Kolozs megye lakossága jelenleg 692 ezer fő, a magyarok aránya 16,67 százalék. A szavazásra jogosultak száma 550 000, ebből több mint 92 000 magyar. 2004-ben az RMDSZ 50,8 százalékos részvételi aránynál az érvényesen leadott voksok 20 százalékát szerezte meg. A kolozsvári polgármester-választáson a szövetség jelöltje Máté András volt, aki az utolsó pillanatban visszalépett, hogy Gheorghe Funar leváltása érdekében a PSD jelöltje, Ioan Rus esélyét növelje. Rus a szavazatok 40,1, Emil Boc (DA Szövetség) pedig 33,1 százalékát gyűjtötte be, és a második fordulóban ő került ki győztesen. A tanácsos választáson a DA Szövetségnek 9, az RMDSZ-nek, a PSD-nek és a PRM-nek 6-6 mandátum jutott a 27 fős kolozsvári tanácsban. /Kolozs megyei statisztika. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./
2008. május 21.
László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke azzal vádolta a Magyar Polgári Pártot, hogy azért támogatja Emil Bocot a polgármesteri tisztségre, mert Traian Basescu államelnök segítette az alakulat pártként való bejegyzését. László Attila kijelentette: nincs szüksége az MPP támogatására, mivel nem kíván társulni olyan emberekkel, akiknek más véleményük van a magyar közösség problémáiról. /Titkos egyezséget gyanít a kolozsvári RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./
2008. június 2.
Június 1-jén, vasárnap több mint 18 millió választónak kellett döntenie arról, ki vezesse az elkövetkező négy esztendőben a helyi közigazgatási szerveket. Újraválasztották a kolozsváriak Emil Boc polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt elnökét, aki az exit poll adatai szerint a szavazatok 75,6 százalékát szerezte meg, és így már az első fordulóban megnyerte a választásokat. László Attila, az RMDSZ jelöltje 8,2 százalékot kapott. Az új Kolozs megyei tanácselnök a demokrata-liberális Alin Tise lett a szavazatok 36 százalékával. AZ RMDSZ-es Máté András Levente a voksok 11,2 százalékával a 4. helyen áll. Az RMDSZ megyei listájára 12,1 százalék, a városi listára pedig 15,6 százalék voksolt. A Kolozs megyei tanácsosi listák közül a PD-L kapta a legtöbb szavazatot (36 százalék). A további sorrend: PNL 19 százalék, PSD 14,6 százalék, RMDSZ 12,1 százalék, PNG 3,1 százalék, PRM 3 százalék, PIN 2,9 százalék. László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szavazás eredménye ismét azt bizonyítja, hogy az RMDSZ a legstabilabb politikai alakulat az elmúlt tizennyolc évben Kolozs megyében. Szerinte az RMDSZ várhatóan megőrzi a hat mandátumot a városi tanácsban. „Hozta a formáját az RMDSZ Kolozs megyében”, vélekedett Eckstein-Kovács Péter. Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének elnöke szerint elkeserítő az alacsony részvételi arány. /P. A. M. : Narancssárga „uralom” következik? Túlnyerte magát a PD-L – Az RMDSZ „hozta a formáját” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2008. június 3.
