Az idén magyar tagozaton végzett általános iskolásoknak csak valamivel több, mint a fele választotta Arad megyében az anyanyelven való továbbtanulást. Az első elemisek „toborzása” és beiratkozása kora tavasszal megtörtént. Az újságíró megpróbálta lajstromba venni, hogy Arad megyében hány magyar első osztályosnak csengetnek majd be szeptember 15-én, de mindenütt becsült adatokba ütközött. Gyakran az utolsó pillanatban hozzák a gyerekeket a szülők, mondták több iskolában is. Arad megyében majdnem kéttucat azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben magyarul tanítják elemiben a betűvetést. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban a 2008–2009-es tanévben csak egy első osztály indul (szemben a múlt évi, 13–13 fős két osztállyal). Eddig 17-en iratkoztak be, de még 4-5-öt várnak – mondta Szakács Ferenc igazgató. Kisiratoson biztosra vehető, hogy 17 elsős lesz. Az erdőhegyi általános iskolában – amelyben minden évfolyamon önálló magyar osztály van – 12 elsős lesz. Nagyzerinden 7, Feketegyarmaton meg 6-ra számítanak. A szentpáli elemi iskolában 2 elsős kisdiák biztos, de talán 3 is lesz (szemben a legutóbbi 5-tel). /Pataky Lehel Zsolt: Még lehet magyar első osztályba iratkozni. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./
2008. augusztus 20.
A múlt hét végén a Csongrád megyei Csanádpalotán vendégeskedett a lippai önkormányzat küldöttsége. A határ menti település falunapjain a két polgármester, együttműködési egyezményt írt alá: a baráti kapcsolatokat a közművelődés, oktatás és a szociális téren alakítják ki és fejlesztik. Pataky Lehel Zsolt: Barátságot sző Lippa és Csanádpalota. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 20./
2008. szeptember 3.
Az archeológusok évekig tartó fáradozásai nyomán hivatalosan régészeti rezervátummá nyilvánították Arad megyében a Szépfalu határában található, néhai bizerei kolostor maradványait. A 12. századi bencés rendház romjainak feltárása 2001-ben kezdődött, mára sok, a maga nemében egyedinek számító értékes lelet került felszínre. A nagyközönség előtti megnyitására szeptember 7-én kerül sor. /Pataky Lehel Zsolt: Vége a szépfalui lelőhely mostoha sorsának. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./
2008. szeptember 9.
Két Arad megyei településről is közvetlen átjárás lesz Magyarországra legkésőbb három éven belül. Kisiratos Dombegyháza felé szeretne határátkelőt nyitni, Almási Vince kisiratosi polgármester szerint a túlsó oldalon elkészült a projekt, most már a román félnek kell lépnie, az államközi egyezmény szerint legkésőbb 2011-ig meglesz az út. Amennyiben 2011 márciusától Románia is tagja lesz a schengeni térségnek, már szükség sem lesz határállomásra, csak az útra. Erre alapozva lát neki a Mezőhegyesre és Battonyára vezető kisperegi műút építésének jövőre a kisperegi községi önkormányzat. A pénzt európai uniós pályázatból teremtik elő, a román kormánytól pedig a Nagylak felé vezető 10 kilométeres út aszfaltozására remélnek támogatást. /Pataky Lehel Zsolt: Kisiratos, Kispereg: kis határ, nagy lépések. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./
2008. szeptember 16.
Arad megyében 800-900 tanuló kezdte meg az iskolát magyar tagozaton. Több mint ezer óvodás jár magyar óvodába a 2008–2009-es tanévben. Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban Szakács Ferenc igazgató üdvözölte a megjelenteket, emlékeztetve, hogy 90 éve indult oktatás az épület falai között a katolikus egyház támogatásával. Pelligrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes nagyrabecsülését fejezte ki a tanári karnak az intézményben folyó kitartó munkáért. Király András parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 3-4 névben megújultak a megye iskolái. A 2008–2009-es tanévben 50-nel csökkent a diáklétszám a Csikyben. „Megyeszerte ilyen gondokkal indult a tanév a magyar oktatás számára” – mondta Szakács Ferenc igazgató. Nemzetiségi iskolaként annyi kedvezményt élveznek, hogy 15-ös létszámmal is indíthattak osztályt. Ezért van idén négy líceumi osztály a kilencedikes évfolyamon, az eddigi hárommal szemben. Viszont le kellett mondani az egyik szakmunkásképző osztályról, ami idén csak mechanika szakon indult. A közép- és szakiskolások száma 94, és roppant nehéz volt a toborzásuk. Két éve a Kincskereső óvoda is a Csikihez tartozik, ezért 670 növendékük van: 50 óvodás és 620 iskolás. A múlt tanévben két, most már csak egy első osztály indult a Csikyben, 18 beíratott gyerekkel. /Pataky Lehel Zsolt: Iskolanyitány a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./
2008. szeptember 18.
