|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 221 találat | lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-221 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Törzsök Erika 2008. április 10.A Kárpát-medence területén élő magyarság ügyeivel foglalkozó döntéshozók, valamint a tudományos kutatók tájékoztatása érdekében a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága április 9-én bemutatta Budapesten a Régiók interaktív térinformatikai rendszerét. Gémesi Ferenc államtitkár elmondta, interneten hozzáférhetővé vált egy olyan strukturált adatbázis, amely országonként, illetve megyei és települési szinten tartalmazza Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Horvátország, Ausztria és Magyarország legfontosabb adatait: az ott élő magyarság lélekszámát, az etnikai illetve korcsoportos megoszlást, az iskolázottság szintjét, a munkanélküliségi rátát, az infrastrukturális és gazdasági adatokat, a területen működő fontosabb magyar intézményeket, illetve a térségbe érkező külhoni és adott országbeli támogatások összegét és főbb forrásait. A jelenleg elérhető verzió 7300 települést sorakoztat fel, a tervek szerint folyamatosan bővülni fog, többek között a MeH Kisebbségi és Nemzetpolitikai Államtitkárság által működtetett információs irodáinak, illetve a Vállalkozásfejlesztési Központoknak a segítségével. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Interaktív nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ Az információs bázis adataival hatékonyabban hozhatók meg a támogatás- és kisebbségpolitikai döntések. Törzsök Erika, a szakállamtitkárság nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója elmondta: a régiós rendszerrel könnyen ellenőrizhető, hogy a magyar kormány az elmúlt hét évben 13 milliárd forinttal támogatta az egyetemet, pedig annak költségvetését – az alapító okirata szerint – a tandíjakból, a történelmi egyházak, a területi önkormányzatok és a magyar kormány támogatásából együtt kellett volna finanszírozni. Utóbbi kivételével azonban a többiek befizetései a „nullához közelítenek” – mutatott rá Törzsök Erika. Az adatbázis a www.regions. hu honlapról érhető el. /Régiós interaktív térinformatikai rendszert hozott létre a MEH. = MTI, ápr. 9./2008. április 17.Egymás felé forduló régiók címmel szervezett április 16-án közös konferenciát Nagyváradon a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Bihar Megyei Tanács. Törzsök Erika, a MeH főigazgatója a két ország előtt álló lehetőségeket ismertette, hangsúlyozva, hogy a „szimbolikus politizálás” és a „szenvedéstörténetek” helyett a kistérségek és a határ menti régiók együttműködése a realizálás új dimenzióit képviseli. „A mai Európában nem a térségeket kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni” – hangsúlyozta. Törzsök szerint a határon átnyúló együttműködések stratégiai modelljeinek célja a határ két oldalán levő régiók új logisztikai térképének kialakítása. Konkrét példákat is említett: a Bihar–Bihor régiót a megszerezhető források hatékony közös felhasználásához, Brassót mint Székelyföld elszigeteltségből való kitörési pontját, az Interreg program határon átnyúló egészségügyi együttműködési modelljeit, illetve a Közép-Erdélyre vonatkozó foglalkoztatás- és versenyképesség-javító programot. Néhány, határ menti együttműködésre rendelkezésre álló európai uniós forrás:– Európai Területi Együttműködés: 386 millió euró – az egymással szomszédos határ menti megyék fejlesztésére;– Magyarország–Románia Területi Együttműködési Program 2007–2013: 230 millió euró;– Magyarország–Románia–Szlovákia–Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Program: 68 680 millió euró – az egyelőre unión kívül maradó partnerországok határ menti régióinak fejlesztésére. /Domján Levente: Közeledő régiók. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./ A maratoni hosszúságú fórumon javarészt magyarországi előadók és meghívottak vettek részt. Gémesi Ferenc szakállamtitkár kifejtette, a határon átnyúló fejlesztések során csupán lehetőséget kell adni az együttműködésre, aztán félreállnak, hogy a dolgok a maguk természetes rendje szerint menjenek. A jó kormányzati politika tehát az, amely összehozza a szereplőket. Gémesi szerint az uniós tagság óta a magyar–román kapcsolat új dimenziót kapott. Bara Gyula a román régiópolitikát mutatta be. Törzsök Erika kifejtette, a regionális együttműködések a 21. század esélyét jelentik a határ menti, olykor „fejlődési zárványoknak” is tekinthető területek számára. Az etnikai viszályok, a „mikro teremtéstörténetek” helyett ideje a realitások felé fordulni. Törzsök Erika a térségben lévő egyetemek szerepének átgondolásáról is beszélt. Majdnem minden nagyvárosban működik valamilyen felsőoktatási intézmény, ugyanakkor egyre kevesebben vannak a frissen érettségizettek. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szakmunkások képzésére. /Fikó László: Egy út kezdete. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 18./2008. április 18.Megnyílt az út a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára az intézményi akkreditációhoz, miután április 17-én Bukarestben a felsőoktatás minőségét ellenőrző ügynökség (ARACIS) jóváhagyta a csíkszeredai szociológiai szak akkreditációját is, erősítette meg Rostás Zoltán professzor, a szak oktatója. A teljes körű akkreditálást három szak akkreditálását követően kérvényezheti az egyetem vezetősége, két szak korábban pozitív választ kapott. Az ARACIS februárban akkreditálta a Marosvásárhelyen működő informatika szakot, egy hónapja pedig a csíkszeredai román–angol nyelv és irodalom szak is elnyerte a hatóság végleges jóváhagyását. Az ARACIS-bizottság április 17-én a csíkszeredai szociológiai szak mellett a szintén csíkszeredai könyvelés és gazdálkodási informatika szak akkreditációs kérelmét vizsgálta meg. A testület a szociológia szakot akkreditálta, a másik kérelmet visszaküldte az illetékes szakbizottsághoz. A Sapientia rektora, Dávid László a szociológia esetében pozitív válaszra számított. Az akkreditáció elnyerése lehetővé tenné, hogy a Sapientia is szervezzen államvizsgát, illetve azt, hogy a román állam is támogassa anyagilag az intézményt. /Cseke Péter Tamás: Sapientia–EMTE: közel már az akkreditáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A román állami támogatást sürgeti a magyar kormány. Törzsök Erika, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője élesen bírálta a román felet, amiért az előzetes megállapodásokkal ellentétben nem támogatta a Sapientiát. Törzsök Erika a leszögezte, az egyetem létrehozásakor lefektetett támogatási elvekből csak a magyar állami támogatás valósult meg, holott az alapító okiratban az szerepel, hogy a történelmi magyar egyházak és a helyi önkormányzatok is az egyetem finanszírozóivá válnak. 2000 és 2007 között a magyar költségvetés 13 milliárd forintot folyósított az egyetemnek, míg más forrásból gyakorlatilag semmit nem tudott szerezni a Sapientia. Törzsök Erika elmondta: az erdélyi magyar intézményrendszer támogatása elsősorban a román állam feladata. /Akkreditációs remények. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./2008. április 21.Törzsök Erika szociológus, aki az SZDSZ tagja (egy időben a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője) a kilencvenes évek közepén egy destruktív írásában úgy nyilatkozott, hogy „Erdélyben boldog-boldogtalan egyetemet akar”. A román kormányok ellenállása miatt nem lett önálló a Bolyai Egyetem, az RMDSZ által beígért multikulturális Petőfi-Schiller eltűnt a politikai homályban. Végül a Fidesz kormány támogatásával 2001-ben megnyitotta kapuit a Sapientia Egyetem. A Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában hálózatosan működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (ide értendő a Partiumi Keresztény Egyetem is) hét esztendő alatt jelentős szerepet játszott az erdélyi magyar felsőoktatási rendszerben és a régiófejlesztésben. A kialakult szakstruktúra pótolja a magyar nyelvű képzés hiányát néhány fontos szakterületen. (Romániában a kb. 30. 000 magyar nemzetiségű egyetemi hallgatóból még 2008-ban is csupán 12. 000 tanul anyanyelvén.)Az eltelt évek alatt a semmiből induló Sapientia EMTE fejlődött és fejlesztett, ma már több szakon megfelel a román kormány szigorú akkreditációs feltételrendszerének. Infrastrukturális beruházásokkal, a humán erőforrás fejlesztésével, tudományos kutatói programokkal, a kutatás-fejlesztés összhangjával párhuzamosan javult az oktatás minősége. A hallgatók 95 százaléka sikeresen államvizsgázott, többségük elhelyezkedett az itthoni munkaerőpiacon. Törzsök Erika, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség és Nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárságának főosztályvezetője (egyszemélyben Gyurcsány Ferenc tanácsadója kisebbségi ügyekben) nyilatkozatában élesen bírálta a Sapientia EMTE fejlesztési módszereit, miszerint „az utóbbi években az egyetem hálózata folyamatosan fejlődött, legtöbbször erdélyi döntések alapján (sic!), a fejlesztések számláit azonban kizárólag a magyar kormánnyal fizettetik meg. ”Az Országgyűlés 2000-ben évi 2 milliárd forintot különített el a határon túli magyar felsőoktatás megszervezésére, (nem a fejlesztésre!) a kormányváltás után az anyagi támogatás évről-évre csökkent, 2007-ben mindössze 1,278 millió forintra zsugorodott, amelynek valós értéke az infláció miatt jóval kevesebb. Ez az összeg csupán a jelenlegi intézményi struktúra minimális szinten való tartására, a működési költségek fedezésére elegendő, semmilyen infrastrukturális, eszköz vagy ingatlanfejlesztést, bérkiigazítást, tudományos kutatási programok finanszírozását nem biztosítja. Az intézményi akkreditáció követelményrendszere azonban olyan feltételeket tartalmaz, amelyek a tervezett fejlesztések nélkül a finanszírozás aktuális szintje mellett nem teljesíthetőek. Törzsök Erika ezt az összeget is sokallja. Szerinte az erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer támogatása elsősorban a román kormány feladata. (Mintha nem tudná, hogyan viszonyul a román állam az erdélyi magyarság intézményteremtő erőfeszítéseihez, jegyezte meg a cikkíró). Nem felel meg a valóságnak az az állítása, hogy a helyi önkormányzatok és egyházak semmilyen támogatásban nem részesítették az egyetemet. A romániai törvények nem teszik lehetővé a magánegyetemek önkormányzati finanszírozását. Ezt a tényt egy kisebbségkutatónak illene tudnia. A csíkszeredai önkormányzat előző ciklusában lakást biztosított az egyetemi oktatóknak, javasolta egy tudományos