Veszélybe került Románia csatlakozása az Európai Unióhoz, mert az ország nem tartja tiszteletben a felzárkózás politikai kritériumait - jelentették román hírforrások. A román sajtó nagy teret szentelt Emma Nicholson bárónő jelentésének, amelyet az Európai Parlament /EP/ Románia-felelőseként készített a testület külpolitikai bizottsága számára. A Financial Times kidomborította: az állami gondozásban levő gyermekek helyzete Romániában sérti az emberi jogokat, így tehát az ország nem tesz eleget a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges politikai követelményeknek. Adrian Nastase miniszterelnök cáfolta, hogy az EP külügyi bizottságának jelentése javasolná Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését. Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke azt mondta a Nine OClock című angol nyelvű román gazdasági napilapnak, hogy az "EU-nak nagyobb szüksége van Romániára, mint Romániának az EU-hoz való csatlakozásra". Ion Iliescu államfő elmondta: Nicholson személyes véleményének adott hangot, aminek nincs jelentősége. /Csökkennek Románia csatlakozási esélyei? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2001. június 1.
Ion Iliescu elnök részt vett a máj. 31-i kormányülésen, amelynek napirendjén Románia EU-csatlakozásra való felkészülése, valamint a nehéz helyzetben lévő gyermekek védelme szerepelt. Nicholson bárónő, az Európai Unió romániai fő raportőre határozott véleménye nagy vihart kavart a romániai politikai életben. /Ion Iliescu részt vett a csütörtöki kormányülésen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2001. június 2.
Ion Iliescu államfő jún. 1-jén fogadta Vojislav Kostunica jugoszláv elnököt. A megbeszélésen szó volt a dél-kelet európai politikai helyzetről, a román-jugoszláv kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, valamint a nemzetközi együttműködésről. A két államfő megállapodott abban, hogy még ebben az évben összehívják a gazdasági, illetve tudományos vegyes szakbizottságot. Iliescu kifejtette: Románia támogatja Jugoszlávia euroatlanti integrációs törekvéseit. Vojislav Kostuninca a két ország kapcsolatát értékelve úgy fogalmazott, hogy az "példaértékűnek" tekinthető. /Román-jugoszláv államfői találkozó. Új alapokon a kétoldalú kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2001. június 6.
Lucian Mihai, az Alkotmánybíróság volt elnöke az elmúlt héten személyes okokra hivatkozva beadta lemondását mind az elnöki, mind pedig az alkotmánybírói tisztségéből. Helyébe, az alkotmánybírói tisztségbe Rodica Stanoiu igazságügyminiszter férjét, Serban Viorel Stanoiu ügyvédet nevezte ki Ion Iliescu államfő. Az új bíró kinevezése elődje mandátumának még fennmaradt idejére szól, 2007. július 13-ig, és az esküt, három új bíróval együtt jún. 7-én teszik le. Az RMDSZ részéről Székely Ervin, a Demokrata Párt részéről pedig Emil Boc képviselők bírálták Ion Iliescu döntését, hogy az igazságügyminiszter férjét nevezte ki alkotmánybírónak, és ezt politikai szempontból "szerencsétlen megoldásnak" tartották. Székely Ervin szerint rossz hatása lesz annak, hogy a romániai bírósági rendszer élén egy család két tagja áll. A demokrata képviselő szerint ezzel a kinevezéssel visszatértek a kommunista időkbeli gyakorlathoz, amikor "családban kormányoztak", a politikai tisztségeket pedig örökölték, átadták és nem pedig megszerezték. Az Alkotmánybíróság kilenc tagja titkos szavazással választja ki soraiból az elnököt. /Az igazságügyminiszter férjét nevezték ki alkotmánybírónak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2001. június 6.
Vihart kavart a napokkal ezelőtt bejelentett amnesztia törvényének elképzelése. Az Antonie Iorgovan szenátor által felvetett javaslatot egyes politikusok elutasították, mások üdvözölték, a miniszterelnök megpróbált kibújni a véleménynyilvánítás alól, a sajtó pedig az 1989-es decemberi események megtorlóinak, valamint a bukaresti bányászjárásban vétkeseknek, többek között Miron Cosmának a kiszabadítására tett kísérletként értékelte a tervet. Az elképzelés szerint kegyelemben részesítenének mindenkit, aki 1989 decemberétől kezdődően társadalmi megmozdulásban vett volna részt. Ion Iliescu államfő nyilvánosan is üdvözölte ezt az elképzelést, sőt, egyik kijelentésében megemlítette az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket is, amelyekre szintén ki kellene terjeszteni az amnesztiatörvényt. Székely Ervin képviselő elmondta, hogy az RMDSZ nem támogatja az amnesztia törvényének javaslatát, és remélik, ezt a kormány sem teszi meg. Az amnesztiának jelzésértéke van, amellyel azt akarják bizonyítani, hogy a politikai hatalom erősebb a bírói hatalomnál, amelyet maga alá akar gyűrni, és amely által a bírói hatalom valójában a politika szolgálójává válik, mondotta Székely Ervin. /(Ú. I.): Az RMDSZ nem támogatja az amnesztia törvényét. Csak rendkívüli helyzetekben lenne szabad alkalmazni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2001. június 9.
