A kilencvenes évek elején lényegesen kevesebb gyerek született, mint azelőtt. A demográfiai hullámvölgy most ér el a középiskolákba. Az iskolaigazgatók nem akarnak tudomást venni róla, és meg szeretnék tartani osztályaikat. Bartolf Hedwig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a középiskolai osztályok számát kénytelenek csökkenteni, mert kétszázötvennel kevesebb nyolcadikos van idén, mint tavaly. Tíz osztállyal indul tehát kevesebb, ami a tanári katedrák helyzetét is érzékenyen érinti. Bartolf Hedwig szerint nem kell elbocsátásoktól tartani, igyekeznek mindenkinek az illető helységen belül katedrát biztosítani. Ez részben úgy sikerül, hogy a nyugdíjba vonuló kollégák katedráját nem hirdetik meg. Görbe Péter, a beiskolázási tervért felelő szakfelügyelő szerint a megbeszéléseken feszült a hangulat, mindenki saját iskolájáért küzd, szeretne több osztályt indítani, nem veszik figyelembe a lehetőségeket. Így történhetett meg, hogy az igazgatók megyei szinten 30 osztállyal javasoltak többet, mint ahányat valójában be tudnak tölteni. /Takács Éva: Kevesebb gyerek, kevesebb osztály. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7 . /
2007. december 19.
Évértékelőt tartott december 18-án Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Burus Siklódi Botond főtitkár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója. A fiatal pedagógusokra való hangsúlyosabb odafigyelés, arányuk növelése a szövetség vezetésében – ez is célja az RMPSZ-nek. A Bolyai Nyári Akadémia szakmai programjának megújítása mellett voksol az RMPSZ vezetősége. Az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza is kínál olyan informatikai továbbképzést, amely kreditpontokat biztosít. A tehetséggondozás egyik pillére a szövetség által évente odaítélt Mákvirág-díj, a szovátai Teleki kert pedig erdei iskolák szervezésére ad lehetőséget. Szintén a szövetség biztosít évente 100–200 diáknak nyaralást Zánkán és a Velencei-tónál. A következő év elején európai uniós pályázatok írására hirdettek tanfolyamot kétszer 25 órás képzés keretében, a tankönyvszerzőknek pedig kolozsvári és budapesti képzést kínál a szövetség. Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatójaként ismertette azt a beruházást, amelynek során egy 60 és egy 160 személyes konferenciateremmel, hat vendégszobával és két apartmannal bővül a pedagógusok háza, az épület régi részét pedig felújítják. Az épület átadását szeptemberre várják. /Takács Éva: A fiatal pályatársakra figyelnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./
2007. december 20.
Antal Ildikó, a Hargita Népe fiatal munkatársa kapta idén a Bálint András-díjat. A Hargita Népe néhai munkatársa emlékére létrehozott alapítvány kuratóriuma nevében Bálint Csilla hangsúlyozta: „a díj tulajdonképpen megelőlegezés, remény, elvárás, hogy gerincesen alkosson Antal Ildikó”. – A tizenhárom éve elhunyt kolléga, Bálint András családtagjai, barátai, tisztelői jelenlétében zajlott a szerkesztőségben a díjátadási ünnepség. A díjazottat a lap mb. felelős szerkesztője, Sarány István méltatta. /Takács Éva: Bálint András-díj Antal Ildikónak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./
2008. január 11.