kutatóintézet közös működtetését. A Partiumi Egyetem pedig, mint neve is mutatja „keresztény” és jelentős egyházi támogatásban részesül. A Sapientia Egyetemnek a magyar történelmi egyházak által nyújtott erkölcsi és szellemi támogatása pedig nem mérhető pénzben. /Dr. Papp Kincses Emese, a Sapientia EMTE oktatója: Törzsökösen. = Erdély. ma, ápr. 20., Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./ Újraközölte Veszélyben a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem? címmel: Krónika (Kolozsvár), ápr. 25.2008. április 21.Nagyváradi látogatása során interjút készített a lap dr. Törzsök Erikával, a Miniszterelnöki Hivatala Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkárságának főigazgatójával. Arra a kérdésre, hogy az erdélyi magyarság számára megoldás-e a területi autonómia, Törzsök kifejtette, Románia és Magyarország EU-tagállam, a schengeni határ néhány év múlva teljesen el fog tűnni, ezért „nem ezeken a kérdéseken kell gondolkozni, mert ez már annyi energiát, időt elvitt, tulajdonképpen minden eredmény nélkül. ”Emlékeztetett, hogy nemrégiben rendeztek Magyarországon egy konferenciát Autonómiáról másképpen címmel. Megvizsgálták a 18 év alatt kidolgozott számtalan autonómiakoncepciót, a területi autonómiát is, de a hozzá vezető utat csak egyetlen helyen látták kidolgozottan. És ez a Vajdaság. Olyan autonómiakoncepcióval jelentek meg, „amely nem kikiáltja az autonómia bármely formáját, hanem ott a nemzeti tanácsok megvalósítása már konkrét területekre vonatkozóan, konkrét forrásokkal és felelősségekkel együtt fogalmazódik meg. Ehhez hasonlót sajnos többet nem láttam” – mondta Törzsök Erika. /Törzsök: a területi autonómia energiapazarlás. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./2008. április 29.Papp Kincses Emese, a Sapientia Egyetem oktatójaként jegyezte Törzsökösen (Hargita Népe, ápr. 22.) című cikkét, amelyben a Sapientia sorsát kérte számon a jelenlegi magyar kormányon. Papp Kincses Emese szerint az erdélyi magyar egyetem „nemzeti közösségünk szellemi fejlődése” szempontjából fontos. Parászka Boróka, az A Hét internetes lap szerkesztője feltette a kérdést, mit jelent valóban az egyetem, az univerzitás? „Olyan intézményt, amely segít csatlakozni az európai szellemi, gazdasági, munkaerőpiaci erőtérhez, ezért a szó legnemesebb értelmében nemzetközi, sőt nemzetek feletti? Vagy valamiféle helyi érdekű, avítt, versenyképtelen alibiintézményt, amely napi politikai és egyéni egzisztenciális célokat, nemzeti érdeknek álcázott önzést szolgál? Ideje van a nemzeti gondolat megtisztításának, túl sokan és túl sokáig éltek vissza ezzel” – írta Parászka. Hány „európai szinten is versenyképes oktatót prezentált az ún. erdélyi magyar felsőoktatás?” Látványos az oktatóhiány. Parászka szerint ezeknek az egyetemeknek – néhány szak kivételével– még mindig nincs olyan presztízse, amely egy ilyen léptékű oktatáspolitikai beruházásnak és vállalásnak kijárna. „Az erdélyi magyar érettségizők száma gyakorlatilag megegyezik az egyetemi helyek számával, aki átverekszi magát az érettségi-küszöbön, az elvárt feltételek minimumán, máris egyetemi hallgatónak tudhatja magát, sőt biztosra veheti zsebében a könnyen szerzett, ám nem túl értékes diplomát. ” Papp Kincses Emese szerint az Orbán-kormány idején elindított egyetem a Gyurcsány-kormány idején halódik. Vajon az egyetem működésének fent megnevezett zavarai közül melyért tehető felelőssé a Gyurcsány-kormány bármely hivatalnoka? – kérdezte Parászka, védve Törzsök Erikát. Ebből a nemzetféltő szemléletből hiányzik az állampolgári öntudat, a civil kurázsi. Parászka – Törzsök Erikát ismételve – elítélte az erdélyi magyar felsőoktatást, hogy nem a román államtól és a romániai magyar civil szférától kér támogatást. Parászka szerint szó sem esik a magyarországi felsőoktatással való együttműködésről. Vetette-e bárki össze, hogy miként alakul a magyarországi egyetemek fejlesztése, támogatása akkor, amikor az erdélyi magyar felsőoktatás támogatását követeljük? A dr. Papp Kincses Emese által megfogalmazott „Még több pénzt!” perspektíva nélküli erdélyi önzés. /Parászka Boróka: Még több pénzt! = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./ Az A Hét internetes lap címlapján szerepel: Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány – ennek Törzsök Erika a vezetője.2008. május 16.A Sapientia-EMTE kapcsán leggyakrabban a pénzhiányról hallhat, olvashat a téma iránt érdeklődő, írta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója. Az induló intézménynek a tetemes összeget a magyar állam biztosította, akkor a működéshez kellene hozzájárulniuk más alapítóknak is, ismételte meg Törzsök Erika Tibori Szabó Zoltánnak a Szabadságban /máj. 3./ megjelent álláspontját, majd emlékeztetett a 2000. március 16-án létrehozott Sapientia Alapítvány alapító okiratára, továbbá a Sapientia Alapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatala között 2000. május 27-én létrejött együttműködési megállapodására. Ebben a megállapodásban nem volt szó a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) finanszírozásáról. Erről a Sapientia Alapítvány külön megállapodást írt alá a nagyváradi egyetem háttérintézményével, a Pro Universitate Partium Alapítvánnyal (PUPA). Törzsök szerint a PKE finanszírozásával a magyar állami költségvetés mentesítette a kiadásoktól a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet. Törzsök szerint anélkül növekedett a tanár- és diáklétszám mind Nagyváradon, mind a székelyföldi helyszíneken, hogy az új szakok indításáról döntők Budapesttel egyeztettek volna. A magyar államnak „nem volt más választása, mint a gyakran átgondolatlan fejlesztések anyagi hátterét biztosítani.” 2006 őszén elkészült egy tanulmány, amely feltárta a párhuzamosságokat, a problémákat. Ennek alapján a Sapientia Alapítvány elnökével és az EMTE rektorával közösen áttekintették a kialakult helyzetet. Az erdélyi magyarság régi óhaja, elvitathatatlan joga az önálló magyar egyetem. „Egy közösség önbecsülése és vitalitása nyilvánul meg abban is, hogy csak számlát nyújt-e be, vagy pedig a cél megvalósításában cselekvően, felelősséggel részt is vállal” – írta Törzsök Erika. /Törzsök Erika: A Sapientia finanszírozásáról, a tények nyelvén. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./2008. május 16.Törzsök Erika cikkére, érveire érvekkel kell válaszolni, fogalmazott Kató Béla és Dávid László, a Sapientia rektora. Törzsök Erika írását /A Sapientia finanszírozásáról, a tények nyelvén / pontosítani kell. A Sapientia Alapítvány és a finanszírozó Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) közötti megállapodást a főigazgató asszony a következőképpen idézte: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése által elfogadott 2000. évi költségvetés [... ] 2 Mrd Ft-ot különített el a »határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére«. Az arra illetékesek által megadott felhatalmazás alapján, ezen támogatás felhasználásával járó jogokat és kötelezettségeket a Hivatal viseli”, majd zárójelben megjegyezte, hogy „az említett illetékesek az erdélyi magyar egyházak vezetői”. Ez a megállapítás téves, mivel nem ők határoztak a költségvetési keret létrehozásáról, hanem az Országgyűlés. Az „illetékesek” azok a magyarországi állami szervek, amelyek eldöntötték, hogy a költségvetési keretet a HTMH kezelésébe utalják. Törzsök Erika idézte, hogy „2001-től kezdődően, az éves magyar költségvetés kihirdetésétől számított 15 napon belül közli az Alapítvánnyal a megjelölt célok megvalósítására elkülönített tárgyévi támogatási összeget. ” Ez eddig egyetlen alkalommal sem történt meg, gondot okozva a költségvetés tervezésének. Félreértés Törzsök Erika kijelentése, hogy az alap megállapodásban nem volt szó a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) finanszírozásáról. A 2000. május 27-én aláírt Együttműködési Megállapodás 11. pontja a megállapodás elválaszthatatlan részének nyilvánítja a Sapientia Alapítvány alapító okiratát és szabályzatait, valamint a kuratórium nyilatkozatát az Erdélyi Magyar Magánegyetem létrehozásáról. Az utóbbi szerint „a Kolozsvárott létesítendő adminisztratív központtal együtt négy helyszínen kezdi meg az intézmény egységeinek építését. Nagyváradon – a magánegyetemhez való csatlakozást először felajánló Partiumi Keresztény Egyetemre épülve –, Székelyföldön, Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. ”Az EMTE és a PKE több, egymást kiegészítő megállapodást is kötött arra vonatkozóan, hogy a PKE integrálódik a létrehozandó magánegyetem struktúráiba. Pontosítani kell: a romániai törvényeknek megfelelően ez nem történhet meg mindaddig, amíg az EMTE nem szerzi meg az intézményi akkreditációt. Ezek után lehetséges az intézmények fúziója. A párhuzamos szakindításokat miatt rengeteg bírálat érte az egyetemet. A romániai felsőoktatási rendszer átalakítása miatt történt szaklista-módosítás miatt nem az eredetileg elindított szak, hanem egy hasonló kapott ideiglenes működési engedélyt, amely adott esetben már létezett az állami felsőoktatásban magyar nyelven. Ez történt a csíkszeredai szociológia, valamint a marosvásárhelyi pedagógia szak esetében (eredetileg vidékfejlesztés, illetve szociálpedagógia szak engedélyezését kérte az egyetem). A kolozsvári környezettudományi szak indításakor nem létezett ez a képzés magyar nyelven az állami felsőoktatásban. A két helyszínen is működő kommunikáció-PR szak kivételt képez, itt a hallgatói túljelentkezés indokolhatja a párhuzamos képzést. Az ingatlan beruházásokkal kapcsolatban: ezek sem a múltban nem történtek, sem ma nem történnek a finanszírozó előzetes, saját szakértői révén történő hozzájárulása nélkül. Az új szakok indításánál mindig folyt konzultáció a támogatóval. /Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora: Sapientia-EMTE: tények, érvek és a lényeg. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./2008. május 26.