Magyarország gratulál a romániai elnökválasztáson győztes Ion Iliescunak, illetve a törvényhozás legerősebb pártjává választott Szociális Demokrácia Romániai Pártjának - nyilatkozott Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő. A magyar fél konkrét lépései alapján fogja megítélni az új román vezetést, és ennek alapján alakítja Romániához fűződő viszonyát. Horváth Gábor kiemelte: Budapest bízik abban, hogy a Szociális Demokrácia Romániai Pártja vezetőinek korábbi megnyilatkozásai szerint a szélsőséges erők és nézeteik semmilyen formában nem jelennek meg az új román vezetés programjában és gyakorlati lépéseiben. Magyarország változatlanul támogatja Románia euroatlanti integrációs felzárkózását. Utalt arra, hogy a romániai magyarság helyzetének javítása érdekében számos fontos lépés történt, ám több kérdés megoldatlan maradt. A magyar fél elvárja, hogy a romániai magyarság érdekeit a választások után hivatalba lépő kormány figyelembe vegye figyelembe. Budapest támogatja az anyanyelv használatára, a magyar nyelvű állami egyetem visszaállítására, valamint a kommunista időkben elkobzott ingatlanok visszajuttatására vonatkozó megalapozott igényeket. Hasonlóképpen támogatja a magyar fél a romániai magyarok lakta területek gazdasági fejlesztésére, a határ menti együttműködés előmozdítására és a határrégiók fejlesztésére irányuló törekvések megvalósítását. /Magyarország bízik az új román vezetésben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./
2000. december 12.
A nemzetközi sajtó megnyugvással vette tudomásul, hogy az első részeredmények szerint Ion Iliescu fölényes győzelmet aratott a vasárnapi elnökválasztáson. Iliescu első sajtónyilatkozatából kiemelték: "gyorsítani fogjuk a reformokat, amelyek lehetővé teszik az ország mihamarabbi csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz″. A CNN szerint a szavazópolgárok elvetették a szélsőségesen nacionalista C. V. Tudort, akinek zsidó- cigány- és magyarellenes kirohanásai veszélyeztették Románia európai integrációját. A New York Times azokat a szekértői véleményeket idézi, miszerint Románia szavazópolgárai politikai érettségről tettek tanúbizonyságot, amikor harmadszorra is újraválasztották Iliescut, elutasítva a nacionalista C. V. Tudort. A romániai elnökválasztás eredményei szerint a lakosság egyértelműen elvetette a szélsőségességet, xenofóbiát és a totalitárius rendszert - írta a brit The Independent című lap. Egy hírelemző szerint a romániai elnökválasztás második fordulója nem több, mint választani az AIDS és a rák között″ - írta az angol újság. A Guardian szerint C. V. Tudor második fordulóba kerülése felébresztette azokat a romániai szavazópolgárokat, akik az első fordulóban kétségbeesésükben a nagyromániás pártvezérre adták szavazatukat. "Az egzaltált, éleseszű politikus-költő rájátszott a lakosság korrupcióval szembeni undorára, amely megbénítja az igazságszolgáltatást, stadionokban tartott nyílt pereket ígért a "cigánymaffia ellen"″ - állapította meg a brit baloldali lap. /A nemzetközi sajtó dicséri a romániai szavazások eredményét. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./
2000. december 13.
A romániai elnökválasztás dec. 10-én tartott második fordulójának eredménye: Ion Iliescu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja jelöltje a szavazatok 66,83 százalékát kapta. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt jelöltje a szavazatok 33,17 százalékát szerezte meg. A részvételi arány alacsony, 57,5 százalékos volt. A valamivel több mint 10 millió érvényes szavazatból Ion Iliescu közel 6,67 milliót, Corneliu Vadim Tudor pedig 3,33 milliót kapott. Ez utóbbi az ország 42 választókörzetéből csak egyetlenben, Beszterce-Naszód megyében előzte meg Iliescut. A PDSR elnöke az első, 1990-ben tartott választások óta mindegyiken indult, de mostanáig soha nem sikerült Erdélyben győznie, alulmaradva a demokratikus ellenzék jelöltjével szemben. A mostani választáson Erdély a szélsőséges nacionalizmus ellen szavazva, meghozta Iliescu számára az első erdélyi győzelmet. A romániai magyarok jóval kisebb arányban mentek el szavazni, mint két héttel korábban, de az RMDSZ felhívásának köszönhetően Ion Iliescu a döntő többségében magyarok lakta két székelyföldi megyében érte el arányaiban a legjobb eredményt: Hargita megyében a szavazatok valamivel több mint 90, Kovásznában pedig a szavazatok közel 90 százalékát kapta meg. /Megvan az elnökválasztás hivatalos végeredménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2000. december 14.
Dec. 13-án az Alkotmánybíróság visszautasította a Nagy-Románia Párt fellebbezését, amelyben kérték az államfőválasztás második fordulójának semmissé nyilvánítását, mivel - nézetük szerint - csalások történtek. Az Alkotmánybíróság a kérést megalapozatlannak nyilvánította, a választások második fordulóján Ion Iliescu győzött, s ennek hivatalos alkotmánybírósági bejelentése dec. 14-én lesz. /Visszautasították a nagy-romániás fellebbezést. = RMDSZ Sajtófigyelő, dec. 14. - 48. sz./
2000. december 15.
