Máj. 3-án és 4-én ülésezett Kolozsváron és Marosvásárhelyen az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. Az ülésen részt vettek: Markó Béla, az alkuratórium elnöke, Takács Csaba és Dézsi Zoltán alkuratóriumi tagok, valamint Somai József, az alkuratórium titkára. Ápr. 25-én bejegyezték az Iskola Alapítványt Kolozsváron. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 773. sz./
1996. május 10.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök máj. 10-én Budapesten, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ székházában találkozott Kósáné Kovács Magdával, az MSZP ügyvezető alelnökével. Megvitatták a további együttműködési lehetőségeket. Az MSZP a jövőben is minden támogatást megad az RMDSZ számára, a romániai magyarság érdekében kifejtett tevékenységéhez, szögezte le Kósáné Kovács Magda. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 779. sz./
1996. május 12.
A nagyváradi Varadinum egyhetes ünnepségsorozat máj. 12-én "Otthont a hazában" címû közéleti fórummal zárult. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Takács Csaba ügyvezetõ elnök arról beszélt, nem mellékes, hogy Magyarország hogyan fogadja az autonómia gondolatát. Markó Béla az integrációnak arra a veszélyére utalt, hogy a közös mosószer Strasbourgtól Csíkszeredáig ne jelentsen egybemosódást: "nem egyenruhába bújt Európára van szükségünk". Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke utalt arra, senki ne áltassa magát, hogy a kisebbségben levõ szórványvilágot meg lehet menteni, azonban Székelyföldnek igenis van jövõje. Bírálta a magyar kormányt, mert az euroatlanti integrációért "hajlamos feláldozni" a magyar kisebbség ügyét. Kifejtette: "tragikus lenne", ha Magyarország bekerülne, Románia pedig kimaradna az Európai Unióból. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, máj. 13./ A nagyváradi magyarság a múlt héten immár ötödik alkalommal ülte meg májusi ünnepét, a Festum Varadinumot, ezúttal a millecentenárium jegyében. A római katolikus és a református püspökség, valamint a Bihar megyei RMDSZ szervezésében számos egyházi, kulturális és politikai rendezvényre került sor a Szent László király által alapított városban. A varadinum hagyományos ünnepi szentmisével és körmenettel kezdõdött és Szabó Magda Az a szép fényes nap... címû darabjának premierjével zárult. A fórumon "Megbûnhõdte már e nép" címmel emlékeztek a kommunizmus romániai magyar áldozatai, különös tekintettel az erdélyi '56-ra, és annak következményeire. A kevésbé erdélyi 1956-ról Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró beszélt. Elõadása komoly dokumentációs munkára épült, melynek eredményeképpen errõl a kérdéskörrõl könyvet fog kiadni a szerzõ. Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkipásztora saját meghurcoltatására, börtönéveire emlékezett. Az ellenállásról, a nagyváradi Ellenpontok szamizdat kiadványról Szõcs Géza költõ beszélt; a rendezvényre nem tudott eljönni az 1980-as évek elején mûködött csoport több vezéregyénisége, Tóth Antal Károly, Ara Kovács Attila és Molnár János. /Wagner István: Varadinum 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Tõkés László máj. 13-án az MTI tudósítójának nyilatkozva leszögezte: félreérthetõnek tartja a nagyváradi fórumon általa mondottak összefoglalását, mintha tragikus lenne, hogy Magyarországnak sikerülne az euroatlanti integráció, Romániának pedig nem. Valójában azt nevezte tragikusnak, ha Románia leszakadna Magyarországtól és más integrációs fázisba kerülne. Ez ugyanis kétszeresen sújtaná a romániai magyarságot. Markó Béla hasonlóképpen vélekedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ A fórum után nyilatkozott Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Naplónak. Megbocsáthatatlannak tartotta, hogy a dél-tiroli osztrák-olasz megbékélési modellre vonatkozó javaslatát nemcsak Bukarest utasította el, hanem a magyarországi vezetõk sem reagáltak rá érdemben, ezzel hozzájárultak az RMDSZ által fontosnak tartott megoldások leértékeléséhez. Bírálta Tom Lantos amerikai képviselõt is, aki a romániai magyarság képviselõinek véleményét figyelmen kívül hagyva kifejezte elismerését a romániai demokratikus fejlõdéssel kapcsolatban. Tom Lantos jelentésében azt írta, hogy Romániában "megjavult a helyzet az etnikai, vallási kisebbségek ügyében is." Megtörténhet, hogy még az idén kisiklik az RMDSZ -jelentette ki a püspök. Markó Béla azonban nem tart a kisiklástól. Tõkés László a vajdasági magyarság szervezetei közötti szakadást elrettentõ példának tartja az egész határon túli magyarság számára. Egyfelõl a többségi nacionalizmusok munkálkodnak ezen, másfelõl az anyaországi politika nem ellensúlyozza a többségi nacionalizmusok megosztó hatását, sõt igyekszik nem ellentétbe kerülni a többségi nemzetek politikai kurzusával - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ nem érzi, hogy többszínûségében támogatását élvezné az anyaországi kormánypolitikának. Ennek következtében annyira felerõsödhet az amerikai és nyugat-európai úgynevezett integrációs nyomás, hogy a most elõretolult mérsékeltnek nevezett irányvonal az RMDSZ-ben abszolút kedvezményben részesül, ugyanakkor a másik oldal, az autonomista háttérbe szorul és nem vállalhatja a közösséget ezzel a fajta uralkodó irányzattal. - Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja a lakása környékén többször látott távcsöves fényképezõgéppel felszerelt gépkocsikat, válaszában a politikai terrorizmust jelölte meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./
1996. május 25.
