Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3350 találat lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 3331-3350
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Einstein, Albert

1999. május 26.

Az elmúlt évben Floridában elhunyt Wass Albert író életművének erdélyi és magyarországi ismertetését tűzte zászlójára a budapesti Wass Albert Alapítvány. Simó József előadóművész, az alapítvány elnöke máj. 21-én tartott előadást Székelyudvarhelyen. Simó József ismertette "az erdélyi sorsproblémákat veretes márványba foglaló vándorprédikátor" életrajzát, elmondta, hogy irodalmi hagyatékának rendezésére őt kérték fel a Wass-fiúk. Bár 1990 óta regényei itt is terjednek, mint A funtineli boszorkány, Kard és kasza, Farkasverem, jócskán van még, ami Magyarországon is csak nemrég látott napvilágot, például a Hagyaték, Elvásik a veres csillag, Mire a fák megnőnek vagy meséskönyvei, az Erdők könyve, Tavak könyve. Az előadáson - a csíksomlyói búcsúra menet - jelen volt Csoóri Sándor író. Csoóri Sándor pár évvel ezelőtt közbenjárt Magyarország belügyminiszterénél és államfőjénél, így ideig-óráig felcsillant a remény, hogy Wass Albert hazatelepülhet. Ám a bürokrácia ezt megakadályozta, a hivatalos jelentés záradékában az állt, hogy a jeles író egy évig érvényes állampolgárságot kaphat csupán. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy élete tragikus fordulatot vett. /Bálint Rozália: Magyarsága Széchenyiéhez mérhető. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

1999. május 31.

Máj. 26-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban bemutatták a Takács Gábor által írt és szerkesztett Tizenöt erdélyi művész /Scripta Kiadó, Nagyvárad/ című könyvét. Az érdeklődők megtekinthették egyben a könyvben szereplő művészek munkáinak néhány kiállított darabját. Olyan művészek munkáival találkozhattunk, mint Aranyossy György, Balaskó Nándor, Barcsay Jenő, Bardócz Lajos, Fuhrmann Károly, Incze János Dés, Jakabos Olszefszky Imola, Korondi Jenő, Kopacz Mária, Kraus Pap László, Kusztos Endre, Mohy Sándor, Szederjesi András, Székely Géza, Takács Gábor és Tirnovan Vid. /Minden itt termett (a XX. század közepén, a század második felében). = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

1999. június 5.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi és Matematika Szakosztálya dr. Balogh Ernő és dr. Tulogdy János geológus- illetve földrajz-professzorokra emlékezett. A professzorok ma is élő tanítványai (nagy részük egyetemi tanár) nosztalgiázva mesélték élményeiket volt tanáraikkal kapcsolatban, kitérve életük és munkásságuk minden részletére. Az emlékünnepély második napján az EME tudományos ülésszakot szervezett, melyre neves hazai geológusok, és földrajzosok mellett, számos magyarországi meghívott is érkezett. Az előadások nagy része az Erdélyi-medence különböző tájegységeiről, vonásairól szólt. /Albert István: Nosztalgiázó professzorok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1999. június 8.

Orbán Árpád, Kovászna megye tanácselnöke reagált arra, hogy Albert Álmos. Sepsiszentgyörgy polgármestere megdöbbent azon, hogy a székelyföldi felsőoktatási hálózat kiépítéséről folyt tanácskozáson Orbán nem csatlakozott a Hargita megyei tanács által kezdeményezett humán erőforrás konzorciumhoz. Orbán Árpád kifejtette, hogy a Kovászna megyei tanács egyetért a székelyföldi felsőoktatási hálózat kiépítésével. Azért nem csatlakoztak, mert az eddigi közös vállalkozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Sepsiszentgyörgyön működő két főiskolai szak - menedzserképzés és helyi közigazgatás - mellett ősztől indul Kézdivásárhelyen a magyar nyelvű felsőfokú tanítóképzői szak. Kezdeményezték egy pénzügyi főiskola elindítását, ebben az ügyben tárgyaltak a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával. Ugyancsak kezdeményezték az együttműködést a Veszprémi Egyetemmel, elindult az oktatói és hallgatói csere. /Orbán Árpád, Kovászna megye tanácselnöke: A székelyföldi magyar oktatásért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

1999. június 8.

Új magyar nyelvű kiadvány látott napvilágot, a biogazdálkodók magazinja, a Bioterra. A kis formátumú folyóiratot háromhavonta adja majd ki az 1997-ben alakult Romániai Biogazdálkodók Bioterra Egyesülete, amelynek székhelye a Kolozs megyei Magyarlónán van. A lapot Bódis András felelős szerkesztőként, Albert Imre felelős kiadóként jegyzi. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1999. június 8.

