Ion Iliescu volt államelnök máj. 10-én Gyulafehérváron részt vesz a Történelmi Megbékélés Fórumának megalakulásán, ahol valószínűleg elnöknek választják. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
1997. május 13.
Az Iliescuék szárnyai alatt működő Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt Gyulafehérváron megalakította a Történelmi Megbékélés Fórumát. Az alakuló ülésen egyöntetűen elnökké választották - távollétében - Ion Iliescu elnököt, aki utólag elfogadta a tisztséget. Ez a szabaddemokrata társaság összejövetelein a román nyelvet használja, jórészük elfelejtett magyarul. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1997. május 20.
Ion Iliescu volt államfő pártja, a Szociális Demokrácia Pártja elsőként tette közzé nyilatkozatát /melyet az Adevarul ismertet/, melyben a volt kormánypárt tiltakozik az oktatási törvény módosítása ellen. A legnagyobb ellenzéki párt kifejtette: minden megengedett eszközt arra fog használni, hogy megakadályozza a hatalmat, hogy olyan történelmi hibákat kövessen el, amelyek veszélyeztetik a román nép szellemi integritását. A közlemény szerint a tanügyi törvényen tervezett módosítások hozzátartoznak egy párhuzamos oktatási és kulturális struktúra megteremtéséhez, mely része a területi autonómiának és amennyiben jóváhagyják a módosításokat egy a román állam fennhatóságától megszabadult oktatási rendszer lesz az eredmény. A koalíció módszeresen teljesíti az RMDSZ programját és "nagy történelmi felelősséget vállal fel az RMDSZ autonomista követeléseivel szembeni engedménytétellel". Befejezésül kifejtik a közleményben, hogy amennyiben a történelem könyvek, melyeket a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó - melyet a híres algoritmus szerint az RMDSZ kapott - ad ki, Romániát soknemzetiségű államként jelölik meg, akkor az a koalíció által folytatott politikusi tranzakciók következménye lesz. - Radu Cipeanu, a liberális csoportosulás elnöke "földrengést keltőnek" és "logikátlannak" nevezte a módosításokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1997. május 23.
A Szabadság ismerteti Göncz Árpád köztársasági elnök romániai látogatásának programját. Az elnök máj. 25-én érkezik meg, először Emil Constantinescu elnökkel tárgyal, majd Victor Ciorbea miniszterelnökkel, Ion Iliescu volt elnökkel, máj. 26-án felavatja Snagovban a Nagy Imre emlékoszlopot. Beszédet mond a parlamentben, Kolozsvárra, máj. 27-én Marosvásárhelyre érkezik, onnan indul majd vissza. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
1997. május 27.
Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./
1997. június 11.
Ion Iliescu volt elnök nyilatkozott a Dimineata lapnak és a rádiónak, kifejtve, hogy Erdélyben "szeparatista tendenciák mutatkoznak, amelyek valós veszélyt jelentenek a román állam egységére nézve". Szerinte az RMDSZ az alkotmányt megértve "magyarosítja" a közigazgatást.Iliescu egyetértően idézte a kolozsvári Adevarul de Cluj jún. 7-i számában megjelent, 120 román "kolozsvári értelmiségi"-nek a memorandumát, amelyet Emil Constantinescu államelnöknek címeztek. Ebben a 120-ak aggodalmukat fejezik ki, hogy "fokozatosan elvész a románok meghatározó többségi helye és szerepe Erdélyben, és perspektivikusan csorbul a román állam egységes és oszthatatlan jellege". /Magyar Nemzet, jún. 11., Új Magyarország, jún. 11./
1997. július 8.
Ion Iliescu volt államfő, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke tárgyalásokat kezd a két szélsőséges nacionalista erővel. az RNEP-vel és a Nagy-Románia Párttal való parlamenti szövetség létrehozása érdekében. /Új Magyarország, júl. 8./
1997. július 28.
A Jurnalul National bukaresti lapnak adott nyilatkozatában nemzeti hősnek, nem pedig zászlótolvajnak tartja magát Roman Neag, aki ellopta a magyar lobogót Kolozsváron, a főkonzulátus épületéről. Végül a három tettes /polgármesteri hivatal alkalmazottai/ beismerte, hogy főnökeik utasítására követték el tettüket. /Népszava, júl. 29./ Az Ion Iliescu által vezetett Társadalmi Demokrácia Pártja júl. 28-i nyilatkozatában ellenezte a zászlótolvajok felelősségre vonását. - Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa levélben fordult a kormányhoz a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében, kifejtve, hogy a magyarok középkori és Horthy-korabeli településnevek használatát követelik. A prefektus Tibori Szabó Zoltán kérdésére megerősítette, hogy nem ért egyet a régi magyar nevek kiírásával, szerinte a román városneveket lehet csak magyarra fordítani. A prefektus szerint semmiképpen sem lehet például Tordaszentlászló nevet használni. /Népszabadság, júl. 29./
1997. szeptember 7.
