A múlt héten Iliescu elnök találkozott a pártok vezetőivel, az RMDSZ-t Verestóy Attila képviselte. A helyhatósági választások időpontjának rögzítése volt a téma. Iliescu elnök megelégedéssel nyugtázta, mennyire demokratikus alkotmányt sikerült elfogadtatni. A többi pártok hasonlóan dicsérték az alkotmányt. Verestóy - nyilatkozata szerint - "nem látta értelmét" annak, hogy Iliescu előtt kifejtse, miért szavazott az RMDSZ az alkotmány ellen. - Verestóy elmondta, hogy maga adta át Iliescunak a Hargita-Kovászna jelentésről az RMDSZ által készített összefoglalást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1991. december 4.
Dec. 4-én Bukarestben folytatta megbeszéléseit az Országgyűlés Horn Gyula vezette magyar külügyi bizottság. Elsőként a pártok vezetőivel tárgyaltak, de a pártok képviselete gyér volt, Corneliu Coposu sem jelent meg. Ioan Gavra, a Nemzeti Egységpárt képviselője viszont ott volt, de elutasítóan viselkedett. Szerinte Magyarországnak nem lehet véleménye a Hargita-Kovászna jelentésről. A magyar küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, majd Nastase külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Iliescu elnök fogadta Horn Gyulát, a találkozó után Iliescu pozitívan értékelte a megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7-8./
1991. december 8.
Adrian Nastase külügyminiszter dec. 8-án egynapos látogatást tett Szófiában, hogy a román-bolgár kapcsolatokról tárgyaljon. Kijelentette, hogy Romániának semmiféle területi követelése nincs Bulgáriával szemben. A bolgár sajtó azon híreit cáfolta ezzel, miszerint Iliescu elnök dec. 1-jei beszédében kijelentette volna, hogy Dél-Dobrudzsa román terület és etnikailag ma is az. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1991. december 11.
Domokos Géza találkozott Iliescu elnökkel. Nem fogadhatjuk el, hogy Ion Iliescu elnök inkorrekt és nem lojális jelzőkkel illette a magyar lakosságot és az RMDSZ-t a népszavazáson tanúsított egység kapcsán, jelentette ki Domokos Géza a tanácskozás után. Szó volt még az oktatásról, a televízió és a rádió magyar nyelvű adásáról, valamint a sajtóról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
1991. december 16.
A szenátus múlt heti ülésén Alexandru Birladeanu elnök hivatalosan is közölte a szenátussal, hogy Király Károly szenátor az alkotmányozó gyűlés nov. 11-i határozata értelmében - elvesztette mandátumát, mert nem vett részt az új román alkotmány megszavazásában. Király Károly az újságírónak leszögezte: ez nem jogvesztés, hanem jogfosztás volt. A Ceausescu-diktatúra alatt megélt tizennyolc esztendei politikai üldözés, zaklatások és fenyegetések, valamint az 1989-es fordulat óta eltelt két év sok feszültséggel teli politikai tevékenység után kipihenheti magát. Aggasztónak tartja szenátori jogaitól való megfosztását, hiszen ezzel a bolsevik logikával a szavazástól távol maradó ötmillió állampolgárt is meg kellene fosztani állampolgárságától. Király Károlyt a döntésről hivatalosan nem értesítették. Megvárja a hivatalos értesítést, azután az Európa Parlament jogi bizottságához fordul. /Mag Péter: Király: Hiába figyelmeztettem Iliescut. = Népszabadság, dec. 16./
1991. december 17.
Iliescu elnök egy külföldi lapnak nyilatkozva a romániai magyarság nemleges válaszát az alkotmány megszavazásakor inkorrektnek, illojálisnak nevezte. Szász János visszautasította ezt az ítéletet Téved, államelnök úr! címmel. - Iliescu elnök utólag úgy vélte, hogy az inkorrekt és illojális jelzők nem voltak a legmegfelelőbbek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
1991. december 18.
Iliescu elnököt hiába várták Temesváron, a kedvezőtlen légköri viszonyokra hivatkozva nem jött el, maga helyett egy elnöki tanácsost küldött, így a tanácsost dobálták meg tojással a tüntetők. Ugyanezen a napon indult Temesvárról Szilágymenyőbe a jelképes zarándoklat, melyen román és magyar emberek vettek részt. Szilágymenyőn Tőkés László a megbékélésről szólt beszédében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./
1991. december 18.
Petre Roman volt miniszterelnök és Iliescu elnök hevesen támadják egymást. /Zig-zag magazin (Bukarest), dec. 18-24./
1992. január 14.