Miklós Márton Édesanyám rózsafája című népdalgyűjteményét karácsony előtt mutatták be Csíkmadarason. A monográfia jellegű könyv mögött egy egész élet küzdelmes munkája áll. Miklós Márton a kántortanítói képzőt 1947-ben végezte Csíksomlyón. Indítottak egy karvezetői tanfolyamot 1956-ban Marosvásárhelyen. Miklós Márton erre jelentkezett. Négy éven keresztül a nyári vakációban két hetet, a téliben egyet a tanfolyamon töltött. Ennek alapján volt joga a csíkmadarasi Forrás népi együttest 35 évig vezetni. Amíg ez az együttes megalakult, egész kálváriát járt a család, kulákság miatt is elküldték. 1949-ben Márton Áron püspök Madarason bérmált, Miklós Márton tanártársaival vitte a gyereket a templomba. Ezért Miklós Mártont büntetésből Csutakfalvára helyezték. Három évig volt Csutakfalván, közben igazgató lett. Egy névnapozáson elénekelték a székely himnuszt. Ezért a négy tanárt elbocsátottak D20-assal, ami azt jelentette, hogy az elbocsátott csak fizikai munkára alkalmazható. Szerencséje volt, mert végül a tanfelügyelőségre vették fel, statisztikai adatokat kellett összesítenie. Később visszahelyezték Csíkba. Visszakerülhetett Csíkmadarasra, de egy hét múlva hívták a tanfelügyelőségre: tovább kell mennie Csíkkarcfalvába, azután csak hazajöhetett. Legelső műsorukat, az Este a fonóban címűt 1966-ban mutatták be. Ő szerkesztette és tanította a zenei részt. Utána következett a Madarasi lakodalom. Országos döntőre jutottak vele Medgyesre. A Felcsíki leányszöktetés megint nagy sikert aratott. A legnagyobb sikerük a Kádár Kata balladával volt Székelyudvarhelyen, a balladák fesztiválján. Emellett Miklós Márton élesztette újjá Madarason a fúvószenekart. Miklós Márton sok éven át gyűjtött népdalokat. Dr. Szenik Ilona a kéziratát átnézte, azt mondta, mivel ennek a gyűjteménynek monográfia jellege van, nyugodtan írja oda, hogy csíkmadarasi népdalok. /Takács Éva: Örömemben lelkemre vettem. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./
2008. január 14.
Van vállalkozó kedv a Hargita megyei pedagógusokban, hogy magyar nyelvű tankönyveket írjanak. Hargita megyében 29 pedagógus jelezte, hogy a gazdaságtól a matematikán át az idegen nyelvekig és a történelemig, 36 tantárgyból vállalják a tankönyvírás feladatát. A tanfelügyelőség továbbította a névsort az oktatási minisztériumba. Amíg Bukarestből konkrét megbízás, felkérés érkezik, a tankönyvíró pedagógusok számára megbeszéléseket, tapasztalatcserét szerveznek. /Takács Éva: Tankönyveket írnának. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./
2008. február 11.
Húsz filmet vetítettek a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban február 9-én, a középiskolás diákok egyperces filmjeiről van szó, amelyeket az elmúlt héten készítettek filmes szakemberek irányításával. A Signis – katolikus újságírók nemzetközi szövetsége harmadik éve szervezi meg Romániában is a diákok filmműhelyét. A tábor, tanfolyam így három nyelven, magyarul, románul és angolul zajlott. A Signis programkoordinátora, Rodica Buzoianu elmondta, céljuk elsősorban a diákok közötti kommunikáció fejlesztése, baráti kapcsolatok létrehozása volt. A diákok közül néhányan máris azon gondolkodnak, hogyan tudnák folytatni a filmezést. /Takács Éva: Első filmes diákok Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./
2008. február 12.
Első alkalommal szerveztek zarándoklatot a plébánosok február 11-e, a betegek világnapja alkalmából, a lourdes-i jelenések évfordulóján Csíksomlyóra. Tamás József püspök ünnepi szentmisét celebrált, melyre szervezett formában érkeztek a zarándokok a környékről és távolabbi településekről. /Takács Éva: Idősek, betegek zarándoklata Csíksomlyóra. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./
2008. február 20.
Jelentős sikerről, valamint folyamatban levő kutatásokról számolt be a Sapientia Egyetemen dr. Csapó János professzor. A Műszaki és Társadalomtudományi Kar Élelmiszertudományi Tanszékének tanszékvezetője február 14-én Szegeden vette át az Intézményközi Tankönyvkiadási Szakértő Bizottságának nívódíját. A könyv, amellyel kiérdemelte e rangos díjat, ma már a Sapientia – EMTE csíkszeredai karainak könyvtárában is megtalálható. Címe: Élelmiszer- és takarmányfehérjék minősítése. Két másik könyvet is bemutatott Csapó professzor, amely a tanszék diákjainak tankönyvként szolgál. Az Élelmiszerfehérjék minősítése címűt csíkszeredai munkatársaival, Salamon Szidóniával és Albert Csillával közösen írták, és szintén harminc példányt adományozott az egyetem könyvtárának a Biokémia állattenyésztőknek címűből is. A sajtótájékoztatón Csapó professzor, valamint munkatársai beszámoltak azokról a kutatásokról, amelyeket megnyert pályázati pénzből finanszíroznak, illetve amelyre szintén pályázatot nyújtottak be. /Takács Éva: Sapientia – EMTE. Új kutatási területek és nívódíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./
2008. február 27.