A sepsiszentgyörgyi városháza 400 négyzetméter medgyesi síküveget adományozott vajdasági testvérvárosának, Magyarkanizsának. Ugyanis a jugoszláviai NATO-bombázások során találat érte a kanizsai önkormányzathoz tartozó Horgos települését, és a légnyomás közel 150 lakóház ablakait törte be. A szállítmány lerakodásban a kísérő Albert Álmos polgármester és Ördög Lajos tanácstag is kivette részét. Bacskulin István polgármester a magyarkanizsai önkormányzat nevében köszönte meg Sepsiszentgyörgy segítségét. A 17 millió lej értékű segélyen kívül a Családtól családnak jeligével meghirdetett akció nyomán gyűlt hat csomagot is átadták a vajdaságiaknak. /Kanizsa köszöni a segítséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

1999. június 14.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű újságírói szakán idén tíz hallgató végez. A diákok szervezte vasárnapi, jún. 13-i ballagási ünnepségen, a szokásostól kissé eltérő módon, néhány tanár kiselőadása hangzott el. Cseke Péter, a politikatudományi és közigazgatási kar dékán-helyettese és Albert Júlia színművésznő egy-egy szakkönyvet mutatott be, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a kis ünnepségnek teret biztosító Egyetem utca eleji volt jezsuita rendház történetéről beszélt, de útra való jó tanácsokkal látta el a ballagókat Csép Sándor, a Kolozsvári Televízió magyar adásának vezető szerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke is. A hallgatók átvehették a MÚRE, az Anyanyelvi Konferencia és az Erdélyi Magyar Műemlékrestaurátorok Egyesületének díjait, valamint az elsőévesek ajánlotta "fegyvert": egy-egy lúdtollat. A ballagók neve mind ismert már a lap hasábjairól: Agyagási Levente, Boni Csilla, Illyés Ágota, Járai Albert, Nyéki Judit, Szőke Katalin, Tamás Kinga, Tófalvi Zselyke, Vass Enikő, Zsugán Gyula. Mind a megnyitóbeszédet mondó Cseke Péter, mind pedig az egyetemtől búcsúzó Zsugán Gyula - megjegyezte, hogy ez a fajta újságíróképzés, ami ma Kolozsváron magyarul folyik, még mindig nem a legtökéletesebb. /Újságíró szakosok búcsúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1999. június 14.

