|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 251 találat | lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 | 241-251 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gál Kinga 2011. december 2.December 1.: A Gyulafehérvári nyilatkozatra emlékeztetett az EP-ben Tőkés LászlóÖt magyar képviselő emelt szót az Európai Parlament szerdai brüsszeli plenáris ülésén az ellen, hogy Boldoghy Olivér elveszítette szlovák állampolgárságát, miután nyáron felvette a magyart. Tőkés László a MOGYE magyar tagozatának ügyét, és a román nemzeti ünnep kapcsán a Gyulafehérvári nyilatkozatot is megemlítette felszólalásában A szlovákiai magyar színésztől a módosított szlovák állampolgársági törvény alapján vonták meg eddigi jogosultságát, a módosítást Pozsony annak idején a határon túli magyarok könnyített honosításáról tavaly hozott budapesti döntésre reagálva hozta. Az EP-ben a késő este megtartott, úgynevezett egyperces (korábban napirend előtti) felszólalások között szót emelt a lépés ellen Tőkés László és Sógor Csaba erdélyi, Bauer Edit és Mészáros Alajos felvidéki képviselő, valamint a fideszes Gál Kinga is. Tőkés László EP-alelnök „tűrhetetlennek és tarthatatlannak” nevezte, hogy Boldoghyt „magyar önazonosságának nyílt vállalása miatt” fosztják meg állampolgárságától. Egyben kifogásolta, hogy „Erdélyben, saját szülőhazánkban, a marosvásárhelyi volt magyar Egyetemünkön ma már még önálló magyar tagozatot sem alakíthatunk mi, magyarok”. Tőkés a Gyulafehérvári nyilatkozatra, valamint a wilsoni önrendelkezési elvre is hivatkozott beszédében, melyek kezdettől fogva nem érvényesültek az erdélyi magyarság esetében. „Ha már területeinket elvették – legalább kisebbségi jogainkat és nemzeti autonómiánkat biztosítsák ezeken a területeken úgy, amiképpen ezt még a Gyulafehérvári Nyilatkozat (1918) is kimondja! Románia nemzeti ünnepén távol áll tőlünk, hogy elvitassuk tőle Erdélyt, sőt jó ünneplést kívánunk román Testvéreinknek” – fogalmazott Tőkés. Krónika (Kolozsvár) 2011. december 5.KMKF-ülés – választójog – Kövér: együttműködési készség jellemezte a tanácskozástŐszinte, nyugodt hangvételű tanácskozásnak nevezte a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki, a választójogi törvényjavaslatról tartott plenáris munkaülését Kövér László házelnök. Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatón bejelentette, módosító javaslatot fogalmaztak meg, hogy egyéni választókörzetben is lehessen szavazati joguk a határon túli magyaroknak. Kövér László összegzése szerint a belpolitikai életet meghatározó és a magyar törvényhozásban szavazó pártok különbözőképpen ítélték meg az állampolgárság kiterjesztését, és a választójogi javaslatot. Ugyanakkor mégis az együttműködési készség volt a jellemző – mutatott rá az Országgyűlés elnöke, aki szerint őszinte, nyugodt hangvételű tanácskozás zajlott. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke támogatásáról biztosította az indítványt, egyben fontosnak tartotta, hogy a magyarországi és a határon túli magyarok közötti szolidaritás és bizalom erősödjön, ne szakadékok keletkezzenek. Kiemelte: bízik benne, hogy év végéig olyan törvény születik, amelyik nem tesz különbséget a magyar állampolgárok között oly módon, hogy egyeseknek van szavazati joguk, másoknak nincs lehetőségük ezzel élni. Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke bejelentette: módosító indítványt fogalmaztak meg, hogy a határon túli magyarok ne csak listára voksolhassanak, hanem egyéni választókörzetben is választhassanak. Hozzátette: úgy gondolják, a magyar állampolgárok éljenek bárhol a világon ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket bírják. Kifejtette: nem kívánnak semmiféle diszkriminációt, ha Magyarországon százezer állampolgár után jár egyéni körzet, akkor ezt határon túl is érvényesíteni kell. Románia ebből a szempontból pozitív példa – folytatta, kiemelve: a román választójogi törvény megfogalmaz határon túli, egyéni választókörzeteket. Tóth Tivadar, a Vajdasági Magyar Szövetség képviseletében azt mondta, hogy az országgyűlési vitában nem óhajtanak beleszólni. Arra bíztatta a vajdasági magyarokat, akik kettős állampolgárságot szereztek, hogy a törvény szellemében éljenek majd e jogukkal. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke felidézte a 2004-es, MSZP által indított magyarellenes kampányt, s mint mondta, akkor az volt az egyik aduász, hogy majd a határon túli magyarok voksai döntik el a magyarországi választásokat, és ez nem jó. Nem tudom, hogy fog-e két-három szavazattal választást elbukni az MSZP, vagy fog-e 30-40 szavazattal többet kapni a Fidesz, de ilyenkor jobb, ha az ember nem a félelmeire, hanem az elveire, jobb meggyőződésére, lelkiismeretére hallgat – fogalmazta meg a külhoni magyar vezető. László Gyula, a délvidéki Magyar Remény Mozgalom képviseletében üdvözölte a javaslatot, ugyanakkor, mint mondta, abba nem kívánnak beavatkozni, milyen döntést hoz az Országgyűlés. Gál Kinga, EP képviselő azt mondta, hogy egyértelművé vált, elvárást teljesít az Országgyűlés, amikor a választójogi törvényt úgy alakítja, hogy a határon túli magyaroknak szavazati joga legyen. Nem történik semmi kirívó, amikor a határon túli magyaroknak szavazati jogot adnak – fogalmazott, hozzátéve: belépünk azon országok körébe, akik ezt már évek óta gyakorolják. Ez a legtermészetesebb igénye a határon túli magyaroknak – summázta. Gulyás Gergely (Fidesz) egyértelmű az előterjesztő szándéka, hogy az állampolgársággal együtt jár a választójog is. Ez összhangban van az unió országainak gyakorlatával, ott 27 állam közül 24 az állampolgársággal együtt biztosítja a választójogot. Szerinte véget kell vetni annak az inkoherens érvelésnek, miszerint az szavazzon, aki adót is fizet – mondta. Hozzátette: “az Országgyűlés előtt lévő javaslat gesztus is kíván lenni az ellenzéki pártok felé, és egy belpolitikai törekszik. Ha ilyen konszenzus nincs, akkor kérdés van-e a gesztusoknak értelme – mondta. A KDNP-s Rubovszky György elmondta, hogy támogatják a javaslatot, és személy szerint kiemelte az egyenlő választójog kérdését. Mint mondta, ő támogatja, hogy a határon túli magyarok egyéni választókörzetekben is szavazhassanak. Szabó Vilmos (MSZP) arról beszélt, hogy érdemi vita folyt, és döntő volt az a törekvés, hogy a közös pontokat keressék. Megerősítette ugyanakkor a szocialista álláspontot, hogy vonják vissza a javaslatot és kezdődjön ötpárti vita. Szávay István (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy a választójog megadása megjelenik a javaslatban és ezt a passzust támogatják is. Ugyanakkor magára választójogi törvényre, ebben a formában nemet mondanak – jegyezte meg. Mile Lajos (LMP) szintén tartalminak és érdeminek ítélte az ülést. Szerinte az, hogy országos listára lehessen szavazni rossz irány, nem jelenhetnének meg azok a sajátos problémák, amelyek a határon túli közösségeknél felmerülnek. Meghatározó, hogy ezek a közösségeknek saját maguk közül választhassák azokat, akik őket képviselni fogják akár a magyar Országgyűlésben is – tette hozzá. Kövér László az elhangzottakra reagálva még közölte: nem tartja korainak a javaslatot, és nem hiszi, hogy a Fidesz és az MSZP álláspontját közelíteni lehetne. Jelezte: a technikai kérdéseket az eljárásról szóló törvény rendezi majd. A javaslathoz megfogalmazott módosító indítványokat bizottsági javaslatként az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága terjeszti be. Potápi Árpád (Fidesz) bizottsági elnök azt mondta, várják a módosító indítványokat. erdon.ro 2012. február 3.KMAT-ülés – Tőkés: konstruktív tanácskozás a polgári kezdeményezésrőlKonstruktívnak értékelte a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki budapesti ülését Tőkés László elnök, a tanácskozás fő témája a kisebbségi jogok ügyében indítandó polgári kezdeményezés volt. Tőkés László az ülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: ahhoz, hogy ezzel az eszközzel élni tudjanak, legalább egymillió aláírásra van szükség. Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió ne utalja kizárólag tagállami hatáskörbe a kisebbségi jogokat – hangsúlyozta. Ennek jogi keretét szeretnék megteremteni, és ennek érdekében “jogalkotásra késztetni” az unió illetékes testületét. Kiemelte: össznemzeti összefogásra van szükség, ha valamikor, most az kell, hogy a pártpolitikai szint fölé emeljék ezt a nemzeti ügyet. Az MTI kérdésére elmondta, a kezdeményezés bejegyzése után húsz hónap alatt kell az aláírásokat összegyűjteni. Ideális esetben a regisztrációs kérelem benyújtása április 1-től történhet meg, ezután két hónap a regisztrációs idő, majd, ha pozitív döntés születik elindulhat az aláírások gyűjtése. Tőkés László azt mondta, hogy számítanak az európai kisebbségekre és a civil szervezetekre is. Az Európai Bizottság elé azután kerülhet a kérdés, ha a tagországok igazolták az aláírások érvényességét. Azonban még ekkor is elutasíthatják a jogalkotás megindítását – mondta, hozzátéve, többéves folyamatról van szó. Felidézte: tavaly márciusban határoztak úgy, hogy a polgári kezdeményezés eszközével élni kívánnak, és novemberben, miután találkoztak Schmitt Pál államfővel, megerősítették elhatározásukat. Tőkés László elmondta, hogy a pénteki ülésen szakmai bizottság megalakításáról döntöttek, amely egyezteti a polgári kezdeményezésről eddig kialakított elképzeléseket. Javaslatot fogalmazott meg a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is – jelezte. A szakmai testület – amelynek élére Gál Kinga (Fidesz) EP-képviselőt kérik fel – március 31-ig készíti el a témában jelentését. A KMAT elnöke hozzátette: a tanácskozáson Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a magyar kormány támogatni tudja a kezdeményezést, abban az esetben, ha az valóban szakmailag megalapozott, és igazi polgári jelleget ölt. A politikai szféra nem avatkozhat be a folyamatba, és erre minden lehetőség adott – jelezte Tőkés László. Mécs László, a KMAT főtitkára elmondta: a tanács ülésén egyhangúlag döntöttek arról is, hogy felveszik tagjaik sorába a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsát. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség javaslatára támogatták azt az elképzelést, hogy Ukrajnában létesüljön önálló magyar választási körzet, amely tömbbe foglalja a kárpátaljai magyarságot. MTI 2012. február 6.Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia TanácsKonstruktívnak értékelte a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki budapesti ülését Tőkés László elnök, a tanácskozás fő témája a kisebbségi jogok ügyében indítandó polgári kezdeményezés volt. Tőkés László elmondta: ahhoz, hogy ezzel az eszközzel élni tudjanak, legalább egymillió aláírásra van szükség. Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió ne utalja kizárólag tagállami hatáskörbe a kisebbségi jogokat – hangsúlyozta. Ennek jogi keretét szeretnék megteremteni, és ennek érdekében „jogalkotásra késztetni” az Unió illetékes testületét. Kiemelte: össznemzeti összefogásra van szükség, ha valamikor, most az kell, hogy a pártpolitikai szint fölé emeljék ezt a nemzeti ügyet. Az MTI kérdésére elmondta, a kezdeményezés bejegyzése után húsz hónap alatt kell az aláírásokat összegyűjteni. Ideális esetben a regisztrációs kérelem benyújtása április 1-jétől történhet meg, ezután két hónap a regisztrációs idő, majd, ha pozitív döntés születik elindulhat az aláírások gyűjtése. Tőkés László azt mondta, hogy számítanak az európai kisebbségekre és a civil szervezetekre is. Az Európai Bizottság elé azután kerülhet a kérdés, ha a tagországok igazolták az aláírások érvényességét. Azonban még ekkor is elutasíthatják a jogalkotás megindítását – mondta, hozzátéve, többéves folyamatról van szó. Felidézte: tavaly márciusban határoztak úgy, hogy a polgári kezdeményezés eszközével élni kívánnak, és novemberben, miután találkoztak Schmitt Pál államfővel, megerősítették elhatározásukat. Tőkés elmondta, hogy a pénteki ülésen szakmai bizottság megalakításáról döntöttek, amely egyezteti a polgári kezdeményezésről eddig kialakított elképzeléseket. Javaslatot fogalmazott meg a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is – jelezte. A szakmai testület – amelynek élére Gál Kinga (Fidesz) EP-képviselőt kérik fel – március 31-éig készíti el jelentését a témában. A KMAT elnöke hozzátette: a tanácskozáson Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a magyar kormány támogatni tudja a kezdeményezést abban az esetben, ha az valóban szakmailag megalapozott, és igazi polgári jelleget ölt. A politikai szféra nem avatkozhat be a folyamatba, és erre minden lehetőség adott – jelezte Tőkés László. Mécs László, a KMAT főtitkára elmondta: a tanács ülésén egyhangúlag döntöttek arról is, hogy felveszik tagjaik sorába a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsát. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség javaslatára támogatták azt az elképzelést, hogy Ukrajnában létesüljön önálló magyar választási körzet, amely tömbbe foglalja a kárpátaljai magyarságot. MTI Krónika (Kolozsvár) 2012. február 23.Milyen sikereket ért el az EP Kisebbségi Munkacsoportja?Gál Kinga fideszes néppárti politikus 2009 vége óta elnökként vezette az Európai Parliament Kisebbségi Munkacsoportjának munkáját, amely a nemzeti kisebbségek, regionális nyelvek és más nemzeti közösségek érdekképviseletét tűzte zászlójára. A Kitekintő munkatársa annak kapcsán beszélgetett a képviselővel, hogy elnöki mandátumának lejártával miben látja a Munkacsoport sikereit és gyengéit. Milyen esélye van a nemzeti kisebbségek uniós képviseletének? Hogyan foglalná össze nagyon tömören az elmúlt két és fél éves munkáját? Mire a legbüszkébb a stafétabot átadásakor? Ha valóban nagyon rövid válaszra lenne csak lehetőségem, annyit javasolnék, hogy olvassák el a munkánkat bemutató kiadványunkat, amely összefoglalóan leírja tevékenységünk sava-borsát, és ízelítőt ad a kisebbségekért vívott küzdelmes, legtöbbször sziszifuszi munkáról. Ha ennél hosszabb is lehetek, akkor azt hiszem, annak az intézményközi kapcsolatrendszernek a kialakulását nevezném meg első helyen, amelynek keretében összekötöttük azokat a releváns nemzetközi intézményeket, többek között az Európa Tanács szakosított szerveit, az EBESZ Kisebbségi Főbiztosát, az uniós Alapjogi Ügynökséget, továbbá akadémia kutatóintézeteket és magukat a kisebbségi szervezetek, amelyek aktívan tevékenykednek a nemzeti kisebbségekért és regionális nyelvekért Európában. Úgy gondolom, hogy a több mint két éves munkánk eredményeként a Munkacsoportot sikerült az európai kisebbségvédelem megkerülhetetlen pontjává tenni. Mióta tagja a Munkacsoportnak és miért kellett átadnia az elnöki pozíciót? Mi arról értesültünk, hogy a Munkacsoport tagjai nagyon elégedettek voltak munkájával. 