|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 331 találat | lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 331-331 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Brassai Zsombor 2014. augusztus 1.Lehet másképp is politizálni Marosvásárhelyen?Sajtótájékoztató az RMDSZ- nél – Nagyon rég nem találkoztunk, tudatosan tartózkodtam attól, hogy sajtótájékoztatót tartsak, mert nem igazán voltak olyan pozitív üzeneteink, amelyekről beszámolhattunk volna a választópolgároknak. Márpedig én teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy manapság, amikor a politikum válságban van, a választóknak pozitív üzenetekre volna szükségük. Az elmúlt hónapokban erre nem volt lehetőségünk. Ma viszont, úgy gondolom, több hónapos egyeztetés után sikerült elérni, hogy nyugodtan elmondhatjuk összegzésképpen: lehet másképp is politizálni Marosvásárhelyen. És nemcsak az RMDSZ-re, nemcsak a magyar politikumra gondolok, hanem a románra is. Ezekkel a szavakkal vezette fel mondandóját tegnap Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke, aki Peti Andrással, a szervezet marosvásárhelyi elnökével közösen számolt be az utóbbi időszak pozitív eseményeiről. A továbbiakban azzal a meggyőződéssel nyugtázta a változást, hogy a következőkben is ezt az irányt tudják majd követni, és Marosvásárhelyen, de a megyében is megtalálják hozzá a politikai partnert, könnyebben, mint eddig. Tudatában van annak is, mondta, hogy választási évben vagyunk, amikor a kedélyek sokkal indulatosabbra váltanak, a szavazatszerzési ambíciók felülírják olykor a józan észt is, ennek ellenére reméli, hogy az az együttműködés, amit most sikerült elkezdeniük, nem vált rossz irányt, hiszen olyan szélsőségek fogalmazódnak meg Marosvásárhelyen, Maros megyében, amivel nagyon nehéz bármit is kezdeni politikai vitákban, mint például: lehet-e vagy sem magyar nemzetiségű román állampolgár prefektus, iskolaigazgató vagy közintézmény-vezető. Ennek ellenére azt hiszi, hogy az utóbbi napokban történt változások mégiscsak egy más típusú hangot ütöttek meg, és ennek mentén tudják a következőkben a kérdéseket is eredményesebben megoldani. Marosvásárhely, a jövő városa projekt Peti András elmondta, hogy elindították a Marosvásárhely, a jövő városa kampányprogramot, aminek az apropóját az képezte, hogy Marosvásárhelyen egy új szellemiséget szeretnének meghonosítani, amelyben a különböző nemzetiségek jól érzik magukat. Elsősorban az Unirea líceumot említette, amelyről az elmúlt napokban döntött a városi tanács: létrehozzák a római katolikus főgimnáziumot, másfél millió lejt különítettek el restaurálásra, és jóváhagyták egy hosszú távú bérleti szerződés megkötését, ami lehetővé teszi európai uniós pénzek lehívását. Ugyanakkor elmondta, hogy 36 év után megtörtént a Bolyai sportpályájának a felújítása, a Sportolók utcában, még Bernády idejében épült óvoda teljes felújítása is folyamatban van, illetve Besében az Al. Ioan Cuza iskolához tartozó óvoda és iskola – amelybe nagyrészt roma gyerekek járnak – mellékhelyiségeinek bővítése, korszerűsítése is zajlik. A következő időszak legfontosabb kihívásának a Református Kollégiumhoz tartozó cserealji óvoda közköltségének fedezését, a Református Kollégium Forradalom utca 8. szám alatt található elemi iskolája ügyének a megoldását, illetve a Szabadi úti református egyházközség gyülekezeti házában is működő magyar tannyelvű óvoda problémájának megoldását nevezte. Elmondta, hogy folytatják a magyar utcanévtáblák kihelyezését, a városi tanácsüléseken az anyanyelvhasználat érdekében 180 ezer lejt különítettek el a költségvetésből a fordítógépre, a szinkrontolmácsok kiválasztása folyamatban van. Végül reményét fejezte ki, hogy a Sütő András-szobor ügye is megoldódik. Népújság: Olyan körülmények között, amikor egyesek elképzelhetetlennek tartják, hogy magyar ember betölthesse a kormánybiztosi tisztséget, illetve miután hónapok óta elakadt a magyar prefektus kinevezésének ügye, most, hogy más koalíciós partnert találtak, mi lesz, mi lehet az ügy kimenetele? Annál inkább, hogy a kormányzó PSD megyei elnöke a kezdetektől vehemensen tiltakozott a magyar prefektus gondolata ellen. Brassai Zsombor: – A prefektus ügyében az országos szintű egyezség működik, nem megyei vagy helyi szintű egyezség szabályozza, hogy lesz vagy nem lesz magyar prefektus. Többször elmondtuk, megismétlem, hogy Nagy András személyében mi megtaláltuk a legmegfelelőbb jelöltet, aki betölthetné ennek a megyének a kormánymegbízotti tisztségét. Ragaszkodunk ahhoz, hogy kinevezzék. De, mint korábban is hangsúlyoztam, az RMDSZ legfontosabb partnere a magyar választópolgár, és a magyar választópolgárok, magyar közösségek érdekeit tartjuk szem előtt. Amennyiben ezeket az érdekeket valamilyen más egyezség vagy valamiféle más alku jobban szolgálja, természetesen hajlandók vagyunk újragondolni ezt a kérdést. Egyelőre ott tartunk, hogy nekünk van egy, véleményünk szerint megfelelő jelöltünk, és várjuk a PSD részéről elképzelésünk teljesítését vagy esetleg a kérdés újratárgyalását. Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely) 2014. augusztus 1.Másképp politizál Vásárhelyen az RMDSZMás hangot ütött meg az utóbbi időben a politizálásban az RMDSZ Marosvásárhelyen. Sok még a teendő, de a normalitás felé tartanak, jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Brassai Zsombor, a szövetség Maros megyei elnöke az elmúlt hetek román és magyar vonatkozású ügyeire utalva. „Nem volt pozitív téma, pozitív üzenet, amiről az elmúlt időszakban beszámolhattunk volna, márpedig úgy gondolom, hogy most, amikor a politika válságban van, erre van szükség. De íme, több hónapos egyeztetés után elértük: lehet másképp is politizálni Marosvásárhelyen, és amikor ezt mondom, akkor a román és a magyar politikumra is gondolok. Korábban szélsőségek fogalmazódtak meg, mint például hogy magyar nemzetiségű román állampolgár nem lehet Maros megyében iskolaigazgató vagy közintézmény-vezető. Változás történt, és a továbbiakban is ezt az irányt követhetjük még akkor is, ha indulatosabb időszak következik az államfőválasztás miatt” – mondta Brassai Zsombor, majd átadta a szót a szövetség helyi elnökének, Peti András alpolgármesternek, aki a Marosvásárhely a jövő városa elnevezésű új politikai programot ismertette. „Ez az új hangulatról szól, amikor a különböző nemzetiségek jól érzik magukat egymás mellett, kölcsönös tiszteletben élnek, és ez a magyar és a román közösséget egyaránt megerősíti” – vázolta a program lényegét Peti. Elmondta, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium ügyében megtalálták a legmegfelelőbb, kompromisszumos megoldást, 36 év után leaszfaltozták a Bolyai- sportpályáját, felújították a Bernády korában épült Sportolók utcai 16-os számú, valamint a Besében található óvodát, most következik a Református Kollégium cserealjai óvodájának, valamint Forradalom utcai elemi iskolájának a korszerűsítése, továbbá a Szabadi úti református gyülekezeti ház tatarozása. Ezután a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének folyamatát említette, de a helyi tanácsban az anyanyelvhasználat gyakorlása érdekében vásárolt szinkrontolmács-berendezés és fordító alkalmazására kiírt versenyvizsgáról és a Sütő András-szobornak a Színház térre való költöztetéséről is beszámolt. A Maros megyei prefektus kinevezésével kapcsolatban Brassai Zsombor elmondta, ezt nem befolyásolja a vásárhelyi, a Demokrata–Liberális Párttal való együttműködés, hiszen az országos szintű egyezség eredménye a Szociáldemokrata Párttal. Mint mondta, a tisztségre megtalálták a legmegfelelőbb személyt, Nagy András korábbi szászrégeni polgármestert, és ragaszkodnak a kinevezéséhez, de amennyiben a nagyobbik kormánypárt jobb alkut kínál, hajlandóak erről tárgyalni. Gáspár Botond, Krónika (Kolozsvár) 2014. augusztus 2.Magyar alprefektust neveztek ki Maros megyébeA csütörtök délutáni kormányülésen határozott a kabinet arról, hogy Maros megyébe magyar alprefektust neveznek ki. Délelőtt az RMDSZ megyei és vásárhelyi elnöke közös sajtótájékoztatóján a megyei elnök még arról beszélt, hogy a Maros megyei magyar prefektus ügyében az országos szintű egyezség működik, illetve, az RMDSZ Nagy Andrást találta a legmegfelelőbb jelöltnek, és ragaszkodnak ahhoz, hogy kinevezzék. – Mi a véleménye erről a 180 fokos fordulatról? – kérdeztük Brassai Zsombort, az RMDSZ megyei elnökét. – A sajtótájékoztató óta volt Bukarestben egy koalíciós tárgyalás, illetve azt követően egy kormányülés, ahol ismét felmerült a Maros megyei prefektusi tisztség kérdése. A jól ismert okok miatt a megyei Szociáldemokrata Párt vezetői mereven elzárkóztak ettől a lehetőségtől, illetőleg attól, hogy magyar nemzetiségű személy töltse be a tisztséget. Ez számunkra, egy más megközelítésben, alkulehetőséget teremtett. És mint ahogy már sokszor hangsúlyoztam: nekünk elsősorban a magyar közösség és a magyar érdekek a partnereink, ennek mentén döntöttünk úgy csütörtökön délután, hogy belemegyünk a cserébe: Hargita megye kapja meg a magyar prefektust, Maros megyébe pedig magyar alprefektust nevezzenek ki. Ez meg is történt, Nagy Zsigmond nyárádszeredai jegyzőt javasoltuk, illetve fogadta el a kormány és nevezte ki a csütörtök esti kormányülésen. – Nyilván magától értetődő a kérdés, hogy mi az alku ára? – Gondolom, sem az újságíró, sem az olvasó nem csodálkozik azon, ha óvatosabban fogalmazok ebben a vonatkozásban. Nyilvánvaló, az egyik legfontosabb kihívás, ami a magyar érdekvédelmet illeti, az a magyar oktatás ügye. Maros megyében különösképpen fontos kérdés ez, hiszen Marosvásárhelyen is vannak olyan megoldatlan oktatásügyi kérdések, amelyek régóta váratnak magukra, de a szórványvidéken is vannak problémák. Mi ezeket tartjuk szem előtt, illetőleg a helyi Szociáldemokrata Párttal ezekben a kérdésekben igyekszünk eredményes tárgyalásokat folytatni. Gondolok itt arra, hogy például Marosvásárhelyen van 38 oktatási intézmény, ebből mindössze ötben töltünk be vezetői pozíciót. De gondolok arra is, hogy Dicsőszentmárton környékén hosszú évek óta a térségi magyar közösség igyekszik magyar iskolaközpontot létrehozni, illetőleg a magyar önálló iskola révén a magyar oktatást hosszú távon szavatolni, és folytathatnám a sort. Azt gondolom, hogy amennyiben a Szociáldemokrata Párttal ebben a kérdésben tovább tudunk lépni, akkor megérte ezt az alkut megkötni. – Ez így jól hangzik, de a legutóbbi városi tanácsülésen, a római katolikus főgimnázium létrehozásának legvehemensebb ellenzője, a két – azóta már menesztett – liberális tanácsos mellett, éppen a Szociáldemokrata Párt tanácsosa volt. Ezek nem sok jót ígérnek, számolni kell ezzel a jövőbeni egyezségek során. – Ezzel számolnunk kell, ilyen aberrációk voltak és valószínűleg lesznek. Ezzel együtt azt gondolom, hogy mégiscsak a megegyezést kell keresnünk, mert egy olyan patthelyzet, hogy van ugyan egy nekünk ígért prefektusi tisztség, és még sincs prefektus Maros megyében hónapok óta, sem román, sem magyar, semmivel sem visz előbbre. Tény, zavaró, hogy a partner soraiban vannak olyanok, akik xenofób módon velünk szembefordulnak. Sajnos, a megyei szervezet elnöke is óvatlanul megfogalmazta nem egyszer, hogy nem tud magyart elképzelni a kormánybiztosi tisztségben, de ezzel együtt azt gondolom, mégiscsak az alku művészetének lehetőségével élve előbbre jutunk, ha egyezkedünk. Semmivel sem lennénk előbbre, ha makacsul tartanánk magunkat egy olyan egyezményhez, ami kivitelezhetetlen. Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely) 2014. augusztus 3.Petres Sándor az új Hargita megyei prefektusVictor Ponta román miniszterelnök úgy döntött, hogy Petres Sándor eddigi Hargita megyei alprefektust nevezi ki a magyarok által többségben lakott megye kormánymegbízotti tisztségére. Az RMDSZ eredetileg Maros megye prefektusi székébe akart volna magyar személyt juttatni. A román kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezete erőteljesen ellenezte, hogy Maros megyének magyar prefektusa legyen. Az RMDSZ nem akarta fenntartani a patthelyzetet, hanem cserében elfogadta a Hargita megyei tisztséget, Maros megyében pedig főleg oktatási kérdésekben vár engedményeket a PSD-től. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a PSD a magyar szervezetnek a márciusi kormányba lépésekor állapodott meg abban, hogy Maros megyének az RMDSZ által támogatott prefektusa lesz, ami példa nélküli esemény lett volna a rendszerváltozás óta. A miniszterelnök döntése szerint a PSD által támogatott Vasile Liviu Oprea eddigi alprefektus lép előre a prefektusi tisztségbe Maros megyében. Az alprefektusi tisztségbe az RMDSZ által támogatott Nagy Zsigmondot nevezte ki. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke úgy nyilatkozott, hogy kompromisszumos megoldás született, a szociáldemokratáktól pedig oktatási kérdésekben várnak támogatást. Például azt, hogy ne akadályozzák a továbbiakban a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását, támogassák a dicsőszentmártoni magyar szórványoktatás problémáinak rendezését, további magyar igazgatókat nevezzenek ki a marosvásárhelyi iskolákban, és a Maros megyei tanfelügyelőségen is az RMDSZ által támogatott személyek kapjanak bizonyos posztokat. Pihenőszabadság közben váltották le A leváltásáról kapott hírek meglepték Jean Adrian Andreit, aki 2012 szeptembere óta töltötte be a megyei kormánybiztosi tisztséget – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség. „Váratlan hírként ért, főként, hogy családommal éppen a szabadságomat töltöttem, nem is tartózkodtam az országban. Ez olyan politikai alkudozások eredménye, amelyet nem kívánok véleményezni. Remélem, hogy az elkövetkezőkben is sikerül megtartani a megyében az etnikumok közötti békés egyensúlyt, egyúttal betartatva az ország törvényeit. Én a gazdasági és társadalmi fejlődést képviselem a továbbiakban is” – fejtette ki a hírügynökségnek véleményét a döntéssel kapcsolatban az alprefektusi tisztségbe került Jean Adrian Andrei. Petres Sándor 2000-től a Hargita megyei önkormányzat alelnöki tisztségét töltötte be egészen idén májusban történt alprefektusi kinevezéséig, amikor lemondott RMDSZ-tagságáról. Kérdésünkre azt mondta, feladatairól, elképzeléseiről beiktatása után fog nyilatkozni. Székelyhon.ro 2014. augusztus 4.Kompromisszum RMDSZ módraAz RMDSZ Maros megyei szervezete „átengedte” a szövetség tavaszi kormányra lépésekor megígért prefektusi tisztséget Hargita megyének, így Maros megye 25 év után is magyar kormánymegbízott nélkül maradt. Bevált a Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei elnökének jóslata és egyben követelése: hiába egyezett meg a PSD és az RMDSZ országos vezetősége prefektusügyben, a megyének így sem lehet magyar nemzetiségű kormánymegbízottja. A múlt hét végén Victor Ponta miniszterelnök beadta a derekát, és eleget tett Vasile Gliga, valamint az őt körülvevő magyarellenes helyi pártvezérek követeléseinek, így a prefektusi tisztségre az addigi alprefektust, Vasile Liviu Opreát nevezte ki. A magyarságnak ezúttal is be kellett érnie az alprefektusi poszttal, amelyet Nagy Zsigmond, Nyárádszereda jegyzője kapott meg. A ’89-es fordulat után, idén tavasszal először kínálkozott lehetőség arra, hogy Maros megyében magyar kormánymegbízott képviselje a kormányt, azonban a PSD helyi vezetői hallani sem akartak a szövetség által javasolt Nagy Andrásról vagy más magyar nemzetiségű személyről. Vasile Gliga megyei elnök és Mircea Dusa védelmi miniszter ellentmondást nem tűrő hangnemben több ízben is kijelentette: a térségnek csakis román nemzetiségű kormánymegbízottja lehet. Hiúsági harc vagy egészséges alku? „A PSD mereven és a magyarságra nézve sértő módon szembehelyezkedett az országos vezetőség álláspontjával, ilyen helyzetben az RMDSZ-nek pedig választania kellett: vagy fenntartja a patthelyzetet, vagy átminősíti azt alkuhelyzetté. Mi az utóbbit választottuk, hisz egy egészséges alku még mindig jobb, mint egy hiúsági harc” – fejtette ki lapunknak Brassai Zsombor. Az átengedett prefektusi tisztségért az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint „a térség magyarságának a legégetőbb gondjai oldódhatnak meg, méghozzá a lehető legsürgősebben”. Brassai ide sorolta a megalakulás előtt álló II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium tanfelügyelőségi és minisztériumi jóváhagyását, egy tanfelügyelői és néhány iskolaigazgatói tisztség megszerzését, a dicsőszentmártoni önálló magyar iskola ügyének a holtpontról való kimozdítását, valamint egy magyar vezető kinevezését a Pedagógusok Háza élére. Kérdésünkre elismerte, bár korántsem ideális a helyzet, jelen pillanatban ez tűnt a legjobb alkunak. A látszat ellenére kiderült, az RMDSZ már jó ideje tudatában volt annak, hogy ismét kompromisszumot kell kötnie, az új alprefektus, Nagy Zsigmond ugyanis a Krónikának elmondta, a szövetség vezetősége őt már két és fél hónappal ezelőtt felkérte az esetleges alprefektusi tisztség elfogadására. Egyébként Brassai Zsombor tapasztalt és a szakma minden csínját-bínját jól ismerő jogászként jellemezte az RMDSZ által nevesített új alprefektust, Nagy Zsigmondot. „A Nyárádmentéről érkezik, jól ismeri, jól kezeli a kényes ügyeket” – mondta a volt nyárádszeredai jegyzőről az RMDSZ elnöke. A közösség arculcsapásaként értékeli a PSD megyei vezetőinek a tavasz óta tartó és immár Vasile Oprea kinevezésével csúcsosodó agresszív magyarellenes kampányát Nagy András. Az RMDSZ eddigi prefektusjelöltje – aki egyébként hosszas rábeszélés után vállalta el a nevesítést – aggasztónak tartja, hogy a magyarokat 2014-ben is mindössze másodrangú állampolgároknak tekintik, olyanoknak, akik csupán nemzetiségük miatt nem foglalhatnak el bizonyos kulcspozíciókat. „Jó lett volna az eredeti egyezség szerint lépni még akkor, márciusban. Ha nem engem, akkor valaki mást nevesíteni a tisztségre. Nem értem, miért kellett húzni-halasztani, és végül ismét alku tárgyává tenni a kérdést. Attól tartok, ezt a megye magyarságának is nehéz lesz majd elmagyarázni” – bírálta az RMDSZ túlzott kompromisszumkészségét Nagy András. A Krónikának nyilatkozó volt szászrégeni polgármester szerint már hónapokkal ezelőtt, amikor Gliga arról kezdett beszélni, hogy a megyének nem lehet magyar prefektusa, a szövetségnek becsületbeli kötelessége lett volna az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordulnia. Kérdésünkre, hogy azóta találkozott-e a szintén régeni illetőségű PSD-s politikussal, Nagy András nemmel válaszolt. „De nem is akarok” – tette hozzá. Elmondta, mindaddig, amíg a román többségű város elöljárója