Ion Iliescu elnök és Theodor Stolojan miniszterelnök fogadta a Román Nemzeti Egységpárt küldöttségét, akik azt állították, hogy az RMDSZ számos visszaélést követett el a népszámlálás során. A Rompres közzétette vádjaikat tartalmazó közleményüket: visszaélésnek minősítették azt, hogy az RMDSZ, a magyar egyházak és a magyar nyelvű sajtó "utasította" a magyar kisebbséget a hamisításra, így a székelyek és csángók magyarokként való bejegyzésére, a magyar nemzetiségűek többszörös számbavételére. A legképtelenebb vádjuk az, hogy Magyarországról ezreket "importáltak" és őket nyilvántartásba vették, továbbá az, hogy a magyar kormány megadja a magyar állampolgárságot a magyar kisebbséghez tartozó román állampolgárok számára. Végül a Román Nemzeti Egységpárt képviselői felszólították a kormányt, hogy vizsgálja felül a magyar nemzetiségűek adatainak hitelességét. /Rompres, Új Magyarország, jan. 16./
1992. január 15.
Székelyudvarhelyen néma tüntetést szerveztek Tőkés László mellett. Több mint tízezer ember vonult fel "Tőkés László - veled vagyunk, Tőkés Lászlót nem hagyjuk" feliratú táblákkal. A résztvevők levelet küldtek Ion Iliescu elnöknek, amelyben a püspök és családja biztonságának szavatolását kérték. /Záróra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., Pesti Hírlap, jan. 18./
1992. január 15.
Ion Iliescu elnök 1991. novemberében aláírt határozata nyomán Popa Cherecheanu főügyészt vezérőrnaggyá léptették elő. Így Románia azon kevés országok egyike, ahol a bírói testület nagy részét katonák vezetik. /Romania Libera (Bukarest), jan. 15./
1992. január 21.
Magyar értelmiségiek nyílt levelet intéztek Iliescu elnökhöz, melyben Tőkés László püspök elleni fenyegetések veszélyességére figyelmeztettek. A levelet 42-en írták alá, köztük Faludy György és Radnóti Sándor. /Magyar Nemzet, jan. 21./
1992. január 23.
Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca elnöke biztosította Iliescu államfőt, hogy minden támogatást megad az elnöknek a tavaszi választásokon. /Romania Libera (Bukarest), jan. 23./
1992. január 25.
Ungheni mellett találkozott Iliescu elnök Mircea Snegur moldovai elnökkel, a tanácskozáson részt vett a két külügyminiszter és a két jegybank elnöke is. A tanácskozás utáni sajtóértekezleten Iliescu elnök az integráció alapjainak lerakásáról beszélt, Snegur elnök pedig a találkozót Moldova függetlensége megerősítése felé tett lépésnek minősítette. A két elnök megegyezett egy testvéri és együttműködési keretszerződés kidolgozásában, továbbá egy kísérleti jellegű közös gazdasági övezet kialakításában, a Prut két partján az egész határszakaszt felölelő szabadkereskedelmi övezet létrehozásában. /Népszabadság, jan. 27., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
1992. január 27.
Iliescu elnök Szófiába látogatott és találkozott a frissen újraválasztott Zs. Zselev bolgár elnökkel. Kétoldalú barátsági, együttműködési és jószomszédsági szerződést írtak alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
1992. február 7.
Ion Iliescu román és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök között Davosban létrejött megállapodás alapján a román és az ukrán külügyminiszter közös közleményt írt alá arról, hogy a két ország felveszi a diplomáciai kapcsolatot, nagykövetséget nyitnak Bukarestben, illetve Kijevben, adott tájékoztatást Teodor Melescanu külügyi szóvivő heti sajtótájékoztatóján. Az újságírók kérdéseire válaszolva Melescanu elmondta, hogy mindez nem jelenti az ukrán-román területi vita megszűnését. A szóvivő beszámolt arról, hogy a Prágában megtartott külügyminiszteri találkozón Adrian Nastase külügyminiszter a kisebbségi kérdéssel foglalkozott, hangsúlyozva: fennáll a veszélye annak, hogy politikai célok szolgálatába állítják a kisebbségi kérdést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Davosban jan. 31.- febr. 2-a között volt a gazdasági világfórum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1992. február 9.
Helyhatósági választások első fordulója. Iliescu elnök a Romania Mare Pártra szavazott /Romania Libera (Bukarest), febr. 12./, hasonlóan a Rendőr Akadémia diákjaihoz. /Temesvári Új Szó (Temesvár), febr. 12./
1992. február 15.
Chisinauban a Moldvai Népfront kongresszusán a felszólalók Románia és Moldova mielőbbi egyesítését sürgették. Bírálták Mircea Snegur elnököt, mert szerintük alkalmatlan az egyesítés megoldására. Korábban Snegur és Iliescu elnök is a gyors egyesülés ellen foglalt állást. /MTI/
1992. február 20.