Máj. 25-én tartotta Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezete a választási nagygyűlést. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, majd Csapó I. József szenátor, Nagyvárad polgármester-jelöltje szólt az egybegyűltekhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 789. sz./
1996. május 30.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szemenszedett hazugságnak tartja az Evenimentul Zilei meg nem nevezett RMDSZ-forrásokra alapozott állítását, hogy az RMDSZ által támogatandó kolozsvári polgármester-jelöltről döntő gyűlésen Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke manipulálással vádolta volna meg az RMDSZ megrendelésre készült közvélemény-kutatást, továbbá árulónak nevezte Markó Bélát és az RMDSZ-ből való kilépéssel fenyegetőzött. A román lap cikkével szemben Tőkés László éppen a román-magyar barátság mellett tett hitet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
1996. június 5.
Az RMDSZ jún. 5-i kolozsvári sajtóértekezletén Markó Béla, Takács Csaba és más vezetők voltak jelen. Meggondolkoztató a választók nagyarányú távolmaradása. Országos szinten az RMDSZ jól szerepelt, polgármestereinek, tanácsosainak száma meghaladta az 1992-es eredményeket. Markó Béla nem tartja az RMDSZ csődjének a funari győzelmet. Ez a kolozsvári ellenzék kudarca. Molnos Lajos sem tudott válaszolni arra, hogy a mintegy 50 ezer kolozsvári magyar szavazóból miért csak 26 ezren szavaztak az RMDSZ tanácsosaira. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
1996. június 11.
Jún. 11-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla helyzetértékelésében megállapította, hogy a választás első fordulójában az RMDSZ országos összesítésben jó eredményt ért el, megőrizte súlyát a politikai mezőnyben. Azonban a magyar közösség választási részvétele sok kulcsfontosságú helyen at általános részvételi arány alatt maradt. Takács Csaba szerint a visszaesés okainak elemzését, a felelősség megállapítását szorgalmazta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 800. sz./
1996. június 20.
Jún. 20-án Kolozsváron Markó Béla elnök részvételével ülést tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Megállapították, hogy az RMDSZ országos szinten megőrizte eddigi helyét a román politikai alakulatok rangsorában. Ez azonban nem feledteti azt, hogy jelentősen csökkent az RMDSZ-re leadott szavazatok száma. A jelenség okait fel kell tárni, és meg kell hozni az ebből adódó intézkedéseket, erről lesz szó az SZKT ülésén is. Az ülés utáni sajtótájékoztatón Takács Csaba ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy a Kolozsváron kialakult helyzet nem írható az RMDSZ politikai döntéseinek számlájára. Az RMDSZ előzetes tárgyalásai nem voltak eredményesek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21., 807. sz./
1996. július 1.
Júl. 1-jén Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly szenátor és Vida Gyula parlamenti frakcióvezetők, több parlamenti RMDSZ-szenátor és képviselő, Kötő József és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, Tőkés László tiszteletbeli elnök levélben fejtette ki álláspontját. A megbeszélésen a Budapesten júl. 4-5-én sorra kerülő, Magyarország és a határon túli magyarság című tanácskozáson képviselendő RMDSZ-álláspont, és az ott előterjesztendő javaslatok kidolgozása volt. Az RMDSZ-t a budapesti tanácskozáson Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Niculescu Antal tanácsos és Székely István szakértő képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 814. sz./
1996. július 24.
Júl. 24-én Bukarestben, az RMDSZ sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az őszi választások újra heves, kisebbségellenes kirohanásokat ígérnek. Példaként a budapesti Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozásán megszületett zárónyilatkozattal kapcsolatban az RMDSZ ellen intézett durva kormánypárti támadást említette. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ választási kampányigazgatója elmondta, hogy Kolozsváron megalakult a kampánystáb, amely fiatal politikai szakértőkből áll. Frunda György szenátor, az RMDSZ elnökjelöltje is összeállította tanácsadó politikai csapatát, köztük van Tokay György képviselő és Verestóy Attila szenátor is.Frunda György leszögezte, hogy programja az RMDSZ programján alapul, és a budapesti záródokumentumból is benne lesz minden olyan gondolat, amely megfelel a szervezet programjának. Traian Chebeleu törvénytelennek nevezte Frunda György jelöltségét az elnökségre, mondván: egy "idegen állam dokumentuma" alapján akar kampányt folytatni. Ezzel kapcsolatban Frunda György kijelentette: ő a román alkotmány alapján jelölteti magát, s aki törvénytelenségről beszél, az válassza az előírt tiltakozás útját, ő áll a bírósági ítélet elébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
1996. július 24.
