Lokodi Edit Emőke két éve a Maros megyei tanács elnöke, ebből az alkalomból készült vele az interjú. Gazdasági szempontból minden év pozitívan zárult. Javult az utak állapota. A repülőtéren sikerült befejezni a beruházásokat, újabb befektetéseket terveznek. Befejezték az ipari park építését. Megalakították a megyei turisztikai egyesületet. 11 kulturális intézmény működött a megyei önkormányzat költségvetéséből. A Kultúrpalotából kiköltöznek az ügyintézéshez kapcsolódó tevékenységek, így bővül a kiállítótermek területe. Nem tudták viszont létrehozni a regionális hulladéktárolót. Nem jó a viszonyuk a polgármesterrel. Lokodi Edit az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának alelnöke. A tanács feladata az önkormányzati munka koordinálása: öt megyei tanácsnak van magyar elnöke, többnek alelnöke, nagy számban vannak polgármesterek, ezek munkáját fogja össze. Arra a kérdésre, hogy mikor fognak magyarul beszélni a tanácsüléseken, Lokodi Emőke kifejtette: a gyűlésen nem használják a magyar nyelvet, mert időt vesz el, továbbá a szaknyelvet románul tanulták meg, gondot és időveszteséget jelentene magyarul elmondani a szakszöveget. Hozzátette: lehet magyarul megszólalni. Lokodi Edit javasolta, hogy időlegesen bontsák fel a szinkrontolmács szerződését, mert felesleges volt a kabinban üldögélnie a gyűlés alatt, mikor senki sem akart magyarul megszólalni. Azonban ha a kollégák igénylik, újra megkötik a szerződést. /Mózes Edith: Interjú. A megyei tanács munkája nem látványosság. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2006. szeptember 21.
Románia Európában a harmadik olyan ország, ahol folyamatosan súlyosan megsértik az emberi jogokat. Az ország tavaly még a negyedik helyen állt Törökország, Oroszország és Lengyelország mögött, akkor „csupán” 8000 panasz került az Európai Emberjogi Bíróság (CEDO) asztalára. Idén, „megelőzték” Lengyelországot. A CEDO hivatalos adatai szerint, 2006 első felében 1000-rel nőtt a panaszok száma, amivel román állampolgárok fordultak az európai bírósághoz. A legtöbb panasz az emberi jogok megsértésről, illetve a tulajdonjog megszegéséről szól. Számtalan panasz érkezik a börtönviszonyok miatt: az elítéltekkel való embertelen bánásmódra, megaláztatásokra. Romániának azért kellett a legtöbbet fizetnie, mert a hazai bíróságok nem adtak helyt a rendőrségi aktusok elleni fellebbezésnek. Ugyancsak tetemes a tulajdonjog megsértésről szóló panaszok száma. 2006 június elsejéig az európai bíróság döntései nyomán, az államnak 4,3 millió eurót, 150 ezer dollárt és 425 ezer francia frankot kellett kifizetnie. /Mózes Edith: Jogsértésből „bronzérem”. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./
2006. szeptember 25.
Szeptember 23-án Csíkszeredában tartották a székelyföldi polgármesterek találkozóját. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere megnyitó szavait követően az RMDSZ autonómiaprogramjáról, a különböző autonómiaformák Székelyföldön való kialakításának lehetőségeiről az európai uniós elveknek és gyakorlatnak megfelelően tartott előadást Markó Béla szövetségi elnök. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke a székelyföldi önkormányzatok együttműködéséről és az önkormányzatok szerepéről beszélt a Székelyföld fejlesztésében. A résztvevők állásfoglalást fogadtak el a Székelyföldi Önkormányzati Társulásról. Szükség van „a Székelyföldi Önkormányzati Társulásra, mint olyan helyi és megyei tanácsokra alapozott struktúrára, mely rendelkezik a regionális fejlesztések kidolgozásához, összehangolásához, regionális szinten működtethető közszolgáltatások biztosításához szükséges erőforrásokkal és jogosítványokkal” – olvasható a székelyföldi polgármesterek találkozóján elfogadott állásfoglalásban. „ Az RMDSZ székelyföldi polgármesterei, helyi és megyei önkormányzati képviselői, megyei tanácsi elnökei és alelnökei kinyilvánítják abbeli szándékukat, hogy kihasználva a hatályos jogszabályok adta lehetőségeket, Kovászna, Hargita és Maros megyék és településeik együttműködésével létrehozzák a Székelyföldi Önkormányzati Társulást / Szövetség a Székelyföldért-et, a régió fejlődése, a szülőföldön való boldogulás lehetőségeinek biztosítása érdekében”. Első lépésként az RMDSZ-szervezetek és önkormányzatok közötti összehangolt cselekvés feltételeit kívánják megvalósítani. Ez biztosítja a három megye – Hargita, Kovászna, Maros – részvételével a Szövetség a Székelyföldért Székelyföldi Önkormányzati Társulás létrehozásának a lehetősége. /Mózes Edith: Szövetség a Székelyföldért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2006. szeptember 28.
A nagy politikai vihart kavart csíkszeredai polgármesteri találkozóra nemcsak az RMDSZ színeiben megválasztott polgármestereket hívták meg, hanem a függetleneket is. A meghívást Illyefalva független polgármestere, Benedek Huszár János is elfogadta. Benedek Huszár János kifejtette, Székelyföld gazdaságát nem lehet ugyanazokkal a mutatókkal jellemezni, mint amelyeket a nyugati, akár európai, akár tengeren túli társadalmakra érvényesek. Figyelembe kell venni ennek a régiónak a sajátosságait, tradícióit, helytörténetét, hagyományait. Jó lenne Székelyföldön fönntartania 75 százalékos etnikai arányt. Székelyföldnek az az előnye hogy van tiszta borvízforrása, vannak erdei, vannak természeti erőforrásai. Ezt fogják jó pénzért megvásárolni a turisták, de csak úgy, hogy mindez itt marad. A Szövetség a Székelyföldért egyesület legfontosabb feladata, hogy bevonja a szakértőket annak felmérésébe, hogy Székelyföld milyen adottságokkal rendelkezik, milyen irányba kell elindulni. /Mózes Edith: „Székelyföld kis Svájc, de nem a bankok Svájca”. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./
2006. október 21.
