Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke bejelentette: 70 éves korukban a lelkipásztorok nyugdíjba mennek, s ő maga sem akar kivétel lenni ez alól. /Csiha Kálmán nem indul a püspökválasztáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
2000. november 17.
Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöki tisztének betöltésére eddig három személy neve merült fel a beérkezett jelöltlistákon. Több egyházmegye a jelenlegi püspököt, dr. Csiha Kálmánt javasolta a tisztségre, aki viszont bejelentette, hogy nem vállalja az újabb jelölést. A legesélyesebb jelölt Pap Géza, a kolozsvári felsővárosi református lelkész, akit eddig tizenegy egyházmegye jelölt. A harmadik jelölt, Molnár János teológiai professzor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanár karának dékánja, a zsoboki Bethesda árvaház és szórvány bentlakás igazgatója. A tisztújításra december 1-én kerül sor. /Hárman pályáznak a püspöki tisztségre. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Dr. Csiha Kálmán püspök pásztorlevében bejelentette, hogy a lelkipásztorok 70 éves korukban nyugdíjba mennek. Ez alól ő sem akar kivétel lenni. Hálát adott Istennek, hogy tíz esztendeig püspökként szolgálhatta népét és egyházát. Ezalatt 218 új épületet, köztük a 34 új templomot emeltek. Az eltelt évtized nem csak örömöt hozott, sok volt a meg nem értés, félreértés és széthúzás az egyházon belül is. - A jövőben a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata püspök elnöke címet megtartja. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2000. november 18.
Nov. 17-én Kolozsváron a magyar történelmi egyházak vezetőivel, az ortodox és a görög katolikus egyház képviselőivel találkozott Mugur Isarescu kormányfő, aki kétnapos látogatásra érkezett a városba. A megbeszélésen jelen volt Csiha Kálmán református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes, Mikó Lőrinc és Tőkés Elek unitárius, illetve református tanácsosok. A görögkeleti egyházat Bartalomeu Anania érsek, a görög katolikust pedig Gheorghe Gutiu püspök, címzetes érsek képviselte. Kolozsvári látogatása alkalmával Mugur Isarescu kormányfő a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával, Andrei Margaval, egyetemi hallgatókkal, valamint a civil szervezetek képviselőivel is találkozott. A miniszterelnök kijelentette: november végén a kormány újabb költségvetési kiegészítést hagy jóvá. Isarescu a földtörvénnyel kapcsolatban elmondta: mandátuma lejártáig több száz birtoklevelet fognak szétosztani. Szabó Árpád unitárius püspök beszámolt a miniszterelnökkel történt megbeszélésről. Elhangzott, hogy a felekezetenkénti tíz ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkező sürgősségi kormányrendelet értelmében létrehozzák azt a kormánybizottságot, amelynek feladata lesz tárgyalásokat folytatni az egyházak képviselőivel, és tisztázni a visszaadott ingatlanok jogi helyzetét. Erre már a jövő héten sor kerülhet. Szabó Árpád szerint hiányosság, hogy az egyházak képviselői nem vesznek részt a bizottságban, csupán tanácskozási joggal rendelkeznek. Sikerült teljesíteni az újonnan kinevezett lelkészek állami fizetésére vonatkozó igényeket. Ugyanakkor 30 százalékkal emelték a lelkészek állami fizetését, a nem lelkész egyházi alkalmazottak juttatását pedig 245 ezer lejről 700 ezer lejre növelték. A magyar történelmi egyházak felvetették a profitadó csökkentésének a kérdését is /az egyházak gazdasági bevételüknek mintegy 25 százalékát az államnak kell juttatniuk nyereségadó formájában/. Szó volt Bözödújfaluról: emlékezetes, hogy a gyűjtőgát elkészítésekor az unitárius templom is víz alá került, az egyház évek óta kéri az általános kárpótlás rendezését.- A görög katolikus egyház képviselői az ortodox egyházzal beindult párbeszéd eredménytelenségéről tájékoztatták Isarescut. /Papp Annamária: Politikai kérdésektől mentes találkozó. Kolozsvári egyházvezetőkkel tárgyalt Mugur Isarescu. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2000. november 20.
Nov. 18-án, születésének (1700. nov. 25) 300. évfordulóján Árva Bethlen Kata ünnepséget tartottak szülőhelyén, a Maros megyei Bonyha községben. Dr Csiha Kálmán püspök hirdetett igét. Dr. Tonk Sándor történész tartott előadást Árva Bethlen Katáról, majd dr. Buzogány Dezső teológiatanár a XVIII. századi egyházi életről értekezett. A helybéli Bethlen-kastélyban a bonyhai születésű Kántor Zita textilművész alkotásaiból nyílt kiállítás. /Árva Bethlen Kata ünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2000. november 24.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület két Szilágy megyei egyházmegyéje, valamint a zilahi három egyházközség szervezésében Zilahon november 22-én egyházi fórumot tartottak. A napirenden szerepelt: hálaadás a Kálvineum visszaadásáért, a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügye, az egyházkerület és az RMDSZ viszonyának tisztázása a választások előtt, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Kerekes Edit felolvasta Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla lutheránus püspök-helyettesnek a szavazáson való megjelenésre buzdító, RMDSZ-támogató körlevelét, majd felkérte Tőkés László püspököt, hogy biztassa ő is a Szilágy megyei magyarságot az RMDSZ támogatására. Tőkés László kitérő választ adott. A Szabadságnak adott interjújában Tőkés László püspök elmondta: szó sincs arról, hogy arra szólította volna fel a Szilágy megyei magyarokat, hogy ne szavazzanak az érdekvédelmi képviseletre. "Amennyiben az RMDSZ nem áll ki egyértelműen az iskolai érdekeink mellett, akkor eljátssza érdekvédelmi minőségét. Mivel ez a kiállás nem történt meg, az RMDSZ Szilágy megyei szenátori listájára - ahol Seres Dénes szenátorjelölt és megyei elnök neve is ott szerepel - nem szavazunk. A fórumunkon viszont ott volt Vida Gyula Szilágy megyei képviselő is, akinek megmondtuk, hogy támogatjuk jelöltségét" - nyilatkozta a püspök. A Szabadság kérdésére