Szept. 7-én este ötnapos hivatalos látogatásra Kínába utazott Emil Constantinescu elnök, útjára elkísérte a kormány több tagja, köztük Adrian Severin külügyminiszter. Elutazása előtt a román elnök elmondta, hogy a két ország közötti árucsere volumene az utóbbi három évben drasztikus módon csökkent. Az 1989-es fordulat óta Ion Iliescu volt elnök két látogatást tett Kínában, 1994-ben Li Peng miniszterelnök, 1996-ban pedig Csing Cö-min államfő látogatott el Romániába. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./
1997. szeptember 16.
Szept. 16-án "csúcstalálkozó" volt a szocialisták székházában. Pár nappal korábban Ion Iliescu, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke fenntartását hangoztatta az ilyen szövetséggel kapcsolatban, ennek ellenére pártját Adrian Nastase képviselte, a Szocialista Munkapártot Ilie Verdet, a Nagy-Románia Párt delegációját pedig Corneliu Vadim Tudor. A megbeszélésen pártszövetség létrehozásáról volt szó. - Olyan szövetség körvonalazódik, amely egyenesen a romániai magyarság megsemmisítését hirdeti meg. A jogállamnak nevezett Romániában meddig képesek elbagatellizálni a magyarellenes uszításokat. Az Antena 1 lett a módszeres magyarellenes kampány telephelye. Uszító kijelentésekben nincs hiány: a magyarokat, az RMDSZ-t egy-két nap alatt el kell intézni /C. V. Tudor/, lakhelyükről el kell űzni /Funar/.
1997. szeptember 18.
Gheorghe Funar polgármester az Avram Iancu ünnepségek ürügyén ultranacionalista "csúcstalálkozót" szervezett, s azon az egybegyűltek üdvrivalgása közepette egy kétmilliós közösség kiűzését követelte. Ami szept. 12-én és 13-án Kolozsváron, majd szept. 14-én Cebén, Avram Incu szülőhelyén történt, amit a televízió is bemutatott, az hadüzenet a demokráciának, állapította meg Gyarmath János. C. V.Tudor, egy parlamenti párt /Nagy-Románia Párt/ elnöke kijelentette, hogy megkezdi a lakosság "felfegyverzését", mert a jelenlegi hatalom képtelen megérteni a "hungarizmusban" és "horthyzmusban" rejlő veszélyt. Emil Constantinescu államelnök csak annyit tett, hogy elismerte, fokozódnak az ultranacionalista megnyilvánulások, de akárcsak elődje, Ion Iliescu, ő is úgy látja, hogy a szélsőséges erők mindkét oldalon működnek, a kisebbség és a többség soraiban is. Ezzel az elnök lehetetlenné tette az eredményes fellépést. /Gyarmath János: Hol a tűréshatár? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
1997. szeptember 29.
Ion Iliescu volt államfő, a legnagyobb ellenzéki párt jelenlegi vezetője az 1990-es és 1991-es bányászjárások igazi szervezője - jelentette ki Miron Cozma volt zsil-völgyi bányászvezér perének szept. 29-i tárgyalásán. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
1997. november 4.
A Román Nemzeti Egységpárt bukaresti vezetősége nov. 4-én kizárta tagjai sorából Gheorghe Funart, a párt volt elnökét. A Valeriu Tabara elnök vezetésével ülésező elnökség azt rótta fel Funarnak, hogy nem tett eleget a párt korábbi felszólításának, hogy szüntesse be az általa különböző személyek /prefektus, az RMDSZ vezetői, lapszerkesztők/ ellen indított pereket, amelyekkel csillagászati összegű kártérítést követelt. Funar számára korábban főtitkári posztot ajánlott fel Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, valamint Ion Iliescu pártjának Kolozs megyei szervezete. - Funar kijelentette: nem fogadja el a pártból való kizárását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
1997. november 7.