Markó Béla RMDSZ-elnök találkozott Csapó Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kérésére került sor erre a találkozóra, de ezt a megbeszélést Markó beleérti abba a párbeszédsorozatba, amelyet az RMDSZ meghirdetett. A párbeszédet Tőkés Lászlóval szeretné folytatni, de az egyházak vezetőivel, ifjúsági és civil szervezetekkel is szeretne konzultációt folytatni az autonómiáról, az erdélyi magyarság helyzetéről. A találkozó után a politikusok külön-külön nyilatkoztak a sajtónak. Csapó József elmondta, tájékoztatást adott azokról az eszközökről és megoldásokról, amelyeket a Székely Nemzeti Tanács javasol az autonómia kivívására. Markó felsorolta azokat a kérdéseket, amelyekben úgy érzi, hogy egyetértenek, és azokat is, amelyekben egyelőre különbözik a véleményük. „A Székely Nemzeti Tanács jónak tartaná, ha november 4-én kezdeményeznék a Székely Nemzetgyűlés összehívását Sepsiszentgyörgyön. Markó Béla leszögezte, egyetértettek abban, hogy a Székelyföldnek szüksége van a területi autonómiára. Azonban ennek kivitelezési módjában vannak véleménykülönbségek. Az RMDSZ nem tudja támogatni a népszavazásról szóló kezdeményezést, mert Romániában a törvény ezt nem teszi lehetővé. Ezért az RMDSZ azon fog dolgozni, hogy olyan törvény legyen Romániában, amely ilyen referendum megszervezését megengedi. Azonban van közös cselekvésre lehetőség: a Csíkszeredában elfogadott polgármesteri nyilatkozat a területi autonómiáról elegendő alapot képez arra, hogy kimondhassák, ez a székelyföldi népakarat kifejezése. Markó hangsúlyozta, hogy létre akarják hozni a Székelyföldi Szövetséget. /Mózes Edith: Markó Béla fogadta Csapó Józsefet, az SZNT elnökét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./
2006. november 9.
November 7-én a képviselőház ülésén Kerekes Károly RMDSZ-képviselő politikai nyilatkozatot terjesztett elő a nacionalista és xenofób erők hatásáról a romániai igazságszolgáltatásra, nevezetesen a Maros Megyei Törvényszékre. Rámutatott, hogy a Románia ellen indított perek nagy része – amelyekben az Európai Emberjogi Bíróság az állampolgárok javára döntött – olyan ügy, amelyekben a bírák felkészületlensége miatt születtek nem megfelelő határozatok. Kerekes a Maros Megyei Törvényszéken folyamatban levő, a tanács egyik határozatát megsemmisítő közigazgatási per során meggyőződött, hogy ez a törvényszék nacionalista. A vitatott határozat témája: egy utcát Kossuth Lajosról nevezzenek el Marosvásárhelyen, amely utca egyébként 1893 és 1920, illetve 1940 és 1986 között az ő nevét viselte. Kerekes elmondta, hogy a helyi tanácsi határozat semmissé nyilvánításáért nacionalista civil szervezetek és politikai pártok indítottak pert, közöttük a Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Egyesület. Kerekes Károly szerint „a Simona Pojar bírónő által vezetett ülések hangulatából eleve következtetni lehetett a döntésről”, nem beszélve arról, hogy az ügy megoldása 8 hónapot vett igénybe. Elképesztőnek nevezte, hogy a szeptember 27-i tárgyaláson a bírónő megengedte, hogy „a reklamálók szabadon sértegessék nemcsak a forradalmár Kossuth Lajost, hanem a magyar államot, a magyar népet, a marosvásárhelyi és az amerikai magyarokat, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, és nem utolsósorban engem, a marosvásárhelyi tanács védőügyvédjét”. /Mózes Edith: Kerekes Károly: Nacionalizmus és inkompetencia a Maros Megyei Törvényszéken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2006. november 11.
November 10-én tartott sajtótájékoztatóján Kerekes Károly RMDSZ-képviselő felháborítónak nevezte azt, ami szeptember 27-én a megyei törvényszéken történt. Ezen a tárgyaláson hoztak döntést a Nagy-Románia Párt, Vatra Romaneasca, Avram Iancu Egyesület kontra marosvásárhelyi tanács ügyben, amelyben az említett szervezetek a közigazgatási bíróságon támadták meg a Kossuth utca nevének visszaállításáról szóló tanácsi határozatot, holott 23 év megszakítással, 1893-tól 1986-ig ezt a nevet viselte az egyik marosvásárhelyi utca. A képviselő hangsúlyozta: nem a bírói döntés ellen van kifogása, hanem amiatt, hogy Simona Pojar megengedte, hogy Ioan Sabau ügyvédtársa terroristának nevezze Kossuth Lajost, sértegesse a marosvásárhelyi magyarokat, az Amerikai Egyesült Államokat, sőt magát a kormányfőt. Sabau az USA-ról azt mondta: hogy meri állítani, hogy harcol a terrorizmus ellen, mikor Kossuth Lajosnak, a magyar terroristának szobrot állít, Tariceanut meg azzal vádolta meg, hogy „az ország ellenségeivel (értsd RMDSZ) ül egy asztalnál. Kerekes szankciót kér Simona Pojar bírónő ellen. Ugyanakkor értesíti az USA bukaresti nagykövetét és az Európai Uniót is, amely monitorizálni akarja a román igazságügyet. Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt képviselője kijelentette, hogy Kossuth genocídumot követett el a románság ellen, majd Kossuthot Szaddam Huszeinhez hasonlította. /Mózes Edith: Kerekes Károly szankciót kér a Legfelsőbb Bírói Tanácstól Simona Pojar ellen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./
2007. január 6.