2004 óta vagyok tagjai a munkacsoportnak, de ez a frakcióközi formáció már több évtizede működik az EP-ben. Habár a nyolcvanas években csak a kisebbségi nyelvek védelmére koncentrált a munkacsoport, a tíz, illetve tizenkettő új tagország csatlakozása által prognosztizált változások miatt az Intergroup is nyitni kezdett az általános nemzeti kisebbségi jogok felé. A változás viszont csak 2004-ben intézményesült, amikor jómagam és Tabajdi Csaba kollégám kezdeményeztük, hogy a Munkacsoport terjessze ki figyelmét az őshonos nemzeti kisebbségekre, illetve a nemzeti közösségekre, alkotmányos régiókra (Katalónia, Skócia, Wales, Korzika, stb.) is. Az első öt évben alelnökként vettem részt a Munkacsoport munkájában, és a hatodik parlamenti ciklus végén politikai megállapodás született arról, hogy az új ciklusban én szervezem újjá a formációt. Az időközben megváltozott szabályokhoz alkalmazkodva ez jó pár hónapot vett igénybe, és végül 2009 decemberében társelnök, Carl Haglund finnországi svéd képviselő és jómagam vezetésével, tehát egy néppárti-liberális elnökséggel kezdte meg munkáját az újjá alakított Kisebbségi Munkacsoport. Akkor arról is döntöttünk, hogy a parlamenti szokásjog értelmében, a ciklus felénél a vezetés átkerül az addig alelnöki pozíciót betöltő szocialista és zöld frakciókhoz. Így a társelnökkel 2012 januárjától alelnökként folytatjuk munkánkat, a vezetést pedig a zöld korzikai Francois Alfonsi, és a szocialista Tabajdi Csaba vették át. És való igaz, a munkacsoport népes, öt frakciót képviselő tagsága igen nagy elégedettségének adott hangot leköszönésünk alkalmával. Milyen céllal vágott bele a munkába? Melyek voltak a reálisan elérhető célok? Az egyes témák, érdekérvényesítési ügyek mentén szerveződött frakcióközi munkacsoportokról azt kell tudni, hogy nem hivatalos szervei a Parlamentnek, amely alapvetően korlátozza az egyes ügyek megjelenítésének lehetőségét. Ennek ellenére mégis nagyon fontos, hogy lehetőségünk van az ügyek napirenden tartására az EP-ben, vagy ha úgy tetszik a parlamenti szintre való „feljátszására”. Az Kisebbségi Munkacsoport (teljes angol nevén: Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages) alapvető célja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek, a regionális és kisebbségi nyelvek, illetve az alkotmányos régiók érdekeinek képviseletét megjelenítse az európai politizálásban, a közösségek hangját úgymond felerősítse, rávilágítson az őket érő gyakori sérelmekre, a diszkriminációra, amivel szembesülnek, és a közösségek támogatásáért lépjen fel. Kollégámmal egyik legfontosabb, a működésünk első évére kitűzött célunk az volt, hogy létrehozzuk azt az intézményi hálót, amelyről korábban már említést tettem. Így az első évben az összes olyan nemzetközi szervezettel – legyen az politikai, szakmai, akadémiai és nem-kormányzati – kiépítettünk kapcsolatot, akiknek nemzetközi szinten feladtuk a kisebbségvédelem. A Munkacsoport mára már megkerülhetetlen fórummá vált, ahova az összes kisebbségi közösség szeretne eljutni problémáival. Az intézményeken kívül, kiket láttak vendégül az ülések során? Milyen magyar vonatkozású ügyeket sikerült „feljátszani” a Parlamentig? Nagyon sok konkrét ötlettel kezdtük el munkánkat – az intézményi kapcsolatrendszer felépítésén túl -, de már az elejétől fogva nyitottak voltunk a tagság irányába is, akiknek lehetőségük volt téma- és meghívott javaslatot tenni a havonta, Strasbourgban ülésező Munkacsoport üléseire. Ezeknek köszönhetően a két év alatt vendégül láttuk többek között a messzi északon lakó számikat, a dán-német határvidék kisebbségeit, a frízeket, a spanyolországi katalánokat, baszkokat és galíciaiakat, a franciaországi kisebbségi nyelvek képviselőit, olaszországi szlovéneket vagy éppen a dél-tiroli németeket. Magyar szempontból kiemelkedő, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem magyar tagozatának kérdése, a szlovákiai nyelvtörvény ügye több ízben, a szlovák állampolgársági kérdés és Boldoghy Olivér esete, továbbá a vajdasági magyar nemzeti tanácsok működése is napirendre került, úgy mint a régiók és autonómia fontossága a kisebbségvédelem területén. Kárpátalja egy rendkívüli ülés keretében került sorra, ahol mind a magyar kisebbségi oktatási, nyelvhasználati kérdést, mind pedig a választójogi törvény kisebbségi hiányosságait elemeztük. A meghívott kisebbségi közösségek által leggyakrabban felhozott sérelmek a kisebbségi nyelvhasználat, kisebbségi oktatás, kisebbségi média, illetve a politikai problémák köré csoportosultak. Azok, akik rendszeresen követték munkánkat (https://gal.fidesz-eu.hu/hirkategoria/kisebbsegi_munkacsoport), vagy elolvassák majd kiadványukat, azok számára teljesen világossá válhat, hogy a kisebbségi közösségek problémái nagyon sokszor kísértetiesen hasonlítanak, noha más-más a közeg, amelyben előkerülnek, ezért más-más lehet a konkrét megoldás is. A könyvet olvasva nyilvánvalóvá válik, miért nem lehet egy kalapba tenni ezen közösségeket a bevándorló közösségekkel vagy éppen a roma közösségekkel. Tud-e olyan példát említeni, ahol egy nemzeti kisebbségi közösségnek konkrétan tudtak segítségére lenni? Sikerült-e elfogadtatni bármilyen olyan parlamenti határozatot, amely a kisebbségekre utal? Jogos a kérdés. Való igaz, hogy a Munkacsoport hatása sokkal inkább közvetett, mint közvetlen. A legfontosabb szerepe, hogy egyfajta hangosbeszélőként napirenden tartsa Európában a nemzeti kisebbségeket ért jogsérelmeket és annak tényét, hogy ezzel foglalkozni kell Európában. Az a Parlament, aki a kihaló félben lévő halakról is elfogadott már határozatot, annak minimum, hogy a kihalás szélén álló nyelvekkel kapcsolatban is kéne aggodalmat mutatnia. Sajnos a kettős mérce intézménye kifejezetten érezhető a kisebbségvédelem területén, hiszen erősen politikai területről van szó, ezért az esetek többségében sajnos szemben kell úsznunk az árral. Ez sokszor megpecsételi az érdekérvényesítési lehetőséget. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy ahhoz képest, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évekkel ellentétben, amikor viszonylag sűrűn fogadtak el határozatot kisebbségeket érintő kérdésekben, a 2004-es csatlakozás óta két olyan jelentés került elfogadásra, amely utal a nemzeti kisebbségekre. A szlovák nyelvtörvény elítélését megerősítő határozat elfogadását sem támogatta a ház többsége. A munkacsoport egyik legfontosabb szerepe az, hogy lehetőséget biztosítson, hogy az érintett felek maguk mondhassák el problémájukat az európai szintéren, amely erősítheti lehetőségeiket az otthoni érdekérvényesítésben. Hogyan látja, milyenek a kilátások a jövő kisebbségvédelmével kapcsolatban, az Európai Unión belül, illetve azon kívül? Ha realista választ kell adnom, azt mondom, hogy ma sokkal nehezebb a helyzet a kisebbségvédelem területén, mint volt a kilencvenes években – amikor a problémákat nemzetközi szinten akarták rendezni a politikai szereplők. Ma azt látjuk, hogy mindenki tagállami szinten, illetve bilaterális problémaként szeretni látni a kérdések megoldását. (Holott szinte minden más emberi jogi esetben azt tapasztaljuk, hogy nemzetközi szinten kezelik a kérdéseket.) Ezen csak valamelyest változtat a Lisszaboni Szerződés életbe lépése, illetve az Alapvető Jogok Karta jogi erőre emelkedése, de önmagukban még ezek sem elegek ahhoz, hogy az Európai Unió a kisebbségvédelem területén konkrét ügyekben az általános diszkrimináció tilalmán túlmenő közösségi szinten lépjen fel. Ezért az Unió által kínált eszközök mindegyikét, a kapcsolatteremtés és érdekképviselet minden formáját aktiválnia kell egy- egy közösségnek, hogy jelen legyen Európa térképén, nem csak fizikailag, de gondjaival, a kívánt megoldásokkal egyaránt. Ilyen lehet majd az áprilistól induló polgári kezdeményezés eszköze is. Összefogással, ügyes háttérmunkával hátha ez az eszköz segíti a továbblépést a közösségi jog szintjén. Továbbá arra van szükség, hogy napi kapcsolatok kössék össze Nyugat- és Kelet Európa kisebbségeit, hogy az európai normák bikkfanyelvén építsék fel érveiket, és jelen legyenek az európai porondon. A Munkacsoport egyik fontos tanulsága, hogy a leghitelesebben maguk a kisebbségek, és azok közül is főleg az elkötelezett fiatalok tudják képviselni érdekeiket. Személy szerint meghívást kaptam a finnországi svédek közösségétől, hogy tagja legyek annak a bizottságnak, amely a svédek jogait biztosító törvény alapján szeretne egy „road map”-at készíteni az európai kisebbségi nyelvek védelme érdekében, és amelynek védnökségét Martti Ahtisaari Béke Nobel-díjjal kitüntetett finn diplomata vállalta. Ezért zárásként csak azt tudom mondani, hogy a munkát még nem végeztük el, aktív résztvevője leszek a további folyamatoknak a Parlament falain belül és kívül. kitekinto.hu Erdély.ma 2012. február 24.Az EU egyre süketebb a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatbanAz Európai Unió egyre kevésbé hallja meg a nemzeti kisebbségek problémáját, és a közösségi szintről érkező válasz mindig ugyanaz: a kisebbségvédelem kérdése nemzeti hatáskörbe tartozik – állapította meg Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő.Az EP-képviselő ezt a düsseldorfi kisebbségügyi konferencia résztvevőihez intézett, pénteken lejátszott videóüzenetében mondta. Az észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlament épületében a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) és a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BOUD) szervezte a csütörtökön kezdődött kétnapos rendezvényt, együttműködve a Dél-tiroli Népcsoportok Intézetével. Péntek délelőtt Gál Kinga videóüzenetének lejátszása után Eplényi Kata, az EP-képviselő munkatársa ismertette részletesen az EU kisebbségvédelmi eszköztárát és az EP-ben működő – az elmúlt két és fél évben Gál Kinga által vezetett – kisebbségügyi munkacsoport tapasztalatait. A videóüzenetben a magyar néppárti EP-képviselő felhívta a figyelmet arra: a magyarok nincsenek egyedül Európában kisebbségi problémáikkal, hiszen közel száz millióan érintettek a nemzeti kisebbségeket, regionális nyelveket, illetve nemzeti közösségeket érintő kérdésekben. Szerinte azonban Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta tapasztalható, hogy az EU egyre kevésbé hallja meg a nemzeti kisebbségek problémáját. ”Mi, akik látjuk, hogy milyen komoly problémákkal szembesülnek Európa őshonos nyelvi kisebbségei, és lépten-nyomon felhívjuk a figyelmet azokra a sérelmekre, amelyeket a nemzetállamok követnek el kisebbségeik ellen, keserűen küzdünk a képmutatás és a kettős mérce ellen” – fogalmazott Gál Kinga. Kitért arra is, hogy mást értenek kisebbség alatt a régi és az új tagállamok, összemosva a bevándorló kisebbségeket az őshonosokkal, a nyelvi-nemzeti kisebbségeket más kisebbségekkel, “ami sajnos ahhoz vezet, hogy végül nem lehet a problémákat megoldani, a nagy általános keretben szétfolyik minden”. Elismerte, hogy ezen valamelyest változtat a Lisszaboni Szerződés életbe lépése, illetve az alapjogi charta jogi erőre emelkedése, de leszögezte: önmagukban még ezek sem elegendőek ahhoz, hogy az Európai Unió a kisebbségvédelem területén konkrét ügyekben az általános diszkrimináció tilalmán túlmenő közösségi szinten lépjen fel. ”Továbbra is az adott tagállami vezetők politikai akaratán múlik majd, mennyire érezheti magát egy-egy kisebbségi közösség otthon a hazájában, és lát jövőképet gyermekei számára” – jegyezte meg. Úgy vélekedett ezért, hogy az unió által kínált valamennyi eszközt, a kapcsolatteremtés és érdekképviselet minden formáját működtetnie kell egy-egy közösségnek, “hogy jelen legyen Európa térképén, nemcsak fizikailag, de gondjaival, a kívánt megoldásokkal egyaránt”. Gál Kinga az EP-munkacsoport sikereként könyvelte el azt a nemzetközi intézményi hálózat kiépítését, amelyért az elmúlt időszakban dolgoztak kollégáikkal, és amelytől azt remélik, hogy “a jövőben közelebb kerülnek egymáshoz a döntéshozók és az érintettek, a politikum és az akadémia, és nem utolsósorban a különböző kisebbségi közösségek”. A düsseldorfi konferencián szerte Európából húsz rangos előadó mutatja be a kisebbségvédelemmel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat, a jelenlegi lehetőségeket és a további kihívásokat. Kiemelten foglalkoznak a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek kérdésével. Bumm.sk 2012. február 25.