Seres Dénes szenátor elmondta: Tőkés László a szenátornak a kollégium ügyében játszott szerepét egysíkúan elemezte a fórum részvevői előtt. Az iskolai ügyekben való kiállásának megkérdőjelezését pedig határozottan visszautasította. - Az egyházkerület tájékoztatási szolgálata közleményében kifejtette: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy két vezető tisztségviselőjük, felhatalmazás nélkül egyoldalú szavazásra szólított fel. Mint ismeretes, Balogh Barnabás, az egyházkerület lelkészi főjegyzője és Borzási Gyula, az egyházkerület lelkészértekezleti elnöke felhívásában arra ösztönözte lelkésztársait és a gyülekezet tagjait, hogy a választásokon "felelősen és magyarul szavazzanak a romániai magyar demokráciára". - A Királyhágó-melléki egyházkerület közleménye kitért arra is, hogy nyilvánosságra került azoknak a képviselő- és szenátorjelölteknek a neve, akik a Securitate archívumában fellelhető dokumentumok szerint együttműködtek a román kommunista rezsim hírhedt politikai rendőrségével. A közlemény szerint az egyházkerület meglepetéssel tapasztalta, hogy "a szekus listán olyan képviselőjelölt lelkipásztor is szerepel, akiről egyházkerületünk közgyűlésének jó bizonysága volt, ellenben nem szerepel egy olyan szenátorjelölt lelkipásztor, akiről nyilvánvaló, hogy együttműködött a román titkosszolgálattal". /Szabó Csaba: Tőkés László a szenátori listával kapcsolatosan tartózkodásra szólította fel a Szilágy megyei magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Erről a fórumról a Romániai Magyar Szóban olvasható: "Az ülést Szózattal, imával, igével kezdték, imával, Himnusszal zárták, a kettő között vádaskodások, személyre szóló támadások hangoztak el." - A Református Wesselényi Kollégium ügyében bejelentették, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 17-19.-i közgyűlése határozattal feloszlatta a kollégium iskolaszékét, a kollégium ügyének rendezését Tolnay István előadótanácsos, Csűry István generális direktor, Máthé Edith jogtanácsos, Püsök Csaba zilahi lelkipásztor és Boros Árpád szilágyballai lelkipásztor összetételű bizottságra bízta. Az igazgatónőt, Seres Magdát felszólították, hogy 15 napon belül adja át az iskola irányítását Bara Lajos igazgatónak; felkérték az RMDSZ-t, hogy "határozottan járjon közben, a kollégium válságos helyzetét november 26-ig rendezzék." A püspök kijelentette: "ezzel az ultimátummal 24 vagy 48 órán belül (az RMDSZ) nyilatkoztassa ki, hogy teljes egészében támogatja az egyházkerület követeléseit". /Fejér László: Egyházi fórum Zilahon. Szózat és Himnusz között vádaskodások... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2000. november 27.
Nov. 25-én Marosvásárhelyen dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felavatta a Református Diakóniai és Tanulmányi Központot. A négyszintes központ a diakonisszaképző posztliceális főiskola székhelyéül, valamint a református kollégisták bentlakásául szolgál, helyet ad tudományos és kutatói képzőköröknek, tanfolyamoknak, művelődési és egyházi rendezvényeknek, szállodai emeletén kül- és belföldi vendégeket fogadnak. A központ létrehozása körülbelül 500 ezer dollárba került. A püspök beszédében kiemelte: ha 500 elvett ingatlanukat visszaadták volna, az utóbbi tíz évben az Erdélyi Református Egyházkerületben talán nem épül fel a 218 új épület. Lehet halófélben a becsület, mi Istenben bízó magyarságot, ifjúságot remélünk és nevelünk - mondta a püspök. A központ felépítését a Buenos Aires-i dr. Garavölgyi Tibor 200 000 dollárral és dr. Balla Imre 35 000 dollárral támogatta. A püspök László Zoltán lelkész-igazgatónak és Mezei Ilona ügyvezető igazgatónak átadta a Bibliát, a központ kulcsát és Háztörténetet, majd köszönetet mondott mindazon magyarországi és hollandiai szervezeteknek, magánszemélyeknek, akik adományokkal segítették a központ felépítését. Felszólaltak a hollandiai és magyarországi vendégek, akiknek a püspök emlékérméket adott át. /Nincstelenségben is lehet építkezni. Felavatták a Református Diakóniai Központot. = Népújság (Marosvásárhely), 2000. nov. 27./
2000. december 1.
Az Audiovizuális Tanács rádió hullámhosszot ajánlott fel a magyar történelmi egyházaknak. A 10 éve működő kolozsvári Angus stúdió 2001-ben megpályázza a 88,3 FM-en felajánlott 18 órás sugárzási lehetőséget. Az Erdélyi Református Egyházkerület Angus stúdiója 1990 januárja óta készít műsorokat, amelyeket jelenleg a kolozsvári és a marosvásárhelyi közszolgálati rádiók magyar nyelvű adásaiban sugároz. A 10 éve heti rendszerességgel elkészülő egyházi műsorok mellett egy éve gyerekműsorokat is készítenek. Dr. Csiha Kálmán püspök és Adorjáni László lelkész, a stúdió létrehozója hangsúlyozta: holland segítséggel és közösségi összefogással elérhető az, hogy Kolozsváron is működjön egy helyi magyar kulturális keresztény közösségi rádió. A tervezett három nyelven - magyarul, románul és angolul - sugárzó rádióban helyet kapnának az egyházi műsorok mellett a kulturális, gazdasági sőt politikai műsorok is. A rádió ökumenikus lesz, és akárcsak az Angus stúdió, amely keresztény egyházak bemutatását, istentiszteleteinek sugárzását is felvállalta. /Közösségi keresztény magyar rádiót terveznek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2000. december 4.
Dec. 3-án Szatmárnémetiben a Szamos-negyedi református templomban a gyülekezet nőszövetsége, névadója, Árva Bethlen Kata születésének 300. évfordulója alkalmából ünnepi istentiszteleten vett részt. Előzőleg nőszövetségi találkozót szerveztek, amelyen több gyülekezet nőszövetsége vett részt. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. Árva Bethlen Kata életéről ifj. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora tartott előadást. Csiha Kálmán Bethlen Gábor idézete: ″Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?″ /D.dr. Csiha Kálmán püspök tegnap Szatmárnémetiben hirdetett igét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./
2000. december 7.