Sok szó esik mostanában a határon túli magyarság támogatására létrehozott Szülőföld Alap átszervezéséről, melyek aztán odaát meg itt is siránkozásrohamokat váltanak ki, írta a Népújság. A módosításról elhangzó nyilatkozatok zavarosak. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy a határon túli magyar közösségek pályázatainak támogatása nemcsak a Szülőföld Alap, hanem minisztériumok, intézmények szakterületein keresztül is elérhető lesz. A határon túli magyar közösségek javaslatai nyomán alakulnak ki azok a legfontosabb támogatási irányok, amelyekre a határon túli szervezetek pályázhatnak. A pályázati kiírás, a pályázatok benyújtásának s a pályázati űrlapok eljuttatásának és visszajuttatásának a rendszere még Takács Csaba számára is ismeretlen. Azért aggódik, mert vannak közösségek, amelyek résztámogatásként megszerezték volna a százezer forintot, és hozzáadva más forrásokat, kialakulhatott volna az a keret, amellyel például fenn lehet tartani egy helyi hagyományőrző csoport tevékenységét, meg lehet írni egy monográfiát és így tovább. Ezért lenne káros, ha megszűnnének a kisebb összegű támogatási lehetőségek. Ugyanígy fontos kérdés a normatív támogatás. A hagyományos vagy új, 1989 után alakult intézmények, mint az EMKE, az EKE, az EME, a Magyar Nyelvápolók Országos Egyesülete és mások, szakmai és tudományos tevékenységükkel hozzájárulnak az egyetemes magyar kultúra, tudomány értékeinek megőrzéséhez és folyamatos gyarapításához. Ennek a közéletnek a megszervezése pénzbe kerül. Nem igaz, hogy az erdélyi magyar közösség kizárólag magyarországi támogatásokból akar fennmaradni. Viszont egy biztos fogódzó nélkül nehezen tudnak jövőt tervezni, folyamatosan dolgozni. Jelenleg folyik a Szülőföld Alap operatív apparátusának a kialakítása. Közben akadoztak a tavalyi támogatások is. Gondot jelent, hogy a testületek tagjainak zöme a magyar kormány által kinevezett, a minisztériumok és intézmények által javasolt személyekből áll. Erdélyben az eddigi szaktestületek, több mint 120 romániai magyar értelmiségi, szakemberek, az egyházaktól a képzőművészekig, a tanároktól a közgazdászokig, önkormányzati képviselőktől egészen a néprajzkutatókig döntöttek arról, hogy ki kapja meg a támogatást például az Illyés Alapítványtól. Több mint 14 éve évről évre eldöntötték, hogy kik lesznek a kedvezményezettek 50 ezer forinttól akár 10 millió forintig. Ennek a testületnek a megszűnésével szűkül a rálátás, a mérlegelési lehetőség. /Mózes Edith: Általánosságok – siránkozással körítve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
2007. január 10.
Mihelyt egy magyar nemzetiségű szakember jut többé-kevésbé fontos tisztségbe, nyomban támadások célpontjává válik. Ezúttal a Maros Megyei Múzeum igazgatója kénytelen elviselni a támadásokat. A marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap január 9-i számában Lazar Ladariu, a megyei tanácsos-főszerkesztő írt cikket Soós Zoltán kinevezése ellen. A versenyvizsga bizottság nemzetiségi összetételét kifogásolta. Ciprian Dobre prefektus és Zamfira Pora alprefektus szintén kifogást emeltek a magyar szakember kinevezése ellen. Lokodi Edit megyei tanácselnök kifejtette, hogy nagyon körültekintően választották ki a bizottság tagjait. A kinevezés az elnök, tehát az ő jogköre. A bizottság tagjai úgy értékelték, hogy messze a Soós Zoltán dolgozata és a szóbelije volt a legjobb. Soós Zoltán igazgató az újság kérdésére leszögezte, az egész egy magyarellenes csoport megnyilvánulása. Egy múzeumnak az a feladata, hogy reálisan bemutassa egy régió történetét, kultúráját, könyveket, publikációkat jelentessen meg. Maros megye Székelyföld területén az egyik leggazdagabb anyagi kultúrával jelentkezik, ebből nagyon kevés jelent meg. Ellenben rengeteg pénzt elpocsékoltak szélsőséges rendezvényekre. A magyarellenes lobbi módszeresen dolgozik a magyarok kiszorításán minden fontos intézményből. Munkájuk eredményes, ez Maros megyében is tapasztalható. /Mózes Edith: Célkeresztben az új múzeumigazgató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./
2007. január 13.
Hét–nyolc RMDSZ-es képviselő indulna az európai parlamenti választásokon – közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) január 12-én tartott marosvásárhelyi ülése után, amelynek napirendjén az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos tennivalók, az RMDSZ-kongresszus előkészítése és a szervezet 2007-es évre szóló prioritásainak megvitatása szerepelt. Markó Béla leszögezte, nem ért egyet azzal, miszerint az RMDSZ listájának első helyeire már befutott politikusokat tegyenek, akik utólag visszalépnének az utánuk következő jelöltek javára. Ennél hitelesebb, hogy a befutó helyeken fiatal, képzett politikusok induljanak. Mint mondta, a jelöltté-válás kritériumai rugalmasak, a megfelelő képzettség és az idegen nyelvek ismerete mellett ennek feltétele csupán az RMDSZ-tagság, így a civil szféra számára is nyitott a lehetőség a jelöltállításra. /Nyolc RMDSZ-es jelölt az európai parlamenti képviseletre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./ Markó szerint a Szövetségi Egyeztető Tanács helyett inkább Kulturális Autonómiatanácsot kellene létrehozni. /Mózes Edith: SZET helyett Kulturális Autonómiatanácsok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2007. január 27.
Január 26-án kezdődtek az immár hagyományosnak nevezhető Kereszténység és közélet című tanulmányi napok Marosvásárhelyen, a budapesti Márton Áron Társaság, az RMDSZ és a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom közös szervezésében. Dr. Sulyok Elemér biblikus professzor, főiskolai tanár (Pannonhalma) az emberi személy méltósága címmel tartott előadást. Markó Béla RMDSZ-elnök az EU-csatlakozás legfontosabb hozadékának nevezte, hogy ezáltal az erdélyi magyarság „határon belül” került. Dr. Kádár Béla: Románia gazdasági helyzete, lehetőségei a jövő Európai Uniójában, Borbély László: Jó úton Európába?!, Pálfy G. István: Sebek a magyar irodalomban, Soós Károly: Robert Schuman üzenete címmel tartott előadást. /Mózes Edith: Megérkeztünk az Európai Unióba? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./
2007. január 29.