A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium munkaközössége gondoskodott arról, hogy könyv formájában összegezzék a 2006–2007-es tanév krónikáját. A kötet főszerkesztője, Borsodi L. László magyartanár, szerkesztőtársai: Juhász-András Réka romántanár és Kristó Boróka nyugalmazott magyartanár. /Takács Éva: Mi minden fér bele egy évkönyvbe. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./
2008. február 28.
Idén tizedik alkalommal szervezi meg a Kurutty OMT és a csíkszentdomokosi Cseralji Iskola a kisiskolások általános műveltségi vetélkedőjét, a Kuruttyot. Minden eddigi rekordot felülmúlt a benevezett csapatok száma: 11 megye közel száz iskolájából 221 csapat jelezte részvételi szándékát. Az idei versenyeket Esélyt a Földnek témakörben szervezik. Négytagú kisiskolás csapatok versengenek egymással az állatvilág, matematika, anyanyelv, idegen nyelv, művészetek terén, és ügyességi próbán mutatják be pantomim- és szerepjátszó képességeiket. /Takács Éva: Jubilál a Kurutty. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./
2008. február 28.
Vadvessző, Gyufa a zsebben, Utánrendelés elődöktől, Madár a fényben – négy kötetcím, amely most az ötödikkel egészül ki: Búcsúrepülés. Ferencz Imre, Hargita Népe munkatársa publicisztikai írásainak legújabb gyűjteményét február 27-én mutatták be. Ferenczes István költő kiemelte, Ferencz Imre azt a fajta újságírást képviseli, amely értékeket hordoz. /Takács Éva: Búcsúrepülés ünnepi keretben. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./
2008. március 1.
A Hargita megyei lapok, tévék és rádiók szerkesztőségeinek képviselői találkozójukon arra keresték a választ, hogy versenyhelyzetben lehetséges-e együttműködés a különböző sajtótermékek között. Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője felvetette azokat a kérdéseket, amelyek a sajtóban dolgozó kollégákat foglalkoztatják: hogyan lehet versenyhelyzetben együttműködni. Azzal, hogy szakmai kérdésekben egyeztetnek, közösen, egymást tájékoztatva lépnek fel. Versenyhelyzetben vagyunk, de nem harci helyzetben, szögezte el Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, a Brassói Lapok főszerkesztője. /Takács Éva: Versenyhelyzetben, de együttműködve. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./
2008. március 3.
A Hargita Emlékkönyv bemutatásával, valamint a Hargita Kalendáriumokról szóló előadással zárult a Hargita Népe napilap negyven éves fennállásának rendezvénysorozata. Eljöttek az egykori kollégák, laptestvérek, a Háromszék, a Brassói Lapok és a Népújság munkaközössége, és ott voltak a hűséges olvasók is. Kozán István a Hargita Kalendáriumokról tartott előadást. A Hargita Kalendárium nem jelenik meg többet. Az elemzés egy lezárt sorozat áttekintése. Az évforduló alkalmából kiadták a Hargita Emlékkönyvet. Ez ünnepi alkalomra megjelentetett könyv, jelezte a kötet szerkesztője, Ferencz Imre. A visszatekintések sorát Zöld Lajosnak, a legidősebb hargitásnak a gondolatai zárták. /Takács Éva: Kalendáriumok és emlékkönyv – múlt és jelen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./
2008. március 6.
Március 5-én Csíkszeredában megkezdődött az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztálya által szervezett tanácskozás. Főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek, valamint a magyar oktatásért felelős tanfelügyelők általában félévente ülnek össze. Az ország 16 megyéjéből érkezett tanfelügyelők a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél tanácskoztak, meglátogatták az Apáczai Csere János Pedagógusok Házát, majd a sportiskolát, délután a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolát és a Bányai János Szakközépiskolát. Matekovics Mihály, a Kisebbségi Főosztály vezérigazgatója elmondta, mindig van hozadéka az itt elhangzottaknak. A minisztérium munkatársai problémajegyzéket készítenek mind a sürgősen megoldandó kérdésekről, mind azokról, amelyek hosszabb tanulmányozást igényelnek. /Takács Éva: Tanfelügyelők országos tanácskozása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./
2008. március 13.
