Útban a csíksomlyói búcsú felé, jún. 9-én Nagyváradra érkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. A vendégeket Kanonok sori rezidenciáján Tempfli József megyés püspök fogadta, illetve a sajtó néhány munkatársa. Dávid Ibolya elmondta, hogy hosszú ideje minden évben elzarándokol Csíksomlyóra, s idén úgy döntött, ezúttal Nagyváradon nem szalad csak át. "Végre nemzetben nem csupán gondolkodhatunk, hanem cselekedhetünk is." Dávid Ibolya Brassóban fog találkozni román kollégájával, Valeriu Stoicával. Hivatalos megbeszélésükön többek között érintik a két ország közötti kiadatási egyezményt, s a román-magyar jogharmonizációt. Dávid Ibolya fontosnak tartja a státustörvény alapos, körültekintő előkészítését. Az általa szorgalmazott Békejobb kezdeményezésről kifejtette: elérkezett az ideje annak, hogy társadalmi megbékélésre épülő társadalompolitika legyen. Úgy látja: "hogyha ezt a lélektani pillanatot, a millennium évét a magyarság nem tudja kihasználni, akkor nagy mulasztást követünk el. Béke és összefogás nélkül nem lesz nemzeti megújulás". /Szűcs László: Dávid Ibolya Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 10./
2000. július 9.
Nagyváradon Tempfli József megyéspüspök a Varadinum zárónapján benedikálta a Keresztény Ifjúsági Mozgalom (KIM) új impozáns székházát. Az időközben elhunyt Szabó Arnold műépítész tervezte impozáns épületegyüttesben megtalálni majd a folyóirat-böngészőt, a filmklubot filmstúdióval, internet hozzáférési lehetőséget, diákszállót, szállodát, jazz-klubot. Zsugán János programszervezőt elmondta, hogy a filmklub nem merül ki a szokásos heti vetítéssel, hanem szeretne egy igazi filmes értékekre fogékony magot kialakítani úgy, hogy azok majd gyakorolhatják is a filmkészítést. Az utcagyerekekkel (csellengőkkel) való törődés-étkeztetés átkerültek Várad-Velencére, a plébániára. /Tüzes Bálint: A KIM-Posticum. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 9./
2000. július 17.
A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója jegyében kétnapos ünnepet tartott Nagyszalonta. Júl. 15-én Bagosi Imre Tibor fotókiállításával kezdődött az ünnepség. Bemutatták Fábián Gyula A fejedelem hűségében című kötetének, amely irodalmi-történelmi áttekintést adott a városalapítóról, Bocskai Istvánról és a hajdúkról. Este a nyíregyházi Mandala Dalszínház bemutatta István, a király című rockoperát. Júl. 16-án megnyitották Domján Sándor huszonharmadik egyéni kiállítását. A falakon sorakozott 34 fametszete. /C. Patócs Júlia: Szoboravató ünnepség. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./ Tőkés László püspök tartotta az istentiszteletet. Beszédében elutasította azt a vádat, miszerint a protestánsok lennének az okai (a XVI. században) a magyarság megosztásának és romlásának. Másfelől megerősítette, hogy az egyháznak politizálnia kell. Bocskairól szólva hangsúlyozta: a fejedelem a tordai vallásbéke megerősítésével korszakos, máig ható szolgálatot tett a magyar nemzetnek. A számottevő kivándorlásra (Nagyszalontáról egy évtized alatt másfélezren távoztak el), a romló demográfiai állapotokra utalva figyelmeztetett: várainkat nem feladni, hanem erősíteni kell. A református templom melletti, Nagyszalonta központjában lévő parkban felavatták Bocskai-szobrot, Kolozsi Tibor alkotását. Az avatáson megjelent a volt magyar miniszterelnök, Antall József özvegye, Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, számos magyarországi és romániai parlamenti képviselő, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök is. A szobor költségéhez hozzájárult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, a budapesti Bocskai Szövetség is. /Ezer év múlva is legyen virág a Bocskai-szobor talapzatán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./
2000. augusztus 13.
Tempfli József nagyváradi megyéspüspök júl. 24-én Margittán felszentelte az új Árpád-házi Szent Margit katolikus templomot. Ez a kisváros második római katolikus istenháza. A püspök köszönetet mondott mindazoknak, akik áldozatos munkával vagy adományaikkal hozzájárultak az építéshez, köztük vannak külföldi püspöki karok, továbbá a helyi önkormányzat is. Tempfli püspök ugyanakkor nyolcvan fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét. /Tüzes Bálint: Árpád-házi Szent Margit templom Margittán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./
2000. augusztus 29.
Aug. 28-án az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói munkaértekezletre gyűltek össze Kolozsváron. A státustörvényről dr. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott tájékoztatót. Jelen volt dr. Kalmár László, a Segítő Jobb elnöke, aki a magyar állam egészségügyi támogatásáról beszélt. A püspökök tanácsa tárgyalt a Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatos kérdésekről is. A tanácskozáson megbeszélték a visszaszolgáltatott állami iskolák tulajdon-, illetve birtoklási jogát, a házbérek kérdését, és szóba került a falusi népiskolák létrehozásának ügye is. A Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatban Mikó Lőrinc elmondta: a tanácskozás résztvevői arra az elhatározásra jutottak, hogy szeptember közepén újabb értekezletet tartanak, ahol az alapítók a kuratórium elnökétől kérnek majd beszámolót eddigi tevékenységükről. A tanácskozás végén Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ismertette a külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket. A püspöki tanácskozáson részt vett Tőkés László, Csiha Kálmán, Tempfli József, Mózes Árpád, Szabó Árpád, a magyar történelmi egyházak püspökei, valamint Czirják Árpád, Potyó József és Amman Zoltán érseki helynökök. /Nánó Csaba: Kolozsvári értekezleten a magyar történelmi egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2000. szeptember 8.