„Téved az, aki úgy látja, hogy a magyar kérdés meg van oldva, tévednek azok, akik szerint az erdélyi magyarság megszűnik politikai tényezőnek lenni Romániában és Európában. Az Európai Uniós csatlakozás az erdélyi magyarság számára nagy lehetőséget jelent egy újfajta nemzeti együttlétre, a gazdasági fellendülésre, de a közösségi önállóság, az autonómia megteremtésére is” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen, a Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napok elnevezésű rendezvényen. /Az új nemzeti együttlét lehetősége. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Január 27-én ért véget a Kereszténység és közélet konferencia. /Mózes Edith: Kereszténység és közélet. Véget értek a VI. tanulmányi napok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./
2007. január 30.
Erdőszentgyörgyön idén a vízhálózat cseréjét tervezik, a csatornarendszerét jövőre. A munkálatokat eurós pályázatból szándékoznak megvalósítani. Erdőszentgyörgy kulturális életének mozgatórugója Kovrig Magdolna, a Bodor Péter Művelődési Egyesület elnöke. Most fogadják Kovács Győző informatikust, aki szakmai előadást tart az érdeklődőknek. Februárban várják a Súrlott grádicsot. Állandó kapcsolatot tartanak a celldömölki Soltis Lajos Színházzal. A színház világnapjára a városi amatőr színtársulat az Énekes madár című darabbal készül. Az Illyés Alapítványtól nyert pályázatból tartják fenn az Erdőszentgyörgyi Figyelőt, az EM- pont ugyancsak az Illyés Közalapítványtól nyert pályázatból működik, az amatőr színjátszó tábort, illetve az őszi színjátszó fesztivált a megyei tanács és a Népi Alkotások Háza segítségével szervezik meg. Magyarósi Erzsébet, az iskolaközpont igazgatója a pályázaton nyert Campus-programról beszélget. A campusban 24 tanterem, műhelyek, laborok, bentlakás és étkezde lesz, szolgálati lakásokkal. Jelenleg Erdőszentgyörgy legnagyobb problémája a szolgálati lakás. A fiatal tanárok ugyanis ingáznak Marosvásárhelyről. /Mózes Edith: Erdőszentgyörgyi oldal. Költségvetés még nincs, tervek vannak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./
2007. február 15.
A Pro Európa Liga közleményben adott hangot aggodalmának Traian Basescu elnöknek a székelyföldi referendumokkal kapcsolatos retorikája miatt. Különösen az „erővel” való fellépés fenyegető hangneme zavarja az emberjogi szervezet társelnökét, Smaranda Enachét és Haller Istvánt, az emberjogi iroda igazgatóját. Emlékeztették az államfőt, hogy minden román állampolgár elnöke, tehát a Maros, Hargita és Kovászna megyékben élő székelyeké is, illetve, hogy az alkotmány értelmében kötelessége közvetíteni az állami intézmények és a Székelyföld lakói között. Ugyanakkor arra is felkérik, hogy „tartózkodjék a fenyegetésektől, amikor Románia állampolgárai alapvető alkotmányos szabadságjogaikat gyakorolják”. Az emberjogi szakemberek aggodalmuknak adtak hangot a Babes-Bolyai Egyetem két magyar tanárának elbocsátása miatt, akik csupán alkotmányos jogukat gyakorolták, mely jog akkor is érvényes, ha „ellentmond a többségi véleménynek vagy az egyetem hivatalos stratégiájának”. Az, hogy az RMDSZ kormányon van és a kisebbségek képviselve vannak a parlamentben, nem zárja ki annak szükségességét, hogy ilyen nagyszámú etnikai, vallási, nyelvi kisebbség számára létrehozzanak egy Kisebbségi Intézetet. /Mózes Edith: A PEL felkéri Traian Basescut, tartózkodjék a fenyegetésektől. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./
2007. február 16.
A székelyföldi referendumok kapcsán a nagy nacionalista hullámverés lecsillapodott. Basescu államfő először fenyegetett, erre kontrázott rá a miniszterelnök, s kórusban követték a nacionalista politikusok. Azután Traian Basescu „korrigálta” saját magát. Az egy nappal korábban dörgő hangon „törvénytelennek és alkotmánysértő akciónak nevezett” székelyföldi referendum hirtelen jogi következményekkel nem járó „népi konzultációvá” szelídült. Mózes Edith, a lap munkatársa szerint az elnök rájött, hogy az oszd meg és uralkodj! elv alapján széthúzást szíthat a magyarság körében, az RMDSZ lejáratásában buzgólkodó magyar sajtós segédlettel. /Mózes Edith: Oszd meg és uralkodj! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
2007. február 23.
Orbán Viktor bejelentette: „a Fidesz teljes mellszélességgel támogatja Tőkés Lászlót az európai parlamenti választásokon”. Ez a Fidesz-gesztus nem más, mint „egyenesen diverzió a romániai magyarság érdekképviselete ellen”, írta a Népújság. Markó Béla „feltűnő jóindulattal annak tudja be” ezt, hogy a Fidesz elnökét „nem tájékoztatták kellőképpen, mi a helyzet az európai parlamenti választásokkal Erdélyben”, s így valószínűleg nem tudta, hogy ha „a megosztást támogatja, az erdélyi magyarság a végén képviselet nélkül maradhat Brüsszelben”. Markó Bélától szemrehányás, hogy az Európai Néppárt alelnöke egy partnerszervezettel szemben lép fel. A Népújság reménykedik hogy az erdélyi magyarság józanabbul ítéli meg a helyzetet, „és a Magyarországról jövő ilyen diverzió, illetve a román pártok részéről megnyilvánuló kiszorító magatartás dacára képviselethez segíti az RMDSZ-t. ” /Mózes Edith: Barátságtalan gesztus. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
2007. március 3.
Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /
2007. március 5.
