|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1913 találat | lapozás: 1-30 ... 1801-1830 | 1831-1860 | 1861-1890 | 1891-1913 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ponta, Victor 2016. augusztus 17.Miért nem sikerült öt év alatt létrehozni a magyar pedagógus-továbbképző központot?Míg 1999 óta működik Romániában a német pedagógus-továbbképző központ Medgyes székhellyel, addig magyar nyelvű változatát a mai napig nem sikerült létrehozni. A 2011-es tanügyi törvény előírja a kisebbségi oktatás számára fontos továbbképzők létrehozását, öt év viszont nem volt elegendő ennek gyakorlatba ültetéséhez. A mulasztásra Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hívta fel a figyelmet hétvégén a SIC Feszten. Annak próbáltunk utána járni, hol akadt meg a kivitelezés. A 2012-től 2015-ig tartó Ponta-kormányok ideje alatt született meg a magyar nyelvű pedagógus-továbbképző központ létrehozásáról szóló kormányrendelet-tervezet. Ebben az időszakban tisztázódott annak a kérdése is, hogy az intézmény megalapításához kormányrendelet szükséges, és nem elég egy minisztériumi határozat. A tervek szerint a központ Nagyváradon kapna helyet, hogy román-magyar határmenti projekt részeként uniós forrásokból is fejleszteni lehessen. A Nagyváradi önkormányzat ki is jelölt egy ingatlant a központ székhelyeként (egy volt iskolát), a tervezetben pedig 1,5 millió lejes alapot határoztak meg az intézmény létrehozására. Az összeg a központ alapfelszereléseinek költségét, illetve a 15-27 személyzet fizetését tartalmazta egyebek mellett. Ponta lemondásával kezdődött minden előlről Szabó Ödön képviselő, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke megkeresésünkre elmondta, a rendelettervezet a Ponta-kormány ideje alatt már ott tartott, hogy a szükséges tárcavezetők aláírták, ám mielőtt elfogadta volna a kabinet, Victor Ponta lemondott a miniszterelnöki tisztségről. A dokumentumot négy minisztériumnak kell kézjegyével ellátnia, mielőtt a kormány asztalára kerül: a munkaügyi tárcának, hiszen az intézkedés állami munkahelyeket biztosít, a pénzügyminisztériumnak a finanszírozás miatt, a tanügyi tárcának mint előterjesztőnek, illetve az igazságügyi minisztériumnak, ez a kormányszerv felel azért, hogy a jogszabály ne ütközzön más törvényekkel. „Magam láttam a miniszterek aláírását a dokumentumon. Ha abban a pillanatban nem mond le a Ponta-kormány, a rendelet megszülethetett volna. Ott bukott el a történet, hogy a rá következő megbízott kabinet már nem adhatott ki ilyen rendeleteket, nem hozhatott létre intézményeket” - magyarázta Szabó Ödön. És a szakértői kormány? A szakértői kormány beiktatásával Adrian Curaj került a Tanügyminisztérium élére, a folyamatot pedig ismét elölről kellett kezdeni, a tárcavezetőknek ismét el kellett látniuk kézjegyükkel a dokumentumot. Szabó Ödön tájékoztatása szerint az oktatási miniszterrel jól mentek a tárgyalások. „A rendelettervezet megszületni látszott, amikor információink szerint a külügyminisztérium bekérette a dokumentumot, és fenntartásokat fogalmazott meg” - mondta a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A fenntartások az 1999 óta működő német pedagógus-továbbképző központ kapcsán merültek fel, amelyet román-német kormányközi megállapodással hoztak létre, és amelyet a német állam finanszíroz. Szabó Ödön tájékoztatása szerint a medgyesi intézmény működésének eddigi formájával kapcsolatban fogalmazódtak meg félelmek. A német pedagógus-továbbképző központ rendszeresen tart akkreditált továbbképzéseket pedagógusoknak. Több kihelyezett központja is van, többek között Csíkszeredában, Szászrégenben. Az intézmény hat főállású módszertanossal dolgozik, külön szakemberek felelnek az óvodai, az általános, az elemi és a középiskolai német nyelvű oktatásért. A továbbképző központ külföldi intézményekkel is együttműködik, így az oktatók külföldön is részt vehetnek különböző képzéseken. Hogy a 2015/2016-os iskolai évben milyen továbbképzők voltak, itt nézheti meg. Mire a félelmeket eloszlathatták volna, Adrian Curaj távozott a tárca éléről. „Curaj miniszterrel pontot lehetett volna tenni az ügy végére, a négy tárcavezető aláírta a dokumentumot, a külügyminisztérium beavatkozása miatt viszont nem került a kormányülés asztalára. Rá egy hétre pedig Curaj miniszter helyébe új tárcavezető került. A jelenlegivel még nem volt alkalmunk személyesen egyeztetni a parlamenti vakáció miatt, csak telefonon beszéltünk. Ígéreteket kaptunk” - vázolta a helyzetet a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős főosztályától megerősítették, jelenleg is dolgoznak azon, hogy a kormányrendelet-tervezetet minél hamarabb elfogadják. A bürokrácia és a folytonos vezetőségváltás viszont egyáltalán sem könnyíti meg a helyzetet. Hogy mennyire nem, íme így példa: a különböző intézmények megjegyzéseire küldött válaszokon is ott kell díszelegnie mindenféle (éppen aktuális) vezetőség aláírásának. O. M. maszol.ro 2016. augusztus 29.Duzzadó magyarellenesség?Egyre több képviselő keres menedéket Bogdan Diaconu magyarellenes pártjában, magát Victor Pontát is ide várják. Csak az elmúlt néhány napban három honatya jelentette be, hogy szeptember 1-jétől kezdődően átül az Egyesült Románia Pártjába (PRU), köztük a volt kormányszóvivő, Mirel Palada is, és a sornak vélhetően nincs vége. Úgy tűnik, a szerencsés fordulaton máris felbátorodó Diaconu kezd vérszemet kapni: maga invitálta alakulatába volt főnökét, a szociáldemokraták közt egyre inkább elszigetelődő, a választók körében azonban még mindig meglepően népszerű Victor Pontát is. Az „I.C. Brătianu után Románia legjobb kormányfőjének számító Pontával pártunk egyből 15 százalék fölé ugrana!” – nyilatkozta bizakodóan. Diaconu rendszerint nagy ceremóniával köszönti az átiratkozókat: „Isten hozott! Újabb képviselő csatlakozott pártunkhoz, a PRU mától erősebb, holnaptól pedig még erősebb lesz!”, olvasható Facebook-oldalán – sajnos egyre gyakrabban. SZÉKELY KRISZTA Szabadság (Kolozsvár) 2016. augusztus 31.Erősödik Diaconu pártjaBeiratkozott a magyarellenességéről hírhedt Bogdan Diaconu alapította Egységes Románia Pártba (ERP) Sebastian Ghiţă képviselő. Lépését azzal indokolta, hogy szükség van egy olyan konstrukcióra, amely „a románok érdekeit” képviseli. Az ERP-hez az elmúlt napokban a Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt több politikusa is átállt, felröppent az a hír is, hogy Victor Ponta is csatlakozna hozzájuk, a korábbi miniszterelnök azonban cáfolta ezt. Sebastian Ghiţă azt mondta még: „Egyetértek azzal, hogy van globális érdek, hogy vannak más államoknak is érdekeik, egyetértek azzal, hogy egyenlő módon kell velük versenyre kelnünk, de azzal nem értek egyet, hogy egy román és egy külföldi közül az ügyész a románt letartóztassa, a külföldit meg szabadon engedje. Nem értek egyet vele, hogy csak azt hívjuk korrupciónak, ha egy román megpróbál megnyerni egy versenytárgyalást, a külföldiek meg adhassanak csúszópénzt, megvásárolhassák a tisztviselőket, bármit megtehessenek a külföldi nagykövetségek védelme alatt.” Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. szeptember 1.Összenő, ami összetartozikAggódással vegyes borúlátást tükröző írások, elemzések láttak napvilágot az elmúlt napokban a hazai román és magyar sajtóban egyaránt a viszonylag újnak, de annál szélsőségesebbnek és nacionalistábbnak számító politikai alakulat megizmosodása láttán. A Szociáldemokrata Pártból ( PSD) két évvel ezelőtt kilépett Bogdan Diaconu vezette Egyesült Románia Pártról (PRU) van szó, amely az őszi törvényhozási ciklus közeledtével tucatnyi parlamenti képviselővel és szenátorral erősítette sorait, sőt immár önálló frakciót alakítana a képviselőházban. A pártra főleg annak okán irányult megkülönböztetett figyelem, hogy Victor Pontával is hírbe hozták, pontosabban felmerült, hogy a doktori titulusától megfosztott, az igazságszolgáltatással is összetűzésbe keveredett, a PSD-ben háttérbe szorult bukott kormányfő esetleg csatlakozik Diaconu csapatához. Ami spekulációnak bizonyult csupán, elvégre a plágiumügye okán az ügyvédek soraiban sem szívesen látott politikus bolond lenne feladni a biztosnak ígérkező PSD-s befutó helyét a kis párt nyújtotta bizonytalanra. (Nem mintha nem illene bele tökéletesen a PRU-s bagázsba.) Másrészt azért is esik több szó a magyarellenes retorika terén helyenként a néhai C. V. Tudort is túlszárnyaló, de a migránsokat, a muszlimokat és a Nyugatot is rendszeresen ostorozó PRU-ról, mivel a Vatra Românească, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) és a Nagy-Románia Párt (PRM) kimúlásával kiszorultak a Bukaresti parlamentből a szélsőségesként elkönyvelt alakulatok. A bökkenő csak az, hogy a korábban többnyire Vadim, Funar és hasonszőrű társai által megtestesített kisebbségellenes vadnacionalizmus a többi román pártban is tetten érhető volt, csak ezt az oldalukat igyekeztek szalonképesebb formába csomagolni. Most mindössze annyi történt, hogy sokan alkalmazkodni próbálnak a politikai erőviszonyok átrendeződéséhez, és a képviselet nélkül mAradt nacionalista tábor meghódításával kísérleteznek. Vagyis összenő, ami összetartozik alapon ugyanazon eszme mögé sorakoznak fel olyan politikusok, akiktől eddig sem állt távol az idegengyűlölet, csak eddig megvoltak maguknak más pártok soraiban. Attól viszont nem kell tartani, hogy belátható időn belül ütőképes párttá növi ki magát a PRU, éppen ezért a mostani vérátömlesztés még hasznos is olyan értelemben, hogy hozzájárul a választók tisztánlátásához. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2016. szeptember 1.Victor Ponta: szükség van egy nacionalista pártraNem kíván belépni a Bogdan Diaconu vezette Egységes Románia Pártba (PRU) Victor Ponta. A volt kormányfő viszont úgy véli, Romániának szüksége van egy nacionalista politikai alakulatra. Ponta szerda este a B1Tv-ben cáfolta, hogy otthagyja a Szociáldemokrata Pártot ( PSD) és beiratkozik a PRU-ba. Bogdan Diaconuról elmondta, a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert politikus neki köszönheti az ismertségét, és szívesen segíti ötletekkel. „Diaconut én hoztam annak idején a PSD-be, és én kértem meg, hogy távozzon a pártból, amikor túltolta a magyar ügyet. Bogdan azóta nagyon sokat tanult” – nyilatkozta a volt kormányfő. Hozzátette, szerinte Romániának és a PSD-nek is szüksége van egy nacionalista pártra. „Modern, szélsőségektől mentes nacionalista pártra gondolok. Nem vagyunk Le Penék helyzetében, mert nincsenek nálunk migránsok” – magyarázta. Mint ismert, a Bogdan Diaconu bejelentette, hogy a PRU saját frakciót kíván alakítani a csütörtökön kezdődő parlamenti ülésszakban. A politikus frakcióalapítási ambícióit arra alapozza, hogy az utóbbi héten tucatnyi parlamenti képviselő igazolt át a pártjába. Az Adevarul hírportál szerint olyan, bűnvádi eljárás alatt álló politikusok próbálnak így újabb mandátumhoz jutni az év végi parlamenti választásokon, akiknek korábbi pártjuk nem biztosított befutó helyet jelöltlistáin. maszol.ro 2016. szeptember 2.Tomboló nacionálkommunizmusÚjabb szörnyszülöttel gazdagodott a romániai politikai spektrum: Bogdan Diaconu soviniszta, szélsőségesen magyarellenes pártja önálló frakciót hozhat létre a parlamentben, miután több képviselő igazolt át hozzájuk, főként a szociáldemokratáktól, de Traian Băsescu alakulatából is (amely a maga során nemrég kebelezte be Gabriel Oprea vezér nélkül mAradt csapatát). Az efféle, választói legitimitás nélküli, mesterségesen létrehozott képződmények tündöklése és bukása nem új jelenség mifelénk, miként az sem, hogy gyakorta ezek a zsebpártok lesznek a mérleg nyelve, ők döntik el, hogy a jobb- vagy a baloldal alakíthat-e kormányt. Ilyen volt Dan Voiculescu korrupció miatt elítélt szekus besúgó számos névváltoztatáson átesett alakulata, amely rendszerint a szocialisták nyakán, a mogul médiabirodalmának támogatásával jutott be a törvényhozásba, de amely, ha érdekei úgy kívánták, a jobboldallal is kész volt szövetkezni. Nem kevésbé gennyes képződmény volt a semmiből előbukkant tábornok, Gabriel Oprea sebtében életre hívott pártja, amellyel megbuktatták az Ungureanu-kormányt, s amely előbb szintén a szocialisták szövetségesi táborában landolt, de már elnöke csillagfosztása előtt előkészítette a menekülő útvonalat a liberálisok irányába, hogy aztán végül az exállamfő, Traian Băsescu Népi Mozgalmában szívódjon fel. S bár jót egyik említett alakulatról sem mondhatunk – mindkettő burkoltan vagy nyíltan nacionalista, magyarellenes volt, s mindkettő nyílt vagy burkolt titkosszolgálati gyökerekkel, kapcsolatokkal rendelkezett –, ennyire szalonképtelen, ennyire avítt, ócska sovinizmust képviselő, ennyire nyílt magyarellenes szólamokat hangoztató pártocska, mint a Bogdan Diaconué, minden bizonnyal régóta nem tevékenykedett a Bukaresti parlamentben. Elszigetelésére sok esély nincs: az új szörnyszülöttet Románia legnépszerűbb politikusa, Victor Ponta korrupcióért vizsgált, bizonyítottan plagizáló exminiszterelnök is támogatja – egyelőre még kintről, tehát mAradva a szociáldemokraták táborában –, ráadásul a megfelelő médiaháttér is biztosított, miután Sebastian Ghiţă üzletember (?), médiamogul (?), a Realitatea csatorna tulajdonosa is belépett a pártba. Bogdan Diaconu színre lépésével az elmúlt 26 év alatt amúgy sosem szunnyadó nacionálkommunizmus szelleme újult erőkkel tombolhat a parlamenti választásokra készülő Romániában. Az már szinte mindegy is, hogy milyen eredményt ér majd el, az elmúlt évek tapasztalata alapján bizton állíthatjuk: a nacionalista eszméket hirdető, volt, jelenlegi vagy éppen leendő szekusokat tömörítő csapat mindenképpen ott lesz maajd a parlamentben – ha nem önállóan, hát nevet vagy szövetségest váltva, esetleg a többi alakulatba elvegyülve. Mert a nacionálkommunizmus szelleme Romániában sem el nem vész, sem át nem alakul. Örök. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. szeptember 2.A román sovinizmus feltámadásaKezdetként szögezzük le: a cím némileg pontatlan, a román sovinizmus ugyanis sohasem halt meg. Bár az utóbbi néhány évben, a Nagy-Románia Párt parlamentből való kiesését követően valóban nem volt olyan fősodratú képviselője, amely a román nemzeti önazonosság abszolutizálására és az országban élő nem román közösségek – elsősorban a magyarok – elleni uszításra építette volna saját identitását, a nem kevés, szélsőjobb retorikára fogékony szavazó megszólítása érdekében – és egyéb, értelmes politikai és gazdasági program híján – mindegyik párt retorikájában és cselekedeteiben megnyilvánul. A Bogdan Diaconu volt szociáldemokrata képviselő alapította Egyesült Románia Párt (PRU) azonban ismét felvállaltan erre építi politikáját, megpróbálva egy akolba gyűjteni a soviniszta szólamokkal elkábítható szavazókat. Bár egy ideig úgy tűnt, a PRU nem lesz több a parlamenti küszöb alatt senyvedő, nagyokat mondó bohócpártnál, az utóbbi hetek fejleményei alapján nem kizárható, hogy mégis parlamenti erővé válik. A Szociáldemokrata Párt (PSD) öt volt vagy jelenlegi honatyája is közölte: belépett a pártba, és az is fölmerült, hogy Victor Ponta volt PSD-s kormányfő is a párt tagja, sőt elnöke lehet. Utóbbi kapcsán most az is kiderült, hogy ő maga is bábáskodott a szélsőséges alakulat megszületése fölött, potenciális szövetségest látva a PRU-ban. Ami, ha valóban igaz, ismét csak megerősíti, hogy Ponta a rendszerváltás utáni időszak egyik leggátlástalanabb és legkártékonyabb politikusa, aki merő, hideg számításból – mivel másképp nemigen valósulhatott volna meg az RMDSZ-szel megkötendő koalíció – inkább új párt létrehozásában segédkezett a magyarokkal kötendő szövetséget ellenző Diaconunak, hogy az gyűjtse össze a PSD számára már túl kényelmetlen, de potenciális szövetségesnek még felhasználható politikusokat, illetve azok szavazóit. A PRU számára nem is annyira a korrupció gyanúja miatt vizsgált, levitézlett ex PSD-s képviselők jelentik a legfőbb nyereséget, hanem az egyikük, Sebastian Ghiţă üzletember által birtokolt bulvárhírcsatorna, a România TV, amely révén a decemberi parlamenti választások előtti időszakban immár országos szórásban terjeszthetik az uszító propagandát és a hagymázas mélyromán ostobaságokat. Bár van olyan román publicista, aki szerint a PRU valójában a „háttérszervek” (értsd: a titkosszolgálatok) csinálmánya, mi ebben nem foglalnánk állást – mAradjunk annyiban, hogy ebben az országban már semmin sem csodálkoznánk. Ami tény: ismert politikusok elcsábításával és viszonylag befolyásos, országos médiaháttérrel egy csapásra olyan erővé válhat, amely parlamenti pártként nem csupán a közvéleményt mérgezheti szélsőséges üzeneteivel, hanem a nagypolitikára is befolyással lehet. A közvélemény már csak azért is vevő lehet a nemzetieskedő szólamokra, mert a hivatalos állami szervek is csak fokozták a fogékonyságát – például azzal, amikor Klaus Johannis államfő a PSD magyarellenes felhangokkal tűzdelt, hazug érvei alapján visszavonta Tőkés László állami kitüntetését, vagy amikor a román első világháborús hadba lépés századik évfordulóján, Ausztria–Magyarország hátba támadására emlékezve szánalmas színjáték keretében a hadsereg néhány egysége állami rendezvény keretében jelképesen ismét átlépte a Kárpátokat. (Azt persze már nem idézték fel, hogy alig néhány héten belül az osztrák–magyar és a német haderő közösen Bukarestig kergette vissza a román „vitézeket”, megalázó különbékét kényszerítve a Román Királyságra). Mindezeken túlmenően a PRU azért is veszélyes, mert megerősödése, illetve a médiában való fokozottabb jelenléte esetén a többi párt úgy érezheti: a szavazóbázisa primitív, nemzetieskedő szólamokra fogékony része megtartása érdekében föl kell vennie vele a versenyt a soviniszta retorika és kezdeményezések terén. Eddigi magatartásuk alapján ettől egyikük sem fog különösebben viszolyogni. Balogh Levente | Krónika (Kolozsvár) 2016. szeptember 9.A magyargyűlölők Victor Pontáért tüntetnekA magyarellenes, szélsőségesen soviniszta PRU a legfelsőbb bíróság épülete előtt tüntet azért, hogy üzenjen a Victor Pontát egyre inkább szorongató igazságszolgáltatásnak. Bogdan Diaconu pártja követeli, hogy Victor Ponta jogait tartsa tiszteletben a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A PRU a volt miniszterelnök iránt táplált tisztelet jeléül még tüntetést is szervezett pénteken délben a legfelsőbb bíróság épülete előtt, ahol éppen Victor Ponta hatósági felügyeletének részleteit tárgyalták – írja az Evenimentul Zilei politikai bulvárlap. A magyarellenes párt szerint Victor Ponta ügyének kezelése során sérült a volt miniszterelnök szólásszabadsághoz és szabad mozgáshoz való joga. PRU legújabb akciója része Victor Ponta és a szélsőségesen magyarellenes Bogdan Diaconu politikai nászának. Ponta egyes felmérések szerint még mindig Románia legnépszerűbb politikusa, ezért a PRU elnöke minden áron átcsábítaná egykori pártelnökét (Diaconu a PSD-ben kezdte politikai karrierjét) saját pártjába. Mindeközben a volt miniszterelnök is az átpártolás előkészítésének látszatát kelti, egyelőre a PSD zsarolása érdekében. itthon.ma//erdelyorszag 2016. szeptember 14.Kerítést építenek a román–szerb határon?Mihamarabbi intézkedéseket sürget a Bukaresti kormány részéről a migránshullám feltartóztatása érdekében a Temes megyei önkormányzat elnöke. Sorin Grindeanu arra következtet az illegális határátlépéseknek az elmúlt hetekben a román–szerb határon tapasztalható növekedéséből, hogy a közeljövőben fokozott nyomás nehezedik majd a bánsági régióra, ami szerinte megfelelő válaszlépéseket igényel a román hatóságok részéről. „Jó lenne, ha az illetékesek nem Bukaresti és szebeni fejjel gondolkodnának, miszerint az ország közepén amúgy sem haladnak keresztül a menedékkérők. Minden eshetőségre fel kell készülni, ha figyelembe vesszük, hogy Szerbia irányából szárazföldi úton Temes és Krassó-Szörény megyén keresztül érkezhet migránshullám. Nem szeretnék olyan helyzetbe kerülni, hogy adott esetben a határ menti települések polgármestereivel Bukarest számára nem tetsző döntéseket hozzunk” – nyilatkozta a Pressalert.ro Temesvári hírportálnak a szociáldemokrata (PSD) politikus. Egyre többen próbálkoznak az illegális határátkeléssel Grindeanu felhívta a figyelmet, hogy noha a hazai rendvédelmi szervek korábban azt jósolták, Romániát elkerüli a menekültek útvonala, az elmúlt hetekben egyre többen próbálkoznak az illegális határátkeléssel a szerb–román–magyar hármas határ térségében. A 2012-től az