Ion Iliescu, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke változatlanul ellenséges a magyar szervezettel szemben, az RMDSZ-t veszélyesnek tartja. A Brassói Lapoknak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy ő már 1990-ben figyelmeztetett a magyar szeparatista akciók veszélyére. Iliescu szeparatizmust látott az önálló magyar iskolák megteremtésében. Szerinte az 1990 márciusi események is az RMDSZ-politika következményei. Iliescu az RMDSZ aknamunkájáról beszélt. /Béres Katalin: "Az RMDSZ veszélyes politikát folytat". Beszélgetési kísérlet Ion Iliescu szenátorral, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnökével. = Brassói Lapok, nov. 7./
1997. november 12.
A román nacionalista ellenzék négy fő ereje nov. 12-én a képviselőházban közös "egyszerű" bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Hargita és Kovászna megyékben élő románok helyzetével kapcsolatban. A Valeriu Tabara vezette Román Nemzeti Egységpárt, a Ion Iliescu volt államfő elnökletével működő Szociális Demokrácia Pártja, a Corneliu Vadim Tudor-féle Nagy-Románia Párt és a Melescanu volt külügyminiszter által létrehozott Szövetség Romániáért 74 tagja által aláírt szöveg nem kevesebbel vádolja a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t, mint hogy "etnikai tisztogatást" hajt végre a két megyében a helyi románsággal szemben. A székelyföldi RMDSZ-es önkormányzatok jó előre statisztikai adatokkal bizonyították, hogy valójában a románok részaránya a helyi vezető posztokon jóval nagyobb, mint amennyi számarányuk alapján illetné meg őket. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
1997. december 4.
Dec. 4-én Victor Ciorbea miniszterelnök a két ház együttes ülésén bemutatta átalakított kormányának új tagjait. A kormányzati munka átszervezésére, a reformfolyamat felgyorsítására tett kormányintézkedések és célkitűzések ismertetése után a parlamenti pártok képviselői fejtették ki álláspontjukat a kormány egyéves munkájáról, valamint az előterjesztett kormányátalakításról. A többórás vita után a plénum titkos szavazással, 277 mellette és 124 ellene leadott szavazattal elfogadta a kormány összetételének és struktúrájának módosításáról szóló határozatot. A két ház együttes ülésén kibontakozott vitában elsősorban Ion Iliescu szenátor, a volt államfő bírálta a kormánypolitikát, felelőssé téve az ország minden gondjáért. Ciorbea miniszterelnök éles és egyrészt a már elért eredményeket, másrészt az előző kormányzat politikájának súlyos gazdasági következményeit bizonyító adatokkal alátámasztott válaszban utasította vissza ezt a beállítást, Dejeu belügyminiszter külön felszólalásban mutatott rá: éppen az a politikus lép fel vádlóként, aki - mint fogalmazott - csődbe vitte az országot. Victor Ciorbea bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy kormánya a román társadalom globális reformjára törekszik. Ennek keretében többek között kifejtette: "Megkezdtük a kisebbségek helyzetének megreformálását, hogy Románia minden állampolgára otthon érezhesse magát az országban". Iliescu szenátor a maga részéről viszont azt fejtegette, hogy a kabinet "megtűri az etnikai autonómiára irányuló törekvéseket, alku tárgyává teszi a román nyelvet a koalícióban" és "nemzeti érdekeket károsít általános politikája". A szélsőséges nacionalista politikusok közül Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy a Demokratikus Konvenció "Szerződés Romániával" című programját valójában úgy kellene nevezni, hogy "Szerződés Magyarországgal", az Egységpárt nevében felszólaló Vasile Dobrescu pedig "a gazdaság elnemzetietlenítésével és az RMDSZ igényeinek elfogadásával" vádolta a kabinetet. - Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a makrostabilitási és szerkezetátalakítási folyamatok egyeztetésének szükségességére, az árliberálizálást követően a piacok liberalizálásának, a helyi pénzügyi autonómia következetes megvalósításának, a magánosítás gyorsításának, a beruházást támogató környezet megteremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet. E célok érdekében, mondotta, a szövetség támogatja az átalakítást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1997. december 19.
