Romániában román politikusok, a kimondottan egyesüléspárti szervezetek egyre gyakrabban nyilatkoznak arról, hogy a Pruton túli testvéreikkel való egyesülés szükségszerű, sőt történelmi igazságtétel. Amikor a Moldváviai Köztársaság a Független Államok Közösségének tagja lett, Mircea Snegur köztársasági elnököt a román nemzet árulójának nevezték. Éltették viszont a moldáviai unionista erők vezéralakját, Mircea Druckot. A tansznisztriai fegyveres összetűzés hírére minden román párt felháborodott, Adrian Nastase külügyminiszter Moszkvába utazott, a konfliktus békés rendezése ügyében. A román pártok közötti nézetkülönbségek főként az egyesülés időpontjában különböznek. Iliescu elnök, akárcsak a kormánypárt, még nem tartja elérkezettnek az időt. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A "két Románia" egyesülése idő kérdése. = Magyar Nemzet, márc. 25./
1992. március 27.
A Ceausescu-diktatúra négy szekus rendőrének, akik Hargita megyében 1989. dec. 22-én a népharag áldozatai lettek, Iliescu elnöki rendelettel az 1989-es román forradalom vértanú-hőse címet adományozta. Hargita megye prefektusa, Pataki Imre megtagadta a kitüntetések átadását a hozzátartozóknak és a rendeletet visszaküldte. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
1992. március 29.
Iliescu elnök a tévében kijelentette, hogy a Moldovában szükségállapot elrendelése a rend helyreállítását szolgálja. Minden segítséget megadnak Moldovának a területi integritásért folytatott erőfeszítéséhez, a konfliktus kiterjedésének meggátlásához. A román vezetés, a román nép minden támogatás megadására kész. /Román rádió, MTI/
1992. március 30.
Új párt, a Nemzeti Megmentési Front-December 22 Párt jelentette be alapító szándékát Bukarestben. Vasile Vacaru, a Nemzeti Megmentési Front szenátusi csoportjának elnöke kivált eddigi pártjából, a Frontból és ennek az új, Iliescu elnököt támogató csoportnak az egyik alapítója lett. /Pesti Hírlap, ápr. 1./
1992. április 2.
Iliescu elnök Hargita megyében négy személyt tüntetett ki az 1989-es román forradalom vértanú-hőse címmel, négy szekust, akik akkor a népharag áldozatai lettek /Coman Dumitru, a székelyudvarhelyi Securitate parancsnoka, Ferenc Imre székelyudvarhelyi milicista, valamint Danila Gavril és Cheuchisan Liviu zetelaki, illetve oroszhegyi milicista őrsparancsnok/. Ezen verőemberek meglicseléséért súlyos börtönéveket adott a bíróság. Most ezekből a pribékekből csinál Iliescu hősöket. Hargita megye prefektusa, Pataki Imre visszaküldte a kitüntetéseket, nem volt hajlandó azokat átadni a hozzátartozóknak. Ugyanezekben a napokban Hargita megyéből hat ártatlan embert agyonlőttek. Ők nem voltak hősök? /Ferenczes István: Hősök lettek Ceausescu emberei? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
1992. április 4.
Az amerikai képviselőház száznál több tagja határozati javaslatban igényelte, hogy a román kormány tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait. A képviselők felhívták George Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarság emberi, kulturális és önrendelkezési jogait a román és más érintett kormányokkal, valamint az EBEÉ-vel. Az amerikai képviselőház emberjogi bizottsága a bizottság társelnökei, Tom Lantos és John Porter által aláírt levelet köröz a képviselők között, amelyet később elküldenek Iliescu elnöknek. A képviselők "legmélyebb aggodalmuknak" adnak kifejezést Tőkés László püspök és családja sorsa miatt. A román parlament jobboldali tagjai azt követelték, hogy a titkosszolgálat vizsgálja ki Tőkés László tevékenységét, s a püspököt utasítsák ki az országból. Az amerikai képviselők elítélik ezt az akciót. /Levélféle a román elnökhöz. = Új Magyarország, ápr. 6./
1992. április 15.