A határon túli magyarság helyzetének rendezésére vonatkozó valamennyi terv alapvető elvi követelményének tartjuk, hogy a külhoni magyarság szülőföldjén való megmaradását szolgálja - hangsúlyozza az állásfoglalás, amelyet a történelmi magyar egyházak szándékoznak küldeni a magyar kormánynak, a Magyar Állandó Értekezletnek és az RMDSZ-nek. A készülő állásfoglalásról Tempfli József nagyváradi katolikus püspök nyilatkozott a Bihari Napló szept. 7-i számában. "Számunkra is fontos a külhoni állampolgárság kérdése, de elsősorban a státustörvény-tervezet elfogadását szorgalmazzuk. Egyházaink a teljes konszenzus kialakítására törekednek a határon túli magyarság legitim érdekképviseleti és polgári szervezeteivel. Hasonló egyetértést tartanak kívánatosnak a magyarországi parlamenti pártok között, a magyar civil szférában és közvéleményben" - mondta Tempfli püspök. Az erdélyi történelmi egyházak vezetői úgy vélik, hogy a határon túli magyarok helyzetének rendezésére irányuló más elképzeléseket káros és veszélyes volna kijátszani a státustörvény ellenében. A kettős vagy külhoni állampolgárságra vonatkozó terveket nem szabad szembeállítani a különleges jogállásról szóló törvénnyel, mindezeket a fokozatosság és a folytonosság elve alapján kell kezelni. Az egyházak felajánlják részvételüket a státustörvény jogalanyainak kiválasztásában. Ezt egy önálló testületnek kellene elvégeznie, amelynek tagságát az egyházak és a magyarság legitim szervezetei jelölnék ki - mondta Tempfli püspök. - A kolozsvári tanácskozáson szó volt az egyházi hátterű erdélyi magyar magánegyetem szervezéséről is. A püspökök közül többen kifogásolták, hogy a felsőoktatási intézet vezetői javaslataikról nem tájékoztatják az egyházfőket. - A magyar állami költségvetésből a magánegyetem létrehozására, működtetésére kiutalt összeg egy része Magyarországon marad. Ebből fizetik a pénz felhasználását ellenőrző szervezeteket, megbízottakat. A HTMH elnöke szerint ez ellen nincs mit tenni, mivel a magyar törvények nagyon szigorú elszámoltatási rendszert tesznek kötelezővé - mondta a püspök. /Az erdélyi magyar püspökök a státustörvényt szorgalmazzák. A külhoni állampolgárságot nem szabad szembeállítani a különleges jogállásról szóló törvénnyel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2000. szeptember 11.
Szeptember 10-én felavatták Szentjobbon Szent István király bronz mellszobrát, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ajándékát, Török Richárd székesfehérvári szobrának mását. A katolikus templomban Tempfli József megyés püspök köszöntötte dr. Rockenbauer Zoltánt, a magyar kulturális tárca miniszterét, megköszönve segítségét, a partiumi magyarságnak tett gesztusát. A debrecen-nyíregyházi egyházmegye püspöke, Bosák Nándor szentbeszéde után Rockenbauer Zoltán biztatott megmaradásra, mondván: "Szentjobbra jöttem, tudtam, hogy szent helyre jövök, hiszen az itt élők felmenői Szent István jobbját őrizték." Dávid Ibolya üdvözlő szavait levélben küldte el. A miniszter asszony szerint István király mai nagy csodája, hogy Rómát és Bizáncot képes volt közelebb hozni. Lezsák Sándor költő-politikus kifejtette, hogy két talapzaton nyugszik a Kárpát-medencében a magyarság léte: templomon és iskolán. Majd Szent István oltalmába ajánlotta a nemzetet megtartó édesanyákat. Tőkés László püspök üzenetével Csűry István generális direktor érkezett. Szentmise után hosszú sorokban kígyózott a tömeg a templom külső falába süllyesztett szobor köré, ahol a Szent Jobb őre, dr. Szabó Géza kanonok áldotta meg István király mellszobrát. /Balla Tünde: Királyszobrot avatott Szentjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./
2000. október 5.
Október 3-án volt 47 esztendeje annak, hogy a hatalom által megszüntetett Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye titokban felszentelt ordináriusa, dr. Bogdánffy Szilárd elhunyt a nagyenyedi börtönben. Nyughelye ismeretlen, ugyanis felszámolták a rabtemetőt. Amikor exhumálni (és hazahozni) lehetett volna, a hatóság emberei cinikusan így utasították el a kérést: "Töltse csak le halála után az életében kiszabott börtönéveket, utána vihetik." Az okt. 3-i szentmisén Tempfli József püspök megidézte a vértanú emlékét, megvallotta azt is, hogy egyik fő kötelességének tartja legjobb tudása szerint előmozdítani Bogdánffy Szilárd mielőbbi boldoggá avatását. /Tüzes Bálint: Isten példamutató szolgája. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./
2000. október 6.