Győzelemnek értékeli a helyhatósági választások eredményeit a Szatmár megyei RMDSZ. Szatmárnémetiben Ilyés Gyula kevéssel 50 százalék alatt teljesített – így második fordulót is tartanak. Csehi Árpád vissza tudta szerezni a Szabó István őszi lemondásával elvesztett Szatmár megyei tanácselnöki tisztséget. Csehi kiemelte, hogy az MPP a kampány során korrektül betartotta az előzetes megállapodást az RMDSZ-szel. Az MPP Szatmár megyében egy-egy polgármester-jelöltet juttatott be a második fordulóba Lázáriban, Túrterebesen és Kaplonyban. Az RMDSZ juttatta be a legtöbb képviselőt, 11 jelöltet Szatmárnémeti városi tanácsába, a PSD 5, a PD-L 4 és a PNL 3 tanácsosa mellett. Bihar megyében 50 százalékos feldolgozottság után az első helyen a liberális Radu Tarle állt a megyei tanácselnök-jelöltek rangsorában, az RMDSZ-es Kiss Sándor pedig a harmadikon. Nagyvárad polgármesteri székének sorsa eldőlt az első fordulóban, valamivel több, mint a szavazók ötven százaléka a liberális Ilie Bolojanra voksolt. Biró Rozália a harmadik helyet szerezte meg, kereken húsz százalékos eredménnyel, fél százalékkal előzte meg őt a város jelenlegi elöljárója, Mihai Groza. Várhatóan sikerül megőriznie az RMDSZ-nek az eddigi hét tanácsosi helyét Nagyváradon, a Bihar megyei felállás viszont még bizonytalan. Az már biztos, hogy a nagy-romániások sem a Bihar megyei, sem pedig a városi tanácsba nem kerülnek be. Az MPP Bihar megyében gyengén szerepelt, sem Nagyvárad tanácsába, sem a megyei képviseletbe nem sikerült bejuttatniuk egyetlen jelöltjüket sem. Az RMDSZ-nek már az első fordulóban 17 polgármestert sikerült állítania Bihar megyében, Nagyszalontán és Érmihályfalván sincs szükség második fordulóra. Négy községben még versenyben vannak az RMDSZ jelöltjei, illetve Margittán és Székelyhídon lesz újabb fordulós jelöltjük a magyaroknak. Kolozs megyében 50 százalékos feldolgozottság után bizonyossá vált: a liberális Alin Tise vezeti majd a megyét, a kincses város polgármestere pedig újabb négy évig Emil Boc lesz. Kolozs megyében az MPP sem a városi, sem pedig a megyei tanácsban nem szerzett helyet. „Az MPP megjelenése sikeresnek könyvelhető el, a párt életében az építkezés most kezdődik igazán” – mondta Sándor Krisztina Kolozs megyei elnök. Szilágy megyében a szavazók 53 százaléka jelent meg az urnák előtt. A megyei tanács elnöke a nem hivatalos eredmények szerint a PSD jelöltje, Marc Tiberiu. lesz. A szilágycsehi magyarság még reménykedhet, mert az RMDSZ jelöltje, Varga András bejutott a második fordulóba. Az első fordulóban kilenc RMDSZ-es polgármester nyerte meg a választást Szilágy megyében. /Lokodi és Csehi jól, Kiss csehül áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2008. június 10.
Emil Boc, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) elnöke kijelentette, pártja célkitűzése az, hogy megnyerjék az általános választásokat. „Amíg a PNL-t a Tariceanu-csapat és Olteanu csapata vezeti, semmi esély az együttműködésre vagy szövetségre. A PNL ezen csapata elárult minket” – mondta Emil Boc. /A PD-L egyedül kormányozná Romániát. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./
2008. június 19.
Június 18-án volt a kolozsvári városi tanács alakuló ülése, melyen megválasztották a két alpolgármestert, illetve létrehozták a szakbizottságokat. László Attila (RMDSZ) és Sorin Apostu (Demokrata-Liberális Párt) lett a város két alpolgármestere. Annak ellenére, hogy a helyhatósági választásokon a Nagy-Románia Párt (PRM) nem szerzett elegendő szavazatot ahhoz, hogy képviseltesse magát a kolozsvári döntéshozó testületben, képviselőjük felszólalása magyarellenes volt. Megalakultak a frakciók, ezek vezetőt választottak (az RMDSZ Csoma Botondot). A szakbizottságok vezetői között egy magyar van, Molnos Lajos /RMDSZ, tanügyi-kulturális szakbizottság). Emil Boc polgármester kijelentette: politikai, illetve a magyar közösség iránti természetes gesztusként értékelhető az, hogy a PD-L-s többség ellenére magyar alpolgármestert választottak Kolozsváron. Boc hozzátette: az elmúlt négy évben rendkívül jól együttműködött az RMDSZ-es városi tanácsosokkal. /Kiss Olivér: László Attila Kolozsvár új magyar alpolgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
2008. július 18.