„Az erdélyi magyar társadalom politikai megosztottsága csak látszat: valójában soha egységesebb nem volt a politikai szemlélet és közélet, mint most” – fogalmazott Markó Béla május 26-án Szatmárnémetiben, a Jakabffy Napok keretében tartott szakmai konferencián. Szerinte minden feltétel adott ahhoz, hogy – valamilyen formában helyet adva a pluralizmusnak – továbbvigyék az egységes politikai érdekképviseletet. Miközben sokan arról beszélnek, az RMDSZ eltávolodott a közösségtől és az egyházaktól, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületből ötven református lelkész indul a helyhatósági választásokon, ezek közül pedig 46-on az RMDSZ színeiben, és csupán 4 személy az MPP listáin – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. A rendezvényen az RMDSZ elnöke mellett többek között Varga Attila jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, Kántor Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos kutatója, Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke és Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója értekezett a magyar nemzetpolitika alapvető kérdéseiről. /Sike Lajos Markó: látszat a megosztottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./2008. május 27.Május 3-án orkánszerű támadás érte a Sapientiát és azokat is, akiket az erdélyi magyar egyetemi oktatás foglalkoztat. A támogatásnak nem lenne szabad megalázónak lennie, még ha olyan óriásinak is tartják az adományozók az összeget. Az arcpirító, május eleji fellépés elfogadhatatlan! Erdélybe áramolnak régóta nagyobb támogatások is, amelyeket az RMDSZ osztogat, de annak sorsáról az „anyaországi kormány” nem robbantott ki botrányos vitát. Ezek a támogatások politika mentesek kellene hogy legyenek, de a szoc-lib kormány fokozatosan teljesen politikaivá változtatta azokat. Szégyellhetik magukat, hogy újabbnál újabb megaláztatásnak teszik ki meggyötört erdélyi magyarságunkat! – írta Muzsnay Csaba. Arról, hogy sok ez a támogatás, vagy kevés, érdemes idézni az Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ első rektorának, Tonk Sándornak megfogalmazását: „egy átlagos magyarországi egyetem éves költségvetése minimum húszmilliárd forint”. Magyarországon a felsőoktatás támogatására jelenleg 223 milliárd Ft-ot fordítanak. Ebből az EMTE 0,515%-ban részesül. Belátható, hogy a magyar kormány által elátkozott egyetem messze alulfinanszírozott. Milyen jogon állítanak fel magyarországival azonos feltételeket egy sokkal bonyolultabb körülmények között és tapasztalathiánnyal működő egyetemmel szemben? Csak a rosszindulat jogán. A magyar kormány „nemzetstratégiai főosztályának főigazgatósága”, egy kolozsvári újságírót választva szócsövének, olyan vitát bontakoztatott ki, amely kísértetiesen hasonlít ahhoz, amelyet már kirobbantottak egy évtizeddel ezelőtt azzal a céllal, hogy a Bolyai Egyetem ügyét tegyék tönkre. Szószólói sokakat megmételyeztek, mai napig nyögjük következményeit. Mindezeknek 15 éve Törzsök Erika a mozgatója (szociológus, a „nagy és igazmondó” miniszterelnök tanácsadója kisebbségi ügyekben), ezalatt rendkívül sok zagyvaságot kiabált be ide hozzánk – írta Muzsnay. Az egyetemet működésének legveszélyeztetettebb időszakában érte a támadás. Most zajlik az egyetem akkreditálása, a fenntartási költségek egyharmadát kellene előteremteni fejlesztésre. Fel lehet szólítani az egyházakat, hogy állják ők a költségeket. De itt újból kiderül az, hogy „nagyméltóságú támogató” nem ismeri az erdélyi magyarság helyzetét. Az egyházak sok mindent visszakaptak nagyon leromlott állapotban, és elsőrendű feladattá lépett elő a kollégiumok építése, az iskolák nélkül maradt, szórványban élő gyermekek taníttatása. Más „barátaink” is támadásra készen állnak, akár a Babes–Bolyai keretein belüli magyar oktatás visszafejlesztése révén (a Kémia Karon már mutatkoznak ennek jelei), de úgy is, hogy Székelyföldön olyan hasonló profilú szakokat indítanának, amelyekkel megnehezítenék a Sapientia beiskolázási terveinek megvalósulását. Muzsnay meglepődött azon a lekicsinylő hangnemen, amellyel vitapartnere az előző kormányok segítőkészségét méltányolta. A legfontosabb hogy a Sapientia őrizze az egyetemi autonómiát, ápolja a diák-tanár kapcsolatot, hogy mindegyik diáknak felkészülését maximálisan elősegítse. A hibákkal is szembe kell fordulni. /Muzsnay Csaba: Felülkerekedni a pusztító viharban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ Muzsnay Csaba Tibori Szabó Zoltán cikkére utalt:T. Sz. Z. : A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./, továbbá Törzsök Erika írására: Törzsök Erika: A Sapientia finanszírozásáról, a tények nyelvén. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./2008. június 20.A Fidesz a Magyarországgal szomszédos országokban folytatott kampányaival sokat árt az ott élő magyarságnak, de a romániai helyhatósági választásokon szerencsére a józan ész diadalmaskodott – mondta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó szakállamtitkárság nemzetpolitikai ügyekért felelős főigazgatója. A június 1-jén és 15-én tartott romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban Törzsök Erika emlékeztetett rá: az RMDSZ-nek 184 polgármestere van, „a Fidesz által generált Magyar Polgári Pártnak” 11, emellett az RMDSZ-nek vannak megyei elnökei, megyei alelnökei, alpolgármesterei nagy városokban és olyan helyeken is nyert, ahol a magyarság nincs többségben. Ezzel szemben az MPP néhány székelyföldi kisvárosban szerzett polgármesteri pozíciót. Törzsök Erika szerint „ki kell végre mondani, hogy az a nemzetellenes kisebbség- és nemzetpolitika, amit a Fidesz folytat, nap mint nap bizonyítja, hogy a szomszédos országokban folytatott kampányaival a nemzet egységének legnagyobb ellensége, és ez egyértelműen kontraproduktív” – olvasható a stop. hu portálon. A főigazgató szerint Erdélyben hiába kampányolt a Fidesz-vezérkar, „rombolva a másfélmilliós magyar közösség egységét”, veszélyeztetve képviseleti esélyeit. Törzsök szerint mindezt azért tették, mert az RMDSZ-t nem tudták bábként mozgatni. A főigazgató szerint „büszke” lehet a Fidesz, hogy a többszörösen veszélyeztetett vajdasági magyarság esetében oda juttatta az ottaniakat, hogy kevesebben kerültek be a parlamentbe, mint azelőtt. Úgy fogalmazott: „Ahol a Fidesz megjelenik, ott gyűlöletet, viszályt szít, kétségeket kelt, és rombol” és a határon túli közösségekben okozott lelki, politikai sebek lassan fognak gyógyulni. Markó Béla RMDSZ-elnök május végén Budapesten azt mondta: az RMDSZ nem helyesli, hogy fideszes politikusok a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett kampányolnak Erdélyben, a helyhatósági választások előtt. /Törzsök Erika: a józan ész diadalmaskodott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./2008. október 14.A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága mellett működő Szórvány Tanács alakuló ülését tartotta október 13-án Budapesten. Az elismert szakértőket tömörítő, a határon túl, a tömbmagyarságon kívül a szórványban élőkkel foglalkozó Szórvány Tanács feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki a szórványosodás lassítására. A konzultatív testületként működő tanács a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében stratégiát dolgoz ki, prioritásokat jelöl meg egy-egy régió támogatására. „Egységes megoldás a szórványosodás lassításában nincsen”, minden régió és település esetében önálló javaslatokat kell kidolgozni – mondta el Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség – és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Hozzátette: ahhoz, hogy kormányszinten is foglalkozni lehessen a szórványosodás ügyével, szakértőket kerestek a Szórvány Tanács 15 tagjának kiválasztásakor. Az alakuló ülésen a tanács egyhangúlag Göncz László, szlovéniai magyar parlamenti képviselőt választotta meg elnökének. A tanácsadó testület előzetesen véleményezni fogja a Szülőföld Alap stratégiai anyagait. Évente egy-két kiemelt programra javaslatot tehet, s véleményezi a szórványra vonatkozó 2009-es támogatási elképzeléseket. A Szórvány Tanács „nem pénzosztó testület”, javaslatai azonban beépülnek a kormány döntéshozatali folyamatába. A jövő év tavaszán nemzetközi konferenciát szerveznek, hogy áttekintsék a Kárpát-medencei szórványmagyarság helyzetét és azt, milyen módon lehet segíteni a szórványban élő közösségeket. Göncz László kifejtette, hogy a határon túli magyar közösségekre egyre inkább a szórványosodás jegyei jellemzőek. Kiemelten fontosnak nevezte az oktatást, a kultúrát, a vallást, mint megtartó erőt, és az együttműködést a többségi nemzetekkel. /Megalakult Budapesten a Szórvány Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ A tizenöttagú, szakemberekből álló testület meghatározta a régiónkénti alapvető problémákat is. Gémesi Ferenc Három témát emelt ki a tanácskozásból. A klasszikus, demográfiai alapú csökkenés mellett, új, modernizációs kihívásokkal is számolni kell. Másodsorban figyelembe kell venni a kettős vagy többes kötődés kérdését, hiszen nagyon sok helyen világosan látszik, hogy a regionális szemlélet erősebb a nemzeti kötődésnél. A 15 tagú tanácsban romániát Hegyeli Attila a moldvai Csángómagyarok Szövetségének programvezetője, Lakatos András, a Szövetség a Szórványért Alapítvány igazgatója, Pásztor Gabriella oktatási szakértő, államtitkár, Vetési László a Diaszpóra Alapítvány szórványlelkésze és Balázs-Bécsi Attila a Téka Művelődési Alapítvány elnöke képviselték. /Kánya Gyöngyvér: Megalakult a Szórvány Tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A Szórvány Tanács tagjai: Göncz László elnök (Szlovénia), Kontra Miklós (Magyarország), Balázs-Bécsi Attila, Hegyeli Attila, Lakatos András, Pásztor Gabriella, Vetési László (Románia), Gyurgyik László, Huncík Péter, (Szlovákia), Losoncz Alpár, Soós Mihály (Szerbia), Ambrus Pál, Tóth Mihály (Ukrajna), Horváth László (Horvátország). 3/ A határon túli magyarokat képviselő szervezetek megkérdezése nélkül hozta létre a magyar kormány a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága mellett működő Szórvány Tanácsot – kifogásolják Kárpát-medencei magyar politikusok. Az alakuló ülés után Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkára, Törzsök Erika, a MEH nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, Göncz László, a Szórvány Tanács frissen megválasztott elnöke és Huncík Péter tanácstag tartott sajtótájékoztatót. A Magyar Hírlap felvetette, miért többnyire olyanok vehetnek részt a tanácsban, akik barátilag viszonyulnak a baloldali kormányokhoz, mire Törzsök közbeszólt: „nem méltó a Magyar Hírlaphoz ez a kérdés”, Gémesi Ferenc szerint pedig nincs valós alapja ennek a megállapításnak. Az újság munkatársa felhozta: az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke, Tóth Mihály tagja a tanácsnak, míg a KMKSZ-t nem képviseli senki, erre Gémesi azt mondta: Tóth Mihály nem pártpolitikusként, hanem szakértőként tagja a testületnek. Tóth Mihály az Ukrán Szocialista Párt (SZPU) listáján indult az ukrajnai parlamenti választásokon. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kijelentette: a magyar kormány nem egyeztetett velük, de nem ez a legsúlyosabb példa arra, amikor a budapesti kabinet nélkülük dönt, és az ellenfeleiket hozzák helyzetbe. Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának alelnöke elmondta, hogy a Szórvány Tanács létrehozását egyetlen, a Kárpát-medencében legitimitással bíró magyar alakulattal sem egyeztette a MEH. „Szeptemberben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán egyenként megkérdeztem a résztvevőket, és azt mondták, a kormány nem tárgyalt velük erről. A tanács tagjait Törzsök Erika ismeretségi köréből válogatta a MEH, pedig nem a tapasztalatlanokat kell szórványszakértőknek kikiáltani, bár Göncz László vagy az erdélyi Vetési László jogát a tanácstagságra én is elismerem. Ami a többieket illeti, az, hogy valaki néprajz szakos vagy demográfus, még nem elegendő ahhoz, hogy a szórványban élőkkel is foglalkozzon. Kiemelném Huncík Pétert, aki ráadásul pszichiáter” – mondta Duray. /Nemzetpolitika barátok között. Ismeretségi alapon választották ki a Szórvány Tanács tagjait. = Magyar Hírlap (Budapest), okt. 14./2008. október 20.A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ vezetősége levélben kereste meg az október 21-én tartandó közös magyar–román kormányülés résztvevőit: Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnököt, Göncz Kinga külügyminiszter asszonyt, Törzsök Erika főigazgató asszonyt (Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya), Zilahi László főigazgató-helyettest, Cseke Attila kormányfőtitkárt, Gémesi Ferenc szakállamtitkárt, hogy a közös kormányülés napirendjére kerüljön az erdélyi–partiumi magyar magánegyetemi rendszer román költségvetési támogatása. „Ez annál is inkább időszerű, mivel egy megelőző közös kormányülésen maga a román fél tett ígéretet a támogatásra nézve, amennyiben és amikor az egyetemeinket akkreditálják” – olvasható az intézmény közleményében. Tőkés László EP-képviselő múlt héten Brüsszelben ugyanezen ügyben személyesen tárgyalt Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. /Gyergyai Csaba: Sürgetik az állami támogatást. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./2008. november 5.November 4-én megkezdődtek a Kárpát-medencei térségfejlesztési fórum munkálatai a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, a térségfejlesztés informatikai támogatásáról értekeztek a résztvevők. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főigazgatója ismertette a magyar kormány térségfejlesztési elvű nemzetpolitikáját és eszközei egyikeként a www.regions.hu weboldalt. Ennek segítségével elérhetővé válnak olyan eszközök, technikák, amellyel azok a szervezetek, önkormányzatok, vállalkozók, akik nagyobb összegű nemzetközi pénzalapok lehívását pályáznák meg, hozzájuthatnak indító forrásokhoz a Szülőföld Alapból. A Kárpát-medence fejlesztési szakembereinek nem ez az első ilyen jellegű találkozásuk, legutóbb Esztergomban idén májusban ültek össze. /Hompoth Loránd: Térségfejlesztői gyakorlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./2008. november 6.Az elmúlt napokban Csíkszeredában zajlottak a Kárpát-medence fejlesztési fórumának munkálatai, melyen részt vett Törzsök Erika, a magyar kormány Miniszterelnöki Hivatalának Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főigazgatója is. Törzsök Erika az újságírónak kifejtette: „egy nemzet sikerét a bizalom biztosítja. Mit látunk mostanában magunk körül? A bizalom teljes hiányát. Nem bízunk a politikusainkban, a vezetőinkben, s egymásban sem. A bizalom hiánya a nemzet vitalitásvesztéséhez, az emberek magábafordulásához vezetett, ezt láthatjuk a demográfiai adatokból és a gazdasági mutatókból egyaránt. A XX. század kudarcaiból okulva a XXI. század lehetőségeket kínálhat. Közösen kell válaszokat találni, hiszen ugyanazokkal az EU-csatlakozás által előidézett, megváltozott gazdasági viszonyokkal, szabályokkal kell szembenéznünk Romániában és Magyarországon egyaránt. A magyar kormány 2006-ban paradigmaváltás mellett döntött az ország határain kívül élő magyarságot illetően. Ha addig pusztán a romániai magyarságnak tekintették a román államban élő magyar anyanyelvűeket, 2006-tól ez megváltozott. Az új alapelvek szerint egy kisebbséget nem számbelisége alapján, hanem önszervezkedési, politikai megnyilvánulásai alapján lehet megítélni. Amennyiben a romániai magyarság folyamatosan jelen van a román politikai életben, parlamenti és önkormányzati képviselői vannak, úgy kell tekinteni, mint erdélyi magyar társadalmat. ” Az erdélyi társadalommal közösen kell megtalálni az utakat, szorosan együttműködnek az Unió területi forrásainak hasznosításában. Fontosak a közös határ menti kataszterek, továbbá az infrastrukturális fejlesztés összehangolására. A román és magyar sínpályák és országutak találkozzanak. A határ két oldalán élő bihariaknak közösen kell meghatározni a régió céljait, attól függetlenül, hogy Bihor vagy Hajdú-Bihar megyében élnek. A Törzsök Erika által vezetett hivatal technikákat, eszközöket kínál egyes települések számára, ahová nemzetközi forrásból nagyobb összegeket kívánnak lehívni fejlesztési célokból, esetenként elérhetővé tenni számukra indítóforrást a Szülőföld Alapból. A települések fejlesztéséről van szó, „nem egyes politikai klientúrák érdekeiről”. Szerinte „belharcok és betarthatatlan, rövidlátó ígérgetések jellemzik politikusainkat, és sajnos ez így van talán már az 1200-as tatárjárás óta a térségben. Ez a politikai mentalitás honosodott meg, nem az Egyesült Államokra jellemző különböző etnikumok közötti bizalmi légkör”. A megoldás Törzsök szerint „a bizalom megteremtése” és a „szívós munka”. „Nem munkanélküli főiskolásokat kell képezni, hanem kiváló tudású szakmunkásokat”. „A jövőt csak a nyitás biztosíthatja a fejlett Európa, annak tőkeerős cégei irányában. Az elszigetelődési politika a régió gettósodását vonja maga után”. „A befelé fordulás, köldöknézés veszélye, hogy a XXI. század egyre inkább elhalad a székelyek mellett. Például a brassói minta lehet a Székelyföld gazdasági felvirágoztatás sikerének kulcsa. ” /Hompoth Loránd: A köldöknézés csak elszigetelődéshez vezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./2008. november 11.A Királyhágómelléki Református Egyházkerület körlevelében támogatásáról biztosította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács párbeszédre és megegyezésre irányuló erőfeszítéseit. Egyben felszólította gyülekezeteit, az egyház és a nemzet érdekeit tartsák szem előtt a választásokon. Tőkés László az egyházkerület igazgatótanácsának körlevével összhangban felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ-t súlyos felelősség terheli a közérdekű megegyezés elmulasztásáért. Ez kedvezőtlen hatással lesz az országos választások eredményére. Kiábrándító az RMDSZ választási kampányát jellemző hazugságbeszéd és hamis választási propaganda. A Balatonőszödtől Marosvásárhelyig terjedő hazugságbeszéd komolyan meg fogja bosszulni magát. Visszájára fog fordulni az ellenségkép-festő pártpropaganda, melyre Nyakó és Újhelyi István MSZP-s képviselők Nagyváradon így oktatták az RMDSZ „ifjú gárdáját": „Ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni; ha pedig nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni. ” Ezen elvtársi biztatás kontextusában érthető, amit Törzsök Erika főosztályvezető mond: „Ahol a Fidesz megjelenik, ott gyűlöletet, viszályt szít, kétségeket kelt, és rombol. ” /Tőkés László: Egyházkerületi körlevél a parlamenti választások tárgyában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./ Elsősorban a független jelölteket támogatja a választási kampányban Tőkés László EP-képviselő. Kincses Előd Maros megyei független jelöltnek, egykori ügyvédjének a kampányrendezvényén is részt vesz, és Garda Dezső jelenlegi képviselőt, illetve Sebestyén Csabát, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökét is támogatja, közölte sajtótájékoztatóján. Hozzátette, bár az RMDSZ jelöltjeinek többségét támogatják, az egyháznak erkölcsi alapon meg kell vizsgálnia, hogy ki érdemes a támogatásra. Tőkés László szerint vannak Bihar megyei jelöltek, akiket elleneznek. Név szerint említette Csuzi Istvánt, „aki hátat fordított a pártjának”, Kállay László református lelkészt, akit „egyházbomlasztó tevékenysége miatt” utasítanak el, míg Lakatos Péter indulását a Széchenyi-terv keretében pályázaton elnyert 320 millió forint „elrablása” miatt ellenzik. A közlemény az RMDSZ-es politikusok kampányolási módjaira is kitér. A ravatalozóavatásokon való részvétel miatt Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettest, Lakatos Pétert és Szabó Ödönt, Bogos Zsolt miniszteri tanácsost, Kelemen Hunor képviselőt, az RMDSZ ügyvezető elnökét és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnököt bírálta. /Fried Noémi Lujza: Függetleneket támogat Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./2008. november 20.A határokon átívelő fejlesztések eredményeként ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában a történelmi Bánát térsége, amely jelenleg Románia, Szerbia és Magyarország területén helyezkedik el – mondta az MTI-nek Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója. Ez volt a témája az egymás felé forduló régiók programja jegyében szervezett konferenciának, amelyen a résztvevők azt vizsgálták, miként lehetne élénkíteni a ma három országban – Romániában, Szerbiában és Magyarországon – fekvő történelmi Bánát térségének gazdaságát, miként lehetne bővíteni a határokon átnyúló együttműködést. A Miniszterelnöki Hivatal és a romániai Zsombolya város tanácsa közösen szervezte a tanácskozást a térség településeinek polgármesterei, megyei és tartományi politikusai részvételével. /A Bánát felértékelődik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ „Nem a régiókat kell etnicizálni, ahogyan az eddig történt, hanem az itt élő etnikumokat regionalizálni, helyreállítani a hagyományos bánsági identitástudatot” – mondta Törzsök Erika, aki a határ menti térségek együttgondolkodásában, szellemi potenciáljának kiaknázásában látja a régió jövőjét. /Pataki Zoltán: Történelmi Bánság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./2008. november 25.A határokon átívelő fejlesztések eredményeként ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában a történelmi Bánság térsége, amely jelenleg Románia, Szerbia és Magyarország területén helyezkedik el – jelentette ki november 19-én Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója. Ez volt a témája az egymás felé forduló régiók programja jegyében szervezett konferenciának, amelyen a résztvevők azt vizsgálták, miként lehetne élénkíteni a ma három országban – Romániában, Szerbiában és Magyarországon – fekvő történelmi Bánság térségének gazdaságát, miként lehetne bővíteni a határokon átnyúló együttműködést. A Miniszterelnöki Hivatal és Zsombolya város tanácsa által közösen szervezett tanácskozáson kifejtették, az együttműködést elengedhetetlenné teszi a régi történelmi sérelmek meghaladása. Törzsök Erika és Szabó Péter, a magyar Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára beszámolt a régió stratégiai fejlesztésének lehetséges irányairól, az európai uniós támogatások hatékonyabb lehívásának lehetőségeiről. A tanácskozáson megállapították: egy földalap létrehozása révén meg lehetne akadályozni a termőföld áron aluli értékesítését. Nagy lehetőségeket rejt magában a háromoldalú magyar–román–szerb Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) megalakítása, akárcsak a Duna–Tisza–Körös–Maros eurorégió további működtetése. A régió romániai oldalán található települések gyors gazdasági növekedése, pályázati és beruházási sikerei mutatják, hogy a tőkevonzó képesség növelése elképzelhetetlen a hosszú távú, integrált stratégiai tervek kidolgozása és érvényesítése nélkül – nyilatkozta Törzsök Erika a tanácskozás után. Remélhető, hogy a sikeres határokon átívelő fejlesztések eredményeként a régió ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában, elsősorban az agrárinnováció vagy a megújuló energiaforrások felhasználásának területén – mondta Törzsök Erika. /A Bánságot felemelheti az együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./2008. november 26.November elején mutatkozott be Csíksomlyón az a térségfejlesztési hálózat, amely Esztergomban négy pontban foglalta össze céljait: közös tudásbázis kialakítása, kölcsönös használata; szakmai hálózat létrehozása, ennek segítségével közös projektek megvalósítása; közös szakmai fórum működtetése (képzések, konferenciák, tapasztalatcsere stb.); internetes felület létrehozása. A munkálatokban részt vettek a sepsiszentgyörgyi Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet Kovászna és Brassó megyei referensei is több más háromszéki és Hargita megyei térségfejlesztő szakemberrel együtt. A kezdeményezést felkarolta a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai államtitkársága, amely a csíkszeredai műhelyben társrendezői szerepkörben is megjelenik. Törzsök Erika, a MeH főigazgatója a térségfejlesztési alapú nemzetpolitikáról tartott előadást. Szintén ő mutatta be az államtitkárság fejlesztéseként létrehozott www.regions.hu adatbázist. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai, Bandi István és Bárdi Nándor a Kárpát-medencei magyar kutatási adatbázist és az erdélyi magyar adatbankot, Konkoly László, a somorjai Fórum Intézet részlegigazgatója pedig a szlovákiai magyar adatbankot mutatta be. Kolumbán Gábor, a Sapientia Egyetem adjunktusa a posztmodern térségfejlesztés címszó alatt újfajta módszertanról beszélt. A szakmai program részeként műhelymunkák keretében vitatták meg a jelenlévők a 2009. évi munkatervet. /Dénes Judit: Magyar térségfejlesztői műhely Csíksomlyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./2008. december 17.„Sajnálom, hogy az RMDSZ nem került kormányra, de remélem, hogy nem fordulhat elő az, ami nálunk. Bízom abban, hogy a kormányzó pártok legalább a jelenlegi status quót meg fogják tartani kisebbségügyi kérdésekben” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. „A nacionalisták hozzájárulásával ma Szlovákiában visszarendeződés zajlik a kisebbségi ügyekben” – jelentette ki az MKP elnöke. „Románia nemhogy a szlovákok helyzetébe juthat, de az elmúlt másfél-két év azt bizonyítják: abban a percben, amikor az RMDSZ nincs döntéshozási helyzetben, és már kormányon belül nem tudja megakadályozni a magyarság számára hátrányos törvénytervezeteket, akkor ez utóbbiak minden további nélkül érvényre jutnak” – érvelt korábban Asztalos Ferenc képviselő. „Nem kéne egy romániai magyar politikusnak ebben a helyzetben az ördögöt a falra festeni” – értékelte az RMDSZ kormányból történő kikerülését Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője, szerinte nem vonható párhuzam a romániai és a szlovákiai helyzet között. „Én más irányúnak látom a romániai politizálást, mint a szlovákiait. Bukarestnek nem érdeke, hogy etnikai feszültségeket generáljon” – vélekedett. Törzsök Erika szerint az elmúlt két évben mind az MKP, mind a magyar diplomácia, mind a szlovák kormánykoalíció nagyon rosszul politizált, és ez vezetett a jelenlegi feszült magyar–szlovák viszonyhoz. Törzsök hozzátette: a szlovák és a magyar társadalom együttesen utasítja el ezt a fajta politizálást. „Közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy ezek a feszültségek a társadalom szintjén, az etnikumközi viszonyokban nem érzékelhetők” – magyarázta. /Csáky drukkol az erdélyieknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./2009. január 16.Miközben térségünkben mindenki gazdasági válságról beszél, az elmúlt időszakban Románia és Magyarország közös európai uniós tagsága, akárcsak a térségfejlesztésen alapuló együttműködés olyan egészséges folyamatoknak kedvezett Romániában, amelyek mára szükségtelenné tették a „magyar kártya” kijátszását – mondta január 15-én Bukarestben Törzsök Erika. A Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó főosztályának főigazgatója a magyarországi nemzetpolitika fő elveiről tartott előadást a bukaresti magyar nagykövetségen. Törzsök Erika rámutatott, Romániában a gazdasági fejlődés már 2002 táján erőteljes lendületet vett, amikor a tőke „átugrotta” a Dél-Alföldet, és a szomszédos állam legfejlettebb északnyugati térségében, a Partiumban landolt, a későbbiekben pedig elérte Románia más körzeteit is. A gazdasági fejlődésnek kedvező társadalmi hatásai is voltak, hiszen az etnikai feszültségek egy társadalomban csökkennek, ha van elegendő munkahely, nőnek a jövedelmek, megvan a létbiztonság – mondta Törzsök Erika. Szerinte a román politikai erők többsége már nem törekszik a „magyar kártya” kijátszására. A gazdasági fejlődés a romániai magyarság helyzetében is általános javulással járt, ennek eredményeként ez a közösség ma már romániai magyar társadalomként van jelen – fűzte hozzá. A fejlődő térségekben működő önkormányzatokban románok és magyarok egyre inkább belátták: nem az adott régiót kell „etnicizálni”, hanem az etnikumokat kell „regionalizálni”. Ennek jegyében hajtott végre paradigmaváltást a magyar kormány is, amely a határon túli magyarság megsegítése érdekében a korábbi, pusztán támogatáson alapuló politikáról 2006-ban áttért a térségfejlesztési elvű együttműködés politikájára. A közös EU-tagság a térségfejlesztés szempontjából nagy lehetőségeket hordoz magában – mondta a főigazgató. Ezek közé sorolta az Európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC-k) létrehozását, amiről az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2006-ban fogadott el rendeletet. /Szükségtelen “magyar kártya”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./2009. január 21.A Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok támogatásának minőségi megújítását, a határon túli magyarság számára megpályázható Szülőföld Alap működésének modernizációját, illetve megpályázható összegének emelését, a külhoni magyarok fesztiváljának bővítését, valamint az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését jelölte meg a nemzetpolitika idei célkitűzéseinek Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára január 20-án Budapesten. A szakállamtitkárság további tervei között a szórványban élő magyarság alapvető problémáinak régiónkénti meghatározása is szerepel. Gémesi Ferenc külön kiemelte a Kárpát-medencén kívüli, azaz a nyugati magyarság ügyét, velük a magyar kormány a rendszerváltás óta nem foglalkozott, pedig – mint mondta – komoly igény van arra, hogy a már nem Magyarországon születettek is megismerjék a magyar kultúrát. Az egész világot sújtó gazdasági válság nincs hatással az idei évben adandó támogatások összegére, az oktatás-nevelési támogatás összege és támogatottsági köre várhatóan a 2007/2008-as tanév szerint alakul. Így Románia 123 ezer tanulója és majdnem hatezer hallgatója több mint 2 milliárd 700 millió forintos támogatáshoz juthat. Nem változik a Nemzeti Jelentőségi Intézmények és Programok keretében támogatottak köre sem, Románia, csakúgy, mint az előző három évben, idén is összesen 386 millió forintot kap, amelyből 200 millió a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet illeti. Nagy Imre, a Szülőföld Alap Iroda igazgatója a pályázati úton elnyerhető támogatások helyzetét ismertette, s mint kiderült, a tervek szerint az alap forrása idén 100 millió forinttal nőhet. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója a fejlesztéspolitika kapcsán az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését hangsúlyozta, mely az Európai Unió új területi együttműködési rendszerébe illeszkedő, a határok két oldalán fekvő önkormányzatok részvételével létrehozott sajátos intézmény. 2009-ben a magyar–román határon: Szatmárnémeti–Csenger–Nagyecsed, Nagykároly–Nyírbátor, valamint Nagyvárad–Debrecen térség között szeretnének kialakítani ilyen csoportosulásokat, mely főként a közút- és a vasúti hálózat fejlesztésével, és a határ két oldalán álló intézmények együttműködésével jár, így hozva létre a „Varratmentes Európát”. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Válságban sem csökken a támogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2009. március 25.