Időseknek és gyerekeknek segítséget nyújt, hasznos, szórakoztató programot kínál a csíkszeredai több mint 15 éve működő Riehen Egyesület. A Riehen Egyesület nonprofit, apolitikus és humanitárius célok szolgál, tevékenységében a karitatív projektek és szociális szolgáltatások foglalják el a legfontosabb helyet. Ilyen az idősek számára szervezett rendszeres segítségnyújtás havi pótnyugdíjak, névnapi, húsvéti és karácsonyi élelmiszercsomagok formájában, valamint az ünnepek idején kisiskolás gyerekek köszöntő műsorával. Az egyesület munkatársai az ajándékok mellett lelki támaszt is igyekeznek nyújtani. A Xantusz János Általános Iskolában napközis foglalkozást és meleg ebédet biztosítanak mintegy 30 gyereknek. A Riehen Egyesület részt vállal a gyulafehérvári Caritas otthoni betegápoló és szociális központjának költségeiből: ingyenesen biztosítja a székhelyet, az elmúlt évben fizette a közköltséget, továbbá biztosította két ápoló szakember fizetését. A Providentia Idősek Klubjában programokat, valamint étkeztetést kínálnak. A klub működtetési költségeit Csíkszereda önkormányzata, valamint a testvérváros, Riehen biztosítja. A pottyondi Erdei Iskola vendégház elsősorban gyerekeknek kínál oktató-nevelő-szórakoztató programokat. /Takács Éva: Mérleget von a Riehen Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./
2008. március 22.
Negyedik alkalommal indult útjára március 21-én Tihanyból az a két Feltámadási jelvény, amely két útvonalon, szív alakban bejárva a Kárpát-medence magyarok lakta területeit, pünkösdkor Csíksomlyón találkozik ismét. A 2004. december 5-i népszavazás után határozta el Gál Péter, a Balatonzamárdi Közösségi Ház és Könyvtár vezetője, hogy megpróbálja jelképesen újra összekötni azt, ami szétszakadt. Ötletét sokan felkarolták, és most, nagypénteken ismét elindult a nagy zarándoklat: egyházközségek, különböző lelkiségek, különböző felekezetek adják egymásnak stafétaszerűen a jelvényt. Gál Péter József, a zarándoklat elindítója elmondta: „A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns magyarok számára, továbbá Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. ” A jelvényre a résztvevő közösségek egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják üzenetüket és élményeiket. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. /Takács Éva: Feltámadási zarándoklat. Tihanytól Csíksomlyóig. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./
2008. március 29.
Aggasztónak tartja Bartolf Hedwig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes a diákok tanulmányi és fegyelmi helyzetét a tanév első félévében. Hargita megye iskolahálózatában a tanév elején 45 243 diákot írtak be, ebből 39 135 kapott átmenő osztályzatot, 4043-an megbuktak egy vagy több tantárgyból, 1534 diákot pedig nem zártak le a félév végén. A maradék 531 diák abbahagyta tanulmányait. Az iskolaelhagyás elsősorban az esti tagozatosok körében fordult elő. A legtöbb diák a szakközépiskolákban bukott. Gondot okoznak a fegyelmi kérdések is. Az első félév során 102 diákot csaptak ki az iskolából, és 161-et ideiglenesen (egy vagy több napra) zártak ki fegyelmi okok miatt. Más megyékben még rosszabb a helyzet. /Takács Éva: Sok a bukott és kicsapott diák. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./
2008. április 5.
