Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformjának elnöke nyílt levelet intézett Gabriel Andreescuhoz, a Helsinki Bizottság képviselőjéhez, aki az elmúlt fél évben kétszer is nyílt levélben fordult az RMDSZ SZKT-hoz, hogy a kormányban maradásra szólítsa fel az RMDSZ-t. Katona Ádám levelében megállapította, hogy Andreescu kívánsága teljesült, noha se a Ciorbea-, se a Vasile-kormány uralma alatt semmi sem változott az itt élő magyarság előnyére, ezért "az RMDSZ kormányzati szerepe kudarcsorozat". Ha nem sikerül "erkölcsi tisztulást kiharcolni sorainkban, ezt a szomorú kudarcsorozatot bukás követi". /Nyílt levél Gabriel Andreescuhoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1998. augusztus 1.
Toró T. Tiborral, az RMDSZ Reform Tömörülés platformja elnökével, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik fő szervezőjével készített interjút Wagner István. 1990 elején látogattak először az akkor frissen párttá szerveződött Fidesz képviselői Erdélybe azzal, hogy érdemes lenne nyári szabadegyetemet szervezni. 1990 júliusában tartották az első szabadegyetemet, akkor Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A szervezés már kezdetben kialakult, a három pillér volt a Fidesz /később a civil szférában a Pro Minoritate Alapítvány/, román részről a Smaranda Enache vezette Pro Europa Liga, a harmadik pillér a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ volt. Az volt a törekvésük, hogy elhozzák a társadalmi vagy politikai elit jelentős személyiségeit, és vitát indítsanak a tabutémákról. Smaranda Enache idén nem vállalta a részvételt, így a Pro Europa Liga helyett az új partner a Pluralizmusért Alapítvány, mely a román elnöki hivatal holdudvarához tartozik. - Az RMDSZ-en belül a szabadegyetem szervezőgárdája nem tartozik a csúcsvezetéshez, vannak nézeteltéréseik ezzel a csúcsvezetéssel. A Reform Tömörülés azonban sohasem kérdőjelezte meg az RMDSZ egységét és legitim vezetését. A szabadegyetemre majdnem minden évben meghívják Markó Bélát, ugyanígy Tőkés Lászlót, "mert mi hozzá közel állónak érezzük magunkat és szeretjük őt". A mostani szabadegyetemre meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt, aki az előző években mindig eljött és Radu Vasile miniszterelnököt is. Nagy jelentősége lenne annak, ha a két kormányfő itt találkozna. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 1-2./
1998. augusztus 2.
Aug. 2-án négynapos hivatalos látogatásra Izraelbe utazott Radu Vasile miniszterelnök, népes küldöttség élén. Elutazása előtt nyilatkozott: az izraeli vezetőkön kívül valószínűleg találkozik Jasszer Arafattal, a palesztin autonóm hatóság elnökével is. Találkozik az Izraelben dolgozó román munkások és 400 ezer Izraelben élő, romániai származású zsidó képviselőivel is. Ion Iliescu 1991-ben tett hivatalos látogatást Izraelben, 1995-ben pedig részt vett a meggyilkolt Jichak Rabin temetésén. Victor Ciorbea 1997 szeptemberében tett látogatást Izraelben, Netanjahu miniszterelnök ezt ugyanabban a hónapban viszonozta volna egy közép-európai körút keretében, amit azonban a belpolitikai fejlemények miatt lemondott. Izraelben hivatalosan mintegy 40 ezer romániai vendégmunkás dolgozik, egyes becslések szerint azonban számuk 100 ezerre tehető. Románia és Izrael kereskedelmi forgalma idén mintegy 300 millió dollárt fog elérni. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
1998. augusztus 4.
Radu Vasile miniszterelnök Izraelben aug. 4-én találkozott a zsidó szervezetek képviselőivel, akik felrótták neki a zsidó temetők meggyalázása és egyes antiszemita kiadványok elleni fellépés hiányát. Vasile dühbe gurult és kijelentette, az izraeli hírforrások pontatlanok. Ugyancsak kifogásolták az elkobzott zsidó javak visszaszolgáltatása körüli huzavonát. Alexandru Porac, a zsidó szervezet képviselője szerint ötvenezer és százezer közé tehető a visszaigénylendő ingatlanok - házak, lakrészek, üzlethelyiségek, telkek - száma. /Radu Vasile kutyaszorítóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./ Radu Vasile aug. 4-én találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság elnökével. A román kormányfő kijelentette, hogy a közel-keleti békefolyamatban kész közvetítő szerepet vállalni. /Románia közvetítene a Közel-Keleten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./ Radu Vasile miniszterelnök Izraelben a román hadiipar fejlesztését érintő együttműködésről is tárgyalt. Radu Vasile állítólag bejelentette, hogy aláírta azt a határozatot, amely zsidóktól elkobzott ingatlanokat juttat vissza jogos tulajdonosaiknak. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5./
1998. augusztus 5.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke magyarázatot vár Radu Vasile miniszterelnöktől Andrei Marga oktatási miniszter nyilatkozatával kapcsolatban. A miniszter ugyanis több ízben ellenezte az önálló állami magyar egyetem gondolatát. Markó a Ziua lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy Marga ellentmond saját kormánya álláspontjának. Amennyiben Marga nem vonja vissza nyilatkozatát, az RMDSZ kérni fogja a miniszter tisztségéből való felfüggesztését. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
1998. augusztus 15.
