Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 131558 találat lapozás: 1-30 ... 1621-1650 | 1651-1680 | 1681-1710 ... 131551-131558
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató:

1991. május 31.

A Securitate, a régi-új román titkosszolgálat változatlanul merényleteket követ el emigránsok ellen, nyilatkozott Dorin Tudoran emigráns író a Washington Times máj. 31-i számában, őt is megfenyegették, Ion Culianu chicagói egyetemi tanárt a múlt héten ismeretlenek agyonlőtték, miután fenyegető telefonokat kapott. - Mihai Pacepa elmondta a lapnak, hogy a legtöbb újonnan kinevezett román nagykövet a titkosszolgálat embere. /MTI/

1991. május 31.

Az RMDSZ nagyváradi kongresszusát értékelve Molnár Gusztáv politológus kifejtette, hogy az összmagyarság problematikájához való közeledést érezte. A nemzetet újra kell gondolni. A kongresszuson érzékelhető volt a mérsékelt, Domokos Géza-féle irányzat és a radikális, Szőcs Géza nevével fémjelzett irányzat. A Szőcs Géza-féle radikalizmus reális, értékelte Molnár Gusztáv. Tragikus dolog, de Romániában a román ellenzéknek nincs társadalmi bázisa. Bukaresttől 10 km-re van Bolintin, a cigányellenes cselekmény színhelye. - Az RMDSZ autonómiája nem csupán Bukarest felé jelentkezik, de Budapest felé is. Ez azt jelenti, hogy egy pluralista összmagyar struktúrát kell kidolgozni. A mérsékelt irányzatnak is két része van, a politizáló szárny, Domokos Géza és a képviselők egy része, akik attól félnek, hogy a radikalizálódással elveszítenek bizonyos lehetőségeket és az intellektuális szárny, a Cs. Gyimesi Éva, Bányai Péter-szárny, amely a jóhiszemű román szellemi elittel tart fenn kapcsolatot, és fél, hogy ezek most veszélybe kerülnek. /Közeledés az összmagyarság problematikájához. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), máj. 31./

1991. május 31.

James Baker dr. Moses Rosen főrabbihoz intézett táviratában kifejtette, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri az etnikai és vallási kisebbségek jogainak betartását. Az amerikai külügyminiszter távirata összefügg a Romania Mare és más szélsőséges lapokban napvilágot látó fajgyűlölettel, nacionalizmussal és antiszemitizmussal. /MTI/

1991. május 31.

Máj. 26-án Demján László tiszteletes a templomban emlékezett az áldozatokra, végső búcsút vett tőlük. Gyantán 1944. szept. 24-én a bevonuló román csapatok megöltek 42 magyar embert. Egyeseket az utcán, másokat a temető árkában végeztek ki. Fiatal lányok is voltak az áldozatok között, akiket még bajonétokkal összeszurkáltak. Puskatussal ütötték az embereket. Egy ember odament a katonákhoz és könyörgött, hagyják abba a vérengzést, erre őt is agyonlőtték. Volt, aki bebújt a szalmába, erre rágyújtották, az illető ott égett meg, elevenen. Az öreg Varga bácsit hazaküldték, hozzon pénzt, Az öreg odaadta nekik mindenét, mégis agyonlőtték. /Benke Péter: Magyarságukért életükkel fizettek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./

1991. május 31.

Nem közeledtek az álláspontok az ötpárti konvenció /RMDSZ, Nemzeti Liberális Párt, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Román Ökologista Párt, Román Szociáldemokrata Párt/ és a Nemzeti Megmentési Front között. A konvenció a miniszteri posztok felére tart igényt és a miniszterelnöki posztra független személyt javasolt, ebbe viszont a Front nem ment bele. /MTI/

1991. május 31.

Marosvásárhelyen tiltakozó menetet tartottak, így tiltakozva azon döntés ellen, hogy az orvosi egyetemen 13 magyar professzort nyugdíjba küldenek. /Gáspár Sándor: Tiltakozó menet Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./

1991. május 31.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség szerint is a részképzés és a posztgraduális képzés lenne hasznos segítség Magyarországtól. Magyar részről az Erdélyi Múzeum-Egyesülettől várják, hogy tegyen javaslatot, kik részesüljenek ilyen képzésben. Mások a Bolyai Társaságot emlegetik. Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter kérte, egyezzenek meg, hogy az erdélyi magyarság hogyan akarja ezt szabályozni, kik döntsenek a továbbképzésre történő javaslat kérdésében. /Villanófény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

1991. május 31.