volt, elég jó viszonyban volt Vasile Gligával, akinek civil szervezetei számára több ízben is pénzt utalt az önkormányzat kasszájából. „Mindegyre jött a saját problémáival. Ha azok közérdekűek voltak – mint például a táncverseny, a termés napja vagy a hegedűkiállítás megszervezése –, javaslatomra mindig támogatást nyújtottunk. Amikor viszont azt kérte, hogy aszfaltozzuk le a cége vagy a háza előtti járdát, meg kellett neki magyarázzam, hogy arra is sor kerül majd az előre kidolgozott és elfogadott program szerint” – elevenítette fel a PSD-s pártvezérrel való kapcsolatát Nagy András. Mint mondta, Gliga nagy csalódást okozott, hisz eddig nem tűnt magyarellenesnek. Kérdésünkre, hogy miért nem vállalta az alprefektusi tisztséget, az expolgármester elmondta, egyrészt visszalépésként élte volna meg, másrészt úgy érzi, a „jelenlegi nacionalista hangulatban, másodhegedűsként” nem tudta volna segíteni a magyarság ügyeit. Nagy Zsigmond: cél a törvény betartása Nagy Zsigmond egyébként megtiszteltetésnek és szakmai kihívásnak tartja az alprefektusi tisztségbe való kinevezését. „Ismerem a helyettesi tisztség öszszes hátrányát, és tudom, hogy a jelenlegi politikai konstellációban nem lesz könnyű dolgom. Mégis feladatomnak tűztem ki a törvény betartását és betarttatását” – fogalmazta meg lapunknak céljait a volt szeredai jegyző. Kérdésünkre, hogy a székely jelképek esetében, alprefektusként mit jelent számára a törvény betartása és betarttatása, Nagy Zsigmond azt válaszolta, hogy ugyanazt, amit Nyárádszeredában. „Amikor a volt kormánymegbízott felszólított, hogy az önkormányzat épületéről azonnal távolítsuk el a székely zászlót, a polgármesterrel közösen fogalmaztuk meg a hivatal és a közösség álláspontját, miszerint Romániában egyetlen hatályos törvény sem tiltja a közösségi jelképek használatát. Ezek után több felszólítás nem érkezett, a székely zászló meg azóta is lobog” – elevenítette fel a korábbi jogi vitáját a kormányhivatallal Nagy Zsigmond. Petres Sándor az új Hargita megyei prefektus Victor Ponta miniszterelnök ezzel egy időben úgy döntött, Petres Sándor eddigi Hargita megyei alprefektust nevezi ki a magyarok által többségben lakott megye prefektusának. Petres Adrian Jean Andreit váltotta a tisztségben, aki 2012 szeptembere óta vezeti a kormányhivatalt Csíkszeredában. A leköszönő prefektus az Agerpresnek beismerte, meglepődött a kormány döntésén. „Váratlanul ért a hír, főként, hogy családommal éppen a szabadságomat töltöttem, nem is tartózkodtam az országban – kommentálta Jean Adrian Andrei. – Nyilvánvaló, hogy a döntés olyan politikai alkudozások eredménye, amelyet nem kívánok véleményezni. Remélem, hogy az elkövetkezőkben is sikerül megtartani a megyében az etnikumok közötti békés egyensúlyt, egyúttal betarttatva az ország törvényeit. Én a gazdasági és társadalmi fejlődést képviselem a továbbiakban is.” Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a téma kapcsán a Transindex hírportálnak azt nyilatkozta, Petrestől azt várja el, hogy bátran álljon ki a megye fejlődése érdekében, hogy lehessen elérni azt, hogy a kormány megyei igazgatóságai elsősorban a megye lakosságát szolgálják, védjék, értük dolgozzanak. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a Maros és Kovászna megyei román politikusok még mindig úgy gondolják, hogy „összedől a világ, és elfordulnak tőlük a választók, ha magyar nemzetiségű személy kerül a prefektúra élére”. Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár) 2014. augusztus 6.Székelyföldi szabadegyetem CsomakőrösönSzínes kínálattal, közel félszáz szakmai és szabadidős programmal várja az érdeklődőket a Sic Feszt – Székelyföldi Szabadegyetem, melynek otthona ezúttal Csomakőrös lesz csütörtöktől vasárnapig. 2009-ben még háromszéki rendezvénysorozatként indították útjára a szabadegyetemet, a szervező Háromszéki Ifjúsági Tanács mára székelyföldivé terjesztette ki kezdeményezését azzal a céllal, hogy a régió fiataljai számára kommunikációs lehetőséget biztosítson. Közel háromszáz állandó résztvevő előtt nyitja meg csütörtök délután kapuit a Sic Feszt, a napi látogatókkal együtt azonban mintegy félezer érdeklődőre számítanak a szervezők, akik tegnap a szabadegyetem programajánlatát ismertették. Az idei négynapos rendezvényt közel húsz civil és ifjúsági szervezet hívta életre, de munkát vállalt benne a középiskolások megyei szövetsége és a sepsiszentgyörgyi művészeti és népiskola egyaránt. Csapatvetélkedők, szakmai, gazdasági, pedagógiai, közéleti, ifjúsági előadások és beszélgetések mellett műhelymunkákra és szabadidős tevékenységekre egyaránt várják a fiatalokat. Fehér János művészettörténész festett templomi berendezések és készítőik, Gazda Enikő muzeológus pedig a csíki festett bútorok világába kalauzolja az érdeklődőket, az előadásokhoz kapcsolódóan a bútorfestés és nemezelés technikáit is elsajátíthatják az érdeklődők. A napi tevékenységeket koncertek zárják, pénteken a Zanzibár, szombat este a Bagossy Brothers Company szórakoztatja a táborlakókat és a látogatókat, de fellép a Harmónia Kamarakórus is. A szabadegyetem péntek délelőtti hivatalos megnyitóját követően Székelyföld jövőképe és autonómiája lesz annak a közéleti előadásnak a témája, melynek meghívottjai Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki, Borboly Csaba, a csíki területi szervezet vezetője, valamint Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. Kisebbségvédelemről és autonómiáról szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszél a fiataloknak, a nap folyamán azonban önkormányzati vezetők és képviselők, illetve a szövetség honatyái is bekapcsolódnak a közéleti előadásokba. Grüman Róbert, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének ügyvezető elnöke tegnap úgy fogalmazott, szeretnék, ha a rendezvény Székelyföld jövőjét meghatározó műhellyé nőné ki magát a következő években. Demeter Virág Katalin, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. augusztus 8.Magyarázzák a bizonyítványukatLehet másképp is politizálni Marosvásárhelyen! – próbálták kommunikálni a választópolgárok felé az RMDSZ Maros megyei, illetve vásárhelyi elnökei múlt heti sajtótájékoztatójukon. „Manapság, amikor a politikum válságban van, a választóknak pozitív üzenetekre volna szükségük. Az elmúlt hónapokban erre nem volt lehetőségünk. Ma viszont, úgy gondolom (…), nyugodtan elmondhatjuk: lehet másképp is politizálni Marosvásárhelyen. És nemcsak az RMDSZ-re, nemcsak a magyar politikumra gondolok, hanem a románra is” – kezdte mondanivalóját Brassai Zsombor, a szervezet megyei elnöke. Peti András alpolgármester, városi elnök a Marosvásárhely, a jövő városa elnevezésű programot ismertetve odáig ment, hogy azt állította: „ez az új hangulatról szól, amikor a különböző nemzetiségek jól érzik magukat egymás mellett, kölcsönös tiszteletben élnek, és ez megerősíti a magyar és a román közösséget egyaránt”. Bevallom: gyanút kelt bennem, elsősorban a '89-ben lezártnak hitt korszakra emlékeztet, amikor „pozitív üzenetről”, „új hangulatról”, „egymás mellett magukat jól érző nemzetiségekről” hallok. Vajon mire alapozták kijelentéseiket az urak? Peti András az oktatás terén érzékelhető elmozdulásra hivatkozott elsősorban, hogy feloldották az Unirea Főgimnázium körüli bizonytalanságot, hogy egy hosszú távú bérleti szerződés megkötését hagyták jóvá, hogy döntés született a római katolikus gimnázium létrehozásáról. Továbbá folytatják a magyar utcanévtáblák kihelyezését, és reménykednek, hogy a Sütő András-szobor ügye is megoldódik. Az talán fel sem merült az alpolgármesterben, hogy nem várt akadályok is gördülhetnek a katolikus gimnázium létrehozása elé, hogy talán csak akkor illene ünnepelni – főleg önmagukat! –, ha már az oktatás is beindult az egyházi tulajdonú épületben. Arról is megfeledkeztek, hogy a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése sem indult volna be – egyelőre igencsak a folyamat elején tartunk! –, ha a civil szféra nem hozta volna lépéskényszerbe a politikumot. A prefektus-ügy kapcsán az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke kifejtette, hogy „a szövetség a magyar közösségek érdekeit tartja szem előtt”. Amennyiben ezeket az érdekeket valamilyen más egyezség jobban szolgálná, hajlandók újragondolni a kérdést. „Egyelőre ott tartunk, hogy nekünk van egy, véleményünk szerint megfelelő jelöltünk, és várjuk a PSD részéről elképzelésünk teljesítését vagy esetleg a kérdés újratárgyalását” – jelentette ki Brassai. Igen, a sajtótájékoztató időpontjában még „ott” tartottak, aztán aznap délutánra már másutt, hisz szó nélkül belementek a cserébe, hogy Maros megyének mégse legyen RMDSZ-es prefektusa. Ezek után önként adódik a kérdés: mikor tartották szem előtt a magyar közösség érdekeit, amikor Maros megyének kérték a „helytartói” széket, vagy amikor – engedve az erősebb kutya b...k elvnek – szó nélkül lemondtak róla? Szentgyörgyi László, Székelyhon.ro 2014. augusztus 11.Csomakőrösön jövőre isSIC Feszt: közélet, autonómia, fiatalság, buli Civilizáltan és jókedvűen, a tudástár bővítésére is alkalmas négy napot tölthetett el az a pár száz fiatal, akik részt vettek a Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) által Csomakőrösön első alkalommal megszervezett, SIC Feszt elnevezésű Székelyföldi Szabadegyetemen. Lévai Barna A Háromszéki Szabadegyetemből kinőtt SIC Feszt már csütörtökön elkezdődött. Az esti órákban a hallgatóság Markó Attila parlamenti képviselőtől kaphatott ízelítőt abból, milyenek voltak a rendszerváltás előtti és utáni diáktáborok, miért volt jó azokon részt venni. Új fejezet kezdődött A pénteki hivatalos megnyitón Grüman Róbert, a Hárit korábbi elnöke felidézte a hat évvel ezelőtt Benedekmezőn megszervezett, 30–40 főt vonzó Háromszéki Szabadegyetemet. – Szakértők azt mondják, hogy egy ifjúsági fesztiválnak legalább tíz év szükséges ahhoz, hogy kinője magát. Múlt évben volt az ötödik kiadása a rendezvénynek, ekkor húztunk egy vonalat, és közösen az RMDSZ-szel, több szervezettel eldöntöttük, hogy egy regionális ifjúsági fesztivált fogunk meghonosítani itt, Háromszéken – vázolta a SIC Feszt hátterét Grüman. „Szeretem Székelyföldet” Pénteken a három székely megye jövőjéről, területi autonómiájáról beszélt a fiataloknak Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, valamit Tamás Sándor háromszéki megyetanácselnök. Borboly elmondása szerint azért szereti Székelyföldet, mert itt olyan lehetőségek vannak, amelyek máshol nincsenek. Szerinte fontos, hogy a fiatalok beleszóljanak a döntéshozásba, hiszen ma a választásokon főként a 40 és 70 év közöttiek mennek el szavazni, így a politikusok ezen generációk által elvárt dolgokra összpontosítanak. – Valahogy mi, politikusok nem foglalkozunk a ti dolgaitokkal, ti meg hagyjátok ezt, mert nem érdekel titeket az egész. Ha nem szervezitek meg saját magatokat, akkor nem is lesz rólatok szó, és akkor nem lesz, aki Székelyföldért dolgozzon – szögezte le Borboly. Brassai Zsombor szerint ő akkor kezdi el igazán szeretni Székelyföldet, amikor Marosszék határaitól keletre indul. – Azt a Székelyföldet szeretem, amelyik lesz, amelyet együtt hozunk létre, és amelyet egyformán szeretünk – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az autonómia kulcskérdése többek között az lesz, miként sikerül a románsággal kommunikálni ennek érdekében. Tamás Sándor közölte, ő egyetemi tanulmányait befejezvén azért tért vissza szülőföldjére, mert, ahogy fogalmazott: „ameddig a levegőt itthon el tudom szívni, addig én akarom elszívni, és azt ne más tegye meg”. – A szakácsnőknek az autonómiát úgy szoktam megmagyarázni, hogy ki amit főz, azt megeszi. Romániában a többség nem fog megvilágosodni, de olyan helyzetet kell politikailag teremteni, hogy ne legyen más megoldásuk, üljenek le velünk tárgyalni, és ha fogcsikorgatva is, de fogadják el azt, amit szeretnénk – fogalmazott Tamás. Szombaton többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszélt arról, hogy miként lehet idehaza érvényesülni. A táborban tiszteletét tette a többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász, Szabó Kati is, aki pályájáról, annak nehézségeiről és szépségeiről mesélt. A fiatalok figyelmét arra hívta fel, fordítsanak nagy gondot az egészségükre, „hiszen az a legfontosabb”. Alkoholmentes délelőttök A fiatalokat láthatóan érdekelték a szakmai témák: a tábort bejárva szinte minden sátor tele volt kék színű, SIC Feszt feliratú pólósokkal. Egy-két előadásra pár idősebb falubéli is ellátogatott. A déli órákban a legnépszerűbb foglalatosságot kétségtelenül az ebéd jelentette, kígyózó sorokban kapkodott mindenki a tányérok, evőeszközök után. A Székelyföld több településéről, no meg Brassóból is öszeverődő mintegy háromszáz táborlakó számára végig civilizált szórakozási lehetőségeket biztosítottak. Oltean Csongor Hárit-elnök, főszervező érdeklődésünkre elmondta, a csapatjátékok célja is az volt, hogy a fiatalok új emberekkel is megismerkedhessenek. Ebéd előtt nem is szolgáltak ki senkit alkoholos italokkal. „Kellenek a szabályok, hogy minden program zökkenőmentesen folyjon le, nem is volt semmilyen gond a négy nap alatt” – nyilatkozta lapunknak. A legnagyobb tömeget, több mint ezer érdeklődött, a magyarországi Zanzibár koncertje vonzotta. A szervezőcsapat jövőben is ugyanezen a helyszínen szeretné a SIC Feszt következő kiadását tető alá hozni, ígéretet kaptak, hogy egy év múlva újabb házikókkal bővül az ifjúsági szabadegyetem helyszíne. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2014. augusztus 26.A Kelemen Hunort támogatók véleményeA magyarok érdekeit képviseli mindig, mindenekelőtt Hegedüs Csilla, az RMDSZ Nőszervezetének alelnöke a hét végén írta alá a szövetség jelöltjének támogatói ívét. A Kulturális Minisztérium államtitkára elmondta, azért bízik a magyar államelnök-jelöltben, mert tudja, a szövetség elnöke a magyarok érdekeit képviseli mindig, mindenekelőtt. „Ő az, aki érti és érzi a magyar emberek gondjait, akinek van bátorsága kiállni az igazuk mellett. Kelemen Hunort a románok is tisztelik, és elfogadják tárgyalópartnerükként.” A Nőszervezet alelnöke szerint a szövetségi elnök magyar emberként az elmúlt huszonöt év legjobb kulturális minisztere. „Nekünk, magyar embereknek a hagyományaink, az örökségünk, a templomaink, a kastélyaink hihetetlenül fontosak. Kelemen Hunornak köszönhető száz magyar műemlék felújításának elindítása, elég az, ha a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházra, a csíkszeredai Mikó-várra vagy a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárra gondolunk. Emellett ő volt az, aki hazavitte Székelyföldre Gábor Áron rézágyúját, aki a csíksomlyói búcsú világörökséggé nyilvánítását kezdeményezte, és ne feledkezzünk meg a közel négyszáz házsongárdi síremlékről, amelyet megmentett a pusztulástól” – fogalmazott Hegedüs Csilla. Nem vagyunk másodrendű állampolgárok Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szerint azzal, hogy államelnökjelöltet állít a szövetség, azt is bizonyítja: a magyar nemzeti kisebbség fel van készülve arra, hogy fontos állami tisztségeket is betöltsön. Az államelnök-választáson való induláshoz szükséges 200 ezer aláírást szeptember közepéig kell összegyűjtenie az RMDSZ-nek. Aláírni minden megyei és területi RMDSZ-székházban, valamint a szövetség színeiben tisztséget nyert polgármesterek hivatalában is lehet. „Bár nemzeti kisebbség vagyunk Romániában, rendkívül fontosnak tartom, hogy megmutassuk, nem másodrendű állampolgárok vagyunk, hanem egyenjogúak a többségi nemzettel. Kelemen Hunor az a politikus, aki a szövetség elnökeként minden magyart képvisel, aki szót ért a többségi politikusokkal, és kiáll a mi ügyeink mellett” – fogalmazott Brassai Zsombor. Kelemen Hunor szövetségi elnök indulását a Maros megyei civil szervezetek mellett a magyar történelmi egyházak is támogatják, és számos önkéntes is segíti az aláírások gyűjtését. Népújság (Marosvásárhely) 2014. augusztus 27.Identitáserősítő Székelyföld NapokMaros megye „visszakapcsolódik” a Székelyföld Napok rendezvénysorozathoz, ezáltal megerősítve, hogy a régió szerves része, az itt élőknek azonos a múltjuk és a jövőt is a Hargita és Kovászna megyeiekkel közösen képzelik el. Első alkalommal tartott együtt sajtótájékoztatót, ráadásul közös rendezvényről az RMDSZ Maros megyei elnöke, Brassai Zsombor, Hargita és Kovászna megyék tanácselnökei, Borboly Csaba, illetve Tamás Sándor, és a Maros megyei RMDSZ kulturális alelnöke, Soós Zoltán múzeumigazgató augusztus 27-én Marosvásárhelyen. Az október 9. és 19. között ötödik alkalommal megrendezendő Székelyföld Napok eseménysorozattal igazolni kívánják, hogy a három megye közös érdeket és értéket képvisel. „Célunk bemutatni térségünk igazi értékeit, felhívni a figyelmet az összetartozása, ezért is választottuk jelszónak a Közösség a Székelyföldért jeligét. Szokásaink, életkörülményeink, hétköznapjaink azonosak, ezért Maros megye újra részt kell vegyen az eseménysorozatban, mert ezzel csak nyer és Marosvásárhelynek is előnyére válik, ha nem periféria Brassó és Szeben mögött, hanem központtá válik. Közös a múltunk, a hagyományaink és a jövőnk is, összenő, ami összetartozik” – mondta Borboly Csaba, hangsúlyozva, hogy az utóbbi két évben kevesebb az együttműködés a Maros megyei önkormányzat vezetésével, mint Lokodi Edit Emőke elnöksége idején. „A Székelyföld Napok identitáserősítő programsorozat. Az elmúlt időszakban is voltak ilyenek, mint a grafikai és fotóbiennálé, székely búza a magyarok kenyerében, a Székely Vágta, az Ezer Székely Leány Napja, a Székelyföldi Vadásznapok, a Székelyföld Konferencia, a Székely Családok Napja” – fogalmazott Tamás Sándor, majd bemutatta azokat a meghívókat, amelyeket Konstanca és Tulcea, illetve Sucsáva megye vezetőségétől kapott. „A dobrudzsai szüret és bor ünnepére, valamint a bukovinai hora ünnepére hívtak. Ezt azért hangsúlyozom, hogy mások is történelmi tájegységben gondolkodnak ebben az országban, több megye közösen szervezi a régió identitáserősítő programjait. A Székelyföld Napok nem csak a székelyeké, hanem a Székelyföldön élőké, Kovászna megyéből több román egyesület és iskola is bekapcsolódott, így saját kérésükre Kisbaconban megismerkednek Benedek Elek örökségével” – ismertette Tamás Sándor, aki szerint a 2012-es helyhatósági választások után „vékonyodott el” a Maros megyével való kapcsolat. Hozzátette, minden megye a saját területén levő eseményeket finanszírozza, és cél, hogy átvigyenek egy-egy rendezvényt a megyehatárokon. Soós Zoltán szerint „meg kell nyitni új kapukat is”, és akkor talán a Maros