Dec. 10-én lesz az elnökválasztás második fordulója. A magyar történelmi egyházak vezetőit kifejtették, hogy a magyarságnak a két rossz közül a kisebbik rosszat kell választania. Ezt hangsúlyozta Jakab Gábor római katolikus plébános, a Keresztény Szó főszerkesztője. Ugyanezen a véleményen voltak a többi egyházak képviselői is. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett: Hitlerrel is úgy kezdődött, hogy nem voltak elegen, akik ellene voksoljanak. ″Az erdélyi magyarnak bíznia kell Isten hatalmában, nem szabad kétségbe esnie és lemondania.″ - mondta a püspök. Tőkés László királyhágómelléki református püspök szerint mindenkinek a lelkiismeretére kell bízni a döntést. Hasonlóan vélekedett Szabó Árpád unitárius püspök és Mózes Árpád evangélikus püspök. /Meggyőződésük szerint cselekedjenek a magyar szavazók. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2000. december 7.
Dec. 6-án Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban emlékplakettel és elismerő oklevéllel tüntették ki azokat a református lelkészeket, illetve gyülekezeteket, amelyek az eltelt tíz évben öregotthonokat, árvaházakat, templomokat építettek. Az ünnepségen dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület leköszönő püspöke hirdetett igét. Az elismerésben részesülők egyházmegyék szerint vehették át a jutalmat. A kolozsvári egyházmegyében az elmúlt tíz évben egész sor épületet emeltek. Györgyfalván felépült a Bethlen Ház, Kisbácsban templom és parókia, Szucságban gyülekezeti terem, Mérában kibővítették az imatermet. A kolozsvári felsővárosi egyházközségben öregek otthona, a monostori egyházközségben gyülekezeti központ és templom, a Bulgária telepen templom és gyülekezeti ház, a Tóvidéken templom, parókia stb. épült. - Az ünnepségen fellépett a kolozsvári Református Kollégium kórusa Székely Árpád igazgató, karnagy vezetésével. /Református lelkészeket és gyülekezeteket tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2000. december 12.
Dec. 12-én tartja tisztújító közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezt megelőzően, dec. 11-én az Igazgatótanács ülésezett, amelynek napirendjén a püspökválasztás előkészítése szerepelt. Hat évenként tartanak tisztújítást. Ez alkalommal megújítják az összes egyházkerületi tisztségviselő mandátumát, püspököt, főjegyzőt, főgondnokot, generális direktort, aljegyzőt, igazgatótanácsi tagokat, bizottsági képviselőket stb. választanak. A jelöléseket a kerület 16 egyházmegyéje teszi meg. Az egyházkerületi tisztségviselők személyéről titkos szavazással döntenek. A közgyűlésben hivatalból részt vesz az egyházkerület püspöke, a főjegyző, főgondnok, gondnok, generális direktor, a fegyelmi bizottság tagjai, illetve az egyházmegyék lélekszámától függően egyházi és világi küldöttek. A református egyház alapszabályzata értelmében az önálló és állandó lelkészi állást vagy lelkészi képesítéshez kötött rendes tanári állást viselők közül választhatnak püspököt. A közgyűlésnek Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkész és dr. Molnár János teológiai professzor közül kell választania püspököt. Pap Gézát 15, dr. Molnár Jánost pedig 4 egyházmegye jelölte. Többen dr. Csiha Kálmán jelenlegi püspököt is jelölték, aki azonban bejelentette, hogy nyugdíjba vonul- Dr. Molnár János teológiai professzor csupán Csiha Kálmán visszalépése után jelentette be, hogy vállalja a jelölést. Mint fogalmazott, a püspök iránti tiszteletből nem indult volna Csiha Kálmán ellenében. Pásztori Kupán Gerő István nagyenyedi lelkész neve is felmerült, aki szintén úgy döntött, hogy nem vállalja a jelölést. A főjegyzői (püspök-helyettesi) tisztségre Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Kató Béla sepsiillyefalvi lelkészt, Molnár János teológiai professzort és Vetési Lászlót, az egyházkerület szórványügyi szakelőadóját jelölték. A generális direktori tisztre Ötvös József vásárhely-cserealji lelkészt, Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Baczoni Sándor szovátai lelkészt, Kiss Jenőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanárképző tanárát és Vetési Lászlót javasolták. Dr. Molnár János 1955-ben született Zsibón. 1974-ben érettségizett és felvételizett a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe. A doktori szigorlatot 1990-ben tette le. 1980-1983 között segédlelkész a Nagyvárad-Velencei gyülekezetben. Az akkori egyházi vezetőség egyik napról a másikra mint nem kívánatos személyt 1983-ban áthelyezte Apátkeresztúrra, 1986-ban pedig felfüggesztette helyettes lelkészi szolgálatából. 1986-ban az Erdélyi Református Egyházkerület fogadta be, a kolozsvári belvárosi gyülekezetben segédlelkész. 1986-tól teológiai előadótanár és professzor. 1998-tól a Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző karának dékánja és tanszékvezetője. Tudományos munkássága: hat önálló kötet, ötven szaktanulmány, negyvenöt egyházi, pedagógiai és szakkérdésekkel foglalkozó újságcikk. A Református Nőszövetséggel közösen Zsobokon létrehozták a Bethesda gyermekotthont és szórvány-iskolaközpontot, Kolozsváron az Aksza missziós házat, Farnason pedig öregotthont. Pap Géza 1954-ben született Kolozsváron. 1978-ban végezte tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. 1979-től Bukarestben segédlelkész. 1981-től a Kolozs megyei Magyarkiskapuson szolgál. 1988 decemberétől kolozsvári felsővárosi lelkész. /Papp Annamária: Tisztújítás az Erdélyi Református Egyházkerületben. Molnár János és Pap Géza közül választanak püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2000. december 12.
Nyílt levéllel fordult négy személy a nyugdíjba vonuló püspökhöz, dr. Csiha Kálmánhoz, valamint az új püspököt megválasztani hivatott testülethez. Megköszönték a püspök fáradozását, kitűnő tevékenységét. A választótestületektől azt kérték, hogy pártatlanok legyenek. /Köszönet és felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2000. december 12.