idei helyhatósági választásokig képviselői mandátumot betöltő, a Victor Ponta vezette kormányban a távközlési miniszteri tisztséget ellátó önkormányzati vezető közölte, az érintett települések vezetőivel konzultálva arra a következtetésre jutott, hogy a polgármesterek többsége magyar mintára kerítést építene a román–szerb határszakaszon. A tanácselnök a portálnak adott interjúban leszögezte: ezt végső megoldásnak tartja, de egyáltalán nem zárja ki. Grindeanu állásfoglalása azért is érdekes, mivel Victor Ponta volt kormányfő, a PSD egykori elnöke tavaly „szégyenletes magatartásnak” nevezte, hogy Magyarország kerítést épít déli határán, a Bukaresti külügyminisztérium pedig helytelenítette, amikor a Budapesti kormány bejelentette: adott esetben a Romániával közös határán is drótakadályt emel. Elvárják, hogy Bukarest tartóztassa fel a menedékkérőket Darius Postelnicu, a román–szerb határ mentén fekvő Zsombolya polgármestere kedden a Krónikának elmondta, nem kívánja megszabni a Bukaresti kormánynak, hogy milyen módszereket alkalmazzon, de elvárja, hogy tartóztassa fel a menedékkérőket. „Nincs szükségünk migránsokra, amerre jártak eddig, mindent csak feldúltak” – szögezte le a kisváros liberális ( PNL) elöljárója, hozzátéve, kerítésépítésről szóló konkrét információk nem jutottak el hozzá, ő pedig nem egyeztetett ilyesmiről a tanácselnökkel. A polgármestertől megtudtuk, a rendvédelmi szervek körében a határ menti térségben foganatosított átcsoportosítás nyomán Zsombolyán már nem teljesítenek szolgálatot csendőrök, helyi rendőrség pedig nem működik. Egyelőre nem tartja indokoltnak kerítés felhúzását Radu Asaftei, Nagyszentmiklós alpolgármestere, aki szerint eddig elégséges módszernek bizonyult, hogy egy kétoldalú egyezmény alapján a román hatóságok visszatoloncolják Szerbiába az illegális határátlépőket. A liberális elöljáró lapunknak elmondta, a határ menti városban nem bukkantak fel migránsok, a zöldhatáron átlépő menekülteket pedig eddig sikerrel feltartóztatták a határőrök. Az elmúlt napokban több mint félszáz határsértőt fogtak el Románia augusztus közepétől megerősítette délnyugati határainak védelmét, a határrendészet mellett a csendőrség és a rendőrség egységei is bekapcsolódtak a határvédelembe, és munkájukat éjjel-nappal felderítő helikopter segíti. Az intézkedés szükségessége beigazolódott, mivel migránscsoportok azóta naponta próbálnak Románián keresztül Magyarországra átjutni a zöldhatáron. Az elmúlt napokban összesen több mint félszáz határsértőt fogtak a román határőrök, akik immár azzal is szembesülnek, hogy egyre többen veszik az irányt Nyugat-Európába az ENSZ menekültügyi főbiztosságának Temesvári vészhelyzeti tranzitközpontjában elszállásolt menedékkérők közül. A határőrség országos parancsnokságának tájékoztatása szerint hétfőn este újabb migránscsoportot fogtak el Nagyszentmiklós közelében, a tizenöt határsértő közül nyolcan afgánnak, négyen koszovóinak, ketten pakisztáninak, egy pedig iráninak mondta magát. Kedden ugyanakkor ketten vízbe fulladtak, öten pedig eltűntek, miután Romániába igyekvő menekültek egy csoportjának csónakja felborult a Duna bolgár szakaszán, Vidin térségében. Az MTI tudósítója a helyszínen kedden azt tapasztalta, hogy megerősítették a szerb–román határ Magyarországhoz közeli szakaszának őrzését, a területet járőrökkel és hőkamerákkal felügyelik a román hatóságok. A térséget egy Óbébán telepített hőkamerával figyelik meg a határrendőrök, a berendezés mintegy 14 kilométeres távolságból észleli a zöldhatár felé közeledők mozgását. Petre Nicola, a Temes megyei határrendőrség szóvivője az MTI-nek elmondta, a fokozott ellenőrzés bevezetése óta száz határsértőt fogtak el a térségben, egész évben pedig 230, Afrikából, illetve Ázsiából érkezőt tartóztattak föl, főként a hármas határhoz közel eső települések közelében. Nicola hozzátette, a román hatóságok észlelik a jeleit annak, hogy a területen embercsempészek dolgoznak. Az elmúlt időszakban többször sikerült is ilyen csoportokat leleplezni, és eljárást indítani ügyükben. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2016. szeptember 20.Kell jobb iskola?Döbbenetes és undorító, ahogy a parlament nyíltan és minden szégyenkezés nélkül próbálja fenntartani a csalásokra és visszaélésekre bátorító gyakorlatot az oktatásban. Alig kezdődött meg a tanév, és a szintén hosszú vakációról megtért törvényhozók máris két olyan hajtűkanyarra vállalkoztak, amivel nem két hónapot, hanem két évtizedet, vagy még többet hátrálhatunk: a képviselőházban SZDP-s kezdeményezésre enyhítettek a plágiumtörvényen (tíz-húsz éve érvényes szabályokkal felmenthetők a másoláson ért személyek, noha a szellemi lopást már az ókori római jog is elítéli), a szenátus oktatási bizottságában pedig (a hátsó ajtón, egy másik tervezetbe bújtatva) megpróbálták a független kormány utáni időre halasztani az iskolaigazgatók nyolc éve elnapolt versenyvizsgáját. Utóbbinak büntetőjogi következményei is lesznek: a szakbizottság liberális titkára, Mircea Dumitru hiányzott az ülésről, de aláírása megjelenik, és Ecaterina Andronescu bizottsági elnök, volt szociáldemokrata tanügyminiszter csak annyi magyarázattal szolgált – azzal is késve –, hogy a katedrákat már kiosztották, tanév közben túl nagy felfordulást okozna, ha a jelenlegi igazgatók visszatérnének az osztályokba. Intézményenként egy-két tanárcsere aggasztja a szociáldemokratákat, mikor gyermekek tízezrei tanulnak elhanyagolt épületekben, tankönyvek és olykor szakképzett pedagógusok nélkül, s a napi hét-nyolc óra, a délutáni feladatok, a huszonéve folyamatos reform és interaktív táblák dacára a kötelező tíz osztályt sem tudják mind elvégezni, s bizony szép számmal akadnak olvasni sem tudó nyolcadikosok Romániában... Egyébként van némi igazuk a baloldali honatyáknak, honanyáknak: minek kell politikamentes versenyvizsga, új tankönyv, új szemlélet, ha úgysem a tudás, szorgalom, szakmaiság számít, ha hazugsággal, csalással, törvényszegéssel jobban lehet boldogulni ebben a boldogtalan országban? A legfrissebb felmérések szerint a még itthon élő lakosság bő harmadát vajmi kevéssé érdekli, hogy mennyit másolt Victor Ponta volt kormányfő, és mennyi illetéktelen haszonra tett szert így; az sem árt a népszerűségének, hogy milyen tisztességtelen, felelőtlen, útszéli modorú politikus, aki csak a porhintéshez és a kötekedéshez ért. Mindez nem csupán erkölcsi károkat okoz, a hanyagság, nemtörődömség, gátlástalan önzés és parttalan korrupció vizén úszott el sok beruházás, fejlesztés, pénz, remény... Nem kell azon törnünk a fejünket, hogy mit üzen a 2016-os parlamenti választások előtt az a párt, amelyet 2015 őszén a népharag fosztott meg a hatalomtól: nagyon világos, hogy nem az előrehaladást, szakmaiságot, tisztességes munkát próbálja ösztönözni. Az SZDP vezetői láthatóan nem tanultak semmit egy év alatt. Valóban nincs, aki számon kérje rajtuk az elmulasztott leckéket? Demeter J. Ildikó Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. szeptember 26.Lucian Bolcaș-sal erősít az Egységes Románia PártCorneliu Vadim Tudor egykori jobbkezével, Lucian Bolcaș-sal erősít a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu vezette Egységes Románia Párt (PRU). Bolcaș csatlakozását Diaconu jelentette be szombaton, hangsúlyozva, hogy az jogi végzettségű agg poltikus a PRU szenátorjelöltjeként méretkezik meg a december 11-én parlamenti választáson. A 74 éves Bolcaș a Corneliu Vadim Tudor által alapított, jelenleg Emil Străinu által vezetett Nagy Románia Párt (PRM) alelnöke és parlamenti képviselője volt. A PRM 2010-ben kizárta soraiból, ekkor átiratkozott a Szociáldemokrata Pártba. Egyike volt Adrian Nastase ügyvédeinek, akik a "Tamara-néni" néven emlegetett korrupciós perben védték a volt miniszterelnököt. Mint ismeretes, a PRU agresszív toborzási kampányba kezdett a parlamentben, több mint egy tucatnyi honatya igazolt át Bogdan Diaconu pártjában. Egy adott pillanatban úgy nézett ki, hogy Victor Ponta is csatlakozik az Egységes Románia Párthoz, a volt kormányfő végül nem lépte meg ezt, miután tisztázó megbeszélést folytatott Liviu Dragneával, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével. maszol.ro 2016. szeptember 28.Egy igaz román hazafi sirámaiKutya egy világot élünk! Manapság fabatkát sem ér a nemzeti identitás, közröhej tárgyává váltak azok a hagyományos értékek, amelyeket az egyház és a katonaság képvisel, megvetik, kiközösítik, üldözik az igaz hazafiakat, akik éjt nappallá téve fáradhatatlanul munkálkodnak a nemzeti érdek védelmében. Így látja ezt az utcai tüntetések miatt szenátori tisztségéről lemondani kényszerülő Gabriel Oprea tábornok, volt védelmi és belügyminiszter – legalábbis Facebookon közzétett búcsúlevelének ezek a legfőbb gondolatai. Ha nem lenne inkább lehangoló és aggasztó, már-már nevetségesnek nevezhetnénk, amint mártírszerepben pózol a plagizáló, hatalmával rendszeresen visszaélő, gondatlanságból elkövetett emberölési ügyben gyanúsított Gabriel Oprea. Fő megvalósításai közé sorolja, hogy volt bátorsága kitűzni a román zászlót Székelyföldön (a régió nevét természetesen kisbetűkkel írta!), mi több, szerinte éppen ez és az ilyen őszinte hazafias gesztusok miatt kell távoznia. Ki is fejti: úgy látja, idegen érdekek által irányított intenzív nemzetellenes kampány folyik, mely során minden román gyökeret elvágnak, nevetségesnek állítják be az olyan értékeket, mint a hazafiasság, a nemzeti érdek és az egyház. A nemzeti identitás megsemmisítésére törekvő erők állnak az elmúlt időszak utcai megmozdulásai hátterében is – fejtegeti a nemzeti érdek ádáz védelmezője, akit szemel láthatóan nem zavarnak a tények, s korántsem a katasztrofális szintre süllyedt hazai egészségügyi ellátást, hanem ugyanezen érdekeket látja az utcai tüntetéseken többször hangoztatott szlogen mögött is, hogy Kórházakat akarunk, nem katedrálisokat. Abban sem lát ellentmondást a tábornok, hogy a legkülönfélébb pártokból verbuvált alakulat vezetőjeként panaszolja: „pártokat gyártottak” mindazok, akik egy európai intézményekből származó vezetői gárdát tettek egy legitim kormány helyére. A hatalmi ágak szétválasztásáról szóló jogállami elv megsértését sem abban látja, hogy például a parlament nem vonta meg mentelmi jogát, és így akadályozza az ügyészség munkáját, hanem ugyanezeket a nemzetellenes érdekeket kárhoztatja. A plágiumbotrányba keveredett politikus képmutatásában odáig merészkedik, hogy sirámaiban saját feddhetetlenségét ecsetelgeti, az pedig már egyenesen gusztustalan, hogy azt álltja, az ő és a családja halálát kívánják azok, akik toleranciáról beszélnek. Olyan abszurd és ocsmány iromány Oprea búcsúlevele, hogy kár is lenne foglalkozni vele, ha nem illeszkedne azon vadnacionalista megnyilvánulások sorába, amelyeket olyan volt szocialisták, mint Bogdan Diaconu és új alakulata, a Román Egység Pártja képviselnek, de amelyeket a jelenlegi szociáldemokrata vezetés is felvállal Victor Ponta vagy éppen Liviu Dragnea révén. S mivel a szocialisták kormányra készülnek, mindez azt is jelenti, hogy a mai abszurd holnapra valósággá, a mai összeesküvés-elmélet kormányprogrammá, Gabriel Oprea pedig mártírrá, esetleg főhőssé válhat. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. szeptember 28.Burkolt ellenkampány, avagy a lavírozás arcátlan technikájaKét héttel ezelőtt az Érmelléki Kiskereki Betyárfesztivál első napján értekezlet-dömping tombolt csupa olyan uniót fényező és népszavazás ellen agitáló témakörben, mint Az Európai Unió fontossága, Európa jövője tőlem függ, Euroszkepticizmus és annak következményei, Tolerancia és kölcsönös elfogadás, Demokratikus szerepvállalás és állampolgári részvétel Európában, A sztereotípia megbélyegzést eredményez. A 25 ezer eurós falunapi expozékban Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő és Szabó József frissen kinevezett megyemenedzser értekezett. Tették mindezt a magyarországi kényszerbetelepítés ellen kiírt népszavazás előtt három héttel. Majd pár napra rá Markó Béla, az RMDSZ fő megmondóembere „magánvéleményként” fejtette ki az ultraballiberális Népszavának, hogy egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy a menekültkérdés érinti-e az erdélyi magyarokat vagy sem. „Ebben a történetben a legszomorúbb az a zsigeri kampány, az a felelőtlen gyűlöletkeltés, amit a plakátokon is látni, televízióban vagy rádióban is hallani” – fogalmaz Markó, aki köztudottan még ma is marionettfiguraként mozgatja – a román titkosszolgálatokat felügyelő Verestóy Attila szenátorral karöltve – az erdélyi magyar képviselet frontembereit. Tegnap már úgy „fordította” Markót a pesti Soros-média, hogy „nem szerencsés a határon túli magyarok szavazati joga”, talán vissza is kellene venni tőlük a magyar állampolgárságot és az azzal járó jogokat. A hazai aláfestést pedig a Transindex és a Maszol biztosítja az október 2-i kvótareferendum ellenzőinek, mely internetes portálok szintén RMDSZ-kézen vannak. Az előbbieket megfejelve az egyik, Szabó Ödön befolyása alatt álló Nagyváradi napilap Ellenkampány indult Erdélyben címmel – Október 2-án az emberség a tét alcímmel közöl propagandaanyagot, amit a Ne népszavazz! nevű, magyarul helyesen nem tudó, arctalan Facebook-csoport kampányaként népszerűsít, miközben megyeszerte minden RMDSZ-irodában gyűjtik a levélszavazatokat, és látványosan hirdetik, hogy „mi sem kérünk a migránsokból”. Ezzel párhuzamosan minden városban megjelentek a szavazást ellenző plakátok is, ugyancsak névtelen terítőkkel. A „szövetség” eme tudathasadásos állapota kissé emlékeztet a 2014-es romániai elnökválasztásra, amikor az RMDSZ hivatalosan nem támogatta egyik jelöltet sem, közben Victor Pontát népszerűsítő tulipános-rózsás szocialista plakátok és molinók tucatjai jelentek meg az éjszaka leple alatt szerte Erdélyben. A kvótareferendum, illetve a Kárpát-medenceében élő magyarok jövőjének, valamint az egymás iránt érzett felelősségnek ilyesfajta elpolitizálása a hazai parlamenti választások előtt érdekes megközelítése a nemzetpolitikának. Markónak és társainak a szocialista megfelelési kényszere, a jól szervezett és jól álcázott FIDESZ ellenes aknamunkája már rég nem tabutéma az erdélyi magyarok tudatában, még akkor sem, ha arctalan csoportok mögé rejtik is azokat. De sebaj, a parlamenti választások előtt a kereszténydemokrata Semjén Zsolt újra belovagol majd fehér lovon Székelyföldre, Gyurcsány Ferencék meg minden bizonnyal ismét kiköhögik a júdáspénz rájuk eső részét. Szóval tudnak lavírozni az RMDSZ-es „okos fiúk”. És tudnak röhögni a magyar kormányon is, amelyet továbbra is a megszokott kényszerhelyzetben tartanak majd. Mert akár öt százalék alatt, akár öt százalék felett, ők mAradnak a „magyar” politikai tényező Erdélyben. Sütő Éva itthon.ma//szerintunk 2016. október 4.Diaconuék felszámolnák a diszkriminációellenes tanácsotAz Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) felszámolását kezdeményezte a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, az Egységes Románia Párt (PRU) elnöke – tudatta hétfőn a Hotnews.ro hírportál. Diaconu erről még májusban nyújtott be törvénytervezetet a kétkamarás román parlament szenátushoz, de az csak múlt héten került a képviselőházhoz, amelynek először kell szavaznia róla. A PRU elnöke szerint a 2002-ben alapított román költségvetési intézmény románellenességről tett tanúbizonyságot. Szerinte a CNCD az RMDSZ és más olyan érdekcsoportok befolyása alatt áll, amelyek „a hagyományos román keresztény értékek megsemmisítésén” ügyködnek. „A CNCD minden olyan románt megbírságolt, aki szót emelt a magyar szélsőségesség ellen. A CNCD a területi autonómia, és a terroristák ügyének szolgálatába állt, azt állítva például, hogy Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt (a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom bebörtönzött kézdivásárhelyi aktivistáit) diszkriminálták” – méltatlankodott a törvénytervezet indoklásában a képviselő. A Hotnews.ro felidézte, hogy törvénytervezete kidolgozása előtt Bogdan Diaconut 4000 lejes bírsággal sújtotta a CNCD, amiért az önkormányzati választási kampányban azt mondta, hogy amennyiben megválasztják Bukarest főpolgármesterévé, nem lesz több melegfelvonulás a román fővárosban. Diaconu a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőjeként került 2012-ben a parlamentbe, majd miután az RMDSZ-t is bevonták Victor Ponta kormányába, kilépett a PSD-ből és saját pártot alapított. Az idei őszi ülésszak elején tucatnyi, bűnvádi eljárás alatt álló, korábbi pártjában kegyvesztett képviselő iratkozott át a PRU-ba, akik így próbálnak újabb mandátumhoz jutni. A közvélemény-kutatások ellentmondásos eredményei alapján egyelőre nem lehet megjósolni, átlépi-e a PRU az ötszázalékos küszöböt a decemberi parlamenti választásokon. MTI Erdély.ma 2016. október 6.Védhatalmi státus és autonómiaBudapesti ülésén újraválasztotta elnöki tisztségébe Tőkés Lászlót a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács. A 12 éve megalakult szervezetről és az immár 26 éve életben tartott nemzeti önrendelkezés alternatívájáról Tőkés Lászlóval beszélgettünk. – A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács újraválasztott elnökeként hogyan értékeli a KMAT eddigi tevékenységét? A szervezet 12 évvel ezelőtti megalakulásával sikerült-e áttörést hozni az autonómiaküzdelembe? – A történet igazából az 1998 szeptemberében megtartott alsócsernátoni autonómiafórummal kezdődött, válaszul arra, hogy az RMDSZ látványosan elhajolt a programjában szereplő autonómiapolitikától, hallgatólagosan jegelte az ügyet, és a nemzeti önrendelkezés politikáját felváltotta a kormánypolitika. Mi kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy ne engedjük szőnyeg alá seperni, és valamiképpen éltessük a nemzeti önrendelkezés alternatíváját. Az Alsócsernátonban elkezdődött fórumsorozat más helyszíneken folytatódott, és ennek jegyében született meg 2004-ben Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács. Ekkor már nemcsak a gyászos emlékű RMDSZ-kongresszust kellett ellensúlyozni, hanem a magyarországi kommunista visszarendeződést is. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) gyakorlatilag megszűnt, de még nem jött létre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), ezért úgy gondoltuk, hogy a MÁÉRT és a magyar autonómiatörekvések vonalát folytatnunk kell. Noha a kezdeményezés jól indult, rendre elfogyott körülöttünk a levegő, a Medgyesi–Gyurcsány-korszak kihúzta a lábunk alól a talajt, így csak nagyon vegyes teljesítményt nyújthattunk. Az autonómiaküzdelem folyamatára nemcsak az RMDSZ, hanem az akkori magyar kormányzat is negatívan hatott. – Furcsa helyzet állt elő azzal, hogy a Kárpát-medencei magyar közképviseleti szervezetek közül gyakorlatilag az RMDSZ nem aktív tagja az autonómiatanácsnak. Ennyire nem lehetett közös nevezőre jutni? – Az RMDSZ viszonyulása az autonómiatanácshoz egyféle barométer szerepét tölti be. Vezetői ma tagadják, de a szövetség valamikor tagja volt KMAT-nak. Később ezt úgy magyarázták, hogy csak megfigyelőként vesznek részt a munkánkban, de ma már ezt a státust sem tartják fenn, meghívásainkra nem válaszolnak. – Egyféle műhelymunkát végeznek az önrendelkezés témakörében. Mennyire működnek együtt más szervezetekkel? – A Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-korszak lezárultával újult erővel próbáltunk életet lehelni az elalélt autonómiatanácsba, közben azonban visszatért a MÁÉRT és tovább működött a KMKF is, így bizonyos fokig több szervezet is foglalkozik ugyanazokkal a témákkal. A három szervezet között nehéz megtalálni azt a pászmát, amely a mi profilunknak a legmegfelelőbb. Úgy érzem, hosszas útkeresés után idén új lendületet nyert a tanács működése. A 2014-ben elgondolt állapotmegfigyelés – divatos szóval a monitoring – lett a sajátságos pászmánk. Az önrendelkezés ügyét leghatékonyabban egy olyan állapotmegfigyelés révén támaszthatjuk alá, amely egyértelművé teszi, hogy a magyar közösségek számára nincs alternatíva. – Az autonómiatanács idén felmérte a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetét. A nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy a magyar nemzeti közösségek mindenhol diszkriminált helyzetben vannak. Hogyan tudna a magyarság ebből az ördögi körből kitörni? – Ahogyan azt a tusnádfürdői táborban korábban megfogalmaztam, és erre idén ráerősítettem, a mindenkori magyar kormány és állam védhatalmi szerepének az érvényesülésére van szükségünk. Könnyű belátni, hogy anyaországi és nemzetközi támogatás nélkül nem vagyunk képesek hatékony munkát végezni. Mi a kezdetektől a Fidesz szövetségesei voltunk. Az autonómiatanács megalakulása óta többször is megtisztelt jelenlétével Orbán Viktor, máskor a KDNP elnöke, Semjén Zsolt vett részt a munkánkban. 