Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester beszélgetésre hívja a megvert magyar gyerekeket, szüleiket, valamint az iskolák igazgatóit. „A verekedésben vétkesnek talált fiatalokat kicsapással, szüleiket valószínűleg pénzbírsággal sújtjuk, de ez nem oldja meg a kérdést. Elfogadhatatlan, hogy az etnikumok közötti jó viszonyt bárki ilyen módon megsértse” – fejtette ki az elöljáró. Albert Álmos azt is fontolgatja, hogy eljárást kezdeményez a vétkes diákok tanárai és iskolaigazgatói ellen. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke is felhívta a figyelmet a pedagógusok szerepére, utalva arra, hogy tavaly a Lósy-emléktábla felavatásakor a Constantin Brancusi iskola igazgatónője, Rodica Parvan a magyar rendezvények elleni tüntetésre buzdította a román diákokat. /Bíró Blanka: Pénzbüntetés a szentgyörgyi magyarverő román diákoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./
2005. május 28.
A Román Hírszerző Szolgálatot és a rendőrséget kéri fel Puskás Bálint szenátor, hogy vizsgálják ki, kik gerjesztik a magyarellenes konfliktusokat Sepsiszengyörgyön. – Meg kell találni azokat, akik a háttérben állnak, és felelősségre kell vonni őket – hangsúlyozta a szenátor. Puskás felsorolásában csak az elmúlt néhány év sokatmondó hasonló eseményei közül szerepelt néhány: a március 14-i, magyar fiatalok elleni rendőrségi akció, a Discret diszkó előtti román–magyar verekedés, a Lósy-tábla avatásakor lezajlott nacionalisa tüntetés és a mostani magyarverés. Puskás a szenátusban is fel fog szólalni, és levélben kéri a belügyminiszter segítségét. Ha nem kap garanciát, hogy belpolitikai szinten rendezik az ügyet, értesíti az EU-s szerveket. Sepsiszentgyörgyön a városházán, május 27-én tartott megbeszélgetésen a megoldáskeresésre igyekeztek összpontosítani a rendőrség és a helyi hatóságok képviselői. Albert Álmos polgármester elmondta, nem lehet véletlen, hogy az elmúlt időszakban kiskorúak által elkövetett bűncselekmények – legyen szó az ortodox templomra festett sátánista jelképekről vagy a mostani verekedésekről – főszereplői a román Constantin Brancusi Iskolaközpont tanulói. A polgármester a tüntetés után (a Lósy-emléktábla avatáskor) kérte Rodica Parvan igazgatónő leváltását. Indítványa válasz nélkül maradt. /Farkas Réka: Felnőttek provokációja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./
2005. június 1.
A román suhancok sepsiszentgyörgyi magyarveréseinek híre begyűrűzött a határon kívüli közvéleménybe is. Albert Álmos RMDSZ-elnök, városi polgármester hangsúlyozta, hogy a magyarveréseket kapcsolatba kell hozni azokkal az elnézett dolgokkal, amelyek az elmúlt esztendőkben történtek. Az ortodox templom falára festett sátáni jelekről kiderült, hogy románok műve volt. Tettüknek semmiféle következménye nem lett. A múlt esztendő végén a Lósy Schmidt Ede-tábla elhelyezése kapcsán kialakult tüntetés is az előzményekhez tartozik. A hivatalos jelentés szerint ez ,,nem szervezett tüntetés”, hanem ,,spontán dolog” volt, de a tanárok hagyták, hogy a gyerekek az utcán ordibáltak. Feliratokat lobogtattak, és azt ordibálták: Legyen vége a magyarosításnak! – A városban történt magyarverésekért pénzbüntetések lesznek, de ez nem oldja meg a kérdést. A polgármester első ízben tapasztalta, hogy úgy írták le egy tényállást, ahogy az megtörtént: román gyermekek megvertek magyar gyermekeket. – Mindig azt mondják, hogy veszélyben van a románság. Az állami struktúrákban azonban ma is ők vannak jelen. A magyarság olyan részt kér, amilyen arányban a lakosságon belül jelen van. /Sylvester Lajos: Ki miért verekszik? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./
2005. június 2.