Az RMDSZ SZKT elnökjelölt-állító döntése nyomán az Ügyvezető Elnökségnek le kellett volna mondania, ugyanis ez a testület nem javasolta az önálló elnökjelölt-állítást, írta Miklós László, a lap munkatársa. Demokráciában, amennyiben leszavazzák a nagy horderejű eseménnyel kapcsolatos előterjesztést, a kormányfőnek távoznia kell. Frunda György kampánystábjának vezetésével éppen azt a Takács Csabát bízták meg, aki előzőleg nem értett egyet az elnökjelöléssel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
1996. július 31.
Júl. 31-én több százan kísérték el dr. Erdő János unitárius püspököt utolsó útjára, a templomtól a Házsongárdi temetőig. A búcsúztatók között volt dr. Bodor András, a Dávid Ferenc Egylet elnöke. A temetésen, Kolozsváron jelen volt, többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, a többi egyházak püspökei, képviselői, köztük Emilian Bistriteanu ortodox érsek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2., Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
1996. augusztus 14.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy a román fél által előterjesztett szövegtervezet részletes ismerete hiányában nem kíván értelmezésébe bocsátkozni, azonban reméli, hogy mind a román, mind a magyar kormány felelősségteljesen kezeli az alapszerződés kérdését. Amint arról tájékoztattak, mondotta, a román fél az 1201-es ajánlásnak afféle "szűkítő értelmezését" próbálja megfogalmazni. A magyar tárgyalópartnert azonbam több ízben is leszögezte, hogy nem kötnek olyan alapszerződést, amely bármilyen szűkítést tartalmaz. Az RMDSZ elvárása, hogy az alapszerződés garantálja az anyanyelvi oktatást, az egyházi vagyon visszaszolgáltatását, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásban, továbbá az RMDSZ által szorgalmazott autonómiaformák biztosítását. Az RMDSZ csak olyan alapszerződést támogat, amely valóban megoldást nyújt a romániai magyar nemzeti közösség számára. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
1996. augusztus 14.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy a román fél által előterjesztett szövegtervezet részletes ismerete hiányában nem kíván értelmezésébe bocsátkozni, azonban reméli, hogy mind a román, mind a magyar kormány felelősségteljesen kezeli az alapszerződés kérdését. Amint arról tájékoztattak, mondotta, a román fél az 1201-es ajánlásnak afféle "szűkítő értelmezését" próbálja megfogalmazni. A magyar tárgyalópartnert azonbam több ízben is leszögezte, hogy nem kötnek olyan alapszerződést, amely bármilyen szűkítést tartalmaz. Az RMDSZ elvárása, hogy az alapszerződés garantálja az anyanyelvi oktatást, az egyházi vagyon visszaszolgáltatását, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásban, továbbá az RMDSZ által szorgalmazott autonómiaformák biztosítását. Az RMDSZ csak olyan alapszerződést támogat, amely valóban megoldást nyújt a romániai magyar nemzeti közösség számára. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
1996. augusztus 20.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa /Dr. Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula/ aug. 16-án, Marosvásárhelyen tartott ülésén elemezte a bukaresti román-magyar szakértői tárgyaláson egyeztetett alapszerződés-tervezetet, és ezzel kapcsolatban közzétette állásfoglalását: Az Operatív Tanács továbbra is érvényesnek tekinti az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának 1994. október 1-jei állásfoglalását. Az Operatív Tanács üdvözli az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a tervezetbe, mert ez megfelelő elvi keretet kíván az RMDSZ által igényelt megoldások megvalósítását, beleértve a különböző autonómia-formákat is. Az RMDSZ nem kívánja az általa kért területi autonómiát etnikai alapokra helyezni, ugyanakkor szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok kiiktatását az 1201-es ajánlásból. A kollektív jogok számos formája elengedhetetlen a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Nem tartják kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket, és aggasztó, hogy az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatban semmiféle megállapodás nem született. Az alapszerződés végrehajtásával kapcsolatos garanciák nem egyértelműek, a nemzetközi ellenőrzés kérdése egyelőre megoldatlan. Az Operatív Tanácsa felkéri a román és a magyar kormányt, hogy újítsák fel az RMDSZ-szel való konzultálást a jelzett problémák megoldása céljából. Az Operatív Tanács üléséről kiadott közleményében rögzítette, hogy az alapszerződés-tervezet tárgyában megkereséssel fordul a román és a magyar kormányhoz. - Visszautalva a július 5-én Budapesten elfogadott közös nyilatkozatra, szorgalmazza, hogy az aláíró felek szeptember folyamán újból tanácskozzanak. Az Operatív Tanács az alapszerződés-tervezetről részletes tájékoztatást ad a romániai magyar történelmi egyházaknak, különös tekintettel az egyházi javak visszaszolgáltatására. Végezetül az Operatív Tanács elfogadja a szlovákiai Magyar Koalíció indítványát, hogy a két ország magyar nemzeti közösségének képviselői aug. 19-én konzultációt tartsanak, az alapszerződés ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