2010 óta mindvégig tartottuk a kapcsolatot a nemzetpolitikai államtitkársággal. Az eltelt hat évben ez az együttműködés mégis hullámzó lett. Azt gondolom, hogy mi mindvégig jó szolgálatot tettünk a magyar nemzetpolitikának azzal, hogy ébren tartottuk az autonómiát. Idén ez az együttműködés látványosan javult azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megbízottjaként Szili Katalin személyében külön kormányzati tárca foglalkozik a Kárpát-medencei magyarság autonómiájának kérdésével, tehát jelentősen nőtt munkánk kormányzati támogatottsága. A teljes felmérő és szakmai munkába besegít a Kántor Zoltán vezette Nemzetpolitikai Kutatóintézet, illetve Csóti György révén a Kisebbségi Jogvédő Intézet is. Most készülünk intézményesíteni a monitoringrendszerünket, amit az Európai Parlamentből jövet egy rendkívüli fontos fejleménynek tartok. Csak azzal lehet meggyőzni bárkit, ha a tények nyelvén ismertetjük a Kárpát-medencei magyarság valós helyzetét. Ehhez kapcsolódik egy reprezentatív Kárpát-medecei autonómiakonferencia megrendezése is. – Említette a mindenkori magyar kormány szerepét. A húsz évvel ezelőtt, 1996-ban megkötött román–magyar alapszerződés milyen mértékben vetette vissza az autonómia ügyét? – A Horn Gyula miniszterelnöksége idején megkötött román–magyar alapszerződés számunkra felért Kádár János gesztusával, amikor a forradalom leverése után, 1958-ban Magyarország kiszolgáltatta az erdélyi magyarságot a román hatalom kénye-kedvének. Ezt még a nemzetinek tartott Tabajdi Csaba államtitkár is átérezte, amikor a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) akkori elnökeként fogadott Budapesten. Együtt mentünk át Horn Gyulához. Tisztában voltak vele, hogy mit követtek el: éppen csak hogy meg nem követtek, bocsánatot nem kértek. Tulajdonképpen azért hívattak, hogy egy olyan alapszerződést nyomjanak le a torkunkon, amiről kidolgozása és aláírása előtt nem konzultáltak velünk, tehát kész helyzetet teremtettek. Az akkor már gyengülő pozícióm viszonylatában a Markó Béla vezette RMDSZ – hogy finoman fogalmazzak – beletörődött a helyzetbe. – Van-e esély arra, hogy az ön által szorgalmazott védhatalmi státus Magyarország és a környező országokban élő magyar közösségek viszonylatában működőképessé váljék? – A mindenkori magyar kormánynak kötelessége egy támogatási minimumot biztosítania a határon túli magyar közösségek számára. A védhatalmi státus egy történelmi-politikai analógiára alapozott, kimerevített példa, az anyaországi támogatás eszményi változata. Magyarország viszonylatában ez nagy valószínűséggel hosszú ideig még nem valósulhat meg. Ma más viszonyok vannak, mint a háború utáni években Ausztria és Olaszország között. Antall József valamikor leütötte az alaphangot a 15 millió magyarral kapcsolatban, de ennek az erkölcsi töltete a Horn-kormány idején elfogyott. A határok fölötti nemzetegyesítési politikája révén a Fidesz ezt visszahozta a státustörvénnyel, majd az újabb szocialista kormányváltás után a történet ismét takaréklángon égett. Új korszakot jelenthetne ebben az ügyben az immár harmadik Orbán-kormány, de látni kell, hogy olyan nemzetközi események írják felül a magyar–szlovák vagy magyar–román kapcsolatokat, amelyben Magyarországnak ma nincs lehetősége arra, hogy olyan politikát folytasson a környező országok magyar közösségei irányában, mint ahogyan tette azt például Nyugat-Németország Kelet-Németországgal. A szlovák példán látjuk, hogy ma már az autonómia és a kettős állampolgárság ügye sem botránykő. – Az erdélyi közbeszédben időnként szóba kerül a nemzetközi nyomás lehetősége. Az Európai Parlament képviselőjeként milyen esélyt lát erre? – Nem használjuk ki a lehetőségeinket. Ha azt veszem figyelembe, hogy az Európa Tanácsban a Kalmár- és a Gros-jelentés kapcsán születtek eredmények, akkor van keresnivalónk az európai intézményekben nemzeti közösségeink jogvédelme terén. Az Európai Néppárt a legutóbbi programjában felvette a hagyományos kisebbségek ügyét. Inkább az a baj, hogy nagyon gyámoltalanok és szkeptikusok vagyunk. Eleve lemondunk ezekről az ügyekről, nem akarjuk zavarni az összhangot a kisebbségi kérdéssel. Túl óvatosak vagyunk: betuszkoljuk magunkat a korrekt politikai beszéd és a politikailag korrekt Európai Parlament korlátai közé. Az egyéni emberi jogok szűk mezsgyéjén igyekszünk megpróbálni a lehetetlent. Ezért is tartom nagy eredménynek, hogy idén egyáltalán egy konferenciát szentelhettünk az autonómia kérdésének az Európai Parlamentben. – Az Európai Unió polgárainak mintegy tíz százaléka, azaz ötvenmillió ember tartozik az őshonos nemzeti kisebbségekhez. Hogyan történhet meg az, hogy az unió mégsem hajlandó tudomást venni ekkora tömegekről? – Ennek az álláspontnak a fő oka abban keresendő, hogy az Európai Unió kettős mércével méri a lakosság tíz százalékát kitevő őshonos nemzeti közösségeket és az összlakosság mintegy 5 százalékát jelentő bevándorlókat. A mi ügyünk intézését a tagországok hatáskörébe utalja, miközben ezzel éles ellentétben az unió tagországainak a szuverenitását is képes megcsorbítani annak érdekében, hogy a migráns kisebbség helyzetéről és jövőjéről gondoskodjon. Ebből csak úgy lehetne jól kijönni, ha Orbán Viktor szavaival élve, a segítséget helybe visszük, és nem a bajt hozzuk be a nagyobb közösségbe. Vagyis az őshonos kisebbségek helyzetét otthon kell megoldani, és nem Európába exportálni a bajokat. Ezt kell megértetnünk az Európai Unióval. – De hogyan lehet megoldani ezt a gondot egy olyan Romániában, amelyiknek egyetlen kormánya sem akar a közösségi jogokról hallani? – Azt gondolom, hogy ezt meg sem próbáltuk. Kormányra kerülésünk pillanatában, 1996-ban az ennek ágyát megvető neptuni paktum nyomán a román hatalom egy piros és egy zöld lámpát állított fel nekünk. Az utasítás egyértelmű volt: mi csak a zöld lámpa által jelzett úton haladhatunk. Azon az úton, amit a román nacionál-kommunista parancsuralmi rendszer eszköztára alapján dolgoztak ki nekünk. Azóta is ez folytatódik. Ennél még a provokáció is jobb: példa rá a székely zászló esete Klemm amerikai nagykövettel. A baj az, hogy mára egy olyan kontraszelektált politikai osztály alakult ki, amelyik ezt az utat gond nélkül elfogadta, és természetesnek tartja. Legmarkánsabban Victor Ponta volt kormányfő fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét: a román–magyar együttműködésben csak az RMDSZ jöhet számításba. Bukarest a kisebbségi közösségeknek járó pénzösszegekkel tartja őket pórázon, és engedélyezi számukra a mozgásteret. A román hatalom szerint aki nem ezen az úton jár, az szélsőséges, nacionalista, politikailag inkorrekt, szeparatista, autonomista... De hát így tekint ránk az RMDSZ is. Makkay József Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2016. október 11.VisszalépésNagy többséggel fogadta el tegnap a szenátus az oktatási törvény plágiumra vonatkozó cikkelyeinek módosítását olyan formában, amelyet a kormány és Klaus Iohannis államfő – aki egyszer már visszaküldte a törvénytervezetet a parlamentbe – is visszalépésnek minősített. A jogszabály szövege végleges, már csak az alkotmánybíróságon lehet megtámadni. Az egyik legfontosabb változás, hogy a plágiumgyanús doktori dolgozatok elbírálását a doktori címet kibocsátó egyetemre bízzák; a Cioloş-kormány által létrehozott testület – amely Victor Ponta és Gabriel Oprea ügyében is megállapította a plágiumot – ezentúl csak fellebbviteli fórum lesz. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. október 12.Megkezdődött Tőkés érdemrendpere BukarestbenMegkezdődött a bukaresti táblabíróságon annak a közigazgatási pernek a tárgyalása, amelyben Tőkés László európai parlamenti képviselő a román állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítését kérte – tájékoztatta az MTI-t kedden Kincses Előd, az EP-képviselő ügyvédje. A bizonyítási indítványok előterjesztésére nem kerülhetett sor, mivel beavatkozott a perbe a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága, amelynek javaslatára Klaus Johannis államfő márciusban visszavonta a kitüntetést. Mivel erről az egyik alperest, az elnöki rendeletet ellenjegyző miniszterelnököt jogi képviselő híján nem lehetett helyben kiértesíteni, a bíróság halasztást rendelt el. Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonását Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében, ahogyan Ausztria tette Dél-Tirol esetében. Mivel csak a Románia Csillaga többi kitüntetettje kérheti az érdemrend visszavonását, a kitüntetés szociáldemokrata birtokosainak feljelentésére összeült az érdemrend becsületbírósága, amely megállapította, hogy Tőkés László – aki szerintük nem ismeri el a román alkotmányt – méltatlan a kitüntetésre. „Tőkés László azt 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában szerzett elévülhetetlen történelmi érdemeiért kapta meg a kitüntetést a huszadik évfordulón, nem pedig azért, hogy fogja be a száját" – magyarázta az MTI-nek Kincses Előd, miért tartja a felperes törvénytelennek az érdemrend visszavonását. Hozzátette: az alkotmány garantálja a véleménynyilvánítási szabadságot, tehát akkor sem lett volna indokolt a történelmi érdemek lenullázása, ha igaz lenne, amivel feljelentői megvádolták. A marosvásárhelyi ügyvéd emlékeztetett: tizenkét olyan embernek van a birtokában a Románia Csillaga, akiket börtönbüntetésre ítéletek, élükön Adrian Năstase volt miniszterelnökkel, és akiktől a törvény szerint vissza kellett volna vonni a kitüntetést, de nem tették meg. „A pernek nincs anyagi vonzata, azt Tőkés László kizárólag a temesvári forradalom szellemének védelmében folytatja" – hangsúlyozta Kincses Előd. A következő tárgyalást november 8-ára tűzte ki a bukaresti táblabíróság. kronika.ro Erdély.ma 2017. január 5.Ki kicsoda a Grindeanu–Dragnea-kormányban? (1.)Összeállt Sorin Grindeanu kormánya. A kijelölt miniszterelnök kabinetje a kormányfővel együtt 27 miniszterből áll, ez öttel több, mint a Cioloș-kormány tárcavezetőinek száma. A Călin Popescu Tăriceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége négy miniszteri tárcát kapott. Nagy túlélők, titkos befutók, milliomosok és luxusnyugdíj-élharcosok népesítik be Sorin Grindeanu szerdán frissen felkent kabinetjét. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke már Grindeanu nevesítésekor kimondta, és a kormánynévsor is azt tükrözi: számára a lojalitás volt a legfontosabb szempont a miniszterek kiválasztásakor. Távközlési miniszterből kormányfő A miniszterelnök, Sorin Grindeanu 43 éves, karánsebesi születésű, matematikus-informatikus. Korábban (2014. december és 2015. november között) távközlési miniszter volt az utolsó Ponta-kormányban. 2004 és 2008 között önkormányzati képviselő Temesváron, 2008 és 2012 között Temesvár alpolgármestere, 2012-től az SZDP parlamenti képviselője. 2016 nyara óta a Temes megyei tanács elnöke, húsz éve tagja az SZDP-nek. Sorin Grindeanunak a Temesvár közvetlen szomszédságában lévő Gyüregen van egy telke 2005 óta, 2007-ben épített rá egy 200 négyzetméteres házat. Ezenkívül a Bánlakhoz tartozó Karátsonyifalván örökölt egy közel háromhektáros telket, illetve Temesváron 2011-ben vásárolt egy 270 négyzetméterest. 49 négyzetméteres lakását tavaly adta el 30 ezer euróért. 2009 óta van a birtokában egy Linhai márkájú quad, autója nincs. A deBanat.ro portál szerint legutóbb karácsony előtt nyilatkozta, hogy semmiféle miniszteri tisztségért nem hajlandó feladni a megyei tanács vezetését.A tökéletes helyettes: Sevil Shhaideh Sevil Shhaideh neve akkor robbant be a köztudatba, amikor két hete Liviu Dragnea őt nevesítette a miniszterelnöki posztra. Klaus Iohannis államfő azonban úgy döntött, nem nevezi ki. 1987-ben végzett a bukaresti közgáz Gazdasági és Kibernetikai Tervezés karán, 1991-ig programozó volt egy mezőgazdaságot gépesítő konstancai cégnél. 1991-ben váltott át a közigazgatás területére: a megyei tanács munkaügyi igazgatóságán menedzselte az informatikai rendszereket 1993-ig, 2007-ig a teljes megyei tanácsban igazgatta a területet, 2007-ben pedig átnyergelt a tanács uniós pályázatokat kezelő igazgatóságához. Ő irányította a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének munkáját, a Mediafax szerint pedig fő tevékenysége a helyi közigazgatás működését szabályozó törvények módosításának előkészítése volt. 2012-ben Liviu Dragnea, a regionális fejlesztések frissen kinevezett minisztere felhívta Bukarestbe államtitkárnak. 2015-ben beugrott egyenesen Dragnea helyére a bársonyszékbe, aki azért volt kénytelen lemondani miniszteri tisztségéről, mert jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték választási csalás miatt. Tökéletes helyettese olyan jól összenőtt a minisztériummal, hogy nem távozott a Ponta-kormány 2015 végi bukásakor, azóta is miniszteri tanácsadóként segíti Vasile Dîncu tárcavezető munkáját a technokrata kormányban. Vagyonbevallása szerint 1994-ben vásárolt egy 47 négyzetméteres lakást Konstancán, férjének pedig három ingatlana van Szíriában. Daniel Constantin, aki mindig talpra esik A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) színeiben miniszterelnök-helyettesi posztot, illetve a környezetvédelmi tárcát megszerző Daniel Constantin 38 éves. Politikai karrierjét Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt (KP) alapítójának köszönheti, 2006-ban lépett be a pártba, s mentorához köti majd 300 ezer eurós tartozás is. 2011-től a KP és az NLP által alakított szövetséget vezeti Crin Antonescuval közösen, majd a Szociálliberális Unió (SZLU) vezetőségi tagja. Végzettsége szerint mérnök, többek között Skóciában és Írországban szerzett képesítést. 2003-ban tanácsadóként alkalmazta a mezőgazdasági minisztérium európai integrációs államtitkársága. A Ponta-kormány idején mezőgazdasági miniszter. Ahogy karrierjének ívéből is kitűnik, mindig ott van, ahol a párt szakad. Állítólag a mostani választások után átigazolt volna az LDSZ-ből a liberálisokhoz, mert elégedetlen volt a Călin Popescu Tăriceanu által kialkudott pozíciókkal. Úgy tűnik, egy miniszterelnök-helyettesi tisztséggel sikerült maradásra bírni.Shhaideh jobb keze: Mihaela Toader Az európai forrásokért felelős tárca nélküli miniszter, Mihaela Toader korábban is vezető pozícióban volt a minisztériumnál. Gyakorlatilag Sevil Shhaideh beosztottja lesz, és a régiófejlesztési minisztériumnál fog tevékenykedni. Ennek rendelik alá ugyanis az európai forrásokért felelős tárcát. 2013 márciusában, Eugen Teodorovici mandátuma idején került a minisztériumhoz. Az utóbbi időben gyermeknevelési szabadságon volt. Mihaela Toader jogot végzett a Nicolae Titulescu magánegyetemen, majd mesteri képzésen vett részt az európai tanulmányok szakon. Teodor Meleșcanu, a nagy túlélő Karrierdiplomataként a forradalom előtt és után is mélyen be volt ágyazva a Dâmbovița-parti politikába, és közel állt a titkosszolgálatokhoz, az egyiket még vezette is. Töretlen politikai karrierje töredékmandátumokon, törpepártokon és kamikaze vállalásokon át ívelt az utóbbi évtizedben. Legrövidebb megbízatását botrányok közepette vette át és adta vissza: mindössze nyolc napig volt külügyminiszter Victor Ponta kormányában. Furcsa volt az is, hogy 2014 szeptemberében lemondott a külföldi hírszerző szolgálat vezetéséről, amelyet 2012 februárjában vett át, csak azért, hogy eleve vesztesként induljon az államelnök-választáson.Diplomatakarrierje 25 éves korában, 1966-ban indult, 1992-ben nagykövetté nevezték ki, ugyanazon év novemberében pedig külügyminiszterré Nicolae Văcăroiu kormányában. Ezután háromszor választották meg szenátorrá mindig más párt színeiben: 1996-ben a Szociáldemokrata Párt, 2000-ben a D.A. Szövetség, 2008-ban az NLP listáin indult. Másfél évig, 2007 áprilisa és 2008 decembere között a Tăriceanu-kabinet védelmi minisztere, 2008. január 15. és február 29. között ideiglenes igazságügyi minisztere volt.Ion Mihai Pacepa, a Securitate Amerikába szökött tisztje szerint Meleșcanu azok közé a titkos szekus tisztek közé tartozott, akik a forradalom után átvették a belföldi (SRI) és a külföldi (SIE) hírszerzés, valamint a külügy irányítását, és megtartották Ceaușescu nagyköveteinek 80 százalékát.Akit csak majdnem vittek el: Alexandru Petrescu A gazdasági minisztérium élére javasolt Alexandru Petrescu 2014 júniusától egy olyan időszakban igazgatta a Román Postát, amikor a legnagyobb román munkáltatók egyikének számító állami vállalat berkeiben az egyik legnagyobb korrupciós botrány érlelődött. A távközlési minisztérium tavaly augusztusban jelentette az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnél, hogy rendellenességeket találtak néhány közbeszerzési eljárás kapcsán. Szintén az ő vezetése alatt büntette meg a versenytanács 7,4 millió euróra a postát, amiért megsértette a versenyszabályokat. Ennek ellenére Petrescu bruttó 135 418 lejt vett fel jutalomként. Alexandru Petrescu egyébként egyszerre román és brit állampolgár. Gazdaságot tanult a University of Wales-en, majd Londonban a bankszektorban töltött be vezető pozíciót.Iliescu embere a kulturális tárca élén A 40 éves, megrögzötten baloldali Ioan Vulpescu ortodox teológiát végzett, majd filozófiából doktorált. 2004-től Ion Iliescu volt államfő kulturális tanácsadója. A Ponta-kormány idején – 2014 decembere és 2015 novembere között – már vezette a kulturális tárcát. 2012 és 2016 között parlamenti képviselő. Azt megelőzően különböző kulturális intézményekben és testületekben vállalt szerepet. Minisztersége idején politikai ellenfelei lemondását követelték, mert nem juttatott elegendő pénzt a kulturális intézmények fenntartására és az országos jelentőségű fesztiválok megszervezésére, és nem szentelt kellő figyelmet a nemzeti kisebbségek kulturális értékeinek megőrzésére. A neki szánt tárca nevét most kibővítik a nemzeti identitás védelmével is. Hrebenciuc jó barátja kapja az oktatási tárcát Az oktatási tárca élére javasolt Pavel Năstase az oktatási rendszer egyik legjobban fizetett vezetője. A 65 éves Năstasénak a vagyonbevallása szerint három ingatlanja, két telke, egy Audi típusú gépkocsija, 1,5 millió leje, 135 ezer eurója és 35 ezer dollárja van, mindezt állami fizetésekből és EU-s alapokból sikerült összehoznia. Korábban a bukaresti gazdasági egyetem rektora volt, jelenleg a felsőoktatási intézmény szenátusának elnöke. A több korrupciós ügyben is gyanúsított Viorel Hrebenciuc egyik régi barátja, akinek fiát úgy juttatta katedrához az általa vezetett egyetemen, hogy a férfinak (mármint Hrebenciuc fiának) korrupciós ügyeit még tárgyalta a bíróság. Egyébként ügyviteli informatikát tanít az egyetemen, melyen ő maga is végzett. 1968-ban doktorált gazdasági informatikából. Ana Birchall, a milliomos szuperjogász Ana Birchall 1973-ban született a Prahova megyei Mizilben. Jogot végzett, majd a Yale Egyetemen doktorált pénzügyi jogból és csődeljárásból, és a Wall Street egyik ügyvédi irodájában dolgozott. 2003-ban tért vissza Romániába, 2005 óta a bukaresti SZDP tagja, a párt progresszista fórumának vezetője, jelenlegfőtitkárhelyettese. Ügyvédként és egyetemi tanárként is dolgozik, a Dimitrie Cantemir Egyetem oktatója. Rövid ideig Mircea Geoană volt külügyminiszter és Victor Ponta volt kormányfő tanácsadója is volt. 2012 óta képviselő, mandátuma alatt az európai ügyek bizottságát vezette, de az oktatás és esélyegyenlőség kérdései is foglalkoztatják. Az egyik legintenzívebben kommunikáló romániai politikus, napi szinten ontja a közleményeket, blog- és Facebook-bejegyzéseket.Férjével, Martyn Birchall üzletemberrel együtt öt lakása van, kettő az Egyesült Államokban. Külföldi befektetéseik 23 millió euróra rúgnak. Belügyminiszter Dragnea hátországából Az 1970-ben született Carmen Dan a pártelnök Liviu Dragnea megyéjében, Teleormanban vált általános iskolai titkárnőből belügyminiszterré – írja az Adevărul. 1989-ben érettségizett, egyetemi diplomát viszont csak 2000-ben, 30 évesen szerzett: a rendőrakadémiát végezte el. Korábban járt a teljesen ismeretlen Ökológiai Egyetem jogi karára. Érettségi után hat évig volt a 11 ezer lakosú Videle városka egyik általános iskolájának titkárnője, majd az Agricola, később a Raiffeisen Bank helyi kirendeltségén dolgozott. 