Nagyváradon okt. 5-én koszorúzással tisztelegtek Nagysándor József vértanú emléke előtt. Az Aradon 1849. október 6-án kivégzett hős nevét viselő utca egyik házának falán található emléktábla előtt összegyűlt tömeg Kapy István alpolgármester beszédét hallgathatta meg. Tempfli József római katolikus megyés püspök a vértanúság igazi jelentéstartalmáról szólt. Ezután következett a koszorúzás. /Nálunk is koszorúztak a vértanúk napján. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./ Bihar községben okt. 5-én a református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Az istentisztelet résztvevői átvonultak a református temetőbe, Gáspár András honvéd tábornok síremlékéhez, ahol Zsugán Gyula, a bihari iskola igazgatója beszélt a szabadságharcról. A helybeliek műsora után Meleg Vilmos színművész szavalt részleteket Sajó Sándor Magyarnak lenni című verséből és Vörösmarty Mihály Szózatából. /Dérer Ferenc: Főhajtás Gáspár András emléke előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./
2000. október 9.
Okt. 7-én, vasárnap Székelyhíd községben felavatták az eredeti állapotába visszaállított millenniumi emlékművet, a turulmadárral. Az emlékművet az ezeréves Kárpát-medencei jelenlétünk emlékére emelték 1896-ban. A turult azóta többször eltávolították, utoljára a '40-es években. Az ünnepi eseményen ott voltak - többek között - Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök, Rákóczi Lajos és Székely Ervin parlamenti képviselők, Dukrét Géza és Balogh Ferenc műemlékvédők. Magyarországról a Határon Túli Magyarok Hivatalát Bálint-Pataki József képviselte, s az anyaországból érkezett az ünnepélyes emlékműavatásra Dévai Nagy Kamilla művésznő is. /(dérer): /Székelyhíd. Újra áll a millenniumi emlékmű. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./
2000. október 16.
Okt. 13-án tartották meg a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezletét Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székhelyén. Tempfli József megyés püspök lapunknak elmondta, hogy a megbeszélésen elsősorban a Sapientia Alapítvány tevékenységéről, valamint az egyházi hátterű erdélyi-partiumi magánegyetemi hálózat kiépítéséről volt szó. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke részletes beszámolót készített az egyetemszervezés jelenlegi helyzetéről. A főpapok tájékozódtak a Partiumi Keresztény Egyetemről is, megtekintették a magán felsőoktatási intézet különböző nagyváradi beruházásait. A kiadott közlemény szerint az alapítók egyetértettek abban, hogy az egyetemépítés nemzetstratégiai fontosságú kérdés. Kifejezték amaz óhajukat, hogy a felsőoktatási intézményekben érvényesüljön a keresztény szellemiség, ugyanakkor elvárják, hogy a tanárok kinevezésénél előzetesen konzultáljanak velük is. Indítványozták, hogy november közepén szervezzenek tanácskozást az egyetem-ügy vitás vagy tisztázatlan kérdéseiről. Erre meghívnák Németh Zsolt külügyi államtitkárát, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a budapesti egyetemi programtanácsnak és a Sapientia Alapítványnak a képviselőjét. - Az egyházi vezetők tiltakoztak a Szenátus által nemrég elfogadott, a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos jogszabályjavaslat ellen. Ez egyértelműen a társadalmi-politikai visszarendeződés irányába mutat. A kisebbségi magyar egyházak főpapjai olyan megállapodásokat javasolnak az állam és az egyházak között, amelyek törvényi úton rendeznék az utóbbiak helyzetét. Ennek megvalósításához az RMDSZ politikai támogatását igénylik. A romániai magyar püspökök széles körű egyeztetést kezdeményeznek a határon túli kisebbségi magyar egyházak vezetőivel a státustörvény és a külhoni magyar állampolgárság kérdésében. Fontosnak tartják a Segítő Jobb Alapítvány által a határon túliaknak nyújtott egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezet megbeszélését. Kérik a magyar kormány támogatását a romániai szórványvidékeken létrehozandó elemi egyházi iskolai hálózat kiépítésére. "Az RMDSZ-szel való viszonyuk tisztázására, illetve a közelgő országos választásokra nézve az egyházi elöljárók szükségesnek tartják egy magas szintű találkozó megszervezését, melynek rendjén kétoldalú megállapodásban rögzítenék a Szövetséggel szembeni egyházi elvárásokat. Egyházaink ekképpen tudnák elképzelni, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi és közképviseleti szervezetének jelöltjeit jó lelkiismerettel támogassák a parlamenti választásokon" - áll a közleményben. /Erdélyi egyházfők találkozója Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./
2000. október 26.