1996. augusztus 20.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa /Dr. Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula/ aug. 16-án, Marosvásárhelyen tartott ülésén elemezte a bukaresti román-magyar szakértői tárgyaláson egyeztetett alapszerződés-tervezetet, és ezzel kapcsolatban közzétette állásfoglalását: Az Operatív Tanács továbbra is érvényesnek tekinti az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának 1994. október 1-jei állásfoglalását. Az Operatív Tanács üdvözli az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a tervezetbe, mert ez megfelelő elvi keretet kíván az RMDSZ által igényelt megoldások megvalósítását, beleértve a különböző autonómia-formákat is. Az RMDSZ nem kívánja az általa kért területi autonómiát etnikai alapokra helyezni, ugyanakkor szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok kiiktatását az 1201-es ajánlásból. A kollektív jogok számos formája elengedhetetlen a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Nem tartják kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket, és aggasztó, hogy az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatban semmiféle megállapodás nem született. Az alapszerződés végrehajtásával kapcsolatos garanciák nem egyértelműek, a nemzetközi ellenőrzés kérdése egyelőre megoldatlan. Az Operatív Tanácsa felkéri a román és a magyar kormányt, hogy újítsák fel az RMDSZ-szel való konzultálást a jelzett problémák megoldása céljából. Az Operatív Tanács üléséről kiadott közleményében rögzítette, hogy az alapszerződés-tervezet tárgyában megkereséssel fordul a román és a magyar kormányhoz. - Visszautalva a július 5-én Budapesten elfogadott közös nyilatkozatra, szorgalmazza, hogy az aláíró felek szeptember folyamán újból tanácskozzanak. Az Operatív Tanács az alapszerződés-tervezetről részletes tájékoztatást ad a romániai magyar történelmi egyházaknak, különös tekintettel az egyházi javak visszaszolgáltatására. Végezetül az Operatív Tanács elfogadja a szlovákiai Magyar Koalíció indítványát, hogy a két ország magyar nemzeti közösségének képviselői aug. 19-én konzultációt tartsanak, az alapszerződés ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
1996. augusztus 23.
Az alapszerződés egyetlen pontja sem teszi lehetővé a román oktatás etnikai alapon történő elkülönítését, olyan etnoegyetemek létesítését, mint például a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem, ahogyan azt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke közölte, jelentette ki aug. 23-án Liviu Maior oktatási miniszter. Az RMDSZ vezetőjéhez hasonló nézetek alaptalanok, ellentétben állnak a román tanügyi törvénnyel és az alkotmánnyal. "Egy etnikai alapú egyetem visszatérés lenne a középkorba vagy" a kommunista időszak kezdeti szakaszához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1996. augusztus 23.
Az alapszerződés egyetlen pontja sem teszi lehetővé a román oktatás etnikai alapon történő elkülönítését, olyan etnoegyetemek létesítését, mint például a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem, ahogyan azt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke közölte, jelentette ki aug. 23-án Liviu Maior oktatási miniszter. Az RMDSZ vezetőjéhez hasonló nézetek alaptalanok, ellentétben állnak a román tanügyi törvénnyel és az alkotmánnyal. "Egy etnikai alapú egyetem visszatérés lenne a középkorba vagy" a kommunista időszak kezdeti szakaszához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1996. augusztus 25.
Az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete aug. 25-én Kolozsváron ülésezett az alapszerződés, illetve az RMDSZ-vezetőség és Horn Gyula miniszterelnök aug. 26-i tárgyalása ügyében. A testületi ülésen eldőlt, hogy háromtagú RMDSZ-küldöttség /Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László/ fog találkozni a magyar kormányfővel. A tanácskozáson felmerült, érdemes-e találkozni, hiszen Kovács László külügyminiszter kijelentette: a kormány sem az RMDSZ, sem az ellenzék hatására nem áll el az alapszerződés megkötésétől, Somogyi Ferenc külügyi főosztályvezető pedig közölte, a szöveg végleges, nem fognak változtatni - tájékoztatta az MTI-t az ülésről Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Végül a testület úgy döntött: amíg nem írták alá, a szerződést nyitottnak kell tekinteni. A küldöttség azzal a szándékkal utazik Budapestre, hogy meggyőzze a miniszterelnököt, változtasson a szövegen a kollektív jogokra, a garanciákra és az egyházi javak visszaadását illetően.- Az RMDSZ nem mondott le az újabb magyar-magyar csúcsról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1996. augusztus 25.