megyei magyarság és románság is megérti, hogy jobb központként szerepelni, mint kulturális, gazdasági periféria lenni. „A programtervünk még kezdetleges, de tervezünk Gernyeszegen Huszárbált, irodalmi, művészeti eseményeket összekapcsolni a képzőművészettel. Cél az identitást újra felfedezni és összekapcsolni, mert a régiók újjászületése egy természetes folyamat” – fogalmazott Soós, Borboly pedig hozzátette: erre a tíz napra belföldről és külföldről is turista-csoportokat lehet szervezni, mert lesz bőven látnivaló. Gáspár Botond, Székelyhon.ro 2014. szeptember 19.Fél éve húzódó politikai káderezés?Fél évvel a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) március 17-i döntése után sem kapta meg államtitkári kinevezését Vass Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi orvos-politikusa. Bár a szövetség köreiből egyre több információ szivárog ki, miszerint a belső ellenzékiséget vállaló Vass egyhamar nem fog kilépni az örökös jelölt státuszából, az érintett úgy véli, kár lenne egyéni ambíciók miatt lemondani egy ilyen fontos tisztségről, annál is inkább, mivel a tárca negyedik államtitkári posztját a nagyobbik kormánypárt továbbra is fenntartja magyar szövetségesének. Borbély: Pontát kell kérdezni! „Nem tudom, miért nem nevezték ki Vass Leventét, erről a miniszterelnököt kellene kérdezni” – reagált megkeresésünkre Borbély László. Lapunk felhívta a kormányfő sajtóirodáját, ahonnan csak a későbbiekben ígértek írásbeli választ, kedd óta azonban egyetlen sort sem írtak. Kérdésünkre, hogy az RMDSZ politikai alelnökeként az elmúlt hat hónap alatt ő maga érdeklődött-e a késés oka miatt a kormányfőnél, a politikus nemmel válaszolt. „Én nem, de a kollégáim megkérdezték a miniszterelnököt. Legutóbb, valamikor augusztusban még az volt a válasz, hogy minden egyes tisztségviselőnek át kell esnie egy bizonyos ellenőrzésen. Vass Levente esetében ez még nem zárult le” – nyilatkozta a Krónikának a szövetség második embere. Amennyiben tényleg átvilágításnak van alávetve, Vass a leghosszabb ideig ellenőrzött romániai politikusnak számít. Ez azért is meglepő, mert a vásárhelyi orvos nem „az utcáról” sétálna be a minisztériumba: Cseke Attila mandátuma alatt tanácsosi tisztséget foglalt el az egészségügyi tárcánál. Ha a kormányfő valamennyi miniszter- és államtitkár-jelöltjét ilyen hosszasan vizsgálná, hónapokig képtelen lenne felállítani saját kabinetjét. Borbély cáfolta azt az egyébként RMDSZ-körökből származó szóbeszédet, miszerint a belső ellentétek miatt éppen a szövetség gáncsolná az orvos-politikus kinevezését. „Semmi köze a belső ellentéteknek – legalább is, ami engem illet” – hangsúlyozta Borbély László. Brassai: fontos lenne Vass kinevezése Kérdésünkre, hogy a Maros megyei RMDSZ fontosnak tartja-e, hogy a térség jelenlegi bukaresti képviseletét további magyar államtitkár erősítse, Brassai Zsombor határozott igennel válaszolt. „Az RMDSZ-nek is fontos és a megyének hatványozottan az, annál is inkább, mivel az egészségügyi hatóságnál az összes kulcspozíciót elveszítettük” – fejtette ki a szövetség Maros megyei vezetője, aki maga is tagja a SZÁT-nak, és jelen volt azon a gyűlésen, amelyen Kelemen Hunor országos elnök megerősítette a Vass Leventével kapcsolatos tényállást. Brassai, aki előtt egyáltalán nem idegen a Vass Levente és az RMDSZ „nagyjai” közötti, olykor a Szövetségi Képviselők Tanácsa nagynyilvánossága, máskor kulisszák mögött zajló belharca, nem hinné, hogy az adott konfliktus miatt késne a tavasszal nevesített államtitkár kinevezése. Vass Levente: házon belül van a gond Vass Levente viszont Borbélyt és Brassait cáfolva azt állítja, hogy minisztériumi értesülései szerint az RMDSZ-en belüli erők késleltetik a kinevezését. Kérdésünkre, hogy kik, csak annyit mondott, hogy „olyan emberek, akik a párton belüli hatalmukkal visszaélve nem értik meg, hogy egyéni érdekeiket nem lenne szabad a közösségi érdek fölé helyezni.” A pontosítás kedvéért az orvos-politikus hozzáfűzte: nem Kelemen Hunor szövetségi elnökről és nem is az SZKT-n belüli platformok vezetőiről van szó, akikkel több ízben is egyeztetett kinevezéséről. Vass úgy véli, a torzsalkodás és az értelmetlen bosszú miatt Maros megye napról napra veszít a felzárkózási esélyeiből. Példaként a közel tíz évvel ezelőtt elképzelt regionális kórház tervének lenullázását hozta fel. „Valaki feltette a kérdést, miért veszítettük el a Marosvásárhelynek és a térségnek szánt regionális kórház építésének lehetőségét? Főként olyan körülmények között, hogy a kormány döntött a kolozsvári, jászvásári és craiovai regionális kórházak létesítéséről” – hívta fel a figyelmet az államtitkárjelölt. Ugyanakkor hozzátette, a térség román orvostársadalma is jelezte, hogy az információáramlás újjáindulása érdekében szükség volna az államtitkár mielőbbi kinevezésére. Vass szerint Maros megye politikai súlya azzal válna tekintélyesebbé, ha érvényt tudna szerezni a Szövetési Állandó Tanács döntésének, és ezzel is erősítené jelenlétét szövetségi szinten. Mint ismeretes, az utóbbi három évben Vass Leventének több konfliktusa is adódott párton belül. A legsűrűbben és legdurvábban – politikai fórumokon, de főként saját rádiójában – Frunda György volt szenátor támadta. Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár) 2014. szeptember 23.Folytatódik a hadjárat a székely zászlók ellenA szenátus szakbizottságai zöld utat adtak a helyi közigazgatási egységek saját zászlóinak elfogadásáról és használatáról szóló, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 42 képviselője által benyújtott törvénytervezetnek. A dokumentum – mely az RMDSZ szerint szavatolja, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint korlátozza a székely lobogó használatát – csak ezután kerül a parlament asztalára, a végső döntést a képviselőház hozza meg. A tervezet szerint a községek, városok és megyék zászlóit kormányhatározattal fogadják el az önkormányzat javaslatára. Ott, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább 20 százalékát, a közigazgatási egység megnevezését az illető kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni a zászlón. Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban úgy nyilatkozott, a törvény lehetőséget teremt a székely zászló használatára, ugyanis nem tiltja, hogy különböző önkormányzatok ugyanazt a zászlót fogadják el saját jelképüknek. Az RMDSZ-elnöke szerint a székelyföldi települések saját jelképükké nyilváníthatják a székely zászlót, amennyiben a törvény hatályba lép. Ezzel szemben a székely zászlót közösségi szimbólummá avató Székely Nemzeti Tanács (SZNT) úgy véli, a tervezet egyetlen világos célja a székely zászló szabad használatának korlátozása. Maros megyében dúl a zászlóháború Miközben a vezető kormánypárt Victor Ponta pártelnök-kormányfővel az élen új törvénytervezetet készül elfogadtatni a szimbólumok használatáról, a PSD által támogatott Vasile Oprea Maros megyei prefektus perbe hívta Makfalva, Csíkfalva, Erdőszentgyörgy, Gyulakuta és Szováta polgármesterét, mivel többszöri felszólítás ellenére sem távolították el a középületekre kitűzött székely zászlót. A kormánymegbízott törvényes alap hiányára hivatkozva törvénytelennek tartja a székely zászló kitűzését a közintézményekre. Szerinte a székely zászlót az SZNT hagyta jóvá, ezzel is népszerűsítve az etnikai alapú területi elszakadást. Oprea szerint a zászló használatával, kitűzésével a magyar vezetők hamisan próbálják befolyásolni a köztudatot, azt sugallva, hogy egy területi entitáshoz – jelen esetben a Székelyföldhöz – tartoznak, amely nem is létezik, az alkotmányban nincs elismerve. „Ha a közösség vezetői bármilyen jelképet kitűzhetnének a közigazgatási székházra, akkor futballklubok vagy autógyártók jelképeit is látni lehetne, attól függően, hogy az adott községvezető melyikkel szimpatizál” – fogalmazott cinikusan Vasile Oprea. „Kampány van: elő a magyar kártyával” Balogh István csíkfalvi polgármester munkatársunknak elmondta, a lobogót már eltávolították a községházáról – hasonlóképpen jártak el Gyulakután is, így alaptalan a prefektus kezdeményezte eljárás. „A prefektus lépése annak tudható be, hogy választás közeledtével ő is ki szeretne tűnni valamivel a román érdekek megvédése terén. Már megszoktuk, hogy minden választás előtt előveszik a magyar kártyát” – jegyezte meg az elöljáró. Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere azonban leszögezte: nem hajlandó eltávolítani a 2011-ben kihelyezett lobogót és úgy véli, a prefektúra hadat üzent a városnak. Makfalván is a községháza bejárata fölött maradt a zászló, Márton Zoltán polgármester pedig kijelentette, perbe szállnak a prefektussal. Szováta alpolgármesterétől, Hegyi Mihálytól megtudtuk: ők még nem kaptak bírósági idézést, de látták, hogy a prefektúra egyik alkalmazottja nemrég a városháza előtt fényképeket készített a zászlóról. A kérdésben az RMDSZ megyei elnökének véleményét is kikértük. Brassai Zsombor szerint enyhén szólva túllihegett és túlpolitizált ügyről van szó, ugyanakkor veszélyesnek tartja, hogy a PSD ezzel a „boszorkányüldözéssel” próbálja legitimálni magát a szavazótábor szélsőségesen nacionalista rétege előtt. Gligor Róbert László, Gyergyai Csaba, Székelyhon.ro 2014. szeptember 24.Öt Maros megyei polgármestert perelt be a prefektus a zászló kitűzése miattA prefektus bejelentette, Csíkfalva, Makfalva, Gyulakuta, Erdőszentgyörgy és Szováta elöljárói ellen indított pert. Öt Maros megyei település polgármesterét perelte be Vasile Oprea, Maros megye augusztusban kinevezett prefektusa a székely zászló hivatali kitűzése miatt – közölte szerdán a Székelyhon portál. A kormány Maros megyei képviselője – a Székelyhon szerint – a zászlókitűzés törvényes alapjának a hiányára hivatkozik a törvényszéki keresetekben. Azt is megjegyezte, hogy a székely zászlót a Székely Nemzeti Tanács hagyta jóvá, hogy ezzel az etnikai alapú területi elszakadást népszerűsítse. A prefektus arra is kitért, hogy a magyar vezetők a zászló kitűzésével hamisan próbálják befolyásolni a köztudatot, azt sugallva, hogy egy területi entitáshoz – Székelyföldhöz – tartoznak. Hozzátette Székelyföld nevű területi egység az alkotmányban nem szerepel. „Ha a közösség vezetői bármilyen jelképet kitűzhetnének a közigazgatási székházra, akkor futballklubok vagy autógyártók jelképeit is kikerülhetnének attól függően, hogy az illető községvezető melyikkel szimpatizál" – fogalmazott Vasile Oprea. Csíkfalva és Gyulakuta elöljárója a prefektus felszólítására eltávolította a zászlót, de a pert ennek ellenére nem szüntették be ellenük. Szováta polgármestere még nem kapta meg a keresetet, Makfalva és Erdőszentgyörgy polgármestere közölte, nem távolítják el a jelképet, és a törvényszéken próbálják megvédeni álláspontjukat. Brassai Zsombor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezetének az elnöke úgy vélte, a Szociáldemokrata Párt (PSD) bizalmát élvező prefektus ezzel a „boszorkányüldözéssel" próbál érdemeket szerezni a nacionalista szavazók előtt. A székely zászlót kitűző polgármesterek ellen eddig Kovászna megyében indított pereket a Ponta kormány által kinevezett prefektus. MTI, Erdély.ma 2014. szeptember 25.Polgármester úr!Több mint kétszázezer Maros megyei magyar érdekvédelmére vállalkozó politikai vezetőként fogalmazom meg észrevételeimet a Népújság szeptember 24-i számában megjelent fizetett hirdetésére, nyílt levelére, vállalva annak kockázatát, hogy nem mindenki ért egyet véleményemmel. Őszintén csodálkozom, hogy bár az elmúlt esztendőben Önnel közösen sokat tettünk azért, hogy a román–magyar viszonyok politikai konnotációban is pozitív előjellel változzanak, de mégis úgy tűnik, visszatérünk a tavaly nyári Vásárhelyi Forgatag margóján támadt vitánkhoz. Persze, ez önmagában nem baj, hiszen a párbeszéd az, ami a vitás kérdések megoldásában előrevisz. Ellenben az inszinuáció, a gyanú lebegtetése, a sejtelmes rágalmazás, avagy a könnyelműen eldobott retorikus vádaskodás nem tesz jót a párbeszédnek. Többször is nyilvánosan elmondtam, hogy én a kulturált dialógus híve vagyok, dacára annak, hogy bár 25 éve gyakoroljuk, tanulgatjuk, olykor erőltetve kínozzuk a társadalmi párbeszédet, valami okán mégsem sikerül a mételyező előítéleteket kiküszöbölni, egymást türelmesen és nyitottan meghallgatni, a felmerülő kérdésekben széles körben konzultálni. Ennek ellenére sem mondok le a párbeszédről, ezért fogalmazom meg most is észrevételeimet. Kisebbség és többség között az odahajított morzsák és az orrunk előtt elhúzott mézesmadzagok nem sokat javítanak a viszonyon. Merő illúzió azt gondolni, hogy a szűken mért és nyögvenyelt kedvezésekkel a kisebbség teljes jogú polgári tekintélyt nyer. A Székelyföld statútumtervezet világosan fogalmazza meg azokat az elveket, melyek ebben a térségben megnyugtatóan rendeznék románok és magyarok viszonyát. Ez a közvitára bocsátott törvénytervezet, meggyőződésem szerint, az utóbbi évtizedek egyik legjobb párbeszédalapja, amit kár lenne többségi státusból gőgösen leseperni az asztalról. Nem az első alkalom, amikor Ön azt hangoztatja, hogy a román és magyar közösség békés együttélésének elősegítésére vállalkozik. Ezt az állítását meggyőzően erősítheti, amennyiben vállalja az érdemi vitát, társadalmi párbeszédet. A rágalmazás rágalmazást, az ellenségeskedés ellenségeskedést, a türelmetlenség türelmetlenséget, a bosszú bosszút szül. Mindenkinek van a tarsolyában elrettentő példa, obskúrus politikai érdekhajhászás, de ezekkel csak sárt dobálnánk egymásra, további elégedetlenkedést, a kiábrándulást fokozva a polgárok körében. Ezzel szemben kérdés az, hogy pozitív példák vannak-e tarsolyunkban? A Székelyföld statútum ilyenekre épül – a dél-tiroli autonómiamodellre, az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Nagygyűlés vállalásaira, a Helyi Autonómia Európai Chartájának előírásaira és sok más Európa tanácsi ajánlásra –, javasolom, induljunk ki ezekből. Ami marosvásárhelyi tanácsos kollégáinkat illeti, érthető, hogy nem önös érdekek mentén, hanem közösségi jogosítványokkal felvértezve politizálnak. Az RMDSZ, ha mégoly közhelyszerűen hangzik is, nem adta fel érdekvédelmi szövetség státusát. Az érdekvédelem, szemben a pártérdekekkel, sokkal összetettebb, széles körű konzultáció eredményeként született döntésekben nyilvánul meg. Ezért kérem, ne csodálkozzon azon, hogy az RMDSZ tisztségviselői elvileg nem önjáró politikai kalandorok. Ami pedig a gyerekeket illeti, hadd kérdezzem meg Öntől, mi a véleménye, mit gondolhatnak, amikor Marosvásárhely iskoláinak a nagy többsége román személyiségek nevét viseli, az igazgatók jelentős többsége román nemzetiségű, amikor a Diszkriminációellenes Tanács több ízben marasztalta el a különböző közintézményeket az anyanyelv használati jogának korlátozása miatt, amikor az utcanévtáblák 25 év múltán is egynyelvűek. Nem csodálkozom azon, hogy nyelvhasználati és kulturális jogaikban visszaszorítva, kisebbségi tudatban nőnek fel. Több évtizede beszélünk arról, hogy a román nyelvet idegen nyelvként kellene tanítani gyermekeinknek, akiknek megtanítják ugyan az archaikus nyelvű román költeményeket, de nem tanítják meg kenyeret vásárolni a sarki boltban. Nem folytatom a felsorolást, hiszen nem az ellentéteket akarom elmélyíteni, hanem párbeszédet kezdeményezni. Az RMDSZ, dacára az Ön szélsőséges megközelítésének, az elmúlt 25 évben kormányzati tisztségviselői révén is tekintélyt és elismerést vívott ki magának. Sajnos, Ön durva rágalmazó kesztyűt hajított el, én jóhiszeműen a dialógus kesztyűjét veszem fel. Maradjunk ebben, polgármester úr! Brassai Zsombor,az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke Népújság (Marosvásárhely) 2014. szeptember 29.Segesvári sikertörténetHúszéves a Gaudeamus Alapítvány Húszéves a segesvári magyarság által alapított Gaudeamus Alapítvány, amely mára már komoly intézményt, a Gaudeamus Szórványközpontot működteti, amellyel a helyi és környékbeli magyarság nyelvében, hitében, hagyományaiban, identitásában való megmaradását hivatott szolgálni. E kerek évforduló kapcsán rangos konferenciát szerveztek, amelyre a Kárpát-medencében működő szórványkollégiumok képviselőit hívták meg, hogy együtt osszák meg a kisebbségi sorsból fakadó közös problémákat, tapasztalataikat és jövőképet fogalmazzanak meg az egyre kisebb lelket számláló szórványközösségnek. A rendezvényen részt vett Magyarországról dr. Hoffman Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkárságának államtitkára, dr. Szarka Gábor, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, több romániai és magyarországi nemzetstratégiáért és oktatásért felelős tisztségviselő, alapítványok vezetői. Nem önmagunk, hanem a közös akarat ünnepe A Kárpát-medencei Szórványkollégiumok első napján a szórványkollégiumok képviselői tanácskoztak, melyet Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke, a szórványok problémájának szakértője vezetett. E témában többek között Szegedi László, a Kőhalmi Szórványkollégium, Gudor Botond a gyulafehérvári Bod Péter Alapítvány, Balázs Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány, Kerekes Zoltán, a vicei Bástya Egyesület, Punnykó Mária, a beregszászi Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szórványfelelőse, Nagy Margit, az Újvidéki Apáczai Diákotthon, Adi István, a magyarfülpösi Szórványiskola és Kollégium vezetője, Lakatos Tünde, a szamosardói Kós Károly Iskola igazgatója, Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány vezetője, Ladányi Lajos, a Nyitrai Kulturális és Információs Központ igazgatója, Turzai Melánia, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatóhelyettese előadása hangzott el. A rendezvény második napján – merthogy a rendezvény értük és társaikért szólt – a helybeli Mircea Eliade Főgimnázium magyar diákjai művészi műsorral köszöntötték a résztvevőket. Fodor Lilla és Máthé Loránd szavaltak, s két alkalommal is fellépett a Kikerics néptánc-együttes. – Nem önmagunkat ünnepelni gyűltünk össze, hanem azért, hogy a közös akaratot ünnepeljük. E közös akarat fog össze bennünket – fogalmazott köszöntőbeszédében Farkas Miklós tanár, a Gaudeamus Alapítvány megálmodója, kivitelezője, és mostanig igazgatója, akinek önfeláldozó munkája nyomán kallódásra ítélt magyar gyermekek járhattak magyar iskolába, kaphattak szállást és válhattak magyar érzelmű felnőttekké. 