2002-től 2012-ig jogtanácsos, majd ügyvezető igazgató volt a Teleorman megyei tanácsnál. Alprefektus, majd 2016 márciusa és októbere között a megye prefektusa volt. A tisztségről azért mondott le, hogy az SZDP szenátori listájának élén induljon az idei parlamenti választásokon. A szenátus jogi bizottságának elnökévé választották. Petre Daea, a honatyák luxusnyugdíjának élharcosa Az 1949-ben született Petre Daea agronómus végzettségével 1989 előtt a Mehedinți megyei agronómiában, utána a megyei tanácsban szintén agrárvonalon építgette hivatalnoki karrierjét. 2001 óta tagja az SZDP-nek, 2004 júliusa és decembere között, a Năstase-kormány utolsó félévében annak mezőgazdasági minisztere, korábban államtitkára volt. Nyomozás is indult ellene, mert köze lehetett az ország legtermékenyebb földterülete, a brăilai Nagy Sziget koncesszionálásához. A koncesszió haszonélvezője, Culiţă Tărâţă azóta elhunyt. 2004 óta három mandátumot nyert a törvényhozásban, a mezőgazdasági bizottságokban tevékenykedett. Emellett ő kezdeményezte a honatyák luxusnyugdíját lehetővé tevő törvényjavaslatot.(folytatás holnapi lapszámunkban) (forrás: Főtér.ro, HotNews, a News.ro és az Adevărul) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. január 6.Ki kicsoda a Grindeanu-(Dragnea)-kormányban? (2.)A „fekete kedd” igazságügyi minisztere Az úgynevezett „fekete kedd” egyik legnagyobb hangadóját jelölték a Grindeanu-kormány igazságügyi miniszterének: az 57 éves Florin Iordache annak a szűk parlamenti csoportosulásnak volt a tagja, amely 2013-ban a büntető törvénykönyv módosításával igyekezett büntetlenséget biztosítani a honatyáknak. A módosításokat a képviselőház jogi bizottsága titokban dolgozta ki, hogy másnap villámgyorsan szavazzák meg, mentesítve ezáltal magukat a büntetőjogi felelősség alól. Florin Iordache mérnöknek tanult, csak 2002-ben szerzett jogi diplomát, miután Caracal alpolgármestereként belekóstolt a politikába. 2000–2008 között parlamenti képviselő. Több olyan kezdeményezése volt, amely az igazságszolgáltatás gyengítésére irányult. Neki köszönhető az ügyvédek „szuperimmunitását” biztosító törvénytervezet, amelyet 2016 októberében fogadott el a parlament. Iordache felesége tagja volt annak a bírósági tanácsnak, amely felmentette Adrian Năstasét a „Tamara néni”-perben. Lia Olguța Vasilescu, a megvesztegethető nagyromán Lia Olguța Vasilescu krajovai polgármester nemrég múlt 42 éves, 1991-ben kezdte politikai karrierjét a Nagy-Románia Párt alapító tagjaként, 1997-ben végzett a krajovai egyetem bölcsészkarán, egy helyi lapnál dolgozott, majd honvédelemből képezte magát, végül a szociológia doktora lett. 2000-ben választották először képviselővé, 2008-ban Dolj megyei szenátorrá. Abban az évben váltott pártot is, az SZDP megyei és országos vezetésében szerzett tisztségeket. Szocdem színekben választották 2012-ben, majd 2016-ban ismét polgármesterré. Mivel 2016 decembere óta képviselő, megírta lemondását a polgármesteri tisztségről.Lia Olguța Vasilescu tavaly márciusban került a korrupcióellenes ügyészek hálójába, és júliusban emeltek vádat ellene többrendbeli pénzmosás és megvesztegetés elfogadása miatt. 2012 és 2014 között összesen körülbelül 135 ezer eurót és 570 ezer lejt kapott különböző üzletemberektől azért, hogy a választási kampányát finanszírozhassa, illetve hogy a városháza elfogadja és kifizesse az érintett üzletemberek által végzett homlokzatfelújítási munkálatokat. Gabriel Beniamin Leş, a felfegyverző védelmi miniszter A most 41 éves Gabriel Beniam Leş Temesváron végzett marketing szakon, ugyanott mesterizett pénzügyi menedzsmentből, majd a közbeszerzések, közigazgatás és honvédelem terén is képezte magát. Szatmárnémetiben indult a politikai karrierje helyi tanácsosként, majd alpolgármesterként, volt a megye alprefektusa is, később a mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA) megyei kirendeltségét vezette. 2015 októberében, nem sokkal a Ponta-kormány bukása előtt nevezték ki fegyverzeti államtitkárnak a védelmi minisztériumba, tisztségét a Cioloş-kormányban is megőrizte. A minisztériumban ő volt a felelős a katonaság fegyverzetének modernizálásáért. 2016 decemberében szenátori mandátumot nyert. Adriana Petcu, az összeférhetetlen A legkevesebbet az alakuló Grindeanu-kabinetből Adriana Petcuról tudni: 2010 óta vezeti a Buzău-Ialomița Vízügyi Igazgatóságot, 2010 és 2013 között pedig project officer volt egy európai pályázatban, az országos vízügy saját kérésére nevesítette. Ezt onnan tudni, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség nyomozott miatta, és összeférhetetlennek találta, a pályázat munkacsoportjában kapott 27 086 lejnyi jövedelmét pedig illegálisnak minősítette. Adriana Petcu első fokon elvesztette a pert, de fellebbezett a legfelső bíróságon. Mivel jövedelem is származott összeférhetetlen tisztségéből, ezért egytől öt évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható, illetve a bíróság köztisztségek viselésétől is eltilthatja. Augustin Jianu, az IT ifjú titánja A mindössze 30 éves Augustin Jianu egyik elődjének, Dan Nica távközlési miniszternek volt a tanácsosa. Jelenleg a CERT-RO rövidítésű országos kiberbiztonsági központ vezérigazgatója. A lefokozott orvosprofesszor A most 45 éves nagyváradi orvos hivatalosan csak 2012 óta politikus, amikor elnyerte első szenátori mandátumát, de korábban is töltött be olyan tisztségeket, amelyeket csak politikai támogatással lehet megszerezni. 2009-ben vált a Bihar Megyei Kórház igazgatójává, egy évvel később Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter a megyei közegészségügyi hivatal élére nevezte ki. Cseke utóda, Ritli László kabinetvezetőjévé nevezte ki Florian Bodogot a rövid életű Ungureanu-kormányban, 2012-ben az első Ponta-kormány országos közegészségügyi igazgatója, majd államtitkár lett. A tavaly decemberi választásokon újabb szenátori mandátumot nyert az SZDP színeiben. Nem sokkal előtte októberben Mircea Dumitru oktatási miniszter visszavonta Bodognak, az egyetemi tanárnak és a váradi orvosi egyetem dékánjának azt a jogát, hogy doktorátusokat vezessen, mivel összesen két tudományos cikk fő szerzőjének számít, ez pedig vézna tudományos teljesítmény, és nem elég a doktorátusok vezetéséhez. Mi több, a helyi sajtó szerint két doktori dolgozata közül az orvosi plágiumgyanús, és botránygyanús volt 2012-es kampányának finanszírozása is: sajtómegjelenéseit állítólag két svájci cég finanszírozta. Bukott főfogyasztóvédőből ifjúsági miniszter A 36 éves Marius DuncaBrassóban lett mérnök, de 2004-es diplomaszerzése után nem sokkal, 2006-ban már egy honatya irodájában dolgozott, 2007 és 2008 decembere között pedig az egyik európai parlamenti képviselőnk kabinetjében. 2009-ben fél évig a Brassó megyei fogyasztóvédelem egyik igazgatója volt, 2012 és 2015 között pedig alelnöke, majd elnöke az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatalnak. 2015 novemberében, közvetlenül a Colectiv-tragédia után Victor Ponta váltotta le a fogyasztóvédelem éléről, ezután egy teljes mértékben sóhivatalnak tűnő drogellenes központ főtitkárává nevezték ki. December 11-én Brassó megyei szenátorrá választották. Vagyonnyilatkozatában mindössze egy 2015-ös gyártású motorkerékpárt tüntetett fel. Graţiela Gavrilescu, a veterán Az 50 éves Graţiela Gavrilescu veteránnak számít az alakuló Grindeanu-kormányban: negyedik képviselői mandátumánál tart, korábban alpolgármester és környezetvédelmi miniszter is volt. A ploieşti-i kőolajipari egyetemen végzett, Bukarestben ipari marketingből mesterizett, de az orvosira is járt munkavédelmi képzésre, majd közigazgatási menedzsmentből is oklevelet szerzett. Gumigyártó cégnél dolgozott, később vezérigazgatója lett. 2000 és 2004 között a Prahova megyei munkaerő-ügynökség munkatársa és a kkv-k országos tanácsának alelnöke volt. 2004 és 2007 között Ploieşti alpolgármestereként dolgozott. 2004-től 2013-ig az NLP tagja volt, de kilépett, és követte Călin Popescu Tăriceanut a reformliberális pártba, majd a Liberálisok és Demokraták Szövetségébe (LDSZ), amelynek Prahova megyei elnöke és országos alelnöke lett. Közel egy évig, 2014 decemberétől 2015 novemberéig volt a Ponta-kormány környezetvédelmi minisztere. A bélyeggyűjtő karateedző, Şerban Valeca A romániai korrupció jelképévé vált Adrian Năstase kormányában miniszterként tevékenykedő Şerban Valeca végzettségét tekintve mérnök. Politikai pályája mindvégig a román parlament körül alakult: három mandátumot szenátorként, egyet pedig képviselőként töltött le. A 60 éves férfi emellett személyi edző, a karateszövetség alelnöke, és ötezer euró értékű bélyeggyűjteménye van. A pitești-i mérnöki egyetemen is tanít, jelentős összegeket szerzett különböző tudományos tevékenységekért. Az újonc miniszter A 38 éves Toma Florin Petcu az LDSZ jelöltje az energetikai minisztérium élére. Újoncnak számít a román parlamentben, képviselői mandátuma megszerzése előtt főleg a helyi közigazgatásban tevékenykedett. 2015 decembere és 2016 májusa között a Giurgiu megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója, 2013 októbere és 2014 júliusa között a megye alprefektusa. Végzettségét tekintve építőmérnök. A képviselőház honlapján eredetileg közzétett önéletrajza szerint a helyesírása nem éppen tökéletes, ezt gyorsan lecserélték egy uniós szabványűrlapon kitöltött CV-re. Szállítási bizniszekben érdekelt pénzügyminiszter A 62 éves Viorel Ştefan a képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke, aki 1993 óta tagja az SZDP-nek. Korábban egyszer már felmerült a neve pénzügyminiszterként, amikor Darius Vâlcovot lecsukták, de végül Eugen Teodorovici-ot nevezték ki. Három mandátumot szenátorként, kettőt képviselőként tevékenykedett. Az 1989-es rendszerváltás előtt az állami vízi szállításban, a Navromnál dolgozott, amelynek 1991 után az igazgatója lett. Az állami vállalat privatizációja során részvényeket vásárolt nemcsak a Navromnál, hanem több szállítással foglalkozó cégnél legalább 3 millió lej értékben. Kirúgták, most tárcavezető lett A 33 éves Răzvan Alexandru Cucot 2015 októberében Victor Ponta volt kormányfő nevezte ki a közlekedésügyi tárca államtitkárává, de 2016 májusában Dacian Cioloș kirúgta, miután részt vett az SZDP egyik Giurgiu megyei kampányrendezvényén. Cuc egy pékség részvényese, egy ipari park igazgatója, korábban pedig szakértőként működött közre a gazdasági minisztériumban. Fiatal kora ellenére meglehetősen vagyonos. Ifjak a pályán A Grindeanu-kormány egyik legfiatalabb tagja a 32 éves Gabriel Petrea, akit a társadalmi párbeszéd tárca élére szánt Liviu Dragnea. Az SZDP ifjúsági szervezetének és a bukaresti Műszaki Egyetem hallgatói szövetségének elnöke Victor Ponta és Nicolae Bănicioiu pártfogoltja. 2008-ben Ecaterina Andronescu csapatának tagjaként tűnt fel, aki akkoriban az egyetem rektora volt. Kampánytevékenységét később egy jól fizető állással hálálta meg Andronescu, majd amikor oktatási miniszter lett, tanácsadóként alkalmazta. Kis- és középvállalkozások: Florin Jianu A 40 éves Florin Jianu a harmadik Ponta-kormányban a kis- és középvállalkozásokért felelős delegált miniszter volt. Jelenleg a romániai kis- és középvállalkozásokat tömörítő országos tanács elnöke. Bukarestben matematikai egyetemet végzett, majd az elnöki hivatalban dolgozott, vállalkozói és pályázati tanácsadással is foglalkozott. Luxusórákat gyűjtő idegenforgalmi miniszter Az idegenforgalmi tárca élére javasolt Mircea Titus Dobre közgazdász második mandátumát szerezte meg a parlamentben. Egyetemi tanulmányait Bukarestben és Strasbourgban végezte. Az előző mandátuma idején 87 törvényjavaslatot dolgozott ki, ebből 24 törvényerőre emelkedett. Vagyonbevallása szerint 18 ezer euró értékű órával rendelkezik, és három különböző cégnél részvényes. 325 ezer eurót kölcsönzött egy személynek. Héberül a határon túli románokért Andreea Păstîrnac filológiai egyetemet végzett, mesteri fokozatot Jeruzsálemben szerzett. Tanulmányai a héber nyelv, a Közel-Kelet, a diplomácia, illetve anemzetközi közkapcsolatok területén összpontosultak. A bukaresti egyetemen és Tel-Avivban is tanított. Az évek során különböző diplomáciai szerepeket töltött be: volt attasé, kulturális attasé, III., II., I. osztályú titkár a világ számos pontján. 2006 és 2011 között Románia ciprusi nagykövete, 2013 szeptembere óta Románia izraeli nagykövete. A Grindeanu-kormányban a határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszter lesz. (Forrás: Főtér.ro, HotNews, News.ro és Adevărul) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. január 12.Felfüggesztették tisztségéből a SRI operatív vezetőjétA Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, Eduard Hellvig felfügesztette tisztségéből a SRI operatív vezetőjét, Florian Coldeát, miután Sebastin Ghiță szökésben lévő üzletember több bűncselekmény elkövetésével vádolta meg nyilvánosan a tábornokot. A SRI csütörtök esti közleménye szerint a szolgálatban bizottság jön létre Florian Coldea esetleges törvényszegéseinek vagy szakmai vétségeinek kivizsgálására. A vizsgálat lefolytatásáig a SRI eddigi második emberének hatáskörét Eduard Hellvig veszi át. A több bűncselekménnyel gyanúsított és országos körözés alatt lévő Sebastin Ghiță az elmúlt napokban videóüzenet-sorozatban számolt be Florian Coldea állítólagos viselt dolgairól. Az üzletember a legutóbbi, szerda este közzétett felvételen azt bizonygatta, hogy szoros baráti viszonyt ápol a tábornokkal, akivel néhány alkalommal együtt is nyaraltak külföldön. Sebastin Ghiță azzal vádolja Florian Coldeát, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjével, Laura Codruța Kövesivel együtt az irányításuk alatt tartják az államfőt, és azzal zsarolják Klaus Johannist, hogy bűnvádi eljárásokat indíttatnak ellene, illetve a felesége ellen. Az üzletember azt állítja: a SRI igazgatóhelyettese letartóztatással fenyegette meg Victor Ponta korábbi miniszterelnököt, ha erőlteti a Brassó-Comarnic autópálya megépítését. Néhány napja az egyik videóüzenetben Sebastin Ghiță arról is beszélt: Florian Coldea megzsarolta az akkor kormányfői tisztséget betöltő Victor Pontát, hogy Laura Codruţa Kövesit javasolja a DNA élére. A korrupcióellenes ügyészség vezetője erre a kijelentésére nem kívánt reagálni, csak annyit jegyzett meg, hogy „egy szökésben levő gyanúsított” nyilatkozatait nem kommentálja. Korábban az üzletember azzal is vádolta Coldeát és Kövesit, hogy igazságtalan döntések születtek bizonyos büntetőjogi perekben, így például a 2014-ben tíz év jogerős börtönbüntetésre ítélt Dan Voiculescu médiamágnás és politikus esetében. Egy hangfelvételt is közzétett, amelyen Traian Băsescu államelnök is megszólalt, aki az elmúlt években a hírszerzés szigorúbb ellenőrzését szorgalmazta. Szerinte ugyanis a hírszerzés túl nagy befolyásra tett szert az igazságszolgáltatásban és a közéletben, ami visszaélésekre ad lehetőséget. A Ghiță által kiszivárogtatott felvétel ügyében január elején a legfőbb ügyészség hivatalból vizsgálatot indított. Az üzletembert többek között megvesztegetéssel, zsarolással, befolyás vásárlásával, titkosnak minősülő információk nyilvánosságra hozatalával és jogosítvány nélküli gépkocsivezetéssel gyanúsítják. Bűnvádi dossziéja 1300 oldalas, és öt feljelentésen, illetve 35 tanú vallomásán alapul. Távollétébenletartóztatási parancsot adtak ki ellene, mert nem jelent meg az ügyészségen, amikor beidézték. Azóta országos körözés alatt ál, emellett nemzetközi elfogatóparancs is készül ellene. maszol.ro 2017. január 16.Ügyészek és titkosszolgák veszedelmes viszonyára deríthet fényt a Coldea-dossziéNemcsak a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tekintélyét ássa alá, hanem a bűnüldözést és a korrupcióellenes harcot is alapjaiban megrengetheti Florian Coldea igazgatóhelyettes kompromittálódása. Milyen mértékben befolyásolják a titkosszolgálatok az igazságszolgáltatás tevékenységét; indult-e bűnvádi eljárás politikusok, magas rangú állami tisztségviselők ellen politikai megfontolásból, a hírszerzés és a nyomozó hatóság közötti összefonódás eredményeképpen? A fenti kérdéseket nem a kommunista diktatúrában alkalmazott módszerek, hanem éppen napjaink különös esetei kapcsán teszik fel sokan Romániában. Éspedig a részben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóhelyettesét övező botrány apropóján, amely miatt felfüggesztették tisztségéből, és belső vizsgálatot indítottak a titkosszolgálat katonai vezetője ellen. Florian Coldea altábornagynak az okozta a vesztét, hogy – mint az elmúlt napokban kiderült – szoros kapcsolatot ápolt egy jelenleg nemzetközi körözés alatt álló, megannyi bűncselekménnyel gyanúsított üzletember-politikussal. Azzal a Sebastian Ghiță volt parlamenti képviselővel, aki több mint félszáz vállalkozásán keresztül az elmúlt években több száz millió euró közpénzhez jutott az állammal kötött szerződések révén, és aki nem mellesleg a tavaly decemberi választásokig a bukaresti parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságában tevékenykedett. Széles körű politikai kapcsolatain – Ghiță egyebek mellett Victor Ponta volt kormányfő barátja – kívül a hírtelevíziót is működtető politikus ügyészeket és főrendőröket rángatott madzagon, nem hivatalos információk szerint hatalmát a titkosszolgálathoz fűződő viszonyának köszönhette. Ennek ellenére az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tavaly négy bűnvádi eljárást indított ellene, mire Ghiță reakciója az volt, hogy december közepén ismeretlen helyre menekült, majd szappanoperaszerűen nekifogott kitálalni. A tulajdonában lévő România hírtévében közzétett videoüzeneteiben például azt állította, Coldea és a DNA vezető ügyésze, Laura Kövesi túllépett a hírszerzés és az ügyészség közti intézményes együttműködés törvényes keretein, és kényük-kedvük szerint fabrikáltak dossziékat politikusok, közméltóságok, üzletemberek ellen. Ghiță szerint a Coldea–Kövesi-tandem nevéhez ártatlan emberek elítélése fűződik, ugyanakkor felesége, Carmen állítólagos dossziéján keresztül sakkban tartják Klaus Johannis államfőt is. Állításai alátámasztására a szökésben lévő exhonatya olyan felvételeket tett közzé, amelyek szerint Coldea az otthonában is meglátogatta, sőt együtt nyaraltak a Seychelles-szigeteken és Toszkánában. A bukaresti sajtóban „007-es ügynökként” is emlegetett, a 2005-ben Irakban elrabolt román újságírók kiszabadítását személyesen levezénylő Coldea felfüggesztéséről a közös kirándulásokról szóló bizonyítékok nyilvánosságra kerülése után született döntés. Mégpedig a legmagasabb szinten, csütörtökön ugyanis Johannis négyszemközti beszélgetésen fogadta az SRI volt operatív vezetőjét. A hírszerzés csütörtök esti közleménye szerint a sajtóban Coldeáról megjelent információk alapján Eduard Hellvig, a SRI igazgatója elrendelte egy rendkívüli belső vizsgálóbizottság felállítását, amelynek ellenőriznie kell, hogy Coldea megsértette-e a szakmai szabályokat. Miközben sokan úgy látják, Ghiță a kegyvesztetté válása miatt tálal ki, Coldea kompromittálódása nemcsak a hírszerzés tekintélyét ássa alá, hanem a romániai bűnüldözést és a korrupcióellenes harcot is alapjaiban megrengetheti. A botrány közepette egymás után állnak a nyilvánosság elé az igazságszolgáltatás célkeresztjébe került politikusok – köztük Ponta, Elena Udrea volt miniszter és a börtönbüntetését töltő Dan Voiculescu médiamágnás –, azt állítva: az ellenük indított bűnvádi eljárás, bírósági ítélet koholmány, és – szerintük – bebizonyosodott az ártatlanságuk. Krónika (Kolozsvár) 2017. január 18.A szeku örökPolitikai thrillerekbe, Keresztapa-szerű gengszterfilmekbe illő kémtörténet tartja lázban immár napok óta Romániát. Nem hiányzik semmi, ami egy ilyen sztori kelléke: kémek, ügyészek, rendőrök, magas rangú, nyakig sáros politikusok, megvesztegetett újságírók, kifürkészhetetlen hatalmi játszmák, tömérdek pénz, feljelentések, váratlan fordulatok, szökés, üldözés, kiszivárogtatás, zsarolás, árulás. Csak a remény hiányzik, hogy egyszer mégiscsak élhető, normális ország lesz Romániából, olyan, ahol valóban azok vezetik az államot, akiket demokratikus választás révén a lakosság erre felhatalmaz. Sebastian Ghiţă tündöklése és bukása olyan autentikus romániai történet, amelyet a világ normálisabb felén fikciónak, fantazmagóriának minősítenének. Már az üzletember felemelkedése körül is sok a kérdés: vélhetően titkosszolgálati háttér kellett ahhoz, hogy az amúgy tehetséges fiatalemberből oly zsenge korban Románia egyik leggazdagabb üzletembere legyen, aki mindvégig állami szervekkel, önkormányzattal, hírszerző szolgálatokkal üzletelt. Bukása azonban még érdekesebb: vélhetően valamiféle titkosszolgálati belháború során Ghiţă kegyvesztetté válhatott, a korrupcióellenes ügyészség és a hatóságok célkeresztjébe kerülvén pedig hiába remélt védelmet, így aztán fogta magát, és lelépett, megszökött. Azóta sem tudni, hol tartózkodik, viszont eltökéltnek látszik, hogy mindenkit bemártson. Saját tévécsatornájában naponta jelentkezik egy-egy leleplező anyaggal. Ezekben arról mesél, hogyan nyaralt együtt Florian Coldeával, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) operatív igazgatójával és Laura Codruţa Kövesivel, miként irányítja az országot egymással karöltve a RHSZ és a korrupcióellenes ügyészség, mivel zsarolta meg Florian Coldea hírszerzési operatív igazgató Victor Ponta volt miniszterelnököt, hogy Laura Codruţa Kövesit nevezze ki főügyésznek, miként tartják a kezükben Klaus Iohannis államelnököt stb. S bár egynémely állításáról kiderült, hogy nem igaz, szavait pedig sokan kétségbe vonják és igyekeznek cáfolni – de vajon kinek, kiknek hihetünk, ha a titkosszolgálatok tartják kezükben a román sajtó jelentős részét is?! –, a videofelvételek mégsem maradtak hatás nélkül. Coldeát előbb felfüggesztették, aztán belső vizsgálatot kezdeményezett a hírszerző szolgálat, melynek eredményét tegnap hozták nyilvánosságra, s melyben – minő meglepetés! – megállapítják, hogy főnökük sem törvényt, sem belső szabályzatot nem sértett, de állítólag maga kérte felmentését, így aztán tartalékba helyezték.A rendkívül kusza történetben a kérdések és rejtélyek sora napról napra sokasodik. Egyszerű halandókként, akiknek nincs bepillantása a legmagasabb szinten zajló hatalmi játszmákba, csak kapkodjuk fejünket. De ha csak egy százaléka igaz annak, amit a szökevény Ghiţă állít, már az bőségesen elég, hogy keserűen summázzuk: Romániában a titkosszolgálatok jócskán túllépik hatáskörüket, a politikai, gazdasági és médiaelitbe beszivárogva őrzik és mentik át hatalmukat. A szeku örök. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. január 23.Nagyon sok a közös román–magyar érdekA román–magyar politikai viszony enyhülésére, a kétoldalú kapcsolatok fölértékelődésére számít a bukaresti kormányváltást követően Barabás T. János, aki szerint a két országnak nagyon sok közös érdeke van. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Krónikának adott interjúban elmondta, Magyarország és Románia nem ellenfele egymásnak a gazdasági fejlődés terén, nem a másik rovására gazdálkodik, hanem éppenséggel kiegészítik egymást. – Ahhoz képest, hogy a két ország papíron stratégiai partnernek tekinti egymást, az elmúlt években Magyarország és Románia viszonya az utóbbi két évtized mélypontjára süllyedt. Leegyszerűsíthető a kétoldalú kapcsolatok elhidegülésének oka az ellentétes ideológiájú kormányok közötti szembenállásra (Budapesten 2010 óta jobbközép, Bukarestben 2012 óta balliberális koalíció van hatalmon), vagy egyéb tényezők is közrejátszottak? – Nem hiszem, hogy mélyponton lennének a román–magyar kapcsolatok. Elég például a Magyar Demokrata Fórum (MDF) fémjelezte kormányidőszakra gondolni a kilencvenes években, amikor igen nehéz volt a kapcsolatteremtés, a Duna Televíziót például kitiltották Romániából. Elmondható, hogy a román közösségi tudat alapeleme a magyarellenesség. Ne feledjük, 1918-ban Nagy-Románia egy magyarellenes politikai programmal jött létre. Ezt tudomásul kell venni, akárcsak azt, hogy nem vagyunk egyedül Európában ilyen bonyolult történelemmel. A választásokat megelőzően fel szokták borzolni a nacionalista kedélyeket, rendszerint előveszik a magyarellenesség témáját, ilyenkor támadhat az embernek az a benyomása, hogy a kapcsolatok rosszak, mélyponton vannak. A választásokat követően azonban gyorsan helyre szokott zökkenni a kétoldalú viszony. A politikai kapcsolatok az elmúlt években valóban kívánnivalót hagytak maguk után, elég csak arra gondolni, hogy alig találkoztak a kormányfők, ami nagyon jó mércéje a kapcsolatok intenzitásának. Ellenben a gazdasági kapcsolatok nagyon jól fejlődtek: a kétoldalú kereskedelem volumene meghaladja a hétmilliárd eurót. Romániának messze Magyarország a legfontosabb gazdasági partnere a térségben, összehasonlításképpen: háromszor akkora a gazdasági kapcsolata a nyugati szomszédjával, mint Szerbiával vagy Bulgáriával. A két ország közötti viszonynak továbbra is a gazdasági reláció lesz a húzóereje, ugyanakkor várakozásaim szerint a politikai kapcsolatok is enyhülni fognak, lévén, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és kabinete pragmatikusan áll hozzá a térségben a kétoldalú kapcsolatokhoz. Ha visszaemlékszünk, hosszas magánbeszélgetések után a magyar kormányfő személyes viszonyt alakított ki szlovák kollégájával és a szerb köztársasági elnökkel, és megegyeztek egy minimális platformban, többek között abban, hogy mit nem tesz az egyik és a másik fél. Például nem fognak a sajtóban üzengetni egymásnak, mert ez udvariatlan, és nem visz előre. Szerintem hamarosan lesz egy kapcsolatfelvétel a magyar és az új román kormány között, és egyebek mellett abban fognak megegyezni, hogy visszafogják az elszabadult retorikát. Ennek egyik eleme volt, amikor Victor Ponta miniszterelnök Orbán Viktort Moammer Kadhafi líbiai, Traian Băsescut pedig Szaddám Huszein iraki diktátorhoz hasonlította. – Egy év szakértői kormányzás után – amelynek idején nem történt előrelépés a kétoldalú viszonyban – januártól ismét balliberális kabinet alakult Bukarestben, amelynek külügyminisztere, Teodor Meleșcanu rendkívül nyitottnak mutatkozott a kapcsolatok helyreállítására, amit személyes erkölcsi felelősségének nevezett. Egy ilyen miniszteri ambíció hozzájárulhat az elmozduláshoz? – Igen. Teodor Meleșcanu profi politikus, irányította a külügyi, védelmi és igazságügyi minisztériumot, volt államfőjelölt, mindenképpen figyelni kell arra, amit mond. A román szándék mögött érdekek állnak, márpedig azt is el kell mondani, hogy a két országnak nagyon sok közös érdeke van. Románia és Magyarország például hasonlóképpen szeretné megvalósítani az Európai Unió reformját, ami azt jelenti, hogy Brüsszel továbbra is kiemelten támogassa a hátrányos régiókat. Francia és német politikusok ugyanis azt akarják, hogy a fejlett régiók többet kapjanak, mert erősíteni kell az EU versenyképességét. Elsősorban Románia érdeke, hogy rácsatlakozzon a közép-európai energiahálózatokra, magasfeszültségű vezetékekkel ugyanis még nem csatlakozott rá erre a rendszerre. Létezik ugyan egy földgázvezeték a két ország között, de alig működik, mivel a románok nem bizonyultak elég érdekeltnek abban, hogy működtessék. Közös biztonsági kihívásaink vannak. Romániában, amely biztonságpolitikáját eddig a Fekete-tenger térségére összpontosította, komoly fegyverkezés zajlik, programjában a Sorin Grindeanu vezette kormány kiemelten támogatja a fegyveripart. Viszont szerintem román részről változni fog ez a maximalista biztonságpolitika, amellyel mintha egy konvencionális nagy háborúra készülne az ország. Ezt egyébként jelzi a Klaus Johannis vezette államelnöki hivatal által tavasszal kidolgozott biztonsági stratégia is, amely a nem konvencionális veszélyforrások – migráció, kivándorlás, öregedés, környezeti problémák, szennyezés, erdőpusztítás, határon átnyúló szervezett bűnözés – elhárítására fekteti a hangsúlyt. Románia ez irányba halad a jövőben, és ez a változás is segíteni tudná a kétoldalú kapcsolatokat, hiszen jelenleg Magyarország is inkább a nem konvencionális veszélyforrásokra fókuszál. – Számos elemző szerint már csak jól felfogott gazdasági érdekei is a szomszédaival, elsősorban Magyarországgal ápolt kapcsolata javítására kell ösztönözzék Bukarestet. – Annál is inkább, mivel nem bizonyult sikeresnek Románia gazdasági nyitása Ázsia, Afrika és Amerika felé. Ettől nem nőtt lényegesen a román export, az Európán kívüli reláció nem tudta húzni a belföldi gazdaságot. Romániának természetszerűleg Nyugat-Európa a fő partnere, ez van közel, itt ismerik a romániai termékeket, innen érkeznek a befektetők az országba, Európa nyugati felébe irányul a legtöbb kivitel. Közben Magyarország kétszer annyit exportál az eurozónába, mint Románia, amely 28 milliárd eurót exportál évente, és 40 milliárd eurót importál, így óriási a passzívuma. Tehát ha kezdeni akar valamit a román gazdasággal, akkor Bukarest teljesen átrendezi európai gazdasági kapcsolatait, mert ebben rejlik a húzóerő. Mivel az exportját nem tudja gyorsan növelni, Románia legfontosabb fejlődési motorja az EU-források hatékony felhasználása, e téren viszont csak a rendelkezésre álló keret ötven-hatvan százalékát tudta lehívni. Úgyhogy mindenképpen javítani kell az uniós források lehívásán. Örökzöld téma Romániában az infrastruktúra hiánya is, ki kell építeni és bővíteni az úthálózatot Magyarország irányába, hiszen erre irányul az export mintegy fele. Ugyanakkor ökológiai és társadalmi kérdéseknek is arra kellene ösztönözniük a két kormányt, hogy együttműködjenek. És ne feledjük, az iparunk sem egymás ellen dolgozik. Lassan Romániában is a gépjárműipar lesz a gazdaság húzóereje, de az ott előállított gépkocsitípusok nem versenyeznek a Magyarországon gyártottakkal, tehát nem vagyunk ellenfelek a gazdasági fejlődésben. Kiegészítjük egymást, de nem a másik rovására gazdálkodunk. Egyébként maga Teodor Meleșcanu külügyminiszter is arról beszélt, hogy javítani akarják Közép-Európával a gazdasági kapcsolatokat. Hogy finoman fejezzem ki magam: „útban vagyunk”, ami azt jelenti, hogy a román–magyar kapcsolatok is fölértékelődnek. – A román–magyar kapcsolatok milyenségét mindig alapvetően meghatározta az erdélyi magyar közösség helyzete. Ön szerint van-e arra esély, hogy eredmény szülessen rövid távon az olyan kisebbségi kérdések esetében, mint például a jelkép- és anyanyelvhasználat, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar kara vagy a többnyelvű helységnévtáblák ügye? – Európa a régiók Európája, így az lenne a normális, ha egy régió szabadon használhatná a történelmi jelképét. Éppen az kelt megütközést, ha mindezt egy központi kormány tiltja, ez 2017-ben Európában abszurdum. Egyértelmű, hogy egy nemzettudat, mentalitás nagyon lassan változik, a románok a templomban, az iskolában egy sajátosan felfogott történelmet tanulnak, márpedig ha észrevesszük, mindig előkerülnek a történelmi témák, az eltérő történelemfelfogások, ha valamilyen vita van a két nép között. A politika és a gazdaság gyorsabban képes változni, mint a mentalitás. Én a következő folyamatot látnám szerencsésnek. Ha Románia fejlődni akar, hatékonyan kell elköltenie az EU-támogatásokat, ám ez esetben az eurorégiókat adminisztratív hatáskörrel is fel kell ruháznia a decentralizáció és a gazdasági hatékonyság növelése érdekében. Az új kormánynak van egy nagyon izgalmas, háromszintű területi fejlesztési elképzelése, amely szerint megmaradnának a megyék, a minisztériumok, viszont adminisztratív illetékességet adnának az eurorégióknak, illetve létrejönnének olyan ipari-gazdasági központok – például Brassó körül –, amelyek kisugárzása több megyére kiterjed. Szerencsére az RMDSZ elébe tud menni ennek a modernizációs tervnek, például a Kelemen Hunor elnök mögött álló legerősebb csoport, a háromszéki vállalkozók révén, miközben Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szakértője a régiófejlesztésnek. Vagyis az RMDSZ hozzáadott értéket tud produkálni a román kormány számára, ami fontos lehet a közigazgatási törvény módosításánál, amely a mostani kormányzati ciklus legnagyobb kihívása. Az oktatási törvény kapcsán nem várok lényegi előrelépést, mert ahhoz egy egész elosztórendszert kellene megváltoztatni, de a közigazgatási törvényt nem lehet halogatni, mert Románia nem tudja hasznosítani az EU-tagságából adódó előnyeit. Ekkor viszont képbe kerülhet az RMDSZ regionális fejlesztési elképzelése, amely már nem etnikai, hanem regionális színezetű, ebben az esetben pedig esélye lehet egy olyan magyar érdekképviseletnek, amely minőségi javulást eredményezhet a közösség számára. – Milyen szerep hárul a magyar–román kapcsolatok alakulása terén az RMDSZ-re? Különösen arra való tekintettel, hogy az alakulat együttműködési megállapodást kötött a román balliberális koalícióval, ugyanakkor az elmúlt időszakban rendezte a korábbi hűvös viszonyát a Fidesszel. – Kelemen Hunor már hosszú ideje jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, mindketten pragmatikus politikusok. Az RMDSZ természetszerűleg sokat tudna lendíteni a kétoldalú államközi kapcsolatokon. A problémák egyik oka az volt, hogy az RMDSZ és a többi romániai magyar párt sokáig nem tudott zöld ágra vergődni közös program, célok mentén. Orbán Viktor pragmatizmusa éppen azt jelenti, hogy neki kell egy erős magyar párt, mivel olyan kihívások állnak a romániai magyarok előtt, amelyek megindokolnak egyfajta egységet. Ennek nem feltétlenül pártegységnek kell lennie, hanem mondjuk választási koalíciónak, amely egységesen tud fellépni fontos dolgokban Bukarestben. A magyar kormány ennek a csoportnak a vezetőjével tud tárgyalni, és ezáltal tudja helyreállítani a bizalmat, elősegíteni a javulást a kétoldalú kapcsolatok terén. Felhívnám a figyelmet, hogy Szerbia esetében a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) sikerült közvetítői szerepet játszania a belgrádi és a budapesti kormány között, aminek meg is vannak a jótékony hatásai, hiszen létrejött a háromszintű autonómia a Vajdaságban. Azt nem hiszem, hogy ezt Romániában is meg lehetne valósítani, mert a románok másképp fogják fel a nemzeti helyzetüket, de elrettentő példaként ott van Szlovákia, ahol akkora zűrzavar volt a magyar pártok körében, hogy Orbán Viktor kihagyta őket, és közvetlenül a szlovák miniszterelnökkel tárgyalt. – Jó ismerője a román–moldovai relációnak is. Van-e esély Ön szerint a bizonyos bukaresti politikai körök által szorgalmazott egyesülésnek, vagy ez a kérdés megrekedt az oroszbarát szocialista Igor Dodon államfővé választása nyomán? – Nem kell túlbecsülni Igor Dodonnak a politika alakulására gyakorolt befolyását. Egyrészt az alkotmány is megköti a kezét, ki is jelentette, hogy elnökké választása nem befolyásolja a Moldovai Köztársaság európai uniós integrációját. Az elmúlt időszakban Románia és Moldova államelnöke egyaránt azt hangsúlyozta, hogy előbb legyen meg a volt szovjet tagköztársaság uniós tagsága, és csak utána merülhet fel politikai-kormányzati szinten az egyesülés témája. Ezt egyébként Magyarország is racionális hozzáállásnak tartja. Moldovának már az EU-val létesített társult tagság is jelentős támogatást jelent, abban az esetben pedig, ha a tényleges felvétele elhúzódik, már létezik egy modernizációs projektje. Chișinău számára most az a fontos, hogy Románia és a baráti országok, köztük a visegrádi csoport támogassa a moldovai reformfolyamatot. A közvélemény-kutatások ismeretében elmondható, hogy a moldovai lakosság nagy többsége nem támogat semmiféle egyesülést. Tudomásul kell venni, hogy a 19. században ők nem tanulták a dákokról és a rómaiakról szóló romantikus román történelmet, és az elmúlt évszázadban kialakult náluk egy helyi elit, amely ha kormányzati szinten politizál, nem hajlandó kiadni a kezéből a hatalmat. Tehát a közösségi tudata és hatalmi státusa révén nem érdekelt az egyesülésben. Én természetesnek tartanék Moldova és Románia között egy közeledést, akár vegyes kormánnyal, közös parlamenti ülésszakkal, vagy mivel ugyanazt a nyelvet beszélik, összevonhatnák az oktatási programjukat. De a szomorú az, hogy az egyesülés kérdése rendkívül manipulálttá vált úgy a Kelet, mint a Nyugat részéről egyaránt. Mást nem is kell említeni azon kívül, hogy az Európa-barát, Vlad Filat vezette egykori kormány tagjait mind Romániában képezték ki, és ők a felelősek egymilliárd euró ellopásáért a banki sikkasztás esetében. A másik oldalon az oroszok ijesztő módon manipulálják a helyzetet, az orosz média például azzal riogatja a moldovaiakat és románokat, hogy a magyar hadsereg meg fogja támadni Romániát. Mert az az érdek, hogy az emberek féljenek, bizonytalanságban éljenek, mert akkor egy nagyhatalom, egy erős kar támogatását óhajtják. Barabás T. János Diplomata, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán és a Leedsi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karán szerzett diplomát. 1992 óta diplomata; szolgált Londonban, Bukarestben és Chişinăuban. Fő kutatási területe Románia, Moldova és a biztonságpolitika. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2017. január 27.Dan Tanasă: „Nem értem, mi hiányzik még a magyar közösségnek”Azt állítja, nem a titkosszolgálatok és nem a román ortodox egyház fizeti, az autonómiát Románia ellenségének tekinti, a helyi román vezetőket pedig „szolgának” tartja Dan Tanasă. A magyar szimbólumok használata miatt perek sorozatát indító sepsiszentgyörgyi bloggert a Maszol arról kérdezte, hogy miként látja a székelyföldi magyar-román együttélést, a szimbólum- és nyelvhasználatot, valamint az autonómia kérdését. Az exkluzív interjú a székelyföldi román közösség hangadóit megszólító cikksorozatunk első része. Az alábbi interjú a választások előtt készült. Közlését azért halasztottuk el, mert időközben kiderült, hogy Dan Tanasă a Szövetségünk Románia nevű párt színeiben parlamenti mandátumra pályázik. Az interjú első kérdését utólag tettük fel a sepsiszentgyörgyi bloggernek. Cikksorozatunk következő részében a székelyföldi román közösség más hangadóit szólaltatjuk meg, majd a nyilatkozataikra reagáltatunk magyar politikusokat is. - Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester korábban kijelentette, Dan Tanasă nem mert Székelyföldön indulni a parlamenti választásokon, inkább Bukarestbe "menekült". A választási eredmények (a Szövetségünk Románia nem jutott mandátumhoz - szerk. megj.) ismeretében nem gondolja úgy, hogy már csak stratégiai szempontból is inkább Hargita vagy Kovászna megyében kellett volna indulnia, ahol jobban ismeri tevékenységét a román közösség? - Átbeszéltem ezt a kérdést a Szövetségünk Románia vezetőivel, és úgy határoztunk, hogy jobb eséllyel indulok Bukarestben. Az volt a fontos, hogy a székelyföldi román közösség egyetlen hiteles hangjaként mandátumhoz jussak. Ismertségem rég túllépte Hargita és Kovászna megye határait. A magyar közösség vezetőitől eltérően, akik a soviniszta diskurzusra alapozták a szavazatszerzésüket, én nem akarok semmit sem bizonyítani, és nincs is szükségem erre. Bebizonyítottam, hogy az elmúlt nyolc évben csak a törvények betartásán őrködtem, és ezt teszem majd a továbbiakban, a parlamenten kívülről is. Antal Árpád, Tamás Sándor vagy Kelemen Hunor azonnal eltűnnének a közételből, ha nem lennének RMDSZ-tagok vagy nem töltenének be köztisztséget. Ez velem nem történhet meg. Ami pedig a székelyföldi román közösséget illeti, figyelje meg, hogy kiket támadnak az RMDSZ vezetői és a magyar sajtó egy része a gyűlölködő románellenes propagandájukkal: Dan Tanasát és Ioan Lăcătușut, korábban pedig Maria Peligradot és Rodica Pârvant. Ők a román közösség vezetői. Ők azok, akik nyilvánosan hangot adnak a közösséget ért sérelmeknek. - Székelyföld multietnikus térség, de az itt élő közösségek között nem létezik folyamatos, „intézményes”párbeszéd. Miközben magyarok és románok között van együttműködés a kultúra révén, a zenében, színházban, illetve a sportban, vannak közös ifjúsági projektek, születtek barátságok és vegyes házasságok, a két közösség vezetői nem folytatnak párbeszédet. Egyesek nyilatkozatai miatt a kívülállók úgy érzékelhetik, hogy konfliktus van a térségben magyarok és románok között. Mivel magyarázza az intézményes párbeszéd hiányát: nincs rá akarat, vagy nincsenek partnerek? - Nyilvánvaló, hogy a két közösség között nincs párbeszéd, ami sajnálatos, mivel ugyanitt élünk, és ahelyett, hogy mindkét közösség egy irányba húzna, egyik azt mondja hejsz, a másik, hogy csá. Kovászna megyében 23 százalékos a román közösség, de sajnos nem vonják be a megye fejlesztését illető fontos döntésekbe. Nagyon őszinte leszek: azt érzem, hogy a magyar elit folyamatosan fricskázza a román közösséget, majd felrója neki, hogy nem vesz részt közös dolgokban. Nyilvánvaló, hogy két teljesen különböző meglátásnak kellene találkoznia: egyrészt létezik egy hatalmi pozíció, amelyben a magyar közösség mindent irányít adminisztratív és politikai szinten, másrészt van a román közösség, amely