|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 240 találat | lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: András Levente 2013. szeptember 19.Bíróságon a Máté-ügyBíróság elé állítják Máté András Levente parlamenti képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét – közölték tegnap a román hírügynökségek. A Főügyészség érdekellentéttel vádolja az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnökét, mivel 5 508 lejre tett szert azáltal, hogy feleségét alkalmazta parlamenti irodájába. Máté András Levente lapunk kérdésére elmondta: a bűntényt, amellyel vádolják, akkor lehetne elkövetni, ha közalkalmazottnak minősülne, holott a parlamenti képviselői mandátum választott tisztségnek számít. Az RMDSZ-es politikus emlékeztetett, idén év elején felmentést kapott az ügyészségtől azzal az indoklással, hogy nem tekinthető közhivatalnoknak. Amennyiben őt ennek minősítenék, akkor igazából bármelyik honatyát, parlamenti képviselőt és szenátort, beleértve a kormányfőt és a miniszterelnököt is vádolni lehetne, mert olyan személyt alkalmazott, akivel az utóbbi öt évben munkaviszonyban volt – fejtette ki Máté. Mint elmondta, a Büntetőtörvénykönyv 253. szakasza értelmében, közhivatalnok esetében akkor áll fenn érdekellentét, ha rokont (férjet, feleséget és gyermeket) vagy olyan személyt alkalmaz, akivel munka- vagy kereskedelmi viszonyban volt az elmúlt öt évben. Szabadság (Kolozsvár) 2013. szeptember 20.Kelemen Hunor: bízunk Máté András Levente ártatlanságábanAz RMDSZ értetlenül áll a hír előtt, hogy Máté András Levente parlamenti képviselő ellen összeférhetetlenség címén vádat emelt az ügyészség. Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteki állásfoglalásában hangsúlyozta: ebben az ügyben már született döntés, a hatóság korábban elrendelte a bűnvádi eljárás megszűntetését. Máté András Levente, Kolozs megyei képviselő ellen azért emeltek vádat, mert a feleségét alkalmazta képviselői irodájában. A vádhatóság szerdai közleménye szerint az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjének felesége ezáltal 5500 lej jövedelemhez jutott 2010 márciusa és decembere között. Az ügyészség szerint maga a politikus kérte felesége alkalmazását a képviselőháztól, majd ő maga hagyta jóvá a munkaszerződést. Kelemen Hunor közleménye szerint úgy tűnik, hogy az ügyészség egyes tagjai az egymásnak ellentmondó, zavaros jogi normákat, illetve joghiányt ismét arra használják, hogy szelektív módon indítsanak peres eljárásokat megfélemlítés céljából a különböző hatóságok közméltóságai ellen. „Meggyőződésünk, hogy a Máté András Levente ellen indított eljárás ezen akciósorozatba illik bele, mely feloldja a jogállamot és átalakítja azt egy rendőrállammá, amelyben az önkény az úr” – írja az RMDSZ elnöke. A szövetségi elnök hozzáteszi: meggyőződésük, hogy az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője nem szegett meg egyetlen hatályos jogi normát sem, és bíznak abban, hogy az igazságszolgáltatás döntéseit a törvényi és alkotmányos előírásoknak megfelelően, és az alkotmánybíróság azon határozatainak szellemében hozza, amelyek az összeférhetetlenségek, érdekellentétek, és a közméltóságok jogi státuszát szabályozó normák helyes értelmezéséről szólnak. Az RMDSZ szolidáris Máté András Leventével, hiszen egy olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében végezte munkáját – áll az állásfoglalásban, mely azt is megjegyzi: a szövetség értetlenül áll az ügy előtt, és várja a Legfelsőbb Bíróság mihamarabbi döntését ebben az ügyben. Máté András Levente korábban megalapozatlannak nevezte a vádat, mert a jogszabály, amely alapján eljártak ellene, közalkalmazottakra vonatkozik, a törvényhozók pedig nem tartoznak ebbe a kategóriába. Azt is hozzátette, hogy nem ő, hanem a parlament kötötte a munkaszerződést a feleségével. A képviselő ellen az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) kezdeményezte az eljárást. Ez az Ügynökség a törvényhozók, közalkalmazottak, bírák, ügyészek, önkormányzati képviselők és egyéb köztisztséget betöltő személyek esetében a tisztségbeli és az érdekbeli összeférhetetlenség vizsgálatára hivatott. Az ügyészség először bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, azonban Daniel Morar korábbi helyettes legfőbb ügyész újraindította a vizsgálatot. Az ügyet a legfelsőbb bíróság tárgyalja. Maszol.ro 2013. szeptember 23.„Jó alapra, a hitre kell építeni”Hálaadó istentisztelet keretében vette birtokba az elmúlt pénteken a belsőleg megújult templomát a Kolozsvári Evangélikus – Lutheránus Egyházközség. Az ünnepi eseményen egyházi és világi méltóságok, testvérgyülekezetek képviselői, tervezők és kivitelezők, valamint az egyházközség tagjai vettek részt. „Nem a falaké az ünnep, hanem a lelkeké. És ugyan ez a templom nem a legnagyobb, és nem a legrégebbi Kolozsváron, de ez a templom számomra a legszebb, mert a miénk” – hangsúlyozta igehirdetésében Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök. Az igehirdető az 1977-es bukaresti földrengés személyesen átélt katasztrófájára is emlékeztetett, rámutatva: a földrengésben azok az épületek pusztultak el, amelyeknek nem készült becsületes alapja. „Lelki épületeinket jó alapra, a hitre kell felépíteni” – vonta le a tanulságot az evangélikus egyházfő. Salamon templomszentelő imáját idézve rámutatott, önmagában a tér nem elegendő, csakis Isten jelenléte szentelheti szakrális térré a templombelsőt. Adorjáni Dezső Zoltán külön köszönetet mondott a tervezést végző Guttman Szabolcs műépítésznek, valamint a kivitelezést végző csapatnak. Az istentiszteletet követő ünnepi közgyűlésen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök felszólalásában hangsúlyozta, a templomépítő embert az jellemzi, hogy olyan szakrális teret teremt, amelyben Isten útját, a hitet keresi. „Aki felújít egy régi templomot, az a múlt fele fordul, és összeköti azt a jövővel. A szilárd alapot, amit örökségül kapott, továbbviszi, épít rá. A megújulás folyamata pedig nem csak az épületre érvényes, hanem az emberre, a családra, a közösségre” – mondta a szövetségi elnök. – Nehéz időkben került sor erre a felújításra, de volt néhány olyan alapvető érték, amelyet a kolozsvári evangélikus magyar közösség megőrzött és fontosnak tartott ebben az időszakban. Ilyen volt az összefogás, az egymásba vetett bizalom és a szolidaritás.” Kelemen Hunor rámutatott: a felújítás azt jelenti, hogy a közösség nem akarja elfeledni gyökereit, nem adja fel múltját. „És egy felújítás azt is jelenti, hogy az a közösség, amely tárgyi, épített örökségét megőrzi, az hiszi azt, hogy szülőföldjén megmarad. Aki a múltba befektet, az a jövőbe ruház be” – hangsúlyozta ünnepi beszédében az RMDSZ elnöke. Az ünnepi közgyűlésen Fehér Attila evangélikus lelkész, főtanácsos sorolta fel a felújításhoz kapott segítséget, majd Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere, Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, valamint Prőhle Gergely, Magyarország Külügyminisztériumának helyettes államtitkára szólalt fel. A kolozsvári műemlék templom felújítása idén januárban kezdődött, a restaurálás a gyülekezeti tagok és helyi vállalkozók adományai mellett a kolozsvári és Kolozs megyei önkormányzat, a román és magyar kormány támogatásának köszönhetően valósulhatott meg. A munkálatok során letisztították és újrafestették a falakat, hangszigetelt ablakokat szereltek be, kicserélték a teljes elektromos hálózatot, restaurálták a faldíszeket. A hajlékban utoljára 1967-ben végeztek átfogó belső javítási munkálatokat. A templom építését Martin Liedemann lőcsei származású evangélikus lelkész kezdeményezte. 1803-ban vásárolták meg a telket, majd 1816-ban sor került az alapkőletételre. Winkler György tervei alapján 1829 novemberére készült el, ebben az évben szentelték fel. Krónika (Kolozsvár) 2013. szeptember 25.Belföldi hírekMagyarul mikor? Az anyanyelv egészségügyi egységekben történő használatáról tett fel kérdést újra Bónis István, az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője a szaktárca miniszterének. Bónis az előző parlamenti ülésszakban hasonló kérdéssel fordult az egészségügyi minisztérium vezetőjéhez, amelyben a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája azon előírásainak törvénybe léptetéséről és ennek kivitelezéséről érdeklődött, amelyek az egészségügyi létesítményekben az anyanyelven történő fogadást és a diagnózis pontos megértése érdekében történő orvosi tájékoztatást és kezelést írják elő azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot. A képviselő kifejtette, azért kellett újból feltennie a kérdést a miniszternek, mert az előző kérdésére adott kitérő válaszában kizárólag a 46-os törvényre hivatkozott, amely a páciensek jogaira vonatkozik a kórházakban, öregotthonokban és más egészségügyi létesítményekben. Politikai per Politikai indítékú eljárásnak tekinti Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az ellene kezdeményezett pert, amelyet összeférhetetlenség vádjával a főügyészség indított azért, mert saját feleségét alkalmazta a képviselői irodájában. A politikus szerint a vádhatóság nem használt azonos mércét, mert számos más képviselő is alkalmazta családtagját parlamenti irodájában, de emiatt még nyomozás sem indult ellenük. Ráadásul tavaly júliusban arról kapott értesítést a főügyészségről, hogy nem indítanak ellene nyomozást, az akkori ügyész döntését azonban később felülbírálták. Máté szerint, ha az ügyészek ugyanazt a mércét alkalmazzák, amit vele szemben, akkor valamennyi olyan törvényhozó, de az államfő és a miniszterelnök ellen is eljárást kellene indítaniuk, akik korábbi mandátumukból újraalkalmazták egy tanácsadójukat vagy más munkatársukat. Nem kapnak diplomáciai útlevelet Annak ellenére, hogy a szenátus külügyi bizottsága kedvezően véleményezte, a szenátorok elutasították azt a módosító javaslatot, amely diplomáciai útlevelet biztosított volna a megyeitanács-elnököknek, a megyeszékhelyek polgármestereinek, a fővárosi polgármestereknek. A tervezet vitáján Puiu Haşotti, a liberális frakció vezetője megemlítette, csak azoknak van joguk a diplomáciai útlevélhez, akik diplomáciai tevékenységet végeznek, azaz az államelnöknek, a kormány tagjainak és a parlamenti képviselőknek. Hangsúlyozta, nem számít diplomáciai tevékenységnek az, ha két megye testvérkapcsolatot köt, vagy a régiók között szerződések születnek. Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor szintén kifejtette, hogy a több ezer év alatt kialakult diplomáciai tevékenység, az államközi kommunikáció szakemberek privilégiuma, és nem hiszi, hogy ennek kiterjesztése jó lenne. Később elemzik A kormány az intézkedés bevezetése után 6–9 hónappal elemzi a kenyér áfája csökkentésének hatását, most még korai – jelentette ki Victor Ponta kormányfő arra reagálva, hogy a Versenytanács elemzése szerint a kenyér áruforgalmi adójának tizenkét százalékos csökkentése a termék árának csupán hatszázalékos csökkenését eredményezte. „Én személy szerint úgy gondolom, hogy ez egy sikeres projekt, melyet kiterjeszthetünk más élelmiszerekre is” – mondta Ponta, hozzátéve, az áfa csökkentése nyomán nagyobb lett a termelők nyeresége, tehát a nyereségadóból befizetett összegek is nagyobbak lesznek. Lesz pénz a kórházaknak Egyetlen kórházban sem lesznek gondok az idén a bérek és a számlák kifizetésével – biztosított Cristian Buşoi, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke. Buşoi szerint elég lesz az eddig kiutalt pénzalap. „Ami a decemberi hónapot illeti, elmondtam, és elismétlem, az októberi költségvetés kiigazításánál szükség lesz egy kis kiegészítésre, hogy minden orvosi szolgáltatást fedezhessünk. Ha erre nem kerül sor, a jövő évi büdzséből oldjuk meg a problémát” – fejtette ki, felhívást intézve ugyanakkor a kórházmenedzserekhez, hogy ne tájékoztassák félre a közvéleményt, ne mondják azt, hogy az év utolsó két hónapjára „nulla lej” marad a költségvetésben. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. december 11.Sipos ZoltánNAGYÜZEM Miért is kellett az RMDSZ megszavazza a szuper-mentelmi jogot? Ez a szöveg itt akár véget is érhet: a kérdésre, akármennyire próbálom, nem tudok ésszerű magyarázatot találni. Ha valaki nem lenne tisztában a történésekkel: a képviselőházban tegnap négy vitatott törvényjavaslat került szavazásra. Az amnesztiatörvény esetében halasztottak, a lobbitörvényt visszaküldték a jogi bizottságba, az ún. bányatörvény pedig nem ment át. A verespataki kitermelést ellenzők nagy vidámsága mellett elsikkadtak a – kényelmes, 87 százalékos többséggel elfogadott – javaslatok: a Büntető törvénykönyv módosításai. Az állítólag sebtében, hétfő éjjel összedobott módosításokat az RMDSZ képviselőházi frakciója is egyöntetűen megszavazta, annak ellenére, hogy a 16 voks igazából nem osztott és nem szorzott a végkimenetel szempontjából. Viszont sikerült enyhén szólva nem makulátlan előéletű honatyákkal egy táborba kerülni. Miről is van szó? A módosításokkal gyakorlatilag törölték a köztisztviselők köréből az államelnöki, a parlamenti képviselői és szenátori tisztségeket. Ez azt jelenti, hogy őket már nem lehet hivatali visszaélés, korrupció vagy érdekkonfliktus miatt felelősségre vonni. A Btk. másik módosítása szerint változik az érdekkonfliktus meghatározása is. A módosítás értelmében a közigazgatási tevékenységek, például közbeszerzés, tanácsi határozat vagy miniszteri rendelet kapcsán nem indítható érdekkonfliktus miatt eljárás (erről bővebben itt és itt). Máté András Levente képviselőházi frakcióvezető valamint Kerekes Károly képviselő örülhetnek most: ellenük épp érdekkonfliktus miatt van folyamatban eljárás, azzal vádolják őket, hogy rokonaikat a parlamentben álláshoz juttatták. A Btk. módosításával nagyon úgy néz ki, hogy mindkettejüket felmentik. A voks nem kis port kavart. Amellett, hogy a bukaresti sajtó, a hazai bűnüldöző szervek és Traian Băsescu is bepipult, Románia nemzetközi színtéren is komoly ejnyebejnyére számíthat: Mark Gray, az Európai Bizottság szóvivője kijelentette, hogy a módosításokról lesz szó a soron következő országjelentésben. És akkor a kérdés, ismét: miért is kellett ezt megszavazni? Transindex.ro 2014. január 24.Ellehetetlenített civilszervezetek„Az RMDSZ ellenzi a kormány azon kezdeményezését, amely a civilszervezetek által működtetett szociális szolgáltatások finanszírozási rendszerét változtatná meg. Ezzel a lépéssel a kormány hátrányos helyzetbe hozná a magyar egyházak szociális intézményeit is” – jelentette be ma Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. A főtitkár szerint ez a törvénytervezet a minisztériumi szintekről az önkormányzatok felé hárítaná a felelősséget, az önkormányzatok pedig nem kötelesek kipályáztatni ezt a szubvenciós kiírást, így a civilszervezetek jelentős támogatásoktól esnének el. „A törvénytervezet továbbá kimondja, hogy a Szociális, Családügyi és Munkaügyi Minisztérium csak a vidéki szociális szolgáltatásokat fogja támogatni, ezáltal diszkriminálva a városokban működő szociális civil szervezeteket. A tervezetet ellenzők azt is kifogásolják, hogy a szociális szolgáltatások szubvencionálása nincs beillesztve egy átfogó finanszírozási rendszerbe, valamint, hogy a finanszírozási forma csak a személyzeti költségekre vonatkozik” – magyarázta a főtitkár. Az RMDSZ ezt az álláspontot 2012-ben is képviselte, jelenleg Máté András Levente frakcióvezető a Parlament Jogi, fegyelmi és mentelmi bizottságában, Kerekes Károly képviselő a Munkaügyi és szociális védelmi bizottságban, illetve Erdei Dolóczki István képviselő, a Költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságban tartja fent a civil szervezetek által megfogalmazottakat. A törvénytervezet módosításáról a parlamenti bizottságok szintjén várhatóan január végén, február elején döntenek. (RMDSZ) Nyugati Jelen (Arad), 2014. február 5.Az idei év prioritásait taglalta az RMDSZ az új parlamenti ülésszak kezdeténAz idei év prioritásairól tárgyaltak hétfőn Bukarestben az RMDSZ képviselőházi csoportjának tagjai, valamint az ülésen újból bizalmat szavaztak a Szövetség alsóházi frakciójának vezetését ellátó parlamenti képviselőknek. "Az alkotmánymódosítás, valamint az autonómia-törvénytervezet benyújtása jelenti az RMDSZ számára a tavaszi parlamenti ülésszak két legfontosabb prioritását" – mutatott rá Máté András Levente a frakcióülést követően. Az újraválasztott frakcióvezető elmondta, hogy a Parlament alkotmánymódosítási szakbizottsága által elfogadott, az RMDSZ által benyújtott témajavaslatok véglegesítése kiemelt szerepet kapnak 2014-ben is. "Számunkra nagyon fontos, hogy azok a cikkelyek, amelyek a romániai magyar közösség érdekeit tartották szem előtt – a nemzeti szimbólumok szabad használata, a kulturális autonómia fogalmának használata –, benne maradjanak az új alkotmányban" – taglalta Máté András Levente. A Kolozs megyei képviselő hozzátette: az alkotmánymódosításnál minden bizonnyal Románia régiókra történő felosztása ismét előtérbe kerül, ezért az RMDSZ továbbra is fenntartja majd a speciális státusú régiókra, valamint az alrégiókra vonatkozó javaslatait. "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kiemelt figyelmet fordít az autonómia-törvénytervezetre, reményeink szerint a szakértői csoport már ebben a hónapban elkészül a munkálatokkal. Amint a törvénytervezet szövege véglegesítődik, egy átfogó konzultáció veszi kezdetét – nem csak politikai szinten szeretnénk erről tárgyalni hanem a tervezet tartalmát ismertetni fogjuk a román társadalommal is –, mindezek után benyújtjuk a parlamentnek" – hangsúlyozta Máté. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szövetség az elkövetkező periódusban is a rendelkezésére álló eszközökkel szorgalmazni fogja az anyanyelv használatát az igazságszolgáltatásban, egészségügyben. Az RMDSZ képviselőházi frakciója továbbra is sürgetni fogja a már évek óta a Parlamentben levő kisebbségi törvénytervezet elfogadását. Máté András Levente elmondta, hogy a Szövetség prioritás-csomagja egy olyan törvénytervezetet is tartalmaz, amely konkrét megoldást kínál a devizahitellel rendelkező állampolgárok számára, amelyben azt kérik, hogy a valuta alapú jelzáloghitelek átváltása lej alapú hitelre ne az átváltás napján érvényes árfolyam szerint történjen, hanem a szerződés megkötésének hónapjában érvényes árfolyam szerint. Az elmúlt időszakban a Szövetség honatyái törvénymódosítási javaslatokat tettek le a Dacia-betétesek kárpótlására, illetve pénzügyi amnesztiát szorgalmaznak azon nyugdíjasok számára, ahol a megyei nyugdíjpénztárak a jelenleg érvényben lévő nyugdíjtörvény alapján, a tévesen kiszámított nyugdíjak esetében visszafizetésre kötelezik a jogtalanul megkapott összegeket, valamint hamarosan a civil szervezetek által nyújtott szociális szolgáltatások támogatásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatosan is benyújtják módosító javaslataikat. Népújság (Marosvásárhely), 2014. február 5.Sipos ZoltánIDŐ VASFOGA Megnéztük: a "magyar" ügyek nem évülnek Az új Büntetőtörvénykönyvnek köszönhetően számos "húzós" név úszhatja meg a börtönbüntetést. Magyarok nem igazán lesznek közöttük. Számos nagy név, többek között Miron Mitrea és Mihai Necolaiciuc büntetőügye is elévülhet 2014-ben, az új Büntetőtörvénykönyv életbe lépésével. Ennek oka az, hogy a Btk. egy sor bűncselekmény esetében kisebb büntetéseket ír elő, az elévülés ideje pedig az adott bűncselekményre kiszabható maximális büntetéstől is függ. Mivel a Mikó-ügyet és Nagy Zsolt privatizációs dossziéját leszámítva viszonylag újkeletűek, a magyar vonatkozású büntetőügyek nem évülnek el egyhamar. A Mikó-ügy határeset Valószínűleg csak a Mikó-ügy egyik vádlottja, Marosán Tamás lélegezhet fel az új büntetőtörvénykönyv életbe lépésével. Az ő helyzete azért más, mert nem volt köztisztviselő az épület visszaszolgáltatásának pillanatában. A Mikó kollégium épületét visszaszolgáltató bizottság másik két tagja, Markó Attila és Silviu Clim ügye azonban várhatóan nem fog egyhamar elévülni. Mivel a vád szerint az okozott kár nagy összegű, a hivatali visszaéléssel vádolt tisztségviselők maximális lehetséges büntetése több, mint 10 év. Az új Btk. szerint az ilyen bűncselekmények elévülési időszaka 10 év, és ezt a nyomozás elkezdésének a pillanatától (2007) kezdve számolják. Így tehát Markó Attila ügye leghamarabb 2017-ben évülhet el. A stratégiai privatizációs dossziéról nem tudni Mivel az ügyészség sehol nem részletezi, hogy mi volt azon bűnszövetkezet célja, amit a vád szerint Nagy Zsolt és Kerekes Gábor támogatott, ezért ennek az ügynek az elévülési idejét nem lehet kiszámolni. A Legfelsőbb Bíróság (ICCJ) indoklása a december 7.-i ítéletről fogódzót nyújthat, erre azonban egyelőre még várni kell. Valószínűleg Olosz Gergely sem menekül A befolyással való visszaéléssel vádolt RMDSZ-es volt honatya, Olosz Gergely ügye sem fog elévülni. Az új btk. szerint a befolyással való visszaélés maximális börtönbüntetése 7 év – ennek a bűncselekménynek az elévülési ideje 8 év. Mivel a Korrupcióellenes Ügyészség 2010-ben kezdett el nyomozni Olosz villamos energia-ügyletével kapcsolatban, az elévülés 2018-ra várható. Borboly Csaba ellen tavaly emeltek vádat A Hargita megyei tanácselnök és vádlottársai esetében – mivel tavaly emeltek vádat ellenük – az elévülés igazából fel sem merül. A 131-es megyei út felújításával kapcsolatban az ügyészség egy sor vádat fogalmazott meg Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, Sófalvi László volt tanács-alelnök, Pálffy Domokos tanácsos és Csiszér Botond-Benedek, a megyei tanácsnak alárendelt útügyi igazgatóság ügyvezetője ellen. Többek között hivatali visszaélés, okirathamisításra való felbujtás, illetve Pálffy esetében összeférhetetlenség a vád. Szintén nem áll fenn az elévülés lehetősége abban a dossziéban, amelyben Borbély László volt környezetvédelmi miniszter tanácsosa, Szepessy Szabolcs ellen emeltek vádat, befolyással való üzérkedés segítése miatt. Az ügyben a politikus feleségét, Borbély Melindát hamis tanúzással vádolják. Borbély László ellen azért nem emeltek vádat, mert a képviselőház plénuma leszavazta a büntető eljárás elkezdését. A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által összeállított vádirat szerint Borbély László környezetvédelmi miniszter két vállalkozót segített állami közbeszerzéseket nyerni. Cserében a Lescaci Com Srl. felújított egy olyan bukaresti lakást, mely a vád szerint de facto a miniszter birtokában van. A másik vállalkozó, Molnar Anton Petru a vád szerint felújította és kibővítette a miniszter marosvásárhelyi házát. A DNA azt állítja, a miniszter egyik esetben sem fizette ki a munkálatok ellenértékét. Mivel saját rokonaikat alkalmazták képviselői irodájukban, Máté András Levente és Kerekes Károly képviselők ellen is folyamatban van egy-egy ügy. Mivel azonban az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség 2011-ben tett feljelentést, ezen ügyek elévülésében kár reménykedni. Transindex.ro, 2014. február 6.Alkotmányos csapdákKorai lenne még ünnepelni, hogy lám, jobbra fordulhat sorsunk, s ezt immáron Románia alkotmánya is rögzíti majd, ha a nemzetállam kifejezéstől nem is sikerült szabadulni, de lehet bár alrégiónk, és szabadon kitűzhetjük ezután a székely zászlót. Korai, mert még csak a tervezetet toldozza-foldozza a meghatalmazott bizottság – s ki tudja, mi lesz, mire végleges formát ölt az alaptörvény –, ugyanakkor keveset sejteni arról is, mit takarnak a valóságban a kedvezőnek tűnő passzusok. A nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köz- és magánterületen egyaránt az etnikai, kulturális, nyelvi és felekezeti identitásukat megjelenítő nemzeti szimbólumaikat – ez a tétel már tavaly is bekerült az alkotmánytervezetbe, ám utóbb kiderült: egy ilyen cikkely semmit nem szavatol, hisz a magyar zászló az egész magyar nyelvi közösség nemzeti identitását, a székely zászló pedig egy magyar közösség regionális identitását megjelenítő szimbólum – fogalmazta meg a Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport. Ha a román politikai akarat azt kívánja, ismét üldözheti a lobogókat, s mint tudjuk, így-úgy értelmezhető törvényből eddig sem volt hiány, a román bíróságok pedig a legritkább esetben döntöttek a magyar fél javára. A most frissen, az RMDSZ javaslatára beiktatott újabb elképzelés kimondja, hogy a majdani közigazgatási régiókban a hagyományos térségek közigazgatási hatáskörrel rendelkező alegységekbe szerveződhetnek. A szövetség képviselőházi frakcióvezetője, Máté András Levente szerint így érvényesülhet ama bizonyos B terv, és ha már nem sikerült kivédeni a közigazgatási régiók megalakítását, így legalább Székelyföld kaphat „egyfajta önállóságot”. Persze, arról semmit sem tudni, milyen fokú lenne ez az önállóság, milyen hatásköröket ruháznának eme alrégiókra, hozna-e egyáltalán többet, jobbat annál, ami most megvan. Mindezt majd sarkalatos törvény szabályozza, melyet a román parlamentnek kell elfogadnia. Borítékolható, hogy nem lesznek nagyvonalúak. Elindult hát a nagy alkotmánymódosítási hajsza, melynek célja május végére a népszavazáson is átgyúrni az ország új alaptörvényét. Kérdéses azonban, sikerül-e teljesíteni az 50 százalékos részvételi küszöböt, ezért a jelenlegi hatalom akár gesztusokra is hajlandó, minden szavazat, így az RMDSZ-nek tulajdonított 5–7 százalék is sokat nyomhat a latban. Elképzelhető hát, hogy eme kedvező cikkelyek – s még kettő-három – maradnak, minket pedig arra biztat „egyetlen hiteles és törvényes képviseletünk”: járuljunk az urnák elé, és voksoljunk igennel az új alkotmányra, a nagyobb rossz helyett ismét válasszuk a kisebbiket, sok-sok kérdőjellel és talánnyal. Araszolgatunk továbbra is, ahelyett, hogy határozottan fellépnénk, B terveket fontolgatunk, amikor még az A tervért sem tettünk meg mindent. Példának okáért Marosvásárhelyen március 10-én, a Székely Szabadság Napján követelnénk mindannyian, közösen Székelyföld területi autonómiáját. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. február 10.Máté András cáfolja elítélésétCáfolta lapunknak Máté András Levente RMDSZ-es képviselő a bukaresti média hétvégi állítását, miszerint számára kedvezőtlen ítélet született a legfelsőbb bíróságon az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) által kezdeményezett perben, és emiatt elveszítheti mandátumát. A szövetség alsóházi frakcióvezetője ellen tavaly szeptemberben emelt vádat a legfőbb ügyészség összeférhetetlenség címén, mivel a feleségét alkalmazta képviselői irodájában. A nyomozó hatóság szerint a politikus felesége 5500 lej jövedelemhez jutott ezáltal 2010 márciusa és decembere között. Az ügyészség szerint maga a politikus kérte felesége alkalmazását a képviselőháztól, majd ő maga hagyta jóvá a munkaszerződést. A B1 hírtelevízió a hét végén azt állította, hogy a legfelsőbb bíróság elmarasztalta Máté Andrást, aki emiatt elveszítheti mandátumát. A Kolozs megyei honatya azonban a Krónikának leszögezte, a büntetőperben nem született semmiféle ítélet, az első határidőt keddre tűzte ki a bíróság, ám szerinte halasztást fognak elrendelni. Máté András hozzátette, a legfelsőbb bíróságon zajló másik, adminisztratív perben a napokban valóban született ítélet, amely kimondta a felesége alkalmazásáról kötött szerződés törvénytelenségét. „Alapfokon nekem adott igazat a bíróság, másodfokon viszont a feddhetetlenségi ügynökségnek, megállapítva a munkaszerződés semmisségét. Ez azonban nem befolyásolja a mandátumomat, hiszen a büntetőperben nem született ítélet" – közölte a politikus, aki megalapozatlannak tartja a vádat, mert a jogszabály, amely alapján eljártak ellene, közalkalmazottakra vonatkozik, a törvényhozók pedig nem tartoznak ebbe a kategóriába. Korábban az RMDSZ szolidaritásáról biztosította frakcióvezetőjét, azzal vádolva az ügyészség egyes tagjait, hogy az egymásnak ellentmondó, zavaros jogi normákat, illetve joghiányt arra használják, hogy „szelektív módon indítsanak peres eljárásokat megfélemlítés céljából a különböző hatóságok közméltóságai ellen". Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár), 2014. március 8.Megfenyegették és elkergették az RMDSZ önkénteseitKolozs megyében 17 ezer aláírást kellene megszerezni az RMDSZ-nek az EP-listáján szereplő jelöltek támogatására. Máté András Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke elmondta: bő egy hét alatt már sikerült 6000 aláírást összegyűjteni. – Ahhoz, hogy az RMDSZ jelöltjei megméretkezhessenek a május 25-i EP-választásokon, országosan 200 ezer aláírást kell összegyűjtenünk. Sajnos, az RMDSZ önkénteseit, akik a lakónegyedek tömbházait járták, a többségi lakosok megfélemlítették. Olyasmit is mondtak nekik, hogy ne jöjjenek oda, mert „az RMDSZ-re nincs szükség”. A 2012-es helyhatósági választáson a megyében 39 000 szavazatot kapott az RMDSZ, ami igenis azt bizonyítja, hogy a magyarok kedvelik az RMDSZ-t” – fejtette ki Máté. Szabadság (Kolozsvár), 2014. március 13.K Ö Z L E M É N YA történet közismert, a tények pedig vitathatatlanok. 2002-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által, a Széchenyi Terv keretében, az érmindszenti Ady-központ céljaira elnyert 320 millió forint összegű pályázati pénzt a Mudura Alexandru, Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália, Földes Béla és Szabó Ödön által létrehozott Mecénás Alapítvány, a posztkommunista Medgyessy Péter-kormánnyal összejátszva, eltulajdonította jog szerinti gazdájától. Ezt a pénzt felhasználva, Ady Endre nevét bitorolva, egy konferenciatermet és egy félbe maradt termálszállót épített Nagyváradon. Az ismert részletektől ezennel eltekintve, 2012 júniusába érkezünk, amikor is a nagyváradi önkormányzat, a Mecénás Alapítvány tetemes összegű adóhátralékai miatt, a 310 ezer euróra becsült Körös-parti ingatlant egyik napról a másikra árverésre bocsátotta. Már ekkor szembeötlött az a lényeges árkülönbség, mely a 320 millió forintos, azaz mintegy 1,1 millió eurónyi pályázati összeg és a 310 ezer eurós kikiáltási ár között tátongott. A botrányos esetet a „Mecénás” pózában tetszelgő RMDSZ-klikknek akkor még sikerült eltussolnia. De nem sokáig. Múlt héten, az Ady nevén futtatott váradi RMDSZ-központot egy pénzmosás alapos gyanújára okot adó ingatlancsere keretében a Mecénás Alapítvány a Léda Ház fejében az önkormányzat kezére játszotta át – vagyis 1,1 millió euróból „felépült” tulajdonát a 283.000 euróra értékelt neves, de leromlott állapotban található épületért dobta oda cserében. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: hová tűnt a két ingatlan értékének különbözetét kitevő, mintegy 800 ezernyi euró – a magyarországi adófizetők pénzéből származó pályázati támogatási összeg?! Gátlástalan cinizmusra vall Szabó Ödön parlamenti képviselő, Mecénás-igazgató azon nyilatkozata, mely szerint: „a Léda Háznak óriási szellemi értéke van, több, mint amit szögben, téglában, gerendákban mérni lehet. Mi az alapítói és a támogatói szándék szerint, Ady Endre kulturális örökségének az ápolásáért hoztuk meg a döntést, hogy elcseréljük a két ingatlant” (sic!). Magyarán szólva: a pályázati pénz több mint 2/3-ad részét nem másért, mint nagy költőnk szellemi örökségének az ápolása végett sikkasztották el. A politikai erkölcseiben is elbukarestiesedett RMDSZ-vezér hazug állításainak cáfolataképpen hadd idézzük azokat az „Éles megállapításokat”, melyeket Gáll András Levente volt államtitkár megbízásából, 2011 januárjában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szakemberei fogalmaztak meg. A 16 oldalas vizsgálati anyag 57. megállapításában ez áll: „Nem állapítható meg, hogy történt-e elszámolás. A fellelhető dokumentumok nem utalnak arra, hogy megtörtént volna az elszámolás, és készült volna beszámoló a beruházás megvalósulásáról – olyan, ami pénzügyi és jogi szempontból értékelhető volna” (kiemelések az „Éles megállapítások” szerkesztőitől). A 42. megállapításból viszont az is kiderül, hogy: „3. A beruházás során elkészült eredmény csak 49 évig illeti meg használati jog alapján a kedvezményezett Mecénás Alapítványt. 4. Tulajdonjoga nem keletkezik az Alapítványnak. 5. 49 év múlva a Nagyváradi önkormányzat tulajdona lesz a beruházás tárgya. 6. Kizárólag üzleti alapú befektetés valósul meg. 7. Beruházás végeredményeként a Román Nagyváradi Önkormányzat gazdagodik. 8. A Magyar Költségvetés pénze nem a határon túli magyarságot szolgálja. 9. A Magyar Kormány nem a határon túli magyarságot szolgálja.” (Kiemelések az „Éles megállapítások” szerkesztőitől.) A megállapítások végtére nem is igényelnek kommentárt. Egészen egyértelmű, hogy az etnobiznisz Mecénás Alapítványba tömörült RMDSZ-es bihari képviselői „gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással működtek közre abban, hogy a Széchenyi Terv keretében a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Magyarországi Református Egyház Tiszántúli Egyházkerülete ne tudja végrehajtani az érmindszenti beruházást” – olvasható a 65. éles megállapításban (kiemelés az „Éles megállapítások” szerkesztőitől). A mostani, újabb botrányt kavaró váradi ingatlancsere legfeljebb annyiban jelent újat a közpénzek hűtlen elherdálásában, hogy nem 49 év után, hanem máris a nagyváradi önkormányzat kezére játssza át a magyar köztulajdont. Az évtizedes botránysorozatnak különleges időszerűséget kölcsönöz az éppen most zajló Simon Gábor-affér. Az MSZP volt alelnökével egy gyékényen áruló Szabó Vilmos volt vallásügyi államtitkár, valamint Kiss Elemér volt kancellária-miniszter „határon átnyúló nemzetpolitikája” már annak idején megtalálta opportunista partnereit Zuschlag János határon inneni elvtársaiban, nevezett Szabó Ödön és Tsai személyében, akik Ady Endre öröksége ürügyén a nemzeti közszolgálatot is jól jövedelmező vállalkozásként „privatizálták”. Ők azok, akik elárvult külhoni magyarságunk újrahonosítása mellett a korrupció meghonosításában is élen járnak… Nagyvárad, 2014. március 10. Tőkés László előző királyhágómelléki püspök Reggeli Újság (Nagyvárad), 2014. március 15.EP-választás: Kelemen Hunor volt a 200 ezredik aláíróÖsszegyűlt az RMDSZ európai parlamenti képviseletét támogató 200 ezer aláírás. Hegedüs Csilla, az RMDSZ Nőszervezetének alelnöke, Európai Parlamenti képviselőjelölt és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő önkénteseikkel együtt tegnap délután a kolozsvári Főtéren, a Mátyás-szoborcsoport előtt gyűjtött aláírásokat. A 200 ezredik aláíró Kelemen Hunor, szövetségi elnök volt, majd csatlakozott hozzá Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, valamint Horváth Anna alpolgármester is. A jelöltek kézfogással és mosollyal köszönték meg a bizalmat és a támogatást. Szabadság (Kolozsvár), 2014. március 17.Megvan az RMDSZ EP-listáját támogató kétszázezredik aláírás!Pénteken Kolozsvár főterén gyűjtött az RMDSZ európai parlamenti képviseletét támogató aláírásokat Hegedüs Csilla, a Nőszervezet alelnöke, európai parlamenti képviselőjelölt és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, képviselőjelölt. Az eseményen jelen lévő Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Máté-András Levente parlamenti képviselő és Horváth Anna kolozsvári alpolgármester is aláírta a támogatói listát. Az akció végén a szövetségi elnök kijelentette, hogy kézjegyével összegyűlt az RMDSZ EP-képviselői lista állításához szükséges kétszázezer aláírás. Winkler Gyula elmondta, hogy az aláírásgyűjtésnek nem csak az volt a célja, hogy megfeleljen az érvényben lévő előírásoknak, hanem az is, hogy felmutassa az erdélyi magyarság támogatását. „Fontosnak tartom kiemelni, hogy a kétszázezredik aláírást Kolozsvár főterén gyűjtöttük össze. Töretlen bizalommal tekintünk a választások elé és folytatjuk az aláírásgyűjtést” – tette hozzá Winkler. (Transindex) Nyugati Jelen (Arad), 2014. április 22.Kinek áll a zászló?A parlament által múlt héten elfogadott zászlótörvény nem biztosítja a székely jelképek szabad használatát, nem vet véget a hatósági hadjáratnak, nem nyújt megoldást a kék-arany lobogó kitűzése miatt perekbe kényszerült önkormányzati vezetők számára – nem old meg tehát semmit mindabból, amit jó néhány éve immár problémaként él meg a székelyföldi közösség és vezetői. Nem csoda hát, hogy Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjének diadalittas, propagandatitkári túlbuzgóságot idéző hencegése után igen hamar megjelentek a kritikus hangok még a szövetségen belül is – Márton Árpád háromszéki képviselő még próbált rámutatni az esetleges kiskapukra igencsak furcsa, kínkeserves megoldásokat ajánlva, Antal Árpád és Tamás Sándor viszont már egyértelműen kijelentette: a jogszabály nem biztosítja a székely zászló szabad használatát. Az Erdélyi Magyar Néppárt, a Székely Nemzeti Tanács a kezdetektől vitatta a jogszabályt, de még a Magyar Polgári Párt képviselői sem úgy látják, hogy a dokumentum megoldaná a székelyföldi jelképek helyzetét. Legnagyobb erénye ezért a zászlótörvénynek alighanem az, hogy ismét ráirányítja figyelmünket: lám, ezt sem sikerült megoldani. Hiába volt korábban kormányon az RMDSZ, hiába sikerült elnyerni volt koalíciós partnereik, de még a jelenlegi ellenzék támogatását is – hiába köttettek és köttetnek tehát bravúros alkuk Bukarestben, ha azok nem a közös célt szolgálják. Ha az amúgy teljesen jogos követelésekre nem megoldást, hanem látszatmegoldást keresünk, ha nem merjük kimondani elvárásainkat, inkább elmaszatolnánk kényes kérdéseket. És talán ez a leginkább dühítő a zászlótörvény történetében: sikerként akarnak beállítani olyasmit, amit a legjobb esetben is félmegoldásnak nevezhetünk, éspedig hogy a települési és megyejelképek használatát szabályozza a dokumentum. Különben kék-arany zászlóink legfőbb szolgálatukat megtették már üldözötten, leszedetve, sarokba szorítva is: hozzájárultak az autonómiamozgalom, a regionális identitástudat megerősítéséhez. Márpedig ezt vissza nem fordíthatja semmilyen törvény, perek sorozata vagy hatósági intézkedés. Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. május 22.Gyenge lábakon áll az EB válasza a kisebbségi kezdeményezés fellebbezéséreMegválaszolta az Európai Bizottság a Minority SafePack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés tavalyi elutasítása ellen benyújtott fellebbezést, amelyet az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) dolgozott ki és terjesztett a bizottság elé. Ezt Vincze Loránt európai parlamenti képviselőjelölt, a FUEN alelnöke jelentette be tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján, amelyet Máté András Levente képviselővel, a Kolozs megyei RMDSZ elnökével, valamint Lőrinczi Zoltán Kolozs megyei tanácsossal közösen tartott. "Az Európai Bizottság húszoldalas dokumentumban taglalja, miért utasította el fellebbezésünket, ennek ellenére mi továbbra is azt érezzük, az indoklás megalapozatlan. Azokat a gyenge lábakon álló érveket ismétli meg a Bizottság, amelyeket tavaly már megismertünk. Nem vette figyelembe a kezdeményezés mellékleteként benyújtott intézkedéscsomagot és azt a védzáradékot sem, amely az intézkedés különböző elemeinek felhasználását teszi lehetővé" – fogalmazott Vincze Loránt. A FUEN alelnöke hozzátette, "ha a bizottság ennyire figyelmen kívül hagyja a kezdeményezés részleteit, akkor az egész polgári kezdeményezés mint európai jogi eszköz értelmét veszti. Ha vesszük figyelembe azt, hogy a bizottság már első körben, jogi indokkal utasította el a kezdeményezést, ráadásul egy sikeres aláírásgyűjtés után is módjában áll elvetni egy javaslatot, a polgárok joggal érezhetik úgy, hogy a Bizottság nem is akarja működtetni ezt az eszközt. Ez pedig nem csupán a kisebbségi kezdeményezők számára negatív élmény, hanem a demokráciát is sérti, és csak növeli a távolságot az Európai Unió és polgárai között. Reméljük, hogy az Európai Bíróság döntése, amely első lesz a polgári kezdeményezések tárgyában, kijavítja majd ezt a deficitet". Az Európai Bizottság tavaly szeptember 16-án közölte, hogy álláspontja szerint a Minority SafePack európai kisebbségi kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe. A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a tiszteletben tartása az Unió egyik értéke, de hozzátette, sem az Európai Unió szerződése, sem az EU működési szerződése nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos jogalkotáshoz. A FUEN ezt az elutasítást fellebbezte meg tavaly év végén. Az Európai Bíróság múlt héten közölte, hogy Szlovákia belépését kérte a Bizottság oldalán a polgári kezdeményezés a képviselői által indított luxemburgi perbe. Népújság (Marosvásárhely) 2014. augusztus 18.Rácz TímeaKMN 2014 Boszorkányok bűvöletébe estünk a Kolozsvári Magyar Napok megnyitóján A Székely Dózsa György táncjáték valóban látványos, különösen a teljes színpadot betöltő táncjelenetekben. És hivatalosan is elindította a fesztivált. Még sosem kanyargott ekkora rettenetes sor a Kolozsvári Magyar Napok nyitógálája előtt, mint idén vasárnap kezdés előtt egy órával, és még sosem köszöntöttek ennyi meghívottat, mint idén, és arra már őszintén nem emlékszem, hogy máskor megtapsolták volna egyenként a köszöntötteket, de az biztos, hogy ekkora taps sem volt még, mint az idén. Persze a Székely Dózsa György táncjáték előadói kapták a legnagyobbat. A felszólalók között most is első volt Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, aki a fesztivál idei szlogenjét magyarázta: mesébe illő, hogy negyven évi kommunizmus és a funari korszak után a magyar napok csodája ötödjére is megtörténhet, illetve az is mesés, hogy vannak olyan gyerekek, akik már ebbe nőnek bele, az első emlékeik akár az első magyar napokhoz köthetők. Máté András Levente, az RMDSZ kolozsvári elnökének rövid köszöntője után Emil Boc polgármester köszönte meg a magyar napoknak azt, amit Kolozsvárért tesznek. Visszahoztuk a normalitást, azaz azt, hogy mindenki otthon érezheti magát Kolozsváron – mondta. Horváth Anna alpolgármesternek is köszönetet mondott. Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja tulajdonképpen búcsúbeszédet mondott, kiküldetése ugyanis a magyar napok után lejár. Amikor két éve idejött, azt gondolta, Kolozsváron sok mindent lehet és kell tenni, és ehhez igazodva végezte is a munkáját. Balatoni Mónika, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy míg a GDP-adatokat gyorsan elfelejtik, a kulturális történések, értékek évszázadokon át fennmaradnak, és ugyanitt említette meg, hogy a magyar kormány Kolozsváron is kulturális intézet nyitását tervezi, remélhetőleg már az idén. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt az örömet emelte ki, amely a Kolozsvári Magyar Napokat jellemzi. Szatmári Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy történetet mondott el arról, hogy a Kolozsvárt nem ismerők számára a várost tényleg mese és misztérium lengi körül. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a „kultométer” feltalálásának szükségességéről anekdotázott, amely a kulturális kisugárzást méri – ám ezt szerinte nem csak a magyar napok hetében, hanem az év minden napján lehetne mérni. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke megismételte, hogy mindennapi csoda részesei vagyunk, és kiemelte, hogy a magyar napokon olyan együttműködés valósul meg, amelyet a politika egyelőre csak keresgél, és a rendezvénysorozat más erdélyi nagyvárosoknak – Marosvásárhelynek, Nagyváradnak, Brassónak – is például szolgál. Végül Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szólalt fel, aki szerint mintha nem is ötödik éve lennének Kolozsvári Magyar Napok, hanem évtizedek óta, és a természetesnek tűnő állapothoz gyorsan hozzászoktunk. Kiemelte azonban, hogy meg kell érteni, nem volt ez mindig így, és meg kell erősíteni a „csodát”, hogy a helyzet ne lehessen visszafordítható. A táncjáték nem először látható Erdélyben, előadták már a Székely Vágtán és Temesváron is. A Zsuráfszky Zoltán koreografálta előadás története Dózsa (Novák Péter) párviadalával kezdődik, amelyet a szendrei lovas szpáhik vezérével, Alival vívott, és néhány pillanatot villant meg az életéből: a nemesi rangra emelését, a keresztes háborúba indulását, Pálfy Piroska (Fekete Zsuzsanna) iránt érzett szerelmét, a felkelésbe forduló harcokat. Táncelőadásban nehéz karaktereket építeni, nem is ez a fő cél, Dózsa mégis összeáll: a Székely Dózsa György koncepciójában folyton szenved, hol a szerelemtől, hol a küldetéstől, hol a gyilkolástól, hol együtt az elnyomottakkal. Krisztusi figurát faragtak belőle, nagyjából olyant, amilyen kép a közhiedelemben ténylegesen él róla. Maga az előadás egésze valóban látványos, különösen a teljes színpadot betöltő táncjelenetekben, és néhány olyan látványelemben, amelynek történetmesélési szempontból nem volt elengedhetetlen funkciója, ám színpadon nagyon jól mutatott. Ilyen például, amikor ködben csónakáznak (!) be a színpadra, vagy Bakócz Tamás érseket trónon, vállukon hozzák énekelni. Az énekes magánszámok kevésbé megkapóak, nem úgy a zenei kíséret, amelyben a népzenét rock-, pop- és reneszánsz dallamokkal vegyítették, minden jelenetre találóan. Megkockáztatom, hogy az egyik legjobb jelenethez, a keresztes háborúba indulás előtti boszorkánytánchoz már-már mulatósra vették, bár igazából egy népies popdal videoklipje is lehetne ez a passzus. Remek jelenet még a kivégzés is: amíg a tüzes trónt készítik elő, gregoriánra hasonlító kórus Te Deumot énekel, üllőn kalapáccsal ütött "harangozás" közepette. A nézők közül járomban érkező Dózsa pedig - bár tartottam tőle - szerencsére nem énekel még egy számot a tüzes koronával a fején, hanem számára itt tényleg véget ér. Transindex.ro 2014. augusztus 19.Kolozsvár, a mesebeli hely – Elkezdődtek a magyar napokA kulturális értékek továbbéléséről, a különböző kultúrák együttéléséről, a toleranciáról, a magyarság és a művészet viszonyáról, az autonómiáról, a történelem nehéz korszakairól és az új nemzedék felelősségéről beszéltek az ötödik Kolozsvári Magyar Napok vasárnapi nyitógálájának szónokai. A Kolozsvári Magyar Opera termét zsúfolásig megtöltő közönség a rendezvény keretében megtekinthette a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Székely Dózsa György táncszínházi előadását is, melyet percekig tartó vastapssal jutalmazott. „Itt tenni lehet, és tenni is kell” A gálán elsőként Gergely Balázs, a magyar napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke lépett mikrofonhoz, aki a rendezvénysorozat idei jelmondatát – Óperrrencián innen és túl – értelmezte a hallgatóság számára. Mint kifejtette, generációs különbségek rejlenek a mesebeli kifejezés mögött: az új generáció tagjai az óperencián inneniek, akik számára teljesen természetes, hogy Kolozsváron minden évben megrendezik a magyar napokat, míg a korábbi „óperencián túli” nemzedék nehezebb korokat is megélt és emlékszik még azokra az időkre, amikor hasonlót elképzelni sem lehetett. Mint részletezte: a mottóválasztás részben a negyvenévnyi kommunista diktatúrából, és az ezt betetőző tizenkét év ráadásból eredeztethető. Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében a szervezők munkáját dicsérte, majd hangsúlyozta: a Kolozsvári Magyar Napoknak a kultúráról, szórakozásról és kikapcsolódásról kell szólnia. Emil Boc, Kolozsvár polgármestere megragadta az alkalmat, hogy magyarul köszöntse a gála résztvevőit, majd köszönetet mondott a szervezőknek a rendezvényért, akárcsak azért, hogy a tavalyi záróünnepség több mint ötvenezer nézőt vonzott Kolozsvár főterére. Kifejtette: a Kolozsvári Magyar Napok hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt tíz év alatt sikerült visszaállítani a normalitást, így mindenki otthon érezheti magát Kolozsváron, amely „mesebeli hellyé vált.” Magdó János leköszönő kolozsvári főkonzul rövid beszédében eddigi tevékenységét összegezte dióhéjban. „Itt tenni lehet, és tenni is kell” – idézte fel hivatalba lépéskor választott jelmondatát. Elmondta, törekedett arra, hogy a magyarságtudat erősödjön, kaput nyitva a román közösség felé is – örömmel tapasztalta, hogy a román közösség is nyitott az együttműködésre. Balatoni Mónika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára szerint egy közösség megmaradásának záloga a bizalom, a kölcsönös tisztelet és az együttműködés. „A kultúra – amely egy nemzet legnagyobb értéke – híd, amelyen keresztül megismerhetjük egymás identitását, és ezáltal legyőzhető az egymás iránti bizalmatlanság” – fejtette ki az államtitkár. Ugyanakkor elmondta: támogatja Kolozsvár 2021-es Európa kulturális fővárosa pályázatát és azt mondta, reményei szerint 2014 végéig megnyílhat Kolozsváron a magyar kulturális intézet. Németh Zsolt: fel kellene találni a „kultométert” Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy véli, érdemes lenne feltalálni a „kultométert”, amely méri egy városnak, régiónak, országnak, térségnek a kulturális kisugárzását. Mint kifejtette, Kolozsvár kulturális életképességet a műszer nélkül is bizonyította. Említést tett azonban egy „negatív sugárzásról”, arról, hogy a román hatóságok hadjáratot folytattak a székely jelképek ellen, s hogy az autonómiatörekvéseket a titkosszolgálatok akadályozni próbálják. „A románok és magyarok a kulturális tereket vagy a negatív sugárzásokat erősítik?” – tette fel a kérdést Németh Zsolt. Szerinte Közép-Európa csak a jó román–magyar kapcsolatok által lehet erős. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arról beszélt, hogy az erdélyi magyar politika csak álmodik arról az együttműködésről, amit a Kolozsvári Magyar Napok szervezésének keretében sikerült megteremteni. Figyelemre méltónak tartotta, hogy „a példa ragadós”, és immár Marosvásárhelyen, Brassóban és Nagyváradon is van hasonló rendezvény. Utolsóként Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szólalt fel, aki Gergely Balázshoz hasonlóan arról értekezett, hogy felnőtt egy olyan nemzedék, amelyik immár az európai uniós tagsággal rendelkező Romániában szocializálódott, és nincsen közvetlen élménye a kommunizmus idejéről. „Az a felelősségünk, hogy azt a csodát, amit megteremtettünk Kolozsváron, megerősítsük, megőrizzük” – hangoztatta szövetség elnöke. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2014. augusztus 21.Meg kell mutatnunk erőnketAz erdélyi magyarságnak meg kell mutatnia, hogy olyan erős közösség, amelyet nem lehet megkerülni, amikor Románia jövőjéről döntenek – nyilatkozta Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök az RMDSZ államelnökjelöltjét támogató aláírásgyűjtés kapcsán. Láthatjuk, hogy akinek nincs ereje, az nem létezik Romániában, de „a több százezres magyar szavazó közösség bele tud szólni az ország dolgába”, és „ahol az államelnöki hatáskör nagyon értékes, fontos, hogy a mi érdekünk is képviselve legyen”. Hasonlóan fogalmazott Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének elnöke. A parlamenti képviselő szerint azért is fontos államelnökjelöltet állítani, mert így megmutathatjuk: elegen vagyunk ahhoz, hogy nélkülünk ne szülessenek döntések. 1996 óta az RMDSZ mindig állít jelöltet az államfőválasztáson, ez becsületbeli üggyé vált a romániai magyar közösség számára – véli Máté. Szeptember 15-ig minden megyei és területi RMDSZ-székházban, valamint a szövetség színeiben tisztséget nyert polgármesterek hivatalában is alá lehet írni a Kelemen Hunor államelnökjelölt indulását támogató íveket. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. szeptember 18.Az RMDSZ nem szavazta meg a politikai migrációtA Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakciója nem szavazta meg szeptember 17-én, szerdán a román Parlament Alsóházában azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a választott helyi tisztségviselők politikai migrációját hagyta volna jóvá. Ennek következtében nem gyűlt össze a szükséges támogató szavazat. A Szövetség képviselőházi frakciójának vezetője Máté András Levente elmondta, az RMDSZ nem ért egyet a politikai migrációval, és ezért nem is támogatja a sürgősségi kormányrendeletet: „Nem támogatjuk azokat az intézkedéseket, amelyek ellenkeznek a Szövetség 25 éve vallott elveivel. A sürgősségi kormányrendelet 45 napra felfüggesztette volna a választott önkormányzati tisztségviselők pártváltását mandátumvesztéssel büntető törvénycikkelyek hatályát” – fogalmazott Máté András Levente, Kolozs megyei parlamenti képviselő. Nyugati Jelen (Arad) 2014. október 7.Sipos ZoltánPESTI SRÁCOK Amikor az új Németh Zsolt neve Kövér László Mi volt az oka Németh Zsolt háttérbe szorulásának, és mire kell számítani most, hogy Kövér László felel a magyarságpolitikáért? Hátterünk első része. Hogyan befolyásolja a magyar kormány magyarságpolitikáját a közelmúltban bekövetkezett váltás, melynek során Németh Zsolt helyett Kövér László házelnök került helyzetbe? Mi van a döntés hátterében? Kik azok a magyarországi politikusok, akiknek a véleménye meghatározó ezen a téren? Ők mit gondolnak a határon túli magyarságról, és milyen viszonyban vannak Orbán Viktorral, egyes határon túli vezetőkkel, illetve egymással? Ilyen és hasonló kérdésekre tervezünk választ adni jelen, kétrészes háttéranyagunkban, mely egy sor, határon túli ügyekre jó rálátással bíró személlyel készült beszélgetésen alapul. Forrásaink minden esetben névtelenül nyilatkoztak. Több mozzanatot nem sikerült két, egymástól független forrásból ellenőriznünk, illetve előfordul, hogy egy-egy eseménynek több értelmezése is kering: ezeket egymást kiegészítő verziókként írjuk le. Az első részben a két legfontosabb játékost, Németh Zsoltot és Kövér Lászlót, az ő határon túli magyarsággal kapcsolatos felfogásukat mutatjuk be. A második rész a kisebb játékosokról, valamint a budapesti szereplők és az erdélyi politikai szervezetek viszonyáról szól. Az első rész lényegi állításai, röviden: – A magyarságpolitika önmagában nem akkora fajsúlyú, hogy az Budapesten külön téma legyen. Éppen ezért minden mozgást az általános politikai kontextusba kell helyezni. Különösképpen a „keleti nyitás” új magyar külpolitikai irányvonala és a sokat hivatkozott Fideszen belüli hatalmi átrendeződés, az ún. Orbán-Simicska háború meghatározó. (A HVG sorozata a nagyarányú átrendeződésről itt, itt és itt olvasható). – Jelenleg több kisebb-nagyobb szereplő: Kövér László, Németh Zsolt, Semjén Zsolt, Szász Jenő, Gál András Levente vagy újabban Matolcsy György is kavar a határokon túli ügyekben egymástól függetlenül, vagy épp egymással versengve. Mi a magyarságpolitika? A magyar kormányzatok külhoni magyarokkal kapcsolatos politikája, a magyar-magyar kapcsolatok, a nemzetközi és kétoldalú kisebbségvédelem, támogatáspolitika. – A magyarságpolitikai mezőnyben a meghatározó játékos jelenleg Kövér László. Az ő szemlélete alapvetően abban különbözik Németh Zsoltétól, hogy míg utóbbi egy reálpolitikus, aki elismeri a határon túli magyar közösségek önállóságát, addig Kövér egy idealista, aki szerint Budapestről kell irányítani a határon túli magyarságot. Németh Zsolt háttérbe szorulása Németh Zsolt már 1989 előtt is gyakran járt Erdélyben az ún. „hátizsákos” mozgalom tagjaként, gyógyszert, könyveket csempészett át a határon. Később egyike lett a Fidesz alapítóinak, szakterülete a külpolitika. Az évek során olyan kapcsolatrendszerre tett szert, a határon túli magyarság ügyeinek olyan szintű ismerője lett, akit sokáig nem lehetett megkerülni. Annak ellenére, hogy a kétezres években egyike volt a párt meghatározó arcainak és egész életében külügyminiszternek készült, 2010-ben, a második Orbán-kormány felállásakor egy szerényebb, a reflektorfénytől távolabbra eső funkciót kapott: a Külügyminisztérium második embereként, parlamenti államtitkárként dolgozott Martonyi János mellett. Úgy tudjuk, határon túli magyarokat érintő ügyekben már ebben az időszakban is csökkenőben volt a befolyása. A közte, illetve Kövér László között zajló versengésnek az lett az eredménye, hogy egy meglepetésember, Semjén Zsolt került pozícióba. Németh volt személyes titkárát, Répás Zsuzsannát ugyan kinevezték a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkári posztba, de Répás állítólag többször is panaszkodott, hogy szinte semmit nem tud átvinni az apparátuson, illetve felettesén, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesen. Németh súlya 2014-től tovább csökkent. A harmadik Orbán-kormányban már semmilyen funkciót nem kapott, jelenleg az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke. „Különutas” politikája lehetett a veszte? Forrásaink szerint nem egyértelmű, mi vezetett ide. Németh „különutas” politikája, a Fideszben feltörő fiatal, nagy ambíciókat dédelgető generáció és az Orbán Viktorral való személyes jó viszony megromlása egyaránt szerepet játszhatott a térvesztésben. Fontos látni azt is, hogy az Orbán által az előző ciklusban megfogalmazott „keleti nyitás” külpolitikája – tehát azon törekvés, hogy amennyire lehetséges, Magyarországot függetleníteni kell a nyugati szövetségesektől – teljesen idegen a meggyőződéses atlantista Németh számára. Az egyik történet szerint 2002-ben következett be az első törés Németh és Orbán között. Ekkor Orbán a Fidesz-frakcióval egy, az iraki bevonulást elítélő határozatot szeretett volna elfogadtatni, Németh azonban ezt megfúrta – mesélte az egyik forrásunk. Egy másik interjúalanyunk is megismételte ezt a történetet, annyit téve hozzá, hogy utólag kiderült, Némethnek igaza volt, ez pedig óriási fekete pontot jelent. Orbán azt még lenyeli, ha egy-egy „őrült” néha szembemegy vele, azt azonban már sosem bocsátja meg, ha bebizonyosodik: a lázadónak igaza volt – így a forrásunk. Nem hozta az elvárást? Egy további szakértő úgy látja, Németh azért szorult ki a kormányból, mert az előző kormány idején nem teljesített megfelelőképpen. 