A katolikus HÁLÓ szervezet olyan személyiségekkel szervez közönségtalálkozókat, akik a keresztény értékeket, a magyar identitástudatot közvetítik az embereknek. Több mint hetven ilyen találkozó tapasztalatával most Balczó András háromszoros olimpiai bajnokot és tízszeres világbajnok öttusázót hívták meg, aki Csíkszentmártonba érkezett. Beszélt életéről, sportpályafutásáról és mindarról, amiről elsősorban a magával folytatott küzdelemben meggyőződött. Balczó András mély hite segítségével megtalálta a választ az élet értelmére. Évek óta tart előadásokat, mert segíteni akar mindazoknak, akiknek nyitott a lelkük, hogy keresésük eredményes legyen. Bár édesapja evangélikus lelkész volt, az igazi hitre éppen apja elvesztése miatti fájdalmában döbbent rá. Csíkszeredában, a Sapientia Egyetemen beszélt a hűségről, az alkunélküliségről, a jó döntésekről, a harmóniáról. Április 5-én Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen tart előadást. /Takács Éva: Balczó András székelyföldi körútja – Szerényen az élet nagy kérdéseiről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./
2008. április 11.
Tízéves a Hargita megyei otthoni beteggondozás. Ebből az alkalomból szervezett konferenciát Csíksomlyón a Gyulafehérvári Caritas és Hargita Megye Tanácsa. Tamás József püspök köszönetet mondott a megyei tanácsnak, amely partnerévé vált a Caritasnak a betegek megsegítésében. Bunta Levente megyei tanácselnök tíz gyönyörű és hasznos évnek nevezte az elmúlt időszakot, amikor Közép-Kelet Európában egyedi hálózatot sikerült kiépíteni, nagy területen összefüggő rendszerben biztosítani a segítségnyújtást: 50–60 helyi önkormányzat támogatja a Caritas munkáját. Dr. Márton András, aki Szász Jánost váltotta a Caritas élén, az otthoni beteggondozás elmúlt tíz évét összegezte. /Takács Éva: Ünnepel a Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./
2008. április 15.
Országos küldöttgyűlését tartotta április 12-én Szovátán a Teleki Oktatási Központban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Lászlófy Pál elnöki beszámolójában kitért az oktatási miniszternél tett látogatására, melynek során a 2007. december 17-én vitára bocsátott törvénycsomag módosító javaslatait és az azokat támogató aláírásokat adta át. A miniszterrel márciusban történt megbeszélésén a román nyelv oktatásának kérdéséről volt szó. A miniszter technikai kifogásokat hozott fel a sajátos román tanterv ellen. Válaszában Lászlófy Pál kifejtette, hogy ha biztosított az anyanyelvű oktatás minden szinten, akkor a magyar nyelv és irodalom érettséginek egyenértékűnek kellene lennie a román nyelven tanuló diákok román nyelv és irodalom érettségijével. Mivel Romániában nincs megoldva sem a tanárképzés, sem a pedagógusok továbbképzése, az RMPSZ elnöke humánerőforrás-centrum létrehozását kérte a minisztertől. A miniszter azt javasolta, mindkét felvetett kérdésben konzultáljanak Markó Béla RMDSZ-elnökkel. Lászlófy beszámolójában kitért arra, hogy a magyar Oktatási Minisztérium továbbra is biztosítja a működéshez szükséges összeg nagy részét. /Takács Éva: Beszámoló a küldöttgyűlésről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./
2008. április 29.
Csíkszentdomokoson régen sötét viseletben és fehér fejkendőben mentek az asszonyok a búzaszentelő misére. Aztán eljött az idő, amikor alig vett részt valaki ezen a szép egyházi szertartáson, a népi viseletet pedig szinte teljesen elfelejtették. Mostanra viszont igazi ünnep a községben a búzaszentelés és határáldás. „Isten kezében az áldás, a mi kezünkben a munka” – ezekkel a szavakkal vezette be vasárnap a búzaszentelő szentmisét Csiby László plébános Csíkszentdomokoson. Élő örökség témával pályázott 2005-ben a Polgár-Társ Alapítványnál a Csíkszentdomokosi Múzeum Egyesület. Céljuk az volt, hogy ráébresszék a helyi közösséget arra, milyen értékei vannak. Különböző programokat szerveztek, kézműves és szövő-fonó műhelyekbe csalogatták a fiatalokat – mesélte Kurkó István, az egyesület elnöke. Meghirdették a Szőttesek vasárnapját, búzaszentelő napjára. Arra kérték az embereket, népviseletben menjenek a templomba. Azt mondják, hogy Domokoson 17 féle szőttes van. Ez a színkombinációra és a szövés módjára vonatkozik. A Csíkszentdomokosi Múzeum Egyesület Pendelymustra címmel hirdetett előadást. Az emberek elővették a ládákba, padokba rejtett szőtteseket, és ma már büszkén hordják ünnepi viseletként. /Takács Éva: Szőttesek vasárnapja Csíkszentdomokoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./
2008. július 11.
