviselői szóltak a nagyérdeműhöz. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke újra a Székelyföldi területi autonómia megvalósulásának fontosságáról beszélt.Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke az erdélyi városokban megrendezésre kerülő magyar napok szükségességét, közösségössze-tartó erejét hangsúlyozta. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vásárhelyi Forgatag sikertörténete azt bizonyítja, él még városunkban a közösségi tudat. – Erős közösséggé elsősorban a kultúra kovácsol – hangsúlyozta Biró Zsolt, végül így zárta gondolatmenetét: – Erős közösségként éljük hétköznapjainkat, azzal a tudattal, hogy nem csak négy napra miénk a szabad királyi város. Péter Ferenc megyei tanácselnök Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének üdvözletét tolmácsolta, majd a maga nevében is gratulált a rendezvény szervezőinek. – A történelem azt mutatja, hogy a város, illetve a térség akkor tudott fejlődni, amikor megvolt hozzá az akarat. Marosvásárhely sokat köszönhet Bethlen Gábor fejedelemnek és Bernády György polgármesternek is, aki új irányt szabott a fejlődésnek... A Forgatagnak első perctől célja megmutatni értékeinket, azt, hogy a magyar közösség képes összefogni egy jó ügy érdekében – mondta a megyei tanács elnöke, végül azt az örömteli hírt közölte, hogy az önkormányzat nemsokára pályázatot nyújt be a Kultúrpalota restaurálására. "Minden európai polgár kicsit vásárhelyi" – MAradtunk-e elegen Bernády városában? – tette fel az 1990 márciusa után és most is időszerű kérdést KövérLászló, a Magyar Országgyűlés elnöke. Ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már az 1990-es magyar közösség minden második tagja hiányzik Marosvásárhelyről, és ez a számokban tükröződő valóság nemcsak a román politikai vezető réteg magyarellenességéről, hanem az erdélyi és magyarországi nemzetpolitika teljesítményéről vagy annak hiányáról is vádlón szól. A múltba visszatekintve Kövér László a 400 évvel ezelőtti város kétezer székely lakosának védekezőképességére, majd az 1990-es februári könyves, gyertyás tüntetésre emlékezett, amely ismételten bizonyította, hogy a vásárhelyi magyar közösség "nem a szalmaláng, hanem az el nem alvó gyertyaláng népe." A továbbiakban a Forgatag fővédnöke európai viszonylatban szólt a szülőföldhöz való jog elvesztésének veszélyéről. – Amikor vannak politikusok, akik a népakaraton nyugvó demokráciából éppen a népet száműzik, minden európai polgárnak kijut a vásárhelyi magyar sors. Minden európai polgár kicsit vásárhelyi, csak még nem tud róla. Előbb- utóbb a román emberek is kénytelenek lesznek szembesülni azzal, hogy őket is kísérti a Marosvásárhelyi, az erdélyi magyar sors: vannak olyan erők és érdekek a nagyvilágban, amelyek hasonlóan el akarják idegeníteni a románokat a szülőföldjüktől, hasonlóan szét akarják zilálni nemzeti önazonosságukat, hasonlóan meg akarják őket fosztani hitbéli kapaszkodóiktól. Kövér László a közös erdélyi jövő megőrzésének lehetőségét abban látja, hogy Románia végre felismeri, az erdélyi magyarság nem veszélyforrás, Magyarország nem ellenség, hanem érték- és érdekközösségben levő szövetséges. A házelnök Bethlen Gábor végrendeletéből idézve tolmácsolta jókívánságát a vásárhelyieknek: "Az Isten segítsen, igazgasson benneteket az igaz egységre és egymás iránti szeretetre". A Forgatag fővédnöke beszéde végén arra kért minden romániai magyar választópolgárt, hogy a decemberi romániai parlamenti választáson szavazatukkal erősítsék az erdélyi magyar politikát, a kettős állampolgársággal rendelkezők pedig ne feledkezzenek meg az október 2-ai magyarországi népszavazásról, és voksoljanak nemmel az unió által tervezett kényszerbetelepítésekre. A megnyitó második felét Tompos Kátya Budapesti színésznő, énekesnő és zenekara egy Európán átvezető, könnyed zenei utazással töltötte ki. A nagyérdemű