Sem a kis- és középvállalkozók támogatását, sem a gazdasági váltság kivédését szolgáló, állami illetve uniós alapokból történő infrastrukturális fejlesztésekre való törekvést nem látom az új kormány programjában – nyilatkozta Winkler Gyula, EP képviselő. Az egyetlen lényeges dolog, amiért az RMDSZ úgy döntött, hogy nem támogatja az új kabinetet, az hogy ebben a kormányprogramban semmiféle kitétel sem szerepel a kisebbségi célkitűzésekre vonatkozóan. Megpróbálnak interetnikai párbeszédet kialakítani úgy a kormányon lévő pártokkal, mint az egész román társadalommal – fogalmazott Winkler. /Gáspár-Barra Réka: Felerősödőben az etnikai jelleg. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./
2009. január 6.
2008-ban első alkalommal szembesültek hetedikes diákok az egységes félévi dolgozatírással. A Hunyad megyei diákok eredményei rosszak. Nem produkáltak jobb eredményt a magyar diákok sem. A dévai Téglás Gábor iskolában a 33 hetedikesből a román félévi 11-nek nem sikerült /5-ös alatti osztályzatot kaptak/, a magyar valamivel jobban ment, itt összesen 6-on „bukták” el a félévit. A matematika a megyei átlagnál is szomorúbb eredményeket hozott. A Téglás hetedikeseinek kétharmada írt ötös alatti jegyet. A nyolcadikosok lényegesen jobb eredményt produkáltak megyei szinten és a Téglásban egyaránt. /Gáspár-Barra Réka: Egységes félévik. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./
2009. január 13.
Tőkés László sajtótájékoztatóján Budapesten bejelentette: az erdélyi magyar összefogás jegyében születő nemzeti lista állítását kezdeményezi a közelgő EP választásokra. E bejelentés kapcsán kérdezte a lap Winkler Gyula EP képviselőt, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnökét. Kényes számára ez a kérdés, mert ő nem tagja az RMDSZ EP-választás jelöltlistáját összeállítóinak, viszont reméli, hogy e listán bejutó helyre kerülhet. Tőkés László keményen támadta az RMDSZ-t, most pedig nemzeti lista állítását javasolja, Winkler szerint ez ellentmondás. Mindezek mellett Winkler a tárgyalásos megoldások híve. /Gáspár-Barra Réka: Tőkés javaslata nemzeti listáról. Winkler csodálkozik. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2009. január 20.
Nem csupán szociális, hanem elsősorban válságkezelő gazdasági intézkedésekre volna szüksége most az országnak – fogalmazott sajtótájékoztatóján Winkler Gyula, EP képviselő, nehezményezve, hogy a kormány mai napig nem hozta nyilvánosságra idei költségvetés-tervezetét. /Gáspár-Barra Réka: Winkler: egyre törékenyebb bizalom. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./
2009. január 27.
Kétszáznál több gyermek, sok-sok lelkes munkatárs köszöntötte a hétvégén bensőséges ünnepség keretében az 50. életévét betöltő Böjte Csaba ferences atyát, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnökét, akit ma már Kárpát-medence-szerte az árvák és családi fészekből kieső gyermekek megmentőjeként tartanak számon. A világ „a jó Isten ajándéka. Ő ajándékozott meg minket az élettel, ő helyezett minket ide, a Kárpát-medencének ennek a hűvösebb csücskébe, ő adta a szüleinket, barátainkat és ha az ember ajándékot kap, akkor örülnie kellene és hálát adnia” – vallja az ünnepelt. Ezerhatszáz gyermekről gondoskodik az alapítvány, de a gyermekek száma a hideg időkben egyre növekszik. Ha egy-egy átfázott kisgyermeket hoz be a rendőrség, a hatóság vagy egy plébános, Böjte Csaba nem tud nemet mondani. Jelenleg több mint 50 házuk van Erdélyben. Elmondta, sokan azonosítják őt az alapítvánnyal, de tudni kell, hogy ez az egész nem működne így, ha nem volna közel 180 nagyszerű munkatársa, ha nem volnának önzetlen segítői szerte a világon. tudatosan, közösen kell építkeznünk. Az erdély. ma felmérést készített, hogy kit olvasnak szívesen az emberek az interneten és a szavazók több mint 50 százaléka Böjte Csabát jelölte be. „Jelezték, hogy azért igény van az emberi szóra, a szeretetre, megértésre, a lelkük mélyén vágynak erre. Ez mind azt jelenti, hogy végül is szép ez a világ” – hangoztatta a szerzetes. /Gáspár-Barra Réka: Kinyitni a világ ablakait. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./
2009. február 2.