Ion Iliescu államfő a nemzeti megbékélés szellemében "objektív vitát" kért a civil társadalomtól és a sajtótól a tervezett amnesztiatörvénnyel kapcsolatban. Heves vitát váltott ki ugyanis az az terv, hogy részesítsék amnesztiában azokat, akik a romániai rendszerváltást elindító 1989. decemberi események, valamint az azt követő időszak szociális tiltakozó mozgalmai során törvénybe ütköző cselekedeteket követtek el. A bírálatok nyomán a kormány elhatárolódott a javaslattól, egyedül Ion Iliescu államfő üdvözölte az elképzelést. /Társadalmi vitát kezdeményez az amnesztiáról Iliescu. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2001. június 9.
Jún. 8-án nyílt meg az észak-olaszországi Verbania mellett a közép-európai államfők tanácskozása, amelyre elutazott Ion Iliescu államfő is, aki tervezi, hogy a helyszínen kétoldalú megbeszélést folytat Mádl Ferenc magyar államfővel is. A megbeszélés témái közül a határon túli magyarok számára készült magyar státustörvényt kiemelte Iliescu elnök. - Ugyancsak jún. 8-án, egy nappal a hivatalos szlovák kormányjegyzék átadása után a státustörvény kérdésében, a bukaresti román sajtó újabb kifogásokkal állt elő. A nacionalista Cronica Romana kommentárja szerint a státustörvény gerjesztette helyzet egyre inkább hasonlít az 1940. évihez: a szomszéd országban számos Trianon-megemlékezés mellett a "gyászos emlékű Nagy Magyarország emlékmű helyreállítására készülnek". A Jurnalul National szerint Magyarország csak azzal törődik, mit szól a státustörvényhez Európa. Romániának pedig rá kell jönnie: nincs eszköze befolyásolni a törvény meghozatalát és hatálybalépését. Sőt, az RMDSZ - kihasználva a törvény körüli nemzetközi tanácstalanságot - kompromisszumot javasol: felelősséget vállal a romániai magyarok státusának ellenőrzéséért, s ezzel olyan pozícióba kerül, mely többé nem függ a Magyarországon hatalmon lévő kormányok pártállásától, ugyanakkor Magyarország képviselője lehet a romániai magyarsággal való kapcsolataiban. /A státustörvény tovább nyugtalanítja Romániát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Mádl Ferenc magyar elnök a Ion Iliescu román államfővel folytatott stresai megbeszélésen üdvözölte a közigazgatási törvény életbelépését, és szorgalmazta az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. A román államfő elismerően szólt az RMDSZ-ről, és megelégedéssel fogadta magyar kollégája ajánlatát a státustörvénnyel kapcsolatos szakértői tárgyalások folytatásáról. Első alkalommal találkozott Ion Iliescu román és Mádl Ferenc magyar államfő az olaszországi Stresában. Gulyás András, a magyar köztársasági elnök külpolitikai tanácsosa a Krónikának elmondta, a találkozón Iliescu és Mádl áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fontosabb kérdéseit. A magyar állam elnöke biztosította kollégáját, országa támogatja Románia NATO-csatlakozását és erőfeszítéseit, amelyeket a demokratikus fejlődés érdekében és az európai uniós tagság eléréséért tesz. Mádl Ferenc üdvözölte a nemrégiben megszavazott közigazgatási törvényt. /Simon Judit: Iliescu-Mádl találkozó az észak-olaszországi Stresában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2001. június 13.
A képviselőház jún. 12-i plenáris ülésén Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el Ion Iliescu államfőnek a földtörvénnyel kapcsolatos kijelentéseit. Az államfő úgy nyilatkozott, hogy csökkenteni kell a közbirtokosságnak visszaszolgáltatott területeket, amelyek szerinte nem tekinthetők magántulajdonnak. A kormánypárt szenátusi frakciójának elnöke, Ion Solcanu pedig arról beszélt, hogy egy még 1923-ból származó jogszabály szerint a közbirtokhoz tartozó erdőket és földeket még akkor állami tulajdonba helyezték, ezek tehát nem esnek a Lupu-törvény hatálya alá. Garda Dezső képviselő szerint diverzióról van szó, figyelembe véve, hogy az 1923-as "tulajdonmegfosztó elmélet" soha nem lépett érvénybe. Annak idején a román közbirtokosságok is tiltakozásukat fejezték ki a törvénytervezet ellen, amelynek következtében a jogszabályt nem sikerült elfogadtatni. Mindez elsősorban a romániai magyar kisebbség ellen irányul, de ugyanúgy sújtja a hegy- és dombvidéken élő románságot is - mondotta Garda Dezső. Adrian Nastase kormányfő tájékoztatása szerint a kormány még ezen a héten megtárgyalja a földtörvény módosításának tervezetét. Garda Dezső elmondta: az egyeztetések során a kormánypárt látszólag elfogadta az RMDSZ észrevételeit. A szövetség többek között azt javasolta, hogy magánerdőket tíz hektárig szolgáltassanak vissza a tulajdonosaiknak, a magán- és a közbirtokos erdőket pedig válasszák szét. Az utóbbi esetében pedig tíz hektárt szolgáltassanak vissza a közbirtokosoknak. /Papp Annamária: Újabb diverzió a Lupu-törvény körül. Garda képviselő elítéli Iliescu kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2001. június 15.
