|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 295 találat | lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 | 271-295 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Csegzi Sándor 2012. június 18.Letölthető Word dokumentum (DOCX)Merre kacsint az RMDSZ? A szövetség helyi alkukat keres az alpolgármesteri és megyei alelnöki tisztségekért Kolozsvárnak, Marosvásárhelynek, Nagyváradnak és Szatmárnémetinek, Nagybányának és Zilahnak is RMDSZ-es alpolgármestere lehet, ha a héten zajló helyi koalíciós tárgyalások sikeresek lesznek. [.]A kolozsvári koalíciós tárgyalásokat firtató kérdésünkre név nélkül nyilatkozó forrásunk tegnap elmondta, a helyi RMDSZ-szervezet teljesen nyitott kérdésként kezeli a szövetkezést, mindkét oldallal kész tárgyalni. A múlt vasárnapi helyhatósági választásokon az USL 12, a PDL 10, az RMDSZ 4, Dan Diaconescu Néppártja (PPDD) pedig egy tanácsosi mandátumot nyert, így a szövetség helyezkedésétol függoen lesz Emil Boc polgármesternek baráti vagy ellenséges helyi tanácsa. Forrásunk elmondta, a két nagy párt helyi vezetoivel még nem ültek asztalhoz, azt viszont elképzelhetonek tartotta, hogy Bukarestben már egyeztettek. Az RMDSZ szempontjából a tárgyalások egyik alapfeltétele a magyar alpolgármesteri tisztség, ezt lapunk információi szerint mind az USL, mind pedig a PDL kész megadni. Arról viszont még nem született egyezség, hogy a szövetség négy helyi tanácsosa közül ki követné László Attilát e tisztségben. Marosvásárhelyen és Maros megyében az RMDSZ a legjelentosebb politikai ero, nélküle sem a PDL, sem az USL nem tud többséget kialakítani. Az RMDSZ az USL-vel folytat tárgyalásokat, és nem kétséges, hogy megyei alelnöki és marosvásárhelyi alpolgármesteri tisztséget kap. A megyei tanács alelnöki tisztségére az RMDSZ részérol a még hivatalban levo elnök asszony, Lokodi Edit Emoke pályázik, aki sajtótájékoztatón mondta el, szeretné, ha a megkezdett pályázatok nem maradnának abba, sikerülne befejeznie terveit. Lokodi szívügyének tartja a megyei ivóvízhálózat és csatornarendszer, a repülotér fejlesztését, a hulladéktározó befejezését, valamint a többi projektet, amelyet elkezdtek, így hát segíteni szeretné az új tanácselnököt és kollegáit a munkában. Az RMDSZ alpolgármester-jelöltjének személye egyelore még ismeretlen, Benedek István, a szövetség városi szervezetének elnöke lapunk érdeklodésére annyit mondott csak, hogy a szabályzat értelmében az RMDSZ megyei és városi szervezete ezután dönti el, ki legyen Csegzi Sándor utódja. [.] Kovács Péter: az eredményekre épít az erdélyi magyarság A választások bebizonyították, hogy a romániai magyarság a RMDSZ-t tekinti legitim képviselojének, eredményeit elismeri, így a továbbiakban is megbízza képviseletével, érdekeinek érvényesítésével - jelentette ki Kovács Péter fotitkár azt követoen, hogy a Központi Választási Iroda (BEC) közzétette a választások végleges eredményeit. Mint mondta, a politikai szempontból releváns megyei tanácsosi lista alapján a magyar szavazatok 85,2 százalékát az RMDSZ kapta: ez 1,8 százalékos növekedést jelent 2008-hoz képest, amikor a magyar szavazatok 83,4 százalékát tudhatta magáénak a szövetség. A magyar polgármesterek 95,7%-a a tulipán jele alatt nyert mandátumot, ami hasonlóképpen emelkedést mutat a négy évvel ezelotti választásokhoz képest: ekkor a magyar polgármesterek csupán 94% százaléka képviselte az RMDSZ-t. Kovács Péter külön kitért a szövetséggel együttmuködo ifjúsági szervezeteket tömöríto Magyar Ifjúsági �?rtekezlet (MI�?RT) sikerére is. A Magyar Ifjúsági �?rtekeztet az RMDSZ színeiben tízszer annyi polgármesteri és kétszer annyi tanácsosi tisztséget nyert, mint a megújulást és fiatalítást hirdeto EMNP - vont párhuzamot Kovács. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2012. június 19.Köszönet a Vályi Gyula- emlékmű-állítás támogatóinakA szoborállítás megvalósításához erkölcsi és anyagi támogatásra van szükség. A többéves, a buktatókkal járó intézkedések hullámvölgyeiből való kiemelkedéshez szükséges lelki erőt, a biztatást, hogy "van tovább", köszönöm elsősorban a férjemnek, dr. Sebestyén Dénesnek, aki a Vályi Gyula Matematikai Társaság értelmi szerzője és támogatója, dr. Csegzi Sándor alpolgármesternek és Keresztes Géza mérnök úrnak. Az anyagi összköltség jóval meghaladja az 50.000 lejt. A szoboravatás alkalmával összeállított Vályi Gyula-emlékkönyvben felsoroltuk az anyagi támogatókat. Mindenkinek köszönjük a segítségét, mégis a nyilvánosság előtt külön köszönet illeti azokat, akik nagymértékben hozzájárultak az emlékmű megvalósításához. Köszönjük Miholcsa József szobrászművésznek, aki jutányos áron alkotta meg a szobrot, az Aages Ltd vállalatnak, ezen belül Kelemen György mérnök úrnak, hogy biztosították az öntéshez szükséges réztörmeléket a szoborhoz és 2005-ben a Református Kollégium falára állított Vályi Gyula emléktáblához is, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnak, személy szerint dr. Csegzi Sándor alpolgármesternek a talapzat elkészítéséért és a tereprendezésért, a Timko Kft.-nek a szobor elkészítéséhez és kiöntéséhez, az emléktábla elkészítéséhez és a Vályi Gyula Matematikai Társaság tevékenységeihez nyújtott nagyobb anyagi támogatást. Nagyobb összeggel támogatták az emlékműállítást: néhai dr. Pethő Attila és neje, Ilonka, a református egyházközségek, a római katolikus egyházközségek, az unitárius egyházközségek, dr. Sebestyén Dénes családja, Ilyés Tóth Sándor, Nemes Tamara, Balogh József, a Studium Alapítvány, a Multinvest Kft., Ilyés Kálmán, a Református Kollégium Egyesülete, a Vim Spectrum, a Multiplan Kft.-k, Bolyai Farkas Elméleti Líceum szülői bizottsága. Köszönjük mindenkinek a hozzájárulását, azt hogy jelenlétükkel megtisztelték a szoboravatás ünnepélyét, és koszorút, virágot helyeztek a szoborhoz. Sebestyén Júlia. Népújság (Marosvásárhely) 2012. június 25.Megalakultak a helyi tanácsokMegalakultak a hétvégén a városi tanácsok: míg Marosvásárhelyen és Kolozsváron magyar alpolgármestert választottak, Szatmárnémetiben az RMDSZ kiszorult a városvezetésből. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ kétharmados többsége ellenére is együttműködik az EMNP-vel. marosvásárhelyi választásokat megnyerő Dorin Floreának péntek óta úgymond négy alpolgármestere van: két régi és két új. Miközben a frissen megalakult önkormányzat az RMDSZ-es Józsa Tibornak és a Szociálliberális Unió (USL) jelöltjének, Ioana Ciotlăuşnak szavazott bizalmat, a negyedik mandátuma elején járó demokrata-liberális polgármester kijelentette: ő továbbra is PDL-s társával, Claudiu Maiorral és még a tanácsosi mandátumtól is eleső Csegzi Sándorral kíván együtt dolgozni. Mindkettőjük megőrzi titkárságát és irodáját, és a továbbiakban Florea személyes tanácsadójaként szerepelnek a városházi munkatársak lajstromán. Az elöljáró egyelőre nem kívánta elárulni, hogy milyen irodahelyiséget és feladatköröket szán az RMDSZ–USL helyi koalíció által megválasztott új alpolgármestereknek. „Én a város érdekeit helyezem előtérbe, nem a mindenféle egyezségeket kötő politikusokét” – magyarázta döntését a frissen beiktatott Dorin Florea. Négy évvel ezelőtt, amikor a tanács szintén nem az ő kedve szerint választotta meg az egyik alpolgármestert, Florea Marius Ichimmel szemben is hasonló taktikát alkalmazott. A liberális alpolgármestert a Hangyaépület egyik manzárdszobájába száműzte, és semmiféle feladattal nem látta el. A megalázott Ichim néhány hónap után beadta felmondását, helyébe pedig a polgármester favoritja, Claudiu Maior került. Józsa Tibor, az ismeretlen ismerős Vásárhelyen Az RMDSZ csúcspolitikusai által támogatott, ám a helyi szervezet választmánya előtt szinte ismeretlennek számító Józsa Tibor a Krónikának elmondta: a következő négy évben keveset politizálna, viszont annál többet foglalkozna a közigazgatással és a város gondjaival. Az alpolgármester úgy véli, a legfontosabb feladat visszaszerezni a polgármesteri hivatalban csalódott lakosok bizalmát. Azt szeretné, hogy Marosvásárhely ismét a nyugalom, a csend városa legyen, ahol virágzik a magyar kultúra, és ahonnan az ifjak nem kényszerülnek elköltözni. „Ugyanakkor azt mondom, hogy a fülünket eresszük le az emberek felé, és figyeljünk oda, mit szeretnének” – tette hozzá. A Floreával való jövendőbeli együttműködésről a volt városházi igazgató elmondta, hogy a múltban korrekt és eredményes munkaviszonyban voltak, és reméli – a polgármester legfrissebb, egyáltalán nem hízelgő nyilatkozatai ellenére – visszaáll a kettőjük közötti kölcsönös bizalom. Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ választmányi ülésén visszatérő motívum volt, hogy a testületi tagok egyáltalán vagy alig ismerik, Józsa elmondta: „az idéntől lettem felkérve, hogy lépjek be az RMDSZ-be”. „Nem tudom, hogy ki az, aki nem hallott rólam. Elismerem, hogy nem voltam kirakatban, hogy mindenki bámuljon, de nem most kezdtem a közéleti tevékenységet” – nyilatkozta a Vásárhely.ro portálnak a fiatal alpolgármester. „Én nem tartok a székemhez, ha majd úgy érzem, hogy nem tudok teljesíteni, akkor lemondom a széket” – replikázott Józsa azon választmányi tagoknak, akik megkérdőjelezték az alkalmasságát az alpolgármesteri tisztségre. Elbukott anyanyelvvizsga A közgazdász-végzettségű Józsát rögtön beiktatása után számos támadás érte magyar részről. A „lemondom a székemet” és a választmányi ülésen elhangzott hasonló kijelentéseire számos ironikus megjegyzés jelent meg a Székelyhon.ro honlapon. Az RMDSZ-es politikus Facebook-oldalát tanulmányozva kiderül, Józsa nemcsak az anyanyelvén való kommunikációval, de a helyesírással is hadilábon áll. „Erdemes meghalgatni ...... valaszuk Frunda Gyorgy -Rmdsz”, „Frunda Gyorgy –polgarmester lehet ha elmegyunk szavazni egyutt iunius 10 en”, „csucs.......szavazzunk Frunda Gyorgy polgarmester”, „Csak sajnos meg nincsenek bicigli utak.... a zold festekel amivel a foter jardajat festete le a polgarmester inkabb vonalazott volna bicigli savokat.....de majd mi megteszuk meg egy het van hatra !!!!” – ezek a megjegyzések voltak olvashatók péntek estig az újdonsült alpolgármester üzenőfalán. „Ne vonja kétségbe senki a magyarságomat, anyám-apám magyar volt. A középiskolát és az egyetemet románul végeztem, de szerintem helyesen beszélek magyarul. Az is lehet, hogy bizonyos dolgokat nem én írtam, az is, hogy véletlenül elütöttem a betűket, mert telefonról töltöttem fel. És különben is, nem olyan nagy hiba, amiért el legyek ítélve” – mondta a vádak kapcsán lapunknak Józsa Tibor, aki eltávolította közösségi oldaláról a kampányban írt bejegyzéseket. Horváth Anna az alpolgármester Kolozsváron Akárcsak Marosvásárhelyen, Kolozsváron is magyar alpolgármester segíti Emil Boc városvezető munkáját. A PDL-vel kötött koalíciónak köszönhetően a helyi tanács pénteki alakuló ülésén az RMDSZ részéről Horváth Anna szerezte meg az egyik alpolgármesteri tisztséget. Horváth Anna újonc a kolozsvári önkormányzati testületben, de a szövetség önkormányzati főosztályát vezető főtitkárhelyettesként jelentős tapasztalattal rendelkezik a területen. A másik alpolgármester a PDL-s Gheorghe Şurubaru lett. Az önkormányzati testületben az USL 12, a PDL 10, az RMDSZ 4, míg a PPDD egy mandátummal rendelkezik. A helyhatósági választásokat minimális fölénnyel megnyerő Emil Boc beiktatásakor elmondta, minden kolozsvári polgármestere akar lenni, nemcsak azoké, akik megválasztották. A volt kormányfő, aki immár harmadik mandátumát kezdte meg a kolozsvári városháza élén, elmondta: a város fejlesztéséhez minden jó ötletet fel fog használni, függetlenül attól, hogy a hatalomtól, az ellenzéktől vagy a civil társadalom felöl érkezik. Az ellenzéki polgármester hozzátette, a kolozsváriak érdekében együtt fog működni a kormánykoalíció által kinevezett prefektussal és az USL-s megyei tanácselnökkel is. Halasztott ülés Károlyban, román vezetés Szatmáron Nagykároly kivételével Szatmár megyében is megalakultak a helyi tanácsok, illetve a megyei képviselőtestület. A kisvárosban a hétvégén a 19 tanácsosból mindössze 12 jelent meg az alakuló ülésen, ezért halasztani kellett az ünnepi eseményt – a prefektúra tájékoztatása szerint szerdán ülnek ismét össze. A találkozóról a 8 USL-színekben tisztségbe jutott képviselő hiányzott, akik minden bizonnyal azért maradtak távol, hogy nyomást gyakoroljanak az RMDSZ és a Német Demokrata Fórom által alkotott, 12 személyes frakcióra annak érdekében, hogy engedjék át nekik az alpolgármesteri posztot. Kovács Jenő, az RMDSZ színeiben ismét mandátumhoz jutott polgármester korábban a helyi sajtónak nyilatkozva beszélt arról, hogy ismét a volt alpolgármestert, Keizer Lajost kívánja megbízni az alpolgármesteri teendőkkel. Nagykárolyban egyébként mindössze két párt jutott be a tanácsba: az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum által alkotott koalíció, illetve az USL-szövetség. A szatmárnémeti tanács is megalakult a hétvégén – itt az USL-s Dorel Coica polgármester munkáját Radu Roca és Marcela Papici segítik majd alpolgármesterként, miután a kétharmados többséget szerzett pártszövetségnek nem volt szüksége az RMDSZ támogatására, így az eddig polgármester és alpolgármestert is adó szövetség ellenzékbe került. A Szatmár megyei képviselőtestületnek ellenben az USL-vel kötött országos egyezménynek köszönhetően RMDSZ-es alelnöke lett. A megye vezetésében személyi csere nem történt, mindössze az erőviszonyok rendeződtek át: Csehi Árpád, aki eddig tanácselnökként tevékenykedett, alelnökként folytatja, míg a liberális Adrian Ştef volt alelnök elfoglalhatja a tanácselnöki széket, a szociáldemokrata Mircea Govor eddigi alelnök pedig megtartja tisztségét. RMDSZ–EMNP-együttműködés Szentgyörgyön Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Néppárttal működik együtt az RMDSZ, annak ellenére, hogy a szövetség megszerezte a kétharmados többséget az önkormányzatban. Antal Árpád polgármester alpolgármester-rangú tisztséget ajánlott fel Nemes Elődnek, a néppárt háromszéki elnökének, listavezetőjének. A két politikus pénteken közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a következő négy évben közösen dolgoznak a város érdekében, Nemes Előd pedig a közösségfejlesztési egyesület vezetését látja el. Antal Árpád hangsúlyozta, ez valójában a negyedik alpolgármesteri tisztség, feladata a közösségépítés mellett a székely szórvány és a székely csángó programok koordinálása. „Nem szabad lesöpörni a legyőzötteket, fontos, hogy a győztesek alázattal viszonyuljanak azokhoz, akik gyangébben szerepeltek a választásokon” – fogalmazott a polgármester, aki bízik benne, hogy az együttműködésből a szentgyörgyiek nyernek. Sepsiszentgyörgyön pénteken alakult meg az új döntéshozó testület, amelynek 14 RMDSZ-es, két–két EMNP-s, nemzeti liberális párti (PNL) és Szociáldemokrata Párti (PSD), valamint egy MPP-s képviselője van. Az ülésen az alpolgármestereket is megválasztották, mindkét tisztséget RMDSZ-es jelölt tölti be: Sztakics Éva folytatja az elmúlt négy évben elkezdett munkáját, Tischler Ferenc szociális és egyházi ügyekkel foglalkozik, Czimbalmos Kozma Csaba pedig továbbra is a városmenedzser tisztséget tölti be. Codrin Munteanu prefektus az ülésen az önkormányzati korrupció megelőzéséről szóló kézikönyvet adott át Antal Árpádnak, aki a város zászlójával ajándékozta meg a kormánymegbízottat, melyet az a közigazgatási bíróságon támadott meg. Pénteken tette le hivatali esküjét Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is, és megkezdte második mandátumát. A megyei tanács a héten tartja alakuló ülését, az RMDSZ az alelnöki tisztségekre Henning László eddigi alelnököt és Nagy Józsefet, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség korábbi igazgatóját javasolja. Változatlan városvezetés Csíkszeredában A régi polgármesterrel és alpolgármesterekkel, de zömében új tagokkal folytatja a munkát Csíkszereda önkormányzata, amely szombaton tartotta alakuló ülését. Ráduly Róbert Kálmán régi-új városvezető mellett újra Antal Attila és Szőke Domokos alpolgármestereknek szavazott bizalmat a testület. Az elöljárókat adó RMDSZ-frakció 13 tanácsossal rendelkezik a 19 tagú testületben, az EMNP, az MPP és az USL két-két mandátumot mondhat magáénak. Ráduly elmondta, a konfrontáció helyett a továbbiakban is az együttműködést fogja keresni. A testület összetétele az alakuló ülésen hiányos maradt: formai hiba miatt nem igazolták az MPP-s Bokor Márton mandátumát, ez ugyanis nem lehetett jelen az ülésen, az általa bemutatott orvosi igazolás érvényessége pedig egy nappal az ülés előtt lejárt. MCL–RMDSZ-koalíció alakul Aradon A PDL által alapított Keresztény-Liberális Mozgalommal (MCL) lép koalícióra az RMDSZ Aradon a helyi, illetve megyei önkormányzatban, döntött pénteken a megyei szervezet állandó tanácsa. Bognár Levente megyei RMDSZ-elnök elmondta, a döntés meghozatalakor a PDL-vel való eddigi jó együttműködésre alapoztak, és a továbbiakban folytatnák az elkezdett projekteket. A támogatás fejében az RMDSZ a következő négy évben is megkapná az alpolgármesteri tisztséget, mondta a tisztséget eddig betöltő Bognár, aki most is a legesélyesebb a posztra. Az RMDSZ két tanácsosának a támogatásával a 12 mandátumot szerzett MCL-nek egyszerű többsége lesz a 23 tagú testületben. A néppárt miatt nincs magyar alpolgármester? Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tanácsosának szavazatán múlt, hogy Kolozs községnek nem lett magyar alpolgármestere – véli az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Amint a szövetség közleményéből kiderült a 13 tagú tanács 7–6 arányban szavazta le az RMDSZ alpolgármester-jelöltjét, Debreczeni Józsefet. „Megítélésünk szerint ez az eset is azt példázza, hogy az egyéni érdekek, illetve az RMDSZ-szel való nyílt szembenállás képes felülírni a közösségi elköteleződést. Sajnálatosnak tartjuk, hiszen a magyar célokat csak magyar emberek tudják képviselni” – olvasható a Máté András megyei elnök által aláírt közleményben. Kurucz József, a kolozsi tanács EMNP-s tagja a Krónikának elmondta, a szavazat eredménye annak köszönhető, hogy az RMDSZ az elmúlt évekhez hasonlóan most sem tudott olyan jelöltet állítani, amely valóban a közösség érdekeit képviselné, tiszta háttérrel rendelkezne, és így méltó lenne a támogatásra. „Korábban próbáltunk arról is tárgyalni, hogy a szövetség támogassa a néppárt által javasolt alpolgármester-jelöltet, akit más pártok is segítettek volna, az RMDSZ azonban teljesen elzárkózott ettől a lehetőségtől” – magyarázta Kurucz. Hangsúlyozta, nem ért egyet azzal, hogy valakit csak azért kellene megszavazni, mert magyar nemzetiségű, ehelyett a szövetség jelöltjeinek tettekkel és felmutatott eredményekkel kellene támogatókat szerezniük. „Magunk mögött kellene hagyni azt a gyakorlatot, hogy a magyarság és öszszefogás címszó alatt toborozzunk szavazatokat” – fogalmazott az EMNP képviselője, aki hozzátette, a szavazás titkos volt, így senkinek nem kellene tudnia, hogy melyik tanácsos kire adta le voksát. Babos Krisztina, Bíró Blanka, Kőrössy Andrea, Pap Melinda, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár) 2012. június 26.Választási tangóBár országos szinten valóban megnyerte a helyhatósági választásokat az RMDSZ, nálunk el kell már végre ismerni derekasan, hogy helyi szinten veszítettünk. A helyzet egy kicsit a Titanic zenekarára emlékeztet. Nincs megyei tanácselnök és nem lett magyar polgármester Marosvásárhelyen. Az pedig gyenge gyógyír, hogy a megyében sikerült megőrizni 38 polgármesteri széket, hiszen vidéken sok esetben nem a pártot, a jelölt programját szavazták meg, hanem a jó gazdát választották vissza, vagy váltották le a rosszul teljesítő polgármestert. S amint lenni szokott, az öntömjénezés mámorában senki sem vállalja a felelősséget a veszteségért. A konszolidált demokráciákkal rendelkező országokban is ilyen esetben fejek hullnak a porba. Igaz, volt mifelénk is követendő példa, hiszen a választási bukás miatt Emil Boc pártelnök lemondott a PDL éléről. Nálunk, sem a megyei, sem a marosvásárhelyi szervezetben senki sem vezekelt még. Frunda György a vereség okát egyrészt a magyar választók távolmaradásával, illetve a két magyar párt ellenkampányával magyarázta. Halovány kibúvók a felelősség alól. Mert lássuk csak, mi vezethetett Marosvásárhely jelenlegi politikai helyzetének, önkormányzatának a kialakulásához. Nem lehet eltekinteni a négy, a nyolc, sőt a tizenkét évvel ezelőtti előzményektől. Fodor Imre polgármestersége alatt nem sikerült maradandó, a város általános fejlesztése érdekében megvalósított tervet kivitelezni. S bár igaz, hogy a vár és a Víkendtelep felújításának ötlete még az ő korában fogalmazódott meg, de jelentős politikai támogatottság nélkül nem tudta leküzdeni azokat az adminisztrációs és anyagi akadályokat, amelyek elvezettek volna a kivitelezésig. A többségi szavazóbázis biztonságában 2000-ben valójában nem is volt kampány, mert amolyan természetesnek tűnt a folytonosság. Aztán mégsem így történt. Máig sem tisztázott, mennyire volt jogos a 125 szavazatnyi különbség. A mókuskerék beindult. Aztán 2004-ben dr. Kelemen Atilla vállalta a polgármester-jelöltséget. Akkor először készült választási program és volt viszonylag profi kampány. Elbukott, mert kiderült, hogy többen voltak azok, akiknek már nem jelent semmit "a város régi fénye". S jócskán voltak olyanok is, akik a jelölt személyisége miatt maradtak távol az urnáktól. Ekkor fogalmazódott meg az az igény is, hogy a jelöltet a városi szervezet, a körzetek javasolják olyanok közül, akik a helyi tanácsban tevékenykedtek, ne a funkcióra felülről "rátelepedett" legyen a polgármesterjelölt. S bár a tanácsosi lista összeállításáért akkor is folyt a lobbi, 2004-ben, a szervezet szabályzatát betartva, a körzetek javasolták és szavazták meg a rangsorolásra kerülő elöljárókat. Igaz, a "cetlik" azért jó előre ki voltak osztva. A 2008-as választásokon a körzetek Csegzi Sándor alpolgármestert javasolták. Aztán pálfordulás történt, s mint ismeretes, annak ellenére, hogy a városi szervezet Csegzit támogatta, mégis Borbély László lett a jelölt. Kétségtelenül nagy a két politikus kalibere közötti különbség, de az indulás rossz fényt vetett a szervezetre. Mi több, a jelölt elég erőszakos lobbival juttatta be embereit a helyi tanácsba, ami szintén befolyásolta a választások alakulását. Mindezek mellett el kell ismernünk, hogy a 2008-as kampány volt a legprofibb, amely minden réteghez szólt és sokféle eszközt bevetett a mozgósítás érdekében. Ennek ellenére nem sikerült visszanyerni a várost. Mert egyrészt Dorin Florea jelentős helyzetelőnybe került. Kiépítette kapcsolatrendszerét, olyan látszatmegvalósításokat ért el, amelyek elsősorban a városban legutóbb épített tömbháznegyedek új lakóinak szóltak, annak a nemzedéknek, amelynek nem a régi város kell, hanem szórakozóhely, parkoló, játszótér stb. Közben fő hitelutalványozóként osztotta a pénzt, kihasználva azt, hogy sem Csegzi Sándor, az RMDSZ alpolgármestere, sem a tanács nem tanúsított különösebb ellenállást vele szemben. Nem sikerült ténykedéseit kormánypozícióból sem ellensúlyozni. Inkább amolyan néha mindkét fél részéről az abszurd határát súroló, látszat húzd meg–ereszd meg játéknak voltunk tanúi Dorin Florea és Borbély László között. S közben azt se feledjük, hogy az etnikai arány is – hátrányunkra – igencsak megváltozott. Nem tanultak mindezekből. Rossz ómennel indult az idei választás is. Miután az év elejétől azon folyt a vita a megalakult új magyar pártokkal, hogy ki legyen az alkalmas polgármesterjelölt, annak ellenére, hogy a város "átvételére" készülő magyar formációk programokat, terveket, ötleteket és megoldásokat egyeztettek volna, a szervezetek előrukkoltak Vass Leventével, aki az egészségügyi miniszteri felkérést utasította el a városért. Aztán a belviszályok, ami elbizonytalanította a szavazókat, nem csitultak, s amikor már úgy látszott, hogy végre sínen van a jelölt, ismét pálfordulat következett be Frunda György javára. Későn. Mert bár a szenátor ismert politikus, de egy nyerő kampányt ilyen rövid időn belül helyi szinten nem lehetett felépíteni. Különösen akkor nem, amikor egy olyan politikus vállalkozott erre a megmérettetésre, aki nem volt olyan pozícióban, hogy a városért valami konkrétumot tegyen. S ami óriási hiba volt, hogy az idén a tanácsosokat a szabályzat ellenére nem is a város jelölte, hanem egyszerűen a vezető politikusok "helyzetbe hozták őket". Ez csak fokozta az "ellenhangulatot". A kampányprogram gyenge volt, több pontjában támadható, a kampány pedig jóval alulmaradt a 2008- asnál. A szimpátiaszavazás is elmaradt, mert nem volt idő Frunda György szenátort még közelebb hozni a marosvásárhelyiekhez. S minderre csak "enyhe" ráadás az, hogy a marosvásárhelyi szavazóknak mindeddig nem igazán volt tudomásuk arról – az újságbeli tudósításokat leszámítva –, hogy miként tevékenykedtek az RMDSZ-t képviselő tanácsosok, az alpolgármester(ek). Ami csak növelte a bizalmatlanságot az önkormányzattal szemben. Mindezek mellett különös, de nem véletlen utójáték az új alpolgármester megválasztása, abból az RMDSZ-frakcióból, amely az előzőnél – a "város dolgaiban" jártas szakemberek összetételét illetően – nem sok változást ígér az önkormányzati politizálásban. Egy olyan személyt előretolni, aki nem is volt RMDSZ-tag, nincs városfejlesztési programja és önkormányzati gyakorlata, enyhén szólva amatörizmus. Ezzel szemben négy, vagy akár nyolc évvel ezelőtt kellett volna olyan tanácsost előtérbe helyezni, akire potenciális polgármester-jelöltként idejében rá lehessen építeni egy kampányt. Ha csak nem szól Józsa Tibor mentségére az a gyakorlat, hogy eddig a polgármesteri hivatal közterület-kezelő osztályának vezetőjeként hajtotta végre Dorin Florea utasításait. Ráadásul bizalmat szavaznak neki a tanácsban úgy, hogy választmányi ülésen felelősségteljesen kijelentette: ha nem megy neki, lemond…, ez igencsak arra vall, hogy a "politikacsinálók" átverték a szavazókat, azokat, akik a nehézségek ellenére még fenn akarják tartani a süllyedő hajót, annak a tudatával, hogy más nincs nekünk, s az a csónak, amelyet az MPP és az EMNT vízre eresztett, nem kínált megfelelő alternatívát. Jó lenne már a kottaváltás, a belső hangzavarok letisztázása, hogy minél később kelljen elját-szani a Requiemet egy süllyedő hajón. Vajda György. Népújság (Marosvásárhely) 2012. június 28.Díszpintyeket tart?Ismét kezdődik az a cirkusz, amivel a régi-új polgármester mandátumát indítani szokta: nem oszt le feladatokat alpolgármestereinek. Ezt tette kezdetben Csegzi Sándorral (aki azóta "befutott"), majd Bárczi Győzővel, később Bakos Leventével, majd Marius Ichimmel. Várható volt a gesztus, amivel Dorin Florea ismét bebizonyította, hogy nem igazán érdekli, mit dolgozik a köz érdekében a képviselőtestület által megválasztott két alpolgármester munkaidőben, mire veszi fel majd a fizetését, mit vállalnak és miért vonhatók felelősségre. A polgármester csakis két megbízható "emberével", az immár személyes tanácsadójaként tevékenykedő PD-L-s és RMDSZ-es volt alpolgármesterekkel óhajt dolgozni: Claudiu Maiorral és Csegzi Sándorral, akik a rossz nyelvek szerint még irodáiktól sem kell megváljanak. Bizonyára olyan jól teljesítettek az elmúlt sok évben, hogy az erőfeszítéseiket értékelő városvezető képtelen megválni tőlük. E szimpátia pedig kölcsönösnek látszik... De mit tegyen az újonnan megválasztott Ionela Ciotlaus és Józsa Tibor? Mindketten felkészült szakemberek, akik valószínűleg nem azért vállalták el e tisztségeket, hogy ellébecoljanak négy évet, díszpintyeskedjenek holmi szalagvágásoknál, üres frázisokat mondogassanak és feltétel nélkül teljesítsék, amit "főnökük" megparancsol, ezért a semmittevésért pedig szép kis summát vegyenek fel. Forduljanak a közigazgatási bírósághoz? A sajtóhoz? A képviselőtestülethez? Természetesen a feladatkörök leosztása sem jelenti egyértelműen azt, hogy valóságosan is megoszlik a hatalom, és komoly munka folyik a köz érdekében. Bárczi Győző esete jut eszembe, aki a későbbiekben ugyan papírforma szerint kapott nem túl fontos és aláírási joggal egyáltalán nem társuló hatásköröket, ám a polgármesteri hivatal igazgatócskái, hivatalnokai úgyis "átléptek fölötte", a hatalmat pedig csakis Florea gyakorolta. Szomorú, hogy a városvezetés megragadt a hatalomfitogtatás, a szemfényvesztés, a megalkuvás és opportunizmus, a kisstílűség szintjén, szomorú, hogy van egy polgármester, aki úgy táncoltatja a tanácsot, ahogy éppen kedve tartja, és ehhez az RMDSZ városi választmányának elnöke polgármesteri- tanácsadói minőségében asszisztál, de a legelkeserítőbb az egészben az az egyre erősödő benyomásunk, hogy a törvényességet jó ideje sem betartani, sem betartatni nem lehet ebben a városban. Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely) 2012. június 29.Mikorra várható a valós névadás?A Dr. Bernády György Iskolanévért Akciócsoport valamint a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) tagjai tegnap délelőtt a marosvásárhelyi G-pont kávéházban tartott sajtótájékoztatón számoltak be az eddig megtett útról, s adták át próbálkozásaik és kudarcaik írott dokumentumgyűjteményét a jelen levő újságíróknak. Ezekben arra keresik a választ, hogy kit terhel a felelősség azért a kudarcért, hogy 2-es számú általános iskolát nem sikerült dr. Bernády Györgyről elnevezni, akinek emléktáblája ott található az iskola bejáratánál. Továbbá azt szeretnék tudni, hogy mikorra várható a valós névadás megvalósulása. Ha azok, akiken múlik, nem tartják lehetségesnek, őszintén meg kellene mondani, ha viszont megvalósíthatónak érzik, akkor felületes látszatintézkedések helyett cselekedni kellene – vélekednek a szülők. Eddig ugyanis bárhova fordultak, mindenki azt próbálta nekik elmagyarázni, hogy a marosvásárhelyi tanács 2011 decemberében sürgősségileg beterjesztett határozatát, amelyet egyhangúlag szavaztak meg a képviselők, miért nem lehet életbe léptetni. Maria Cioban, a polgármesteri hivatal jogász végzettségű jegyzője, aki az ügy közigazgatáson belüli törvényes képviselője kellett volna legyen, a szülőknek kijelentette, a névadásról szóló határozat annyira gyenge, hogy azt meg sem lehet támadni a közigazgatási bíróságon. A jegyző véleménye szerint a névadás nem a városi tanács dolga, másrészt a határozat nem tartalmaz időpontokat, s a névadás elindítására vonatkozó megfogalmazás lefékezi az ügymenetet. Egyes tanácsosok szerint a jegyző maga alakította ilyen "gyengévé" az iskolanévadást tartalmazó határozatot, aki a polgármester utasítására a magyar közösséget érintő ügyekre vonatkozó határozatokban a határidőket és a megvalósítást garantáló jogi részeket mellőzi. Ezért jutottak hasonló sorsra a kétnyelvű iskolai homlokzati táblák s a kétnyelvű utcanévtáblák is. Ha ez köztudott, miért nézte el az alpolgármester és a tanácsosok? – tették fel a kérdést a szülők. Az akciócsoport tagjai azt nehezményezik, hogy az RMDSZ részéről nem jelöltek ki egy felelős személyt, aki pontosan követte volna az ügy menetét, annak ellenére, hogy erre vonatkozó kérésüket Csegzi Sándor volt alpolgármesternek is átadták. A megvalósítást megnehezítette, hogy a határozatban az is szerepelt, hogy egy másik marosvásárhelyi iskolát Emil Dandea polgármesterről nevezzenek el, miközben már létezik egy ilyen nevű iskola Vásárhelyen. Ezt azonban nem a határozat meghozatalakor tették szóvá a tanácsosok. A városrendészeti osztály pedig erre hivatkozva utasította el a szükséges lépések megtételét, Horvat Camelia jogász, akit az akciócsoport tagjai többször felkerestek, csupán arról volt hajlandó tájékoztatni a szülőket, hogy miért nem lehet a névadást megvalósítani. Az Emil Dandeáról szóló anyag hiányára hivatkozott a megyei névadó bizottság is, amikor döntéshozatal nélkül küldték vissza az iratcsomót a polgármesteri hivatalnak. Azzal, hogy sürgősségi eljárásként vitték az ügyet a tanács elé, jogi alapot biztosítottak a jövőbeli feljelentéseknek. Amivel élt is Cornel Briscaru volt polgármesterjelölt, aki a közigazgatási bíróságon támadta meg a határozatot. Ezt városi tanácsosként Dumitru Matei főtanfelügyelő is megszavazta, s később újságírók jelenlétében ígérte meg a szülőknek, hogy őszire az iskola homlokzatán lesz a Bernády név. Az akciócsoport által beadott petícióra azonban, amely a névadást támogató több ezer aláírást tartalmazta, 30 nap helyett az intézmény jogászainak aláírásával négy hónap múlva adott értelmezhetetlenül zavaros választ, amelyben ráadásul Marosvásárhelyt összekeverték Dicsőszentmártonnal. A megígért helyesbítésben viszont, amelyet Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes nem írt alá, az áll, hogy a városi tanács 2012. januári ülésén az iskolahálózatot úgy szavazták meg, hogy abban a szóban forgó tanintézmény 2-es Számú Általános Iskolaként szerepelt, ezért a névadásra már csak a 2012-13-as tanévben kerülhet sor. Dorin Florea polgármester pedig, aki állítólag támogatta az elnevezést, válaszra sem méltatta a szülőket. A Hivatalos Közlöny 2012. februári számában az új közoktatási törvény alapján megjelent 6.564-es miniszteri rendelet szerint azokban a helységekben, ahol nemzeti kisebbségek élnek, ezek számarányának megfelelően az oktatási intézményeket a kisebbségek jeles személyiségeiről kell elnevezni, a kisebbségeket képviselő szervezet kérésére. A névadás a helyhatóság feladata, aminek meg kell előznie a tanfelügyelőségnek az iskolahálózat megszervezésére vonatkozó kérését. Törvényes alap tehát van, ezért az új alpolgármesternek és azoknak, akik a város lakóinak a képviseletét felvállalták, sokkal határozottabban és az esetleges félrevezetésekre jobban odafigyelve kellene szerepet vállalniuk abban, hogy meg is valósuljon. Ez derült ki a Dr. Bernády György Iskolanévért Akciócsoport és a CEMO által összeállított anyagból, amely a "mikorra várható a valós névadás?" kérdésre keresi a választ. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2012. július 2.Borboly Csaba: amit az RMDSZ SZKT-ülésén nem tudtam volna elmondaniTisztelt Kollégák! Két héttel az igencsak nagy izgalmakat és vetélytársaink és protektoraik számára nagy meglepetést, mondhatni hanyatt esést okozó helyhatósági választások után összegyűltünk ma, hogy értékeljünk, összegezzünk, tanulságokat vonjunk le, és ami a legfontosabb, az elkövetkező féléves parlamenti választási felkészülésre kiható teendőkről beszéljünk. A továbbiakban én ezekkel a kérdésekkel foglalkoznék, ugyanis a mostani választások eredményeinek értékeléséhez időre van szükség, alapos elemzéseket kell készíteni, hogy a kellő tanulságokat levonhassuk, mert mint mindig, vannak pozitívak és negatívak egyaránt. A pozitívak közül kiemelném, hogy az elmúlt napokban nagyon sokfelől hallottam azt, hogy hát nem gondoltuk, hogy a székelyföldi szavazók ennyire tudatosak, és nem hagyják megvezettetni magukat. Hát igen. A történelem során nagyon sokan voltak így ezzel, és azt gondolták, hogy lehet a székelyeket az orruknál fogva vezetni, mesékkel etetni, de tévedtek. Megint bebizonyosodott, hogy ez nem működik, és az RMDSZ-nek továbbra is a legerősebb bástyája, erődítménye Székelyföld. Bukarestben ezt mindig is tudták. Jó lenne, ha Budapesten is tudnák ezt végre, és felhagynának a különböző székelyföldi politikai homokozók építésével, mert teljesen felesleges idő- és pénzpazarlás. De én ezzel meg is állnék a budapesti politikum szapulásával, ugyanis személyes tapasztalataim szerint például a magyarországi közszolgálati média hozzáállása korrekt volt a dolgokhoz, és látni lehetett azt is, hogy a Budapestről támogatott politikai erőknek most, szemben 2008-cal, nem engedték, hogy lemenjenek kutyába. Tehát meggyőződésem, hogy a soron következő Fidesz–RMDSZ-egyeztetésen tovább lehet haladni. Engem tehát ezek a dolgok nem aggasztanak, de annál inkább foglalkoztatnak az olyan kérdések, amelyek belsők, úgymond RMDSZ-belügyek, amelyek keserűvé tehetik a mindennapokat, a szervezeti életet, és mint tudjuk, ez számít, a mindennapos munka körülményei, a szervezeten belüli hangulat. Mire is gondolok? Nézzük csak meg, miként is alakulnak az RMDSZ-ben a karriervonalak, különösen azokon a területeken, ahol nem választás, hanem kinevezés, delegálás van. Szalonikiben RMDSZ-es támogatással az a személy lehet konzul, aki éveken keresztül a székelyföldi önkormányzatisokon hegyezte a tollát, és ott mocskolt, gúnyolt bennünket, ahol tudott. De azt láttam az elmúlt években, hogy számos olyan személyt neveztek ki fontos pozícióba, akiről nem lehetett tudni, hogy mit tett le az asztalra, nem lehetett tudni, hogy mit csinál ott, ahol van, csak annyit láttunk az RMDSZ honlapjáról, hogy ezt is meg ezt is támogatta az RMDSZ, de azon túl semmi visszajelzés nem érkezett az illetőtől. Ezek a dolgok velejárói minden politikai szervezetnek, de károsak. És nemcsak az ilyen kinevezések, hanem a választott (önkormányzati, parlamenti) tisztségek vonatkozásában is be kell vezetni világos, átlátható díjazási és szankcionálási rendszert. Kell tudnunk, kitől mit várunk el, mit kell teljesítenie, és ha nem teljesít, annak világos és egyértelmű következménye kell hogy legyen. Nem válhatunk politikai nyugdíjbiztosító intézetté. Annak ellenére, hogy kikerültünk a kormányból, a továbbiakban is van jogosítványa az RMDSZ-nek fontos személyi döntésekre, ezért jó lenne ezekre a dolgokra figyelni, és a kinevezési politikákat úgy alakítani, hogy egyfelől ne nevezzenek ki RMDSZ-es támogatással olyanokat, akik, mondjuk, a Székelyföldön szerintük székelykedő RMDSZ-es önkormányzatisokat mucsai senkiknek tartják, mert ez arculcsapásunk, megengedhetetlen. Másfelől pedig fontos szakmai pozíciók vonatkozásában szerintem elengedhetetlen az alulról jövő vélemények kikérése. Erre kell időt szakítani, ezt nem lehet megspórolni, még most sem, amikor kikerültünk a kormányzásból, mert mint tudjuk, a fociban alapszabály az, hogy két kapura játsszák, és a meccset a németek nyerik, Romániában meg az a politikai alapszabály, hogy az RMDSZ benne van a kormányban. Tehát a mostani csak átmeneti állapot. Elismerve azt a tényt, hogy a jelenlegi jó RMDSZ-szereplésben döntő, meghatározó jelentősége volt a nagyváradi kongresszusnak és a szövetségi elnöki tisztségben történt váltásnak, én azt gondolom, hogy a Kelemen Hunor elnök úr által elkezdett pozitív folyamatokat folytatni kell, és a változásnak el kell érnie a Szövetség azon szöveteit is, amelyeket mostanáig érintetlenül hagyott, nevezetesen azt, hogy a különböző fontos központi s egyéb pozíciókban való kinevezéseknél igencsak fennmaradtak az urambátyám-technikák. És ezek a dolgok érvényesek a Szövetség által birtokolt erőforrásokra is, és itt nemcsak a pénzforrásokra gondolok, hanem arra is,mondjuk, hogy számomra igencsak furcsa dolog, gyakorlat az, hogy az elmúlt négy esztendőben egyetlenegy RMDSZ-es pénzen megrendelt közvélemény-kutatást nem kaptam meg, kivéve kerülő úton hozzám csepegtetve eljuttatott néhány felmérési részeredményt. Történt ez annak ellenére, hogy a minden ötödik (lassan közel negyedik!) RMDSZ-szavazatot biztosító Hargita Megye Tanácsának elnöke és az Országos Önkormányzati Tanács elnöke voltam. Sok ilyen kis dolog összegyűl, és azt mondom, jobb ezeket kibeszélni most egy új ciklus elején, mint magunkban hordozni. Egy szó mint száz, az elmúlt 20 esztendőben igencsak szövevényessé, átláthatatlanná váltak a belső viszonyok, ezek feltárása, feltérképezése, normalizálása terén a szövetségi elnök és a főtitkár által mostanáig elvégzett munkát gyorsítani kell, és akár az eleven húsba is bele kell vágni, mert van mit műteni még mindig. És különösen most, amikor kikerültünk a kormányból, amikor jelentős erőforrásoktól estünk el, akkor van igazán szükség ezen folyamatokra. Mire is gondolok? Először is arra, hogy számba kell vennünk minden erőforrásunkat, és azt divatos szóval a megfelelő helyre kell allokálnunk. Csak egy konkrét példa. Szerintem 2014-től az nem lehet EP-képviselő, aki nem teszi le az asztalra az összes általa birtokolt asszisztensi és tanácsadói helyet és egyéb erőforrást, mert, ugye, tudjuk, embereink százával kerültek az utcára, és azért, hogy őket megtarthassuk a közelünkben, továbbra is igényt tarthassunk tudásukra, ezért helyet, egzisztenciát kell teremtenünk számukra a kormányzatba való visszatérésig. De a belső erőforrásokra visszatérve, most azzal kell foglalkozni, amire hatásunk van, ami felett döntési jogosítványa van az RMDSZ-nek. És ez napjainkban a Communitas meg a tagdíjbevételek. Az utóbbival kezdeném. Nem tartozom az RMDSZ-támogatással, jelöltként pozícióba jutó személyek fizetési élbolyába a magam 3890 lejes fizetésével, de azért az mégiscsak elgondolkodtató volt számomra, hogy az Állami Számvevőszék múlt évi jelentése szerint az RMDSZ egyéni támogatóinak sorában Verestóy Attilát Borboly Csaba követte. Ez nekem azt súgja, hogy valami hibádzik az RMDSZ-alapszabályban előírt befizetési rendszerben, és hogy itt gyökeres változtatásra van szükség. Én azt mondom, hogy egy dologban egyezzünk meg: ez így nem maradhat, mert ha mindenki tisztességesen befizetné csak azt, ami elő van írva, akkor itt nem lennének gondok sem év közben, sem kampány közben. A mostani Hargita megyei önkormányzati RMDSZ-kampányt kihoztuk a 2008-as egyharmadából, tehát nem ilyen problémák miatt szólalok meg, hanem azért, mert ha valami le van írva, akkor azt mindenkinek be kell tartania. De én azt gondolom, hogy szórványprogramjainknak volt és lesz olyan komponense, amelyen belül a szórványban működő RMDSZ-szervezeteket támogatjuk, és ezt kellene folytatni. Ami pedig a Communitast illeti, az folyamatos támadási felület, ami szerintem egy gyors döntéssel helyre rakható. Meg kell szüntetni a Communitast. Amit RMDSZ oszthat szét a civil társadalomnak, azt RMDSZ is ossza szét, és vállalja a felelősséget az elosztásért, az elosztás átláthatóságáért. Nincs miért fenntartani a Communitast, megszűnt az értelme. Van forrás az RMDSZ társadalomszervező szerepére, és közben annak legfontosabb eszközrendszerétől, a pénzforrásoktól megfosztjuk az RMDSZ-t. Ez logikai nonszensz, a Communitas Alapítványnak átad az RMDSZ abból a kisebbségi támogatásból, amit alanyi jogon megkap. Azért, hogy utána egy új apparátus, az RMDSZ-től szinte függetlenítve, valakik, akiknek munkájára nincs rálátásunk még nekünk RMDSZ-es választott politikusoknak sem, azt valamilyen kritériumrendszer szerint szétosszák. Természetesen fenn lehet tartani azt, ami most van, de akkor senki se sírjon, amikor az RMDSZ társadalomszervező szerepét hiányoljuk, amikor csak közvetve az RMDSZ pénzével támogatott civilszervezetek sokasága szégyelli a szervezetünket, nem akar azzal közösséget vállalni! Az RMDSZ kisebbségi szervezet, tehát írhatna ki pályázatokat, támogathatna programokat és oszthatna ösztöndíjakat. Hisz az RMDSZ forrásait azért adja a román költségvetés, hogy megmaradásunkat támogassa. Egy nemzeti közösség megmaradását támogató eszközrendszer komplex, és beletartozik a politikai képviselet is a támogatandó célok közé, ugyanis ha politikai képviseleted van az önkormányzatokban, a parlamentben, akkor tudod az adott nemzeti közösség érdekeit érvényesíteni. Egyébként ha marad is a Communitas, az alapos átfaragására van szükség. A pályázati rendszere felaprózott, és már senki sem tudja követni. Szerintem a mostani rendszert úgy kell kidobni, ahogy van. Fél évvel korábban mondtam, hogy nem kell Communitas-pénz Székelyföldre, hanem menjen minden a szórványba. E téren történt némi hangsúlyeltolódás, de nem elegendő. Ezért én azt mondom, hogy jó lenne egy jelentőset lépni és kimondani – ha marad egyáltalán a Communitas –, hogy a pénze a szórványé. Sőt még tovább megyek, ha nem akarjuk a felesleges adminisztrációt, csak egy banki utalásba kerül, és oda kerül ez a pénz, ahova kell. Utaljuk át a Dévai Szent Ferenc Alapítvány számára. Jó helyre kerül, és maximális hatékonysággal segíti majd a magyar megmaradást Erdélyben, a szórványban. A továbbiakban szólni szeretnék néhány szót a számunkra oly fájó két veszteségről, Szatmárról és Maros megyéről, illetve Marosvásárhelyről is, mert számomra mindig érthetetlen és elfogadhatatlan volt a jelenlegi választásirendszerben úgy közelíteni a választókorú lakosság 47%-át kitevő magyar közösség mellett, hogy az nem visszaszerezhető. Szerintem a marosvásárhelyi polgármesteri tisztség, Maros és Szatmár megye tanácselnöki tisztsége visszaszerezhető, és vissza is szerezzük 2016-ban, mert egyfelől erre készülünk, ez lesz stratégiai célunk az elkövetkező 4 évre, másfelől pedig a román összefogás Erdélyben most volt a csúcson, ahogy a magyar megosztás is most volt a csúcson. De amint mondtam, tenni is kell érte, komolyan és elszánással. És itt elsősorban Maros megyéről, Marosvásárhelyről beszélnék. Ismételten beigazolódott, hogy a „nehogy már valaki a fejünkre nőjön” politika mennyire megbosszulja magát. Nem akarok én nevekkel dobálózni, de a fiatalítás Marosvásárhelyen nem volt egy sikertörténet, az biztos. Egyik legtehetségesebb fiatal női politikusunknak, Csép Andreának és társainak igencsak nyesegette a szárnyait a helyi vezetőség. Nehogy már felemelkedjenek, kinőjék magukat. Inkább menjen el kedvük mindentől. Fel tud mutatni az RMDSZ Maros megyei vezetősége egy helyzetbe hozott fiatalt is? Nem. Plakátolásra meg szórólapozásra kellettek a fiatalok, és annyi. De nemcsak ez van, hanem a politikai rövidlátás magasiskoláját mutatta be a marosvásárhelyi RMDSZ önkormányzati frakciója. Florea avatott, Csegzi pedig távfűtési díjak emelését jelentette be. De én most Csegzi Sándorral nem foglalkoznék, mert tette, amit tudott. Tette, amire futotta neki. De az, hogy ő és társai négy, sőt nyolc éven át tehették azt, amit tettek, és Dorin Florea szolgálóleányának pozíciójába süllyesztették az RMDSZ-t Marosvásárhelyen, na ez egy nagy probléma, és nem a Csegzié, hanem a helyi, megyei RMDSZ-vezetőségé. Ez nem helyi ügy. Mostanáig a Központi Fejlesztési Régió elnökségében ült három magyar, egy német meg két román. Mostantól fogunk ülni ketten Tamás SÁndorral négy román kolléga társaságában. De ezt megoldjuk, és lobbizni fogunk a Maros megyei magyar településekért is, de egy dolgot szögezzünk le, illetve ami még fontosabb, jó lenne, ha egy dolgot letisztáznánk, illetve letisztázna a marosvásárhelyi, Maros megyei magyar közösség is. Mit akar? Mi a számára kecsegtetőbb perspektíva? A közép-erdélyi szórványosodási modell követésemásod-, harmadhegedűsként Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó árnyékában vagy a Hargita és Kovászna megye által tálcán kínált regionális vezető szerep? Jó lenne, ha a marosvásárhelyi magyar elit a helyi román elittel is közösen eldöntené, mit akar, mert egy biztos: a Nyárádmente, a Kis-Küküllő mente e téren világossá tette opcióját, Székelyföldhöz tartozásába vetett hitét. Perspektívát, hitet kell adni az embereknek. Az emberek nem azt várják el, hogy négyévente megmagyarázzák nekik a politikai vezetők, hogy mi miért nem jött össze. De nem ragozom tovább. Azt javaslom, vegyenek példát Verestóy Attila szenátor úrtól. Ő nem félt attól, hogy támogassa a fiatalítást, az új javaslatokat, ötleteket, és nézzék meg, ha ki lehet emelni területi szervezetet, ahol a 4 évvel korábbihoz képest elsöprő volt az RMDSZ győzelme, akkor az az udvarhelyszéki. Tehát nem kell görcsösen a székbe fogódznia senkinek. És ez érvényes mindenhol, Hargita megyében is, mert az összesített eredmények magukért beszélnek: 50%-kal több szavazatot kapott a megyei tanácsi lista és jómagam mint megyeitanácselnök-jelölt, de azért nem minden településen volt minden fenékig tejfel. A fiatalításra visszatérve azonban tudom nagyon jól, hogy eljön az a pillanat, amikor egy ifjú titán odaáll mellém, kezét a vállamra teszi, és azt mondja, öreg, állj félre, mert ezt én jobban tudom csinálni. És azt is tudom, hogy az a személy nagy valószínűséggel már ott motorozik a MIÉRT-ben, képezi magát, építi kapcsolatrendszerét, növeli tudását. De ez engem nem aggaszt, ez a dolgok rendje, mert tudom, hogy én sem a falvédőről másztam le, és én is kaptam esélyt. És ha én kaptam esélyt, akkor kutya kötelességem, hogy amikor eljön az a bizonyos pillanat, akkor vegyem a kalapomat. Ez a dolgok rendje. Nem könnyű ezekről a dolgokról beszélni, pláne egy sajtónyilvános eseményen, de azt gondolom, hogy most kell ezekről a dolgokról beszélni, még akkor is, ha a mostani választásokat követően minden ötödik RMDSZ-es önkormányzati tanácsosunk MIÉRT-es. Ez a szám is azt bizonyítja, hogy a Markó elnök úr által elkezdett fiatalítási folyamatok stabil alapra kerültek, és ennek most, a válságkormányzást követő politikai megosztottságban láttuk meg az eredményét, 2012. június 10-én, amikor minden magyarra számítottunk, és meg is kaptuk a bizalmat. Nekem most egyáltalán nem az a célom, hogy kritizáljak, ünneprontó legyek, még ha ilyennek is tűnik a beszédem, mert szerintem a legnagyobb kritikusa mindenkinek önmaga. Azért fogalmazok a megszokottnál élesebben, mert meggyőződésem, hogy a mostani helyzet történelmi. Pártpolitikai szempontból mindenképp az. Történelmi a román pártpolitikában, és ezt a román pártok nem rejtik véka alá. De történelmi az erdélyi magyar politikában is, mert aki számított, az most mind mérlegre állt, és megmérettetett. És a döntés egyértelmű volt. Tehát új kiindulási ponthoz érkezett az erdélyi magyar politika, és ahhoz, hogy ezt a történelmi pillanatot ne szalasszuk el, nekünk magunknak önvizsgálatra, alapos helyzetértékelésre van szükségünk. Én azt mondom, hogy a nagyváradi kongresszuson elkezdett folyamat logikus, szükségszerű folyománya kell hogy legyen ez az alapos helyzetértékelés, mert ennek most van itt a ideje. De nem ragozom tovább, az elmondottakon túl az alábbi ügyekben fogalmazok meg javaslatokat: 1. Kolozsváron jelentős tudományos kapacitásokat építettünk ki, amit csak korlátozottan tudunk használni közpolitikai tervezésünk során. Én most feladatot szeretnék adni az RMDSZ támogatását élvező tudományos műhelyeknek: készítsenek részletes, települési elemzéseket, hogy mi történt az egyes – felfelé és lefelé – kiugróan teljesítő községekben, városokban. Miért nyertünk és miért veszítettünk olyan községekben, városokban,ahol az etnikai arányok miatt nem nyerhettünk volna, vagy épp nyernünk kellett volna? Látni szeretném, hogy az okok között mennyi a helyi, és mennyi az országos, és azt is látni szeretném, hogy mik voltak a mozgósítás jó és rossz példái. És gondolom, ezzel nemcsak én vagyok így. Mert ismernünk kell a valós helyzetet, és tudnunk kell tanulni. 2. A tanuláshoz kapcsolódik a hálózatépítés és a mozgósítás kérdése is. Úgy nézem, politikai ellenfeleink, s itt most nem a budapesti képződményekre gondolok, hanem az USL-re és a PDL-re, tehát valódi versenytársaink az utóbbi választások alkalmával a választók mozgósításának új megoldásait honosították meg. Mi nem ülhetünk karba tett kézzel, el kell tanulnunk tőlük e technikákat, sőt még jobbakat, erdélyi magyar közösségünkhöz még jobban illőeket kell kitalálnunk. Ha kell, szakértőket kell ehhez hoznunk. Összefoglalva: professzianizálódnunk kell, mozgósításban, kampánytechnikákban is meg kell újulnunk. S mivel Marosvásárhely 2016-os visszaszerzése kell hogy legyen a legfőbb célunk, ezért ezeket az új technikákat itt kell 2013-tól kipróbálnunk. Szeretném, ha az RMDSZ elnöksége mielőbb előállna a mozgósítást és a kampánytechnikákat megújító javaslataival. 3. A mozgósítás kérdéséhez kapcsolódik, hogy alaposan elemeznünk kell, hogy a magyar szavazók hány százaléka szavazott magyar pártra június 10-én. Az RMDSZ forrásait, beleértve a jövőbeni kormányzati részvétel által elérhető forrásokat is, attól függően kell visszaosztanunk, hogy az adott község és város RMDSZ-es vezetői miként teljesítettek. Nem rejtem véka alá, azt sejtem, hogy sok helyen a potenciálhoz képest nagyon gyengén teljesítettek helyi és területi szervezeteink, s ezeket a szervezeteket meg kell újítanunk, a beállt struktúrákat fel kell számolnunk, fiatalítanunk kell. S ezektől az új vezetőktől nem széplelkűsködést kell elvárnunk, hanem azt, hogy a választóink nyelvén beszélve értessék meg az emberekkel a téteket. Értessék meg, hogy ha más pártra szavaznak vagy otthon maradnak, akkor kevesebb támogatást fog kapni településük. Kimondom: „tökös” helyi vezetők kellenek nekünk, akik be vannak ágyazva a helyi társadalomba, nem demokráciát játszanak, hanem megmondják az embereknek, mit kell csinálni. Nem szépen beszélni kell, meg nyávogni, hanem odacsapni az asztalra – ilyen helyi vezetők kellenek. És ahol nem ilyenek vannak, ott váltani kell nagyon gyorsan. 