2010-ben ugyanis azt a feladatot kapta Németh, hogy tisztítsa meg a „kommunistáktól” a külügyet. Eddig a külügy ugyanis dinasztikus alapon működött, jellemzően régi diplomaták gyermekei kerültek be a rendszerbe, akiknek sikerült kidolgozni egyfajta kölcsönös védelmi mechanizmust. Minden fideszesnek megvolt a maga „kommunistája”, és minden „kommunistának” a maga fideszese, akik kormányváltásokkor kölcsönösen védték egymás pozícióit. Orbántól azt a feladatot kapta Németh, hogy ezt a rendszert szüntesse meg, és vigyen be a diplomáciai karba egy új, fiatal csapatot, akiket kézivezérléssel lehet irányítani. Ehelyett azonban Németh egy saját, 50-60 fős klientúrát próbált bevinni a rendszerbe. Látványosabb átalakításokra végül az EU-elnökség miatt nem került sor: a kiemelt nemzetközi figyelem és megnövekedett munkamennyiség miatt szükség volt a régi, profikból álló diplomáciai karra. Ebben az értelmezésben nagyrészt a kudarcos átalakítási kísérletének, illetve klientúraépítési próbálkozásának köszönhető az, hogy a miniszterelnök Navracsics távozása után a külügyi tárca élére a hűséges, de külpolitikában tapasztalatlan szóvivőjét, Szijjártó Pétert javasolta. Ő az Origo két évvel ezelőtt megjelent portréja szerint a Fidesz „mindenevő robotosa” aki a „kínosabb feladatokra sem mondott nemet soha”. Egyszerűen „megették” a fiatalok? Egy másik forrásunk szerint Németh munkatempójának és személyes habitusának is köszönheti, hogy háttérbe szorult. Eszerint az olvasat szerint Németh különutas politikájával nem igazán tudott eredményt felmutatni, mi több, a politikus „nem dolgozott rendesen” és „lusta” volt, így nem csoda, hogy „megették” a feltörekvő fiatalok. Ráadásul, mint már korábban is említettük, az új „keleti nyitás” politikája nem igazán kedvezett a nyugatbarát, atlantista fideszes politikusoknak, köztük Németh Zsoltnak vagy akár Martonyi Jánosnak. Egy másik olvasat szerint azonban épp ellenkezőleg: a veterán politikus Németh „tudja, mikor kell ütni, és mikor jobb elhajolni”, önként vonult vissza egy nyugodt funkcióba, így kerülve el az újonc külügyminiszter, Szíjjártó leépítéseit a tárcánál. Mit gondol a határon túli magyarokról Németh? Németh Zsolt ugyan egységes politikai nemzetben gondolkodik, azonban felfogásában nagy szerepet játszik a szerződéses nemzet fogalma, vagyis az, hogy a Magyarország határain túl élő magyar közösségi eliteknek önálló törekvéseik vannak, melyeket Budapestről figyelembe kell venni. A magyar kormányon belül megpróbálta megértetni, hogy a határon túliakra mint hét, különböző helyzetű magyar közösségre tekintsenek. Miközben Németh elismeri a határon túli elitek létjogosultságát, ezeken az eliteken belül a saját korcsoportját támogatja –, Erdélyben például az RMDSZ egykori Reform Tömörülésének, majd az EMNT-EMNP-nek a politikusaival, többek között Toró T. Tiborral ápol jó viszonyt. Kövér László a párt lelkiismerete Forrásaink egybehangzóan állítják, hogy a magyarságpolitika immár hivatalosan is a Fidesz másik nagy öregjéhez, Kövér Lászlóhoz került. Ez azonban nem volt zökkenőmentes: úgy tudjuk, az elmúlt ciklusban hatalmas viták zajlottak a párt elnökségén belül Kövér és Orbán között a határon túli magyarsággal kapcsolatban. És ezek nem egyszerű összezördülések voltak, információink szerint Schmitt Pál államelnöki jelölése mellett ez a téma volt az egyik állandó ütközési pont a két politikus között. Kövér egyrészt azt hányta Orbán szemére, hogy elengedte a védence, Szász Jenő kezét, hogy Toró T. Tibor és az EMNP felépítését segítse. Majd miután Kelemen Hunor lett az RMDSZ elnöke, folyamatosan kritizálta a miniszterelnököt az RMDSZ-hez való, számára megmagyarázhatatlan közeledés miatt. További feszültségeket eredményezett Kövér és Orbán között az is, hogy megfenyegették az EMNP-t: ne állítsanak saját jelöltet az őszi elnökválasztásokon. Belső vitáik ellenére a házelnök a párt alapítói közül az utolsó, aki még mindig élvezi Orbán bizalmát, Kövér pedig végtelenül lojális a miniszterelnökhöz. Miközben az elmúlt években durva támadásokat intézett a magyarországi liberálisok ellen, ismerői „19. századi liberálisként” írják le. A hvg.hu szerint „ő az, aki fontosnak tartja a hatalmi ágak szétválasztását, az írott szabályok, vagy az íratlan politikai játékszabályok tiszteletben tartását – és állítólag, ahogy öregszik, úgy tulajdonít ezeknek egyre nagyobb jelentőséget”. Ismerői Kövért a „Fidesz lelkiismereteként” emlegetik, olyan politikusként, aki abszolút feddhetetlen, és aki emiatt a múltban néhányszor jelezte is, hogy túl nagy az elrugaszkodás a párt alapértékeitől, a szervezet belső szabályai pedig Orbánra is vonatkoznak. Kövér – bár sok elvi vitája van Orbánnal –, ha egy belső szavazáson alulmarad, akkor kifele mindig a többségi álláspontot képviselői. Egy forrásunk szerint nem véletlen, hogy Orbán továbbra is egyik legfontosabb szövetségeseként tekint Kövérre: választmányi elnökként ő a „párt vasökle”, aki Orbán utasítására bárkit szívesen „kicsinál”. Egy ilyen emberre márpedig szükség van a politikai és gazdasági érdekcsoportok közti harc, illetve a közelgő önkormányzati választások miatt. Nem tudni, mi volt a deal Nem világos, mi volt az a megállapodás Kövér és Orbán között, melynek folyományaként Németh nem kapott újabb felkérést, a magyarságpolitika pedig átkerült a házelnökhöz. Az egyik értelmezés szerint Orbán számára most nem égetően fontos ez a kérdés, úgy érzi, van idő kísérletezni, így „felengedte a pályára a másik csapatot”. Egy másik forrásunk szerint a miniszterelnök ezzel a húzással állította maga mellé a pártbeli erős emberét, ugyanakkor pedig meg is akadályozta, hogy a belügyhöz és a titkosszolgálatokhoz közel kerüljön – itt ugyanis a házelnök elvi alapokon nyugvó politizálása nagyon nagy károkat okozhatott volna. Csakhogy nem tudni, Kövér pontosan mit is kapott meg. A határon túli magyarságnak folyósítandó támogatások ugyanis a Miniszterelnökséghez, Lázár János fennhatósága alá kerültek. (A Lázár által vezetett „gigaminisztérium” egyébként túlterhelt és hatalmas pénzösszegek fölött rendelkezik, ezen a szinten a határon túli magyaroknak folyósított évi 13 milliárd forint lobbiszempontból nem tétel). Más jelekből is úgy látszik, hogy Orbán a szimbolikus ügyeken túl igyekszik kontroll alatt tartani Kövér konkrét döntéseit. Úgy tudjuk, hogy azért lett nemzetpolitikáért felelős államtitkár Potápi Árpád valamint nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Wetzel Tamás, mert a két súlytalan személyt Lázár János „könnyedén ellenőrzi”, illetve ezzel is csökken Kövérnek és korábbi kedveltjének, Szász Jenőnek a befolyása a nemzetpolitikára. Úgy tudjuk, Szász Jenő bejelentkezett a nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztra, azonban Orbán megvétózta a kinevezését. Mit gondol Kövér a határon túli magyarokról? Németh Zsolttal ellentétben a házelnök egy egységes, budapesti erőcentrumból irányított magyar nemzetben gondolkodik. Nem támogatja azt, hogy a határon túliak többségi nemzethez fűződő másik identitást is kialakítsanak, mivel az szerinte a beolvadás első lépcsőfoka. Felfogásában a határon túli elitek csakis Budapest irányításával tevékenykedhetnek, mindenki más – és különösképpen a „balliberális elit” – a „nemzet ellensége”, akiket le kell győzni. Egyik interjúalanyunk szerint Kövérrel az a legnagyobb probléma, hogy nem reálpolitikus: az elveit közvetlenül lefordítja politikai cselekvésre, ez pedig gyakran katasztrófális eredményekhez vezet. Ami az erdélyi politikát illeti, köztudott, hogy Kövér az RMDSZ-ben – vagy legalábbis annak a „régi” generációiban – újabb ellenfelet lát, ugyanakkor úgy tűnik, hogy újabban korábbi támogatottjáról, a Magyar Polgári Pártról sincsen túlságosan jó véleménnyel (Kövér egyébként az MPP-nek a tiszteletbeli elnöke). Komoly ellentét van közte és Tőkés László között is – ahol tehetik, beszólnak egymásnak. Nincs tudomásunk arról, hogy az elvieken túl a házelnöknek lenne valamilyen konkrét elképzelése vagy projektje a magyarságpolitikával kapcsolatosan. Világszemléletét mindenesetre jól tükrözi a „Mi lesz belőlünk, magyarokból?” című