A napokban a világ egyik legjobb kézilabdacsapata, a magyar női válogatott látogatott Kolozsvárra. A magyar és a román válogatott közötti barátságos mérkőzésre kétszer annyian látogattak ki, mint a korábbi, hasonló román–norvég barátságos találkozóra. A román szurkoló tömeg magyarellenes rigmusokat skandált, a már-már szokványos „Ki a magyarokkal az országból”, „Székelyföld – román föld”, „Románia nem akar benneteket”. A sporteseményeken tiltják és büntetik a rasszizmust és a xenofób megnyilvánulásokat, ennek ellenére az Új Jobboldal zászlóit is lobogtató fiatalokat csak a mérkőzés végén vonták félre és igazoltatták a csendőrök, miközben két, a magyar válogatottat elkísérő budapesti szurkolót, akik a gyakorlatilag semmitmondó „Kolozsvár visszavár” feliratot lobogtatták, egy-kettőre kivezették a lelátóról. A mérkőzést élőben közvetítette az egyik tévéadó – az egész ország-világ láthatta-hallhatta a rasszista, xenofób megnyilvánulásokat. Történt mindez Emil Boc polgármester orra alatt, aki a helyszínen nézte a mérkőzést, aki, mint emlékezetes, engedélyt adott az Új Jobboldal március 15-i kolozsvári megmozdulására is. /Balázs Bence: Barátságos nacionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./
2008. augusztus 13.
Traian Basescu államfő meghívta augusztus 12-re hívta meg a parlamenti pártok képviselőit, hogy megvitassák az Európai Bizottság által az igazságügyi reformról elkészített júliusi jelentés utáni teendőket. Emil Boc, a Liberális-Demokrata Párt elnöke szerint a parlament nem akadályozhatja a nagykorrupciós ügyekben érintett képviselők és szenátorok kivizsgálását. /Lázár Lehel: Pártközi egyeztetés az igazságügyről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./ Basescu szerint "megalázó" az a tény, hogy az EB még mindig figyelemmel követi Romániát az igazságügy fejezetében. Azért, hogy megszabaduljanak a monitorizálástól 2009 júliusában, négy nagy problémára kell koncentrálni: a magas szinten folyó korrupció, a közigazgatásban folyó korrupció, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) átláthatósága, valamint az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működése. /Basescu megalázónak tartja az ország EB-megfigyelését. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./
2008. augusztus 14.
A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) arra számít: az ősszel várható parlamenti választásokon olyan jól szerepel majd, hogy egyedül alakíthat kormányt. Ha ez mégsem sikerül, a kisebbségi kormány, illetve a koalíció gondolatától sem idegenkednek – vélekedett Emil Boc, az PD-L elnöke. Boc elmondta: amennyiben nem tudnak majd egyedül kormányt alakítani, a koalíciótól sem riadnak vissza, elsősorban a szintén jobb-közép orientációjú RMDSZ, illetve a korábbi szövetséges, később rivális Nemzeti Liberális Párt (PNL) jöhet szóba. Néhány hónappal korábban, a helyhatósági választásokat megelőző kampányrendezvények alkalmával Emil Boc még arról szónokolt Kolozsváron: itt az ideje, hogy az RMDSZ „üljön már egy kicsit ellenzékben is. „Lakolniuk kell az árulóknak, akik megaláztak minket!” /Sz. K. : Boc nem zárja ki a koalíciót az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2008. augusztus 19.
Keményen bírálták Romániát a korrupció elleni harc sikertelensége miatt névtelenül nyilatkozó uniós tisztségviselők, miközben Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke igazságtalannak nevezte az EB júliusi jelentését. A házbizottság augusztus 18-i ülésén valamennyi párt szenátora egyetértett abban, hogy a Codrut Seres és Paul Pacuraru elleni büntetőeljárás megindítása mellett kell voksolni, és egyhangúlag megszavazta a rendkívüli ülésszak összehívását augusztus 25–28-ra. A szenátus elnöke elmondta, hogy titkos szavazás lesz, Emil Boc, a PD-L elnöke viszont azt nyilatkozta, hogy a demokrata-liberális szenátorok nyíltan fognak szavazni. /B. S. : Nicolae Vacaroiu neheztel az EB-re. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
2008. augusztus 23.
Szenczi Bianka államtanácsossá történő kinevezésével megüresedett városi tanácsosi helyre Kolozsváron Irsay Miklós került, aki augusztus 22-én letette az esküt. Emil Boc polgármester megköszönte Szenczi Biankának a városi tanácsban eddig kifejtett tevékenységét, majd üdvözölte Irsay Miklóst, aki a 2004–2008-as időszakban is betöltötte ezt a tisztséget. /Beiktatták Irsay Miklóst. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2008. szeptember 1.