A szervezőknek talán idén volt a legnehezebb dolguk a Bolyai Nyári Akadémia előkészítésével. Négy tanfolyam már lezajlott, a magyar Oktatási Minisztérium támogatása azonban az óvónők és tanítók tanfolyamának lezárulása után érkezett meg. A főhét megnyitóját 14-én tartják. Az utolsó utáni pillanatban is, de megérkezett a Bolyai Nyári Akadémia lebonyolítására szánt 15,4 millió forintnak megfelelő euró a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bankszámlájára. A szövetség a román minisztériumtól is kapott három tanfolyamára támogatást. Lászlófy Pál elnök elmondta, az év fele már eltelt, a szövetség működésének biztosítására még nem kaptak pénzt az anyaországból. A Bolyai Nyári Akadémia keretében idén 30 tanfolyamot tartanak, ami tulajdonképpen 32 szekciót jelent. Várnak hallgatókat az anyaországból, Felvidékről és Vajdaságból is. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./
2008. augusztus 1.
A következő tanévtől választható tantárgyként bevezetik A kommunizmus története Romániában című tantárgyat, tizenegyedikes és tizenkettedikes diákok számára. Egyéves tantárgyról van szó, amely a történelem oktatásán belül megfelel a történelem tantárgy követelményeinek. A történelmi tényeket nyolc nagy témában foglalja össze a tanterv: A kommunizmus Romániában, A hatalom átvétele Romániában, A hatalom megtartásának mechanizmusai, A gazdaság a romániai kommunista rezsim alatt, A "másik" a kommunista rezsimben, Ellenállás és disszidensek a kommunista rezsim ideje alatt, 1989 Európában és a romániai események, A kommunizmus öröksége a ’90-es években. /Takács Éva: Opcionális tantárgy lesz. A kommunizmus története. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./
2008. augusztus 1.
Emléktábla-avatással kezdődtek július 31-én a Csíkszeredai Városnapok. A magyar főkonzulátus épületén leplezték le dr. Pál Gábor emléktábláját, és ezzel adósságot rótt le a város, továbbá elégtételt kapott az egykor köztiszteletben álló, de politikai megaláztatásokat megélt közéleti személyiség. A múltba való visszatekintés, az előttünk járt személyiségek és megvalósításaik számbavételének fontosságát hangsúlyozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Pál Gábor egykori házán felavatták a Dóczy András által készített márványtáblát és Sárpátky Zoltán domborművét. A polgármester ígéretet tett, hogy ez év októberében, dr. Pál Gábor halálának negyvenedik évfordulóján az egykori Gyakorlótér, mai Tudor Vladimirescu utcát róla fogják elnevezni. Az ünnepségen Hajdú Gábor ügyvéd, volt szenátor, a Csíki Magánjavak visszaszerzéséért küzdő közéleti személyiség idézte fel nagy elődjének alakját. Pál Gábor személyisége a következetes kitartás, a nép iránti elkötelezettség példaképe – mondotta. Pál Gábor az Országos Magyar Párt keretében küzdött a kisebbségbe szorult magyarságért, valamint a Csíki Magánjavak visszaszerzéséért. Azóta Pál Gábornak igazságot szolgáltattak, de a Csíki Magánjavak nem nyert igazságszolgáltatást a mai napig sem – emlékeztetett Hajdú Gábor. Apor Csaba elmondta, elégtételt jelent a családnak a mostani megemlékezés, szeretnék nagyapjuk szellemi hagyatékát kiadni. /Takács Éva: Csíkszeredai Városnapok – Dr. Pál Gábor emléke előtt tisztelegtek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./
2008. augusztus 28.