Aug. 14-én Zilahon felavatták Corneliu Coposu szobrát. Az avatáson jelen volt Emil Constantinescu államelnök, Radu Vasile miniszterelnök és Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke is. A sajtóértekezleten Emil Constantinescu elnök kijelentette, hogy nem kíván beavatkozni a magyar egyetemmel kapcsolatos vitába. Õ a multikulturális egyetem híve, elképzelhetetlennek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását. Az államfő nem volt hajlandó kommentálni Zoe Petre tanácsadó kijelentését, aki Tusnádfürdőn támogatásáról biztosította a magyar egyetemet. Az újságírók kérdésére Radu Vasile miniszterelnök nem adott egyértelmű választ arra, megengedi-e, hogy Marga oktatási miniszter a kormányprogrammal ellentétes nyilatkozatokat tegyen a magyar egyetemmel kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15-16./ Corneliu Coposu 1995. nov. 11-én, 79 éves korában hunyt el, a román ellenzék vezéralakja, a Nemzeti Kereszténydemokrata Párt elnöke volt. Coposu 17 évet ült börtönben..
1998. augusztus 20.
Emil Constantinescu államelnök aug. 20-án fogadta Petre Romant, a Demokrata Párt és a szenátus elnökét. A találkozóra Petre Roman kérésére került sor. Roman előzőleg az államfőhöz írt levelében kérte: hívják össze a Legfelső Védelmi Tanácsot, hogy kivizsgálják pártja egyes vezetői ellen a sajtóban megjelent információkat. A sajtójelentések ugyanis korrupcióval, szervezett bűnözésben való részvétellel és idegen hatalmak kiszolgálásával vádolták meg a DP vezetőit. Constantinescu elzárkózott attól, hogy Petre Roman leveléről véleményt mondjon. Vasile Lupu parasztpárti alelnök szerint ez a DP-offenzíva kétségbeesett kísérlet arra, hogy megvédelmezze korrupt politikusait. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./
1998. augusztus 31.
Radu Vasile miniszterelnök nem bizonyult kellően határozottnak, megtorpant, a nyári hónapokban többször is meghátrált, hol a vasutasok, hol a bányászok, hol meg egy-egy mamutcég kényszerítő akciója láttán. Emiatt kormánypogramja papíron maradt, állapította meg vezércikkében Gyarmath János. Így érthető Markó Béla elkeseredése, kiábrándultsága, aki naivan azt hitte, hogy a koalíció egységes egész, vállalja az eredményeket és a balfogásokat is. A nagy kérdés az, ha a koalíció ennyire elégedetlen a történtekkel, akkor hogyan tovább. /Gyarmath János: Teljes "egyetértés". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1998. szeptember 1.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt aug. 31-i sajtóértekezletén Ion Diaconescu pártelnök kijelentette: a Demokrata Párt politikusainak az utóbbi támadásai a koalíció és a kormány ellen megtévesztésig hasonlítanak azokhoz a csatározásokhoz, amelyek végül a Ciorbea-kormány bukásához vezettek. Diaconescu figyelmeztetett a kormány tagjai közötti széthúzás, az egymás elleni áskálódás veszélyeire, és egységre, együttműködésre szólította fel a koalíciós partnereket. A parasztpárt vezetője úgy nyilatkozott: pártja mindvégig támogatni fogja a Vasile-kormányt, csakúgy, mint egykor a Ciorbea-kabinetet. Diaconescu ugyanakkor cáfolta, hogy pártja kilépne a kormányból, amennyiben ez mégis elfogadja a pénzügyőrség hatáskörének kibővítésére vonatkozó kormányrendeletet. A kormány tegnap rendkívüli ülésen tárgyalta meg az említett rendeletet, amit végül visszavontak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
1998. szeptember 1.
Radu Vasile miniszterelnök a Rompress hírügynökségnek adott nyilatkozatában cáfolta parasztpárti kollégái, elsősorban elődje, Victor Ciorbea vádjait, miszerint Románia biztos gazdasági katasztrófa fele tart. Vasile ugyanakkor nagyfokú átszervezést ígért az Állami Vagyonalap keretében, és nagy reményeket fűzött a kormányátszervezéshez is. Megjegyezte: "nem azért harcoltunk hat évig, hogy most az egész hatalmat átengedjük a demokratáknak". /Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
1998. szeptember 2.
Radu Vasile miniszterelnök visszatért kétnapos libanoni látogatásáról, amelyet Rafik Harari miniszterelnök meghívására tett a közel-keleti országban. Románia hajlandó részt vállalni a bejrúti újjáépítési programban. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./
1998. szeptember 4.