Bukaresten az Alkotmánybíróság dec. 14-én kimondta: az elnökválasztásokat Ion Iliescu nyerte meg, s ettől kezdve hivatalosan is államfő. Constantinescu leköszönő államfő üdvözölte utódát. /Iliescu elnökségét hivatalosan is elismerték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2000. december 19.
Az új kormánypárt, az RTDP csúcsvezetőségének dec. 18-i ülése után Ion Iliescu megválasztott államfő kijelentette: megvált párttagságától, és átadta a stafétát Adrian Nastasénak, az RTDP első alelnökének, kijelölt kormányfőnek. Nastase az RTDP januári országos értekezletéig lesz a párt ideiglenes vezetője. Iliescu kifejtette: államelnöki minőségében nem tehet javaslatot arra vonatkozóan, hogy ki legyen az RTDP új elnöke, a legjobb változatnak azonban azt tartja, ha azt a miniszterelnök töltené be. Iliescu elmondta: Nastaséval mindig jó viszonyban volt. Adrian Nastase nyilatkozatában szintén annak a véleményének adott hangot: szerinte is a legideálisabb az lenne, ha a megalakuló kormány vezetője töltené be a párt elnöki tisztét is. /Ion Iliescu megvált párttagságától. Nastasénak adta át a stafétát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2000. december 19.
Ion Iliescu dec. 18-án nyilvánosságra hozott levelében felszólította az RTDP vezetőségét, tagjait, továbbá a jövendőbeli minisztereket: az állam illetékes intézményével közösen indítsanak ádáz harcot a bürokrácia és a korrupció felszámolása érdekében. /Korrupcióellenes harcra szólít fel az államelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2000. december 21.
Ion Iliescu dec. 20-án a parlament két házának együttes ülésén letette az államfői esküt. A 71 éves politikus most harmadszor lett Románia elnöke. Beszédében Iliescu hangsúlyozta, hogy elnöksége alatt ″a szociális biztonság jelenti majd a nemzeti és társadalmi szolidaritás gerincét″. Legfontosabb feladatának a szegénység elleni küzdelmet tartja. A román állam gazdagságát méltányosan kell szétosztani azok között, akik munkájukkal azt létrehozták, s a szociális védőháló finanszírozásához minden románnak jövedelmével megegyező arányban kell hozzájárulnia - jelentette ki. Iliescu kitért a szociális védelemre, a nyugdíjrendszer tervezett reformjára, a gyermeknevelés feltételeire, a szakmai képzésre és a társadalmi beilleszkedés kérdésére. Hangsúlyozta, hogy mindenkinek kötelessége lesz a korrupció és a bürokrácia elleni harc. Az államfő szerint a legfontosabb célok a gazdaság fellendítése, a fogyasztás és az export ösztönzése, a mezőgazdaság talpra állítása, az infrastruktúra korszerűsítése és az elkobzott tulajdon visszaszolgáltatása. Az eskütétel után Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője megáldotta az államfőt. Az államfői jogkört Ion Iliescu dec. 21-én veszi át Emil Constantinescu távozó elnöktől a Cotroceni-palotánál katonai tiszteletadással rendezett parádé keretében. /Harmadszorra az államfői székben. Ion Iliescu letette az esküt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2000. december 21.
Az RMDSZ-nek nincs kifogása Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök személye ellen - nyilatkozta Markó Béla Ion Iliescuval dec. 20-án folytatott tárgyalását követően. Markó kifejtette: amennyiben az RTDP programjában hitet tesz a gazdasági és szociális reformfolyamat folytatásában, ide értve a kisebbségi jogokat is, az RMDSZ támogatni fogja az RTDP-kormányt. - Az RMDSZ ismét felsorolta azokat a prioritásait, amelyeknek tiszteletben tartását az RTDP-től is elvárja. Ide tartoznak a reformok folytatása, a tulajdontörvények mielőbbi életbeléptetése, az oktatási prioritások, a közigazgatásban való anyanyelvhasználat biztosításáról ott, ahol a magyarok számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az RMDSZ választ vár arra, hogy az új struktúrájú kisebbségvédelmi hivatalban magyar lesz-e az egyik államtitkár. Az RMDSZ támogatja az ötletet, hogy Eckstein-Kovács Péter utódja Dan Pavel legyen, amennyiben ezt a közismert politológus, publicista is elfogadja. - Sem a Nemzeti Liberális Pártnak, sem a Demokrata Pártnak nincs kifogása Adrian Nastase kinevezése ellen, és a parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti kisebbségek is hasonló állásponton vannak. Ion Iliescu találkozott a Nagy-Románia Párt képviselőivel is. Corneliu Vadim Tudor pártelnök kifejtette: pártja nem szavazza meg azt az ″öntelt″ RTDP-kormányt, amelyik azt hiszi, hogy egyedül is képes kormányozni. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Nincs kifogása a demokratikus ellenzéknek Adrian Nastase ellen. Magyar államtitkár az új kisebbségvédelmi hivatalban? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2000. december 22.