A START – Tanácsadó és Továbbképző Iroda október 6-tól újabb tanfolyamot indít Magyar nyelv és kultúra címmel kezdőknek és haladóknak egyaránt Aradon /Pataky Lehel Zsolt: Magyar nyelvórák nem magyaroknak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./
2008. szeptember 22.
Megkezdődött az 1989-es decemberi temesvári forradalom 20. évfordulójára meghirdetett emlékév. Aradon a belvárosi református egyházközségben szintén egy kerek évfordulóra emlékeztek: húsz éve, szeptember 6-án született meg a romániai falurombolás elleni első állásfoglalás. Az akkor még Arad központú Temesvári Református Egyházmegye lelkészeinek többsége folyamodvánnyal fordult az egyház és az állam szocialista vezetőségéhez, kifejtve aggodalmukat és fenntartásaikat a Ceausescu-féle területrendezési terv ellen. A testületi fellépés egyik kezdeményezője Tőkés László akkori temesvári lelkész volt. Az aradi állásfoglalás jelentette az első lépést az 1989-es rendszerváltozáshoz vezető úton, mégis, a romániai és a magyarországi köztudatban ez alig él. Ennek ellensúlyozását szolgálta a konferencia és megemlékezés, melynek címe: Szemben a kommunizmussal. -Bár a falurombolás már a múlté, öröksége ellen még mindig kell küzdeni Romániában – mondta Tőkés László európai parlamenti képviselő. „Továbbra is sorvadnak falvaink, pusztul a népünk, továbbra is a nacionalista nemzetpolitika érvényesül a kisebbségekkel és különösen a magyarsággal szemben, csupán a kirakat változott – mondta. – „Erdély teljes nemzetiségi egyneműsítésének a folyamata most is tart. Ma is szólnunk kell a jogtalanságok, hatalmi visszaélések ellen, vissza kell utasítanunk a hátrányos megkülönböztetést. ”Arad meghatározó volt a rendszerváltó forradalom kitörésében. Tőkésék az egész református egyházra kiterjesztették az akciót, de mint mondta, az egyik lelkész, akiről tavaly derült ki, hogy a titkosszolgálat, a Securitate besúgója volt, leleplezte ténykedésüket. Utána kezdődött a leszámolás a temesvári gyülekezettel, és személy szerint Tőkés Lászlóval. Dinu Zamfirescu a külhoni román ellenzék egyik vezetője volt, annak idején Franciaországból emelte fel szavát a falurombolás ellen. „Nem hangsúlyozhatjuk eléggé azoknak a romániai magyar egyházi személyiségeknek a szerepét, akiknek köszönhetően erről a rombolásról hamarabb tudomást szereztek Magyarországon, és amely ellen tiltakoztak a szomszédos országban, majd a határokon túl is. Nicolae Ceausescu bűnös terve az ország városainak és falvainak tönkretétele volt, közigazgatási átszervezésükkel pedig az egyén felügyeletét, az önálló gondolkodás megsemmisítését akarta elérni. 1988. március 3-án jelentette be a falvak úgynevezett szisztematizálását, de a terv már 1974 óta létezett, és 2000-ben kellett volna befejezni. A 9 ezer községből 2 ezret hagyott volna meg, a falvak számát 13 123-ról 9 192-re csökkentette volna, a lakosokat pedig panellakásokba költöztette volna. ”A 20 évvel ezelőtti történteket idézte fel előadásában Molnár János szegedi egyetemi tanár, volt borossebesi lelkipásztor, az állásfoglalás egyik megszövegezője. Zétényi Zsolt magyarországi volt országgyűlési képviselő a falurombolás elleni budapesti 1988. június 27-én rendezett tüntetésről beszélt, Szőcs Géza költő mint a kolozsvári Ellenpontok című szamizdat kiadvány egyik szerkesztője szólt, Szűrös Mátyás volt magyar köztársasági elnök a rendszerváltást közvetlen megelőző magyar–román diplomáciai kapcsolatokról tartott előadást. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke fájlalta, hogy az akkori lelkészek, illetve a maiak közül kevesen jelentek meg a konferencián. Április 20-án, vasárnap Temesváron is megemlékezés volt, Tőkés László részvételével. Az ünnepi istentisztelet után megkoszorúzták néhai Újvárossy Ernő sírját. A presbiter, a Tőkés család barátja a forradalom első mártírja: holttestére 1989 decemberében bukkantak rá, halálának körülményei nem tisztázottak. /Pataky Lehel Zsolt: Húszéves az aradi állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./
2008. szeptember 23.