Romániának választania kell a parlamenti köztársaság és az alkotmányos monarchia államformája között – fejtette ki Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági szervezetének nyári iskolájában tartott előadásábanA kormányfő szerint „stabil és kiegyensúlyozott” intézményes és alkotmányos rendszert kell megteremteni, melynek útján megszüntethetővé válna a négy év óta tartó helyzet, amelyben az ország „egyre jobban eltávolodott a meglévő alkotmányos keretektől”. Bizarrnak nevezte a kormányfő alkotmányos monarchiával kapcsolatos javaslatát Emil Boc, a Demokrata–Liberális Párt elnöke, szerinte az „semmiképpen sem jelenthet megoldást Románia alkotmányos jövőjére nézve”, inkább „olyan szilárd elnöki rendszerre van szükség, amelyben az állampolgár választja meg az államfőt”, lehetővé téve számára politikai programja gyakorlatba ültetését. „Az utóbbi időszak egyik belpolitikai kérdése éppen az alkotmány módosítása volt, azonban ez nem lehet egy populista választási kampánycéllal felmelegített téma. Az RMDSZ és jómagam az elsők között voltunk, akik az alkotmánymódosítás szükségességét hangoztattuk ” – jelentette ki Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. /Bogdán Tibor: Zsarnoki köztársaság vagy alkotmányos királyság? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2008. szeptember 3.
A Nagy-Románia Párt (PRM) mégis megtarthatta alelnöki tisztségét a szenátus házbizottságában, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ugyanis hajlandó volt átengedni Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének a posztot, cserében a PRM megszavazza majd a kormány ellen benyújtandó egyszerű indítványaikat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint „a két párt kritikán aluli vitában egyezkedett a köztük lévő megállapodásról. ” Élesen bírálta a politikai alkut a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője, Puiu Hasotti is, aki magyarázatot kért Emil Bocéktól az együttműködésre. A liberális politikus szerint a lépésre Traian Basescu államfő és Emil Boc, a demokrata-liberálisok elnöke „megrendelésére” került sor. Emil Boc tagadta, hogy szélesebb körű megállapodás született volna pártja és Vadim Tudor tömörülése között. – Traian Basescu határozottan cáfolva, hogy beleszólt volna a szenátusi vitába. Mindennek ellentmondott viszont Vadim Tudor, aki kijelentette, pártja a demokrata-liberálisokkal együttműködve megszavazza majd a kormány elleni egyszerű indítványt. „Kollégák vagyunk, és azért választottuk ezt a megoldást, mert az orosz szabadkőművesek által sarkallt szociáldemokraták és konzervatívok igyekeztek úgy húzogatni a szálakat, hogy együtt alakítsanak kormány, abban bízva, hogy ezzel elszigetelhetnek minket. De mi megtaláltuk az együttműködéshez vezető hidat” – jelentette ki Vadim Tudor. Tudor elismerte, hogy egyeztetett Bockal. /Benedek Sándor, Bogdán Tibor: Boc Vadimmal szövetkezik. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
2008. szeptember 4.
Emil Boc, a demokrata-liberális pártot a kolozsvári polgármesteri székből irányító elnök hiába magyarázza a bizonyítványát, a tények magukért beszélnek: néhány zsíros parlamenti posztért cserébe képes volt lepaktálni a magyarfaló C. V. Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével. Közben Tudort sorra hagyják ott párttársai a párt mélyrepülése miatt. /Rostás Szabolcs: Alku az ördöggel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2008. szeptember 27.
Kolozsváron bejelentették: elkezdődik a főtéri archeológiai ásatások konzerválása. Emil Boc polgármester elmondta, hogy a tervek szerint a munkálatok november 30-án befejeződnek. A gödör több mint felét homokkal és földdel feltöltik, a maradék 15x5 méteres részt pedig 70 centiméteres magasságban vastag üveglappal lefedik – az „üvegház” szélei egyben padokként szolgálnak. 2005. november 11-én betömték a Főtér keleti részén lévő kutatóárkot. Két évvel ezelőtt történt kísérlet a kutatóárok homokkal és földdel történő betömésére, de a városvezető utolsó pillanatban meggondolta magát. /Kiss Olivér: Elkezdték a kolozsvári főtéri gödrök befedését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2008. szeptember 27.