A törvényszék február 20-i végzése alapján a marosvécsi kastély visszakerült Kemény János báró leszármazottainak tulajdonába. A kastélyban jelenleg neuropszichikai rehabilitációs központ működik, ahol mintegy 200 fogyatékos személyt gondoznak, rájuk való tekintettel megegyezés született a tulajdonosok és a központ vezetése között arról, hogy mikor kerüljön sor a kastély átadására. Dr. Pokorny László, a marosvécsi neuropszichikai rehabilitációs központ igazgatója elmondta, Kemény János báró leszármazottaival kompromisszumos megoldásra jutottak, aminek lényege, hogy nem kell mindjárt kiköltözniük a kastélyból. A rehabilitációs központnál folyamatban van egy Phare-pályázatnak köszönhető építkezés, amelynek befejezése után 50 gondozottnak biztosítanak új lakhelyet, és újabb pályázatok is készülnek. A kastélyt akkor juttatják vissza a tulajdonosoknak, amikor az összes gondozott számára sikerül megfelelő lakhelyet találni, de az újonnan épített épületrészek továbbra is a rehabilitációs központ tulajdonát képezik. /Mózes Edith: Visszaszolgáltatták a marosvécsi kastélyt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./
2007. március 17.
Lazar Ladariu, a néhai egységpárt oszlopos tagja, jelenleg az ellenzéki szociáldemokraták /PSD/ Kolozs megyei alelnöke, felháborodottan tiltakozott Sólyom László magyar államfő erdélyi magánlátogatása ellen. Mindenekelőtt azt igyekezett „tisztázni”, hogy ha egy államelnök magánlátogatáson van valahol, akkor „egyszerű állampolgár”, s „diplomáciai követelmény” lett volna ennek megfelelően viselkednie. Ehelyett Gyulafehérváron kitűzték a magyar zászlót és elénekelték a magyar himnuszt, de se román zászló, se román himnusz nem volt. Ez, jelentette ki, törvényellenes és alkotmányellenes. Az alelnök kijelentette: ha magánlátogatásra jött, ahelyett hogy otthon ünnepelte volna meg március 15-ét, jobban tette volna, „ha elmegy horgászni Mezőzáhra vagy alpinistaként igyekezett volna kikapcsolódni”. Ladariu a továbbiakban az RMDSZ-retorika „radikalizálódására” hívta fel a figyelmet, kijelentve, hogy „megvan az eredménye”, mert most már nem elégednek meg a Székelyföld autonómiájával, egyenesen „Erdélyt akarják”. Végül fenyegetően tette hozzá: „Mindenki vésse jól az eszébe, hogy Románia nem ebek harmincadjára hagyott ország és Erdély sem pusztaság!”. Cristian Georgescu szenátor is keményen bírálta Markó Béla kolozsvári beszédét. Véleménye szerint a szöveg rosszhiszemű volt és logikátlan, kizárólag kampányszöveg, mert miközben elítélte a „többség nacionalizmusát”, a magyar kisebbséget „szupernacionalizmusra” biztatta. „Nem kell Markónak – aki a román kormány miniszterelnök-helyettese – az egységes nemzetállam, de területi enklávékat akar létrehozni”, mondta a szenátor. Mint mondta, ez nem a békés egymás mellett élést szolgálja, inkább mesterséges feszültséget kreál. Végül a szenátor felkérte a magyarságot, „ne figyeljenek oda a vezetőik uszító szavaira”. /Mózes Edith: Kitört a PSD-s hisztéria. „Autonóm Erdélyt akarnak!” = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
2007. március 20.
Marosvásárhelyen a városi RMDSZ-körzetek elégedetlenek a megyei szervezettel, ez derült ki március 16-án az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének választmányi ülésén. A testület szerint a megyei szervezet semmibe veszi a körzeteket, nincs kommunikáció közöttük. Csegzi Sándor alpolgármester hiányolta a politikai tevékenységről szóló tájékoztatást. Török Gáspár szerint a magyar kultúra napja „gyengén volt megünnepelve”. Benedek Imre TKT-elnök nem értett egyet azzal, hogy a kongresszusi küldöttek nagy része „hivatalból” került a listára. Papp Mária elmondta, hogy az aláírásgyűjtés nehezen megy, az emberek azt mondják: „mikor választás van, kellünk az RMDSZ-nek, máskor felénk sem néznek”. Benedek István városi tanácsos szerint bármilyen programot akarnak végrehajtani, kiderül, hogy „valaki másképp akarja”. Mátyás Zoltán hiányolta a kétnyelvű feliratokat, illetve fájlalta az anyanyelvhasználat mellőzését közintézményekben. Rámutatott: „le kellett volna ülni, s megegyezni Tőkés Lászlóval, akkor nem kellene marakodni, hogy ki kit támogat”. Pokorny László választmányi elnök elismerte, hogy a városi körzetek egyharmada nem működik. Kerekes Károly szerint nincs kommunikáció a parlamenti csoport és a kormánytagok között sem. Az újságíró mentegette a megyei szervezetet: nem lehet mindent a szervezet nyakába varrni. /Mózes Edith: Zűrzavaros választmányi ülés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
2007. március 24.