A Tinerama román hetilap közölte Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálta /SRI/ vezetőjének a hajdani Securitate-be való belépési igazolványát. Magureanu ezelőtt számtalan nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a régi szekusoktól megtisztította a jelenlegi szolgálatot. Az egyik román újságban, az Expres Magazinban több közismert újságíró követelte Magureanu azonnali lemondását. Iliescu elnök kitért az egyenes válasz elől. Az a lényeg, mondta, hogy az új tisztségben hogyan végzi a munkáját. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Szekustiszt a román hírszerzők jelenlegi főnöke. = Magyar Nemzet, ápr. 15./
1992. április 16.
Iliescu elnök ápr. 16-án váratlanul Kovászna megyébe látogatott, Sepsiszentgyörgyön Fodor Ferenc megyefőnök fogadta. Iliescu elnök a pártok vezetőivel tárgyalt és jelen volt Kozsokár Gábor szenátor, a román szenátus alelnöke is. A Vatra és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselői felrótták az elnöknek, hogy magukra hagyták őket a magyar tengerben. Követelték a kétnyelvű feliratok eltávolítását, továbbá bérpótlékot az itt élő román hivatalnokoknak, azonkívül az RMDSZ betiltását. Kozsokár Gábor szenátor feltette a kérdést. "Vajon helyes-e szélsőségesnek nevezni azt, aki anyanyelvi oktatást kér minden tárgyból?" - Iliescu zárszavában kifejtette: Magyarországnak nem kell közbelépnie a romániai magyarság problémáinak megoldásáért, az a román államra tartozik. - Jeszenszky Géza külügyminiszter felelőtlen politikus, mert visszasírja a Trianon előtti helyzetet, revizionista igényekkel lép fel. - A Vatra Romaneasca nem fasiszta szervezet, jelentette ki az elnök. Az elnök kíséretében megjelent Hajdu Győző, aki ugyanúgy kiszolgálta Ceausescut, mint a jelenlegi román hatalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., Magyar Nemzet, ápr. 18, Magyar Hírlap, ápr. 18./
1992. április 22.
Ion Iliescu elnök Athénban részt vett az "Európa és a Földközi-tenger térsége az új világrendben" témájú nemzetközi tanácskozáson. Iliescu elnök Athénben találkozott Csóti Györggyel, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának alelnökével. Erről a találkozásról számolt be Csóti György. Iliescu hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés Románia belügye. Csóti közölte, hogy a kisebbségek kérdését Európában már senki sem tekinti belügynek. Iliescu azt válaszolta, hogy ezt nem fogadja el, mert Románia oldotta meg a világon a legjobban a nemzetiségi kérdést. Azt állította, hogy a magyar kisebbség több jogot élvez, mint bármely kisebbség Európában. Iliescu mindenütt szól a dákoromán elméletről, hozzátéve, hogy a múltban a román nép mennyit szenvedett a magyar elnyomástól. Csóti közbevetette, hogy ezt az európai történészek nagy része nem fogadja el, ezért javaslatot tett egy román-magyar történészbizottság felállítására. Iliescu elnök sajtóértekezletén kijelentette, hogy a román-magyar kapcsolatok javításának kinyilvánított óhaja és egyes magyar személyiségek megnyilvánulásai között eltérések vannak. /Paizs Tibor: Csóti-Iliescu párbeszéd. = Új Magyarország, ápr. 22./
1992. április 27.
Pimen ortodox metropolita meghívására Mihály volt román király a húsvéti ünnepekre /ápr. 25-27/ Romániába utazott. Suceavában járt, a putnai kolostorban, majd a fővárosba ment. Bukarestben többszázezer ember fogadta éljenezve, nagy lelkesedéssel. Iliescu elnök nem találkozott a királlyal. /Gyarmath János, Bukarest: Királyi fogadtatásban részesült Mihály Romániában. = Magyar Nemzet, ápr. 28./
1992. május 8.