Hivatalosan bejegyezték az Erdélyi Magyar Táncszövetséget, amely a népi tánc és táncmozgalom híveit fogja össze, Kolozs, Fehér és Bihar megyék táncoktatóit, táncosait és szimpatizánsait. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

1991. május 31.

Bukarestben, a parlament előtt éhségsztrájkolók tüntetnek, a Jilava-December 21-22. Társaság tagjai. Elkeseredettek, mert még mindig nem kaptak egyetlen fillér kárpótlást sem az elszenvedett szörnyűségekért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

1991. május 31.

Az Adevarul máj. 31-i száma hírt ad a még mindig virágzó gyermekkereskedelemről. Előnyben részesül, aki valutában fizet.

1991. május 31.

Kisvárdán a III. Magyar Nemzeti Kisebbségi Színházi Fesztivál keretében a tanácskozáson a színházak képviselői egyaránt hangsúlyozták: nagyobb anyagi támogatást várnak az anyaországtól. /MTI/

1991. május 31.

A Helsinki Szövetséget aggasztja a romániai cigányok elleni támadások elszaporodása. Az elmúlt fél évben legalább 24 romániai faluban felgyújtották, illetve lerombolták a cigányok házait. A tettesek ismertek, de nem kezdeményeztek eljárást ellenük. /MTI/

1991. május 31.

A román televízió tv híradójában bejelentették, hogy Domokos Géza és Szőcs Géza nem volt hajlandó interjút adni. Nem számoltak be az indoklásról: nem hajlandók egy képernyőn szerepeli a Ceausescut kiszolgáló Hajdu Győzővel, aki Együtt-Impreuna néven új magyar-román szervezet megalakítását jelentette be, éppen az RMDSZ kongresszusának nyitónapján, máj. 24-én. /MTI/

1991. május 31.

Tiltakozó menetre került sor az Marosvásárhelyen, az Orvosi Egyetem épülete előtt az egyetem szenátusának határozata ellen, hogy 13 professzort nyugdíjazni akarnak. Ezek a professzorok jelentették a magyar nyelvű oktatás gerincét. /Erdélyi Napló (Marosvásárhely), máj. 31./

1991. május folyamán

Újabb folyóirat indult, a Besztercei Híradó, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének folyóirata. Ezzel a szórványvidék is magyar sajtótermékkel gazdagodott. /Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - 1. sz./

1991. május folyamán

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályai aktívan működnek, ezt jelzi az Infomed című új kiadvány, alcíme: Orvosi tájékoztató, kiadja az EME Orvostudományi Szakosztálya. /Infomed (Székelyudvarhely), máj./

1991. május folyamán

Megjelent a Pásztortűz /Csíkszereda, máj./ című lap, alcíme szerint: Erdélyi Magyar Kereszténydemokrata Párt havi értesítője. Ennek a folyóiratnak nem született folytatása. Érdekes kiadványok is születtek, ilyen a Klipp-Mini című kézimunkalap /!/. A Klipp az előző évben indult lap, ennek kiadványa a most indult szaklap. /Klipp-Mini (Csíkszereda), máj./ Hasonló lap indult, ugyancsak májusban Kolozsváron is Kötögető címmel, alcíme: Kézimunkalap. Ez a Családi Tükör kiadványa volt.

1991. június 1.

A Maros megyei prefektúra két hete értesítette a polgármesteri hivatalokat, hogy le kell venni a kétnyelvű helységnévtáblákat és ki kell cserélni román nyelvűekre. Ezt a döntést az 1968-as Ceausescu-féle törvény alapján hozták. A falvak nem hajtották végre a határozatot, erre rendőri kísérettel eltávolították a kétnyelvű feliratokat. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Tófalvi Zoltán visszaemlékezett: 1990. január elején egy éjszaka Marosvásárhelyen a főtérről eltűntek a magyar feliratok, majd bemázolták a magyar utcanévtáblákat, a város határában a kétnyelvű feliratot. Márc. 19-én minden magyar felirat vandál támadás áldozatául esett, még a színházplakátok is. Eltűnt a Bolyai, Liszt Ferenc, Köteles Sámuel utcát, Petőfi teret jelző névtábla, összetörték, leszakították a Teleki-Bolyai Könyvtár egyébként román nyelvű tábláját is. Újabban pedig a Maros megyei prefektúra eltávolíttatta a magyar települések kétnyelvű feliratait. Markó Béla szenátor tiltakozott ez ellen. /Tófalvi Zoltán: A hatalom "színeváltozásai" Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./

1991. június 1.