A Román Akadémia Szociológiai Intézete és az etnikai problémákkal foglalkozó európai központ közleményben mondott véleményt a „magyar referendumról”, tudósított a marosvásárhelyi Cuvantul Liber, amely szívesen ad helyet mindennek, ami a magyar közösség jogait kérdőjelezi meg. A tudóstársaság „alkotmányossági, törvényességi, hitelességi” szempontból veszik sorra a székelyföldi referendumot. Már a bevezetőben „úgynevezett” Székely Nemzeti Tanácsról és idézőjeles referendumról beszélnek, s kijelentik, a referendum speciális törvények által szabályozott „állami intézmény”. „Ha valaki, az állam akaratán kívül használja a referendum intézményét, maga az állam integritása ellen követ el merényletet”. Törvényességi szempontból megállapították: „az etnikai alapú területi autonómiának a gondolata (ideea) is alkotmányellenes”. Kijelentették: a Székelyföldön szervezett aláírásgyűjtés, „sem adminisztratív, sem tudományos szempontból, nem hiteles, a kizárólag a régió autonómiáját tematizáló kvázi- politikai kampány során, a megkérdezettekre gyakorolt erkölcsi nyomás miatt”. A referendum „ellentmond a valóságnak”, mivel a székelyföldi magyarság az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Kiáltványban foglaltak szerinti „teljes körű nemzeti szabadságnak” örvend. „Saját nyelvén tanulhat, pereskedhet, beszélhet a közigazgatásban”, „képviselete van a törvényhozásban és részt vesz az ország kormányában”. Ugyanakkor „a helyi közigazgatásban (a székelyföldi megyékben) kizárólag magyarok vannak, még ott is, ahol a törvény értelmében a kisebbségi románoknak is járna képviselet”. Ezeket a románokat megfosztják a jogoktól. Továbbá a referendum kezdeményezői „nem ismerik el az állam nemzeti, egységes és oszthatatlan jellegét”. A tudományos igényűnek álcázott munka mutatja, hogy 2007-ben, az Európai Unió tagjaként, milyen színvonalon kezelik a kisebbségi kérdést. Gondolkodásukban az elrománosítás és a homogenizálás legagresszívebb időszakainak szelleme köszön vissza. /Mózes Edith: Akadémiai állásfoglalás a területi autonómia ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
2007. március 26.
„A politikai elítéltek rehabilitálásának kérdése foglalkoztatja az igazságügyi tárcát. Egy ezzel kapcsolatos törvénytervezet meg is jelent a minisztérium honlapján. Ennek a törvénytervezetnek semmi köze Frunda György kéréséhez, amelyben az RMDSZ- szenátor felkérte a minisztériumot, azonosítsa az összes, 1956 után született ítéletet, a helyet, ahová a kivégzett személyeket temették, és adja meg a kivégzettek hozzátartozóinak a lehetőséget, hogy keresztény módra újratemethessék kivégzett rokonaik maradványait” – jelentette ki Monica Macovei igazság-ügyminiszter március 24-én Marosvásárhelyen, miután részt vett a Pro Európa Liga által a Tolerancia hete rendezvénysorozat roma kérdésekkel foglalkozó szemináriumán. „Feltételezem, hogy Frunda úr vagy másvalaki a magyar kisebbség képviselői közül 1990 óta már több hasonló kérést is benyújtott. Én is szeretném, ha minél hamarabb megoldódna ez a probléma” – mondta Macovei. Sietett hangsúlyozni, hogy a megoldás nem az Igazságügyi Minisztériumra tartozik, ezért az RMDSZ-szenátor levelét a Belügyminisztériumhoz továbbította. „Abban az időben azok a börtönök, ahol feltételezhetően kivégezték azokat a személyeket, a belügyminisztériumhoz tartoztak, jelentette ki, majd hozzátette: levélben fordultam ugyanakkor a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Tanácshoz (CNSAS), illetve a Nemzetvédelmi Minisztériumhoz is „ – tette hozzá. Frunda felhívta a miniszter figyelmét, hogy „üldözési és kivizsgálási hónapok után több mint 1. 000 egyetemistát kizártak az egyetemekről, ítéleteket hoztak, amelyek összesítve 14. 000 év fogházra rúgnak, 30 személyt halálra ítéltek, közülük 24 személyt lőfegyverrel kivégeztek, háttal a kivégzőosztagnak”. A szenátor javasolta, hogy a kivégzettekről parkokat, utcákat nevezzenek el, mert a kommunizmus elleni harc hősei. Az 1956-os halálraítéltek között volt Frunda édesapja is, akinek az ítéletét később életfogytiglani börtönre változtatták. /Mózes Edith: Törvénytervezet a politikai elítéltek rehabilitációjára. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./
2007. március 30.
Kincses Ajtay Máriát, az orvosi egyetem professzorát névtelen telefonálók megfenyegették: ha „nem fogja be a pofáját”, tovább „uszít” és úgymond „izgatja a kedélyeket”, magyarán tovább szorgalmazza a magyar nyelvű egyetemi oktatást, tolószékbe juttatják. A professzor a közvélemény tudomására hozta a fenyegetéseket. Pár nap elteltével „egy csoport román és magyar diák, akik békességet akarnak az OGYE-n”, egy Kincses Ajtay Máriához címzett névtelen levelet küldött szét, amelyben megkérdőjelezik a tanárnő állításainak valódiságát: szerintük „így akarta felhívni a figyelmet magára”. A névtelenség leple alatt kijelentették: „a magyar nyelvű oktatással kapcsolatos problémák csupán az ő képzeletében léteznek!”. A továbbiakban sértegették a tanárukat, mondván, bizonyára frusztrált, mert a családtagjai sikeresek, ő maga meg névtelen, és ez a vette rá arra, hogy „álságos módon”, az orvosi egyetemnek „problémát okozva”, reflektorfénybe kerüljön. Természetesen a román sajtó közölte a névtelen levelet, „magyar szegregációs törekvésekről” beszélve. Ez a lap tizenhét éve szidja a magyarokat. Furcsa, hogy az orvosi egyetem magyar tanári kara vagy a rektor-helyettes nem reagált a történtekre, az RMDSZ megyei vezetése is némaságba burkolózott. Pedig állítólag keményen harcol a magyar nyelvű oktatásért! Három nyelven is kiírják – mi ez ahhoz képest, hogy valamikor a marosvásárhelyi orvosi kizárólag magyar nyelvű egyetem volt, és a magyar közösségnek továbbra is jogos követelése lehet, hogy az ország akárhány román nyelvű orvosi egyeteme mellett legyen egy ilyen jellegű tiszta magyar nyelvű egyetem is. Ezért természetes lenne, ha az egyetem magyar kara és a magyarság érdekvédelmi szervezete kiállna azok mellett, akik nyíltan felvállalják a magyar oktatás ügyét. /Mózes Edith: A „békesség kedvéért”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./
2007. április 27.
