|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 291 találat | lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-291 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Téglás Gábor 2016. március 21.Időutazás: párbaj a Főtéren, le a kalapokkal az UrániábanAz unitárius kollégisták vitték el a fődíjat, ők mennek Brüsszelbe Zónapörkölt, még tán az eredetinél is hitelesebb rikkancs, idővonat, párbaj – mindenből hoztak a kolozsvári műemlék épületeket örökbefogadó diákok szombaton a Kolozsvári Magyar Opera színpadára. Az RMDSZ Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket című programjának kolozsvári döntőjén hat iskola csapata öt épületet mutatott be, és nagyon nem bántuk, hogy egyiküknek sem sikerült betartania a hétperces időkeretet. Ahogyan Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, az Örökségünk őrei program egyik kezdeményezője elmondta: „Megnyugodhatunk, mert van, aki átvegye a stafétát, és nem nyugodhatunk meg, mert ezek a fiatalok nem fognak békén hagyni, amíg el nem végezzük a feladatot”. A zsűri döntése szerint a Winkler Gyula EP-képviselő által felajánlott brüsszeli utazás fődíját a János Zsigmond Unitárius Kollégiumnak a New York szállót örökbefogadó csapata kapta. Csókok, randik, épületek, mosolyok Korábbi megyei döntők nyertesei, a dévai Téglás Gábor iskola és a nagyenyedi Bethlen kollégium legjobbjai is eljöttek a szombaton bő félházat vonzott kolozsvári döntőre, ahol a város hat csapata mutatta be az ősz óta gondjaikba vett műemléket. A megnyitón Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere arról az örömről beszélt, ami abból fakad, hogy ennek a rendkívül sikeres programnak a kezdeményezője az RMDSZ, amellyel az emberek többsége leginkább csak a politikát asszociálja, amelytől többnyire elfordulnak. És valóban, ha visszatekintünk az elmúlt hónapokra, kétségtelen: a 2012-ben útjára indított programba először bekapcsolódó kolozsváriak fergeteges lelkesedéssel vetették bele magukat az értékmentő szolgálatba, egyik jobb ötletet újabb zseniális követte. Filmeket forgattak, performanszot vittek a New York elé, táncoltak a vasútállomáson, száz évvel visszaforgatták az idő kerekét az Uránia palotában, megfőzték Bornemissza Anna receptjét, sok újdonságot mondtak el az embereknek közel s távol a műemlékekről, történelmi adatokat, érdekességeket, kutattak és sok felfedezést tettek, és közben kétségtelenül beleszerettek a projektjükbe. Szabadság (Kolozsvár) 2016. március 21.Örökségünk őrei: győztest hirdettek KolozsváronLátványos, izgalmas kiselőadásokkal rukkoltak elő a kolozsvári magyar középiskolák diákjai az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket elnevezésű vetélkedő szombati döntőjében. A Kolozsvári Magyar Operában tartott rendezvény végén a legjobban a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjai örülhettek, ugyanis ők nyerték el a vetélkedő fődíját, azaz utazhatnak Brüsszelbe. A versenyen részt vevő többi kincses városi gimnáziumnak sem kellett szomorkodnia: jutott díj mindenkinek. Ifjúsági mozgalommá vált a műemlékvédelem „Az Örökségünk őrei program Erdély-szerte valóságos ifjúsági mozgalommá nőtte ki magát, így volt ez Kolozsváron is" – értékelte Horváth Anna, a kincses város alpolgármestere az RMDSZ által 2012-ben indított műemlékvédő projektet. Rámutatott, műemlékeinket, műemlék jellegű épületeinket meg kell ismernünk, meg kell szeretnünk, felelősséget kell vállalnunk értük, hiszen csak így válhatunk valódi őrökké. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a vetélkedő megnyitóján úgy fogalmazott, a kezdeményezésben részt vállalók egész Erdélyt „felforgatták": nemcsak Kolozsváron, de Déván, Kalotaszentkirályon és Nagyenyeden is megméretkeztek a műemlékek őrei. Arra is kitért, külön öröm számára, hogy részt vállalt a kezdeményezésben, hiszen szívügyének érzi Erdély és Európa épített öröksége helyzetének feltérképezését, orvoslását. „Elszomorít, amikor hetente arról számol be az erdélyi sajtó, hogy falak repednek meg, templomtornyok omlanak, esők mosnak el olyan épületeket, amelyekben még megannyi kincs rejtőzik" – mondta Winkler. Kitért arra is, stratégiával vagy valós cselekvés útján lehet az épített örökség helyzetét előremozdítani. Jelelőkórus a Farkas utcai templomról Majdnem telt ház előtt méretkeztek meg a diákcsapatok az opera színpadán, hiszen sokan voltak kíváncsiak arra, mit tettek a gimnazisták az elmúlt időszakban az általuk örökbe fogadott műemlékek megmentéséért. A középiskolások számára meghirdetett vetélkedő döntőjében hat kolozsvári gimnázium egy-egy csapata mutatta be látványos, színdarabszerű vagy éppen történelmi információkat felsorakoztató produkció keretében azt a műemléket, amelynek népszerűsítésére vállalkozott. Az Apáczai Csere János Gimnázium és a Báthory István Gimnázium a Farkas utcai református templomot fogadta örökbe, előadásaikból a közönség megismerhette a nemrég felújított műemlék templom történetét. Ők végül a hatodik, illetve ötödik helyezettek lettek, jutalmul részt vehetnek a nyári Örökség őrei erdélyi táborban. Említésre méltó, hogy a Báthory diákjai a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájában tanuló diákokat is bevonták produkciójukba, így jelelőkórus is „énekelte" a diákok által írt dalt. A Kolozsvári Református Kollégium diákcsapata a Nemzeti Színházról szóló produkciót mutatott be. Ma a román operának és színháznak ad otthont a műemlék épület, amelyben egykor a magyar színház működött. Hogy előadásuk interaktív legyen, többen közülük a nézőtéren foglaltak helyet. A végén innen kiabálták hangosan kórusban, hogy a „színház mindenkié". Előadásukkal végül a dobogó harmadik helyét érdemelték ki. Ők a közös nyári tábor mellé egy háromnapos csapatépítő kirándulást is nyertek a dévai Téglás Gábor Gimnázium és Horváth Anna kolozsvári alpolgármester felajánlásának köszönhetően. Diákok fekete-fehér némafilmje Ekkor került sor a végül a fődíjat is elnyerő János Zsigmond Unitárius Kollégium gimnazistáinak előadására. A diákok, mint arról lapunk több ízben is beszámolt, az egykor patinás New York Szálló és kávézó ma romos állapotban lévő épületét vették védelmükbe. Ők is az interaktív előadásmódot választották, dinamikus, a huszadik század történelmének különböző korszakait felvillantó előadásuk végén a szebb napokat megélt műemlék épület jelenlegi, lepusztult állapotát is megmutatták. Joggal készülhetnek a Winkler Gyula európai parlamenti képviselő által felajánlott brüsszeli tanulmányútra. Negyedik lett, így épp csak leszorult a dobogóról a Brassai Sámuel Gimnázium, melynek diákjai az Uránia-palotát fogadták örökbe. Az egykori moziról is megemlékező előadásukat stílszerűen egy saját készítésű fekete-fehér némafilm vetítésével zárták. Jutalmul belépőt nyertek a Magyar Ifjúsági Értekezlet szervezte EU-táborba. Végül az Onisifor Ghibu Gimnázium magyar tagozatos diákjai léptek fel, választásuk a kolozsvári vasútállomás épületére esett: időutazásról szóló produkcióval elevenítették fel az épület történetét. Ezzel a második helyet nyerték el. Hegedüs Csilla, az Örökségünk őrei program kezdeményezője és irányítója, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke ezúttal a Transylvania Trust műemlékvédő egyesület nevében közölte: a második hellyel ingyenbelépő jár a bonchidai Electric Castle fesztiválra. Az eredményhirdetést megelőzően Szeretlek Kolozsvár! címmel egy kvízszerű vetélkedőre is sor került, ebben az Apáczai Csere János Gimnázium diákjai bizonyultak a legjobbnak, így ők vehetnek részt ingyen az áprilisi erdélyi humorfesztiválon. A zsűri tagja volt Gaál György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Maksay Ágnes, a kolozsvári Video Pontes Stúdió vezetője, Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézetének tagozatvezetője, Makkai Bence vizuális kommunikációs szakértő, Hegedüs Csilla, az Örökségünk őrei program irányítója, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Hagymás Gabriella, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diákja. Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár) 2016. április 12.Magyar költészet napja DévánReménységnek és tulipánnak Gondolatébresztő műsorral emlékeztek meg a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjai a magyar költészet napjáról. – A 111 évvel ezelőtt, 1905. április 11-én született József Attila megtörve adta fel az életét, alig 32 évesen. Néhány nappal ezelőtt megkértük tanárainkat, diáktársainkat és a szülőket, írjanak néhány soros szöveget, amelyben meggyőzik a költőt arról, hogy érdemes élni. Ma rövid verses összeállításban jelenítettük meg az életével számot vető József Attilát. A tragikus pillanat előtt álló, leltárt készítő költőt négy diáktársunk és egy édesanya igyekezett meggyőzni arról, hogy ne adja fel az életét – foglalta össze az előadás lényegét Gáspár-Barra Szilárd, végzős diák, aki Mészáros Enikő magyar szakos tanárnő felkérésére írta és rendezte meg a jelenetet. Az előadás után elmondta: manapság sokan nagyon könnyen mondanak le az életről, mindarról ami korábban értéket jelentett számukra. És mi meglehetősen passzívan és tehetetlenül szemléljük a körülöttünk zajló tragédiákat. – Szeretném, hogy ez alkalommal számba vegyük a számunkra igazán fontos dolgokat. Véssük a szívünkbe a József Attila életben tartására íródott sorokat, és figyeljünk egymásra, hogy idejében tudjunk hasonló gondolatokkal segítségére lenni bajbajutott társainknak – fogalmazott a műsor fiatal rendezője. A nézőtéren érezhető döbbenet oldására aztán a költő életéért síkra szállók egy-egy tál kuglert kaptak ajándékba. Gáspár-Barra Szilárd pedig felolvasta a tanintézmény nagy közös versét. – Az utóbbi napokban végigjártuk az iskolát és mindenkit megkértünk, írja fel egy lapra az éppen eszébe jutó verssort. Ebből született a jó hosszú, de igen humoros költemény, melynek közös szerzője iskolánknak a diáksága és a tanári kara. Ezzel is igyekeztünk felhívni a figyelmet a magyar költészet napjára. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 2.Megkezdődtek a Hunyad Megyei Magyar NapokHivatalosan is rajtolt május elsején, vasárnap a Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozata. Rendhagyó módon Lupényban, a Szakszervezetek Házában tartották a hetedik alkalommal megszervezett magyar napok nyitórendezvényét, amelyre a megye többi, magyarok által is lakott településéről érkeztek vendégek, de részt vettek magyarországi és franciaországi küldöttségek is – számoltak be hétfőn a szervezők. Megnyitóbeszédében Kocsis Attila főszervező, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója elismerte, hét évvel ezelőtt, 2010-ben, amikor a magyar napokat elindították, még ők maguk sem remélték, hogy ennyire sikeres lehet egy rendezvény a szórványban, és korosztálytól függetlenül ilyen nagy mértékben meg tudja szólítani a magyar közösséget. Házigazdaként Benedekfi Dávid, az RMDSZ Lupényi Szervezetének elnöke méltatta, hogy idén a Zsil-völgyéből indulnak a Hunyad Megyei Magyar Napok, majd utalva a helyi közösség bányászathoz kötődő gazdag múltjára, kiemelten köszöntötte a dorogi és a belforti küldöttséget, mindkét település ugyanis híres bányavidéken található. Közös pontokat keresve, elmondta, a bányászok életét mindenhol meghatározta az összetartás, szolidaritás, ezt az összefogást kell a magyar közösségnek továbbvinnie a Zsil-völgyében. Winkler Gyula megnyitóbeszédében emlékeztetett, hogy a hetedik Magyar Napok az identitás, anyanyelv, kultúra címszavak köré szerveződnek, és a Zsil-völgyében az itt élő emberek identitásának részét képezi a bányászat hagyománya, ezért is fontos, hogy két olyan bányavidékről érkezett küldöttség, amelyektől gazdasági és közösségépítés terén is lehet tanulni. Belfort és környékén hajdanán híres sóbányák működtek, innen érkezett az egyik küldöttség, amelynek tagjai a Kereskedelmi Kamara elnöke mellett a Volt Bányászok Egyesületének képviselői. Belfort és Hunyad megye közötti kapcsolat kiépítésén évek óta dolgoznak, kiemelt szerepet vállalt ebben Winkler Gyula EP-képviselő is, hiszen a belforti Energia-Völgye klaszter követendő modell lehet a Zsil-völgyében is, ahol még mindig zajlik az ipar szerkezeti átalakulása. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület dorogi szervezetének képviselői alkották a magyarországi küldöttséget, tevékenységük két irányban zajlik, az ipari szerkezeti átalakítás mellett a bányaipari emlékek ápolásával is foglalkoznak. „Kétezer kilométer távolságban, Dorogon és Belfortban is ugyanazon modell mentén történt meg az ipari övezetek szerkezeti átállása, a települések modernizációja, azt láttuk, hogy ez akkor lehet sikeres, ha valós alternatívákat mutatnak fel. Ezt akarjuk mi is megvalósítani a Zsil-völgyében, a jó példát eltanulni a magyarországi és franciaországi partnereinktől. A gazdasági átalakulás mellett figyelnünk kell az ipari emlékek ápolására is, közösségi kérdés, hogyan őrizzük meg az ipari értékeket is, hogy lesz-e amit továbbadni a következő nemzedékeknek" – emelte ki Winkler Gyula. Ez alkalommal kiosztották a Barcsay-Ákos díjakat, amelyet évente három, a közösségépítő munkában kiemelkedő teljesítményt elérő személy kap meg. A díjazottakról a helyi közösségek javaslata alapján egy kuratórium határoz. Idén Deák Piroska dévai nyugalmazott tanárnő, Zsargó János református esperes kapott díjat, valamint a Menyhárt házaspár, Rita és Ernő, akik a Böjte atya hálózatához tartozó, szászvárosi Jézus Szíve Gyermekotthont vezetik rendkívüli odaadással. A 7. Hunyad Megyei Magyar Napokat tematikus napokra bontották, vasárnap a Közösség Napja volt, Lupényban a nyitórendezvényt követően szabadtéri programot szerveztek a parkban, délután Déván közösségi majálisra várták a magyar közösség tagjait. Vajdahunyadon a várban batyus majálist tartottak, ahol fellépett a Szivárvány Nyugdíjas Klub, a Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjai néptáncot, a Renaissance Együttes korabeli táncokat mutatott be. Csernakeresztúron a bukovinai székely közösség régi hagyományát éltetik, május első napján a szokásoknak megfelelően májusfát állítottak. maszol.ro 2016. május 3.Magyar ünnep a Zsil völgyébenRendhagyó módon a Zsil völgyében, Lupényban tartották meg vasárnap a 7. Hunyad Megyei Magyar Napok nyitórendezvényét. A szakszervezetek művelődési házában tartott ünnepségre a dél-erdélyi megye többi, magyarok által is lakott településéről érkeztek vendégek, de magyarországi és franciaországi küldöttségek is részt vettek. Kocsis Attila főszervező, a dévai Téglás Gábor-gimnázium igazgatója nyitóbeszédében elismerte, hogy 2010-ben, amikor a magyar napokat elindították, még ők maguk sem remélték, hogy a szórványban ennyire sikeres lehet egy rendezvény, és korosztálytól függetlenül ilyen nagy számban meg tudja szólítani a magyar közösséget. Házigazdaként Benedekfi Dávid, az RMDSZ Lupényi szervezetének elnöke adott hangot abbéli örömének, hogy idén a Zsil völgyéből indulnak a Hunyad Megyei Magyar Napok, majd utalva a helyi közösség bányászathoz kötődő gazdag múltjára, kiemelten köszöntötte a szintén nagy bányászati hagyományokkal rendelkező dorogi és a belforti küldöttséget. Hangsúlyozta, hogy a bányászok életét mindenhol meghatározta az összetartás, szolidaritás, és úgy vélte, az összefogást kell a magyar közösségnek továbbvinnie a Zsil völgyében. Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke megnyitóbeszédében emlékeztetett, hogy a hetedik magyar napok az identitás, anyanyelv, kultúra címszavak köré szerveződnek. Ő is hangsúlyozta, hogy a Zsil völgyében az itt élő emberek identitásának részét képezi a bányászat hagyománya, ezért is fontos, hogy két olyan bányavidékről érkezett küldöttség, amelyektől gazdasági és közösségépítés terén is lehet tanulni. A franciaországi Belfortban és környékén hajdanán híres sóbányák működtek, a francia város és Hunyad megye közötti kapcsolat kiépítésén évek óta dolgoznak, hiszen a belforti Energia Völgye klaszter követendő modell lehet a Zsil völgyében is, vélte Winkler. A magyarországi küldöttséget az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület dorogi szervezetének képviselői alkották, akik az ipari szerkezeti átalakítás mellett a bányaipari emlékek ápolásával is foglalkoznak. „Kétezer kilométer távolságban, Dorogon és Belfortban is ugyanazon modell mentén történt meg az ipari övezetek szerkezeti átállása, a települések modernizációja, azt láttuk, hogy ez akkor lehet sikeres, ha valós alternatívákat mutatnak fel. Ezt akarjuk mi is megvalósítani a Zsil völgyében, a jó példát eltanulni a magyarországi és franciaországi partnereinktől. A gazdasági átalakulás mellett figyelnünk kell az ipari emlékek ápolására is, közösségi kérdés, hogyan őrizzük meg az ipari értékeket is, hogy lesz-e amit továbbadni a következő nemzedékeknek” – emelte ki Winkler Gyula. Ez alkalomból a Barcsay Ákos-díjat is kiosztották, amelyet évente három, a közösségépítő munkában kiemelkedő teljesítményt elérő személy kap meg. A helyi közösségek javaslata alapján a kuratórium idén Deák Piroska dévai nyugalmazott tanárnőnek, Zsargó János református esperesnek, valamint Menyhárt Ritának és Ernőnek ítélte a díjat, akik a Böjte Csaba hálózatához tartozó szászvárosi Jézus szíve gyermekotthont vezetik rendkívüli odaadással. A 7. Hunyad Megyei Magyar Napokat idén tematikus egységekre bontották, a közösség napjának nyilvánított vasárnapon Lupényban számos szabadtéri programot szerveztek a parkban, míg délután Déván közösségi majálisra várták a magyar közösség tagjait. Vajdahunyadon, a várban batyus majálist tartottak, Csernakeresztúron pedig a bukovinai székely közösség régi hagyományát éltetve májusfát állítottak. Hétfő délután, a képzőművészetek napján Vajdahunyadon képzőművészeti és fotókiállítást nyitottak, illetve irodalmi estre került sor. Krónika (Kolozsvár) 2016. május 4.Barcsay Ákos-díjak átadásávalMegkezdődtek a Hunyad Megyei Magyar Napok Dévai sportos „bemelegítő” után vasárnap hivatalosan is rajtolt a Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozata. Idén a nyitórendezvényre a Zsil-völgyében került sor, pontosabban Lupényban, melyre nemcsak a megye többi településéről érkeztek magyarok, hanem magyarországi és franciaországi küldöttségek is részt vettek. Rúgták, de nem egymást A hetedik alkalommal szervezett magyar napokról természetesen a sport sem hiányozhatott, akárcsak az előző években idén is sor került a kispályás focikupára. Kemény küzdelem után a csernakeresztúriak csapata diadalmaskodott a dévai Keresztesek, illetve a szintén dévai magyar ifjak csapata előtt. Az évről évre visszatérő kolozsvári vendégek, a lupényi Barbárock, illetve a dévai Szent Ferenc Alapítvány csapata számára az idei torna aligha szerepel különleges élményként, hiszen nem jutottak a dobogóra. Részvételüket azonban egy pillanatig sem bánták meg, a hangulat most is nagyszerű volt. Sűrített összerdélyi hagyományok A kezdet fénypontja kétségtelenül a vasárnapi lupényi rendezvény volt, melyen Kocsis Attila fő szervező, a dévai Téglás Gábor elméleti líceum igazgatója hivatalosan is megnyitotta a Hunyad Megyei Magyar Napokat. Köszöntő beszédében elismerte, hogy 2010-ben, amikor a rendezvényt elindították, még a szervezők sem remélték volna, hogy ennyire sikeres lehet a többnapos rendezvénysorozat a szórványban. Benedekfi Dávid, a lupényi RMDSZ elnöke házigazdaként üdvözölte a vendégeket, hangsúlyozván, hogy a Zsil-völgyi magyarság az iparosítás révén került a bányavidékre a Székelyföldről, Szilágyságból és Erdély szinte minden magyarok által lakott csücskéből, ezért szinte egész Erdély hagyományait magában hordozza. A bányászat viszont rendkívüli szolidaritással kovácsolta össze és gazdagította mindezeket. Winkler Gyula EP-képviselő, a megyei RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy idén a magyar napok az identitás, anyanyelv, kultúra címszavak köré szerveződnek, és a Zsil-völgyében az itt élő emberek identitásának részét képezi a bányászat hagyománya, ezért is fontos, hogy két olyan bányavidékről érkezett küldöttség, amelyektől gazdasági és közösségépítés terén is lehet tanulni. A magyarországi Dorog és a franciaországi Belfort küldöttségei szintén jelentős bányavidékekről érkeztek, s az ottani közösségek életére ugyancsak a szolidaritás jellemző. Winkler Gyula már évek óta kiemelkedő szerepet vállal a Belfort és Hunyad megye közötti kapcsolat kiépítésében, a Belforti Energia-Völgye klaszter követendő modell lehet a Zsil völgye számára, ahol még mindig zajlik az ipar szerkezeti átalakulása. A Magyar Országos Bányászati és Kohászati Egyesület dorogi szervezete – melynek képviselői Benedekfi Dávid meghívására érkeztek Lupényba – az ipari szerkezeti átalakítás mellett a bányaipari emlékek ápolásával is foglalkozik. Barcsay-díj, avagy szórványünnep nemzetközi környezetben Az ünnepségen kiosztották a Dézsi Attila egykori prefektus javaslatára 2014-ben elindított Barcsay Ákos-díjakat, amelyet évente három, a közösségépítő munkában egyházi, pedagógiai és civil téren kiemelkedő teljesítményt elérő személy kap meg. Az idei díjazottak Deák Piroska dévai nyugalmazott tanárnő, Zsargó János református esperes, valamint a Menyhárt házaspár, Rita és Ernő, akik a Böjte atya hálózatához tartozó, Szászvárosi Szent Erzsébet Gyermekotthont vezetik rendkívüli odaadással. Az ünnepségen csak Deák tanárnő vett részt személyesen, aki meghatódva mondott köszönetet számos egykori tanítványának, a Hunyad megyei magyarságnak és különösképpen férjének, Leventének és két leánygyermeküknek, akik évekig mellette álltak a magyarság művelésének és felemelésének áldozatos és nehéz, de annál szebb munkájában. Amikor a hatvanas évek elején Hunyad megyében került, a tősgyökeres kolozsvári fiatal tanárnő nem is gondolta volna, hogy fél évszád múlva annyira kötődik új szűkebb pátriájához. A kötődés kölcsönös, a Hunyad megyei magyarság a Barcsay Ákos-díjjal fejezte ki elismerését több évtizedes tevékenységéért. Az ünnepség felemelő mivoltát mi sem bizonyítja jobban, mint a külföldi vendégek meghatottsága: a magyarországiak a Hunyad megyei szórvány kitartása és élni akarása előtt hajtottak fejet, míg a franciák a – későbbi beszélgetések alapján – az összetartás erejét sejtették, az ünnepség ezen részén nem volt magyar–francia fordítás. Közösségi nap Azaz mégis volt tolmácsolás, a díjak átadása és a csernakeresztúri hagyományőrző egyesület néptánc előadása után Benedekfi Dávid humoros szöveggel, télapószerűen ajándékozta meg a vendégeket, méghozzá saját 26 éves bányásztevékenysége egykori munkaeszközeivel. Mivel a 7. magyar napokat tematikusan állították össze, vasárnap pedig a közösség napja volt. Lupényban a nyitórendezvényt követően szabadtéri programot szerveztek a városi parkban, ahol a helyi szakácsmesterek és Maros megyei vendégek finomabbnál finomabb gulyással kényeztették el az egybegyűlteket, majd a Marshall- és DJ Pongrácz-koncertekre került sor, a nap pedig lézerjátékkal végződött. Chirmiciu András Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 9.Hunyad Megyei Magyar NapokEmléktúra, kultúra és gasztronómia Pénteken és szombaton több településen érdekesnél érdekesebb rendezvényekkel folytatódtak a hetedik alkalommal megszervezett Hunyad Megyei Magyar Napok. A tavalyi siker nyomán idén Lupényban másodszor szervezték meg a helytörténeti kirándulást Maderspach Viktor menekülésének nyomdokain. Ezen nemcsak lupényi magyarok vettek részt, hanem magyarországi vendégek is: három makói az interneten olvasott az emléktúráról, és annak nyomán utaztak el a Zsil-völgyébe, hogy személyesen is részt vegyenek rajta. Aligha bánták meg, a hangulat nagyszerű volt, a természetben tett félnapos túra kellemes, s megismerhették a bányavidéki magyarság egyik kiemelkedő történelmi személyiségét. A Zsil-völgyi Iszkornyban született Maderspach Viktor (1875–1941) érdekes személyiség volt, 1916-ban kommandószerű önkéntes csapatot létesített saját költségén a Zsil völgyébe betörő román hadsereg visszaszorítására, illetve a civil lakosság megvédésére a megszállóktól. Magyar hazafias tevékenysége miatt az impériumváltás után szálka lett az új román hatóságok szemében, akik 1921-ben csapdába akarták ejteni. Maderspach azonban megmenekült, több hegyi hágón haladt át gyalog, hatósági üldözés elől. Pénteken a kultúrának is jutott szerep a Zsil völgyében, amikor a petrozsényi katolikus templomban fellépett a magyarországi testvérváros, Várpalota bányászkórusa, szombaton pedig ismét nagyszerű előadást tartottak, ezúttal Lupényban. Piskin és Vajdahunyadon a gasztronómiáé volt a főszerep. Előbbi városban