„Egyre kevésbé hallják meg a nemzeti kisebbségek problémáját”Az Európai Unió (EU) egyre kevésbé hallja meg a nemzeti kisebbségek problémáit, és a közösségi szintről érkező válasz mindig ugyanaz: a kisebbségvédelem kérdése nemzeti hatáskörbe tartozik – állapította meg Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő, a düsseldorfi kisebbségügyi konferencia résztvevőihez intézett, pénteken lejátszott videóüzenetében. Az észak-rajna-vesztfáliai tartomány parlamentjében a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) és a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BOUD) szervezte a csütörtökön kezdődött kétnapos rendezvényt, együttműködve a Dél-tiroli Népcsoportok Intézetével. A düsseldorfi konferencián szerte Európából húsz rangos előadó mutatta be a kisebbségvédelemmel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat, a jelenlegi lehetőségeket és a további kihívásokat. Kiemelten foglalkoztak a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek kérdésével. A nyitó nap egyik meghívott előadója lett volna Sógor Csaba, aki azonban váratlanul adódó, más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen megjelenni, ezért előadását felolvasták. Az elmúlt húsz év romániai kisebbségi vívmányait a parlamenten kívül nem lehetett volna elérni, kormányban és ellenzékben az RMDSZ mindig stabil és kiszámítható partner volt, még akkor is, ha a koalíciós társak sorozatosan nem tartották be ígéreteiket – állapította meg az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Úgy vélekedett, hogy a kisebbségvédelem terén – az uniós romastratégia mintájára – egy egységes európai kisebbségi keretegyezmény is segíthetné a romániai magyarság – és minden unióbeli kisebbség – biztonságérzetének kialakítását. Az autonómia kérdését illetően Sógor felhívta a figyelmet arra, hogy a kulturális autonómiát is tartalmazó kisebbségi törvény elfogadását Románia még a 2007-es EU-csatlakozás előtt megígérte, ez a tervezet azonban azóta is ott van a különböző parlamenti szakbizottságok fiókjaiban. „A területi autonómia lehetőségéről természetesen nem mondtunk le, de egy ilyen törvény megszavazásának a realitása egyelőre esélytelen” – tette hozzá. A csütörtöki programban szerepelt még Sógor Csaba helyzetértékelése mellett Christoph Pannak, a Dél-tiroli Népcsoportok Intézete képviselőjének az előadása arról, milyen tapasztalatokat lehet leszűrni az Európa Tanács nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezményének, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának az életbe lépése nyomán. Kocsis Károly (Magyar Tudományos Akadémia) a Kárpát-medencei „etnikumokról, nemzetekről és kisebbségekről” tartott előadást. Külön beszámoló tárgyalta a magyarországi német kisebbség, a sziléziai németség, a Litvániában élő lengyelek, a németországi dánok, a dániai németek, a franciaországi bretonok, a franciaországi elzásziak, a hollandiai nyugat-frízek, illetve az Egyesült Királyságban élő walesiek, cornwalliak és gaelek helyzetét. Péntek délelőtt Gál Kinga videóüzenetének lejátszása után Eplényi Kata, az EP-képviselő munkatársa részletesen ismertette az EU kisebbségvédelmi eszköztárát és az EP-ben működő – az elmúlt két és fél évben Gál Kinga által vezetett – kisebbségügyi munkacsoport tapasztalatait. A videóüzenetben a magyar néppárti EP-képviselő felhívta a figyelmet arra: a magyarok nincsenek egyedül Európában kisebbségi problémáikkal, hiszen közel száz millióan érintettek a nemzeti kisebbségeket, regionális nyelveket, illetve nemzeti közösségeket érintő kérdésekben. Szerinte azonban Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta tapasztalható, hogy az EU egyre kevésbé hallja meg a nemzeti kisebbségek problémáit. Elismerte, hogy ezen valamelyest változtat a Lisszaboni Szerződés életbe lépése, illetve az alapjogi charta jogi erőre emelkedése, de leszögezte: önmagukban még ezek sem elegendőek ahhoz, hogy az EU a kisebbségvédelem területén konkrét ügyekben az általános diszkrimináció tilalmán túlmenő közösségi szinten lépjen fel. „Továbbra is az adott tagállami vezetők politikai akaratán múlik majd, mennyire érezheti magát egy-egy kisebbségi közösség otthon a hazájában és lát jövőképet gyermekei számára” – jegyezte meg. Szabadság (Kolozsvár) 2012. március 22.Vitairatszerű dokumentumkötet – Bemutatták Gál Kingának a nemzeti kisebbségi kérdés problémaköréről szóló könyvétZsúfolásig telt a Magyar Külügyi Intézet nagyterme kedden Budapesten, a késő délutáni órákban, amikor Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára bemutatta Gál Kinga európai parlamenti képviselő könyvét, ahol sok szó esett a szerző által két és fél évig vezetett Kisebbségi Munkacsoport tevékenységéről és az uniós kisebbségvédelem jövőbeni lehetőségeiről is. A rendezvényt a Magyar Külügyi Intézet és a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány szervezte. Gál Kinga angol nyelvű kötete a Traditional Minorities, National Communities and Languages – The issues raised in the European Parliament's Intergroup, 2009–2011 (Tradicionális Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek – Az Európai Parlament Munkacsoportjában felmerült kérdéskörök, 2009–2011) címet viseli. Németh Zsolt méltatása szerint a kiadvány „bizonyos értelemben dokumentumkötet, de egyben vitairat is”. Az államtitkár kiemelte: az uniós polgároknak egyforma elbírálásban kellene részesülnie minden szempontból még akkor is, ha „a kisebbségi kérdések elhanyagoltsága többek között több nagy tagállam érdeke”. Hogy még sincs teljes egyenlőség, az részben az érintett (kisebbségi) csoportok gyenge érdekérvényesítő képessége miatt is van. Németh Zsolt hangsúlyozta: a nemzetek együttélése nem vezethet az adott kisebbség beolvadásához. „Ha Magyarországon felmerül a kisebbségi közösségek problémájának kérdése, akkor rövid időn belül felmerül Gál Kinga neve is. Ez nem véletlen: az Európai Néppárt magyar delegációjának tagja nagyon szerteágazó szakterületen tevékenykedik, amelyhez hozzátartozik a kisebbségpolitika és általában a nemzeti érdekérvényesítés” – mondta az államtitkár, kiemelve: a határon túli magyarok jogainak érdekképviselete küldetésszerűen jellemzi Gál Kinga tevékenységét. Németh Zsolt a kötetet méltatva elmondta: az egyfelől összefoglalja a már az 1980-as években megalapított Kisebbségi Munkacsoport múltját, történetét és céljainak alakulását, amely az EP legaktívabb frakcióközi csoportjaihoz tartozik, másfelől pedig részletesen bemutatja a Gál Kinga társelnök által vezetett munkacsoport tevékenységét, így a nemzetközi intézményközi kapcsolatrendszer kiépítésének folyamatát és a kisebbségi közösségek problémáinak parlamenti megjelenítését. A szerző kitér azokra a jövőbeni lehetőségekre és célokra, amelyek segíthetik a nemzeti kisebbségi és regionális nyelvet beszélő közösségek érdekérvényesítését a jövőben. A kiadvány nem titkolt célja, hogy olyan olvasók számára is elmagyarázza és könnyen érthetővé tegye a „nemzeti kisebbségi kérdéskör problémáit”, akik eddig nem foglalkoztak ezzel a tematikával. Németh Zsolt meglátása szerint Gál Kinga kötetével azt igyekszik bizonyítani: a kisebbségi kérdés nem magyar, és még csak nem is közép-európai kérdés, hanem Európa szinte valamennyi országát érintő, átfogó problémakör. „Gál Kinga tevékenysége azt bizonyítja, hogy igenis fel lehet használni az uniót saját érdekeink érvényesítésére” – emelte ki az államtitkár, aki szerint a magyar érdekeket hatékonyan lehet érvényesíteni az összeurópai ügyek felkarolásával is. Hozzátette: a kötet politikai vitairat is az Európai Unió egyre inkább homályba vesző küldetéséről, arról, hogy Európa minden polgár Európája, a nemzeti kisebbségekhez tartozóké is. Németh Zsolt szerint nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy van-e az uniónak kisebbségvédelmi politikája. Tény, hogy az unió ezen a területen többet tesz és többet is mond a semminél, de jóval kevesebbet a szükségesnél és a kívánatosnál – mondta a politikus. – Európában sok kisebbségi közösség van, ahol nagyon erős a fiatalokban a kiállás igénye, ezért a mi közösségeinkben is fontos az utánpótlás biztosítása – figyelmeztetett Gál Kinga, aki szerint ezen a téren a magyaroknak mindenképpen van mit pótolniuk. Rámutatott arra, hogy a Kisebbségi Munkacsoport (Intergroup) elmúlt két és fél éves időszaka alatt először sikerült elérni, hogy az Európai Bizottság képviselői jelen legyenek a viták során. „Ez nem azt jelenti, hogy a közeljövőben elmozdulás lesz a kisebbségi jogok területén” – tette hozzá Gál Kinga, aki szerint ma Európa nagyobbik felében kisebbség alatt nem a nemzetiségi közösségeket értik, hanem egyéb csoportokat is. Mihájlovits Klára Magyar Szó (Újvidék) 2012. március 25.Quo vadis romániai magyar felsőoktatás?A rendszerváltás után a romániai magyarság bízott abban, hogy visszaállható az önálló állami magyar egyetem Kolozsváron, Marosvásárhelyen pedig két egyenjogú, magyar és román nyelvű tagozat jöhet majd létre az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). A körülmények azonban úgy alakultak, hogy ez az álom nem valósult meg. A tavaly megreformált oktatási törvény azonban lehetővé teszi a magyar felsőoktatás megerősítését és önállóságának bizonyos fokú megszerzését is. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen lehetővé vált magyar intézetek létrehozása, egyedül a biológiai karon ütközött ellenállásba a magyar tagozat önállósodásának kérdése. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) azonban 2011 júniusa óta „áll a bál” a magyar tanszék tervezett létrehozása miatt. Annak ellenére, hogy az új román törvény lehetővé teszi a magyar nyelven történő oktatást, a vásárhelyi helyzetet politikai közbenjárás nélkül nem sikerül megoldani. A megfélemlítésektől és politikai fennhangoktól sem mentes kérdést járjuk most körbe, összefoglalva az elmúl fél év eseményeit. 2012. március 14-én a MOGYÉ-n létrehozandó magyar tagozatról szóló határozatot első olvasatban elfogadták. Úgy ís tűnhetne, hogy megvan az esély rá, hogy rendeződjön a magyar tagozat kérdése. Mindeközben az egyetem etikai bizottsága által lefolytatott vizsgálat alapján a MOGYE rektora írásos figyelmeztetésben részesítette Brassai Attila professzort, az orvosi fakultás gyógyszertan tanszékének vezetőjét, aki szerintük megszegte a tanárok számára előírt lojalitás kötelezettségét. Románia a meglepetések és az ellentmondások országa – ezért már meg sem lepődik az ember, hogy ilyen hírek váltják egymást az ajtóban. Magyarellenesség felsőfokon A MOGYE többségben lévő román vezetősége ellenzi, hogy az új tanügyi törvény értelmében bármilyen struktúrális változások menjenek végbe az egyetemen, az önálló magyar kar kialakításáról pedig hallani sem akarnak. 2011 júniusában, mikor az egyetem vezetősége a kérdésről szavazott, a magyar tanárok és diákok távolmaradásukkal tették lehetetlenné a szenátus működését, mivel az nem vette figyelembe sem a korábbi megállapodásokat, sem magát az új oktatási törvényt. Júliusban kiderült, hogy az általános orvosi karon a magyar hallgatókat megfosztották a tandíjköteles helyektől: a nyolcvan fizetős hely mindegyikét román hallgatók nyerték el. Tették ezt annak ellenére, hogy a megállapodás szerint a helyeket fele-fele arányban osztják el magyar és román hallgatók között. Nézzen szét Marosvásárhelyen! Constantin Copotoiu, akkori rektor diszkriminatív döntése ellen többen is felemelték hangjukat, a Marosvásárhelyen bejegyzett Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület (RMOGYKE) pedig tiltakozó akciók szervezésébe kezdett. A román fél töbszöri hitegetés után sem tette lehetővé a magyar karok létrehozását, az ősszel elfogadott új egyetemi charta pedig egyértelmű visszalépést jelentett, hiszen eleve kizárta a magyar önállósodási célok elérését. A kialakult helyzet miatt a RMOGYKE a Bolyai Kezdeményező Bizottsággal együtt kérvénnyel fordult Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterhez, melyben egy, a város főterén szervezett tiltakozó akcióhoz igényelte az önkormányzat beleegyezését. Ezt azonban a város vezetősége nem tette lehetővé. A helyi rendőrség igazgatója arra hivatkozott, azért nem engedélyezik a békés tüntetést, mert az egyetem problémáit nem az utcán kell megoldani. Florea hozzátette, hogy miután beszélt az egyetem vezetőségével, világossá vált számára, hogy nincs semmiféle probléma, csak egyesek akarják szítani a kedélyeket. A polgármester szerint: „Meg kell nézni, kik szerveznék a tüntetést, hisz mind olyanok, akik soha semmit nem tettek az életben.” A szervezők azonban nem hátráltak meg, így augusztus közepén a marosvásárhelyi református vártemplomban imaestet tartottak. A tiltakozásoknak ezzel azonban nem lett vége. A RMOGYKE titkára többedmagával a tiltakozás egy nem mindennapi formáját választotta. Fiatalokkal együtt orvosi ruhába öltözve, rajtuk egyenlőséget és a magyar intézet létrehozását követelő feliratokkal párokba rendeződve sétálnak a város utcáin. Az akció résztvevői elmondták, voltak, akik gratuláltak és bíztatták őket, de mindjárt az első nap a román rendőrök is beléjük kötöttek, illetve román fiatalok is követték őket és a fekete március idejében ismertté vált magyarelennes mondatot kiabálták feléjük. Szeptemberben a MOGYE szenátusa 15 tanárt, köztük kilenc magyar nemzetiségűt helyezett nyugállományba. Ezzel a lépéssel még inkább megnehezítették a magyar tagozat önállósodását. Előzmények A 2011 januárjában megjelent új román Nemzeti Oktatási Törvény célja többek között, hogy átfogó reformokkal tegye még hatékonyabbá a román oktatásügyet. A törvény a romániai magyarság számára azért is jelentős, mert három egyetem esetében mondták ki azok multikulturális jellegét, lehetővé téve ezzel azt, hogy ezeken az egyetemeken magyarul is folyhat az oktatás. A törvény 363. cikkelye előírja, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen és az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) is létre kell hozni magyar tagozatot. A törvény eme rendelkezését kihasználva a MOGYE magyar oktatói a gyógyszerészeti és a fogorvosi karon magyar tanszéket akarnak létrehozni, az általános orvosi karon pedig beleegyeztek abba a megoldásba, hogy itt öt román és három magyar tanszéket hozzanak létre. A törvényről szóló Kitekintő-elemzést itt olvashatják) Román aggályok Bár a kérdés politikailag átitatott, magyarellenes fennhangokkal együtt, a román fél aggályait is meg kell említeni. Az egyetemi vezetőség leginkább attól tart, a magyar önállósodás ellehetetlenítené az egyetem működését. Ha valaki ma Romániában orvos szeretne lenni, a román nyelv (mely az egyetlen hivatalos nyelv) ismerete nélkül ez nem sikerülhet. Az egyetem rektora hozzátette, hogy bár igaz, hogy kilenc magyar oktatót helyeztek nyugállományba, de másik hat helyre pályázatot hirdettek meg. A kiírt pályázatokra vagy nem jelentkeztek a magyar tanárok, vagy nem