Annak ellenére, hogy László Attila kolozsvári alpolgármester több ízben azt nyilatkozta: már szeptemberben sor kerülhet a Mátyás-szobor restaurálására, most Emil Boc polgármester kijelentette: a helyhatóság megkötötte a megállapodást a magyar féllel, de a munkálatok ebben az évben semmiképp sem kezdődnek el. /Szobor-restaurálás: csak jövőre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2008. október 4.
Már csak Emil Boc kolozsvári polgármester aláírásán múlik az 1956-os emlékmű felállítása – közölte Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke. Az összes engedélyt beszerezték, de az aktacsomó hónapok óta ül a városházán, ezért idén csak az alapkőletétel valósulhat meg. /Már csak Boc-on múlik az '56-os emlékmű felállítása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2008. október 29.
Jövő év április elsejére halasztotta sürgősségi kormányrendeletével a kormány a tanárok ötvenszázalékos béremeléséről szóló törvény alkalmazását. A kabinet azt szeretné, hogy ettől a dátumtól valamennyi közalkalmazotti kategória esetében emeljék a béreket, ezért a hátralévő fél évben elkészülne az állami szektorban dolgozók egységes bérrendszerét szabályozó törvény. Októbertől érvényes marad a már meghirdetett 9 százalékos emelés. A hírre az érintett szakszervezetek hevesen tiltakoztak. Élesen bírálta a kormány döntését Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt elnöke. A Valutaalap figyelmeztette a Tariceanu-kabinetet: költekezés helyett szigorú bér- és költségvetési politikára van szükség. /Bogdán Tibor: Április elsejei bértréfa. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2008. november 14.
Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt /PD–L/ elnöke mondott kortesbeszédet Nagyváradon, kikelt egykori szövetségesei ellen, a kormányfőt Ceausescunál is rosszabbnak nevezte. Legnagyobb ellenségnek a szocdemeket tartja, de kikelt az RMDSZ ellen is, amelynek vezetői Boc szerint közönséges árulók, tartás nélküli, gerinctelen alakok. A pártelnök különösen attól a szerinte pofátlan ötlettől ingerült, hogy a románok magyarul tanuljanak, ezt úgy értelmezi, hogy a magyar lenne a hivatalos nyelv Erdélyben. /Szűcs László: Marad a nehéz kő. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ Az RMDSZ menjen haza, vagy ellenzékbe, és tanulja meg az alkotmányt, amelyet Romániában nem vitatunk, hanem tisztelünk – mondta Emil Boc Nagyváradon, pátja tizenhárom parlamenti jelöltjének bemutatásakor. A pártvezér szerint az RMDSZ olyan sokáig volt kormányon, hogy vezetőinek fejébe szállt a hatalom, és azt hiszik, bármit megtehetnek az országban az alkotmány és a törvények semmibevételével. Boc ordenáré pofátlanságnak minősítette Markó Béla ötletét a magyar nyelv oktatásáról a vegyes vidéken lakó román anyanyelvűek számára, mert szerinte egyetlen országban sem kötelező a hivatalos nyelven kívül mást is tanulni. Hogy a románon kívül ki milyen nyelvet szeretne megtanulni, az egyéni döntés kérdése – szögezte le a pártelnök –, s felháborodott azon is, hogy ,,az RMDSZ autonómia-népszavazást ütemezett be a román nemzeti ünnepet megelőző napra". Ezt Boc szemtelenségnek nevezte. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./
2008. november 15.
Több Kolozs megyei vidéki településre látogatott el november 14-én Calin Popescu Tariceanu kormányfő, melynek során vázolta a kormánynak a vidéki infrastruktúra fejlesztése terén elért eredményeit. Emlékeztette a választópolgárokat, hogy a kormány megkettőzte a nyugdíjakat és fizetéseket, majd elégedetlenségét fejezte ki észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak lassúsága miatt. Demagógiával vádolta Emil Boc demokrata-liberális pártelnököt, mivel az újfent azt hangoztatta, hogy a Tariceanu-kormány a megye politikai színezetétől függően utal ki kormánytámogatást. A kormányfő Kolozs megyére vonatkozó konkrét adatokkal cáfolta meg Boc állításait: a 37 Kolozs megyei vidéki település kétharmada demokrata-liberális vagy szociál-demokrata párti, s elenyésző számban találhatunk liberális vidéki polgármestereket, nyilatkozta a kormányfő. /Nagy-Hintós Diana: Tariceanu: nem politikafüggő a kormánypénzek kiutalása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2008. november 22.
