Egységeseknek kell lennünk közös céljainkban, a normatiszteletben, a hitben, a következetességben, és autonómiatörekvéseink konok képviseletében. Egy keresztény értékelvű alapon nyugvó magasabb rendű egység lehet csak jövőnk záloga" - áll a Keresztény értékek a politikában című szimpózium résztvevői által elfogadott zárónyilatkozatban. A hétvégén a témáról szóló konferenciát tartottak Temesváron a Gerhardinum Katolikus Líceum dísztermében. Keresztény értékek az erdélyi magyar politikában című előadásában Toró T. Tibor elmondta, a keresztény értékek tisztelete talán az egyetlen dolog, amelyről konszenzus van az RMDSZ-en belül. Jelenleg négy platform tűzte zászlajára a keresztény demokrácia értékeit: az Erdélyi Magyar Keresztény Demokrata Mozgalom, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Nemzetépítő Platform és a Reform Tömörülés. Borbély Zsolt Attila, Sógor Csaba, és Hermán M. János is tartott előadást. Borbély Zsolt Attila politológus, a Reform Tömörülés egyik alelnöke kifejtette: Romániában, illetve Magyarországon a szocialisták a francia típusú nemzetfogalmat követik, amely kizárja a határon túli magyarokat a magyar nemzetből. Sógor Csaba szerint a keresztény hitet nem a közéletben kell megélni, hanem a lélekben, a keresztény hit szerint kell cselekedni. /Jantó-Petneházy István: Szükség van a keresztény értékelvű politizálásra. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
2002. november 13.
A magyarság köz- és érdekképviseleti intézményrendszere a címe a Reform Tömörülés (RT) által készített tanulmánynak, amely vázlatszerűen mutatja be a platform elképzeléseit az erdélyi magyarság érdekképviseletéről. Toró T. Tibor, az RT elnöke kifejtette: a tanulmány csapatmunka eredménye. Elképzelésük szerint fontos, hogy mind a politikai érdekképviselet döntéshozó testülete, mind pedig a civil parlament választott képviselőkből álljon össze. A választás alatt közvetlen, általános és titkos választást ért. Tervezetük szerint az elnöknek az egész erdélyi magyar társadalom problémáit meg kell jelenítenie. A politika ennek csak egy szelete. Vázlatukban a tiszteletbeli elnök helyett megjelenik az "örökös tisztség" meghatározás. - Az RMDSZ alapszabályzat-módosító bizottságának tagjai közé nem választottak be senkit az RT-ből. A tanulmányt jogi kodifikációs formákba öntik és az RT nov. 30-i kongresszusa fogja jóváhagyni. Ezután az RT hivatalos álláspontjaként fog megjelenni. /Köllő Katalin: Javaslatok az érdekképviselet megreformálására. Beszélgetés Toró T. Tiborral. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2002. november 14.
Az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke, Toró T. Tibor nyílt levélben fordult Magyarország parlamenti pártjainak elnökeihez, a határon túli magyarok anyaországi státusának alkotmányos rendezése ügyében, a küszöbön álló alkotmánymódosítás alkalmából. Két javaslatot ajánlott. Az első az alkotmány 6. paragrafusának 3. bekezdésére vonatkozik, amely kimondja, hogy "A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását." Az RT javaslata, hogy az "érez" kifejezést, amely "egy nehezen megfogható" belső hozzáállást feltételez, az aktív cselekvést kifejező "vállal" megfogalmazás váltsa fel. A másik javaslatuk, hogy "a magyar alkotmány tételesen rendelkezzen a határon túli magyarság anyaországi különleges státusáról", mivel - olvasható az okfejtésben - "az integrálódó Európában nincs általános szabályozás sem az anyaországoknak a határaikon kívül rekedt kisebbséggel ápolt viszony, sem általában a kisebbségi jogvédelem kérdésében", hanem országról országra változó, "többé vagy kevésbé kisebbségbarát jogszabályok és ezeknek gyakorlata létezik". /Toró T. Tibor alkotmánymódosítást javasol a magyar országgyűlésnek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./
2002. november 26.
Markó Béla szövetégi elnök az RMDSZ alapszabályzatának, illetve programjának módosítása kapcsán nov. 25-én Bukarestben megbeszéléseket folytatott a Nemzetépítő Platform elnökével, Vekov Károllyal, majd a Reform Tömörülés vezetőivel, Toró T. Tibor elnökkel és Szilágyi Zsolt alelnökkel. A Reform Tömörülés vezetőivel folytatott megbeszélés során megállapodtak abban, hogy a továbbiakban folytatni kívánják a kétoldali egyeztetéseket. /Egyeztetés a belső ellenzékkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2002. december 2.