finom krumpligulyást főztek, a kohászvárosban pedig többféle magyaros ízek között válogathattak a Corvin-Savaria magyar házhoz látogató vendégek. A helyiek hagyományos gulyást és babgulyást készítettek, míg a Vas megyei Jánosházáról érkezett vendégek a gulyás mellett marhapörköltet és őrségi dödölét, azaz a szlovák knédlihez hasonló krumpligaluskát. A finomabbnál finomabb falatok mellett vagy tízféle palacsintából is kóstolhattak, illetve hagyományos magyar és vasi különleges édességekből. A szórakozás nagyszerű volt, még Szabó Zoli esti koncertje előtt is, Kofity Zoltán és Winkler Gyula az összetartás fontosságát hangsúlyozták rövid felszólalásukban, míg a magyarországi vendégek a szórványmagyarság szívóssága és kitartása előtt emeltek kalapot, a gasztronómiai fesztivál pedig kimondottan a 26 éves kétoldalú testvérkapcsolat jegyében zajlott. Szombaton a kisebb településeken is voltak rendezvények, Brádon, a szórvány-szórványában a római katolikus parókián érmekiállításra került sor, melyen Baráth Árpád tekintélyes magángyűjteményét mutatta be a maroknyi magyarságnak, mielőtt ott is jóízűen elfogyasztották a finom gulyást, Szászvároson pedig hasonló finomságokkal megspékelt szabadtéri közösségi összejövetelre került sor. Magyar fesztivál Déva főterén Természetesen a gulyásfőzés Déván sem maradhatott el, idén hat csapat állt a 80-90 literes üstök mellett, és aprította a belevalót: húst, csülköt, kolbászt, zöldséget, pityókát, babot, gombát, s keverték bele a titkos fűszereket. A kora délutáni órákban, az eső elállta után már többtucatnyian sorakoztak az üstök körül, türelmetlenül várva, hogy megkóstolhassák az ízletesnek ígérkező falatokat. Kevesebb, mint egy óra alatt ki is ürült valamennyi: elsőként az RMDSZ Nőszervezetének kolozsvári káposztája fogyott el, de nem kellett kínálni a Téglás Gábor elméleti Líceum csapatának gombás gulyását, a csernakeresztúriak hagyományos krumplis gulyását, illetve a dévai RMDSZ babgulyását sem. Vitték jó szívvel a Szent Ferenc Alapítvány bográcsát és a Lengyel család pityókás pörköltjét is. És a szakácsok nagy örömére szinte el sem kellett mosni az üstöket, az utolsó cseppig kitakarították. Ezután persze jólesett egy-egy a Szeged melletti Zsombóról évről évre visszatérő vendégek palacsintája, illetve a hargitaiak sütötte kürtöskalács. Közben a zene sem hiányzott. Déva főterén reggel óta szólt a magyar muzsika, s mire mindenki jóllakott, benépesült a színpad is. Vagyis a főtér, a dévai Renaissance együttes nem is ment fel a színpadra, hanem a téren adta elő a szépséges tizenhatodik és tizenhetedik századi táncokat. A gyergyószentmiklósi néptánccsoport viszont már a színpadon lépett fel felcsíki és marosszéki táncokkal, Péter Noémi, pedig Gyergyó-vidéki dalokat énekelt. Radikális stílusváltás következett, amikor a szombahelyi Red Rockets kemény rockkal lépett fel a dévai közönség előtt. A 2012-ben, fiatalok által alapított együttes saját dalait adta elő, amelyek főleg az ifjabbak tetszését nyerték el. Az est fénypontját a magyar romantikus dalok királya, a Békés megyéből származó Balázs Pali koncertje jelentette. Ekkorra már jócskán benépesedett a színpad előtti tér, fiatalok és idősek együtt élvezték a közismert slágereket, a végén pedig autogramokért rohamozták meg a magyarországi előadót. A dévai rendezvény felemás hatást keltett. Idén ugyanis kevesebben jöttek el, mint az előző években a főtéri egész napos rendezvénysorozatra. Igaz, kézműves vásár sem volt, közismert nagy sztárok sem léptek fel, mint korábban a Bikini, Republic vagy Edda, az előző éveknél kisebb érdeklődés mégsem örvendetes, még ha a megszokottnál hidegebb, két rendbeli esővel megspékelt időjárás sem kedvezett. Idén Vajdahunyadról, Csernakeresztúrról és a Zsil völgyéből is alig jöttek, miközben az előző években szép számmal érkeztek. A székelyföldi Háromszékkel való kapcsolat is mintha lazult volna, idén onnan sem érkeztek vendégek, míg az előző magyar napokon mindig eljöttek. A hangulat mégis nagyszerű volt, ha kevesebben is, de jól érezték magukat, felemelő érzés volt a főtéren annyi magyar szót hallani, magyar gasztronómiai finomságokat kóstolni. A szervezők idén is kitettek magukért! Chirmiciu András Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 10.Sipos Pál-emléktáblát avattakManapság nem ritka az emléktábla-avatás – közéleti elöljáróink rutinosan tesznek már eleget az effajta felkéréseknek. A középiskola küszöbén álló diákok azonban nem mindennap avatnak emléktáblát. Ráadásul egy eldugott, elnéptelenedő faluban, melyről türelmes munkával derítették ki: szebb időket is megélt már. Az 1333-tól jegyzett Hunyad megyei Tordos községben ma kevesebb, mint ötszázan élnek. Hajdan virágzó református eklézsiaként tartották számon. A 19. század elejére ugyan meggyérült a gyülekezet, de még mindig vonzónak bizonyult a tudós sárospataki tanárnak, Sipos Pálnak, aki a csendes alkotói lehetőség reményében választotta a tordosi lelkészi állást. Ekkor már a Berlini Akadémia aranyérmét tudhatta magáénak, és matematikusi munkásságát további felfedezések, sikerek koronázták a tordosi parókia falai között. 1816-ban bekövetkezett halála után azonban Sipos Pál emléke méltatlanul háttérbe szorult. Munkásságának kutatását a Diaszpóra Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és ennek szászvárosi elnöke, Fülöp Júlia kezdte el, de a matematikus lelkész emlékezete többnyire tudományos berkekbe szorult. 2015-ben azonban a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum akkoriban hetedikes diákjai az Örökségőrzők mozgalom keretében a tordosi református templomot fogadták örökbe. Lelkes kutatásaik során, Orbán Juliánna osztályfőnök vezetésével fedezték fel az ide kötődő nagy neveket: a tordosi őstelepet feltáró Torma Zsófia régésznő munkásságát, illetve Sipos Pál lelkész–matematikus emlékét. A diákok nem riadtak vissza a levéltári kutatástól sem és interjút készítettek a tordosi beszolgáló lelkésszel, illetve immár nyugalmazott elődjével. A megszerzett információt pedig a modern technika számos eszközével igyekezetek népszerűsíteni, hogy ismertté tegyék a kicsiny tordosi templom történetét és az itt élt nagynevű tudósok munkásságát. Tevékenységüknek kiemelkedő momentuma volt a Sipos Pál Társaság megalapítása, melynek első célkitűzései között szerepelt egy emléktábla-állítás a tordosi templomban. Így kerülhetett sor a 7. Hunyad Megyei Magyar Napok alkalmával az ünnepélyes táblaavatásra, melyen a lelkes dévai diákok mellett meghívottként vettek részt a Diaszpóra Alapítvány vezetői, Vetési László és Jenei Tamás lelkipásztorok, Zsargó János Hunyad megyei esperes, a magyar közösség megyei elöljárói, illetve sokan azok közül, akik fontosnak tartják történelmi, kulturális örökségünk ápolását. A táblaavatást ünnepi istentisztelet előzte meg, melyen Jenei Tamás, Hunyad megyei kötődési lelkipásztor Isten felé irányította a fiatalok figyelmét, felszólítva őket, hogy mindent, amit tesznek, a végső cél tudatában tegyék. Sipos Pál emlékét, illetve a dévai diákok lelkes munkáját méltatta Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke, majd Zsargó János Hunyad megyei esperes szólt az egybegyűltekhez, kiemelve a Sipos Pál életében harmonikusan összefonódó hitet és a tudomány iránti érdeklődést. Ezt az utat ajánlotta a fiatalok figyelmébe is. A tordosi templomot örökbefogadó diákok nevében elsőként Orbán Juliánna osztályfőnök köszöntötte az egybegyűlteket, majd maguk a diákok szólaltak fel, beszámolva tevékenységükről, és ismertetve Sipos Pál életútját. Sipos Szabolcs, beszolgáló tordosi lelkész az 1816-os egyházi anyakönyvet hozta el az ünnepi alkalomra, melyben feltehetően ott szerepel Sipos Pál tudós-lelkipásztor temetésének bejegyzése. Sírhelyét azonban egyelőre nem sikerült beazonosítani. Ez a feladat még a diákokra vár, akárcsak a tíz lélekre apadt tordosi gyülekezet rendszeres látogatása, a templomnak és környékének gondozása. Az eddigi munkájuk gyümölcseként elhelyezett márvány emléktáblát Zsargó János esperes és Anderlik Patrick, a Sipos Pál Társaság elnöke leplezte le. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 11.Fókusz tárlat és Gutai-könyvekValós világ – képben és szóban A 7. Hunyad Megyei Magyar Napok alkalmával másodízben mutatkozott be a dévai érdeklődők előtt a 2014-ben alakult Fókusz csoport, mely virtuális közösségként indulva, valós baráti társasággá kovácsolta a dévai amatőr fotósokat. – Eredetileg az volt a célunk, hogy bemutatkozási felületet, találkozási lehetőséget biztosítsunk a fotózás iránt érdeklődőknek. Manapság szinte mindenki kattintgat a telefonjával, digitális fényképezőgépével és néha egészen jó képek sikerülnek, amiket érdemes másokkal is megosztani. A 2014-ben indított Facebook oldalunk időközben szépen kinőtte magát. A két év alatt mintegy 5000 kép került fel ide és közel 400 követőnk akadt. A posztolók között pedig immár nem űcsak dévaiak, de magyarországi, nyugat-európai, sőt óceánon túli fotósok is fellelhetők – számolt be a Fókusz csoport idei tárlatmegnyitója alkalmával Dulinszky László csoportvezető. A Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban kiállított képekről elmondta: szubjektív válogatás az utóbbi egy évben posztolt fotókból. Hatvan alkotónak a képe került kiállításra, a fotós nevének feltüntetése nélkül. Itt most a hangsúly a Fókuszon van, a csapaton, amelynek tagjai egész évben kapcsolatban vannak egymással. Közös kirándulásokat is szerveztünk már, csillaghullást, napfelkeltét fotóztunk együtt. Így léptünk át a virtuális világból a valós barátság földjére – fogalmazott Dulinszky László. Elmondta továbbá, a közösségi oldalra bárki posztolhat képeket. Az egyetlen szakmai kérés, hogy feldolgozatlan, nyers fotók kerüljenek fel. – Manapság széles technikai eszköztár áll a fotósok rendelkezésére, hogy feldolgozzák képeiket. Mi szeretnénk megmaradni a valós világnál. Amit itt látunk, az mind realitás, fotós szemmel megörökített valós pillanatok – mutatott a tematikájukban, színvilágukban rendkívül változatos fotókra Dulinszky László. A változatosságra utalva elmondta: az elmúlt évben a színek és utak jelentették a két fő témát a közösségi oldalon. Volt időszak, amikor a sárga, a kék vagy éppen a zöld volt a „téma”, ilyen színben kellett megragadni a valóságot. És volt, hogy utakról vártak fotókat. A megnyitón szép számban jelen lévő fotósokkal beszélgetve kiderült: minden egyes képnek külön sztorija van. A kékes tollazatban pompázó apró kismadár népes cinegecsalád tagja. Egész télen etettem őket a kertünkben – meséli Dulinszky Izabella. A Transzfogaras kanyargó útját augusztusi hőségben megörökítő kép mögött a lerobbant autó meséje áll: a gyaloglásra kényszerülő család sok nagyszerű élménnyel gazdagodott. És ahány kép, annyi történet… A fotókiállítást követően az írott szó hullámán folytatódott a valós világgal való találkozás. Gutai István nyugalmazott paksi könyvtárigazgató kötetei kerültek bemutatásra, felesége, Gutai Júlia könyvtáros közreműködésével. A Déván immár másodízben bemutatkozó író ízelítőként a Valóságshow című kötetéből osztott meg hallgatóságával egy kedves novellát, majd az EB 37-51 című kötetből elevenedett meg a Kárpát-medence-szerte megélt történet: az egyéni sorsokat, családok életét összekuszáló államosítás, kollektivizálás, földosztás. A könyvbemutató fő vonalát alakító kötet írásai sem szóltak idegenül Déván. A Földönfutók, hontalanok II első kiadásával már korábban is találkozott a dévai közönség. Most a javított, bővített, térképpel ellátott kötetet vehették kézbe az érdeklődők és a bemutató alkalmával elhangzó rövid felolvasásból megismerhették annak a bukovinai székely bácsinak a vallomását is, mely Gutai István korábbi erdélyi útja alkalmával még csak kéziratban volt elérhető. A kötetben a második világháború végén végrehajtott délvidéki népirtás túlélői szólalnak meg. A sokáig tabuként kezelt történelmi események fájdalmasan elevenednek meg a vallomásokban, de ott bujkál bennük az emberség, a kiengesztelődés utáni vágy is. A kötet a valóságról szól – tények, emberek kiszínezése, befeketítése nélkül. És hasonlóan tiszta képet mutat a világról a szerző további két kötete: a Sárköz és a temesközi Végvár rokoni kapcsolatai boncolgató Bánátból Bánatba, illetve a világháborús hadifoglyok visszaemlékezéseit, az ötvenhatos forradalom résztvevőivel készült interjúkat, és szociográfiai írásokat tartalmazó, Gyönyörű a szibériai erdő is. A könyvbemutató során néhány mondat erejéig ezen kötetekkel is megismerkedhetett a hallgatóság, majd természetesen dedikálásra is sor került. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 17.A Hunyad Megyei Magyar Napok értékelőjeA szórványmagyarság ünnepe Sikeresen zajlott a hetedik alkalommal megszervezett Hunyad Megyei Magyar Napok. A rendezvénysorozat május 9-én, Európa napján zárult, amikor a vajdahunyadi Corvin-Savaria Magyar Házban az Örömódát hallgatták meg együtt, míg a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban három generációnak szóló családi vetélkedőn szórakoztak együtt gyerekek, felnőttek és idősek. A tíznapos ünnepségsorozat értékeléséről Kocsis Attila főszervezővel, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatójával beszélgettünk. – 2010 óta a Hunyad megyei magyarság már megszokta, hogy május-június táján az egész megyére kiterjedő rendezvénysorozat eseményei közül választhat. – Most is erre törekedtünk, idén is változatos, szerteágazó és színvonalas rendezvények között választhattak. Mondhatni, hogy valamennyi, magyarok által jelentősebb számba lakott Hunyad megyei településen legalább egy kulturális rendezvény volt, a nagyobb városokban pedig számos előadás volt. Első alkalommal vezettük be a tematikus napokat, melyek tartalmas programokkal várták az érdeklődőket. Volt gyermekprogram, koncert, bányászkórus-előadás, képkiállítás, renaissance-tánc, néptánc, könyvbemutató, éremkiállítás, májusfaállítás, helytörténeti kirándulás, sportrendezvények és a Barcsay Ákos-díjak kiosztása sem maradt el. Természetesen a hagyományos magyar gasztronómia sem hiányzott, a rendezvénysorozat alatt 12 helyszínen főztek, összesen olyan 4500-5000 adag gulyás és 2000 palacsinta fogyott el, de emellett más ínyencségek is voltak. A hangulat mindenütt családias volt, a rendezvények résztvevői mindenütt jól érezték magukat. – A közönségsiker mintha elmaradt volna az előző évekhez képest, különösen Déván, a szombati egésznapos szabadtéri rendezvényen. – Az idő sem kedvezett, kétrendbeli vihar és a május elején kellemetlen 12 fokos hideg ellenére mégis 6-700 magyar együtt ünnepelt a főtéren. Valamennyien jól érezték magukat, kellemesen töltötték együtt a napot, s estére Balázs Pali koncertje igencsak fellendítette a hangulatot. Kétségtelenül az is közrejátszott, hogy idén nem léptek fel közkedvelt magyarországi nagy sztárok, mint például az EDDA, Bikini vagy Republic az előző években, de szűkített költségvetésből gazdálkodtunk, a választási kampány közeledése gondot jelentett anyagilag és a helyszínek kiválasztása szempontjából is, semmiképpen sem akartuk összemosni a magyar napokat a választási kampánnyal. De hát a Hunyad Megyei Magyar Napok elsősorban az itteni szórványról szól, az itteni magyarság ünnepe, a magyar kultúra, nemzeti hagyományaink, értékeink ünnepsége. Mindenekelőtt a saját kulturális egyesületeinknek szántunk főszerepet, külön kiemelném a dévai renaissance táncegyüttest, amely nemcsak színvonalas fellépéseivel tűnt ki, hanem sokat segített a szervezésben is. – Magyarországról is szép számba eljöttek a testvértelepülések küldöttségei együtt ünnepelni a Hunyad megyei magyarokkal. – Köszönettel is tartozunk a várpalotai, keceli, szombathelyi vagy jánosházi küldöttségeknek, hogy együtt ünnepeltek velünk, felemelő érzés mindkét fél számára. Háromszékről azonban csak egy néptáncegyüttes érkezett a Szórvány– Székelyföld együttműködés keretében, kevesebb, mint az előző években és kézművesek sem jöttek el. A testvériség szellemében nekik is köszönetet mondunk a támogatásért, még ha az kisebb is volt, mint az előző években. – Akárcsak az előző években, a románság körében idén is nagyszerű visszhangnak örvendtek a magyar napok. – Nem titkolom, hogy örvendtem a közösségi oldalakon megjelent román kommenteknek, melyek a magyarság összefogását, színvonalas rendezvényeit és példás hagyományőrzését méltatták. A magyar napok köztéri rendezvényeinek egyik célja, hogy a nyilvánosság előtt mutassuk be a románságnak kulturális és gasztronómiai értékeinket. A visszajelzések alapján sikerült is, a románság roppant kedvezően viszonyult a rendezvénysorozathoz. – A megyét keresztül-kasul járva a magyar napok során sok magyarral beszélgettem, s szinte általános volt a vélemény, hogy noha nem volt minden idők legjobbja, az idei magyar napok is nagyszerűen sikerültek. – Hasonlóan látom én is a dolgokat, vonalat húzva a végeredmény egyértelműen pozitív. Köszönetet is mondok ezért mindazoknak, akik segítettek a szervezésben, a már korábban említetteken kívül a Corvin-Savaria társaságnak, a nőszervezeteknek, a Dévai Geszthy Ferenc Társaságnak, a lupényi Eben Haezer Alapítványnak, a pedagógusszövetségnek, a Hauer Erich Diáktanácsnak, a Corvin Kiadónak, a Szivárvány nyugdíjasklubnak, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesületnek és nem utolsósorban a történelmi magyar egyházaknak. – Köszönöm szépen a beszélgetést! – Én is köszönöm! Chirmiciu András Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 19.Június 5-én a közösség szolidaritását is mérjük16 éves a Hunyad Megyei Hírmondó A szórványban a közösség szolidaritását mérjük június 5-én, hiszen az önkormányzati jelenlétünk a kis létszámú közösségek esetében valóban azon múlik, hogy sikerül-e mindenkit megszólítani és a közös ügy mellé állítani – mondta Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke kedden délután a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban, ahol a Hunyad Megyei Hírmondó szerkesztősége szervezett találkozót az RMDSZ önkormányzati jelöltjeivel és mindazokkal, akik rész vállalnak a megyei havilap megjelenésében. „Választásokra készülünk, jelöltjeink között vannak tapasztalt helyi politikusok, mint Pogocsán Ferdinánd Déván vagy Benedekfi Dávid Lupényban, de vannak új, fiatal jelöltek, mint Kofity Zoltán Vajdahunyadon, Hajdú Gizella doktornő Petrozsényban vagy Margai Zoltán Bácsi községben. Úgy érzem, jó csapattal jelentkezünk az önkormányzati választásokon, bízunk abban, hogy a közösség szolidárisan támogatja a Hunyad megyei RMDSZ jelöltjeit” – hangsúlyozta Winkler Gyula. „Fontos, hogy munkánkat, az RMDSZ törekvéseit, célkitűzéseinket, eddig elért eredményeinket megismerjék közösségünk tagjai, és ebben a tájékoztatásban kiemelt szerep jut a Hunyad Megyei Hírmondónak, ezúton is köszönjük mindazoknak, akik önzetlen munkával lehetővé teszik, hogy hónapról-hónapra magyar szó jusson el a magyar családokhoz” – emelte ki az EP-képviselő. A találkozó házigazdája Csatlós Zsófia, a Hunyad Megyei Hírmondó főszerkesztője volt, a kötetlen beszélgetésen a Hunyad megyei közösség mindennapjairól, közéleti kihívásokról is szó esett, egyetértettek abban, hogy a Hunyad Megyei Hírmondó fontos szerepet tölt be a szórványközösség életében. „A közösségi életkép ereje abban is megnyilvánul, hogy van-e anyanyelvű írott sajtója az illető közösségnek. Ez bizalmat és reménységet ad az embereknek” – mondta Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója. A Hunyad Megyei Hírmondó 16 éve jelenik meg, a 175. lapszámnál tartanak, megjelenését a Communitas Alapítvány teszi lehetővé, a szerkesztőségi és nyomda előkészítői munkát önkéntesen végzik a szerkesztőség tagjai és a Corvin Kiadó munkatársai. A lap 2000 példányban jelenik meg és eljut arra közel húsz Hunyad megyei településre, Brádtól Urikányig, ahol magyar családok élnek. Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája (Választási hirdetés) Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 23.125 éves az Erdélyi Kárpát Egyesület125 évvel ezelőtt, 1891. május 11-én alakult meg az Erdélyi Kárpát Egyesület, melynek taglétszáma már az alakuló közgyűléskor 300 körül volt. Az egyesület az EMKE keretéből nőtt ki, mint a természetjárás közművelődési vonatkozásait ápoló szakosztály. 1892-ben indul az egyesület folyóirata Erdély címen. Az EKE és a folyóirat célkitűzései megegyeztek: „Ismertetni akarjuk Erdély vadregényes, kies és bájos vidékeit, természetadta drága kincseivel… emberi kéz alkotta művelődéstörténeti és történelmi emlékeivel…” Az egyesület már az első perctől megmutatta, sőt bebizonyította, hogy tevékenysége nem merül ki egy szűk körű turistaklub működésében, hanem egy olyan mozgalomról van szó, amely egész Erdély, de főleg a Székelyföld gazdasági fellendülését célozta meg, s a mai értelemben vett honismeretet szolgálta. E nemes célkitűzését fennállásának egész ideje alatt követte, még akkor is, ha bizonyos időszakokban egyesek csak egyszerű turizmust láttak, vagy szerettek volna látni tevékenységében. Merza Gyula, az egyesület egykori múzeumigazgatója, majd tiszteletbeli elnöke, ezt így jellemezte: „Címére és fő feladatára nézve az EKE turista egyesület volt kezdettől fogva, de fenntarthatása és végcéljai tekintetében egyúttal elsőrangú kulturális és közgazdasági érdekeket szolgált.” Mozgó kultúregyesületnek is nevezték az EKÉ-t. 1897-ben múzeumi tárgygyűjtés céljából megszervezik a néprajzi szakosztályt, sőt kezdeményezik egy néprajzi tanszék felállítását a kolozsvári egyetemen. E tevékenység a Mátyás király szülőházában berendezett táj- és néprajzi múzeum megalapításában csúcsosodott ki, amelyet 1902. október 2-án avattak fel, egyidőben a Mátyás király lovas szobrának leleplezésével. Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy az Erdély hasábjain nagyon sok tudományos munka, útleírás jelent meg, olyan nagy tekintélyű kutatók tollából, mint Szádeczki-Kardos Lajos, dr. Hankó Vilmos, Czárán Gyula, dr. Hermann Antal, Merza Gyula, dr. Ruzitska Béla, Téglás Gábor, dr. Czirbusz Géza, dr. Szádeczki-Kardos Gyula, dr. Roska Márton. Megalakulásától az első világháborúig az EKE folyóiratán kívül mintegy 70 kiadványt jelentetett meg, többségükben térképes útikalauzokat, barlang útmutatókat, fürdőismertetőket magyar, német, angol és román nyelven, turista naptárakat kirándulási tervekkel és térképvázlatokkal. Az első világháború alatt az EKE tevékenysége megszűnt, de 1930-ban újraalakult, több mint 1200 taggal, turista, kerékpár, sí, fürdőügy és propaganda szakosztályokkal. 1935-ben épületéből kilakoltatták, vagyonának nagy, része elveszett. A néprajzi tárgyak az állam tulajdonába mentek át, és a mai Erdélyi Néprajzi Múzeum alapanyagát képezi. A két világháború között az EKE az erdélyi magyarság összetartását szolgálta és nagy személyiségein keresztül ezt sikeresen el is végezte. De ugyanakkor, a hatalommal ellentétesen, a szeretetre, az egymás iránti megbecsülésre nevelt. A második világháború után 1945-ig működött, majd beolvasztották az Országos Turisztikai Hivatalba. Ezután a kommunista hatalom több mint negyven esztendőre süllyesztette el még az emlékét is. 1991. május 11-12-én Gyergyószárhegyen tartottuk meg a nagy múltú Erdélyi Kárpát Egyesület centenáriumát és egyben újjáalakulási ünnepségét. Az újraalakulás ünnepét a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban szervezték meg, több mint háromszáz résztvevővel. Ma azonban Erdély-szerte, az újjászületett EKE 15 tagszervezete – osztálya – több mint 1500 taggal tevékenykedik és méltó folytatója annak a munkának, amelyet az elődök 125 évvel ezelőtt elkezdtek. 25 év alatt több kimagasló eredmény született. Ezek közül kiemelnék néhányat: Az 1990-es évek második felétől EKE-házat működtetett Szinden. 2011-ben méltóan ünnepelték meg Sztánán az egyesület 120 éves évfordulóját, több mint kétszáz résztvevővel és kiadtak egy díszes évkönyvet. 2013-ban házat és a hozzátartozó területet vásároltak meg a Várfalvához tartozó Aranyosrákoson, ahol önkéntes munkával egy EKE-központot, az EKE-Várat alakították ki, fogadóközponttal, szállással, tetőbeépítéssel. Ennek bővítése ma is folyik tovább. 2013. szeptember 21-én, nagy büszkeséggel vettük át, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a Magyar Örökség-díjat. 2015-ben megalakult az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság, amelynek tagja Veres Ágnes, az EKE országos titkárnője, amely bizonyítja az EKE társadalmi jelentőségét. 