Nem kívánjuk, hogy Kovászna megye etnikai összetűzések terepévé váljék – szögezte le Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő sajtótájékoztatóján, amelynek témája a múlt heti sepsiszentgyörgyi magyar diákverések mellett az iskolákban általánosan eluralkodó agresszivitás volt. Keresztély Irma javasolta, hogy az érintett iskolák alkalmazzák a legsúlyosabb fegyelmi büntetést, vagyis a kicsapást. Keresztély Irma Albert Álmos polgármesterrel együtt írásban észrevételezte annak idején Rodica Parvan, a román iskola igazgatójának a Lósy-emléktábla avatásakor tanúsított magatartását. Erre a minisztérium csupán két hónap múlva válaszolt azzal, hogy képviselőjét februárban a helyszínre küldte vizsgálódni, és az megállapította, ,,nem bizonyítható, hogy az igazgatónő volt személyesen az, aki a gyermekeket az utcára vitte, ugyanakkor az eseményről készült filmből kiderül, hogy nem csak a Brancusi-iskolából voltak, hanem a város többi iskolájából is voltak ott gyerekek, nyolcadik osztályos és annál kisebb tanulók is”. /(fekete): A főtanfelügyelő a bűnösök kicsapását javasolja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./
2005. június 3.
A Constantin Brancusi Iskolaközpont /Sepsiszentgyörgy/ címére, ,,a bunyós Vali” nevére nyílt levelezőlap érkezett, melyben a ,,román banda” fejének tartott diákot felszólítják, mihamarabb hagyja el Sepsiszentgyörgyöt, menjen vissza Moldvába, különben mindkét kezét levágják, ,,munkaeszköz” nélkül hagyván, hogy többé magyart ne üthessen. A fenyegetés valóra váltása miatti aggódástól a június 2-án tartott önkormányzati ülés nyílt vádaskodások és újabb fenyegetőzések helyszínévé vált. A levelezőlap fénymásolatát Rodica Pirvan iskolaigazgató, szociáldemokrata párti önkormányzati képviselő mutatta be a testületnek. A tökéletes románsággal megfogalmazott, inkább felnőtt keze írását sejtető lap postán érkezett az iskolába. A levelet az igazgatónő magára vette, s emiatt hevesen rátámadt Albert Álmos polgármesterre. Miért akarják őt bűnbaknak kikiáltani, az igazgatói székből eltávolítani, holott ő már 27 esztendeje van Sepsiszentgyörgyön, tíz éve igazgatója az iskolának. Az igazgatónő fenyegetett: vaskos dossziéval rendelkezik, alig várja, hogy azt a minisztériumi vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsássa. Válaszában Albert Álmos kijelentette, ha a tavalyi Lósy-emléktábla avatásakor az igazgató nem állott volna az első sorban az ,,elmagyarosítás” ellen tüntetve, most senki nem hibáztatná, hogy iskolájának diákjai ilyen tettekre vetemednek. Hozzáfűzte, nem ez az első magyarveréses eset, csak eddig nem tettek ellene semmit, éppen a volt prefektus utasítására. /(vop): Megfenyegették a főbunyóst. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
2005. június 20.
Sepsiszentgyörgyön elmaradt az Magyar Polgári Szövetség által június 17-re tervezett párbeszéd a megye és a város vezetőivel, a parlamenti képviselettel. A helyi rádióban Albert Álmos úgy nyilatkozott, hogy ,,dilettánsok” meghívását nem fogadja el. A vita vezetésére vállalkozó Fazakas Tibor szerint a választott tisztségviselők elmaradása egy ilyen rendezvényről nehezen elfogadható. Mindössze ketten, a prefektus és Puskás Bálint szenátor mentette ki magát egyéb elfoglaltságára hivatkozva, a meghívást egyedül Kelemen Tibor munkaügyi igazgató fogadta el. Ő beszámolt az átlagbérek alacsony voltáról, arról, hogy sokan már munkanélküli-segélyt sem kapnak, s hogy Brassó leküzdhetetlen vonzerőt gyakorol a jobban felkészült, igényesebb munkaerőre. A hiányzóknak Fazakas Tibor csak kérdéseit tudta feltenni. Íme egypár: Miért nem érkezett semmi válasz a márciusi autós tüntetők beadványára? A munkanélküliség aggasztó méreteit hogyan próbálják meg csökkenteni? A fórum résztvevői végül Háromszék ,,járhatatlan útjai állapotának őrzésében tanúsított példás következetességéért, a nagyfokú tétlenségért, kártékony igénytelenségért és hozzá nem értésért, a kitartó ígérgetésért” Gödör-díjban részesítették Borbély László minisztert, Demeter János tanácselnököt és Albert Álmos polgármestert. /(b. kovács: Gödör-díj a miniszternek, a tanácselnöknek és a polgármesternek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./
2005. július 1.
Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester és Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő leváltását kezdeményezi a Magyar Polgári Szövetség, mert úgy értékelik, a tisztségviselők nem léptek fel következetesen az egy hónappal ezelőtti magyarverések ügyében. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök kifejtette, az első tiltakozássorozat után a hatóságok ,,elfektették” az ügyet, nem vonták felelősségre a rendőrség vezetőit, amiért nem nemzetellenes megnyilvánulásról állítottak össze jegyzőkönyvet, hanem rockos-manelés csapatok közötti konfliktusról, kifogásolják, hogy nem tettek semmit a ,,bűnös pedagógus-igazgató” (Rodica Parvan) leváltásáért. A menesztése ennél bonyolultabb, választott tisztségről lévén szó, csak a választópolgárok több mint felének aláírásával kérhető új választások megszervezése. Az MPSZ a közeljövőben megkezdi az aláírásgyűjtést a polgármester leváltása érdekében. /(-kas): Leváltanák a polgármestert. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./
2005. július 4.
Tóth-Birtan Csaba elnök aláírásával a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-szervezet közleménye megalapozatlannak, felelőtlennek és hatásvadásznak tartja a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének kezdeményezését, amely Albert Álmos polgármester és Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltását célozza. Megalapozatlannak, mert követelték a rendőrség fellépését, a tettesek példás megbüntetését. Az MPSZ bizalmatlanságot akar kelteni olyan intézményvezetők iránt, akik nem vádolhatók a kormánynak való ,,behódolással’’. /(sz.): Hatásvadász MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./
2005. július 19.
Külföldi politikusokból és szakemberekből álló társaság tanulmányozza a székelyföldi autonómialehetőségeket. Gyakorlati segítséget igyekeznek nyújtani a székelyföldi területi autonómia létrehozásában, ezért tájékozódó útra kísérte el olyan országok képviselőit, ahol már fejlett autonómiák léteznek – mondotta Komlóssy József, az Európai Parlament (EP) magyar küldöttségének tanácsosa. Azt akarják kitalálni, hogyan lehet a dél-tirolinál (Olaszország) vagy az Aland-szigetekinél (Finnország) jobb autonómiát létrehozni, tette hozzá Gedei József, az EP magyar képviselője. A székelyföldi körúton részt vett Tytti Isohookana Asunmaa volt finn kultuszminiszter, aki a csángójelentésről ismert, továbbá Dél-Tirolból Michel Ebner EP-képviselő, Christoph Pan professzor – ahogy Komlóssy nevezte: az autonómiák ,,guruja” –, valamint Davide Zaffi bolzanói egyetemi tanár. Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese fogadta a vendégeket. Elmondta, a falu tulajdonképpen már a rendszerváltás óta építi az autonómiát, egész intézményrendszert építettek ki. Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos polgármester elmondta, az elmúlt két esztendő legfontosabb témája az autonómia kérdésköre volt. Demeter János tanácselnök szerint legfontosabb a megye és tágabb értelemben Székelyföld gazdasági felzárkózása, versenyképessé tétele addig, amíg Románia az Európai Unió tagjává válik. /Szekeres Attila: Segíteni az autonómiaépítésben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./
2005. július 30.
A tizenkilenc Háromszék megyei kormányhivatal közül a mai napig hétnek az élére nem nevezték még ki az új magyar vezetőket – közölte Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke. A koalíciós partnerekkel az egyezség megtörtént, a késedelem a központon múlik. Ezért nincs több mint fél évvel a kormányváltás után új vezetője a megyei művelődési igazgatóságnak, ahová Jánó Mihály, a versenyhivatalnak, ahol Jesány Péter, a környezetvédelemnek, ahol Kovács István kinevezésére várnak; a sportigazgatóságnál Kicsid Gábor, a vízügynél Szőke András, a lakásügynökségnél Király Sándor, az ifjúsági és táborigazgatóságnál pedig Tischler Ferenc a jelölt. /(s): Heten még a kinevezésre várnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./
2005. augusztus 22.
Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntette ki Sólyom László köztársasági elnök az önkormányzatiság és a háromszéki magyar közösség érdekében kifejtett eredményes munkájáért. A kitüntetést Lamperth Mónika belügyminiszter augusztus 19-án adta át. /Kitüntették Albert Álmost. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./
2005. szeptember 23.
Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere negyedévenként kíván találkozni az iskolaigazgatókkal. Az első megbeszélést megtartotta a polgármesteri hivatalban. Kérte az igazgatókat, hogy szeptember 30-ig állítsanak össze tájékoztatót, amelyből kiderül, hogy az általuk vezetett iskola milyen profillal és szakokkal működik, hány osztályuk van, oktatnak-e délután vagy este, mit javasolnak az étkezdék további működtetésére. A polgármester a kért információknak a birtokában, az igazgatókkal együtt kívánja megtervezni a jövőbeli iskolahálózatot Sepsiszentgyörgyön. Az alacsony tanulólétszám miatt jövőtől a Kiss Árpád Általános Iskola megszűnik, a Mezőgazdasági Iskolaközpontot pedig felszereltség, valamint a gyakorlati oktatáshoz szükséges infrastruktúra hiánya miatt átszervezik, esetleg egyes szakokat a Puskás Tivadar Iskolaközpontba helyeznek át. A nyáron elvégzett munkákkal az igazgatók nem mind elégedettek. Jancsó Árpád, a Mikes Kelemen Főgimnázium igazgatója szerint az Ördögh Kft. nagyon drágán és rossz minőségben dolgozott. /(fekete): A polgármester jelentést vár az iskoláktól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./
2005. október 8.
Újra és újra tolódik az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének tisztújítása, Albert Álmos jelenlegi elnök és csapata négyéves mandátuma júniusban lejárt, előbb májusra, majd a nyárra, aztán szeptemberre ígérték a küldöttgyűlés megszervezését. Most meg november 15-ét jelölte meg határidőként az elnök. Albert Álmos szűkszavúan nyilatkozott: még nem döntötte el, jelölteti-e magát újabb mandátumra, de nem erősítette meg a sajtóértesüléseket sem, miszerint Demeter János megyei tanácselnök indulna a területi elnökválasztáson. Titok fedi a lehetséges jelöltek személyét. /(-kas): Titokzatos RMDSZ-tisztújítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./
2005. november 24.
Sepsiszentgyörgyön a Kiss Árpád Általános Iskola felszámolásáról és a Mezőgazdasági Iskolaközpont egyes osztályainak a Puskás Tivadar Iskolaközpontba költöztetéséről döntött a megyei tanfelügyelőség. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint egyetlen tanár sem marad munka nélkül, egy tanítónő kivételével mindenkinek megvan már a helye, a kisegítő személyzet egy része helyben marad, másokat áthelyeznek. Albert Álmos polgármester hangsúlyozta, bár a gyermeklétszám csökkenése miatt valóban kérdéses a szemerjai iskola további léte, megszüntetéséről még nem született tanácshatározat. A szemerjai iskolában, jelenleg hetvenhárman tanulnak. A polgármester és az iskolaigazgatók találkozóján Albert Álmos cáfolta, hogy a polgármesteri hivatal alkalmazottai nagyobb fizetést kapnak, mint a tanügyiek. /Fekete Réka: Egy iskolát bezárnak, egyet átszerveznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./
2005. november 25.
Nem avatkozik be a speciális intézménynek számító Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság vezető tisztségeinek kérdésébe, de az RMDSZ igényt tart a háromszéki rendőrség egyik parancsnokhelyettesi posztjára – jelentette be Albert Álmos, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke. Albert szerint van olyan magyar nemzetiségű rendőrtiszt, aki megfelel a beosztás elfoglalásához szükséges feltételeknek. /Domokos Péter: Főrendőrhelyettest akar az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2005. december 15.
Markó Béla szövetségi elnök határozatban tette közzé, hogy a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért folytatott kiemelkedő munkájuk elismeréseként az Ügyvezető Elnökség és a területi szervezetek javaslatai alapján Ezüstfenyő Díjban részesítenek több személyt, köztük van Albert Álmos polgármester, Sepsiszentgyörgy, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, Székelyudvarhely, Jakab Elek vezérigazgató, Medgyes, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Kocsik József az RMGE Arad megyei elnöke, Arad, Lakatos Péter parlamenti képviselő, Nagyvárad, Marossy Zoltán György alprefektus, Temesvár, Pakó Benedek kanonok, Szászrégen, Péter Pál a Kolozs Megyei Ipari Kamara alelnöke, Kolozsvár, Varga Gábor az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal vezérigazgatója, Nagyvárad, Vetési László szórványügyi tanácsos, Kolozsvár. /Ezüstfenyő Díjak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2005. december 19.