Aradon bemutatták a Horia Truta–Dan Demsea szerzőpáros Arad megyei szobrokról, műemlékekről és emlékművekről, köztéri díszítményekről, parkokról és ligetekről készült román nyelvű könyvét (Monumente de for public, însemne memoriale, constructii decorative si parcuri din Arad). A válogatás-katalógus több mint 600 szócikket tartalmaz, az emlékművek, szobrok, sírkertek egy részéről fénykép is található benne. Már nem létező, csak régi fotográfiákon látható műemlékek is szerepelnek benne, mint például a néhai aradi Kossuth-szobor, azonban a város legjellegzetesebb műalkotásáról, a Szabadság-szoborról szóló szócikkhez nincs fotó, de a „társalkotásról”, az ún. Megbékélés Parkja másik sarkában álló Román diadalívről van. Magyarázatként azt mondta Truta, hogy nem volt minden emlékműről képük… /Pataky Lehel Zsolt: Emlékmű-katalógus román módra. Nem volt képük a Szabadság-szoborról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./
2008. szeptember 26.
Nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyitották meg szeptember 24-én Aradon a Delta Galériában Pásztor Gyöngyi Utak és Steinhübel Zoltán Rétegződések című kiállítását. A két aradi képzőművész közül előbbi textilművészeti munkákkal és térplasztikákkal jelentkezett, utóbbi kerámia-, fa-, fém- és papírkreációkkal állt a közönség elé. A tárlatot a Romániai Képzőművészek Szövetségének aradi szervezete rendezte. /Pataky Lehel Zsolt: Kettős kiállítás a Deltában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./
2008. szeptember 30.
Slágerek és örökzöld dalok hangzottak el szeptember 27-én a Szabadkai Népszínház vendégelőadásában, ami az Aradi Kamaraszínház évadnyitója is volt egyben. /Pataky Lehel Zsolt: Vidám szombat este. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./
2008. október 2.
Gyökerek elnevezéssel történelmi és általános műveltségi vetélkedőt szerveztek az Aradi Magyar Napok keretében. A aradi Csiky Gergely Iskolacsoport diákjaiból verbuválódott csapatok mérték össze tudásukat a Jelen Ház nagytermében. A vetélkedőt az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet /AMISZ/ rendezte. /Pataky Lehel Zsolt: A XI. A nyerte a műveltségi vetélkedőt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./
2008. október 4.
Az Aradi Magyar Napok keretében tartották meg az idei Márki Sándor-díjkiosztó ünnepséget október 2-án. A kitüntetéssel a kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusok munkásságát ismerik el, egyúttal emléket állítanak annak a jeles történésznek, aki Arad vármegye és Arad történetét oly kiválóan megírta, Márki Sándornak (1853–1925) – mondta Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének elnöke, a minisztérium nemzetiségi oktatásért felelős vezérigazgatója. /Pataky Lehel Zsolt: Átadták az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2008. október 6.