A Reform Tömörülés RMDSZ-platform Kolozsváron, dec. 2-án tartotta rendkívüli kongresszusát, melyen a küldöttek - leszavazván az elnökséget - eldöntötték, a platform nem vesz részt az RMDSZ Szatmárnémetibe összehívott kongresszusán. Egyhangúlag elfogadták a közösségi érdekképviselet reformjára kidolgozott polgári alternatívát. A távolmaradásról szóló döntés a meglepetés erejével hatott. A bojkottot a székelyföldi küldöttek határozták el. A kongresszusi részvételről szóló szavazás előtt Borbély Zsolt Attila és Szilágyi Zsolt alelnökök, majd Toró T. Tibor elnök is megkísérelte meggyőzni a küldötteket, hogy próbáljanak mindenki által elfogadható megoldást találni. Borbély Zsolt Attila kötött mandátumú részvételt javasolt. Elmondta, könnyebben lehetne kifejteni a Reform Tömörülés álláspontját, ha küldöttei elmennének Szatmárnémetibe. A vitában azonban a székelyföldiek hangja volt erősebb, akik elutasították a további kompromisszumkeresést. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester hangsúlyozta: a távolmaradás mellett döntenek. A marosvásárhelyi küldöttek nevében Izsák Balázs közölte, ők már otthon eldöntötték, a Reform Tömörülésnek nincs mit keresnie az illegitimnek tartott szatmárnémeti kongresszuson. A szavazás eredménye: a szatmári részvételt 41 küldött utasította el, 31 küldött támogatta, négyen tartózkodtak. A távolmaradás oka: az RMDSZ vezetősége elmulasztotta megtartani a belső választásokat. A kongresszus végül az érintettek egyéni belátására bízta a részvételt. A kongresszus egyetlen tartózkodással fogadta el a közösségi érdekképviselet reformjára kidolgozott "polgári alternatívát", és megbízta a platform vezetőségét, hogy kezdjen tárgyalásokat az alternatíva érvényesítése érdekében. A polgári alternatíva szerint az erdélyi magyar közösség egységes közképviseletének egyaránt kellene támaszkodnia a politikum, a civil társadalom és az egyházak oszlopára. Toró emlékeztetett arra, hogy Markó Béla a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson kijelentette, személye a garancia a belső választások megszervezésére. Úgy vélte, e választások elmulasztásával az erdélyi magyar politikai elit kivonta magát a társadalmi ellenőrzés alól. Szász Jenő szerint nem RMDSZ-kongresszust kell tartani, hanem belső választásokat. A kongresszuson az RMDSZ országos vezetőségét Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Köszöntőbeszédében az alelnök az RMDSZ egyik valóban működő részeként jellemezte a Reform Tömörülést. Levélben üdvözölte a kongresszust Jakubinyi György római katolikus érsek és Németh Zsolt, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke. A párt képviseletében Illés Zoltán elnökségi tag jött el Kolozsvárra. A kongresszus Illés bejelentette, hogy a Reform Tömörülés elnöke kezdeményezésére a Fidesz már be is nyújtotta a magyar alkotmány határon túli magyarokra vonatkozó előírásainak a módosító javaslatát. A Magyarok Világszövetsége képviseletében felszólaló Borbély Imre régióelnök arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság egysége csupán eszköz, melyet a célok igazolnak. A célok között pedig a kulturális autonómiát, a Székelyföld területi autonómiáját és az összmagyar nemzeti integrációt említette. Tőkés László tiszteletbeli elnök leszögezte: a Reform Tömörülés a romániai magyar nemzeti közösség érdekképviseletében reális alternatívát nyújthat. - Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a kolozsvári döntés az RT válságát bizonyítja. /Gazda Árpád: Bojkottálják az RMDSZ kongresszusát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/ Az RMDSZ Reform Tömörülés platformja 288 helyen módosítaná a szövetség alapszabályzatát - közölte a sajtótájékoztatón Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke. Toró szerint a legfontosabb módosító javaslatok értelmében kettőre korlátoznák az RMDSZ-elnök mandátumának számát, egységes struktúrát adnának a döntéshozó hatalomnak, és módosulna a Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve a Szövetségi Egyeztető Tanács döntéshozó hatásköre. "Jelenleg csupán az egyik struktúrának van döntéshozási joga, a másik csupán konzultatív hatáskörrel rendelkezik. Kérni fogjuk, hogy mindkét szerv rendelkezzen döntési joggal, hogy ezzel a civil szervezetek képviselői is élhessenek, továbbá világosan elkülönüljön a két struktúra döntési szférája" - mondta Toró. Az RT elnöke sérelmezte, hogy az RMDSZ vezetése nem konzultál a belső ellenzékkel a magyar közösség számára fontos döntések meghozatala esetén. A Reform Tömörülés elnöke sérelmezte a romániai magyar közösségnek szánt pénzek kezelésének átláthatatlanságát. Sérelmezte, hogy jelenleg nincs reális dialógus a román és a magyar társadalom között, ehhez többek között megfelelő intézményi keret szükséges. /Toró T. Tibor az RMDSZ megreformálását akarja. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./
2002. december 16.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében: Katona Ádám és Moldován Béla; a Nemzetépítő Platform nevében: Vekov Károly; a Reform Tömörülés nevében: Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt; a Magyar Ifjúsági Tanács részéről: Jakab István és Szabó László közös nyilatkozatukban kifejtették, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének politikája veszélyezteti a romániai törvényhozásban való részvételhez szükséges öt százaléknyi szavazati arány elérését is. A válság legfőbb okai: a belső törvényesség megszegése; az autonómiaprogram semmibevétele; a belső választások elodázása; az ifjúság megosztása; a klientúra-építés a civil szféra, a sajtó és az ifjúsági képviselet területén is. Az aláírók szükségesnek tartják a szövetségi jelleg helyreállítását, az általános, közvetlen és titkos belső választások megtartását a választási kampányban való esélyegyenlőség biztosításával, a történelmi egyházak szerepének és súlyának tiszteletben tartását, az ifjúsági szerveződések autonómiájának tiszteletben tartását, a pénzügyi források méltányos elosztását a történelmi egyházak, a civil szervezetek, illetve a politikai szféra egyenrangú képviseletének biztosításával. A fentiek érdekében találkozót, párbeszédet kezdeményeznek a tiszteletbeli elnök, a szövetségi elnök, az autonómia iránt elkötelezett RMDSZ-platformok, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács képviselői között. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ RMDSZ - erdélyi magyarság
2002. december 21.
Az RMDSZ-en belül vannak nézeteltérések, szükséges a párbeszéd az érdekvédelmi szövetség egyes áramlatai között. Ezt szolgálja a nyilatkozat, amelyben Tőkés László, Katona Ádám, Moldován Béla, Vekov Károly, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Jakab István és Szabó László a velük való párbeszédre hívja fel Markó Bélát. Fey László sietett leírni: ő jobban tudja, a nyilatkozat arra mutat, hogy nem kívánják őszintén a párbeszédet. /Fey László: Hogyan is képzelik? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2003. január 6.
Nem döntötték még el a Reform Tömörülés platform vezetői, hogy részt vesznek-e az RMDSZ január végére összehívott kongresszusán, jelezte Toró T. Tibor platformelnök. Toró T. Tibor végiglátogatja a platform szervezeteit, és azt követően alakítja ki álláspontját. /Gazda Árpád: Toró T. Tibor kivár. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./
2003. január 9.