Okt. 25-én Kolozsváron találkoztak az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. Az RMDSZ és az erdélyi magyar egyházak között minél szorosabb együttműködést kell kialakítani a következő időszakban - állapodtak meg a megbeszélésen. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakció-vezető, Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, a SZET elnöke, Szép Gyula oktatás- és vallásügyi ügyvezető alelnök, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója képviselte. Az egyházfők részéről a találkozón jelen volt Jakubinyi György erdélyi római katolikus érsek, Tamás József segédpüspök, Potyó Ferenc általános helynök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kiss Béla evangélikus főjegyző, valamint Mikó Lőrinc unitárius püspökségi tanácsos, a testület titkára. Egyetértettek abban, hogy a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok azonnali visszaszolgáltatása, szerzése érdekében mindent meg kell tenni. Az RMDSZ vezetői ismertették a nemrégiben elfogadott törvényt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy az egyházak visszakérhetik a tőlük jogtalanul elvett ingóságokat, kegytárgyakat, levéltári anyagokat. Ennek érdekében haladéktalanul be kell indítani a visszaigénylési folyamatot. RMDSZ az elkövetkezőkben is mindent megtesz a felekezeti iskolákért és általában az egyházi oktatásért. Az egyházak vezetői elégtétellel nyugtázták azt, hogy a szövetség választási programjának egyházpolitikai fejezetébe belefoglalták más fontos célkitűzések mellett ezeket a törekvéseket is. Az egyházak ugyanakkor továbbra is támogatják azt, hogy az erdélyi magyarság továbbra is erős politikai képviseletet küldjön a parlamentbe. A találkozón az RMDSZ vezetői egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a novemberi választásokat követően az erdélyi magyar történelmi egyházak és a román állam között egyezséget kell létrehozni az eddig megoldatlan problémák rendezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 26. - 1834. sz./ Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök elmondta, az egyházak ígéretet tettek arra: magukévá teszik az RMDSZ programját, és támogatják a szövetség államfő-jelöltjét. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: "a Szövetség biztosított arról, hogy következetesen kiáll az egyházi ügyek mellett. Mi ennél többet nem is kívánhatunk." Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár elismerte, javarészt jogosnak tekinthető az egyházi bírálat. Tőkés László református püspök levélben fogalmazta meg bírálatait. "A levélben foglaltak semmivel sem különböztek azoktól a kijelentésektől és vádaktól, amelyeket a püspök úr az elmúlt két-három évben rendszeresen megfogalmaz írásban vagy szóban" - nyilatkozta a levélről Kelemen Hunor. Az államtitkár szerint az RMDSZ a jövőben a jobb információáramlás által szeretné javítani az egyházakkal fenntartott kapcsolatait. /Egyházfőkkel tárgyaltak az RMDSZ vezetői. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./ Tőkés László püspök nem vett részt a megbeszélésen, jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ám három személyt küldött a találkozóra. Az ülés kezdetén ismertették Tőkés László püspöknek a tanácskozás résztvevőihez intézett levelét, amelyben komoly bírálatokat fogalmazott meg. Markó Béla kifejezésre juttatta, hogy nem ért egyet a megfogalmazott vádakkal. - Markó Béla kifejtette: elsődleges fontosságot jelent az egyházi javak, ingatlanok és ingóságok azonnali visszaszolgáltatása. /Papp Annamária: Az egyházak gondjai az RMDSZ programjában. Tőkés László bírálja a szervezet politikáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2000. október 30.
Okt. 28-án Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei címmel emlékülést tartottak Nagyváradon. Az előadások megidézték Pázmány Péter bíboros érsek és Bunyitay Vince kanonok szellemét. Tempfli József római katolikus megyés püspök az emlékezés fontosságát, a két kiemelkedő egyházi személyiség szerepét hangsúlyozta. Dr. Gergely Jenő professzor /Budapest/ Nagyvárad történetét foglalta össze. Fodor József vikárius az 1837-ben született Bunyitay Vincéről szólt, aki megírta a váradi püspökség történetét. Az első három kötet 1884-ben jelent meg, a negyedik is az ő feljegyzései, adatai alapján készült el. Az 1570-ben Nagyváradon született Pázmány Péterről Pálos István apátkanonok és Szilágyi Aladár tartott előadást. Bunyitay Vince életének jelentősebb pillanatait dr. Fleisz János vázolta föl. A szimpózium végén Tempfli József megyés püspök támogatást ígért ahhoz, hogy az elhangzott előadások nyomtatásban is megjelenjenek. Fleisz János elmondta még, hogy a Sapientia Varadiensis Alapítvány, a Római Katolikus Püspökség és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett, Nagyvárad neves személyiségeit bemutató előadás-sorozat jövőre folytatódik. Legközelebb Ipolyi Arnold életéről, munkásságáról lesz szó. /Pásztai András: Pázmány és Bunyitay emlékét idézték fel. = Bihari Napló (Nagyvárad), ok. 30./
2000. november 28.
Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök visszautasította azt a nyilvános bírálatot, amelyet Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tett nemrég személyével kapcsolatban egy budapesti sajtótájékoztatón. "Nyilatkozatával a püspök úr azt érzékelteti, nem volt méltó hozzám, hogy a nevezetekkel együtt jelenjek meg. Magam ezt nem tartom, mert legyen az egy szocialista képviselő, Lagzi Lajcsi, utcaseprő vagy cigány, Isten mindenkinek egyforma emberi méltóságot adott, s ezt kölcsönösen tisztelnünk kell, függetlenül a társadalmi pozíciótól. A nyilatkozat után felteszem a kérdést: merjek-e akár egyházi, akár polgári rendezvényen megjelenni a püspök úr mellett, méltónak talál-e erre - írta Tempfli püspök. /Tempfli József megyéspüspök válasza Tőkés Lászlónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
2000. december 8.