A Szociális Demokrácia Romániai Pártja, amelynek elnöke Ion Iliescu volt államfő, dec. 19-én nyilatkozatban jelentette be, hogy a vezetője 1989 decemberi szerepével kapcsolatban bejelentett katonai ügyészségi vizsgálat elleni tiltakozásként nem vesz részt a parlamentben dec. 22-én sorra kerülő ünnepi megemlékezésen, hanem külön rendezvényeket szervez már szombattól, dec. 20-tól. Ion Voinea, a Legfőbb Ügyészség katonai részlegének vezetője, aki az 1989 decemberi Ceausescu-pernek is ügyésze volt, dec. 18-án sajtóértekezleten közölte, hogy az 1989 decemberi eseményekkel, konkrétan a televízió körüli lövöldözéssel kapcsolatban Iliescura is kiterjed az ügyészség nyomozása, mert egy tanúvallomás szerint ő adott parancsot a civilek felfegyverzésére még azelőtt, hogy elkezdődött volna a lövöldözés. A tanúvallomást tévő katonatiszt dec. 18-án a televízió nyilvánossága előtt visszavonta erre vonatkozó 1990 évi írásos jelentését, Sorin Moisescu, a román főügyész viszont dec. 19-én kijelentette, hogy támogatja a katonai részleg vezetőjének fellépését. - Maga Ion Iliescu dec. 18-án több tévéállomásban is nyilatkozott, visszautasítva az ellene hangoztatott vádakat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Az SZDRP nyilatkozatában bejelenti, hogy a párt "tájékoztató leveleket" küld az Interparlamentáris Unió, az Európa Tanács elnökeinek, az Európai Unió és a NATO tagállamai nagyköveteinek, amelyben felkéri őket, tájékoztassák a kormányokat a romániai események legújabb "veszélyes fordulatáról", a volt államfő és az ellenzéki pártok zaklatásáról, ami a nyilatkozat szerint Románia egyik legfőbb integrációs aduját, a belső stabilitást kezdi veszélyeztetni. /MTI/
1998. január 5.
Gyengécskének" minősítette a jan. 3-i államelnöki nyilatkozatot Ion Iliescu volt államfő, az ellenzék vezető erejének tekintett Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke. Üdvözölte ugyan, hogy utóda elhatárolta magát I. Mihály nyilatkozatától, ugyanakkor azt állította, hogy Emil Constantinescu államelnök nem ismeri az alkotmányt, s azért is bírálta Constantinescut, mert egy karácsonyi jótékonysági koncerten I. Mihállyal együtt mutatkozott egy nyilvános rendezvényen. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
1998. január 9.
Lakásában holtan találták Vlad Mariant, aki tanúja volt 1991 nyarán Miron Cozma bányászvezér és Ion Iliescu államfő között lezajlott bukaresti beszélgetésnek. A boncolóorvos szívrohamot állapított meg, de a holttesten ütésnyomokat fedezett fel. Mariannak jan. 6-án kellett volna megjelennie a Cozma elleni per tárgyalásán. Marian évek óta sikertelenül próbált pereskedni, de mindig elhalasztották a tárgyalást. 1997-ben több alkalommal ismeretlen személyek bántalmazták és megpróbálták rábeszélni arra, hogy vonja vissza keresetét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./
1998. január 20.
Az ellenzék legnagyobb pártja, a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP sajtóértekezletén Adrian Nastase alelnök bejelentette, hogy pártja nem nyújt be bizalmatlansági indítványt a rendkívüli ülésszakon a kormány ellen. Adrian Nastase szerint nem Ciorbea miniszterelnök leváltására van szükség, amit a Demokrata Párt sürget, hanem az egész kormányéra. Az SZDRP a számára megfelelő pillanatban kíván bizalmatlansági indítványt benyújtani. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
1998. március 3.
Ion Iliescu volt elnök felszólította a bányászokat, hogy közösen taszítsák le a hatalomból a "semmirekellőket", tudósított a Cronica Romana. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
1998. március 17.
Ion Diaconescu, a román kormányban vezető szerepet betöltő Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén elutasította a Demokrata Párt követeléseit, hogy váltsák le Victor Ciorbea kormányfőt. A DP a költségvetés támogatásának feltételeként Ciorbea távozását jelölte meg. Azzal kapcsolatban, hogy a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP előrehozott választásokat sürget, Diaconescu kifejtette: nem tartaná ugyan szerencsésnek ezt a megoldást, de pártja ezt sem utasítja el, ha elkerülhetetlenné válik. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
1998. március 24.
