|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 288 találat | lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 | 271-288 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tamás József 2014. szeptember 1.Megkondultak a harangok Gyergyószentmiklóson„A harangok szorosan Isten népének életéhez kapcsolódnak” – mondta Keresztes Zoltán, a gyergyószentmiklósi Szent István-templom plébánosa az elmúlt vasárnapi ünnepi szentmisét megelőző harangszentelésen. A város alszegi részében ezentúl három harang kondul, a Szent István király egyházközség híveinek eseményeit is jelezve. Mezei János polgármester a harangok, a déli harangszó történelmi üzenetéről szólt. „Nincs még egy nép a Földön, amely közel hatszáz éven át büszkeséggel őrizheti diadalát, emlékeztetve a nagyvilágot egy olyan tekintélyes túlerővel szembeni győzelemre, mint mi, magyarok az 1456-os nándorfehérvári győzelemre. Amikor a Nap a látóhatár legmagasabb pontjára hág, a délnek nevezett napszakban a világ valamire való harangja ennek emlékére kondul bár egyet, a hajdani magyar győzelem előtt tisztelegve. A magyarok győzelmét ellenségeik felett éppen akkor jelzik a harangok, amikor a Napnak a legnagyobb az ereje, és a sötétségnek a legkisebb a hatalma” – mondta a polgármester. Hozzáfűzte, hogy a felszentelt harang és torony „a Szent Istváni élni akarás, a megmaradási kényszer és a tudatos jövőépítés hármasságára figyelmeztet”. Mint mondta, azt reméli, hogy az érces kongású harangszó képes lesz visszahívni a hitet önmagunk erejébe, a bátorságot szent céljainkért való küzdelmünkbe és a bölcsességet a hamis próféták felismerésébe. A polgármester azt kívánta, hogy a harang hangja ébressze fel a még alvó vagy éppen szunnyadó lelkeket, és buzdítsa őket a székelység feladatának beteljesítésére. „Hangja van a Szent István-templomnak” – hívta fel a figyelmet Barti Tihamér, a Hargita megyei tanács alelnöke, és örömét fejezte ki, hogy a Bucsin lakónegyedben is megkondultak a harangok. Az alelnök történelmi jelentőségűnek vélte a harangszentelést, mely szerinte azt jelzi: hűek vagyunk a múlthoz, és a jövőbe is mutatunk. A harangok ünnepélyes megkondítására Tamás József püspököt, Mezei János polgármestert és Barti Tihamér megyei alelnököt kérték fel. Baricz Tamás Imola , Krónika (Kolozsvár) 2014. szeptember 11.Tamás József püspökkel találkozott Szilágyi ZsoltSzilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államelnökjelöltje Tamás József római katolikus püspökkel találkozott Csíkszeredában. A beszélgetésen Szilágyi Zsolt elmondta: egy erdélyi politikus önzetlenül kell szolgálja a történelmi egyházakat. Véleménye szerint magától értetődő, hogy azokat a közösségeket, melyek évszázadok óta az erdélyi magyarság tartópillérei, segíteni kell munkájukban, és törekedni kell az azokkal való minél eredményesebb együttműködésre. Szilágyi ugyanakkor fontosnak tartja az egyházak autonómiáját, melynek köszönhetően önálló szervezetekként szolgálhatják az erdélyi magyarságot. Tamás József a Néppárt jelöltjének azon kérdésére válaszolva, hogy mit vár el egy erdélyi politikustól, elmondta: a nemzeti ügyekben – amilyen az autonómia is – meg kell találni a közös nevezőt, hiszen csak úgy lehet eredményes az önrendelkezésért folytatott munka. A korábban államosított egyházi ingatlanok visszaszerzését Szilágyi Zsolt kulcsfontosságú ügynek nevezte, és meggyőződése, hogy a teljes körül restitutio záloga az életképes romániai demokráciának. Tamás József a Néppárt jelöltjének azon kérdésére válaszolva, hogy mit vár el egy erdélyi politikustól, elmondta: a nemzeti ügyekben – amilyen az autonómia is – meg kell találni a közös nevezőt, hiszen csak úgy lehet eredményes az önrendelkezésért folytatott munka. A korábban államosított egyházi ingatlanok visszaszerzését Szilágyi Zsolt kulcsfontosságú ügynek nevezte, és meggyőződése, hogy a teljes körül restitutio záloga az életképes romániai demokráciának. A Néppárt jelöltje a nap folyamán református és görög katolikus egyházi vezetőkkel és lelkészekkel is találkozott, ahol szóba kerültek az egyházi közösségeket érintő problémák is. Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája Erdély.ma 2014. szeptember 13.Meghívó a Türi Magyar Napokra, a Magyar Ház szenteléséreAz álmok valóra válnak! Az életet álommá kell átalakítani, s az álmunkból valóságot formálni! Igen, mert az álom nem képzelet, hanem a valóság, más nézőpontból. Egyre többen vagyunk, akik hiszünk a csodákban. Az angyalokban, a tündérekben, akik hiszünk abban az álomban, amelynek a neve Türi Magyar Ház. Abban, amely lassan készen áll, amely nem ragadt meg az álmodozások szintjén. Túl merésznek tűnt ez az álom, és lám, ITT VAN! Hát ne csak álmodozzunk, hanem éljük is meg! Szeptember 27-én és 28-án, minden igazi magyar szívvel érző embert örömmel és szeretettel várunk Türbe, hogy átadhassuk rendeltetésének a TÜRI MAGYAR HÁZAT! Minden nagy teljesítmény egy álommal kezdődik. A tölgyfa alszik a makkban, a madárka vár a tojásban, és a lélek látomásában egy ébredező angyal mozdul. Az álmok tehát a valóság magjai! És hogy ne csak káprázat, ne csak álmodozás legyen, íme itt van: ÁTADJUK RENDELTETÉSÉNEK A TÜRI MAGYAR HÁZAT! Jöjjünk el, örüljünk egyre többen annak, hogy vagyunk, és azok vagyunk, akiket a Teremtőnk megálmodott: magyarok. Magyarok, akik bár a tudattal zavarunk sokakat, amiért egyáltalán vagyunk. Mi azonban nem zavart szeretnénk kelteni, hanem örömöt hozni ebbe a régióba. Szeptember 27., 28., Türi Magyar Napok, második alkalommal. Magyar Ház-szentelés. Mindenkinek a Balázsfalvához tartozó Türben a helye! P R O G R A M 2014. szeptember 27. (szombat) 10:00 – Toborzó: lovasok, barantások. 10:15 – Óriásgulyás-készítés – Török Zoltán szakácsmester fakanalas vezényletével elkezdődik az ebédfőzés 10:30 – Baranta-bemutató (magyar harcművészeti bemutató) – Kincses Kálmán és csapata. Érdeklődőknek foglalkozások, sok kipróbálható harci fogással!!! 11:00 – Gyerekprogramok: kézművesség, néptánc, mézeskalács-készítés, íjászkodás, ügyességi versenyek. 12:00 – Harangszóra a Magyar Szent Korona hiteles másolatának fogadása és elhelyezése a Magyar Házban - Úrangyala imádság, Himnusz és Házszentelés – A Türi Magyar Ház megáldása - Előadás a Szent Koronáról 14:00 Közös ebéd a kifogyhatatlannak tűnő üstből 15:30 – Ünnepi köszöntők, irodalmi és kultúrműsor (közreműködnek Kulcsár-Székely Attila színművész, tánccsoport, stb), pezsgőbontás 17:00 – „Én is ebbe az iskolába jártam” – egykori diákok emlékezése 18:00 – Szentmise 19:30 – Magyar bál - az augusztusban és szeptemberben születettek köszöntése - játékok, mulatságos történetek - vidám együttlét 2014. szeptember 28. (vasárnap) 9:00 – Üres az üst, főzzünk benne valami finomat! – Török Zoltán szakácsmester fakanalas vezényletével elkezdődik az ebédfőzés 12:00 – Ünnepi szentmise, a Remény ének-és zenekar közreműködésével - hálaadó dicsőítés - közös ebéd az üstből, melyre MINDENKIT várunk! - zárszó Legyünk együtt, maradjunk egyek, mert ez a mi szórványlétünk éltetője és alapja! Akik támogattak, lelkesítettek, erőt adtak: Erdélyi Magyar Televízió, Marosvásárhely; Erdély.ma, Csíkszereda; Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest; Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Budapest; Osthilfe, Linz (dr. Vencser László); Magyar Patrióták Közössége, Budapest; Kovászna megye tanácsa, Sepsiszentgyörgy; Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Miskolc; Magyar Katolikus Karitász, Budapest (Csongrádi Gergely); Agytop Kft, Marosvásárhely; Eta Energie Consult Kft., Marosvásárhely (Lészai Ferenc Bendegúz); Primer Electro Kft, Jedd (Kovács Lajos); Varga Imre, Marosvásárhely; Benke István, Marosvásárhely; Kocs Lajos, Marosvásárhely; Domahidi István, Marosvásárhely; Peti Péter, Marosvásárhely; Dobai Jenő, Egyesült Államok; Kulcsár-Székely Attila, Ülke; Füzes Oszkár és Bajtai Erzsébet; Simon Emőke és Török Ferenc; Takács Péter, Sopron; Tamás József, Csíkszereda; Farr László, Marosvásárhely; Kincses Kálmán és csapata, Székelyszenterzsébet; Nagy András, Solymár; Eötvös György, Budapest; Fáy András, Magyarország; Gencsi András, Marosvásárhely; Kémenes Hajnal, Marosvásárhely; Bajkó Teréz, Gyulafehérvár; Gál Emil, Gyergyókilyénfalva; Marso Kft, Nagyernye; Gyergyóditrói Közbirtokosság; Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság; Magyarói Polgármesteri Hivatal; Vargyasi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet; Ludas utcai református gyülekezet, Marosvásárhely; Misszió Tours, Szigetszentmiklós; Communitas Alapítvány, Kolozsvár; és sok jószándékú magyar ember. Isten fizesse meg sokszorosan jóságukat!!! Erdély.ma 2014. szeptember 24.Keresztényi példát állítottMéltó módon kell megünnepelnünk Majláth Gusztáv Károly püspök emlékét, hiszen ő többszörösen megszolgált ezért – hangzott el azon az ünnepségen, amelyen a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye néhai püspöke születésének 150. évfordulójára emlékeztek Csíkszeredában. Az egyházi személyiség nevére keresztelt téren szerdán megtartott rendezvényen Ráduly Róbert Kálmán polgármester köszöntötte a jelenlevőket. „Minden tekintetben keresztényi példát állított elénk. 