Tőkés László püspök közleményében leszögezte: "Megszívlelem Tempfli József bírálatát, és ezúton kérek elnézést tőle. Jó lelkiismerettel kijelentem, hogy nem volt szándékomban megsérteni. Nagyon remélem, hogy sok küzdelemben kipróbált évtizedes baráti szövetségünk és közös szolgálatunk nem szenved kárt ezen a sajnálatos ellentét miatt.″ Emlékezetes, hogy Tőkés László kifogásolta Templi József megjelenését egy nagyváradi RMDSZ-kampánygyűlésen, amire a katolikus püspök neheztelésének adott hangot. - Tőkés László kifejtette: ″Az országunkban végbemenő meredek balratolódás - és visszarendeződés - körülményei között viszont aggodalommal tapasztalhatjuk az RMDSZ-ben is érvényesülő baloldali tendenciákat, amelyek ez esetben éppen az utódkommunista MSZP, vagy a vele koalícióban volt SZDSZ által részesülnek támogatásban.″ A püspök leszögezte: az egyház nem fordult szembe az RMDSZ-szel, másfelől viszont azt sem tehette meg, hogy jogos fenntartásait elhallgassa. /Tőkés László elnézést kér Tempfli Józseftől. Egyháza nem fordult szembe az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2001. január 5.
Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök elmondta, hogy a jelenlegi romániai egyházmegyék tulajdonában több olyan ingatlan volt, amely jelenleg a határ túloldalán található, s amiket ott államosítottak. Az egyházfők a rendszerváltás után kérték ezeket vissza, ám a magyar alkotmány szerint külföldi jogi személyek nem birtokolhatnak magyarországi ingatlant. A mostani kormány hatalomra jutásának első évében, az adventi találkozón az egyházfők ígéretet kaptak a miniszterelnöktől a helyzet rendezésére. Erre a kétéves költségvetés elfogadása adott lehetőséget. Tempfli József ezért köszönetet mondott mindazoknak a képviselőknek, akik szavazatukkal kiálltak emellett. A megyés püspök nemes gesztusként értékelte azt is, hogy a magyar állam vállalta a szóban forgó ingatlanok teljes fenntartási költségét, amivel erősíti az egy nemzethez tartozás érzését. /Egyházi ingatlanok: Magyarország ingyenes használatot biztosít. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 5./
2001. január 8.
Jan. 7-én tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületi utáni új évi fogadását Nagyváradon. Csűry István, az egyházkerület generális direktora elismeréssel szólt a püspökről. Tőkés László püspök kifejtette: "Most a határmódosítás nélküli újraegyesítés időszakában fontos az egyházak szerepe, szolgálata. Bár most is kísért a posztkommunista gondolkodás, a politikusok elismerik az egyházak szerepét, de nem veszik komolyan″. Tempfli József római katolikus püspök a megértésről, a szeretetről és az összetartozásról beszélt, Csapó I. József exszenátor a hitet bizonyító cselekedet fontosságáról szólt. Popper Cserepes Zsófiának, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium igazgatójának ünnepi beszéde után a tanintézet diákjainak műsora következett. A közjó szolgálatában elnevezésű díjat a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ kapta. /Rais W. István: Egyházkerületi új évi fogadás. Megmaradásunk feltétele az önépítkezés. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8./
2001. január 12.
Jan. 11-én a Bihar megyei rendőrség elfogta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője iratait eltulajdonító öt fiatalembert, Kozma atya támadójának kilétét azonban továbbra is homály fedi. A Kozma Imre nevére kiállított személyi igazolványt, diplomata-útlevelet, jogosítványt, bankkártyát, valamint egy személygépkocsi forgalmi engedélyét tartalmazó iratcsomót Teofil Mos rendőrparancsnok személyesen adta át Tempfli József megyés püspöknek. A rendőrség ugyanakkor a borsi határátkelőnél történtekről azt állítja: az incidens nem a határ romániai oldalán történt, és a támadást maga az atya sofőrje sem tudja tanúsítani. /Székelyhídi romák tulajdonították el Kozma atya iratait. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2001. január 17.
Kétnapos /jan. 18-19/ irodalmi rendezvénysorozattal emlékeznek meg Madách Imre születésének évfordulójára a magyarországi Balassagyarmaton. Jan. 19-én átadják a 2001-es Madách-díjakat. Az idei kitüntetettek: Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, dr. Supka Magdolna művészettörténész és Őze János néptáncos. Tempfli József elmondta, hogy az elismerést azért kapja, mert néhány évvel ezelőtt exhumáltatta Madách feleségének, Fráter Erzsébetnek a földi maradványait, és a Barátok templomának kriptájában helyeztette el. A nagyváradi főpap méltatását Andor Csaba, a Madách Irodalmi Társaság elnöke mondja el. A díjátadás után fáklyás felvonulás lesz, majd megkoszorúzzák a balassagyarmati Madách-szobrot. /Madách-díj Tempfli püspöknek. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./
2001. február 1.