Négy év után Ion Iliescu államfő visszatért a Cotroceni-palotába, ahol ünnepélyes keretek között fogadták a régi-új államfőt. A hivatalos beiktatás dec. 21-én történt. Iliescut a Cotroceni-ből távozó Emil Constantinescu volt államfő fogadta. Rövid megbeszélést tartott az új és régi államfő. A leköszönő államfő távozásakor kifejezte reményét, hogy Románia a jövőben megőrzi mindazt a jót, amit az elmúlt négy évben sikerült megvalósítani. /Iliescu visszatért Cotroceni-be Constantinescu búcsút mondott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Iliescu az ortodox egyház vezetője és a külföldi diplomaták előtt letette elnöki esküjét, majd ismertette terveit. Ezek között szerepelt a befektetések támogatása, a mezőgazdaság fellendítése. Kifejtette, hogy a szociális védőháló a román társadalom gerincét fogja képezni, elsődleges feladat az általános szegénység leküzdése, új munkahelyek létesítése. Iliescu ígérte, hogy határozottan fel fog lépni a korrupció és a bürokrácia ellen. Külpolitikai téren prioritásként pedig az EU-ba és a NATO-ba való integrációt nevezte meg, illetve a Romániával szemben támasztott vízumkényszer eltörlését. /(Szász Attila): Eskü után ígéretek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2000. december 22.
Dec. 21-én együttes ünnepi ülésen emlékezett meg a parlament két háza a tizenegy évvel ezelőtti forradalomról. Az ülésen Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kijelölt kormányfő mellett részt vettek hét forradalmárszervezet képviselői, Lucian Mihai alkotmánybírósági elnök, Paul Mitroi ombudsman és a diplomáciai testület képviselői. Beszédében Iliescu kijelentette: sohasem fogják pontosan azonosítani azokat a tetteseket, akik 1989 decemberében emberek életét oltották ki, másokat pedig megsebesítettek. A fő bűnös a Ceausescu-házaspár volt, őket éppen azokban a napokban ítélték el és végezték ki - mondta. Sergiu Nicolaescu RTDP-szenátor viszont úgy vélte, a jogszolgáltatás a hibás azért, hogy mind a mai napig nem állították bíróság elé azokat, ″akik ellen 1989 decemberében harcoltunk″. Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő a temesvári forradalom fontosságáról szólt az ünnepi ülésen. /Iliescu: Soha nem fogják azonosítani az 1989. decemberi tetteseket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Szilágyi Zsolt beszéde végén három nyelven - románul, magyarul és németül - köszöntötte a hallgatóságot. /A romániai rendszerváltás 11. évfordulója a parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2000. december 28.
Ismeretlenek újból bemázolják a két vagy háromnyelvű helységnévtáblákat, Tasnád Zilah felőli bejáratánál és Érszakácsiban. Ezen kívül a vidéken szinte minden táblára felragasztották Iliescu választási képét. Ákos községben, annak ellenére, hogy magyar a polgármester, már két éve leverték a helység magyar feliratát. /Helységnévtáblák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2001. január 9.
Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselővel készített interjút az Erdélyi Napló munkatársa. A képviselő a parlamentben elmondta, hogy ″hatnak még a diktatúrabeli félelmek, amelyeket tulajdonképpen egy nyolcvanéves időszak alatt alakítottak ki bennünk″. ″Tizenegy évvel a Ceausescu-rezsim bukása után még mindig nem ismertek sem az akkori véres történésekért felelősek, de a későbbi bányászjárások és a marosvásárhelyi események elindítóit is homály fedi. Egy-két kirakatcélból megrendezett pert kivéve simán megúszták az igazi bűnösök.″ Iliescu államelnök jelen volt, amikor Szilágyi Zsolt beszélt erről. Iliescunak erkölcsi kötelessége lenne nyilvánosságra hozni ismereteit, bevallani saját szerepét a történtekben. A képviselő kifejtette az újságírónak, hogy a parlamentbe ″visszakerültek a titkosszolgálatok kötelékébe tartozó aktív ügynökök, akiket az átvilágítási törvény véd.″ Az emberek félni fognak, hogy azok a szekusok, akik őket lelkileg vagy fizikailag terrorizálták a diktatúra idején, most is beleszólhatnak a fontos döntésekbe, az ország sorsába. A képviselő kifejtette, hogy a magyar nemzeti közösségtől sem korrektséget várják el, hanem csak a feltételek nélküli behódolást. ″Az RMDSZ-en belül is érezhető a román társadalom negatív fejlődésének a hatása″ - tette hozzá. Mind többen vannak olyanok, akik az RMDSZ-t hierarchikusan szervezett politikai pártként kívánják működtetni. - A leghatékonyabb eszköze a tisztázásnak a belső választások megrendezése volna. /Román Győző: Kell-e még félnünk? És mitől? Beszélgetés Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 9./
2001. január 15.