A Pécska–Battonya vasútvonal újraépítésére irányuló törekvések is napirendre kerültek a hétvégén Battonyán, ahol Winkler Gyula EP képviselő megbeszélést folytatott Karsai József, battonyai polgármesterrel és Traján Kresztával, a magyarországi Országos Román Kisebbségi Önkormányzat elnökével. Traján Kreszta elismeréssel nyilatkozott az RMDSZ képviselők által kifejtett brüsszeli kisebbségvédelmi törekvésekről. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma tavaly ősszel készített átfogó tanulmányt a XX. században felszámolt magyar határ menti kommunikációs vonalak felélesztéséről. Nagy jelentősége lenne a Trianon, illetve a második világháború során felszámolt közlekedési vonalak újraépítésének. A román-magyar határszakaszon is közel 20 ilyen köz- és vasúti átkelőt vettek leltárba. A Pécska-Battonya vasút a gazdaságilag indokolt kommunikációs vonalak szférájába esett – mondta Winkler Gyula. A határ menti operatív program finanszírozására az Európai Bizottság jóvá hagyott egy 450 millió eurós keretet, amelyből többek közt a Pécska-Battonya vasút újraépítése is megvalósulhat. /Gáspár-Barra Réka: A Pécska–Battonya vasútvonal is napirendre került. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./
2009. február 10.
Örvendetesnek nevezte Kocsis Attila, a dévai Téglás Gábor iskola igazgatója a Winkler Gyula EP képviselő és Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester által kezdeményezett Szórvány-Székelyföld összefogást, melynek első megbeszélésére a dévai Téglás Gábor Iskolában került sor. – Iskolánknak már jól működő kapcsolata alakult ki a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziummal, ahol idén két diákcsoportunk is megfordult, tavaly pedig a székelyföldi tanári kar népes csoportja látogatott el hozzánk – mondta Kocsis Attila, iskolaigazgató. Véleménye szerint a dévai diákok számára a székelyföldi kiruccanások legnagyobb élményét az jelentette, hogy bárhova fordultak, mindenütt magyar hangot hallottak. A csíki tanároknak viszont a Hunyad megyei látogatás a gazdag dél-erdélyi történelmi hagyatékkal való ismerkedést jelentette, illetve annak felismerését, hogy milyen komoly küzdelem folyik e vidéken a magyar értékek megőrzéséért. Antal Árpád javaslata szerint a dévai Téglás a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközponttal léphetne testvériskolai kapcsolatra. Még tavasszal sor kerül a székelyföldi néptáncegyüttesek, színházak Hunyad és Fehér megyei vendégszereplésére. /Gáspár-Barra Réka: Újabb székely testvér a Téglásnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./ Ha nagyon későre is, de a háromszéki önkormányzatok végre figyelni próbálnak az erdélyi magyar szórványra. Elképzeléseik szerint nem csak politikai, hanem művelődési, oktatási, civil szervezetek közötti együttműködésben gondolkodnak. Első lépésként Kovászna megye a Hunyad megyei magyarokkal szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatot, többek között a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközpont vezetőivel. Vetési László református lelkész, szórványügyi szakértő már a kilencvenes évek második felében hangsúlyozta, a székelyföldi, tömbben élő magyaroknak figyelniük kellene szórványvidéki, sokszor nyelvi szempontból reménytelen helyzetben élő nemzettársaikra. Ezen a téren egy évtized alatt alig történt valami. Most azonban a szórványra figyelés komolyságában érdemes bízni. /Mózes László: Szemünk a szórványon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2009. február 17.