Az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete aug. 25-én Kolozsváron ülésezett az alapszerződés, illetve az RMDSZ-vezetőség és Horn Gyula miniszterelnök aug. 26-i tárgyalása ügyében. A testületi ülésen eldőlt, hogy háromtagú RMDSZ-küldöttség /Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László/ fog találkozni a magyar kormányfővel. A tanácskozáson felmerült, érdemes-e találkozni, hiszen Kovács László külügyminiszter kijelentette: a kormány sem az RMDSZ, sem az ellenzék hatására nem áll el az alapszerződés megkötésétől, Somogyi Ferenc külügyi főosztályvezető pedig közölte, a szöveg végleges, nem fognak változtatni - tájékoztatta az MTI-t az ülésről Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Végül a testület úgy döntött: amíg nem írták alá, a szerződést nyitottnak kell tekinteni. A küldöttség azzal a szándékkal utazik Budapestre, hogy meggyőzze a miniszterelnököt, változtasson a szövegen a kollektív jogokra, a garanciákra és az egyházi javak visszaadását illetően.- Az RMDSZ nem mondott le az újabb magyar-magyar csúcsról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1996. augusztus 26.
Aug. 26-án Horn Gyula miniszterelnök Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Somogyi Ferenc külügyi államtitkár társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét, Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt és Takács Csaba ügyvezető elnököt. A tervezettnél, hosszabbra, mintegy kétórásra nyúlt tanácskozás során nem közeledtek az álláspontok, amit az is jelzett, hogy a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a miniszterelnök nem jelent meg. A konzultáción a kormányfő megerősítette, hogy a kormány befejezettnek tekinti a dokumentumot, nem tervez változtatást. Az RMDSZ "teljes nem egyetértésével" találkozik a kollektív jogokkal kapcsolatos negatív, csonkító értelmezés, súlyos hiányosságnak tartják az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségvállalás kimaradását az alapszerződésből. Az RMDSZ nem ért egyet a szerződés aláírásának tervezett szeptemberi dátumával sem, mert kötelezettséget a leköszönő román kormány vállal. Tőkés László kifejtette, hogy a magyar kormány megszegte a júliusi magyar-magyar csúcstalálkozó nemzeti minimumának elvét, a romániai magyarságot pedig kész tények elé állította. Tőkés László úgy fogalmazott: "tudomásul vesszük a tényállást, nem akarunk konfrontálódni a magyar kormánnyal, inkább azt keressük, miképpen lehetne ezt az alapszerződést a javunkra fordítani". Hangsúlyozta, nem tettek le arról, hogy az alapszerződés szövege megváltoztatható. Az RMDSZ nem mond le arról, hogy mielőbb összeüljön a magyar-magyar csúcstalálkozó és vitassa meg az alapszerződés kérdését. A magyar külpolitikai prioritások egyensúlya megváltozott, előtérbe került az integrációs törekvés, ezáltal háttérbe szorult a kisebbségpolitika, állapította meg Tőkés László. Somogyi Ferenc cáfolta, hogy a magyar diplomácia hármas prioritása megváltozott, továbbá azt mondta, hogy soha nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy csak az RMDSZ révén véglegesítik az alapszerződést. Markó Béla a lábjegyzetet csonkításként értékelte, Somogyi Ferenc ellentmondott: a lábjegyzet nem értelmezi és nem szűkíti az ajánlást. Tabajdi Csaba szerint optimálisabb szöveget a magyar kormány is el tudott volna képzelni, de ennél többet nem lehetett elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28., Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, aug. 27. / Megjegyzés: Magyar vezető politikusok sokszor kijelentették, hogy az RMDSZ nélkül nem kötnek alapszerződést, például: - Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette: "Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje fölött." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. aug. 24./
1996. augusztus 26.
A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei szerint a szlovákiai magyar pártoknak és az RMDSZ-nek azt a közös javaslatát, hogy szervezzenek egy második magyar-magyar találkozót, Horn Gyula miniszterelnök nemcsak szerencsétlennek, hanem szemtelennek tekintette. A magyar miniszterelnök, miután elutasította, hogy fogadja Markó Bélát és Takács Csabát, ellenjavaslatot is tett, amely a Határon Túli Magyarok Hivatala hasznosságának elemzésére vonatkozott. Ez a szerv bátorítja és támogatja az etnikai alapon létrehozott pártok tevékenységét, különösen Romániában és Szlovákiában. Mi fog bekövetkezni? Átszervezés? Összevonás? Vagy egyenesen a hivatal megszüntetése? A megoldás többek között attól is függ, milyen mértékben fájlalja Horn miniszterelnök azt, hogy ráléptek a tyúkszemére... /Vocea Romaniei (Bukarest), aug. 26., említi: Magyar Hírlap, aug., 27-i száma Melescanu az RMDSZ-t bírálta című cikkében./
1996. augusztus 26.