A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) vezetői, Kiss Kálmán elnök és Harkó Antal alelnök nyilatkoztak a Krónikának. Elmondták, hogy céljuk az RMDSZ belső ellenzékével megtalálni a közös utat, amely egy erős magyar párt létrehozásához vezetne. Új lendületet akarnak adni pártjuknak. Ismét megpróbálnak tárgyalóasztalhoz ülni az RMDSZ-szel, amennyiben a Szövetség legfelsőbb vezetősége is hajlandó erre. Magyarázkodtak: ha az RMDSZ-vezetők nem tekintettek volna el a szabad demokraták véleményétől, Marosvásárhelyen ők nem állítottak volna saját polgármester-jelöltet. Kiss Kálmán elnök nem kívánt beszélni az RMSZDP történetének arról a fejezetéről, amikor négy évvel ezelőtt az alakulat paktumot kötött a Ion Iliescu vezette formációval. Kiss Kálmán Kincses Előd nevét említette lehetséges tárgyalópartnerként; ám a marosvásárhelyi ügyvéd-politikus még nem tartja időszerűnek az új politikai mozgalom létrehozását. ″Meg kell nézni, az RMDSZ csúcsvezetősége mennyire távolodik el a magyarságtól, illetve meddig képes még elmenni az önfeladás útján. Csak utána érdemes lépni″ - nyilatkozta Kincses. /Szucher Ervin: Kis Kálmánék új magyar párt létrehozását tervezik. A szabad demokraták rendeznék soraikat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./
2001. január 18.
A Világbank hajlandó az elkövetkező 3-4 évben mintegy 1,5 milliárd dolláros kölcsönt folyósítani Romániának, ha az életképes kormányprogramokra használja fel a pénzösszeget - jelentette ki jan. 17-én Andrew Vorkink, a Világbank közép- és délkelet-európai régiójának igazgatója, miután Ion Iliescu államelnökkel találkozott. /1,5 milliárd dollár a Világbanktól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Az Nemzetközi Valutalalap egyetértően fogadta Románia arra irányuló törekvéseit, hogy új tárgyalásokat kezdeményezzen a készenléti hitelek megszerzése céljából. Mihai Tanasescu pénzügyminiszter jövő héten Washingtonba utazik, hogy a Valutaalap megbízottjának bemutassa az új román kormány gazdasági programját. Az NVA Romániával foglalkozó új megbízottja a horvát Neven Mates, aki az eddigi tárgyalóbiztost, Emanuel Zervoudakist váltotta fel, a görög pénzügyi szakember ugyanis a valutaalap jugoszláviai küldöttje lett. /Új tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
2001. január 19.
Jan. 18-án tartotta rendkívüli országos konferenciáját a kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, melyen Nastase jelenlegi miniszterelnököt választották a párt vezetőjévé, ellenszavazat nélkül. Felszólalt a tanácskozáson Ion Iliescu államfő is, aki megdicsérte az RTDP által létrehozott kabinetet. /Iliescu öndicséretet gyakorol. Nastase az RTDP új elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 19./
2001. január 22.
Jan. 20-án ülésezett Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Határozatot hoztak egy olyan bizottság létrehozásáról, amely kidolgozza az RMDSZ következő négyéves stratégiáját. A testület eldöntötte: az átvilágítást ki kell terjeszteni az RMDSZ valamennyi tisztségviselőjére, továbbá állásfoglalást fogadtak el a választásokkal kapcsolatban. Az SZKT jóváhagyta az operatív tanács elmúlt hónapokban hozott döntéseit, köztük az RMDSZ és az RTDP közti együttműködésről szóló döntését is. Markó Béla RMDSZ-elnök beszédében a választási kampányt, a választások eredményeit, az elmúlt hetekben kialakult helyzetet elemezte. Az RMDSZ-nek ebben a parlamenti ciklusban a korábbi 11, illetve 25 helyett 12 szenátori és 27 képviselői mandátuma van. A romániai magyar közösség megnyerte a választásokat. Markó megjegyezte: a választási kampányban a tiszteletbeli elnök még biztatta is a választókat, ne szavazzanak az RMDSZ-re, ezt ő tudathasadásos állapotnak tartja. - Felborult az eddigi parlamenti képlet, megváltoztak az erőviszonyok. Az RMDSZ, az erdélyi magyarság csak saját erejére támaszkodhat. A kormánypárttal megkötött egyezség, - ha tiszteletben tartják - lehetővé teszi azt, hogy ″menjünk a magunk útján tovább.″ Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának ″színeváltozásáról″ szólt: az RTDP 1996-ig integráció-, reform-, és kisebbségellenes volt, a 2000-es választásokat követően pedig ő védi a közigazgatásban való anyanyelvhasználatról szóló jogszabályt. Szerinte az RMDSZ megmaradhatott volna ellenzékben. Ehelyett az RMDSZ néhány magyar tisztségviselőért cserébe kiegyezett az RTDP-vel. A képviselő szerint a legnagyobb baj viszont az, hogy az RMDSZ-ben hiányos a konzultáció, nincs munkamegosztás, az operatív tanács pedig monopolizálja a döntéshozatalt. Borbély Zsolt Attila, a Reform Tömörülés alelnöke szerint azért juthatott be Corneliu Vadim Tudor a második fordulóba, mert a figyelmeztetések ellenére Frunda György nem volt hajlandó visszalépni. Borbély szerint a mostani SZKT kísértetiesen emlékeztet a szövetségi képviselők 1996-os bukaresti tanácskozására, amikor az SZKT szintén kész tények elé volt állítva a kormánykoalíciós szerepvállalást illetően. Borbély véleményéhez csatlakozott a másik RT-alelnök, Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő is, aki szintén hangsúlyozta: az SZKT döntés - akárcsak négy évvel ezelőtt - post factum jön, a tanácskozásra azért volt szükség, hogy az operatív tanács döntését legitimizálja. Véleménye szerint egy ilyen horderejű kérdésben sokkal szélesebb körben kellett volna ezt a határozatot meghozni. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő egyetértett Markóék pragmatizmusával. Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: a választás ″etnikai szavazás volt″, a romániai magyarok muszájból szavaztak az RMDSZ-re. Tőkés László visszautasította a bírálatokat. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő egy lehetséges diverzióra figyelmeztetett: elemezni kell, hogy a Corneliu Vadim Tudor rémével való fenyegetés mennyire volt mesterséges. A képviselő szerint az RMDSZ még adós mind az elmúlt négy év elemzésével, mind a szövetség vezetősége és több ezer aláírás által támogatott, külhoni állampolgárság helyzetével. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke szerint az RTDP-nek nyújtott RMDSZ-támogatás minőségi és nem mennyiségi, Iliescuéknak elsősorban nem az RMDSZ parlamenti képviselőinek számszerinti szavazatára, hanem olyanszerű támogatására van szüksége, amely Nyugat előtt hitelesíti a kormánypártot. Ezért cserébe az RTDP-től minőségi áttörést vártak, de ez még nem történt meg. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője az RMDSZ-en belül - véleménye szerint - uralkodó erkölcsi válságra hívta fel a figyelmet. Ez az oka annak, hogy több mint 100 000-el kevesebben mentek el szavazni, hiába a több mandátum, és Frunda is sokkal kevesebbet kapott, mint négy évvel ezelőtt. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök konkrét számokkal bizonyította: nem az úgynevezett erkölcsi válság, hanem a kivándorlás, és a demográfiai mutatók csökkenése miatt kevesebb a szavazó magyar. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a Szabadelvű Kör vezetője szerint örülni kellene a választási sikernek, semmint megkérdőjelezni azt. Külön kiemelte Frunda hozzájárulását, akit emiatt szintén örökös tiszteletbeli taggá kellene avatni - javasolta. Az SZKT elfogadta Borbély László javaslatát egy programbizottság összeállításáról, amelynek feladata: az RMDSZ négyéves stratégiájának kidolgozása, illetve valamennyi RMDSZ tisztségviselő Szekuritáté-dossziéjának átvilágítása. Vita kerekedett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ba javasolt tagjai mandátumának igazolása kapcsán, amely végül oda vezetett, hogy a MIT-frakció a mandátumigazolás megtagadása ellen tiltakozva kivonult a tanácskozásról. /Székely Kriszta: Tudomásul vették a szövetségi képviselők az RMDSZ-RTDP egyezményt. Többek szerint az operatív tanács monopolizálja a döntéshozatalt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2001. január 26.
Ion Iliescu elnök bírálta a nemzetközi szervezeteket a román bankszektor és az állami agráripari kombinátok tervezett privatizációja miatt. Az államfő szerint ezek a szervezetek ″nem román érdekeknek megfelelően″ akarják rákényszeríteni Romániára a bankszektor magánosítását. Romániának úgy kell alkalmazkodnia a világgazdaság valóságához, hogy a világban történő változások mellett a nemzeti érdekeket is figyelembe veszi - mondta az elnök, majd név szerint is bírálta a nagy állami mezőgazdasági és agráripari kombinátok privatizációjának sürgetése miatt a Világbankot, amelynek azt vetette a szemére, hogy harminc évvel ezelőtt felbiztatta Romániát: hozzon létre ilyen nagy kombinátokat, ehhez terveket és kölcsönt is adott. Románia a kölcsönöket visszafizette, és most a Világbank ezeknek a kombinátoknak a felszámolását sürgeti. - Iliescu nyilatkozata felháborodást keltett az ellenzéki politikusok körében. Borbély László RMDSZ képviselő elmondta: csodálkozik Iliescu kijelentésein, hiszen a kormány rövid-, és középtávú stratégiájában prioritásként szerepel a bankprivatizáció. /Iliescu bírálja a tervezett privatizációkat Kijelentései ellentmondanak a kormányprogramnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./ Iliescu elnök elhíresült beszédével igencsak kihúzta a brüsszeli talajt Nastase miniszterelnök lába alól, hiszen amíg Iliescu a magántulajdon, a bankprivatizáció, a kis- és közepes magáncégek no meg a nemzetközi pénzintézetek ellen rohant ki, addig Nastase arról próbálta győzködni az Európai Unió és a NATO vezetőit, hogy Bukarest most már tényleg elkezdi teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek integrációs szempontból elengedhetetlenek. Günther Verheugen, az EU bővítési ügyekkel foglalkozó főbiztosa közölte a román miniszterelnökkel, hogy az Uniónak elege van az ígéretekből, most már a tetteket akarja látni, Romániában fel kell gyorsítani a gazdasági és társadalmi reformokat. Nem kapott több biztatást Nastase George Robertsontól, a NATO-főtitkártól sem. - Annyira egyértelmű volt Iliescu üzenete, hogy Brüsszelben a leforrázott Nastase csak azt hajtogathatta, hogy a gazdasági reformmal nem az elnök, hanem a kormány foglalkozik. /Wagner István: Iliescu szembekerült az RTDP-kormánnyal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./
2001. január 31.