Augusztus 23-án, szombaton kisebb búcsús menet zarándokolt az Ágas községhez tartozó Kóstelekbe, a hívek és pap kollégák az ottani plébános aranymiséjére igyekeztek. Salamon Antal esperesplébános ugyanis olyan kolléga, akiért gondolkozás nélkül vállalták a szinte járhatatlan út kínálta viszontagságokat. Salamon Antal a moldvai Lujzikalagorban született. A nyár folyamán szülőfalujában is megtartotta aranymiséjét, ahová sokan elkísérték Kóstelekből, Csíkszeredából. Ott voltak paptársai is, akikkel együtt magyar nyelven misézett. Ötven évvel ezelőtti felszentelése után nem Moldvában, hanem Erdélyben állította szolgálatba őt püspöke. Marosillyén lett káplán, majd plébános, aztán – harminc éve – Kóstelekbe helyezték, azóta végzi ott önként vállalt feladatát. A sematizmus szerint a faluban 290 híve van, Magyarcsügés filiában pedig 50. Mivel Kóstelek Bákó megyéhez tartozik, a faluban nem volt magyar nyelvű oktatás. A rendszeresen tartott hittanórák mellett a ’89-es fordulat után azonnal elkezdte a magyar nyelv oktatását, pénzbeni fizetség nélkül. Önfeláldozó munkájának honoráriuma az a lelkesedés lehetett, amelyet a falubeliek részéről tapasztalt: a nem katolikusok is jártak óráira, hogy magyarul tanulhassanak. A kilencvenes években Robu püspök azt nyilatkozta valahol, hogy a csángó nyelv nem magyar. Erre Salamon Antal szerkesztett egy komolyan dokumentált, ráadásul megfellebbezhetetlen választ. A papság körében azóta is tisztelettel emlegetik bátor kiállását. Mint ahogy nagy tisztelettel és szeretettel szól róla Berszán Lajos esperes, iskolaigazgató is. Salamon Antal plébános kitartását, végvári küzdelmét a hitért és az anyanyelvért Tamás József püspök méltatta. /Takács Éva: A hit és a nyelv végvári vitéze. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./
2008. szeptember 2.
Szeptember 1-jén volt ötven éve, hogy Temesváron kivégezték az erdélyi 56-os elítélteket. A Szoboszlay-per vádlottai közül tíz személyen 1958. szeptember 1-én hajtották végre a halálos ítéletet. Emlékszik-e még a köztudat azok nevére, akik vállalták a diktatúrával való szembefordulást? Álljon itt nevük: Szoboszlay Aladár, Ábrahám Árpád, báró Huszár József, dr. Orbán Károly, dr. Kónya István, dr. Fantanaru Alexandru, Tamás Dezső, Tamás Imre, Orbán István, Lukács István. Tervüket – egy romániai Keresztény Munkáspárt létrehozását – nem sikerült megvalósítaniuk, ügyüket elárulták, a résztvevőket bebörtönözték, tízet közülük kivégeztek. De nem a Szoboszlay-per volt az egyetlen 1956 után. Más perekben még öt személy ellen hoztak halálos ítéletet: Sass Kálmánt, dr. Hollós Istvánt, Szígyártó Domokost, Teodor Margineanut és Bíró Károlyt szintén kivégezték. A megtorlás idején tehát Romániában 15 személyt végeztek ki, közülük 10-et a Szoboszlay-ügyben. A vallatások és a börtönbüntetésekben elszenvedett kínzások következtében még 17-en életüket vesztették. 25 évi börtönbüntetésre ítéltek 43 személyt; 20–25 év közöttire 21 embert; 20 évi börtönre 36-ot; 15–20 év közöttire 29-et; 15 évre 57-et; 10–15 évre 24-et; 10 évre 112-őt; 5–10 évre 93-at; 5 évre 43-at; 1–5 évre 43-at; 1 év alatti börtönnel 117 személyt sújtottak. (Az adatok Péterszabó Ilona ‘56 után 57-en... a temesvári perben /Arad, 2002/ című könyvéből származnak.) A halálra ítéltek között volt Orbán István is, akinek gyermekei, unokái 2006. október 23-án, szülőfalujában, Csíkcsomortánban emléket állítottak. Fiát, Orbán Pétert 25 évre, lányát, Etelkát öt évre ítélték, a szintén csíkszeredai Vorzsák Jánost pedig hét évre. Ők azóta is, ma is emlékeznek. De emlékeznek unokái is. Orbán István emlékére, kivégzésének 50. évfordulóján emlékező szentmisét tartottak Csíktaplocán. A család megkoszorúzta a taplocai temetőben a hősök emlékművét, amelyen Orbán István neve is szerepel. /Takács Éva: Fekete betűs gyásznap. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./
2008. szeptember 15.