Nincs jó külföldi visszhangja a román államfő felfüggesztésének. Parlamenti puccs – jellemezte az amerikai Wall Street Journal a megválasztott államelnök múlt heti felfüggesztését. A svájci Le Temps a háttérre is utal “Iliescu második puccsa” című írásában. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung a torz romániai szelekciót hangsúlyozta: az államfőt nem gyengeségéért, ellenkezőleg, érdemeiért függesztették fel. Az sem világos, vajon milyen érv alapján “döbbentek rá” a liberálisok és az RMDSZ, hogy éppenséggel az SZDP–nagy-romániás–konzervatív csapat jelenti a demokrácia romániai oltalmazóját? – írta a lap munkatársa. /Chirmiciu András: Kritériumok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./ A Nyugati Jelennel ellentétben a Népújság kiállt a változás mellett, mondván, Basescu elnök idején aki ellent mert mondani neki, annak vesznie kellett. /Mózes Edith: Ki árul luftballont? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./
2007. május 28.
A politikai alapon történő pénzelosztás volt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) tisztújítással egybekötött szovátai közgyűlésének visszatérő motívuma. A felszólalók közül többen is bizalmatlanságuknak adtak hangot az Erdély FM rádióadó létrehozásának és támogatásának körülményeivel kapcsolatban. Reagálásában Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány sajtó szaktestületének elnöke többnyire kitérő válaszokat adott. Ambrus Attila, a MÚRE újraválasztott elnöke szerint a médiaműhelyek képviseletét nem a MÚRE-nak, hanem a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének (RMLE) kell ellátnia. Ambrus javasolni fogja, hogy a MÚRE lépjen ki a Communitas Alapítvány sajtó-szaktestületéből, és helyét adja át a lapkiadók egyesületének. /Szucher Ervin: A MÚRE kilépne a Communitasból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./ Újabb három évre Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választotta meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének a közgyűlés. A szovátai tisztújítás további eredménye: ügyvezető maradt Karácsonyi Zsigmond (Népújság), írott sajtóért felelős alelnök Makkay József (Erdélyi Napló), audiovizuális alelnök László Edit (Marosvásárhelyi Rádió) lett. A szakmai-oktatási szakbizottságot Simonffy Katalin (Román Televízió), a sajtójogi- és érdekvédelmi szakbizottságot Mózes Edit (Népújság), a gazdasági szakbizottságot Bálint Zsombor (Népújság), a médiapolitikai szakbizottságot Csép Sándor (nyugdíjas), a szociális és tagságkezelő szakbizottságot Vajda György (Népújság) vezeti a következő három évben. /P. L. Zs. : Részben új vezetőség az újságíró egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./ Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője elmondta: áldatlan helyzet alakult ki a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyában. Az RMDSZ-t bíráló romániai magyar lapok kegyvesztetté válnak, sem közalapítványi támogatást nem kapnak, sem az RMDSZ-től függő reklámmegrendelésekhez nem jutnak hozzá. Csép Sándor szintén kritizálta az RMDSZ-nek az audiovizuális sajtót uralni próbáló törekvéseit. /MÚRE-közgyűlés Szovátán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./
2007. június 19.
Gyors egymásutánban két ismert RMDSZ-politikus is nyilvánosságra hozta szándékát, hogy megpályázza Marosvásárhely polgármesteri székét. Borbély László az SZKT legutóbbi ülésén jelentett be szándékát. Csodálkozik, hogy második bejelentkezőként jelenik meg az ő neve, mutatott rá Csegzi Sándor alpolgármester, amikor ő a városi választmány előtt legalább másfél évvel beindította a jelölés folyamatát. Őt a körzetek már több hónapja jelölték. Az RMDSZ-en belül a jelölési folyamat úgy működik, hogy a körzetek jelölnek, a választmány dönt, és utána lesz az RMDSZ-nek jelöltje. Csegzi ezt a folyamatot követte. Elmondta, hogy az előző választásokkor az RMDSZ felső vezetése ütötte el a jelöltségtől. Úgy érzi, az elmúlt 11 év alatt sikerült bizonyítania. Reméli, hogy előzőleg nem lesz meggyőzés, az emberek a választmányi ülésen fognak dönteni. /Mózes Edith: Csegzi Sándor: 11 éves munkám szól mellettem. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./
2007. június 23.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke sajtóértekezletén kifejtette: az RMDSZ óvakodott attól, hogy az etnikumközi problémákat kivigye az európai fórumok elé, amiért sokszor saját kollégái is bírálták. Most azonban alaposan átgondolták, s úgy döntöttek, hogy Brüsszellel is ismertetik a kezdeményezést, hiszen 17 éve igényli a romániai magyar közösség az önálló állami magyar egyetemet, ezzel szemben még önálló karokat sem adtak meg. A sajtó felvetésére, miszerint a Magyar Polgári Szövetség hajlandó lenne kiegyezni az RMDSZ-szel egy esetleges közös polgármesterjelölt állításában, Markó Béla kijelentette: az MPSZ egyelőre csak vágyálom, vágyálmokkal pedig nem szövetkezünk. Markó Béla bejelentette, nem vonja vissza Nagy Zsoltot az RMDSZ-EP-listájáról, sőt, kinevezi a szövetség külpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkárává. /Mózes Edith: „Sokszor jól jön a brüsszeli nyomás”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./
2007. június 23.
Június 22-én az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének bővített választmánya rendkívüli ülésen szavazott a szervezet polgármesterjelöltjéről. A szavazás nyomán Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester lett a jelölt 23 szavazattal, Borbély László régiós fejlesztési miniszter 20 szavazatot kapott. Csegzi Sándor a sajtótájékoztatón kijelentette: „Tartottam a szavazástól, hiszen 1996 óta e körül a tisztség körül zajlik az életem. ‘96-ban túl fiatal voltam, 2000-ben félreállítottak, hogy még van potenciál az előzőben, 2004-ben „fentről lestoppoltak”, bár egy ideig kiszemelt voltam azzal, hogy karizmatikusabb jelölt kell”. Most sikerült olyan érveket az asztalra tennie, amivel meggyőzte a választmányt. Ez pedig az alpolgármesterként végzett munkája és az általános városrendészeti terv. Csegzi Sándor úgy érzi: „képes vagyok integrálni a magyarságot”, illetve, „képes vagyok egy olyan kulturált Marosvásárhelyt felrajzolni, egy olyan város élére állni, amelynek minden lakosa elnyeri méltóságát”. /Mózes Edith: Csegzi Sándor az RMDSZ polgármesterjelöltje Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./
2007. június 29.