Sepsiszentgyörgyi cigány éneket, megzenésített Váci Mihály-verset, francia sanzont, jiddis, orosz és angol dalt is hallhatott. A Forgatag az est következő órájában a Kultúrpalotából a Teleki Téka udvara felé vette az irányt, ahol a Four Bones harsonakvartett szépszámú közönségnek játszhatott. Nagy Székely Ildikó Népújság (Marosvásárhely) 2016. szeptember 14.Sass Kálmán-szobrot ígért Lezsák ÉrmihályfalvánakKárpát-medence-szerte folynak az előkészületek az 56-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának megünneplésére. Az emlékév kapcsán Érmihályfalvára (Bihar m.) érkezett Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke is, aki Sass Kálmán-szobrot ígért a kisvárosnak. A közéleti személyiség Sass Kálmán ’56-os mártír lelkész egykori templomában osztotta meg az anyaország üzenetét a helybéliekkel, illetve a kerek évforduló kapcsán 1956, te csillag címmel tartott rövid beszédet. Ugyanakkor ígéretet tett egy Sass Kálmán-szoborra is, amelyet a Lakitelki Népfőiskola Alapítványon keresztül (a magyar kormány és az Országgyűlés támogatásával) ajándékozna a helyi gyülekezetnek. A hét végi eseményen jelen volt az 1958-ban kivégzett lelkipásztor fia, Sass István Huba is, akit édesanyjával és testvéreivel apjuk letartóztatása után hosszú évekre a Baragánba (dél-romániai puszta) deportáltak. Az Erdélyi Magyar Néppártot Zatykó Gyula országos alelnök képviselte, aki a szervezet nevében üdvözölte az anyaországi politikust, megköszönvén a helyi magyar közösség nevében a nagylelkű felajánlást, kitérve arra is, hogy Sass Kálmánt a román állam mindmáig nem mentette fel a hazaárulás vádja alól, így az elmúlt évtizedekben csak a helyi református gyülekezet ápolhatta méltóképpen emlékét. Koszorúikat a templom falán lévő emléktáblánál helyezték el, majd a Sass Kálmán emlékteremben megtekintették a kivégzett lelkipásztor hagyatékából készült állandó kiállítást is. A vendégek az 56-os mártír temetői emlékoszlopánál is lerótták kegyeletüket. A város RMDSZ-es elöljárói nem vettek részt az eseményen. Sütő Éva itthon.ma//karpatmedence 2016. szeptember 22.A váradi városvezetők barométere magyar ügyekbenIlie Bolojannal, Nagyvárad polgármesterével tárgyalt múlt szombaton Zatykó Gyula és Csomortányi István, az EMNP országos alelnöke és megyei elnöke a helyi tanintézmények vezetőtanácsaiba, az önkormányzat által jelölendő személyekről. Ezt csütörtöki sajtótájékoztatójukon jelentették be az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP)politikusai. Elöljáróban Zatykó Gyula kifejtette: Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere azért kereste meg őket, mert úgy ítélte meg, hogy az RMDSZ elárulta őt és az általa vezetett politikai erőt, a Nemzeti Liberális Pártot ( PNL), viszont neki szüksége van valakikre, akik tudnak segíteni a magyar közösséget érintő kérdéseknek a megoldásában, és a váradi magyar tanintézményekbe az önkormányzat által jelölendő tagok kérdése éppen egy ilyen ügy. Zatykó Gyula elmondta, hogy az EMNP álláspontja szerint is a Bihar megyei RMDSZ cserbenhagyta a szövetség váradi szervezetét azáltal, hogy a liberálisokkal kötött korábbi megegyezést felrúgva a megyei tanácsban a szociáldemokratákkal ( PSD) és az ALDE-val kötöttek paktumot, és emiatt a váradi helyi tanács RMDSZ-frakciója „súlytalanná vált”. Zatykó kifejtette: a tanintézmények vezetőtanácsi tagságának a kérdése huszonöt éve rendkívül átpolitizált volt, ezért a személyek kijelölésénél az EMNP célja ezeknek a testületeknek a depolitizálása volt. „Igyekeztünk nagyrészt olyan közéleti munkásságuk által elismert személyeket felkérni, akik fognak tudni tenni valamit ezekért az intézményekért, mert ezek a személyek jelentik a kapcsot az önkormányzat, vagyis a finanszírozó és a tanintézmény között” – fogalmazott Zatykó Gyula. Körzeti magyar oktatást A továbbiakban Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke ismertette a nevesítés szempontjait, amiről tegnapi lapszámunkban részletesen beszámoltunk, ehhez annyit teszünk hozzá, hogy a politikusok elmondása szerint nem egyeztetés eredménye volt az, hogy mely tanintézményekbe javasolhat jelöltet az EMNP. Ilie Bolojan ugyanis már eleve azoknak a tanintézményeknek a listájával érkezett a megbeszélésre, amelyekbe magyar önkormányzati delegáltat kívánt jelölni a város. Csomortányi hangsúlyozta, hogy a néppártnak jól körvonalazott oktatási programja van. A párt megítélése szerint az elmúlt tíz évben az elhibázott oktatási stratégia miatt teljes városrészekben megszűnt az általános iskolai magyar oktatás, amin változtatni kell. „Nem szerencsés, hogy a magyar általános iskolai oktatást megpróbálták a belvárosba koncentrálni, ennek eredménye az, hogy Szőllősön és Őssiben teljesen megszűnt a magyar oktatás. Célunk az, hogy a 2017–2018-as tanévtől ebben a két városrészben újra legyen magyar nyelvű első osztály. Ehhez kérjük a pedagógusok, a szülők és minden olyan személy jelentkezését a Kálvin utca 1. szám alatti székhelyünkön, akik a szükséges felmérések, tájékoztató munka és a hivaalos ügyek elvégzéséhez segítenének nekünk” – fogalmazott Csomortányi. Teszt A megyei pártelnök elmondta azt: tesztelni fogják azt, hogy mennyire fog működni ez a kapcsolat a néppárt és városvezetés között, ugyanis ezen a héten iktatják azt a kérelmünket, ami arra vonatkozik, hogy a Nagyváradi városházán szervezzenek olyan ügyfélfogadó helyet, ahol biztosított a magyar nyelvű ügyintézés és a magyar nyelvű formanyomtatványokhoz való hozzáférés. Arra a kérdésünkre: a most felajánlott együttműködésért cserébe Ilie Bolojan szabott-e bármiféle feltételeket arra vonatkozóan, hogy az EMNP mit képviseljen, vagy mit ne képviseljen, Zatykó és Csomortányi egybehangzóan nemmel válaszoltak. Zatykó hozzátette, Bolojan felkérése arra vonatkozott, hogy az EMNP fogalmazza meg a magyar közösség elvárásait a város irányába, illetve mindig jelezzék a polgármesteri hivatalnak azt, hogyha a magyar közösség valamit nem vesz jó néven a városvezetéstől. Arra a kérdésünkre: ez az együttműködés az első lépés afelé, hogy megvalósuljanak az EMNP-nek azok a törekvései, amelyeket a Bolojan adminisztráció eddig következetesen visszadobott, Csomortányi István így válaszolt: „van rá esély, hogy néhány olyan ügyben is lesz előrelépés, amelyekben eddig elutasítottak bennünket.” Oktatási bizottság Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan értékelik a néppárti politikusok azt, hogy a vezetőtanácsi delegáltakra vonatkozó határozattervezetet a helyi tanács oktatási bizottságának megkerülésével terjesztették a helyi tanács elé. „Nem tartjuk szerencsésnek, hogy ez így történt” – fogalmazott Csomortányi, mind ő, mind pedig Zatykó Gyula hangsúlyozva azt, hogy ők nem tudták a nevesítés elvégzése után, hogy a városvezetés nem viszi majd be a tervezetet az oktatási bizottságba. Zatykó Gyula megjegyezte: azáltal, hogy RMDSZ-es személyeket is felkértek arra, hogy vállalják a vezetőtanácsi tagságot – Kis Gábor és Sauer András nevét említette – ez annak a jele, hogy az EMNP nem is akarta eltitkolni senki elől, hogy részt vesz a nevesítési eljárásban. Ehhez kapcsolódva pedig Csomortányi Istvánelmondta: „visszásnak tartom azt, hogy úgy teszi ezt szóvá a városi RMDSZ, hogy közben mi négy éve folyamatosan azzal küszködünk, hogy az RMDSZ-vezetésű vidéki önkormányzatokban ezeket a szabályokat folyamatosan és tendenciózusan áthágják: sehol nem hívják össze rendesen a bizottságokat, sehol nem értesítik a néppártos tanácsosokat, folyamatos veszekedés van amiatt, hogy tanácsosaink nem kapják meg időben a napirendeket és a határozattervezeteket. Ahogy a mondás tartja: bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű” – fogalmazott. Pap István erdon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