A szavazás újabb négyéves mandátumra hatalmazta fel Albert Álmos elnököt az RMDSZ háromszéki területi szervezet élén a hét végén megtartott tisztújító ülésen. Albert Álmos tervei között első helyen szerepel tavasszal a 76 települési szervezet újjáalakítása, majd a heti rendszerességű kapcsolattartás kialakítása a parlamenti képviselettel, megyei- és városi tisztségviselőkkel. /Domokos Péter: Albert elnök maradt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
2005. december 23.
Második alkalommal szervezték meg az Élő Sepsiszentgyörgy képekben című fotókiállítást. A Sugás vendéglőben bemutatott tárlatot a megyeszékhely polgármesteri hivatalának Tourinfo-irodája, illetve a háromszéki fotósokat tömörítő Gyulai Ferenc Egyesület szervezte. Albert Álmos polgármester kijelentette, ezeket a képeket egy albumban szeretnék megjelentetni. /(mózes): Fényképek Sepsiszentgyörgyről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./
2005. december 29.
Az RMDSZ színeiben megválasztott, kinevezett Háromszék megyei és megyeszékhelyi vezetők egyéves tevékenységét vette számba a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke, Gazda Zoltán. Megállapította, hogy a vártnál és a vállaltnál jóval kevesebbet teljesítettek. Sepsiszentgyörgy esetében jelentős előrelépésnek tartja, hogy új aszfalttal látták el a jelentősebb útszakaszokat, a nem modernizált utak viszont katasztrofális állapotba jutottak. Felhívta a figyelmet, hogy az útjavítások ,,nem az RMDSZ-es kormány támogatásával, hanem igen nagy méretű, felelőtlenül felvett bankkölcsönök révén valósulhattak meg”. Gazda emlékeztet, hogy az év elején Albert Álmos az adófizetőkhöz eljuttatott levélben sorolta fel az önkormányzat idei terveit. Az év végi mérlegnél kiderült, a tervek jó része nem teljesült. /(-kas): Gyengén teljesítettek vezetőink (Az MPSZ év végi mérlege). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./
2006. január 13.
Az Erdélyben pusztító árvizek nyomán Kecskemét önkormányzata négymillió forint támogatást szavazott meg testvérvárosai, Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy környékén levő települések számára. Ezt az összeget négy község között osztották szét, ahol közintézmények helyrehozatalára fordíthatják a segélyt. Január 12-én Márton Zoltán, Kecskemét alpolgármestere adta át az értékes támogatást Mezőpanit és Nyárádgálfalva polgármestereinek. A Lisznyónak és Sepsimogyorósnak szánt összeget Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere vette át. /(b. gy.): Támogatás Kecskemétről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2006. január 17.
Félreértés vagy szándékos félrevezetés történt, egyetlen szervezet sem jelölte küldöttnek a Háromszéki Képviselők Tanácsába – pontosított Gazda Zoltán. A múlt héten telefonon kereste meg Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke őt, és felajánlotta, hogy az SZNT és az MPSZ háromszéki szervezetei mint magyar civil szervezetek delegáljanak egy-egy képviselőt a HKT-ba. ,,Elmondtam neki, az SZNT-nek nincs háromszéki szervezete, a négy széki elnök dönthet arról, hogy képviselje-e őket valaki a HKT-ban. Nemes Előd, EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) a szervezet egyik vezetőjét szintén telefonon keresték meg. Túl rövid volt az idő, nem tudtak egyeztetni a tagsággal, ezért nem válaszoltak, és nem küldtek senkit a HKT-ülésre. ,,Az EMI semmiképpen nem válhat az RMDSZ társult szervezetévé, nem lehet tagja a HKT-nak. Szívesen konzultálunk ifjúságot érintő kérdésekben, de nem kívánunk részt venni a szövetség tevékenységében” – szögezte le Nemes Előd. A HKT ülését követően Albert Álmos elmondta, az új szervezetek meghívásával nyitási készségükről akartak tanúbizonyságot tenni, szándékuk volt felhívni a figyelmet, hogy mindenki számára van hely a RMDSZ-ben. ,,Ha nem jönnek, hát nem jönnek” – mondta tömören a területi elnök. /(-kas): Hívták, de nem mennek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./
2006. január 20.