Az erdélyi arisztokrácia a magyarságnak olyan vezéregyéniségeket adott, akik tudták és vallották: születésükkel nem csupán előjogok, de sokszor roppant nehezen teljesíthető kötelezettségek is szálltak rájuk, állapíthatta meg jogosan emlékezésében Tibori Szabó Zoltán. A Wesselényieket, a Bánffyakat, a Bethleneket, a Keményeket, a Telekieket úgy nevelték, hogy egyetlen pillanatra se feledkezzenek meg róla: tartoznak népüknek. Nem kivétel ez alól széki gróf Teleki Béla sem, aki éppen száz évvel ezelőtt, 1899. május 16-án született Kolozsváron. Politikusként is élete végéig az erdélyi magyarságot szolgálta. Neki köszönhető, többek közt az, hogy a második világégés végén Kolozsvár nem vált harcok színterévé. Kolozsváron 1944 nyarán az ő vezetésével alakult meg az Erdélyi Magyar Tanács, amely határozatban követelte, hogy Magyarország azonnal kérjen fegyverszünetet a szövetségesektől. Bár itthon szeretett volna maradni, menekülnie kellett. 1950-ben települt át az Egyesült Államokba, ahol nemsokára megalapította az Amerikai Erdélyi Szövetséget (AESZ), amelynek 1989-ig elnöke volt. Egyik megalapítója volt a New York-i Magyar Ház Társaskörének, és segítette az ottani Könyvtár- és Történelmi Társulatot, hogy évtizedeken át Erdély igaz történelmét tárgyaló könyvek sorozatát helyezhesse el amerikai egyetemi könyvtárakban, a román propagandakiadványok ellensúlyozására. Több mint harminc éven keresztül szerkesztette és kiadta a Transsylvania című, negyedévenként megjelenő folyóiratot. - Az utódok hálájáról sokat mondó tény, hogy születésének centenáriumán Teleki Bélára nem szülővárosában, Kolozsváron, hanem éppen Magyarigenben emlékeztek. Jún. 6-án, vasárnap került sor arra a református istentisztelettel és katolikus misével egybekötött ünnepségre, amelynek keretében a falu népének átadták a New York-i Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - Magyar Emberi Jogok Alapítványa) és mások által Teleki Béla emlékére adományozott traktort. Az adomány nagyszerűen illik annak a néhai Teleki Bélának az egyéniségéhez, aki mind az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE), mind pedig az Erdélyi Párt egykori elnökeként az erdélyi gazdasági élet fellendítésében aktív szerepet töltött be. Nyilvánvaló, hogy az adományozók ismerték az 1990. február 7-én elhunyt Teleki Béla egyéniségét, erdélyiségét, s tudták: a szórványmagyarság egyik legelesettebb falujának juttatott - utánfutóval és más eszközökkel felszerelt - traktorral bármilyen díszes szobornál is nagyobb és méltóbb emléket állítanak neki. Szerény emléktábla került az egykoron Bod Péter lépteit is visszhangzó magyarigeni református templom falára: "In memoriam / (1899-1999) / Gróf Széki Teleki Béla / (1899-1990) / születésének 100. esztendős évfordulójára. / A korszerű erdélyi mezőgazdaság úttörőjének szerető megemlékezéssel / Magyar Emberi Jogok Alapítványa / (New York)." - Gudor Botond, a falu református lelkésze évek óta azon munkálkodik, hogy az egyházi tulajdonban lévő épületeket rendbe hozza, nyáron magyar fiataloknak táborokat szervez, és magyar családokat próbál visszatelepíteni a Hegyaljára. A református templomból az ünneplők átvonultak a falu szélén álló kis, katolikus templomba, ahol Baróti László, a gyulafehérvári Mailáth Gusztáv Károly Katolikus Gimnázium igazgató-tanára celebrálta a szentmisét, majd kis ünnepségre került sor a templom kertjében található negyvennyolcas emlékoszlopnál. 1848. október 28-án 187 magyarigeni férfit végeztek ott ki Axente Sever csapatai, akiket napokkal később az emlékmű alatti tömegsírban temettek el. Az amerikai adományozók nevében a Floridában élő Székely Árpád, a Wass Albert Alapítvány titkára mondott beszédet, a katolikus mise után pedig felolvasták Hámos Lászlónak a magyarigeniekhez intézett üzenetét. Magyarigenben ma már csupán 11 református és 12 katolikus magyar él. /Tibori Szabó Zoltán. = Magyarigeni magyarok maradékai között Emlékezés a szórványban a száz éve született széki gróf Teleki Bélára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

1999. június 21.

Sárközújlak község megrendezte a Sárközújlak Napját. Találkoztak Sárközújlak szülöttei. Szépségversenyt és diszkót rendeztek. A megyei politikai képviselői is eljöttek, beszédet mondtak. Sárközújlak Fehérgyarmattal testvértelepülési szerződést kötött. Felavatták a község központjában felállított világháborús hősök emlékművét, majd leleplezték a Fodor Kálmán (1929-1980), helybeli festőművész emlékére készített emléktáblát a művész egykori lakóházán. A résztvevők ezután megtekintették Szilágyi Béla és Podolyák Vilmos festőművészek kiállítását. Délután megyei román és magyar írók találkoztak, bemutatták Anzik Albert most megjelent, Sárközújlakról szóló monográfiáját. /Sárközújlak Napja - 1999. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 21./

1999. június 25.

Jún. 25-én Csíksomlyóban, a Domokos Pál Péter Gyermekotthonban ünnepség keretében emlékeztek meg az intézet névadójáról, akinek mellszobrát az iskola folyosóján leplezték le. A szoboravatás szentmisével kezdődött a kegytemplomban, majd az iskolában Bálint István igazgató foglalta össze az intézmény több évszázados múltját. Petres Mária tanárnő Domokos Pál Péter életútját méltatta, a tudósét, akinek nevét 1995-ben vette fel a gyermekotthon. Dr. Csedő Csaba polgármester és Proca Ioan, a Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatója leplezte le a szobrot, amelyet P. Bartók Albert áldott meg. Hegyi István református lelkész a Domokos Pál Péterrel, az ő szellemiségével való találkozásait elevenítette fel, és adta tovább az üzenetet: Domokos Pál Péter szellemétől indítva vegyük észre, figyeljünk testvéreinkre itthon és a nagyvilágban egyaránt. A gyermekotthonban most felavatott szobrot Bodó Levente szentegyházai szobrászművész készítette, tulajdonképpen az eredetileg a kegytemplom mellett felállított mellszobor másolataként. Az anyagi költségeket Gergely István plébános állta. /Szoboravatás a gyermekotthonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

1999. július 6.