Toró T. Tibor az RMDSZ VII. kongresszusát megelőző héten ad választ arra a kérdésre, hogy ott lesz-e január 31-én Szatmárnémetiben a kongresszuson. Ismeretes: a Reform Tömörülés legutóbbi kongresszusán többségi szavazattal döntés született arról, hogy az RT távolmaradásával jelzi, nem ismeri el törvényesnek a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget, viszont a platform tagjai, szimpatizánsai egyénileg vagy tisztségükből eredő jogon - ha jónak látják - részt vehetnek a kongresszuson. Toró elmondta, hogy az RMDSZ-tisztségviselőkkel, az egyházak és a civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélések után fog határozni. Temes megyéből legjobb esetben tizenegy tagú bizottság utazik Szatmárnémetibe: a három SZKT-tag (Toró T. Tibor, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, temesvári városi tanácsos, Bodó Barna megyei tanácsos), az ifjúsági szervezeteknek fenntartott helyre Bakk Jutast, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét jelölték. A december eleji küldöttgyűlés bizalmat szavazott a következőknek: Marossy Zoltán megyei tanácsos, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Pozsár József lugosi alpolgármester, Heinrich József, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Szász Enikő megyei tanácsos, Szilágyi Géza újszentesi polgármester és Erdei Ildikó, az RMDSZ oktatási bizottsága alelnöke. Fórika Éva temesvári városi tanácsos az Országos Szabályzat-felügyelő Bizottság tagjaként a lebonyolításban vállal szerepet. /Pataky Lehel Zsolt:Az RT-elnök még nem döntött a kongresszusi részvételről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./
2003. január 10.
A Cotidianul román lap jan. 9-i száma ismertette a törvény tervezett módosításáról folyó magyarországi vitát. Kiemelte Németh Zsoltnak azt a kijelentését, amely szerint a Medgyessy-kormány "a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe". A román lapnak nyilatkozva Frunda György szenátor, az RMDSZ belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke túlzásnak nevezte Németh Zsolt kijelentéseit. A Cotidianul szerint a Fidesz támogatói közé tartozó Reform Tömörülés (RT) nevű RMDSZ-platform elnöke, Toró T. Tibor egyetért Németh Zsolttal. - A törvény nemcsak a kedvezmények, hanem jelképes ereje miatt is fontos. A baloldali magyar kormány ezt a jelképes erőt nem érzi - nyilatkozta Toró T. Tibor. /Eltérő viszonyulás Németh bírálatához. A Medgyessy-kormány a kedvezménytörvény hóhérja? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2003. január 14.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke jan. 13-án kijelentette, hogy az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja "súlyos válságban" van, vezetői "kétségbeesetten" próbálják kivetíteni ezt a válságot az RMDSZ egészére és megoldani a belső problémáikat. Az RMDSZ szövetségi elnöke ezt Toró T. Tibor RT-elnök csíkszeredai kijelentéseire válaszképpen nyilatkozta. - Az RMDSZ-en belüli demokrácia bizonyítéka éppen az, hogy Toró Tibor úr a szövetség parlamenti képviselője, a 2000-es választásokon nyert mandátumot, és lehetősége van véleményét kifejteni a parlamenti frakciókban, az SZKT-n, vagy a kongresszuson - szögezte le Markó. Toró T. Tibor jan. 13-án Csíkszeredában kijelentette: platformja azt javasolja, hogy a státustörvény módosítása keretében a magyar Országgyűlés "a kettős állampolgárság román modelljét" alkalmazza. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ közelgő szatmári kongresszusa "megjátszott", és a szövetség szakadásának lehetőségére figyelmeztette annak vezetését. /Markó: Válságban a Reform Tömörülés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2003. január 14.
Székelyföldi körútja során jan. 13-án Csíkszeredában járt Toró Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés platform vezetője. A képviselő találkozott dr. Csedő Csaba polgármesterrel, Ráduly Róberttel, az RMDSZ Csík területi elnökével, Lászlófy Pállal, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének vezetőjével. Toró Tibor körútjának célja felmérni az RMDSZ szatmári kongresszusa előtt, miként vélekednek az emberek a Székelyföldön az egységes közképviseletről. /Székelyföldi körúton Toró T. Tibor. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./
2003. január 16.
Székelyföldi körúton van Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés platform elnöke. Kifejtette, hogy Székelyföldön egypártrendszer van. Amennyiben az RMDSZ Szatmárnémetiben /a kongresszuson/ nem írja ki a belső választásokat és akkor valószínűleg Székelyföldön alternatív szerveződés fog felépülni. A Reform Tömörülés eldöntötte, hogy nem vesz részt politikai platformként a kongresszuson. Másrészt viszont, szögezte le, "felelősséggel tartozunk annak a közösségnek, mely minket felruházott ezekkel a tisztségekkel. Engem például több mint húszezer bánsági magyar ember küldött a parlamentbe." /Szondy Zoltán: beszélgetés a Reform Tömörülés elnökével. "Egypártrendszer van a Székelyföldön". = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16.
2003. január 20.
Alig két héttel az RMDSZ VII. kongresszusa előtt jan. 18-án Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Markó Béla elnök az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között létrejött 2002-es együttműködési megállapodás eredményeit értékelte, majd a 2003-ra szóló újabb protokollum megkötésének esélyeit mérlegelte. A protokollumba foglalt kérések megvalósítása Markó szerint nyolcvan-kilencven százalékban jónak mondhatók, ezzel szemben a két szervezet együttműködése helyi szinten igen változó. Markó Béla az eredmények közé sorolta többek között a föld- és erdőtulajdonok visszaszolgáltatását, az egyházi restitúciós törvény elfogadását, a zászló- és himnuszhasználattal kapcsolatban elért eredményeket, Románia meghívását a NATO-ba stb. Markó úgy értékelte, hogy az együttműködés megfelelő az RMDSZ programja és a romániai magyar közösség szempontjából. 2003-ban be kell fejezni a föld- és erdőtulajdonok teljes visszaszolgáltatását, el kell kezdeni az egyházi restitúciós törvény alkalmazását. Tovább nem halasztható az önálló magyar karok létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), illetve az oktatás bővítése és működtetése a szórványvidékeken. Markó szerint van esély arra, hogy státustörvény fennmaradjon. Az elnök bírálta azokat, akik szerint a szervezetben súlyos belső viszályok vannak.Takács Csaba ügyvezető elnök közölte: közel 35 ezer pályázatot nyújtottak be Erdélyben az oktatási-nevelési támogatásra. Ebből az Illyés Közalapítvány eddig csak mintegy 1700 pályázatot bírált el, s ezekre átutalták a támogatási összeget. Több mint 1,4 milliárd forintra lenne szükség a tavalyi romániai pályázatok kifizetéséhez. Az RMDSZ már többször kérte a magyar kormány illetékeseitől a kérdés rendezését. Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke heves támadást intézett az RMDSZ vezetősége ellen, leszögezve, hogy az általa vezetett platform nem kíván segítséget nyújtani az egypártrendszer és a diktatúra intézményesítéséhez. A politikus a helyzet megoldásának kulcsát a belső választásokban látja. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök emlékeztetett: május 31-ig le kell bonyolítani a belső választásokat. A vitát követően Nagy Zsolt ügyvezető alelnök számolt be a kongresszus előkészítéséről. /Papp Annamária: Diktatórikus szervezet az RMDSZ?! Kongresszus előtti utolsó SZKT - találkozás két hét múlva Szatmárnémetiben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ Puskás Bálint véleménye: "Ha nemzeti közösségünk tagjai felé azt az üzenetet továbbítjuk, hogy valami nagy baj van, s az embereken a reménytelenség, az elkeseredés lesz úrrá, ezért mi - akik a politikával ez kívánjuk üzenni - vagyunk a hibásak." Lakatos Péter: "Egyesek bedobnak a köztudatba, hol kettős állampolgárságot, hol azt, hogy Szatmárnémetiben gyülekezet lesz, még a nevét is szégyellik kiejteni, hogy kongresszus." Katona Ádám: "A neptuni útról térjen rá az RMDSZ az önrendelkezés útjára, mert az önrendelkezés és a belső anyaország megteremtése a megmaradásunk feltétele. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés csak bizonyos feltételek mellett vesz részt a kongresszuson. Ezek közül az első az autonómia, majd az, hogy a romániai magyar nemzeti közösség minden tagja legyen választható." Szilágyi Zsolt szerint a Kárpát-medencében élő magyarok és az anyaország viszonyának rendezéséhez abból kell kiindulni, hogy miként oldotta meg hasonló gondját Románia: közel egymillió állampolgárságot adományozva a Prtuton túlra. Verestóy Attila úgy látta, szakadásveszély van, "mert egy rendszer, mely ez idáig túlságosan is eredményesen működött, most önpusztítóvá kezd válni." /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., folyt.: jan. 21./
2003. január 20.
Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés platform elnöke kifejtette: platformjuk a belső választást látja a megoldást, ezáltal az elégedetlen közeg is esélyt kap arra, hogy visszakerülhessen a rendszerbe. Ennek megfelelően első feltételük a szakaszos belső választások megszervezése mindazon régiókban, ahol erre lehetőség van, második a választó jog általánossá tétele, a harmadik a választhatósági jog biztosítása. /A megoldás kulcsa: belső választások. Toró szerint csak így kerülhető el a szakadás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2003. január 21.
Végigfut a hátamon a hideg, mikor hallom, hogy a XXI. század elején demokráciában örökös elnököket akarnak kreálni - mondta ingerülten Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke a jan. 18-i marosvásárhelyi SZKT-ülésen kijelentette: Én ezen az úton nem megyek önökkel, ebbe az örökös világba nem fogok visszamenni! Markó ingerültségét Toró T. Tibor kijelentése váltotta ki: a szatmári kongresszusra készülő új alapszabályzat-tervezet az egypártrendszert intézményesíti, diktatórikus szervezetté változtatja a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmi és közképviseleti szervezetét. Az újságírók nem kaptak a kiadványból, amelyben az illetékes szakbizottság tagjai az alapszabályzat-módosító javaslatokat összesítették. Markó is, Toró is a szolidaritás, az együttműködés fontosságáról beszélt. Toró szerint is "szükség van a szolidaritásra, az egységes képviselet hatékony politikai eszköznek, nem csak értéknek bizonyult". Az együttműködés, a szolidaritás minimál-követelményeit határozta meg Toró: "Első feltételként szabtuk meg a szakaszos belső választások megszervezését mindazon régiókban, ahol erre lehetőség van, vagyis a magyarok által többségben lakott megyékben. Második feltételünk a választó jog általánossá tétele, hiszen a szövetség nem politikai párt, hanem közösségi önkormányzat, amelyben minden magyarnak helye van. Harmadik feltételünk a választhatósági jog biztosítása, tehát eleve ne korlátozzák bizonyos személyek, kategóriák jogát a belső választásokon való részvétel tekintetében." Válaszában Markó érdekesnek nevezte azt a javaslatot, hogy minden magyar szavazhasson a belső választásokon. Mint mondta, ha ő ezt elfogadná, Toró "elvbarátja" másnap feljelentené a bíróságon, hogy nem a tagság választotta meg, a másik "elvbarát" pedig megvédené a följelentőt. Az SZKT-n nem közeledtek az álláspontok, a felek még csak ki sem beszélhették magukat, mert Frunda György SZKT-elnök nem adott rá alkalmat. Így az emberek sérelmeiket a kongresszus elé viszik. /Sarány István: Hideglelés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./
2003. február 1.
A Reform Tömörülés Koordinációs Tanácsa nyilatkozatban határolódott el az RMDSZ "vezetősége azon szándékától, hogy a minden erdélyi magyarnak helyet adó, sokszínű közösségi önkormányzatot kirekesztő, csak a párttagok érdekeit képviselő homogén és központosított egypárttá alakítsa". Az Utolsó szabad és büntetlen elhatárolódás címmel a sajtónak a helyszínen átnyújtott, Toró T. Tibor RT-elnök által jegyzett közlemény szerint a tiltakozók számára elfogadhatatlan, hogy - többek között - a magyar közösség nem választhatja meg közvetlenül vezetőit, a szavazati és választhatósági jog csak párttagoknak jár, a területi szervezetek önrendelkezési jogát megvonja az országos vezetőség. A tanács tagjai kijelentették: "a hasonló törekvésektől továbbra is elhatárolódunk, vállalva az ezért járó szankciókat, akár a kizárást is". Elítélik azokat, akiknek fontosabb a többségi hatalom által kínált pillanatnyi előny, mint a tiszteletbeli elnök által képviselt értékrend. /Pataky Lehel Zsolt: Megnyílt az RMDSZ VII. kongresszusa. = Nyugati Jelen (Arad), febr.1./
2003. február 2.