Jún. 12-én a napirend előtti felszólalások során dr. Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatában megcáfolta Ion Iliescu elnök nyilatkozatát, miszerint a közbirtokosságok nem jelentettek tulajdonformát. A történelmi tények felsorolásával és az utóbbi két évszázad erre vonatkozó törvényeknek az ismertetésével érzékeltette a közbirtokosságok magántulajdoni jellegét. Végső szavazásra került többek között: A hazai egyházaknak visszaszolgáltatott egyes ingatlanokra vonatkozó 2000/94-es sürgősségi kormányrendelet, Az Evangélikus Egyháznak átadott ingatlanra vonatkozó 1999/85-ös sürgősségi kormányrendelet, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturalitására vonatkozó 2000/285-ös sürgősségi kormányrendelet elutasító jelentése, a külföldön élő román vagy kettős állampolgársággal rendelkező román állampolgároknak járó kedvezményekre vonatkozó törvénykezdeményezés elutasító jelentése, az erdőrendészeti törvényt módosító (az RMDSZ által kezdeményezett) törvénykezdeményezés elutasító jelentése. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 15. - 1989. sz./
2001. június 15.
Jún. 9-én rendezték meg Sinaián a Románia és a románok a mai tudományban című nemzetközi tudományos tanácskozást. Iliescu elnök emlékeztetett arra, hogy a román nemzeti össztermék (GDP) ma csak 70 százaléka az 1989-esnek, a vásárlóerő pedig a felére csökkent. Iliescu kitért a társadalmi szerkezet torzulásaira is, például arra, hogy bár a román lakosság fele falvakban él, az egyetemeken tanuló fiataloknak csak 1 százalékát teszik ki a falusi fiatalok. Iliescu szerint Románia számára az információs technika jelenti az egyetlen lehetőséget az előretörésben. Az információs társadalom megteremtése érdekében a román kormány közel 500 millió dolláros beruházást jelentő programot fogadott el. Iliescu azért küzd, hogy a fiatal román kutatók szabadon utazhassanak Nyugatra, de aggasztónak tartja, hogy ezeknek a fiataloknak a többsége nem tudja elképzelni jövőjét Romániában. /Románia és a románok a mai tudományban. Nemzetközi konferencia Sinaián. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
2001. június 18.
Jún. 16-án Bukarestben Szociáldemokrata Párt (SZDP) néven egyesült a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a vele eddig koalíciós partneri viszonyban álló Romániai Szociáldemokrata Párt. Az SZDP alakuló kongresszusán az új párt megalakulásáról egyhangú szavazattal döntöttek a küldöttek. Az új párt szimbóluma a Szocialista Internacionálé jelképe, a rózsát tartó kéz lesz. A kongresszus a kormánypárt eddigi vezetőjét, Adrian Nastase kormányfőt választotta az SZDP elnökévé. Nastase reményét fejezte ki, hogy az SZDP-hez csatlakozni fog a többi szociáldemokrata elveket követő román párt, mozgalom is. A pártelnök-kormányfő a kormányzás legfontosabb feladatai között a gazdasági és a társadalmi egyensúly helyreállítását, a hitelesség visszaszerzését nevezte meg. Ion Iliescu államfő az alakuló kongresszushoz intézett üzenetében az SZDP megszületését a román pluralista pártrendszer nagykorúsodásaként értékelte. - A jelenlegi kormánypárt kezdettől azt a célt tűzte ki, hogy bejusson a szociáldemokrata internacionáléba, ám a szocialista nevet eddig azért nem vehette fel, mert azt már korábban viselte a történelmi szociáldemokratáknak az 1989-es fordulat után újra működő formációja. A 40 tagú központi végrehajtó iroda tagjai között van Adrian Severin, egykori külügyminiszter és Cristian Dumitrescu, a román szenátus volt alelnöke, akik DP (PD) soraiból váltak ki. A testület tagja lett a Nagy-Románia Pártból nemrég kivált Dorin Lazar Maior is. Tagja a végrehajtó irodának Tudor Mohora is, aki a Verdet-féle Szocialista Munkapártból kivált és később az RTDP-be beolvadt Szocialista Pártnak volt az elnöke. Román elemzők felfigyeltek Adrian Paunescu költő és Adrian Casuneanu volt Kovászna megyei prefektus jelenlétére is az iroda tagjai között. /Ezentúl szociáldemokrata a kormánypárt. Adrian Nastase az új elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2001. június 19.
A kormány üdvözli az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokkal folyó tárgyalások felgyorsítására, a legfelkészültebb országok 2002 végén történő felvételével kapcsolatos politikai szándék kinyilvánítására vonatkozó múlt heti göteborgi döntéseket - derült ki a bukaresti kormányközleményből. A közlemény szerint a román kormány nekilátott "a legnehezebb tárgyalási fejezetek közé tartozó" témákra vonatkozó román álláspont kialakításához, mert "a kormány végsőcélja, hogy mandátuma vége előtt, s ha lehet, a 2004 nyarán sorra kerülő európai parlamenti választásokig befejezze a csatlakozási tárgyalásokat". - Románia szempontjából az Európai Unió (EU) göteborgi csúcstalálkozója kedvező politikai esemény volt - jelentette ki Ion Iliescu államfő. /Románia üdvözli a bővítési folyamat felgyorsítását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
2001. június 21.