A parlamentben hosszú vita után döntöttek: júliusban rendezik meg az általános választásokat. Ezt szorgalmazta Borbély László RMDSZ-képviselő is. Az RMDSZ mellett a július időpontra szavazott a Nemzeti Megmentési Front /Petre Roman-szárny és a Liberális Párt fiatal szárnya/. Az ellene szavazók között volt a néhány napja bejegyzett Nemzeti Megmentési Demokrata Front /Iliescu-szárny/, a Románok Nemzeti Egységpártja és a Nagy Románia Párt. Az utóbbi két párt az általános és az elnöki választások egyidejűségét szorgalmazta, azonban ezt a javaslatot leszavazták. /Új Magyarország, máj. 11./
1992. május 18.
Máj. 18-án Ion Iliescu elnök először érkezett hivatalos látogatásra Chisinauba, hogy aláírjon kétoldalú szerződéseket, lefektessék az integráció jogi kereteit. Az elnököt elkísérte a román kormány több minisztere is. Iliescut fogadta Mircea Snegur elnök is. Nem kerül sor a tervezett román-moldáviai együttműködési és testvériségi szerződés aláírására. Közben kiújultak az összecsapások a Dnyeszter környékén. /Iliescu Kisinyovban. = Pesti Hírlap, máj. 19./
1992. május 19.
Újabb 14 parlamenti képviselő vált ki a Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Frontból. A 14 távozó - köztük Marian Enache, az NMF képviselőházi frakciójának elnöke - Románia Jövője elnevezéssel önálló parlamenti csoportot alakított. A képviselőház elnöke, Dan Martin is megvált NMF-tagságától és az Iliescu elnök vezette Nemzeti Megmentési Demokrata Front frakcióhoz csatlakozott. Az átlépések eredményeképpen a képviselőházban még megmaradt a kormánypárt, az NMF többsége, de a szenátusban már többségre tett szert Iliescu elnök frakciója. /MTI/
1992. május 19.
Ion Iliescu elnök máj. 19-én megjelent a tévé képernyőjén, amelynek immár különböző ürügyekkel mindennapos vendége. Most abból az alkalomból mondott beszédet, hogy az első szabad választások óta, kereken két éve tart országlása. Szó esett arról, hogy az egypártrendszerről az ország áttért a többpártrendszerre, majd - feladva kötelező pártsemlegességét - egyértelműen a Nemzeti Megmentési Demokrata Front mellé állt, súlyos vádakkal illette az ellenzéket. Elítélte azokat is, akik a monarchiát szeretnék visszaállítani. /Gyarmath János: Elnöki mér/l/eg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1992. május 23.
A Román Újságírók Egyesülete a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, Magureanunak a menesztését kérte, mert bizonyítani tudják, hogy az SRI vezetője Iliescu elnök és a hatalom körül csoportosulók szolgálatában álló politikai rendőrséget szervezett és irányít. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./
1992. május 26.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közzétette a román vezetőkhöz és a nemzetközi emberjogi szervezetekhez eljuttatott, a jogtiprások elleni felhívását. Az 1989. decemberi népítéletekre vonatkozón amnesztiát hirdettek, ennek ellenére a magyar közösség megfélemlítésére súlyos ítéletekkel börtönbe vetettek több személyt, így például az oroszhegyi Ambrus Pált /15 évre/, Nagy Istvánt /15 évre/, Nagy Imrét /18 évre/, Vass Kiss Elődöt /18 évre/, valamint a zetelaki Boldizsár Ferrencet /19 évre/, Karsai Lászlót /19 évre/ és Ilyés Istvánt /20 évre/. Hasonlóképpen a magyar népmegfélemlítése miatt az 1990. márciusi magyarellenes pogrom után ártatlanul elítéltek több embert: a marosszentimrei Szabadi Ferencet /5 évre/, illetve az erdőcsinádi Füzesi Albertet /4 éver/, Füzesi Andrást /5 évre/, Papp Árpádot /4 évre/, a marosszentgyörgyi Galaczi Józsefet /3 évre/ és Hanzi Valentint /3 évre/. A letartóztatások folytatódnak, elég a marosvásárhelyi Cseresznyés Pálra gondolni, aki előzetes letartóztatásban van. A jogsérelem etnikai jellegű: magyar és cigány embereket sújtott az igazságszolgáltatás. Két évvel ezelőtt már aláírásgyűjtést kezdtek érdekükben, összegyűlt 16 ezer aláírás. Nyílt levelet írt - Tőkés László püspök kezdeményezésére - 1991. aug. 30-án valamennyi magyar történelmi egyházfő Iliescu elnökhöz. Választ nem kaptak. Most az Erdélyi Magyar Kezdeményezés újból aláírásgyűjtést kezdeményez, egyúttal törvényes keretek közötti polgári engedetlenségi mozgalmat hirdet meg. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a jogtiprások ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26., Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
1992. május 27.