Aug. 26-án Horn Gyula miniszterelnök Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Somogyi Ferenc külügyi államtitkár társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét, Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt és Takács Csaba ügyvezető elnököt. A tervezettnél, hosszabbra, mintegy kétórásra nyúlt tanácskozás során nem közeledtek az álláspontok, amit az is jelzett, hogy a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a miniszterelnök nem jelent meg. A konzultáción a kormányfő megerősítette, hogy a kormány befejezettnek tekinti a dokumentumot, nem tervez változtatást. Az RMDSZ "teljes nem egyetértésével" találkozik a kollektív jogokkal kapcsolatos negatív, csonkító értelmezés, súlyos hiányosságnak tartják az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségvállalás kimaradását az alapszerződésből. Az RMDSZ nem ért egyet a szerződés aláírásának tervezett szeptemberi dátumával sem, mert kötelezettséget a leköszönő román kormány vállal. Tőkés László kifejtette, hogy a magyar kormány megszegte a júliusi magyar-magyar csúcstalálkozó nemzeti minimumának elvét, a romániai magyarságot pedig kész tények elé állította. Tőkés László úgy fogalmazott: "tudomásul vesszük a tényállást, nem akarunk konfrontálódni a magyar kormánnyal, inkább azt keressük, miképpen lehetne ezt az alapszerződést a javunkra fordítani". Hangsúlyozta, nem tettek le arról, hogy az alapszerződés szövege megváltoztatható. Az RMDSZ nem mond le arról, hogy mielőbb összeüljön a magyar-magyar csúcstalálkozó és vitassa meg az alapszerződés kérdését. A magyar külpolitikai prioritások egyensúlya megváltozott, előtérbe került az integrációs törekvés, ezáltal háttérbe szorult a kisebbségpolitika, állapította meg Tőkés László. Somogyi Ferenc cáfolta, hogy a magyar diplomácia hármas prioritása megváltozott, továbbá azt mondta, hogy soha nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy csak az RMDSZ révén véglegesítik az alapszerződést. Markó Béla a lábjegyzetet csonkításként értékelte, Somogyi Ferenc ellentmondott: a lábjegyzet nem értelmezi és nem szűkíti az ajánlást. Tabajdi Csaba szerint optimálisabb szöveget a magyar kormány is el tudott volna képzelni, de ennél többet nem lehetett elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28., Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, aug. 27. / Megjegyzés: Magyar vezető politikusok sokszor kijelentették, hogy az RMDSZ nélkül nem kötnek alapszerződést, például: - Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette: "Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje fölött." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. aug. 24./
1996. augusztus 26.
A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei szerint a szlovákiai magyar pártoknak és az RMDSZ-nek azt a közös javaslatát, hogy szervezzenek egy második magyar-magyar találkozót, Horn Gyula miniszterelnök nemcsak szerencsétlennek, hanem szemtelennek tekintette. A magyar miniszterelnök, miután elutasította, hogy fogadja Markó Bélát és Takács Csabát, ellenjavaslatot is tett, amely a Határon Túli Magyarok Hivatala hasznosságának elemzésére vonatkozott. Ez a szerv bátorítja és támogatja az etnikai alapon létrehozott pártok tevékenységét, különösen Romániában és Szlovákiában. Mi fog bekövetkezni? Átszervezés? Összevonás? Vagy egyenesen a hivatal megszüntetése? A megoldás többek között attól is függ, milyen mértékben fájlalja Horn miniszterelnök azt, hogy ráléptek a tyúkszemére... /Vocea Romaniei (Bukarest), aug. 26., említi: Magyar Hírlap, aug., 27-i száma Melescanu az RMDSZ-t bírálta című cikkében./
1996. augusztus 31.
A Hunyad megyei Csernakeresztúron rendezték meg az emlékünnepséget a bukovinai székelyeknek a faluban való letelepedésének 85. évfordulója alkalmából. Ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a meghívottak: Schreiber István, a Hunyad megyei EMKE elnöke, Balogh Ferenc, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főelőadója, továbbá a helyi ortodox lelkész méltatták az eseményt. A templom előtt emlékkeresztet állítottak föl. Az ünnepségen ott volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Borbély Márton, Hunyad megyei RMDSZ elnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3., 858. sz./
1996. augusztus 31.
A Hunyad megyei Csernakeresztúron rendezték meg az emlékünnepséget a bukovinai székelyeknek a faluban való letelepedésének 85. évfordulója alkalmából. Ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a meghívottak: Schreiber István, a Hunyad megyei EMKE elnöke, Balogh Ferenc, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főelőadója, továbbá a helyi ortodox lelkész méltatták az eseményt. A templom előtt emlékkeresztet állítottak föl. Az ünnepségen ott volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Borbély Márton, Hunyad megyei RMDSZ elnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3., 858. sz./
1996. szeptember 6.