Új magyar szaklap jelent meg, a Bioterra, a magyarlónai Bioterra szervezet kiadványa, első március-április-májusi összevont száma után napvilágot látott a második, június-július-augusztusi száma. Felelős kiadója a szervezet elnöke, Albert Imre. Felelős szerkesztő: Bódis András. A második számban olvasható írás a biobúza termesztéséről, a biotej és előállításának ökológiai feltételeiről, a folyóiratban biokertészeti tanácsok is szerepelnek. /Biogazdálkodók folyóirata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1999. július 16.

Júl. 14-én Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban Jakab Gábor katolikus plébános Mindannyiunk hitvallása /Gloria Kiadó, Kolozsvár/ című könyvét mutatta be Hoch Sándor, a kiadó igazgatója. Ezután Fodor Sándor szólt a könyvbe foglalt eszmékről. Az esemény méltó befejezése a Demény Attila Csontváry és Kafka találkozása című, Szőcs Géza szövege nyomán írt szerzeményének bemutatója volt. /Forrai Szerénke: Mindannyiunk hitvallása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

1999. július 20.

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját köszöntő rendezvények egyik kiemelkedő eseményének helyszíne volt júl. 18-án Nagypeleske: a falu központjában népes közönség jelenlétében leplezték le a Kovács Albert által tervezett és kivitelezett impozáns méretű Petőfi Sándor Emlékoszlopot. A mostani megemlékező ünnepséghez alkalmat az kínált, hogy 1847. július 13-án, nem sokkal Szendrey Júliával való eljegyzése előtt, Petőfi Sándor - útban Szatmár, majd Erdőd felé - Nagypeleskén is átutazott, s Amott az a hegy címmel verset írt útjáról. Az útvonal megválasztásában befolyásolhatta a költőt, hogy megpillantsa azt a falut, ahol Gvadányi József a falusi nótárius alakját megálmodta, s amely mintául szolgált Gál József későbbi népszínművéhez, A peleskei nótáriushoz. /Emlékoszlop-avatás Nagypeleskén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

1999. július 21.

Tordán a helyi Petőfi Társaság és az RMDSZ helyi szervezete júl. 24-25-én emlékünnepséget rendez Petőfi Sándor tordai tartózkodásának 150. évfordulója alkalmából. Az ünnepség keretében ünnepélyesen leleplezik Suba László képzőművész Petőfit ábrázoló domborművét az Ótordai Református Parókia udvarán. Júl. 24-én történelmi és honismereti vetélkedő lesz a V-VIII. osztályos tanulók számára. Délután előadások hangzanak el az ótordai református templomban. Az előadók között lesz Csetri Elek, Dávid Gyula, Murádin Jenő és Keszeg Vilmos. Másnap köszöntőt mond Nagy Albert, a tordai Petőfi Társaság elnöke, Lászlóffy Aladár és Kötő József. Zárszót mond Pataky József, a tordai RMDSZ elnöke. /Tordai ünnepségek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

1999. július 28.

A Magyar Református Lelkészegyesület aug. 2-6-a között Csurgón tartja nyári konferenciáját és a világban szétszórtan élő magyar református lelkipásztorok találkozóját. Erre az alkalomra meghívót kapott a Romániai Országos Református Lelkészi Értekezleti Szövetsége is. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek 40, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek 30 helyet biztosítottak. A RORLÉSZ 70 lelkipásztora egyben az egyházmegyék képviselője is. Előadást tart: dr. Hegedűs Lóránt püspök, dr. Papp Vilmos teológia-tanár, dr. Tóth Albert MRL-elnök, dr. Juhász Tamás teológia- tanár, dr. Nagy István főigazgató, dr. Csiha Kálmán püspök, D. Tőkés László püspök. /Pásztori Tibor Endre, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye Lelkészértekezletének elnöke: Magyar református lelkipásztorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

1999. július 28.