1918-at követően ő volt jogaink legnagyobb harcosa és a csíkszeredai római katolikus gimnázium legnagyobb védelmezője a legádázabb támadások idején is” – fogalmazott az elöljáró. Hangsúlyozta, Majláth Gusztáv Károlyra katolikus papként és egyszerű emberként is büszke a megyeszékhely. Ennek bizonyítékául teret neveztek el róla, emlékplakettet és szobrot is állítottak, hozzá méltó módon őrizve emlékét. „Sokat tett népünkért és főleg a fiatalságért” „Méltó és igazságos megemlékezni róla, hiszen negyvenegy évig volt a főegyházmegye püspöke. Ez idő alatt pedig sokat tett népünkért és főleg a fiatalságért” – ez már Tamás József püspök részéről hangzott el az ünnepség során. Az egyházi méltóság kiemelte, Majláth Gusztáv Károly nagy figyelmet szentelt az oktatásnak és a nevelésnek. Magánvagyonából és papi jövedelméből tanulmányi segélyeket osztott, támogatta az iskolákat és ifjúsági lapok megjelenését. Magán- és püspöki jövedelméből főleg a középiskolákat vette gondjaiba, melyekben a jövő vezető rétege nevelkedett. „Amikor rá emlékezünk, imádkozzunk azért, hogy a Jóisten adjon olyan vezetőket, akik képesek a közösség érdekében cselekedni” – jegyezte meg a püspök. A megemlékezés nemzeti imánk, illetve a székely himnusz eléneklésével és koszorúzással zárult. A gimnázium is ünnepel A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium is megemlékezik Majláth Gusztáv Károly püspök születésének 150. évfordulójáról. Tamás Levente igazgatótól megtudtuk, október nyolcadikán, a gimnázium szentségi kápolnájának búcsúján szeretnének teret szentelni az évfordulónak. A programsorozat reggel nyolc órakor előadással és búcsús szentmisével kezdődik a tanintézmény kollégiumi épületében található kápolnában. Ezt követően a gimnáziumba vonul az ünneplő közösség, ahol emlékplakett- és szoborkoszorúzásra kerül sor. Rédai Botond, Székelyhon.ro 2014. szeptember 26.Feltámadna a madéfalvi turulmadár, ha lenne hozzá pénzMost Kolozsi Tibor szobrász udvarán várja a szebb jövőt A madéfalvi veszedelem történelmünk egyik tragikus epizódja, amelyről napjainkban sok anyaországi, sőt kolozsvári magyarnak sincs tudomása. A Rákóczi-szabadságharc leverése után a Habsburgok az abban részt vevő székelyeken is megtorolták a lázadást: az adókötelezettség mellett eltörölték régi kiváltságaikat. Később Mária Terézia, a külpolitika kedvezőtlen szorításában úgy akarta őket ismét határőrzésre kényszeríteni, hogy közben megmaradjon az adóztatásuk. Ez ellen tiltakozó mozgalom indult, amit az osztrák haderő vert le: 1764. január 7-én a csíkszéki Madéfalvát, ahol az ellenállás küldöttei gyűltek össze, ágyútűz alá vette, és kétszáz embert ölt meg. A gyászos esemény mementójaként 1905. október 8-án avatták fel a Tamás József tervezte emlékművet, amelynek központi díszeleme a Köllő Miklós szobrász által kivitelezett turulmadár. Ennek felújítása Kolozsváron zajlana, ha lenne miből… Szabadság (Kolozsvár) 2014. október 2.Az egyházak képviselőivel találkozott Semjén ZsoltA történelmi egyházak Hargita megyei vezetőivel találkozott Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke csütörtökön Székelyudvarhelyen. A kormányfőhelyettes Borboly Csaba és az udvarhelyi Őszi Vásár szervezői meghívására érkezett Hargita megyébe. A találkozón beszámolt a magyar kormány főbb intézkedéseiről, köztük a határon túli magyarságot is érintő olyan eredményekről, mint a kedvezményes honosítás – a külhoni magyar állampolgárok száma lassan eléri az egymilliót –, a keresztény szellemű alkotmány elfogadása és a hagyományos értékek védelme. Borboly Csaba megyeelnök a közösségi tulajdon megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, amelyben a közbirtokosságoknak nagy szerepük van, továbbá a fiatalok elvándorlásának problémájára is felhívta a figyelmet, amely jelenség ellen tenni kell. A megyei tanács Kisfalu programjával utóbbi célt követik, hiszen az infrastruktúra kiépítésével, illetve fejlesztésével a 300 főnél kevesebb lakosú településeken lehetőséget teremthetnek fiatal pároknak, hogy mindössze 5-6000 euróból kezdjenek új életet, ami városon jóval többe kerülne. A megyeelnök szerint a cél érdekében erősíteni kell az egyház szerepét a közéletben. A Borboly Csaba meghívására megtartott munkaebéden a római katolikus egyház részéről jelen volt Tamás József segédpüspök, Mátyás Károly udvarhelyi főesperes, Pál Vilmos Barna alcsíki főesperes, valamint Portik-Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi főesperes, a református egyház részéről Szatmári Szilárd főjegyző, az unitárius egyház részéről pedig Simó Sándor udvarhelyi esperes és Szombatfalvi József keresztúri lelkész. maszol/közlemény 2014. október 27.Első erdélyi emlékjel – Főnixmadár Hatolyka szülötteinekA szentkatolnai egyházközséghez tartozó Hatolykán tegnap tartották az egyházközség búcsú ünnepét. A Mindenszentek tiszteletére épült műemléktemplomban, a ft. Tamás József püspök úr által celebrált szentmise befejezéseként megáldották a hatolykai születésű lelkészeknek és szerzeteseknek állított emlékművet. A főnixmadárról mintázott kompozíciót Ft. Pakó Benedek nyugalmazott plébános kanonok tervezte és készíttette el, s a témaválasztás nem véletlen: a keresztény irodalomban a feltámadás és az örök élet jelképeként jelenik meg. Az ünnepségen a hatolykai hívek és vendégek mellett részt vettek papok a Kézdi-Orbai főesperesi kerületből, Szentkatolna polgármestere, Tusa Levente, Fejér László RMDSZ-képviselő, Olosz Gergely vállalkozó és más meghívottak. A megáldás szertartása előtt Pakó Benedek atya elmondta: azért álmodta és készíttette ezt a művet, hogy emléket állítson a volt egyháziaknak, hiszen nagyon könnyen elfelejtik őket – de azért is, hogy a fiatalokban felébressze a vonzalmat az istenes élet elkötelezettségére. A rövid templomi műsor után a hívő sereg az emlékműhöz vonult, amelyet a püspök úr megáldott. A zord idő ellenére mindenki ott volt, aki részt vett a búcsús szentmisén, a szép és fölemelő ünnep a himnusz eléneklésével fejeződött be. Opra István plébános Székely Hírmondó Erdély.ma 2014. november 10.Örömmel végzi hivatásátKedden ünnepli hetvenedik születésnapját Tamás József csíkszeredai római katolikus püspök. Az egyházi méltóság immár negyvenhat éve gyakorolja papi hivatását, melyről korábban úgy nyilatkozott: a Jóisten csodálatosan vezette őt útján. A jeles alkalomról Darvas Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia esperese emlékezett meg egy általa közölt laudáció formájában. Ebből megtudhatjuk, Tamás József éppen a háború idején, 1944. november 12-én született Madéfalván, elég nehéz körülmények között, hiszen édesapját behívták katonának, amikor édesanyja vele, a negyedik gyermekkel volt várandós. Édesanyja a mezőn dolgozott, amikor Madéfalvának azt a részét, ahol a családi házuk volt, lebombázták. Szülei a harangozói és sekrestyési szolgálatot látták el. A most 100 éves édesanyja a gyermekeivel az üres plébánia konyhájában húzódott meg. „Ott született József, akinek tréfásan azt szokták mondani, te egyenesen beleszülettél a plébániába” – olvasható az esperes írásában. Az egyházi méltóság 1958-68 között a gyulafehérvári kántoriskolában tanult, majd hat évig a teológián. 1968. április 21-én szentelte pappá Márton Áron püspök. Négy évig Medgyesen volt káplán, majd négy évig Türben plébános. 1978-tól teológiai spirituális, tanár. Szentszéki tanácsos, kanonok, majd pápai prelátus lett, 1994-ben pedig általános helynök. Szent II. János Pál pápa 1996. december 18-án kinevezte segédpüspöknek és valabriai címzetes püspöknek, szentelését Jakubinyi György érsek végezte 1997. március 1-én Csíksomlyón. Soha nem bánta meg „Úgy érzem, én különösebben nem keresgéltem, hogy az életben hol legyen a helyem. A Jóisten a hivatásban csodálatos módon vezetett, egyszerűen kínálta a lehetőséget, számomra csak annyi az érdem, hogy elfogadtam és követtem a hívó szót. Elmondhatom, soha nem bántam meg azt, hogy hívó szavát elfogadtam” – jelentette ki életpályájával kapcsolatban egy, a Csíki Hírlapnak adott korábbi interjúban Tamás József püspök. Rédai Botond Székelyhon.ro 2014. november 12.Tamás József segédpüspök 70 évesMár gyermekkoromban nagyon szerettem szentmisére járni és azon ministrálni. Biztos nem azért, mert felfogtam volna értelmét és lelki hasznát. Akkor még latin volt a liturgia nyelve. Bizonyára Isten nagy ajándéka volt ez – hangsúlyozta a ma 70. életévét tölt Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Fegyházmegye Csíkszeredában székel segédpüspöke Csúcs és forrás című könyvének előszavában. Szabadság (Kolozsvár) 2015. január 7.A madéfalvi vérengzés 251. évfordulójára emlékeztekA magyar kormány 17 millió forintos támogatásával fejeződhet be a Siculicidium emlékmű 2013-ban elkezdett felújítása – jelentette be szerdán, a vérengzés 251. évfordulóján tartott madéfalvi megemlékezésen Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár. A madéfalvi mészárlás 251. évfordulójára emlékezve, szerdán szentmisével kezdődött az önkormányzat által szervezett rendezvény. A Tamás József püspök által celebrált misét követően az emlékezők egyházi lobogók alatt vonultak végig a településen. A házakon magyar és székely zászlók lobogtak. A közel mínusz 20 Celsius fokos hidegben a Siculicidium emlékműnél – amely jelenleg felújítás alatt áll – több száz ember gyűlt össze, hogy lerója kegyeletét a lemészárolt ősök emléke előtt. Elsőként Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere osztotta meg gondolatait az összegyűltekkel. Elmondta, 251 évvel ezelőtt az elődeik hangot adtak annak, hogy határvédőkként csak támadás esetén fognak kardot. Császári parancsra nem akartak állandóan fegyverben állni, erejüket munkára, alkotásra, termelésre szerették volna fordítani. Mivel a székelység nem tudott volna erős közösség maradni, ha erőforrásait a harcokra fordítja, ezért Madéfalván gyűltek össze vezetői, és közösen fogalmazták meg üzenetüket a császári udvar felé. „Az egy és oszthatatlan székelység üzenetét” – elevenítette fel a eseményeket a polgármester. Hozzátette, a bécsi udvar válaszként ágyúval lövette szét a falvat. Szentes kijelentette, negyed évezred után elég volt a siránkozásból, és követve az elődök példáját, a közösség további fejlődéséért összefogással kell dolgozni. „A székely nemzet boldogulásához rövid és hosszú távon helyi és regionális elképzelésekre van szükség” – hangsúlyozta. Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében rávilágított: negyed évezrede, miután 200 ártatlan ember életét vesztette, több ezren vándoroltak el Székelyföldről. A Bukovináig jutott székelyek 1777 és 1786 között öt falut alapítottak, így ők ezen alkalommal ünneplik születésnapjukat. Potápi hangsúlyozta, habár a madéfalvi veszedelem látszólag a székelység és a magyar nemzet veresége volt, nem szabad csak az erőszakos elnyomás elleni harc kötelességéről szólnia. „Kell lássuk a veszteség mögött a reményt is, a megpróbáltatásokra ugyanis régóta megvan a válaszunk, ez pedig a megmaradás” – emelte ki Potápi, aki maga is bukovinai székelyek leszármazottja. Az államtitkár véleménye szerint 251 évvel ezelőtt is az önrendelkezés, az autonómia volt a székelyek legfontosabb politikai célja. „A megmaradás kerete és garanciája pedig ma is a székelyek önrendelkezése kell legyen. Ezért támogatja Magyarország kormánya a székelyek elidegeníthetetlen jogát az autonómiához” – fogalmazott. Közölte, az általa vezetett Nemzetpolitikai Államtitkárság biztosítja az emlékmű felújításának befejezéséhez szükséges mintegy 17 millió forintot. A székelyföldi hagyományőrző huszáregyesületek nevében Solymosi Alpár unitárius lelkész szólalt fel. Beszédében rávilágított arra, hogy napjainkban vízkeresztig (január 6) többségében lejárnak a házszentelések, a papok szentelt vízzel űzik el a rossz szellemeket, az ajtók fejfáira pedig Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit írják. Ezzel szemben 1764-ben más papokat és más ministránsokat küldött az akkori vezetőség. Az ajtókról letörölték a napkeleti bölcsek nevének kezdőbetűit, helyette Mária Terézia neve került fel. „A vízkeresztségből tűzkeresztség lett. Körülvették a falut, és tűzzel keresztelték meg népét.” Szintén szerdán tartották a 2013 októberében elindított Siculicidium Emlékév záróeseményét is: délután öt órától egy kiértékelő jellegű konferencián foglalták össze az emlékév eseményeit, hozadékát. Kömény Kamilla Székelyhon.ro 2015. február 3.Egyházi kórustalálkozó TusnádfürdőnHuszadik alkalommal szervezik meg az alcsíki egyházi kórustalálkozót. A római katolikus kántorok kezdeményezésére létrejött rendezvényt minden évben más településen tartják, ezúttal a tusnádfürdői római katolikus templom egyházi kórusa a házigazda. Február 7-én délelőtt fél tizenegytől közös rózsafüzérrel kezdődik a rendezvény, 11 órától ünnepi szentmisén lehet részt venni, amelyet Tamás József püspök celebrál. A szentmise után következnek a kórusok fellépései. Az idei találkozón kilenc kórus mintegy 250 tagja énekel. Fellép a csíkszentkirályi, csíkszentimrei, csíkszentsimoni, csíkszentmártoni, csíkszentgyörgyi, csíkszentléleki, tusnádfürdői és szentkeresztbányai római katolikus egyházi kórus, valamint Tusnádfürdő testvértelepülésének, Orosházának (Magyarország) az evangélikus kórusa. „Ha 250 ember közösen dicséri énekével az Úristent, akkor az valami nagy dolog. Fontos ugyanakkor a tapasztalat. A meghívottak számára ünnepi ebédet adunk a sportcsarnokban, itt kapcsolatok, barátságok alakulnak ki, a karnagyok egymással megosztják véleményüket. Meghívjuk a környékbeli aktív kántorokat is, azokat is, akiknek nincs kórusuk, az újtusnádit, a nagytusnádit és a kozmásit, ugyanakkor a szomszédságunk jegyében a bükszádi kántornő is meg lesz hívva, valamint Csíkszereda, Csíksomlyó kántorai. Meghívunk továbbá tíz idős kántort, akik számára meglepetést is tartogatunk, reméljük, szívesen fogadják” – avatott be a részletekbe Száfta András, az egyik szervező. A püspöki szentmiséről a Duna Televízió is felvételt készít, amelyet másnap lejátszanak. A Mária Rádióban szintén hallhatók lesznek a kórusok produkciói. Péter Beáta Székelyhon.ro 2015. március 17.A Petőfi-emlékműnél ünnepeltek a temesvári magyarok„Ha a szórvány elvész, az ország is elvész!” Immár több mint százéves hagyomány, hogy március 15-én, a természet és a lélek újjászületését ígérő tavaszi szélben a szabadfalui Petőfi-emlékműnél kitűzött kokárdákkal gyülekeznek a temesvári magyarok, és együtt ünneplik az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját, a márciusi ifjakat. A rendszerváltás utáni 25. szabad március 15-ei megemlékezés díszvendégei és szónokai Both Ferenc ezredes, bukaresti katonai attasé, Marossy Zoltán temesi alispán, Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, Koppándi-Benczédi Attila-Zoltán unitárius lelkipásztor, valamint a Temes Megyei RMDSZ és a TEIS ifjúsági szervezet vezetői voltak. A jeles vendégeket, a több száz ünneplőt Fazakas Csaba református esperes, az RMDSZ művelődési alelnöke köszöntötte. Both Ferenc ezredes, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai, védelmi és légügyi attaséja Orbán Viktor magyar kormányfő ünnepi gondolatait tolmácsolta. Marossy Zoltán alispán Victor Ponta, Románia miniszterelnöke március 15-ei üzenetét olvasta fel. Halász Ferenc nemrég újraválasztott RMDSZ-elnök ünnepi beszédében arra emlékeztetett, hogy a Bánság ezer szállal kötődik Magyarország történelméhez. Halász Ferenc három történelmi pillanatot idézett fel: 1315-ben Temesvár Magyarország fővárosa lett, amikor Károly Róbert király ide telepítette a székes fővárost; 1949 március 3-án Szabadfalun Petőfi Sándort őrnaggyá léptette elő Bem tábornok, ezen a helyen emelték 1899-ben, majd 1913-ban a Petőfi-emlékművet; 1990 március 15-én a bánsági magyarok újból szabadon ünnepelhették a magyar forradalom évfordulóját. „Akkor nagyon optimisták voltunk – mondta az RMDSZ elnöke –, de néhány nappal később jöttek a „fekete március” eseményei és ezek azóta is jelen vannak az életünkben: ingatlanjaink visszaállamosítása, iskoláink megszüntetésére irányuló kísérletek, magyar szimbólumok és a himnusz ellen irányuló támadások, műemlékeink meggyalázása. Március 15. azt üzeni nekünk, hogy harcolni kell azért, hogy az elmúlt 25 évben megszerzett jogainkat megőrizzük, mert el akarják venni őket tőlünk. Erőt kell merítsünk arra is, hogy tovább küzdjünk a magyar állami egyetem, a magyar orvosi egyetemi kar és a háromszintű autonómia megvalósulásáért.” Halász Ferenc ünnepi gondolataihoz kapcsolódva Tamás József gyulafehérvári segédpüspök a XXI. század botrányának nevezte, hogy a civilizáció csúcsán nincsen béke a népek között, nem lehet emberhez méltó módon élni, egymást tisztelve, egymás jogait tiszteletben tartani. „Hol iskoláinkért, hol anyanyelvünk használatáért, hol jelképeinkért, hol elkobzott javaink visszaszerzéséért kell utcára vonulnunk (…), hiszen mi sem hallgathatunk és nem nyugodhatunk addig, amíg nem kezelnek egyenrangú állampolgárokként bennünket” – hangsúlyozta a püspök, a Jóisten áldását kérve az egybegyűltekre. A történelmi magyar protestáns egyházak nevében Koppándi-Benczédi Zoltán-Attila dévai unitárius lelkipásztor temesvári szórvány gondozója mondta el ünnepi gondolatait, aki Bem apó szállóigévé lett mondását parafrazálva („Ha a Piski híd elvész, Erdély is elvész”), így fogalmazott: „Ha a szórvány elvész, az ország is elvész!” Itt a szórványban olyan emberek élnek, „akik mindvégig vállalták a végvári katonák fontos szerepét” – hangsúlyozta a lelkipásztor – „kiáltó szóként el kell mondanunk, hogy itt voltunk, itt vagyunk, és itt leszünk, akár tetszik akár nem. Időnként ki kell mondanunk, hogy a magyar nemzethez tartozunk. Meggyőződésem, hogy megemlékezéseink csak akkor válnak teljessé, hogyha ezeket a gondolatokat a saját életünkben értékként tudjuk felmutatni.” A Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (TEIS) nevében Oláh Gábor elnök tolmácsolta a mai márciusi ifjak gondolatait: „Március 15. egy nap, amit szeretünk, mert számunkra követendő normákat teremtett. (…) Szeretjük, mert nemzeti színeket teremetett. A pirosat, a fehéret és a zöldet. Ezek jelképezik nekünk azóta is a magyarságot: a piros erőt, a fehér hűséget, a zöld reményt jelent. Erő-hűség-remény, ez lett a magyarság eszménye és ez kell bennünket is, családjainkat, közösségeinket is vezesse.” A szabadságharc hősöket és névtelen hősöket adott nekünk, mondta Oláh Gábor, ezzel kapcsolatban Kossuth Lajost idézte, aki szerint a honvédek félistenek voltak, kik előtt eme ünnepnapon büszkén fejet hajtunk. „Mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy honvédeink utódai vagyunk, mert magyarnak lenni jó, szabad magyarnak lenni még jobb!” – mondta a TEIS elnöke. Molnár Zsolt parlamenti képviselő a szabadfalui Petőfi-emlékmű restaurálásával kapcsolatos legújabb híreket osztotta meg az egybegyűltekkel. A felújításhoz szükséges műemlékvédelmi engedélyt sikerült megszerezni, de kiderült, hogy sem az emlékmű, sem a park, ahol áll nem szerepel a telekkönyvi nyilvántartásokban, ami késlelteti az építkezési engedély kiadását. „A Petőfi-emlékmű közadakozásból épült, és közadakozásból restauráljuk – mondta Molnár Zsolt –, a restaurálási munkálatok 20 000 lejbe kerülnek és, a magyar vállalkozóknak hála, ebből 7000 lej már összegyűlt. Arra kérem a jelenlevőket, hogy lehetőségeik szerint járuljanak hozzá a munkálatok költségeihez, hogy jövőre a felújított emlékmű előtt tudjunk ünnepelni!” A megemlékezés során Molnár Bence, a Csiky Gergely Színház ifjú színésze elszavalta Heltai Jenő Szabadságcímű versét. A Bartók Béla Elméleti Líceum VII. B. osztályos tanulói az alkalomhoz illő ünnepi műsorral örvendeztették meg a jelenlevőket (felkészítő tanáraik Pál Krisztina és Szilágyi Borbála). A méltóságteljes szabadfalui megemlékezés a himnusz eléneklésével és a Petőfi-emlékmű hagyományos megkoszorúzásával ért véget. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2015. március 24.Majláth Gusztáv Károlyra emlékeztekKoszorúkat helyeztek el szobrainál és felidézték Majláth Gusztáv Károly püspök alakját halálának 75. évfordulója alkalmával hétfőn reggel a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban. A csíkszeredai gimnázium dísztermében legalább 140 diák vett részt a hétfő reggeli szentmisén, amelynek kezdetén Tamás Levente, az iskola igazgatója az 1940. március 24-i Csíki Lapokban Majláth Gusztáv Károlyról megjelent nekrológból idézett, ismertetve a püspök életútját. „Büszkeséggel tölt el bennünket az a tudat, hogy itt, a katolikus Csíkban a legjobban kinyílt a szíve, bennünket szeretett legjobban. 1898-ban első főpásztori útja ide vezetett a csíksomlyói Mária lábaihoz s attól kezdve nem volt év, hogy néha többször is el ne jött volna hűséges csíki katolikusai közé" – írták a püspök 1940-ben, a nagyhét első napján bekövetkezett halála kapcsán a korabeli újságcikkben. A diákok számára hétfőn tartott megemlékező szentmisén Tamás József segédpüspök prédikált, és szentbeszédében megemlékezett a Baranya megyében született Majláth Gusztáv Károlyról, aki 1897 és 1938 között látta el a gyulafehérvári főegyházmegye főpásztori tisztségét. Úgy vonult be a közösség tudatába, mint a „diákok püspöke” – mutatott rá Tamás József. Kifejtette, Majláth Gusztáv Károly püspöki működésének valóban legfőbb területe volt az ifjúság nevelése, emellett azzal is kiérdemelte ezt a megnevezést, hogy a főegyházmegye hét főgimnáziuma közül négyet ő építtetett: a gyulafehérvári, róla elnevezett tanintézetet, továbbá a brassói Áprily Lajos, a székelyudvarhelyi Tamási Áron és a csíkszeredai, jelenleg a Márton Áron és a Segítő Mária iskoláknak otthont adó gimnáziumokat. „A diákok püspöke címet kiérdemelte azzal is, hogy rengeteget látogatta az iskolákat, szeretett a diákok között lenni, akiket anyagilag is nagyon segített. Magán- és püspöki jövedelméből rengeteget áldozott erre a célra. Kiérdemelte ezt a címet azzal a küzdelmével is, amit iskoláink megmaradásáért vívott a két világháború között” – ismertette Tamás József. A Segítő Mária Gimnázium iskolaközössége a szentmise után koszorút, virágot helyezett el Majláth Gusztáv Károly emléktáblájánál a díszteremben, továbbá a gimnázium lépcsőházában és az épület előtt álló szobránál. R. Kiss Edit Székelyhon.ro 2015. április 5.A Kárpát-medence legnagyobb ételszenteléseA húsvéti ételszentelés Csíkszeredában megőrizte évszázados, eleven ünnepélyességét: reggel nyolc órakor rendezett sorokban várták a hívek, hogy püspöki áldásban részesüljenek a kosarakban helyezett eledelek a Szabadság téren. A hagyományos ételszentelésre több ezren gyűltek össze idén is, hogy részesei legyenek a Kárpát-medence legnagyobb eledelszentelésének. Kereszténységünk legnagyobb ünnepére ébredve a föltámadt Krisztus szavaival köszöntötte az összesereglett sokaságot Tamás József püspök: „Békesség veletek!” Rövid elmélkedésében Szent Pál apostolnak a Timóteushoz írt első leveléből idézett: „Isten minden teremtménye jó és semmi sem megvetendő, amit hálaadással veszünk magunkhoz, mert Isten Igéje és az imádság megszenteli” (1Tim 4,4). A püspök rámutatott arra, hogy egyházunk az ószövetségi bölccsel vallja: mindennek megvan a maga ideje. Így meg van az ideje a böjtnek és meg van az ideje az étkezésnek. „Mindenben Istennel találkozhatunk, ha bennük Isten dicsőségét keressük. A nagyböjti szentidőben böjtöltünk, hogy a bűnbánatnak a cselekedetein keresztül megtisztuljunk és általa közelebb kerüljünk Istenhez” – fogalmazott Tamás József. Most, hogy a nagyböjti idő véget ért, az étel a feltámadásnak a tanúságává válik. Megítélése szerint az étkezésnek is fontos szerepe lehet az Istennel való találkozásunkban, hisz a megszentelt eledelek fogyasztásában találkozhatunk a föltámadt Jézus Krisztussal. Az eledelek ünnepélyes megáldását követően a téren kialakított sorok között vonult el a papság a ministránsokkal, és meghintették szenteltvízzel a kosarakat. A püspöki áldás után az ételszentelés a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. Iochom Zsolt Székelyhon.ro 2015. április 14.Konferencia és ünnepség a legnagyobb székely tiszteletéreOrbán Balázs halálának 125. évfordulóján három helyszínen, Székelyudvarhelyen, Székelylengyelfalván és Szejkefürdőn rendez emlékkonferenciát, illetve -ünnepséget a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), partnerségben a lengyelfalvi Orbán Balázs Alapítvánnyal. A rangosnak ígérkező, április 18–19-én megtartandó Orbán Balázs Emlékünnep és az azt kísérő tudományos konferencia fővédnöke Hoppál Péter magyarországi kultúráért felelős államtitkár és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, az esemény díszvendége pedig Závogyán Magdolna magyarországi kultúráért felelős helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán szintén anyaországi felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Szita Károly, Kaposvár polgármestere, Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere, valamint Darvainé dr. Kádár Katalin, Novaj község polgármestere. A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásának Nyirő József Termében tartandó emlékkonferencia három szekcióra oszlik, egyebek mellett bemutatva Orbán Balázs néprajzkutatói, heraldikusi, politikusi és fotográfusi életpályáját. A konferenciát délelőtt tíz órakor Szász Jenő, Závogyán Magdolna, valamint Maruzsa Zoltán nyitják meg, az első szekció fél 11-kor kezdődik, melyet Fráter Olivér, az NSKI elnökhelyettese vezet majd. Az első rész témái között szerepel Székelyföld leírásának tudománytörténeti és néprajzi kontextusa, Orbán Balázs és az unitárius egyház viszonya, valamint Székelyföld kulturális tagolódása Orbán Balázs életműve, illetve a Magyar Néprajzi Atlasz alapján, előadnak Pozsony Ferenc (néprajzkutató, egyetemi professzor BBTE, az MTA külső tagja), Kovács Sándor (unitárius egyháztörténész, KPTI) és Borsos Balázs (igazgatóhelyettes, MTA BTK NTI). A kevéssel 12 óra előtt kezdődő második szekciót Bali János, az NSKI igazgatóhelyettese vezeti majd, itt szó lesz Orbán Balázsról, a heraldikusról, a legnagyobb székely politikai pályájáról, valamint mindennapjairól. Meghívott előadók lesznek Zepeczaner Jenő (történész, muzeológus), Sepsiszéki Nagy Balázs (néprajzkutató) és Fráter Olivér. A harmadik, egyben záró részt Marelyin-Kiss József (az NSKI tudományos munkatársa) vezeti majd, a kezdést délután 3 órára tűzték. A téma Orbán Balázs fotográfusi munkássága, valamint Erdély fényképművészete a 19. század második felében és a 20. század elején. Meghívottak Fekete Zsolt (fotográfus, vizuális alkotó), Farkas Zsuzsa (főmuzeológus, Magyar Nemzeti Galéria), Molnár Attila (fotótörténész, elnök, Erdélyi Fotográfiai Múzeumért Egyesület), Fogarasi Klára és Szécsényi Mihály (történész, NKE MTKK Jelenkutató Csoport). Ünnep három helyszínen A nap zárásaként este fél 7-től ünnepi hangverseny lesz a székelylengyelfalvi római katolikus plébániatemplomban Pálúr János orgonaművész közreműködésével, majd a szervezők állófogadást tartanak a helyi kultúrotthonban. Vasárnap, április 19-én a székelylengyelfali Orbán Balázs Emlékháznál emléktáblát avatnak a legnagyobb székely tiszteletére: a 11 órakor kezdődő ünnepségen beszédek hangzanak majd el, illetve koszorúzni fognak. Fél egykor a lengyelfalvi római katolikus plébániatemplomban ünnepi szentmisére kerül sor nm. és ft. Tamás József római katolikus püspök szolgálatával, ennek végeztével ft. Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyi igazgatója mond ünnepi beszédet. A részvevők ezek után átvonulnak Orbán Balázs szejkefürdői sírjához, ahol ismét koszorúzni fognak. Az emlékünnep zárásaként este 7 órakor ünnepi műsort tekinthetnek meg az érdeklődők a kaposvári Déryné Vándorszíntársulat előadásában, Udvarhely központjában, az Orbán Balázs-szobornál. A szabadtéri eseményt kedvezőtlen időjárás esetén a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának Nyirő József Termében tartják meg. Kovács Eszter Székelyhon.ro 2015. április 21.Orbán Balázsra emlékeztek Székelyudvarhelyen125 éve hunyt el a legnagyobb székely, „aki több annál, hogy csak a székelyek tiszteljék". A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) és a székelylengyelfalvi Orbán Balázs Alapítvány rendezésében kétnapos emlékünnepséget tartottak hétvégén Udvarhelyszéken Orbán Balázs halálának 125. évfordulója alkalmából. A szombati három szekcióra tagolt tudományos konferenciát Szász Jenő, a kutatóintézet elnöke, Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár és Dr. Marozsa Zsuzsa, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár nyitóbeszédei előzték meg. A Tamási Áron Gimnázium díszteremében tartott konferencián Orbán Balázs életét és munkásságát néprajzkutatók, történészek, szociológusok, fotográfusok és fotótörténészek értékelték több megvilágításból. A néprajzkutató életműve mellett jelentős szerepet kapott kevésbé ismert politikai pályája is. A mintegy száz főt számláló közönség nagy része az idősebb korosztályból került ki. A szombati nap eseményeit Pálúr János ünnepi orgonahangversenye zárta a székelylengyelfalvi római katolikus plébániatemplomban. Leleplezték Orbán Balázst Az emlékünnepség második állomása a székelylengyelfalvi Orbán Balázs emlékház volt, ahol 11 órai kezdettel leleplezték az NSKI által adományozott emléktáblát és Berettyóújfalú önkormányzata által adományozott domborművet, melyetFt. Tamás József római katolikus püspök és Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök áldott meg. Závogyán Magdolna Dr. Hoppál Péternek, az esemény fővédnökének és Magyarország kultúráért felelős államtitkárának köszöntőjét tolmácsolta a jelenlévőknek. Az avatást Szász Jenő, Bálint Domokos, az Orbán Balázs Alapítvány elnöke és Muraközi István, Berettyóújfalu város polgármestere ünnepi beszédekkel tette színesebbé. Az eseménysorozat harmadik megállója Szejkefürdő volt, ahol Orbán Balázs előtt, sírjának megkoszorúzásával és a székely himnusz eléneklésével tisztelegtek. Kuncogj, ha tudsz Az ünnepség záróakkordjaként a kaposvári Déryné Vándorszíntársulat ünnepi előadását tekinthették meg az egybegyűltek. A tervezett szabadtéri helyszín helyett a hideg miatt a Nyírő József díszteremben kapott helyet a nemzeti érzelmű versekkel és énekekkel tarkított produkció. A hét órától kezdődő előadás sem volt túlzsúfolva a fiatalabb generáció képviselőivel. Az Orbán Balázs Általános Iskola egy osztálya volt jelen, mivel osztályfőnökük fontosnak találta, hogy iskolájuk névadója előtt tisztelegjenek ezzel, de ők is végigkuncogták a körülbelül egyórás előadást. Wass Albert Előhang című költeményével nyitották az estét, de például Dsida Jenő Psalmus Hungaricus és Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című verse is terítékre került. A hangosításban ugyan volt némi kivetnivaló, hiszen a magas hangoknál fintor ült ki az ünneplőbe öltözött résztvevők arcára, összességében megható volt a hazaszeretet fontosságára felhívó záró produkció. Végül Szász Jenő megköszönte az előadást, majd felkérte a résztvevőket, hogy együtt vonuljanak Orbán Balázs szobrához, hogy megkoszorúzzák azt. A szobor feldíszítése után a jelenlévők a székely himnusz közös eléneklésével tettek pontot az emlékünnepség végére. Gál Előd uh.ro Erdély.ma 2015. április 26.Aranymise CsíksomlyónSzűknek bizonyult a csíksomlyói kegytemplom szombaton délben, Boros Károly nyugalmazott főesperes aranymiséjén. Volt és jelenlegi híveinek ezrei zarándokoltak el a csíksomlyói kegytemplomban bemutatott hálaadó szentmisére. A csíkszentdomokosi születésű Boros Károlyt ötven évvel ezelőtt, 1965. április 25-én szentelte pappá Gyulafehérváron Márton Áron püspök. A taplocaiak közkedvelt Karcsi bácsija 2011-ben vonult nyugdíjba, jelenleg Felvidéken, a Csallóközben, a Dunaszerdahelytől 3 km-re fekvő, 1200 lelket számláló Egyházkarcsa lelkésze. Boros Károly itthon szerette volna bemutatni aranymiséjét, erre kért és kapott rögtön engedélyt a csíksomlyói ferencesektől. Ünnepi beszédének elején sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy kicsit „Boros-központú" lett az esemény, hiszen három, szintén 1965-ben felszentelt paptársa, a csíkszenttamási születésű Antal József Árpád, a kászonaltízi Bodó Imre és a székelyszentkirályi születésű, hosszú éveken át csíkszentmiklósi plébános, Gergely Géza szintén aranymisés, és róluk kevesebb szó esett. A hálaadó szentmisét a négy aranymisés és Tamás József püspök celebrálta. Jó érzés volt tapasztalni, hogy Boros Károlyról volt hívei mellett Csíkszereda és Hargita megye elöljárói, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselői, illetve a történelmi magyar egyházak képviselői sem feledkeztek meg. Boros Károly 1940-ben született Csíkszentdomokoson, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Felszentelését követően Márton püspök Madéfalvára helyezte ki káplánnak, de innen pár hét után a rendőrség „elzavarta”. Ezt követően Gyergyóalfaluban volt káplán, majd 1968-tól Kapnikbányán, 1981-től Petrillán és Lónyaitelepen, 1984-től pedig Csíktaplocán plébános. Tizenkét éven át, 2000-2012 között a felcsíkiak, az oldalcsíkiak és a gyimesiek főesperese volt. Szentbeszédében az aranymisés elsősorban papi pályájára emlékezett vissza, ennek fény- és árnyoldalaira. Először arról beszélt, hogy ő is szerepelt a szekuritáté által kijelölt 18 személy között, akiket – Pálfi Gézához hasonlóan – el szerettek volna tétetni láb alól. Háromszor próbálták megölni a kommunista hatalom emberei. Az első Kapnikányán 1973. november 1-jére volt kitűzve, amikor el szerették volna üttetni Trabantját. A második ugyancsak Kapnikbánya környékén történt, amikor Zündapp kismotorjával Erzsébetbányára igyekezett papi teendőinek elvégzésére, a harmadik pedig a Zsil-völgyi plébánoskodása idején, amikor Gyulafehérvárra utazott vonattal, és a hátszegi vonatállomáson kövekkel megdobálták, betörték a vonat ablakát – de ő csodás módon megmenekült. „A Szűzanya nem hagy el, csak mi ne hagyjuk el” – mondta Boros Károly, aki az aranymiséjén azokért is imádkozott, akik 2011-ben Csíkban morális lejáratási kampányt indítottak ellene. Papi pályáján fénynek nevezte azt, hogy mindig voltak jó hívei, bárhová szívesen visszatér, és azt, hogy sikerült az általa szolgált közösségekben a lelki építkezés. Csíktaplocán több mint 20 éven át minden hónap 12-én engesztelő szentmisét, virrasztást tartottak, ennek a folytatása a Csíksomlyón minden hónap első szombatján tartandó Mária-köszöntő. Csíktaplocán az ő idejében épült fel a ravatalozó, illetve a Taplocához tartozó csibai templom. Boros Károly esperes alapítója és elnöke volt az Ezer Székely Leány Alapítványnak, az ő vezetésével indult újra az 1990-as években a kommunista időkben betiltott rendezvény. Többek között az ő érdeme, hogy 2003-ban bemutatták Csíksomlyón az István, a király rockoperát, majd a 2000-es évek közepén a többi más nagy sikerű előadást a Hármashalom-oltárnál. A csíksomlyói aranymisén részt vevők egy emlékképet kaptak távozáskor. Ez a győri Könnyező Szűzanyát ábrázolja. Mise után Boros Károlyt virágcsokrokkal köszöntötték tisztelői, a templom előtti téren több mint egy órán át beszélgetett régi ismerőseivel, barátaival. Dobos László Székelyhon.ro 2015. május 6.Katolikus Nőszövetségek találkozója Kolozsváron2015. április 20-22 között került sor Kolozsváron az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesülete lelkigyakorlatos napjaira, melyen 31 nőszövetség közel 130 tagja, illetve 21 lelkipásztor vett részt. A találkozón szép számban vettek részt a nagyváradi római katolikus egyházmegyéből a zilahi Árpádházi Szent Erzsébet Nőszövetség tagjai, Ft. Sövér István plébános vezetésével, Nagyváradról, a várad-olaszi Szent Rita, valamint a várad-velencei Lisieux-i Kis Szent Teréz Nőszövetség tagjai Ft. Kiss Albert várad-olaszi plébános, kanonok vezetésével. A találkozó mottója: Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szeretlek benneteket (Jn 15,12) A lelkigyakorlat a rendező, kolozsvári Szent Mihály Nőszövetség dísztermében zajlott le. Az egybegyűlteket Fábián Mária az E.R.K.N.E. elnöke köszöntötte, aki tolmácsolta Exc. Jakubinyi György érsek úr üdvözletét, majd, felolvasta Ft. Tamás József segédpüspök illetve Ft. Pék Sándor esperes leveleit, melyben köszöntötték a lelkigyakorlat résztvevőit. Ft. Kovács Sándor fő esperes a Fórum lelki vezetője köszöntő beszédében kiemelte a nők szerepét korunk társadalmában, a családban, mint ahogy Márton Áron püspök is kihangsúlyozta: a család az amelyből az élet fakad, itt sűrűsödik össze az emberiség összes öröme és bánata, a család biztosítja, hogy erős, alkotóképességű emberek nevelkedjenek. A család felbomlása a társadalom hanyatlásához vezet, ilyen körülmények között a nőknek különösen nagy felelősségük van. Az ő tevékenységük befolyással van azonban nemcsak a családra, hanem az egyházra és egész közösségünkre. Ferenc pápa is beszédeiben kihangsúlyozza a nők szerepét mondván, hogy a nők mindennapi munkája befogadóvá teszi társadalmunkat, steril az a világ melyből a nőket kirekesztik. A Báthori István Líceum diákjai Vincze Csilla tanárnő vezetésével, nagy sikert aratva, válogatást