Febr. 1-jén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartotta rendkívüli közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A gyűlésen elsősorban önrendelkezésről, státustörvényről, alkotmánymódosítási javaslatokról, egyházi oktatásról és megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSZ-t bíráló kijelentések sem. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely a romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat létrehozásának kezdeményezéséről szól. Átiratban visszautasították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. A dokumentumot eljuttatták a kongresszusát tartó RMDSZ-nek. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanügyi törvényre, az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztéseket, és azt a két üzenetet, amelyek az anyaországhoz, Magyarország kormányához, a magyarországi testvéregyházakhoz, illetve a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és az itteni testvéregyházakhoz szólnak. Az összes RMDSZ-platform vezető személyisége jelen volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmárnémetiben megtartott közgyűlésén. Erdélyi Géza felvidéki református püspök igehirdetésében az egység megtartásának a fontosságáról szólt, hozzátette: az egyéni érdekeket, a hiúságot, az fel kell adni. Dr. Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református zsinat elnöke, dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mondtak köszöntőt. Tőkés László püspök a közgyűlés támogatását kérte ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor és köre szervezett, a státustörvény lényegének a megváltoztatására történő próbálkozások megfékezésére. Nem ellenrendezvényt szerveztek, hangsúlyozta, hanem ez a kongresszus kiegészítő rendezvénye. Nem mindegy, hogy az egység szónak mi a tartalma. A püspök rámutatott: a romániai magyarság mai legnagyobb problémája a drasztikus apadás. Az 1991-ben még 700 ezer lelket számláló reformátusság ma már kevesebb mint 600 ezer főből áll. Sipos Miklós esperes a tanügyi törvény hiányos és az egyházi oktatás számára hátrányos voltát, az egyházi ingatlanok és földek visszaszolgáltatásának a halogatását, az önálló magyar egyetem ügyének a késleltetését, az ortodox egyházzal szembeni látványos megkülönböztetést említette, mondván, így fest az a példaértékű kisebbségi lét. A közgyűlés elé vitt előterjesztések kapcsán az egyházkerület illetékes vezetői tartottak előadást. Tolnay István oktatásügyi előadótanácsos indítványozta, hogy a közgyűlés kérje mind a magyar, mind a román kormányt az egyházi oktatás erkölcsi, politikai és anyagi támogatására. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította, hogy nem tudták megfékezni azt a törtető szándékot, amely mindent - civil társadalmat, egyházakat - maga alá gyűrt. Az RT elnöke szerint az alternatíva mégsem egy másik párt, hanem az egységes közképviselet. Németh Zsolt, a Fidesz volt államtitkára arról beszélt, hogy ma, az MSZP-s kormány idején, lényegesen másfajta hozzáállás tapasztalható a határon túli magyarokkal szemben, mint pártja kormányzása alatt: a MÁÉRT munkájának az ellehetetlenítésére irányuló intézkedések, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körül kialakult botrány után, úgy tűnik, hogy a státustörvény van soron. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke kijelentette, hogy autonómia, önrendelkezés és kettős állampolgárság szükséges. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, hogy nem született meg egyetlen erdélyi magyar stratégia sem. Ki kell állni az elnemzetietlenítő törekvésekkel szemben. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Együttműködési Mozgalom elnöke szerint az RMDSZ saját programjával ellentétes magatartást tanúsít, amikor hozzájárul a centralizmus elmélyüléséhez, és amikor azokat az elveket állítja előtérbe, amelyek a kormánypárttal való jó viszonyt erősítik. Székelyudvarhelyről ötvenfős csoport érkezett a közgyűlésre, Szász Jenő polgármester vezetésével, aki kijelentette: nem kell félni az újtól, attól, hogy egy vagy akár több hiteles szervezet képviselje a romániai magyarságot. Dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye az, hogy az RMDSZ etikátlanul politizál, és "kizárólag a román államtól reméli az itteni magyarság gondjainak a megoldását, ezért a törvényhozásban számos demokrácia-ellenes törvényt megszavaztatott, mondván, a protokollumot bármi áron be kell tartani". /Fodor István: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a Láncos-templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./ Elfogadták az önkormányzat általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztását, közképviselettel való felruházását, valamint a Székelyföld autonómiájának a törvényerejű statútum általi szavatolását. Az RMDSZ 1993-ban programjába iktatta a belső önrendelkezést, amelynek eszközeként a személyi elvű, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását jelölte meg. A testület egy kezdeményező bizottság létrehozását javasolta, amely véglegesíti az önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumokat, és megszervezi az autonómia-statútumok közösségi vitáját. Megjelentek az eseményen az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjai, valamint a szövetség peremére szorult egykori tisztségviselők. Egymás mellett ültek a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Nemzetépítő Platform küldöttei, de részt vett a gyűlésen Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége régióelnöke és Csapó József volt Bihar megyei szenátor. Eljött a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnokaként Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, továbbá Bölcskei Gusztáv, a magyar református zsinat elnöke, Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora. Nem ellenrendezvényt szerveztünk, hanem afféle kiegészítő rendezvényt, jelentette ki Tőkés László püspök. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi népszámlálás adatai szerint Marosvásárhelyen 50, Szatmárnémetiben 40, Nagyváradon 30, Kolozsváron pedig 20 százalék alá esett a magyarság számaránya. Csapó József volt Bihar megyei szenátor az egyházi és nemzeti önrendelkezés szükségességéről szólt. Toró T. Tibor úgy vélte, néhány száz méterrel arrább az RMDSZ kongresszusa a minden magyarnak helyet adó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Mozgalmat kell indítani a közösségi önkormányzat helyreállításáért. "Segítsük át az indulás nehézségein a polgári körök és egyesületek mozgalmát - jelentette ki Toró. "A státustörvény mintha elveszett volna a nemzetközi elvárások labirintusában - fogalmazott Németh Zsolt. - A kormány által javasolt módosítások anti-státustörvényt eredményeznének."Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elsősorban filmes minőségében idézte fel, hogy a tavalyi népszámlálásig alig történt valami azóta, hogy elkészítette a kalotaszegi egykézésről szóló első filmjét. Egy ritkaságszámba menő gyarapodó gyülekezet, Désháza titkát abban vélte felfedezni, hogy ott nemcsak hirdetik a szeretetet, hanem gyakorolják is. Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformjának elnöke bejelentette, hogy Tőkés László egy hónappal ezelőtt elfogadta, hogy a platform tiszteletbeli elnöke legyen. Gergely István csíksomlyói katolikus plébános és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a munka szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó László unitárius lelkész a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében azt szorgalmazta, hogy az egyházak és a becsületes polgári erők vállaljanak kezdeményező és meghatározó szerepet a közképviselet "tisztítótűzszerű átalakításában". Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlevőket, ne féljenek az újtól, ne féljenek attól, hogy akár több hiteles szervezet fogja majd képviselni a romániai magyarságot. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett felhívásnak a szövegét, amelyet a kedvezménytörvény védelmében több Kárpát-medencei közéleti személyiség is aláírt, sőt aláírásgyűjtés indításáról határoztak.A közgyűlés határozatban rögzítette: "Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam" - ezt a megfogalmazást javasolta az államformát meghatározó első cikkelyben. A közgyűlés kérte, hogy az állami iskolákban folyó vallásoktatás kerüljön egyházi irányítás és felügyelet alá, a vallástanárokat pedig állami alapból, de az egyház fizethesse. Javasolta, hogy az alkotmány és a tanügyi törvény módosítása által a felekezeti oktatást is törvényesítsék.A közgyűlés üzenettel fordult az anyaországhoz, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben erkölcsi és politikai támogatást kértek a belső önrendelkezés és az erdélyi magyar autonómia érdekében tett törekvésekhez. Egy másik elfogadott üzenetet a román honfitársakhoz, Románia kormányához és a román testvéregyházakhoz címeztek. Ebben többek között az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva visszautasították a mesterséges asszimilációs politikát, és kérték az autonómia biztosítását. /Gazda Árpád: Az RMDSZ szerepében a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Az egyházkerületi rendkívüli közgyűlés az RMDSZ kongresszusához intézett átiratában leszögezte: visszautasítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöki hatáskör megszüntetését. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlésének átirata az RMDSZ VII. Kongresszusához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./
2003. február 3.