A Sepsiszentgyörgyön a városházán kifüggesztett, közvitára bocsátott dokumentum nem költségvetés-tervezet, hanem csak az igénylések listája – vélte Gazda Zoltán, az Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke. Kifogásolta, hogy a táblázatok bemutatják, milyen célra mennyit költöttek tavaly, de a 2006-os oszlopsorban csupán helyenként jelenik meg egy-egy összeg, és ott is csak azt tüntetik fel, hogy az érintett besorolásnál mekkora az igény. Gazda kifejtette a tavalyi büdzsével kapcsolatos észrevételeit is. Megdöbbentőnek tartja, hogy az oktatási intézmények közül a legnagyobb támogatást a ,,magyarellenességében nyilvánosság előtt is jeleskedő Constantin Brancusi Iskola” kapta, annak ellenére, hogy épülete még mindig nincs a város tulajdonában, és az elmúlt években Albert Álmos polgármester épp ezzel érvelt a nagyobb felújítási összegek ellen. Gazda szerint feltűnő, hogy a kulturális pályázatokra elkülönített összeg egynegyedéről, 600 millió lejről a polgármester egyedül rendelkezhetett. /(-kas): Hiányos az igénylista. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./
2006. január 23.
Első ízben szervezett nagyszabású hangversenyt a magyar kultúra napja alkalmából a rétyi Kováts András Fúvós Egyesület (KAFE) Sepsiszentgyörgyön, Kelemen Antal karvezető kezdeményezésére. A Tamási Áron Társulat nagytermében tizennégy zenedarabot adtak elő a rétyi fúvósok. Az Albert Álmos polgármester fővédnökségét élvező zenei rendezvényt Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala, valamint az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete támogatta. /Domokos Péter: Rétyi fúvósok hangversenye. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2006. február 2.
Spórol a sepsiszentgyörgyi városháza: a mostanáig megrendelt sajtótermékekből kevesebbre fizettek elő. Lapkihordót is változtattak. A háromszéki, magyar lapterjesztő helyett ezentúl egy arab ember kezében levő országos hálózattól rendelik a sajtót. Állítólag Albert Álmos polgármester utasítására, aki másik minőségében területi RMDSZ-elnök. /(vop): Az RMDSZ és a magyar vállalkozók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./
2006. február 15.
Négy erdélyi magyar püspök és öt város polgármestere nyílt levélben kérte a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket az önálló magyar karok létrehozásáért. Az aláírók között van Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is, aki általában tartózkodni szokott az ilyen közéleti megnyilvánulásoktól. A levelet kézjegyével ellátta Albert Álmos Sepsiszentgyörgy, Ilyés Gyula Szatmárnémeti, Pap József Gyergyószentmiklós, Szász Jenő Székelyudvarhely és Török Sándor Kézdivásárhely polgármestere is. Ők mind tagjai a felsőoktatási intézmény bővített szenátusának. A levél szerzői leszögezték: minden helyi, regionális, nemzeti vagy etnikai közösség életképességét az határozza meg, hogy milyen mértékben rendelkezhet saját élete és sorsa felett. Meglepődéssel tapasztalták, hogy az egyetemen megakadályozták az informatika tanszék létrehozását. Minden döntési jogosítvány a román vezetés kezében összpontosul, bizonyítékául annak, hogy a magyar kollégák iránt nincs meg a kellő bizalom. A levél aláírói arra szólították fel az egyetem vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket a kérelmezett három magyar kar megalakulása érdekében. Kovács Lehel, a BKB alelnöke szerint az egyetem vezetősége ezt a nyílt levelet nem engedte, hogy felolvassák sem a bővített szenátus január 27-i, sem a rendes szenátus január 31-i ülésén. Kovács Lehel beszámolt arról a február eleji megbeszélésről, amelyen az egyetem magyar és román vezetőin kívül a dékánok is részt vettek. Itt megvitatták a 149 magyar oktató aláírásával beterjesztett, a magyar karok létrehozására vonatkozó tervezetet. Kovács szerint az egyetem vezetői arrogánsan és paternalista módon viszonyultak a kérdéshez. /B. T.: Magyar konszenzus, román ellenállás a karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2006. március 16.