Júl. 26-án életének 91. évében elhunyt Kolozsváron Ferenczy Júlia (1909-1999). Ahhoz a művészcsoporthoz tartozott, amelynek az 1939. decemberi jelentkezése mérföldkőnek számított. Õk voltak az 1929-ben Marosvécsen életre keltett Barabás Miklós Céh fiataljai, csoportjuk a Tizenötök név alatt maradt meg az erdélyi művészeti köztudatban. Ferenczy Júlia Farkas utcai lakását, ahol a pályakezdő csoport tagjai sűrűn megfordultak, Kis-Helikonnak nevezték. A negyvenes évek sikerei után sötét évek jöttek azok számára, akik nem hódoltak be feltétel nélkül a szocialista realizmusnak. Ferenczy Júliát 1958-ban kizárták a Képzőművészek Országos Szövetségéből, s attól fogva munkái csak a legritkábban jutottak be a hivatalos kiállításokra. Művészi teljesítménye számottevő. Munkái hazai és külföldi magánlakások és gyűjtemények díszeivé váltak. Még 1990 után sem vették vissza a romániai szakszövetség tagjai közé, s a kolozsvári múzeumban mind a mai napig egyetlen képe sincs. Az 1990 után újjáalakult Barabás Miklós Céh sem ajánlott fel neki legalább egy tiszteletbeli tagságot. Viszont művészi munkásságáért 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. Valamennyi méltatója kiemelte Ferenczy Júlia kiváló forma- és színérzékét. Műtermében gyakori vendég volt Kelemen Lajos, Erdély tudós történésze, Szabó T. Attila, a nagy hírű nyelvészprofesszor, de megfordultak ott Entz Géza, Felvinczi Takács Zoltán, Lyka Károly, Bíró Béla, Maksay Albert és László Gyula művészettörténész, Kós Károly, az erdélyi kultúra "nagy öregje", Keöpeczi Sebestyén József, a heraldikus, Nagy Imre, Nagy Albert és Fülöp Antal Andor festőművészek, Szervátiusz Jenő, Balaskó Nándor és Kósa-Huba Ferenc szobrászok, illetve neves irodalmárok Kiss Jenőtől Szabó Gyuláig, és Szabédi Lászlótól Pomogáts Béláig. Az erdélyi művészet egyik legegyénibb alkotóját veszítette el. /Ferenczy Júlia (1909?1999) = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ Ferenczy Júlia /Nyárádszentbenedek, 1909. ápr. 3. - Kolozsvár, 1999. júl. 26./

1999. augusztus 2.

Martonyi János magyar külügyminiszter júl. 30-i háromszéki látogatásán a megyei önkormányzat vezetője, Orbán Árpád tanácselnök, Márton Árpád háromszéki RMDSZ-elnök, képviselő, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a prefektúra felelős vezetői fogadták a vendéget, aki Markó Béla szövetségi elnökkel érkezett Sepsiszentgyörgyre. Szívélyes találkozó zajlott le a megyei könyvtár Gábor Áron termében meghívottakkal és a sajtó munkatársaival. Martonyi választ adott a megye magyar lakosságát foglalkoztató kérdésekre: a magyar egyetem, a lehetséges autonómiák, a magyarországi munkavállalás, a kettős állampolgárság, az egyházi javak, a román közvélemény felé szóló eredményes kommunikáció sorra szóba kerültek. A helyi Selektronik Televízió egyenes adásban közvetítette a magyar külügyminiszter bevezetőjét: a magyar külpolitika érdeke, hogy mindenki ott maradhasson egyénileg és közösségként is magyarnak, ahol született. /(Flóra Gábor): Önbizalomra ösztönzött a magyar külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

1999. augusztus 7.

Aug. 6-án Sándorhomokon, a római katolikus templom előtt a falu két neves szülöttjére - Berencei Kováts Lajosra és Nagy Miklósra - emlékeztek helybeliek és távolabbról jött vendégek. Szabó Menyhért, a mátészalkai múzeum muzeológusa az 1812-ben Homokon született Berencei Kováts Lajos munkásságát méltatta, aki 1848-49-ben az első felelős magyar kormányban államtitkár volt. Életének utolsó évtizedeit a családi birtokon töltötte, Szatmárnémetiben temették el 1890-ben. Ezután a Nagy Miklós Emlékbizottság tagja, Nagy István budapesti történész leleplezte a templom bejárata mellett a Kovács Albert által készített emléktáblát, dr. Szeifert Ferenc csolnoki plébános pedig a népi író és papköltő életútját ismertette, amely 1894-ben Sándorhomokról indult és 1973-ban a Komárom megyei Unyban ért véget. Nagy Miklós Mindszenty bíboros köréhez tartozott, s a per ötödrangú vádlottjaként a mártíriumot, börtönbüntetést is vállalta. /Emlékünnepség Sándorhomokon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 7./

1999. augusztus 11.