4. Politikai tevékenységünk professzionalizálásának egyik fontos feladata a választókerületi rendszerhez történő alkalmazkodás is. 2008-ban én már felvetettem, hogy ehhez nekünk alkalmazkodnunk kell, de akkor süket fülekre talált a javaslatom. Most újra elmondom: mielőbb hozzuk létre az egyes választókerületek tevékenységét irányító-szervező felelősök rendszerét, akik jövőjét teljesítményüktől kell függővé tennünk. A teljesítmény pedig a szavazatok számát jelenti. Ha fenn akarunk maradni, ha az ország politikai térképén jelen akarunk lenni, nem lustulhatunk el. S ez ellen a legjobb garancia az, ha a személyes felelősség rendszerét erősítjük. Az erdélyi magyar emberektől a kellő bizalmat és támogatást, mint mindig, most is megkaptuk, de az emberek azt is világossá tették, több magyar széthúzást nem akarnak látni. Őket nem érdekli az, hogy ki kivel, hogyan, miként és miért, de egy dolog világos: olyan embereket akarnak látni a különböző politikai pozíciókban, akikre számíthatnak. Nincs idő a kecmecre, mert olyan időket élünk, amikor vagy mész előre, vagy orra buksz. De harmadik út nincs. Borboly Csaba Marosvásárhely, 2012. július 1. Erdély.ma 2012. július 3.A TKT tisztújítást írt ki a megye több helységébenSzeptember végéig át kell szervezni a marosvásárhelyi szervezetet is Maros megyében az RMDSZ megőrizte a polgármesterek számát, 38 polgármesterünk van, remélem, legalább 45-46 alpolgármesterünk lesz, több helyi tanácsosunk van, mint 2008-ban, tehát a Maros megyei magyarság egyértelműen arra szavazott, hogy az RMDSZ-t továbbra is az egyetlen olyan legitim érdekvédelmi szövetségnek tartja, amely képviselni tudja a magyarság érdekeit a helyi tanácsokban és a megyei tanácsban, nyilatkozta tegnap Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Az alelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy nem voltak problémák. Ezekben a helységekben tisztújítást tartanak. Ezért egy öttagú bizottságot neveztek ki, amely elvégezte az elemzéseket, és a TKT egyhangú döntéssel tisztújítást írt ki Szászrégenben, Vajdaszentiványban, Makfalván, Beresz-telkén, Szászbogácson, valamint Marosludas, Erdőszentgyörgy és Dicsőszentmárton kerületekben, és a marosvásárhelyi szervezet újraszervezéséről döntött. – Ez azt jelenti, hogy felelősen elemeztük a helyzetet, most kell megújítani azokat a szervezeteket, ahol gyengébb eredmény volt. Ez nem jelenti azt, hogy nincs szükségünk továbbra is azoknak a munkájára, akik eddig is dolgoztak a szervezetben akár Vásárhelyen, akár vidéken. A felelős szervezet le kell vonja a konzekvenciákat, és akkor kell újítson, változtasson, amikor egy nagyon nehéz parlamenti választás következik. Ezért öttagú bizottságot neveztek ki, amely elvégzi az elemzéseket, és ideiglenesen, a szeptemberi határidőig vezeti a szervezetet. Borbély a következőkben arról szólt, hogy a marosvásárhelyi iskolanevek területén áldatlan állapot alakult ki a rendszerváltás után, csupán két iskola viseli magyar személyek nevét akkor, amikor Marosvásárhely lakóinak 44%-a magyar. Ezzel nemcsak hogy nem érthetünk egyet, hanem a törvény értelmében azokban a helységekben, ahol nemzeti kisebbség létezik, ott az illető nemzeti közösség arányának megfelelően, a helyi tanács kötelező módon figyelembe kell ezt vegye. Tehát itt, Marosvásárhelyen, az iskolák 45%- ának magyar nevet kellene viselnie, nemhogy egy iskolának Bernádyról való elnevezése ellen tiltakozzanak egyesek éveken át! Ezért felkérték a marosvásárhelyi RMDSZ-frakciót, érvényesítse ezt az előírást a tanácson belül, és első lépésként a 2-es iskolát már ősztől nevezzék el Bernádyról. A továbbiakban arról beszélt, hogy kötelezni fogják a polgármestert, tartsa be a törvényeket és a jóérzés szabályait, és biztosítson irodát a két alpolgármesternek a főépületben, és ruházza fel őket hatáskörrel. Borbély arról is beszélt, hogy lesz egy beszélgetésük Csegzi Sándorral, aki szintén jóérzésből át kellett volna adja az irodáját az újonnan megválasztott alpolgármesternek, hogy döntse el, mit tesz a továbbiakban. – Véleményünk szerint az, hogy Csegzi Sándor el akarja fogadni a polgármester-tanácsosi funkciót, konfliktushelyzethez vezet a továbbiakban. Népujság: Milyen kritériumok alapján választották ki a marosvásárhelyi szervezet tevékenységét elemző bizottságot? Borbély László: Benedek István az eddigi elnöke a városi szervezetnek, Kelemen Márton a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, Brassai Zsombor a megyei szervezet ügyvezető alelnöke, Csép Andrea nemcsak a fiatalságot képviseli, de tag az Állandó Tanácsban, Peti András a marosvásárhelyi tanács frakcióvezető-helyettese. Ennek alapján választottuk ki a bizottságot. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2012. július 5.RMDSZ-es „irodaháború” MarosvásárhelyenNem a saját városházi irodahelyiségének átadásával oldaná meg Józsa Tibor, Marosvásárhely újonnan megválasztott alpolgármesterének a helyzetét Csegzi Sándor leköszönt elöljáró. Dorin Florea volt helyettese, a polgármester jelenlegi tanácsosa úgy véli: ha az RMDSZ felső vezetésének kérésére ki is költözne tágas irodájából, semmi garancia nincs arra, hogy azt a polgármester éppen Józsának utalná ki. Csegzit a szövetség politikai alelnöke, Borbély László szólította fel az iroda elhagyására, a tanácsadó azonban úgy nyilatkozott, nem tud távozni, mert korábban Dorin Florea polgármester döntött a helyiségek elosztásáról. Csegzi Sándor volt marosvásárhelyi alpolgármester nem hajlandó átadni irodáját Józsa Tibornak Csegzit a szövetség politikai alelnöke, Borbély László azt követően szólította fel az iroda elhagyására, hogy Florea nem volt hajlandó Józsa Tibort befogadni a városházára, és mindössze egy manzárdszobát bocsátott rendelkezésére a Dózsa György utcai Hangya-épületben. Marosvásárhely demokrata-liberális polgármestere hasonlóan járt el a másik helyettesével, a liberálisok által jelölt Ionela Ciotlăuşsal is. Dorin Florea első perctől kijelentette: nincs szüksége a két új alpolgármesterre, ő csakis az immár a polgármesteri tanácsosi tisztségbe előléptetett eddigi helyetteseivel hajlandó dolgozni. Amint beszámoltunk róla, Csegzi Sándor és Claudiu Maior megtarthatta irodáját és személyzetét, míg a városházától négyszáz méterre költöztetett Józsa és Ciotlăuş csupán a napokban jutott egy-egy szolgálati maroktelefonhoz. „Nem én osztogatom a városházi irodahelyiségeket, így hiába is ajánlanám fel a sajátomat, mert a polgármester dönt afelől, hogy ki üljön be oda, és ki nem. Józsa Tibornak eddig is megadtam minden segítséget, ezután is megteszem” – reagált a Krónikának a Borbély által felvetettekre Csegzi Sándor. Ugyanakkor cáfolta a politikai alelnök kijelentését, miszerint az RMDSZ és Józsa Tibor írásban kérte volna tőle az irodahelyiség átadását. Az új alpolgármester és felettese közötti viszonyról sokat elárul az is, hogy Florea milyen hatásköröket osztott ki Józsának. Hétfőtől az RMDSZ politikusa felel a város kóbor kutyáiért, az ingatlankisajátításokért és -bontásokért, valamint a katasztrófahelyzetekért. „Ez is haladás, mert a feladatok mellé egy telefonkészüléket is kaptam. Sőt küldtek egy titkárnőt is, akinek a nevét még nem tudom, de közölte, hogy velem fog dolgozni” – ecsetelte a helyzetet a még mindig szinte csupasz négy fal között székelő, szolgálati autóval nem rendelkező alpolgármester. A Csegzi elleni támadásai során Borbély László válaszút elé próbálja állítani a volt alpolgármestert. Szerinte hamarosan el kell döntenie, hogy mit akar: marad a polgármester tanácsadója, vagy az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának elnökeként kíván tevékenykedni. „A kettő nem zárja ki egymást – jelentette ki Csegzi Sándor, hozzátéve, hogy Florea sem kérte tőle, hogy mondjon le az RMDSZ-ben betöltött tisztségéről. – A választmányi tagok megtapsoltak, amikor bejelentettem, hogy polgármesteri tanácsosi tisztségre kaptam felkérést. Ebben egy pluszlehetőséget látok érdekeink érvényesítésére, hisz identitástudatunk fenntartása és éltetése azért mégiscsak fontosabb, mint bármilyen aszfaltozgatás.” Csegzi, akinek a híresztelések ellenére sem bélyegzője, sem aláírási joga nincs már, a művelődési, egyházügyi kérdésekért, testvérvárosi kapcsolatokért és a nem kormányzati szervezetekért felel a továbbiakban. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár), 2012. július 6.Újraöntik Borsos Tamás ellopott szobrátBár csütörtökön múlt két hónapja, hogy egy éjszaka újra ellopták Borsos Tamás szobrát a marosvásárhelyi vár Kapubástyája közeléből, a rendőrség szóvivőjének tájékoztatása szerint a nyomozásnak nincsen kézzelfogható eredménye, amit a nyilvánosság tudomására hozhatnának. A 2000-es városnapokon felavatott szobornak, amely Kiss Levente szobrászművész alkotása, mostoha sors jutott. Dorin Florea első választási győzelme után randalírozó futballdrukkerek gyújtották fel a szobrot takaró leplet. A mészkő installáció közepébe elhelyezett mellszobrot, amely a marosvásárhelyi vár építését kezdeményező egykori főbírónak, fejedelmi követnek és Marosvásárhely krónikásának állít emléket, 2010-ben színesfémgyűjtők lopták el a választások előtt, akárcsak az idén. Két évvel ezelőtt a bűnügyi nyomozók megtalálták a szobrot, amit visszahelyeztek a mészkő keretbe. Az esetből tanulva, valószínűleg jobban kellett volna rögzíteni. Kérdésünkre Kiss Levente szobrászművész elmondta, hogy ez őt is foglalkoztatta, de már kész tények elé állították, amikor értesítették, hogy alkotása visszakerült a helyére. Nem szeretnék rosszhiszemű lenni, de elvártuk volna, hogy a bűnügyisek ezúttal is eredményesen nyomozzanak. Ha ugyanis valamelyik román személyiség szobrának kelt volna lába, akkor mai napig attól lenne hangos a sajtó, s már régen megtalálták volna a tettest is. Magyar vonatkozású szobrok eltüntetésére Marosvásárhelyen a XX. század egy egész sor precedenst teremtett. Egy éjszaka alatt döntötték le 1919-ben Kossuth Lajos, Bem József és II. Rákóczi Ferenc főtéri szobrát. Hogy Borsos Tamás – akinek városvezetői és krónikaírói munkássága mellett a várat köszönhetjük – mellszobra kit zavart, nos, az is lehet, hogy a színesfémgyűjtők vitték el ezúttal is, csak a korábbi esetből tanulva sokkal körültekintőbben. Mivel Csegzi Sándor alpolgármesterként azt nyilatkozta, hogy a város újraönteti Borsos Tamás szobrát, amit Vályi Gyula szobrának avatásakor Dorin Florea polgármester is megígért, Balog Józseftől érdeklődtünk. A marosvásárhelyi öntőmester közölte, hogy már kézhez kapta a polgármesteri hivataltól a megrendelést, s augusztusra valószínűleg elkészül a szobor. Ezúttal remélhetőleg úgy odaerősítik a talapzathoz, hogy ne tudják a következő választások előtt újra ellopni. e-nepujsag.ro Erdély.ma 2012. július 11.Marosvásárhely: konfliktusok az RMDSZ-benEddig szőnyeg alá söpört igazságok kimondásától, a csúcsvezetők megdorgálásától, személyes vádaskodásoktól, régebbi lincshangulatok felemlegetésétől, látványos kivonulásoktól és lemondásoktól volt hangos a marosvásárhelyi RMDSZ választmányi ülése. Botrányos ülés. Többen le is mondtak a választási jelentés miatt kialakult vita során A tanácskozáson komoly botrányt váltott ki a Maros megyei RMDSZ vezetőinek megbízásából a helyhatósági választások után készült jelentés, amely negatív fényben tüntette fel Marosvásárhely legtöbb körzetét. – A városi és megyei szervezet közötti, szinte két évtizedre visszavezethető konfliktus azok után került ismét felszínre, miután a megyei vezetők a városi RMDSZ „újjászervezését” hirdették meg. Bezárt az iroda Két napja bezárt ajtó fogadja azokat, akik a Dózsa György utcai Hangya-épület földszintjén a „városi RMDSZ-t” keresik. A hétfő déli „kényszerzáróra” előtt Gál Éva ügyvezető elnök az utolsó számlák kiegyenlítését intézte, majd a falakra aggatott, a régi Marosvásárhelyt ábrázoló képeket szedegette össze, mondván, hogy azok az ő tulajdonát képezik, és nem hajlandó „a szervezet szétverőire” hagyni. A titkárnő már be sem ment dolgozni, szabadságra vonult. Arra a kérdésünkre, hogy ki kényszeríti az iroda bezárására, az önkéntes alapon dolgozó ügyvezető kifejtette: amennyiben nincs városi RMDSZ, hisz a megyei vezetők felszámolták, akkor irodai tevékenység sem lehet. „Persze ezt nem merik írásba adni, mert nagyon jól tudják, hogy a szövetség alapszabálya szerint nem lehet egy városi szervezetet csak úgy megszüntetni” – tette hozzá. A hétfő délelőtti hangulat csak előrevetítette azt, ami aznap este a választmányi ülésen történt. Üzentek Frundának A megyei vezetőség és annak holdudvarához tartozó öt személy – Brassai Zsombor, Csép Andrea, Kelemen Márton, Magyarosi Andrea és Peti András – által készített jelentés két választmányi tagon kívül mindenkit felháborított. A június 29-én a körzeteknek is átadott okiratból kiderül, hogy a marosvásárhelyi szervezet nem működik megfelelőképpen, ezért újjászervezésre szorul. A jelentéstevők elsősorban az önkormányzati választáson elért eredményekből vonták le a következtetéseket. „Nem végeztünk kitűnő munkát, de a választások előtt néhány hónappal ki gondolta volna, hogy megőrizzük mind a tíz tanácsosi helyünket? Olyan körülmények között, hogy a polgármesterjelölt kicserélése rosszat tett a megyei vezetők által amúgy is gyakran akadályoztatott szervezetnek” – jegyezte meg Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke. A politikus számadatokkal is alátámasztotta mondandóját, amikor bemutatta azt a februári közvélemény-kutatást, amelynek alapján a szövetség alig hat önkormányzati képviselőre számíthatott, az akkori polgármesterjelölt, Vass Levente viszont 46 százalék körül mozgott, ami jóval több, mint amit a helyette jelentkező Frunda György szerzett. Szerinte a Vasst félreállító szenátor – aki egyébként nem tartózkodott a gyűlésteremben – azon is elgondolkodhatna, Marosvásárhelyen miért kapott kétezer szavazattal kevesebbet, mint a szervezet megyei tanácselnök-jelöltje, Lokodi Edit Emőke. A választ Fülöp Levente adta meg, aki kijelentette: Frundának „le kellene vennie” a cinikusságából. A 6-os körzet tagja hasonló javaslattal látta el Brassai Zsombor megyei ügyvezető alelnököt is, akinek felszólalása morajlást váltott ki a széksorok között. Arra a kijelentésére, hogy a megyeszékhelyen az RMDSZ egyre kevesebb támogatót tud mozgósítani, Benedek azzal replikázott, hogy a számadatok szerint a szövetség sokkal jobban szerepelt Marosvásárhelyen, mint vidéken. „Sokkal magasabb szintről kellene jönnie a tükörrel való szembenézésnek” – javasolta a szövetség megyei és országos vezetőinek Szabó Anikó, aki szintén úgy érzi, hogy a választási kudarcot nem lenne szabad csak a városi szervezet rovására írni. „A tagság már régóta jelzi, hogy ez a pártvezetőség már rég nem az erdélyi magyarságot képviseli” – tette hozzá, mondván, hogy ebben látja sokak távolmaradásának okát. Szilágyi László arról beszélt, hogy a felső vezetők számos alkalommal összehívatták velük a tagokat, majd fütyültek elmenni a beígért találkozókra. Magyari Irén elégedetlenségét az váltotta ki, hogy az RMDSZ felső vezetői meg sem kérdezték a városi szervezetet, kit látna szívesen polgármesterjelöltként vagy a tanácsosi listán. Veszítve nyertek vagy nyerve veszítettek? A gyűlésen megjelent a tavasszal hirtelen leváltott polgármesterjelölt, Vass Levente is, aki a megyei vezetők ellentmondó nyilatkozataira hívta fel a figyelmet. „Eddig csak azt olvastam az újságokban, hogy a megyei vezetők szerint megnyertük a választásokat. Ugyanott – amíg jelölt voltam – azt olvastam, hogy létezik egy erős marosvásárhelyi szervezet, nekem csak elébe kell állnom. Majd azt kezdtem olvasni, hogy Csegzi Sándor eddigi alpolgármester jobb jelölt lenne, mint Vass Levente, most meg azt olvasom, hogy számon kérik tőle, polgármesteri tanácsosként mit keres még a városházán” – fogalmazta meg aggályait Vass Levente. Meglátásában az is furcsa, hogy míg ősszel ő és Csegzi közül választották ki a polgármesterjelöltet, utólag egyiküknek sem jutott befutó hely a tanácsosi listán. Sértődések, lemondások, kivonulások A háromórás ülés során többen is felhozták a szövetségen belüli kommunikációs problémákat. Habár a marosvásárhelyi és a Maros megyei szervezet irodáját mindössze egy emelet választja el, gyakran nem tudják a földszinten, mi történik az emeleten, és fordítva. „Tényleg nem jó a kommunikációnk – látta be Lokodi Edit Emőke is. – Az emberek nem érzik magukénak az RMDSZ-t. Ha nem változtatunk valamit, négy év múlva még a mostani eredményeket sem érjük el.” A megyei önkormányzat alelnöke mindezt még higgadtan fogalmazta meg, amikor viszont Csegzi Sándor szóra emelkedett, azzal, hogy „nem vagy képes önkritikát gyakorolni”, Lokodi felállt, elkezdett egy mondatot a „büdös életről”, és kivonult a teremből. A körzeti elnökök és választmányi tagok közül többen is szóban közölték lemondásukat. A legjobban működő 8-as számú, kövesdombi körzet valamennyi vezetője pedig nyilatkozatot írt alá, amelyben a megaláztatások miatt bejelentette tevékenységének beszüntetését. „Való igaz, hogy ilyenkor a hibást kell keresni, de a becsület azt diktálná, hogy lemond a megyei kampánystábfelelős, lemond a polgármester kampánycsapatának a vezetője, azután pedig megvizsgáljuk, hogy hol volt még hiba. (…) Emlékeztetni szeretnénk az RMDSZ vezetőségét, hogy az érdektelenség oka nem rajtunk, körzeti választmányi tagokon keresendő, hanem azokon, akik a kormányüléseken a megszorító intézkedéseket megszavazták. Érdekes azonban az, hogy most a mi vizsgálóbíróink pontosan azok, akiknek elsősorban kellett volna lemondaniuk” – áll a város legnagyobb körzetének közleményében. A városi szervezet elnöke, Benedek István sajnálattal állapította meg, hogy azok, akik úgy gondolják, hogy a lelkes tagok önkéntes munkája semmit nem ért, majd megtapasztalják, mi lesz ezek nélkül az emberek nélkül az őszi választásokon. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2012. július 11.Ne mindig rajtunk verjék el a port!"Szembefeszülések és költői kérdések a marosvásárhelyi választmányi ülésen Hétfő este az RMDSZ marosvásárhelyi választmánya heves vitát követően elutasította azt a jelentést, amelyet egy öttagú bizottság készített a helyhatósági választások után, és amely szerint "a marosvásárhelyi szervezet alkalmatlan érdekvédelmi hivatásának eleget tenni", képtelen "koordinálni a szövetség önkormányzati frakciójának politikai tevékenységét", és amely a hibás döntései következtében "alaposan kompromittálta az RMDSZ általános megítélését". A bizottság javaslata, miután "megállapítja, hogy a marosvásárhelyi városi, kvázi kerületi szervezet", az, hogy "teljes struktúrájában és humán erőforrásában szükségszerű újjászervezni" azért, hogy az RMDSZ helyi szervezete "visszanyerje társadalmi hitelét és tekintélyét". Ennyire durván ferdíteni nem lehet! A választmányi ülésen dr. Benedek István, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke elismerte, hogy egyes körzeteknél gondok vannak, de azzal nem értett egyet, hogy "a szervezet képtelen eleget tenni érdekvédelmi feladatának". – Így torzítani, ennyire durván ferdíteni nem lehet, magunkat csapjuk be – jelentette ki, számadatokkal cáfolva a vádakat, hangsúlyozva, hogy "becsületesen, egyenesen kell szembenézni a problémákkal". Mint mondta, az emberek tisztességes munkát végeztek, bármiféle ellenszolgáltatás nélkül, megújításra szükség van, de ne próbáljanak olyan ferdítésékkel előállni, amely megalázó a közösség számára. Brassai Zsombor megyei ügyvezető alelnök, a bizottság egyik tagja "csodálkozott" Benedek István szavain, mert ő is "végig benne volt a bizottságban", majd szinte szóról szóra elismételte a bizottság véleményét (ezt a Népújság szombati lapszámában közöltük). Előterjesztése végén felmerült a(z) – egyébként állandó visszatérő motívumként elhangzott – kérdés: Fel van-e függesztve a marosvásárhelyi szervezet vagy nincs? Van-e még szervezet, van-e még választmány? Egyértelmű választ a tanácskozás végén sem kaptak az emberek. Viszont a körzetek elnökei és képviselői, a fentebb említett tiltakozó és két tartózkodó kivételével, egyöntetűen elutasították a vádakat, egyenként sorolva, hogy mit tettek, milyen rendezvényeken vettek részt, milyen tevékenységet folytattak általában és különösen a választási kampányban. Sokan közülük lemondtak körzeti vezetői tisztségükről. A felső vezetés is nézzen a tükörbe! Szabó Annamária szerint a körzetek dolgoztak, az eredményeket nem lehet a városi szervezet vagy a választmány számlájára írni. Kijelentette: az RMDSZ vezetősége már rég nem a magyarságot, hanem csupán csoportérdekeket képvisel, ezért nem mentek el az emberek szavazni. – Vádolni könnyű, de a felső vezetés is nézzen a tükörbe. Négy éve volt már fiatalítás, de nem tudták mozgósítani a fiatalokat, továbbra is csak az öregek dolgoztak. Ne mindig a várost szidják, "ne mindig rajtunk verjék el a port!"