350 diák 50 km-es körzetből – Az alapítvány célja a segesvári és környékbeli szórványban élő magyar nemzetiségű diákok anyanyelvű és keresztény értékrend szerinti nevelésének és oktatásának támogatása, főleg azoké, akik nehéz anyagi helyzetük miatt még középfokú tanulmányaikat sem tudnák folytatni, valamint a segesvári és környékbeli szórványban élő magyarok művelődési életének a megszervezése. Az adományokból fedezzük az ösztöndíjak 80%-át és a fenntartási költségek egy részét. Az elmúlt tanévben már 57 tanulót támogattunk ösztöndíjjal. Döntő részben az Apáczai Közalapítvány támogatásával felépítettünk egy új épületet, amelynek A-szárnyában helyet kapott egy modern konyha, étterem, újabb hálószobát, valamint két tanári lakást, a B-szárnyban pedig nyolc korszerű, négyágyas szobát és egy 150 férőhelyes művelődési termet alakítottunk ki. Ehhez jelentős összegekkel járult hozzá a düsseldorfi Hermann Niermann Alapítvány, a Szülőföld Alap, az Illyés Közalapítvány, az RMDSZ és a Segesvári Önkormányzat. Sikerült megoldanunk a bentlakó diákok étkeztetését, és a szállást is kényelmesebbé tettük. Jelenleg 56 diáknak és két tanárnak biztosíthatunk szállást, étkezést és jó tanulási körülményeket. Az évek során a szórványkollégiumban lakó diákok száma 26-52 között változott. Az elmúlt években mintegy 350 diák lakott a bentlakásban, jelentős részük tovább is tanult. A bentlakó tanulók mintegy 50 kilométer sugarú körzetből érkeznek hozzánk Maros, Hargita, Szeben és Brassó megyéből. Az idei tanévben újra 40 fölé emelkedett a bentlakók, diákok száma. Az építkezések befejezése után, 2009-ben intézményünk felvette a Gaudeamus Ház-Oktatási és Művelődési Szórványközpont nevet – mondta Farkas Miklós tanár, az alapítvány leköszönt igazgatója, aki Tóth Tivadar tanárnak adta át a stafétabotot. Etalon a megyében A konferencián felszólalók során dr. Hoffmann Rózsa államtitkár elmondta, hogy a magyar kormány 37 szórványkollégiumot támogat, bízik abban, hogy jó ügyet támogatnak, a magyarság erősítéséért teszik. Úgy gondolja, ha Magyarország erősödik, erősödik az összmagyarság is. – A Jóisten magyarnak teremtett, ezt megtagadni nem tudjuk, vállalnunk kell ezt minden körülményben. Az iskola meghatározza a jövőt, teljesítenie kell a a küldetését. Olyan embereket kell nevelni, mint amilyen a Gaudeamus Alapítvány vezetője, Farkas Miklós. A világ változik, a pedagógusnak képessége kell legyen arra, hogy elvarázsolja a fiatalokat, ahogyan itt történik, Segesváron. Mert addig, amíg így táncolnak, így szavalnak a fiatalok, addig van jövőnk! – mondta az államtitkár. – Sorskérdés a magyarság megmaradása ezen a vidéken, hittel és alázattal állunk a feladat szolgálatában – mondta dr. Szarka Gábor, aki dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzuljának üdvözletét tolmácsolta. – Ne csak konzultáljunk, hanem tegyünk kísérletet a közös jövő tervezésére! Ne csak a múltra és a jelenre, hanem a jövőre is tekintsünk! – hangsúlyozta Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet hálózatfejlesztési igazgatója. Dr. Karl Scherer, az alapítványt jelentős összeggel támogató düsseldorfi Nierman Alapítvány képviselője elmondta, azokban a városokban, amelyeket mi alapítottunk és építettünk, kisebbségbe kerültünk. Büszkék vagyunk erre az örökségre, de a szórványosodás kihívásai önerőből nem oldhatók meg – mondta. Dr. Nagy Éva, a tanügy-minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkárságának kabinetigazgatója a legnagyobb kincsre, az anyanyelv megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet, Szentgyörgyi Albert szavaival élve: „Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája.” Gál Ernő helyi tanácsos felolvasta Dorin Dăneşan, Segesvár polgármesterének üdvözletét, aki főként a központ kulturális tevékenységéről, a magyarság által képviselt színfoltról szólt elismerően. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Gaudeamus Szórványközpont etalon a megyében. Marosludason, Dicsőszent-mártonban, Szászrégenben, Nagysármáson is ilyen szórványközpontokra volna szükség, hiszen az RMDSZ a magyar oktatás ügyét tűzte ki zászlajára. Dicsőben merev ellenállást tanúsítottak, Marosludason fel sem merték vetni a szórványkollégium ügyét. – Aggódó felelősséggel kezeljük a szórvány ügyét, azt szeretnénk, ha a magyar gyermekek itt maradnának, ha szülővárosuk felnőtt korukra élhető város lenne, hogy ne kelljen innen elvándorolni! – fogalmazott az elnök. – Ha ilyen gyermekeket nevelünk, mint akiket szerepelni láttunk, ennél nagyobb stratégia nem is kell! – fogalmazott Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, aki Farkas Miklósnak a szövetség elismerő oklevelét nyújtotta át. A rendezvény során levetítették Dudás Lászlónak az alapítvány 20 évét bemutató filmjét, amelyen az alapítvány kuratóriumi tagjai, támogatók is megszólaltak. Tóth Tivadar igazgató a kudarcokat taglalva tapintott rá a szomorú valóságra: – Bár a szórványközpont létrehozása sikertörténet, odajutottunk, hogy magyar gyereket már alig találunk, akit idehoznánk. Még vidéken sem! Ha lesz gyermek, lesz magyar oktatás, ha nem lesz, akkor vége az oktatásnak is! Jelenleg egy líceumi magyar osztály működik a korábbi két párhuzamos helyett a Mircea Eliade Főgimnáziumban, és pengeélen táncolunk – mondta, majd megjegyezte, jó lenne, ha kevesebb támadás érné őket a segesváriak részéről, s jó lenne, ha ezt a központot magukénak éreznék, hiszen ez a ház a segesváriakért van. A munkát értékelni kell, nem folyton bírálni, hibát kapni. A munkálatok során elismerő okleveleket és plaketteket adtak át azoknak, akik munkájukkal vagy anyagilag támogatták az alapítvány munkáját. A konferencia tegnap zárult, a vendégek Berethalomra és Keresdre is ellátogattak. Mezey Sarolta, Népújság (Marosvásárhely) 2014. október 1.Megtenni, amit lehetVasárnap ünnepélyes keretek között avatták fel a nagysármási szórványközpontot. Hét szép, kényelmes fürdővel ellátott emeleti szoba, egy nagy és egy kisebb földszinti terem, konyha, ebédlő tartozik az épülethez, amely a rossz állagú régi parókiából alakult át korszerű diákotthonná. Az épület átváltoztatását a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány vállalta fel a helyiek kérésére. A munkát a magyar kormány, az RMDSZ országos szervezete és a Kallós alapítvány támogatta, a berendezéshez és az egyéb költségekhez holland gyülekezetek, segélyszervezetek, cégek, magánszemélyek, a helyi egyházközség tagjai járultak hozzá. Lapunk 2011. szeptember 22-én számolt be arról a baráti beszélgetésről, amelyet a Népújság és a Szórványtengely Mozgalom szervezett a sármási református egyházközség gyülekezeti termében. A találkozón részt vett Sallai Imre polgármester- helyettes, Ötvös József, a Marosi és Kántor Attila, a Maros-mezőségi Egyházmegye esperese, Balázs Lajos helybeli lelkipásztor és hat sármási pedagógus. A találkozó ötletét Vetési László, az Erdélyi Református Püspökség szórványügyi előadójának a II. Mezőségi Civil Műhelyen bemutatott előadása adta, amelyben azt tette szóvá, hogy a Belső-Mezőségnek nincsen magyar középiskolája és egy kollégiuma, ahol a magyar gyermekeket össze lehetne gyűjteni. A 2011-es beszélgetés során derült ki, hogy Nagysármáson ennél sokkal súlyosabb a helyzet, hiszen már az önálló elemi és gimnáziumi osztályok léte is veszélyben van. Ekkor hangzott el, hogy a sármási iskola fennmaradását elősegíthetné, ha a környező falvakból, ahol megszűnt a magyar oktatás, összegyűjtenék azokat a gyermekeket, akiknek már nincs lehetőségük anyanyelven tanulni. A találkozón felmerült egy alapítvány létrehozásának a szükségessége is, amelyet Konrád Béla és Ibolya, Marosvásárhelyen élő nyugalmazott pedagógus-házaspár támogatott, akik éveken át Nagysármáson oktattak. A sármásiaknak 2012-től a válaszúti Kallós Alapítvány nyújtott segítséget egy iskolabusszal, amely a környező falvakból szállította a gyermekeket, akiket nagyon nehezen fogadtak be a helyi iskolába. A szervezésben és az ingázó diákokkal való délutáni oktatásban Györfi Apollónia és Lukács Melinda pedagógusok vállaltak szerepet kollégáik segítségével, s helyet az adventista egyház biztosított számukra. A Kallós Alapítvány pályázta meg a volt parókia szórványközponttá való átalakítását, amely egy év alatt készült el. Az ünnepi istentiszteleten Jakab István, a Maros- mezőségi Egyházmegye esperese kiemelte, hogy válságos időket élünk, s a Mezőségen különösen nagymértékű a szórványosodás, a lélekapadás, a hitehagyás, a válások sokasága, a családi békesség hiánya. Ennek ellenére a romos állapotban levő mezőségi templomok felújításán túl a cél, az álom Nagysármáson is megvalósult, ami az összefogás, a közös munka eredménye, amely nélkül nincs építkezés. Az esperes Váci Mihály Még nem elég című versét idézte, amelynek mondanivalóját később a hozzászólók közül többen is hangsúlyozták. Az úton tovább kell menni, a közösségeket meg kell őrizni, működtetni kell a megépült kollégiumot, ami talán még nehezebb lesz, mint maga az építkezés. Ha azonban idővel sikerül olyan hírnevet szereznie, mint a válaszúti vagy a szamosújvári szórványközpontnak, akkor a mezőségi szülők szívesen viszik oda is az iskolás gyermekeket, s talán a mezőméhesieket is sikerül meggyőzni az anyanyelven történő tanulás fontosságáról. Az avatóünnepségen jelen levő Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutatót Balázs Lajos helybeli református lelkész köszöntötte, aki visszatekintett a kollégium alapítására és a gondviselő szeretet mellett köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak, hogy a papilak közhasznú épületté alakuljon, s ezáltal templom és iskola közelebb kerüljön egymáshoz. "Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet" – idézte Bethlen Gábor szavait a nap főhőse, Balla Ferenc, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója, aki köszönetet mondott segítőtársainak és előrevetítette, hogy most kezdődik a munka. A magyar kormány támogatja a mezőségi szórványközpontokban folyó erőfeszítést, tolmácsolta a Nemzetpolitikai Államtitkárság üzenetét Tóth László. A terv mellett mindvégig kiálló Répás Zsuzsanna leköszönő államtitkár elkötelezett emberek munkájának nevezte, ami Sármáson megvalósult. Az RMDSZ megyei szervezete arra törekszik, hogy a szórványkollégium-rendszer az egész megyében kiépüljön – mondta Brassai Zsombor elnök, aki a nagy elődöket idézve a gyermekvállalás fontosságára hívta fel a figyelmet. Konrád Béla nyugalmazott tanár az 1960-as évekre emlékeztetett, amikor feleségével együtt olyan osztályokat tanítottak, amelyekben 40-en felül volt a diákok száma. Saját példájából kiindulva, hisz magánszemélyekként ők támogatták a legnagyobb összeggel a sármási oktatás megmentésének az ügyét, az áldozatvállalás fontosságára emlékeztetett. A kezdeményezést üdvözölte Mocean Ioan, a község polgármestere, s a kollégium működtetését elsődleges célnak nevezte Sallai Imre alpolgármester is. Az ünnepségen rész vettek Magyarország konzulátusainak képviselői, s Balla Péter professzor, a Károli Gáspár Egyetem rektora, aki titokban teológusként járt először Sármáson a ’80-as években, s most büszkeséggel és hálaadással vette számba, hogy az egyetem kihelyezett tagozataként működő marosvásárhelyi Kántor- tanítóképző Főiskola végzettjei Sármáson is jelen vannak. A szószék alatt tanítónőik kíséretében ültek a központ lakói, akik a héten költöznek be az új épületbe. A diákok felügyeletével, az ügyintézéssel megbízott Lukács Melinda tanítványai lélekhez szóló, tartalmas műsort mutattak be. Székely Rozália és Szász Ferenc verset mondott, s az ünnepi istentiszteletet a sármási fúvószenekar játéka vezette be és zárta be. Az ünnepség után kérdeztük ifj. dr. Hermán M. János egyháztörténészt, a Partiumi Keresztény Egyetem tanárát, aki a Mezőség apostolának tartott Hermán János fiaként abban az épületben töltötte a gyermekkorát, s aki pénzzel és bútorzattal támogatta központot, amely 25 év után a szórványban élő mezőségi gyermekek otthona lesz. – Ez a terv, ami édesapám életcéljai közé tartozott, sajnos egy emberöltővel később valósult meg, mint ahogy hozzájárulhatott volna ahhoz, hogy az eltávozott nemzedék itthon maradjon – mondta, majd hozzátette, hogy mégiscsak hinni kell abban, hogy alkalmas időben történnek a dolgok. – A válaszúti eredmények ismeretében amikor megkerestek a sármásiak, természetes volt, hogy jövünk és segítünk, ha már tudjuk, hogyan kell eljárni. A sikertörténethez egyenes út vezet, de meg kell dolgozni érte. Köszönöm a magyar kormány, az RMDSZ, a Balassi Intézet és a helyiek támogatását. Sokszor elfogy a levegő az ilyen tervek életbe ültetése során, s olyankor jó valahonnan erőt meríteni, biztatást, bátorságot kapni, ahogy a prédikációban is elhangzott, hogy bátor ember az, aki másokra mer, tud támaszkodni. Ebben az esetben például az egyháznak volt egy háza, nekünk volt pénzünk, de nem volt házunk, a kettőt összerakva készült el a kollégium. A környéken van gyermek, csak össze kell tudni gyűjteni. Ma a gyermekekbe a legjobb befektetni, bár még nem tudjuk, hogy mi lesz azokból, akiket itt nevelünk. Ahogy 116 évvel ezelőtt sem tudták, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akiket ide telepítettek. Merjünk abban bízni, hogy ez egy kezdet, és ne a vészharangokat kongassuk, hogy baj van. Van baj, de meg kell próbálni orvosolni – mondta Balla Ferenc, a 22-23 millió forintos projekt gazdája, majd hozzátette, hogy a pénz egy részét pályázatok útján nyerték, a többit egyelőre a Kallós alapítvány fedezte, s reményeik szerint találnak rá támo-gatókat. A nagysármási szórványközpont kivitelezési munkálatait a Kiss László és a Gáll András vezette építkezési cégek végezték, nekik az istentisztelet utáni szeretetvendégségen mondtak köszönetet. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely) 2014. október 4.V. Székelyföld Napok – 2014. október 9–19.Közösség a Székelyföldért 160 rendezvényt szerveznek több mint 60 településen az idei, ötödik Székelyföld Napokon. A Hargita, Kovászna és Maros megyére kiterjedő kulturális eseménysorozat célja, hogy kulturális élményeket nyújtson, és megmutassa a térség sokszínűségét, ugyanakkor egységét. Évről évre hangsúlyosabb szerepet kapnak a román ajkúaknak szóló rendezvények is, hiszen a programsorozat Székelyföld minden lakójáé. Erről tartottak sajtótájékoztatót október elsején, szerdán a csíkszeredai megyeházán, ahol egyúttal bemutatták a rendezvény kétnyelvű műsorfüzetét is. Székelyföld egy sajátos kulturális tér Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke szerint Székelyföld egy sajátos kulturális tér, és ezt a sajátosságát a lakói adják, magyarok és románok egyaránt. A szervezők azt szeretnék, ha a Székelyföld Napokat mindenki magáénak érezné, nemzetiségtől függetlenül, ezért az idei rendezvénysorozat szlogenje a "Közösség a Székelyföldért", hiszen a közösségi értékekre hívja fel a figyelmet. "A fiatalok elvándorlásának megállítása érdekében ilyen, kulturális élményeket nyújtó programokkal is cselekedhetünk, ezzel erősíthetjük a szülőföldhöz való kötődésüket. Szeretnénk, ha a századik Székelyföld Napokat is lenne kinek megszervezni" – jelentette ki a Hargita megyei elnök. Meggyőződése, hogy e rendezvénysorozattal turistákat is lehet idevonzani, mint mondta, egyes szolgáltatók programcsomagot állítottak össze erre az alkalomra. Ugyanakkor a szervezők Székelyföld belső turizmusát is erősítenék, tette hozzá. Szeretjük Székelyföldet! "Sokadik alkalommal vagyunk együtt, Kovászna, Hargita és Maros megye képviselői. Ez azt jelzi, hogy összefogás van Székelyföldön. Azért szervezzük a Székelyföld Napokat, mert szeretjük Székelyföldet. Ezért dolgozunk érte, és szervezünk rendezvényeket. A Székelyföld Napok identitáserősítő programsorozat. Az elmúlt időszakban is voltak ilyenek: Székely Vágta, Ezer Székely Leány Napja, Székelyföldi Vadásznapok, Székelyföld-konferencia, székely családok napja, vagy említhetném akár a grafikai és fotóbiennálét is. A Székelyföld Napok nemcsak a székelyeké, hanem a Székelyföldön élőké. Kovászna megyéből – a magyarok mellett – több román egyesület és iskola is bekapcsolódott a rendezvénysorozatba. Fontosnak tartjuk a három székely megye közötti értékcserét, amelynek során e vidékek lakói minél szélesebb körben rácsodálkozhatnak egymás és tulajdonképpen saját értékeikre" – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, aki szerint a tíz nap alatt több mint harminc program valósul meg idén Háromszéken, a tavalyihoz képest jóval több rendezvény, s fiatal és idősebb generációnak egyaránt ajánlanak programot. A Székelyföld Napok nem csak a magyaroké Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szintén hangsúlyozta, hogy a Székelyföld Napok nemcsak a magyaroké, és ez hatványozottan igaz Maros megyében. "Sajnos a Maros Megyei Tanács az idén nem társult, jóllehet Lokodi Edit Emőke elnöksége alatt társszervező volt, de örömmel nyugtázom, hogy sikerült Marosvásárhelyen a polgármesteri hivatalt meggyőzni arról, hogy a rendezvénysorozat mindkét közösségnek kulturális élményt jelent, így a városvezetés felkarolta, és ennek eredményeként igen érdekes rendezvények lesznek a Maros-parti megyeközpontban, egyebek mellett termékbemutatók, rangos zenekarok koncertjei. Jövőre talán sikerül meggyőzni a megyei tanácsot is arról, hogy e rendezvény hozzájárul a harmonikus nemzetiségi együttéléshez" – fogalmazott. A rendezvények közül egyebek mellett kiemelte a székelyföldi Orbán Balázs-díj gáláját, amelyet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában szerveznek meg október 13-án 18 órától. A rendezvény magyaroknak és románoknak, falun és városon élőknek egyaránt szól Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője, az eseménysorozat koordinátora szerint nehéz megjeleníteni Székelyföld egységét és sokszínűségét egy ilyen többhelyszínes, sokszervezős programcsomagban, de bevonták az iskolákat, az egyházakat, az önkormányzatokat, a civil szervezeteket, és szakmaiságra törekedtek. "A rendezvény nyitott, ami azt jelenti, hogy magyaroknak és románoknak, falun és városon élőknek egyaránt szól, és ez nem csupán egymás közötti nyitás, hanem a térségi imázs építését is szolgálja. Az V. Székelyföld Napok az együttműködésről szól, új szemléletmóddal, új tartalommal, új koncepcióval. Az egyik közösségi élmény, amit nyújt, a külön helyszíneken megtartott rendezvények egyidejűsége" – ecsetelte a kulturális központ menedzsere. Népújság (Marosvásárhely) 2014. október 7.Vigyázzunk a szabadságra!"Október 6-i megemlékezés a Postaréten Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete tegnap délután a székely vértanúk postaréti emlékoszlopánál szervezett rendezvényt, az október 6-i országos gyásznap alkalmából. Sajnos a hivatalosságokon és egy osztálynyi tanulón kívül igen kevesen jöttek el a rendezvényre. A