Január 31-én ünnepélyesen beiktatták Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban Pap Gézát, az egyházkerület 45. püspökét és az új tisztségviselőket. Az ünnepségen részt vettek az erdélyi egyházkerület lelkészei mellett a romániai magyar történelmi egyházak főpapjai és elöljárói - Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Czirják Árpád pápai prelátus, Mózes Árpád evangélikus püspök, Andrássy György unitárius előadótanácsos, Bartolomeo Anania ortodox érsek, Grigore Gutiu görög katolikus érsek, valamint a kárpát-medencei magyar református és a nyugati református egyházak képviselői. A Magyar Köztársaság képviseletében jelen volt Íjgyártó István nagykövet és Alföldi László főkonzul. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, valamit Boros János alpolgármester képviselték. Igét hirdetett Tőkés László püspök és Csiha Kálmán leköszönő püspök, majd az új püspök, Pap Géza. Az igehirdetést követően Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolták, majd a testvéregyházak küldöttei és az RMDSZ szövetségi elnöke köszöntötte az új püspököt. Végül az erdélyi és királyhágómelléki egyházkerületek püspökei közös nyilatkozatban a jövőbeli együttműködés mellett kötelezték el magukat. /"Én, Pap Géza esküszöm..." Beiktatták az Erdélyi Református Egyházkerület 45. püspökét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2001. február 20.
A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) munkatársai a napokban ünnepélyes keretek között nyújtották át a határon túli magyarok képviselőinek a szaktárca ajándékát. Az erdélyi magyarság nevében Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök vette át azt a mintegy 200 színes plakátot, amely Szent István országlásának fontosabb mozzanatait örökítette meg. Az NKÖM a poszterból több ezer darabot vásárolt meg a határon túli magyar közösségek számára. A nagyváradi megyés püspökségnek is sokat segített az NKÖM: a többezernyi kötet mellett a szaktárca adományozta a Szentjobbon felállított Szent István-mellszobrot. A színes plakátokból juttatnak templomoknak, plébániáknak és a kultúrházaknak is. /Rais W. István: Ajándék a határon túlra. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 20./
2001. február 23.
Febr. 25-én Kolozsváron tanácskozott a magyar történelmi egyházak állandó tanácsa. Úgy határoztak, hogy mind a román, mind a magyar miniszterelnöktől meghallgatást kérnek. Kidolgoztak egy olyan dokumentumot, amelyben sürgetik a részletes, korrekt kultusztörvény elfogadását. Ennek megalkotása lassan tizenegy éve húzódik. 1990 szeptemberében merült fel először a kultusztörvény meghozatalának szükségessége. Az előkészületek meg is történtek, sőt létezett egy szövegtervezet is, amelyet közösen dolgozott ki az akkor már hivatalosan is elismert tizenöt felekezet néhány képviselője. Az ügy azonban elakadt, mert szinte minden egyes érintett kormányhivatalban módosítottak a szövegen, egészen addig, amíg az már elfogadhatatlanná vált a kezdeményezők számára. Ezért 1999. december 2-án a romániai magyar felekezetek vezetői hivatalos átiratban kérték a kormányt, vonja vissza a képviselőházból a tervezetet. Most ismét napirendre került a kérdés. A Kolozsváron megfogalmazott beadványt a Vallásügyi Államtitkárságnak címezték, s abban összefoglalták az eddig történteket, ugyanakkor ismertették azt a minimumot, amelynek szerintük be kellene kerülniük a törvénybe. Különösen fontos a felekezeti oktatás státusának tisztázása és az egyházi javak visszaszolgáltatása. A dokumentum kidolgozásakor nem minden egyházi vezető volt jelen, ám a tervek szerint aláírja majd azt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, dr. Cristoph Klein evangélikus püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint dr. Szabó Árpád unitárius püspök. - Tempfli József római katolikus megyés püspök elmondta, a megbeszélésen arról is határoztak, hogy meghallgatást kérnek Adrian Nastase román kormányfőtől, az utóbbi időszakban felgyülemlett gondok tisztázásának szándékával. Az audiencián az egyházi főméltóságok felvetik majd többek között a felekezeti oktatás, az egyházi személyek méltó fizetésének, a restitutio in integrum elve alkalmazásának kérdéseit. Szóba került a mostani tanácskozáson az önálló magyar tudományegyetem létrehozása is. A résztvevők úgy döntöttek, a Sapientia Alapítvány ezzel kapcsolatos ügyeiről konzultálni szeretnének Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, ezért tőle is audienciát kérnek. /Szeghalmi Örs: Egyházi vezetők tanácskoztak Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./
2001. március 31.
Megjelent Aniszi Kálmán Magyar sorskérdések Erdélyben /Kairosz, Budapest/ című kötete, melyben 23 jeles személyiség vallott a sajátos erdélyi sorskérdésekről. Köztük van Balázs Sándor, Beke György György, Czine Mihály, Egyed Ákos, Gaal György, Kántor Lajos, László Gyula, Tempfli József és Toró Tibor. A meginterjúvoltjai három csoportba tartoznak: akik itthon maradtak, akik elmentek és végül a rokonszenvező anyaországiak. Balázs Sándor rögzítette a lényeget: az 1989 utáni sajtószabadság miatt "a nemzeti gőg fékevesztetten tobzódhat." Hasonlóan fogalmazott Beke György is: a párturalom megszűnése után a "Ceausescu által bizonyos mértékben mederben tartott román gyűlölet szabadon tört fel az "idegenek", elsősorban a magyarok ellen." "...erőteljes nacionalista, magyarellenes politika folyt a diktatúra idején, amely aztán Ceausescu megdöntése után vált tömeghisztériává." /Kiss János: Sorskérdések több szólamon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2001. április 2.