Olyan új mozgalmat szeretnék kezdeményezi, amely továbbra is az egységes képviselet újraépítéséért kíván harcolni - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke. Toró úgy fogalmazott, hogy a Reform Tömörülés új stratégiáját majd csak a platform hamarosan összeülő kongresszusa fogalmazza meg, annyi azonban egyértelműen megállapítható, hogy egy homogén, központosított pártban igen nehezen találnák meg a helyüket. Reményei szerint az új mozgalom indításában szövetségesekre talál az RMDSZ különböző szervezeteiben, az egyházakban és a civil szervezetekben. Mint mondta, már nem lehet gátat vetni annak, hogy a Székelyföldön valami létrejöjjön az RMDSZ-en kívül, akár a Reform Tömörüléstől is függetlenül. /Az RT az egységes képviselet újjáépítéséért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2003. február 3.
A rendkívüli közgyűlés után nyilatkozott Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke. Szerinte nem az RMDSZ szakadásról kell beszélni, hanem a bomlásnak egy lassú vagy kevésbé lassú folyamatáról, amelynek fontos állomása a szatmárnémeti fórum. A központosított párt felé kívánják elmozdítani a szövetséget. Szerinte alternatív szerveződések fognak létrejönni. /,,Nem tudom elfogadni e procedúrát". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./
2003. február 4.
Toró T. Tibortól, a Reform Tömörülés elnöke szerint a tiszteletbeli elnöki hivatal törlése Tőkés László tevékenységét nem befolyásolja, az RMDSZ-ét viszont igen. "A jelenlegi kongresszus küldöttei úgy döntöttek, nem hajlandók integrálni Tőkés László személyiségét és intézményét a szövetségbe, amely döntésért a továbbiakban a felelősséget nekik kell vállalniuk." Toró szerint kisebbségi érdekvédelmi szervezetet lehet alakítani, és magyar vidéken létre is fognak hozni ilyet. Székelyföld megbírja az intézményes pluralizmust a politika színterén. A Reform Tömörülés az elmúlt tíz évben az RMDSZ egységéért küzdött A jövőben is az egységért kell munkálkodni, de nem ilyen típusú egységért, ahol Tőkés Lászlót kiiktatták a Szövetségből - jegyezte meg Toró T. Tibor. Szerinte ha a tiszteletbeli elnöki jelentést napirendre tűzték volna, akkor talán elment volna a püspök a kongresszusra. Borbély László elmondta: annak napirendre tűzése nem szerepel az RMDSZ szabályzatában. /B. B. J.: Székelyföld megbírja az intézményes pluralizmust. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 4./
2003. február 11.
Az SZDP és az RMDSZ 2003. évi pártközi együttműködését előkészítőknek, Markó Béla szövetségi elnöknek, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezetőnek és Borbély László ügyvezető alelnöknek Toró T. Tibor platformelnök és Szilágyi Zsolt alelnök benyújtotta a Reform Tömörülés javaslatát. Javaslatuk szerint az együttműködési szerződésben szerepeljen az alkotmánymódosításra és a választási törvény vonatkozó álláspont, a nemzeti kisebbségek és autonóm közösségek jogállását szabályozó kerettörvény elfogadásának ütemterve, az egyházügyi törvénynek a magyar történelmi egyházak által elfogadott változata, az anyanyelvű oktatásra vonatkozó külön törvény /különös tekintettel a felekezeti oktatásra, a szórványiskolákra, az anyanyelv használatára az iskolák ügyvitelénél; az anyanyelvű tankönyvekre és az állami magyar egyetemre/, a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény úgy, hogy az év végéig megvalósítható legyen, a kárpótlási törvény és alkalmazási rendelkezéseinek elfogadása az első félévben, a szövetkezeti törvény és alkalmazási rendelkezéseinek elfogadása az első félévben, a regionalizmus elvének és gyakorlatának alkalmazása a törvényhozásban és végrehajtásban /különös tekintettel a költségvetésre, adóreformra, a közigazgatási reformra vonatkozó jogszabályok kidolgozása és alkalmazása, a fejlesztési régiók határainak újragondolása a szerves fejlődés szempontjai szerint, az autonóm közigazgatási régiók felé való közelítése. Kiemelt feladat: a Székelyföld önálló fejlesztési régió létrehozása, a területi-közigazgatási újrafelosztás anélkül, hogy az veszélyeztesse a kisebbségi közösségek hagyományos kereteit/, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását célzó folyamat határidejének rögzítése az Európai Unió-Románia parlamenti vegyes bizottság határozata alapján, a moldvai csángómagyar szervezetek zaklatását leállító, az anyanyelv oktatását támogató konkrét egyezség, a státustörvény zavartalan végrehajtását biztosító egyezség. Az RT javasolja továbbá országos fontosságú ügyek felvételét a központi egyezségbe: 1. a temesvári Magyar Ház ügyének végleges rendezése ez év végéig; 2. a nagyváradi római katolikus püspöki palota visszaszolgáltatása; 3. a nagyváradi várkomplexum rehabilitációja; 4. a Csanád-Kiszombor-határátkelő ingatlan- és infrastruktúra-beruházásainak biztosítása; 5. az aradi Szabadság-szoborcsoport kérdésének megoldása; 6. a székelyudvarhelyi Cserehát-ügy megnyugtató rendezése. Az RT fontosnak tartja még: Az előző évek egyezségeinek mindeddig nem teljesített előírásai élvezzenek prioritást a végrehajtásban, az RMDSZ a kormány azon kezdeményezéseit támogatja, melyek nem mondanak ellent a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság elveinek, nem veszélyeztetik a román-magyar stratégiai partnerséget, valamint az ország euroatlanti integrációjának folyamatát. /Szempontok és javaslatok a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési szerződés tartalmához. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./
2003. február 17.