Szeptember 4-én a Cotroceni-palotában koalíciós csúcstalálkozó volt, amelyen részt vett Emil Constantinescu államelnök, Radu Vasile kormányfő, Ion Diaconescu KDNPP-, Petre Roman DP-, Mircea Ionescu-Quintus NLP-, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Bár az elemzők egyöntetű véleménye szerint a találkozónak célja a koalícióban kialakuló belső feszültségek feloldása, valamint a vitás kérdések megbeszélése volt. A megbeszélés eredményességét tekintve korántsem alakult ki egységes álláspont. A Romániai Magyar Szó értékelése szerint az RMDSZ szempontjából sem volt gyümölcsöző a találkozó; az önálló magyar egyetem kérdésének megvitatását a pártvezetők ugyanis szept. 8-ra, a következő csúcsértekezletre halasztották. A lapok említést tettek arról, hogy Constantinescu államfő a koalíciós megbeszéléseket megszakítva a nemzeti tévéadók által élőben közvetített nyilatkozatában közölte: tekintettel arra, hogy nemcsak Románia, hanem a környező országok is súlyos gazdasági és szociális problémákkal küzdenek, elengedhetetlen, hogy a koalíciós pártok minél hamarabb véget vessenek a köztük dúló viszálynak. Az államfő ugyanakkor felszólította a pártvezéreket: tegyenek tanúbizonyságot politikai felelősségtudatról, és keressék a megegyezés, a kompromisszumok útját. A találkozót követően kiadott nyilatkozatban a pártelnökök egy miniszteri tárcákra lebontott feladatlistában sorolták fel a még megvalósításra váró reformintézkedéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ A koalíciós csúcstalálkozóról kiadott nyilatkozat megújítja a Radu Vasile-kabinet támogatását és kéri a kormánytól a pénzügyi rendszer hatékony működésének biztosítását és a privatizáció végrehajtását. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: a nyilatkozatot nem tudta elfogadni, mert megoldatlan maradt a magyar egyetem kérdése. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./
1998. szeptember 6.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ szept. 5-6-án tartotta ülését Kolozsváron. Markó Béla szövetségi elnök beszámolójában elemezte a kialakult helyzetet. 1996 novemberében az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem volt hibás döntés, hiszen ez a koalíció akkor egyértelműen az európai utat választotta. Az utóbbi időszak történései viszont azt bizonyítják, hogy a partnerek letértek erről az útról. Ez mind a kisebbségi kérdés kezelésében, mind pedig a gazdasági reform halogatásában egyértelműen kimutatható. Amennyiben ez a koalíció nem képes a szükséges korrekciókat végrehajtani, az RMDSZ nem tudja követni szövetségeseit. Megállapította, hogy a képviselőház oktatási szakbizottságának döntése része az utóbbi hetekben felerősödött kisebbségellenes, magyarellenes támadássorozatnak, és ez érthetetlen módon épp akkor történt, amikor a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel az RMDSZ egy olyan alternatívát igyekezett kidolgozni, amely kivezet a válságból. Markó Béla beszámolt a Cotroceni-palotában szeptember 4-re összehívott koalíciós csúcsról: tekintettel arra, hogy nem született megnyugtató döntés a magyar egyetem ügyében, az RMDSZ nem szavazott bizalmat a Radu Vasile-kabinetnek. "Addig, amíg ebben a kormányban olyan miniszterek vannak, mint Andrei Marga, aki fő akadályozója volt a magyar egyetem ügyének, ebben a kormányban nem lehet bizalmunk" - szögezte le. A szövetségi elnök szerint a koalíciós pártvezérek a találkozó során elismerték azt, hogy egyetértettek az önálló magyar egyetem létrehozásában. Egyetértettek abban is, hogy képviselőház tanügyi szakbizottsága által javasolt szöveg elfogadhatatlan, de a multikulturális intézményeknél, egy esetleges magyar-német egyetem gondolatánál tovább nem lehetett jutni, Kolozsvár székhelyről pedig hallani sem akartak - jegyezte meg az elnök. Mint mondotta: a koalíciós vezetők újabb ülést terveznek keddre, amelynek egyetlen témája lesz: a magyar felsőoktatás sorsa. A meghívást el kell fogadni - vélte az elnök, aki viszont nem sok esélyt lát a továbblépésre. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke vitára bocsátotta az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból tervezett kilépésről szóló határozattervezetét, amelyet az SZKT bizonyos módosításokkal elfogadott. A Szabadságnak nyilatkozva Takács megerősítette: az SZKT lényegében az ügyvezető elnökség határozattervezetét fogadta el, azzal a kiegészítéssel, hogy a döntés érvénybelépésének időpontjául szeptember 30-át jelölte meg. Mindez nem befolyásolja a kilépés eldöntött tényét, az SZKT határozat lényegét, csupán "technikailag" lehetővé teszi a kilépéssel felmerülő gyakorlati problémák időbeni megoldását. "Tudjuk, hogy nehéz döntést javasoltunk az SZKT-nak, és felmértük azt is, hogy e döntést követően nagyon sok olyan intézkedésre is sor kerül, amely negatívan érinti közösségünket" - mondta az ügyvezető elnök. "Koalíciós partnereink egyértelműen bebizonyították, hogy nem hajlandók támogatni egy olyan fontos kérdésben, mint az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása. Itt nem csupán egyetemről, hanem sokkal súlyosabb kérdésről van szó: egy kétmilliós közösség nemzeti identitása megőrzését szavatoló teljes oktatási rendszer kiépítéséhez való alapvető jogának a megtagadásáról - mutatott rá Takács Csaba. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője beszámolójában kifejtette: a koalíciónak nem sikerült még a minimális konszenzust sem kialakítani a kisebbségi kérdésben. Véleménye szerint a koalíciós partnerek gyakorlatilag kitaszították az RMDSZ-t a koalícióból. A szövetségnek a kormányból való kiválása elsősorban a román partnerek döntése - hangsúlyozta. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke szerint a szeptember 30-i határidő megalapozott, körülbelül ennyi időre lenne szükség ahhoz, hogy a képviselőház olyan formában módosítsa a tanügyi törvényt, hogy ez összeegyezethető legyen a koalíció programjában leszögezettekkel, ez csakis a koalíciós partnerek akaratán múlik - szögezte le a szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: nem szabad elkövetni ugyanazt a hibát, mint 1996 novemberében, amikor "egy szóra beléptünk". Haladékot kért a kilépésre. Szerinte két hetet kell adni a kormánynak és megszabni azokat a feltételeket, amelyek az RMDSZ-t a koalícióban tarthatják. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./ Az SZKT az ülésről kiadott határozata szerint RMDSZ szeptember 30-i határidővel kilép a kormányból, amennyiben eddig az időpontig a parlament nem fogadja el a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában. Az elfogadott határozat értelmében szeptember 7-től kezdődően az RMDSZ nem tekinti a maga számára kötelezőnek a koalíciós egyezségeket, következésképp szenátorai, képviselői, valamint vezetői parlamenti, illetve politikai döntésekben az RMDSZ programját tartják önmaguk számára mérvadónak. A határozat kimondja: az RMDSZ a továbbiakban is aktív partnerséget vállal, saját törvénytervezeteket, módosító indítványokat fog előterjeszteni, illetve támogatni fogja a kormányzati többség minden olyan javaslatát, amely megegyezik a szövetség programjával. Az RMDSZ ugyanakkor továbbra is nyitott marad egy olyan koalíciós együttműködés előtt, amely pontosan kidolgozott új koalíciós megállapodáson alapul - áll az SZKT határozatában. /Határozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tokay György kisebbségvédelmi miniszter elmondta, ő volt az első, "akit a tiszteletbeli elnök úr gazembernek vagy baleknek nevezett", mert vállalta a kormányszereplést. Emlékeztetett rá, hogy az általa vezetett hivatal nemcsak a magyarság, hanem Románia 17 kisebbségének sorosával foglalkozik. A koalíciós partnerek rendszeresen megszegték az eredeti kormányprogramban rögzítetteket. Az SZKT ülésén megkérdezték azt, hogy az RMDSZ miért "cserélte el" az idegenforgalmi tárcát az egészségügyire. Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter megjegyezte, a lényeget úgyis csak az emlékirataiban közli, ha valaha is megírja azokat. Az 1996-os kormánykoalícióban egyedül az RMDSZ vette komolyan a közös programot. A kabinet átszervezésekor Birtalan azt javasolta Markó Bélának, hogy az RMDSZ a gazdasági minisztériumot vegye át, nem az egészségügyit javasolta. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 8./ A lapok újabb "zsarolásként" (Transivania Jurnal), "ultimátumként" (Adevarul, Ziarul de Cluj, "példátlan radikalizálódásként" értékelik az RMDSZ lépését, figyelemre méltó viszont az, hogy a "kész helyzet" elé állított sajtó ez esetben a kilépés következményeire, a kormánykoalíció további sorsára is utal elemzéseiben. A Szabadság két teljes oldalon elemezte a helyzetet, közölte az RMDSZ-vezetők felszólalásait. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1998. szeptember 8.
A képviselőház oktatási szakbizottságának elnöke, Anghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt képviselője Radu Vasile kormányfőhöz intézett nyílt levelében kérte, szüntessék be az önálló magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottságot, és érvénytelenítsék ennek működését szabályozó 375/1998-as kormányrendeletet. A képviselő szerint a kormányrendelet ellentétes a felsőoktatási intézmények akkreditációjára vonatkozó törvénnyel. Nem kevésbé negatív az ellenzéki pártok álláspontja sem: a Stirea Ion Iliescunak, az RTDP elnökének Szilágysomlyón tett kijelentését idézi, mely szerint "nem tudja elfogadni az abszurd szélsőségességet, amely az enklavizálást, a szeparatizmust szorgalmazza". Pártja nevében Iliescu még arra szólítja fel a kormányt, hogy "ne tegye lehetővé az RMDSZ számára a nemzet- és románellenes politika továbbfolytatását, és utasítsa el a magyar kormány általi román belügyekbe való beavatkozást is" /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 8./
1998. szeptember 11.
A képviselőház oktatási szakbizottságának tagjai szept. 9-i ülésükön elítélték a bizottság elnökét, Anghel Stanciu nagy-románia párti képviselőt, mivel a bizottság nevében levelet küldött Radu Vasile kormányfőnek a magyar tannyelvű felsőfokú oktatás elutasítására vonatkozó múlt heti döntésükkel kapcsolatban. Stanciu levelében javasolta az önálló magyar egyetem létesítésének tanulmányozására létrehozott bizottság megszüntetését. Asztalos Ferenc képviselő, a bizottság alelnöke kifogásolta, hogy Stanciu a levél tartalmáról előzőleg nem konzultált a bizottság többi tagjával. A Mediafax szerint Radu Vasile kormányfőnek nem áll szándékában felfüggeszteni a magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló kormánybizottságot, hanem megvárja a jelentést. A kormányfő kérni fogja a parlamenti tanügyi bizottságot a felsőfokú oktatási intézmények alapítását szabályozó 123-as szakasz felülbírálását. /Döntése felülbírálására kéri Vasile a tanügyi bizottságot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
1998. szeptember 11.