Dr.Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalomba vonuló püspöke a vele készült interjúban visszatekintett az eltelt tíz esztendőre. ″Trianon után is nehéz volt az egyház újraszervezése, de akkor megvoltak az iskoláink, épületeink, tanári karaink, a mecénások, a főurak. Volt egy erős, öntudatos középosztály, amely segítette az egyházat. A 89-es változások után mindez hiányzott. Az épületeinket nem kaptuk vissza, az iskoláink megszervezéséért nagyon sokat kellett küzdeni.″ ″Isten kegyelméből 34 új templomot építettünk és több, mint 40 új gyülekezetet szerveztünk az eltelt tíz évben″, de építettek öregotthonokat, árvaházakat és gyülekezeti otthonokat is /összesen 218 épület/. - Tíz év alatt mindig igyekezett az ellentéteket tompítani. - Magyarország majd bekerül az egyesült Európába, a határok jelentéktelenekké válnak. A leköszönő püspöknek sok terve van: szeretné megírni a börtöntől a püspökségig vezető korszakot. Prédikációs kötete is készül. A jövőben igehirdetéssel szeretne szolgálni, Marosvásárhelyre visszavonulva. /Fábián Tibor: "A legfontosabb az egyház lelkülete″ Interjú Csiha Kálmánnal, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
2000. december 13.
Dec. 12-én Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkészt választották Kolozsváron az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének. 148-an Pap Gézára, 58-an Molnár János teológiai professzorra szavaztak az egyházkerületi közgyűlés tagjai közül. Az igazgatótanács javaslatára dr. Csiha Kálmánt tiszteletbeli püspöknek, Mártha Ivort pedig tiszteletbeli főgondnoknak nevezték ki. Csiha Kálmán távozó püspök kijelentette: arra kell vigyázni, hogy a szekularizáció rossz hatásai ne kerüljenek az egyházba. A legfontosabb dolog a jellemző erdélyi lelkiség megtartása. A közgyűlés az összes egyházi és világi tisztségviselő mandátumát is megújította. Főjegyzőnek (püspök-helyettesnek) Kató Bélát választották 91, generális direktornak Ötvös Józsefet 88, ügyvezető főgondnok Tonk Sándort 105, főgondnoknak Nagy Ákost 68 és Tonk Istvánt 54, világi főjegyzőnek pedig Őri Lázár Lászlót 63 szavazattal. /Papp Annamária: Pap Géza az új erdélyi református püspök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
2000. december 13.
Megjelent a Magyarok a világban, Kárpát-medence /CEBA Kiadó, Budapest/ című átfogó kiadvány, tulajdonképpen lexikon. A hamarosan véget érő millennium évének egyik meghatározó fontosságú terméke. A kézikönyv az immár 80 éve szétdarabolt nemzetrészek történelmét, földrajzát, gazdasági életét, vallási és demográfia helyzetképét, kultúráját foglalta össze lexikonhoz méltó tömörséggel. Megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Kultúra Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány támogatta. Ennyi értékes információt az anyaország határain túl élő magyarságról nemigen talál egyhelyen másutt az olvasó. A kötet Ajánlásában Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kiemelte, hogy a különböző fejezeteket, alfejezeteket az érintett régiók kiváló szakértői állították össze. A Románia fejezet szerzői például: Benkő András, Dr. Csiha Kálmán, Csűry István, Dávid Gyula, Fischer Fülöp Ildikó, Dr. Kerekes Jenő, Mezei Géza, Mózes Árpád, Pozsonyi Ferenc, Szekernyés János, Tánczos Vilmos, Tonk Sándor, Dr. Vofkori László. Az erdélyi magyarság kulturális egyesületeit, intézményeit, sajtóját bemutató fejezet Dávid Gyula összeállítása. Bihari Zoltán főszerkesztő kifejtette, hogy hiteles kordokumentum összeállítására törekedtek. /Az államalapítás és a kereszténység felvétele 1000. évfordulója évében. Kézikönyv az anyaország határain kívül élő magyarságról. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./
2000. december 23.
Dr. Csiha Kálmán református püspök visszavonul, visszaköltözik Kolozsvárról Marosvásárhelyre, mert ott van a háza. ″Utódjának nem lesz könnyűdolga: Csiha Kálmán mércét állított fel, amellyel akarva-akaratlan mérni fogják a nyomdokaiba lépőt.″ -állapította meg a püspökkel interjút készítő Gál Mária. ″Óriási változás zajlott le ebben az évtizedben az egyház életében is.″ - szögezte le a püspök. ″Annak dacára, hogy egykoron elvett épületeinkből semmit nem adtak vissza, templomokat, szeretetotthonokat, gyülekezeteket építettünk. Újra vannak árvaházaink, öregotthonaink, egészségügyi gondozóink, öregbeteg gondozó illetve árvaházból kikerült fiatalokat gondozó szolgálatunk.″ A jövő legfontosabb feladata az egyház lelkiségének megőrzése lesz. Nem a sokszor hitbelileg meggyengült európai egyházat kell másolni, figyelmeztetett Csiha Kálmán. /Gál Mária: A nagy hazaérkezés. Karácsonyi búcsúbeszélgetés dr. Csiha Kálmán református püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
2001. január 10.
Jan. 9-én Kolozsváron kitüntették azokat a református lelkipásztorokat, gondnokokat és gyülekezeteket, amelyek a diktatúra éveiben, a nehéz időkben is építkeztek. Elismerésben részesültek azok is, akik a változás utáni időszakban végeztek kimagasló munkát a református egyház keretén belül. A református egyház 218 épületet és 35 templomot emelt a nehéz időkben. Az ünnepségen dr. Csiha Kálmán volt püspök köszönetet mondott mindazoknak, aki templomot, parókiát, gyülekezeti házat emeltek, vállalva az esetleges megtorlásokat. Dr. Csiha Kálmán átadta a Bocskay Istvánról elnevezett Hit és szabadság emlékérmeket és okleveleket azoknak, akik a diktatúra idején sem riadtak vissza attól, hogy templomokat és más egyházi épületeket hozzanak létre. Az anyaszentegyház építője oklevelet azok kapták, akik nem emeltek templomokat a diktatúra idején, de jelentősen hozzájárultak a református gyülekezetek, és általában a magyarság megmaradásához. Az építő gyülekezetek emlékplakettjét az 1990 után elért eredményekért adta át a református egyház képviselője. /Nánó Csaba: Templomépítés a diktatúra idején. Díszoklevelekkel tüntették ki a református gyülekezeteket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2001. február 1.