Milosevics szerb elnök febr. 20-án Romániába érkezett, rövid látogatásra, eleget téve Iliescu elnök meghívásának. Milosevics Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel, kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről. A megbeszélést az együttműködés magasabb szintre emeléseként értékelték, ebből a célból vegyes bizottságot hoznak létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
1992. február 22.
Manfred Wörner, a NATO főtitkára hét hónapon belül másodszor járt Bukarestben, találkozott Petre Roman volt kormányfővel, Stolojan miniszterelnökkel, Iliescu elnökkel, a román külügyminiszterrel és védelmi miniszterrel, részt vett a bukaresti Euro-atlanti Központ ünnepélyes megnyitásán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
1992. február 29.
Kétnapos látogatást tett Romániában Alois Mock osztrák alkancellár és külügyminiszter /febr. 28-29./. Fogadta Iliescu elnök és Stolojan miniszterelnök, román kollégájával, Adrian Nastasével két ízben is tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
1992. március 4.
Petre Roman volt miniszterelnök, a Nemzeti Megmentési Front elnöke nyilatkozott a Le Monde tudósítójának. Elismerte pártjának vereségét. A Front az 1990-es választáson 66 %-ot ért el, most viszont a szavazatoknak csak 33 %-át sikerült megszereznie. Harcban áll a konzervatívokkal, mondta. Iliescu elnökkel a kapcsolata "nem túl szoros". Nincs kapcsolatuk a Romania Mare Párttal, bár elismerte, hogy Kolozsvárott arra szólították fel szavazóikat, hogy az ultra-nacionalista Román Nemzeti Egységpártra adják voksukat. "De hát ez is egy román párt, lehet, hogy nacionalista, de számos megfontolt ember is van tagjai között." "Romániának ma erős hatalomra van szüksége", jelentette ki. /Le Monde (Párizs), márc. 4., MTI/
1992. március 7.
Az ismert emberjogi szervezet, a Helsinki Watch febr. 5én intézett levelet Ion Iliescu elnökhöz, tiltakozva a marosvásárhelyi bíróság döntése ellen, amellyel Király Istvánt megakadályozták abban, hogy az RMDSZ polgármester-jelöltjeként induljon a helyhatósági választáson. A levél utalt a választási törvény hiányosságaira is, mert abban olyan kifejezések vannak, amelyek nincsenek kellőképpen körülhatárolva, emiatt önkényes értelmezésre adhatnak alkalmat. A levél emlékeztetett arra, hogy Marosvásárhelyen nem ez az első alkalom, amikor megtiltják egyes jelölteknek a választáson való részvételtől. 1990-ben Smaranda Enachet és Kincses Elődöt akadályozták meg abban, hogy induljanak a parlamenti választáson. A fejlemények ismeretében megállapítható, hogy pusztába kiáltó szó maradt a Helsinki Watch tiltakozása. /T. T.: A Helsinki Watch levele Ion Iliescu elnökhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
1992. március 10.
A pártok vezetői találkoztak Iliescu elnökkel. Az RMDSZ egyik küldötte Tokay György képviselő volt, aki nyilatkozott a megbeszélésekről. A választások időpontjáról /az ellenzéki pártok júniust javasolták/, az ország gazdasági helyzetéről és Moldova Köztársaságról volt szó. Iliescu kifejtette, hogy Moldova és Románia egyesítése nemzeti célkitűzés, de ezt a kérdést kellő óvatossággal kell kezelni. Tokay György beszélt az egységre szóló felhívásról is, melyet 25-en írtak alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
1992. március 11.
Románia stabilitása érdekében csak a reformok óvatos ütemét engedheti meg magának címmel ismertette a Frankfurter Allgemeine Zeitung febr. 20-i száma Adrian Nastase külügyminiszter nyilatkozatát a lap munkatársa, Viktor Meier összefoglalásában. A Szovjetunió és Jugoszlávia széthullása nyomán Románia határozottan előrehaladt Európa felé, állította Nastase. Bukarestnek harcolnia kell a nagyvilág irracionális megfontolásából fakadó fenntartásaival. Hallani olyan véleményt, hogy az ország több segélyt várhatna, ha a júniusi elnökválasztáson Iliescu nem indulna. Nastase nem hiszi ezt. Törökország kihasználta a helyzetet, hogy zárt ajtókra talált Európa felé és felvette a kapcsolatot a hasonló gondokkal küzdő országokkal. Arról a Fekete-tenger térségi kezdeményezésről van szó, melyen idén februárba Isztambulban a külügyminiszteri értekezleten elfogadták a Fekete-tenger térségi gazdasági együttműködésről szóló nyilatkozatot. Ezen Törökország mellett képviseltette magát Románia, Bulgária, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán, megfigyelővel képviseltette magát Görögország és Jugoszlávia. /Mit nem engedhet meg magának Románia? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
1992. március 15.