elszigetelődött. Úgy értékelem, hogy a párbeszédet annak a félnek kellene kezdeményeznie, amely hatalmi pozícióban van. Az elmúlt években a román közösség részéről több felhívás is megfogalmazódott a párbeszéd szükségességéről, de nyilvánvaló, hogy vannak témák, amikről tudunk tárgyalni, és van, amiről nem vagyunk hajlandóak beszélni. Például nem tárgyalunk az autonómia kérdéséről, de beszélhetnénk a sport, ifjúság, kultúra témákról. „A román vezetők szolgaként viselkednek” - Kik lehetnek a román közösség részéről azok a reprezentatív partnerek, akik egy asztalhoz ülhetnek a magyar közösség választott vezetőivel? - Itt valóban van egy probléma, mert a magyar közösség megválasztott képviselői valódi vezetők, míg a román közösség választott képviselői szolgaként viselkednek. - Ezt fejtse ki bővebben. Mit ért az alatt, hogy a választott román vezetők szolgaként viselkednek? - Szolgák, mert nem képviselik a román közösség érdekeit. Szolgák, mert amikor valami miatt fel kellene szólalni, ezt nem teszik meg, nem viselkednek vezetőként. Süketek és némák, nem kommunikálnak a közösségükkel, nem fogalmaznak meg üzeneteket, nem tudnak tömegeket összegyűjteni. Nyilvánvaló, hogy a román közösség valódi vezetői a Maros, Hargita és Kovászna megyei Románok Civil Fórumában vannak, csakhogy ők nem választottak, ezért a magyar közösség nem tekint rájuk vezetőként. Egyértelmű a válaszom: a magyar közösség vezetői keressék a Románok Civil Fórumát, és az eldönti, hogy kivel, hol és milyen témákról lehet párbeszédet folytatni. - Meglátásom szerint a párbeszédet az is akadályozza, hogy nem két fél van – magyarok és románok – hanem annál több: mérsékeltek és radikálisak, fiatalok és idősek, hívők és nem hívők … - Ez így van, csak az a különbség, hogy a magyar közösségben többé-kevésbé mindenki ugyanannál az asztalnál ül. Az Erdélyi Magyar Ifjakat (EMI) a megyei tanács finanszírozza, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) legelöl vonul március 15-én, az MPP bejutó helyet kap az RMDSZ parlamenti jelöltlistáin, mindenki ugyanaz a cél fele húz: az autonómiáért. Nálunk románoknál van tíz ember húsz féle hiúsággal, ezért nincs együttműködés köztünk. - Ez a román közösség problémája, hogy nincsenek olyan vezetők, akik reprezentatívak és akiket elfogad az egész közösség? - Így van, ez a problémánk, mert egy román ember, aki magyar cégtulajdonosná, vagy olyan közintézménynél dolgozik, ahol magyar az igazgató, soha nem fogja felvállalni a nyilvánosságot, mert létezik egy félelem, hogy a magyar munkaadója meglátja és elbocsátja. - Van tudomása ilyen esetekről? - Nem tudok ilyen konkrét esetekről, de mi így érzékeljük, ezt beszéljük egymás között. És mivel kis közösség vagyunk, nincs vezetőnk, olyanok vagyunk, mint a juhcsorda, amelyet nincs ki irányítson. Szükségünk van egy olyan vezetőre, akit a teljes közösség, a civil szervezetek és politikai pártok is elfogadnak, és aki valódi vezetőként viselkedik. - Zavarja, hogy a magyar közösség vezetői nem fogadják el partnerként a Maros, Hargita és Kovászna megyei Románok Civil Fórumának képviselőit, sőt a két közösség közeledésének akadályozóiként tekintenek rájuk, ezért inkább a román fiatalokkal, például Mădălin Guruianuval működnek együtt? - Azért tekintették partnernek Mădălin Guruianut, mert kiszolgálta a magyar politikai és civil elit érdekeit. Mădălin kényelmes volt Antal Árpád és Tamás Sándor számára, de nem láttuk őt a románok érdekeit védelmezni. Ezért nem hívnak tárgyalásra engem, Ioan Lăcătusut vagy Maria Peligradot. Szerintem egyetlen oka van annak, hogy a magyar vezetők nem állnak szóba a román közösség képviselőivel: a sovinizmus. A román közösség ittlétéről egyáltalán nem vesznek tudomást, úgy írták ennek a térségnek a történelmét, hogy abban nem szerepel a román közösség, és a forradalom után sem vettek rólunk tudomást. Hiányzunk a rendezvényekről, például a Szent György Napokról, nem kaphatunk alpolgármesteri tisztséget, mert a magyar vezetők egyszerűen nem vesznek tudomást létezésünkről. „… a románok is szeretnének szurkolni” - Miért gondolja azt, hogy bármit tesz a magyar közösség, azt nem önmagáért, hanem a románok ellen teszi? - Azért, mert ezt az üzenetet közvetítik, például azáltal, hogy valaki Sepsiszentgyörgy polgármestereként a főtéren szervez adventi ünnepséget, katolikusoknak és protestánsoknak, de ugyanez a polgármester nem szervez karácsonyi ünnepséget a többségében ortodox vallású románok számára. A magyar közösség úgy érezheti, hogy az általa megválasztott vezető mindent megtesz érte, holott a polgármesternek mindenkit kellene képviselnie. Az adventi ünnepség csak egy példa volt. Hogy tudok én reagálni egy ilyen esetre, azon túl, hogy felhívom a polgármester figyelmét, hogy ez románellenes, sovén cselekedet. Ha egy közösségben csak öt másféle ember van, és polgármesterként azt tartom magamról, hogy nem vagyok sovén, nem diszkriminálom, nem utálom a másokat, akkor megszólítom őket is. - Meglátása szerint melyek lehetnek azok a témák, amelyekről a két közösség vezetőinek tárgyalniuk kellene? - Munkahelyek, életszínvonal emelkedése, közép- és hosszútávú tervek a térség gazdasági fejlesztése érdekében. Számomra elfogadhatatlan, hogy Albert Álmos – Isten nyugosztalja – azt mondja, hogy nem akarunk befektetőket, mert akkor jönnek ide emberek, akik zavarnak. Nem hiszem el, hogy a magyarok nem akarnak többet maguknak: egy parfümöt, nem akarnak vendéglőbe járni vagy Maldive szigeteken nyaralni. Nem hiszem, hogy a magyarok ezer lejes fizetésekért akarnak dolgozni. És természetesen mindezek után működjünk együtt más területeken is, például a sportban. Most viszont zavar az, hogy a város kosárlabda csapata (szerk. megj: Sepsi SIC) azt kommunikálja magáról, hogy a magyar közösség csapata. Nem róhatod fel a románoknak, hogy nem mennek szurkolni, tapsolni és énekelni a Sepsinek. - Téved, hiszen a Sepsi SIC mérkőzéseire nagyon sok román ember is eljár, és mindenki együtt szurkol. - Nézze, én kommunikáció szakon végeztem, és odafigyelek a nyilvános üzenetekre. Azt látom, hogy a csapat színei, üzenetei, a kommunikációjuk nyelve arról szól, hogy ez a csapat a magyar közösségé. Ugyanez történik Csíkszeredában is a hokicsapattal. Igazságtalan, mert a románok is szeretnének szurkolni és érezni ezt a fajta helyi büszkeséget. Lehet, hogy románok is kijárnak a meccsekre, de ők nem érzik igazán magukénak a csapatot. „Tamás Sándorról vagy Antal Árpádról a fasizmus jut eszembe” - Beszéljünk a magyar közösség projektjeiről, igényeiről. A magyar közösség képviselői több ízben felhívták a figyelmet, hogy nem teljesültek maradéktalanul az 1918-as gyulafehérvári kiáltványba foglalt ígéretek, így a „teljes nemzeti szabadság”, vagy az, hogy „minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással” és a „magyarság önrendelkezési jogáról” szóló ígéretek. - Ez történelem, ezért én történészekre bíznám, hogy elemezzék és értelmezzék. Azt azonban veszélyesnek tartom, hogy a magyar közösség vezetői sok esetben összekeverik a dolgokat, és olyan fogalmakat használnak, amelyek értelmezése történészek dolga lenne. Én ugyanakkor nem értem, pontosan mi nem teljesül abból, amit 1918-ban ígértek. Kértem Antal Árpádot és Tamás Sándort, magyarázzák el pontosan, mi nem teljesült, különben csak szlogenek és propaganda szintjén hivatkoznak a gyulafehérvári kiáltványra, annak érdekében, hogy a magyar választók mindig frusztráltak legyenek, mivel valami meg volt ígérve nekik és nem kapták meg. Nem értem, mi hiányzik még a magyar közösségnek. Megértem a magyarok frusztráltságát, és azt is, hogy a felnőttek megtanítják gyerekeiknek a történelmet, de nem tartom helyesnek, hogy a teljes közösséget a revizionizmus szellemében neveljék, mert ezáltal antagonista álláspontra helyezkedsz a másik közösséggel. Aki ma azt mondja, „Vesszen Trianon”, velem szemben helyezkedik el, hiszen Romániának mást jelentett a trianoni békeszerződés. Megértem a magyarok Trianon-traumáját, de egy dolog a magánvélemény, és más az, hogy a választott magyar vezetők, Tamás Sándor és Antal Árpád a román állam hivatalnokai, a román államtól kapják fizetésüket, ezért amellett, hogy a közösségük érdekeit szolgálják, tiszteletbe kell tartaniuk a romániai törvényeket, az alkotmányt. Ha pedig meggyőződéseik Románia és trianoni békeszerződés ellenesek, akkor mondjanak le köztisztségeikről, és tevékenykedjenek a civil vagy politikai szférában. - Egészen pontosan mit ró fel a két önkormányzati vezetőnek? Mire alapozza, hogy nem tartják be a romániai törvényeket vagy nem tisztelik az ország alkotmányát? - Amikor Tamás Sándor vagy Antal Árpád kinyitja a száját, nem tudom miért, de nekem mindig egy valami jut eszembe: a fasizmus. Ez a két személy a megvetést, utálatot, sovinizmust promoválja. Antal Árpád pedig egyetlen épelméjű ember számára se lehet partner a párbeszédre, miután azt az aberrált nyilatkozatot tette Koszovó kapcsán – erről van hangfelvétel is –, hogy jön a magyar fiatalság új-hulláma, s ha Románia nem ad autonómiát Kovászna és Hargita megyének, a románok a koszovói szerbek sorsára jutnak. Én szerettem volna, ha lett volna valaki a magyar közösségben, aki feláll, és azt mondja: Antal Árpád, kretén vagy, hogy mondhatsz ilyeneket? De ez nem történt meg. Ezek után miként vádolhatod a románokat, hogy nem akarnak szóba állni? Ráadásul folyamatosan újraválasztják polgármesternek. Olyan ez, mintha indítanék egy pékséget, és abban csak fehér kenyeret árusítanék. Az emberek ugyan vásárolnak, de az csak fehér kenyér, nincs más a kínálaton. - Ha már a kenyeret említette: a román közbeszédben folyamatosan jelen van, hogy „Székelyföldön nem szolgálnak ki, ha románul kérsz kenyeret”. Tud olyanról, aki szembesült ilyen helyzettel? - Lehet, hogy előfordult ilyen, de természetesen butaság, hiszen ha nem szolgálnak ki, elmész máshová. Ez egy olyan klisé, amely kárt okoz nem csak nekünk, románoknak, hanem az egész térségnek is. „Túlzottan pozitívan diszkriminálják a magyarokat” - A román vezetők azt mondják, Románia minden jogot megadott és kisebbségeknek, és e tekintetben modell értékű Európában. Egyesek szerint a szükségesnél is több joga van a magyar közösségnek. Van olyan megszerzett jog, amelyet túlzónak tart és megvonna a magyar közösségtől? - Nevetséges hivatkozás Románia kisebbségi modelljéről és európai standardokról beszélni. Úgy gondolom Romániának nagyon jó törvénykezése van a kisebbségekre vonatkozóan, de nem értem mire gondolnak, amikor azt mondják: betartjuk az európai standardokat. Melyek ezek az európai standardok, és ki határozta meg azokat? Németország vagy Franciaország, ahol nincsenek kisebbségek? Görögország vagy Bulgária, amelyeknek területén vannak nemzeti kisebbségek, de nem ismerik el őket? Ha más országokban is olyan törvények vonatkoznának a kisebbségekre, mint Romániában, akkor Európa sokkal biztonságosabb lenne. Most nem gondolom azt, hogy Romániában a kisebbségeknek többletjogaik vannak, amiket meg kellene vonni tőlük. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a magyar közösséget megillető jogok túlzott pozitív diszkriminációt jelentenek és vannak törvénycikkelyek, amelyeket túlzónak tartok. Például az oktatási törvényben az áll, hogy azokban a tanintézményekben, amelyekben léteznek kisebbségi osztályok is, egyik igazgatónak ismernie kell az adott kisebbség nyelvét, ez legtöbb esetben a magyart jelenti. Ez alapján azt tartanám igazságosnak, hogy Sepsiszentgyörgyön, ahol 15 ezer román él, legyen egy román alpolgármester, vagy a megyei tanácsnál egy román alelnök. Azt is aberrációnak tartom, hogy az önkormányzatokban a kultúrára szánt pénzt etnikai alapon, 75 százalékban magyaroknak és 25 százalékban románoknak osztják el. - Nem gondolja, hogy ez a módszer éppen az önrendelkezés, az autonómia egyik megnyilvánulása, hiszen a háromszéki önkormányzat a román lakosság arányának megfelelő összeg szétosztását a román tanácstagokra bízza? - Ezt diszkriminációnak nevezik, mert a kultúrára szánt pénzt etnikai alapon osztják szét, nem pedig a projektek életképessége alapján. Ahelyett, hogy a kisebb számú, magára hagyott román közösséget támogatnák nagyobb összegekkel, az erősebb magyar közösség kap több pénzt. Ugyanakkor hiányolom a valós multikulturális projekteket. „Nem a titkosszolgálatok fizetnek engem” - Értesüléseink szerint az ön tevékenységét a Dan Voiculescu Alapítvány támogatja … - Nem, ez nem igaz. Aki bizonyítékük nélkül ilyent állít, az hazudik. - Ön rendkívül hangos és aktív képviselője a Székelyföldi román közösségnek. Mi motiválja önt a blog írására illetve a sorozatos feljelentésekre, a pereskedésre? Tudja, hogy „hivatásos feljelentőnek” nevezik? - Tudom azt, hogy a magyar sajtóban és közösségi médiában szélsőségesnek, magyar-evőnek, magyarellenesnek neveznek. Nem vagyok magyarellenes, hanem a szélsőségesek ellen cselekedek, ha azok nem tartják be a törvényeket, ha rágalmazzák az országomat és nemzeti szimbólumaimat. Ha mindazt, amit teszek, a magyar közösségért tenném, már kitüntetést kaptam volna Magyarország államfőjétől, de mivel munkámat a román közösségért teszem, szélsőségesnek neveznek. Tudja, miért vagyok én nagyon veszélyes? Mert a törvény alapján dolgozom. Azért zavarom a magyar elitet, mert amit én teszek, rámutat, hogy milyen igazságtalanok és barátságtalanok. Nem igaz, amit mondanak rólam, hogy a titkosszolgálatok vagy a román ortodox egyház fizetne engem, ennek nincs semmi valóságalapja. - Magyarázza meg, miként dolgozik, hogyan képes felfedezni akár a legeldugottabb székelyföldi faluban is az ön által törvénytelennek vélt ügyeket? - Attól tartok, ezt nem tudom megosztani önnel, ez olyan kulisszatitok, amit nem árulhatok el. Meglátom és cselekszem, ilyen egyszerű. Nem tudok mindenhol jelen lenni, de elképzelheti, hogy ennyi év után vannak emberek, akik meglátnak valamit, lefotózzák, elküldik nekem, és én ez alapján elindítom a pert. Egy dolgot meg kellene érteniük: nem Dan Tanasă jelenti a problémát, hanem azok, akik olyan helyzeteket teremtenek, amelyek miatt nekem cselekednem kell. Ha nem tetszenek a meglévő törvények, van politikai képviseletük, és változtassák meg a jogszabályokat a parlamentben. Azt elmondhatom, hogy az általam indított pereket 90 százalékban megnyerem, a többit vagy formai hibákból vesztettem el, vagy pedig azért, mert nem küldtem el időben egy dokumentumot, esetleg nem fizettem be időben egy illetéket. - Érzésem szerint válogatás, mérlegelés nélkül indít pereket minden ellen, ami magyar. Például mit kifogásol azon, hogy egy több mint száz éves műemlék épületen magyar felirat található. Legutóbb a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium homlokzatán lévő történelmi magyar feliratot kifogásolta, de pereket indított az önkormányzatok műemlék épületein lévő feliratok miatt is. - Meg kell érteni: ezekben az ügyekben nem Dan Tanasă dönt, hanem a román igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás pedig a törvények alapján dönt arról, hogy milyen feliratot kell eltávolítani, esetleg megtartani. Ami a műemlék épületek feliratait illeti, azt mondhatom, hogy a román államnak az egész ország területén érvényesítenie kell szuverenitását. Szerintem a műemlék épületeken is tükröződnie kell a jelenkori valóságnak, így az épület homlokzatán a Székely Mikó Kollégium felirat fölé ki kellene helyezni a román nyelvű Colegiul Székely Mikó feliratot. Egyébként mi van akkor, hogy holnap felébrednek egyes náci szimpatizánsok és azt mondják, hogy egy műemlék épületen régen rajta volt a horogkereszt, azt újra láthatóvá kellene tenni. - Kérem, ne hasonlítsa a Székely Mikó Kollégium feliratot a horogkereszthez! - Nem, nem, Isten őrizzen, nem hasonlítom össze a horogkeresztet a Székely Mikóval, én elvekről beszélek, arról, hogy tiszteletben kell tartani az állam hivatalos nyelvét. Az ingatlan valóban egy olyan történelmi időben épült, amikor még más volt a hivatalos nyelv. Én most azt szeretném, hogy megmaradjon a magyar felirat, de kerüljön fel az ország hivatalos nyelve is, amely már nem ugyanaz, mint ami az Osztrák-Magyar Monarchia idején volt. Tiszteletben tartom a magyar közösség jogát, hogy ott ahol 20 százaléknyian vannak, legyenek köztéri feliratok magyarul, de azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartják az ország hivatalos nyelvét. „Az autonómia a román állam ellensége” - Romániában a gyakorlatban nem mindig érvényesülnek egyes törvény által biztosított jogok. Például az ország nem teljesíti maradéktalanul a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálásakor vállalt kötelezettségeket. Másrészt a magyar közösség kéri a magyar nyelv használatának, köztéri feliratok, nemzeti és helyi szimbólumok használatának rendezését. Van olyan igény, amit ön elfogadhatónak tart, jog, amit megadna a magyaroknak? - Ismerem a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájáról szóló kifogásokat, csakhogy az RMDSZ szándékosan elfelejti azt a cikkelyt, amely szerint: a kisebbségi nyelvek védelme nem mehet az ország hivatalos nyelvének hátrányára. Például egy köztéri feliraton nem lehet egy kisebbségi nyelvet a román nyelv fölött megjeleníteni. Nem értek egyet azzal, hogy a magyar nyelv váljon hivatalos nyelvé. Szerintem a jelenlegi törvénykezés megfelelő ahhoz, hogy a magyar közösség megőrizze identitását. A magyar nyelv pedig mindenhol használatos, például a sepsiszentgyörgyi tanács ülései magyar nyelven zajlanak. Ami a székely zászlót illeti: világos, hogy azt nem szabad kitűzni a közintézményekre, de nem mondja senki, hogy a székely és magyar zászlót ne használják a különböző rendezvényeken, eseményeken. Tegyük fel, engedélyezik, hogy a székely zászlót ki lehessen tűzni a polgármesteri hivatalra, és holnap felébred az Országos Juhtenyésztők Egyesülete, és ki szeretné tűzni a kengurut ábrázoló zászlaját, mert ha nem, diszkriminálva érzi magát. Ne keverjék a dolgokat, mert a polgármesteri hivatal és a megyei tanács nem csak a magyar közösségé, azok nem pártszékházak. - A magyar közösség kettős mércére panaszkodik, hiszen Gura Humorului-ban katonai tiszteletadással húzták fel Bukovina zászlaját, de a székely zászlót nem lehet köztéren felhúzni. Ugyanígy Victor Ponta volt kormányfő Moldova regionális zászlójával a kezében fotózkodott. Ezzel szemben óriási botrány övezte, hogy az amerikai nagykövetet a székely zászlóval fényképezték le. Mi a különbség ezek között? - Az a különbség, hogy Moldova zászlaját nem tűzték ki közintézményekre, azokat ünnepségeken, bulikban használják. Mutassanak egyetlen olyan fotót, amikor Moldova zászlója közintézményre van kitűzve, és én azonnal beperelem azt a közintézményt vagy polgármesteri hivatalt. - A magyar közösség fontos projektje az autonómia. Tanulmányozta az erről szóló tervezetet? - Nem olvastam az autonómia-tervezetet, de a románok civil fóruma készített egy átfogó elemzést, és azt olvastam. Meglátásom szerint az autonómia az első lépés Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása irányába. Ezt természetesen tagadják, de azt látjuk, hogy a 90-es években volt a kulturális autonómia, akkor a magyar közösség vezetői közül senki nem mondta, hogy valójában területi autonómiát szeretnének. Szerintem ez az autonómia hangoztatása arra szolgál, hogy bolondítsa az embereket. Én ebben a témában nem vagyok hajlandó szóba állni senkivel. Ha legkisebb mértékben is hinnék abban, hogy az autonómia hasznos lenne a románok számára, hajlandó lennék támogatni, de nem így látom. Márpedig ha nem találnak partnert a románok között, az autonómia nem fog megvalósulni. Nekünk ennek kapcsán egyetlen elvünk van: nem lesz autonómia! Azt is látom, hogy agresszív propaganda indult az interneten a transzszilvanizmus mellett. Oda jutottunk, hogy saját románjaim szidnak, és azt mondják: ha nem akarom Erdély autonómiáját, azt jelenti, hogy azokkal a bukarestiekkel tartok, akik ellopják pénzünket. Ugyanakkor megjelent a bánáti autonómia igénye is. Ezek mind olyan erőteljes vonulatok, amelyek az ország szétdarabolását szeretnék elérni. Én nem tehetek más, mint ezen irányzatok ellen harcolni. Számomra mindegy, hogy Erdély, Bánát, Moldova vagy Dobrudzsa autonómiája, ez mind a román állam ellensége. Mindegy, hogy Erdély több pénzt fizet be a közös kasszába, mint mások: mind egy helyben, együtt kell maradnunk. Én most azt mondom: hagyjuk meg a jelenlegi formájában Romániát még 400 évig, és azután talán beszélhetünk az autonómiáról, zászlókról, s