Sepsiszentgyörgyön a március 15-i rendezvényen idén jóval több fiatalt, egyetemistát, nagydiákot lehetett látni a hallgatóságban. Mátray László színművész nyitotta meg és vezette le az ünnepséget, a rétyi Kovács András fúvószenekar és a város egyesített kórusai muzsikáltak. Albert Álmos polgármester köszöntötte a vendégeket. Zsigmond József, a középiskolások szövetségének elnöke rámutatott: március 15-nek ma is van üzenete a kisebbségben élő magyar fiatalok számára. A harc ma is folyik a megmaradásért, az anyanyelvű oktatásért, a szülőföldért, az érvényesülésért. Feltette a kérdést, hol tartunk ma? ,,Nincs önálló magyar egyetemünk, fiatal diplomásaink a szülőföldtől távol érvényesülnek, gyermekcipőben járnak az ifjúsági és civil szervezetek. Tizenhat éve illúziókban élünk. Hazai magyar politikusaink egy része altat, másik része illúziókat kerget, és 2004. december 5-én megtapasztaltuk, hogy az anyaország lakóinak nagy részére sem számíthatunk. Ébredjünk fel, – biztatott –, az űrt pótolni kell, s a fiataloknak kell ennek érdekében a legtöbbet tenniük.” Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét füttykoncert fogadta. Az ünnepség díszvendége, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke hangsúlyozta: történelmi jog, juss, amit úgy hívnak, hogy autonómia. Olyan Erdély kell, melyben a magyarok autonómiában élnek. /(simó): Március 15: Egység és autonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./
2006. március 18.
“A székelyudvarhelyi kiáltvány szövegét a Cotroceni-ben fogalmazták” – jelentette ki Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke. Hozzátette: ezen nem csodálkozik, mivel “az MPSZ már korábban, a 2004-es választások idején is paktumot kötött egy román párttal, a Népi Cselekvéssel”, amelynek vezetője “nem volt az autonómia híve, sőt, egy alkalommal ki is jelentette, hogy a székelyek problémáját erővel lehet megoldani”. – Márton Árpád RMDSZ-képviselő Traian Basescu székelyudvarhelyi látogatása kapcsán furcsállta, hogy “Szász Jenő úr, az állítólagos autonómiaharcos nem tartotta fontosnak, hogy a területi autonómia kérdéséről beszéljen az államfővel való találkozón”. “Értesüléseim szerint ezt a kérdést a zárt ajtók mögött sem érintették” – mondta Márton. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./
2006. március 23.
Az Orbaiszéki Székely Tanács elnöke, Ferencz Botond felháborítónak tartja azokat a nyilatkozatokat, amelyek a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlés után a sajtóban napvilágot láttak. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke azt nyilatkozta, miszerint Székelyudvarhelyen ,,nem történt semmi”, Ferencz Botond kifejtette: ,,Ott történt valami, mégpedig az, hogy kinyilvánítottuk és a világ tudtára adtuk még egyszer autonómiaigényünket. És azt is megmutattuk, hogy minden előzetes híresztelés ellenére rendbontás nélkül, méltósággal ünnepelünk.” Ferencz Botond azt is szóvá tette: a román sajtó és az RMDSZ elhallgatta, hogy a székely nagygyűlésen a székely nép tulajdonképpen nem kért egyebet, csak azt, amit 1918-ban a románok ígértek. Orbaiszékről egy autóbusznyi polgár vett részt a nagygyűlésen, indulásukat a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ mintegy ötven méterről filmezte. Markó Béla Kézdivásárhelyen elhangzott beszédére reflektálva Ferencz kifejtette: ,,Könnyű azt mondani, hogy a román hivatalnokok tanuljanak meg románul. Azt meg is kellene valósítani.” Kovásznán a helyi tanácsban a törvény szerint lehetne magyarul beszélni, de az RMDSZ-es tanácstagok románul beszélnek. /(bodor): A Székely Nagygyűlés utórezgései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
2006. április 29.
A rétyi fúvósok indulókkal űzték el a rossz időt Sepsiszentgyörgyön, a hivatalos vásárnyitón. Albert Álmos polgármester a város ünnepéről elmondta, Erdély vagy talán az egész Kárpát-medence legnagyobb rendezvénye lett. A városlakók nyakukba is vették a központot, a sokadalmi vásárlóutcát, a valóságos kirakóvásárt és a kézművesvásárt. /(vop): Vásárnyitány esővel, lézengőkkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2006. május 3.