– mondta, majd bejelentette, visszalép a választmányból. Bíró Éva azt kérdezte, miért a körzetek a hibásak, mikor ők házról házra járva mozgósítottak. Tatár Béla megyei tanácsos szerint szükséges az újjászervezés, de nem biztos, hogy ez a legjobb pillanat. Fülöp Levente arra kérte a megye képviselőjét, "mondjon le a cinikusságról", építeni a fundamentumtól kell a cserepekig. Szilágyi László is lemondott a 13-as körzet elnöki tisztségéről, miután felsorolta, mi mindent tett a körzet kampányban és kampányon kívül. Kiss Irma azt vetette a megye szemére, hogy 22 év után a szemükbe mondták: "72 napig volt szükségük ránk". Ezek után sok sikert kívánt és ő is visszalépett. Csibi Ildikó szembeállította a két polgármesterjelölt és a két tanácselnökjelölt által a körzetükben elért szavazatokat, amelyekből kiderült, hogy az RMDSZ jelöltjei jóval több szavazatot kaptak, mint román ellenfeleik, majd hozzátette: ha nem dolgoztunk volna, nem ezek lettek volna az eredmények! – Nem értek egyet azzal, hogy lenullázzanak! – jelentette ki Zöld István, aki szerint a címkézésektől függetlenül a városi szervezet dolgozott. Valami nincs rendben Vass Levente szerint az ellentétek kampánya volt a mostani. Nem lehetett tudni, hogy "megegyeztünk" vagy "nem egyeztünk meg". Egyesek szerint a polgármesterjelölt csupán öt szavazattal kapott kevesebbet, mások szerint hatezerrel. Azt is érdekesnek nevezte, hogy nyolc hónappal ezelőtt még két polgármesterjelöltje volt az RMDSZ-nek, ő és Csegzi, azonban egyikük sem szerepelt a tanácsosi listán. Hogy van az, hogy egyikük sincs a helyi tanácsban? – tette fel a költői kérdést, majd megállapította: valami nincs rendben. Ezzel a költői kérdések sora nem ért véget. Elhangzott pl. az, hogy kit, mit, hogyan képvisel az RMDSZ?, illetve ki a fiatal? Az, aki zsenge korú, vagy aki korától függetlenül képes újat hozni? Én ezt az ingyencirkuszt nem csinálom tovább! – jelentette ki Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács alelnöke, majd kivonult a tanácskozásról. Előtte azonban elmondta, hogy ezt a vitát évekkel korábban kellett volna megejteni, meg hogy, egyesek "szőnyeg alá akarják seperni" a problémákat. Véleménye szerint nemcsak a városi szervezettel vannak problémák, de a megyével is, ezért stílusváltásra van szükség, mert különben "négy év múlva még rosszabbak lesznek az eredmények. Minket senki be ne sározzon! Gál Éva elmondta, hogy megfizetett munkájáért sose hívták bizottság elé, most azonban 22 éves ingyen végzett, becsületes munkájáért kétszer is bizottság elé állították. Véleménye szerint "a becsület úgy kívánná", hogy mondjon le a Frunda kampánystábja. Bejelentette: a 8-as körzet tudomásul vette a jelentést, de nem tűri el, hogy megalázzák a több évtizede dolgozó embereket, ezért a 8-as körzet megszünteti a tevékenységét. Ezzel kapcsolatosan nyilatkozatot olvasott fel, amelyet a körzet teljes választmánya is aláírt. Minket senki be ne sározzon! – jelentette ki, hozzátéve: ha a megyei elnök itt lenne, ennek a piszkolódásnak nem lett volna helye! Mint mondta, dr. Kelemen Atilla az egyetlen olyan RMDSZ-es politikus, aki elegánsan, sértegetéstől és konfliktustól mentesen rendezte volna az ügyet. Végül felszólította a bizottságot: Tessék írásba adni, hogy a városi szervezet megszűnt! A tanácskozás végére sem derült ki pontosan, hogy megszűnt-e vagy nem a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet. Az ülésen nem került sor Csegzi Sándor helyzetének tisztázására sem. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2012. július 16.HírsalátaDEMOKRÁCIA NÉLKÜL NINCS HATÉKONY MEGOLDÁS. Megtorló helycsereváltás címmel közölt cikket a romániai belpolitikai helyzetről a Washington Post szombati száma. A konszenzus gyors kopásáról és a hatalmi egyensúly vészes megbomlásáról ír az újság, valamint a baloldali kormány vezetőjének ama szándékáról, hogy mindenféle ellenőrzést kiiktasson. E célt szolgálja az államelnök eltávolításának szándéka. A lap szerint a románoknak is előbb-utóbb rá kell jönniük, hogy nincs gyors és hatékony megoldás a gazdasági gondok orvoslására, főként, ha azok a demokrácia rövidzárlatát okozzák. VÉGE AZ AGGLEGÉNYÉLETNEK. Megnősült az RMDSZ szövetségi elnöke, Kelemen Hunor. Felesége, Czézár Éva székelykeresztúri, 25 éves, előbb az RMDSZ csúcsvezetésében, később az előző kormány főtitkárságán foglalkoztatták. Alapképzése szerint szociológus. A polgári esküvőt július elején Kelemen szülőfalujában, Csíkkarcfalván tartották, szombaton a kolozsvári Szent Mihály-templomban római katolikus szertartás szerint, a család és barátok, köztük az RMDSZ vezérkarának jelenlétében adták össze őket. (Adevărul) SZOBROK ÉS SZOBORTERVEK MAROSVÁSÁRHELYEN. Június 4-éről 5-ére virradó éjszaka ismeretlen tettesek elvitték Borsos Tamás szobrának bronzból készült részét. A városháza már megrendelte Balogh József öntőmestertől Kiss Levente szobrászművész alkotásának újraöntését. Csegzi Sándor e jó hír mellett azt is elmondta, hogy ősszel Sütő Andrásnak is szobrot állítanak Marosvásárhelyen. (Székelyhon) KEVESEBB SZAVAZÓKÖZPONT LESZ KÜLFÖLDÖN. A külhoni román szervezetek európai szövetsége alkotmánysértésért szándékszik beperelni a román kormányt, mivel az 80 százalékkal csökkentette az ország határain kívüli szavazókörzetek számát. A kormány arra hivatkozik: kénytelen volt a nem biztonságos választási központokat bezárni, hogy megelőzze a 2009-es elnökválasztásokon tapasztalt csalásokat. (Ziare.com) NEM ALKUDOZIK, MEGY. Egy tévéinterjúban Crin Antonescu megerősítette ama korábbi kijelentését, miszerint, ha Traian Băsescu győztesen kerül ki a július 29-re kiírt népszavazásból, úgy ő nem tárgyal senkivel, nem alkudozik, hanem elmegy. A politikai életből. (Jurnalul Naţional) Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2012. július 19.Uniós pénzekben reménykednek az elöljárókMagyar tervek Szatmártól Háromszékig Új helyzetet teremtettek Erdélyben az idei helyhatósági választások. Vegyes lakosságú városainkban gyengült a magyar érdekérvényesítés lehetősége, számos településen már alpolgármesterre sem „futja”. Székelyföldön az RMDSZ-dominancia a jellemző, olyannyira, hogy csak egyetlen várost vezet más magyar párt soraiból származó alpolgármester. Összeállításunkban erdélyi magyar politikusok „vallanak” terveikről. A vártnál kisebb sikert hoztak a megyei és a városi önkormányzati vezetők tisztségeiről szóló, az RMDSZ és a román pártok közötti egyeztetések. Miután Szatmárnémetiben elúszott a magyar polgármesteri szék, az önmagát is túlteljesítő Szociálliberális Unió (USL) magyar alpolgármesteri tisztséget sem volt hajlandó biztosítani. Nagyvárad is magyar alpolgármester nélkül maradt, akárcsak több olyan erdélyi város, ahol a magyarság részaránya az utóbbi húsz évben drasztikusan visszaesett. Kivételt jelent Zilah, Kolozsvár és Marosvásárhely, ahol a román pártokkal folytatott tárgyalások eredményesnek bizonyultak. Elsődleges cél a folytatás A partiumi és belső-erdélyi megyei önkormányzatok magyar elnökhelyettesei a zömmel európai uniós pénzekből elkezdett beruházások folytatását, illetve befejezését tekintik fő célkitűzésüknek. Csehi Árpád, a Szatmár megyei önkormányzati testület alelnöke szerint az idei évtől más a helyzet, mint az elmúlt négy esztendőben, amikor a városnak és a megyének magyar elöljárója volt, az RMDSZ pedig kormányzati tényezőként segítette munkájukat. Ez egyaránt befolyásolja az érdek-képviseleti munka hatékonyságát és a magyar többségű helyi önkormányzatok támogatottságát. Csehi szerint – magyar alpolgármester híján – rá hárul majd a szatmárnémeti magyarság részéről származó gondok, kérések kezelése. Arra törekszik, mondta, hogy az előző mandátum során elkezdett megyei beruházásokat sikeresen be tudják fejezni, valamint kiemelten kezeli a helyi magyar kultúra, a helyi rendezvények támogatását. Csóka Tibor, a Szilágy megyei önkormányzati testület alelnöke ugyancsak a Szociálliberális Unióval kötött egyezség értelmében lett helyettes megyei vezető. A megegyezés révén az RMDSZ zilahi alpolgármesteri tisztséget is kapott, noha a Szövetség mindössze három képviselővel rendelkezik a 21 fős városi testületben – ez a rendszerváltás óta a legrosszabb eredmény. Csóka a több mint 100 millió eurós uniós projektek kivitelezését és befejezését nevezi meg legfontosabb célkitűzéseként. „Szilágyság számára ez szinte Marshall-tervnek számít. Saját költségvetésükből a települések húsz év alatt sem tudnák korszerűsíteni az út-, az ivóvíz- és a szennyvízelvezető hálózatot” – mondta az alelnök. Csóka szerint a magyar települések fejlődése szempontjából elengedhetetlen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása. „Várjuk ki a végét!” – válaszolja felvetésemre, miszerint a következő négy évben stratégiaváltásra lesz szükség, amennyiben az RMDSZ ellenzékben marad. Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzati testület alelnöke árnyaltabbnak látja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. „Az uniós pályázatok önrészének előteremtésénél előnyt jelentett, hogy az RMDSZ a bukaresti kormány tagja volt. Ezt most keményebb helyi érdek-képviseleti munkával kell áthidalni” – fogalmazott. A megyei önkormányzat – a bíróság által is megerősített döntés nyomán – visszaszolgáltatja a magyar tulajdonosoknak a gyalui kastélyt. A Kolozsvár közeli híres épületegyüttest turisztikai látványosságnak szánják. A Kolozs megyei magyar elöljáró kiemelt beruházásnak tartja a Mezőség orvosi ellátását biztosító mócsi kórház újbóli megnyitását. A megye és a régió szempontjából az egyik legfontosabb beruházásnak viszont a kolozsvári reptér korszerűsítési munkálatai számítanak: az új, 3,5 kilométer hosszú le- és felszállópálya az eddiginél nagyobb teher- és utasszállítógépek fogadását is lehetővé teszi. Kiss Sándor, a Bihar megyei önkormányzati testület alelnöke az RMDSZ megyei tisztújító közgyűlésén úgy fogalmazott: Nagyvárad polgármestere, Ilie Bolojan az előzetes megegyezés ellenére sem biztosított alpolgármesteri helyet a partiumi város magyar közösségének. „Mindent meg fogok tenni, hogy az alelnöki tisztség értékesebb legyen annál, mint amekkora jelentőséget ellenfeleink tulajdonítanak neki” – fogalmazott Kiss. Két Fadrusz-szobor Zilah főterén? Városaink magyar elöljárói is az infrastruktúrafejlesztést kezelik elsődleges célként. Az utóbbi négy évben sokat sikerült behozni a települések hatalmas lemaradásából, de még távol van a korszerű, lakható város képe. A harmadik mandátumát kezdő Kovács Jenő nagykárolyi polgármester prioritásként kezeli a több pályázatból álló, rekordösszegű – mintegy 10 millió euró értékű – beruházások kivitelezését. Nagykároly teljes infrastruktúrája megújul a következő négy évben. A beruházásokat kormánypénzek is segítik: 150 új lakás épül, amiből 90 szociális célokat szolgál – rászorulók igényelhetik –, további 60 pedig ANL-lakás. „A kormánypénzekből finanszírozott beruházásokat is be kell fejezni, függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon Bukarestben” – reménykedik a polgármester. Fazekas Miklós, Zilah alpolgármestere az immár 17 százalékra csökkent zilahi magyarság szempontjából elengedhetetlennek tartja egy fedett piac létrehozását, ahol zömmel szilágysági magyar falvakból származó, zöldséget, gyümölcsöt és tejtermékeket forgalmazó árusok kínálhatnák portékáikat. Az alpolgármester az RMDSZ által vezetett Ady-ház felújításáról is beszélt: a városiak kedvenc gyülekezőhelye megújulva várná a közös találkozókra járó zilahi magyarságot. „Erdélyben egyediek leszünk abban, hogy a város főterén két Fadrusz-munka áll majd” – jelentette ki Fazekas. A turulszobor a református templom udvarán várja köztéri elhelyezését, miután a zilahi önkormányzati testület 2010-ben már elfogadott egy erre vonatkozó, kedvező határozatot. „Terveink között szerepel, hogy Zilah bejáratainál négynyelvű – köztük magyar – tábla fogadja a városba érkezőket. A kétnyelvű tábla kivitelezhetetlen, a négynyelvű már könnyebben elfogadtatható” – ecsetelte az alpolgármester a zilahi közhangulatot. A magyarellenes közhangulat szempontjából Kolozsvár sincs jobb helyzetben. A kincses városban a Demokrata-Liberális Párttal (PDL), Kolozs megyében pedig a Szociálliberális Unióval egyezett ki az RMDSZ, bár az erdélyi viszonylatban egyedi eset egyetlen román pártnak sem tetszett. Horváth Anna kolozsvári alpolgármester úgy véli, munkájában előnyt jelent, hogy az Emil Boc vezette kabinetben koalíciós partner volt az RMDSZ. Ez a kapcsolat Kolozsváron továbbra is gyümölcsöző lehet. Horváth szerint a kolozsvári magyarság jó esélye az Európa Kulturális Fővárosa címért 2015-ben leadandó pályázat előkészítése lehet. A pályázat nem csak a város, de a megye prioritása is, Nagyszeben példája igazolja, hogy a projekt óriási lendületet kölcsönözhet egy egész régiónak. A polgármester asszony a nyelvi és kulturális örökség előtérbe helyezésében látja a magyar elvárások megoldását: műemlékeinkre felkerülnének a magyar feliratok, civil szervezeteink pedig hangsúlyosabban vehetnének részt a város mindennapi életében. A Mátyás-szoborcsoport előtti illegális felirat ügyében bűnvádi eljárás folyik az elkövetők ellen, a közeljövőben várható bírósági döntés orvosolná a helyzetet, de keresik a megoldást a kétnyelvű táblák kihelyezésére is, amit az Európa Tanács egyik újabb ajánlása segíthet. „Kiemelten fontosnak tartom az élhetőbb Kolozsvárért elindított beruházások folytatását. Kerékpárutakra, tiszta belvárosra és gondozott külvárosra van szükség” – összegezte Horváth a kincses város szempontjából elengedhetetlen kívánalmakat. A száműzött marosvásárhelyi alpolgármester Szatmárnémetivel és Nagyváraddal ellentétben Marosvásárhelyen ugyan van magyar alpolgármester, ám a helyzet olyan, mintha mégsem lenne. Az RMDSZ a marosvásárhelyi és a Maros megyei önkormányzati testületben az USL-vel egyezett ki, így mind a kormánypárt, mind az RMDSZ állíthatott alpolgármestert. Válaszként a demokrata-liberális Dorin Florea a szövetség mindkét alpolgármesterét kitiltotta a polgármesteri hivatal főépületéből, gyakorlatilag megfosztotta őket munka-, illetve hatáskörüktől. A történet a Funar-korszak hangulatát idézi, amikor Boros János kolozsvári alpolgármester – hosszú semmitevés után – a pataréti szeméttelepen számolgatta a szemeteskocsikat, míg a helyi tanács jobb belátásra nem bírta a román polgármestert. Úgy tűnik, Marosvásárhelyen Dorin Florea „gondozza” a funari örökséget. Józsa Tibor szerint Floreát az zavarja, hogy a PDL nem kaphatott alpolgármesteri tisztséget. Revansként maga mellé édesgette a volt magyar alpolgármestert, Csegzi Sándort, aki újabban személyes tanácsadóként dolgozik. Józsa úgy véli, Csegzi az elmúlt években is ugyanezt tette, nem volt önálló hangja, így nem csoda, hogy a városvezetés hanyagolta a magyar ügyeket. „ Daniela Ciotlăuș nemzeti-liberális alpolgármester asszonynak részletesen bemutattam követeléseinket a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésétől iskoláink helyzetéig. Személyes segítségét, valamint a helyi koalíció hozzájárulását kértem ahhoz, hogy a sok éve húzódó ügyek kimozduljanak a holtpontról. Az új alpolgármester asszony támogatásáról biztosított” – összegezte első tapasztalatait Józsa. Úgy véli, ha az USL-nek, illetve az RMDSZ-nek sikerül hatékonyan együttműködnie Marosvásárhelyen, vége szakadhat Dorin Florea nyolc éve tartó egyeduralmának. „A helyi önkormányzatban nehéz meccsek következnek, a képviselő-testület kitartásán múlik, hogy ki lesz a győztes” – fogalmazott. Lokodi Editet, a Maros megyei önkormányzati testület alelnökét szabadságolása miatt nem tudtuk elérni. Borboly: meg kell menteni a kistelepüléseket A két székelyföldi megyében tiszta a kép. A kétharmados fölényben lévő RMDSZ nem érezte szükségét a magyar pártokkal való tárgyalásnak. Antal Árpád újraválasztott polgármesternek köszönhetően csak Sepsiszentgyörgyön kapott alpolgármesteri tisztséggel felérő intézményvezetői beosztást Nemes Előd néppárti önkormányzati képviselő. Nemes a közösségépítés, a Székely Szórvány Partnerség-, illetve a Székely–Csángó-programot koordinálja a jövőben. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint miközben a testület a 2013–2020 közötti európai pályázati kiírásokra készül, saját erőből is keresi a megoldásokat. „Folytatnunk kell az elmúlt négy évben elkezdett Kisfalu programunkat: vonzóbbá, élhetőbbé kell tennünk a kistelepüléseket, infrastrukturális beruházásokkal – az elektromos, illetve vízhálózat, valamint csatornarendszer kiépítésével, aszfaltozással, a helyi termelők felkarolásával –, hogy a fiatalok ne költözzenek be a városba, ne néptelenedjenek el a kis falvak. Továbbra is támogatnunk kell a fiatalok szakképzését, a vendéglátóipart, az élelmiszer-termelést, és a fafeldolgozó-ipart, hogy a faanyag saját középvállalkozóink kezében maradjon, illetve ők értékesítsék” – mondta Borboly Csaba, aki szerint az elkövetkező időszak kulcsszavai: „jó hangulat”, „törődés”, „egymásra figyelés” és „kicsiből sokat”. A megyei önkormányzat elnöke úgy véli, „az ellenzéki szerep nehezíti a munkát, de csak az RMDSZ képes biztosítani a munkavégzéshez szükséges keretet és lehetőséget. Bízom benne, hogy az őszi választásokat követően olyan parlament alakul, amelyben – a magyarság képviseletében – az RMDSZ segíteni tudja az önkormányzatok munkáját.” A másik két magyar párttal történő együttműködésről azt mondta: „Több mint ötven Hargita megyei RMDSZ-es polgármester mellett van négy MPP-s, az EMNP-t pedig egyetlen Hargita megyei közösség sem tüntette ki bizalmával, hogy ráruházza a település irányítását. Az MPP-s polgármesterekkel keresem az együttműködés lehetőségét, hiszen az általuk vezetett települések lakosságáért is szeretnék tenni.” Megújuló székely városok Az RMDSZ-es sorból „kilógó” egyetlen nagyobb lélekszámú erdélyi település, Gyergyószentmiklós hetvenszázalékos többséggel újraválasztott MPP-s polgármestere, Mezei János elmondta: nagy előny, illetve hatalmas lehetőség, hogy folytathatja a négy évvel ezelőtt elkezdett városfejlesztési terveket, beruházásokat. A távfűtés kérdésének megnyugtató rendezése után a város ivóvíz- és csatornahálózatát akarják teljesen felújítani. Fontos feladatnak tartja a tulajdonviszonyok rendezését, ezzel ugyanis adós a polgármesteri hivatal a város közösségének. Mezei a helyi és a környékbeli turizmus fejlesztésében és támogatásában látja a város és környéke kitörési lehetőségét. A polgármester úgy véli, a közigazgatásilag hozzájuk tartozó Gyilkos-tó kiváló turistacsalogató a város számára, ezt a lehetőséget pedig alaposan ki kell használni. Bunta Levente, Székelyudvarhely újraválasztott RMDSZ-es polgármestere szintén merész városfejlesztési tervekről számolt be. Ezeknek egy része már elkezdődött az elmúlt években, mások új uniós projektek keretében valósulnak majd meg. A távfűtést biomasszával működtetett hőerőművel szeretnék korszerűsíteni, új óvodát és bölcsődét terveznek, bővítenék a város egyetemi oktatását, támogatják egy magánklinika megépítését, mélyfúrással keresnek jobb minőségű ivóvizet, befejeznék a város körgyűrűjének munkálatait. Bunta úgy véli, a jelenlegi 3–4 millió eurós uniós projektek mellé hamarosan újak is felsorakozhatnak. Az utóbbi évek egyik leglátványosabban fejlődő székely városa, Csíkszereda polgármestere, a szabadságoló Ráduly Róbert helyett Antal Attila alpolgármester beszélt olyan fejlesztésekről és beruházásokról, amelyek eddig általában meghaladták a székelyföldi városok lehetőségeit. A régi-új csapat harmadik mandátuma során Csíkszeredának teljesen felújított főtere, korszerűsített hulladékgazdálkodása és vízhálózata, számos közösségépítő programja – azaz alapjaiban átalakuló arculata – lesz. Ehhez ma 20 millió eurónyi elnyert uniós pályázat áll a rendelkezésükre, ami a város egyéves költségvetésének felel meg. Antal büszkén említette, hogy az eddigi beruházásokhoz nem volt szükségük kölcsönre, nem adósították el a várost. Kézdivásárhelyen polgármesterváltás történt: a volt MPP-s polgármestert a választás nyomán Bokor Tibor volt RMDSZ-es szenátor váltotta. Az új polgármester szerint gyakorlatilag mindent újra kell kezdeni, a város ugyanis kimaradt a székelyföldi régióra jellemző nagyobb fejlesztésekből. Problémásnak nevezte a már elkezdett ipari parkot építő uniós projekt kivitelezését: a polgármester szerint a megkötött szerződés hátrányos a városnak. Bokor elsőrendű feladatának tartja a város úthálózatának gyors rehabilitálását, hogy a céhes város élhetőbb településsé váljon. „Hosszú évek után nagytakarítást végeztünk, kitakarítottuk az udvartereket, hogy az itt lakók és az ide érkezők is jól érezzék magukat” – mondta az elöljáró. Ma Kézdivásárhelyen is négy uniós projekt vár kivitelezésre, közülük az ivóvízhálózat felújítása, valamint a hulladékgazdálkodás átalakítása a legégetőbb. A háromszéki önkormányzati testület elnöke, Tamás SÁndor többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy újraválasztott polgármestere a következőképpen összegezte törekvéseit: „Én a szentgyörgyi emberek közérzetének további javítását tűztem ki elsődleges célomul. Mindezt az infrastrukturális és a kulturális-közösségépítő fejlesztések egészséges arányának megtalálásával szeretném elérni.” Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2012. július 23.Öttagú bizottság vezeti az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetétIdeiglenesen öttagú bizottság vezeti az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetét – közölte Brassai Zsombor, a szövetség Maros megyei szervezetének ügyvezető alelnöke. Benedek István nem tölti már be a marosvásárhelyi elnöki tisztséget, és Csegzi Sándor sem választmányi elnök, de a tizenhárom körzetnek sincsenek már elnökei, mivel megszűnt a szervezet struktúrája. A székház ajtaja továbbra is zárva van, a kulcs pedig Benedek Istvánnál van, aki a strukturális átszervezést végző öttagú bizottság tagjaként tartja azt magánál. „Az eddigi marosvásárhelyi szervezet beszüntette a tevékenységét, az ügyfélfogadást a megyei szervezet végzi. Mindezt addig, amíg létrejön az új struktúra, és megtartjuk a megfelelő alakuló üléseket. Hangsúlyozom: entitásként nem szűnt meg az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, csak a struktúrája, és egyebek mellett az új struktúra kidolgozását is az öttagú bizottság (Brassai Zsombor, Peti András, Csép Andrea, Kelemen Márton, dr. Benedek István – szerk. megj.) végzi. A határidő szeptember 30.” – fogalmazott a megyei ügyvezető alelnök. Brassai Zsombor elmondta, az átszervezést az indokolja, hogy a 22 éves struktúra nem megfelelő a hatékony mozgósításhoz, ezért a bizottság olyan struktúrát dolgoz ki, amely képes megszólítani a megközelítőleg 58 ezres marosvásárhelyi magyarságot. „Dr. Benedek István nem a szervezet elnöke, Csegzi Sándor nem a választmány elnöke, a körzeteknek sincsenek immár vezetői” – hangsúlyozta Brassai Zsombor. Hozzátette, már a legutóbbi választmányi ülés sem volt jogerős, mert a testületet felfüggesztették. „Amint feláll az új struktúra, az alapszabály lép érvénybe, vagyis összehívjuk a tagokat, és ők választanak új elnököket. Olyanokat, akik képesek mozgósítani, akik akár kampánycsapatként is tudnak dolgozni” – szögezte le a megyei szervezet ügyvezető alelnöke. Gáspár Botond Krónika (Kolozsvár) 2012. július 24.Marosvásárhely: éleződik a vita az RMDSZ megyei és helyi vezetői közöttCáfolta Benedek István marosvásárhelyi RMDSZ-elnök Brassai Zsombornak, a szövetség Maros megyei ügyvezető alelnökének azon állítását, hogy rendes vezetőség helyett öttagú bizottság vezetné a helyi szervezetet. „A híresztelések, és Brassai Zsombor ügyvezető alelnök zavaros, ellentmondásos és félretájékoztató nyilatkozatai ellenére van marosvásárhelyi RMDSZ, van annak elnöke, választmánya, van 13 körzete és a körzeteknek elnökei és tagjai” – jelentette ki Benedek István a Brassai nyilatkozatára reagálva. Mint arról beszámoltunk, Brassai Zsombor korábban kijelentette: Benedek István már nem tekinthető az RMDSZ vásárhelyi elnökének, mint ahogy Csegzi Sándor sem a választmány elnökének, és a 13 körzetnek sincsenek már elnökei, mivel megszűnt a szervezet struktúrája. A városi szervezetet ideiglenesen öttagú bizottság vezeti, mondta Brassai, aki maga is tagja az ötfős testületnek. Ezzel szemben Benedek István hétfőn ismét elmondta: ő nem tud semmiféle határozatról, amely szerint felfüggesztették volna a vásárhelyi szervezet tevékenységét. „Egyébként egy olyan szervezetről beszélünk, amelynek több száz dolgozó tagja és székháza van, s amelyet újraszervezni, átszervezni lehet ugyan, de megszüntetni nem” – nyomatékosította Benedek. Elmondta, hogy a városi önkormányzati képviselő-testületben sikerült megtartaniuk az eddigi tíz helyet, a városi szervezetre erőltetett polgármesterjelöltjük, Frunda György viszont mintegy tízezer szavazattal szerzett kevesebbet, mint Dorin Florea. Az eset kapcsán felmerült – a szervezet működését javítandó – az átszervezés gondolata, amelyre több határozat is született. „Úgy gondolom, eljött a cselekvés órája, és az elkövetkezendőkben meg kell tenni mindent, hogy az újraszervezéssel hatékonyabbá tegyük a vásárhelyi RMDSZ működését. Hogy ez esetleg a vásárhelyi szervezet elnökének leváltásával járna, még konkrétan nem merült fel” – állítja Benedek. „Engem nem Borbély László vagy Brassai Zsombor tett meg elnöknek, hanem egy több száz tagból álló közösség demokratikus úton választott meg. Ezért úgy vélem, egyrészt nekik tartozom elszámolással, másrészt csak ők válthatnak le” – nyilatkozta a Krónikának Benedek, aki arról sem tud, hogy Csegzi Sándort leváltották volna a választmány éléről. A polgármesteri tanácsos a Krónikának elmondta: a sajtóban megjelent üzengetéseken kívül ő semmiféle hivatalos értesítést nem kapott arról, hogy valaki is feloszlatta volna az általa vezetett testületet. Kérdésünkre, hogy ha létezik az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, mégis miért zárta be két héttel ezelőtt a Dózsa György utcai székházát, Benedek kifejtette: ha a megyei szervezet bizonyos vezetői beleszólást követelnek a városi szervezet munkájába, akkor a személyzet bérezésébe is pótoljanak bele. Az elnök szerint nem méltányos, hogy kizárólag ő, a saját zsebéből fizesse a titkárnőt, az egy emelettel fennebb levőket pedig csak a szervezet megtisztítása érdekelje. Az elnök hozzátette, a jövő hét folyamán megnyílik az iroda, ahol a városi szervezeten kívül több RMDSZ-platform is működik. „Eddig nem tettem szóvá, de Szabó Árpád Maros megyei kampányfőnök sajnálatos megbetegedése után Brassai Zsombor vette át a választási kampány irányítását, ebből következően nem hiszem, hogy ildomos a városi szervezetre és a körzeti elnökökre hárítania a Frunda György által elszenvedett vereség felelősségét. Talán ideje lenne már rájönni, hogy az RMDSZ a teljes magyar közösség érdekképviselete, és nemcsak egyes kiválasztottaké” – nyilatkozta Benedek István. Hozzátette, két kivétellel, az összes körzeti elnök írásban vagy szóban felháborodásának adott hangot a felülről jövő átszervezés kapcsán. Arra a kérdésre, hogy a sokat emlegetett átszervezés nem irányul-e éppen személye ellen, a városi elnök azt válaszolta: bár a politikában sok minden történhet, ennek ellenére úgy gondolja, eddigi tevékenysége és eredményei alapján helye van a szervezetben. Benedek István azt is elmondta, ha fölöslegesnek bizonyul az RMDSZ-ben, vagy nélküle jobban mennének a dolgok, akkor nem habozna, hogy átadja a helyét. „A személyes érdekeimet pillanatig nem helyezném a közösségiek elé” – szögezte le Benedek István. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2012. augusztus 15.Még egy lépés Bernády-ügyben Fancsali AttilaMár csak egy tanácsi határozaton múlik, hogy az iskolakezdésig felkerüljön a marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskola homlokzatára az építtető, Bernády György neve. Az iskola vezetőtanácsa ugyanis áldását adta a névváltoztatásra. A vezetőségi tanács tagja, Csegzi Sándor kérdésünkre elmondta, ha a sajtó nem kapta volna úgy fel a témát decemberben, akkor elég lett volna a névváltoztatáshoz az akkori, a városi tanács által megszavazott határozat. A törvények azonban változtak, így az intézmény vezetőségi tanácsának is véleményeznie kellett a névváltoztatást. Benedek István önkormányzati képviselő, aki szintén a vezetőségi tanács tagja, elmondta, az ülésen tízből nyolc személy jelent meg. „Az igazgatónő nem is akart erről a témáról tárgyalni, és megtagadta, hogy levezényelje a gyűlést. Az intézet aligazgatója, Márton Imre végül készségesen magára vállalta ezt a feladatot. Csegzi Sándor a polgármesteri hivatal, én pedig az önkormányzat képviselő-testülete részéről voltunk jelen. Ott volt a magyar tanárok képviselője, a szülői bizottság elnöke, illetve az aligazgató. Így gyűlt ki az öt, a névváltoztatás megejtését támogató szavazat” – fogalmazott Benedek István szerdai sajtótájékoztatóján. Hozzátette, a névadó bizottságnak kell még rábólintania, majd azt követően az önkormányzat képviselő-testületének, és várhatóan a Dr. Bernády György Általános Iskolában kezdhetik meg a tanévet az ott tanuló diákok. Kérdésünkre, hogy nem tart-e attól, hogy a Szociálliberális Unió tanácstagjai nem szavazzák meg a tervezetet, nemmel válaszolt. „Remélem, hogy elfelejtették már, hogy Adrian Păunescuról akarták elnevezni az iskolát. Az ugyanis mindössze kampányfogás volt. Rendkívül erőltetettnek hatna, ha továbbra is az ötlet mellett kardoskodnának, hogy egy iskolaépítő helyett egy olyan személyről nevezzék el a tanintézetet, akinek a megítélése igen sokféle, pozitív meg negatív is, így megosztja a közvéleményt” – mondta. Fancsali Ernő Székelyhon.ro 2012. augusztus 16.Iskolakezdésre felveheti a Bernády György nevet5–3 arányban szavazott a 2-es iskola vezetőtanácsa A marosvásárhelyi 2-es számú iskola jelenlegi vezetőségének legutóbbi megbeszélésén a tíz tagból nyolc jelent meg. Dr. Benedek István, akit a helyi hatóság delegált az iskola vezetőtanácsába, elmondta, hogy az igazgató nagyon tiltakozott a Bernády elnevezés ellen, nem értett egyet az erre vonatkozó tanácsi határozattal sem, azt is megpróbálta kontesztálni, hogy a polgármesteri hivatal, illetve a helyi tanács is elküldte a képviselőjét a megbeszélésre. A polgármesteri hivatal részéről Csegzi Sándor vett részt a gyűlésen. Benedek szerint az igazgatónő ez ellen is tiltakozott, végül azonban mégis megtartották az ülést. Mivel az igazgatónő nem volt hajlandó levezetni, az aligazgatót kérték fel erre a feladatra, majd a szavazás 5-3 arányban dőlt el. Benedek István bevallotta: valósággal sokkolta, hogy a "koalíciós táborba" tartozó személyek tiltakoztak a Bernády György elnevezés ellen. "Végül hosszas vita után 5 igennel és 3 nemmel megszavazták az iskolanévadást" – jelentette ki, hozzátéve, hogy az elkövetkezendőkben a névadó bizottságnak kell rábólintania, majd a tanácsnak kell újabb döntést hoznia, immár az iskola igazgatóságának határozatával "felvértezve". Benedek István számít a névadó bizottság támogatására, és reméli, hogy a szeptemberi tanácsülést követően még az iskolakezdés előtt feltehetik a tanintézményre a Bernády György táblát. "Ez volt az ígéretünk, reméljük, be tudjuk tartani. Nem hiszem, hogy az USL-s kollégáknak kifogása lehetne, hiszen az iskolát létrehozó személyiségről van szó, és meg vagyok győződve, hogy igazi partnerként együttműködve sikerül megszavazni". Újságírói felvetésre, hogy az USL polgármesterjelöltje volt a legvehemensebb ellenzője a Bernády névnek, és mindenáron Adrian Paunescu nevét szerette volna az iskola homlokzatán látni, azt válaszolta, bizonyára kampányfogásról van szó, amit azóta elfelejtettek. "Elképzelhetetlen egy olyan iskolaépítő marosvásárhelyi polgármesterrel versenyeztetni valakit, aki enyhén szólva vitatott személy Romániában" – jelentette ki végezetül. (mózes) Népújság (Marosvásárhely) 2012. augusztus 16.Bolyai Alkotótábor helyett konferenciaA tudomány és a művészet összefonódása volt a célja tíz éven keresztül a Bolyai Alkotótábornak. A tematika maradt idén is, alkotótábor helyett azonban konferencián taglalják a témát neves szakemberek. A tudományos ülésszak csütörtökön kezdődött és szombat estig tart. Tizenkét évvel ezelőtt az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókja azért kezdeményezte a Bolyai Alkotótábort, hogy legyen egy olyan rendezvény Marosvásárhelyen, amelyen találkozhat a tudomány és a művészet. Tíz éven keresztül minden évben megszervezték a művésztelepet, mindig más-más témakörben, más-más művészeti ágra koncentrálva. Az elmúlt években festők, szobrászok, textilművészek, grafikusok, keramikusok, faragók fordultak meg a marosvásárhelyi Várban. A szervezők azonban úgy döntöttek, számos alkotótábor létezik már Marosvásárhely környékén, így idén egy nemzetközi konferenciát szerveztek a témakörben. Az akadémiai szintű rendezvénynek Csegzi Sándor a házigazdája, mint az elmúlt Bolyai Alkotótáborok mindegyikének, a konferencia fővédnöke pedig a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Pálinkás József. A háromnapos konferenciát az Eötvös Lóránt Tudományegyetem doktori iskolájával közösen szervezték, így igen neves előadók értekeznek a tudományról és a művészetről, a szervezők Kodály után vallják, hogy a tudomány és a művészet közös gyökerekből származik. Éppen ezért a konferencia címe is az lett, hogy A fizika, matematika és művészet találkozása az oktatásban, kutatásban. Külön fizika, matematika és művészet szekció is van a konferencián, amelynek alapvető célja, lehetőséget teremteni a különböző szakterületek oktatóinak, kutatóinak a találkozására, informálódására. A témakörök érdekes kapcsolódása révén a résztvevőknek lehetőségük van nyitni egyik vagy másik terület iránti érdeklődés felébresztésére. A részletes programot bárki megtekintheti a www.emtms.ro/events/konferencia-meghivo/ oldalon. Szász Cs. Emese Székelyhon.ro 2012. augusztus 22.A történelmi magyar egyházakkal üzletel Dorin FloreaA történelmi magyar egyházaknak visszaszolgáltatott iskolaépületeket vásárolná vissza az önkormányzat számára Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea. Az elöljáró tegnap úgy nyilatkozott, a városháza hajlandó lenne fizetni a Református Kollégium – a jelenlegi Bolyai Farkas Gimnázium – és az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium (mai Unirea) épületeiért. Néhány évvel korábban a városvezetés peres úton, ingyen próbálta megkaparintani a két impozáns épületegyüttest. Vásárhely polgármestere akkor perbe fogta az egyházakat és a restitúciós bizottságot. A végleges és megfellebbezhetetlen bírósági ítélet azonban nem változtatta meg a polgármester véleményét; tegnapi sajtótájékoztatóján butaságnak nevezte a visszaszolgáltatási folyamatot. Ugyanakkor hozzáfűzte, „nem természetes, hogy papok iskolaépületeket adminisztráljanak”. Dorin Florea azzal érvelt, hogy az önkormányzat csak abban az esetben végezhet karbantartási és javítási munkálatokat az említett épületekben, ha azok a saját tulajdonát képezik. Bizonyos felmérések szerint a valamikori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium épületébe 1,5 millió eurós befektetésre lenne szükség, míg a Református Kollégium renoválása és korszerűsítése ennél is többe, mintegy 2–2,5 millióba kerülne. „Nem helyes, hogy a magyar gyermekek penészes falak között tanuljanak” – fejtette ki aggályait a városatya, hozzátéve, hogy személyes tanácsosát, Csegzi Sándort bízta meg az egyházakkal folytatandó tárgyalások lebonyolításával. A volt RMDSZ-es alpolgármester lapunknak elmondta, hogy valóban kapott egy ilyen jellegű felhatalmazást Floreatól, azonban nem most, hanem három évvel ezelőtt. „Az már nagyon régen volt, amikor valóban felröppent a hír, hogy a gyulafehérvári érsekség áruba bocsátaná az iskolaépületet. Az illetékes kuratórium azonban egyértelműsítette, hogy a nehezen visszaszerzett ingatlan nem eladó. Szerintem a polgármester azzal is segíthetné az említett két iskolát, ha kifizetné a szerződésbe foglalt havi bért” – szögezte le Csegzi. Mint mondotta, tudomása szerint a városháza tetemes összegekkel tartozik a történelmi magyar egyházaknak, amelyeknek az idén alig juttatott valami pénzt. „Az egyházfők betartották ígéretüket, és minden egyes banit, sőt még annál többet is, visszafordítottak az épületek feljavítására” – nyilatkozta Csegzi Sándor. A polgármester épületszerzési kísérlete a magyar iskolavezetőket, a tanulókat és az öregdiákokat is felháborította. A katolikus gimnázium öregdiákjai már több ízben kérvényezték az érsekségnél, hogy a jelenlegi vegyes tannyelvű Unirea Főgimnázium kisebbik épületében indítsa újra a felekezeti oktatást. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2012. szeptember 14.Felújítás – kinek a számlájára?Az Állami Számvevőszék határozata szerint a marosvásárhelyi önkormányzatnak 100.000 eurót vissza kell szereznie a református egyháztól, azt az összeget, amelyet a felekezet birtokában levő Bolyai Farkas Elméleti Líceum épületén végzett beruházásra költöttek. Ezt a pénzt még a 2000-es évek közepén folyósították a román állam költségvetéséből, és az iskola tornacsarnokának felújítására fordították. Csegzi Sándor, a polgármester tanácsadója szerint a Számvevőszék kérésének minden további nélkül eleget kell tenni, de az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese, Kató Béla úgy véli, törvénytelenül követelik a pénzt, és nem az egyház felelőssége „kiegyenlíteni a számlát”. „A Számvevőszék határozatát végre kell hajtani!” „Ez egy áldatlan állapot, és egyre inkább felszínre jönnek effajta problémák az iskolák ingatlanjainál, de mindenki elhárítja a felelősséget. A helyzet az, hogy a visszaszolgáltatási kérdés nincs letisztázva teljesen a finanszírozás szintjéig” – mondta el érdeklődésünkre Csegzi. Kiemelte, hogy az érvényben lévő törvények értelmében a tulajdonosnak kell az ingatlanok fejlesztésére előteremtenie az anyagi forrásokat, a bérlő kizárólag a javítási munkálatokért felel, azaz meszelésért, mellékhelyiségek karbantartásáért. Tehát felületes, apróbb munkálatokat a bérlő finanszíroz, ám minden, ami lényeges és nagyméretű beruházás az épületben, az a tulajdonosra hárul. „A probléma kiindulópontja, hogy az iskolát az elmúlt 60 évben nem az egyház használta, és a legtöbb tanintézményben ezekben az években semmiféle karbantartási munkálat nem folyt, így amikor az egyház átvette az ingatlanokat Marosvásárhelyen, szinte mindenik lerombolt állapotban volt: a Bolyai, Művészeti és az Egyesülés Líceum is” – ecsetelte. Hozzátette, hogy ugyan az egyház tulajdonában vannak ezek az ingatlanok, de nem ők használják, hanem a marosvásárhelyiek, de bérleti szerződés alapján az önkormányzat adminisztrációja alá tartoznak, így a városháza végezhetett apróbb javításokat, de lényeges beruházásokat nem vállalhattak magukra. „A 2000-es évek közepén a Bolyaiban elindult egy – a tornacsarnokot érintő – feljavítási program, és mivel az önkormányzat nem utalhatott erre közvetlenül pénzt, lobbiztunk a magyar és román kormánynál egyaránt, hogy a szükséges anyagi forrásokat meg tudjuk szerezni. A magyar kormány támogatása mellett, az állami költségvetésből is sikerült 100.000 eurós nagyságrendű pénzt szerezni a munkálatokra, amelyet az iskolához juttattunk. Megtörtént a feljavítás, s elkészült a tornacsarnok, de amikor a Számvevőszék ezeket a pénzeket ellenőrizte, úgy ítélte meg, hogy ez a befektetési munkálatok kategóriájába esik, a tulajdonos épületének az állagfeljavítását szolgálja, és úgy korrekt, ha ezt a pénzt az önkormányzat visszaszerzi a tulajdonostól, azaz a református egyháztól” – mesélte Csegzi. A bérleti díjakból vonják majd le a 100.000 eurót Arra a kérdésre, hogy miként fogják ezt az összeget visszaszerezni, a polgármester tanácsadója azt válaszolta, hogy a havi bérleti díjakból szándékoznak összegyűjteni a százezer eurós értéket, és körül-belül két év alatt fog összegyűlni a szóban forgó összeg. (Az önkormányzat 2012 áprilisa óta nem fizet bérleti díjat a Bolyai épületéért, és a felgyűlt tartozás 2 milliárd régi lejre is rúghat – szerk. megj.) Csegzi szerint ez a nem egyedi eset felveti azt a kérdést, hogy a továbbiakban hogyan lehetne kezelni az ehhez hasonló ügyeket, és úgy vélekedik, hogy a legcélravezetőbb megoldás az lenne, ha az országos költségvetésből elkülönítenének egy alapot, amelyeket ezen ingatlanok felújítására lehetne használni, természetesen pályázás révén. „Ennek a parlamenti időszaknak a költségvetés a fő témája, és javasolni fogjuk a kérdés megoldását” – állítja Csegzi. „Törvénytelenül kérik vissza a pénzt” Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese szerint elfogadhatatlan, hogy a református egyháztól akarják behajtani a pénzt: „mi sosem kértük, hogy felújítsák a líceum tornacsarnokát, nem is pályáztunk erre az összegre, és teljesen törvénytelen, amit tőlünk akarnak kérni. Nem szándékozunk semmiféle pénzt visszafizetni, hisz a Polgármesteri Hivatal szerezte a támogatást, és az ő dolga „kiegyenlíteni” a számlát” – állítja határozottan Kató. Csegzi szerint viszont semmi illegalitás nem történt, a szóban forgó összeg elköltése sem volt törvénytelen, csak az a probléma, hogy a Számvevőszék utólag ezt beruházásnak minősítette, és ezt a tulajdonosnak, az egyháznak kell finanszíroznia. Állítása szerint az ügyben csak annyi a pikantéria, hogy – bár nem az egyház használja ezt az ingatlant, de – az vissza kellett volna kapja olyan állapotban, ahogy elvették annak idején, viszont ehelyett romhalmazokat juttattak vissza. „Az e hónapban köttetendő új szerződés alapján új bérleti díjak lesznek meghatározva, de hozzávetőlegesen 2 év alatt vissza tudjuk szerezni a 100.000 eurót” – állítja a tanácsadó. Kató Béla elmondta, hogy egyelőre az illetékesek nem fordultak ezzel a kéréssel hozzájuk, és semmiféle értesítést nem kaptak az általuk visszaadandó összegről. „Mindenképp bűzlik az ügy, mert egy olyan munkálatra szánt pénzösszeget akarnak tőlünk elkérni, amire mi nem pályáztunk, és nem tartottunk igényt. Ezt az ügyet ők intézték, övék a felelősség is, ha szabálytalanságot követtek el, viseljék annak következményeit!” – szögezte le Kató. Pál Piroska kozpont.ro Erdély.ma 2012. szeptember 19.Újraöntve: lesznek szobrok az ellopottak helyén MarosvásárhelyenHamarosan visszakerülhet a helyére Borsos Tamás újraöntött szobra Marosvásárhelyen, melyet hónapokkal ezelőtt loptak el ismeretlen tettesek – mondta megkeresésünkre Csegzi Sándor, Dorin Florea polgármester tanácsadója. A napokban egy másik, korábban ellopott, és újraöntetett szobor is visszatért a városba. Az utóbbi két évben két, nemesfémből készített műalkotást lovasítottak meg Marosvásárhelyen. Legutóbb a várépítő, Borsos Tamás mellszobrát tulajdonították el. Május 4-éről 5-ére virradó éjszaka máig ismeretlen tettesek leemelték a műalkotást a talapzatáról és eltűntek vele. A városvezetés feljelentést tett a rendőrségen, amely nyomozott a szobor után – sikertelenül –, ezért az illetékesek úgy döntöttek, újraöntetik a büsztöt. A Kiss Levente által megálmodott alkotást Balogh József öntötte újra. „Hamarosan megtekintem a már letisztított mellszobrot, és azután eldöntjük, mikor helyezzük vissza a talapzatra” – mondta megkeresésünkre Csegzi Sándor, a polgármester tanácsadója. Mint megtudtuk, a napokban a helyére került egy másik ellopott alkotás is. A Színház tér jobb oldalán található Kulcsár Béla alkotás tíz stilizált táncosa közül loptak el egyet 2010 februárjában. A szintén ismeretlen tettesek kihasználva, hogy a téren felújítási munkálatok zajlottak, egy éjszaka letörték a szobrot a tartószerkezetéről. A műalkotás nem került elő, ezért a városvezetés újat öntetett. „Csak a napokban tudtuk visszarakni a helyére, mivel a munkálatok során felújították, és egyben megemelték a talapzatát, így várnunk kellett. Most már régi pompájában tündököl a szoborkompozíció” – fogalmazott Csegzi Sándor. Fancsali Attila, Krónika (Kolozsvár). 2012. október 12.Kétnyelvűség a felsőoktatásbanEz volt a címe annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyre a Pro Európa Liga szervezésében tegnap került sor a Continental Szálló Tonitza termében. Meghívott előadó dr. Salat Levente, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára volt, aki a vitafórumon átfogó előadást tartott arról, hogy a világ különböző egyetemein hogyan valósul meg a két- vagy többnyelvűség, európai, észak- és dél-amerikai, indiai és kínai példákat bemutatva. A rendezvényen jelen voltak a marosvásárhelyi egyetemek képviselői, a politikum, illetve az önkormányzat részéről Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács alelnöke és Csegzi Sándor, a polgármester tanácsadója vett részt. A kerekasztal-beszélgetésen a marosvásárhelyi orvosi egyetem jelenéről, jövőjéről is beszélt Buicu Florin szenátusi kancellár, illetve Ádám Valérián a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület képviseletében. A tanácskozás végén Smaranda Enache, a PEL társelnöke a Népújság kérdésére elmondta: – Azt hiszem, hogy nagy jelentősége van ennek a kerekasztalnak. Nyilvánvalóan még nagyobb jelentősége lehetne, ha eljönnének azok a politikai személyiségek is, akiktől függ, és akik sokszor befolyásolják a kétnyelvűség sorsát városunkban, térségünkben és az egyetemi szférában is. Ezt azért mondom, mert sajnálatos módon Marosvásárhely volt az a város, ahol összecsapások voltak azért, mert egy líceum vissza szerette volna kapni a magyar nyelvű jellegét, és megbuktattunk egy kormányt, nem mi, hanem azok, akik orvosi egyetem kérdését nem tudták megfelelő módon adminisztrálni. Ez a mai modern világban eléggé rendhagyó, mert mindenütt a világban az egyetemek arra törekednek, hogy minél több diákot, minél több előadót tudjanak megnyerni, és ehhez az is hozzátartozik, hogy a nyelvi specifikumot is próbálják tiszteletben tartani. Kolozsvárról egy olyan egyetemi személyiséget hívtunk meg, aki évek óta foglalkozik a világ kisebbségi egyetemeinek struktúrájával, profiljával, és meghívtunk olyan egyetemi vezetőket, politikusokat, a civil társadalom olyan személyiségeit, akiknek beleszólása lehet a mostani helyzetbe. Tíz évvel ezelőtt úgy gondoltam, hogy ez a kérdés sokkal gyorsabban megoldódik, hogy lesz párbeszéd, hogy megszületnek azok a megoldások, amelyek a kommunista diktatúra hagyományait felszámolják. Ez még mindig nem történik meg, úgyhogy türelmesen kell tovább dolgozni, bár az ember sokszor úgy érzi, fölösleges. De az ilyen kerekasztal is felmutatja, hogy vannak olyan közösségi kérdések, olyan intellektuális kérdések, amelyeket nem oldottunk meg, azért sem, mert elfogadtuk ezekben a kérdésekben a politikum szerepét. Igazi egyetemi autonómia nem jött létre, mert olyan mentalitású emberek vezetik még az egyetemeinket, akik nagyon kötődnek a vertikális diktatúrához hasonló gondolkodásmódhoz, és akik még nem szabadultak fel, nem jöttek rá, hogy egy szabad világban élnek, és hogy egy globális világban olyan embereket kell nekünk itt felkészítenünk, anyanyelven is, akik a világon bárhol megállják a helyüket. – Ezeken a tanácskozásokon többnyire azok vesznek részt, akik egyetértenek ezekkel az elvekkel, viszont azok a politikusok vagy közéleti személyiségek, akik hatással lehetnének a dolgokra, általában hiányoznak. – Szinte restellem, hogy sokszor úgy van, hogy elküldjük a meghívókat olyan személyiségeknek, akik az adott témában nyilatkoztak, döntöttek, és valahogy bebetonozták a témát a rossz ötleteikkel, és nincs szerencsénk őket itt látni. Nagyon sokszor úgy történik, hogy ezeken a kerekasztal-beszélgetéseken olyan emberek vesznek részt, akik a változást, a jövőt szeretnék elfogadtatni közösségükben. És nem igazán tudunk hatni a törvényhozókra. Csak azt említeném meg, hogy a mostani megyei tanácselnök volt az, aki a parlamentben egy olyan beszédet tartott az orvosi magyar fakultásának létrehozásáról, amely részben hozzájárult ahhoz, hogy az Ungureanu-kormány megbukjon. Szerettem volna itt látni Salat Leventével dialógusban, és próbálta volna meggyőzni Salat Leventét, hogy miért kell Románia kivétel legyen. Miért nem követhetjük mi is a modern világ gondolkodását? Ezek az emberek vigyáznak arra, hogy ne kerüljenek ilyen helyzetbe, és általában nagyon foglaltak, amikor ilyen rendezvényre kerül sor. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2012. október 12.Kétnyelvűség – csak elméletben?A kétnyelvűség gyakorlata a felsőoktatásban címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Pro Európa Liga (PEL) Marosvásárhelyen a Continental Szállóban csütörtökön. A kormány Etnikumközi Kapcsolatokért Felelős Osztálya által támogatott rendezvényen jelen volt az összes marosvásárhelyi egyetem képviselője. A konferencia célja a kétnyelvűség népszerűsítése volt, ugyanis nem csak a felsőoktatásban, de a legtöbb hivatalos intézményben is ez csupán elméletben létezik. Románia legtöbb vegyes lakosságú településén a kisebbségi nyelvek használata akadályokba ütközik – világított rá a kétnyelvűség népszerűsítéséért szervezett konferencia lényegére Smaranda Enache, a PEL társelnöke. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létrehozása körül kialakult etnikai feszültségek világítottak rá a kezdeményezés szükségességére, amelynek része volt a csütörtöki konferencia is. Katalónia, a követendő példa Salat Levente, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese Kisebbségeknek fenntartott egyetemek a világ különböző részein című előadásában európai, észak- és dél-amerikai, kanadai, kínai, ausztráliai, illetve új-zélandi példákkal támasztotta alá, hogy a nagyvilágban számos helyen léteznek és zavartalanul működnek a nemzeti kisebbségek számára fenntartott egyetemek. Talán a legjobb, és földrajzilag is hozzánk a legközelebb álló spanyolországi példával kezdte vetítéssel egybekötött előadását. Katalóniában – Spanyolország északkeleti részén található autonóm közösség – 12 olyan egyetem van, ahol katalán nyelven zajlik az oktatás, ebből nyolc állami, négy magán. Galíciában – Spanyolország másik történelmi régiója – három galíciai nyelvű, Baszkföldön pedig egy baszk nyelvű felsőoktatási intézmény van, három kirendeltséggel – mutatta be a kerekasztal résztvevőinek a spanyolországi kisebbségek helyzetét Salat Levente. Ahol meg lehetett valósítani 1960-tól az egyetemi oktatás tömegoktatássá vált, ugyanis addig keveseknek adatott meg, hogy egyetemre járhassanak – mondta el a kolozsvári dékánhelyettes, majd olyan európai országokkal folytatta előadását, ahol akárcsak Katalóniában, Galíciában és Baszkföldön, szintén meg lehetett valósítani a kétnyelvű oktatást. Az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolban található Bolzanónak háromnyelvű egyeteme van, itt német, olasz és angol nyelven zajlik az oktatás. Finnország lakosságának 5,5 százaléka svéd nemzetiségű, itt két állami egyetem is létezik, ahol kizárólag svéd nyelven zajlik az oktatás, négy kétnyelvű felsőoktatási intézménye van, illetve a Helsinki Egyetem egyik karán is svéd nyelven zajlik az oktatás. Földrajzilag távoli példákkal is alátámasztotta mondandóját Salat Levente: az új-zélandi őslakosok, a maorik számára három felsőoktatási intézményt tartanak fenn a parányi kontinensen. Az őslakosok nyelvén wanangának nevezett intézményekben összesen hetvenezer maori egyetemista tanul. „Eltűnt” a magyar nyelv, mert megengedték A csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen az összes marosvásárhelyi egyetem képviselője megjelent, a politikusok közül azonban csak Lokodi Edit Emőke és Csegzi Sándor tett eleget a meghívásnak. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács alelnöke bevallotta: az elmúlt években a megyei tanács RMDSZ-es frakciója megengedte, hogy kizárólag román nyelven tanácskozzanak a testület tagjai, jóllehet a magyar nemzetiségűeknek jogukban áll anyanyelvükön felszólalni. „Hiba volt, bevallom. Erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a román kollégák megszokják: kétnyelvű is lehet egy ilyen ülés” – mondta a megyei tanács alelnöke, aki aggasztónak tartja, hogy kezdenek eltűnni a kétnyelvű feliratok a megyei tanács épületében, és a magyar nyelvű leveleket is rossz szemmel nézik egyesek. Hajnal Csilla Székelyhon.ro 2012. október 18.Az RMDSZ kizárta soraiból Marosvásárhely volt alpolgármesterétA Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kizárta soraiból Csegzi Sándort, Marosvásárhely volt alpolgármesterét, a szövetség marosvásárhelyi szervezetének a választmányi elnökét, aki bejelentette, hogy független jelöltként indul a decemberi parlamenti választásokon. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöksége csütörtökön döntött Csegzi kizárásáról. Megállapította, hogy a volt alpolgármester az RMDSZ jelöltjével szemben indul a választásokon, amivel morális és politikai kárt okoz a szervezetnek, veszélyeztetve a szövetség jelöltjének, Kerekes Károlynak a parlamentbe jutását. Csegzi Sándor szerdán jelentette be, hogy független képviselőjelöltként indul a decemberi parlamenti választásokon az egyik marosvásárhelyi választókerületben. A Székelyhon portálnak elmondta, lemondott az RMDSZ-ben betöltött tisztségeiről, de a szövetségből nem akar kilépni. „Az utóbbi időben többször is volt nézeteltérésem az RMDSZ vezetőségével. Úgy éreztem, az évek során felhalmozott tapasztalatokat nem tudom kamatoztatni, nem adnak erre lehetőséget" – mondta nyilatkozatában a volt alpolgármester. Csegzi abban a marosvásárhelyi választókerületben akar elindulni, amelyiknek a választóit jelenleg Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke képviseli a parlamentben. Az idei jelöltállítás során azonban Borbély László helyet cserélt Kerekes Károllyal, aki jelenleg a magyar többségű Nyárádmente képviselője, így a volt alpolgármester indulása Kerekes választási esélyeit rontja. Csegzi Sándor három cikluson keresztül volt Marosvásárhely RMDSZ-es alpolgármestere. Azt követően romlott meg a kapcsolata a szövetség vezetőivel, hogy a júniusi önkormányzati választásokon a negyedik mandátumát megszerző Dorin Florea polgármester továbbra is Csegzit foglalkoztatta tanácsadóként. Az egykori alpolgármester tanácsadói minőségében megőrizhette a városházi irodáját, az RMDSZ jelöltjeként megválasztott alpolgármesternek, Józsa Tibornak viszont a városházától több száz méterre egy irodaépületben biztosított irodát a polgármester. MTI Magyar Nemzet Erdély.ma 2012. október 20.Csegzi Sándor: Nyolc éve a marosvásárhelyi RMDSZ választmányának nem volt olyan jelentős döntése, amit utána felsőbb szinten ne változtattak volna meg!– Ma mint "jelölt jelölt" tartom ezt a sajtókonferenciát. Azért mondom így, mert addig nem tekinthetem magam jelöltnek, amíg nem dől el a helyzet, – nyilatkozta tegnap Csegzi Sándor, az RMDSZ volt alpolgármestere, aki a médiában megjelent, az RMDSZ- ből való kizárására vonatkozó közleményre reagált. Elmondta, hogy az elmúlt napokban az RMDSZ városi, illetve megyei vezetésével folytatott tárgyalássorozat végén döntött úgy, hogy függetlenként szeretne indulni a decemberi parlamenti választásokon. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, a választói névjegyzéken szereplő választópolgárok 4 százalékának a támogatására van szükség, ami közel 2.500 aláírást jelent, de, mint mondta, reméli, október végéig legalább háromezer aláírást összegyűjt.– Annak ellenére, hogy nem csináltam titkot belőle, még nem szerettem volna hivatalosan a médiába kivinni, mégis kiszivárgott. Senki ellen nem indul ez a kezdeményezés, hanem a közösségért, és azért jött ez a kezdeményezés részemről, mert az elmúlt 12 év alpolgármesteri tevékenysége egy sor olyan hiányosságot fogalmazott meg bennem, amely az önkormányzat és a legfelsőbb törvényhozás közötti dialógust valamilyen formában másként szeretné megvalósítani. Véleménye szerint nagy a szakadás Bukarest és a helyi viszonyok között, ez nemcsak az RMDSZ-re igaz, de minden más pártra érvényes. Másfelől azt sem tudja elfogadni, hogy azok, akik ezt a közösséget képviselik, miután a parlamentbe vagy magasabb szintre kerülnek, rögtön "főnökök lesznek", csak "leszólnak", ami a diktatúrára emlékeztet. – Ezt el kell oldani, ebből a típusú viselkedésből sok hátránya származott a városnak, sokkal több megvalósítást is föl tudtunk volna mutatni, ha ez a párbeszéd másként zajlik. Elismerte mindkét fél hibáját, s úgy gondolta, ezen javítani úgy lehet, ha olyan önkormányzati tapasztalattal rendelkező személyek jutnak be a parlamentbe, akik értékesíteni tudják ezeket a tapasztalatokat akár a szociális kérdések, akár a gazdasági fejlődési lehetőségek megnyitása szempontjából, de akár a kulturális, akár az oktatási kérdésekben még nagyon sok módosításra vagy új törvényre van szükség. Itt a városi RMDSZ, hol a városi RMDSZ, itt a választmány, hol a választmány? Az RMDSZ vonatkozásában arról beszélt, hogy nyolc éve a marosvásárhelyi RMDSZ választmányának nem volt olyan jelentős döntése, amit utána felsőbb szinten ne változtattak volna meg. – A nyáron végigjátszottuk azt, hogy van szervezet, nincs szervezet, van választmány, nincs választmány, amikor kell nekünk, akkor van, amikor nem kell nekünk, akkor nincs. Erről a kizárásról szóló döntésről is az RMDSZ városi elnöke egyféleképpen nyilatkozott, az ügyvezető elnök másként, a médiában az jelent meg, hogy megszületett az RMDSZ-ből való kizárásomról szóló határozat. A továbbiakban arról beszélt, hogy tárgyalt mind a városi, mind a megyei RMDSZ-szel, hogy szándékában áll függetlenként indulni, ezért lemondott minden tisztségéről. – Nem tudtam nevesíteni a tisztségeket, mert az SZKT-tagságon kívül az sem volt világos, hogy most már van-e választmány vagy nincs. Ha van választmány, akkor az elnöke vagyok. Akkor meg az a probléma, hogy a mostani RMDSZ-jelöltek át kellett volna menjenek a választmányon, ami nem történt meg. Ha pedig nincs választmány, akkor én nem vagyok elnök. Ha meg van választmány és az elnöke vagyok, akkor TKT-tag vagyok, ha nincs választmány, akkor sem elnök, sem TKT-tag nem vagyok, akkor meg nem tudom, miről kell lemondanom. Ami biztos, hogy SZKT-tag vagyok, mert azt egy más fórum választotta meg. Ezek után gondolom, mindenki érti, miért döntöttem így. "Ez a magyar nem kell?" Állítása szerint az is jellemző az RMDSZ-ben, hogy négyszemközt egyféleképpen beszélnek, egy fórum előtt pedig egészen másképp, ezért ebben az összevisszaságban úgy gondolta, hogy független jelöltként vállalja a megmérettetést, és reméli, a választók megértik. Végül azt mondta, ’90 óta az RMDSZ tagja, és nem érti, "hogyan lehet egyszerűen kilökni valakit, aki jószántából állt be, aki 12 éven át dolgozott az RMDSZ-ért és a magyar közösségért, most meg egyszerűen azt mondják, ez a magyar nem kell", nem jó magyar, mert mer beszélni, hangja van. – Én továbbra is magyarnak érzem magam, aki az érdekeinket képviseli, azt mindig támogatni fogom, és én is számítok mindenki támogatására – mondta végül Csegzi Sándor. Az RMDSZ "árnyal" Legfrissebb hírek szerint az RMDSZ városi szervezetének elnöksége újabb közleményt adott ki, amelyben "javasolja" Csegzi Sándor kizárását a szövetségből, és erre kéri a Területi Állandó Tanács jóváhagyását. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2012. október 24.Az RMDSZ-ből kizárt Csegzi Sándor azt nehezményezi, hogy nem hallgatták meg – interjú"Annak dacára, hogy a hétvégén állítólag kitettek az RMDSZ-ből, én ezt a szervezetet tisztelem. Ugyanakkor úgy érzem, hogy az eredményeihez – legalábbis, ami Marosvásárhelyt illeti – én is hozzájárultam. Persze ezért soha nem vártam se dicséretet, se elismerést; annyit szerettem volna, ha az én véleményemet is meghallgatják." – Amikor a képviselő-jelölési szándékát a napokban nyilvánosságra hozta, azt mondta, idejét érezte kilépni abból a háttérből, amelybe az RMDSZ csúcsvezetői kényszerítették. Ön több polgármester-választás alkalmával is visszalépett olyasvalakik kedvéért, akik többre tartották magukat, aztán mégis csatát veszítettek. Miért kellett ennyi időnek eltelnie ahhoz, hogy végre erre a lépésre szánja el magát? – Erre a kérdésre még magamnak sem tudtam válaszolni. Én lojális ember vagyok: embertársaimhoz is, szervezethez is – amennyiben az én értékrendszeremet képviseli. Annak dacára, hogy a hétvégén állítólag kitettek az RMDSZ-ből, én ezt a szervezetet tisztelem. Ugyanakkor úgy érzem, hogy az eredményeihez – legalábbis, ami Marosvásárhelyt illeti – én is hozzájárultam. Persze ezért soha nem vártam se dicséretet, se elismerést; annyit szerettem volna, ha az én véleményemet is meghallgatják. Sajnos az utóbbi néhány évben egy afféle nagyfiú–kisfiú viszony alakult ki a szervezeten belül, ahol én választmányi elnökként és alpolgármesterként is csupán az öcsike lehettem. Ha nem tudunk egyenlő partnerként asztalhoz ülni, és a közösséget érintő kérdésekben dönteni, akkor nekem ott semmi keresnivalóm. Elismerem: ezt a döntést jóval korábban meg kellett volna hoznom. – Éppen erre vonatkozott a kérdés: miért csak most lépett? – Egyszerűen azért, mert tiszteltem a szövetségen belüli hierarchiákat. De elvártam volna, hogy magára valamit is adó szervezetként az RMDSZ legalább a saját szabályait tartsa be. Éppen ezért úgy érzem, ha jelölésem eredményeként a szervezet a jövőben komolyabban fogja venni a szabályzatát, akkor már nyugodtan állíthatom, hogy részemről megérte ezt a lépést megtenni. – De hát a választásokon nem ezért szoktak indulni az emberek, hanem azért, hogy jussanak be a parlamentbe… – Ezért lettem független. Persze, hogy be szeretnék kerülni a parlamentbe, ez nem vitás. Mindent, amit kaptam, a közösségtől kaptam; ezért természetszerűen tudásomat, tapasztalatomat csakis a közösség érdekében értékesíteném. Éppen ezért polgárközpontúnak képzelem el parlamenti képviselői tevékenységemet. Ezzel szemben azt látom az összes romániai politikai pártban, hogy a párbeszéd a helyi és a felső szint között már rég megszakadt, óriási szakadás van a tagság és a csúcsvezetők között, a fentiek az egymás közötti harcokra pazarolják az energiájukat, miközben csatározásuk nagyjából arról szól, ki hol és milyen hatalmi pozíciót foglaljon el. Megítélésemben ezt a helyzetet csakis úgy lehetne megreformálni, ahogyan Magyarországon, ahol a döntéshozásba az utóbbi időben egyre több olyan ember került, akinek köze volt a helyi szinten felmerülő gondokhoz. Ez a recept Marosvásárhely összes anyaországi testvérvárosában bevált: az ottani polgármesterek országházi képviselők is egyben. Ebből nem csak az általuk képviselt közösségek, hanem általában az önkormányzatok, és így az állampolgárok nyernek. – Matematikusként viszont nem nehéz kiszámítania: egy olyan körzetben, ahol a választók szűk 50 százaléka magyar és az RMDSZ-t Kerekes Károly képviseli, önnek rendkívül nehéz lesz megszereznie a szavazatok fele plusz egy arányát. – Érdekes az, hogy amikor négyszemközt vagyunk – akár egy pártvezetővel, akár egy utcafelelőssel –, az emberek teljesen másként nyilvánulnak meg. Amint más is bekapcsolódik a beszélgetésbe, olyan feszültség és olyan visszakozás jelenik meg, ami csakis félelemérzetből fakadhat. Úgy hiszem, a bizonytalanság és a félelemkeltés táplálja a görcsösséget. Ezt a félelemérzetet függetlenként fel lehet oldani. Remélem, meg tudom majd osztani a polgárokkal ezt a szabadságérzetet, ami a függetlenedésemből adódik. –Térjünk vissza a kérdésre meg a minimális esélyekre. – Azt kell megértetnem a választópolgárokkal, hogy ha csak egy fecske is létezik, amely megpróbál tavaszt csinálni, az egy szabad és független fecske. Az Európai Parlamentben jelenleg harminc függetlenként bejutott képviselő van. Ez azt jelenti, hogy ennek van már előzménye és jövője. – De hát itt a román parlamentről van szó, ahova a huszonkét év alatt – többnyire a választási rendszernek köszönhetően – egyetlen független jelölt sem jutott be. – Ez így igaz. De miért ne tenne csodát a marosvásárhelyi polgár, akinek most itt az esélye, hogy elsőként bejuttasson egy függetlent. Egy követendő példa lenne, amely egy civil szerveződés kinövéséhez vezethetne. Ez pedig bármelyik pártnál is erősebb lehetne. – Hogy lehet valaki úgy politikus, hogy közben hisz a csodákban? – Én a földön járok és csakis a konstruktív csodákban hiszek. Ha az ember nem álmodik, akkor a céljait sem tudja kellőképpen megfogalmazni. Azt érzékelem, hogy az emberek megcsömörlöttek az állandó politikai hercehurcától, és éppen ezért szükségük van egy szabadon gondolkodó és cselekvő független képviselőre. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2012. október 29.Frunda leárulózta Csegzi Sándort – a volt alpolgármester a CNA-hoz fordulAz Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) fordul a december 9-ei választásokon független képviselőjelöltként indulni szándékozó Csegzi Sándor, miután a marosvásárhelyi Rádió GaGa péntek délelőtti beszélgető-műsorában a meghívott sorozatosan rágalmazta. Frunda György RMDSZ-es szenátor, az adó társtulajdonosa és állandó pénteki vendége árulónak nevezte a volt alpolgármestert, akit azzal vádolt, hogy a demokrata-liberálisok megvásárolták. A csúcspolitikus nem fejtette ki, hogy ki, mikor és mivel vásárolta volna meg Csegzit, mint ahogy arról sem beszélt, hogy honnan származnak az információi. Frunda szerint Csegzi egy frusztrált ember, akinek most az a célja, hogy az 1-es számú, marosvásárhelyi választókörzetben a felettese, Dorin Florea polgármester által vezetett PDL ráverjen az RMDSZ-re. A szenátor úgy vélekedett, hogy a független magyar jelöltnek semmi esélye bejutni a parlamentbe, indulásával viszont veszélybe sodorja a szövetség által jelölt Kerekes Károly pozícióját. „Számítottam arra, hogy minden szintű és minden színű támadás fog érni, hisz egy magánbeszélgetésen a megyei RMDSZ-elnök is tudtomra adta, hogy amennyiben függetlenként indulok, le fognak árulózni. Pedig én egészen biztosan nem vonulnék ki a plénumból, amikor éppen a magyarság képviselői által benyújtott autonómiastatútum van napirenden” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Csegzi Sándor, utalva Frunda György viselkedésére, aki nem szólalt fel az önrendelkezés érdekében, s Markó Bélával és Verestóy Attilával egyetemben a szavazás előtt elhagyta a termet. Az RMDSZ-ből egy héttel korábban kitett Csegzi úgy érzi, Frunda visszaél anyagi helyzetéből adódó előnyével, és rádióját ismét alpári hangnemben fogalmazott rágalmak szórására használja. A helyhatósági választások előtt az RMDSZ volt polgármesterjelöltjét, Vass Leventét támadta heteken át, amíg a fiatal orvos-politikus meghátrált és visszalépett. Csegzi hozzátette: ő nem az RMDSZ-es jelölt ellenében indul, annál is inkább, mivel nem ő volt az, aki „kilökte” Kerekest a saját, nyárádmenti körzetéből. Mint ismeretes, Kerekes Károly Borbély László nyomására cserélt választókörzetet, elfogadva a vegyes lakosságú Marosvásárhelyt, átengedve így a párt politikai alelnökének a színmagyar Nyárádmentét. Az élő műsor sugárzása után Csegzi Sándor előbb Farczádi Attila főszerkesztőhöz és műsorvezetőhöz, majd a Rádió GaGa társtulajdonosaihoz fordult panasszal, azonban egyiküktől sem sikerült kieszközölnie a replika jogát. „Mindegyikük sajnálkozott, és azt mondta, hogy ez Frunda Györgyön múlik” – fejtette ki Csegzi. Lapunk megkeresésére Farczádi Attila nem kívánt hozzászólni a vitához. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2012. október 31.Csegzi Sándor: "Vagyok olyan magyar, mint akármelyik más magyar"Csegzi Sándor, Marosvásárhely volt RMDSZ-es alpolgármestere tegnap délután benyújtotta a 3500 támogató aláírást tartalmazó listáit a megyei választási irodához. Csegzi Sándor, aki függetlenként vesz részt a december 9-i parlamenti választásokon egy képviselői mandátum megszerzéséért, a dokumentumok benyújtása után a sajtó képviselőinek nyilatkozva kijelentette: független jelöltként indul a parlamenti választásokon, de "nem érzéketlenül" és "nem semlegesen" a polgárok problémái iránt, ugyanakkor meggyőződése, hogy egy független képviselő is végezhet eredményes munkát a közösség érdekében. " A 3500 támogató aláírás kötelez, és megerősít abban a tudatban, hogy jó úton indultam el és van esélyem a választásokon. Olyan réteget képviselek, amely akarja a változást, de valamilyen okból kifolyólag még nem vállalta fel más formában. Ezeknek az embereknek a támogatására számítok" – közölte Csegzi Sándor, aki jelenleg Dorin Florea polgármester egyik tanácsadója. "Vagyok olyan magyar, mint akármelyik más magyar, aki indul akár RMDSZ, akár más politikai párt színeiben. Ha a magyarok számát akarja az RMDSZ megtartani, ez nem föltétlenül az RMDSZ színeiben kell történjen, de együttműködéssel, összefogással ezt a célt elérheti. A sokszínűség nemcsak elméletileg, hanem valóságosan is jelen kellene legyen. Nem a pártokért küzdök, hanem függetlenként, olyan független szó akarok lenni, ami az elmúlt időszaknak az emberi, önkormányzati problémáit a maga tapasztalata szerint elmondja és majd kiderül, hogy van-e ennek támogatottsága, vagy nincs. Az eddigi aláírások biztató jelek" – tette hozzá. Csegzi Sándor szerint már elindult ellene a lejárató kampány, példaként a Gaga rádiót hozta fel, amely nem adott számára lehetőséget, hogy éljen a replikához való jogával, vagy "bizonyos lapokat" említette, amelyek a vele készült interjúkat "nem engedik be", de azt is elmondta, hogy "ki van tiltva más rádiókból is". "Mondták már, hogy kamikazeakció, amit teszek. Aki tudja, hogy kik voltak a kamikazék, el tudja képzelni, milyen elszántság kellett legyen azokban a pilótákban, ha vállalták ezt a feladatot. Az ő harcuknak eredményeként Japán ma a legerősebb gazdasági erő a világban. Olyan közösségi célért dolgoztak, ami meghozta gyümölcsét. Nem egy öngyilkossági, hanem egy feltörekvési, illetve esélyt adó folyamat lesz ebből" – mondta Csegzi, jelölésére utalva. Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely) 2012. november 1.Elutasították Csegzi Sándor jelöltségétA volt alpolgármester óvást nyújt be A Maros megyei választási iroda tegnap formai okokra hivatkozva elutasította Csegzi Sándor jelölését. Marosvásárhely volt alpolgármestere függetlenként indult volna a december 9-i parlamenti választásokon a parlamenti képviselői tisztség megszerzéséért, iratait és a támogatói listákat kedden tette le a választási irodához. Ennek elnöke, Szőcs Barna a Népújságnak elmondta, Csegzi Sándor nem tartotta be a 2008. évi 35-ös törvény illetve az Országos Választási Iroda 2012. szeptember 20-i határozatának vonatkozó előírásait, és ezektől eltérve csupán egy eredeti iratokat tartalmazó dossziét nyújtott be, a másik háromban közjegyző által hitelesített dokumentumokat tett le. Szőcs Barna hozzátette: Csegzi Sándornak a kiközléstől számítva 48 órája van arra, hogy óvást nyújtson be a Maros Megyei Törvényszéken a megyei választási iroda határozata ellen. Csegzi Sándor megkeresésünkre elmondta, úgy járt el, ahogy a helyhatósági választások alkalmával is június 10-én. Kijelentette, egyenértékűnek tartja az eredeti támogatói listákat ezek közjegyző által hitelesített másolataival, és úgy véli, nagy erőfeszítés lett volna a támogatóktól elvárni, hogy négy példányban töltsék ki az íveket, a jogszabály erre vonatkozó cikkelyei szerinte megnehezítik a függetlenül induló jelöltek helyzetét. Közölte, élni fog az óváshoz való jogával. Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