A Reform Tömörülés RMDSZ-platform márc. 8-án Marosvásárhelyen tartandó kongresszusán dönti el, hogy az RMDSZ-en belül vagy új szervezeti keretben folytatja tevékenységét.Toró T. Tibor platformelnök úgy értékelte, az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusa lezárta azt a korszakot, amikor a szövetség a romániai magyar nemzeti közösség egészét képviselte."Szatmárnémeti óta az RMDSZ csak a tagjait képviseli" - jelentette ki a platformelnök. Ballépésnek tartotta a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetését. "Eddig egy befogadó RMDSZ-ről beszélhettünk, amely intézményesítette a pluralizmust." El kell dönteni, a Reform Tömörülés lát-e még magának helyet ebben a beszűkült mozgástérben. Arra a kérdésére, hogy részt vesznek-e a platform jelöltjei az egyes RMDSZ-szervezetekben tartandó tisztújításokon, Toró megjegyezte, erről a platform szervezetei helyi szinten döntenek. /Gazda Árpád: Belső vagy külső ellenzék? Súlyos döntés előtt a Reform Tömörülés RMDSZ-platform. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./
2003. február 17.
Febr. 15-én Temesváron ülésezett a Területi Képviselők Tanácsa, elfogadták a kormánypárttal megkötendő helyi protokollum tételeit. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kiemelte: az RMDSZ kongresszusa megerősítette a szövetség zártságát. Véleménye szerint a tiszteletbeli elnök eltávolítása megosztja a magyar közösséget. Erdei Ildikó oktatási alelnök a z RMDSZ-nek az elkövetkező négy évre vonatkozó oktatási stratégiáját vázolta. A Szórvány Alapítvány támogatásával megvalósuló projekt első egyeztető tárgyalásait márciusra tervezik./Gurzó K. Enikő: Értékelték a kongresszust. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./
2003. február 17.
Kolozsváron tartott tanácskozást febr. 15-én a Reform Tömörülés (RT) koordinációs tanácsa (KT), amely után sajtótájékoztatóra került sor. A KT megállapította: a szövetség eddigi nyitott szerkezete mára már megváltozott, az RMDSZ homogén és központosított párttá alakult át. Toró T. Tibor kifejtette: megrökönyödtek attól a bölcsességhiánytól, amelyet a legtöbb küldött tanúsított, megszüntetve a tiszteletbeli elnökségi titulust. Az RT-nek az az értékrendszer, amelyet Tőkés László képvisel fontos, és őt továbbra is a magyar közösség tiszteletbeli elnökének tekintik - szögezte le Toró T. Tibor. Az RT Marosvásárhelyen, márc. 8-án tartja kongresszusát. /Köllő Katalin: RT-kongresszus a stratégiáért. Tőkés Lászlót továbbra is tiszteletbeli elnöknek tekintik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2003. február 17.
Az RMDSZ legutóbbi, szatmárnémeti kongresszusát mindenki másként értékeli, politikai nézeteitől és szerepvállalásától függően - domborodott ki a Temes Megyei Területi Képviselők Tanácsának febr. 14i ülésén. Temesváron, a Putna utcai Közösségi Központban tartott megbeszélésen a kongresszusi résztvevők beszámolója váltotta ki vitát. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés platform elnöke úgy értékelte: Szatmárnémetiben nem sikerült "megnyitni" a szövetséget, az országos vezetőségnek fontosabb volt a diplomáciai siker, mint a belső demokrácia megvalósítása, a tiszteletbeli elnöki tisztség törlése pedig előreláthatatlan következményekkel jár. Szász Enikő azt nehezményezte, hogy bár az RMDSZ a romániai magyarság nevében beszél, nem kéri ki annak véleményét. Marossy Zoltán TKT-elnök és Bárányi Ferenc exminiszter, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke szerint viszont a román kormánynál csak kiegyezéssel, alkudozással érhetők el eredmények. Bárányi Ferenc kifejtette: Tőkés László volt tiszteletbeli elnök egyik politikai hibát a másik után követte el. Számon kérte Torótól, hogy Szatmárnémetiben miért nem vett részt az üléseken. Megpróbált mindent megtenni a szakadás elkerüléséért, adott magyarázatot Toró. Pozsár József lugosi alpolgármester és Szilágyi Géza újszentesi polgármester azt javasolta, hogy a megvalósításokra törekedjenek, a nézetkülönbségek ellenére összefogva keressék a magyarság mindennapi boldogulását elősegítő intézkedéseket, amivel mindenki egyetértett. /Pataky Lehel Zsolt: Kongresszusi utóhatások a Temes megyei TKT-n. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./
2003. február 19.