Négy Hunyad megyei településen mutatta be a hét végén a bukoviani Józseffalváról írt családtörténeti könyvét, Rudolf László, aki a Bátaszékre telepedett bukovinai székelyek leszármazottjaként több mint másfél évtizede kutatja e népcsoport múltját, gyökereit: Bukovinai székely falvak I. (Józseffalva) Könyve egy átfogó családtörténeti sorozat első kötete, melyben közel ezer józseffalvi család leszármazottai találhatják meg őseiket. Rudolf László a családkönyvek köteteit folyamatosan szeretné megjelentetni 2014-ig. Ezekben elsősorban az ősbukovinai falvak lesznek, alapítási sorrendben: Fogadjisten, Istensegíts, Hadikfalva, Józseffalva és Andrásfalva. A szerző a kirajzásokat is nyomon követi, és igyekezett mindenhova eljutni ahova a bukovinai székelyek kitelepedtek és feldolgozni az anyakönyveket. Tehát folytatja majd az Alduna vidékével: Hertelendyfalva, Székelykeve, Sándoregyháza, ezek önálló kötetben lesznek, aztán az 1884-es gyoroki kirajzás, utána a Hunyad megyei telepítés: Déva, Vajdahunyad, Csernakeresztúr, Sztrígyszentgyörgy. /Gáspár-Barra Réka: Rudolf László könyvbemutatója. Családfák Bukovinától Brazíliáig. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./
2009. március 5.
Két jelentős zsil-völgyi bányászszakszervezet újította meg a napokban vezetőségét. A Vulkáni Szabad Bányászszakszervezetnél Aurel Enache, bányamérnök kapta a legtöbb (280) szavazatot. Hat szavazattal kevesebb jutott Fazekas Dénesnek, aki így szakszervezeti alelnök lett. Urikányban jelentős fölénnyel tarthatta meg vezető tisztségét Lakatos Zoltán, aki egyben a Zsil-völgyi Bányászszakszervezetek Ligájának is az elnöke. /Gáspár-Barra Réka: Új bányászvezérek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./
2009. március 6.
Szász Jenő MPP elnök szerint az RMDSZ-MPP konfliktusra az lenne a megoldás, ha Tőkés László püspököt választanák az RMDSZ elnökévé. Winkler Gyula EP képviselő erről kifejtette: jó néven venné, ha az erdélyi magyar politikusok a saját pártjaikról nyilatkoznának. Az RMDSZ és EMNT megállapodott az erdélyi magyar egyeztető fórum létrehozásáról, továbbá szándékukban áll a kulturális autonómia-tanács közös megalakítása is – mondta Winkler Gyula. /Gáspár-Barra Réka: Összefogás kell, de nem kotnyeleskedés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2009. március 9.
Hauer Erich, nyugalmazott vajdahunyadi sebész-főorvost jelölték idén Hunyad megyéből az Ezüst-fenyő díjra. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartott átadási ünnepségen egészségi okokból nem lehetett jelen, az emlékplakettet és oklevelet otthonában vette át. Hauer Erich alapító tagja volt Vajdahunyadon az EMKÉ-nek, a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak (HJHT), a Corvin Savaria Társaságnak, támogatta Déván a Segesvári Miklós Pál Egylet megalakulását, a Magyar Egészségügyi Társaság munkáját, a Hunyad és Fehér megyei szervezet megszervezését is elvállalta, és támogatta a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport tanárainak kezdeményezését, hogy létrehozzák a Hauer Erich Társaságot, 2003-ban meghalt fia emlékére. Jelenleg is a társaság elnöke. A legjobb eredményt elérő diáknak pedig Hauer Erich díjat osztanak egy kis anyagi juttatás kíséretében. Létrehozták a Vajdahunyadi Magyar Házat, amihez azután építettek egy újat. Orvosi rendelőt és magyar könyvtárat is alapítottak. Hauer Erich érdeme, hogy megalapították a Christiana nővérképzőt, ezzel Vajdahunyadon magyar tannyelvű asszisztensképzés indult. 1998-ban kezdték az első tanévet. Ebben nagy szerepet vállalt dr. Schmidt Alfréd kollegája is. Később elfogytak a diákok, leállt a magyar nyelvű képzés. Addig azonban 65 magyar gyermek anyanyelvén tanulta meg a szakmáját és elhelyezkedett az egészségügyben. /Gáspár-Barra Réka: „Nem sokat unatkoztam”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./
2009. március 10.