Az RMDSZ SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács szept. 6-án Marosvásárhelyen tartott együttes ülést. Markó Béla elnök ismertette a szerződés kidolgozásának történetét, az RMDSZ elvárásait, újból leszögezte legfontosabb kifogásait: az 1201-es ajánlás leszűkített értelmezését és azt, hogy az alapszerződés befolyásolja a romániai választásokat. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a szervezetnek komoly kifogásai vannak az alapszerződéssel kapcsolatban. Az RMDSZ jogot formál arra, hogy elmondhassa véleményét, hogy ne a feje fölött döntsenek. Voltak konzultációk, de az RMDSZ álláspontját, követeléseit figyelmen kívül hagyták és ezek a konzultációk pusztán tájékoztatási jellegűekké váltak. Kifogásolta a szerződés szűkítő lábjegyzetét. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy értékelte, hogy az RMDSZ-nek ragaszkodnia kell érdemi álláspontjához, hiszen minderről a történelem és az utókor előtt számot kell adnia. Élesen bírálta a Horn-kormány magatartását, amely figyelmen kívül hagyta az RMDSZ próbálkozásait, noha a magyar miniszterelnök megígérte, hogy nem ír alá olyan alapszerződést, amely sértené a romániai magyar közösség érdekeit. Tőkés László külön indítványt nyújtott be, javasolva, hogy az SZKT kérje fel a szerződő feleket az alapszerződés szövegének megváltoztatására, az RMDSZ követeléseinek megfelelően, halasszák el az aláírást, a helyszín ne Temesvár, hanem Világos legyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Figyelmeztetett arra, hogy miközben a román külügyminiszter a világ előtt a kormány hajlandóságát bizonygatja az elkobzott egyházi javak rendezésére, az egyházügyi főosztály átiratban fejtegeti, hogy a magyar egyházaknak nincs joguk ingatlanjaikhoz, mert azokat a románok kizsákmányolása árán építették, ugyanakkor az állam fizetést biztosít a papoknak, tekintsék ezt kártérítésnek. Takács Csaba alelnök a román kormány felelősségére irányította a figyelmet. Csapó József szenátor az állítólagos pozitív vonásokat vonta kétségbe. Arra figyelmeztetett, hogy a tervezet 15. szakaszában megfogalmazott kisebbségi jogok még a jelenleg érvényben levő kereteket is szűkítik. Frunda György szenátor ezzel szemben azt javasolta, hogy semmiképpen se hozzanak olyan döntést, amely elítéli az alapszerződés aláírását. Tokay György szerint nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen a kollektív jogokat nem lehet egy lábjegyzettel kétségbe vonni. Nagy István az Erdélyi Kezdeményezésnek az alapszerződést elítélő állásfoglalását olvasta fel. Borbély Imre írásban kiosztott álláspontjával összhangban javasolta: az RMDSZ csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függenek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbevételét és a belső választások megrendezését említette. - Több tervezet és állásfoglalás alapján folyt a vita arról, hogyan foglaljon állást az RMDSZ a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban. Végül a nyilatkozatot, hogy az RMDSZ "tudomásul vette" a szerződést, 65 szavazattal elfogadták 3 ellenében és 11 tartózkodással. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Kiadott nyilatkozatuk szerint az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, "bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki az romániai magyar nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén." Az Európa Tanács 1201-es ajánlása jogi érvényű kötelezettséggé válik, azonban "csak megfelelő törvényalkotás, végrehajtás és ellenőrzés esetén lesz lehetőség arra, hogy az anyanyelvű oktatásra, a kétnyelvű feliratokra, a saját médiára, az erőszakos asszimiláció tiltására vonatkozó rendelkezések már a közeljövőben helyzetünk jó irányú változásához vezessenek." Az RMDSZ változatlanul kiáll a programjában szereplő jogállamiság, a kisebbségi kérdés rendezése, a különböző autonómia-formák érvényesítése mellett. A kollektív jogok elvetése, a nyelvhasználatot korlátozó rendelkezés nem felel meg az RMDSZ törekvéseinek. Az RMDSZ elengedhetetlen követelménynek tartja az elkobzott egyházi és közösségi javak helyzetének rendezését és nem tartja kielégítőnek a dokumentumban foglaltak betartását biztosító garanciát sem. "Aláírás előtt még egyszer figyelmeztetjük az aláíró feleket politikai és történelmi felelősségükre." A romániai magyar nemzeti közösségnek a jövőben még inkább olyan közképviseletre van szüksége, amely hatékonyan lép fel e célok megvalósításáért. Ezt a közképviseletet csak a romániai magyar nemzeti közösség egységes és aktív hozzáállása biztosíthatja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 861. sz./ A nyilatkozatot szintén közölte: Magyar Szó (Újvidék), szept. 10./
1996. szeptember 6.