feleltek meg a követelményeknek. A rektor szerint az egyetem oktatói és kutatói által megjelent publikációk mindössze 20%-a származik magyar kutatók tollából. Bukarestből máshogyan látják az ügyet.. Utazzon el oda is a Kitekintővel! Azt is kiemelte, hogy korábban a magyar nemzetiségű hallgatók sokkal jobban teljesítettek román társaikhoz képest, ez a tendencia az utóbbi időszakban megfordult: a román diákok 9,3-as átlaggal is csak költségtérítéses helyekre nyernek felvételt, míg a magyar diákok már ennél gyengébb átlaggal is államilag támogatott képzésben tanulhatnak. A román diákok is kifejezték egyet nem értésüket. Szerintük nincs értelme etnikai elvek alapján ketté osztani a hallgatókat, mivel ez szerintük zárt társadalmak kialakulását eredményezheti hosszú távon. Természetesen a nacionalisták sem maradhatnak csendben egy ilyen kérdésben. A román ellenzéki pártok a kérdés kapcsán a szeparatizmus bátorítását emlegették és az egyetem, valamint a páciensek, korházak és orvosok etnikai szétválását predestinálták, felelősségre vonva ebben a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ politikusait. A Nemzeti Liberális Párt és a Szociális Párt politikusai szerint, ha engedélyezik a magyar karok létrehozásá, a konfliktus odáig fajulhat, hogy a magyar orvosok csak magyar pácienseket akarnak majd/tudnak csak gyógyítani. Florian Buicu, a Szociáldemokrata Párt politikusa szerint a magyar fiatalok értelmi képességével nincs gond, de ha már eddig románul tanultak, a továbbiakban is megtehetnék. A Nemzeti Liberális Párt Maros megyei elnöke hozzátette:„Értsék meg: mi együtt akarunk dolgozni. Nem akarunk szeparatizmust. Mert lehet, hogy holnap jönnek majd a tatárok, és külön tatár fodrászüzletet kérnek.” Állóháború két fronton Miután szeptemberben a MOGYE vezetősége ismételten elutasította a magyar fél kezdeményezését, október elején a román egyetemi vezetés ígéretet tett arra, hogy a kérdést egy héten belül rendezik. A bukaresti kormány 200 helyet hagyott jóvá a MOGYÉ-n, melyre magyar hallgatókat kell felvenni, ám a román fél rögtön hozzá is tette, hogy ehhez az egyetemnek nincs megfelelő struktúrája sem a tanárok, sem a laboratóriumok tekintetében. A román ígéret miatt hivatalosan az októberre tervezett újabb magyar tüntetést nem tartották meg, ám az aradi vértanúkról való megemlékezésen a MOGYE kérdése akarva-akaratlanul felszínre került. A megemlékezés után a jelenlevők 1500 sárga, fehér és piros szekfűt helyeztek le az egyetem épülete előtt. A Bolyai Kezdeményező Bizottság továbbra is bátorítja a magyar tanárokat, hogy hozzák létre akár önállóan a magyar tagozatot, az RMDSZ-től pedig azt kérik, hogy érje el, hogy a magyar tagozatnak járó összegeket külön számlára utalják. Per és plágium Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Az egyetem a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem orvosi karából nőtte ki magát 1948-ban. 1962-ben a román állam bevezette a kétnyelvű oktatást annak ellenére, hogy eredetileg az intézményt a magyar nemzetiségű diákok számára hozták létre. Míg 1963-ban 88 végzős diákből 81 magyar volt, 1994-ben a 240 végzősből csak 28 volt magyar nemzetiségű. 1990 márciusában a magyar diákok egyenlő jogokat követelve sztrájkba kezdtek, melyhez tanárjaik is csatlakoztak (fekete március). Mindezek ellenére csak 17 évvel később kerültek ki a magyar feliratok az egyetemre. Jelenleg három karon összesen 12 szakon folyik az oktatás. Az egyetem hivatalos honlapja csak román nyelven érhető el. Mivel az egyetemi vezetőség meg sem halgatta a magyar felet, a RMOGYKE az egyetem szenátusa elleni per megindítása mellett döntött, melytől a civil szervezet vezetője gyors győzemet várt. Az egyesület szerint a MOGYE illegálisan működik, hiszen az egyetemi charta szembe megy a román oktatási törvénnyel. Az egyetem vezetősége azonban a minisztérium ajánlására sem volt hajlandó változatni azon. 2012 februárjában a MOGYE is bírósági útra terelte a kérdést, az egyetem vezetése egyenesen az oktatási minisztériumot perelte be. A marosvásárhelyi közigazgtási bíróságnak az egyetemi autonómia jogosságát és sérthetetlenségét kell megvizsgálnia. A MOGYE ugyanis azért nem veszi figyelembe az őket ért vádakat, mivel az egyetem autonóm, így az ott felmerülő kérdéseket az egyetem falain belül, politikamentesen kell megoldani. Ábrám Zsolt orvosprofesszor szerint azonban ez csak időhúzás az egyetem részéről, és a legjobb védekezés a támadás elv alapján abban reménykednek, hogy a mérleg nyelve végérvényesen az ő oldalukra billen majd. A kialakult helyzet egyik érdekes mozzanata, hogy idén januárban a BKB képviselője, Hantz Péter, aki a bázeli Friedrich Miescher Orvosbiológiai Kutatóintézet munkatársa, plágiummal vádolta meg Constantin Copotoiu rektort és Klara Branzaniuc rektorhelyettest. Az érintettek beismerték a plágium tényét. Politikai hatásgyakorlás Időközben a MOGYÉ-n rektorválasztás is zajlott, melynek eredményeként a rekotr Leonard Azemferei lett, aki szintén nem támogatta a magyar tagozat létrehozását. Markó Béla az események alakulását látva kijelentette, ha a MOGYE nem tartja tiszteletben az oktatási törvényt, kilép a kormányból. 2012. március 2-án hét órás, éjszakába nyúló tárgyalás zajlott az egyetem vezetése és a román oktatási tárca között, melynek eredményeként Catalin Baba, a tárca vezetője bejelentette, hogy a MOGYE magyar tagozatát kormányrendelet hozza létre. A volt rektor szerint a magyar fél képtelen volt a kompromisszumra, és a román vezetés több engedményére is nemet mondtak. A magyar fél szerint azonban a román kollégákban csak addig volt meg a kompromisszumkészség, míg el nem jutottak az önálló tanszék létrehozásának kérdéséhez. A döntés után a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentette: „Függetlenül attól, hogy milyen módszerekkel hozzák létre a magyar intézeteket a MOGYÉ-n, amint hatalomra kerülünk, megszüntetjük.” Kelemen Hunor arra hatalmazta fel az RMDSZ képviselőit, hogy amíg a határozat nem készül el, ne vegyenek részt a képviselőház ülésein. Nemzetközi viszhang A MOGYE ügye az Európai Parlament különböző fórumain is bemutatásra került. Először Sógor Csaba, romániai EP képviselő ismertette a kialakult helyzetet. Tőkés László először felhívásban reagált a kérdésre, majd november 19-én Strasbourgan Tőkés meghívására Dr. Brassai Attila ismertette a MOGYÉ-n kialakult helyzetet a Gál Kinga néppárt képviselő által elnökölt Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportjában. Tőkés az elrománosítás egyik újabb példájának nevezte az esetet, Brassai pedig kitért arra, hogy a hatvan éve még színtiszta magyar intézményben olyan radikális változások mentek végbe, hogy napjainkban még egy magyar kar beindítása is szinte lehetetlen még annak ellenére is, hogy a román törvényi szabályozás lehetőséget adna rá. Romániában legyőzi a nacionalista láz az erdélyi magyarokat címmel a Le Monde mértékadó francia liberális lap is beszámolt a marosvásárhelyi helyzetről. A cikk szerzője, Mirel Bran szerint „a látszólagos nyugalom ellenére a nacionalizmus szellemei megszálták a helye kisvárost.” Hozzáteszi továbbá, hogy a fő kérdést nem a magyar nyelvű oktatás okozza – mely korábban is megvolt bizonyos szinten az egyetemen – hanem az önálló kart kezdeményező RMDSZ számára a kérdésnek a választások miatt politikai tétje is van. Ezt azzal magyarázza, hogy a korábbi választások során a romániai pártoknak – legyen szó jobb vagy baloldaliakról – eddig mindig szövetségre kellett lépniük a magyar páttal a kormányalakítás tétje miatt, 2008-tól azonban másik két kisebb párt halássza el a szavazatokat a most a kormányban koalícióból politizáló RMDSZ elől. Kinek a javára válik? 2012. március 14-én a MOGYÉ-n létrehozandó magyar tagozatról szóló határozatot első olvasatban elfogadták. Az új kar a következő szakokat tartalmazza: általános orvosi képzés magyar nyelven (200 hely), általános orvosi képzés angol nyelven (50 hely), nővérképző magyar nyelven (50 hely), gyógyszerész-képzés magyar nyelven (75 hely, a szak egyelőre ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, egy év alatt kell az akkreditációs feltételeket megteremtsék), szülésznő-képzés (25 hely, amely fele-fele arányban oszlik a magyar és a román kar között). Román diákok továbbra is tüntetnek a döntés ellen. Egyrészt a már korábban is említett okok miatt, másrészt elutasítják, hogy politikai síkon sikerült megoldani egy ilyen jellegű kérdést. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség pedig aláírásgyűjtésbe kezdett, melyben az oktatási törvény betartását követelik. Románia választások előtt áll, és ebben az időszakban az ilyen jellegű kérdések még érzékenyebbek, hiszen minden párt igyekszik ilyen vagy olyan módon a maga számára értékes szavazatokat szerezni. A legszomorúbb az egészben azonban mégis az, hogy még létre sem jött a magyar kar, máris megkezdődött az oktatók megfélemlítése: az egyetem nem hivatalosan működő etikai bizottsága máris vizsgálódni kezdett a magyar oktatók után, akik közül Dr. Brassai Attila tavalyi strasbourgi szereplése miatt írásbeli figyelmeztetést kapott, mert szerintük azzal “rossz szolgálatot tett” az egyetemnek. Közben újabb és újabb rágalmakat fogalmaz meg a román vezetőség a magyar tanári kar többi tagjával szemben. Ezek szerint a gyakorlatokon nem hajlandóak románul megszólalni és a román diákokat is a magyar nyelv elsajátítására kötelezik. Annak ellenére, hogy a kormánytervezetről különféle fórumokon is közvitákat szerveztek, a sárdobáláson és a rágalmazáson kívül érdemi javaslattal a román fél nem állt elő. Ezért valószínű, hogy a múlt héten elfogadott kormányjavaslaton a tíz napos vita után komolyabb változtatás nem lesz. A június óta húzódó kérdés kormányzati szinten rendeződni látszik tehát, a gyakorlatban azonban semmi garanciája nincs annak, hogy a kormányrendelet elfogadása után nem csak papíron jöhet majd létre a magyar tagozat. Remény azonban mindig van, még ebben a faramuci helyzetben is. Hiszen ha figyelembe vesszük, hogy angol nyelvű oktatás is lesz az egyetemen (és elviekben a kormányfő a német nyelvű oktatást is támogatja), ez olyan nyitást eredményezhet, mely le- (esetleg teljesen) elhalkíthatja a soviniszta hangokat. Bár az egyetem rektora az egyetemi autonómiával védekezik, azt nem szabanda összekevernie a korlátok nélküli hatalommal. Bárhogy is alakul a MOGYE kérdése, annak nyilvánvalóan hatása lesz a közeledő választásokra is. Kitekintő.hu 2012. május 10.Az új kormány programja ellen emeltek szót BrüsszelbenA nemrégiben megalakult kormány első lépései és programja miatt, valamint a tokaji bor ügyében emeltek szót magyar képviselők az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, napirenden kívül felszólalva. A Fideszes Gál Kinga kijelentette: nem fogadható el, hogy a szocialista-liberális új román kormány első lépése a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok visszavonása legyen. Felháborítónak nevezte, hogy a kabinet azonnal elvonja a másfél milliós magyar kisebbség évek óta szorgalmazott és végre biztosított jogát a törvényesen megalakított önálló magyar karhoz a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a kormány programjában a rendszerváltás óta először egyetlen szót sem ejtenek a nemzeti kisebbségekről, és hogy a kormány liberális párti vezetője a kisebbségi jogokat túlzott előjogoknak nyilvánítja. Erdély.ma 2012. május 11.Magyar EP-képviselők napirenden kívüli felszólalásaAz új román kormány első lépései és programja miatt, valamint a tokaji bor ügyében emeltek szót magyar képviselők az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, napirenden kívül felszólalva. A Fideszes Gál Kinga kijelentette: nem fogadható el, hogy a szocialista-liberális új román kormány első lépése a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok visszavonása legyen. Felháborítónak nevezte, hogy a kabinet azonnal elvonja a másfél milliós magyar kisebbség évek óta szorgalmazott és végre biztosított jogát a törvényesen megalakított önálló magyar karhoz a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a kormány programjában a rendszerváltás óta először egyetlen szót sem ejtenek a nemzeti kisebbségekről, és hogy a kormány liberális párti vezetője a kisebbségi jogokat túlzott előjogoknak nyilvánítja. Gál Kinga arról érdeklődött, hogy az EP szocialista és liberális frakciójának vezetői, "akik oly látványosan küzdenek ezekért a jogokért, sok esetben vélt jogsértések miatt", "most mit tesznek a valós jogsértések ellen". Ugyanezen kérdéskör kapcsán Sógor Csaba (RMDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az új román kormány alakításához egy bizalmatlansági indítvány megszavazása vezetett, és az indítvány fő témája az önálló magyar nyelvű orvosi egyetemi kar létrehozása volt. Mint fogalmazott, a kormány a másfél milliós magyar közösség "létét sem hajlandó tudomásul venni". Ezt veszélyes tendenciának nevezte, és óva intette a most hatalomra került pártok vezetőit, hogy a válságos időszakban "a magyar kisebbség elleni támadásokkal próbálják elterelni a figyelmet az ország problémáiról". Az MSZP EP-delegációját vezető Tabajdi Csaba felszólalásában arra emlékeztetett, hogy a tokaji név használatával és a termelési eljárással kapcsolatban az Európai Bíróság előtt van a korábbi szocialista magyar kormány Szlovákia elleni beadványa. Hangoztatta, hogy az unió borreformjának egyik legnagyobb vívmánya az egységes eredetvédelmi szabályozás. A minőségi európai borok ügye azonban nem lehet államok közötti viszályok foglya – emelte ki. Népújság (Marosvásárhely) 2012. május 16.Mit tesznek az európai szocialisták a kisebbségellenes intézkedések ellen?Hannes Swoboda szocialista és Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti frakcióvezetőkhöz intézett szerdán nyílt levelet Gyürk András, a Fidesz EP-delegáció vezetője, Gál Kinga, az EP kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának alelnöke és Tőkés László, a magyar néppárti EP-képviselőcsoport tiszteletbeli