„Gyümölcsöző együttműködés és forrásteremtés” címmel szervezett március 24-én térségi fórumot Zsombolyán a magyar Miniszterelnöki Hivatal és a helyi polgármesteri hivatal. A román-magyar-szerb hármas-határ térség 30 településéről érkeztek polgármesterek és önkormányzati képviselők. Dr. Törzsök Erika miniszterelnöki hivatali főigazgató arról beszélt, hogy az együttgondolkodás, a szellemi tőke kiaknázása kivezetheti jelenlegi periférikus helyzetéből a hármas-határ térségét. Erre kiváló lehetőséget nyújt az új típusú együttműködési forma, egy Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) létrehozása. Majoros András és Hegedűs Dániel EÖKIK /Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány/ előadók bemutatták a hármas-határ térségében létrehozandó együttműködés előnyeit, valamint jogi bejegyzésének lehetőségeit. – A Miniszterelnöki Hivatal szolgáltatói szerepet igyekszik betölteni, nyilatkozta dr.Törzsök Erika. /Pataki Zoltán: Új típusú együttműködés a hármas-határ térségében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./ Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője szintén Törzsök Erika.2009. március 27.Adrian Severin szociáldemokrata európai parlamenti képviselő szerint a területi és az adminisztratív autonómiát már az érvényben lévő alkotmány is szavatolja, csak nem etnikai alapon. Szerinte ez utóbbi fajta területi autonómia államot teremtene az államban, amit senki nem fogad el sem az Európai Unióban, sem Európán kívül. A politikus kifejtette, hogy a kulturális autonómia már létezik, és utalt a kisebbségi törvénytervezetre, amely szerinte nem tesz egyebet, csak összegyűjti a már létező, érvényben lévő kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseket. Úgy vélte, a román pártok hibáznak, hogy nem próbálják megszólítani a romániai nemzeti kisebbségek tagjait. Jelezte: az idei júniusi európai parlamenti választások alkalmából a magyar választók felé is fog üzenetet közvetíteni, és szavazatukat kéri. Az EP-képviselő megismételte azt a román pártok által évek óta sulykolt elméletet is, miszerint az etnikai problémák hamarosan eltűnnek Romániában, és velük együtt az etnikai alapon szerveződött szervezetek is. /B. T.: Severin autonómiaellenes, de hajt a magyar szavazatokra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Nemcsak a román pártok vallják, hogy Romániában hamarosan eltűnnek etnikai alapon szerveződött szervezetek, hanem Törzsök Erika, a nemzetpolitikai ügyek főosztályának vezetője is ezen a véleményen van: „Az RMDSZ nem figyelt fel idejekorán arra, hogy az etnikai pártok jövője meglehetősen véges ebben a térségben, és talán célszerű volna regionális párttá átformálnia magát. Etnikai pártként sem az RMDSZ, sem az MKP – az én megítélésem szerint – nem sokáig lesz koalícióképes ezekben az országokban.” /Forró Evelyn: Megváltozott a nemzetpolitika – Oda az etnobiznisz. = 168 Óra (Budapest), 2007. okt. 2./2009. május 7.Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője értelmezte az RMDSZ áprilisban tartott kongresszusát. Ezen „a bukaresti politikai elit, mondhatni, az RMDSZ elé járult. ” Törzsök Erika szerint „a romániai magyar érdekképviseleti szervezet megkerülhetetlen a román politikában, s talán valami új felé halad”, véget vet a sérelmi politikának, másként fogalmazza meg az adok-kapok viszonyt. Ezeket a számlákat a román állam előbb vagy utóbb rendezni is fogja. Törzsök Erika leszögezte: „A gyűlöletkeltés, a rasszizmus, az etnikai háború, az ortodox nacionalizmus képlete lejárt. ” Az alkufolyamat „egészséges állomásához közelebb került mind a román politikai elit, mind a magyar kisebbségpolitika. ” A főosztályvezető a magyarországi helyzetet élesen elítélte, szerinte „nem többség és kisebbség néz farkasszemet egymással, hanem a teljesíthetetlen ígéretspirálból kiábrándult rezignált többség szkepticizmusa a hangosan acsarkodókkal. ” „Most megint ott tart a magyar társadalom, ahol valamikor a második világháború idején. ” „Romániában a szemben álló felek felismerték, hogy miért érdemes egymást versenyképes helyzetbe hozni. Magyarországon a versenytől való félelem miatt vezették be annak idején a numerus clausust, és azóta is uralja az országot a megmérettetéstől való félsz. Ezért volt üdítő látni Kolozsváron ezt a politikai összeméredzkedést. ” Törzsök Erika szerint MSZP, az MDF és SZDSZ elismerő kívülállókként voltak a kongresszuson. Ez jó. A Fidesz üzenete mutatta, „most bukott meg végleg a magyar jobboldali Erdély-politika. ” Németh Zsolt „a Fidesz nevében úgy hadakozott a románokkal Kolozsváron, hogy a ringben rajta kívül nem volt másik fél. ” /Parászka Boróka: Felzárkózni Romániához – Törzsök Erika kisebbségkutató a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről. = Magyar Narancs (Budapest), máj. 7./ Emlékeztető: A magyar nemzetiségű intézményvezetők politikai alapon történő leváltása a magyar többségű megyékben nemcsak politikai, hanem etnikai tisztogatásnak is minősül – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. /Markó: Etnikai tisztogatás zajlik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./2009. május 12.Törzsök Erika, a jelenleg egy (!) százalékon álló SZDSZ politikusa, mellékesen az MSZP-kormány kisebbségügyi tanácsadója, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. A Magyar Narancsban megjelent Törzsök Erika-interjúnak már a címe is meghökkentő: Felzárkózni Romániához! Megható volt, az RMDSZ áprilisi kongresszusán egymás mellett énekelt Markó Béla, Lendvai Ildikó és Basescu államfő.,,Markó Béla valami egészen mást tett le az asztalra, mint eddig” – lelkendezett Törzsök.,,Véget vet a sérelmi politizálásnak, a kisebbségpolitikai kufárkodás (sic!) korszaka lejárt… ez dicséretes »korszerűsödési folyamat«... A kongresszuson úgy láttam, hogy ennek az alkufolyamatnak egy egészséges állomásához közelebb került mind a román politikai elit, mind a magyar kisebbségpolitika. ” Majd alább: „Most megint ott tart a magyar társadalom, ahol valamikor a második világháború idején… Ezért volt üdítő (sic!) látni Kolozsváron… a partnerséget, amit az RMDSZ, illetve a román politikusok részéről tapasztaltam. ” Ebben a derűs politikai atmoszférában, ami az RMDSZ-kongresszust jellemezte, Törzsök szerint egyetlen disszonáns hang volt csak, a Fideszé: Orbán Viktor üzenete, amit Németh Zsolt tolmácsolt, ,,aki úgy hadakozott a románokkal Kolozsváron, hogy a ringben rajta kívül nem volt másik fél”. A kettős állampolgárság ellen hevesen kampányoló, a magyarság határokon átívelő kultúrnemzeti egységét megkérdőjelező SZDSZ-es politikát képviselő Törzsök Erika nem tudja palástolni Fidesz-ellenességét, kimondta a szentenciát: ,,Most bukott meg végleg a magyar jobboldali Erdély-politika!” Törzsök Erika nem jól tudja! Az elmúlt tizennyolc évben a Markó által vezetett szövetség nem etnikai alapú ,,sérelmi politizálást” folytatott, hanem a kormányzati hatalmi struktúrákba beépülve, a kis lépések politikájával ért el kisebb-nagyobb eredményeket, állapította meg írásában Papp Kincses Emese. Az RMDSZ kikerült a kormányból, a mostani történések, a magyar intézményvezetők leváltása, az etnikai megkülönböztetés, a szakmaiság háttérbe szorítása súlyosan érinti magyar közösséget. Ez az a ,,példaértékű partnerség”, ,,politikai modernizáció”, ,,az arányosság és méltányosság elve”, amit Magyarországnak is követnie kellene a nemzetpolitikai ,,szakértő” Törzsök szerint? /Papp Kincses Emese: Hölgyek öröme. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./ A hivatkozott interjú: Parászka Boróka: Felzárkózni Romániához – Törzsök Erika kisebbségkutató a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről. = Magyar Narancs (Budapest), máj. 7.2009. június 11.Budapesti kormányzati illetékesek rosszallóan, a kolozsvári BBTE magyar tanszékeinek vezetői megütközve fogadták azt a hírt, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem magyar irodalom és nyelv szakot készül beindítani. A kolozsváriak bevallják, hogy intézményi konkurenciáról is szó van, de a szakmai képzést is féltik. Horváth Gizella, a PKE rektora nem kívánt reagálni a kolozsvári tanszékvezetők felvetéseire. „A magyar kormány nem finanszírozza a magyar tanszék beindítását Nagyváradon” –jelentette ki Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. /Cseke Péter Tamás, Fleischer Hilda, Totka László: Öngyilkos kettőzés? A kolozsvári BBTE mellett a nagyváradi PKE-n is indulna magyartanár-képzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./2010. január 20.Ötéves a Szülőföld Alap – Két pilléren a magyar nemzetpolitika– Az idei évben a nemzetpolitika legfontosabb feladata a stabilitás megőrzése – mondta hétfőn Budapesten Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára 2010 nemzetpolitikai stratégiájáról, majd hozzátette, „kiemelt feladat a szórványban élő magyarok támogatása”. A sajtóbeszélgetésen részt vett Törzsök Erika, a főosztály főigazgatója is. A stratégiai pontok, feladatok ismertetése előtt Gémesi röviden átfutotta a most ötödik születésnapját ünneplő Szülőföld Alap eredményeit. Elmondta, a magyar nemzetpolitika 2006-tól két pilléren nyugszik, az egyik a támogatáspolitika, a másik pedig a fejlesztéspolitika. A megújított támogatáspolitika célja a nyelvi-kulturális önazonosság megőrzését segítő intézmények és programok támogatása. E körben a stabilitást erősítik a nemzeti jelentőségű intézmények és programok, amelynek révén a magyarság számára fontos oktatási–tudományos–kulturális intézmények a Kárpát-medencében előre kiszámítható, az éves költségvetési alkuktól mentesített támogatások révén tudnak működni. Ide kapcsolódik a pályázati úton támogatásokat nyújtó Szülőföld Alap. A fejlesztéspolitika (elsősorban az Európai Területi Együttműködés adta lehetőségek kiaknázása) vonatkozásában pedig egy teljesen új struktúra kialakítására volt szükség a megújított intézményrendszeren belül. A fejlesztéspolitika révén kialakuló komplex térségfejlesztés eredményeképpen a magyarlakta régiókban élők lehetőségei kibővülhetnek. Ez elősegítheti egyben a többség és a kisebbség együttműködését is. A fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják. Ezért aztán a magyar kormány 2006-tól – a közös nyelvi–kulturális–történelmi szálakra építve – olyan politikát alakított ki, amely a regionális realitásokból kiindulva egyidejűleg veszi figyelembe a külhoni magyarság érdekeit és a jószomszédi viszony követelményét, a térségbeli realitásokra, az új lehetőségekre koncentrál, felhasználja a fejlesztéspolitika, a határon átnyúló együttműködés lehetőségeit, ami az együttműködésre és a pártpolitika-mentességre épül, így megteremti a közösségi szempontból meghatározó ügyekben a stabilitást és erősíti a közösségek között a magyar–magyar szolidaritást.Az eredmények tekintetében Gémesi Ferenc a fő hangsúlyt a stabilitásra, kiszámíthatóságra tette, elmondva, hogy az öt év alatt a Szülőföld Alap 8 milliárd forint támogatást osztott szét, beérkezett több mint tízezer pályázat, és volt 5400 támogatott program. A látható eredmények A legsikeresebb megvalósítások között említette, hogy Kárpátalján felépült a beregszászi Európai Magyar Ház, megújult a Kisdobronyi Általános Iskola, elindulhatott a Nagyberegi Református Líceum építkezésének előkészítése, a Técsői Magyar Oktatási Központ és a Jánosi Mesterképző Akadémia új épületszárnyának építése, lezárult a szórványszempontból is fontos tiszaújlaki iskola második épületszárnyának megépítése, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nagyberegi tájházának felújítása, a Munkácsi Szt. István Líceum, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem Humán-Természettudományi Magyar Karának bővítése. Románia-szerte csak a szimbolikusan is nagy jelentőségű programokat számba véve megállapította, hogy elkészültek a tanári lakások Kolozsvárott, új diákétkezdéje van szintén a kincses városban az unitárius kollégiumnak és a Kalotaszentkirályi Iskolaközpont szórványkollégiumának, elkészült a Téglás Gábor Iskolacsoport Déván, az egyházmegye millenniumára megújult a gyulafehérvári római katolikus Szent Mihály székesegyház, és végre felújítottuk a csángó magyarok számára fontos központként működő Pusztinai Házat. A vajdasági magyarság oktatási-kulturális intézményrendszere az elmúlt években jelentős változásokon ment át: kibővült és felújításra került a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Zentán, tornaterem épült a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumban, kibővült a tótfalusi iskolaközpont, megújultak a torontáli, feketicsi, torontálvásárhelyi, csókai, újvidéki, padéi magyar művelődési házak. A kis lélekszámú magyar közösségek is gyarapodhattak az elmúlt időszakban: folyik és hamarosan a végéhez érkezik a lendvai Bánffy-központ felújítása, Horvátországban felújításra került a hercegszőllősi református műemlék templom és a laskói református templom, valamint a csúzai óvoda, felépült a tájház és a népfőiskola Pélmonostoron. – A szórvány ügye az egyik legégetőbb témája a nemzetpolitikának, ezért is hoztuk létre tavaly határon túli szakértőkből a Szórvány Tanácsot, amelynek elnöke a szlovéniai magyarság parlamenti képviselője, Göncz László – tért át egy másik fontos tevékenységre a szakállamtitkár. Elmondta, hogy a Tanács javaslatai alapján csak ebben az esztendőben több mint 350 millió forintot fordított a Miniszterelnökség szórványprogramokra. Kormányzati támogatással működik a szórvány szempontból fontos projektek között az EMKE által létrehozott magyar házak hálózata, a Munkácsi Szent István Líceum, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum, a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Koordinációs Központja, illetve a técsői Református Líceum, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Zentán, a Kosztolányi Dezső Nyelvi Tehetséggondozó Gimnázium Szabadkán, a Nagybecskereki Miasszonyunk Leánykollégium, illetve a Muzslyai Emmausz Fiúkollégium. Támogatjuk más intézmények mellett a szórványóvodákat Szolyván, Huszton, Bustyaházán, Técsőn, Aknaszlatinán, Nagybocskón, Gyertyánligeten. A csángó program részeként Budapest nemcsak a kulturális eseményeket és a meglévő intézményeket támogatja, de a magyar nyelvű oktatás megerősítését is, amelynek már komoly eredményei vannak. Prioritások 2010-re A sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy a 2010-es költségvetésből is egyértelmű, hogy a magyar kormánynak prioritása a nemzetpolitika stabilitása. Amint az már korábban is elhangzott, de Gémesi Ferenc megerősítette, a költségvetési támogatás összege változatlan maradt 2010-re is, vagyis a Szülőföld Alap számára biztosították az előző évekhez hasonlóan a két- milliárd forintos keretet. – A 2010. évi elfogadott nemzetpolitikai költségvetés jelzi a kormány elkötelezettségét a megújított nemzetpolitika, a külhoni magyarsággal egyetértésben kialakított programok folytatásában. A költségvetés továbbra is megfelelő szinten biztosítja a nyelvi és kulturális önazonosság megőrzéséhez fűződő támogatásokat, a nemzeti intézményekre szánt összegeket, egyidejűleg lehetőséget adva a modernizációt célzó projektekre is. A támogatások lehetőséget ad arra is, hogy kormányzati oldalról kiemelt figyelmet fordítsunk a szórványmagyarság kérdéskörére is – mondta még Gémesi hétfőn. Nemzeti intézmények A 2009. december 15-i Magyar–Magyar Kormányzati Konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel megállapodás született a Nemzeti intézmény program 2010–2014 közötti időszakra történő folytatására az intézmények területi és tartalmi körének kisebb bővítésével. Így 2010-től két újabb ország intézménye, a szlovéniai Magyar Nemzetiségű Művelődési Intézet, valamint a Bécsi Magyar Otthon programjainak támogatása bekerült a Nemzeti intézmények körébe.A 2007-ben nemzeti jelentőségűvé nyilvánított romániai magyar intézmények körének és támogatási nagyságrendjének megtartása mellett néhány új intézménnyel bővült a romániai intézményi kör, és új nemzeti jelentőségű projekt támogatása indul el. A Nemzeti intézmények új körének meghatározásakor mindenekelőtt az adott intézmény anyanyelv- és nemzeti identitást megőrző erejét vették figyelembe. Az új intézmények is az oktatás és a kultúra területéről kerültek ki: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Színművészeti Egyetem háttérintézményei, a Studium-Prospero Alapítvány – 5 millió forint, illetve a Kolozsvári Protestáns Teológia – 3 millió forint működési támogatásban részesül nemzeti intézményként. Ezzel a bővítéssel minden magyar, vagy magyarul is oktató felsőoktatási intézmény háttérintézménye nemzeti jelentőségű státust nyert. A kultúrában is bővült a támogatottak köre a Korunk, a Helikon és a Látó folyóiratokkal. 2007-ben az NI-kör kijelölésekor Erdélyben 9 magyar színház és egy opera működött. Azóta létrejött és jelentős sikereket ért el az Aradi Kamaraszínház, ezért bővítették az aradival a nemzeti jelentőségű intézményként támogatott színházak körét, és emelték 2 millióval a színházi támogatási keretet. Egyes erdélyi projekttervek A nagyenyedi vártemplom: Az erdélyi fejedelemség egyik szimbóluma a nagyenyedi református vártemplom. Tavaly a templom viharkárt szenvedett, a torony helyreállítása érdekében mind a román helyi hatóságok, mind a magyar kormány igyekezett mindent megtenni, ennek ellenére nagy értékű belső károk is keletkeztek. A 2010-es tervek között szerepel a keletkezett károk elhárításához való hozzájárulás. A vicei árvaház bővítése, közös gyermekház, tanulóház kialakítása az árvaházi és a falu szórványmagyar iskolásai számára. A Possibilitas Egyesület évek óta két árvaházat működtet a besztercei szórványban, gondoskodik a nevelt gyerekek nehéz sorban élő, hátrányos helyzetű szüleiről is. Az alapítvány által gondozott gyerekek révén biztosított a kistérség magyar nyelvű osztályainak működése. Az elmúlt két évben hozzájárultak az árvaház működéséhez, 2010-ben ahhoz a beruházáshoz nyújtanak segítséget, amely anyagi fedezetének zömét EU-s pályázaton nyerte el az egyesület. Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság: A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság az egyedüli műemlékvédelemmel foglalkozó erdélyi magyar szervezet, amely országos hatáskörben fejti ki tevékenységét, már közel két évtizede. Ez egyértelműen meghatározza a KLMT helyzetét az erdélyi és romániai műemlékvédelemben. A KLMT feladata, hogy intézményesítse az erdélyi magyar műemlékvédelmi tevékenységet a tudatosítással, figyelemfelkeltéssel és a támogatási rendszer szervezésével párhuzamosan. Az erdélyi épített örökség az európai kulturális örökség szerves részét képezi, a cél érzékennyé tenni a társadalmat, felhívni a figyelmet és bebizonyítani, hogy a kulturális örökség igenis érték. Mi várható 2010-ben? a külhoni magyarság támogatásának kiemelt szerepe, válság idején is változatlan támogatás több mint 2 milliárd forint összegű forrás kapcsolattartási támogatási program folytatása. Gémesi fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy habár 2010 választási év Magyarországon, „az élet nem áll meg, a nemzetpolitikát csinálni kell”. A Szülőföld Alap forrásainak regionális bontása 2010-ben Románia 39,75% Szlovákia 14,75% Szerbia 22% Ukrajna 19% Horvátország 2% Szlovénia 1,5% Ausztria 1%. Forrás: Nyugati Jelen (Arad) 2010. január 23.Szórvány – Fókuszban a szórvány – ötéves a Szülőföld Alap – Nemzeti jelentőségű intézmények és programok ErdélybenA nagyenyedi vártemplom felújítási munkálataihoz való anyagi hozzájárulás is szerepel a 2010-es tervek között. Fennállásának öt éve alatt a Szülőföld Alap 8 milliárd forintot osztott ki. Több mint 10 000 beérkezett pályázatot bírált el, a támogatott programok száma 5400 A szórványban élő magyarok támogatása kiemelt fontossággal bír a magyar kormány számára, ezt a 2009-ben jóváhagyott támogatások is tükrözik, és ugyanezen elv alapján ítélik meg a 2010-es pályázatokat is. Minderről Gémesi Ferenc, a magyar miniszterelnöki hivatal szakállamtitkára számolt be a hét elején Budapesten. Közölte: olyan kisebb lélekszámú közösségek, mint a horvátországi és a szlovéniai magyarok számarányuknál nagyobb mértékben részesültek támogatásban. Ugyanakkor több kárpátaljai egyházi intézmény működése veszélybe került volna a magyar állam támogatása nélkül, mivel tavaly ősz óta nem kapnak pénzt az ukrán költségvetésből. Ezeken kívül, főleg a román–magyar határon volt sikeres a Gémesi Ferenc szakállamtitkár és a Törzsök Erika, a Nemzetpolitikai Főosztály volt főigazgatója által irányított „Varratmentes Európa” program keretében a hiányzó közúti és vasúti összeköttetések újjáépítése, európai uniós támogatásokkal. (Az alábbiakban Gémesi Ferenc beszámolójából idézünk.) A kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta: az idén a legfontosabb feladat a stabilitás megőrzése. Nem változott 2009-hez képest a támogatások összege, a februárban ötéves Szülőföld Alap kétmilliárd forintos kerete. „Nem fogunk választási szempontú nemzetpolitikát folytatni, sokkal fontosabb a stabilitás, nem a közösségek bevonásával kell a belpolitikát alakítani”, tette hozzá. „A szórvány ügye az egyik legégetőbb témája a nemzetpolitikának, ezért is hoztuk létre tavaly határon túli szakértőkből a Szórvány Tanácsot, amelynek elnöke a szlovéniai magyarság parlamenti képviselője, Göncz László. A tanács javaslatai alapján csak a tavaly több mint 350 millió forintot fordított a miniszterelnökség szórványprogramokra”, magyarázta. Kormányzati támogatással működik a szórvány szempontból fontos projektek között az EMKE által létrehozott magyar házak hálózata, a munkácsi Szent István Líceum, a karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum, a kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Koordinációs Központja, illetve a técsői Református Líceum, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Zentán, a Kosztolányi Dezső Nyelvi Tehetséggondozó Gimnázium Szabadkán, a nagybecskereki Miasszonyunk leánykollégium, illetve a muzslyai Emmausz fiúkollégium. Támogatják a szórványóvodákat Szolyván, Huszton, Bustyaházán, Técsőn, Aknaszlatinán, Nagybocskón, Gyertyánligeten. A csángó program részeként nem csak a kulturális