Andrei Marga tanügyminiszter "eredeti" javaslattal érkezett a parasztpárti képviselőkkel való találkozóra: a miniszter német, magyar, angol és francia tannyelvű multikulturális egyetem létesítését javasolta, a román-magyar határ két oldalán. Ezek Aradon és Szatmáron működnének, illetve Magyarországon a román határ közelében lévő helységekben. A Duna menti egyetem létrehozásához a két ország parlamentjének jóváhagyására lenne szükség. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke is meglehetősen érthetetlenül fogadta a hírt, véleménye szerint egy Duna menti egyetem létrehozása enyhén túlzás, mivel szerinte Magyarországon kis számú román nemzetiségű diák él. Diaconescu hangsúlyozta, hogy továbbra is a legjobb megoldásnak pártja javaslatát tartja: multikulturális egyetemet. Remus Opris, a KDNPP alelnöke ellenben egyetért Andrei Marga javaslatával. Annak a véleményének adott hangot, hogy Marga a regionális fejlődés, elsősorban a román-magyar viszonyok megszilárdítása érdekében kezdeményezte javaslatát. Vasile Lupu, a KDNPP másik alelnöke komolynak és mindkét fél számára elfogadhatónak tartotta a Duna menti egyetem létrehozását. Virgil Petrescu parasztpárti képviselő, volt tanügyminiszter szintén jónak ítélte Andrei Marga javaslatát, amely szerinte nem jelent újdonságot. Néhány évvel korábban ez már vita tárgyát képezte, de az RTDP, az akkori kormányzó párt állandó bizottságában nem került napirendre. Petrescu a Duna menti egyetem létrehozását a legjobb megoldásnak tartja, amely egyben kielégíthetné az RMDSZ-vezetők elvárásait is. Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette: a tanügyi törvény megszavazásáig az egyetem ügyében egyetlen kompromisszumos megoldás sem jöhet szóba. - Asztalos Ferenc képviselő elmondta: a tanügyminiszter javaslata, akárcsak a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásának kezdeményezése, tulajdonképpen időhúzási taktika, amellyel a koalíciós partnerek abba a helyzetbe akarják kényszeríteni az RMDSZ-t, hogy tekintsen el az SZKT által megjelölt szeptember 30-i határidőtől. - Az RTDP elutasítja Andrei Marga javaslatát, az RNEP és a Nagy Románia Párt politikusai szerint azonban elemezni kell az ötletet. /Marga: "Duna menti egyetem"! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
1998. szeptember 11.
Szept. 11-én Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter találkozott Budapesten a külhoni magyar oktatási vezetőkkel. A határon túli magyar felsőfokú képzés és a magyar nyelvű önálló felsőoktatási intézmények létrehozásának támogatására Apáczai Csere János néven közalapítvány létrehozását javasolja a jövő évi költségvetés keretében az Oktatási Minisztérium - jelentette be a miniszter. Az alapítvány azért szükséges, hogy "magja lehessen egy lehetőség szerint anyanyelvű önálló egyetemnek", segítségével "minél hamarabb és minél stabilabb anyagi alapon jöhetnek létre határon túli magyar felsőoktatási intézmények". Megvizsgálják a Magyarok Világszövetsége javaslatát, hogy Debrecenben magyar nyelvű oktatási központot alakítsanak ki. Mindaddig, amíg ez a program nem körvonalazódik, az a jó megoldás, ha a határon túli pedagógusműhelyeknek és - szövetségeknek nyújt anyagi segítséget a magyar állam. A találkozón az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi, a szlovéniai és a vajdasági oktatási vezetők tartottak beszámolót az ottani magyar nyelvű oktatás helyzetéről. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Egyetem rektor-helyettese elmondta, hogy egy, már kidolgozott terv szerint a kolozsvári intézményen belül öt kart és negyven szakot foglalna magába egy önálló magyar nyelvű tagozat kialakítása. Emellett létre kellene hozni az erdélyi magyar felsőoktatási hálózatot is, különös tekintettel a mérnöki és a mezőgazdasági képzésre. Szigeti László felvidéki parlamenti képviselő a miniszteri beszámolóban elhangzottakkal egyetértve a külhoni pedagógiai, illetve tankönyves műhelyek anyaországi támogatását szorgalmazta. Felvetette, hogy a magyar kormány vállalja fel a felvidéki önálló magyar egyetem létrehozásának ügyét is. Korhecz Tamás, a Vajdasági Magyar Ösztöndíj Tanács elnöke szerint a magyar állam eddigi támogatása bizonyos értelemben céltalannak bizonyult, mert az anyaországban tanuló vajdasági diákok mintegy 70-80 százaléka elhagyta szülőföldjét. /Magyar miniszter eszmecseréje határon túli oktatási vezetőkkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Erdélyből részt vett a találkozón Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, valamint Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is. A lap értesülései szerint Kötő József államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő még a megbeszélések előtt találkozott Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. A találkozó során meghatározták a két tárca közötti együttműködés kereteit, módozatait, és számba vették az önálló magyar egyetem létesítésének fejleményeit. A romániai magyar kisebbség vezetői ugyanakkor üdvözölték a magyar oktatási minisztérium azon kezdeményezését, melynek értelmében a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A határon túli magyar kisebbségek képviselői a magyar oktatásügyi minisztérium vezetőségével folytatott szept. 