Egy jellemző cím a szélsőséges, fasiszta hangú román lapokból: 45 éve gyilkolták meg a nemzeti hőst /Cuvintul Liber marosvásárhelyi napilap, jún. 1./. Ion Antonescuról szól a cikk, az első oldalon hozzák a fasiszta vezér fényképét is.

1991. június 1.

Székelykeresztúron jún. 1-jén felavatták Orbán Balázs mellszobrát a nevét viselő gimnázium udvarán. A szobor Demeter István alkotása. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

1991. június 1.

A Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián /Marosvásárhely/ a magyar tagozaton idén csak ketten végeztek /Somody Hajnal és ifj. Kovács Levente/, a román tagozaton pedig négyen. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./ Így sorvasztották el a Ceausescu-rendszerben a magyar színészképzést: évről évre kevesebb felvételt engedélyeztek.

1991. június 1.

Forró Ágnes egy éve vezeti a kultúrmunkát Bukarestben, a Petőfi Sándor Házban. Felléptek néptáncegyüttesek, a múlt évben Kilyén Ilka is a vendégük volt. Nagyon kevesen jönnek el az előadásokra. Elszoktak innen a magyarok és nehéz visszacsalogatni őket. Forró Ágnes elkeseredetten látja az érdektelenséget. /Bukarestben nem kell a magyar kultúra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./

1991. június 1.

Az RMDSZ kongresszusa utáni helyzetet elemezte Ara-Kovács Attila. Az RMDSZ-en belül két alapáramlat alakul ki: a lavírozó politikacsináló alkotják az RMDSZ bukaresti magját. Velük szemben Erdélyben lassan megteremtődik egy új politizáló réteg, nyelveket beszélő, liberális fiatal szakértők személyében. A bukarestiek a fontolva haladók. Programjuk azonban tekintettel a romániai kisebbségellenes közállapotokra - hasonlóképpen utópikusnak látszik, mint az "erdélyi ellenzék" radikalizmusa, állapította meg Ara-Kovács Attila. Az erdélyi fiatalok Szőcs Géza mögé álltak, ő azonban képtelen volt a kolozsvári RMDSZ-központot működő intézménnyé tenni. Ara-Kovács Attila szerint a Szőcs Géza által hangoztatott államalkotó nemzet, társnemzet kategóriái populizmusnál alig többek. A kongresszus után egyértelművé vált, hogy, hogy a mozgalom vezetését kész átvenni egy fiatal és képzett értelmiségi réteg, köztük Kolumbán Gábor, Patrubány Miklós, Szilágyi Zsolt, ifj. Toró Tibor, Zsigmond László. /Ara-Kovács Attila: Az RMDSZ második kongresszusa. Hány lépés előre, hány lépés hátra? = Beszélő, jún. 1./

1991. június 2.