mutattak be Petőfi Sándor családdal kapcsolatos verseiből. A lelkigyakorlaton a résztvevők Ft. Nagy József csíkcsicsói plébános értekezését hallgatták meg melyben az összejövetel mottójából kiindulv szeressétek egymást , amint én szeretlek benneteket Jn. 15,12- a család mai szerepéről értekezett, a családról melyre a szeretet fénye kell ragyogjon, a családról mely melegség, szeretet, közös asztal és valaki ,aki vár ha hazatérünk. Saját tapasztalatait elevenítette fel édesapja, édesanyja gondos szeretete védte Őt egész eddigi élete alatt. Bemutatta a házas hétvége mozgalmat mely Spanyolországból indult ki és terjedt el egész Európában, Magyarországon 2001-től tartanak ilyen rendezvényeket Erdélyből mintegy 500 házaspár a tagja, egyházközségükben Csíkszépvizen tartottak házas hétvégét legutóbb, melyen 16 házaspár vett részt, melynek célja volt tudatosítani a szeretetet mely a család fundamentuma, a család az első hely ahol megtanulunk beszélni, kommunikálni, imádkozni a hely ahol szeretetben neveljük gyermekeinket. Homa Ildikó szociális testvér Kötetlenül elköteleződve című előadásában a családos találkozókról értekezett a Szent Mihály plébánián. Ft. Illyés Csaba Nagykárolyi plébános „Nagyobb boldogság adni, mint kapni”( Ap.Cs 20,35) címmel értekezett rámutatva, hogy korunkban elhatalmasodott az önzés a pillanatnyi élvezetek hajhászása, a kapzsiság, a földi gyarapodás elsődlegessége, eltévelyedés a hittől, sokszor fordulunk el a segítséget kérőktől. A hívő ember Krisztus nyomában kell járjon, mert az Ő szeretete nélkül nem tudjuk gyakorolni az irgalmasságot mely Krisztus közelségéből fakad. A Fórum résztvevői közösen imádkoztak Isten szolgája Márton Áron boldoggá avatásáért. A Szent Mihály templomban nagysikerű koncertet tartott a Szent Cecília kórus és zenekar dr. Potyó István vezényletével. A lelkipásztorok tanácsainak meghallgatása után a záró szentmisén vettek részt melyen szentbeszédet Ft. Kiss Albert várad-olaszi plébános mondott. A következő találkozó, lelkigyakorlat színhelye 2015 szeptemberében Nagyvárad lesz, ahol a nőszövetségek elnökei és lelki vezetőik vesznek részt. Fleisz Judit, a nagyvárad-velencei Lisieux-i Kis Szent Terez Nőszövetség elnöke Reggeli Újság (Nagyvárad) 2015. május 21.A Boldogasszony Zarándokvonat az idén minden eddiginél több zarándokkal indul CsíksomlyóraMa, május 21-én, helyi idő szerint 7:58-kor a budapesti Nyugati pályaudvar 10. vágányáról Beer Miklós váci megyés püspök áldásával indult el a 15 kocsiból álló szerelvény, melyen mintegy 800 zarándok utazik. A határátlépés után 15:45 órára érkezik a zarándokvonat Kolozsvárra, ahol Mile Lajos főkonzul köszönti a rajta levőket, majd ft. Kovács Sándor főesperes imája után indulnak tovább. Marosvásárhelyre 18:39-kor fut be a különvonat, ahol rövid ünnepség keretében ft. Oláh Dénes főesperes köszönti a csíksomlyói búcsúba tartó zarándokokat. A vonat 21:14-kor megáll Maros-hévízen, Czirják Károly köszöntője után indulnak tovább, hogy 22:00 órára megérkezzenek a Boldogasszony Zarándokvonat utasai Gyergyószent-miklósra. Itt már hagyományosan kisebb tömeg várja a zarándokokat. Az ünnepélyes fogadást ft. Portik Hegyi Kelemen főesperes imája és áldása zárja. Május 22-én Madéfalva (10:27) érintésével a Gyimes völgyébe robog a vonat. Itt a kontumáci kápolnánál helyi csángókkal együtt szentmisén vesznek részt (14:00), melyet Tamás József püspök mutat be, és Tímár Asztrik ferences atya prédikál. A szombati csíksomlyói búcsú után, május 24-én, pünkösdvasárnap 8:00 órától ünnepi szabadtéri szentmise lesz Gyergyószentmiklós főterén. Itt Portik Hegyi Kelemen főesperes lesz a főcelebráns, és Böjte Csaba ferences szerzetes mondja a szentbeszédet. Május 24-én, a hazafelé tartó úton Nagykároly (18:45) után Debrecenben (19:59) lesz köszöntőünnepség. Debrecenben ft. Felföldi László helynök-plébános köszönti majd a hazatérő nagyszámú zarándokot. A szervezők szeretettel várják magyarországi és erdélyi barátaikat az állomásokra, hiszen már maga a hangulatos nosztalgiavonat is igazi látványosság, de jó alkalom lesz arra is, hogy a kihangosított vonat zarándokaival együtt fohászkodjanak nemzetünk lelki megújulásáért az állomásokon tartandó ünnepségeken. Népújság (Marosvásárhely) 2015. május 26.Névadásának 25. évfordulóját ünnepli a Márton Áron Gimnázium„A név kötelez” – hangzott el a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium névadásának 25. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen kedd délután. A nagy múltú iskola dísztermében diákok, tanárok, nyugdíjas pedagógusok és a testvériskolák képviselői gyűltek össze, hogy méltóképpen megemlékezzenek a névadás negyedszázados évfordulójáról. A Márton Áron Gimnázium iskolai himnuszának eléneklésével kezdődött a névadási évfordulós ünnepség kedd délután. Ezt követően az iskola diákjai virággal köszöntötték a gimnázium nyugdíjba vonult pedagógusait. Varga László 2000 óta tölti be az iskola igazgatói tisztségét. Beszédében az elmúlt évek munkáját számadatokkal támasztotta alá. Mint mondta, 1990 és 2015 között 4846 diák fejezte be tanulmányait a gimnáziumban, a végzős diákok szinte mindegyike leérettségizett, nagy többségük pedig folytatta tanulmányait. Kiemelte a tanulók országos tantárgyversenyeken való szereplését, és azt is, hogy az iskola számos kiválósági oklevelet kapott. Sikerként könyvelte el az iskolaépület felújítását, korszerű felszerelését is. Az igazgató ugyanakkor a jelenre visszatérve elárulta, május 22-én nyújtották be a Hargita Megyei Tanfelügyelőséghez a főgimnázium cím elnyeréséért a dokumentációt. „A pályázat összeállítását a 25. évforduló emlékének ajánljuk, ezzel kívánunk tisztelegni névadónk, Márton Áron püspök előtt” – hangsúlyozta Varga. Lászlófy Pál 1994-2000 között volt a gimnázium igazgatója. Arra a kérdésre, hogy miért éppen Márton Áront választották az iskola névadójának, azt válaszolta: „egyszerű, hiszen iskolánk egykori diákja volt, ugyanakkor tanítása és élete példaértékű minden ember számára”. Tamás József püspök üzenetében Márton Áron püspököt méltatta: „Egy olyan ember nevét viseli a gimnázium, aki e falak között tanult, aki a gyulafehérvári egyházmegyének olyan püspöke lett, aki az embertelen rendszerben helytállva, a börtönt és a házi őriztet is vállalva díszére lett székely népünknek” – tolmácsolták szavait. A püspök továbbá kiemelte, e név kötelezi az iskola közösségét arra, hogy munkája, tartása méltó legyen a névadó emberi, erkölcsi, szellemi értékeihez. A névadó ünnepségen többek között felszólalt Borboly Csaba, Hargita Megye Önkormányzatának elnöke is, aki emléklapot adott át az iskola igazgatójának, ugyanakkor felolvasták Eigel Ernő egykori iskolaigazgató üzenetét, majd Sata Klára volt igazgatóhelyettes is beszédet mondott. Végül díjazták az gimnázium diákjait. A rendezvényt az iskolanapok részeként tartották meg, és a számos program között szerepel szerdán 13 óra 40 perctől Tódor Imre könyvének bemutatója a díszteremben. Csütörtökön búcsúztató műsor lesz a végzősöknek szintén az iskola dísztermében, pénteken pedig fél tizenegytől ballagási ünnepséget tartanak. Barabás Hajnal Székelyhon.ro 2015. június 6.Ferences pap- és diakónusszentelés CsíksomlyónA Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány kettős ünnepére került sor szombaton a csíksomlyói kegytemplomban: Guia Hugó ferences testvért diakónussá, Portik Lukács Lóránd ferences testvért pappá szentelték. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke és Tamás József püspök celebrálta a ferences testvérek és a környékbeli papság részvételével. A szentmise keretében az evangélium után kezdődött a szentelés szertartása: Bőjte Mihály csíksomlyói ferences házfőnök bemutatta a jelölteket az érseknek, majd a főpásztor homíliában buzdította őket és a jelenlevő híveket. „Minden újmisésnek az igazi első miséje a papszentelési szentmise” – emelte ki az érsek. A jelöltek ünnepélyes ígéretet tettek a szolgálattal járó kötelezettségek vállalására, majd a főpásztor elé járultak engedelmességet ígérve neki és utódainak. A szentelést követte a beöltözés: Hugó testvér beöltözött a szerpapi öltözékbe, a keresztben viselt stólába és dalmatikába, majd átvette az érsektől az evangéliumos könyvet. Portik Lukács Lóránd ferences testvért tavaly június 28-án szentelte diakónussá Jakubinyi György érsek, ő szombattól áldozópapként szolgálja a közösséget. A litánia alatt a szentelendők leborulva imádkoztak, kérve a szentek közbenjárását hivatásuk gyakorlásához. Ezt követte a kézrátétel és a felszentelő ima, miután Lóránd testvér magára ölthette a stólát és a miseruhát. A püspök és a felszentelt diakónus és áldozópap békecsókot váltottak, kifejezve köszöntésüket és befogadásukat a közösségbe. Az újonnan szenteltek a szentmise áldozati részét már együtt ünnepelték a felszentelő püspökkel. A szentmise a főpásztor ünnepi áldásával ért véget. Iochom Zsolt Székelyhon.ro 2015. június 22.Hit az arcvonásbanBálint Lajosnak, a Gyulafehérvári Főegyházmegye első érsekének emlékére állítottak szobrot szülőfalujában, Csíkdelnén. A mellszobrot június 21-én, vasárnap, a Keresztelő Szent János-templomban tartott búcsús szentmisét követően Jakubinyi György érsek áldotta meg az Úrkápolna kertjében. A búcsús