A liberálisok Maros megyei elnöke, Ciprian Dobre képviselőjelölt azért átkozta a román pártokat, mert szerinte olyan "kocsmaszövetségeket" kötnek, amelyekkel az RMDSZ malmára hajtják a vizet. Emlékeztetett, hogy amikor indult a megyei tanácselnök-választáson, vereséget szenvedett az RMDSZ jelöltjével szemben. A vereség oka, az volt, hogy a PD-L, a PSD és a PRM – ahelyett, hogy "jó románokhoz" illően – őt támogatták volna, "eleve esélytelen jelöltet" erőltettek a szavazók nyakára, aminek meg is lett az eredménye. "Annak ellenére, hogy Maros megyében a lakosság 65 százaléka román nemzetiségű, a megyei tanács elnöki funkcióját az RMDSZ nyerte el". Most ugyanezek a pártok karöltve kampányolnak az egyéni választókerületekben, ugyanolyan aljas céllal: mégpedig azért, hogy ismét kifúrják őt, ezúttal a parlamenti bársonyszékből. Ezzel az RMDSZ-jelöltnek nyitnak utat a képviselőházi mandátum felé. A nagy-romániások, a PSD és Emil Boc pártja is nacionalista, különösen választási kampányban, megszoktuk már, írta a lap munkatársa. Azonban ha a jelenlegi kormányzati partner is így próbál szavazatokat gyűjteni, akkor baj van. /Mózes Edith: Bővül a nacionalista kórus. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./
2008. november 29.
Kolozsváron november 28-án három belvárosi objektumot avattak fel. Emil Boc polgármester bejelentette: befejeződtek a főtéri régészeti leletek védelmét szolgáló munkálatok. Befedték a gödröket. Az ásatások Kolozsvár millenáris létének a bizonyítékait őrzik. Kolozsvár Főterén van a bizonyítéka annak, hogy Decebaltól és Traianustól származunk, jelentette ki Boc. Hozzátette: a turisták Kolozsvár ezeréves múltjára tekinthetnek vissza. „Borítsunk fátylat a feszültségteljes és ellentmondásos múltra, itt az ideje, hogy a toleráns, európai szintű kolozsvári szellemről tegyünk tanúbizonyságot” – fogalmazott a polgármester. Az ünnepséget követően a városvezető és kísérete átvonult a Főtér másik oldalán levő, a napokban felépített korcsolyapályához. Végül a polgármester felavatta a Deák Ferenc és a Bolyai János utca kereszteződésénél elhelyezett Anyafarkas-szobrot. A felújított Anyafarkas-szobor avatásán Emil Boc újra hitet tett a dáko-római kontinuitás mellett. /Kiss Olivér: Három az egyben: avató ünnepségek a város központjában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2008. december 9.
Fordulatot hoztak a december 8-án a kormánykoalíciós tárgyalások. A Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy határozott, hogy a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) próbál meg koalíciós megállapodást kötni, kizáró feltételként szabta meg azt, hogy az RMDSZ ne legyen tagja az új kabinetnek. Előzőleg a PD-L megegyezett az RMDSZ-el abban, hogy a szövetség tagja lesz az új kabinetnek, függetlenül attól, hogy az milyen összetételű lesz. Az Emil Boc pártelnök vezette PD-L küldöttség az RMDSZ bukaresti székházába látogatott. A tárgyalás után a felek bejelentették, hogy választási programjaik összeegyeztethetőek. Később az RMDSZ Állandó Tanácsa is ülésezett, amely megerősítette a döntést, miszerint az RMDSZ a demokratákkal akar tárgyalni, és kormányzati szerepet vállalni. Az RMDSZ ülésén rögzítették azokat a legfontosabb feltételeket és célkitűzéseket, amelyeket az RMDSZ a kormányprogramba foglalna. Ezek közé tartozik a valós decentralizáció, az egységes adókulcs megtartása, az újrabefektetett nyereség adómentesítése, valamint a regionális és infrastrukturális fejlesztés. Markó rámutatott: az RMDSZ továbbra is ragaszkodik sajátos célkitűzéseihez: a kisebbségi jogok kiszélesítéséhez és a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet újratárgyalásához. /Borbély Tamás: Nagykoalíció mellett döntöttek a szociáldemokraták. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2008. december 10.