elnöke, felhívva a címzettek figyelmét „az újonnan megalakult balliberális román kormány közelmúltbeli aggasztó lépéseire". A Brüsszelben kiadott sajtóközlemény szerint a levél emlékeztet: az új szocialista-liberális román kabinet egyik első intézkedése a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű orvosképzésének megakadályozása volt. A képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy az új kormányprogram nem tesz említést a Romániában élő nemzeti kisebbségekre, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A levél szerint a balliberális román kormány a választójogi törvény megváltoztatását helyezte kilátásba, ami súlyosan veszélyeztetné a nemzeti kisebbségek arányos képviseletét, a közigazgatási régiók átszervezése pedig szintén kedvezőtlenül érintené e közösségeket. A képviselők felhívják a figyelmet, hogy a közigazgatási régiók átszervezésére – összhangban a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel – csakis az érintett közösségekkel való konzultáció után kerülhetne sor. Gyürk András, Gál Kinga és Tőkés László szerint elfogadhatatlan, hogy az új román kormány a másfélmilliós erdélyi magyar kisebbség anyanyelvi orvosképzéshez való jogát megvonja és a nemzeti kisebbségek jogainak további megsértésére készül. „Ezek a romániai folyamatok szembemennek az Európai Unió alapelveivel és súlyosan veszélyeztetik a kisebbségi jogok érvényesülését" – fogalmaz a levél. Az aláírók szerint az alapvető európai jogok tisztelete nem eshet a pártpolitika áldozatává, ezért a szocialista és liberális frakcióvezetőknek fel kell lépniük ezen intézkedések ellen. A magyar képviselők szerint Swobodának és Verhofstadtnak nyomást kell gyakorolnia a román szocialistákra és liberálisokra. A közlemény úgy fogalmaz, hogy „a frakcióvezetők határozott fellépése ezekben az ügyekben ... egyedi lehetőséget kínál annak bizonyítására, hogy a kettős mércét nem alkalmazzák politikájukban". A levelet jegyző képviselők jelezték: minden segítséget megadnak ebben a folyamatban. Múlt héten már Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációvezetője, a nemzeti kisebbségi ügyekkel foglalkozó frakcióközi EP-munkacsoport társelnöke is jelezte, hogy Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez és Swobodához fordul a romániai magyarság jogainak védelmében. Akkori közleményében a szocialista képviselő – szintén az említett aggályokra hivatkozva – leszögezte: „a szerzett kisebbségi jogok elvétele ellentétes az európai demokratikus gyakorlattal. Az európai intézményeknek már most figyelmeztetniük kell erre az új román kormányt." MTI. Erdély.ma 2012. május 18.Magyar EP-képviselők hívták fel a figyelmet az új kormány aggasztó lépéseireRomániai magyar és magyarországi európai parlamenti képviselők levélben fordultak a szocialisták és a liberálisok EP-frakcvióinak vezetőihez, és felhívták a figyelmüket az új bukaresti kormány „aggasztó lépéseire”. Hannes Swoboda szocialista és Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti frakcióvezetőkhöz intézett nyílt levelet Tőkés László, a magyar néppárti EP-képviselőcsoport tiszteletbeli elnöke, Gyürk András, a Fidesz EP-delegáció vezetője és Gál Kinga, az EP kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának alelnöke, felhívva a címzettek figyelmét „az újonnan megalakult balliberális román kormány közelmúltbeli aggasztó lépéseire”. A Brüsszelben kiadott sajtóközlemény szerint a levél emlékeztet: az új szociálliberális kabinet egyik első intézkedése a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű orvosképzésének megakadályozása volt. A képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy az új kormányprogram nem tesz említést a Romániában élő nemzeti kisebbségekre, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A levél szerint a balliberális kormány a választójogi törvény megváltoztatását helyezte kilátásba, ami súlyosan veszélyeztetné a nemzeti kisebbségek arányos képviseletét, a közigazgatási régiók átszervezése pedig szintén kedvezőtlenül érintené e közösségeket. A képviselők felhívják a figyelmet, hogy a közigazgatási régiók átszervezésére – összhangban a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel – csakis az érintett közösségekkel való konzultáció után kerülhetne sor. Gyürk András, Gál Kinga és Tőkés László szerint elfogadhatatlan, hogy a Ponta-kormány a másfélmilliós erdélyi magyar kisebbség anyanyelvi orvosképzéshez való jogát megvonja és a nemzeti kisebbségek jogainak további megsértésére készül. „Ezek a romániai folyamatok szembemennek az Európai Unió alapelveivel és súlyosan veszélyeztetik a kisebbségi jogok érvényesülését” – olvasható a levélben. Az aláírók szerint az alapvető európai jogok tisztelete nem eshet a pártpolitika áldozatává, ezért a szocialista és liberális frakcióvezetőknek fel kell lépniük ezen intézkedések ellen. A magyar képviselők szerint Swobodának és Verhofstadtnak nyomást kell gyakorolnia a román szocialistákra és liberálisokra. A közlemény úgy fogalmaz, hogy „a frakcióvezetők határozott fellépése ezekben az ügyekben (...) egyedi lehetőséget kínál annak bizonyítására, hogy a kettős mércét nem alkalmazzák politikájukban”. A levelet jegyző képviselők jelezték: minden segítséget megadnak ebben a folyamatban. Közös levélben intézett felhívást az RMDSZ két európai parlamenti képviselője, Sógor Csaba és Winkler Gyula is a ház két frakcióvezetőjéhez. Érvelésük szerint Swoboda és Verhofstadt felelőssége, hogy lépjen: testvérpártjaik koalíciója nem vonhat vissza megszerzett jogokat. „A jogrend, a demokratikus értékek tiszteletben tartása elsődleges. Tarthatatlan a kettős mérce, az európai értékeket nem elég hangoztatni: az új koalíció pártjai nem foganatosíthatnak diszkriminatív, a kisebbségi jogokat és a parlamenti demokráciát sértő intézkedéseket” – fogalmaztak levelükben az RMDSZ EP-képviselői. Krónika (Kolozsvár) 2012. június 20.A posztkommunista visszarendeződésnek az erdélyi magyarok a kárvallottjaiElismerésre méltó az, a politikai pártokon felülemelkedő, együttes fellépés az aggasztó méreteket öltött romániai magyarellenesség ügyében, melynek rendjén nem csupán Gyürk András, Gál Kinga és alulírott ragadtunk tollat az EP magyar néppárti delegációja nevében, hanem Winkler Gyula és Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselők, valamint Tabajdi Csaba MSZP-s delegációvezető is levelet intéztek az EP szocialista és liberális frakcióvezetőihez, az erdélyi magyarság védelmében. Annál sajnálatosabb azonban, hogy Tabajdi képviselő úr elvbarátai, illetve Hannes Swoboda szocialista és Guy Verhofstadt liberális frakcióvezetők hozzánk intézett válaszlevelükben gyakorlatilag védelmükbe vették a szocialista vezetésű román kormány magyarellenes politikáját. Szintén elismerésre méltó az, hogy a testület társelnökeként Tabajdi Csaba az EP Kisebbségügyi Frakcióközi Munkacsoportjának (Intergroup) napirendjére tűzte a romániai magyarság helyzetét. Az intergroup június 14-i ülésének meghívottjaiként Borbély László RMDSZ-alelnök, valamint Stelian Stoian nagykövet, Románia brüsszeli állandó képviseletének vezetője voltak az előadói a vitás kérdéseknek. Az elismerésre méltó erőfeszítések mellett viszont fonák és már-már cinikus, ahogyan Tabajdi képviselő úr újbólcsak pártos előítéletei hangoztatására lyukad ki, amikor is „a Fidesz erdélyi tevékenységének, a Nyirő-újratemetés ügyének, vagy Kövér László erdélyi kampánykörútjának” az emlegetésével próbálja relativizálni a nacionalista román kormányzat felelősségét. A szocialista kisebbségpolitikus csak azt felejti el kimondani, hogy a magyarellenességben jeleskedő Szociálliberális Szövetség (USL) vezető politikai ereje nem más, mint a román Szociáldemokrata Párt (PSD), az MSZP testvérpártja, a Hannes Swoboda vezette szocialista EP-frakció pártcsaládjának tagja. Becsületére váljék tehát Tabajdi Csaba szocialista delegációvezetőnek, hogy ahelyett, hogy Mesterházy Attila pártelnökkel együtt örvendezne a Victor Ponta vezette román szocialisták választási győzelmének – inkább az általuk diszkriminált erdélyi magyaroknak fogja pártját. Örömünk azonban még így sem lehet teljes, mivel Tabajdi Csaba ugyanakkor kommunista-típusú egypárti logikával jelenti ki, hogy „a romániai magyar nemzeti közösség – egyetlen – legitim politikai képviselőjének az RMDSZ tekinthető”, melynek „folyamatos párbeszédet kell folytatnia a kormányzattal”… „A problémákat Románián belül kell megoldani” – teszi hozzá, a rossz emlékű „be nem avatkozás elve” értelmében egyben azt is kikötve, hogy „a magyar politikai erőknek… tartózkodniuk kell az etnikumközi feszültség további kiélezésétől”. Száz szónak is egy a vége: világosan kell látnunk, hogy Romániában a legutóbbi kormányváltáskor, majd a helyhatósági választások rendjén posztkommunista visszarendeződés történt, melynek az erdélyi magyarok csak kárvallottjai lehetnek – hasonlóképpen ahhoz, ahogyan a Medgyessy–Gyurcsány-féle utódpárti országlásnak is vesztesei voltunk. – Jelenlegi gondjaink „kezelésekor” ebből az alaphelyzetből kell kiindulnunk. Ezt figyelembe véve, Tabajdi Csaba erőfeszítései nem sok eredménnyel kecsegtetnek. Legfeljebb még azt tehetné meg, hogy Hannes Swoboda frakcióvezető úrnak egy háromoldalú szocialista konzultációt javasolna, a román és a magyar szocialisták részvételével. Hasonló egyeztetés a szlovákiai magyarok ügyében is elkelne… Tőkés László Brüsszel. Erdély.ma 2012. június 20.Tabajdi: Tőkés László utólag magyarázza a bizonyítványtBudapest, 2012. június 20., szerda (OS) - Brüsszel, 2012. június 20. - Válasz Tőkés László 2012. június 19-i közleményére. Sajnálatos módon Tőkés László nem szerepelt a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup múlt heti, a romániai magyarság helyzetével foglalkozó ülésének kezdeményezői között, és nem is volt jelen magán az ülésen, eltérően Winkler Gyula és Sógor Csaba, RMDSZ-es képviselőktől. Tegnap tett nyilatkozata utólag keres igazolást arra a politikai irányvonalra, amely felett a június 10-i önkormányzati választáson a romániai magyar közösség mondott egyértelmű ítéletet. Arról, hogy mely politikai erő képviselje érdekeiket, kizárólag az erdélyi magyarság dönthet. A magyar politikusoknak és pártoknak tartózkodniuk kell a határon túli politikába való beavatkozástól. A Fidesz és a kormánypárti politikusok beavatkozása gyengítette a romániai magyarság politikai képviseletét. Ezt Tőkés László a saját bőrén is tapasztalhatta, amikor Kövér László házelnök az RMDSZ-el, és a Tőkés-féle Erdélyi Magyar Néppárttal szemben a Magyar Polgári Pártot támogatta - reagált Tabajdi Csaba, Tőkés László EP képviselő tegnap kiadott közleményére. A Tabajdi Csaba társelnökletével működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup 2012. június 14-i ülésén Winkler Gyula és Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselők kezdeményezésére megvitatta a romániai magyar nemzeti közösség helyzetét. Meghallgatta Borbély Lászlót, az RMDSZ politikai alelnökét, és Stelian Stoian nagykövetet a román kormány képviseletében. Az Intergroup azt a határozott kérést fogalmazta meg román kormány jelen lévő képviselőjéhez, hogy a kormány alakítson ki folyamatos, intézményesített párbeszédet a magyar közösséget érintő problémák megoldása érdekében a romániai magyar közösség legitim képviselőinek tekinthető RMDSZ-el. Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja Előzmény: Erdély.ma, 2012. június20. A posztkommunista visszarendeződésnek az erdélyi magyarok a kárvallottjai Elismerésre méltó az, a politikai pártokon felülemelkedő, együttes fellépés az aggasztó méreteket öltött romániai magyarellenesség ügyében, melynek rendjén nem csupán Gyürk András, Gál Kinga és alulírott ragadtunk tollat az EP magyar néppárti delegációja nevében, hanem Winkler Gyula és Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselők, valamint Tabajdi Csaba MSZP-s delegációvezető is levelet intéztek az EP szocialista és liberális frakcióvezetőihez, az erdélyi magyarság védelmében. Annál sajnálatosabb azonban, hogy Tabajdi képviselő úr elvbarátai, illetve Hannes Swoboda szocialista és Guy Verhofstadt liberális frakcióvezetők hozzánk intézett válaszlevelükben gyakorlatilag védelmükbe vették a szocialista vezetésű román kormány magyarellenes politikáját. Szintén elismerésre méltó az, hogy a testület társelnökeként Tabajdi Csaba az EP Kisebbségügyi Frakcióközi Munkacsoportjának (Intergroup) napirendjére tűzte a romániai magyarság helyzetét. Az intergroup június 14-i ülésének meghívottjaiként Borbély László RMDSZ-alelnök, valamint Stelian Stoian nagykövet, Románia brüsszeli állandó képviseletének vezetője voltak az előadói a vitás kérdéseknek. Az elismerésre méltó erőfeszítések mellett viszont fonák és már-már cinikus, ahogyan Tabajdi képviselő úr újbólcsak pártos előítéletei hangoztatására lyukad ki, amikor is „a Fidesz erdélyi tevékenységének, a Nyirő-újratemetés ügyének, vagy Kövér László erdélyi kampánykörútjának” az emlegetésével próbálja relativizálni a nacionalista román kormányzat felelősségét. A szocialista kisebbségpolitikus csak azt felejti el kimondani, hogy a magyarellenességben jeleskedő Szociálliberális Szövetség (USL) vezető politikai ereje nem más, mint a román Szociáldemokrata Párt (PSD), az MSZP testvérpártja, a Hannes Swoboda vezette szocialista EP-frakció pártcsaládjának tagja. Becsületére váljék tehát Tabajdi Csaba szocialista delegációvezetőnek, hogy ahelyett, hogy Mesterházy Attila pártelnökkel együtt örvendezne a Victor Ponta vezette román szocialisták választási győzelmének – inkább az általuk diszkriminált erdélyi magyaroknak fogja pártját. Örömünk azonban még így sem lehet teljes, mivel Tabajdi Csaba ugyanakkor kommunista-típusú egypárti logikával jelenti ki, hogy „a romániai magyar nemzeti közösség – egyetlen – legitim politikai képviselőjének az RMDSZ tekinthető”, melynek „folyamatos párbeszédet kell folytatnia a kormányzattal”… „A problémákat Románián belül kell megoldani” – teszi hozzá, a rossz emlékű „be nem avatkozás