eseményeket és a meglévő intézményeket támogatják, hanem a magyar nyelvű oktatás megerősítését is. A beszámolóból kiderült: a költségvetési támogatás összege változatlan maradt 2010-re is, a Szülőföld Alap számára szintén biztosított az előző évekhez hasonlóan a 2 Mrd Ft-os keret. Mezőségi Magyar Iskolaközpont A 2010-es év kiemelt feladatai között található az erdélyi Mezőségi Magyar Iskolaközpont létrehozása Szamosújváron a már egy hasonló intézményt működtető Téka Alapítvány bevonásával. Korábbi példák alapján közös román–magyar finanszírozással valósul meg a központ, amelynek létrehozásával befejeződhet az észak-nyugat mezőségi és szamosháti szórványoktatás stratégiai fejlesztése, ahol 5 óvodai csoport, 16 alsó tagozatos, 8 felső tagozatos és 3 szakiskolai osztály működésére lenne lehetőség. Bár Szamosújvár vonzáskörzete nem esik messze Kolozsvártól, az iskolaközpont létesítése indokolt. A bentlakás lehetősége vonzóvá teszi a magyar nyelvű oktatást, a kolozsvári elméleti líceumok pedig nem nyújtanak szakképzést, így a szamosújvári iskolaközpontban beindítandó szakoktatás hiánypótló lenne. Ezen túlmenően van egy olyan szociálisan hátrányos csoport, amely nem tudja fedezni a kolozsvári tanulás költségeit, de jelen helyzetben nincs lehetősége Szamosújváron magyarul tanulni. (Három magyar 8. osztály végzett a városban, de a tanfelügyelőség csupán egyetlen magyar nyelvű 9. osztály indulását hagyta jóvá. A gyerekek zöme román osztályba iratkozott be.) Bővült a Nemzeti Intézmények köre A 2007-ben nemzeti jelentőségűvé nyilvánított romániai magyar intézmények körének és támogatási nagyságrendjének megtartása mellett néhány új intézménnyel bővült a romániai intézményi kör, és új nemzeti jelentőségű projekt támogatása indul el. Több erdélyi oktatási és kulturális intézmény, irodalmi folyóiratok kerülnek be a közösségszervezés és a nyelvi-, kulturális identitás szempontjából fontos intézmények közé. A Nemzeti Intézmények új körének meghatározásakor mindenekelőtt az adott intézmény anyanyelv és nemzeti identitás megőrző erejét vették figyelembe. Az új intézmények is az oktatás és a kultúra területéről kerültek ki: a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Színművészeti Egyetem háttérintézményei, a Studium-Prospero Alapítvány – 5 millió forint, illetve a kolozsvári Protestáns Teológia – 3 millió forint működési támogatásban részesül nemzeti intézményként. Ezzel a bővítéssel minden magyar, vagy magyarul is oktató felsőoktatási intézmény háttérintézménye nemzeti jelentőségű státust nyert. Erdélyben három nagy múltú, egyben irodalmi-kulturális műhelyt is jelentő folyóirat van: a Korunk, a Helikon és a Látó. Két-két millió forintos támogatással nyerték el a nemzeti jelentőségű intézményi státust. 2007-ben a Nemzeti Intézmények kör kijelölésekor Erdélyben 9 magyar színház és egy opera működött. Azóta létrejött és jelentős sikereket ért el az aradi Kamaraszínház. Ezért bővítettük az aradival a nemzeti jelentőségű intézményként támogatott színházak körét, és emeltük 2 millióval a színházi támogatási keretet. Elkészültek a tanári lakások Kolozsvárott, új diákétkezdéje van szintén a kincses városban az unitárius kollégiumnak és a Kalotaszentkirályi Iskolaközpont szórványkollégiumának, elkészült a Téglás Gábor Iskolacsoport Déván, az egyházmegye millenniumára megújult a Gyulafehérvári Római Katolikus Szent Mihály Székesegyház, és felújították a csángó magyarok számára fontos központként működő Pusztinai Házat. Folytatódik és egyben bővül a csángó oktatási program Folytatódik a csángó oktatás program a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ) szervezésében. Gémesi Ferenc szerint „dinamikus növekedés tapasztalható a program hatására”, folyamatosan nő a magyar nyelvet tanulók száma a Csángóföldön. A 21 helyszínen folyó oktatásból 8-at az úgynevezett Gyermekek házában tartanak. Ezeknek az önszerveződéssel létrejött kulturális központoknak a támogatására külön programot indítanak az idén. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) 2000-től kezdődően szervezi a csángó gyermekek iskolán kívüli magyar nyelv oktatását. Az oktatás beindulásától kezdve a magyar kormány előbb pályázati formában, majd 2007-től kezdve a Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok keretében támogatja ezen tevékenységüket. A 2009/2010-es tanévre 21 moldvai településen több mint 1550 gyereket oktatnak magyar nyelvre (óvoda és 1–9. osztály). A 2005/2006-os tanévtől kezdve az MCSMSZ ösztöndíjával vált lehetővé több csángó gyerek számára, hogy középiskolai tanulmányait is magyar nyelvű iskolában végezhesse. Jelenleg 80 diák részesül ebben az ösztöndíjban Csíkszeredában, és 3 diák Székelyudvarhelyen, ami a szállás és étkezés biztosítását jelenti. Az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozik az egyetemre, főiskolára járó csángó diákok kollégiumi elhelyezésére is. Új elemként kerül be 2010-től kezdődően a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által fenntartott és működtetett Gyermekek Háza hálózat. A 21 oktatási helyszínből jelenleg 8 (Magyarfalu, Lábnik, Külsőrekecsin, Csík falu, Lujzikalagor, Frumósza, Kostelek, Diószeg) működik ilyen formában. Ezek a közösségi házak az MCSMSZ saját tulajdonában vannak és nemcsak az oktatást, hanem egy-egy közösség magyar kulturális életét is szolgálják. Helyet adnak a különféle gyűléseknek, szakmai továbbképzéseknek, táboroknak, konferenciáknak. Kialakításuknál fogva az itt tanítók szolgálati lakásaként is funkcionálnak. Számos esetben a község lakosai számára szervezett egészségügyi szűrések is itt zajlanak. A magyar elnöki hivatal első ízben tavaly biztosított 2,3 millió forint összegű támogatást a 2009/2010-es tanévre ezen házak fűtési költségeihez. 2010-től kezdődően az évi 7 millió forintos összegből nemcsak a rezsi kifizetése válik tervezhetővé, hanem a gyerekek számára sokkal nagyobb értékkel bíró internet-kapcsolat, valamint korszerű taneszközök és oktatási segédanyagok beszerzése is lehetővé válik. A nagyenyedi vártemplom Az erdélyi fejedelemség egyik szimbóluma a nagyenyedi református vártemplom. A tavaly a templom viharkárt szenvedett, a torony helyreállítása érdekében mind a román helyi hatóságok, mind a magyar kormány igyekezett mindent megtenni, ennek ellenére nagyértékű belső károk is keletkeztek. 2010-es terveink között szerepel a keletkezett károk elhárításához való hozzájárulás. A vicei árvaház bővítése A Possibilitas Egyesület évek óta két árvaházat működtet a besztercei szórványban, gondoskodik a nevelt gyerekek nehéz sorban élő, hátrányos helyzetű szüleiről is. Az alapítvány által gondozott gyerekek révén biztosított a kistérség magyar nyelvű osztályainak működése. Az elmúlt két évben hozzájárultunk az árvaház működéséhez, 2010-ben ahhoz a beruházáshoz nyújtunk segítséget, amely anyagi fedezetének zömét EU-s pályázaton nyerte el az egyesület. Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság az egyedüli műemlékvédelemmel foglalkozó erdélyi magyar szervezet, amely országos hatáskörben fejti ki tevékenységét, már közel két évtizede. Ez egyértelműen meghatározza a KLMT helyzetét az erdélyi és romániai műemlékvédelemben. A KLMT feladata, hogy intézményesítse az erdélyi magyar műemlékvédelmi tevékenységet a tudatosítással, figyelemfelkeltéssel és a támogatási rendszer szervezésével párhuzamosan. Az erdélyi épített örökség az európai kulturális örökség szerves részét képezi. A szervezet célja: érzékennyé tenni a társadalmat, felhívni a figyelmet és bebizonyítani, hogy a kulturális örökség igenis érték. „2009-ben ünnepeltük a gyulafehérvári római katolikus érsekség 1000 éves és az EME 150 éves fennállásának évfordulóját. 2010-ben a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság megalakulásának 20. évfordulóját emeljük ki és támogatjuk, jelezvén az épített örökség és műemlékvédelem fontosságát”, olvasható a beszámolóban. Forrás: Szabadság (Kolozsvár) 2010. március 20.Fogy a szlovákiai és az erdélyi magyarok száma(MTI) – Tíz év alatt kilenc százalékkal csökkenhet a szlovákiai és az erdélyi magyarok száma – derül ki az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKIK) legújabb kötetéből, amelyet másik két tanulmánykötettel együtt mutattak be pénteken Budapesten. Nincs politikai stratégia arra, hogyan lehetne visszakapcsolni a magyar nyelvű közösség életébe a határon túli magyar népességből a többségi nemzethez csatlakozókat, az asszimilálódókat, továbbá az elvándorlókat – jelentette ki Kiss Tamás, a Párhuzamok és különbségek – A második világháború utáni erdélyi és szlovákiai magyar népességfejlődés összehasonlító elemzése című tanulmánykötet egyik szerzője a könyvbemutatón. Gyurgyík László, a kötet szlovákiai magyarokkal foglalkozó részének szerzője arról beszélt, hogy a helyi jellemzők alapján némileg eltérő módszerrel kiszámolták a szlovákiai és a romániai magyarság várható létszámbeli csökkenését. Ennek alapján a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest 2011-ben mindkét országban ismét esedékes népszámlálások nagyjából 9 százalékos fogyást fognak mutatni. A szlovákiai magyarok létszáma már most félmillió alatt van, és Gyurgyík László számításai szerint 2011-ben 460-490 ezer fő között lesz. A kötet további újdonsága, hogy a két demográfus szerző a magyar nyelvű romák helyzetével is foglalkozik. Réti Tamás, a Kincses Kolozsvár – ma című kötet szerkesztője arról beszélt, hogy a határon átnyúló, Európai Unión belüli gazdasági együttműködések számára hasznos háttéranyagokkal szolgálnak a kötet adatai. A helyi közgazdászok által megírt gazdasági tanulmánykötetből kiderül, hogy kedvező földrajzi fekvése és műszaki egyeteme miatt az erdélyi nagyváros folytatni tudja majd 2004-ben kezdődött jelentős gazdasági erősödését a nemzetközi gazdasági válság kedvezőtlen hatásai ellenére. Törzsök Erika, az EÖKIK elnöke hozzátette, Kolozsvár tervei között szerepel, hogy pályázzon az Európa kulturális fővárosa címre, ezért figyelnek a pécsi tapasztalatokra. Az unión belüli együttműködéssel foglalkozik az EÖKIK harmadik friss kötete is. A szlovák gazdaság és Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EU-csatlakozás óta című tanulmány szerzője, Renczes Ágoston elmondta, hogy Szlovákia 2004-től kezdődő gyors gazdasági fejlődésének megtorpanása a nemzetközi gazdasági válság hatására beszűkült exportpiacoknak tulajdonítható. A határ menti régiók pedig egyértelműen húzó hatást tudnak gyakorolni egymásra – vélekedett. Forrás: Népújság (Marosvásárhely) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