A PD-L és a PSD tárgyalt a kormánykoalíció közös megalakításáról. Előtte Emil Boc PD-L-elnök kijelentette: mind az RMDSZ-t kizárni akaró PSD-vel, mind pedig Markóékkal folytatják a tárgyalásokat. Az újságírók elől valósággal elbújtak a politikusok, PSD-s források konkrét neveket szivárogtattak ki a javasolt miniszterek személyéről. A miniszterelnök-helyettesi és a szenátuselnöki tisztséget a szociáldemokraták, míg a képviselőház elnökét a demokrata-liberálisok adnák. A miniszterelnök-helyettes Mircea Geoana PSD-elnök lenne, aki a külügy tevékenységét is felügyelné, a szenátus elnöki székébe pedig Miron Mitrea ülne. /M. L. : RMDSZ, üllő és kalapács közt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2008. december 12.
Emil Boc, a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) és Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is elismerte, hogy a két párt közötti tárgyalások az RMDSZ miatt akadtak el, a PSD elzárkózik a szövetség koalícióba vételétől, míg a PD-L folytatná a tárgyalásokat a magyar érdekvédelmi szervezettel. Közben olyan hírek keltek szárnyra, hogy PD-L-s politikusok megkeresték a PNL-t, hogy parlamenti együttműködést ajánljanak nekik, valamint támogatásukat kérték egy PD-L–RMDSZ alkotta kisebbségi kormányhoz, amennyiben nem sikerül megegyezniük a PSD-vel. Daniel Buda demokrata-liberális képviselő szerint pártja az RMDSZ-szel kíván kormányozni. „Azt sem rejtem véka alá, hogy a magyarok részvétele a kormányban nagyon jó jelzés a külföld felé” – magyarázta a politikus, aki korábban RMDSZ-ellenes kirohanásairól volt híres. /B. S. : Magyar akadály a tárgyalásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
2008. december 13.
Derűlátóan nyilatkozott mind a Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a Demokrata Liberális Párt (PD-L) elnöke a két párt között zajló koalícióalkotási tárgyalások menetéről. Mircea Geoana PSD-elnök szerint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása már csak az utolsó akadály a tervezett nagykoalíció kormányprogramjának aláírásában. Geoana elmondta: a Partnerség Romániáért című kormányprogram tartalmát több mint 90 százalékban véglegesítették. PSD továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az RMDSZ-t ne vegyék be a kormányba. Emil Boc, a PD-L elnöke is megerősítette, hogy a két párt számos elvi kérdésben közös nevezőre jutott a kormányprogram tekintetében. Közölte: megegyeztek abban, hogy érvényben marad az egységes adókulcs, de a kiskeresetűekre is figyelni fognak. A demokraták tárgyalnak párton belül és az RMDSZ-el is arról, miként oldják fel a patthelyzetet. Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője elmondta: az Európai Néppárt – amelynek a PD-L és az RMDSZ egyaránt tagja – határozottan szorgalmazza az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. /B. T. : Tovább közeledett az egyezséghez a PD-L és a PSD. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
2008. december 15.