A marosvécsi kastély parkjában sikerült végre elhelyezni gróf Wass Albert Amerikából hazahozott hamvait. Hatalmas ? háromtonnás ? kőtömbbe zártan ott nyugszanak a Farkasverem, A kastély árnyékában, a Kard és kasza alkotójának földi maradványai egykori pályatársa, a helikoni összejövetelek felejthetetlen házigazdája: báró Kemény János sírja mellett. Cegei és szentegyedi gróf Wass Albert 1936 júliusában vett részt első ízben Helikon-találkozón. A marosvécsi Helikon részvevői tervezett emlékhelyének kialakítása nem járt eredménnyel. Kevés esély van arra, hogy Marosvécs kastélya irodalmi hajlékként állhasson a közjó szolgálatában. - Wass Albert egyik regénye, A funtinelli boszorkány rövidesen megjelenik a marosvásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában ? egyszerre magyar és román nyelven. /Marosvécsen, öreg tölgyek alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1999. augusztus 19.

Lucian Silaghi prefektus felháborodva fogadta, hogy aug. 19-én Kőröstárkányban felavatták a románok által 1919-ben meggyilkoltak névsorát megörökítő emlékművet. Neki prefektusként a nemzeti érdekeket kell védenie. A prefektus szerint a kivégzett tárkányi magyarok ellenálltak Mosoiu tábornok hadainak. Ezek az egyének Kun Béla bolsevik hadseregével szimpatizáltak, feldúlták a környező román falvakat, lelőttek egy román tisztet, ezért vált szükségessé a megtorlás. A tárkányiak nem hívták meg a Bihar megyei helyhatóság képviselőit, állította, mert szerinte Modok Gusztáv alprefektus nem a prefektúrát képviselte! /Albert Ferenc: Történelemórát tartott a prefektus. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 19./

1999. augusztus 19.

Aug. 19-én nyitotta meg hivatalosan Orbán Viktor miniszterelnök a Határon Túli Magyarok Hivatalának új székházát. A Gellért-hegy oldalán levő épületet szépséghibája, hogy a Budapesten járatlan határon túli magyar számára nehézkes a megközelítése. Az átadási ünnepséget a hivatal elnöke, Szabó Tibor nyitotta meg, kihangsúlyozva, hogy a határon túliak is tekintsék magukat a ház gazdáinak, mely közös ügyeinket hivatott szolgálni. A rendezvényre 78 határon túli magyar személyiség - politikai és egyházi vezető - kapott meghívást: A Külügyminisztérium nevében Németh Zsolt államtitkár szólt az egybegyűltekhez, emlékeztetve arra, hogy ez alkalommal a Határon Túli Magyarok Hivatala fennállásának 10 éves évfordulóját is ünnepeljük. A Határon Túli Magyarok Hivatala a következő szervezeti egységekből tevődik össze: Elemző Főosztály - vezetője dr. Gyurcsik Iván, Dokumentációs, Sajtó- és Tájékoztatási Főosztály - vezetője dr. Bátai Tibor, öt területi főosztályból: Román Referatúra - vezetője Bálint-Pataki József, főosztályvezető helyettes Sagyebó László, főtanácsos Takács Ferenc; Szlovák Referatúra - vezetője Czimbalmosné Molnár Éva; Horvát, Szlovén, Jugoszláv Referatúra - vezetője Pirityiné Szabó Judit; Nyugati Magyarság - vezetője dr. Pusztaszeri László; Ukrán Referatúra - vezetője Tóth István, továbbá Koordinációs és Jogi Főosztály - vezetője dr. Szabó Csaba, Igazgatási Osztály - vezetője Horváth Sándorné, Gazdasági Főosztály - vezetője Katrinecz Lászlóné és a Mo-2000 Konferencia Titkársága - Keszthelyi Gyula vezetésével. Orbán Viktor miniszterelnök a nemrég elhunyt Wass Albert szavait idézve adta át a Határon Túli Magyarok Hivatala új székházát: "Jönnek majd újra boldog építők, és kiássák, ami odalent volt, s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot". Ünnepi beszédében a magyar kormányfő hangsúlyozta, a kormány változatlanul vallja, hogy "Magyarország polgárai a határainkon kívül élő magyarokkal együtt egy és oszthatatlan nemzet". /(Guther M. Ilona): Tíz év után önálló székházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

1999. augusztus 23.