Takács Csaba nyilatkozott a Szabadságnak, kifejtette, hogy a pápai találkozó konkrét lépései, a munkacsoportok létrehozása optimizmusra adott okot, hogy "az RMDSZ mégsem csupán egy magára hagyott, jogaiért elszigetelten törtető csoport." Az alapszerződés aláírásának kijelölt helyszínéről az RMDSZ vezetősége "a rádióból értesült", annak ellenére, hogy nagyon kis idővel azelőtt a magyar külügyminiszterrel való tárgyalásuk során ez a kérdés is felvetődött. Kovács László akkor még úgy tartotta, hogy valamelyik európai szervezet lesz a székhely, de szó sem volt Temesvárról. Mindez azonban nem meglepő, hogy az RMDSZ-re az utóbbi hónapban különben is csupán a tájékoztatott fél és nem a konzultációkban érdekelt partner szerepét osztották ki. Íme, a rádió útján értesülnek a döntésekről - méltatlankodott Takács Csaba, aki szerint ez az alapszerződés nem olyan, amely méltó lenne ahhoz, hogy" Temesváron írják alá. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
1996. szeptember 30.
Sütő András író, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke a Népújságban azzal vádolta a Maros megyei RMDSZ testületeit, hogy "összeesküvést" szőttek azért, hogy megfosszák Borbély László képviselőt parlamenti mandátumától továbbá bírálta azt a közleményt, amely őt és Frunda Györgyöt vádolta az RMDSZ vezetése elleni kampány támogatásával. Sütő András szerint azért folyik Borbély László elleni lejárató kampány, mert előállt azzal a követeléssel, hogy vizsgálják ki a közösségi célokra adott pénzadományok felhasználásának módját. Sütő elutasította Borbély Lászlónak az 1993. évi neptunfürdői találkozón való részvétele miatt emelt vádakat. /Sütő András: Akiknek a kudarc a fejükbe szállt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28. Az író másik írása ugyanebben a lapszámban: Zonda Attilának, az RMDSZ Maros megyei szervezete elnökéhez írt levele. - Mindkét írást ismertette: "A boszorkányüldözés Neptun-gőze." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Szept. 28-án ülésezett az RMDSZ Maros megyei Területi Képviselő Tanácsa, hogy megtárgyalja az óvásokat. Több órás vita után újra szavaztak a megye képviselőjelöltjeinek sorrendjéről, ennek eredményeképpen Borbély László ismét az 5. helyre került: 1. dr. Kelemen Attila, 2. Kerekes Károly, 3. dr. Kakassy Sándor, 4. dr. Elek Barna, 5. Borbély László. - Takács Csaba kifejtette, hogy ezt a döntést érvényesnek tekinti, Markó Béla hasonlóképpen nyilatkozott. /Vox populi, vox Dei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Sütő András tiltakozásul lemondott a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéről. /Magyar Nemzet, szept. 30./
1996. október 6.
A 13 aradi vértanú emlékének adóztak Aradon okt. 5-én, az aradi RMDSZ, az EMKE és az aradi Kölcsey Ferenc Egyesület közreműködésével, a Kultúrpalota termében emlékműsort tartottak, amelyen beszédet mondott az RMDSZ államelnök-jelöltje, Frunda György szenátor. Az emlékezést követő fórumon Frunda György ismertette választási programját. A fórumon megjelent - többek között - Cziszter Kálmán, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Okt. 6-án koszorúzással egybekötött emlékezés zajlott le Aradon, az emlékműnél. "A vértanú tábornokok azt is tudták, hogy a szabadságnak nincs nemzetisége, a szabadság egy és oszthatatlan" - mondta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségei elnöke. A szabadsághoz nem lehet értelmező lábjegyzetet fűzni, az vagy van, vagy nincs, jelentette ki. Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke, aki beszédében emlékezetett: a kivégzettek öt nyelven beszéltek és közös célért harcoltak. Tokay György Arad megyei képviselő és Frunda György szenátor következett az emlékezésben. Koszorút helyezett el az emlékműnél Markó Béla és Takács Csaba az RMDSZ nevében, Lábody László és Bálint-Pataki József Magyarország kormánya nevében, Dumitru Branc aradi polgármester és Darida János alpolgármester, Szőcs Ferenc nagykövet, összesen 68 koszorút helyeztek el az erdélyi és magyarországi szervezetek, politikai pártok és önkormányzatok képviselői. Ugyanezen a napon az RMDSZ aradi székházában Frunda György sajtótájékoztatót tartott, felajánlotta ingyenes szolgálatait a telefonos "közvélemény-kutatást", a botrányos akciót feltáró újságíróknak, akik ellen a hatalom vizsgálatot indított, vállalva képviseletüket mind a hazai igazságszolgáltatás, mind a nemzetközi fórumok előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 7., 881. sz./ Lábody László beszédében említést tett az alapszerződésről, mire egy Magyarországból érkezett csoport néhány tagja hangosan fújolt. /Népszabadság, okt. 7./