Május hó folyamán Iliescu elnöki határozattal 11 tábornokot küldött tartalékba, és 10 újat nevezett ki helyettük. /Romania Libera (Bukarest), máj. 27., MTI/
1992. május 28.
Ion Iliescu elnök az ITAR-TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában megerősítette, hogy Románia katonai segítséget nyújt Moldáviának. Ebből soha nem csináltunk titkot - mondta. Katonai szakértőket is küldenek Moldáviába, de ezt nem lehet a konfliktusba való beavatkozásnak minősíteni. /Iliescu nem tart háborútól. Román fegyverek Moldovának. = Új Magyarország, máj. 28./
1992. május folyamán
Az Egyesült Államok képviselőházának több dokumentumát közölte a Közlöny. Az elsőt képviselőház emberi jogokkal foglalkozó kongresszusi bizottságának társelnökei, Tom Lantos és John Porter írták alá. Ebben felkérték a képviselőket, hogy aláírásukkal csatlakozzanak a mellékelt levélhez, melyet Ion Iliescunak, Románia elnökének küldenek Tőkés László püspök ügyével kapcsolatban. 1990. márciusa óta a püspököt halálos fenyegetések érték, emellett a nacionalista támadja őt. 1991. októberében a román parlamentben az RNEP /a Vatra Roamneasca szélsőjobboldali csoportosulás politikai szárnya/ árulással vádolta Tőkés László püspököt, mert az erősödő nacionalizmust és a nemzetiségekkel kapcsolatos feszültséget bírálta. A következő dokumentum az Iliescunak elküldött levél, melyet a képviselőház 103 tagja írt alá. Ebben kérték az elnököt, ítélje el a Tőkés püspök elleni támadásokat, valamint garantálja biztonságát. A képviselők levelükben emlékeztettek arra, hogy Tőkés László püspök nagy népszerűségnek örvend az Egyesült Államokban. George Bush elnök és James Baker külügyminiszter 1990-ben találkozott Tőkés püspökkel és mindketten elismerésüket fejezték ki bátorságáért és vezető szerepéért. A harmadik dokumentum a képviselőház 415. számú határozata az erdélyi magyarság jogainak Románia kormánya általi tiszteletbentartással kapcsolatban. A nemzeti feszültségeket meg kell szüntetni, még mielőtt az 1990. márciusában Marosvásárhelyen kirobbant összetűzésekhez hasonló vérontáshoz vezetnének. A képviselőház sürgeti Románia kormányát, hogy tartson be minden, az emberi jogokra vonatkozó egyezményt és határozatot, és biztosítsa a Romániában élő kisebbségek biztonságát, továbbá a képviselőház kérje fel Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Románia kormányával, valamint az EBEÉ-vel. /Dokumentum. = Közlöny (Nagyvárad), május ? 6. sz./
1992. június 4.