cikk, melyet irodavezetőjével, az erdélyi születésű Veress Lászlóval közösen jegyzett, és mely lényegében egy történelmi példázatokon alapuló eszmefuttatás, mely figyelmen kívül hagyja a határon túli közösségekben zajló társadalmi folyamatokat. Nemcsak a cikk miatt gondoljuk úgy, hogy az Illyés Közalapítvány volt igazgatójának nagy szerepe van Kövér idilli Erdély-képének a kialakításában. Veressnek Székelyudvarhely mellett, Tibódban, egy festői szépségű domboldalon van egy hétvégi háza – úgy tudjuk, hogy itt gyakori vendég Kövér László. Transindex.ro 2014. október 9.Párbeszéden alapuló közösségépítést szorgalmaznak az RMDSZ megyei elnökeiAz RMDSZ Bihar, Kolozs, Szatmár, Szilágy megyei szervezetei fontosnak tartják, hogy az elkövetkezendő időszakban is hangsúlyosan megjelenítődjön a szövetség párbeszéden alapuló közösségépítése – derül ki az RMDSZ szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményéből. Ennek aláírói Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke, Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke és Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke. Szabadság (Kolozsvár) 2014. október 24.Főhajtás az 1956-os forradalom emléke előttNemzeti imánk eléneklésével kezdődött tegnap délután az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc sétatéri emlékművénél megtartott kolozsvári megemlékezés. Barabás János, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja beszédében azt emelte ki, hogy népünk soha nem viselte el szabadságunk korlátozását, és ami ötvennyolc évvel ezelőtt történt, az megrengette a kommunista diktatúrát. Máté András Levente képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke az akkori áldozati mérleget idézte, miszerint több száz forradalmárt végeztek ki, vetettek börtönbe, a Nyugatra menekültek számát pedig csak találgatni lehet. Horváth Anna alpolgármester 1956. október 23-át a kilátástalanság, a megalázás elleni legvégső értékmentő napnak nevezte, és feltette a kérdést: a ma kihívásaira tudunk-e ugyanolyan hős hittel küzdeni közösségi céljainkért? (Ö. I. B.) Szabadság (Kolozsvár) 2014. október 25.Maradjon kormányon az RMDSZAz államelnök-választás, a választási kampány volt a fő téma az RMDSZ Kolozs megyei küldöttek tanácsa (MKT) pénteki ülésén. Máté András Levente képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: nagyon sok függ attól, hogy az RMDSZ hogyan mozgósítja tagjait a november másodikai választáskor. A szövetség a második forduló előtt „a romániai magyar közösség támogatásának bizonyítékával akar tárgyalóasztalhoz ülni”. Az RMDSZ még nem döntött arról, hogy kit támogat az államelnök-választás második fordulójában, amelyre vélhetőleg november 16-án kerül majd sor. A mozgósítás fontosságát hangsúlyozta Eckstein-Kovács Péter ügyvéd, volt szenátor is. Oláh Emese RMDSZ-es városi tanácsos a választási tudnivalókat ismertette. A közel száz tagú gyűlés előtt bemutatkozott az új magyar főtanfelügyelő-helyettes, Török Zoltán, Szabó Gábor, a Kolozs megyei magyar elemi tagozatért felelős szakember pedig a megye közoktatási gondjait részletezte. Megszavazták: november 21-én alapszabályzat-módosító küldöttgyűlést tartanak. Szabadság (Kolozsvár) 2014. november 4.Máté elégedett az RMDSZ Kolozs megyei szereplésévelÖsszességében elégedett az RMDSZ által Kolozs megyében elért eredménnyel Máté András Levente. Az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a vasárnapi elnökválasztást értékelve lapunknak kifejtette: természetesen jobb eredmény is lehetett volna, de ugyanakkor ez nem tekinthető gyengének. Máté két befolyásoló tényezőt emelt ki, egyrészt a magyar–magyar versenyt, másrészt pedig egyes helyi szervezetek nem megfelelő hozzáállását. P. A. M. Szabadság (Kolozsvár) 2015. január 20.Újból elnök lesz Kelemen Hunor?Úgy tűnik, nem lesz ellenjelöltje Kelemen Hunornak az RMDSZ április 17-én és 18-án Kolozsváron megtartandó tisztújító kongresszusán. Az esetleges jelöltek a kongresszus előtt legkevesebb 30 nappal – legkésőbb március 17-ig – nyújthatják be pályázatukat a szóban forgó tisztségre, ám az eddigi jelzések szerint az RMDSZ jelenlegi elnökének nem lesz kihívója. Máté András Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke lapunknak elmondta: Kolozs megye támogatását is maga mögött tudhatja a szövetség jelenlegi elnöke. „Minimális feltételeknek kell megfelelnie annak a személynek, aki megpályázza az RMDSZ országos elnöki tisztségét. A Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) képviseleti joggal rendelkező testületek közül kettőnek kell támogatnia a jelölést. Ezek közül az egyiknek kötelező módon megyei szervezetnek kell lennie” – ismertette az RMDSZ országos elnöki funkciójára vonatkozó pályázati feltételeket Kovács Péter. NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár) 2015. január 31.Nem értenek egyet az új törvénytervezettel a fordítók, tolmácsokUtcára vonultak a munkájukat ellehetetlenítő dokumentum miatt Közel száz, az Igazságügyi Minisztérium által engedélyezett fordító és tolmács vett részt péntek délelőtt a Kolozs Megyei Prefektúra épülete előtti kétórás utcai tiltakozáson, hogy ilyen módon is kifejezzék nemtetszésüket az Igazságügyi Minisztérium honlapján január 15-én megjelent törvénytervezet ellen. Ez számos olyan kitételt tartalmaz, amely ellehetetleníti, illetve megnehezíti e szakmabeliek munkáját: hatévente vizsgázniuk kell, új illetékeket kell fizetniük, és tevékenységüket már csak közjegyzők által gyakorolhatják. A tiltakozók a közvitára bocsátott törvénytervezet visszavonását kérték a minisztériumtól. Máté András Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő az ügy kapcsán a Szabadságnak elmondta: a tervezet számos olyan előírást tartalmaz, amellyel ő maga sem ért egyet, és reméli, hogy a tervezetet még a képviselőház jogi szakbizottsága elveti, így azt nem is vitatja meg a plénum. Szabadság (Kolozsvár) 2015. február 10.Jogerős: felfüggesztett börtön Máténak és KerekesnekA legfelsőbb bíróság jogerős ítéletben hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Máté András Leventét, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét, és másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Kerekes Károlyt, a szövetség parlamenti képviselőjét. Mindkettőjük esetében a bíróság megállapította, hogy törvényellenesen alkalmazták családtagjaikat a parlamenti képviselői irodájukban. A hétfői keltezésű ítéleteket a honlapján tette közzé a legfelsőbb bíróság. A testület Máté András Levente kolozsvári képviselő esetében megerősítette az alapfokú ítéletet, Kerekes Károly esetében viszont részben helyt adott a képviselő fellebbezésének, és két évről másfél évre csökkentette a büntetést. maszol.ro 2015. február 26.További 47 név az ANI-listánTovábbi 47 képviselővel szemben merült fel összeférhetetlenség gyanúja. A stiripesurse.ro hírportál szerint az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) nem csak a jelenleg képviselői mandátummal rendelkező politikusok esetében jár el, hanem azokat is vizsgálja, akik 2008–2012 között voltak a parlament tagjai és családtagjaikat, közeli rokonaikat alkalmazták. A 47-es listán rajta van Béres István volt máramarosi RMDSZ-képviselő, Kelemen Attila Maros megyei és Seres Dénes Szilágy megyei képviselők, Olosz Gergely volt Kovászna megyei képviselő, majd szenátor, valamint Kolozs megye egykori képviselője, Pálfi Mózes Zoltán, aki sajnos már nincs közöttünk. Amint arról korábban tudósítottunk, február elején a legfelső bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Kolozs megyei Máté András Levente képviselőt és a Maros megyei Kerekes Károlyt, amiért törvényellenesen rokonaikat alkalmazták. Az ANI mindeddig 25 képviselő és szenátor esetében állapított meg érdekellentétet családtagjaik alkalmazása miatt, az ügyészség 19 politikust állított bíróság elé. Szabadság (Kolozsvár) 2015. március 3.Az RMDSZ kezdeményezte a magyar nyelv napjának megünneplésétA magyar nyelv napjának hivatalos megünneplését kezdeményezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely erre vonatkozó törvénytervezetet terjesztett be a bukaresti parlamentben. Az RMDSZ tájékoztató hírlevele szerint március 3-án iktatták az RMDSZ frakciója által kidolgozott törvénytervezetet, amely azt indítványozza, hogy november 13-a Romániában hivatalosan a magyar nyelv napja legyen. Ezen az ünnepen lehetővé válna számos magyar vonatkozású kulturális program szervezése. Romániában a cseheknek és a tatároknak van hivatalosan elfogadott nemzeti ünnepük. Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint november 13-át a magyar nyelv napjaként ünneplik a Kárpát-medencében. Úgy vélte, a Romániában élő magyar kisebbség jogos elvárása, hogy ott is hivatalos ünneppé váljon ez a nap. A jogszabálytervezet értelmében minden magyarlakta településen kulturális rendezvényeket szervezhetnek, amelyeket az önkormányzatok és civil szervezetek is támogathatnak. A közszolgálati televízió és rádió beemelheti műsorrácsába az rendezvényekről szóló tudósításokat. A javaslat továbbá előírja kulturális programok szervezését azokban az oktatási intézményekben, ahol magyar nyelven folyik a tanítás. Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává. Ezen a napon szentesítette 1844-ben V. Ferdinánd magyar király azt a törvényt, amely hivatalossá tette a magyar nyelvet. maszol.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