elve” értelmében egyben azt is kikötve, hogy „a magyar politikai erőknek… tartózkodniuk kell az etnikumközi feszültség további kiélezésétől”. Száz szónak is egy a vége: világosan kell látnunk, hogy Romániában a legutóbbi kormányváltáskor, majd a helyhatósági választások rendjén posztkommunista visszarendeződés történt, melynek az erdélyi magyarok csak kárvallottjai lehetnek – hasonlóképpen ahhoz, ahogyan a Medgyessy–Gyurcsány-féle utódpárti országlásnak is vesztesei voltunk. – Jelenlegi gondjaink „kezelésekor” ebből az alaphelyzetből kell kiindulnunk. Ezt figyelembe véve, Tabajdi Csaba erőfeszítései nem sok eredménnyel kecsegtetnek. Legfeljebb még azt tehetné meg, hogy Hannes Swoboda frakcióvezető úrnak egy háromoldalú szocialista konzultációt javasolna, a román és a magyar szocialisták részvételével. Hasonló egyeztetés a szlovákiai magyarok ügyében is elkelne… Tőkés László Brüsszel. OS 2012. szeptember 10.Mikó-ügy - A Székely Mikó Kollégium ügyével kapcsolatban szólaltak fel néppárti EP-képviselőkRománia és Szlovákia monitorozásának megkezdését szorgalmazta egyperces felszólalásában Tőkés László romániai magyar EP-képviselő hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) őszi ülésszakának első ülésnapján, amelyen a romániai Székely Mikó Kollégium újra állami tulajdonba helyezésével kapcsolatban több magyar néppárti képviselő is felszólalt. Tőkés László rámutatott, hogy a szlovákiai Kassán és a romániai Sepsiszentgyörgyön szeptember 1-jén tüntetést szerveztek a magyar kisebbség tagjai közösségi jogaikért. Pozsony állampolgárságuktól, míg Bukarest egyházi iskolájuktól akarja "törvényellenes, diszkriminatív módon" megfosztani őket - mondta Tőkés László utalva a szlovák állampolgársági törvényre és arra, hogy egy romániai bíróság első fokon a város tulajdonába helyezte át a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét, a romániai restitúciós bizottság három tagját börtönbüntetésre ítélte, az Erdélyi Református Egyházkerületet pedig jelentős kártérítés megfizetésére kötelezte. Tőkés László leszögezte, hogy mind Románia, mind Szlovákia kötelezettséget vállalt arra, hogy betartja az emberi és kisebbségi jogokat, amikor beléptek az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba, de ennek dacára - véleménye szerint - egyik ország sem hajlandó ezt a vállalását teljesíteni. Ezért felszólalása végén arra kérte az Európai Bizottságot és a parlamentet, hogy "durván magyarellenes politikájuk" miatt kezdje meg Szlovákia és Románia monitorozását. Gál Kinga fideszes EP-képviselő elkeserítőnek nevezte, hogy egy, a romániai magyar református egyháznak törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba került, azokat pedig börtön fenyegeti, akik annak idején az érvényes jogszabályok értelmében és tiszteletben tartásával visszaadták azt az egyháznak. "Felháborító, hogy egy uniós tagállam a már általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot visszavon" - jelentette ki Gál Kinga, aki attól tart, hogy a kollégium újraállamosítása precedenst teremthet, ami az általános jogbiztonságba és a jogszabályokba vetett hitet áshatja alá Romániában. Ezért a képviselő abban bízik, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozik majd az üggyel. Winkler Gyula az igazság napjának nevezte szeptember 1-jét, amikor Sepsiszentgyörgyön 30 ezren tiltakoztak a kollégium visszaállamosítása ellen. A romániai magyar politikus szerint ezzel a bírósági döntéssel megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, pedig a képviselő szerint még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszaszolgáltatni jogos tulajdonosaiknak, a történelmi egyházaknak. Winkler Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy ez Románia uniós csatlakozásának is egyik előfeltétele volt, és hangsúlyozta, hogy a másfélmilliós romániai magyarság jogai mellett az Európai Parlamentnek is ki kell állnia. Winkler úgy ítéli meg, "káros" az, hogy az etnikai közösségek problémáit az uniós intézmények automatikusan tagállami hatáskörbe utalják, mert ez szerinte az unió értékeivel és érdekeivel is ellentétes. Konsiczky Zoltán, MTI 2012. szeptember 11.A Székely Mikó Kollégium ügyében emelt szót Gál KingaGál Kinga fideszes EP-képviselő a tegnap esti strasbourgi plenáris ülés egyperces felszólalásai között a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében emelt szót. Felszólalásában rámutatott, hogy a romániai bíróság döntése értelmében állami tulajdonba kerülő intézmény esete szembemegy a jogállamisággal és súlyos precedenst teremthet az Európai Unión belül, ezért kiemelt figyelmet érdemel. Az EP-Románia Vegyes Bizottság – melynek 2004 és 2007 között Gál Kinga alelnöke volt – munkájának eredményeként az egyházi javak visszaszolgáltatásának gyors rendezése napirenden szerepelt Románia uniós csatlakozásakor. A Fidesz EP-delegáció nevében felszólaló Gál Kinga kiemelte: “Elkeserítő, hogy rá öt évre egy a romániai magyar református egyházhoz törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba kerül. Azokat a személyeket, akik akkor a jogszabályon alapuló feladatukat látták el, most börtönbüntetés fenyegeti.” A néppárti politikus rámutatott: “Felháborító, hogy egy uniós tagállam a már általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot – jogi furfangok, kiskapuk segítségével vonjon vissza”. Az újraállamosítás ténye precedenst teremthet további egyházi javak visszaállamosítására is, ezért ez az ügy továbbmegy egy puszta kisebbségvédelmi kérdésnél. “Az általános jogbiztonságot, a jogszabályokba vetett hitet kérdőjelezi meg Romániában” – tette hozzá Gál Kinga. “Éppen ezért bízom benne, hogy az ügy a kollégák, de az Európai Bizottság figyelmét is kiérdemli végre” – zárta felszólalását a fideszes EP-képviselő. Háttér: A Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának kérdésében Tőkés László és Winkler Gyula néppárti EP-képviselők is felszólaltak. Strasbourg, 2012. szeptember 11. erdon.ro 2012 2012. szeptember 11.A Székely Mikó Kollégium ügye az EP-benTőkés László európai parlamenti képviselő első ízben 2011 januárjában lépett fel az Európai Unióban a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügyében, amikor is levélben kereste meg Viviane Reding jogügyi biztost a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén mutatkozó anomáliák tárgyában. Ugyanez ismétlődött meg idén júniusban, amikor is erdélyi képviselőnk a református Kollégium – folyamatban lévő – visszaállamosítása, illetve a többségi román ortodox egyház elvtelen favorizálása ellenében emelte fel szavát az Európai Bizottságnál. Képviselőnk legutóbb az Európai Néppárt EP-frakciójának kihelyezett, firenzei ülésén, szeptember 7-én szólalt fel a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi tulajdonok ügyében. Olaszországi néppárti konferenciájuk alkalmával a politikum és az egyházak cselekvő szolidaritása szerepelt a napirenden. Az egyik előadó, Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) vezető képviselője ekkor tájékoztatta őt az általa vezetett Egyház és Társadalom elnevezésű bizottság azon folyamodványairól, melyeket – a keresztény szolidaritás szellemében – Mona Maria Pivniceru igazságügy-miniszterhez, valamint Victor Ponta miniszterelnökhöz intéztek, a Székely Mikó erőltetett visszaállamosítása kérdésében. Az EP mai, strasbourgi munkanapján Tőkés László napirend előtti felszólalásában vetette fel ismét a botrányossá dagadó székelyföldi iskolaügyet. A szeptember elsejei, sepsiszentgyörgyi tiltakozó nagygyűléssel a kassai „alkotmánymenetet” állította párhuzamba, az erdélyi és a felvidéki magyarság elleni román és szlovák többségi kormánypolitika állandó megfigyelés (am. monitoring) alá helyezését kérve a Parlamenttől és a Bizottságtól. Tudnivaló, hogy az Európai Unió intézményei, köztük is az utóbb létrehozott Külügyi Szolgálat kiemelt figyelmet szentel az EU-n kívüli, ún. harmadik országokban elkövetett emberi és kisebbségi jogok elleni jogsértéseknek. Elfogadhatatlan, hogy ezzel szemben az EU egyes tagországai – minként Románia és Szlovákia is – következmények nélkül folytathatják jogsértő és kisebbségellenes politikájukat. Felszólalásában Winkler Gyula RMDSZ-képviselő méltán utasította vissza azt a gyakorlatot, hogy az Európai Bizottság rendre a tagállamok hatáskörébe utalja vissza a kisebbségi vonatkozású ügyeket. Tabajdi Csaba szocialista képviselő Magyarország-ellenes kirohanását követően Corneliu Vadim Tudor nagyromániás képviselő „a nemzetközi és a hazai maffia” bűneként leplezte le a felsőcsertési ciános bányakitermelés beindításának minapi engedélyezését. Az egyperces felszólalások rendjén Gál Kinga néppárti képviselőnő szintén a Mikó Kollégium ügyével foglalkozott, rámutatva arra a veszélyre, hogy ez a kirívó eset súlyos precedenst jelenthet a Románia által vállalt tulajdon-visszaszolgáltatás eltérítése tekintetében. Éppen ezért az Európai Bizottság nagyobb odafigyelése várható el ebben és a hasonló ügyekben – zárta beszédét az erdélyi származású kisebbségpolitikai szakember. A felszólalások között magyar szempontból is különleges figyelmet érdemel az, melyet Romeva i Rueda képviselő az autonóm önállóságát kivívott Katalónia nemzeti ünnepe alkalmából tartott, a katalánok európaisága összefüggésében. Strasbourg, 2012. szeptember 10. Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája Mellékelve közöljük Tőkés László EP-képviselő hivatkozott felszólalását. F E L S Z Ó L A L Á S Ugyanazon a napon, szeptember 1-jén a szlovákiai Kassán (Kosice), valamint a romániai Sepsiszentgyörgyön (Sfântu Gheorghe) is közösségi jogaik védelmében szerveztek tüntetést a kisebbségi magyarok. Bratislava szlovák állampolgárságuktól, Bukarest pedig magyar egyházi iskolájuktól akarja törvényellenes, diszkriminatív módon megfosztani őket. Az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba való felvételük alkalmával mind Szlovákia, mind Románia kötelezettséget vállalt az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására nézve. Ennek ellenére, ezen posztkommunista országok nacionalista kormányai mind a mai napig saját önkéntes vállalásaikat sem hajlandók teljesíteni. Kérem a Bizottságot és a Parlamentet, Martin Schulz elnök urat és Viviane Reding ez ügyben illetékes alelnök asszonyt, hogy kezdeményezzék Románia és Szlovákia monitorizálásának elindítását durván magyarellenes politikájuk ügyében, valamint a fennálló sérelmek mihamarabbi orvoslását. Strasbourg, 2012. szeptember 10. Tőkés László EP-képviselő erdon.ro 2012. szeptember 12.Strasbourgban a Mikó-ügyRománia és Szlovákia monitorozásának megkezdését szorgalmazta egyperces felszólalásában Tőkés László romániai magyar EP-képviselő hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) őszi ülésszakának első ülésnapján, amelyen a Székely Mikó Kollégium újra állami tulajdonba helyezésével kapcsolatban több magyar néppárti képviselő is felszólalt. Csütörtökön napirendjére tűzi a Mikó-ügyet az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup is. Tőkés László rámutatott, hogy a szlovákiai Kassán és a romániai Sepsiszentgyörgyön szeptember elsején tüntetést szerveztek a magyar kisebbség tagjai közösségi jogaikért. Pozsony állampolgárságuktól, míg Bukarest egyházi iskolájuktól akarja törvényellenes, diszkriminatív módon megfosztani őket – mondta Tőkés László utalva a szlovák állampolgársági törvényre és arra, hogy egy romániai bíróság első fokon a város tulajdonába helyezte át a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét, a romániai restitúciós bizottság három tagját börtönbüntetésre ítélte, az Erdélyi Református Egyházkerületet pedig jelentős kártérítés megfizetésére kötelezte. Tőkés László leszögezte: mind Románia, mind Szlovákia kötelezettséget vállalt, hogy betartja az emberi és kisebbségi jogokat, amikor beléptek az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba, ennek dacára egyik ország sem hajlandó ezt a vállalását teljesíteni. Ezért felszólalása végén arra kérte az Európai Bizottságot és a parlamentet, hogy durván magyarellenes politikájuk miatt kezdje meg Szlovákia és Románia monitorozását. Gál Kinga fideszes EP-képviselő elkeserítőnek nevezte, hogy a romániai magyar református egyháznak törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba került, azokat pedig börtön fenyegeti, akik annak idején az érvényes jogszabályok értelmében és tiszteletben tartásával visszaadták azt az egyháznak. „Felháborító, hogy egy uniós tagállam az általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot visszavon” – jelentette ki Gál Kinga, aki attól tart, hogy a kollégium újraállamosítása precedenst teremthet, ami az általános jogbiztonságba és a jogszabályokba vetett hitet áshatja alá Romániában. Ezért a képviselő abban bízik, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozik majd az üggyel. Winkler Gyula az Igazság napjának nevezte szeptember elsejét, amikor Sepsiszentgyörgyön 30 ezren tiltakoztak a kollégium visszaállamosítása ellen. A romániai magyar politikus szerint ezzel a bírósági döntéssel megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, pedig még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszaszolgáltatni jogos tulajdonosaiknak, a történelmi egyházaknak. Winkler Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy ez Románia uniós csatlakozásának is egyik előfeltétele volt, és hangsúlyozta, hogy a másfél milliós romániai magyarság jogai mellett az Európai Parlamentnek is ki kell állnia. Winkler úgy ítéli meg, káros az, hogy az etnikai közösségek problémáit az uniós intézmények automatikusan tagállami hatáskörbe utalják, mert ez szerinte az unió értékeivel és érdekeivel is ellentétes. Napirendjére tűzte a Mikó-ügyet az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup is, Tabajdi Csaba MSZP-s politikus, a szervezet társelnöke bejelentette, hogy a szeptember 13-i ülésen „tájékoztatják az ügy hátteréről, a Romániában élő magyar nemzeti közösséget rendkívül hátrányosan érintő döntés lehetséges következményeiről a nemzetközi közvéleményt”. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. szeptember 12.Gáll visszautasítota Göncz "hazug, csúsztatással teli" megjegyzésétKK Egységes elvek mentén hasonlítaná össze a tagállamok igazságügyi rendszereit az Európai Unió illetékes biztosa. Viviane Reding az Európai Parlament Romániáról tartott vitanapján beszélt terveiről. A szocialista Göncz Kingának Bukarestről is Budapest jutott eszébe. A párhuzamot a fideszes Gáll Kinga kikérte magának. Göncz Kinga volt külügyminiszternek, az MSZP európai parlamenti képviselőjének Romániáról is Magyarország jutott eszébe az Európai Parlament szerdai vitanapján. „Az alkotmánybíróság jogköreit nem lehet egyik napról a másikra korlátozni, üzente Barroso elnök úr a román kormánynak 2012 júliusában” – fogalmazott Göncz Kinga, hozzátéve: „egyetértek vele”. „Azonban Barroso elnök úr, de Reding biztos asszony sem reagált, amikor 2010 novemberében a magyar parlament módosította az alkotmányt, és korlátozta az Alkotmánybíróság jogköreit, az ugyanis alig egy hónappal korábban megsemmisített egy, a kormány által beterjesztett, friss törvényt” – tette hozzá az MSZP-s EP-képviselő. Göncz Kinga szavaira reagálva az igazságügyi biztos, Viviane Reding is párhuzamot vont Románia és Magyarország között. Mint fogalmazott: „idén ez a második eset, hogy az Európai Unió egyik tagállamában a jogállamiság nagyon súlyos helyzetével kell foglalkoznunk. Magyarország után most a romániai helyzettel kell foglalkoznunk” – közölte az igazságügyi kérdésekben illetékes alelnök. „A mai vitát, miként a hasonló kérdésekről lefolytatott korábbiakat is, nagyon uralták a pártpolitikai megfontolások: hasonló attitűdök, hasonló vitákban” – tette hozzá. A fideszes Gál Kinga viszont kikérte magának Göncz Kinga felszólalását: „elfelejteni látszanak azt a nem mellőzhető tényt, hogy egy ideiglenes kormány alkotmányellenes és jogállamiság-ellenes lépéseiről vitázunk, és nem arról a tényről, hogy Magyarországon egy demokratikusan megválasztott, kétharmados többséggel felhatalmazott kormány próbálja a rendszerváltáskor elmaradt reformokat pótolni és helyrehozni az egymást követő szocialista kormányok által nyolc év alatt tönkretett ország állapotát. Ezt a hazug, csúsztatással teli párhuzamba állítást a leghatározottabban visszautasítom” – reagált a képviselő. Viviane Reding az európai parlamenti vitában a tagállamok igazságügyi rendszerének tételes áttekintését kezdeményezte. MNO 2012. szeptember 13.Strasbourgi vita RomániárólBő, másfél órás, éles vita alakult ki az Európai Parlament plenáris ülésén a romániai politikai helyzetről. A román kormánypártok képviselői élesen támadták Viviane Redinget, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökét, amiért „beavatkozott a román belpolitikába”, és azzal is megvádolták, hogy részrehajló volt. Cătălin Ivan, SZDP-s képviselő szerint az igazságügyi biztos Băsescu kampányügynöke, ezt bizonyítja az is, hogy a mostani vitára is narancssárgába öltözött. Reding valamennyi EU-ország igazságügyi rendszerének módszeres áttekintését kezdeményezte a célból, hogy jobban érvényesüljenek a jogállamiság követelményei. Viviane Reding szerint új mechanizmust kell létrehozni, amelynek segítségével mérhetővé, összehasonlíthatóvá és kritériumokkal összevethetővé válik az egyes tagországok igazságügyi rendszerének „ereje, hatékonysága és megbízhatósága”. „Az igazságszolgáltatás függetlensége kulcseleme lesz ennek az értékelésnek” – jelentette ki a bizottsági alelnök. Fontos lépésnek nevezte, hogy Romániában tiszteletben tartották az államfő elmozdítására irányuló népszavazás érvénytelenségének alkotmánybírósági kimondását, mert az lehetővé teszi, hogy normalizálódjon az ország politikai élete. Az Európai Bizottság azonban nem kapott választ minden felvetett aggályára, nem foglalkoztak Brüsszel valamennyi javaslatával – tette hozzá Reding, és közölte: az Európai Bizottság ezért továbbra is szoros figyelemmel követi a romániai helyzet alakulását. Bejelentette, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök és ő maga a közeli napokban találkozik Băsescuval, továbbá Barroso fogadja majd Victor Ponta miniszterelnököt, ő pedig a román igazságügyi minisztert. Az éles szópárbaj során az európai szocialisták és liberálisok többnyire védték, a néppártiak pedig támadták a Ponta-kormányt. Hannes Swoboda, a balközép Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (SÚD) frakciójának osztrák vezetője például szemrehányást tett Viviane Redingnek, úgy vélte, megkérdőjelezhető az EB tárgyilagossága, és számon kérte, miért nem léptek fel korábban is, amikor Traian Băsescunak és a demokrata-liberálisoknak voltak jogsértő akcióik. Swoboda azt állította még, hogy nem lehet államcsínyről beszélni Romániában, és az erre irányuló vádak szerinte „teljességgel igazságtalanok”. Rámutatott még, hogy 7,4 millió román szavazott a referendumon Băsescu államelnök ellen, vagyis sokkal többen, mint ahányan megválasztották. Swoboda azzal vádolta a DLP EP-képviselőit, megnevezve közöttük Monica Macoveit is, hogy hazugságokon alapuló propagandát folytatnak a Szociál-Liberális Szövetség (USL) ellen. Cristian Preda, a Demokrata-Liberális Párt európai parlamenti képviselője Victor Ponta kormányfő lemondását kérte, felemlegette, a román miniszterelnököt plágiummal vádolják, és azt is, hogy nem volt bátorsága megjelenni a brüsszeli vitán. Monica Macovei megemlítette azt is, hogy az ügyészek másfél millió elcsalt szavazat ügyében vizsgálódnak, véleménye szerint Romániában „egyes politikai pártok túszul ejtették az igazságszolgáltatást”. Rövid, egyperces felszólalásra kapott lehetőséget Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő, aki a magyar kisebbséget ért sérelmeket és a Mikó-ügyben született igazságtalan ítéletet tette szóvá, felhívta kollégái figyelmét, hogy az egyháznak visszaszolgáltatott ingatlant akar újraállamosítani a román hatalom. A kisebbségi jogok tiszteletben tartását sürgette Tabajdi Csaba magyar szocialista politikus is, de ő Reding bizonyos megfogalmazásait túlzónak és igaztalannak találta, és kiállt a magyarság jogai mellett Gál Kinga fideszes képviselő is, ám ő azt is kifejtette, nem áll a lábán a román és a korábbi magyarországi helyzet összehasonlítása, hazájában egy kétharmados, megválasztott kormány hozta az EU által kifogásolt döntéseket, Romániában pedig egy ideiglenes kormány akarta leváltani az államelnököt. A polémiát az EB-t képviselő Andreas Mavroyiannis zárta, Szókratészt parafrazálva jelentette ki: „a demokrácia alapja, hogy szabályai nem változtathatóak a politikai opportunizmusnak alárendelten”. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. szeptember 28.Nemzetpolitikai irányok - Rétvári Bence: nemzetpolitikai rendszerváltás történt az elmúlt két évbenNemzetpolitikai rendszerváltás valósult meg az elmúlt két évben - jelentette ki a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a Nemzetpolitikai irányok és trendek Európában és világszerte címmel rendezett nemzetközi konferencián pénteken a fővárosban. Rétvári Bence azt mondta: a parlamentben nem egy kis többség támogatta, hogy a határon túli magyarok megkaphassák a magyar állampolgárságot, hanem szinte minden képviselő megszavazta azt. Megjegyezte: a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazás utáni trauma és a legutóbbi választások "földcsuszamlásszerű változása" nemcsak a jelenlegi kormánypártokat hozta helyzetbe, hanem minden pártban levonták a konklúziókat, és nagyon kevés kivétellel konszenzus van e kérdésben Magyarországon. Nem pusztán a belső politikai arányok rendeződtek át, hanem a korábban ellenző álláspontra helyezkedő pártok magatartása is megfordult - fejtette ki. Kitért arra, hogy a világon 115 ország biztosítja a külhoni szavazati jogot, és az unióban 27 ország közül 24 országban van erre lehetőség. A kettős állampolgárságot illetően többféle megítéléssel lehet találkozni, de elsöprő többség esetében az elfogadó magatartás jellemző. Konjunktúrája van a kettős állampolgárságnak - állapította meg Rétvári Bence, aki ennek okát a társadalmi mobilitás fokozott jelenlétében látta. A kereszténydemokrata politikus szerint a szavazati jog az állampolgárság elválaszthatatlan része, és lehetővé teszi, hogy megmaradjon a magyarul beszélő, de nem Magyarországon élő polgárok aktív kapcsolata az anyaországgal. Hozzátette: az unióban nem alakult ki az állampolgárságra vonatkozó szabályozás, de ez szerinte nem is szükséges, és helyes, ha ez tagállami hatáskörben van. Kitért az új alaptörvényre is, amely immár azt rögzíti, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért. Ez az egységes magyar nemzetet, az összetartozást fejezi ki - hívta fel a figyelmet a parlamenti államtitkár. Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti politikus videoüzenetében úgy fogalmazott: 2004 óta képviselőként azt tanulta meg az Európai Parlamentben, hogy minden nemzet küzd a saját érdekeiért, és úgy akar európai maradni, hogy saját érdekeinek képviseletét nem szorítja háttérbe. Az erősebb európai integráció szinte automatikusan hozza magával a nemzeti érdekérvényesítés erősödését - állapította meg. A fideszes politikus kiemelte: minden nemzetnek külön értéke, ereje az erős diaszpóra léte, és fontos ennek "visszakötése a nemzet vérkeringésébe". A néppárti képviselő kitért arra is, hogy a szavazati jog fontos eszköze annak, hogy a polgárok az anyaország szerves részének érezzék magukat, éljenek bárhol a világon. A nemzeti identitás meghatározó, és minden nemzetnek érdeke, hogy az egyén ezen identitását védje, intézményesített formában is - fűzte hozzá Gál Kinga. A köszöntők után kerekasztal beszélgetést rendeztek nemzetpolitika és a kettős állampolgárság a szomszédos államokban témában. Irina Culic, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kutatója azt mondta: nem csak az fontos, hogy egy törvény mit rögzít, hanem a végrehajtás módja is. A román állampolgársági törvény a származáson nyugszik, és nem zárja ki a kettős állampolgárságot - emelte ki. Viktor Koska, a zágrábi egyetem oktatója előadásában, kitérve Horvátország önállóvá válására, rámutatott: a szerbek kisebbséggé váltak egyik napról a másikra, és a kettős állampolgárság is átalakult az új állam létrejöttével. A horvát szakember kifejtette: az új állampolgársági törvény szerint csak azok számára volt lehetséges a kettős állampolgárság, akik horvátként külföldön éltek, a migránsok ugyanakkor nagyon sokszor szerb állampolgárok voltak. Az Ausztriából érkezett Ferdinand Mayrhofer-Grünbühel arról beszélt, hogy az ő állampolgársági törvényük - tiltva a kettős állampolgárságot - rögzíti: aki saját akaratából szerez egy másik állampolgárságot, az elveszíti az osztrákot. Mindkét állampolgárság megtartására csak külön engedéllyel van lehetőség, indokolt esetben - közölte. Megjegyezte: szerintük nincs szükség az állampolgárságok halmozására. Felicita Medved (Szlovénia) azt mondta: a szlovén alkotmány a törvényekre "bízta" az állampolgárság kérdését. Valamennyi Szlovéniában élő polgár elnyerte a szlovén állampolgárságot az állam függetlenné válásával - mondta. Hozzátette, hogy az állampolgársági törvény a születéssel való megszerzést rögzíti, általános honosítással azonban nehéz állampolgárságot szerezni, feltétele például 10 év helybenlakás és a szlovén nyelv ismerete. Dusko Radosavljevic (Szerbia) arról szólt, hogy országa kétoldalú egyezményeket írt alá a környező országokkal, amelyek rögzítik az etnikai kisebbségek védelmét. Kitérve a kulturális autonómiára, a kapcsolódó lehetőségekre, azt mondta: Szerbia ma is szenved az etnikai problémák miatt. Hozzátette, hogy a szerb állampolgársági törvény határozza meg az állampolgárság feltételeit, visszaállítását, és a volt jugoszláv tagállamok polgárai szerb állampolgárok is egyben. Michal Vasecka (Szlovákia) azt mondta: az állampolgárság a közép-európai országokban az "etnicizálás áldozatává" vált. A megbékélési folyamatok ezért sikertelenek - vélte a brnoi egyetem kutatója, aki szerint Európában a nemzet fogalmát különbözőképpen értelmezik, más szemlélet jellemző a nyugati és a közép-európai államokban. MTI 2012. október 27.