A jún. 4-én Kolozsvárra látogató Iliescu elnököt füttykoncerttel fogadták és királypárti jelszavakat skandáltak az emberek. Iliescu rövid történelmi fejtegetésében beszélt az "erdélyi románok ősi jogairól" is. Funar polgármester nacionalista kirohanásra ragadtatta magát: kérte az államelnököt, hogy a Magyarországról érkező turistákat a legszigorúbb vámnak vessék alá, vezessék be a turistavízumot Magyarországgal kapcsolatban, a magyar nyelvű tévéadást románul feliratozzák és követeljék vissza Budapesttől az 1937 és 1945 közötti évekből származó erdélyi dokumentumokat. Az RMDSZ tevékenységének célja Erdély, állította Funar. A 85 magyar nyelvű újság és folyóirat, amelyeket a Soros Alapítvány pénzel, hamis képet fest a román valóságról és ezt a képet Budapesten keresztül elterjesztik az egész világban. Az RMDSZ aktív részvételével 1990. márc. 15-én Kolozsváron román tanulókat és tanárokat kidobtak egyes iskolákból. Funar nem engedi meg a magyar iskolai szeparatizmust, Kolozsváron nincs magyar iskola. - Állandóan uszítanak, sorolta a magyarok bűneit Funar: kétnyelvű cégtáblákat tettek ki, ezért megbírságolta őket. A polgármester elrendelte, hogy a város területén csak a hivatalos nyelven, románul jelenhetnek meg plakátok. Funar nehezményezte, hogy Kolozsváron 72 magyar szervezet működik. Elmondta, hogy betiltott egy rendezvényt a városban, amely az önkormányzásról szólt, amelyet budapesti és holland alapítványok szerveztek volna. Ez nagy port vert fel a sajtóban. Iliescu elnök beszédében kitért a nemzetiségi kérdésre. A körülmények kedvezőtlenek, jelentette ki, a gazdasági-társadalmi nehézségek az etnikumközi kapcsolatokban tükröződnek. Kijelentette, hogy Magyarországon a nemzetiségi kérdést állandóan a gyanakvás szítására használják, kormányvezetők szintjén is, ugyanezt teszik Szlovákiával, Jugoszláviával szemben is. Magyarországgal nem sikerült megtalálni a közös hangot. Az RMDSZ-nek, az RNEP-nek és más politikai alakulatoknak is erőfeszítéseket kell tenniük, hogy politikai párbeszédet kezdjenek. /Balló Áron: Iliescu Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Iliescu és Funar beszédét magnófelvétel alapján idézte a lap. /Elnök és polgármester ? egy szólamban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
1992. június 4.
Jún. 4-én Iliescu Zilahon bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./, ahol az ellene tüntetőkre rátámadtak az elnök fekete ruhás, speciálisan kiképzett emberei és szétverték a tüntető csoportot. A televízióban mindezt nem mutatták. /Ion Iliescu Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
1992. június 5.
Romániában a kisebbségek teljes jogegyenlőségnek örvendenek, Magyarország jobban tenné, ha saját portáján nézne körül, jelentette ki Ion Iliescu elnök a Tineretul Liberben megjelent interjújában. Hogyan lehetséges, hogy a kisebbségek közül csak a magyarok elégedetlenek, akiknek pedig a legtöbb lehetőségük van, tette fel a kérdést. /Tineretul Liber (Bukarest), jún. 5., ismerteti: Népszava, jún. 6./
1992. június 5.
Vacaru szenátor Párizsban járt, részt vett a Nyugat-európai Unió által rendezett tanácskozáson. Adrian Nastase külügyminiszter Oslóba utazott, részt vett az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács ülésén. Kanada katonai küldöttsége Bukarestben Iliescu elnökkel és Spiroiu hadügyminiszterrel tárgyalt, Romániának a balkáni konfliktust illető álláspontjára voltak kíváncsiak. /(indig): Jövés-menés. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 5./
1992. június 9.
Az Erdélyi Egyesített Roma Szervezetek vezetősége közleményében diszkriminációnak, a kisebbség jogainak megsértésének minősítette azt, hogy a polgármester megakadályozta a roma kisebbség találkozását a Kolozsvárra látogató Iliescu elnökkel. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete közleményben tiltakozott a roma kisebbség Iliescu elnökkel való találkozásának megakadályozása miatt. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ Iliescu elnök látogatása: jún. 4.
1992. június 12.