A marosillyei Bethlen Gábor szülőházat, visszaszolgáltatását követően, hét évvel ezelőtt vásárolta meg a Szent Ferenc Alapítvány. A magyarországi segítséggel történő alapos restaurálás nyomán, a hajdani illyei vár egyetlen fennmaradt épületrésze, a Veres bástya, kezd beépülni az erdélyi turizmus fő állomásainak sorába. Néhány éve a Hunyad megyei magyarság kultúr-rendezvényeinek is gyakran biztosít teret a nagy fejedelem szülőháza. Tavaly májusban háztörténeti kiállítást rendeztek be falai között, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Levéltár támogatásával. Az itt kiállított anyag nyomtatott formában is megjelent és az utóbbi hetekben az alapítvány igyekezett eljuttatni azt számos magyarországi és erdélyi iskolába, kultúrintézménybe. Varga Csaba, a Bethlen ház megbízott vezetője elmondta, ez a kiadvány sokat tesz majd a marosillyei Veres bástya népszerűsítésében. Szerzője, Kovács András, kolozsvári művészettörténész hosszas helyszíni és levéltári kutatás nyomán állította össze az anyagot. Múzeum-jellege mellett dél-erdélyi kultúrközpont szerepét is be kellene töltenie ennek a háznak. Vannak évről-évre visszatérő rendezvények, mint például a Szent Ferenc Alapítvány által szervezett Hálaadás ünnepe, melynek keretében tavaly megnyílt az említett kiállítás és kopjafát avattak a várkertben. Rendszeres házigazdája a Veres bástya a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság által szervezett kastélyfesztiváloknak is. A közeljövőben kialakítani a „Találkozás Erdély aranykorával” nevet viselő, állandó jellegű programot is. /Gáspár-Barra Réka: Találkozás Erdély Aranykorával. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./
2009. március 16.
Hunyad megyében a kilencvenes évek elején, aki ünnepelni akart mind elfért a dévai vármegyeház dísztermében. Ma viszont a megye számos településén számos templom, gyülekezeti ház, sőt a dévai Téglás Gábor Iskola tágas aulája is szűknek bizonyult március 15-e ünnepléséhez. Az évek folyamán megerősödött apró magyar közösségek ugyanis ezúttal mind ünnepelni akartak. Egységesen, együtt ünnepelt a Hunyad megyei magyarság. A közel tucatnyi helyszín mindegyikén színvonalas, méltóságteljes ünneplés folyt. Winkler Gyula, EP-képviselő több helyszínen is hangsúlyozta az egység gondolatát. Végre megtörtént az új erdélyi magyar összefogás és egyénként, közösségként tagjaivá váltunk az Európai Uniónak, fogalmazott. Ferenczi István, megyei RMDSZ alelnök a piski csata emlékére állított obeliszknél hangsúlyozta: az áldozatvállalalást ma sem kerülheti el az, akinek fontos az itthonmaradás, a közösség, a szabadság. Szászvároson, ahol a híres Kun kollégium árnyékában ma alig tucatnyi gyermeket sikerül összetoborozni a magyar elemibe, most ékes magyar nyelven előadott műsorral léptek fel, majd a Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai otthonában nevelkedő gyermekek adták elő a 91 éves, Szászvároson élő Bíró Antal atya historiásénekét, melyet tavaly írt a gyulafehérvári püspökség 1000 éves fennállásának alkalmából. Végül megkoszorúzták gróf Kuún Kocsárd, forradalmi főispán mellszobrát, a református templom előterében. Vajdahunyadon szintén a református templomban zajlott a megemlékezés, illetve az előtte felállított Petőfi szobornál. A legszínesebb ünnepség ezúttal is Déván volt, a Melite református gyülekezeti házban Deák Piroska magyar szakos tanárnő felelevenítette a márciusi ifjak emlékét. Az ünneplők a hagyományhoz híven a temetőbe vonultak, a szabadság hőseinek emlékére emelt obeliszkhez. A rendezvénysor a Téglás Gábor Iskolacsoportban folytatódott. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Ünneplés az összefogás jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2009. március 17.
Hunyad megye magyar kisdiákjai idén először neveztek be a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont által immár kilencedik alkalommal megszervezett Vidám Versek Versmondó Versenyére. A Hunyad megyei fordulót a petrozsényi Avram Stanca iskolában tartották, 33 kis versenyző jelenlétével. /Gáspár-Barra Réka: Vidám Versek Versmondó Versenye. Lámpalázat űzött Ákombákom. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2009. március 31.