Románia nem lesz partnere Magyarországnak a státustörvény Romániát érintő alkalmazásában, szögezte ezt le Mircea Geoana külügyminiszter jún. 19-i rendkívüli sajtóértekezletén, hangoztatva: nemcsak a külügyi tárca vezetőjeként, hanem a román kormány, a miniszterelnök és az államfő nevében is beszél. "Semmilyen formában sem konzultáltak velünk a jogszabály tervezetének parlamenti előterjesztése előtt, pedig mi azt kezdeményeztük. Elküldtük szakértőinket Budapestre, Martonyi János magyar külügyminiszternek írásban eljuttattuk a román félnek a törvénnyel kapcsolatos észrevételeit, és két héttel ezelőtt Budapesten lezajlott találkozónkon megállapodtunk abban, hogy a jogszabály végleges formája megfelelő módon tükrözi majd a román fél észrevételeit. A törvénytervezetbe számtalan módosítás került bele, de sajnálattal kell megállapítanom, hogy a jogszabály ma elfogadott végleges formájában nem lelhetők fel a román fél észrevételei és ajánlásai. Vagyis: a nemzetközi politikában eleddig példátlan módon megvitattak és elfogadtak egy másik állam polgárait érintő törvényt, anélkül, hogy alapos konzultációt folytattak volna annak az országnak a kormányával, amely ország állampolgárainak a szóban forgó jogszabályt "szánták"... Ez az, ami a legkomolyabban foglalkoztatott és most is zavar bennünket." Alapvetően "anakronisztikusnak és európaiatlannak" nevezte a magyar törvényt, amely ellentétben áll mindazzal, amit a Göteborgban tartott EU-csúcson elhatároztak. Geoana felrótta: az Európai Unió közbelépésére Ausztriát kivonták e törvény földrajzi hatásköréből, majd emlékeztetett rá, hogy két érintett országnak: Szlovéniának és Szlovákiának esélye van rá, hogy EU-tagok legyenek, miközben Romániának valószínűleg néhány évig még várnia kell erre. Ennél fogva középtávon a törvénynek "elsősorban Románia lesz a célpontja", ami a román fél számára elfogadhatatlan. Geoana a kormány nevében kijelentette: a román fél úgy fog eljárni, hogy "a területen kívüliségnek e törvényben fellelhető elemei ne érvényesülhessenek román területen". Mircea Geoana elmondta: bekérették a bukaresti magyar nagykövetet és tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki, ugyanakkor utasították a budapesti román nagykövetet, hogy tájékoztassa a magyar külügyet Bukarest álláspontjáról. - Iliescu elnök szerint Románia területén nincs semmi keresnivalója a magyar igazolványnak. - Szlovákia is elutasította a törvényt. A szlovák külügyi nyilatkozat szerint "a státustörvény filozófiája és tartalma a szlovák társadalomban nyugtalanságot váltott ki, ezért erről a szlovák külügyminisztérium a megfelelő diplomáciai úton tájékoztatta Magyarországot és a fontos nemzetközi intézményeket". A dokumentum végül a szlovák külügy azon meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar kormánya a státustörvényt a közös európai uniós törekvések sikeres megvalósulásával összeegyeztethető módon, a bizalomépítés és az egyetértésen alapuló kétoldalú viszony szellemében kívánja alkalmazni. /Román és szlovák visszhangok a budapesti végszavazás után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Cordos Petru, Románia budapesti nagykövete jún. 20-án a magyar Külügyminisztériumnál jelentkezett kihallgatásra. Ez alkalommal tájékoztatta a magyar hatóságokat a román álláspontról a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette be Mircea Geoana külügyminiszter. Ezt a beadványt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettel is ismertették Bukarestben. /Román álláspont státus-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2001. június 25.
Jún. 23-án Ion Iliescu elnök egy sajtóértekezleten reményét fejezte ki, hogy Magyarország jobban átgondolja a státustörvény elfogadásának következményeit. Az államfő attól tart, hogy a Romániával szomszédos ország "árnyékba kerül". - Egyetlen ország sem fogadhat el olyan törvényt, amely más állam polgáraira vonatkozik, mivel ezáltal árt a jószomszédi viszonynak. Mi az, hogy magyar igazolvány? - tette fel a kérdést Ion Iliescu. /Iliescu: Mi az, hogy magyar igazolvány? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
2001. június 26.
Adrian Paunescu kormánypárti szenátor jún. 25-én "felelőtlennek és szerencsétlen gondolatnak" nevezte, hogy Ion Iliescu államfő a hét végén Iasi-ban egyszerűen háborús bűnösnek titulálta Ion Antonescut. Paunescu kijelentette, bár nem tartja példaképének az egykori tábornagyot, és nem ért egyet az "akkori időszakban elkövetett hibákkal és gyilkosságokkal", illetve együttérez a zsidó néppel, helyteleníti az elnök "egyszerűsítő kijelentését". /Paunescu leckét ad Iliescunak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
2001. július 2.