Iliescu elnök a BBC műsorában /kérdésekre válaszolva/ kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol minden nemzeti kisebbségnek képviselete van a parlamentben, a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogokat tekintve a legelőrehaladottabb országok közé tartozik, továbbá szerinte a magyar kisebbség is élvezi az oktatási, kulturális és anyanyelv-használati jogok teljességét. /MTI/ Iliescu állításait cáfolták a Népszavában Lábody László és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsosok, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága munkatársai. Finnországban a svédek és a lappok is rendelkeznek parlamenti képviselettel, Szlovákiában az Együttélés nemcsak a magyarokat, hanem az ukránokat és a ruszinokat is képviseli. Bálint-Pataki József leszögezte: nem lehet oktatási, kulturális és anyanyelv-használati jogok teljességéről beszélni ott, ahol gyakorlatilag lehetetlen az anyanyelv használata a hivatalos ügyintézésnél, ahol Marosvásárhelyen a több száz éves magyar középiskola nem lehet többé önálló magyar középiskola, ahol városok egész sorában vált lehetetlenné a 10-15 évvel ezelőtt működött oktatási rend visszaállítása. A romániai magyarság jelenleg messze elmarad a hetvenes években biztosított iskolahálózatától. /Décsi Katalin: Nem úgy van az, elnök úr! = Népszava, márc. 17./
1992. március 16.
Budapesti bulvárlap két munkatársa készített interjút Iliescu elnökkel. Az elnök leszögezte, hogy az 1989-es forradalom gyökeres változásokat eredményezett. Megtartották a választásokat, külföldi szakértők által is elismert új alkotmányt fogadtak el. Önállóságot adtak a gyáraknak. Csökkent a termelés jelenleg az 1989-es év szintjének 65 százalékát érik el. Az alkotmány szerint Románia egységes nemzetállam, hogyan lehet ezt úgy értelmezni, hogy a nemzetiségek jogai csorbítatlanok maradjanak, hangzott a kérdés. Iliescu megmagyarázta: az egységes nemzetállam nem jelenti a kisebbségek elhanyagolását. Az alkotmány a kisebbségeknek egyenlő jogokat biztosít. A kisebbségi kérdéssel kapcsolatban Iliescu kijelentette: "A kisebbségekkel kapcsolatban ne bábáskodjunk a másik állam polgárainak sorsa felett." "Nem másnak a dolga megvédeni a kisebbségeket" /A magyarok iránti rokonszenvem töretlen. Ion Iliescuval, Románia elnökével beszélget Stoffán György és Fazakas Mária. = Kurír (Budapest), márc. 16./
1992. március 17.
Király Károly /akit néhány hónapja kiszorítottak a szenátus alelnöki székéből/ nyilatkozott a jelenlegi helyzetről. Romániában még nincs meggyökeresedett demokrácia. Többpártrendszerbe burkolva, de megmaradt a diktatúra. A márciusi események idején Király Károly kérte Iliescu elnököt, lépjen közbe. Abban a sorsdöntő időben Király Károly tárgyalt Petre Roman miniszterelnökkel és Militaru hadügyminiszterrel. Király Károly reklamálta, hogy a hadsereg még mindig nem kapott parancsot a közbelépésre. Petre Roman azt mondta: nem olyan veszélyesek a dolgok Marosvásárhelyen. Király Károly hangsúlyozta: a pogromért Petre Roman a felelős. És felháborító, hogy azokat ítélik el, akik védekeztek: a magyarokat és a cigányokat. Akik felheccelték és a városba vitték a hodáki parasztokat, azokat meg előléptették. Király Károly kiemelte: ragaszkodni kell az egyéni és kollektív kisebbségi jogok megadásához. /Füzes Oszkár: A nacionalizmus az elnyomás eszköze. = Népszabadság, márc. 17./
1992. március 18.
Iliescu elnök fogadta Moses Rosen főrabbit, majd - most először - nevén nevezve a Romania Mare, az Europa és a Gazeta de Vest című lapokat, elítélte a fenti lapokban megjelent zsidóellenes kirohanásokat. Az elnök "megdöbbenve tapasztalta", hogy bizonyos kiadványok a vasgárdistákat dicsőítik. Moses Rosen főrabbi súlyosnak mondotta a zsidók helyzetét. - A moldovai konfliktusról Iliescu közölte: állandó telefon-összeköttetésben áll Snegur moldovai elnökkel. Cáfolta, hogy Románia beavatkozna a konfliktusba. /Iliescu Moldováról. = Magyar Hírlap, márc. 18./
1992. március 21.
Mircea Snegur moldovai elnök Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel a két ország közötti együttműködésről. /Román rádió, MTI/