Január 31-én ünnepélyesen beiktatták Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban Pap Gézát, az egyházkerület 45. püspökét és az új tisztségviselőket. Az ünnepségen részt vettek az erdélyi egyházkerület lelkészei mellett a romániai magyar történelmi egyházak főpapjai és elöljárói - Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Czirják Árpád pápai prelátus, Mózes Árpád evangélikus püspök, Andrássy György unitárius előadótanácsos, Bartolomeo Anania ortodox érsek, Grigore Gutiu görög katolikus érsek, valamint a kárpát-medencei magyar református és a nyugati református egyházak képviselői. A Magyar Köztársaság képviseletében jelen volt Íjgyártó István nagykövet és Alföldi László főkonzul. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, valamit Boros János alpolgármester képviselték. Igét hirdetett Tőkés László püspök és Csiha Kálmán leköszönő püspök, majd az új püspök, Pap Géza. Az igehirdetést követően Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolták, majd a testvéregyházak küldöttei és az RMDSZ szövetségi elnöke köszöntötte az új püspököt. Végül az erdélyi és királyhágómelléki egyházkerületek püspökei közös nyilatkozatban a jövőbeli együttműködés mellett kötelezték el magukat. /"Én, Pap Géza esküszöm..." Beiktatták az Erdélyi Református Egyházkerület 45. püspökét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2001. május 14.
Érsemjénben született 1929. szeptember 27-én dr. Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület nyugalmazott püspöke. Május 11-én szülőfalujába is elvitte Fény a rácsokon c. könyvét. Csiha Kálmán mesélt gyermekkoráról, tanulóéveiről, majd a bekövetkezett üldöztetésekről, amelyeket az 56 utáni embertelen börtönévek tetéztek. A tíz év nehéz börtön után, szíve tisztaságát megőrizve tudott megbocsátani fogvatartóinak. A semjéni Kazinczy Ferenc iskola diákjai Csiha Kálmán verseiből készítettek meglepetést, majd az ex-püspököt egy róla készült portréval ajándékozta meg a község elöljárója. Csiha Kálmán azt tervezi, hogy könyvet ír a börtönélet és a püspökség közti időről és összeállítja új verseskötetét. /(Balla Tünde): Csiha Kálmánt szülőfalujában köszöntötték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2001. június 30.
Az arad-gáji református gyülekezet 1951-ben vált le a belvárosiról, és első lelkésze Csiha Kálmán volt. Az imaház szűknek bizonyult, felvetődött a templomépítés szükségessége, amellyel elsőként Bodor László lelkész próbálkozott, aki 1972-ben kérvényezte a 40-60 férőhelyes galgói templom Gájba telepítését. A Szilágy megyei településen ugyanis egy főre csökkent az ottani gyülekezet, így templomukat lebontásra kárhoztatta az akkori hatalom. A gájiak önkéntes munkával le is bontották azt, majd Aradra szállították az így nyert építőanyagokat, ám az engedélyt az építkezésre már nem kapták meg. Czégé Imre, a jelenlegi tiszteletes 1992-ben került Gájba, azonnal nekilátott a templomépítésnek. Az alapkövet ünnepélyes keretek között 1992. július 12-én helyezték el Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint Mózes Árpád evangélikus püspök jelenlétében. Az építkezési engedély jóváhagyása ezúttal is akadályokba ütközött. Az évekig tartó huzavona miatt a pénz időközben értékét veszítette. Mára végre áll a 400 férőhelyes, modern vonalú, karzattal, mellékhelyiségekkel, irodákkal ellátott templom. Még nem készült el teljesen a templom, a tiszteletes újabb pénz- és erőforrások után kutat. /Péterszabó Ilona: Félévszázados álom a gájiak temploma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2001. augusztus 18.
Érsemlyénben falunapokat tartanak a hét végén. Este Szigligeti A cigány c. darabját a helyi színjátszók mutatják be. Aug. 19-én lovasok és mazsorettek hívogatnak a programokra. Az ökumenikus istentiszteleten jelen lesz dr. Csiha Kálmán ny. püspök. Megemlékeznek Kazinczy Ferenc halálának 170. évfordulójáról és Kazinczy Lajos aradi vértanúról. /(Balla Tünde): Falunapok Érsemlyénben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2001. augusztus 22.
Aug. 19-én Érsemlyén két nagyszerű szülöttjéről emlékeztek meg a Községi Napok keretében. Egyik a 170 éve meghalt nyelvújító, irodalomszervező, műfordító Kazinczy Ferenc, a másik a kortárs dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke, akit szeretettel fogadtak szülőhelyén, Érsemlye díszpolgárává avatták. Ezután megkoszorúzták Kazinczy szobrát és ifj. Kazinczy Lajos csónak emlékét, aki a 15. aradi vértanúként írta be magát a történelembe. /Tisztelettel adóztak múltnak és jelennek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
2001. október 29.
Az 1956-os magyar forradalom 45. évfordulója alkalmából - kissé megkésve - az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, Dávid Csaba baráti beszélgetésre hívta meg az RMDSZ székházába azokat, akik sokat szenvedtek, börtönbe kerültek amiatt, hogy szolidarizáltak a magyarországi forradalommal. A találkozón jelen volt - egykori elítéltként - dr. Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök, Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Fodor Imre és Csegzi Sándor - Marosvásárhely alpolgármesterei és sokan mások. Varga László kemény szavakkal illette Sütő Andrást, Kántor Lajost, Lászlóffy Aladárt, Benkő Samut és társaikat. "Arra kérjük őket, hogy ha annakidején elítélték magatartásunkat, őrültségnek tartották, s azóta nem voltak képesek bocsánatot kérni, akkor most legalább hallgassanak, ne képviseljenek bennünket" - mondotta a nyugalmazott református lelkész, aki több évet börtönben töltött. Kelemen Atilla szerint ezek túl kemény szavak. Az "ötvenhatosok" kemény szavakkal bírálták az RMDSZ túlságosan mérsékelt politizálási stílusát. /(Máthé Éva): "Ötvenhatosok" kemény szavai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2001. november 13.