Aláírta a koalíciós megállapodást a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt, illetve a Konzervatív Párt alkotta szövetség (PSD-PC). Az RMDSZ-nek csupán államtitkári tisztségeket ajánlott fel a PD-L, amit a szövetség visszautasított. Emil Boc pártja így próbált valamiféle „kompromisszumos” megoldást keresni arra, hogy a szociáldemokraták RMDSZ-re vonatkozó feltételének is eleget tegyen, és a szövetség se vádolhassa szószegéssel. A választások két nagy győztes pártja alkotta nagykoalíció csaknem hetven százalékos parlamenti támogatottságot élvez. A tervek szerint a Theodor Stolojan vezette kormánynak 19 tárcavezetője, és négy tárca nélküli minisztere lesz. A PSD-PC szövetségnek eggyel több tárcája lesz, mint a PD-L-nek, a miniszterelnök-helyettesi tisztség is őt illeti meg. Megegyeztek abban is, hogy mindkét fél külön jelöltet indít a jövőre esedékes elnökválasztáson. A gazdasági stabilitást, a munkahelyek megőrzését, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, a decentralizáció folyamatának gyorsítását, az infrastruktúra fejlesztését jelölték meg a felek az új kormány legfőbb feladatai között a Partnerség Romániáért címet viselő dokumentumban, amelyet Emil Boc, a PD-L és Mircea Geoana, a PSD elnöke látott el kézjegyével Bukarestben. A jelek szerint RMDSZ-részről nem törődött bele mindenki az ellenzéki pozíció megváltoztathatatlanságába. Borboly Csaba, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke úgy véli, a PSD–PD-L kormányzás nem fog egy évnél tovább tartani, és elképzelhetőnek tartja, hogy egy idő után az RMDSZ is egyenlő partnerként kerülhet be a kormányba. /Aláírta a koalíciós megállapodást a PD-L és a PSD-PC szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2008. december 16.
Váratlan fordulatot vett december 15-én a kormányalakítási folyamat. Theodor Stolojan megbízott kormányfő visszalépett a jelöltségtől, így Traian Basescu államfő kénytelen volt újabb kormányfőt kijelölni. Basescu választása ismét a legtöbb mandátumot szerzett PD-L-re esett, és Emil Boc pártelnököt, Kolozsvár polgármesterét bízta meg a kormányalakítás feladatával. Theodor Stolojan a PD-L üléséről távozva bejelentette, nem vállalja a kormányfő-jelölési megbízatást. Akárcsak a 2004-es választási kampányban, most sem adott világos magyarázatot arra, hogy miért lépett vissza. A sokkoló hír miatt a választások után először összeülő parlament felfüggesztette munkálatait. Traian Basescu államfő csak kettőkor lépett az újságírók elé, bejelentette, hogy Emil Bocot kéri fel kormányalakításra. A 42 éves miniszterelnök-jelölt jogász és történész végzettséggel rendelkezik /sz. 1966. szept. 6./ Románia legfiatalabb miniszterelnöke lehet, ha bizalmat szavaznak kabinetjének. Romániának még soha nem volt olyan kormányfője, aki politikai tisztségei révén annyira szorosan kötődne Kolozsvárhoz, mint Boc. Az országos politikában 2000-ben lett ismert, amikor bekerült képviselőként a parlamentbe. Attól kezdve gyorsan ívelt felfelé politikai karrierje a Demokrata Párton belül, amelynek pártelnöki tisztségét Traian Basescu államfővé választása óta tölti be. 2004 óta Kolozsvár polgármestere is. /Borbély Tamás: Második nekifutásra Bocot jelölte kormányfőnek Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2008. december 17.
Az új kormánynak 18 minisztériuma, egy kormányfő-helyettese és egy tárca nélküli minisztere lesz; ez utóbbi a parlamenttel való kapcsolattartásért felel, jelentette ki Emil Boc PDL- elnök, a PDL–PSD+PC koalíciós partnerek találkozása után. A hét végén hallgatják meg a miniszterjelölteket a parlamentben annak érdekében, hogy a parlament plénuma hétfőn, december 22-én megszavazza a jövendőbeli kabinet összetételét, jelentette ki Emil Boc. /Megállapodtak a kormánystruktúráról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./
2008. december 18.
Az új kormány az észak-erdélyi autópályán csak 254 kilométer elkészítését ígéri 2012 végéig, az egyelőre csak tervezés szakaszában lévő dél-erdélyi autópályát viszont teljes egészében megépíttetné. A 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópálya vesszőfutása nem ér véget az új kormány beiktatásával sem. 2004-ben az elkezdett építkezés hamar leállt. Traian Basescu államfő korábban leszögezte: a dél-erdélyi autópálya megépítése sürgősebb. Emil Boc számára kellemetlen volt, hogy pártja nem támogatja a kincses várost is érintő autópálya mihamarabbi megépítését. A kormányprogram-tervezet szerint 2012-ig csak a Bors és Marosvásárhely közötti 254 kilométert, vagyis a sztráda 60 százalékát tervezik megépíteni. /borbély: Folytatódik az észak-erdélyi autópálya vesszőfutása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