Idén is a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont biztosított teret a Corvin Kiadó által immár második alkalommal megrendezett Szuperversenynek. A rendezvény a kiadónál megjelenő gyermeklapok: a Kispajtás, Fürkésző és Szemfüles olvasótáborának szól, azaz 5-14 éves korosztálynak. – Összesen 27 csapatot érkezett Erdély minden csücskéből Árkostól Aradig és Szatmártól Brassóig. A versenyre érkezőket sok meglepetés várta. A házigazda Varga Károly, kiadóigazgató volt, szerkesztők, nyomdászok kalauzolták végig a gyerkőcöket a lapkészítés világában. Ezután színes helytörténeti ismertetés következett Schreiber István megyei EMKE elnök és Kun Gazda Gergely előadásában, akik Déva váráról, illetve a tövében húzódó Bethlen kastélyról meséltek a gyermekeknek. /Gáspár-Barra Réka: II. Szuperverseny. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2009. április 30.
Simonyifalva szülöttje és alkotója Brittich Erzsébet költő, író, festő, grafikus és szobrász. A dévai magyarság számára a napokban nyílt alkalom személyes ismeretséget kötni a művésznővel, aki ex-libriseiből állított ki a Melite gyülekezeti házban. Isten kegyelméből élek, mondta, hiszen már rákos daganattal is műtötték. A szobrászatot Magyarországon tanulta meg, ahová meghívót kapott egy alkotótáborba. /Gáspár-Barra Réka: Beszélgetés Brittich Erzsébet irodalmár képzőművésszel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./
2009. május 7.
A dévai Téglás Gábor Iskolaközpont volt az első állomása Gróf László oxfordi térképtörténész és Feiszt György szombathelyi történész-levéltáros ötödik erdélyi előadó-körútjának. A dévai diákok és pedagógusaik ezúttal Erdély és Magyarország címereinek története, jelképrendszere mellett Oxford városával ismerkedhettek. /Gáspár-Barra Réka: Oxfordi séta és magyar címertan. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./
2009. május 8.
Végéhez közeledik a tisztségeken való osztozkodás Hunyad megyében. A PD-L közzétette a kinevezésre váró új főtanfelügyelő-helyettes, Alexandru Lautaru nevét is. Máté Márta, még tisztségben lévő főtanfelügyelő-helyettes egyelőre nem kapott semmiféle értesítést leváltásáról. Dézsi Attila volt alprefektus a napokban kapta meg új kinevezését a kormányzati felügyelőként Kovászna megyébe. Széll Lőrincet már leváltották a megyei ifjúsági igazgatóság éléről, az intézmény aligazgatói állásába, ahová azonban csak másfél hónapra szólt a kinevezése. Most készül Bukarestbe, versenyvizsgára. Szintén az intézmény kereti között maradt egyelőre Cumpanasu Katalin, a megyei egészségbiztosító volt aligazgatója. Borbély Márton, a mezőgazdasági tanácsadói hivatal igazgatója és Babóczi Imre, a munkaerő-foglalkoztató ügynökség aligazgatója áthelyezési ajánlat nélkül kapták meg a felmondásukat. Burján Gergely, a megyei vízgazdálkodó hivatal igazgatója egyelőre nem kapott hivatalos értesítést leváltásáról és úgy néz ki megúszta a személycserét a vajdahunyadi kórház magyar igazgatója, Bende Barna is. /Gáspár-Barra Réka: Ritkul az RMDSZ Hunyadban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./
2009. május 21.