Ion Iliescu elnök jún. 29-én részt vett a svájci Crans Montana Fórumon, ahol a résztvevők a közép-európai térség államainak helyzetéről, a nemzetközi gazdasági integrációról és a globalizációról folytattak vitát. Az államfő ugyancsak jún. 29-én svájci állami vezetőkkel tárgyalt, és felkereste versoix-i otthonában Mihály királyt. - Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek, sokan továbbra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar területről van szó - jelentette ki Ion Iliescu a Crans Montana gazdasági fórumon tartott jún. 30-i sajtóértekezletén. Iliescu leszögezte, hogy Románia Európa közepén található mind földrajzi, mind geopolitikai szempontból, nem pedig Délkelet-Európában. Erdély esetében is általános az a tévedés, hogy olyan magyar területről van szó, amelyet a románok megszereztek. Téves módon azt hiszik, hogy Erdély többségében magyarok által lakott térség. Ezt nyilvánvalóan cáfolják a statisztikai adatok, amelyek szerint - ha a Bánságot is beszámítjuk - a térségben 9 millió ember él, amelyek közül csak 1 millió a magyar nemzetiségű - jelentette ki. Az államelnök júl. 1-jén Ausztriába utazott, ahol több állam- és kormányfővel együtt a megkezdődött Világgazdasági Fórumon vesz részt, és osztrák állami vezetőkkel tárgyal. Júl. 3-án az elnök felszólal a Délkelet-Európa kilátásairól tartott konferencián, ahol a tervek szerint a külföldi befektetőknek kínált új hazai lehetőségekről és a privatizáció felgyorsításáról beszél. - A Világgazdasági Fórumra 44 országból 660 résztvevőre számítottak. Románia, Lengyelország, Albánia, Horvátország, Bulgária, Ukrajna és Lettország elnökei, Szerbia, Szlovénia, Észtország, Oroszország és Litvánia államelnökei, illetve kormányfőit várták vasárnapra az osztrák városba, továbbá George Robertson NATO-főtitkárt, Günter Verheugen EU-bővítési biztost. Az egyik vitavezető Soros György lesz. /Ion Iliescu a Crans Montana és a salzburgi Világgazdasági Fórumon. Az államfő felkereste Mihály királyt, és kijelentette: Erdély nem a románok által megszerzett magyar terület. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Ion Iliescu államfő azt állította, a történelmi Erdély területén alig egymillió-kétszázezer magyar él, hiszen tudomása szerint a bukaresti magyarok száma megközelíti a 300 000-et. - Nyilatkozatával ellentétben Iliescu pontosan tudja, hogy húszezren sem vallották magukat magyarnak Bukarestben. Ion Iliescu csúsztatása már tünetként vizsgálható. A státustörvény országgyűlési elfogadását követően Romániában ismét felerősödtek a nacionalista felhangok, a sovén hazafiak minden alkalmat megragadnak, hogy bizonygassák: az ősi román földön számunkra minden jog megadatott. Az államfővel az élen a politikusok, médiások egyaránt a számarányokkal érvelnek, ahelyett hogy végre tudomásul vennék, Romániában legalább kétmilliós magyar nemzeti közösség létezik. /Ferencz L. Imre: A cél a csúsztatást is szentesíti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2001. július 6.
Mircea Geoana román külügyminiszter levelet küldött Martonyi János magyar külügyminiszternek, hangsúlyozva: Románia őszinte vitát kíván folytatni a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződésnek megfelelően, az alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság keretében. - A kormányközi vegyes bizottság román társelnökét a kormány struktúrájának átszervezése nyomán nem erősítették meg e tisztében, a tájékoztatási minisztérium bejelentette: a társelnök kinevezése a jövő hétre várható. - Mircea Geoana levelére reagálva a magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a kinyilvánított magyar szándék eddig is az érdemi párbeszéd fontosságát húzta alá. Mircea Geoana válaszlevele közelebb hozza az érdemi megbeszélés konkrét időpontját. - Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szerint a magyar kormány gondoskodása a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről ""legitim és dicséretes dolog", és a kormánynak minden joga megvan ahhoz, hogy támogassa a három milliónyi külföldön élő magyarságot. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, elnöke Brüsszelben kiadott nyilatkozatában túlreagálásnak nevezte a román szocialista kormány tiltakozásait a törvény miatt, főleg ahogy Adrian Nastase miniszterelnök a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetőzött az Európa Tanács előtt. "Ez meglehetősen aggasztó egy olyan kormány részéről, amely egyértelműen önkényuralmi hajlamokat mutat. Senki sem maradhat közömbös ama sok magyar iránt, aki 1919 vagyis a trianoni szerződés után egyszerre egy másik országban találta magát. Azok jártak a legrosszabbul, akik Romániában voltak és következésképp ez a törvény különösen rájuk vonatkozik." Martens hozzátette, hogy tíz évvel Ceausescu bukása, meg sok szép beszéd után még egy magyar nyelvű egyetem sincs Romániában. /A státustörvényről - szelídebb hangfekvésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Salzburgban a nemrég lezajlott Világgazdasági Fórum alkalmából külön megbeszélést tartott Iliescu államfő osztrák kollégájával. Iliescu kijelentette, hogy Thomas Klestil hozzá hasonlóan vélekedik a státustörvényről. Emlékezetes, hogy a román államfő ismételten demokráciaellenesnek és diszkriminatívnak minősítette a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. A Magyar Távirati Iroda felkérésére a bécsi elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője júl. 5-én nyilatkozott az ügyről. Hans Magenschwab kijelentette, hogy Thomas Klestil nem osztja a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspontot, és nem is mondott olyasmit a kétoldalú találkozón, amit így lehetne értelmezni. /M. Zs.: Nyugaton nem bírálják a státustörvényt. Bécs cáfolja Iliescu szavait. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./
2001. július 6.
Ion Iliescu államfő jövő héten Brüsszelbe látogat, ahol lord George Robertsonnal, a NATO főtitkárával, Romano Prodival, az Európa Tanács elnökével, Günther Verheugennel, az Európa Unió bővítéséért felelős biztosával és II. Albert belga királlyal találkozik. Iliescu a Románia az európai és euroatlanti integráció folyamatában című értekezleten vesz részt. Aleksandr Kwasniewski lengyel államfő meghívására Iliescu júl. 11-12-én Lengyelországba látogat. /Iliescu Brüsszelbe és Lengyelországba látogat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2001. július 7.