A Vatra Romaneasca Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott /jún. 1-2./. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak az 1946. jún. elsején kivégzett román fasiszta vezér, Ion Antonescu és az 1990. márciusi marosvásárhelyi tragikus események román áldozatai emlékének. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Zeno Opris, aki egyben a Románok Nemzeti Egységpártja tiszteletbeli elnöke /az eddigi elnök, Radu Ceontea, aki egyúttal a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, tiszteletbeli elnök lett/, a másik tiszteletbeli elnök Iosif Constantin Dragan volt vasgárdista, az antiszemita, nacionalista Europa hetilap anyagi támogatója, alelnök: Iustinian Petrescu kolozsvári egyetemi tanár. A szóvivő továbbra is Carolina Ilica. A résztvevők beadvánnyal fordultak Iliescu elnökhöz, kérve, hogy "távolítassa el az országból a magyar múltra emlékeztető összes emlékművet". Hangsúlyozták, hogy küzdenek a Molotov-Ribbentrop paktum érvénytelenítéséért. Felszólították a román kormányt, hogy kényszerítsen ki a magyar kormánytól olyan nyilatkozatot, hogy nem tart igényt Erdélyre. A Vatra pontokba szedte követeléseit, ezek között szerepel, hogy utasítsanak el minden követelést a magyarság nagyobb kulturális autonómiájára és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítésére vonatkozóan, ne engedjék a Bolyai Tudományegyetem megnyitását, ne engedélyezzék magyar konzulátus megnyitását, minden Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románt telepítsenek vissza, amennyiben ezt megakadályozzák, az államelnök vizsgálja meg a két megyében a szükségállapot bevezetését. Biztosítsanak mindenütt székházat a Vatra Romaneascának. Az egyik Kovászna megyei Vatra-küldött követelte: a kormány tiltsa be a magyar nyelvet. - A Vatra a kettészakadás veszélyével néz szembe, nemrég ugyanis volt Kolozsváron is egy Vatra konferencia, amit ez a mostani marosvásárhelyi nem ismert el érvényesnek. /Tófalvi Zoltán: A Vatra Romanesca "határozat-csomagterve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4., Bögözi Attila: Helyszíni tudósítás a VR országos konferenciájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1991. június 3.

A Legfelsőbb Bíróság Nicu Ceausescu korábbi ítéletét megváltoztatva ismét népirtásra változatta a vádat, és 16 évre ítélte a volt diktátor fiát. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

1991. június 4.

A Bolyai Társaság jún. 4-én kelt nyilatkozatában tiltakozott az ellen, hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 13 professzora és előadótanára /közülük 11 magyar/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. Az egyetem szenátusa máj. 22-i ülésén visszautasította a tanárok kérelmét és jóváhagyta a felmondást. /A Bolyai Társaság tiltakozó nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1991. június 4.

A román kormány nyilatkozatban határolta el magát a rasszista jellegű megnyilvánulásoktól, a szélsőséges újságok antiszemita kirohanásaitól. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1991. június 4.

A közzétett belügyminisztériumi közlemény szerint már nem kötelezik a magánszemélyeket a náluk megszálló külföldi állampolgárok bejelentésére. A bejelentést 1991. jan. 19-én rendelték el, az öbölháborúra hivatkozva. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1991. június 4.

A Washingtonban működő Erdélyi Magyarságért Kulturális Alapítvány meghívására az Egyesült Államokban járt Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Összesen 16 előadást tartott Torontótól Houstonig, Los Angelestől Washingtonig. Az erdélyi magyar kultúra sajátos helyzetéről beszélt. Az előadások után mindig beszélgetésre került sor. Amerikai magyar emigrációs körök, egyletek, alapítványok vendége volt. Költőként is fogadták, volt, ahol verseiből olvastak fel. Markó elmondta még, hogy Petre Roman miniszterelnök amerikai látogatása nem volt hivatalos, ezért a visszhangja is szűkebb volt. Petre Roman sok kérdést kapott, a magyar kisebbség helyzetére vonatkozóan is. Az ezekre adott válaszokat egyáltalán nem tartották kielégítőnek. Az amerikai visszhangot itthon megpróbálták kozmetikázni. /Béres Katalin: Magyarok az Óceánon túl. Beszélgetés Markó Béla író-szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1991. június 4.

Közös közleményt adtak ki az Európai Gazdasági Közösség /EGK/ és Románia kereskedelmi és gazdasági együttműködésének első - Brüsszelben tartott - vegyes bizottsági tárgyalásáról. Az EGK támogatja a romániai reformfolyamatot, Románia megelégedéssel nyugtázta bizonyos megszorító intézkedések megszüntetését. - Az AFP szerint Románia kérte az EGK-hoz való társulását, de az EGK óvatosan válaszolt erre. Az eső vegyes bizottsági ülés célja az volt, hogy hatályba lépjen az együttműködési szerződés, amelyet a romániai ellenzék elfojtása miatt leállítottak. Eugen Dijmarescu államminiszter elmondta, hogy Románia súlyos válságban van, az infláció hat hónap alatt 228 %-ot ért el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./


lapozás: 1-30 ... 1621-1650 | 1651-1680 | 1681-1710 ... 131551-131558




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998