Ion Iliescu államfő jan. 30-án bejelentette: kész közvetíteni a politikai pártok között a 2000/1-es törvény módosítása körül kialakult vitában, hogy a kialakult hangulat ne vezessen politikai válsághoz, jelentette a Bukaresti Rádió. /Iliescu elnök kész közvetíteni földtörvény-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2001. január 31.
Az utóbbi időszakban az RMDSZ-en belül heves vita tárgyát képezte a szövetségnek a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) kötött parlamenti támogatási megállapodás. Az RMDSZ két fő szárnya egymástól eltérően ítéli meg ennek hasznát. - Az RTDP, az egyezség ellenére bejelentette: módosítani szeretné a termőföldek és az erdők visszaszolgáltatásáról szóló törvényt /az úgynevezett Lupu-törvényt./ A kormánypárt ugyanis magáévá tette a székelyföldi románság érvrendszerét, s ma már úgy véli, igazságtalanság lenne az egykori közbirtokosság helyreállítása. Az RMDSZ-RTDP-megállapodás értékelésére és a szövetség 2001-es cselekvési prioritásainak nevesítésére a Szabadság Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli elnököt kérte meg. a/ Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Szerinte RMDSZ-RTDP-megállapodás jó megállapodás. Iliescuéknak sincs más választásuk, mint megpróbálni Európához közeledni, onnan gazdasági és politikai támogatást kapni, és elszigetelni a Nagy-Románia Pártot. Markó marosvásárhelyi beszédében azt mondta, az RMDSZ-nek mindig azzal kell partnerségre lépnie, aki az erdélyi magyarság helyzetét jó irányba hajlandó megváltoztatni. Markó Béla bízik abban, hogy az ingatlan-visszaszolgáltatási, illetve helyi közigazgatási törvényt az államfő kihirdeti. Az RMDSZ prioritásai 2001-ben: szeretnék elérni, hogy az egyházi ingatlanokkal kapcsolatban megfelelő törvénytervezet szülessen, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyében is közös konklúzióra kell jutni, más főiskolákon meg kell próbálni bevezetni a magyar oktatást. Tibori Szabó Zoltán kérdésére Markó kitért a Tőkés László tiszteletbeli elnökkel való ellentétre. Jó lenne, ha a jövőben mindenki összefogna. b/ Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. A püspök az RMDSZ-RTDP-megállapodásról elmondta, hogy az őselőzmény Neptun. A neptuni csoport az RMDSZ-nek ma a meghatározó politikai garnitúrája. - Az első néhány hét alatt elért eredmények, kétségtelenül eredmények. Azonban ezt Tőkés László nem az RMDSZ sikereként látja. A mai Európában előbb-utóbb úgyis kizárt dolog, hogy egy húsz százalékon felüli népességnek ne engedjék meg, hogy a nyelvét használja. A püspök nem tartja túlságosan jónak az egyezményt. Az RMDSZ prioritásai: rá kell hajtani a követelések valóra váltására. Amit most lehetséges, azt el kell érni. /Tibori Szabó Zoltán: A kevesebb több? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2001. február 2.