Az elmúlt években Otthonom, Szatmár megye címmel helytörténeti sorozat indult, felelős szerkesztője Csirák Csaba, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke. A sorozat még ebben az esztendőben, a tizedik kötetéhez érkezik. Maga a felelős szerkesztő írja már hónapok óta a szatmári zsidó emlékek történetét. Feltérképezi a még fellelhető zsidó emlékeket, s elbeszélget a valamikor több tízezres Szatmár megyei zsidóság még élő képviselőivel. Néhány fejezet címe talán hűen jelzi, hogy mi is lesz a kötetbe. Íme: Zsidó hagyományok: A hitközség története; A szatmári zsidó oktatás; Zsidók a szociális és karitatív szolgáltatásban; A szatmári zsidók szerepe az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban; Neves szatmári zsidó személyiségek; A szatmári zsidók gazdasági tevékenysége; Zsidó az egészségügyben. Csirák Csaba Dénes Sándorról is írt, az akkori Szamos főszerkesztőjéről. "Magyarérzelmű, magyarul gondolkodó zsidó volt, mint a legtöbb szatmári zsidó, amit nem csak írásai bizonyítanak, de az is, hogy jó ideig a Magyar Párt művelődési elnöke s a Kölcsey Kör alelnöke." - Szatmár a boldog Ferenc József-i időkben volt a leggazdagabb, mind a kultúrában, mind az anyagi jólétben. S ez nem kisrészt a zsidóknak köszönhető. /Sike Lajos: "Szatmár akkor volt leggazdagabb, mikor a zsidók itt éltek!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

1999. szeptember 9.

Több évtizedes szünet után szeptember 8-án, Kisasszony napján először lepleztek le egyházi köztéri szobrot Nagyváradon. Tempfli József megyés püspök elmondta, hogy olaszi plébánosként 1982-ben kezdte menekíteni a szétrombolásra ítélt Olaszi temető neves halottait és az ott található értékes műalkotásokat. A Szűzanya most újraavatandó szobra a Gorove famíliának a sírboltja előtt állt, onnan menekítették a Barátok templomának kriptájába. A műalkotás, Dunaiszky László budapesti szobrász alkotása. Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátkanonok felolvasta Kiss Albert főesperes provikáriussá való kinevezéséről szóló püspöki dokumentumot. Ezután az egyházmegye harmadik embere letette az esküt, majd a papság és a hívek kivonultak a szobor elé. A szobor a hajdan álló pieta szobor helyén áll majd, ahol a hírhedt kommunista miniszter, Alexandru Moghioros szobrát állították fel. /Szilágyi Aladár: Megáldották a Patróna szobrát. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./

1999. szeptember 13.

A nagyváradi civil szervezetek szövetségének létrehozásáról tárgyaltak szept. 11-én a nagyváradi polgári csoportok vezetői a Tempo Klubban. A cél tevékenységük összehangolása, országos és külföldi kapcsolatok kiépítése. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete részéről támogatták a kezdeményezést. Az Erdélyi Kárpát Egyesület nevében Dukrét Géza is egyetértett a szövetség létrehozásával, de a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság képviseletében már fenntartásai voltak. Ez utóbbi szervezet manapság már hét megyére kiterjed. Lapjuk van, füzeteket adnak ki. Ez már nem váradi, hanem regionális szervezet. Vannak irodalmi, néprajzi és egyéb jellegű társegyesületeik. Pénzt kapnak magyarországi és hazai alapítványoktól. A vezetésben vita nincs, ami sajnos nem mondható el a nagyváradi egyesületekről - mondta Dukrét Géza. - A székelyföldieknek több száz kilométerről jobb kapcsolatuk van a magyarországiakkal, mint a bihariaknak itt a határ mellett. Nem lehet csak a pénzre és kapcsolatokra építeni. Végül elvileg többen beleegyeztek a szövetség létrehozásába, de aláírásra nem került sor. /Albert Ferenc: Szövetkeznének a civil szervezetek. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./

1999. szeptember 15.

Szept. 14-én Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere jóváhagyta a Keresztély Irma főtanfelügyelő által kezdeményezett képző központ létesítését a nemrég kiköltöztetett Újvárossy-kerti óvoda épületében. Ma a hétmilliárd lej értékű beruházás előtanulmányát a főtanfelügyelő az Oktatási Minisztériumban mutatja be. A székelyföldi átképző és továbbképző központban helyet kap a tanfelügyelőség, a főépületben előadótermeket, szálláshelyet és étkeztetésre alkalmas helyiséget rendeznek be. A beruházást a minisztérium költségvetéséből finanszírozzák. /Pedagógusképző központ lesz Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

1999. szeptember 16.