Elődjét, Csiha Kálmánt építkező egyházi vezetőként tiszteli az egész magyar reformátusság, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke folytatja-e az építkezést, tette fel a kérdést az Erdélyi Napló munkatársa. Pap Géza arra emlékeztetett, hogy az erdélyi református egyház fennállása óta folyamatosan építkezett. Az első világháborút követő impériumváltás után a román hatalom egyetlen tollvonással ötszáz iskolájától fosztotta meg a református egyházat. De 1936-ban Makkai Sándor püspök már újra háromszáz működő felekezeti iskolájától tájékoztatott. Aztán következett 1948, az államosítás, amikor újra elvették a felekezeti iskoláikat, a diakóniai épületeket. 1989 óta negyedszázra tehető azon templomok, diakóniai központok száma, amelyek a gyülekezetek erőfeszítése révén felépültek. Az egyháznak a már álló épületekben kell megvalósítania a maga missziós, diakóniai, katekétikai elveit. - A püspöki munkakörrel járó feladatok megosztására, a csapatmunkára vonatkozó elképzelést már induláskor megfogalmazta. Ötvös József generális direktorként a missziós tevékenységért felel. Kató Béla a gazdasági, valamint a diakóniai ügyek felelőse. Mindazzal, ami ezenfelül még marad, a püspök próbál megbirkózni. - Az átvilágítás kérdése már korábban felvetődött. Pap Géza a saját dossziéját kérte ki, de még mindig nem kapta meg. Jó lenne végre tiszta vizet önteni a pohárba, hangsúlyozta. Aggályaik vannak, tette hozzá, hogy az elmúlt tíz esztendő alatt érintetlenek maradtak-e azok a dossziék. Ennyi idő elég lehetett arra, hogy átnézzék, meghamisítsák, tetszés szerint módosítsák a tartalmukat. - Az ortodox egyház szinódusának az üggyel kapcsolatos határozata kimondja: az átvilágítási eljárás sérti a gyónási titkot, s ezzel a kérdést levették a napirendről. Pap Géza püspök elmondta, az az elképzelésük, hogy felállítják saját egyházi belső átvilágító testületüket. Erre vonatkozó javaslatát ismertette a legutóbbi zsinati ülésünkön. A püspök szerint az átvilágítás legfőbb, hogy lehetőséget biztosítson az elmúlt időszakban elkövetett bűnök bevallására, a bocsánatkérésre és a megbocsátásra. Amennyiben viszont valaki nem hajlandó megjelenni a vének tanácsa előtt, a tanács javaslatára a püspök az egyházkerület fegyelmi bizottsága elé utalja az ügyet. A román hatalomnak nem áll szándékában hiánytalanul visszaszolgáltatni a javainkat, tért át a püspök az elkobzott javak kérdésére. - A státustörvénnyel kapcsolatban megjegyezte: az egyházakra - az igen jól kiépített struktúrájuk révén - támaszkodni lehet. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./
2002. augusztus 17.
Magyarlapádon kórustalálkozó volt, eljöttek a nagyvárad-szőlősi egyházi kórus tagjai. A rendezvényen szavalatokat is hallhattak a jelenlevők, köztük Csiha Kálmán és Turmezei Erzsébet verseit. /Balázs Ildikó: Kórustalálkozó Magyarlapádon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./
2002. augusztus 26.
Augusztus 24-én Marosvásárhelyen a IV. Öregdiák Világtalálkozó részvevői ellátogattak a Bolyai Múzeumba, ahol Spielmann Mihály főkönyvtáros a Bolyai-kéziratok sorsáról beszélt. Az Öregdiákok Baráti Körének nevében Mátyás Zoltán számolt be arról, hogy gyémánt-, arany- és hűségfokozatú oklevéllel tüntetve ki azokat, akik jeles tettekkel, sikeres pályafutásukkal öregbítették az iskola hírnevét, vagy erkölcsileg illetve anyagilag támogatták az iskolát. A neves Bolyai-kutatók közül dr. Kozma Béla, dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor gyémánt Oláh Gál Róbert, Oláh Anna és T. Tóth Sándor, az iskola ma 90 éves egykori igazgatója aranyfokozatot kapott. A továbbiakban oklevéllel ismerték el mindazoknak a volt bolyais diákoknak a tevékenységét, akik tudományos illetve művészeti téren alkottak maradandót, akik kimagasló közéleti szerepet töltöttek, töltenek be. Gyémántfokozatú oklevelet nyújtottak át dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspöknek, dr. Sárpataki János nyugalmazott esperesnek és Tőkés Eleknek, akik elősegítették a Református Kollégium újraindulását. Az utolsó napon az emléktáblák leleplezése, a díszterem, sportpálya és tornacsarnok névadó ünnepsége, valamint koszorúzás után felolvasták a zárónyilatkozatot. Kiss József nyugalmazott tanár emlékezett az évtizedekig rejtegetett, megsemmisítésre ítélt emléktáblákról és a táblák méltó helyükre való visszahelyezéséről. Augusztus 25-től a Bolyai Farkas Líceum díszterme Bolyai János nevét viseli, a sportcsarnokot és a sportpályát a nagy hírű iskola két volt tanáráról, Horváth Andrásról illetve Fülöp Györgyről nevezték el. Horváth András (1911-1951) a "mozogj, sportolj, fejleszd magad harmonikusan!" életelvét tarisznyálta útravalónak minden tanítványa számára. Fülöp György tanár (1921-2001) életének több mint felét iskolája falai között töltötte el. A zárónyilatkozat szerint az oktatók és diákok sorából kiemelkednek a világhírű tudósok, Bolyai Farkas és fia, Bolyai János. Az iskola épületét, anyagi javait 1948-ban államosították, majd 1960-tól kezdődően fokozatosan egyre több román tannyelvű osztályt telepítettek az intézménybe, a magyar osztályok számának csökkentésével párhuzamosan. Felhívnak mindenkit, hogy az iskola magyar tannyelvű státusa visszaállításán és ennek a jellegnek megőrzésén munkálkodjon. A IV. Bolyai Világtalálkozó záróakkordjaként koszorúzási ünnepségekre került sor. /Antalfi Imola, Bodolai Gyöngyi, Korondi Kinga: Véget ért a IV. Öregdiák Világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./
2002. október 7.