Febr. 1-jén Ion Iliescu elnök az RMDSZ vezetőivel találkozott. Az államfő kezdeményezte tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács, Szabó Károly szenátor és Márton Árpád képviselő vett részt. A megbeszélésen áttekintették az elmúlt időszak teendőit és a törvényhozási prioritásokat: a tulajdonjogot szentesítő ingatlantörvényt, a földtörvény kérdését, illetve a decentralizálást biztosító közigazgatási törvényt, arra kérve az elnököt, hogy mielőbb írja alá a kihirdetésre váró jogszabályokat. Az RMDSZ képviselői kifejtették: a földtörvényt nem módosítani, hanem mielőbb alkalmazni kell. A tanácskozást követő sajtónyilatkozatában Markó Béla cáfolta, hogy Iliescu kifejtette volna véleményét a tervezet módosításokról. Szóba került az egyházi ingatlanok, illetve a regionális fejlesztés ügye, oktatási kérdések, Románia integrációja. Az RMDSZ vezetői úgy értékelték: a szövetség mindaddig megőrzi konstruktív ellenzéki pozícióját, amíg az RTDP-vel aláírt egyezmény teljesítése megfelelően halad. Az RMDSZ-szel sorra került tanácskozás előtt Ion Iliescu Corneliu Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével is találkozott, aki megígérte pártja támogatását a "szociáldemokrata" jellegű törvények elfogadása esetében, de nem zárta ki bizalmatlansági indítvány benyújtását. Kifogásolta az RMDSZ "szolgalelkűségét", azt, ahogy az RMDSZ-szel, a liberálisokkal és a demokratákkal "kiegyezett", mindenekelőtt a helyi közigazgatási törvény "nemzetellenessége" ellen tiltakozva. /Ion Iliescuval találkoztak az RMDSZ vezetői. A földtörvényt alkalmazni, nem módosítani kell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2001. február 3.
Románia nemzetbiztonságát elsősorban az országon belüli veszélyek fenyegetik - állapította meg Ion Iliescu államelnök a Nemzetvédelmi Akadémia új tanfolyamainak megnyitása alkalmából. Iliescu a veszélyek között a szegénységet, a korrupciót, a szervezett bűnözést, a bürokráciát, a kábítószer- és emberkereskedelmet, a terrorizmust és a szélsőséges mozgalmakat említette. - A Nagy-Románia Párt vezetője, C. V. Tudor bejelentette: mivel sem az elnök, sem a kormány nem hallgatta meg véleményét, pártja bizalmatlansági indítványt terjeszt be - gyakorlatilag a magyar nyelv használata ellen. /Belső veszélyek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2001. február 7.
A Romániai Magyar Szó exkluzív interjút készített Markó Béla szövetségi elnökkel. Arra a kérdésre, hogy mit fog tenni az RMDSZ, ha a parlamentben módosítani akarják a földtörvényt, Markó Béla azt felelte: bízik benne, hogy az államfő aláírja, kihirdeti a törvényt, továbbá szerinte a közigazgatási törvény két ház közötti egyeztetése még hátravan, de már nem nyúlhatnak a kisebbségek anyanyelvhasználatával kapcsolatos szakaszokhoz. Markó szerint "legyünk némi türelemmel, lássuk, van-e a kormánynak egyeztetett módosítási javaslata." Markó az államfővel való megbeszélésről elmondta, hogy Ion Iliescuval számos kérdést áttekintettek. Az RMDSZ az idei költségvetéstől azt várja el, hogy az számos regionális gondra megoldást tartalmazzon, hogy a Székelyföld ne legyen mostohagyerek. "Egyébként a skála a Babes-Bolyai Egyetemen belüli magyar vonal bővítésének kérdésétől a magyar nyelvű rádió- és televíziós adásokkal kapcsolatos elképzelésekig terjedt, tulajdonképpen átfogta mindazt, ami az SZDRP-vel kötött megállapodásban szerepel vagy csak elvi szinten, de inkább tételesen." /Gyarmath János: Újabb kihívások előtt az RMDSZ. Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2001. február 8.
A helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatra vonatkozó szakaszai minden szempontból helyesek" - nyilatkozta Ion Iliescu elnök. A közigazgatásban való anyanyelvhasználat biztosítása nyitás a kisebbségek felé, amit ezeknek a közösségeknek a számaránya indokol. Iliescu kifejtette: véleménye szerint ez a cikkely egyáltalán nem jelenti a román nyelv helyzetének aláásását, és ígérte: az egyeztetést követően aláírja a törvényt. Előzőleg Adrian Paunescu és George Pruteanu RTDP-s szenátorok számonkérték a párt vezetőségétől, hogy támogatják a helyi közigazgatási törvényt, és annak a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó szakaszát. - Pruteanu különvéleményt fogalmazott meg: csak azokon a településeken kellene megengedni az anyanyelv használatát, ahol a kisebbség aránya meghaladja az 50 százalékot. /Kiss Olivér: Iliescu aláírja a helyi közigazgatási törvényt. Pruteanu nem fél az RTDP-ből való kizárástól. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2001. február 8.
Az alkotmánybírósági jóváhagyás után Iliescu államfő ellátta kézjegyével az 1945 márciusa után jogtalanul államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező jogszabályt. Ion Iliescu megértést kért mind az érintett bérlőktől, mind a tulajdonosoktól, a jogalkalmazókat pedig arra szólította fel, hogy a törvény szellemét és betűjét tiszteletben tartva járjanak el, és "ne okozzanak társadalmi igazságtalanságot". /Az elnök aláírta az ingatlantörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 8./
2001. február 8.
Febr. 15-16-án tartják Plovdivban a negyedik bolgár-román-török csúcstalálkozót. Petar Sztojanov, Ion Iliescu és Nedzset Szezer a regionális együttműködés, az európai integráció kérdéseiről, valamint a szervezett bűnözés megfékezéséről, az EU és a NATO bővítéséről fognak tanácskozni. /Bolgár-román-török csúcs. = RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 8. - 25. sz./
2001. február 9.