A határon túli magyar közösségek támogatási rendszere, a státusztörvény nem lezárt téma. Ezeket mind tovább fogják gondolni, a magyarországi pártok között is egyre erősödik a konszenzus ilyen vonatkozásban – nyugtatta meg a Hunyad megyei magyar közösségek képviselőit Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul, aki Barabás János konzul társaságában látogatott Hunyad megyébe. A főkonzul elsőként Böjte Csaba atyával, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjével találkozott, majd a Téglás Gábor Iskolaközpontot látogatta meg. Varga Károly, a magyar iskolaközpontot megépítő Geszty Ferenc Társaság elnöke szóvá tette: a magyarországi támogatási rendszer kevésbé figyel oda a valóban komoly anyaországi támogatással megépült tanintézmények, szórványkollégiumok fenntartására. – Oda jutottunk, hogy tavaly menesztenünk kellett az összes alkalmazottunkat, akik mind az iskolában dolgoztak és a nehezen megvásárolt iskolabuszaink közül is egyet már el kellett adnunk, mert egyszerűen nincs miből fenntartani ezeket – fogalmazott Varga Károly. Borbély Ágnes kisebbségi tanfelügyelő a magyar szakképzett tanerők hiányát tette szóvá. Szilágyi Mátyás főkonzul elmondta, végigjárta a Mezőséget, az Aranyos völgyét, látta, hogy Erdélyben számos apró közösség megszűnőben van. A szórványbeli oktatási központokat viszont erősíteni kell és ehhez meg kell találni az anyagi forrásokat is – hangsúlyozta. Ezzel párhuzamosan Erdélyben meg kell születnie egy hosszú távú magyar oktatási stratégiának, amely nagyon alapos demográfiai, szociális és gazdasági felmérésre épül. A felsőoktatás terén pedig szintén újra kellene gondolni, hogy melyek azok a szakmák, amelyek az erdélyi magyar fiataloknak hosszú távon megélhetést biztosítanak, ugyanakkor a közösségek fennmaradását is szolgálják – kerekedett ki a Téglás Gáborban folytatott beszélgetésből. A kolozsvári főkonzulátus két képviselője az RMDSZ dévai székházában találkozott a Hunyad megyei magyar civilszervezetek vezetőivel, vidéki tanintézmények képviselőivel is. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad megyében a kolozsvári magyar főkonzul. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2009. május 21.
Megtörtént a hivatalos váltás a Hunyad megyei tanfelügyelőség élén is. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettest is leváltották, bár kiváló szakmai elismertségnek örvendett. Máté Mártát menedzsmenttel foglalkozó tanfelügyelővé nevezték ki. – Az a jó, hogy ebből a pozícióból is meg lesz a rálátásom a magyar oktatási hálózatra és bízom benne, hogy továbbra is támogatni tudom majd ennek fenntartását fejlesztését – fogalmazott Máté Márta. /Gáspár-Barra Réka: Hunyadi tanfelügyelőség. Leváltották Máté Mártát. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2009. május 23.
Május 21-én Déván megnyílt Fazakas Tibor, vajdahunyadi képzőművész, ismert grafikus és Ladar Valentin tárlata. Fazakas Tibor többnyire Hunyad megyei és barcasági tájakat megörökítő képei láthatók. /Gáspár-Barra Réka: Fazakas és Ladar közös tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./
2009. május 27.
Déván a tanácsülésen arról döntöttek, hogy 100 ezer lejt fordítanak az egyházak támogatására. Az Opera parki ortodox templomnak 40 ezer lejt, további 40 ezret egy neoprotestáns egyházközség által építendő sportcsarnok(!) finanszírozására. A maradék 20 ezer lejt morzsaként szórták szét a többieknek. Ebből részesült 1000 lej erejéig a csernakeresztúri református templom is. A tavaly elnyert támogatások jó részét mai napig nem fizette ki az önkormányzat a magyar egyházaknak, civilszervezeteknek – tette szóvá Pogocsán Ferdinánd, RMDSZ tanácsos. Sokan már 8-9 hónapja remélik a támogatás átutalását. /Gáspár-Barra Réka: Támogatások Hunyadban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./
2009. június 5.
Romániában egyre kérdésesebbé válik a jogállam léte – állapította meg Winkler Gyula, EP-képviselő, a közel egy hónapos kampánykörútján tapasztaltakra utalva. Az egyik nagyon aktuális panasza az erdélyi magyarságnak az intézményvezetők körében történő etnikai „tisztogatással” kapcsolatos. Általánosabb, de hasonlóan súlyos probléma országszerte az igazságszolgáltatás sántikálása, a vállalkozót, mezőgazdászt egyszerű polgárt egyaránt fojtogató bürokrácia. /Gáspár-Barra Réka: Winkler megkérdőjelezte Románia jogállamiságát. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./
2009. június 12.