A Homoródszentmártonhoz tartozó Bükkfalván szeptember 13-án felavatták a Román Viktor szoborparkot, melyet a 13 évvel ezelőtt elhunyt szobrászművész Marosvásárhelyen élő testvére, Román Elemér hozott létre. Hála Román Elemér mérnöki szaktudásának, tehetségének és művészi érzékének, semmit sem veszítettek eredeti üzenetükből. /Takács Éva: Felavatták a szoborparkot. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./
2008. szeptember 15.
Mivel 1277-ben a szászok gyújtogatása következtében az Árpád-kori iratokkal együtt elpusztult az Erdélyi Egyházmegye alapításának bullája is, évszázadokon át, egészen 1996-ig úgy szerepelt a Pápai Évkönyvben, hogy a XI. században alapították az egyházmegyét. A Rómában élő jezsuita történész, Szilas atya húsz éve derítette ki, hogy az alapítás éve 1009. Az Erdélyi Egyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából rendezett millenniumi évet szeptember 13-án ünnepi szentmisével nyitották meg Csíksomlyón. Erdély számos településéről érkeztek zarándokok Csíksomlyóra. Mit hoztak magukkal? „Ezeréves múltunkat, minden örömünket, bánatunkat, a sikereket, a kudarcot, s mindazt, ami végigkísérte vérzivataros és boldog esztendőkön keresztül főegyházmegyénket az ezer esztendő alatt" – mondotta Jakubinyi György érsek szentbeszédében. Az emlékezést Szent István királlyal kezdte, aki tíz egyházmegyét alapított. Szintén Szent István királyhoz kapcsolódik a Szűzanyának a Magyarok Nagyasszonya elnevezése is. Jakubinyi György választ adott arra a kérdésre, hogy mi a célja a millenniumi évnek: lelkigyakorlatot tartani. A legutóbbi népszámlálások ijesztő adatait említve mondta: – Ne adjátok fel a reményt! Ha visszatekintünk, az ezer éven át voltak nehezebb, sokkal rosszabb évszázadok, és a somlyói Mária mégis átsegítette népét a vészen. És ha ezer éven át vezetett minket, akkor megvan minden alapunk arra, hogy higgyük és reméljük, a következő ezer esztendőben is fogja vezetni népét. A székesegyház felújítása évek óta folyik. Ehhez a hívek anyagi segítségére is szükség van. Ezért szeptember 28–29-én a katolikus templomokban a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház restaurálási munkálatainak finanszírozására gyűjtenek. /Takács Éva: Lelkigyakorlat egy éven át. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./
2008. szeptember 27.
„Minden nemzeti nyelv rendkívüli érték, egyenlő rangú, mindenik az emberi elme csodálatos alkotása, isteni sugallat eredménye" – ezt a Miklós József-idézetet választotta a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium a szeptember 26-án megrendezett többnyelvűség napjára. Nemsokára öt éve lesz annak, hogy autóbalesetben elhunyt az iskola egykori nyelvtanára, Miklós József, rá is emlékeztek a kollégák. A diákok pedig, akik nem ismerhették a sok nyelvet beszélő tanárt, az ECL-nyelvvizsga népszerűsítésével adóztak emléke előtt. A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium néhány éve megszerezte az akkreditálást az ECL-nyelvvizsgák lebonyolításához. Öt angol, két román és három német szakos tanár jogosult a vizsgáztatásra. A sikeres vizsgát elismerik mind Európában, mind Amerikában. A Márton Áron Gimnáziumból eddig mintegy 35-en vágtak neki ECL-vizsgának, és a jelentkezők 90 százaléka sikeresen tette le – mondta el Varga László igazgató. /Takács Éva: Többnyelvűség napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./
2008. október 1.
Két gyermekfolyóirat főszerkesztője Zsigmond Emese, aki a kisiskolásoknak szóló Napsugár és az óvodásoknak összeállított Szivárvány szerkesztőségét vezeti, mint minden tanév elején, most is levélben fordult az óvónőkhöz, tanítókhoz. Nem reklámfogás ez a levél, hanem meghívás az együttmunkálkodásra a gyermekek érdekében. /Takács Éva: Egy főszerkesztő levele. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./