A Szent-Györgyi Albert Társaság, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Szatmárnémeti MADISZ, a Világszövetség Erdélyi Társasága október 23?24-én rendezi meg a IX. Hajnal akar lenni kárpát-medencei népdaléneklési versenyt. A rendezvény célja a magyar népdal népszerűsítése, eddig ismeretlen tehetséges emberek felfedezése. Részt vehet bárki, aki nem végzett ének szakot zeneművészeti akadémián vagy főiskolán, nem engedélyezett énekes, betöltötte 16. életévét. /Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

1999. szeptember 20.

Az Arany János és Tompa Mihály közötti barátságra emlékezve alakult ki az a testvérvárosi kapcsolat, amely néhány éve összeköti Nagyszalontát és a szlovákiai Rimaszombatot. A hétvégén Nagyszalontán Tódor Albert polgármester és Hegyesi Imre alpolgármester rimaszombati küldöttséget fogadott. A rimaszombati és a nagyszalontai városvezetők közötti hét végi eszmecsere mindvégig magyarul folyt. Kiderült, a gazdasági-társadalmi átalakulás útján található két ország hasonló gondokkal küzd, és ez észlelhető a települések szintjén is. Rimaszombaton az idei tanévtől indították be újra a magyar középiskolai oktatást, egy olyan épületben, amelyet visszakapott a református egyház. A 24 ezres település lakosságának felét kitévő szlovákok nem nézik jó szemmel ezt a kezdeményezést. A párhuzam adott, hisz Arany János városában évek óta nem sikerül megvalósítani a tervet, hogy Szalonta legnagyobb szülöttének nevét viselhesse a 90 éves középiskola. /Rimaszombati vendégek Szalontán. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20./

1999. október 11.

A Bihar megyei civil szervezetek fórumán az önfenntartási lehetőségekről, a törvénykezési gondokról és az információáramlás hiányosságairól tárgyaltak. Megállapították, hogy a jelenlegi törvények nem kedveznek a civil szervezeteknek. /Albert Ferenc: A civil szféra panaszai. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11./

1999. október 11.

Okt. 6-án Bodó Barna elnök, dr. Albert Ferenc, a temesvári Mezőgazdasági Egyetem professzora és dr. Feleki Gábor, a Szegedi Egyetem szociológia tanszékének vezetője részvételével sajtótájékoztatót tartott a temesvári Diaszpóra Alapítvány. A Magyar Tudományos Akadémia által finanszírozott, 1998 októbere - 1999 májusa között készült felmérés eredményét ismertették a temesvári sajtóval, amelynek témája a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió, illetve a határokon túli együttműködések ismertsége és fogadtatása volt a régió két legreprezentatívabb megyéjében, Csongrád és Temes megyékben. Bodó Barna elnök elmondta, hogy romániai viszonylatban most készült először regionális felmérés. A kutatók összesen 1000 személyt (500 Temes és 500 Csongrád megyeit) kérdeztek meg, figyelembe véve a nemzetiségi elosztást, a határtól való távolságot, a korosztályokat stb. A közvélemény-kutatás eredménye alapján a határon túli együttműködés és a DMKT eurorégió létrejöttének fogadtatása egyértelműen pozitív mind magyar, mind román oldalon. A megkérdezettek többsége úgy tartja, hogy az eurorégiós együttműködés csak előnyére válhat mindkét félnek, és a jövőben ez tovább fog bővülni. Érdekes, hogy a felmérés eredménye szerint a Temes megyeiek csaknem kétszer olyan tájékozottak a határokon átnyúló együttműködések kérdésében, mint a csongrádiak. /Pataki Zoltán: A Diaszpóra Alapítvány regionális felmérése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1999. október 16.

Wass Albert a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Hangadó szerepet töltött be a magyar szellemi emigráció életében, részt vett több lap (Ahogy Lehet, Új Magyar Út, Magyar Könyvbarátok) szerkesztésében. Létrehozta és működtette az Amerikai Magyar Szépműves Céhet. Ceausescu "diplomatái" sokat zaklatták, egy alkalommal floridai kertjében rálőttek az íróra. A kilencvenéves korában, 1998-ban elhunyt erdélyi magyar író emlékét ápoló alapítvány Wass Albert szellemi és politikai hagyatéka a Kárpát-medencében címmel hirdetett pályázatot. A pályázatot 1998-ban írta ki, amelyre több százan jelentkeztek. Munkáikat a floridai székhelyű gróf Czegei Wass Albert Alapítvány bírálta el. A nyertesek Budapesten, a Magyarok Házában vehették át a díjakat. /Átadták a Wass Albert Alapítvány díjait. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./


lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 3331-3350




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998