Október 6-án Arad zarándokhely. Erdély helységeiből, még a határon túli településekről is érkeznek csoportok, személygépkocsival vagy autóbusszal, hogy megemlékezzenek a magyar forradalom és szabadságharc leveréséről, és a vértanúkról. Sok múlik azon, hogy mit tanítanak az iskolákban, illetve mit akarnak megtanulni a diákok. Romániában a VIII. és a XII. osztályosoknak még mindig kötelezően az állam nyelvén kell tanulják Románia történelmét és földrajzát. Arad egyetlen önálló magyar tannyelvű iskolájában, amelyben az első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak a diákok, a Csiky Gergely Iskolacsoportban Lehoczky Attila történelemtanár a következőket mondta az 1848–1849-es eseményekkel kapcsolatos tantervről: „A tízedikes tananyag tartalmaz előírásokat. Ám nem veszi külön a francia, az olasz, vagy a német forradalmat, hanem európai viszonylatban tárgyalja. A magyar forradalmat is belehelyezi a román országok forradalmairól való tárgyalás mellé, és természetesen a hivatalos román álláspontból. Én nem követem százszázalékosan ezt a tantervet: leadom, amit a könyv kér, de megpróbálok disztingválni, például a francia forradalomtól. Magyar iskolában a magyar az 1848–1849-es forradalomról és szabadságharcról külön beszélek. ” Az iskolában minden évben tartanak egy megemlékező műsort október 6-ra, azonkívül a diákok viszonylag nagy számban megjelennek a vesztőhelyen és a Szabadságszobornál is. Az újságíró aradi diákokat kérdezett. Sokan bizonytalanok abban, hogy mi is volt október 6-án. Van olyan tanuló, aki nem tanult semmit az iskolában 1848-ról. Alternatív oktatási-ismeretterjesztési forma a világosi emléktúra, amelyen az aradi hatodik osztályos magyar gyerekek vesznek részt. Idén volt a kilencedik emléktúra. /Pataky Lehel Zsolt: Októberi ifjak. Mit jelent a megemlékezés? = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2008. október 6.
Színházi előadással értek véget az Aradi Magyar Napok október 5-i rendezvényei. Az állami színházban magyarországi vendégművészek adták elő Pozsgai Zsolt Szeretlek, Faust című történelmi drámáját, amely Mindszenty József esztergomi érsek meghurcoltatásáról szól. /Pataky Lehel Zsolt: Kiváló színházi előadás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2008. október 23.
Nyolc aradi elemi iskolás tanuló vett részt a múlt hét végén Magyarországon, a Lakitelek Népfőiskola, az Apáczai Kiadó és a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesülete által szervezett helyesírási versenyen, és csapatban, illetve egyéniben is egy-egy második helyet szereztek. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport elemistái ezen a hétvégén a kolozsvári testvériskola, a János Zsigmond Unitárius Kollégium által szervezett „Most szólj, rigó!” című szavalóversenyen vesznek részt. November 15-én és 16-án a lakitelki Ifjúsági ki mit tud?-on szerepelnek a Csiky és az aradi Neuman Fivérek Általános Iskola diákjai. /Pataky Lehel Zsolt: Helyesírásból jeleskedtek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./
2008. október 28.
Október 24-25-én műhelymunkán vehettek részt az Arad megyei magyar oktatók: Csendes Éva budapesti magyar tanárnő tartott 30 órás előadást, amely a kritikai gondolkodásra és az önálló véleményalkotásra nevelésre ösztönzött. Az előadássorozat a közösségépítést, a didaktikai játékok bemutatását, a különböző tanulási stílusok, az előítéletek leküzdését érintette. A résztvevők szakkönyveket és a tanfolyam elvégzéséről tanúsítványt kaptak. /Pataky Lehel Zsolt: A pedagógusok is tanulnak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./
2008. november 11.
Aradon, a Jelen Házban is bemutatták Böszörményi Zoltán új regényét, Az éj puha testét /Ulpius Ház, Budapest/ amivel a budapesti olvasóközönség már megismerkedhetett. A Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen tulajdonosa terjedelmes kötettel jelentkezett. Az immár hatkötetes szerzőt Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője és Jámbor Gyula kérdezte az írói indíttatásról és az alkotás folyamatáról. /Pataky Lehel Zsolt: Bemutatták Böszörményi Zoltán új kötetét. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
2008. november 13.