Marosvásárhelyen ügyészségi vizsgálat indult egy férfi ellen, aki márc. 20-án - a polgárőrök szemeláttára és egyetértésével - lemázolta a polgármesteri hivatal nemrég kitett kétnyelvű névtábláján a magyar nyelvű szöveget. A vád ellene az állami jelvények megsértése, ami pénzbírsággal, de akár egyéves börtönbüntetéssel is jár - ő maga azonban helyi hírességként rögtön úgy nyilatkozott a marosvásárhelyi rádióban, hogy nem vonható felelősségre, mert a lefestett felirat "törvénytelen". Az esetleges pénzbírság kifizetését már sokan felajánlották. -A Ion Iliescu volt államfő vezette legnagyobb ellenzéki párt keddi sajtóértekezletén Ioan Mircea Pascu, a párt alelnöke a kormányzat éles bírálata keretében külön támadta a Parasztpárt és az RMDSZ szerinte egyre szorosabb együttműködését és az RMDSZ "radikalizálódását". Az utóbbit azzal "magyarázta", hogy az RMDSZ úgymond kihasználja a Parasztpárt szorongatott helyzetét, továbbá "Magyarország minden listán fenn van, miközben Románia mindenből kimaradt". (Ennek tulajdonítja Pascu március 15. széleskörű megünneplését, ami...sért bizonyos érzékenységeket"), s végül az RMDSZ siet kihasználni a lehetőségeket, mert "előfordulhat, hogy többé nem jut be a kormányzásba". Pascu szerint a kisebbségi jogokat is tartalmazó helyi közigazgatási szabályozás szenátusi leszavazása nem veszélyezteti Románia euroatlanti integrációját, mivel miközben a magyar Országgyűlés "tiltja" ugyan a kisebbségek parlamenti képviseletét, "Magyarország köszöni szépen, jól van" és közben mindenféle "szuperjogokat" követel a környező országokban a magyar kisebbségeknek. /MTI/
1998. március 26.
Mintegy félszáz, a román ellenzékhez, elsõsorban a Ion Iliescu volt államfõ vezette SZDRP-hez közel álló nacionalista és ultranacionalista értelmiségi "Demokrata Fórum" létrehozására buzdító felhívást tett közzé a márc. 26-i román sajtóban. Az aláírók között van maga Ion Iliescu, Sergiu Nicolaescu filmrendezõ, Razvan Theodorescu akadémikus, Fanus Neagu drámaíró, Petre Salcudeanu író, volt mûvelõdési miniszter és számos más ismert akadémikus, író, egyetemi tanár, akik "a Demokrata Fórum létrehozására alakított bizottságként" határozzák meg magukat. A terjedelmes szöveg általánosságban támadja a jelenlegi kormányzati erõket és politikájukat, amelyeket egyebek között azzal vádol, hogy meg akarja változtatni Románia "demokratikus útját", és egyelõre még demokratikus úton "'tekintélyelvû gondolkodást és gyakorlatot" vezet be, a gazdaságpolitikában "figyelmen kívül hagyja a szociális szempontokat". Ugyancsak aggódnak a szerzõk "az erdélyi románellenes offenzíva" miatt, és attól tartanak, hogy Románia "gazdasági, erkölcsi és kulturális lényegének hanyatlása miatt elvesztheti nemzeti szuverenitásának elemeit". Ezért a szerzõk a román értelmiség egészét szólítják fel, hogy csatlakozzon kezdeményezéséhez, amelynek célja Románia túlélésének biztosítása. /MTI/
1998. április 1.
Emil Constantinescu elnök márc. 31-én Ion Iliescuval, az ellenzék legnagyobb pártját alkotó SZDRP elnökével folytatott megbeszélést. Ez volt az első alkalom arra, hogy az előző és a jelenlegi elnök négyszemközt találkozott egymással. A tárgyalás után rögtön nyilvános vita folyt kettejük között arról, hogy mi is hangzott el valójában. Iliescu a megbeszélés után kijelentette: az államfő "nagyjából" osztja az ő értékelését, miszerint előrehozott választásokra lesz szükség, ha nem is idén, de jövő tavasszal. Az elnök sajtóirodája cáfolatot adott ki, hangsúlyozva, hogy ilyesmit az államfő nem mondott. Az elnökség helytállónak nevezte viszont Iliescu ama közlését, hogy Constantinescu elnök egyetértett egy új választási törvény meghozatalával és hogy az SZDRP ezzel kapcsolatos tervezetét (amely a parlamenti bejutási küszöböt a jelenlegi 3 százalékról 5 százalékra emeli) pozitívan értékelik a többségi koalícióban. Iliescu vitatta Victor Ciorbea búcsúbeszédének azt a megállapítását is, hogy kormánya megteremtette az etnikumközi és felekezetközi megbékélés modelljét, Iliescu szerint ugyanis "a magyar szeparatistáknak tett engedményekkel a Ciorbea-kormány az etnikumközi feszültség új forrásait hozta létre". Constantinescu nem találkozott a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnökével, Corneliu Vadim Tudorral, aki terjedelmes nyilatkozatban utasította el a Cotroceni-palotába szóló meghívást, kifejtve, hogy "a katasztrófának, amely az országot sújtja, fő oka maga Emil Constantinescu", akit rögtön lemondásra is szólított fel. - C. V. Tudor erdélyi körútjának (Funarral együtt tartott marosvásárhelyi gyűlésének) "helyszíni tapasztalataira" hivatkozva azt írja, hogy "a horthysta jellegű RMDSZ részvétele a kormányzásban veszélyes következményekkel jár az egységes román nemzetállamra és a többségi lakosságra nézve". Az NRP közleménye "megmagyarázhatatlan kollektív hallucináció eredményének" nevezte az 1996 novemberi választási eredményeket, amelyek nyomán az új vezetés hatalomra került, és azt többek között azzal vádolja, hogy "gúnyt űz mindabból, ami szent a románság szemében". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
1998. április 15.