Febr. 8-án Ion Iliescu elnök aláírta az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvényt. Az államfő reméli, hogy a törvény alkalmazásakor az igazságszolgáltatási szervek nem követnek el újabb hibákat. /Iliescu aláírta az ingatlantörvényt. A bérlők megértését kéri. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2001. február 9.
A parlament megválasztotta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának Radu Timofte szenátort, így az 1989-es változás után sorrendben ő a harmadik - Magureanu és Georgescu után - vezetője a titkosszolgálatnak. A Külügyi Hírszolgálat (SIE) új vezetőjét nem a parlament, hanem a Legfelső Védelmi Tanács nevezi ki. Erre valószínűleg febr. 11-én kerül sor. A legnagyobb esélye a funkció betöltésére Gheorge Fulga kormányzópárti képviselőnek van, aki 1992-1996 között Iliescu elnöki tanácsosa volt. /A Román Hírszerző Szolgálatnak már van, a SIE-nek csak hétfőn lesz új főnöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./ / Timofte szenátor katonatiszt volt, 1987-ben helyeztek tartalékba és 1990 óta szenátor. Gyakran került a közvélemény figyelmébe bombasztikus kijelentéseivel, amelyeket általában képtelen volt bizonyítani. Tavaly az a vád is elhangzott, hogy Timoftet 1989 előtt a KGB-vel tartott kapcsolatai miatt helyezték tartalékba. Ezt a vádat Timofte mindig tagadta, de megnyugtatóan soha nem sikerült eloszlatnia a gyanút. Egyelőre megválaszolatlan kérdés, hogy a megválasztott hírszerzőfőnök milyen irányt szab a Román Hírszerző Szolgálat munkájának. /Kelemen Hunor: Váltás a hírszerzőknél. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./
2001. február 9.
Gheorghe Funar polgármester nagyszabású tiltakozó népgyűlés szervezését kezdeményezte Kolozsváron. Febr. 8-i sajtóértekezletén elmondta: a megmozdulásra, amelyre február 17-én vagy 18-án délben kerül sor, meghívta Ion Iliescu államelnököt, Adrian Nastase kormányfőt, az RTDP elnökét, Nicolae Vacaroiut, a szenátus elnökét, Valer Dorneanut, a képviselőház elnökét is. Funar 100 ezer résztvevőre számít, és reméli, hogy "a román nyelv védelmére" összegyűlt tömeget Corneliu Vadim Tudor is megtiszteli jelenlétével. Szerinte az RMDSZ-nek azért sikerül zsarolnia a mindenkori román kormányfőt és államelnököt, mert háta mögött a Nemzetközi Valutaalap áll. A polgármester levelet intézett Ion Iliescu államelnökhöz és Adrian Nastase kormányfőhöz, amelyben arra kéri őket, hogy február 12-ig közöljék vele a népgyűlés számukra megfelelő időpontját. "Ugyanakkor arra kérjük Önöket, szólítsák fel a prefektúrákat, megyei tanácsokat és a Vatra Romaneasca Egyesületet arra, készítsék elő és biztosítsák a szállítást Kolozsvárra mindazoknak a románoknak, akik részt akarnak venni a román nyelv védelmére összehívott történelmi megmozduláson" - áll a levélben. Funar nem tart attól, hogy a népgyűlés során incidensekre kerül sor. - Nem kell félni az 1990-es marosvásárhelyi események megismétlődésére. Ezt még 1918-ban készítették elő. A románoknak nem lesz szükségük védelemre, mi itthon vagyunk és nem tartunk semmitől - mondta Funar. /Kiss Olivér: Kisebbségellenes nagygyűlésre készül a polgármester. Számít a kormányfő és az államelnök részvételére is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2001. február 9.
Több magyar lap elutasította a Romániai Szabad Demokrata Párt (RSZDP) Partium szervezete nevében Vincze Mária elnök kérését, hogy a Ion Iliescu anyagi segédletével is alapított zsebpártocska felhívását közzétegye. Az RSZDP partiumi szervezetének elnöke, Vincze Mária, a 90-es évek elején a nagykárolyi RMDSZ-szervezet elnöke volt, tavaly ősszel pedig járta a várost, hogy "igaz magyarokat" keressen pártocskájuk számára. Azt akarta, hogy tucatnyi résztvevővel helyi szervezetet alakítsanak, és jelöltlistát tegyenek le a parlamenti választásokra. - Marosvásárhelyt az RSZDP nyolcszáz szavazata elegendő volt ahhoz, hogy az erdélyi városnak ne legyen magyar polgármestere! Ebben a zsebpártocskában "érvényre jut a szabad-demokrácia elve, nemzeti-liberális szabadelvűség, vagy bármilyen más irányzat" - hirdetik magukról. Az RSZDP célja az, hogy fogyó magyarság szavazatait megossza. /Kerekes Edit: A Partiumi Kezdeményezés. = Szilágyság (Zilah), febr. 9./