Lecserélték az utolsó RMDSZ-es közintézmény-vezetőt is Hunyad megyében. Burján Gergely, a megyei vízgazdálkodó intézet (SGA) leváltott igazgatója a jelek szerint aligazgatói tisztségben maradhat. Hunyad megyében most már csupán a kórházak és iskolák igazgatóit kerülte el a politikai tisztogatás, de a jelek szerint lassan rájuk is sor kerül. /Gáspár-Barra Réka: Leváltották az utolsó RMDSZ-est is. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./
2009. június 16.
A szombathelyi képtárban ünnepélyes keretek között bontották ki a Hunyadi János nándorfehérvári bevonulását ábrázoló monumentális festményt, amely hosszas viszontagságok után kerül végre restaurálásra – számolt be Dézsi Attila, volt Hunyad megyei alprefektus, aki igyekezett mindent megmozgatni annak érdekében, hogy a Vajdahunyadon őrzött alkotás restaurálás véget kijuthasson Szombathelyre. A Hunyadi-festményt 1896-ban készítette Pataki Lajos, a magyar történelem jeles alakjait festve meg a hatalmas vásznon. A festményt eredetileg a vajdahunyadi vár lovagtermében állították ki, ahonnan Trianon után a dévai múzeumhoz került, majd raktárakban, átmenetileg magánszemélyek védelme alatt vészelte át a XX. századot. 1989 után a vásznat újra kiállították a vajdahunyadi várban. Feiszt György történész, levéltáros, aki a Vajdahunyad–Szombathely testvérvárosi kapcsolat egyik fő éltetője, felajánlotta, hogy Magyarországon restauráltatja a képet. /Gáspár-Barra Réka: Szombathelyen restaurálják a monumentális festményt. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./
2009. június 30.
Idén kilencedik alkalommal szervezték meg kárpát-medencei magyar közművelődési civilszervezeteinek budakalászi találkozóját. Nyolc országból 68 civil szervezet képviseletében 56 küldött vett részt a tanácskozáson. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL), illetve a Magyar Kollégium által kilencedik alkalommal megrendezett budakalászi fórum idén is a kárpát-medencei magyar civilszféra közművelődési tevékenységének felmérésére, a kapcsolatrendszerek erősítésére és a sokszínűséget tiszteletben tartó, egységes jövőkép kialakítására helyezte a hangsúlyt. A rendezvényen bemutatták a Magyar nemzetstratégia című kötetet, melynek kapcsán vita volt a magyar nemzet helyzetéről, jövőjéről. A szekcióüléseken tárgyalt témákból állt össze a fórum zárónyilatkozata:. 1. Változatlanul ragaszkodunk az egységes magyar nemzethez tartozás jogához. 2. Fontosnak tartjuk a civil szervezeteink közötti együttműködés és információcsere bővítését, kiterjesztve a társadalom minden területére. Ebben az együttműködésben kiemelkedő feladat hárul a határokon átívelő régiókra és a határok menti kistérségekre. 3. Örömmel üdvözöljük, hogy folytatódik a magyar nemzeti kulturális stratégia kidolgozása. Fontosnak tartjuk magyarságunk vállalását, emberi, kulturális értékeink feltárását, megismertetését, és elfogadtatását. Mindenekelőtt saját közösségeinkben kell a magyarságtudatot fejleszteni, erősíteni, tartalommal megtölteni, hogy cselekvő, pozitív életszemlélet honosodjék meg a jelenlegi gazdasági és morális válság ellenére. 4. Kívánatosnak tartjuk a magyarságon belül a bizalom és a szeretet légkörének megteremtését. Ezt elsődlegesen a magyarságtudat erősítésével érhetjük el, melynek kiindulópontja a családon belüli és az intézményes nevelés-oktatás. A cselekvési programnak is a nevelésre és az oktatásra kell összpontosítania: fel kell építeni újra, amit elvesztettünk. 5. Magyarságtudatunk megőrzése szempontjából múltunk védelme állandó feladatunk. Ennek érdekében fontosnak tartjuk a magyar vonatkozású értékek számbavételét, őrzését és védelmét a köz- és magángyűjteményekben. Kiemelten fontos az épített örökség védelme, megjelölése. 6. Különösen oda kell figyelnünk a szórványban élők magyarságtudatára. Ebben a civil szervezeteknek, az egyházaknak, s a magyar államnak is szerepet kell vállalnia. 7. A civil szervezetek működéséhez szükséges források elosztásában alapelvként állapítjuk meg a támogatás odaítélésének politikamentességét. A forrásokról a civil szervezetek képviselőiből álló bizottságok döntsenek. A döntést értékorientáltság és a nemzeti kultúra fenntartása vezérelje. /Gáspár-Barra Réka: IX. Kárpát-medencei magyar civilszervezetek fóruma. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./
2009. július 8.