Iliescu elnök szerint a státustörvény provokatív jellege szította föl Romániában a nacionalista indulatokat. Kiss János emlékeztetett: a múlt század hatvanas éveinek elején már beindult az országtisztogatásnak szánt nyomor-gőzhenger. Elsőnek a németek, zsidók szaladtak neki a határnak, anyaországuk busásan fizetett is értük a maga státustörvénye alapján. Akkor nem érte szó a német és zsidó államház elejét! A marosvásárhelyi események idején sem volt még szó státustörvényről. A kolozsvári polgármester ügyködéseit sem a státustörvény provokálta és provokálja ki. Nem a státustörvényben van a hiba, hanem a románság túlérzékenyítettségében. Nagyon túloz a román kormány, amikor azt próbálja elhitetni a világgal, hogy a nemzeti kérdés itt példásan megoldott. /Kiss János: Státustrauma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2001. július 9.
Romániának segítenie kell abban, hogy a Moldovai Köztársaságban élő honfitársai románnak vallhassák magukat - jelentette ki júl. 7-én Ion Iliescu államfő. Az elnök újságíróknak adott nyilatkozatában - a Moldovai Köztársaságra utalva - leszögezte: az a kísérlet, hogy elfogadtassák a romántól különböző moldovai nyelv létezésének elméletét, a románok "elnemzetietlenítését" szolgálja. Iliescu sztálinista elméletnek minősítette azt, hogy egy új, úgynevezett moldovai nemzet született volna. Kifejtette, hogy a Moldovai Köztársaságot "a második román államnak" lehet tekinteni, mivel az ott élők 65 százaléka román eredetű. Bukarest a világban élő románok nyelvi és kulturális egységét kívánja megőrizni. /Iliescu tiltakozik a határon túli románok "elnemzetietlenítése" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 10.
Ion Iliescu elnök Brüsszelben félórás megbeszélést tartott Lord Robertson NATO-főtitkárral. A főtitkár kifejtette: a NATO bővítésének jövőre esedékes újabb fordulójában nemcsak a szövetség katonai és gazdasági követelményeinek teljesítése lesz fontos szempont a pályázó országok közötti választásban, hanem az is, hogy milyen a kisebbségek helyzete, rendezettek-e a kapcsolatok a szomszédokkal. A közös sajtóértekezleten Robertson sok sikert kívánt Románia felkészülési erőfeszítéseihez, de hangoztatta, hogy a tagságra készülő kilenc ország programjában még most következik a harmadik szakasz. Emlékeztetett rá, hogy Románia elsőként csatlakozott tíz éve a NATO békepartnerségi programjához, a szövetség azóta is fontos partnerének tartja, amely jelentős erőfeszítéseket tesz a tagfelvételért is, bruttó nemzeti jövedelmének több mint 2 százalékát fordítja a hadsereg fejlesztésére. A román kormány nem gondolkodik más alternatívában, derűlátóan várja a jövő évi NATO csúcs döntését. Hangoztatta, hogy Románia geopolitikailag a volt Jugoszlávia ma is ingatag térségében éppolyan fontos ország a NATO számára, mint északon Lengyelország volt. /Robertson-Iliescu találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./
2001. július 11.
Iliescu elnök júl. 10-én Brüsszelbe érkezett. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben fogadta Ion Iliescu elnököt, s utána elégedetten nyilatkozott a sajtónak a Romániában folyó gazdasági és intézményi reformokról. Iliescu elmondotta a bizottság elnökének, hogy Románia lendületes gazdasági, közigazgatási reformokba fogott és igyekszik gyorsítani az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásait is. Iliescu szerint 2007 táján sor kerülhet a belépésre. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa jóval visszafogottabb hangnemben úgy nyilatkozott, hogy "az év elején uralkodó szkepszis után most már derűlátással nézzük Románia erőfeszítéseit", s ha Bukarest így folytatja, talán behozhatja az elmúlt évek lemaradását. A magyar státustörvénnyel kapcsolatban Iliescu elnök a sajtóértekezleten arról panaszkodott, hogy két szomszédos és baráti ország között egy ilyen törvényről előzőleg behatóan konzultálni kellett volna. A magyar kormány azonban szerinte csak akkor tájékoztatta a román felet, amikor már az Országgyűlés előtt volt a kész tervezet és szerinte a magyarok figyelembe sem vették a román kifogásokat. Verheugen beszámolt Iliescunak az előző este Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel e tárgykörben folytatott beszélgetéseikről. Maga Verheugen arra mutatott rá, hogy kerettörvényről van szó, s a probléma könnyen megoldható, ha a végrehajtásáról a magyar kormány építő szellemben konzultál a szomszédos országok kormányaival. "Magyarország a maga részéről teljesen készen is áll erre, így a probléma nyugodtan rendezhető" - mondta a bővítési biztos. - Az Európa Parlament külügyi bizottsága nyilvánosságra hozta a tizenkét tagjelölt ország helyzetéről szóló jelentését. A tagjelölt országokat két kategóriába sorolják: Luxemburgi csoport és Helsinki-csoport. Románia az utóbbi kategóriába tartozik. A jelentés értelmében Románia esetében a szerény gazdasági fejlődés, az igazságszolgáltatási rendszer működésének javulása, a civil szolgálatra vonatkozó törvény elfogadása, a makroökonómiai stabilizáció, az export növekedése, a törvénykezés megfeleltetése az európai jogszabályokkal. A gondok többek között a következők: az állami szektor privatizációjának lassú üteme, az intézményekben élő gyermekek életkörülményei, a mezőgazdaság reformja, gyenge eredmények a korrupció ellenes harcban, akadozó közigazgatás, a romák nagymértékű diszkriminációja, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó rendőrség demilitarizálása, a piacgazdaság fejletlensége. - Brüsszelben sajtóbeszélgetésen Martonyi János külügyminiszter elmondotta, hogy a kormány már a törvény előkészítése időszakában részletes és beható eszmecserét folytatott a román féllel, maga is többször találkozott román kollégájával. Románia több észrevételére pozitív választ adtak, illetve kifogásai miatt módosítottak a törvény koncepcióján. Most, a végrehajtás szakaszában folytatódnak a konzultációk, ő napokon belül ismét Bukarestbe utazik. /Iliescu Brüsszelben: Prodi elégedett, Verheugen visszafogott Románia előmenetelét illetően. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2001. július 14.