2016. május 6–8 között ünnepeltük az EKE 125 éves évfordulóját a várfalvi EKE-Várban. Szombaton, Lukács József vezetésével egy egész napos emléktúrát szerveztek a Szolcsvai-búvópatak és a Remetei-szoros között, amelyen több mint 150-en vettek részt. Vasárnap 9–12 között Családos nap, gyermekprogramok. 12-kor kezdődött a jubileumi ünnepség a várfalvi Pataki András Kultúrotthonban. Részt vett 350 személy. Köszöntők hangzottak el. Beszédet tartott Kovács Lehel István, az országos EKE elnöke, Dezső László, az EKE tiszteletbeli elnöke, Mărginean János, Várfalva polgármestere, Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere, Zákár István, a Kolozs Megyei Tanácsának alelnöke, Telegdi Andrea, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának külgazdasági diplomatája, Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs Megyei elnöke. Ezután következett a díszoklevelek kiosztása. Először az alapító tagok kapták meg, közöttük Dukrét Géza alapító tag részére: „125 esztendeje elődeink akarata hozta létre az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Az a tény, hogy ma nem mint letűnt történelmi eseményről, hanem élő szervezetről beszélhetünk, Önnek is köszönhető. Köszönjük, hogy jó szívvel hozzájárult az EKE 25 évvel ezelőtti újraalakulásához, hogy a jövőben is számíthat Önre az erdélyi magyar turistaság”. Ezt követően díszoklevelet kaptak ezen időszak országos elnökei, az elsőt Dukrét Géza – mivel az előzőek már elhunytak – „az országos EKE 1994–1998 közötti elnöke részére (…) Köszönjük, hogy tevékenységével folytatja elődeink munkáját, hogy ma is, a jövőben is számíthat Önre az erdélyi magyar turistaság”. Következett a turistafogadalom megerősítése, amelyet mindenki egyszerre hangosan ismételt meg, az elnök felolvasása alapján. A fogadalomtevőket Dimény József szentmihályi unitárius esperes áldotta meg. Az EKE-közösségért vándorserleget az udvarhelyi osztály vette át. Ezután az EKE-bakancs füzeteket mutatták be, melynek keretében két színes füzet jelent meg: Barangolások a Remetei-sziklaszoros és a Bedellő környékén, a Torockói-hegység; Barangolások Brassó környékén, a Keresztény-havas. Közreműködött a Csíkszéki EKE- és a várfalvi Aranyosszék néptánccsoportja. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével végződött Reggeli Újság (Nagyvárad) 2016. június 7.RMDSZ eredmények Hunyad megyébenFelívelő tendencia Sikert hoztak az RMDSZ-nek a vasárnapi helyhatósági választások, a jelek arra utalnak, hogy megerősödik a magyar képviselet a helyi tanácsokban. Az előzetes eredmények szerint Vajdahunyadon (Kofity Zoltán) és Lupényban (Benedekfi Dávid) az RMDSZ megtartotta a helyi tanácsosi tisztséget, Bácsi (Margai Zoltán) és Martinyesd (Székely Attila) községekben bejutott a helyi tanácsba, a legnagyobb siker azonban Déván született, ahol 8 év után sikerült megszerezni a második tanácsosi tisztséget is, Pogocsán Ferdinánd mellett Máté Márta is mandátumot szerzett. Toplicán is esély lenne még helyi tanácsosi mandátumra, e sorok írása pillanatában még nincs végeredmény. Ezenkívül Felsőszálláspatakon (Dănuţ Poenaru) és Nagybáron (Deatc Ioan) is tanácsosi mandátumot szerzett az RMDSZ, noha ezek inkább csak a statisztikát javítják, mintsem a magyarság reális pozíciószerzését tükröznék. Az eredmények értékelésére Winkler Gyula EP-képviselőt, a megyei RMDSZ-szervezet elnökét kértük fel. – Elnök úr, gratulálunk a sikernek. Megyei szinten az RMDSZ jóformán megduplázta helyi tanácsosi számát, az eddigi 3 helyett 6, esetleg 7 lesz. – Köszönöm szépen. Én is köszönettel kezdeném, köszönettel tartozom mindazoknak, akik mellénk álltak, s akik szavazatukkal tisztelték meg jelöltjeinket. A mostani siker két tényezőre vezethető vissza, egyrészt az évek óta tartó folyamatos közösségépítő munkára, másrészt pedig annak, hogy a szórványmagyarság tudatosította, milyen fontos, hogy saját képviselőit küldje a döntéshozó intézményekbe, hiszen másoknak nem lehet szívügyük a magyar érdek érvényesítése. Ismét bebizonyítottuk, hogy széleskörű összefogással a szórványmagyarság nehéz körülmények között is képes megtartani képviseletét, sőt, még kibővíteni is. Meg kell azonban jegyezni, hogy az eredmények még nem véglegesek, Vajdahunyadon például fellebbezés miatt a szavazatok újraszámlálására kerül sor. – Korábban szinte minden helyhatósági választáson a Hunyad megyei magyarság veszített valamit pozícióiból. Most megfordult a helyzet, az RMDSZ pozíciói egyértelműen javuló tendenciára utalnak, különösképpen Déván. – Bizalommal tölt el, hogy túljutottunk a mélyponton, sikerült javítani választási eredményeinket. A dévai siker különösen örvendetes, sokat jelent számunkra, mivel a megyeszékhely szimbolikus helyszínéről van szó. Az eredmény a dévai szervezet kitartó munkája elismerésének tekinthető, de egyéb tényezők is hozzájárultak. Megérett például a Téglás Gábor Elméleti Líceum szerepe, mint a megye magyarságának egyik szellemi központja, s a Szent Ferenc Alapítvány támogatása is sokat segített. Az eredmény az őszi parlamenti választás szempontjából is bizalomkeltő, a mostani siker alapján remélhető, hogy a megyei listás rendszer nyomán az ősszel talán sikerül megszerezni egy képviselői mandátumot Hunyad megyében. – Petrozsényban viszont 44 szavazaton úszott el a tanácsosi mandátum, s a Zsil völgye többi városában sem sikerült mandátumot szerezni. – Nagyon sajnálom Petrozsényt, nagyszerű lett volna, ha sikerült volna visszakerülni a helyi tanácsba. Tény azonban, hogy van néhány szervezetünk, főleg a Zsil völgyében, melyet élettel és tartalommal kellene feltölteni. – Bácsiban és a Martinyesd községhez tartozó Lozsádon azonban sikerült mandátumot szerezni. – Ennek nagyon örülök, reményeim szerint ez a falusi közösségek megerősödését eredményezi, a magyar élet ott is fellendül. – A megyei tanácsba azonban nem sikerült visszajutni, noha ez nem is annyira meglepő, ez eleve a legnagyobb kihívás volt. – Itt a demográfia a legnagyobb ellenfelünk, a Hunyad megyei magyarság aránya olyan 4% körüli, amivel nem érhetjük el az 5%-os bejutási küszöböt. Nagy szerencse kellett volna, rendkívül alacsony általános részvételi arány. Sajnos nem jött be, s a jövőben is leginkább úgy juthatunk vissza, ha törvény által sikerülne valahogy levinni a küszöböt. – Köszönöm szépen a beszélgetést. – Én is köszönöm. Chirmiciu András Nyugati Jelen (Arad) 2016. június 18.Elballagtak a dévai óvodásokTöbbségük anyanyelvén tanul tovább A dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban 25 kisgyermek búcsúzott e héten az óvodától, Reiss Erzsébet és Miesz Csilla óvó néniktől, akik három éven keresztül tanítgatták, nevelték őket, segítettek részévé válni az óvodai közösségnek. A „ballagási” ünnepségre mindkét óvodai csoport kedves tánccal készült, és persze verssel, dallal is bizonygatták: nem töltötték hiába az időt az óvodában. Reiss Erzsébet óvó néni alkalomhoz illő batyuval is feltarisznyálta kicsi tanítványait: színes kendőkbe burkolt édességet, plüss játékot ajándékozott a csöppségeknek. Az ünnepség idején a kivetítővásznon pörgő fényképek elevenítették fel az óvodában töltött sok örömteli percet. A kicsi ballagók versben, de szabadon megfogalmazva is ígérték: nem felejtik el az óvodát, jövőre iskolásként is vissza-visszatérnek majd, felkeresik az óvó nénit egy-egy bátorító ölelésért. Többségüknek meg is adatik erre a lehetőség, hiszen az iskolát ugyanabban az épületben folytatják majd ősztől, melyben óvodai éveiket is töltötték. Az előkészítő osztályba való eddigi iratkozás alapján a 25 dévai „végzős” magyar óvodásból 19-én tanulnak tovább anyanyelvükön, a Téglás Gábor Elméleti Líceumban. Vidám és eredményes iskolai éveket kívánunk mindannyiuknak! Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2016. július 4.Régészekké válhatnak egy hétre Vajdahunyadon a fiatal táborozókRégészeti tábort szervez az RMDSZ Hunyad megyei szervezete és az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kulturális főosztálya Vajdahunyadon július 4–13. között a Hunyad Megyei Ifjúsági Igazgatóság, a Communitas Alapítvány, valamint Winkler Gyula európai parlamenti képviselő támogatásával. A régészeti szakgyakorlaton 18 fiatal fog leletanyagokat gyűjteni Vajdahunyadon, Erdély egyik legjelentősebb és impozánsabb várának árkát kutatva. Winkler Gyula a kezdeményezésről elmondta: nagy fantáziát lát azokban a programokban, amelyek a fiatalokat szólítják meg, megismertetik velük a műemlékvédelmet. „Úgy vélem, a szórványnak épp ilyen kezdeményezésekre van szüksége, hiszen ha bekapcsolódnak a fiatalok ezekbe a programokba, az garanciát is jelent arra, hogy lesz magyar élet a szórványban évtizedek múlva is” – jelentette ki a képviselő, majd hozzátette: „a dél-erdélyi szórvány és Hunyad megye különösen gazdag az épített örökség vagy akár a feltáratlan történelmi emlékhelyek szempontjából is. Mind olyan értéket hordoznak, amelyet érdemes megismerni, ezért igyekeznünk kell, hogy feltárjuk, megmentsük és értékesítsük ezt az örökséget.” A dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumból öt diák, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemről négy hallgató érkezik a gyakorlatra, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai gyermekotthonából pedig nyolcan vesznek részt a dr. Csók Zsolt régész vezette ásatáson. „Úgy gondolom, hogy a múlt feltárásával, a régészet lebilincselő tudományának megismerésével egyben a jövőjüket, szülőföld iránti ragaszkodásukat is építik a táborban résztvevő fiatalok” – nyilatkozta Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke a tábort megelőzően. Rámutatott: „a diákok kultúránk, épített örökségünk iránti érdeklődésének felkeltésére Vajdahunyad remek helyszíni választás. Az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket mozgalom fiatal győztesei is a napokban vesznek részt egy hasonló elgondolású táborban Kalotaszentkirályon, ahol a műemlékekkel való foglalkozás mellett kommunikációs képzést szervezünk nekik. Bízom benne, hogy mindkét tábor eredményes lesz, és a szakmai alapok elsajátítása mellett a történelem iránti szeretetüket is megalapozzuk.” A diákokat beavatják a fotózás rejtelmeibe, megtanulhatnak műszaki rajzot készíteni, megismerhetik a tudományos kutatás munkafolyamatait, valamint leletanyagok tisztítását, fényképezését, rajzolását is gyakorolhatják. A tábor célja a résztvevők képességeinek, szakmai és helytörténeti ismereteinek fejlesztése mellett a várárokkal kapcsolatos régészeti anyagok gyűjtése, fényképes dokumentáció készítése, topográfiai mérések elvégzése. Nyugati Jelen (Arad) 2016. július 12.Régészeti szakgyakorlat diákoknak VajdahunyadonEurópa-napot tartottak a hét végén a július 4–13. között zajló vajdahunyadi régészeti táborban, ahol a 18 egyetemista és középiskolás Erdély egyik legjelentősebb, Szent István korabeli ispánsági várának árkát kutatja. A résztvevők nemcsak arra voltak kíváncsiak az Európa-napon, hogy miként alakult meg az Európai Unió és milyen lehetőségeket biztosít az erdélyi fiataloknak, hanem arra is, hogy az öreg kontinens hogyan kezeli a migránsválságot. A táborban a dévai Téglás Gábor Elméleti Gimnáziumból öten, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemről négyen, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai gyermekotthonából pedig nyolcan vesznek részt. A Vajdahunyadi Magyar Házban szervezett kerekasztal-beszélgetésen Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, Csók Zsolt régész, a tábor szakmai vezetője, Winkler Gyula EP-képviselő is részt vett. „Azt szerettük volna, ha az egyetemisták az ispánsági vár kutatásába kapcsolódnának be, a kisebb diákok pedig életpályamodellt láthatnának, megismerhetnék, hogy mivel foglalkoznak a régészek, de az is fontos, hogy az ilyen táborok közösségformálók" – emelte ki Hegedüs Csilla. Felidézte, számára is életre szóló élmény volt diákként részt venni a magyarlétai régészeti táborban. „Megtanultunk csapatban dolgozni, elosztani a munkát, azt, hogy miben kire hagyatkozhatunk, ezek az élmények a mai napig elkísérnek, örülök, hogy egy ilyen kezdeményezés ma is támogatásra talál. Itt, a szórványban kiemelten fontos a közösségépítő programok szervezése. Hunyad megyében az Örökségünk Őrei után ez a második örökségvédelmi program, amit elindítunk" – tette hozzá. A siker alapja és kulcsa a kétkezi és értelmi munka, ha ezt betartják, akkor a határ a csillagos ég – biztatta a diákokat Csók Zsolt régész, kiemelve, hogy a kutatás azért is fontos, mert itt van az egyik legrégebbi, Árpád-kori ispánsági vár. „Szeretnénk ezt a projektet folytatni, jövőre is hasonló tábort szervezni egyetemistáknak és középiskolás diákoknak. És nemcsak itt Hunyad megyében, hanem egész Erdélyre kiterjesztenénk a programot" – jelentette be a tábor szakmai vezetője. A régészeti szakgyakorlatot az RMDSZ Hunyad megyei szervezete és az RMDSZ ügyvezető elnökségének kulturális főosztálya szervezi a Communitas Alapítvány, a Hunyad megyei ifjúsági igazgatóság, valamint Winkler Gyula európai parlamenti képviselő támogatásával. Krónika (Kolozsvár) 2016. július 27.