Rio de Janeiróban tartották 106 állam- illetve kormányfő részvételével az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési konferenciáját. Jún. 12-én Iliescu elnök szólalt föl. Közölte, hogy Romániában a környezetvédelem a kiemelt feladatok között szerepel. Iliescu több államfővel találkozott a konferencián, többek között Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Iliescu a magyar államfővel való megbeszélésén hangot adott annak a véleményének, hogy célszerű lenne egy pozitív jelzés a két ország elnökei részéről a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében. Közös érdek a nyugalom és a megértés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
1992. június 19.
Ion Iliescu elnök a környezetvédelmi problémákról, Rio de Janeiro-i tárgyalásairól beszélt volna, de a jún. 19-i nemzetközi sajtóértekezleten a nacionalizmusról kérdezték az újságírók. Egyes államok képviselői más országokban élő kisebbségek védelmezői kívánnak lenni, mondta Iliescu, de ez a belügyekbe való beavatkozás. A román elnök tárgyalt Göncz Árpád elnökkel is Rio de Janeiróban. /B. T., Bukarest: Iliescu a nacionalizmusról. = Magyar Hírlap, jún. 20./
1992. június 22.
Ion Iliescu elnök jún. 22-én mégis fogadta az RMDSZ kolozsvári küldöttségét, köztük volt Szőcs Géza szenátor. Velük volt Verestóy Attila, aki kieszközölte a kihallgatást. A küldöttség tagjai közölték: Kolozsvárott Funar polgármester sorozatos magyarellenes intézkedései miatt pattanásig feszült a helyzet. Felsorolták az intézkedéseket, köztük a legújabbat: a jún. 22-én megkezdett középiskolai beiratkozások alkalmával a gyermekeknek nem kell beírni, hogy milyen nyelven kívánnak továbbtanulni. Iliescu elnök kijelentette: Veszélyesnek tartja a szélsőségességek eluralkodását. Kifejtette, hogy nincs hatásköre a helyhatóság tekintetében, de kormányszintű intézkedéseket fog szorgalmazni. Ugyanakkor közölte, hogy Tőkés László püspök és Szőcs Géza bizonyos nyilatkozatai is a szélsőséges megnyilvánulások sorába tartoznak. Szőcs Géza leszögezte, hogy sohasem vallott szélsőséges elveket. /Kiss Judit: Kihallgatás a "Maharadzsánál". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., Tibori Szabó Zoltán (kolozsvári tudósító): RMDSZ-vezetők Iliescu elnöknél. = Népszabadság, jún. 23./
1992. június 25.
Tizenegy Fekete-tenger menti, balkáni és kaukázusi ország állam-, illetve kormányfői jún. 25-én Isztambulban aláírták az Isztambuli Nyilatkozatot, amely együttműködési övezetet hoz létre a térségben, az Európai Közösség mintájára. Ion Iliescu elnök Románia képviseletében írta alá a csatlakozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26., Reuter, AFP/ Isztambulban - ugyanebben az időben - négyes találkozót tartott Románia, Moldova, Oroszország és Ukrajna elnöke, hogy megvitassák a transznisztriai helyzetet. Közös közleményükben megállapodtak abban, hogy a harcoló feleket ENSZ-megfigyelők felügyelete alatt kell szétválasztani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27-28./
1992. június 28.
A Nemzeti Megmentési Demokrata Front jún. 27-28-i konferenciáján Ion Iliescu elnök újrajelöléséről határozott, majd sajtótájékoztatójukon a nemzet- és hazaárulással vádolták a sajtó képviselőit, több ellenzéki újságírót és egy amerikai tévétársaság operatőrét fizikailag bántalmazták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1992. június 28.
A Románia határain túl élő román kisebbségek és az országból származók fórumát jún. 28-án a tengerparti Neptunon rendezték meg. A román kisebbségek szervezetei együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá. Adrian Nastase külügyminiszter Bukarestben fogadást adott a fórumon résztvevők tiszteletére, ahol jelen volt Iliescu elnök és Stolojan miniszterelnök is. /Rompres, Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Budapest), jún. 30., júl. 1./