Április 15-én bizalmat szavaztak a Radu Vasile kormánynak. Előzőleg - ápr. 15-én - a képviselőház és szenátus szakbizottságai külön-külön meghallgatták és támogatásukról biztosították a Vasile-kormány összes miniszterét, köztük a kormányba ismét visszatért hat demokrata párti politikust, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez tartozó két kormánytagot is. Bárányi Ferencnek, az RMDSZ által jelölt egészségügyminiszternek kinevezését 20:1 arányban támogatták a két ház egészségügyi bizottságának tagjai - ellene szavazott a Nagy-Románia Párt egyik tagja. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter 14:2 arányú támogatást kapott a két ház emberjogi bizottságainak összevont ülésén, két szélsőséges nacionalista politikus szavazott ellene, és ők próbálták kétségbe vonni a kormány kisebbségi politikáját is. Ezután ápr. 15-én a parlamentben Radu Vasile miniszterelnök 45 perces programbeszéde után megkezdődött a kormány beiktatási vitája. Radu Vasile kijelölt miniszterelnök beszédében kifejtette, hogy nem Victor Ciorbea volt a fő akadály a reform gyorsításának útjában, hanem a koalíciós partnerek arra vonatkozó gyakorlatának hiánya, hogy komunikáljanak egymással, és felülkerekedjenek egymással szemben táplált előítéleteiken. Az új kormánynak minél hamarabb ki kell jutnia a zsákutcából, amelybe a koalíció került a több hónapos válság nyomán. Nehéz pillanatban veszi át a kormány irányítását, hangsúlyozta. Elismerte, hogy az 1996-ban vállalt programot sok tekintetben nem sikerült teljesíteni. Radu Vasile leszögezte, hogy nem akar előrehozott választásokat, síkra szállt a változás folyamatossága, a demokratikus értékek megőrzése mellett. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a parlament szerepének biztosítása érdekében lehetőleg tartózkodni fog a sürgősségi kormányrendeletek a módszerétől és kiemelte a jószomszédsági kapcsolatok fontosságát és ezeken belül a Magyarországgal és Lengyelországgal való stratégiai partnerség elmélyítését. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16., 17./ A bizalmi vitájában a koalíciós pártok szónokai - köztük az RMDSZ részéről Markó Béla szenátor, szövetségi elnök és Vida Gyula támogatásukról biztosították a kormány hároméves programját és az 1998 évi konkrét, felelősökhöz és határidőkhöz kötött rövid távú intézkedési tervet. Markó Béla RMDSZ-elnök a reformot nevezte a kormányprogram kulcsszavának, de megjegyezte, hogy a szónak sokféle értelmet tulajdonítanak. 1998. április 15-én szerdán, a Parlament együttes ülésén Radu Vasile megbízott kormányfő bemutatta kormányának tagjait, valamint az új kormányprogramot, a kormány rövid távú, 1998-ra szóló prioritásait, illetve középtávra, 2000-ig szóló gazdaságfejlesztési tervét. A kormányprogram vitája során az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Markó Béla szövetségi elnök, szenátor, illetve Vida Gyula képviselő szólalt fel. Markó Béla kifejtette, hogy az új kormányprogram az országot foglalkoztató aktuális és égető kérdésekre próbál választ adni, és a reform útját világítja meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott arra, hogy az RMDSZ számára a reform a román társadalom erkölcsi, társadalmi, politikai és gazdasági felemelését, az ország európai és euroatlanti integrációját, a többség és kisebbség együttműködését, a jogegyenlőséget, korlátozások nélküli anyanyelvű oktatást, mások nyelvének és kultúrájának tiszteletét, országos, regionális és helyi érdekeknek megfelelő országos, regionális és helyi döntések meghozatalát jelenti. Markó Béla felhívta a figyelmet az utóbbi időszakban tapasztalható választási demagógiára és egyes sovén, kisebbség-, értelmiség- és nyugatellenes megnyilatkozásokra, amelyek veszélyeztetik a reformot. E