11-i találkozójukon többek között megvitatták a kolozsvári állami magyar egyetem létrehozásának ügyét, a magyarországi továbbtanulás lehetőségeit, a Magyarországon szerzett diplomák és oklevelek elismerésének kérdését - tájékoztatott Asztalos Ferenc képviselő. A találkozón Erdélyből még részt vett Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese és Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Szilágyi Pál rektor-helyettes az erdélyi magyar oktatás helyzetét, az önálló magyar állami egyetem létesítése körüli vitát ismertette. Lászlóffy Pál, a pedagógusszövetség elnöke a hazai tanügyi gondokról tájékoztatott. Kötő József oktatási államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő a hivatalos találkozót megelőzően tárgyalt Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Meghatározták a két tárca közti együttműködés kereteit, módozatait, számba vették az önálló magyar állami egyetem létesítésének fejleményeit. A megoldásra váró kérdések feltérképezésekor szem előtt tartották Radu Vasile kormányfő október 14-i budapesti látogatását, amikor találkozni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel. Pokorni Zoltán oktatási miniszter ugyanakkor október 1–3. között Párizsban megbeszélést folytat Andrei Marga tanügyminiszterrel - mondotta Asztalos Ferenc. Egyetértettünk abban - folytatta Asztalos Ferenc -, hogy fel kell gyorsítanunk az oklevelek honosításának folyamatát, ugyanakkor szeptember 30-ra kijelöltük a két minisztérium között a két évre szóló együttműködési egyezmény aláírásának időpontját - hangsúlyozta Asztalos Ferenc. A romániai magyar kisebbség vezetői üdvözölték a magyar oktatási minisztérium kezdeményezését: a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt.- Ha nem sikerül érvényt szereznünk az önálló magyar állami egyetem létesítésére vonatkozó elképzelésünknek, az alapítvány hathatósan részt vállalna egy magyar tannyelvű magán felsőoktatási intézmény működtetésében - mondotta Asztalos Ferenc. /Magyarországi közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Pokorni Zoltán hangsúlyozta: az alapítvány célja nem a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási képzés költségeinek finanszírozása, azonban hozzájárulhat az intézmény beindításához. Pokorni ugyanakkor fontosnak nevezte a határon túli magyar nyelvű oktatás szakmai és anyagi támogatását. A miniszter szerint el kell érni azt, hogy a Magyarországon tanuló, határon túli magyar fiatalok visszatérjenek szülőföldjükre. Segíteni kell, hogy hosszabb távon mindenkinek lehetősége legyen az anyaországban magyar nyelven tanulni. /Magyarországi állami támogatással. Közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
1998. szeptember 14.
Szept. 14-én újabb tanácskozást tartottak a kormánykoalíció pártjainak vezetői Radu Vasile kormányfő részvételével. Az értekezlet egyetlen napirendi pontja a magyar egyetem ügye. A tanügyi törvénynek lehetővé kell tennie a kisebbségek nyelvén működő állami egyetem létrehozását is - ez az elvi döntés született a román kormánykoalíció pártvezetőinek szept. 14-i találkozóján. A múlt heti koalíciós csúcson a partnerek kifejtették: többet a multikulturális felsőoktatási intézménynél nem ígérhetnek. Az RMDSZ az adott szóra, a közös kormányprogramra, az írásbeli államfői ígéretre és a pártelnökök által aláírt titkos koalíciós megállapodásra, a kötelező pártfegyelemre hivatkozott - eredménytelenül. A magyar egyetem ügyét egyetlen román politikai erő sem támogatja. A román partnerek multikulturális egyetemben látják a megoldást. Ez a legtöbb, amit a parlamenttel még meg lehet szavaztatni - figyelmeztetett Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a képviselőház elnöke. /Csúcsok csúcsán. A kormánykoalíció pártjai újabb értekezletet tartottak egyetemügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ Markó Béla kijelentette: a koalíciót alkotó pártok vezetőiben megvan a szándék és akarat arra, hogy a képviselőház oktatási bizottsága előtt álló sürgősségi kormányrendelet megfelelő cikkelye az RMDSZ által is elfogadható formában emelkedjék törvényerőre. De hogy ez valóban meg is történik-e, az a jövő kérdése. Ha a koalíció politikai vezetőinek újabb fogadkozása ellenére a szakbizottságban és aztán a képviselőházban nem születik meg az RMDSZ által kívánt és jogilag a magyar egyetemalapítást is lehetővé tevő döntés, az RMDSZ nem marad meg a koalícióban. /Újabb ígéretek, fogadkozások. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
1998. szeptember 15.
Szept. 15-én ülésezett az önálló magyar állami egyetem létesítésének tanulmányozására létrehozott kormánybizottság, elfogadta működési szabályzatát, illetve meghatározták a bizottság végső jelentésének szerkezetét. Ez tartalmazni fogja a magyar anyanyelvi felsőfokú oktatás jelenlegi helyzetének elemzését, egy önálló magyar állami egyetem létrehozásának lehetőségeit a biztosított törvényes keretek között, a bizottságnak az egyetem intézményes szerkezetére vonatkozó elképzeléseit, a szükséges anyagi háttér felbecsülését, illetve a magyar egyetemnek a román felsőoktatási rendszerbe való beilleszkedési lehetőségét. Az ülésen részt vett Radu Vasile kormányfő is, aki tájékoztatta a bizottságot a kormánykoalíció pártvezetőinek szept. 14-i tanácskozásáról és kifejtette abbéli reményét, hogy a parlament el fogja fogadni a sürgősségi kormányrendeletet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
1998. szeptember 16.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentést nyújtott be az ügyészségnek a csernátoni fórum szervezői és résztvevői ellen, azzal az indoklással, hogy a fórum az alkotmányos rend elleni cselekedetnek minősül, olvasható a Transilvania Jurnal és a Ziarul de Cluj lapokban. Valeriu Tabara, a RNEP-elnöke Tőkés László püspök "és a többi szélsőséges" polgári és büntetőjogi felelősségre vonását követelte amiatt, hogy "illegális követeléseikkel durván megsértik Románia alkotmányát és az ország törvényeit. Az egységpárti vezető ugyanakkor Orbán Viktor magyar miniszterelnök "nem kívánatos személlyé" történő minősítését, valamint a "magyar eredetű irredenta Eva Maria Barki az országból való kitoloncolását" is indítványozta abban a nyilatkozatban, melyben Tabara felszólította a kormányt: haladéktalanul zárja ki soraiból az RMDSZ-t, amely "tudatosan megszegi Románia alkotmányát". Amennyiben pedig nem tesznek eleget ennek a kérésnek, a RNEP megteszi a szükséges lépéseket Radu Vasile kormányfő, illetve Emil Constantinescu államelnök leváltásához - fenyegetőzött a pártelnök. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 16./
1998. szeptember 18.