Sepsiszentgyörgyön Pro Urbe-díjat kapott Albert Ernő, Sylvester Lajos, Török Áron és Földes István. A mostani zavaros időben fontos a követésre méltó magatartás felmutatása. Sepsiszentgyörgyön ilyen a munkáját csendben végző Albert Ernő. Maradandót alkotott, az iskola igazgatója. Tette a dolgát a sötét korban. Feltámasztotta a Székely Mikó Kollégiumban tradicionális tanári és diákérdeklődést a folklór és a néprajzkutatás iránt. Felejthetetlen magyartanár és igazgató elődje, dr. Konsza Samu példájára rangos népköltészeti tár gyűjtője, tudora és közzétevője lett. Sepsiszentgyörgy jeles értelmiségije. /Domokos Géza: Pro Urbe-díjak: Albert Ernő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Vannak emberek, akik egész életüket a köz, a közösség szolgálatának szentelik. Ilyen férfiú az 1934-ben született Sylvester Lajos, a csernátoni ember, aki fiatalkora óta a fejébe vette, hogy őt kötelezik szülőfaluja hagyományai, s bármilyen körülmények között is szülőföldjét, népét, nemzetét szolgálta. Korábbi falusfele, Bod Péter intelmeit tartotta szem előtt, miszerint nemzetséged ellen cselekedni nagy bűn, de annál még nagyobb, ha semmit nem teszel annak hasznára és előmenetelére. Sylvester Lajos 1968-ban került Sepsiszentgyörgyre az új megye művelődési főfelügyelőjeként. Helyreállíttatta a sepsiszentgyörgyi 1848-as emlékművet, majd Gábor Áronnak és Nicolae Balcescu román forradalmárnak, a román–magyar megbékülés hívének állíttatott szobrot a városban. Küzdött az emléktáblákért, a műemlék jellegű épületek megőrzéséért. Király Károly távozása után őt is elmozdították, a sepsiszentgyörgyi színház igazgatójává nevezték ki. Létrehívta a Sepsiszentgyörgyi Színházi Kollokviumot, és tartós kapcsolatokat épített ki magyarországi, vajdasági színházakkal. /Magyari Lajos: Pro Urbe-díjak: Sylvester Lajos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Sepsiszentgyörgy Török Áron nyugdíjas unitárius lelkipásztort méltónak találta a Pro Urbe-díjra. Ő a legidősebb, Sepsiszentgyörgyön szolgáló lelkipásztor. Török Áron /sz. Homoródszentpál, 1925. aug. 3./ 1951-ben végezte a kolozsvári Unitárius Teológiát. Mostoha körülmények között 1954–1972 között Énlakán volt lelkész. 1973-tól pedig Sepsiszentgyörgyön. 1973-ban 1200 unitárius lelket talált a városban, 1988-ban 3500 gyülekezeti tagot adott át az őt követő lelkipásztor gondozásába. 1991-ben megkezdte a templom építését, és 1998-ban befejezték. / Incze Sándor nyug. ref. esperes: Pro Urbe-díjak: Török Áron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Az anyanyelvű oktatás kiterjesztésekor a romániai iskolák magyar nyelvű tankönyvhiánnyal küszködtek. Azonnal érkezett a többkamionnyi, ezer meg ezer magyar tankönyv, mely egész Székelyföld, de még a csángó vidék iskoláiba is eljutott. Az iskoláknak számítógépeket, fénymásolókat, videókat, DVD-lejátszókat, iskolatáblákat, hűtőszekrényeket és sportfelszereléseket juttattak. Ennek egyik mozgatója volt a magyarországi Földes István, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány elnökét. Megvalósította évente több száz árvaházi és hátrányos helyzetű gyerek támogatását és nyaraltatását, erdélyi rászoruló betegek magyarországi gyógykezeltetését, a határon túli területekkel az élő kulturális kapcsolatok érdekében anyaországi és határon túli művészek, kórusok, zenekarok utaztatását, fellépését. Fáradhatatlan Földes István elismerő díszoklevelet kapott. /Albert Álmos polgármester: Pro Urbe-díjak: Földes István. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./