A marosvásárhelyi Cuvantul Liber lapban az orvosi egyetem „egy csoport román és magyar diákja” újfent tiltakozott az ellen, hogy, bárki feszültséget szítson Vásárhely eme patinás oktatási intézményében. Ebben az újságban időről időre felbukkannak ilyen „számtalanokból és névtelenekből” álló tiltakozó csoportok vagy állítólag magyar cikkírók, akik ezt a lapot találják a legmegfelelőbb fórumnak soros magyar- és RMDSZ-ellenes véleményük kifejtésére. A lap június 28-i számában névtelenek tiltakoztak egy „egyén” megnyilvánulásai ellen, aki állítólag itthon és külföld előtt is „kétségessé teszi” az OGYE „értékeit”, a „profizmust, kompetenciát és toleranciát”, és egy „szűk csoporttal” együtt „az etnikai szeparatizmust” akarja. A gyáva névtelenek nevesítik az illetőt, és azt állítják róla, hogy azért akar ily módon feltűnést kelteni, mert csak protekcióval, 37 éves korában jutott el az utolsó egyetemi évig. Ez a lap névtelenül rágalmaz. Egy nappal korábban valaki „megdicsérte” Mózes Edithet ugyanebben a lapban, mivel szerintük két kollégája „a támogatásával” kikelt az RMDSZ ellen. Ebből annyi igaz, hogy valóban Szovátán tartotta közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Mózes Edith azonban jelen sem volt, külföldön tartózkodott. /Mózes Edith: Újfent tiltakoznak. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./
2007. július 2.
A marosvásárhelyi színház épületében körülbelül 300-an gyűltek össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) felhívására. A szervezők azt remélték, hogy ez alkalom „elindítója és példája lesz a nemzeti összefogásnak és a közérdekű megoldás-keresésnek”. Ez nem történt meg, ugyanis a rendezvénnyel egyidőben temették Sepsiszentgyörgyön Domokos Gézát, az RMDSZ alapítóját, így Marosvásárhelyre az RMDSZ vezetősége részéről senki nem jött el. Azonban ha történetesen nem egyidőben kerül sor a két eseményre, az RMDSZ vezetői akkor is távol maradnak a fórumtól, mivel a szövetség nem vette fel a kapcsolatot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: nyitott a tárgyalásra, de egyelőre csak a médián keresztül érkező, közvetett üzengetések alapján értesült arról, hogy az RMDSZ egyeztetne vele az őszi európai parlamenti választásokról. Szász Jenő MPSZ-elnök nem tartja szükségesnek a párbeszédet. Maga a püspök bizakodó: „koncepciózus riogatásnak” nevezte azokat a vélekedéseket, miszerint sem az RMDSZ, sem ő nem jut be az EP-be. Szerinte ezzel az érvvel akarják elrettenteni az ő szavazóit attól, hogy rá voksoljanak. Ugyanakkor nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét. Tőkés László kijelentette: nem önmagával az RMDSZ-szel van a baj, hanem annak csúcsvezetőségével. Tőkés László méltatta Domokos Géza közéleti szerepét: az elhunyt érdemei megkérdőjelezhetetlenek elsősorban a Kriterion igazgatójaként kifejtett tevékenységéért. Tőkés javaslatára a résztvevők egy perc néma csenddel adóztak az író-politikus emlékének. /Borbély Tamás: Tőkés László nyitott a párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ „Valójában nem az ellenzéki szerepkörben szeretnénk eljárni, hanem integráló, egyesítő szándékkel, pártokon felüli töltettel, hiszen az EMNT-nek és az SZNT-nek is nagyon sok az RMDSZ-es tagja, s a jelenlegi helyzetben, különös tekintettel az EP-képviseletre, nem volna megoldás egy ellenzéki taktika vagy beállítottságnak a folytatása, illetve felvétele, hanem minél szélesebb körű összefogást kellene megteremteni” – hangsúlyozta Tőkés László a püspök. /Szilágyi: támogassák Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Tőkés László kijelentette: hajlandó tárgyalni Markó Bélával az EP-választásokról, de a szövetség vezetősége mindeddig nem kereste meg őt hivatalosan. „Fel kell ráznunk közösségünket a ránk kényszerített letargiából. Autonómiát kell biztosítani a Székelyföldnek, és az önrendelkezés kivitelezésének egyik alapfeltétele, hogy hiteles európai parlamenti képviselőnk legyen” – jelentette ki Andrássy Árpád, a rendezvény házigazdája. A rendezvényen Tőkés László bejelentette, belső átvilágítást indít az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben, miután nemrég a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olyan dokumentumot bocsátott a rendelkezésére, melyekből kiderült: két lelkésztársa együttműködött a politikai rendőrséggel. A püspök közölte, a KREK közgyűlése által elrendelt belső lusztráció annál is indokoltabb, hogy a két lelkipásztor az 1989-es rendszerváltás után is folytatta besúgói tevékenységét, „belülről mérgezve” az egyházkerületet. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: egyelőre nem tudja nyilvánosságra hozni a két lelkész nevét, mivel csak fedőnevük ismert. A marosvásárhelyi fórum keretében bemutatták az EMNT tevékenységéről szóló sorozat frissen megjelent harmadik kötetét. Míg az első kötet Tőkés László 1993-94 közötti tevékenységét, felszólalásait, a második az EMNT megalakulásának körülményeit, a harmadik kötet a párbeszéd és az összefogás körüli harc dokumentumait foglalja magában. /Antal Erika: Ki megy Brüsszelbe? = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ Makkay József, a MÚRE alelnöke szerint az „egypártrendszer megalázza a kívülállókat”, „a magyarság körében nagy az elégedetlenség”, súlyos válságban van a magyar közélet. A sajtó sem „nemzeti közösségünk reális problémáival foglalkozik”. Egyebek között kijelentette „az írott sajtó 10 %-ban sem független az RMDSZ-től”, aki meg „függetleníti magát”, az előtt „a közéleti pénzek csapja elzárva”. /Mózes Edith: Közéleti fórum a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./