Újabb eskütétel az autonómiáértAz Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) politikatörténeti konferenciával emlékezik arra az 1992. október 25-i eseményre, amikor az RMDSZ akkori vezetői a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküt tettek az autonómia kivívásáért, illetve az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának (KOT) ülésén elfogadták a Kolozsvári Nyilatkozat néven ismertté vált dokumentumot. A tervek szerint a konferencián előadást tart többek között Tőkés László EP-képviselő, Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára, és videóüzenetben szólal fel Gál Kinga magyarországi EP-képviselő. A kolozsvári nyilatkozatról értekezik továbbá Borbély Zsolt Attila, az EMNP alelnöke, Bodó Barna és Bakk Miklós politológusok, valamint Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke. Az autonomista erők önálló politikai szerveződéséről Toró T. Tibor EMNP-elnök értekezik. A konferencia végén a zárónyilatkozat elfogadása után az EMNP képviselő- és szenátorjelöltjei újabb esküt tesznek az autonómiáért, majd megkoszorúzzák Márton Áron szobrát. Szabadság (Kolozsvár) 2012. november 9.A kisebbségek védelme is bekerült az EP éves emberi jogi jelentésébeA nemzeti kisebbségek védelme, a gyermekkatonák és gyermekmunka elleni küzdelem kérdése is bekerült az Európai Parlament (EP) éves emberi jogi jelentésébe – tudatta csütörtökön közleményében Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője, aki az erre vonatkozó módosító javaslatokat jegyezte. Az EP külügyi bizottsága november első hetében szavazott az idei jelentéstervezetről. A minden évben elkészített jelentést – amely az emberi jogok helyzetét taglalja az unión kívüli országokban – pedig várhatóan az EP decemberi plenáris ülésén fogadja majd el a ház. „A gyermekek jogainak védelme kiemelt módon kell, hogy szerepeljen mindennemű emberi jogi jelentésben. Örömömre szolgál, hogy képviselőtársaim támogatták az ezt célzó módosító indítványaimat" – nyilatkozott Gál Kinga a szavazást követően. A közlemény tanúsága szerint a néppárti politikus módosító indítványainak köszönhetően a nemzeti kisebbségek védelme is hangsúlyosabban bekerült a jelentéstervezetbe. „Fontos, hogy a nemzeti kisebbségek a többségi közösségekével egyenlő jogokat élvezzenek az oktatáshoz, egészségügyhöz, valamint egyéb szociális jogokhoz való hozzáférés területén" – hangsúlyozta a néppárti EP-képviselő. Üdvözölte továbbá, hogy Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselő kiemelt figyelmet fordít a többi között a nemzeti kisebbségek részvételére a választásokon jelöltként és választópolgárként egyaránt. Székelyhon.ro 2012. november 20.Tőkés László: az önrendelkezés a megoldásTöbbi közt a romániai pártpolitika helyzetről és a rokkantellátás magyarországi rendszeréről is beszéltek magyar európai parlamenti (EP-) képviselők hétfő este Strasbourgban, az EP plenáris ülésén, az egyperces felszólalások sorában. A fideszes Bánki Erik arra emlékeztetett, hogy az EP 2010. május 5-én fogadta el nagy többséggel az Áder János és Tőkés László által kezdeményezett többpárti határozatot, amely a cianidos bányászati technológiák 2011 végéig történő betiltását szorgalmazta. „Sajnos az Európai Bizottság a mai napig nem tett semmit annak érdekében hogy az EP-határozatot követően jogszabály szülessen, amely rendezné ezt a kérdést, és amely megtiltaná Európában ezt a rendkívül veszélyes bányászati üzemmódot" – állapította meg. Figyelmeztetett arra, hogy Romániában a környezetvédelmi hatóság már kiadta a működési engedélyt egy ilyen üzemmódú, kisebb méretű felsőcsertési bányának, valamint hogy a szlovákiai Kremnicán szintén előkészítik egy bánya újranyitását. Szerinte ha el akarják kerülni a verespataki bányanyitásra irányuló újabb kezdeményezést, akkor az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének tennie kell valamit. A szintén fideszes Gál Kinga az európai fiatalok magas munkanélküliségi arányának a problémájáról beszélt, és fontosnak nevezte, hogy minél több olyan kormányzati program szülessen, amely a fiatalok munkavállalási helyzetét javítja, valamint hogy olyan fórumok jöjjenek létre, ahol maguk a fiatalok juttathatják el véleményüket a döntéshozókhoz. „Ezért örülök, hogy végre Magyarországon is elindult ez az Új Nemzedék program keretében" – mondta. Felhívta a képviselők figyelmét a tehetséggondozás fontosságára, valamint arra, hogy erről írásbeli nyilatkozatot kezdeményezett, amelyhez kérte az EP támogatását. Tőkés László erdélyi néppárti EP-képviselő azt tette szóvá, hogy Romániában zaklatják, megfélemlítik pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt tagjait és támogatóit. Az ügyészség, a rendőrség behívatja, illetve munkahelyükön keresi fel őket azokban a megyékben, ahol aláírásukkal támogatták a párt létrehozását – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy december 9-én Romániában választásokat tartanak. Szerinte azért támadják az EMNP-t, mert az a korrupció ellen van, illetve hangsúlyozottan támogatja a föderalizmust, az autonómiát, a kisebbségi jogokat. Tőkés vizsgálatra kérte Viviane Reding igazságügyi EU-biztost és az EP-t annak érdekében, hogy a bukaresti kormányzat „ne sértse meg a jogállamiságot, a demokráciát, a választás szabadságát, a kisebbségi jogokat, a demokratikus pluralizmus értékeit". Szintén Redinghez intézte szavait Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő, aki szerint a magyar kormány „továbbra sem hajlandó tiszteletben tartani az alapvető emberi és szociális jogokat". Visszautalt arra, hogy egy évvel ezelőtt jelentette be a magyar kormány a rokkantnyugdíjak jogosultsági szabályainak felülvizsgálatát. „A korábban rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rendszeres szociális járadékban részesülők támogatását olyan juttatássá alakították át, amely csökkenthető, sőt megszüntethető. Ezzel a magyar kormány ismét visszamenőleges hatállyal vont meg olyan jogosultságot magyar állampolgárok egy csoportjától, amely szerzett jog volt" – jelentette ki Tabajdi, aki szerint ez a szociális Európa alapelveinek durva megsértése. MTI Erdély.ma 2012. december 17.Pert nyert Brassai Attila a MOGYE vezetősége ellenBrassai, aki egyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke is, azok után fordult a Maros megyei törvényszékhez, miután a MOGYE volt rektora, Constantin Copotoiu ez év március 19-én hozott 177-es határozatában írásbeli megrovásban részesítette, mivel véleménye szerint megsértette „az akadémiai közösség lojalitási szabályait”. Pert nyert Brassai Attila, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora (képünkön) az intézmény vezetősége ellen. Brassai, aki egyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke is, azok után fordult a Maros megyei törvényszékhez, miután a MOGYE volt rektora, Constantin Copotoiu ez év március 19-én hozott 177-es határozatában írásbeli megrovásban részesítette, mivel véleménye szerint megsértette „az akadémiai közösség lojalitási szabályait”. A magyar orvosprofesszor az Európai Parlament meghívásának eleget téve, Strasbourgban ismertette az egyetemi szenátus román tagjai által jóváhagyott charta, tanügyi törvényt sértő rendelkezéseit. Brassai bemutatta azokat a kifogásokat, amelyeket a Boc-kormány tanügyminisztere, Daniel Funeriu 2011. december 16-i átiratában megfogalmazott, indítványozva a kisebbségi oktatás kiterjesztésére vonatkozó előírásoknak a chartában való rögzítését. Mint ismeretes, a másik két multikulturálisként meghatározott egyetem, a kolozsvári Babeş–Bolyai és a marosvásárhelyi művészeti minden további nélkül belefoglalta a saját alapszabályába a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 135-ik szakaszának a kisebbségi oktatás bővítésére vonatkozó rendelkezéseit. Miután Brassai Attila az európai fórumok elé tárta a MOGYE szenátusának sajátos törvényértelmezését, az egyetem vezetősége megtorló intézkedéseket hozott ellene. Az öt tárgyalás után megszületett ítélet az első olyan törvényszéki döntésnek számít, amelyben a marosvásárhelyi taláros testületek előtt pervesztes a MOGYE vezetősége. Az egyetem eddig valamennyi etnikai színezetű perét megnyerte, többek között a román kormánnyal szemben is. A megyei törvényszék ezúttal elfogadta az oktató panaszát és érvénytelenítette az ellene szóló fegyelmi határozatot. A Brassai jogi képviseletét ellátó Kincses Előd ügyvéd véleménye szerint sokat nyomhatott a latban az, hogy az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnökei, François Alfonsi és Gál Kinga átiratban kifogásolták a marosvásárhelyi egyetem magyar kisebbségellenes gyakorlatát és felhívták a figyelmet az európai értékek tiszteletben tartásának fontosságára. Kérdésünkre, hogy a nyertes csata után számít-e a háború folytatására, Brassai Attila igennel válaszolt. „Lehet, hogy a törvényszéki ítélet nyomán az új rektor kénytelen eltörölni a megrovást, ám ez még nem ad okot túlságos derűlátásra. Nem igaz, hogy az egyetemen nem változott valamelyest a hangulat, de meggyőződésem szerint a régi reflexek még mindig működnek és a számlák törlesztése folyik” – fejtette ki a Krónikának a BKB elnöke, aki szerint a MOGYE-vezetők Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2012. december 18.Brassai Attila professzor sikeres munkajogi pereA Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem akkori rektora, prof. dr. Constantin Copotoiu 2012.03.19-i 177-es határozatával írásbeli megrovásban részesítette dr. Brassai Attila professzort, mivel állítólag megsértette "az akadémiai közösség lojalitási szabályait" azzal, hogy az Európai Parlament meghívásának eleget téve Strasbourgban ismertette az egyetemi szenátus román tagjai által jóváhagyott Charta tanügyi törvényt sértő rendelkezéseit. A professzor bemutatta azokat a kifogásokat, amelyeket a Boc-kormány tanügyminisztere, Daniel Funeriu 2011. december 16-i átiratában megfogalmazott, indítványozva a kisebbségi oktatás kiterjesztésére vonatkozó előírásoknak a Chartában való rögzítését. A másik két multikulturálisként meghatározott egyetem, a kolozsvári Babes-Bolyai és a marosvásárhelyi Művészeti minden további nélkül belefoglalta a saját Chartájába a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 135. szakaszának a kisebbségi oktatás bővítésére vonatkozó rendelkezéseit. Ezt a MOGYE kétharmados román többségű szenátusa a mai napig nem tette meg, de a Ponta-kormány ennek ellenére 2012. június 21- én jóváhagyta a törvénysértő Chartát. Brassai professzor a Maros megyei Törvényszéken megtámadta a fegyelmi határozatot és öt tárgyalás után megszületett az első olyan ítélet, amelyben a marosvásárhelyi bíróság előtt pervesztes lett a MOGYE vezetősége, akik eddig a román kormánnyal szemben is sorra nyerték meg peres ügyeiket. A megyei törvényszék a professzor panaszát elfogadta és érvénytelenítette a fegyelmi határozatot. A jogi képviseletet ellátó dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye szerint sokat nyomhatott a latban az, hogy az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnökei, Francois Alfonsi és Gál Kinga átiratban kifogásolták a MOGYE magyar kisebbségellenes gyakorlatát és felhívták a figyelmet az európai értékek tiszteletben tartásának fontosságára. Népújság (Marosvásárhely) 2013. február 22.Gál Kinga európai kerettervet szorgalmazA nyelvi kisebbségi jogok támogatásának érdekében európai keretterv kidolgozását szorgalmazta Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő egy csütörtöki brüsszeli konferencián. A tanácskozást a nyelvi sokszínűség támogatása jegyében szervezték, a nyelvi kisebbségi közösségek képviselőinek és az Európai Bizottságnak a részvételével. Gál Kinga meghívott előadóként vett részt a rendezvényen. Előadásában megállapította: az Európai Unió, illetve az Európai Parlament „egyre vonakodóbb” az általánosan megfogalmazott elveken túl kézzelfogható segítséget nyújtani a kisebbségi nyelvek támogatásához. A fideszes EP-képviselő – aki az EP kisebbségügyi munkacsoportjának korábbi elnöke, jelenleg pedig alelnöke – fontosnak nevezte, hogy a többségi társadalmakat, azok kormányait is ellássák olyan gyakorlati tanácsokkal, amelyek birtokában azok „kezelni és értékelni tudják a nyelvi kisebbségek létét országaikban”. Ennek érdekében arra tett javaslatot, hogy készüljön európai keretterv a nyelvi kisebbségi jogok támogatására. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a kisebbségi és regionális nyelvek továbbélésének három fő pillére a családon belüli nyelvátadás, az anyanyelven való oktatás és a közösségek szerepe. A konferencia egyik végkövetkeztetése szerint a kisebbségi többnyelvűség, a nyelvi sokszínűség nem pusztán kulturális, társadalmi értéket, hanem egyben gazdasági hasznot is hordoz. Szabadság (Kolozsvár), 2013. március 13.Elvetették Tőkésék indítványátGál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő az EP kedd esti vitájában elhangzott felszólalásában sajnálatosnak nevezte, hogy az európai törvényhozás nem fektet kellő hangsúlyt az őshonos nemzeti kisebbségek elleni intolerancia, ellenük irányuló gyűlöletkeltés és megfélemlítés problémájára. Gál Kinga„Ez nagyon is mindennapos jelenség itt az unió területén, például Romániában, ahol anyanyelvhasználatuk, nemzeti hovatartozásuk miatt félemlítik meg az őshonos magyar kisebbséget, vagy egyenesen másodrendű állampolgároknak nyilvánítják őket kormányok vezetői, mint például Szlovákiában” – jelentette ki Gál Kinga. Az ülésen Tőkés László erdélyi EP-képviselő azt javasolta, hogy az idegengyűlölet, a cigányellenesség és az antiszemitizmus sorába a törvényhozás vegye be a hagyományos etnikai kisebbségeket sújtó diszkriminációt is. Ennek kapcsán külön is kitért a Romániában felerősödött magyarellenességre, egyúttal beszámolt a március 10-i, marosvásárhelyi autonómiatüntetésről is, a kisebbségi magyarság közösségi önrendelkezésében jelölve meg „az állampolitikai szinten is megnyilvánuló, soviniszta magyarellenesség leghatékonyabb ellenszerét”. Végül Gál Kinga és Tőkés László képviselőknek – saját, néppárti frakciójuk támogatása hiányában – nem sikerült elfogadtatniuk az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó szövegmódosító indítványaikat. „Ebből is kitűnik, hogy az egyesült Európában az elemi kisebbségi jogoktól még igen hosszú út vezet az autonómiáig…” – jegyezte meg szerdai közleményében a történtek kapcsán Tőkés László. Székelyhon.ro, 2013. április 11.Európai ütemtervet dolgoznak ki a nyelvi kisebbségek védelmébenA belgiumi ír nagykövetségen tartott csütörtöki megbeszéléssel, Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő köszöntőjével útjára indult az a kezdeményezés, amelynek célja az európai kisebbségi nyelvek és a nyelvi sokszínűség védelméről szóló ütemterv - angolul: European Roadmap for Linguistic Diversity - kidolgozása. Az ütemterv egyik kezdeményezője Gál Kinga, aki a kidolgozásban is tevékeny szerepet vállal. Mint arról közleményben beszámolt, megnyitó beszédében hangsúlyozta: a terv egyik célja, hogy a nyelvi kisebbségek mindennapi problémáira gyakorlati segítséget adjon, a másik pedig, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a kormányoknak a nyelvi sokszínűség jobb, hatékonyabb kezelése érdekében. Az európai szintű ütemterv kidolgozásának gondolata a 2011-ben elfogadott finn nyelvhasználati stratégián alapul. A kezdeményezést felkarolta az EU jelenlegi soros elnökségét adó ír kormány, vállalva az ütemterv konkrét kidolgozását, a legmagasabb szintű döntéshozók és nemzetközi civil szervezetek bevonásával. "A kormányoknak meg kell érteniük, hogy az országukban lévő nyelvi sokszínűség támogatása nem luxus, hanem életbiztosítás" - fogalmazott közleményében Gál Kinga. Az ütemterv kidolgozása a magyar EP-képviselő számításai szerint mintegy másfél évet vesz majd igénybe. MTI (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