Andrei Plesu külügyminiszter nem ért egyet az ukrajnai románok állítólagos üldözéséről a román sajtóban napvilágot látott nyilatkozatokkal, azokat ugyanis nem támasztják alá a tények. Plesu sajtóértekezletén kitért a magyar egyetem kérdésére. Szerinte a multikulturális egyetem az egyetlen megoldás. - Az új magyar kormány megalakulása óta első alkalommal látogatott román kormányküldöttség Budapestre. A delegáció Radu Vasile miniszterelnök októberre tervezett magyarországi látogatását készítette elő. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
1998. szeptember 19.
Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem aulájában rendezték meg a Duna Menti Országok Rektori Értekezletét. Andrei Marga oktatási miniszter ecsetelte az egyetem multikulturális jellegét, elmondta, hogy jelenleg magyarul 38, németül 12 szakterületen folyik oktatás. Radu Vasile miniszterelnök is megjelent ő is kiállt a multikulturális egyetem mellett, szerinte ugyanazt támogatja az Európa Tanács és Max van der Stoel EBESZ-főbiztos is. A magyar-német multikulturális egyetem az egyetlen reális megoldás. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./ Megjegyzés: éppen ezt cáfolta Max van der Stoel: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14.
1998. szeptember 24.
Vasile Vetisanu parasztpárti képviselő szept. 22-én felszólította az RMDSZ-t, hogy függessze fel Tőkés László püspököt a szövetség tiszteletbeli elnöki tisztségéből az alsócsernátoni fórumon tett kijelentéseiért. A Mediafax jelentése szerint a képviselő bírálta az RMDSZ radikális szárnyát a kettős állampolgárság, a területi autonómia biztosítására, illetve az önálló magyar állami egyetem létesítésére irányuló törekvései miatt. Szerinte az RMDSZ-nek azért kell eltávolítania Tőkés Lászlót a tiszteletbeli elnöki tisztségből, hogy a szövetség bebizonyítsa a koalícióval szembeni lojalitását. Ha pedig az RMDSZ nem tesz eleget ennek a kérésnek, akkor nyilvánvaló, hogy a szövetség mindkét szárnyának egy közös célja van: az ország föderalizálása - mutatott rá Vetisanu. /Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségéből való felfüggesztését kéri egy parasztpárti képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), szept.24./
1998. szeptember 24.
Nem fogadjuk el más politikai szervezetnek a szövetség belső problémáiba való beavatkozását" - jelentette ki Markó Béla a Ziuanak. A szövetségi elnök Vasile Vetisanu KDNPP-képviselő azon javaslatára, hogy az RMDSZ "határolódjon el" Tőkés László tiszteletbeli elnöktől. A lap viszont arról is tájékoztat, hogy a parasztpárt egy másik honatyája, Matei Boila szenátor arra szólította fel az RMDSZ-t, foglaljon "ünnepélyes" állást arról, hogy betartja az Alkotmánynak a román nemzeti egységállamra vonatkozó kitételét. Boila szerint a parasztpárt azt kellene hogy követelje az RMDSZ-től, hogy az csakis "a román nemzetállam egységének megőrzése" érdekében cselekedjen és "minden más" célkitűzéssel hagyjon fel. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 24./
1998. szeptember 28.
Kolozsváron a városháza szept. 28-i déli sajtóértekezletén Gherman Vasile Petru anyakönyvvezető elmondta, hogy szeptember 26-án megtagadta Mátis Jenő és Halmágyi Erika házasságkötését, ugyanis a vőlegény nem román nyelven mondta ki a boldogító igent. A polgármesternek küldött tájékoztatójában az anyakönyvvezető kifejti, hogy Mátis Jenő "daighen"-nel válaszolt arra a kérdésére, hogy senki által nem kényszerítve feleségül veszi Halmágyi Erikát. Ezután együtt tanulmányozták a román nyelv magyarázó szótárát, és mivel a kifejezés sehol sem szerepelt, megtagadta a házasság megkötését. Az anyakönyvvezető emlékeztette az újságírókat, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román, ezért ezen a nyelven kell kimondani az igent. - Titus Jude jogász, a polgármesteri hivatal titkára szerint az anyakönyvvezető által kiállított jegyzőkönyv miatt perbe lehet fogni a városházát. Ellenkező esetben a házasodni kívánók 14 napon belül újból próbálkozhatnak a hivatalos házasságkötéssel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
1998. szeptember 29.