egyebekről. Mindaddig hagyjuk még érni ezt az országot. Kovács Zsolt maszol.ro 2017. február 3.Az elnök is az alkotmány-bírósághoz fordult a kormány sürgősségi rendelete miattA Legfelső Bírói Tanács (CSM) után az államfő is az alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy a kormány sürgősségi rendelettel, a CSM véleményezése nélkül enyhített a büntető törvénykönyv szigorán. Klaus Johannis csütörtöki sajtóértekezletén úgy értékelte: a kormány az igazságszolgáltatással nyilvánvalóan alkotmányos természetű jogvitába keveredett, amelyet csak a taláros testület tud rendezni. Az elnök azt mondta: mély benyomást hagytak benne az előző napi nagyszabású tüntetések, amelyekkel szerinte egyértelműen kifejezték, hogy jogállamot akarnak és nem értenek egyet a kormány sürgősségi rendeletével. Johannis ugyanakkor írásos magyarázatot kért Carmen Dan belügyminisztertől arra, miért nem szigetelte el a csendőrség a tüntetés megzavarásának szándékával érkező erőszakos csoportokat, és miért engedte, hogy a békés tüntetők közé provokátorok vegyüljenek, akiknek érkezéséről „előre tudott”. Az államfő arra utalt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) előre figyelmeztette a belügyminisztériumot, hogy futballhuligánok készülnek incidensekkel megzavarni az utóbbi két évtized legnagyobb romániai demonstrációját Bukarestben, amelyen csendőrségi becslések szerint több mint százezer – ellenzéki források szerint csaknem kétszázezer – ember tiltakozott békésen a szociálliberális kormány eljárása ellen, amíg egy erőszakos csoport és a csendőrség közti össze-csapások miatt végül el kellett menekülniük a térről. „Azért van az országnak kormánya, hogy kezelje az ilyen helyzeteket, és nem azért, hogy éjszaka hozzon sürgősségi rendeleteket” – jegyezte meg az államfő. Johannis egy újságírói kérdésre reagálva kitért arra az – igazságügyi tárca által cáfolt – értesülésre is, miszerint a Grindeanu-kabinet egyetlen szervezetbe készülne összevonni a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni vádhatóságot (DIICOT). „A kormány azt is megígérte, hogy nem fogja sürgősségi rendelettel módosítani a büntetőjogot és nem tűzi ezt (bejelentetlenül) napirendre (...) Szeretném világosan megüzenni a kormánynak: el a kezekkel a DNA-ról!” – szögezte le az államfő. Közben csütörtökön bejelentette lemondását Florin Jianu, a kormány kereskedelmi és vállalkozásfejlesztési minisztere, tiltakozásképpen amiatt, hogy a kabinet az utcai tüntetések ellenére kedd éjszaka sürgősségi rendelettel módosította a Btk-t, és így korrupcióval vádolt politikusok tucatjait mentette meg a felelősségre vonástól. „Arra gondoltam, hogyan fogok a gyermekem szemébe nézni és mit mondok neki néhány év múlva? Hogy apa gyáva volt, és olyasmihez járult hozzá, amivel nem ért egyet, vagy azt, hogy emelt fővel lépett ki egy olyan történetből, amely nem az övé? (...) Akik ismernek, tudják, hogy ki nem állhatom a hazugságot és a szélhámosságot” – írta közösségi oldalán a távozó miniszter, aki korábban a Victor Ponta vezette kormánynak is tagja volt. Jianu hozzátette: azért várt két napot lemondásával, mert remélte, hogy legalább a kiváltott közfelháborodás „hibájuk kijavítására” készteti azokat, akik a sürgősségi rendeletet kezdeményezték. „Ha ezt nem tették meg maguktól, talán az én példám hasznos lesz számukra” – zárta nyilatkozatát a leköszönő miniszter. (MTI) A PSD egyik alelnöke is a rendelet visszavonását szorgalmazza Mihai Chirica, Jászvásár (Iaşi) polgármestere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetének elnöke egy csütörtöki sajtóértekezleten felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a kedd este elfogadott, a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartási törvénykönyvet módosító 2017/13-as sürgősségi kormányrendeletet. A polgármester ugyanakkor kérte Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását, és felszólította Liviu Dragnea pártelnököt, hogy orvosolja az elkövetett hibákat, mert ‘lehetősége van rá, és hatalmában áll megtenni’. ‘Azt ajánlom a miniszterelnöknek és pártelnöknek, hogy a legsürgősebben vonják vissza a kormányrendeletet, terjesszenek elő a parlamentben egy törvénytervezetet, szervezzenek közvitát, hallgassák meg a szakemberek és a civil társadalom véleményét, és hagyjuk, hogy a demokratikusan megválasztott parlament döntést hozzon ebben az ügyben’ – jelentette ki Chirica. Hangsúlyozta: ‘helyre kell állítani a társadalmi békét’ és kérte Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását, aki – véleménye szerint – ‘egyedül felelős’ a kialakult helyzetért. A polgármester felszólította Liviu Dragneát, hogy javítsa ki az elkövetett hibát. ‘Egy nagy hatalommal bíró ember, aki profi módon megszervezte a kampányt, amely a PSD választási győzelméhez vezetett. Szemére vetem, hogy nem sikerült hozzáértő embereket választania maga köré, és nem hallgatta meg azok tanácsát, akik számítanak. Felszólítom, hogy orvosolja az elkövetett hibákat, mert lehetősége van rá, és hatalmában áll megtenni’ – mondta Chirica, aki hozzátette, nem áll szándékában átvenni a PSD vezetését. Chirica szerint a PSD-nek folytatnia kell a kormányzást, ám Románia ‘szinte teljesen indokolatlanul olyan állapotba került, mint 1989-ben, hogy több tucat városban százezrek vonulnak az utcára, hogy hangjukat hallassák’. ‘Úgy döntöttem, hogy megmondom az igazságot, hogy ne kelljen szégyenkeznem a jászvásáriak, a saját pártom és a lelkiismeretem előtt’ – magyarázta a jászvásári polgármester. (Agerpres) Népújság (Marosvásárhely) 2017. február 15.Nem lesz „Trianon és a magyar elnyomás elleni harc napja"Elvetette a képviselőház kedden azt a törvénykezdeményezést, amely „Trianon és a magyar elnyomás elleni harc napjává" nyilvánította volna június 4-ét, és börtönbüntetés terhe mellett megtiltotta volna a trianoni békeszerződés jogosságának nyilvános megkérdőjelezését Romániában. A tervezetet Bogdan Diaconu volt független parlamenti képviselő, a nacionalista Egységes Románia Párt (PRU) elnöke terjesztette a bukaresti parlament elé 2015-ben. A törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló, szakértőkből álló törvényhozási tanács kedvező véleményezést adott a tervezetre, azzal a megjegyzéssel, hogy törölni kellene belőle „az erdélyi románok Trianon előtti és a második világháború alatti, a magyar elnyomás által okozott szenvedéseire" utaló részt. A szakmai testület nem emelt kifogást az ellen, hogy egytől öt évig terjedő börtönnel sújtsák Romániában a békeszerződés jogosságának megkérdőjelezését vagy gyászjelvények használatát a történelmi eseménnyel összefüggésben. A még Victor Ponta vezette román kormány 2015 októberében kiadott véleményezésében a parlament belátására bízta a döntést a törvénykezdeményezés ügyében. A véleményezésben a kabinet felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányos előírások garantálják ugyan a véleményszabadságot, de korlátozzák is. Példaként az ország vagy a nemzet gyalázását, háborús uszítást, nemzeti, faji vagy vallási gyűlöletkeltést, területi szeparatizmust célzó felbujtást említ. A képviselőházban kedden négy támogató és hat tartózkodó vokssal, nagy többséggel vetették el a tervezetet, miként 2015 novemberében a szenátusban is nagy szavazattöbbséggel, három támogató és hét tartózkodó szavazat mellett bukott el a törvénykezdeményezés. „A parlament törvényhozó szerepével nem élhet vissza egyetlen választott képviselő sem, még azok sem, akik nacionalista eszméket vallanak. A törvényalkotásnak európai szellemben kell történnie. A képviselőház ma helyrehozott egy tévedést" – idézte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RDMSZ) keddi hírlevele Szabó Ödön frakcióvezető-helyettest. A politikus a Diaconu-féle kezdeményezést kommentálva hozzátette: az elmúlt mandátumban az RMDSZ egyik legfőbb teendője az volt, hogy megállítsa a magyar közösség ellen irányuló támadásokat és erősítse a magyarok biztonságérzetét. A PRU-ra a választók mintegy három százaléka – kétszázezer ember – szavazott a tavaly decemberi parlamenti választásokon, így a nacionalista párt nem jutott képviselethez a bukaresti parlamentben. MTI Erdély.ma 2017. február 16.Az üldözött székely zászlóAz utóbbi öt évben rengeteg rendőrségi büntetés és több tucat bírósági ítélet született a székely zászló használata miatt. A 2015-ben elfogadott zászlótörvény súlyosbította a helyzetet, és tovább korlátozta a magyar nemzeti szimbólumok használatát. Körképünkben a lépten-nyomon tetten érhető jogfosztást mutatjuk be. ó ideje nincs már olyan nap, hogy valamelyik székelyföldi településen a román hatalom ne hurcolná meg a székely zászlót és annak kitűzőjét. Immár nemcsak a kormány által kinevezett prefektusok hadakoznak a magyarság szimbólumaival, hanem a magánemberi státusban tetszelgő hivatásos román feljelentők is árgus szemekkel figyelik: hol, mikor és mibe tudnak belekötni? Törvényi háttér ide vagy oda, Erdélyben egyre nehezebb büntetlenül használni a nemzeti jelképként számon tartott zászlóinkat. A Romániában érvényes 2015/141-es zászlótörvény értelmében két területi-közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlaja, és a zászlón szereplő jelkép nem sértheti a nemzeti (román) szimbólumokat. A lobogóra felkerülhet a törvény által szabályozott közigazgatási címer és a település neve is. Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya eléri a 20 százalékot, az adott kisebbség anyanyelvén is szerepelhet a felirat a román nyelvű szöveggel megegyező betűméretben. A zászlók a közigazgatási hatóságok (a helyi önkormányzat és polgármesteri hivatal) székhelyének homlokzatára, illetve a helyi érdekeltségű közintézményekre tűzhetők ki, de csak Románia és az Európai Unió hivatalos zászlajával együtt. A törvény azt is előírja, hogy a zászló helyi protokolláris események alkalmával is használható. A területi-közigazgatási egység zászlóinak száma nem haladhatja meg Románia és az Európai Unió zászlóinak számát és méretben is azonosaknak kell lenniük. A törvényes előírások be nem tartása kihágásnak minősül, és pénzbírsággal büntetendő. A 2015-ös zászlótörvény megjelenése után a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Klaus Johannis államfőhöz fordult. A Székelyföld autonómiájáért küzdő civil szervezet levélben kérte a román államelnököt: a zászlótörvényt ne írja alá, és küldje vissza a parlamentnek. Az SZNT a nép ügyvédjét, az ombudsmant is felkérte, hogy a jogszabály felülvizsgálatáért forduljon az alkotmánybírósághoz, míg a magyar kormányhoz intézett levelében azt szorgalmazta, hogy a két ország közötti alapszerződés értelmében tegyen lépéseket a székely szimbólumok védelméért. Az SZNT kérésére román részről nem érkezett válasz, a magyar kormány több tisztségviselője nyilvánosan is állást foglalt a magyar szimbólumok erdélyi jogfosztása miatt, a magyar Országgyűlés homlokzatára pedig kitűzték a székely zászlót. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs úgy fogalmazott: a zászlótörvényt nem azzal a céllal fogadták el, hogy a székely zászlónak a román zászlóval egyenlő használatát tegye lehetővé, hanem ellenkezőleg, a jogszabállyal a székely szimbólum használatát korlátozzák. Úgy vélte, a 2015/141-es törvény ellentmond a Románia által ratifikált Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának és Románia alkotmányának is. Székelyföldi zászlóperek 2013-mal kezdődően Székelyföld-szerte több peres eljárás indult a székely zászló kitűzésével kapcsolatban. Elsőként a Kovászna megyei kormánybiztos szólította fel a helyi közigazgatási hatóságok vezetőit, hogy az állami intézmények homlokzatáról távolítsák el a székely zászlót, mert azt jogtalanul helyezték ki. A megszabott türelmi idő lejártával öt háromszéki polgármester ellen indult peres eljárás, amelynek során a bíróság kivétel nélkül elmarasztalta őket törvénytelen zászlóhasználatért. A 2015-ös jogi szabályozás előtt a helyi és a megyei önkormányzatok egyszerű tanácsi határozattal fogadhatták el saját jelképeiket. Az új zászlótörvény kihirdetése után Kovászna megye az új eljárás betartásával elfogadtatta a régi, a bíróság által betiltott zászlaját, amely az Országos Heraldikai, Genealógiai és Pecséttani Bizottság véleményezése és a kormányhatározat megszületése után hivatalosan is kikerülhet a közintézmények homlokzatára Románia és az Európai Unió zászlója mellé. Fontos megjegyezni: ez a zászló nem azonos a székely zászlóval. Sőt, a törvény egyértelművé teszi: két közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlója, ezért gyakorlatilag meghiusítja annak lehetőségét, hogy a székely zászlót több megye, illetve több település saját zászlajaként – azaz Székelyföld lobogójaként – használhassa. Az elmúlt öt évben a Kovászna megyei prefektusok 104 esetben 96 eljárást kezdeményeztek anyanyelv- és szimbólumhasználat miatt a megye önkormányzatai ellen. A polgármesterek, illetve a megyei tanács elnökei esetében a szabálysértés megállapítása és a büntetés kiszabása a helyi kormánybiztosok (prefektusok) jogkörébe tartozik. A magán és a jogi személyek esetében a kihágás megállapítására a rendőrség illetékes. Csak magánházon loboghat Marosvásárhelyen három évvel ezelőtt kezdődött el az első zászlóper: az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Klastrom utcai székházára tűzte ki a székely zászlót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a párt saját zászlaja mellé. Noha a székház épülete magántulajdon, Olimpiu Sabău Pop USL-képviselő feljelentésére a városi rendőrség 2014-ben felszólította az EMNP helyi képviselőit, távolítsák el a homlokzatról a székely zászlót. Az alakulat tagjai a néppárt és az EMNT zászlóit levették, a székely lobogót azonban az épületen hagyták. A türelmi idő lejártával a rendőrség 30 ezer lejes büntetést szabott ki, arra hivatkozva, hogy a székely zászlónak, mint reklámlobogónak a kitűzésével megsértették a reklámtörvényt. Az EMNP a helyi bíróságon támadta meg a rendőrségi bírságot: 2014. október 7-én a marosvásárhelyi bíróság eltörölte ugyan a tetemes pénzbüntetést, de a zászló kitűzését kihágásnak minősítette és megtiltotta újbóli kihelyezését. Az alperes ügyvédje, Kincses Előd lapunknak elmondta: a végső bírói döntés 2016-ban született meg az ügy kapcsán a Maros Megyei Törvényszéken. A bírói döntés kimondta, hogy a székely lobogó nem reklámzászló, kitűzését pedig egyetlen törvény sem tiltja a magántulajdonban lévő épületeken. A jogász szerint a zászlótörvény kizárólag középületekre vonatkozik, tehát magánszemély bármilyen zászlót kitűzhet saját ingatlanára. Bihar megyében reklámzászló a székely lobogó „A román zászlótörvény értelmében csak állami zászlót tűzhetünk ki középületre, a székely zászló pedig nem minősül állami szimbólumnak, ezért romániai középületen nem loboghat” – fejtette ki a marosvásárhelyi ügyvéd. Maros és Hargita megyében már nem rónak meg senkit azért, ha magántulajdonban lévő épületre székely zászlót tűz ki. Bihar megyében azonban más a helyzet: a román zászlótörvényt a Bihar megyei törvényszék sértette meg, amikor 2015 őszén jogerős ítéletében reklámzászlónak minősítette a székely lobogót. A nagyváradi rendőrség még 2014 augusztusában szólította fel Tőkés Lászlót, hogy távolítsa el európai parlamenti irodája erkélyéről a székely zászlót. A helyi hatóságok 30 ezer lejes pénzbírsággal fenyegetőztek, Tőkés László azonban nem távolította el a lobogót, a Bihar megyei törvényszék pedig két évvel ezelőtt a helyi rendőrség javára döntött. „Fellebbeztünk és az Európai Emberjogi Bírósághoz fordultunk, ahol befogadták az ügyet: a döntésre két-három év múlva kerül sor” – fogalmazott Kincses Előd, Tőkés László ügyvédje, aki optimista a strasbourgi bírósági döntéssel kapcsolatban. Törvény által ellehetetlenített magyar zászlók Nem nehéz kitalálni, hogy a 2015 júniusában elfogadott román zászlótörvényt a magyar szimbólumhasználat betiltására dolgozták ki. 2015 előtt kizárólag a területi-közigazgatási egységek dönthettek arról, milyen hivatalos jelképet használnak az adott térség szimbólumaként a középületeken. Az új törvény szerint minden területi-közigazgatási egység zászlótervét nyilvános vitára kell bocsátani, hogy a térség lakói kifejezhessék véleményüket a tervezett jelképpel kapcsolatban. Következő lépésként a zászlót be kell terjeszteni az Országos Heraldikai, Genealógiai és Pecséttani Bizottság elé, hogy a szervezet szakvéleményezze. Ezután a zászló a kormány elé kerül, amely elfogadja vagy visszautasítja azt. A zászlóperek előtt Romániában egy adott régió vagy megye maga dönthetett lobogójáról az általános zászlótörvények figyelembe vételével. Elfogadás végett egy helyi zászló felterjesztése az ország kormánya elé jellegzetesen romániai eljárás, Európában alig van rá példa. Nem nehéz kitalálni, hogy a székely vagy más erdélyi magyar hagyományokat nem ismerő vagy azokhoz ellenségesen viszonyuló román kormányok mikor bólintanának rá egy helyi magyar zászló elfogadására. Jogkorlátozó előírásaival a román zászlótörvény tehát gyakorlatilag az erdélyi magyar szimbólumok használata ellen irányul. „Hargita megyei példával élve: aki a vármegye zászlójaként akarja használni a székely lobogót, azt – azzal az indokkal, hogy a megyében nem csak székelyek élnek – a prefektus rendszerint megtámadja” – fogalmazott lapunknak Kincses Előd. Háromszéken is a magánterület az egyetlen megoldás Az elmúlt években a háromszéki Kézdivásárhely a revizionista merényletkísérlettel vádolt Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjainak meghurcolása mellett zászlós ügyeitől is hangos volt. A város szimbólumának tekintett Gábor Áron szobor melletti oszlopokra 2013. március 15-én húztak fel két székely lobogót, a prefektus azonban felszólította a polgármesteri hivatalt a zászlók eltávolítására. Az indok ezúttal is a jól ismert szlogen: közterületen csak állami jelképekkel ellátott zászló loboghat. Bár a brassói táblabíróság döntése értelmében a székely zászlót el kellett távolítani, 2014 nyarán a polgármesteri hivatal a prefektus tiltakozása ellenére újra felhúzta azt egy másik helyszínen: a régi katonanevelde épülete előtt. Tavaly nyáron azonban a magyarellenességéről közismert székelyföldi Dan Tanasă magánszemély által indított újabb per és jogerős brassói ítélet után ezeket a lobogókat is el kellett távolítania a városi vezetőségnek azokkal együtt, amelyeket a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai húztak fel a zászlók korábbi helyére, Gábor Áron szobra mellé. Kézdivásárhely középületein ma csak Románia és az EU zászlaja lobog. Bokor Tibor polgármester tavaly lapunknak azt nyilatkozta, belefáradt a peres ügyekbe, így a magánterületek bevonása mellett döntött: a céhes város központjában számos magántulajdonban lévő ingatlanra kitűzték a székely zászlót. Európai szabad zászlóhasználat Az Európai Unió legtöbb országában ritka az a bírósági eljárás, ami Romániában bevett jogi szokásként használatos a székely zászlót kitűzők megfélemlítésére. A Kárpát-medencében Magyarország fogadta el elsőként törvényben a kisebbségek kulturális és személyi elvű autonómiájáról szóló jogszabályt. Ennek értelmében a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek megszorítások nélkül használhatják nemzeti jelképeiket. Ugyanakkor a zászlóhasználatot az 1990. évi LXV., az önkormányzatok működéséről szóló törvény szabályozza. Ennek alapján a helyi önkormányzat a törvény keretei között „önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat”. A román többségű Méhkeréken például a községházán a magyar zászló mellett évtizedek óta leng a román lobogó is. Nyugat-Európában is nagyjából hasonló a helyzet. Amikor zászlóviták akadnak, azt rendszerint nem az állami hatóságok gerjesztik, hanem különböző sportszervezetek képviselői, ahogyan többször is megtörtént a katalán zászlóval. Katalónia az önkormányzás számos szimbólumával is rendelkezik. A katalán zászló hivatalosan az autonómiával egyszerre született 1979-ben, mintázata megegyezik a katalán címerpajzs mintázatával, a 4 vörös és 5 arany vízszintes csíkkal. Nemzeti himnuszuk 1993 óta a mintegy száz éve született Els Segadors. Szeptember 11-i nemzeti ünnepükön függetlenségük 1714-es elvesztésére emlékeznek, ami ellenállásukat testesíti meg. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) ugyanakkor többször megbüntette az FC Barcelonát, mert szurkolói a Bajnokok Ligájában több mérkőzésen is katalán zászlókat (estelada) lengettek a lelátón. Az estelada a katalán függetlenség támogatóinak jelképe, és mivel az UEFA szerint politikai szimbólumnak számít, használata tilos a futballmérkőzéseken. Ahogyan a heraldikus látja „A zászló hagyományos színekből összeállított, rendszerint téglalap alakú szövet, amelyet rúdra erősítenek, vagy őrfára vonnak fel, nagy mennyiségben előállítható és használható, valóságos vagy képzeletbeli személy, nemzet vagy eszme felismerését szolgáló megkülönböztető jelkép. Az árbocra vagy őrfára zsineggel felvont zászló megnevezése lobogó. A zászló hűségre kötelező szimbólumnak számít, ezért kényes kérdés más zászlaját gyalázni. Az állami lobogó felségjelvény, állami intézmények használják” – foglalja össze lapunknak a zászló meghatározásának ismérveit dr. Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke. Zászlókat már az ókorban használtak, de a mai értelemben vett lobogókat a 17. század elejétől alkalmazzák. Németalföldről kiindulva terjedtek el. A háromszínű zászló – avagy trikolór – főleg az államok és nemzetek zászlaja. Hollandiában jelent meg, majd a francia forradalom idején vált ismertté, és a 19. század folyamán terjedt el főleg az 1848-as nemzeti ébredések idején. Ha a háromszínű lobogók a nemzeteket, országokat jelképezik, a kisebb területi egységeknek általában egy- vagy kétszínű zászlajuk van, legalábbis ez ajánlatos. Szekeres szerint a megyék, városok, községek zászlajának megalkotásánál figyelembe kell venni a közigazgatási egység címerét, annak egy vagy két fő mázából kell megalkotni a zászló színeit. A zászló lehet egyszínű is a ráhelyezett címerrel. Sepsiszentgyörgy esetében a címer pajzsa kék–arany, ezért a zászló színei arany–kék, úgy, hogy a vízszintes vágással keletkezett felső aranymezőbe nyúlik a címerpajzs kék felső fele, alul a zászló kék mezejében marad a pajzs arany része. A címert fel is lehet oldani. Ha egy címer kék mezejében ezüstszínű galamb látható, a zászló megoldható úgy, hogy a kék téglalapban megjelenik az ezüst vagy fehér galamb, pajzs nélkül. „Térségünkben történelmi címere a városoknak van, a községeknek kevésbé. 1993 után lehetőség nyílt helyi közigazgatási címereket tervezni és elfogadtatni. Tavaly a zászlóhasználatot is szabályozták Romániában, ám szűrőként a közigazgatási minisztériumot jelölték meg, és a tárca főleg politikai és nemzetiségi szempontból akadályozza a jelképek elfogadását. Ha van történelmi zászló, természetesen azt kell elfogadtatni közigazgatási zászlóként. Minél régebbi egy jelkép, annál értékesebb” – fogalmaz a háromszéki szakember. Zászlóperek eddig csak a székelyföldi zászlók ellen folytak – nemcsak a székely zászló ellen, hanem a főleg Háromszéken és Hargita megyében elfogadott közigazgatási zászlók miatt. Korábban nem szabályozták a zászlóhasználatot, ezért egyes közigazgatási egységek tanácshatározattal zászlót fogadtak el. Ezeket a döntéseket a prefektusok azzal az indokkal támadták meg, hogy a törvény nem szabályozza a zászlóhasználatot, tehát értelmezésükben tilos. És minden esetben nyertek is. Ez is a demokrácia fokmérője… Most, amikor hivatalosítani lehetne a zászlókat, a minisztérium mindent hátráltat. Szekeres arról is beszélt lapunknak, hogy zászlóügyben eddig csak kirakatperek voltak, nem a lényeggel foglalkoztak, hanem formai kérdésekbe kötöttek bele. Szerinte a tavalyi zászlótörvény annyiban jó, hogy az annak alapján elfogadandó zászlókba később nem lehet belekötni. (Feltéve, ha a közigazgatási minisztérium nem működik továbbra is kerékkötőként.) Azt is tudni kell, hogy a jogszabály kizárólag a közigazgatási – megyei, városi, községi – zászlók elfogadásáról és használatáról szól, nem szabályoz mást, például nem közigazgatási egységnek minősülő térségi zászlókat, mint a székely vagy partiumi zászló. A román hatóságok figyelmét eddig csak a székelyföldi zászlók (újabban a partiumi is) keltették fel. Máshol büntetlenül loboghat bármi. Victor Ponta még miniszterelnök korában Moldva zászlajával pózolt, Gura Humorului városban katonai tiszteletadással hivatalosságok jelenlétében vonták fel Bukovina zászlaját. És akkor nem beszéltünk a pártok, a különböző alakulatok, a futballcsapatok, a sportegyesületek zászlairól, amit senki nem szabályoz, mert ilyen szabályozásra nincs is szükség” – mondta lapunknak Szekeres Attila István heraldikus. Kádár Hanga, Nánó Csaba Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2017. február 20.Székely szabadság napja: valamennyi ügyben érvénytelenítették a kirótt bírságokatMTI - Az első fokon eddig tárgyalt csaknem hetven ügy mindegyikében jogtalannak találta és érvénytelenítette a bíróság azt a bírságot, amelyet a csendőrség rótt ki a tavalyi székely szabadság napja alkalmából tartott marosvásárhelyi felvonulás és tüntetés szervezőire és résztvevőire - közölte a Marosszéki Székely Tanács hétfői közleményében. A pereskedés fejleményeiről Kincses Előd, a megbírságoltak ügyvédje számolt be a székely tanács hét végén tartott marosvásárhelyi gyűlésén. Hozzátette azonban, hogy a csendőrség valamennyi esetben élt a fellebbezés jogával, és másodfokon még egyetlen ügyet sem tárgyaltak. Noha a csendőrség szóvivője a tavalyi felvonulás és tiltakozás végén az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy nem történt rendbontás a rendezvényen, később a csendőrség a megmozdulás mintegy száz szervezőjét és résztvevőjét megbírságolta nem engedélyezett rendezvény szervezése, az ezen való részvétel és csendháborítás miatt. A csendőrség annak ellenére tekintette engedély nélkülinek a megmozdulást, hogy a bíróság a tiltakozás előtt alapfokon, utána pedig jogerősen is megállapította, hogy a szervezők törvényesen bejelentették a tüntetést. A székely szabadság napján 2016-ban és 2017-ben tartandó felvonulást és tüntetést még 2015 márciusában jelentette be a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a Siculitas egyesület, a Székely Nemzeti Tanács háttérszervezete. A törvény értelmében a polgármester a bejelentést követő 48 órában tilthatta volna be a két rendezvényt, ezt azonban nem tette meg. Ezért utasította a bíróság jogerős ítéletben a tiltakozások tudomásulvételére a polgármestert. Az elmúlt években általánossá váltak az olyan utcai demonstrációk, amelyek a közösségi hálókon szerveződnek, és amelyekért semmilyen szervezet nem vállal felelősséget. Ilyen tüntetések nyomán kényszerült lemondásra 2015 novemberében Victor Ponta baloldali kormánya, és ilyen megmozdulásokon kérik immár húsz napja Románia nagyvárosaiban az utcára vonulók a Grindeanu-kormány lemondását. Míg a csendőrség a kormányellenes tüntetések szervezőit, résztvevőit eddig nem bírságolta meg, a székely szabadság napjának a szervezői ellen példátlan szigorral lépett fel. maszol.ro 2017. február 25.Értékelő Faragó Péter parlamenti képviselővelPrioritás a nyelvhasználati küszöb leszállítása Amikor Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei szervezetének az elnöke parlamenti képviselői mandátumot nyert, megegyeztünk, hogy időről időre elemezni fogjuk a törvényhozásban lezajlott aktuális eseményeket. Mivel azokat a hírcsatornák a saját szájízük, politikai színezetük szerint kommentálják, hasznos lehet egy, a parlamentben otthonos, szemtanú Arad megyei magyarnak a véleményét, az álláspontját is megismernünk. – Melyik, a közelmúltban lezajlott eseményt tartja a legfontosabbnak? – Szerintem a legfontosabb a költségvetés elfogadása volt, hiszen anélkül az ország, az intézmények, de a helyi közigazgatások sem tudnak működni. A kormány olyan költségvetést állított össze, amely sokak véleménye szerint túl optimista, ezért valószínűleg tarthatatlannak is bizonyul majd. Az RMDSZ-frakció tagjai úgy gondoljuk, ha ez a költségvetés megvalósul, számunkra hasznos lesz, hiszen tartalmazza egy részét a választási kampányban tett ígéreteinknek, amelyeknek a jóvoltából a választók bizalmát is megkaptuk. A közszférában 20%-os fizetésemelés történt, ami nagyon fontos, de olyan pénzeket is elkülöníttettek, amelyek a településeknek, a közigazgatási egységeknek a fejlődését is lehetővé teszik. Ez azt is jelenti, hogy a magyarok által lakott településeken is olyan megvalósítások válnak lehetővé, amelyek a mindennapi életüket jó irányban befolyásolják. Mi megszavaztuk, tehát támogattuk, ezért biztos vagyok benne: a közösségünkért is jó döntést hoztunk! Ugyancsak az elmúlt időszakban elkezdődött a törvényhozási munka, egyelőre az elmúlt években felhalmozódott törvénytervezeteknek a visszautasítása zajlik. Ezzel párhuzamosan az RMDSZ frakciói azokon a törvénymódosításokon dolgoznak, amelyeket a következő időszakban be fogunk nyújtani. Közülük talán minden erdélyi magyar számára a legfontosabb a nyelvhasználati küszöbnek a leszállítása. Ezt néhány héten belül benyújtjuk, hogy a jelenlegi 20%-os küszöböt csökkentve a kisebb számarányban élő, vagy egy abszolút számban élő magyar közösség is használhassa az anyanyelvét az illető közigazgatási egységben. Számunkra most ennek a törvénymódosításnak a benyújtása a prioritás. A sikeréhez azonban a parlamentben többségi szavazatra van szükség, amihez meg kell találnunk a támogató partnereket. Ez lesz az egyik főpróbája a kormányzó többséggel kötött, parlamenti támogatásról szóló megegyezésnek. Ha ezt, illetve a többi kezdeményezésünket is támogatják, akkor megérte az együttműködés. Ha viszont nem kapjuk meg a szükséges parlamenti támogatást, a megegyezést is újra kell gondolnunk… – Érzésem szerint a vezető kormánypártban Victor Pontának az élre törési szándékai komoly feszültségeket keltenek. Hogyan látszik ez a parlamentből? – Meglátásom szerint az SZDP egy hatalmas, mamut-párt, amelynek szinte egyedül is többsége van a parlamentben, ezért valamilyen szinten természetesnek is tartok benne bizonyos feszültségeket. Ezeket én egyelőre kis feszültségeknek tartom, amelyeken viszonylag könnyedén túl tudnak lépni. Ha viszont a következő hónapokban további elégedetlenségek, sikertelenségek lesznek tapasztalhatók, komoly gondokat okozhat egyben tartanai e hatalmas pártot, amely eddig minden választás alkalmával, 30% fölötti szavazatot gyűjtött be. A mostani, közel 50%-os támogatottsággal azonban alaposan túlnyerte magát, ami nem csupán a maguk eredményét, hanem az ellenlábas pártoknak az eredménytelenségét is tükrözi. A szavazók ugyanis az ő kormányprogramjukat, a felvázolt jövőképüket tartották igazán életképesnek. – A négy miniszternek a cseréje megnyugtatta-e a kedélyeket? – Nem volt benne a levegőben, legalábbis mi nem éreztük, hogy a kormánykoalíció nagyobbik pártja, a megalakulásától két hónapon belül, belemegy a történt minisztercserékbe. Hogy miért tettek így, az a maguk dolga, ez ügyben velünk semmiféle megbeszélés nem történt. Az új minisztereknek már nincs szükségük a parlamenti jóváhagyásra, mert azt a kormányfő terjesztheti az államfő felé, jóváhagyás céljából. – Úgy érzem, érintettük a legfontosabb eseményeket, ezért köszönöm a tájékoztatót. – Én köszönöm a lehetőséget, a jövőben is szívesen tájékoztatom az olvasókat, a magyarságot a törvényhozásban zajló munkáról. Balta János Nyugati Jelen (Arad) 2017. március 1.Illyés Gergely: meglett az alapja a román-magyar viszony normalizálásánakA hétfői külügyminiszteri találkozóval elkezdődött közeledés megteremtheti az alapját annak, hogy normalizálódjon a viszony Románia és Magyarország között, de ez nem kéthónapos folyamat, hosszú évek munkája lesz – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Illyés Gergely politológus. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársát a román-magyar diplomáciai viszony várható alakulásáról kérdeztük. Hosszú ideje ez volt az első román-magyar külügyminiszteri találkozó. Teodor Meleșcanu és Szijjártó Péter közös sajtótájékoztatón jobbára a diplomáciában megszokott, a párbeszédre való nyitottságot hangsúlyozó kijelentések hangzottak el. Hozott-e valami újat a korábbiakhoz képest ez a találkozó? Ha nem hangozottak volna el a nyitottságra és a párbeszéd folytatására utaló, a diplomáciai nyelvezetben használatos szavak, akkor nem is került volna sor erre a találkozóra. A lényeges kérdéseket nem tárta a sajtó elé a két külügyminiszter, ami szerintem nem is gond. Ha visszatekintünk, akkor egy nagyon rossz időszakon van túl a két ország kapcsolata. Az elmúlt egy évben, a technokrata kormány mandátuma alatt kapcsolatfelvételi kísérlet sem nagyon volt, éppen azért, mert világos volt, hogy a Cioloș-kormány nem fog maradni Romániában, illetve ha marad is, akkor valamilyen pártok lesznek a háta mögött. Tehát ez az elmúlt egy év a várakozásé volt, azelőtt pedig a Victor Ponta vezette román kormány és a Titus Corlățean, majd a Bogdan Aurescu vezette román diplomácia egyértelművé tette, hogy nem szeretnének nyitni Budapest irányában. Hosszú évek óta nem volt semmilyen párbeszéd a felek között, így az már önmagában gesztus volt, hogy Teodor Meleșcanu még a parlamenti meghallgatása előtt erkölcsi kötelességének nevezte a kapcsolatok javítását Magyarországgal. A magyar külügy szintén gesztussal válaszolt, meghívták a román külügyminisztert Budapestre, Szijjártó Péter pedig őszire kapott meghívást Bukarestbe. Az is a barátságnak és a bizalomnak a jele, hogy Teodor Meleșcanu most Budapesten felszólalt a nagyköveti értekezleten. Tehát egyelőre az a minimum, hogy meglegyenek ezek a gesztusok, és legyen nyitásra való hajlandóság, ami megvan a felekben. Ez az alap most, ennél többről jelenleg nem lehet beszélni. Józanul gondolkodva Romániának és Magyarországnak nagyon sok közös érdeke van, az volt a természetellenes, ami eddig volt. Ez a mostani kapcsolatfelvétel, közeledés megteremtheti az alapját annak, hogy normális kerékvágásba kerüljenek a dolgok, de ez nem kéthónapos folyamat, ez hosszú évek munkája lesz. Szijjártó Péter azt nyilatkozta: a legjobb, ha a közös érdekek alapján állnak a kapcsolatokhoz "trükkök és túlbonyolítás helyett". Miért érdeke Romániának a jó magyar-román diplomáciai viszony? Mindenki számára nyilvánvaló, hogy Románia az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerségre alapozott mindent az elmúlt években. Bukarestnek jelenleg a legtöbb szomszédjával, ha nem is rossz, de legalábbis semleges a kapcsolata, kifejezetten jó kapcsolatban nincsen egyikkel sem. Ez azt is eredményezte az elmúlt években, hogy Románia a brüsszeli érdekérvényesítésben nem volt valami következetes, nem lehetett egy arcélét megtalálni az országnak, nem lehetett tudni, hogy mit tart fontosnak. Ezt érzékletesen szemlélteti Markus Ferber múlt heti bukaresti látogatása. A befolyásos EP-képviselő nyilatkozta azt, hogy Románia eddig semmi gondot nem okozott, mármint a 13-as rendelet elfogadásáig, sem jó, sem rossz irányba nem akarta befolyásolni az uniós politikát, tehát semmi gond nem volt vele. Ezen mi mosolygunk, de a nyugat-európaiak pontosan így képzelik azt, hogy hogyan kellene viselkedniük a kelet-európai és általában az új tagállamoknak. A brüsszeli hozzáállás szerint ezeknek az országoknak a lakosság és a GDP tekintetében is kicsi súlyuk van az EU-ban, ezért csak ne akarják megmondani, hogy milyen legyen a brüsszeli irány. Románia teljesen beleillett ebbe a képbe. Voltak korábban a románoknak olyan törekvéseik, hogy majd a franciákkal összefognak, aztán voltak olyanok, hogy majd a németekkel, ha már amúgy is az elnök német. A visegrádi négyekről (V4) nem akartak eddig hallani, egy lengyel-román tandemben gondolkodtak, mert mégis csak Lengyelország és Románia a legnagyobb két új tagállam. Az új lengyel kormánnyal nyilvánvaló lett, hogy az együttműködés nehézségekbe ütközik. A lengyelekhez a V4-en keresztül vezet az út, és úgy tűnik, hogy a Magyarországgal való kapcsolatok normalizálása nélkül ez nem fog menni. Tehát Bukarest a mozgásterét szeretné bővíteni az EU-ban is. Emellett nagyon nagy vita lesz, vagy már nagyon nagy vita van arról, hogy 2020 után hogyan fog hozzáállni Brüsszel ennek a térségnek a felzárkóztatásához. Úgy tűnik, hogy nem lesz annyi uniós felzárkóztatási forrás, mint eddig, és a legtöbb nem vissza nem térítendő támogatás, hanem hitel lesz. Bukarestnek az az érdeke, hogy maradjon meg a jelenlegi helyzet, és nem csak az kulcsfontosságú, hogy mennyi pénz áll majd rendelkezésre uniós támogatásokra, hanem az is, hogy ezek alapinfrastruktúrára fordíthatóak és vissza nem térítendőek legyenek. Ez a szegényebb tagállamoknak a közös érdeke, és komoly lobbi zajlik ezért Brüsszelben. Bukarest ugyanakkor az energetika terén is érdekelt a jó román-magyar diplomáciai kapcsolatokban. Eltérő helyzetben van Magyarország és Románia, mert Magyarországnak nagyon kevés saját energiaforrása van, és ami van, az is inkább atomenergia, és nagyon egyoldalú orosz energiaimportra van szorulva. Romániában jelenleg sokkal kedvezőbb ez a helyzet, de ez változik: egyre több energiát importál Románia is Oroszországtól, ez is lehet közös érdek. Alig hagyta el a román külügyminiszter gépe Budapestet, a Miniszterelnökség közleményben tiltakozott a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban tanuló diákok szüleinek ügyészségi kihallgatása ellen, és megállapította, hogy „a korrupcióellenes harc leple alatt a magyarság jogainak tudatos szűkítése folyik” Romániában. Ez nem mond ellen az aznapi találkozó jó légkörének? Szijjártó Péter a közös sajtóértekezleten is azt mondta, hogy nyíltan kell beszélni a két felet elválasztó problémákról, és a magyar diplomácia évek óta ezt az alapelvet követi. Nem hiszem azt, hogy azért, mert történik egy közeledés a két ország között, Budapestnek változtatnia kellene az alapelvein. A magyar diplomácia ezután is szóvá fog tenni minden olyan kérdést, amelyekről azt gondolja, hogy a romániai magyarok életét befolyásolja. Ismét Szijjártó Pétert idézem, aki szerint „a közös sikerek és a kölcsönös bizalom hozzájárulhatnak ahhoz (...), hogy a kisebbségekkel kapcsolatos problémák megoldódjanak”. De lehet-e kölcsönös bizalom addig, amíg a kisebbségekkel kapcsolatos problémák nem oldódnak meg? Hosszú időnek kell eltelnie addig, amíg annyira erősek lesznek a közös érdekek a két ország között, hogy nem fog beleférni az, hogy a Romániában élő magyarokat bármilyen jogsérelem érje. Most még nem úgy viszonyul Bukarest ehhez a kéréshez, ahogyan az elvárható lenne. És ez nem azt jelenti, hogy a kölcsönös bizalomhoz vezető úton nem lehet ezt szóvá tenni. Bukarest évek óta szorgalmazza, és ezt tette most újra Budapesten Teodor Meleșcanu is, hogy legyenek újra együttes román-magyar kormányülések. Ezek a Fidesz-kormány idején szakadtak félbe. Nem jogos ez a román igény? Az együttes kormányülések szintén diplomáciai gesztusok. Nem az együttes kormányüléseken születnek meg a döntések, hanem ott szentesítik azokat, amelyek alacsonyabb szinten, tárgyalások során megszülettek. Ha olyan a bizalom a két ország között, és van amiről dönteni, akkor az együttes kormányülések megtartása nagyon szép és fontos gesztus. Csak akkor van gond, amikor ezek megpróbálják elfedni a sikertelenséget, vagy megpróbálnak hamis látszatot kelteni. Az együttes kormányülések nagyon hasznosak, de előbb legalább alacsonyabb szinten meg kell egyezni bizonyos kérdésekben, e nélkül szerintem inkább kárt okoznak. A találkozó előtt voltak olyan sajtóvélemények, hogy a román és a magyar kormánypártok hasonló nézetei mentén javulhatnak a Románia és Magyarország közötti államközi kapcsolatok. Az érv az volt, hogy a jobbközép Fidesz és a román szociáldemokraták hasonló álláspontot képviselnek például a migráció, a multinacionális cégek adópolitikája vagy a Soros György finanszírozta civil szervezetek tevékenysége kapcsán. Ezt hogyan látja? Azt látom, hogy ennek a román kormánynak még nem kristályosodtak ki a nézetei. Nem hiszem, hogy óriási következtetéseket kellene levonni abból, hogy mi történt a választási kampányban és milyen kijelentéseket tesz a következő hetekben Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök. Még az nem látszik, hogy Románia milyen szakpolitikákat alakít például. Volt szó már magyarországiakhoz hasonló szakpolitikai kezdeményezésekről, akár a multiknak a megadóztatásáról, akár a magánnyugdíj-pénztárak szabályozásváltoztatásáról, de ezek egyelőre még nem öltöttek konkrét formát. Az látszik, hogy az ideológiai szembenállások nem mérvadóak a diplomáciai kapcsolatokban. Magyarországnak például nagyon jó kapcsolata van most Szlovákiával, ahol baloldali kormány van, tehát önmagában ez nem okoz akadályt a két ország viszonyában. Cseke Péter Tamás maszol.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