veszély elkerüléséhez, a válságból való kilábaláshoz arra van szükség, hogy az új kormány határozottan ültesse gyakorlatba programját. Az RMDSZ aktívan támogatja a bemutatott kormányt és a Parlament elé terjesztett programot - mondotta befejezésül Markó Béla. Vida Gyula az RMDSZ parlamenti frakcióinak nevében mondott beszédében a reformintézkedések, kiemelten a privatizáció szükségessége mellett érvelt, és a kormányprogram határozott keresztülvitelének támogatását ígérte az RMDSZ részéről. - Mind Markó, mind Vida Gyula, a képviselőház költségvetési és reformbizottságának elnöke közölte, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz a kabinetnek. Vida hiányolta, hogy 1996-ban nem készült "leltár" - ez kimutatta volna, hogy az előző években a nagy állami monopóliumok, köztük a kőolajtársaság milliárd dolláros nagyságrendű hiányt könyveltek el, összesítve 5 milliárd dolláros veszteséget hagytak az 1996 végén hivatalba lépett kormányzatra. Az ellenzék szónokai katasztrofálisnak nevezték az ország helyzetét, ezért véleményük szerint kizárólag az 1996-ban győztes koalíció a felelős. Így kivétel nélkül azt hangoztatták, hogy - bár értékelik Radu Vasile személyét és készségét a párbeszédre, valamint személyes szándékait -, pusztán a miniszterelnökváltás nem eredményez változást, annál kevésbé, mivel a program lényegében azonos és a kormány tagjainak legnagyobb része is. Az ellenzék szerint csak új választások hozhatnak megoldástá Valamennyien hevesen tiltakoztak az RMDSZ-nek a korményban való részvétele ellen. Az ellenzék soraiban kivételt jelentett Teodor Melescanu volt külügyminiszter vezette Szövetség Romániáért, amely számos fenntartást fogalmazott meg, de közölte, hogy "nemzeti érdekből" ennek ellenére esélyt kíván biztosítani a kabinetnek és ezért támogatja a szavazásnál. Végül a parlament két házának együttes ülése titkos szavazással 317 vokssal 124 ellenében bizalmat szavazott Radu Vasile új román miniszterelnök koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kisebbségvédelmi tárca mellett - ezúttal először - az egészségügyi tárcát vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 15., 1246. sz./ A kormányra szavaztak a koaliciót alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Román Szociáldemokrata Párt és a Románia Alternatíva Pártja, illetve a koalíción kívüli erők közül a nemzeti érdekre hivatkozva, fenntartásainak hangoztatása mellett a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért párthoz tartozó független képviselők (az SZR az ellenzéki SZDRP-ből vált ki és parlamenti tagjai nem iratkozhatnak be más pártba). A kormány ellen voksolt a Ion Iliescu vezette SZDRP, Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, Valeriu Tabara Román Nemzeti Egységpártja és több független státusú ellenzéki politikus. /MTI/
1998. május 7.
Máj. 5-én a parlament két házának együttes ülésén a vita után sem született döntés az ellenzéki SZDRP arra vonatkozó javaslatáról, hogy alakuljon parlamenti vizsgálóbizottság az úgynevezett cigarettaügy kivizsgálására. Több képviselő távozása miatt ugyanis estére határozatképtelenné vált. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt szónokai ellenezték azt, hogy a parlament külön, párhuzamos vizsgálatot folytasson, ezt a véleményt osztotta az RMDSZ is, míg a Demokrata Párt /a kormánykoalíció tagja/ egy olyan bizottság felállítását tartotta megoldásnak, amely az állami hatóságok eljárásának lezárulása után vizsgálja majd annak szabályosságát. Az ellenzéki pártok pedig a jelenlegi kormányzat felelősségét igyekeztek bizonyítani, Ion Iliescu volt államfő egyenesen "a közvélemény megtévesztésével" vádolta utódát. /Opogeni-gate. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
1998. május 7.