Milyen a romániai kisebbségi magyar keresztények élete? címmel rendezett ökumenikus konferenciát Fugyivásárhelyen a Studium Academicum Alapítvány. 2000. áprilisában hat református bihari lelkipásztor hozta létre az alapítványt, melynek célja az ökumenikus gondolatok fejlesztése és a kapcsolatok ápolása, továbbá az egyházon belüli felnőtt és laikus képzés. A Studium Academicum két év alatt az európai akadémiák és laikusképző központok tagjává vált, tájékoztatott Kállay László alapítótag, fugyivásárhelyi református lelkipásztor. A konferenciára különböző angliai, hollandiai, németországi, cseh és magyarországi felekezeteket képviselő lelkészek és laikusok érkeztek. Október 4-én dr. Csiha Kálmán, nyugalmazott erdélyi püspök értekezett a magyar felekezetek életéről a mai Romániában, Csernák Béla és Kiss Attila lelkipásztorok Magyarok a Kárpát-medecében címmel tartottak előadást. Kállay László Felekezeti és nemzeti együttélés Romániában címmel beszélt. A résztvevők a négy nap alatt ismerkedtek a helyi felekezetekkel és nagyváradi református gyülekezetekkel. A rendezvénysorozat okt. 6-án a váradhegyaljai ökumenikus istenházában kiértékelővel zárult. /(Balla Tünde): Milyen a romániai kisebbségi magyar keresztények élete? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ Kállay László a Tőkés László püspökkel szembeforduló csoport vezetője.
2002. október 12.
Csíkszereda legnagyobb lakótelepén, a Bethlen negyedben háromezer lélekszámú a református egyházközség. 1993-ban elkezdődött a Bethlen negyedben a templomépítés, 1995. júl. 16-án Csiha Kálmán akkori erdélyi püspök végezte a templomszentelést. Azóta ifjúsági házat is építettek. Következik az emelet, a könyvtár és a hiányzó templomtorony. Az ifjúsági házban ismeretterjesztő előadások lesznek, továbbá ifjúsági bibliaórák. Van negyedévenként megjelenő újságjuk is, a Gyülekezeti Levél. /Komoróczy György: Torony is épül a Bethlen negyedben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./
2002. október 14.
Okt. 12-én Kolozsváron, a száz évvel ezelőtt felállított Mátyás király-szoborcsoport előtt rendezett emlékezésen több ezer kolozsvári lakos vett részt. Gheorghe Funar polgármester ezúttal is igyekezett megzavarni a "magyarok ünnepségét", akkor kezdte meg saját rendezvényét, amikor a Szent Mihály-plébániatemplomban véget ért az ökumenikus istentisztelet. A rendezvényt a magyar Kulturális Minisztérium támogatta. A polgármester által kirendelt mintegy kétszáz főnyi csoport az ünnepség folyamán kitartóan román nemzeti lobogókat lengetett, de rendzavarás nélkül végighallgatta a magyar nyelvű beszédeket. A Fadrusz-Napok rendezvénysorozat alkalmával a Kolozsvári Magyar Opera díszhangversenyt adott okt. 11-én, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Vasile Soporan prefektus kitért a Fadrusz János által készített remekmű példamutató szimbólumára, amely beívódik egy közösség öntudatába. Serban Gratian, Kolozs megyei tanácselnök miután beszédében értékelte Fadrusz János és alkotását, így fogalmazott: "a harmadik gondolatom a jelen ünnepségekkel kapcsolatban az ország multikulturális jellegére utal. Corvin Mátyást ugyanis, a román Iancu de Hunedoara fiát, Magyarország királyává választása után az erdélyi szászok is becsülték, hiszen elismerte politikai-társadalmi-adminisztratív szervezkedésüket, ugyanakkor pedig szoros kapcsolatot tartott fenn a moldvaiakkal is, Stefan cel Mare-n keresztül". Boros János hangsúlyozta, hogy "Fadrusz János monumentális alkotása Kolozsvár jelképévé vált. Gyermekeknek játszó-, fiataloknak találka-, időseknek pihenőhely. A városba látogatók első útja ide vezet. Így köt össze immár száz éve korokat és generációkat, hazavárja az elszármazottakat, fogadja a látogatókat." Ezután került sor a Fadrusz család leszármazottja, Bornai Tibor által kezdeményezett Fadrusz-emlékérmek kiosztására, amelyet azok a személyiségek vehettek át, akik hozzájárultak az erdélyi magyar kultúrkincs gyarapításához és gazdagításához, és a Fadrusz-életmű ápolásában kimagasló szerepet játszottak. Az emlékérmeket Kiss Elemér, Magyarország kancellária-minisztere, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Bornai Tibor, valamint Simon Sándor kabinettfőnök nyújtotta át a következő személyiségeknek: Kötő József (EMKE-elnök), Egyed Ákos (EME-elnök), Markó Béla (RMDSZ-elnök), Balogh Ferenc (a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság elnöke), Jakobovits Miklós (a Barabás Miklós Céh elnöke), Jakubinyi György (római katolikus érsek), Tempfli József (római katolikus megyéspüspök), Tőkés László (református püspök), Pap Géza (református püspök), Szabó Árpád (unitárius püspök), Mózes Árpád (magyar evangélikus püspök), Czirják Árpád (római katolikus érseki-helynök), Csiha Kálmán (nyugalmazott református püspök), Kónya-Hamar Sándor (megyei RMDSZ-elnök), Boros János (alpolgármester), Murádin Jenő (művészettörténész), Németh Júlia (újságíró, művészettörténész), Kovács András (művészettörténész, egyetemi tanár), Gergely István (szobrászművész), László Bakk Anikó (tanárnő), Bornai Tibor (budapesti zeneszerző), Vasile Soporan (prefektus), Pop Virgil (építész, egyetemi tanár), Serban Gratian (megyei tanácselnök), Doina Cornea (egyetemi tanár), Ioan Sbarciu (rektor, a kolozsvári Képzőművész Szövetség elnöke). Okt. 12-én a főtéri Szent-Mihály templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a bevezetőben Czirják Árpád érseki-helynök köszöntötte a kül- és belföldi állami és civil szervezetek képviselőit, az egybegyűlt ünneplő közönséget. Az ökumenikus istentiszteleten ezután igét hirdetett: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád, magyar evangélikus püspök, Szabó Árpád, unitárius püspök, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyház püspöke, majd a görög katolikus és az ortodox egyház egy-egy képviselője tolmácsolták egyházfőik üzenetét. A himnusz eléneklése után az ünneplő gyülekezet a Mátyás szoborhoz vonult. Az ünneplőket elsőként Ioan Hidegcuti, a román művelődési és vallásügyi minisztérium főtitkára köszöntötte, a