Ion Iliescu elnök júl. 11-én Lengyelországba látogatott. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a román-lengyel kereskedelmi forgalom értéke a legközelebbi években eléri legalább az 1 milliárd dollárt. Tavaly a kétoldalú forgalom alig 284 millió dollárt tett ki. Iliescu júl. 12-én Katowicében lengyel-román üzleti fórumon vett részt. Románia együtt akar működni Lengyelországgal nagy beruházási programokban, köztük autópályák, olaj- és gázvezetékek, tengeri hajók építésében. Az együttműködés kiterjedhetne a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra is - mondta az elnök. /Iliescu átfogó gazdasági együttműködést szorgalmaz Lengyelországgal emlékműről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2001. július 14.
Iliescu szerint az alkotmány 1. cikkelye, az állam egységes nemzeti jellegét kimondó szakasz ,nem lehet vita tárgya - jelentette ki lengyelországi látogatásáról hazatérve a román államfő. Ion Iliescu ezzel reagált az RMDSZ felvetésére, miszerint az alkotmányból törölni kell az egységes nemzetállam fogalmát. Előzőleg Szabó Károly szenátor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az alkotmány 1. számú cikkelye - miszerint "Románia egységes, oszthatatlan, szuverén és független nemzetállam" - nem teljes mértékben felel meg a valóságnak. Ion Iliescu ellenben úgy vélte, a nemzetállam megfogalmazás nem feltételezi az etnikai egyneműséget. Ha egy bizonyos országban a lakosság nagy többsége egyetlen nemzethez tartozik, az nemzetállamnak tekinthető - vélte az elnök. Ion Iliescu szerint az alkotmány 1. cikkelye nem jelent diszkriminációt a kisebbségek irányában. Az elnök "elképzelhetetlennek" nevezte, hogy az alkotmány szövegébe bekerüljön a "kétnyelvű állam" megfogalmazás. /Sz. L.: Románia egyetlen nemzeté? = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./
2001. július 17.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke nyílt levélben kérte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy haladéktalanul járjon közbe a néhány napja letartóztatott, közúti baleset következtében ágyhoz kötött, mozgásképtelen Héjja Dezső ügyében. Köztudomású, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó társaival együtt Héjja Dezsőt is jogerősen börtönbüntetésre ítélték, noha Aurel Agache hírhedt kézdivásárhelyi milicista őrnagyot Kézdivásárhely lakosai 1989. december 22. napján lincselték meg, és így ez a népítélet is a Nemzeti Megmentési Front 1990. január 4-i 3. számú törvényerejű rendeletével a közkegyelemben részesített, ún. politikai bűncselekmények sorába tartozik. Jellemző a romániai közéletre, hogy az ország jelenlegi elnöke, Ion Iliescu ezt a Ceausescu-rendőrtisztet "mártírhőssé" nyilvánította. Nem néhány perbe fogott székelyföldi magyar személy magánügye, hanem az RMDSZ ügye, "sőt összmagyar közügy is az oroszhegyi, zetelaki meg kézdivásárhelyi milicista-lincselések ürügyén kibontakoztatott román igazságszolgáltatási anomália-sorozat, melyet az anyaországi és a nemzetközi közvélemény elé tárnunk szövetségünk kötelessége!" /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnökének nyílt levele Markó Béla úrhoz, az RMDSZ elnökéhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./
2001. július 18.
A közelmúltban Iliescu elnök Székelyudvarhelyre látogatott, miután a sepsiszentgyörgyi kisebbségben élő román polgárok elpanaszolták, hogy milyen szánalmas elnyomásban sínylődnek, mert ugyebár az elmagyarosító politika szorítójában tengődnek! Székelyudvarhelyen Iliescu megállapította, hogy mindkét magyar megyében szorgalmas, békés emberek élnek, csak a politikusok kerékkötői az egyetértésnek. Elment a csereháti görög katolikus apácákhoz is. Ezt a csereháti látogatást a város gazdái bírálták, mire Iliescu visszavágott: az országban oda megy, ahová akar és akkor, amikor akar. /Kalmár Zoltán, Nagyszeben: Hej, Cserehát, Cserehát!... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2001. július 19.