Az Adevarul hivatalos forrásokra utalva megírta, hogy Barki Éva Mária, osztrák ügyvédnő tevékenységéről a Román Hírszerző Szolgálat jelentést továbbított Radu Vasile miniszterelnöknek, melynek nyomán a kormányfő nemkívánatos személynek fogja nyilvánítani az ügyvédnőt. Az összeállításban helyet kap Emil Constantinescu államelnök szept. 28-án kiadott közleménye is, amelyben rámutatott: Eva Maria Barki bécsi jogásznő az elmúlt napokban alkotmányellenes propagandát fejtett ki Romániában, a föderáció hirdetésével ugyanis nyíltan megsértette a román alkotmányt, mely kimondja a román nemzetállam egységét és oszthatatlanságát. Az elnöki hivatal közleménye leszögezte: a román államfő az ország alkotmányának védelmezőjeként nem tűr el semmiféle, az ország törvényeivel ellentétes megnyilvánulást. Emil Constantinescu felkérte a román kormányt, hogy diplomáciai úton tájékoztassa az osztrák kormányt a történtekről, ő maga pedig írásban tájékoztatja osztrák kollégáját. Az államfő egyben azt is kérte: a kormány az Igazságügyi Minisztériumon keresztül tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a legfőbb ügyészség alkalmazza a megfelelő törvényt mindazokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, akik és amelyek megsértik a nemzeti, faji, osztály- illetve vallási alapon történő gyűlöletkeltés, a területi szeparatizmusra és a nyilvános erőszakra való bujtogatás alkotmányos tilalmát. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 29./
1998. október 1.
Szept. 30-án kormányülés volt, Radu Vasile miniszterelnök napirendre tűzte a magyar egyetem kérdését, felvetésének megfelelően kormányhatározat született, melynek értelmében a kormány megbízza a Tanügyminisztériumot, tanulmányozza egy multikulturális egyetem létrehozásának a lehetőségét: Petőfi-Schiller néven, Marosvásárhely, illetve Nagyszeben székhellyel, német-magyar egyetem alapítását. A határozat értelmében november 15-ig kell tanulmányozni a lehetőségeket. Ha pedig ez a döntés megszületett, az Országos Akadémiai Felmérő és Akkreditáló Bizottságnak (Comisia nationala de evaluare si acreditare academica) kell jóváhagynia. Amennyiben az egyetem beindul, akkor hat évig ideiglenes működési engedélyt kap csupán, és hat év után kaphatja meg a végleges akkreditálást. Ezzel a határozattal Radu Vasile megtette az első lépést a "megbékélés" felé. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./ A kormányhatározat az oktatási minisztériumot bízta meg az egyetemalapítás folyamatának elindításával és irányításával. A kormányhatározat hivatalos közlését követő hét napon belül munkacsoport alakul. Ebben a nemzeti kisebbségvédelmi hivatalnak és az oktatásügyi minisztérium felsőoktatási főigazgatóságának öt tisztviselője kap helyet, a Petőfi-Schiller egyetem öt fős ideiglenes vezetőségének tagjai mellett. Ez utóbbiakat az oktatási miniszter nevezi ki a nemzeti kisebbségvédelmi hivatal javaslatára, a magyar és a német egyetemi közösségekkel folytatott konzultációk után. A munkacsoportnak november 15-ig kell elkészíteni javaslatát az egyetem felállításáról. Az egyetemek létrehozását jóváhagyó akadémiai bizottság november 30-ig készíti el jelentését az új tanintézetről. A bizottság jelentésének megfelelően az oktatási minisztérium december 15-ig a kormány elé terjeszti jóváhagyásra a Petőfi-Schiller állami egyetem ideiglenes működési engedélyéről szóló határozatot. /Az RMDSZ egyelőre nem lép ki a kormánykoalícióból. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./
1998. október 1.
Az oktatási szakbizottságbeli incidenst követően Radu Vasile kormányfő a Victoria palotába hívta a koalíciós pártok vezetőit, hogy jobb belátásra bírja őket. A tárgyalások azonban eredménytelenül értek véget. Szept. 29-én este összeült az RMDSZ parlamenti csoportja. A tanácskozás megkezdése előtt Markó Béla szövetségi elnök azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalások során semmiféle eredményre nem jutottak. "Mi több, még az általuk javasolt multikulturális egyetem gondolatát sem fogadták el. Mindezeknek a koalíció tétovázása az oka, s elsősorban Andrei Marga tanügyminiszter, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított." Markó Béla emiatt az oktatási miniszter leváltását követeli. /Andrei Marga mondjon le! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
1998. október 1.
Radu Vasile kormányfő Iasiban tartott sajtótájékoztatóján felszólította az RMDSZ képviselőit: tegyenek józanságról tanúbizonyságot, és álljanak el kilépési szándékuktól. "Mi a multikulturalizmus hívei vagyunk, de ennél többet nem ajánlhatunk" - mondotta. Radu Vasile csakis román-magyar-német egyetemet tud elképzelni. Szó sem lehet Kolozsvárról, legfeljebb Marosvásárhelyről. illetve Nagyszebenről, majd 2001-2002 körül. Vasile "hallani sem akart" Andrei Marga tanügyminiszter menesztéséről. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
1998. október 1.
Doru Ioan Taracila szenátor bejelentette, hogy pártja /Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja/ létrehozta az Emil Constantinescu államfő megfigyelését szolgáló bizottságot, amely számon fogja tartani az államfő alkotmányellenes megnyilvánulásait. Ion Iliescu pártelnök a múlt héten kérte a parlament két házának sürgős összehívását azzal céllal, hogy az államfő és Radu Vasile miniszterelnök adjanak magyarázatot az ország súlyos gazdasági helyzetéről. /RTDP-indítvány Constantinescu tisztségéből való felfüggesztésére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