Hasznos volt az Aradon megtartott megyei magyar pedagógusfórum. Huszonkét oktatási intézmény képviseletében több mint száz óvónő, tanító, általános és középiskolai tanár vett részt a szakmai találkozón. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy rendkívül fontos jelen lenni az RMDSZ országos oktatási adatbázisában, mert a jövőben ez feltétele lesz a különböző pályázatokon való részvételnek. Kiss Anna megyei RMPSZ-titkártól a hazai és magyarországi szakmai továbbképzési lehetőségekről adott tájékoztatást, Hadnagy Éva pedig az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásáról. Szakács Ferenc, a Csiky igazgatója elmondta, hogy minden általános iskolának lesz egy „felelőse” a Csikyben, azaz a tanári karból egy-egy pedagógus fogja tartani a kapcsolatot a megadott intézménnyel. Könyvbemutató is volt: Nagy Gizella és Szabó László magyartanárok Jobb egy példa száz leckénél– magyar nyelvi gyakorlatok 10–14 éveseknek című segédeszköz az első ilyen jellegű aradi kiadvány, a Szabadság-szobor Egyesület támogatásával jelent meg. /Pataky Lehel Zsolt: Pedagógusfórum Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./
2008. november 18.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kolozsvári ülése után bejelentették: átszervezik az EMNT-t. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke erről kifejtette, szükség van egy ilyen nem hivatalos parlamentként működő szervezetre, mint a tanács, de nem elegendő, mindenkihez el akarják juttatni az autonómia fogalmát. Létre kell hozni az EMNT területi képviseleteit a kisrégiókban, emberközelivé kell tenni az autonómiát. Az EMNT-nek monitorizálnia kell azoknak a szervezeteknek a tevékenységét, amelyek döntéshozó pozícióban vannak, az RMDSZ-t és – egyes településeken – a Magyar Polgári Pártot. /Pataky Lehel Zsolt: Hogyan és miért szervezik át az EMNT? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./
2008. november 25.
„Emberemlékezet” óta nem szerveztek magyar bált az Aradhoz közeli Sofronyán, most viszont, november 23-án a Blassito bárban a helybéli magyaroknak szólt a magyar zene. A nem magyar ajkúakat is szívesen látták, Sofronyán sok a vegyes házasság. „Mindenkit, aki szereti a magyar zenét, szívesen láttunk” – mondta Horváth Beatrice Andrea szervező, községi RMDSZ-es tanácsos. 160-an gyűltek össze a mulatságra. Horváth Beatrice Andrea azt ígérte, hogy ezután, amikor báli szezon lesz, Sofronya sem marad ki a sorból. /Pataky Lehel Zsolt: Megmutatták. Sofronyán is lehet magyar bál. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./
2008. november 26.
A kormány eldöntötte, hogy november 28. és december elseje között egy ingyen menettérti utazást kapnak a vasúton azok a 18 és 25 év közöttiek, akiknek haza kell menniük, hogy szavazhassanak a november 30-i parlamenti választásokon. A döntést a diákszervezetek nyomására hozták meg, mert körülbelül 450 ezer egyetemista nem ott tanul, ahová a személyije szól. A kedvezményt azok is igénybe vehetik, akik más településen folytatnak tevékenységet, vagy a választás napján, különböző okokból nem tartózkodnak lakóhelyükön. /Pataky Lehel Zsolt: Ingyen utazhatnak szavazni a 18–25 év közöttiek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./
2009. március 19.
Aradon sikerrel vendégszerepelt a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Mennyország című darabbal, László Sándor újvidéki színházigazgató rendezésében. Néhányan hazamentek, egyes szereplők lenge öltözete, a szabados szöveg, vagy az egyes jelenetekből áradó szexualitás miatt. Árni Ibsen kortárs izlandi drámaíró darabját Romániában a temesvári magyar színház játszotta először. /Pataky Lehel Zsolt: Aradon a Mennyország lakói. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./
2009. március 27.
Öt előadássorozatból álló turnéja során másodszor volt a térség vendége Dinnyés József szegedi „daltulajdonos”. Kisiratoson, Temesváron, majd az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban énekelte meg a 17. század magyar történelmét a kor prédikátorainak, regöseinek, deákjainak megzenésített verseivel. „Nem lehet tanítani a magyar irodalmat a magyar irodalom története nélkül, ezért ez is történelemlecke-kiegészítő” -– mondta. /Pataky Lehel Zsolt: Zenés történelemlecke Dinnyés Józseffel. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./
2009. április 3.