A hajdani, híres Nopcsa báró alsófarkadini kastélya a jövőben a vidék élővilágának génbankjaként fog szolgálni. A távlati terv a Hátszegi medence és a Retyezát növény- és állatvilágának felmérését, konzerválását tűzte ki célul. A munkában közreműködő szakemberek főhadiszállása az Alsófakadinon álló Nopcsa kastély lesz. A ma már Berthelot nevét viselő település, eredetileg Alsófakadin, első írásos említése 1448-ból való. Trianon Alsófarkadint is a román állam kezére juttatja. /Gáspár-Barra Réka: Génbank lesz az alsófarkadini Nopcsa kastély. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./
2009. augusztus 5.
Két héten belül válságkezelő programmal készül előrukkolni az RMDSZ – közölte Winkler Gyula, EP képviselő, szakemberekből álló munkacsoportot alakítottak. Az RMDSZ a jelenlegi helyzetben igyekszik konstruktív ellenzéki szerepet folytatni, azaz nem csupán kritizál, de konkrét javaslatot is tesz a válságból való kilábalásra. Elsősorban az átalányadó szeptember elsejei hatállyal történő eltörlését szorgalmazzák, de fontos lenne az exportőrök támogatása és az infrastrukturális fejlesztés. Az RMDSZ kész válságkezelő program mentén készül majd tárgyalást folytatni egy esetleges koalícióalakítás érdekében. /Gáspár-Barra Réka: Válságkezelő csomagon dolgozik az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./
2009. augusztus 5.
Augusztus 6-án indul Déván a X. Carpatica nemzetközi folklórfesztivál. A rendezvény plakátján azonban hiába keresni az évek során mindig elsöprő sikert arató magyar fellépőket. Idén Ciprus, Török-, Görög- és Franciaország leszorította a színpadról a magyarokat. – A rendezvény főszervezője, Misu Lasconi a szűkös költségvetésre hivatkozott. A Carpatica folklórfesztivál, amint neve is sugallja, tíz évvel ezelőtt a Kárpát-medencei népek közötti kulturális párbeszédet szolgálta. És évekig valóban a magyar, szerb, ukrán, román illetve a szomszédos bolgár és lengyel együttesek voltak a fesztivál főszereplői. /Gáspár-Barra Réka: Carpatica folklórfesztivál. A magyarokat elspórolták. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./
2009. augusztus 13.
Egy hónapja új elnöke van az RMDSZ petrozsényi szervezetének: András József egyetemi tanár. A tisztújításon közel százan vettek részt. A több mandátumot maga mögött tudó Wersánszky Eduárd leköszönő elnök nem jelöltette magát, bejelentette, hogy nem vállal újra tisztséget. András József úgy látja, a helyi RMDSZ-ben a munkában mindenkinek felelősséget kell vállalnia. Szeretné bevonni a fiatalabb nemzedéket is. Petrozsényban a népszámlálás szerint 3500 magyar él, de közülük nagyon sokan csak névlegesen itteni lakók, mert minden szabadidejüket otthon, a Székelyföldön töltik. Rengetegen vállaltak külföldön munkát. A helyi RMDSZ-nek hatvan valahány fizető tagja van, de elég széles a szimpatizánsok tábora, azoké, aki a rendezvényekre, főleg bálokra eljönnek. Eddig a legfontosabb hidat az RMDSZ és a helyi közösség között az egyházak jelentették, de ez ma már nem elég. Hat hónap alatt szeretnék felkeresni az összes magyar nevű családot és elbeszélgetni velük. Petrozsényban a kilencvenes évek után líceumi szintről összevont elemivé süllyedt a magyar oktatás. A mai relatív jónak nevezhető állapot (önálló elemi és gimnáziumi osztályok) a Szent Ferenc Alapítványnak köszönhető. A helybeli szülők viszont most sem iparkodnak ide íratni gyerekeiket. /Gáspár-Barra Réka: Tisztújítás a petrozsényi RMDSZ-ben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./