szentmisét Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök celebrálta. „Emlékezzünk az egyházközség nagy szülöttére, boldog emlékű Bálint Lajos érsekre, ugyanakkor imádkozzunk azért is, hogy a papi hivatás soha ne fogyjon ki az egyházközségből, beleértve a szerzetesi hivatást is. Minden egyházközség tulajdonképpen el kellene lássa önmagát papokkal, szerzetesekkel, ahányra szükség van” – hangsúlyozta Jakubinyi György prédikációjában. A zuhogó eső ellenére sokan részt vettek az Úrkápolna kertjében az avatási ünnepségen. A szobrot Vargha Mihály szobrászművész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója készítette. „Amikor szobrot leplezünk le, akkor egy életmű áll előttünk, jelen esetben Bálint Lajos érsek életműve. Ebben nem a hibát, nem a fényképet keressük, hanem az arcvonásban azt akarjuk felfedezni, hogy Erdély, illetve a Gyulafehérvári Főegyházmegye első érseke szelíd ember volt és hittel szolgálta Istent, egyházát és székely népét” – mutatott rá Csintalan László csíkdelnei plébános. A szobor megáldása után Bíró Tímea, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tizedik osztályos diákja egy Mécs László-verset szavalt el, majd koszorúzásra került sor. A Gyulafehérvári Főegyházmegye első érseke 1929. július 6-án született Csíkdelnén. A csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium, majd a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola növendéke volt. Márton Áron püspök szentelte pappá 1957. április 28-án. Sepsiszentgyörgyön segédlelkész, majd Futásfalván, Csíkszentdomokoson és Székelyudvarhelyen volt plébános. 1981. szeptember 29-én szentelte segédpüspökké Jakab Antal megyés püspök Gyulafehérváron. Az egyházmegye vezetését 1990-ben vette át. 1991-ben II. János Pál pápa érseki rangra emelte az egyházmegyét, és Bálint Lajost nevezte ki első érsekké. Tisztségét 1993-ig töltötte be. Székelyudvarhelyen hunyt el 2010. április 4-én. Sírja a csíkdelnei temetőben található. Péter Beáta Székelyhon.ro 2015. július 2.Ünnepelnek a güdüciekGüdüc kis közössége hatodszorra szervezi meg a falunapokat idén. Szombaton és vasárnap megélénkül a másfél száz lakosú kistelepülés. A helybélieknek két szempontból is különösen jelentős lesz ez az alkalom. Amint Polgár Csaba szervező elmondta, ilyen még nem volt a falunapokon: először lép a rendezvény színpadára a kistelepülés néptánccsoportja. A másik, kiemelkedő fontosságú esemény, hogy a vasárnapi búcsús szentmise keretében Tamás József segédpüspök felszenteli a falu új ravatalozó kápolnáját. A falunapi eseménysor szombaton 17 órakor Güdüc-Szárhegy ifi focimeccsel kezdődik, a sportos délután díszmeghívottja Ilyés Róbert volt A-ligás labdarúgó lesz. Vasárnap 11-kor kezdődik az ünnepi szentmise, a számos szórakoztató és kulturális esemény között 15 órakor lép fel a güdüci néptánccsoport. Mindkét este utcabállal és tábortűzzel zárul a program. Gergely Imre Székelyhon.ro 2015. július 9.Ravatalozót avattakKözel negyven római katolikus pap vett részt tegnap Gelencén azon a háromszéki papi találkozón, amelyet Pakó Benedek nyugalmazott kanonok hívott össze, és amelynek a házigazdája Bereczi István plébános volt. A ny. kanonok azokat a római katolikus papokat hívta meg, akik Háromszéken születtek, illetve akik hosszabb ideje szolgálnak a megyében. A legidősebb résztvevő a 87 éves, petőfalvi születésű Hajdú Gyula ny. plébános volt. A rendezvény Tamás József segédpüspök által celebrált ünnepi szentmisével kezdődött a gelencei Szent Imre-nagytemplomban. Gelence nyolc olyan papot adott az egyháznak, akik jelenleg is szolgálnak, és évente egyszer rendszeresen találkoznak. A papi találkozók hagyományát Harai Pál néhai medgyesi plébános kezdeményezte 2002-ben, ezt karolta fel a hatolykai születésű ny. kanonok. Elmondása szerint a háromszéki papi találkozót ezentúl évente megszervezik azzal a fő céllal, hogy az idősebb plébánosok megismerjék a fiatalabb nemzedékhez tartozókat. A szentmisét követően a papok és a hívek a szaladári temetőbe vonultak, ahol Tamás József segédpüspök megszentelte és megáldotta az új ravatalozóházat. A találkozó a Bodor György Művelődési Otthonban szeretetvendégséggel ért véget. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. július 9.Gelencén Isten választottaiMéltóságteljes papitalálkozó A munkanapra való tekintettel viszonylag kevés hívő jelenlétében tartották a Felsőháromszéken született római katolikus egyházi méltóságok első találkozóját. Az ünnepi szentmisén a papságon kívül Tamás József segédpüspök is részt vett, ő prédikált, ugyanakkor a környékbeli papság is képviseltette magát. A találkozó kezdeményezője néhai Harai Pál ny. kanonok, egykori medgyesi plébános volt, akinek az ötletét Pakó Benedek ny. kanonok karolta fel, és szervezte meg az eseményt. A Sepsiszentgyörgyön élő plébánost Bereczi István gelencei plébános is segítette munkájában, és ötvennél több egyházi méltóságot hívtak meg az eseményre, viszont különböző okok miatt csupán 36-an jelentek meg Erdély különböző szegleteiből, illetve Magyarországról. A püspök prédikációjában az egyházi hivatás fontosságát hangsúlyozta, elmondva, hogy valójában az egyház és Isten választja a tagjait, és nem a papság választja az egyházat. Az esemény végén a püspök a szaladári ravatalozóházat is megszentelte. Az eseményekről részletesebben soron következő Gelencei Körképünkben részletesen beszámolunk. Bartos Lóránt Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. július 14.Az egyház választja a papot– interjú Tamás József segédpüspökkel – A múlt szerdán megszervezett papi találkozó végén villáminterjút készítettünk Tamás József gyulafehérvári segédpüspökkel, egyebek mellett a papi hivatásról érdeklődve. – Miért tartja fontosnak a hasonló találkozókat? – Az utóbbi időben divatba jöttek ezek a rendezvények, a kortárstalálkozókhoz hasonlóan. A papi találkozókat eddig is megszervezték, hiszen azokat, akiket ugyanazon évben szenteltek pappá, mindig összehozta egy-egy rendezvény. Ez, ami itt volt Gelencén, ritkább, de úgy látszik, szokásba jön. Örömmel nyugtázom ezt, hiszen a vidék iránti szeretetünk fontos, sohasem felejthetjük el azt, hogy honnan indultunk, hová valók vagyunk, és főként: kik közül származunk. Fontos a nép, a szülőföld szeretete, éppen ezért értékelem, hogy ilyen szép számban összegyűlhettünk, együtt imádkozhattunk, és egy szép napot együtt tölthettünk. – A prédikációjában említette, hogy az egyház választja a papot, és nem az egyházi méltóság az egyházat. Hogyan értsük ezt? – A papi hivatásnak az átélése az ilyen találkozók alkalmával is fontos számunkra. Tény, hogy az igazi papi hivatás az, amely Istentől származik, nem pedig tőlünk. Istennek a meghívását követi az a jó pásztor, aki úgy akarja szolgálni a Jóistent, ahogy Ő azt elvárja. Ezért mondjuk azt – az Úrjézus szavait idézve –, hogy „nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket”. Aki Jézus Krisztusnak a hívását követi, az biztos, hogy olyan akar lenni, mint az Úrjézus, aki jó pásztornak nevezte önmagát, és aki valóban olyan jó pásztora az emberiségnek, hogy életét is képes volt értünk feláldozni. – Püspök úr, jelenleg egy hatalmas, más valláshoz tartozó embertömeg árad be Európába, és egyre többen fogalmazzák meg azt, hogy a megmaradás záloga a keresztény értékrendhez való visszatérésben rejlik. Mi a véleménye erről? – A hegyi beszéd – ami kereszténységünknek az alapját képezi – azzal a szép hasonlattal fejeződik be, hogy az okos ember sziklára építi fel a házát, mert csak a jó alapokra épült ház marad meg. Számunkra Istennek a törvényei jelentik a sziklát, azt az alapot, amin az emberiség meg tud állni, és meg tud maradni. Éppen ezért hangsúlyozzuk azt, hogy a mai globalizálódó világ – ami egyre jobban az anyagiak felé fordítja tekintetét – rossz útra tért. Vissza kellene térni a helyes útra, okos emberként az Istenre kellene építenünk életünket, országunkat és a társadalmat. Én hiszem és vallom ezt, ugyanis a történelem ismétli magát, az idők folyamán még voltak hasonló periódusok, amikor az emberiség próbált elfordulni Istentől, mint ahogy az ma is a nagyvilágban történik. Hiszem, hogy a tékozló fiúhoz hasonlóan az emberiség visszatalál az atyai házba, amelyet elhagyott. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. július 14.Tiszteletbeli háromszékiek„Háromszék sok jeles papot adott a világnak” A július 8-án Gelencén első ízben tartott papi találkozót a gelencei születésű Pakó Benedek ny. plébános-kanonok szervezte, aki érdeklődésünkre elmondta, az eseményre a Háromszéken született vagy itt szolgáló paptestvéreket hívták meg, akik így bizonyos tekintetben tiszteletbeli háromszékieknek számítanak. – Sok papot meghívtunk, végül 36-an vettek részt a találkozón. Meghívtuk az érsek urat is, de ő foglalt volt, ellenben Tamás József segédpüspök úr szívesen részt vett a rendezvényünkön, ő volt a főcelebráns, és a beszédet is vállalta. Háromszék sok jeles papot adott a világnak, Gelencéről nyolcan vannak, akik aktívan szolgálják a népet, de akadnak teológiai tanárok és előkelő egyházi méltóságok is közöttük – nyilatkozta Pakó Benedek, hozzátéve, a Kovászna megyében megfordult papok közül is sokan magas tisztséget viselnek az egyházban. A nyugalmazott kanonok a találkozó szervezésének előzményeire is kitért. – Ezt az egész hagyományt Harai Pál néhai medgyesi plébános kezdeményezte, lokálpatrióta lévén. Az első találkozót 2002-ben szervezte meg, akkor még Medgyesen szolgált. Én a tavaly döntöttem el, hogy folytatom a kezdeményezést, ugyanis többször buzdított, hogy valaki hívja meg a papságot egy ilyen eseményre. Mondtam is neki telefonon, „nyugodj meg, Pali atya, van folytatása a kezdeményezésednek, tarts ki!”, biztattam, hiszen akkor már súlyos beteg volt – fejtette ki. Hozzátette, úgy véli, a télen elhunyt atya kívánsága teljesült, ugyanis már több pap jelezte, szeretné ezt a hagyományt kiterjeszteni. A találkozó lehetőséget nyújt arra, hogy Istennek hálát adjanak, amiért papként szolgálhatják, ugyanakkor kitűnő alkalom, hogy jobban megismerjék egymást, különös tekintettel a fiatal nemzedékre. Jó példa erre Pakó Benedek életútja, hiszen sokáig Szászrégenben szolgált, tíz évig pedig a Zsil-völgyében, elszigetelt helyeken látta el a lelkipásztori teendőket. A találkozót tervek szerint minden évben megrendeznék. „A gelencei papok eddig is évente találkoztak”, mondta a nyugalmazott kanonok, egyúttal megköszönve Bereczi István gelencei plébánosnak a szervezésben nyújtott segítséget, dr. Pál Andornak a támogatást. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. augusztus 13.Búcsús szentmisék, szoboráldás, falunapok a hétvégénCsíkkarcfalván, Csíkszentgyörgyön, Kontumácon és Kászonújfaluban tartanak többek közt búcsús szentmisét Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én. Karcfalván egyházi ünnepükön megáldják a frissen felállított Mártonffy György-szobrot. Szűz Mária mennybevételét, Nagyboldogasszony napját ünnepli augusztus 15-én a római katolikus egyház. Ez alkalomból szombaton Gyimes-völgyében és több csíki településén is búcsús szentmiséket tartanak. Az ezeréves gyimesi határ melletti, kontumáci Nagyboldogasszony-templomban déli 12 órakor kezdődik az ünnepi szentmise, amely a héten a gyimesbükki plébánián tartott gyermektábor záróünnepsége is egyben. A szentmise ünnepi szónoka Szilveszter Imre Gábor hidegségi plébános lesz. Kontumácon a hagyományokhoz híven augusztus 6–14. között Nagyboldogasszony-kilencedet tartanak – esténként nagyon szép archaikus imákat és Mária-énekeket lehet hallani –, emellett az ünnep előtt háromnapos szentségimádáson vehetnek részt a hívek. A csíkszentgyörgyi Pósa-hegyi kápolnánál szombaton szintén déli 12 órától tartanak ünnepi szentmisét, eső esetén ugyanebben az időpontban a helyi plébániatemplomban vehetnek részt a hívek a búcsún. A kászonújfalvi kápolna búcsúünnepén fél egytől a helyi plébániatemplomban tartanak szentmisét, amelyen Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános mond szentbeszédet, délután hat órától pedig a kápolnánál gyűlhet össze újra az ünneplő közösség. Nagyboldogasszony ünnepén Csíkkarcfalván is tartanak búcsúünnepet: Csíkkarcfalva és Jenőfalva közös templomában szombaton fél 1-kor kezdődik az ünnepi szentmise, amelyen Tamás József püspök prédikál. Azt követően megáldják a Varga Gábor, Dombóváron élő szobrászművész által készített Mártonffy György-szobrot. Mártonffy György püspök /1663-1721/ Csíkkarcfalván született. Utána a piactéri színpadon koncertet ad a karcfalvi és jenőfalvi fiatalok alkotta fúvószenekar, délután hat órakor fellép Emberek, sorsok című előadásával a csíkszentkirályi Vadrózsák Néptáncegyüttes, majd a csíkdánfalvi vonószenekar műsorát hallgathatják meg a jelenlevők. Vasárnap 9 órától minifoci-bajnokság veszi kezdetét, míg délután négy órától középkori hadi bemutatót tart az Arany Griff Rend a faluközpontban. Öt órától ünnepi gálaműsor lesz a piactéri színpadon, fellép reneszánsz táncokkal az Arany Griff Rend, a mernyei hagyományőrzők, a Padlótörők Néptánccsoport, Leitner Alexandra, Ágoston Edina és György Botond humorista is. Fél nyolctól a DREAMLAND, majd a Zanzibár együttesek zenélnek. A könnyűzenei koncertek után utcabálban rophatják a táncoskedvűek. Kömény Kamilla Székelyhon.ro 2015. augusztus 19.Szent István-napi ünnepek CsíkszékenSzent István napja alkalmából búcsús szentmiséken vehetnek részt a hívek a napokban Hargitafürdőn, Hidegségen és Csíkszentkirályon. Ajnádon faluünnepet tartanak. Székelyföldön számos templom védőszentje Szent István király, Csíkban négy római katolikus templomban tartanak Szent István-napi búcsút. A Gyimesközéplokhoz tartozó, de egyházilag külön plébániával rendelkező Hidegségen csütörtökön 11 órától kezdődik az ünnepi szentmise, amelyet Lukács Imre Róbert gyulafehérvári teológiai tanár celebrál. A hargitafürdői Szent István fakápolnához vasárnap fél egyre várják a híveket búcsús szentmisére, a főcelebráns Tamás József püspök lesz, szentbeszédet mond Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke. Csíkszentkirályon a korábbi évek gyakorlatával ellentétben idén nem szerveznek falunapi programokat, csak az egyházi ünnepet tartják meg. A Szent István király tiszteletére felszentelt templomban a búcsús szentmise vasárnap lesz. Mint kiderült, idén azért marad el a falunap, mert jövő évben húszéves lesz a Szent Király Szövetség, és az alapító okiratban foglaltak szerint minden 10. évben a szülőföldjére, Csíkszentkirályra tér vissza a szövetség ünnepelni, találkozni. Mivel ez alkalommal több száz vendéget kell elszállásolni, ellátni – ahogyan történt 2006-ban is a 10. évfordulón –, a helyi önkormányzat a szűkös anyagi kerete miatt kénytelen a jövő évi találkozóra fordítani az idei programokra szánt összegeket is. Ajnádon a négynapos faluünnep ma 11 órakor, a falu védőszentjének ünnepén búcsús szentmisével kezdődik, amelynek főcelebránsa és szónoka Tamás József püspök. Pénteken és szombaton ifjúsági és sportrendezvényekkel várja az érdeklődőket a szervező helyi ifjúsági csoport. Pénteken este tíz órától kezdődik a második Dj-fesztivál. A szombat délelőtt kezdődő minifoci-bajnokság után este hét órától a kultúrotthonban a helyi Szivárvány Színjátszó Csoport két előadását tekintheti meg a nagyérdemű, amelyet a hagyományossá vált Szent István-bál követ. Szintén szombaton tartják a második Orbán-találkozót, amelyre az Orbán család csíkajnádi ágához tartozó családtagokat várják: délelőtt kilenc órakor gyülekező és regisztráció, tíz órától szentmise, azt követően pedig családi program lesz a helyi kultúrotthonban. Vasárnap a kilenc órától tartandó szentmise után a Szent István Szervezet átadja az 5. Csíkajnádi Szent István-díjat két nyolcgyermekes édesanyának, valamint köszöntik a 80 éven felüli szépkorúakat. Ezt követően néptáncelőadást tartanak. Ugyancsak vasárnap rendezik meg a csíkajnádi önkéntes tűzoltónapot, melynek keretében délelőtt tíz órakor átadják a pályázati úton nyert tűzoltóruhákat a kultúrotthonban, illetve délután három órától a sportpályán tűzoltó-bemutatót tartanak, valamint díjazzák a veterán önkéntes tűzoltókat. Szent István napján este nyolc órától a csíkcsicsói kultúrotthonban színpadra lépnek a moldvai Trunk és Buda, a magyarországi Újszász, valamint Csicsó néptáncegyüttesei. Az Összetartozás elnevezésű közös kulturális esten az érdeklődők felcsíki moldvai táncokat láthatnak, illetve moldvai és jászsági népdalokat hallhatnak. A programra a belépés díjtalan. A magyar államalapítás ünnepén a csíkszeredai Szabadság téren 17 órakor rövid köszöntők után felvonják a székely zászlót – jelezte a szervező Abacus Egyesület, a Minta ifjúsági egyesület és az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete. Ezt követően felsétálnak a Csíki Székely Múzeum belső udvarára, ahol egyházi áldás után fellép a Zsigora néptánccsoport, a Csíktaplocai Néptáncegyüttes, valamint a Csíkszentkirályi Vadrózsa Néptáncegyüttes. Kömény Kamilla Székelyhon.ro 2015. augusztus 25.Fél évszázada Isten szolgálatában (Aranymise Kézdiszárazpatakon)Nem mindennapi esemény helyszíne volt tegnap az egyházközség búcsúnapján, Szent Bertalan napján a kézdiszárazpataki, 1798-ban épült római katolikus templom. Mintegy harminc székelyföldi plébános és rengeteg hívő gyűlt össze Bodó Imre aranymiséjén, pappá szentelésének ötvenedik évfordulóján. Az eseményen Tamás József püspök és Vargha Béla főesperes is jelen volt. A nyugalmazott, 1941-ben Kászonaltízben született aranymisés főesperest, kézdiszárazpataki plébánost ötven esztendővel ezelőtt, 1965. április 25-én Márton Áron püspök szentelte pappá. Negyven évet Háromszéken szolgált. Papi pályafutását Csíkszentsimonban, Csíkmadéfalván és Gyergyócsomafalván segédlelkészként kezdte, majd plébánosként Alsócsernátonban, Kézdiszentkereszten és Kézdivásárhelyen, 2004 augusztusától Kézdiszárazpatakon szolgált. A falu búcsúnapján Piliscsaba, Kézdiszárazpatak magyarországi testvértelepülése részéről Deli Árpád volt önkormányzati képviselő volt jelen. A szentmise előtt a plébánost az egyháztanács nevében Opra András egyházgondnok, majd a gyermekek és a kórustagok köszöntötték, Balogh Tibor polgármester pedig Bodó Imre értékteremtő tevékenységére mutatott rá. Vargha Béla főesperes Jakubinyi György gyulafehérvári érsek levelét olvasta fel, majd pápai áldással ajándékozta meg Bodó Imrét. A szentbeszédet Sánta Pál lemhényi plébános mondotta el, a misét a kézdivásárhelyi-kantai és a helyi egyházi énekkar tette ünnepélyesebbé. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