Magyarországi és romániai kisvállalkozók, illetve szakmai és munkáltatói szervezetek képviselői találkoztak április 2-án Aradon, hogy közösen keressék meg az európai uniós piacra vezető „legrövidebb utat”. A rendezvény része volt annak az EU-s támogatottságú projektnek, melynek részeként a szomszédos magyar–román megyék kis- és középvállalkozásai, valamint a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó hivatalai partneri kapcsolatokat alakítanak ki. /Pataky Lehel Zsolt: Összehozzák a magyar és román kisvállalkozókat. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./
2009. április 20.
Az aradi Belc sofőriskola a megyében elsőként és eddig egyedüliként hirdeti a magyar nyelvű oktatás és vizsga lehetőségét. Februártól kezdve havonta több mint egy tucat tanulójuk van, akik magyar nyelven készülnek, és körülbelül a hatvan százalékuk elsőre átmegy elméletből. Magyar nyelvű vizsgáztató jelenleg nincs a bizottságban, ezért csak az elméleti tesztelés folyik magyarul. A magyar nyelvű vizsgalehetőségről még mindig kevesen tudnak a magyar nemzetiségűek körében. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar nyelvű vizsga a jogsiért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
2009. április 25.
A budapesti székhelyű Aradi Alma Mater Alapítvány ebben a tanévben is meghirdette a Kárpát-medencei Márki Sándor Történeti és Hagyományőrző Versenyt. Erre iskolánként egy-egy négyfős, hetedikes-nyolcadikos diákokból álló csapat jelentkezését várták. Az első szakaszt március 28-án és 29-én tartották meg: ez volt a felkészítő, és egyben egy kirándulás Vajdahunyadra, Marosillyére. A második szakaszt április 25-26-án tartják Aradon. A Márki Sándor hagyományőrző versenyt harmadszor rendezik meg, az elsőnek, 2004-ben a kiegyezés utáni kor, a másodiknak 1848 volt a témája. /Pataky Lehel Zsolt: 3. Márki Sándor hagyományőrző verseny. Két napig Aradon a Kárpát-medence központja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./
2009. április 30.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kézdivásárhelyen szervezte meg a múlt hét végén a magyar nyelv napjait, s ennek keretén belül a Körösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt, valamint az országos mesemondóverseny döntőjét. /Pataky Lehel Zsolt: Kis nyelvművelők és mesemondók. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./
2009. május 13.
Május 11-én a minisztérium felmentette tisztségéből Pellegrini Miklós és Maria Orodan aradi főtanfelügyelő-helyetteseket, majd előbbit megbízott főtanfelügyelővé nevezték ki. Főtanfelügyelője az új parlament megalakulása óta nem volt Arad megyének, ugyanis Marius Göndör – aki a tisztséget betöltötte – demokrata-liberális színekben képviselő lett. Azóta Pellegrini látta el a feladatait, és gyakorlatilag ezután is ezt kell tennie, ideiglenes vezetőként. /Pataky Lehel Zsolt: Pellegrinit felmentették, majd kinevezték. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./
2009. május 21.
Tavaly július elején a régi műhelyek lebontásával készítették elő a terepet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport új épületszárnyának az építéséhez. Ma már tető alatt van a kétemeletes épület. Bognár Levente alpolgármester elmondta, ez egy hároméves beruházás, aminek a kétharmada már kész van. 2011-ben kell átadni, de Bognár reméli, hogy az idei tanévkezdésre kész lesz. A tantermeken kívül egy nagy dísz- és közösségi terem is lesz a földszinten. Így felszabadulnak a régi épületben a laboratóriumok, amiket osztálytermekké alakíthatnak át. /Pataky Lehel Zsolt: Csiky Gergely Iskolacsoport bővítése. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2009. május 25.
Május 23-án az Aradi Magyar Majálison léptek először a közönség elé a tavaly ősz óta szerveződő aradi magyar néptáncmozgalomba bekapcsolódó általános és középiskolás gyerekek. Sztankó Károly békéscsabai néprajzkutató-tánctanár hetente egy napot foglalkozik a gáji Neuman Fivérek Általános Iskolából és a Csiky Gergely Iskolacsoportból toborzott táncosokkal, a többi próbát a diákokkal foglalkozó, gyakorló pedagógusok /Viszhányó Aranka és Khell Levente/ vezetik. /Pataky Lehel Zsolt: Biztató lépésekkel indult az aradi néptáncmozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./