Júl. 13-án a Legfelső Védelmi Tanács az Oroszországgal kötendő kétoldali szerződésről tárgyalt. Románia még nem rendezte diplomáciai kapcsolatait Moszkvával. A Szabadság átvette a Cotidianul de Transilvania lapból Ioana Lupea írását. Az alapszerződés megtárgyalásának pozitív jelzése is lehet, az, hogy a bukaresti hatalom a jövő évi prágai NATO-integráció szemszögéből próbálja tisztázni Oroszországgal a szövetségek kérdését. Azonban mivel magyarázható Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő kijelentése a második román államról, Moldováról? A kormányfő a német integrációs modellt tekinti alapnak, egészen az egyesülésig. Nastase javasolta a föderációt Moldovával, azzal az állammal, amely csatlakozni fog az Orosz-Fehérorosz államszövetséghez. Feltételezhető, hogy Romániának más biztonsági alternatívát ajánlottak föl. A NATO-val kapcsolatos másik kétarcúság a magyarországi státustörvénnyel szembeni magatartásban mutatkozik meg. Egy évvel a prágai NATO-összejövetel előtt Romániának elintézetlen területi vitája van Ukrajnával - a Kígyó-szigetéről van szó -, miközben felmerül a két román állam konföderációja, ám az egyik fél már közel van az Orosz-Fehérorosz államszövetséghez, ráadásul feszült a viszony Magyarországgal, egy NATO-tagországgal és a végtelen vita Moszkvával. (A Cotidianul de Transilvania című lap július 16-i számában megjelent írás fordítása) /Ioana Lupea: Múlt meghatározta jelen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2001. július 19.
Adrian Nastase kormányfő hajdani teniszpartnere Sever Muresan volt, Dacia Felix Bank egyik akkori vezetője. A bank összeomlása után kiderült, hogy Muresan felelős a pénzek eltüntetéséért. Több év után a svájci rendőrhatóságok elfogták a nemzetközileg körözött teniszpartnert, és egy genfi törvényszék nyolc hónappal három és fél évi börtönre ítélte őt. A román igazságszolgáltatás - arra hivatkozva, hogy idehaza is van bőven "elszámolnivalója" Muresannak - több ízben szorgalmazta, hogy adják ki őt. Végül 2001. jún. 18-án hazahozták, és a suceavai fegyházba szállították. Ott június 29-én a helybeli bíróság feltételesen szabadlábra helyezte, s alig öt óra múlva a Svájcban jogerősen elítélt, a Romániában bűnvádi eljárás alatt álló Muresan repülőgépre ült, és zavartalanul eljutott Párizsig. - Ugyanakkor Héjja Dezső, egy etnikai jellegű politikai per: az Agache-ügy elítéltje, akire májusában mondták ki az ítéletet. Az epéjével frissen műtött, másodfokú rokkantságban szenvedő, betegsége miatt ágyhoz kötött, önmagát ártatlannak valló férfit letartóztatták. Héjja Dezső most a csíkszeredai börtönben várja, hogy a védőügyvédje, Frunda György szenátor által Ion Iliescu elnökhöz - ugyanahhoz az államfőhöz, aki 90 januárjában tömeges forradalmi cselekményekre vonatkozóan általános amnesztiát hirdetett! - benyújtott kegyelmi kérése meghallgatásra találjon. Így megy ez 2001-ben Romániában: a megnyomorodott magyar kisembert egy kétes bírósági döntés alapján letartóztatják, a svájci börtönből kikért román elítéltet, sikkasztó bankvezért, a jelenlegi kormányfő hajdani teniszpartnerét pedig feltételesen szabadlábra helyezték... /Szilágyi Aladár: Aki partner volt, s aki nem. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./
2001. július 20.
Júl. 19-én Ion Iliescu államfő fogadta a NATO és az Európa Unió (EU) tagországainak Bukarestbe akkreditált nagyköveteit. Iliescu elmondta: Brüsszelben nyílt párbeszédet folytatott a NATO főtitkárával a 2002-ben Prágában sorra kerülő csúcsértekezlet perspektíváiról. Az államfő elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a NATO-tagállamok képviselői egyértelmű álláspontot fogalmaztak meg a bővítési folyamat kiszélesítéséről. Iliescu ugyanakkor rámutatott: a NATO-bővítés stabilitási tényezőt jelent a térségben, megjegyezve, hogy Európa legtörékenyebb pontja a volt Jugoszlávia területe. /Iliescu fogadta a NATO és EU tagországok bukaresti nagyköveteit. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./
2001. július 21.
Romániának erősítenie kell gazdasági és kulturális kapcsolatait a Moldovai Köztársasággal, hogy ellensúlyt teremtsen a moldovai törvényhozásban elindult, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok erősítését szolgáló folyamattal szemben - jelentette ki júl. 20-án Adrian Nastase miniszterelnök. Romániában eddig hivatalosan nem kommentálták azt, hogy a Moldovai Köztársaság jelenlegi vezetése látványosan erősíti kapcsolatait Moszkvával, s jelezte, érdekelt az orosz-fehérorosz államszövetséghez való csatlakozásban. Ugyanakkor nagy visszhangot kapott, hogy a moldovai parlament csütörtökön elfogadta a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogairól és a nemzeti kisebbségek szervezeteinek jogállásáról szóló törvényt. A törvény egyebek között kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek az oktatás minden szintjén moldovai és orosz nyelven tanulhatnak, illetve megteremtik a feltételeit annak, hogy a más nemzeti kisebbségek is saját anyanyelvükön tanulhassanak. Ugyancsak előírja a törvény, hogy a helységtáblák, az utcanevek, a közintézmények nevei kötelezően kétnyelvűek, az autonóm területeken pedig a moldovai és orosz nyelv mellett a külön törvényben szabályozott egyéb hivatalos nyelvet is használni kell a feliratoknál. A nemzeti kisebbségekről szóló törvény azt követően került a moldovai parlament napirendjére, hogy Ion Iliescu államfő kijelentette: a Moldovai Köztársaság a második román állam, a moldovai nyelv emlegetése pedig egy sztálinista koncepció felelevenítése. /Moldovai státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