A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben a Bolyai Egyetemről rendezett vitát, melyet Sorin Antohi egyetemi tanár, szellemtörténész vezetett. Serban Agachi a Babes-Bolyai Tudományegyetem kancellárja elmondta, hogy "Kolozsváron nem verekszünk" és hangsúlyozta, hogy a vita kulturáltan, akadémiai szinten folyik az érdekeltek között. Kijelentette, hogy a román akadémiai közösség nem vitatja az önálló magyar egyetem céljának jogosságát, de feltette a kérdést, "miként valósítható az meg anélkül, hogy lerombolnák a BBTE Európa-szerte érdeklődést kiváltó multikulturális struktúráját". Horváth Andor, a magyar tanári közösség álláspontjának szóvivője hangsúlyozta, hogy 1959-ből kell kiindulni, majd, hogy politikai döntésre van szükség, mert a tét nem egy egyetem belső szervezése, hanem a romániai magyar értelmiség, s vele a romániai magyarság jövője. Kijelentette, hogy "ez ellen irányult az 1959. évi döntés". Neményi József Nándor volt Kolozs megyei RMDSZ képviselő, jelenleg pedig a Versenytanács államtitkári rangú tagja, felidézte a drámai napokat, amikor 19 éves diákként átélte a "Korea-stílusú kampány"-t, melyet a magyar egyetem ellen indítottak. Elmondta, hogy Gheorghiu Dej főtitkári döntését végrehajtandó ott ült az egyesítő gyűlés elnökségében Nicolae Ceausescu a későbbi pártvezető, valamint Ion Iliescu, akkor mint ifjúsági vezető, "az egyesítés lelkes aktivistája". Claude Karnouh Kolozsváron tanító francia etnológus arra bíztatta a hallgatóságot, hogy tárgyilagosan értékelje a magyarok kiindulópontját. "Hogy ki mettől van itt?- tette fel a kérdést. "A magyarok mindenesetre itt vannak ezer éve. Nem túl sok, de nem is kevés" - mondta a professzor. A tanügyminisztérium egyik államtitkára, valamint egy illetékes osztályvezető kijelentették, hogy védik a BBTE egységét, multikulturalitását, és felhívták a figyelmet a különválás óriási költségeire. Magyari Vincze Enikő, a BBTE magyar előadója kifejtette, attól tart, hogy a különválás egyeseknek etnikai viszály szítására szolgáltatna ürügyet és szerinte a megfelelő önállóságú magyar tagozat a legjobb megoldás. A lap emlékeztet, hogy Serban Agachi terve a fakultások magyar, román és német oktatóit külön csoportosítja, de az egyetem szenátusában így is megmaradnak az eddigi arányok, a románok 80%-ot képviselve. Úgy véli, hogy jóindulat esetén minden kéréshez hozzájárulhatnak, de mi történik, ha nem az európai szellemiségű Andrei Marga lesz a rektor, ha egyszer majd nem a jelenlegi szellem érvényesül? /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
1998. május 8.
Ion Iliescu volt államelnök, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke azt állította, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt titkosszolgálatot működtet. Ion Diaconescu, a KDNP elnöke úgy reagált erre, hogy "Iliescu hazudik". /Röviden itthonról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./
1998. május 9.
Újabb letartóztatások történtek a cigarettacsempészési ügyben. Õrizetbe vették Valentin Vasilescut, az Otopeni repülőtér igazgatóhelyettesét. Õ volt az ügyeletes ápr. 16-án, amikor megérkezett a repülőtérre az Air Sofia csempészett cigarettákat szállító gépe és - azóta a lapokban közzétett jegyzőkönyv tanúsága szerint ő irányította a gépet a katonai támaszpontra. Vasilescu elismerte, hogy ezért 2500 dollárt kapott Ioan Suciu repülőtéri parancsnoktól. A kormányőrség szerepét betöltő Õrző és Védő Szolgálat /SPP/ terjedelmes, 150 oldalas jelentést hozott nyilvánosságra. A jelentés szerint az SSP-ből csak a letartóztatott Trutulescu ezredes vett részt az akcióba, de csak egyénileg, az SPP más tagjai nem keveredtek ebbe bele. - Máj. 7-én ünnepelték az SPP fennállásának 8. évfordulóját. Az 1600 fős szolgálat terroristaellenes akciót mutatott be az egyik támaszpontján. A szenátusban - ugyancsak máj. 7-én - valamelyest lefaragtak az SPP jogköréből: ezentúl nem kap jogot önálló telefonlehallgatásra, ezt a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ kell egyeztetnie. Leváltották az SPP vezetőjét, Nicu Anghel igazgatót, a szolgálat létszámát 15 százalékkal kell csökkenteni. - Dorin Marian, Emil Constantinescu elnök nemzetbiztonsági tanácsadója máj. 7-i nyilatkozatában követelte, hogy a Ion Iliescu pártjához tartozó Radu Timofte szenátor terjesszen elő bizonyítékokat azzal a vádjával kapcsolatban., hogy Marian is részese volt a csempészésnek. /Cigarettaügy: újabb letartóztatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