Emlékünnepélyt rendeznek Horváth Imre tiszteletére ápr. 11-én, a magyar költészet napján Nagyváradon, a Bihar megyei magyar költők, Nagyvárad Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa, a Megyei Könyvtár, az Ady kör és a Kiss Stúdió. A Rulikowski temetőben ünnepélyesen leleplezik a költő síremlékét; megemlékező beszédet mond Kapy István nagyváradi alpolgármester, Tempfli József római katolikus megyés püspök és Gheorghe Nemes lelkész, városi tanácsos. A Kiss Stúdióban a költő életművéről lesz kerekasztal-beszélgetés. A moderátor Tavaszi Hajnal könyvtáros, a rendezvény vendége dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke. Az előadók: dr. Indig Ottó irodalomtörténész (Nagyvárad), dr. Constantin Malinas egyetemi tanár, a Megyei Könyvtár igazgatója (Nagyvárad), dr. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (Kolozsvár) és Jakobovits Miklós képzőművész (Nagyvárad). A Megyei Könyvtár kiállítást nyit és megjelentet egy retrospektív bibliográfiai kiadványt Horváth Imre munkásságáról. /Nagy Tibor: Horváth Imrére emlékeznek. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
2001. április 10.
Márc. 13-20. között Kanadában járt Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, aki április 9-én töltötte be 70. életévét. A torontói Szent Erzsébet plébánia kérte fel, hogy tartson nagyböjti lelki gyakorlatot az ottani római katolikus magyar hívek részére, a torontói Magyar Ház pedig a márc. 15-ei ünnepség díszvendégének kérte fel. - Torontóban tizennégy-tizenöt ezer magyar él. Az ottani magyarok tájékozottak, követik az eseményeket, az internet segítségével. Három helyi újság csak erdélyi eseményekkel foglalkozik. A magyaroknak sok szervezetük, egyesületük van. Az érezte, hogy összetartó a magyarság. Ezért fontos a kapcsolatok ápolása. - A püspök nemsokára Tőkés László református püspökkel újból Amerikába indul, a Partiumi Keresztény Egyetem vegyes felekezetű negyvenfős énekkarát kísérik el ápr. 20. és máj. 8. között. A kórusnak kilenc fellépése lesz az Egyesült Államokban és kettő Kanadában, a tiszteletdíjat - és ha még valami támogatást kapnak - pedig egyetemük javára fordítják a fiatalok. /Pataky Lehel Zsolt: Magyarul a tengerentúliakkal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./
2001. április 11.
Közel nyolc évvel a költő halála után a magyar költészet napján, ápr. 11-én ünnepélyesen leleplezik Nagyváradon, a Rulikowski temetőben Horváth Imre síremlékét. A sírnál beszédet mond Kapy István alpolgármester, Tempfli József római katolikus megyés püspök, valamint Gheorghe Nemes ortodox lelkész, városi tanácsos. Délután a költő életművének irodalomtörténeti és művészi jelentőségéről tartanak kerekasztal-beszélgetést a Kiss Stúdió termében. A találkozón moderátora Tavaszi Hajnal könyvtáros, meghívott előadóként jelen lesz dr. Indig Ottó irodalomtörténész, dr. Constantin Malinas, a Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője, Jakobovits Miklós képzőművész, dr. Ambrus Zoltán, a Békés megyei könyvtár igazgatója, továbbá Horváth Imre egykori barátai és ismerősei. /Jelt kap Horváth Imre nyughelye. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./ A nagyváradi költő sírkövének ünnepélyes leleplezése és felavatása után a Kiss Stúdióban találkoztak Horváth Imre barátai és tisztelői. Tavaszi Hajnal könyvtáros leszögezte: felgyorsult világunkban nem szabad feledésbe merülniük kulturális értékeinknek. Dr. Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész a Korunk új kezdeményezéséről szólt: a folyóirat irodalmi játékot indít, amelyben az általuk kiválasztott tíz legszebb 20. századi magyar verset kell megnevezniük a kérdezetteknek. - A saját válogatásomban biztosan benne lesz Horváth Imre A sárga ház című költeménye is - jelentette ki. Tavaszi Hajnal elkészíti Horváth Imre részletes bibliográfiáját, melynek kiadására 5 millió lejt hagyott jóvá a Helyi Tanács. /Baráti hangulatú emlékezés Horváth Imrére. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./ A sírkő végül inkább jellegtelenre sikerült, ráadásul "multikulturálisan" kétnyelvű felirat került rá. Maga az avatás is afféle hivatalos állami rendezvénnyé lépett elő, amelynek azt kellett demonstrálnia, hogy a költségvetésből kiutalt pénzt a célnak megfelelően költötték el a sírkőállítók - ugyanis efölött bizonyos kétségek merültek fel a helyi értelmiségi körökben. A vele kortárs, őt túlélő váradi írók, költők zöme távolmaradásával fejezte ki véleményét az efféle penzum-aktivizmusról. /Síremlék Horváth Imrének. Multikulturális irodalomtörténet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./
2001. április 14.
Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Tempfli József római katolikus megyés püspök, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem kórusa április 20-tól három hetes észak-amerikai szolgálati körutat tesz. A kórus 12 városban ad elő ökumenikus koncertprogramot. A körút célja - a bemutatkozáson túl - felhívni az amerikaiak, és elsősorban az ottani magyarok figyelmét a magyar egyetemre, és megszerezni a támogatásukat. A kórus amerikai bemutatkozására a házigazda tisztségét felvállaló 54 (zömmel magyar) amerikai teremtett lehetőséget. /Amerikai körúttól remélnek támogatást az erdélyi magyar egyetemhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2001. április 19.
Ápr. 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei Budapesten megbeszélést tartottak Orbán Viktor kormányfővel. Egyetértettek abban, hogy az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának ügye jó irányba halad, a Sapientia Alapítvány kuratóriuma jó munkát végzett, a püspökök pedig tényleges szerepet kívánnak vállalni az egyetemügyben. Tonk Sándor, a Sapientia kuratóriumának elnöke elmondta, minőségileg új stádiumba került az egyetemalapítás ügye, hiszen a magyar kormányfővel folytatott találkozó lezárta a szervezés első, bizonytalanság jellemezte szakaszát. /Sapientia: nemzetpolitikai kérdés. Orbán Viktor kormányfővel egyeztettek az erdélyi magyar egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ Szót ejtettek az erdélyi történelmi egyházak helyzetéről, a magyar nyelvű tudományegyetem létrehozásáról, valamint a státustörvényről. A találkozón részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Reizer Pál szatmárnémeti megyéspüspök, Martin Ross temesvári püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök és Szabó Árpád kolozsvári unitárius püspök. Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette: a magyar kormány támogatja az erdélyi magyar történelmi egyházak azon igényét, hogy kapják vissza a kommunista időszakban elkobzott ingatlanjaikat. Ez a kérdés szerepel az RMDSZ és az RTDP között létrejött megállapodásban is. Bizonyossá vált, hogy az erdélyi magyar tudományegyetemnek négy helyszínen - Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán - lesznek kihelyezett fakultásai. Megindult a szabályzatok kidolgozása és már komoly ingatlan-beruházásokra is sor került. A magyar kormány ugyanakkor reméli, hogy a román tudományos akkreditációs bizottság már a következő ülésén pozitívan bírálja el a magyar egyetem számára benyújtott akkreditációs kérelmet. Tonk Sándor szorgalmazta, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem koordinálásával bízzanak meg kormánybiztost, de erről egyelőre nem született döntés. Arra kérte Orbán Viktort, hogy a magyar diplomácia gyakoroljon nyomást az erdélyi magyar tudományegyetem létrehozása ügyében. Véleménye szerint ugyanis a magyar egyetem kérdése átkerült a politikum területére, a kuratórium pedig kimerített minden szakmai lehetőséget és érvet. /Erdélyi püspökökkel találkozott Orbán. Elemezték a Sapientia tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./
2001. április 22.
Tempfli József megyéspüspök idén tavasszal két alkalommal is átkel az óceánon. "Szükséges a nemzetben gondolkodás, hogy mások is lássák, akár az anyaország fölött átnyúlva, az erdélyiek is törődnek a szlovákiai, vajdasági magyarokkal, de szívükön viselik a tengerentúliak sorsát, gondját-baját is. Elsősorban nekünk fontos, hogy elmenjünk az ő hívásukra, hogy ők is eljöjjenek a miénkre." - fejtette ki a püspök. Vendéglátói, akik a torontói Szent Erzsébet plébániát vezetik, jezsuiták. - Tempfli József az idei Festum Varadinum ünnepségsorozatra meghívta Reizer Pál szatmári megyéspüspököt. /Tüzes Bálint: Két amerikai út között. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 22./
2001. április 27.
Ápr. 25-én a washingtoni magyar nagykövetségen énekes-zenés-táncos műsort adott a Partiumi Magyar Keresztény Egyetem társulata, amely az Egyesült Államok és Kanada magyarok lakta településein tesz előadókörutat. Ennek egyik célja anyagi és erkölcsi - Washingtonban pedig emellett politikai - támogatást szerezni a szerveződő erdélyi magyar egyetem ügyének. A társulatot elkíséri Nagyvárad római katolikus és református püspöke, Tempfli József, illetve Tőkés László is, akik Washingtonban ellátogattak a törvényhozás egyes képviselőihez és szenátoraihoz, megbeszélést folytattak a Fehér Ház és a külügyminisztérium azon illetékeseivel, akik a kelet-közép-európai térség ügyeivel foglalkoznak. Tőkés László elmondta: az amerikai tisztségviselők teljes támogatásukról biztosították mindkét fő törekvést, amit az erdélyi magyar egyházi vezetők felvetettek. Tőkés László ugyanakkor bírálta Bill Clinton előző amerikai elnököt, aki évekkel ezelőtt dicsérte a nemzeti kisebbségi kérdés romániai kezelését. /A Partiumi Egyetem társulata műsort adott Washingtonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