román kormány üzenetét tolmácsolva. Kiss Elemér, a magyar Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter hangsúlyozva, hogy Mátyás király szobra száz éve áll ellent az időnek, hirdetvén a magyar kultúra dicsőségét, emlékeztetvén a magyar és az egyetemes történelem egyik fényes korszakára. A magyar miniszter rámutatott: a magyar közösségek, mindig számíthatnak a magyar kormány hatékony támogatására. A támogatás mértékét bizonyos területeken növelik is. - Mi is tulajdonképpen a Mátyás-szobor? Remekmű? Igen! Tisztességadás egy nagy királynak? Igen! Kolozsvár szimbóluma? Igen! Erdély nemhivatalos címere? Igen! - ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, majd feltette a kérdést: - Ki fél hát Mátyás királytól? Az, aki fél az igazságtól. A hitvány kolozsvári bíró, aki hajdanában deresre húzatta az álruhás királyt, és azóta is fél tőle, reszket mint a nyárfalevél, rémálmai vannak, rögeszméjévé lett az igazságos király. Éjszaka is, ha álmából felriad, azon töri a fejét ez a hitvány kolozsvári bíró, hogy miképpen tudná legyőzni a Mátyás-szobrot. Csakhogy Erdély dobogó szívét, ezt a nagyszerű ércszobrot nem lehet eltüntetni. Aki a Mátyás-szobrot sérti, minket sért. Erdély szellemét sérti, a tolerancia eszméjét, magyarok, románok, németek együttélésének eszméjét. Lehet, hogy van, akinek nem tetszik Mátyás király, bár nem értjük, miért, hiszen ő inkább összekötő kapocs, és nem szétválasztó kard miközöttünk. De akár tetszik, akár nem, egymás értékeit meg kell becsülni. Nekünk sem minden tetszik abból, amit a románok szeretnek, de tiszteljük az értékeiket, és tőlük is elvárjuk ugyanezt a tiszteletet. Az együttélésnek az alapja ez a kölcsönös tisztelet lehet - mutatott rá a szövetségi elnök. Ünnepi beszédében Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: Fadrusz János azt érezte és valósította meg kitűnő művészi érzékkel, amiben Hollós Mátyás hite is gyökerezett. Azt, hogy a történelem béklyóitól való szabadulás és megújulás lehetőségenek felismerése méltóságot és önbizalmat kölcsönöz mindenkor egy népnek. Kónya-Hamar Sándor leszögezte, hogy a szobor a kulturális világörökség tartozéka. Kolozsváron Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út - mondotta Kónya-Hamar Sándor. Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Mátyás király szobrát. Koszorút helyeztek el a román és a magyar kormány, a magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom képviselői. Funar, a "kolozsvári bíró" megjelent a Főtéren. A polgármesternek csupán tucatnyi híve jött el a meghirdetett rendezvényre, jelen volt Damian Brudasca nagy-romániás parlamenti képviselő, illetve Petre Calian, az NRP Kolozs megyei szervezetének elnöke. Funar kínos helyzetbe került: ugyanis az általa helyszínre hívott ortodox pap nem jelent meg. A sajtó munkatársainak Funar elmondta: azért jött ide, hogy együtt ünnepeljen a magyarokkal, de a szélsőséges kisebbségiek meghiúsították a szándékát. Az ortodox mise 10 óra 22 perckor kezdődött, amikor a nagy-romániás szervezők tudták, hogy a Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet a vége fele közeledik. A polgármester és hívei a szobor közelébe nyomultak, majd a magyar megemlékező ünnepséget megelőzően a polgármesterhű közintézmények koszorút helyeztek el a szobor elé. A térre érkező Tőkés László püspök, Czirják Árpád érseki helynök alig néhány lépésre mentek el a dermedten bámuló városvezető előtt. A rendezvény alatt a polgármester utasítással látta el híveit. Például a magyar himnusz közben odaszólt: - Lebegtessétek a zászlókat! Gyertek, most! - mondta fennhangon. A szélsőséges román bekiabáltak ugyan, és megpróbálták áttörni a biztonsági kordont, összességében azonban nem tanúsítottak agresszív magatartást. Az ünnepséget követően Funar nyilatkozott: nem szándékszik megbüntetni Boros János alpolgármestert azért, mert az RMDSZ-szel ünnepelt. A polgármester tekergőknek nevezte azokat, akik félbeszakították az ortodox misét, és elmebetegeknek azokat, akik a magyar címert tartalmazó zászlót lengették. Az ünnepséget követően Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet nyilatkozott: szép ünnepségen vett részt. - Nem éreztem feszültséget. Azokban volt feszültség, akik azt akarták, hogy feszültség legyen. - Kölcsönösen kellene tisztelnünk egymást, a másik ünnepségét még akkor is, ha valamely kérdésben a történészek nem értenek egyet. Az együttélés receptje a hagyományok, értékek kölcsönös tisztelete - nyilatkozta Markó a román sajtónak. /Köllő Katalin, Papp Annamária, Kiss Olivér: Mátyás, Erdély örökkévaló szíve. Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
2002. október 14.
A közelmúltban Fugyivásárhelyen megrendezett, Milyen a romániai (kisebbségi) magyar keresztények élete? címet viselő nemzetközi konferencián A magyar felekezetek élete a mai Romániában címen előadást tartott dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke. A kommunizmus visszaszorította az egyházat a templomba. Az 1990-es változás nem hozott meg mindent. Az egyházi javak visszaszolgáltatása is csak most kezdődött meg, az Európai Unió nyomására. Azonban ezek a visszaszolgáltatások nagyon kétarcúak. A kolozsvári református kollégiumot négy éve sürgősségi rendelettel visszaadtak, és most olyan helyzet alakult ki, hogy az egyház fizeti az adót érte, de az épületbe nem léphet be. A két református egyházkerületben csak húsz tanintézményt tudtak létesíteni, noha a kommunizmus előtt több mint ötszáz volt. Az egyikben, az Erdélyi Református Egyházkerületben az elmúlt években 44 új egyházközséget és ugyanennyi szórványt tudtak létrehozni; építettek 220 egyházi épületet, ezek közt 34 templom van. A kitartást és hűséget jelképezi, hogy 80 lelkes gyülekezet is van, amely lelkipásztort tart fenn. A legkisebb gyülekezet, amely templomot épített, 34 tagból áll. A népszámlálás szerint 200 ezerrel csökkent a magyarság száma. Ha Jézus velünk van, megmaradunk, szögezte le. /Tököli Magdolna: A megmaradás nem politika, hanem hit kérdése. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./