Febr. 15-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) szárnyának koordinációs tanácsa. Toró T. Tibor, az RT elnöke a vele készült interjúban leszögzte, hogy az RMDSZ kongresszusán, Szatmárnémetiben a belső választásokról szóló vitában egy újabb fejezet kezdődött. A szatmári fórum tisztújításról döntött, arról, hogy az általános, titkos és közvetlen választásokat törli az alapszabályzatból. Ehelyett egy olyan procedúrát körvonalazott a szövetségi alapszabályzat mellékletében, amely a párttagoknak ad szavazati jogot, és egyeseknek jelölhetőségi jogot. Az újraválasztott Markó Béla szövetségi elnök mondta el, hogy jelenleg az RMDSZ-nek körülbelül 400 000 tagja van, ez tehát azt jelenti: ennek a létszámnak ad lehetőséget, hogy döntsön, a különbséget jelentő, körülbelül 600 000-re tehető - hiszen durván számolva egy millió szavazóképes magyar él Erdélyben - embernek nem akar szavazati jogot adni. Az RT-nek el kell dönteni: hol van a helye egy ilyen típusú centralizált pártban. - Miért nem tették szóvá az önök által képviselt közösségeket aggasztó problémákat? - jött a kérdés. Lehet vitatni a RT kongresszusának döntését, amely arról szólt, hogy nem kíván élni a jelöltállítás jogával, és nem kívánja legitimizálni azt a folyamatot, amelyet Szatmárnémetiben megerősítettek. Egyesek szerint ez hibás döntés volt. A döntések nem a konresszuson születtek, hanem előtte történtek. Tehát, hogy az RT néhány tagja hozzászólt-e vagy sem a kongresszushoz, nem változtatott az eredményen. Kudarcot vallottak a tárgyalássorozatban, betonfalba ütköztek. Sokan vannak ugyanis, akik nehezen tudják elképzelni, hogy nincs is szükség Tőkés László püspök személyiségére. A Tőkés szervezte Láncos templombeli rendezvény kiegészítő rendezvény volt. Olyan dolgok hangzottak el, amelyekre a másik teremben nem kerülhetett sor. - Nem jó, amikor az egyházi embereket folyamatosan vissza akarják küldeni a szószékre. Az egyházi intézmények autonómok, amikor a közösségnek szüksége van rájuk, akkor ott vannak és helyt állnak. /Köllő Katalin: A Reform Tömörülés célja: újraépíteni az egységet. Toró: Szatmárnémetiben lerombolták az önkormányzati építkezést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2003. március 1.
Markó Béla szövetségi elnököt, valamint az RMDSZ csúcsvezetőségét bíráló dokumentumot fogalmaztak meg febr. 28-án a Sepsiszentgyörgyön tartott, megyei szintű lakossági fórumon. Az elfogadásra javasolt Mit kell tennünk? címet viselő szórólapon a szervezők megfogalmazták, hogy Markó Béla és az RMDSZ szűk körű vezetősége eltávolodott a magyarságtól, és a romániai hatalom kiszolgálójává vált. Így az összegyűltek nem tekintik őket többé a romániai magyarság hiteles vezetőinek. Kötelességüknek érzik egy demokratikus ernyőszervezet létrehozását, amelyben helyet kapnak a civil szervezetek, politikai csoportosulások és történelmi egyházak.Az új politikai szövetség vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal jelöli ki a magyarság minden 18. életévét betöltött tagja. Létrehozására, alapszabályának kidolgozására, bejegyeztetésére Tőkés Lászlót "a magyarság szimbólumértékű vezéregyéniségét" kérik fel.Az alakuló szövetség prioritásként kezeli a hármas autonómiatervezet érvényesítését, magyar intézményvezetők kinevezését, a történelmi megyehatárok és a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, az elkobzott ingó és ingatlan vagyon azonnali visszaszolgáltatását, valamint a közintézményekben való anyanyelvhasználatot. Jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, és eljött Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség elnöke is. Király Károly nemzeti önkormányzati tanács létrehozását javasolta. /Farkas Réka: Új politikai szövetség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./ / A sepsiszentgyörgyi fórum résztvevői eldöntötték, hogy többé nem tekintik az RMDSZ tisztségviselőit az egész romániai magyarság hiteles vezetőinek. Megkezdik egy demokratikus alapokra felépített szervezeteket és szerveződéseket tömörítő szövetség létrehozását, s melynek vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal fogják megválasztani. Az új politikai szövetség létrehozására, bejegyeztetésére felkérik Tőkés Lászlót. Az új alakuló szövetség prioritásként kezeli a dr. Csapó József által kidolgozott hármas autonómiatervezet érvényesítését, a székelyföldi régió megjelenítését, az etnikai diszkrimináció megszüntetését az állami hivatalok vezető tisztségei betöltésénél, a történelmi megyehatárok visszaállítását Erdélyben, az önkényesen megszüntetett Bolyai Egyetem visszaállítását, az ingó és ingatlan vagyonok azonnali visszaszolgáltatását, az anyanyelvhasználatot a közintézményekben, bíróságon, rendőrségen. /Mit kell tennünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./
2003. március 1.
Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke sűrűn nyilatkozgat, és mindent kitalál, amivel az RMDSZ vezetését befeketítheti, írta Fey László. Egyik kedvenc szövege, hogy az RMDSZ egy homogén és központosított párt (egypárt?) lett, amely nem tűri a másként gondolkodást. Fey László bizonygatta, hogy ez nem így van. Az ellenzéki platformok képviselői az RMDSZ-listán lettek megválasztva, "a csúcsvezetés ebbe nem szólt bele." - ez Fey bizonyítéka. /Fey László: TTT nem mond igazat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2003. március 6.
Márc. 8-án, Marosvásárhelyen tartja VII. kongresszusát az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja. Toró T. Tibor, az RT vezetője a Szabadságnak elmondta: Marosvásárhelyen mintegy száz küldött vesz részt, a kongresszus szervezői 50 meghívót küldtek szét, többek között újságírók, valamint az RT ideológiájához közelálló platformok számára. Két magyarországi vendége is lesz az RT-kongresszusnak: a Fidesz Magyar Polgári Párt elnöksége részéről Rogán Antal képviselő, a párt alelnöke lesz jelen, valamint a Magyar Demokrata Fórum egyik képviselője. Toró nyilatkozata szerint az RT meghívót küldött a magyar kormánypárt, személy szerint Szabó Vilmos, politikai államtitkár részére is, ám eddig nem érkezett válasz. Ugyancsak meghívást kapott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, aki - mint mondotta - egyéb elfoglaltsága miatt nem lesz jelen a kongresszuson, közölte az RT elnöke. Ezenkívül képviselteti magát Ágoston András, a Vajdasági Magyar Párt elnöke, számos civil szervezet, valamint egyházi emberek is, nyilatkozta Toró T. Tibor. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei szervezet elnöke szerint később döntenek a részvételről. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform elnöke megerősítette a platform részvételi szándékát a kongresszuson. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a SZK vezetője a következőket nyilatkozta: megtisztelve érzi magát a meghívásért, mint a platform vezetője részt vesz a kongresszuson, és kérte a lehetőséget, hogy platformja nevében köszöntse a kongresszus résztvevőit. /Köllő Katalin: Mintegy száz küldött lesz jelen az RT kongresszusán. Két magyar párt is képviselteti magát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