megemlékezést a magyar himnusz nyitotta meg, majd Tamási Zsolt történelemtanár az 1849. október 6-i eseményről, annak előzményeiről és következményeiről beszélt röviden. Ezt követően – sokak szemében nem alkalomhoz illően – a Napsugár néptáncegyüttes és Lénárd Imelda Laura népdalénekes lépett fel. A hivatalos felszólalok sorát Peti András alpolgármester, az RMDSZ városi szervezetének elnöke nyitotta meg, aki elmondta, nem véletlenül október 6-án végezték ki Aradon a tábornokokat, hiszen egy évvel azelőtt ezen a napon akasztották fel a bécsi forradalmárok Theodor Baillet von Latour hadügyminisztert, és ez jelentette az osztrák forradalom kezdetét. A magyar forradalmárok nemcsak a zsarnokság ellen lázadtak fel, hanem a nemzet szabadságáért is. Ekkor kezdték használni azokat a nemzeti szimbólumokat, amelyekért Marosvásárhelyen ma is küzdenünk kell – mondta többek között az alpolgármester, majd hozzátette: a vértanúk áldozata erőt, lendületet ad jogaink kivívásáért való törekvésünkben. Peti Andrást követően Bartha László Zsolt színművész, műsorvezető Aranyosi Ervin Az aradi vértanúk emlékére című versét szavalta el. Kecskés Csaba unitárius esperes a Szentírásból vett idézettel kezdte beszédét, majd hozzátette, ma kegyelettel emlékezünk, ugyanakkor fejet hajtunk azok előtt, akik otthonuktól, hazájuktól függetlenül egy eszméért szálltak síkra és adták életüket. Majd a jelenlevők a lelkipásztorral együtt elmondták közös imánkat. A megemlékezésnek modernebb hangot adott Szabó Előd Te legyél a fény című dala, majd ezt követően Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke lépett mikrofonhoz. Az 1849-es eseményről szólva arra keresett választ, hogy miért kockáztattak azok, akik egy évvel azelőtt szembeszálltak az osztrák birodalommal, majd a csatamezőkön a túlerővel küzdöttek, s vállalták, hogy a forradalom leverése után is a megtorlás ellen szövetkeznek. Történelmi távlatokból nézve – mondta – a válasz egyszerű, a szabadság eszméje késztette őket cselekvésre, amely Európában nem halt ki a vesztőhelyen, mi több, 1956-ban vagy 1989-ben újrarendezte Európát. A szabadság nem utópia, hanem mélyreható emberi gondolat, eszme, amely továbblendítette a történelmet. Ma Romániában, Erdélyben, a Székelyföldön a szabadság rokon eszméje az autonómia, amely megilleti a kisebbséget, s amelynek gondolata egyidős a modern Romániával, és csak megerősítést nyert az 1989 utáni új rendszerben – mondta az elnök. Majd kifejtette, ez nem a többségi nemzet ellen van, hanem azt a regionális politikát erősíti, amely az önrendelkezésen, azon a szabadságeszmén alapszik, amelynek jogán egy térségben lakók dönthetnek saját sorsukról. Le kell bontani az előítéleteket, meg kell kezdeni erről a párbeszédet a többségiekkel – hangsúlyozta. Majd, hasonlattal élve, elmondta, a székely vértanúk árulás áldozatai lettek, ezért a Postaréten álló obeliszk intő jel kell hogy legyen ma is. "Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk a szabadságra, az autonómiára!" Mi nem engedünk a ’48-ból, az ’56-ból, a szabadság eszméjéből! – mondta. Majd visszatért a néptáncműsorra, amelynek szerinte helye volt a rendezvényen, hiszen tulajdonképpen a tánc az életet, a jövőt jelenti, ebben is benne van a szabadság eszméje – mondta többek között azoknak, akik úgy gondolták, ez a mozzanat nem volt alkalomhoz illő. Az elnök beszéde után Bartha László Zsolt elszavalta Szőcs Kálmán Én úgy tudom című versét. Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője elmondta, az 1848-as szabadságharc leverése után a magyar nemzet talpra tudott állni, az aradi vértanúk áldozata erőt, hitet adott az elkövetkezendő időszakra. Jogainkat csakis összefogással és szolgálattal lehet kivívni, mondta, majd Aulich Lajos utolsó szavait idézte: "Szolgáltam, szolgáltam, szolgáltam, halálommal is szolgáltam forrón szeretett magyar hazámat". A megemlékezést Szabó Előd A költő visszatér című musical címadó dalával zárta, majd szervezetek, intézmények képviselői és magánszemélyek koszorúzták meg az emlékoszlopot. Vajda György Népújság (Marosvásárhely) 2014. október 13.Orbán Balázs-díj a család és a munka jegyébenRáduly-Baka Zsuzsanna erősdi református lelkész, Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármester és Ludescher László, a gyulafehérvári Caritas szociális ágazatának vezetője az idei Orbán Balázs-díj kitüntetettje. A Székelyföld Napok keretében immár negyedik éve adták át a legnagyobb székelyről, a „szegény báróról” elnevezett Orbán Balázs-díjat, a rendezvénynek idén a marosvásárhelyi Kultúrpalota adott otthont hétfőn este. A kitüntetést azoknak adományozza a három székelyföldi megye, akik a térség érdekében folytatnak kimagasló tevékenységet. Amint Orbán Balázs leszögezte: minden tagoltsága ellenére Székelyföld egységes egészet alkot, ennek jegyében 2011-ben Kovács Piroska, Váncsa György és Simon Judit, 2012-ben Beder Tibor, Haszmann Pál és Domokos Ilona, tavaly pedig a Kós Károly évben három egyesület munkatársai vehették át az elismerést – ismertette B. Szabó Zsolt műsorvezető. „A család az a biztos pont, ahol önzetlen szeretetet lehet kapni, a munka pedig a megélhetéshez szükséges” – e kettőnek, amely nem egymást kizáró, hanem kiegészítő, az összehangolásáért járt idén a 70 milliméter átmérőjű, 4 milliméter vastag, kör alakú díj. A Maros megyei RMDSZ politikai alelnöke, Péter Ferenc szovátai polgármester a díj névadójáról elmondta, a néppel a népért cselekedett, nem siránkozó, hanem cselekvő ember volt, harmincéves közéleti munkásságát A Székelyföld leírása című hatkötetes enciklopédiában tette közzé, miután bejárta Székelyföld minden zegét-zugát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a térség jövőjét illetően a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, hiszen „mindenki a mindennapokban hozzáad az értékekhez”. „Ismerjük Székelyföld múltját, vállaljuk örökségét, ezen a szülőföldön kell magyarnak megmaradni. Erős Székelyföld erősebbé teszi Romániát is. Székelyföld jelentős változások előtt áll, reméljük, hamarosan eljön az az idő, amikor Maros megye román nemzetiségű tanácselnökével közösen adhatjuk át az Orbán Balázs-díjakat, mert ő is Székelyföld része” – fogalmazott Kelemen Hunor. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Lukács Bence Ákos konzul elmondta, a díj szimbolikus jelentőségén túl becsüljük meg a jövőnket, és Orbán Balázshoz hasonló kitartással, lelkesedéssel maradjunk szülőföldünk szerelmesei. „Székelyföld és a székelyek léteznek, egyiket sem kell kitalálni. Marosvásárhelyen és Marosszéken erősíteni kell a székely öntudatot, mert az erdélyi magyarság számára Székelyföld amolyan belső anyaországként kell működjön. Területi autonómiára van szükség, amely nemcsak erős, hanem valós önkormányzatiságot eredményez, hogy Székelyföldön Székelyföld lakói döntsenek saját sorsukról. Meg kell állítani az elmúlt 25 év tendenciáját, miszerint naponta átlagosan 65 magyarral vagyunk kevesebben. A mostani díjátadó kis lépés, de a nagy menetelés során elmaradhatatlan” – mondta az MPP elnöke, Biró Zsolt. Az Orbán Balázs-díjra mindhárom megye egy-egy személyt jelöl évente. Kovászna megye nevében a kitüntetést Tamás Sándor tanácselnök Ráduly-Baka Zsuzsanna erősdi református lelkésznek adta át, aki hatodik gyerekét várva a háromszéki szórványmagyarság mozgatórugója, 145 fős gyülekezetében élteti a magyarságtudatot. Hargita megye nevében az elismerést Borboly Csaba tanácselnök Laczkó-Albert Elemérnek, Gyergyóremete negyedik mandátumát töltő polgármesterének, négygyerekes családapának adta át, aki a következőt vallja: „Életünket szervezzük az értékek mentén. Igyekezzünk az értékek mentén élni”. „Székelyföld a székelyek mellett a románoké és a romáké is, és nemcsak gazdag és szép, hanem szociális gondjai is vannak, szegény is. Az egymásra figyelés az egyik legnagyobb kihívás, amellyel meg kell küzdenünk” – fogalmazott az RMDSZ Maros megyei elnöke, Brassai Zsombor, aki a nagykárolyi születésű Ludescher Lászlónak adta át a díjat. A gyulafehérvári Caritas szociális ágazatának vezetője hat megyében folytatott tevékenységet koordinál, és úgy érzi, ez az elismerés nemcsak neki, hanem a mellette álló csapat 11 éves munkásságának szól. A rendezvényen fellépett a Tiberius Quartet, Kilyén Ilka színművésznő, Buta Árpád bariton és a Dzseztán együttes. Gáspár Botond Székelyhon.ro 2014. október 15.Egészséges" párbeszéd, tabuk nélkülA Studium Alapítvány könyvtárában a civil társadalom képviselőivel találkozott hétfő kora délután Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje, ahol Vass Levente, az alapítvány társelnöke köszöntötte, illetve Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke kérdezte a politika és a civil szféra kapcsolatáról. A beszélgetést megelőzően egy rövid portréfilmet mutattak be Kelemen Hunorról, amelyben a riporter többek között gyermekkoráról, kedvenc könyvéről, iskolás és egyetemi élményeiről kérdezte. Sőt, azt is megtudhattuk, hogy szereti Csíkot, hogy korábban hokizott, néha lámpalázas, szívesen hallgat dzsesszt és klasszikus zenét, néha főz, kedvenc étele a tárkonyos krumplileves, szeret utazni, szereti Firenzét, a táskája meg nehéz. A kérdésre, hogy milyen a viszonya a civilekkel, Kelemen azt mondta, mindig a civil társadalom részének érezte magát. A pozitív, illetve negatív tapasztalataira vonatkozó kérdésre Verespatak ügyét negatívnak tartja, amikor a civilek meg sem kérdezték, csak "nyesték". Másik negatív tapasztalata az volt, hogy az autonómiastatútum bemutatása során, amikor a Legfelsőbb Bírói Tanács vehemensen támadta, a civil társadalom hallgatott. Egy másik kérdés az úgynevezett "civil kurázsira" vonatkozott. Erre azt mondta: vagy van, vagy nincs. Véleménye szerint sokkal több civil kezdeményezésre, közvitára lenne szükség, illetve, hogy a 90-es évekhez képest, amikor még mindenki mindenhez értett, ma a szakosodás a jellemző. Viszont a közvitában sokkal kevésbé van jelen, mint akkor. Nem hisz abban, hogy a civil társadalmat "egységes civil platformba lehetne terelni", lemaradások véleménye szerint szociális kérdésekben, a romakérdésben vannak, amelyekről ma még nem nagyon beszél a társadalom. – Ha erre nem találunk megoldást, hét baj lesz – jelentette ki. A kérdések során felvetődött, hogy a 2006-os gombatörvény még ma sem alkalmazható, és bár a gombászegyesületek többször folyamodtak a kormányhoz, a parlamenthez vagy az RMDSZ képviselőihez, megoldás máig sem született. Emiatt nincs gombavizsgálat a piacokon, és sok a gombamérgezés. Jó lenne, ha a politikum felkarolná az ügyet, mondta Málnási András, a Málnássy László Gombászegyesület elnöke. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője szerint újra be kellene vezetni a strukturált konzultációkat, fontos lenne, hogy az RMDSZ jobban kommunikáljon a "civilekkel", mert ha a demokratikus struktúrák jobban működnének, a civil társadalom is másként működne. Mezei Borbála, a Gyulafehérvári Caritas képviselője azt vetette fel, hogy bár a civil szervezetek állami támogatásból tartják fenn magukat, tavaly levágták a szubvenciókat. Kelemen Hunortól kérdezte, közben tudna-e járni ebben az ügyben az RMDSZ? Ezek mellett szóba került az is, hogy együtt kellene működniük a román és a magyar civil szervezeteknek, de egyesek felvetették azt is, hogy az RMDSZ esetleg román pártokba olvadva esélyesebben politizálhatna. Kelemen Hunor válasza az volt, hogy ha megszűnne az RMDSZ, azzal még nem oldódnának meg a problémák. – Nem hiszek az etnikai alapon szerveződött szövetség alternatívájában. Halálos veszedelem lenne, ha ideológiai alapon beolvadna román pártokba – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2014. október 15.V. Székelyföld NapokOrbán Balázs-díjátadó gála A magyar és székely himnusszal indult és Dzseztán-koncerttel zárult hétfő este az V. Székelyföld Napok keretében megszervezett Orbán Balázs-díj-átadó gála. Az eseményre a Kultúrpalota nagytermében került sor. A megtisztelő díjat idén Ráduly-Baka Zsuzsanna (Kovászna megye), Laczkó Albert-Elemér (Hargita megye) és Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas szociális ágazatának vezetője vehette át. A rendezvényen fellépett Kilyén Ilka színművész, Buta Árpád előadóművész, a Tiberius Quartet, valamint a Dzseztán együttes. Műsorvezető B. Szabó Zsolt volt. Székelyföld a múltunk, Székelyföld a jelenünk, és Székelyföld a jövőnk Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében kiemelte: – Akkor, amikor ilyen neves díjak átadására ülünk össze, óhatatlanul ki kell mondanunk, hogy Székelyföld a múltunk, Székelyföld a jelenünk, és Székelyföld a jövőnk. Mi, akik Székelyföldön élünk, Székelyföldön gondolkodunk, határozottan állítjuk, hogy van elképzelésünk Székelyföld jövőjéről, mert tiszteljük, becsüljük múltját, tudjuk, ismerjük és vállaljuk az örökségét, mert a mindennapokban azért dolgozunk, hogy hozzáadjunk Székelyföld értékeihez: mindenki a maga helyén, a maga módján, a maga tehetségével, de minden egyes alkalommal elkötelezetten a szülőföld iránt. Itt maradtunk ezen a földön, apáink, nagyapáink, dédapáink, szépapáink földjén, és itt akarunk maradni, a szülőföldön akarunk jövőt tervezni mindazoknak, akik utánunk következnek, és hiszünk abban, hogy ezen a földön magyar emberként tudjuk ezt a jövőt megtervezni. Amikor arról beszélünk, hogy van elképzelésünk, akkor azokra az intézményes garanciákra gondolunk, amelyek szükségesek ahhoz, hogy nemzeti identitásunkat biztonságban tudjuk. Ezt nevezhetjük területi autonómiának akár, de a lényeg az, hogy ezt csupán a románokkal közösen tudjuk elképzelni, és az érvek erejét próbáljuk használni akkor, amikor meg akarjuk győzni őket, hogy ezek az intézményes garanciák előbbre viszik, erősebbé teszik ezt az országot. Ma még nem áll itt a megválasztott román tanácselnök, de biztos, el fog jönni az a pillanat, amikor az Orbán Balázs- díjakat együtt fogjuk átadni. Eljön az az idő, amikor az őszinte párbeszéd meggyőző tud lenni, ezért kell nekünk tenni mindennap, hogy ettől a jövőképtől ne féljen senki. Azok sem, akik itt élnek, de azok sem, akik nem Székelyföldön élnek, és úgy tekintenek Székelyföldre, mint valami csodabogárra – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Lukács Bence Ákos konzul Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának részéről köszöntötte az eseményt. A maga és a főkonzulátus nevében gratulált a díjazottaknak, és azt kívánta, kísérje őket továbbra is az egész magyar közösség megbecsülése. Nem kell kitalálni Székelyföldet és a székelységet A Magyar Polgári Párt elnöke, Bíró Zsolt Széchenyit parafrazálva úgy fogalmazott, nem kell kitalálni Székelyföldet és a székelységet. Viszont felhívta a figyelmet, hogy Marosvásárhelyen és Marosszéken van tennivaló a székely öntudat erősítése érdekében. Ezért külön üdvözölte, hogy Marosvásárhely és Marosszék újra bekapcsolódott a Székelyföld Napok rendezvénysorozatba, és hogy idén ebben már a város önkormányzata is partner. Véleménye szerint Székelyföld az erdélyi magyarság életében a belső anyaország szerepét tölti be, de ezt a szerepet csak akkor tudja hatékonyan ellátni, ha megteremtik annak gazdasági alapjait. Ezért kérik Székelyföld területi autonómiáját, azt az autonómiát, amely nemcsak erős önkormányzatiságot jelent, hanem gazdasági megerősödésünket, kulturális és oktatási intézményeink önállóságát is jelenti, illetve azt, hogy Székelyföld lakói legyenek azok, akik saját sorsukról döntenek. Rámutatott: vannak olyan helyzetek, amikor együtt kell lépni, ugyanolyan egységben, mint tavaly a székelyek nagy menetelésén. – Meneteljünk tehát együtt tovább az autonómia felé ugyanolyan egységben, ahogy sikerült azt tavaly megteremteni a Bereck és Kökös közötti szakaszon. Lehet, hogy kis lépés ez az Orbán Balázs-díj-kiosztó gála, de a nagy menetelés során kihagyhatatlan, és biztos vagyok benne, hogy egyet előre lépünk – mondta az MPP elnöke. Csak nyugodt családi háttérrel lehet eredményesen dolgozni Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei szervezetének politikai alelnöke Orbán Balázs Székelyföld leírása című művét olyan történeti, néprajzi, régészeti, földrajzi és természetrajzi leírásnak, olyan dokumentumgyűjteménynek nevezte, ami ma is kiindulópont bármiféle, Székelyföld egészére, egy részére, de akár egyetlen településére vonatkozó vizsgálódásnak. Hangsúlyozta: Orbán Balázs arra törekedett, hogy népét fölemelje, ráébressze saját erejére, fölmutassa szellemi, kulturális értékeit, önbecsülésében megerősítse, és föltárja annak a földnek a gazdagságát, amelyen és amelyet ősei vére és verejtéke által magukénak tud. Idén a család és a munka összehangolásának jegyében olyan személyiségeket díjaztak, akik életükkel bebizonyították, hogy a család és a munka összeegyeztethető, és csak nyugodt családi háttérrel lehet eredményesen dolgozni – sommázta Péter Ferenc. Annyit ér az ember élete, amennyi örömet szerez másoknak Tamás Sándor, a Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint kinek-kinek annyit ér az élete, amennyi örömet szerez másoknak. Ezért is tartotta fontosnak, hogy az idei Orbán Balázs-díjat a hivatás és a család köré szervezték. Felhívta a figyelmet a Székelyföldön belüli szórványra, ahol kihívás magyarnak lenni. Székelyföldet egy "jó sütetű, éltető házi kenyérhez" hasonlította, kijelentve, hogy Székelyföldnek csak egyben van esélye, tömbre és peremvidékre egyaránt szükség van. Azért, hogy Székelyföld talpon tudjon maradni, mindenkire szükség van, ezért az elkövetkező időszakban "átírják a politika logikáját", vagyis nem a napi pártpolitikát fogják promoválni, hanem a nemzetpolitikát, mert Székelyföldnek minden becsületes emberre szüksége van. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke kijelentette: látszik, hogy Székelyföld az együttműködés útján halad, a Székelyföldbe vetett hit megkerülhetetlen tényezővé vált. Mint mondta, Orbán Balázs kívánsága teljesülőben van, az Orbán Balázs-díj átadása a Székelyföld legfontosabb és talán legrangosabb eseménye, hiszen a három megye együtt adja ezt a díjat, és az együtt szóban ott van az erő. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke hangsúlyozta, hogy az idén a marosvásárhelyi önkormányzat nyitottabb volt, ami mind az augusztusi Vásárhelyi Forgatagon, mind az őszi fesztivál keretében tartott Székelyföld Napok rendezvényein megnyilvánult. Ezeket, mondta, értékelni kell, ezekre oda kell figyelni, és Maros megyében ezekre hangoltan kell folytatni a politizálást. Ugyanakkor Maros megye és a Székelyföld szociális problémáira, az odafigyelés, az együttérzés, a megoldások keresésének szükségességére figyelmeztetett. Ennek a felismerésnek a jegyében Maros megye díjazottja Ludescher László Ludescher László Nagykárolyban született 1973. május 3-án. A temesvári Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1996-ban, majd a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szociális munkás felsőfokú képesítést 2003-ban. Menedzseri tanulmányokat végzett Linzben, az idősgondozásra történő szakosodás mellett a pszichodrámai képzéseken túl a különböző típusú egyesületekkel való kommunikáció terén is szakmai ismeretekre tett szert. 2003-tól a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője, 2009-től a Főegyházmegyei Caritas szociális ágazatának a vezetője, hat megye – Fehér, Kolozs, Hunyad, Maros, Hargita, Kovászna – szociális munkáját koordinálja. Ebben a minőségében hozzájárult a Caritas tevékenységi palettájának a lényeges bővítéséhez, szakszerűsítéséhez, elsősorban a fogyatékos ellátása, a korai nevelés- fejlesztés, a családsegítés, a romaprogramok és az önkéntes programok területén. Ágazati igazgatóként felel továbbá a Főegyházmegyei Caritas által működtetett öregotthonokért, valamint a vidékfejlesztési programért. A Székelyföldi Orbán Balázs-díj A Székelyföld Napok alkalmával átadott Székelyföldi Orbán Balázs-díjat Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsa 2011-ben közösen hozta létre. Azoknak adományozzák, akik sokat tesznek a közös székelyföldi ügyekért. A közös történelmi múlt és kultúra révén összetartozó három megye a régió egyik legjelentősebb kitüntetésének szánja a térség érdekében folytatott kimagasló tevékenységért. A 2014-es év a család és munka összehangolásának éve. Az idei Orbán Balázs-díjat olyan személyeknek ítélték, akik bebizonyították, hogy munka és család területén is lehet sikeresnek lenni, ugyanakkor lehet közösségi feladatokat vállalni, társadalmunk jövőépítésén, értékeink megőrzésén, hagyományaink ápolásán dolgozni. A díj kör alakú, 70 mm-es átmérőjű, 4,5 mm vastagságú, kétoldalas ezüstből készült vert érme, amelyet emléklap és pénzjutalom kíséretében adományoznak a megyei önkormányzatok vezetői a külön erre az alkalomra szervezett ünnepségen a Székelyföld Napok keretében. Az emléklap szövegét Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató, a Kovászna Megyei Tanács munkatársa, az emléklap látványtervét Botár László csíkszeredai képzőművész tervezte. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2014. október 20.A példamutató Gábor ÁronKönyvbemutatóval egybekötött konferencián értekeztek helyi és magyarországi történészek, művészettörténészek Gábor Áron életéről, tetteiről, az ágyúöntés technikájáról, a székely hős emlékére emelt szobrokról, emlékművekről szombat délelőtt Sepsiszentgyörgyön. A megyei tanács által kezdeményezett Gábor Áron Emlékév részeként zajlott esemény helyszínéül nem véletlenül választották a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termét: emitt hangzott el, hogy lészen ágyú – hangsúlyozták többen is a konferencia nyitányában. Köszöntőbeszédében Demeter László történész rámutatott: az 1848-as szabadságharc idején megvalósult a székely összefogás, erre most is szükség van, és ennek jegyében vesznek részt az eseményen mindhárom székely megye képviselői. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke emlékeztetett: sokadik rendezvénye a konferencia a Gábor Áron Emlékévnek, majd köszöntötte Kozma Pétert, a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kormánymegbízottját. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke arra hívta fel a figyelmet: a székely összefogás szelleme perdöntő lehet a közösség jövője szempontjából, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke pedig azt hangsúlyozta: Gábor Áron a tettek embere volt, fontos, hogy a cselekvésbe vetett hit ma is éljen. A megnyitót követően dr. Süli Attila őrnagy, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos kutatója nyitotta meg az előadások sorát, Erdővidék szerepét méltatva a szabadságharc hadiiparában. Következtetésként fogalmazta meg: 1848–49-ben a kistérség erején felül teljesített a hadiiparban. Dr. Prokai Gábor budapesti művészettörténész az ágyúöntés múltját, technikáit ismertette részletesen. Az ágyú történetéről szólva rámutatott: a fegyver előzményének számítottak például a hajítógépek, amelyekkel az ostromlott vár falain belülre lőttek be különféle „fegyvereket”: cserépedénybe tett kígyókat, viperákat, méhkast. A fából, vasból készített ágyúk történetének bemutatása után a bronzöntés technikájáról is szólt a művészettörténész. Bordi Zsigmond Loránd sepsiszentgyörgyi régész a Gábor Áron halálát okozó kökösi csata történetét ismertette, dr. Csikány Tamás ezredes, hadtörténész, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára pedig a kor tábori tüzérségéről szólt, kitérve arra is, milyen műszaki, tudományos ismeretekkel kellett rendelkeznie egy tüzérnek a 19. század közepén. Dr. Szakács Lajos budapesti hadtörténész azt vette számba, mennyire változatos formákban él ma Gábor Áron emlékezete Magyarországon és a Kárpát-medencében: kezdve a kisgyermekek által is jól ismert népdaltól a tankönyveken, intézmény-, utcaneveken át a székely hősnek állított emlékművekig. Váry O. Péter, lapunk munkatársa, a Gábor Áron Ünnepet Rendező Bizottság elnöke az ágyúöntő háromszéki emlékezetéről beszélt, kitérve az eresztevényi emlékműre, a kézdivásárhelyi, csernátoni, berecki, sepsiszentgyörgyi szobrokra, majd dr. Jánó Mihály művészettörténész vette számba, miként ábrázolták Gábor Áront a képzőművészeti alkotásokban, kitérve Gyárfás Jenő befejezetlen kompozíciójára is. Csikány Tamás ezt követően röviden bemutatta az Ágyúba öntött harangok című, az alkalomra megjelent tanulmánykötetet is. A konferencián elhangzott előadások közül több is része a kötetnek, de szólt a további szerzőkről, kiemelve a konferenciáról egészségügyi állapota miatt hiányzó Egyed Ákos akadémikust. Zárszóként Váry O. Péter jelentette be: novemberben Bereckben kerül sor a Gábor Áron Emlékév zárására, a tervek szerint ekkor mutatják be a meghirdetett irodalmi pályázatra beérkezett dráma felolvasószínházi változatát is. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. október 24.A szabadságvágy mindig erősebb, mint a félelem1956-ra emlékeztek Tegnap délután az RMDSZ marosvásárhelyi és Maros megyei szervezete közös rendezvényen emlékezett az 1956-os magyar szabadságharcra. Délután 5 órától emléktábla- leleplezéssel kezdődött a megemlékezés, majd a Vártemplomban folytatódott, ahol Henter György vártemplomi lelkész rövid áhítatot követően kérte Isten áldását. "… egy nép azt mondta: Elég volt." (Márai Sándor) Székelyföldön, a Magyar Autonóm Tartomány területén 1956 és 1965 között az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméivel való azonosulásért 826 személyt állítottak hadbíróság elé, és ítéltek el. Közülük 620 magyar, 184 román, 18 német, 2 zsidó, 2 cigány volt. A legnagyobb véráldozatot Marosvásárhely hozta! Budapesten 1957-ben végezték ki a marosvásárhelyi származású Dudás József mérnök-technikust és Preisz Zoltán szerszámlakatost. Temesváron végezték ki dr. Kónya István- Béla ügyvédet, valamint a marosvásárhelyi kényszerlakhelyre hurcolt Orbán Károlyt és báró Huszár József földbirtokost, 1958-ban – olvasható azon az emléktáblán, amelyet tegnap délután Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke és Peti András alpolgármester, a szervezet marosvásárhelyi elnöke leplezett le. A Vártemplomban Novák Zoltán történész az 1956-os magyarországi forradalom marosvásárhelyi "rezgéseit" elevenítette fel, mint mondta, Marosvásárhely gyakorlatilag leképezi az akkori erdélyi eseményeket: értesültek a magyarországi eseményekről, szimpatizáltak a történésekkel. Az ’56-os forradalom megerősítette a nemzeti szolidaritást, az akkori pártvezetés reagált erre, és amikor sikerült stabilizálni a helyzetet, elkezdte a leszámolásokat. Gráma János, az 56-os baráti társaság elnöke arra figyelmeztetett, hogy sohasem szabad elfelejteni ezeket az eseményeket, hogy hasonló soha többé ne ismétlődhessen meg. Beszédében felidézte azokat az éveket: 17 éves volt, amikor verset írt az elnyomás ellen, emiatt ítélték el 8 évre. Szamosújváron ült négy évet, majd Brailára került. Beszéde végén egyperces néma főhajtásra kérte fel a jelenlevőket. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke elmondta, hogy az adott szóért és az amellett való kiállásért töltött három évet Szamosújváron 1956-tól 59-ig. A jelen levő fiatalokhoz fordulva azt mondta, hogy mindig ki kell állni a meggyőződésért, mert olyan nemzedékre van szükség, amely visszaadja Székelyvásárhely hitelét, és arra kérte őket, ne szégyelljék magyarságukat. Végül Varga Lászlót, a legidősebb politikai foglyot köszöntötte, aki szintén jelen volt a vártemplomi megemlékezésen. Szarka Gábor csíkszeredai konzul emlékeztetett, hogy 58 évvel ezelőtt Magyarország felemelte szavát az elnyomás ellen, tanúbizonyságot téve arról, hogy szabadságszerető nép. Október 23- án, mondta, emlékezünk azokra az erdélyi magyarokra is, akik 56 őszén áldozatot hozva szolidaritást vállaltak a magyarországi tüntetőkkel. Mert a forradalom közösségteremtő és felszabadító ereje a határon túl is megnyilvánult. Megköszönte a határokon kívül rekedt magyarságnak a bátor kiállását. A szabadság és összefogás napja arra int minket, hogy akkor vagyunk erősek, ha összefogunk, ha közösen cselekszünk. Ugyanakkor a legjobb, a legnemesebb céljaink is porba hullnak, ha széthúzunk – hangsúlyozta Szarka Gábor. A rendezvény a Himnusz eléneklésével és koszorúzással zárult. *** Ugyancsak tegnap délután 6 órától a Maros Művészegyüttes termében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete várta az érdeklődőket a Gondűzők színjátszó csoport Velünk vagy ellenünk – 1956 című zenés, verses emlékműsorával. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2014. november 4.Maros megyében a magyar jelöltekre leadott szavazatok 90%-át az RMDSZ kaptaMaros megyében a 482.653 szavazásra jogosult polgárból 230.780-an jelentek meg az urnáknál, ami 47,81%-os részvételt jelent. Kelemen Hunor 51.664 szavazatot kapott, Szilágyi Zsolt pedig 5.743-at. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar jelöltekre leadott szavazatok 90 százalékát az RMDSZ kapta, és 10 százalékát az értelmetlen politikai megosztottság vitte el – nyilatkozta a Népújságnak tegnap Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke. Elmondta, hogy a magyar mintákból származtatott adataik szerint egyértelmű, hogy a román szavazók esetében sokkal nagyobbnak bizonyult a tét. – Így a többségében románok lakta településeken megduplázódott tulajdonképpen a választók száma, mert ők egy esélyes elnökjelöltre szavaztak, a magyarok pedig egy politikai üzenetre mozdultak meg. Mindenképpen értékelem, hogy ezt a politikai üzenetet a magyar választók többsége megértette. Tehát a szavazatok közötti különbség abból fakad, hogy egészen más dolog motiválta a magyar, és más a román szavazókat. A továbbiakban arról beszélt, hogy az országos adatok több mint 91 százalékos feldolgozásából az derül ki, hogy Maros megye 16%- át adja az RMDSZ országos eredményének. Ez megfelel a megye demográfiai arányának, úgyhogy ilyen értelemben a Maros megyei RMDSZ megtette a tőle telhetőt. A megyei elnök ugyanakkor egy másik jelenségre is felhívta a figyelmet: a magyar választók egy bizonyos rétege már az első fordulóban román jelöltre adta le a voksát. Ez a korábbi választásokhoz képest újszerű jelenség. – Összegezve tehát elmondhatjuk, a magyar jelöltekre leadott szavazatok 90 százaléka a megyében az RMDSZ-t támogatta, ami azt jelenti, hogy a magyar választók zöme megértette az RMDSZ által a kampányban megfogalmazott politikai üzenetet: fontos, hogy a magyar közösség és politikai érdekképviselőet tekintélyét megerősítsük a román közéletben, és a részvételben tapasztalható különbség annak tudható be, hogy egészen más jellegű ok mozgósította a románokat, mint a magyarokat – jelentette ki Brassai Zsombor. Maros megyei adatok A megyei kerületi választási iroda (BEJ) adatai szerint: Az állandó választási névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 482.653 A szavazáson részt vevő választópolgárok száma: 230.780 Az állandó választási névjegyzéken szereplő polgárok részvételi száma: 208.894 Az állandó választási névjegyzéken nem szereplő, a választáson részt vevő polgárok száma: 20.236 Érvényes szavazatok száma: 224.990 (97,49%) Érvénytelen szavazatok száma: 5.790 (2,50%) A jelöltekre leadott szavazatok száma: 1. Klaus-Werner Johannis – 72.051 (32,02%) 2. Victor-Viorel Ponta – 59.609 (26,49%) 3. Kelemen Hunor – 51664 (22,96%) 4. Elena-Gabriela Udrea – 6.865 (3,05%) 5. Monica-Liusa Macovei – 6.281 (2,79%) 6. Cristian-Dan Diaconescu 6.039 (2,68%) 7. Calin Popescu-Tariceanu – 5.872 (2,60%) 8. Szilágyi Zsolt – 5.743 (2,55%) 9. Corneliu Vadim-Tudor – 5.408 (2,40%) 10. Gheorghe Funar – 2.552 (1,13%) 11. Teodor-Viorel Melescanu – 1412 (0,62%) 12. Constantin Rotaru – 679 (0,30%) 13. William Gabriel Brinza – 665 (0,29%) 14. Mirel Mircea Amaritei – 150 (0,06%) Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2014. november 4.Nem mozgósított a magyar–magyar versenyNem mozgósított kellőképpen a magyar–magyar versenyhelyzet a vasárnap lezajlott államfőválasztáson: A részvételi arányok azt mutatják, a magyar többségű székelyföldi megyék jóval az 53,16 százalékos országos átlag alatt teljesítettek. A voksolás jegyzőkönyvei 98,3 százalékának összesítése alapján Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje 327 918 szavazatot kapott – ez országos viszonylatban 3,5 százalékot jelent –, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatta Szilágyi Zsolt 52 809 voksot, azaz 0,56 százalékot tudhat magáénak. Hargita és Kovászna megyében Kelemen végzett az élen, míg – a szociáldemokrata (PSD) Victor Ponta Hunyad és Krassó-Szörény megyei győzelmét leszámítva – az összes többi erdélyi és partiumi megyében Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje nyert. Beszédes, hogy a két magyar jelölt összesen csupán 7960 szavazattal kapott többet, mint 2009-ben az egyedüli magyar államfőjelöltként induló RMDSZ-es Kelemen Hunor, akit öt évvel ezelőtt 372 764-en támogattak. A számok azt mutatják, hogy a helyhatósági választások óta az erőviszonyok sem változtak: az RMDSZ megtartotta a 86 százalékos támogatottságát a magyarság körében. Kelemen Hunor az urnazárást követően úgy nyilatkozott, a szövetség számára a következő időszakban biztosított a közösség támogatása ahhoz, hogy folytathassa a kampányban elkezdett munkát. A szövetségi elnök szerint az RMDSZ hiteles programmal állt a választók elé, amit az is bizonyít, hogy a szövetség olyan helyekről is kapott szavazatokat, ahol nem élnek magyarok. Elmondta továbbá, a kampányban egy olyan Románia építéséről beszélt, ahol létezik a tisztelet, ahol az állam tiszteli és becsüli a polgárait, ahol a közösségek bízhatnak az állami intézményekben, ahol garanciájuk van a kisebbségeknek arra, hogy megőrizzék a nemzeti identitásukat. Kovászna megyében – ahol a szavazópolgárok alig 43 százaléka járult az urnákhoz – Kelemen Hunor a voksok valamivel több mint felét gyűjtötte be. A szövetség jelöltje 38 779 voksot (50, 41 százalékot) kapott, a második helyen pedig némi meglepetést okozva Klaus Johannis végzett 11 509 szavazattal (14,9 százalék), a harmadik helyen pedig Victor Ponta követi 10 533 szavazattal. Az EMNP jelöltje 7619 vokssal csupán a negyedik helyen áll, a partiumi politikus a szavazatok 9 százalékát tudta begyűjteni Háromszéken. Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke úgy értékelte, a magyar versenypárt mocskos, lejárató kampányt folytatott, és szerinte kérdéses, hogy a néppárt hogyan tudott a választások előtt több mint harmincezer támogató aláírást összegyűjteni Háromszéken. Benedek Erika, az EMNP megyei szervezetének vezetője szerint az RMDSZ támogatottsága enyhén csökkenő, a néppárté pedig növekvő tendenciát mutat a megyében. Papírforma szerinti eredmények születtek viszont Hargita megyében, ahol a két magyar jelölt végzett az élen 44 százalékos részvétel mellett. A leadott szavazatok 62,97 százalékát Kelemen Hunor kapta, míg Szilágyi Zsoltot a szavazók 10,9 százaléka támogatta, a harmadik helyre pedig alig több mint 10 százalékkal Klaus Johannis került. Borboly Csaba, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke hétfőn úgy fogalmazott, a magyar–magyar cirkusz távol tartja a magyarokat a szavazástól, és emiatt nem lehet elérni a magyarság számarányához hasonló szavazatszámokat. A területi elnök kifejtette: választ kell találni arra a kérdésre, hogy tíz választóból miért csak öt ment el szavazni. Ezt többek között az elavult választói névjegyzékekkel, illetve a külföldön munkát vállalók nagy számával magyarázta. A Maros megyében leadott érvényes szavazatok többségét az ellenzéki ACL jelöltje, Klaus Johannis szerezte meg (a voksok 32 százalékát), megelőzve az országos összesítésben első helyen végző szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnököt (26) – tájékoztatott a megyei választási iroda. A megyében a harmadik helyen az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor végzett 22 százalékkal; a szövetségi elnökre 51 664-en szavaztak, míg a néppárt jelöltjét, Szilágyi Zsoltot 5738-an támogatták. A részvétel 47,81 százalékos volt. Az RMDSZ jelöltje egyébként több mint 12 ezer szavazattal kapott kevesebbet a megyében, mint öt évvel ezelőtt. A gyengébb eredményt Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke azzal magyarázta, hogy a magyarok közül sokan egy esélyesebbnek ítélt román jelöltre szavaztak. Brassai szerint az RMDSZ aktív szavazókat veszített amiatt is, hogy a magyar települések lakosságának jelentős része külföldön tartózkodik. Szatmár megyében főként a végső győzelemre esélyes jelöltekre adták voksukat a szatmári magyarok, véli egybehangzóan az RMDSZ és az EMNP. A körülbelül 35 százalékban magyarok lakta megyében a két alakulat összesen ért el 20 százalékot, amin belül bő 90 százalékot az RMDSZ tudhat magáénak. Pataki Csaba, a szövetség megyei elnöke elmondta: a szavazatok számával nem elégedett, hiszen nagyon alacsony, 42 százalékos volt Szatmár megyében a részvétel, az arányok viszont megnyugtatták, hisz véleménye szerint a román jelöltekre leadott voksok nem számítanak protestszavazatoknak, a szatmári magyarok túlnyomó többségét pedig még mindig a szövetség tudja megszólítani. Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke szerint a magyar–magyar versenyt tekintve a 2012-es helyhatósági választásokon elértekhez hasonlóan alakultak a szatmári eredmények. Az RMDSZ fölénye szerinte főképp annak tudható be, hogy a szövetségnek megvannak az eszközei arra, hogy mozgósítsa a szimpatizánsait, különösen falvakon. Szatmár megyében egyébként a voksok 32,4 százalékával Klaus Johannis végzett az első helyen, akit 31,6 százalékkal követ Victor Ponta. Bihar megyében a szavazásra jogosultak 51,40 százalékos részvételi aránya mellett Johannis nyerte az első fordulót. A választási iroda tájékoztatása alapján Nagyszeben liberális polgármestere a voksok 37,31 százalékát gyűjtötte be, míg mögötte Ponta (32,24 százalékkal) és Kelemen Hunor (11,8) végzett. A nagyváradi Szilágyi Zsolt végül 2,65 százalékkal csak a hetedik lett, s Csomortányi István, a Bihar megyei EMNP elnöke szerint részben azért fordulhatott elő, mert a magyarság egynegyede a PSD-től való félelme miatt már most, az első körben az ACL jelöltjére szavazott. A néppárti politikus ugyanakkor rámutatott, a partiumi megyében ők nemcsak megőrizték 2012-es támogatottságukat, hanem még javítottak, Szabó Ödön, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke is rámutatott arra, a szövetség szavazói közül sokan voksoltak Johannisra. Amint az várható volt, Klaus Johannis elsöprő győzelmet aratott Kolozs megyében is, Nagyszeben polgármestere a voksok 42 százalékát gyűjötte be, megelőzve a 23,7 százalékon megragadt Victor Pontát és a független Monica Macoveit, aki 7 százalékot kapott. Kelemen Hunor 7 százalékot ért el a vasárnapi választáson. Krónika (Kolozsvár) 2014. november 10.Ünnepelt a marosvásárhelyi Református KollégiumA vallási oktatás újraindításának 20. évfordulójára emlékeztek kétnapos rendezvénysorozat keretében. Szombaton a Nemzeti Színházban ünnepi műsort szerveztek, ahol beszédek hangzottak el, visszatekintettek az ősi iskola múltjára, felelevenítették az újrakezdés nehézségeit, mindezt a gyermekek, növendékek eladásaival fűszerezve. Vasárnap a Vártemplomban tartottak ünnepi istentiszteletet. MI vagyunk a kollégium, építjük, formáljuk az iskolát Az ünnepséget Kovács Szabolcs egykori iskolalelkész áhítata kezdte, majd sorra következtek a díszbeszédek, amelyek közé a Református Kollégium jövőjét szavatoló kis óvodások, valamint az elkészít és első osztályos kisgyerekek műsorát ékelték, ezzel színessé és hangulatossá tették az estét. – 457 éve indult el útjára Marosvásárhelyen a református felekezeti oktatás. Mégis a 20 éves refit ünnepeljük. Az iskola 391 éven keresztül volt a marosvásárhelyi magyar oktatás fellegvára. Annyi éven át állt a magyarság szolgálatában, és nevelt, oktatott. Tette ezt hittel, szeretettel, odaadással. Nemcsak neveket, hanem személyiségeket adott Marosvásárhelynek és a nagyvilágnak. Tette a dolgát mindenki: tanár és diák egyaránt. Tette a dolgát a két Bolyai, Bernády György, Köteles Sámuel, Molter Károly, Gecse Dániel, Vályi Gyula, Aranka György, Koós Ferenc, Borsos Tamás, Török János és még sokan mások. Értékeket kaptak és ugyanazt adták tovább a jövő nemzedékének. A közel négy évszázadon keresztül kivívta a tiszteletet és az elismerést. 1948-ben ezt a dics múltat az akkori rendszer egy tollvonással megszüntette, porba tiporta. Nehéz időket élt át a Református Kollégium, de előretekintett, s a múltban kivívott tiszteletet továbbadta az új iskolának. Ez lett később a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, amely méltón vállalta fel a jogutód szerepét az egykori kollégium épületében. Színvonalas oktatás, eredmények. Ez az iskola is tiszteletet vívott ki magának Marosvásárhelyen és nem csak. De ez az iskola már nem a kollégium volt… A kommunista rendszer is, mint bármelyik rendszer az idők folyamán, megbukott. Új szelek kezdtek fújdogálni az egykori Református Kollégium épületében. A régi iskola újraindításáról kezdtek suttogni, de csak nagyon halkan. Hiszen nagyon sokan voltak azok, akik hallani sem akartak erről. Még most is sokan vannak... 46 évi szünet után, egy lelkes csapatnak köszönhetően újraindult az oktatás. És most MI vagyunk a kollégium, mi építjük, formáljuk a régi iskolát. Tiszta lelkiismerettel és örömmel jelenthetem ki, hogy jól csináljuk. Diákok, szülők és tanárok egyaránt. A Református Kollégium ismét elismert iskola, az eredményeink vizsgákon és versenyeken magukról beszélnek. Az új kollégiumnak van azonosságtudata, van jelleme és szellemisége – mondta ünnepi beszédében Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik az iskola ügye mellé álltak, a szülőknek, akik bíztak az iskolában és gyermekeiket ebbe az iskolába íratták. Kész a leltár Székely Emese volt igazgatót, aki több mint egy éve köszönt le, hosszan megtapsolták. Elmondta, hogy a 12 évet – süti megfogalmazásban – a felelősségviselés jellemezte. Ahogy lehetett! Sokszor fogalmazódott meg benne, hogy két úr szolgája. Az egyház és az állam között kellett úgy lavírozni, hogy megmaradjanak, megerősödjenek, gyarapodjanak, és közben a köz megelégedésére tegyék a legfontosabb dolgukat: az oktatást és a nevelést. – Az egyházkerülettel, a tanfelügyelőséggel és a tanügyminisztériummal való állandó egyeztetés, a szakok akkreditálása körüli bonyodalmak, a minőség biztosítása, pályázatok, ösztöndíjak, a szülőkkel való kapcsolattartás, a tanárok kiválasztása és alkalmazása, a városi tanáccsal való – többnyire kérések formájában történ – kommunikáció, az esti tagozat létrehozása, fegyelmi kérdések, elbocsátások, külföldi iskolákkal létrejött közös projektek, jelentések, csendes napok, versenyek, a holland támogatókkal való tervezgetés az iskola bővítéséről mind- mind olyan dolgok, amik miatt egy állandó készenléti működésre kellett beállítanom az életem. Nem mondom, hogy nehéz volt, és azt se mondom, hogy könnyű volt. Nem volt unalmas. Csodálatos embereket ismertem meg, csodálatos emberekkel dolgozhattam együtt. Sokan közülük már nem lehetnek közöttünk. Főtiszteletű Csiha Kálmán egykori püspök, Tőkés Elek tanügyi tanácsos, nagytiszteletű Sárpataki János esperes, László Zoltán lelkész igazgató, Csíki Ágnes zenetanár, Gáspár Mónika tanárnő… Emlékük legyen áldott! – mondta Székely Emese, majd köszöntötte az iskolát, amely már meg tudja határozni önmagát és helyét a vidék oktatási intézményei körében. – Van kivívott helye és van elismertsége, amelyikben úgy próbáltunk hatni diákjaink éntudatára, hogy ne kiszolgáltatottjai, hanem alakítói legyenek a jövőnek. Itt a köszönet ideje is. Köszönöm a Jóistennek, hogy adta nekem ezt a munkát, köszönöm azoknak, akik annak idején bíztak bennem és kiválasztottak erre a feladatra, köszönöm azoknak, akik szerettek és köszönöm azoknak, akik nem fogadtak el. Így lettem gazdagabb. Én iskolám, köszönöm most neked! Kész a leltár! – fejezte be beszédét Székely Emese volt igazgató. A beszédek során Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke, Illés Ildikó főtanfelügyel-helyettes, Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szólalt fel. Fellépett a Quintet együttes, az After 5, az István, a király rockoperából csendültek fel részletek, volt zongora- és szaxofonjáték, szavalatok hangzottak el Nagy Hajnalka Zsuzsanna és Vas Márton eladásában. A rendezvényen részt vettek az Erdélyi Református Kollégium küldöttségei, a mezőcsáti küldöttség. Tegnap a Vártemplomban Szegedi László generális direktor hirdetett igét, majd szavalatok hangzottak el, a kollégium kórusa énekelt. Az ünnepi alkalomra egy emlékkönyvet adtak ki, amelyben igazgatók, tanárok, öreg- és jelenlegi diákok beszámolói, vallomásai láttak napvilágot. Mezey Sarolta Népújság (Marosvásárhely) 2014. november 18.Vita tárgyává válhat az RMDSZ kormányzásaNincs konszenzus az RMDSZ vezetői között a szövetség kormányzati szerepvállalásának folytatásáról, miután a kormánykoalíciós partner Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje elveszítette az államfőválasztást. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a következő napok kérdésének tekintette, hogy folytatódik-e a közös kormányzás a Ponta vezette szociáldemokratákkal, és hangsúlyozta, a szövetség kisebbségi kérdésekben nem sokat remél az államfővé választott Klaus Johannistól. Az RMDSZ-elnök úgy vélte, Klaus Johannis megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok romániai érvényre juttatásában. „Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia egy modellország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak” – jelentette ki Kelemen Hunor. „Az eddigi tapasztalataink alapján sem várjuk Johannistól, hogy felvállalja a kollektív jogoknak, az autonómiának az intézményesítését” – tette hozzá. Kelemen Hunor úgy értékelte, fontos üzenet a megválasztott elnök számára, hogy a magyarok 75-80 százaléka rá szavazott. „A választók bizonyítottak. A következő időszakban a labda az ő térfelén van, most neki kell bizonyítania” – fogalmazott. „Az RMDSZ-nek lépnie kell” Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke azonban biztos abban, hogy az RMDSZ-nek azonnal ki kell lépnie a kormányból. „A magyar–magyar verseny helyett inkább a magyar–magyar együttműködésre kell koncentrálni, és kell kezdeni felkészülni és építkezni a 2016-os helyhatósági és parlamenti választásra” – szögezte le az elöljáró. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ sepsiszéki elnöke is úgy véli, a szövetségnek több okból is fontolóra kell vennie, hogy érdemes-e tovább kormányozni a szociáldemokratákkal. „Egyrészt a PSD becsapta az RMDSZ-t a kampányhajrában osztogatott szórólapokkal, másrészt a kormány a legalapvetőbb demokratikus joguktól próbálta megfosztani a határon túli szavazókat. Nem utolsósorban, az erdélyi magyarság világosan állást foglalt Johannis mellett, ez pedig jelzésértékű üzenet az RMDSZ számára” – szögezte le Antal Árpád. Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke a Krónikának elmondta, erősíteni kell a szövetség és a magyar közösség közötti párbeszédet, „hogy a két fél újra egymásra találjon”. A szatmári RMDSZ-es tisztségviselők egy részének Ponta melletti kiállása kapcsán Pataki Csaba elmondta: nem tartja ezt elítélendőnek, hiszen helyi szinten a vezetőknek joguk van eldönteni, hogy kit támogatnak. Hozzátette: a maga részéről nem avatkozott bele a korteshadjáratba, mindenkinek annyit ajánlott csak, hogy szavazzon a lelkiismerete szerint. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a folytatásra vonatkozó kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy ez egyelőre nem az RMDSZ és a magyarok döntése. „Johannis kinevezésével a Nemzeti liberális Párt (PNL) vezető nélkül maradt. Először meg kell nézni, hogy ki lesz az új pártelnök, szóba lehet-e állni vele. Másfelől meg kell várni, hogy mi történik a PSD háza táján” – magyarázta Szabó Ödön. Kiss Sándor, a szövetség Bihar megyei elnöke úgy értékelte, az RMDSZ bölcsen döntött, hogy a választóira bízta az államelnök-választás második fordulójában való részvételt és szavazást. „A 2014-es választásnak a magyarság szempontjából két fontos tanulsága van: a magyarok a magyar–magyar versenyben ugyanazzal az óriási előnnyel az RMDSZ-t támogatták, ugyanakkor Romániában is érvényesült a másság keresése és az Obama-effektus” – fogalmazott. Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke lapunknak elmondta, abban bízik, hogy Johannis egy kisebbség képviselőjeként nagyobb empátiával viszonyul a nyelvhasználati jogok és az autonómia kérdéséhez. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke úgy értékelte, a szövetség vezetői és a választók véleménye között csak egy vélt törésvonal létezik, semmiként egy reális diszkrepancia. Brassai szerint egyrészt a hatalomnak alább kellene hagynia az arroganciájából, másrészt mindinkább oda kellene figyelnie a helyi közösségekre. „Fontosabb volt a zsákmány ígérete” Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke közleményében történelmi jelentőségűnek nevezte az államfőválasztás eredményét. „Azzal, hogy Klaus Johannis személyében erdélyi elnöke lesz az országnak, kezdetét veheti Románia normalizálódása, és az általunk is vallott értékek – a korrupciómentes politika, a jól végzett munka becsülete, a nemzeti közösségek közötti kölcsönös tisztelet és tényleges esélyegyenlőség – lehetnek a meghatározóak” – fogalmazott Toró, aki úgy értékelte, a jobboldali jelölt választási sikere „az öntudatra ébredt civil társadalom fölényes győzelme a hazug és korrupt bukaresti pártokrácia felett”. A pártelnök rámutatott, „a bukaresti képviselet monopóliumát birtokló RMDSZ számára fontosabb volt a korrupt politikai rendszerből eredő zsákmány ígérete, mint saját közösségének tiszta és egyértelmű hangja”. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint az első fordulóhoz viszonyított magas részvételi arány és a jobboldali jelölt elsöprő sikere „ékes bizonyítéka annak a ténynek, hogy ma nincs hitele az egyéni érdekeket követő hintapolitikának”. Biró szerint a magyar közösség visszautasította „a lejárt szavatosságú politikusok által keltett burkolt vagy helyenként nyílt ellenpropagandát és minden demobilizáló üzenet ellenére élt szavazati jogával”. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint Johannis megválasztásával esély van arra, hogy az erdélyi magyarok, a székelyek végre otthon érezzék magukat a szülőföldjükön, és hogy a román–magyar viszony javuljon az elkövetkező időszakban. Izsák szerint ez az új korszak a kölcsönös tiszteletre, az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartására, Magyarország és Románia közötti hosszú távú bizalomra épülhet. Hozzátette: mindez esélytelen a székelyek jogainak intézményi garanciája nélkül, a székely törekvések elismerése nélkül, illetve a székely zászló, és a magyar feliratok további üldözése mellett. Krónika (Kolozsvár) 2014. december 6.Változások, kihívásokNagyernyében tanácskozott az RMDSZ megyei vidékfejlesztési és mezőgazdasági bizottsága A december 5-én tartott, sajtóreggelivel egybekötött beszélgetésen a bizottság tagjai mellett jelen volt Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke, Balogh József megyei ügyvezető alelnök, Nagy Tamás Péter államtitkár. A tanácskozáson a gazdák problémáiról, az elkövetkezendő időszak pályázási lehetőségeiről beszéltek. Birtalan István, Marosszentgyörgy alpolgármestere, a rendezvény főszervezője szerint azért fontosak ezek a találkozók, hogy az információ minél gyorsabban és minél pontosabban jusson el vidékre, ahol nagy problémák vannak, és még nagyobbak lesznek az elkövetkezendőkben, amikor a gabona és a hús ára csökkenni fog. De a következő években probléma lesz az élő állatok értékesítése is, ami kiemelt lehetőség volt eddig a magyar vidékeken a gazdáknak. – Valamikor biztattam őket, foglalkozzanak mezőgazdasággal, most egy kicsit mea culpázok, és arra biztatom őket, más irányban is próbálkozzanak – nyilatkozta a Népújságnak Birtalan. Bordi Zsolt, a kifizetési ügynökség aligazgatója arról beszélt, hogy miként módosulnak a Nyárád és Küküllő menti kaszálókra vonatkozó támogatások a 2014–2020-as időszakban. Balogh József megyei ügyvezető alelnök szerint olyan helyzetbe kerültek a kistermelők, akik öt, hat, maximum tíz hektáron dolgoznak, hogy akár összeadva azokat a támogatásokat, amit hektáronként kaptak, veszteségesen működnek. – A gond ott van, hogy el vannak adósodva, és ezeket az adósságokat törleszteniük kell a következő esztendőig, mert ha nem, nem jutnak se vetőmaghoz, se gyomirtóhoz, se műtrágyához. De még ennél is nagyobb baj, hogy újabbnál újabb törvények jelennek meg, ahol egy kalap alá veszik az egész mezőgazdasági rendszert Romániában – jelentette ki, kitérve arra, hogy például a hegyvidék, ahol hatalmasak a vadkárok, ugyanolyan támogatásban részesül, mint az alföld, ahol ezer és ezer hektáron dolgoznak. Mint mondta, ezeket a hátrányokat kellene ledolgozni, olyan térképeket kidolgozni, ahol tájegységek szerint lehet támogatást nyújtani. – Én is foglalkozom mezőgazdasággal, de ha ebből kellene megéljek, nem tudom, mi lenne. Fajállatokat is tartok, lipicai lovakat, elkezdtük a kacsa- és libatenyésztést is. Mert gabonát értékesíteni a mai árakon kész csőd. Nagyon el kell gondolkozniuk azoknak, akik a közel hétlejes üzemanyaggal próbálnak termelni. Ráadásul olyan aszályos ősz volt, hogy sok helyen nem tudtak szántani, a földek parlagon vannak, és a jövő évi búzatermés kompromittálva van – mondta Balogh József. Nagy Tamás Péter államtitkár a mezőgazdasági bizottság meghívására vett részt a tanácskozáson, és a tíz hónapos államtitkári tevékenységéről, valamint a pályázási lehetőségekről tájékoztatta a megjelenteket. Ugyanakkor beszélt a nehézségekről is, és arról, hogyan próbálták ezeket orvosolni. Ismertette a vidékfejlesztési program újdonságait, hogy a gazdák sikeresen tudjanak pályázni. Ismertette a kifizetésekkel kapcsolatos újdonságokat a 2015–2020-as időszakra, hogy a gazdák tudjanak üzleti terveket készíteni, és tudják hatékonyan felhasználni ezeket a lehetőségeket. – Nagy változások lesznek az állattenyésztési támogatások terén, nagyobb európai támogatási lehetőségekhez jutnak majd a gazdák, a támogatások 2020-ig évről évre növekedni fognak, a 40 év alatti fiatal gazdák több pénzforráshoz juthatnak – jelentette ki. Hangsúlyozta a családi gazdaságok, a szövetkezetesítés fontosságát, és erre biztatta az érdekelteket, mert ilyen körülmények között 90 százalékban vissza nem térítendő finanszírozást tudnak megpályázni. Fegyverneky Sándor, a megyei állat- egészségügyi igazgatóság ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy december a hagyományos disznóvágások ideje, és az esetleges trichinellózis felfedezése érdekében vizsgáltassák meg a húst a körzeti állatorvosokkal. November-december folyamán megyeszerte felkészítőket tartottak, ugyanis minden körzeti állatorvos, aki részt vett a felkészítőkön, és megfelelő felszereltséggel rendelkezik, elvégezheti ezeket a vizsgálatokat. Arra kért mindenkit, ne sajnálják azt a pár percet, amit esetleg sorbanállással kell eltölteniük, ugyanis a biztonságuk érdekében történik a vizsgálat. Brassai Zsombor a Népújság kérdésére kijelentette: – Rendkívül fontosnak tartom, hogy egy ilyen kompetens szakmai grémium álljon az RMDSZ megyei elnöksége mellett, és ezúton is köszönöm a kollégáknak, hogy hónapról hónapra eljönnek, részt vesznek a találkozóinkon. Fontosnak tartom, mivel abból indulunk ki, hogy Maros megyében a magyar közösségnek igen jelentős része, legkevesebb 65 százaléka vidéki környezetben él, s ennek megfelelően a kihívásai is ebből a vidékiségből származnak. Többségük mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozik, illetve nagyon sokan próbálnak meg vidékfejlesztési lehetőségeket vagy támogatási rendszereket kihasználva vidékfejlesztési folyamatokat elindítani, és a vidéknek egy új értéket adni. Az információ óriási hatalom, amit nyújtani tudunk, ha az a kérdés, hogy mit tud az RMDSZ ezekben az ügyekben segíteni, akkor azt gondolom, elsősorban ezt tudjuk mi, ezt tudnánk, és szeretnénk folyamatosan információt biztosítani, információkhoz juttatni az érdekelt gazdákat, a szervezeteket, amelyek vidékfejlesztési projekteket indítanak el. Ennek megfelelően szerveztünk már több szakmai tanácskozást, és az a tervünk, hogy a jövőben heti rendszerességgel különböző térségekbe, különböző településekre menjünk ki a kollégákkal együtt, és találkozókat szervezzünk a gazdákkal, azokkal a civil szervezeti vezetőkkel vagy szakmai szervezetek vezetőivel, önkormányzati vezetőkkel, akik a vidékfejlesztési projekteket próbálják hasznosítani a közösség érdekében. Ez lesz a jövőben a legnagyobb kihívás, ezt a találkozósorozatot kell végigvigyük, és eljuttassuk konkrétan, kézzelfoghatóan, ha úgy tetszik, az érdekeltekhez. Azért fontos ez, mert tulajdonképpen a napokban fogadták el Románia vidékfejlesztési stratégiáját. Ennek alapján indulnak el a támogatások, és itt maximálisan érdekelt mindenki, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználhassa, pályázati információkat kell nyújtani, ösztönző példákat kell fölmutatni, és adott esetben, a különböző hatóságoknál, a különböző bürokráciai buktatókban segíteni azokat, akik vállalkoznak és élni akarnak a lehetőséggel. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2014. december 8.A magyar gazdák helyzetéről beszélgettekVidékfejlesztésről, állattenyésztésről, társulások szükségszerűségéről, támogatásokról esett szó a Maros Megyei RMDSZ Vidékfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottsága által szervezett évzáró találkozón, ahol az újságírók a romániai magyar gazdák problémáit, jövőbeli lehetőségeit ismerhették meg. A Nagyernyében tartott megbeszélésen Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke köszöntötte a jelenlevőket, majd Birtalan István, a vidékfejlesztési és mezőgazdasági bizottság elnöke vázolta, hogy milyen tennivalók lesznek a jövő évben. Elsősorban sokkal szorosabb kapcsolatot szeretnének létrehozni a gazdákkal, minél több, használhatóbb információt juttatni el hozzájuk – mondta. Milyen helyzetben van ma a romániai magyar gazda? Melyek azok a nehézségek, amelyekkel a legnehezebben boldogul? Milyen változtatásokra volna a legsürgősebben szükség? Ezekre a kérdésekre Balogh József adott választ, aki a vállalkozása mellett gazdálkodik is, így saját bőrén tapasztalja a törvénykezés hiányosságait, vagy az árpolitikák okozta nehézségeket, a kereslet és kínálat közötti egyensúlytalanságot, a versenypiac hatását a hazai gazdálkodásra. Elsőként azt emelte ki, hogy a romániai mezőgazdasági rendszerben mindenkit “egy kalap alá vesznek”, nincsenek tekintettel a hegy- és síkvidék más-más adottságaira, a vadkárokra. Maros megyében, vagy a szomszédos régiókban a termőföldek 70 százaléka nincs megművelve. Ennek részben az a magyarázata, hogy a vetőmag, a gyomirtó, a nagyon drága üzemanyag ára nem térül vissza az értékesített terményből. Aki ma mezőgazdasággal foglalkozik, az csak veszteséget könyvel el – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ráadásul a pályázatok is fiatal gazdálkodókat céloznak meg, holott köztudott, hogy apáik, nagyapáik birtokain gazdálkodnak, a tulajdonviszonyok még nem tisztázódtak ezen a téren. “A mezőgazdászok 70 százaléka adós, oda kell adnia a terményt potom áron, vagy raktáron tartania” – mondta Balogh. A társulások hiánya is akadálya a sikeres gazdálkodásnak – hangzott el a beszélgetésen, a gazdákban ellenben még mindig él az a bizalmatlanság, ami a múlt rendszer több évtizedes gyakorlata alatt rögzült. Jelen volt még Bordi Kacsó Zsolt, az APIA Kifizetési ügynökség szakértője, Szabó Árpád mezőgazdasági gépészmérnök és vidékfejlesztési szakértő, Dászkel László, a Kistérségi társulat, a LEADER helyi Akciócsoport és Natura 2000 program vezetője, Suba Kálmán állattenyésztési szakértő, Fegyverneky Sándor, a megyei Állategészségügyi intézet aligazgatója, Balogh József vállalkozó, megyei önkormányzati képviselő, valamint Nagy Péter Tamás vidékfejlesztési és mezőgazdasági államtitkár. Antal Erika maszol.ro 2014. december 13.Megszavazta az SZKT az RMDSZ kormányról való kilépésétA testület három ellenszavazat és hét tartózkodás mellett fogadta el a Szövetségi Állandó Tanács erre vonatkozó javaslatát. Megszavazta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa a kormányról való kilépést. A testület három ellenszavazat és hét tartózkodás mellett fogadta el a Szövetségi Állandó Tanács erre vonatkozó javaslatát. A szombaton, Marosvásárhelyen ülésező SZKT-nak a kormányról való távozás mellett a kulcsszava az újraterezés volt: az RMDSZ 25 év után újra ki kell találja a céljait, kommunikációját, közösséggel való kapcsolattartását. Az ülés Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójával indult, ezt követte az államelnök-választási kampány kiértékelője, majd politikai vita, a szövetség jövő évi kongresszusával kapcsolatos döntések meghozatala, valamint a 25 évvel ezelőtti rendszerváltás évfordulójával kapcsolatos nyilatkozat elfogadása. A szombati eseményen, az ülés első részében kiosztották az Ezüstfenyő-díjakat. Kelemen Hunor 27 személynek köszönte meg a "szülőföld visszaszerzéséhez" való hozzájárulását, a romániai magyarságért, a közösségért végzett munkáját, majd átadta az Ezüstfenyő-díjat. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök politikai beszámolójában értékelte az RMDSZ elmúlt 25 évét. Elmondta, negyedszázaddal a kommunizmus bukása után a világ megváltozott, az RMDSZ sem tehet úgy, mint aki a vonaton utazik, és azt hiszi, hogy ő egy helyben áll, csak a táj változik körülötte. A kommunizmus bukása után felnőtt egy új generáció, amelynek teljesen más a világképe, mint szüleinek. Az RMDSZ-nek ezeket a fiatalokat meg kell szólítania, hiszen ez a generáció nem elfordult a politikától, hanem eddig nem is érdeklődött iránta. Újratervezésre van szükség, hiszen a világ változik, és ez a változás az RMDSZ-t sem kíméli - mondta a szövetségi elnök. Kelemen olyan politikai eseményekről beszélt, amelyek premiernek számítanak. Elmondta, felbomlott az USL, ez nem volt újdonság, viszont az számított premiernek, hogy ezt követően az RMDSZ a szociáldemokratákkal vállalt kormányzati szerepet. Az is premier volt, hogy két magyar jelölt indult az államelnök-választáson, illetve az, hogy a kommunizmus bukása után első ízben választottak meg nem ortodox és nem román államfőt Romániában. A mai SZKT fő témájára áttérve Kelemen elmondta, az is premiernek számít, hogy az RMDSZ nem kormánybuktatás miatt, hanem egy belső elemzés eredményeként dönt úgy, hogy kivonul a kormányból. Elmondta, emellett nóvumnak számít az is, hogy 25 esztendő után először „visszaállamosítás” történt, a Székely Mikó kollégiumot igazságszolgáltatási eszközöket használva a demokratikus intézmények álruhájában „visszaállamosították”. Kelemen elmondta, amikor „választási esztendőben jóhiszeműen” vállalták a kormányzást, akkor még nagy többség támogatta a szövetség kormányzati részvételét. „Sok hibát követhet el egy politikai vezető. Elkövetheti azt a hibát, hogy soha nem figyel oda a választókra, de azt is, hogy nem képes döntéseket hozni, mert folyton azon gondolkodik, hogy erre a választók hogyan fognak reagálni. Éppen ezt szeretnénk elkerülni azáltal, hogy a SZÁT azt a javaslatot terjesztette elő, hogy lépjünk ki a kormányból” – mondta. Kelemen elmondta, hogy az RMDSZ közvélemény-kutatást rendelt a második forduló után, amelynek eredményei alapján a kormányból való kilépés mellett döntöttek. „Ez volt a választók üzenete, és bízom abban, hogy helyesen döntünk, hogy meghallgatjuk ezt. A közvélemény-kutatásból mindössze néhány konklúziót emelek ki: a második fordulóban több romániai magyar szavazott, mint az elsőben. És mindezt úgy, hogy egyetlen román jelölt sem szólította meg őket. Nem igaz, hogy a magyar-magyar verseny mozgósító hatása van, mint állították ezt régebben egyesek pártalapítási szándékkal. Hazudtak, térdre akarták kényszeríteni az RMDSZ-t, és átvenni a helyét” – mondta. Kelemen elmondta, hogy a magyar választók szavazatai protesztszavazatok voltak, és drámaian csökkent rövid idő alatt a kormányzást támogatók száma. „A magyar választók egy részét egyik magyar jelölt se tudta megszólítani. Nem bíztak bennünk, és ezzel szembe kell nézni, ki kell mondani, őszintén. Nekünk kell változnunk, változtatnunk” – mondta. Elmondta, hogy a kormányzás nem kerül veszélybe a kilépéssel, és hogy az ellenzék nem akar kormányozni, sőt: arra próbálták rávenni az RMDSZ-t, hogy ne lépjenek ki a kormányból. Kelemen szerint nem esélyes az alkotmánymódosítás, ha azt tekintjük, hogy az USL a kétharmadával sem tudta átvinni azt. A választási törvénykönyv megváltoztatása szerinte csak annak a belátása, amit az RMDSZ hét évvel ezelőtt mondott, hogy ez a választási rendszer nem jó. Kelemen szerint az RMDSZ-nek hosszú távú célkitűzésekben kell gondolkodnia, amiket nem ír felül az alkotmánymódosítás, és amiket elvárnak az adófizetők, mint az oktatási, egészségügyi kérdések, vidékfejlesztés és infrastrukturális befektetések, a többség-kisebbség viszony hosszútávú rendezése. „Szükség lenne egy olyan megállapodásra, amellyel a többség garantálná, hogy nem fogja csorbítani a kisebbség jogait” – mondta. Felhozta a Mikó-ügyet példaként, és azt mondta, annak ellenére, hogy Romániában nem létezik a precedens fogalma jogi értelemben, ezt egy precedensként lehet értékelni a visszaállamosításra. „Mit üzennek ezzel? Megbélyegeznek egy egyházat azzal, hogy azt mondják ki, nem a jogos tulajdonát kapta vissza. Elítélnek olyan embereket, akik jóhiszeműen alkalmazták a törvényt a parlament és a kormány megbízásából, tehát nem loptak vagy csaltak. Ezt burkolt formában visszaállamosításnak lehet értékelni, amit nem hagyhatunk szó nélkül. Nem nyomást akarunk gyakorolni az igazságszolgáltatásra, de szolidaritást szeretnénk vállalni az elítéltekkel” – mondta. A székely zászlókat és a magyar himnusz éneklését támadó prefektusoknak – Marius Popica Kovászna megyei prefektusnak – Kelemen azt üzente, hogy nem lehet háborút megnyerni himnusz, nyelvhasználat vagy szimbólumok ellen. Kelemen elmondta, hogy a prefektus négyszemközt beszélt arról, hogy utasításra cselekedett. „El kell mondanunk azt, hogy ezek a kérdések értelmezhetetlenek 25 évvel a rendszerváltás után” – mondta. Kelemen azt is elmondta, hogy az Egyesült Államokkal, az EU-val való szoros partnerség mellett, egy német származású elnökkel nem lehetnek a romániai magyarok a „járulékos veszteség”. „A közösség jövőjét garantálni kell, és ehhez szükségünk van némi újratervezésre. Nem elég, hogy hiszünk az érdekképviseletben. Az lenne a jó, ha minden romániai magyar hinne ebben. Az a dolgunk, hogy megerősítsük a hitet azokban, akik hisznek bennünk és visszaadjuk azoknak, akik elvesztették azt. Hitelesnek, rugalmasnak és odafigyelőnek kell lennünk. Változni kell, mert a világ is változik. Nem föladni kell, újra kell kötni a szövetséget. A választóinknak szövetségesre van szüksége, megbízható partnerre. Értékekre kell újjáépíteni a szövetséget” – mondta Kelemen. A politikai beszámolót követően a szövetség fórumai képviselőinek hozzászólások következtek. Elsőként Victor Ponta miniszterelnök jelenlegi tanácsosa, Frunda György lépett mikrofonhoz. Frunda szerint nem jó döntés az, hogy az RMDSZ kilép a kormánykoalícióból csak azért, mert a szavazói egy részének a kedvére akar tenni. Szerinte senkiföldjére jut az RMDSZ, ha kilép a kormányról, és elveszti egyik legfontosabb eszközét. Kritizálta az RMDSZ-t továbbá azért is, mert nem mondta meg az embereknek a második forduló előtt, hogy kire kell szavazni. Szerinte „több mint hiba volt” ez, úgy, ahogy az is hibának számít, hogy nem adta meg az RMDSZ az irányvonalat az embereknek a Basescu leváltására vonatkozó népszavazáskor sem, és akkor is tévedett, amikor a polgármestereire bízta azt, hogy részt vesznek-e vagy sem a Székelyek Nagy Menetelésén, és hagyta, hogy az SZNT legyen a szervezője az eseménynek, ahelyett, hogy a kezdeményezés élére állt volna. Szerinte nem a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT), azaz nem a mintegy 30 RMDSZ-vezető kellene döntsön a nagy horderejű kérdésekben, a nehéz döntéseket az SZKT-ra kell bízni. Szerinte nem jó az sem, hogy az SZKT csak félévente gyűl össze, ismét negyedévente kellene összehívni a testületet, vissza kell térni a közösséghez, hiszen ha ez nem történik meg, akkor az utóbbi választásokon begyűjtött, precedens nélküli alacsony számú szavazatnál is kevesebb voksot fog kapni az RMDSZ a 2016-os választások során. „Nem nyertünk abból, hogy Klaus Johannis nyert, mert nem fogja azokat a kisebbségi kérdéseket felvállalni, amelyeket Victor Ponta felvállalt volna” - sommázott Frunda György. Szabó József, a MIÉRT elnöke szerint újra kell tervezni a jövőt, de úgy, hogy közben nem kellene kidobni az RMDSZ történetéből azt a fejezetet, amely az előző 25 évről szól. Kiemelte, az eredményeket együtt érte el a szövetség, együtt kell megtervezni a jövőt, anélkül, hogy ez régiós politikák vagy generációs kérdések mentén történne. „A különböző régiók, települések vitái nem kellene meghatározzák ezt az újratervezést” - fogalmazott Szabó. Hozzátette, a következő periódusban a belső és külső kommunikációra kell koncentráljon az RMDSZ, az 1990 után született és mára már felnőtt generáció egy olyan világba született bele, amikor már létezett az RMDSZ, és elképzelhető, hogy nem értik, miről szól a szövetség. Egyéni hozzászólásában Verestóy Attila elmondta, nincsenek kételyei, hogy az SZKT megszavazza a SZÁT javaslatát, azonban a nem politikai funkciókat meg kell tartani. A SZÁT döntését egy koraszülött, ám életképes gyerekhez hasonlította, akit segíteni kell. Elmondta, újratervezés szükséges, de együtt, egységben, szövetségben kell fellépni. "Mindenki fejezze be azt, hogy három politikai párt létezik Erdélyben. Mi nem párt vagyunk, hanem a romániai magyarság érdekképviselete" - hangsúlyozta. Hegedüs Csilla kulturális miniszter megköszönte, hogy a szövetség bízott benne, amikor a kulturális minisztérium vezetésére javasolta. Bejelentette, a szövetségi elnök művelődési tárcavezetői munkája során elérte azt, hogy minden olyan köztéri műalkotáson, amelyet magyar ember alkot, magyar felirat is szerepeljen. Borboly Csaba szerint az RMDSZ-nek alternatívákat kell felmutatnia, perspektívákat kell nyújtania, és azon kell dolgoznia, hogy az emberek problémáit megoldja. Szabó Ödön szerint a kormányzást nem isteníteni vagy kárhoztatni kell, hanem használni, mint eszközt. A Markó Attila elleni második eljárásra is kitért, szerinte szemfényvesztés történik, az a látszat, hogy minden rendben van, de úgy indul eljárás állampolgárokkal szemben, hogy az okmányokon, ami alapján az eljárás indul, nem szerepel az aláírásuk. Sógor Csaba elmondta, hogy az EP-ben napirenden kívüli felszólalásában fel fogja hozni a Mikó-ügyet és a székely zászlók ügyét is. Eckstein-Kovács Péter szerint az RMDSZ két helyes döntést hozott. Azt, hogy a második fordulóban nem támogatják egyik jelöltet sem, és hogy kilépnek a kormányból. Miért lépünk ki, ha továbbra is támogatjuk a Ponta-kormányt? – tette fel a kérdést, és azt mondta, hogy helyes döntéseket helyes tettek kell kövessék. Elmondta, hogy feljelentette magát a DNA-nál, mert ő kezdeményezte a kormányrendeletet, amivel visszaadták a Mikó épületét. Végül arról értesítették, hogy nem indítanak pert ellene. Elmondta, hogy ezt a dokumentumot átadta Markó Attilának, hogy használja fel a perében. Bunta Levente szerint vissza kell térni az alapokhoz, és meg kellene erősíteni azokat. Szerinte a hatalommal mint eszközzel nem élni „nem a leghelyesebb”. Brassai Zsombor azt méltatta, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a katolikus Státus aláírta a dokumentumot, amelynek a keretében huszonöt év után elindulhatott a harmadik marosvásárhelyi magyar nyelvű iskola, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium. Szerinte ehhez nem volt elég a kormányzás, helyi politizálás. Az RMDSZ mindenkori érdeke a magyar érdek; a cél az, hogy erős maradjon az erdélyi magyar érdek, és szükséges a Kelemen által emlegetett újratervezés - tette hozzá. Szerinte a kilépés nem a „semmibe lépést” jelenti, hanem ellenzékbe lépést jelent. Szerinte az ellenzékben sokkal nyíltabban, sokkal bátrabban lehet majd beszélgetni. Kolozsvár alpolgármestere, Horváth Anna elmondta, zsigeri félelmet érzett akkor, amikor Markó Attila esetében a második ügyben is eljárás indult. Eszébe jutott a Markó családja, majd saját családja, hiszen minden tisztségviselő – dolgozzon önkormányzatnál vagy egyéb köztisztségben – naponta „vásárra viszi a bőrét”, nem érezheti magát biztonságban. Elmondta, ez ellen a helyzet ellen tenni kell, újra kell gondolni a közösség és a román állam közötti viszonyt. Kelemen Hunor visszatért Frunda György kijelentésére: „Az volt az érzésem, nem ugyanabban az országban élek, mint Frunda György” - mondta, és hozzátette, nem igaz Frunda állítása, mely szerint az RMDSZ-nek kevesebb lenne a köztisztviselője, mint a korábbi ciklusban. „Elképedve hallgattam azt, hogy az RMDSZ-nek meg kell mutatnia az utat. Nem lehetünk annyira pökhendiek, hogy azt gondoljuk: a közösség üzenetével nem kell foglalkoznunk, mert tudjuk, hogy merre van az arra. Akkor is felelősséget vállalunk, amikor kormányozunk, és az is felelősségvállalás, hogy nem kormányozunk. Szerinte a kormányról való kilépés nem a szociáldemokratákról vagy az ideológiákról szól, az RMDSZ-nek nem szabad abba a tévedésbe esnie, hogy pártként gondol magára. „Ha kiszálltunk a kormányról, akkor nem a senki földjére megyünk. Az RMDSZ párbeszédet akar és tud folytatni a román politika szereplőivel” - fogalmazott. Az SZKT ezután nyilatkozatot fogadott el a 25 évvel ezelőtti rendszerváltás évfordulójával kapcsolatban, és állást foglaltak a Székely Mikó Kollégium „visszaállamosítása” ellen. Az SZKT kongresszusi biztosnak választotta meg Kovács Pétert, akinek javaslatára elfogadták, hogy az RMDSZ kongresszusát 2015. április 17-18. között, Kolozsváron tartsák. K. M., F. J. maszol.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