„Átlátszóbb” az RMDSZ költségvetéseAz Átlátszó Erdély oknyomozó portál nyomására az RMDSZ pár napja közzétette honlapján a 2015-re szóló pénzügyi jelentését, melyből több részlet is kiderül arról, hogy a szövetség mire költi az erdélyi magyarságnak járó állami támogatást. Bő másfél hónappal a helyhatósági választások után tette közszemlére az RMDSZ a 2015-re szóló pénzügyi jelentését, melyből több részlet is kiderül arról, hogy a szövetség hogyan költi el az erdélyi magyarságnak járó állami támogatást. Kelemen Hunor szövetségi elnök a választási hajrában ígérte meg, hogy a június 5-ei megmérettetést követően nyilvánosságra hozzák a 2009–2015 közötti kiadásokról szóló dokumentumokat. Úgy tűnik, a procedúra többfelvonásos lesz, mivel első körben csak a tavalyi számsorokat tették elérhetővé az alakulat honlapján. A dokumentumokat böngészve többek közt az derül ki, hogy az RMDSZ 2015-ben 23 684 081 lejből (5,1 millió euró) gazdálkodott, büdzséje jelentős részét – 22 201 078 lejt – az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) által az erdélyi magyarságnak szánt támogatás teszi ki, ezt 2015. január 1. és 2016. március 31. között folyósították. Az összeg kisebb része tagdíjakból és különböző adományokból állt össze. Költséges infrastruktúra-fenntartás A beszámoló alapján a szövetség 7 164 408 lejt (1,5 millió euró) költött a Kolozsvári elnöki hivatal, a főtitkárság, a nőszervezet, valamint a megyei és területi szervezetek működésére, ebből matekozták ki az alkalmazottak fizetését, a székházfelújításokra, autópark-bővítésre és különböző beruházásokra szánt összegeket is. Az alkalmazottak fizetésére például az elmúlt évben 3 309 882 lejt fordított az alakulat, míg a működési költségek 2 308 697 lejt emésztettek fel. Állóeszközökre, az autópark bővítésére és a székházak felújítására összesen 1 545 829 lejt számoltak el. A szövetség miniparlamentjének számító Szövetségi Képviselők Tanácsa ( SZKT) üléseinek megszervezése tavaly 145 454 lejbe került, míg a Kulturális Autonómia Tanács működése 6772 lejt emésztett fel. A nyilvántartásból kiderül továbbá, hogy a különböző rendezvényeket – beleértve a képzéseket és szakmai konferenciákat – az RMDSZ tavaly 1 254 428 lejből hozta tető alá. Nem meglepő módon a március 15-ei rendezvények kerültek a legtöbbe, összesen 195 569 lejbe. Az erdélyi augusztus 20-ai ünnepségek lebonyolítását 100 500 lejjel finanszírozta a szövetség – derül ki továbbá a kiadásokról szóló dokumentumokból. Az ünnepségek naptárát gazdagította a tavaly a szövetség megalapításának 25. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat is, amely 187 869 lejbe került. Elszámolnak az alapítványok is A szövetség által működtetett Communitas Alapítvány az elmúlt évben 8 493 753 lejt „hívott le" az RMDSZ költségvetéséből, ebből 762 241 lejt bérekre költöttek, míg 367 296 lejből a működési költségeket – az infrastruktúrához és a pályázati rendszerhez kapcsolódó kiadásokat és illetékeket – fedezték. Az alapítvány nyilvántartása szerint a Communitas 18 536 lejt adott az elmúlt évben a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontnak beruházás címen. Az alapítvány kuratóriuma 7 345 680 lejt osztott szét az elmúlt évben a beérkező pályázatok alapján, ebből az összegből összesen 1843 program lebonyolítását támogatták. Az alakulat hat évvel ezelőtt létrehozott tudományos háttérintézménye, a Kós Károly Akadémia Alapítvány 431 248 lejből gazdálkodott úgy, hogy 111 359 lejt saját működésére költött el. Az alapítvány által támogatott programok közül az EU-tábor és a MIÉRT-akadémia került a legtöbbe, 32 821 lejbe, míg például a Marosvásárhelyi könyvvásár keretében lezajlott könyvbemutatókra alig 909 lejt szántak. Jelentős összeget, 32 821 lejt fizetett ki a Kós Károly Akadémia Az erdélyi népesség demográfiája 2030-ig című kutatásra is. Tavaly egyébként 21 erdélyi civil szervezet részesült normatív támogatásban, ezen a címen az RMDSZ összesen 529 547 lejt osztott szét. Ebből a legnagyobb összeget, 98 726 lejt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) kapta, míg a lista végére került Romániai Magyar Doktorandusok Szövetsége (Rodosz) egy szerényebb összeget, 10 970 lejt kapott. Amint arról a Krónika is beszámolt, az Átlátszó Erdély oknyomozó portál az elmúlt időszakban a kormányhoz benyújtott, közérdekű adatigénylés révén megszerzett dokumentumok alapján próbált betekintést nyújtani az RMDSZ pénzügyeibe. Az Átlátszó Erdély szerint az RMDSZ az elmúlt hét évben 28 millió eurót kitevő támogatást kapott az állami költségvetésből, és noha a szövetség a romániai magyarságnak szánt pénzt kezeli, csak az összeg – pályázati úton kiosztott – töredékének a felhasználását tette átláthatóvá. A portál május 17-én közérdekű adatigényléssel fordult az RMDSZ-hez, kérve a szövetség és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) között kötött megállapodás alapján elkészített dokumentumokat a 2009/2015-ös időszakra, választ azonban nem kaptak. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök május 30-án bejelentette, bár az RMDSZ nem közintézmény, és rá nem vonatkoznak a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló jogszabály előírásai, a költségvetésére vonatkozó adatokat a szövetség honlapján közzéteszik 2009-g visszamenőleg. A 2015-ös adatokat július 22-én tették elérhetővé, egy héttel korábban azonban az oknyomozó portál bejelentette, pert indít az RMDSZ és a Communitas Alapítvány ellen a késés miatt. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke egyébként lapunk korábbi munkatársa, Gazda Árpád – az MTI jelenlegi Kolozsvári tudósítója – „marhaságának" nevezte, hogy nem az RMDSZ-nek, hanem az erdélyi magyar közösségnek járnak azok a román kormány által folyósított pénzek, amelyeket a kisebbségek támogatására szánnak. Az ügyvezető elnök ezzel arra utalt, hogy Gazda Árpád a Krónika hasábjain több ízben is próbált utánajárni, hogyan költi el az RMDSZ a pénzt, amelynek csupán egy részét osztja ki pályázatok révén a magyar civil szervezetek között. Kovács válaszában ragaszkodott ahhoz, hogy ebben a támogatásban azok a kisebbségi szervezetek részesülnek, amelyeknek képviseletük van a parlamentben. Július 14-én egyébként kiderült, a parlament módosította a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvényt, amely most a pártokra és a közhasznú civil szervezetekre is vonatkozik. Az RMDSZ ugyan pártként működik a parlamentben, de érdekvédelmi civil szervezetként van bejegyezve. Az Átlátszó Erdély múlt héten közölte, adatigénylést küldött az Erdélyi Magyar Néppártnak ( EMNP) és a Magyar Polgári Pártnak ( MPP) is. Honorálták a baráti sajtó hűségét A 2015-ös pénzügyi nyilvántartás alapján az RMDSZ holdudvarába tartozó Maszol.ro hírportál működésére és béralapjára összesen 607 219 lejt különített el a szövetség saját költségvetéséből. Kiderül továbbá az is, hogy a Kós Károly Alapítvány az elmúlt évben 99 963 lejjel finanszírozta az időközben csak az interneten elérhető Erdélyi Riport egykori hetilapot. A Hargita Népe működését 25 ezer lejjel segítette a Communitas Alapítvány, a megyei napilap kulturális melléklete pedig külön 20 ezer lejt kapott pályázat révén. A Transindex portált szintén az alapítvány által meghirdetett pályázat keretében 23 ezer lejjel támogatta az RMDSZ alapítványa. A Transindex egyébként egy tavaly márciusban Csíkszeredában lezajlott, egynapos Pityókakonferencia lebonyolítására is kapott 13 350 lejt – erre a portál kiadójának számító Média Index Egyesület nyújtott be pályázatot. A Média Indexnek az Ady Endre-hangoskönyv legyártásához és kiadásához is nyújtottak egy 7000 lejes segítséget. Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár) 2016. augusztus 31.Vas megyeiek keze nyomán újul meg a Téglás aulájaHétfőtől javában folyik a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum aulájának felújítása. A „mesteremberek” több száz kilométerről érkeztek mindenféle festő eszközzel és jókora segítőszándékkal felszerelkezve. – A Vas megyei Ikervár, Győrvár és Jánosháza községekből érkeztünk, összesen 13-an – mutatja be a csapatot Fehér Ferenc, Ikervár polgármestere, aki maga is festőhengerrel a kezében segédkezik az aula megújulásában. – Vas és Hunyad megye között immár több mint két évtizede működik a testvérmegyei kapcsolat, melynek megteremtésében magam is bábáskodtam 23 esztendővel ezelőtt az első Vajdahunyadra érkező szombathelyi küldöttség tagjaként. Így örömmel csatlakoztam Marton Ferenc, a Vas megyei Közgyűlés elnökhelyettesének, valamint Fehér Ferenc ikervári polgármester kezdeményezéséhez, hogy újabb két Vas megyei község keressen testvértelepülést Hunyad megyében. Négy héttel ezelőtt történt az első találkozás ez ügyben, és akkor a Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója említette, hogy az iskola aulájára nagyon ráférne egy kis felújítás, hiszen ez biztosít teret a helyi magyar közösség számos rendezvényének. A testvértelepülés-nézőben lévő küldöttség ott helyben felajánlotta segítségét – ismerteti az aula felújításának a történetét a szombathelyi Kovács Jenő, aki immár bő két évtizede járja Alsó-Fehér és Hunyad megyét, kutatja ennek történelmi emlékhelyeit, és aktívan részt vállal emlékművek helyreállításában, évszázados temetők kitisztításában is. Ezúttal ő is része az iskolajavításra érkezett Vas megyei csapatnak. A négy héttel ezelőtti dévai látogatást követően, Ikerváron és Győrváron toborzás kezdődött. – Csupán a mi községünkben 16 civilszervezet működik. Miután Erdélyből hazautaztunk, szóltam néhány szervezetben arról, hogy önkéntes munkával segíteni kéne a dévai iskolának. Elsősorban a polgárőrök és a motoros egyesület tagjai jelentkeztek, eredetileg jóval többen, de sajnos a munkahelyi kötöttségek miatt végül hatan tudtunk eljönni Ikervárról, négyen Győrvárról, illetve jánosháziak is csatlakoztak hozzánk. A csapat legifjabb tagja a 8 éves Koroknai Lilla, aki szüleivel együtt vállalkozott az útra, és nagyon lelkesen segít a munkában – meséli Ikervár polgármestere. Mint kiderül, mindhárom településről egy-egy hivatásos festőt is magukkal hoztak, hogy szakszerű irányítás alatt végezhessék a munkát. Terveik szerint hétfőtől szerda délig sikerül kimeszelni az aulát. A festéket, mázolóeszközöket maguk hozták, Ikervár és Győrvár önkormányzatának jóvoltából. Helyi szinten csupán állványt kellett szerezni, hogy a 9 m magas falakat szép egyenletesen lefesthessék. Hétfői helyszíni szemlénken igen jó hangulatban és eredményesen folyt a munka. – Az alsó szinttel már meg is volnánk. Nagyon remélem, hogy szerda délig sikerül teljességében kifesteni az aulát. Esténként még szeretnénk egy kis helyismereti sétát is beszorítani a programba, hogy a több száz kilométerről érkezett társaink is megismerjék Vajdahunyad és Déva várát – mondja Fehér Ferenc polgármester. A testvértelepülési kapcsolatra kiszemelt Piski és Csernakeresztúr képviselőivel valószínűleg nem sikerül találkozni e pár nap alatt. – Részünkről azonban elhangzott a határozott meghívás. Szeptember 24–25-én tartjuk a szüreti rendezvényünket Ikerváron, melyre tisztelettel meghívtuk az említett települések küldöttségeit. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2016. szeptember 12.Beszélgetés Kocsis Attila Levente dévai iskolaigazgatóvalIndul a tanév! Küszöbön az új tanév. Milyen újdonságokat hoz? – kérdeztük Kocsis Attila Leventét, a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatóját. – Az idei tanév érdekesen indul, kezdve azzal, hogy a miniszter úr egy korábbi rendeletben szeptember 15-ét jelölte a hivatalos tanévnyitás napjaként, de már 12-től iskolába kellett volna járni. Ez nem tűnt szerencsés megoldásnak, így a jelenleg érvényben lévő döntés szerint mindenki egységesen szeptember 12-én kezd. A tanítási hetek száma nem változott, mAradt a 36 hét. A nagy változás s egyben előrelépés, hogy Az iskola másként hetet sikerült a decentralizáció szellemében átszervezni, úgy hogy az országosan meghatározott időintervallumokban minden tanintézmény vezetőtanácsa választja ki a megfelelő időpontot, hogy az oktatási menetet se borítsa fel, de felüdülésként hasson diákok, pedagógusok számára egyaránt. – Konkrétan itt az iskolában, mikorra tervezik a „másként iskolát”? – Tárgyaltunk már róla, és jó néhány szempont elhangzott, amiket mind jó lenne figyelembe venni. A mi tanintézményünkben az óvoda mellett három oktatási ciklus működik, és a jelek szerint nem lesz könnyű ezeknek a tevékenységét összehangolni, de igyekszünk optimális megoldást találni, hogy lehetőleg minden korosztálynak megfelelő legyen az időpont. – Ez azt jelenti, hogy szeptember 12-én rendes tanítással és nem másként indul az iskola? – Igen, tanulással kezdünk és mindenkit szeretettel várunk szeptember 12-én, reggel 9 órára az ünnepélyes tanévnyitóra. Az iskola másként hetet pedig valamikor télidőre tervezzük, de még nincs leszögezve. – Közvetlenül beszélgetésünk előtt zajlott egy megbeszélés a tanító nénikkel. Minden bizonnyal terítékre került a délutáni foglalkozás kérdése is. Lesz-e az idén erre lehetőség? – A délutáni program egy nagyon érdekes helyzet, mindenki szeretné, óriási igény van rá, de a jogi keret teljes mértékben hiányzik. 2011-ben kiadott a minisztérium egy olyan metodológiát, ami szerint fel lehetne ezt építeni, de jogilag nem tisztázódtak a dolgok. Mi eleve, az iskolaalapításkor azt szerettük volna, ha a gyermek skandináv példára úgy menne haza az iskolából, hogy a leckéjét megtanulta, és otthon már csak egy rövid ismétlésre van szükség. Jogi keret hiányában azonban főleg azoknak a gyermekeknek biztosítjuk a délutáni foglalkozást, akiknek a szülei későig dolgoznak, és egyszerűen nincs, ki foglalkozzon a gyermekkel. A tanítóink igény szerint ezt bevállalják, önkéntes alapon, de nagyon szeretnénk, ha lenne rá jogi keret, országos szintű szabályozás. Jelenleg arra építünk, hogy a tanító munkaideje is heti 40 óra, mint mindenki másnak, ebből egy részt tesz ki a délelőtti tanítás és a fennmAradt időben besegítenek a szülőknek. – Hogyan alakul idén a diáklétszám? Hányan iratkoztak előkészítőbe? Gyarapodott-e az ötödikesek, kilencedikesek száma? – Először általánosan mondanám: a tavalyhoz képest egy picit emelkedett a diáklétszámunk. Ez azért is, mert a tavalyi végzős osztályok kis létszámúak voltak. Az idei előkészítő osztályunkba pedig 26 kisdiákot írattak be. Ötödikben is gyarapodott a létszám. Tudniillik tanintézményünk egy gyűjtő iskola, amely anyanyelven való továbbtanulási lehetőséget biztosít a környékbeli helységek magyar diákjainak, miután az illető településen lezárul az elemi vagy általános iskolai ciklus, és nincs lehetőség a folytatásra. Így Vajdahunyadról, Lupényból, Petrozsényből középiskolába jönnek hozzánk diákok, Szászvárosról, Csernakeresztúrról pedig már ötödiktől. Az idei gyereklétszámunk a beiratkozások, illetve leadott kérvények alapján 530-540 között fog mozogni. Mint említettem, előkészítőben 26 diákunk lesz, egy osztályban. Eredetileg kettőt kérvényeztünk, de mivel ebből 4 kisdiák a csernakeresztúri kihelyezett tagozatunkon tanul majd, Déván csak egy osztály indul. Ötödikbe viszont egy végzős negyedik után 2 osztályunk lesz. Most ősszel igényeltük a második osztályt, lévén hogy várakozásainkon felüli a létszám: 32 diák iratkozott ide. És mArad a két középiskolai osztályunk, a matematika–informatika ezúttal is kisebb létszámmal, de a turizmus kompenzál, összesen 37 kilencedikes diákunk lesz. – Mi a helyzet az iskolaépülettel? Sikerült-e a nyár folyamán elvégezni a szükséges javításokat? – A törvény értelmében a fenntartónak kötelessége minden évben anyagi forrást biztosítani, hogy a nyár folyamán a tanintézményekben elvégezhessék a felújítást, javítási munkálatokat, megfelelő körülményeket biztosítva a diákok számára. Sajnos az önkormányzat, minden próbálkozásunk dacára, idén sem támogatott ebben. Mikor ez kiderült, megpróbáltunk minden mást megmozgatni. Kisebb osztályokban viszonylag egyszerű volt, mert ott a szülők, tanító, sőt utóbbiak családtagjai is nagyon példás hozzáállással jöttek, kimeszelték a termeket, amit hálásan köszönünk, mert tényleg szükség volt a segítségre. A festéket igyekeztünk mi biztosítani, mint amúgy a nagyobb osztályok rendbetételét is. Ehhez az anyagi fedezetet saját bevételekből álltuk. Abból a saját bevételből, amit a polgármesteri hivatal már egyszer megfelezett. Mert ugye minden bevételt, amit a szállóvendégeink vagy terembérlés stb. után kapunk, az az önkormányzathoz irányul, és a határozat értelmében 20, illetve 50 százalék közötti részt juttatnak vissza az iskolának. Mi 50%-ot kapunk vissza, ebből próbáltuk fedezni a felújítási költségeket, a munkát pedig mi végeztük – a kapus, a gondnok, az igazgató... Az óvoda, mint minden évben, ezúttal is gyönyörűen megújult, az óvónők, takarítók segítségével minden ragyog, minden átfestve, kimosva, kiporolva. Óriási segítség volt továbbá a Vas megyeiek részéről jött konkrét támogatás. A Vas Megyei Közgyűlés alelnöke annyira szívén viseli a Hunyad megyei magyarok sorsát, hogy több települést is mozgósított, így az Ikervárról, illetve Győrvárról ide látogató polgármesterek felajánlották, hogy az aulát, amit minden diákunk, sőt a helyi magyar közösség is rendszeresen használ, saját munkával, eszközökkel, fogyóanyaggal felújítják. Isten fizesse a jóságukat! Ezenkívül a szülői bizottságnak a 2%-os felajánlásokból befolyt tartalékait költöttük el, mert nagyon nagy szükség volt bútorzatra, elsősorban székekre. A mai székek nem olyanok, mint a nyolcvanas években, hogy kalapáccsal lehetett csak szétverni. Most ha a gyerek egy kicsit izeg-mozog rajta, a csavarok rögtön meglazulnak, a lábak kitörnek. Egyszóval veszélyessé válnak. Ezért 100 új széket rendeltünk, melyeknek a napokban kell megérkezniük, és ezekkel 3-4 osztálytermet fogunk ellátni, az innen kikerülő jobb székekkel pedig lecseréljük a többi teremből leselejtezetteket. Amit még javítani lehet, azt természetesen meg is javítjuk. Még meg kell említenem a soron következő bentlakás-felújítást. A Bethlen Gábor Alap tavaszi kiírásán pályáztunk erre, és 2,2 millió forintot nyertünk. A szerződéskötés még folyamatban van, ezért a felújítási munkálatokra csak az ősz folyamán kerül majd sor. Mindenképp szükség van e befektetésre, mert nyáron csoportokat fogadtunk, a tanév idején pedig 30 és 45 között mozog a bentlakóink száma. Ennek körülbelül felét teszik ki a mi diákjaink, a többiek pedig más dévai középiskolák diákjai (a Hurmuzescu Szakiskolától a Decebal Kollégiumig), akik számára vonzóak az itteni körülmények, a bentlakás, az étkezde, az ellátás. – Tankönyvekről is beszéljünk egy kicsit. Milyen az idei ellátottság? Kapnak-e a diákok új tankönyveket? Illetve a végzős évfolyamok valóban számíthatnak-e ingyenes tankönyvre? – Az országos rendelkezések értelmében a XI–XII.-esek valóban ingyen kapnak tankönyvet idén. De tizenkettedik osztály matematikatanáraként elmondhatom, hogy matematikatankönyv egyelőre nincs, nem jelent meg az országosan elfogadott listán sem. Tehát elvileg lesz ingyen tankönyv, de gyakorlatilag nem tudni mikor. Mint minden évben idén is leadtuk a tankönyvigényléseinket. Néhány megérkezett, de sajnos nagyon sok évfolyamnál foghíjas az ellátottság, mert a tankönyvlicitek a korábbi évekhez hasonlóan elhúzódnak. Az előbb említette a harmadikos tanítónő, hogy román tankönyve egyetlenegy sincs. Keressük az áthidaló megoldásokat. Talán a román tagozatos másodikos tankönyv megfelelne nekünk harmadikban, de ez korántsem az ideális megoldás. Sajnos nagyon rosszul állunk tankönyvekkel. Remélem, hogy a szeptemberi hajrában még érkeznek a megrendeléseink alapján könyvek, de úgy érzem, ez egy olyan probléma a hazai tanügyben, amit már nagyon ideje lenne pontra tenni. Az ideális az volna, ha szeptember 12-én, a tanévnyitó napján minden gyermek szépen masnival átkötve vehetné át tankönyveit. Hát ez nem így lesz, sajnos. Azt azonban elmondhatom, hogy a más erdélyi megyékben hagyománnyal rendelkező Iskolatáska programot idén az RMDSZ és az RMPSZ Hunyad megyei szervezetei is felvállalták. De úgy láttuk, hogy hatékonyabb lenne az iskola küszöbét első ízben átlépő kisdiákokat támogatni. Ők még nem hordanak iskolatáskát, ezért nálunk a program neve és tartalma is változik: megyeszerte a magyar előkészítősök padján ott lesz egy gazdag tanévkezdő csomag, jó minőségben kivitelezett munkafüzetekkel, írószerekkel és egy-egy kis játékkal, hogy örömmel induljon az iskolai életük. – Pedagógusmozgás szempontjából hogy indul a tanév? Történetek-e nyugdíjazások, áthelyezések, jöttek-e új tanárok, tanítók? – Minden felsorolt folyamatra van példa idén. Nyugdíjba is vonultak kollégák, jött ügyes új tanító nénink is. Áthelyezés is történt, kérésre. De összességében elmondhatom, hogy jelenleg csupán a csernakeresztúri óvodába várunk még kollégát, azon kívül minden katedrán teljes a létszám, minden tantárgyból szakképzett pedagógusok oktatják a diákjainkat, és minden kollégának lefedett a szükséges óraszáma. – Az idén várható változásokkal indítottuk a beszélgetést. Erre kanyarodnék most vissza, zárásképp. A végzős évfolyamok (nyolcadikosok, tizenkettedikesek) minden bizonnyal már az első hetekben tudni szeretnék, milyenformán kell majd év végén vizsgázniuk. Van-e már konkrét újdonság e téren? – A vizsgákra vonatkozó metodológiák sajnos rendszeresen tanévkezdés után jelennek meg. Idén sem tudok róla, hogy már lenne hivatalos rendelkezés e téren. Ráadásul az őszi választás nyomán új tárcavezetőnk lesz. Tehát számítani kell a késői változásokra is. Remélhetőleg ezek csak kis mértékben módosítják a jelenlegi rendszert. Olyanról hallani, hogy a nyolcadikosok esetében változik a tanulmányi eredmény és a vizsgajegy aránya a bejutási általános kiszámolásában. De a konkrétumokra még várni kell. – Köszönöm a tájékoztatást és sikeres tanévet kívánok! Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2017. január 29.Kapcsolat a szórvány és Székelyföld közöttMegyék közti kulturális együttműködésről egyeztettek a hétvégén a háromszéki Árkoson. Az Összetartozunk székely- szórvány program már hetedik éve működik, eddig több száz programot szerveztek, és ennek keretében egyeztettek a hétvégén Kovászna Megye Tanácsának szervezésében a háromszéki, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Máramaros megyei programfelelősök. A múlt évben tovább bővült a partnerség, megszervezték az első Fogarasi Magyar Napokat, egy olyan településen, ahol a kilencvenes évek elején még 126-an tanultak magyarul, most viszont már nem létezik magyar anyanyelvi oktatás – számolt be Grüman Róbert Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Elmondta, 1910-ben még nem számított szórványnak Fogaras, hatezer lakosából négyezer volt magyar, mára viszont jóformán teljesen felszívódott az alig száz éve még erős közösség, a 45 ezer lakosból alig ezer magyar. Kun-Gazda Kinga-Viola, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum pedagógusa arról beszélt, hogy az együttműködés keretében a Kovászna megyei minta alapján hatékonyabbá szeretnék tenni a Hunyad Megyei Értéktár Bizottság tevékenységét, dokumentálva és széles körben ismertetve Hunyad megye kiemelkedő értékeit. A szórványmegyékben nagy igény van a néptánc-oktatásra, Kovászna megye szakmai támogatást nyújt, kiképezik vagy fejlesztik azokat a közösségi vezetőket, akik a néptánc- csoportok irányítását felvállalják – mondta Kiss Csilla a szórványprogram háromszéki koordinátora. Eldöntötték, hogy szeptemberben Háromszéken bemutatják a szórványmegyék kulturális értékeit. Bíró Blanka Székelyhon.ro 2017. január 30.Huszonöt éves a Hunyad megyei RMPSZHétvégén a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum adott otthont a Hunyad megyei RMPSZ 25 éves évfordulója alkalmából szervezett ünnepségnek. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség tavaly decemberben, Sepsiszentgyörgyön ünnepelte megalakulásának 25 éves jubileumát, melyen számos kitüntetést osztottak ki azon pedagógusoknak, akik az elmúlt időszakban aktívan vettek részt a szövetség munkájában, arra törekedve, hogy jobbá tegyék a romániai magyar oktatást. – Hunyad megyéből többtagú küldöttséggel vettünk részt a jubileumon, a kitüntetések jó részét azonban ünnepélyes keretek között itthon továbbítottuk díjazott pedagógustársainknak a hétvégén megtartott Hunyad megyei RMPSZ-évforduló alkalmával – számolt be Csatlós Zsófia, a pedagógusszövetség megyei elnöke, akit odaadó munkájáért emlékplakettel jutalmaztak Sepsiszentgyörgyön. Kitüntetésben részesült továbbá Kocsis Attila-Levente, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója, dr. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes és Winkler Gyula EP-képviselő, akik partneri minőségben támogatják a pedagógusszövetség munkáját. A hétvégi dévai ünnepségen további tizenhárom pedagógusnak adtak át emlékérmet, illetve oklevelet az RMPSZ törekvéseit támogató tevékenységükért. Kitüntetésben részesült Kofity Magda, volt RMPSZ-elnök, Széll Zoltán a Tudományos Tanács volt tagja, Balázs Amália megyei alelnök, Szabó Ildikó pénztáros, Vlaic Ágnes, Sáfár Csaba és Lengyel Izabella volt kisebbségi tanfelügyelők, Ács Éva, Balogh-Botár Károly Csaba, Illyés Katalin, Şoacă Erika és Kiss Mihály, a magyar (tagozatos) oktatási intézmények aligazgatói, illetve Palkó Cecilia, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Az RMPSZ megyei szervezete emlékoklevélben részesítette továbbá aktív és nyugdíjas tagjait. Az ünnepséget Pap Evelyn Karina szavalata és a Lengyel Izabella tanárnő vezette iskolakórus előadása gazdagította, melynek keretébe felcsendült az iskola himnusza is. A felszólalók soraiban jelen volt Széll Zoltán nyugalmazott számtantanár, aki kitartóan küzdött az önálló dévai magyar iskola megalakulásáért, Kofity Magda volt RMPSZ-elnök, valamint Acimov Margit nyugalmazott tanítónő. Csatlós Zsófia megyei RMPSZ-elnök az ünnepséget követően elmondta: a pedagógusszövetség Hunyad megyében jelenleg közel 80 tagot számlál, köztük olyan román anyanyelvű kollégákat is, akik ismerve a szövetség munkáját, érdemesnek tartották részt venni e tevékenységben. – Az országos RMPSZ támogatásával évente legalább egy továbbképzőt szoktunk szervezni a megyében, melyen 20-30 kolléga vesz részt. Továbbá szép számban veszik igénybe a nyári Bolyai Akadémia keretében zajló továbbképzéseket is, melyekre már román ajkú kollégák közül is volt jelentkező – számolt be Csatlós Zsófia Erzsébet. A hétvégi Hunyad megyei jubileumot annak rendje s módja szerint, dallal és tortával is megünnepelték a pedagógusok. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2017. január 31.Folytatódik a Székely–Szórvány partnerségIsmertetni a szórványvidékek kulturális értékeit! Hunyad megyéből kéttagú küldöttség vett részt a hétvégén a Székely Szórvány partnerség első idei egyeztető találkozóján, a háromszéki Árkoson. A tömbvidék és a szórványközösségek együttműködését szorgalmazó, RMDSZ által kezdeményezett program ezelőtt hét esztendővel indult, és gyümölcseként több száz olyan kulturális esemény említhető, mely nagyban hozzájárult az erdélyi magyar identitás erősítéséhez. A Kovászna Megyei Tanács által szervezett hétvégi konferenciának az Árkosi Felnőttoktatási Központ adott otthont, ahol Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Máramaros megyék magyar közösségeinek képviselői egyeztettek a háromszékiekkel az idei közös kulturális programokról A találkozó alkalmával, Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke megerősítette: A székely–szórvány program valódi közösségépítő, identitáserősítő partnerség, amelyet Kovászna Megye Tanácsa a továbbiakban is prioritásként kezel. A partnerségben már hagyománnyal rendelkező szórványmegyék mellett első ízben képviseltette magát az egyeztetésen Máramaros megye magyar közössége. Tavaly Fogaras jelentette az új színfoltot a székely-szórvány együttműködésben, melynek köszönhetően sikerült megszervezni az első Fogarasi Magar Napokat, egy olyan településen, ahol száz év alatt 2 százalékra csökkent a hajdan többségi magyar lakosság aránya. A partnerség keretében nyújtott támogatásnak köszönhetően azonban feléledt a kultúrélet Fogarason. Kiss Csilla, a Kovászna Megyei Tanács szórványfelelőse elmondta: a háromszékiek idén is felvállalják a szórványbeli közösségek művelődési életének támogatását, és a feltérképezett igényeknek megfelelően különös figyelmet kívánnak fordítani a néptáncoktatásra, elsősorban a helyi közösségszervezők ilyen irányú képzésére. Hunyad megyét Kun-Gazda Gergely és Kun-Gazda Kinga képviselte a találkozón. Utóbbi, a megyei Nőszervezet elnökeként, illetve a Téglás Gábor Elméleti Líceum pedagógusaként elmondta: A több éve működő partnerségben a résztvevő felek egyaránt nyertesek szellemiekben. Az együttműködés keretében ebben az évben még hatékonyabbá szeretnénk tenni a Kovászna megyei minta alapján a Hunyad Megyei Értéktár Bizottságnak a tevékenységét, amelynek célja a Hunyad megyei kiemelkedő értékek dokumentálása és széles körű ismertetése, azok éltetése, népszerűsítése és hasznosítása. Ennek értelmében szeptemberben Háromszéken sor kerül a szórvány megyék kulturális értékeinek bemutatására, ezzel is hozzájárulva a partnerség erősítéséhez. Ami pedig a kapcsolat Hunyad megyei vetületét illeti, a háromszéki megbeszélés értelmében a helyi magyar közösségek idén is vendégül láthatnak majd háromszéki néptáncegyütteseket, kórusokat, színtársulatokat és kézműveseket. Az erre vonatkozó helyi egyeztetésre e héten kerül sor – tájékoztatott az árkosi találkozót követően Kun-Gazda Kinga Viola. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2017. február 1.Folytatódik a szórványprogramHetedik éve tart az Összetartozunk: Székelyföld–Szórvány Partnerségi Program, mely a szórványban élő magyarság felkarolását célozza. Időközben a program bővült, mára már felöleli a Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Máramaros megyében élő magyar szórványközösségeket. A hétvégén Kovászna Megye Tanácsának szervezésében az Árkosi Felnőttoktatási Központban egyeztettek a programfelelősök. Elhangzott, hogy az elmúlt időszakban több száz programot szerveztek a partnerség jegyében. A legújabb nagy horderejű megvalósítás az első Fogarasi Magyar Napok tavalyi megszervezése. 1910-ben Fogaras hatezer lakosából négyezer magyar volt, s csak kétezer román, mára viszont jóformán teljesen felszívódott az alig száz éve még erős közösség, a 45 ezer lakosból alig ezer magyar. A kilencvenes évek elején még 126-an tanultak magyarul, mára viszont már nem létezik magyar anyanyelvi oktatás. A múlt évi sikerre építkezve, idén májusban újra megszervezik a programot – közölte a megyeháza sajtóirodája. Kun-Gazda Kinga, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum pedagógusa elmondta, az együttműködés részeként ebben az évben még hatékonyabbá szeretnénk tenni a Kovászna megyei minta alapján a Hunyad Megyei Értéktár Bizottság tevékenységét, amelynek célja a Hunyad megyei kiemelkedő értékek dokumentálása és széles körű ismertetése, azok éltetése, népszerűsítése és hasznosítása. Kiss Csilla Emese, Kovászna Megye Tanácsának munkatársa, a szórványprogram koordinátora tapasztalata szerint a szórványközösségekben nagy az igény a néptáncoktatásra, ennek érdekében szakmai támogatást nyújtanak oktatók képzésére. Grüman Róbert alelnök biztosította a feleket arról, hogy Kovászna Megye Tanácsa nagy fontosságot szentel a közösségépítő, identitáserősítő partnerségnek, és támogatásukkal több kulturális rendezvényre kerül sor az év végéig a szórványközösségekben. Az együttműködés eredményeképpen szeptemberben Háromszéken bemutatják a szórványközösségek kulturális értékeit. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. február 6.Ökumenikus imahét DévánKrisztus szeretete megbékélésre szólít Február 5-én úrvacsorával egybekötött istentisztelettel zárult az ökumenikus imahét Déván. Rátoni Csaba református lelkipásztor kezdeményezésére az idei istentiszteleti alkalmak a valós ökumené szellemében zajlottak, az Istennel, magunkkal és egymással való megbékélésre fordítva a figyelmet. A január 29. és február 5. között megtartott istentiszteleteken különböző felekezetű lelkipásztorok hirdettek igét, arra buzdítva hallgatóságukat, hogy merjenek Istenben bízni, engedjék, hogy az Úr kegyelme megváltoztassa életüket, hogy erőt nyerjenek lebontani a fájdalomból, elégedetlenségből, önzésből, vádaskodásból és sok más emberi gyarlóságból épített falakat, megbéküljenek Istennel és egymással. Az imahetet Rátoni Botond kisgalambfalvi református lelkipásztor nyitotta meg, majd dévai és környékbeli lelkészek szolgáltak: Koppándi-Benczédi Zoltán unitárius lelkipásztor, Albert Leánder OFM és Főcze Bonaventúra OFM, dévai plébános, Csontos József pünkösdi lelkész, valamint Szász Zoltán, Sipos Szabolcs és Rátoni Csaba református lelkipásztorok. Az istentiszteleti alkalmakon a jelenlévők betekintést nyerhettek a szolgálatot végző lelkipásztor hivatásába, illetve az illető gyülekezet életébe. Rövid műsorral gazdagította az alkalmakat a pünkösdi gyülekezet zenekara, Ursu Vladimir énekes, a dévai református ifjúsági és bibliaórás kórus, a dévai Szent Ferenc Alapítvány zenekara, a Téglás Gábor Elméleti Líceum kórusa. A gyülekezeti tagok hozzájárulásával valamennyi alkalom szeretetvendégséggel zárult. A minden esti finom kalács, sütemény és meleg tea külön örömet jelentett a nap mint nap hűségesen jelen lévő gyermekek számára. Rátoni Csaba lelkipásztor valamennyiüket külön oklevéllel tüntette ki a vasárnapi záró istentisztelet alkalmával. Az ökumenikus imahétről Csatlós Erzsébet és Orbán Ioana munkája nyomán rendszeres fotós tájékoztatás került fel a világhálóra. A lelkipásztorok igehirdetése összefoglalva elolvasható a Dévai Református Egyház közösségi oldalán. Az ökumenikus imahét minden bizonnyal hozzájárult a résztvevők lelki épüléséhez és érezhető nyitást, közeledést jelentett a dévai kisközösségek számára. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2017. február 21.Száznál többen törték fejüket a ZrínyinHunyad megyében több mint százan vettek részt a hétvégén a Mategye Alapítvány szervezésében zajló Zrínyi Ilona matematika versenyen. A Hunyad megyei szakasznak teret biztosító Téglás Gábor Elméleti Líceumba a megye több településéről: Petrozsényból, Lupényból, Szászvárosról, Vajdahunyadról érkeztek diákok és természetesen szép számban képviseltette magát a magyar iskolaközpont diáksága is. – Idén nagyon sok elemista jelentkezett a versenyre. Másodikosok 18-an neveztek be és nagyon komolyan készültek a megmérettetésre. A pedagóguskollégák is mellénk álltak. Idén első alkalommal Kásler Enikő számtanszakos tanárnő irányította a szervezést és igazán kifogástalan munkát végzett, kezdve az októberi meghirdetéstől, a bejelentkezések, az állandó kapcsolattartás a kecskemétiekkel és a tulajdonképpeni verseny mind zökkenőmentesen zajlottak. A tanárkollégák is szívesen vállalták a versenyen való felügyeletet és mindenben segédkeztek – számolt be Orbán Juliánna nyugalmazott tanárnő, a Zrínyi Ilona matematika verseny Hunyad megyei meghonosítója, aki 7 éven keresztül szervezte a dévai elődöntőt. Tanácsokkal, jelenlétével idén is besegített a szervezésbe. A Hunyad megyei döntőre az elmúlt hétvégén került sor. A 102 versenyző korosztálytól függően 60, 75 illetve 90 perc alatt kellett megbirkózzon a furfangos feladatokkal. – A megoldásokat tartalmazó kódlapokat idén is Farkas László, a Grapho Tipex nyomda vezetője vitte Nagyváradra, hogy időben elérhessenek a kecskeméti javító bizottsághoz. A versenyzők egyénileg már vasárnap megnézhették pontszámaikat a Mategye Alapítvány honapján. A hivatalos eredményhirdetésre azonban március 7-én kerül sor Déván, szintén a Téglás Gábor Elméleti Líceumban. Ekkor derül ki az is, hogy idén ki képviseli a megyét a Debrecenben megszervezésre kerülő döntőn április 12–14. között – közölte Orbán Juliánna tanárnő. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2017. március 14.Március idusára emlékeztek SzászvárosonA közösség megélése jövőbe mutat Reményteli szép ünnepséggel indult idén a március 15-i megemlékezések sora Hunyad megyében. Vasárnap a szászvárosi református vártemplom tanácstermében Sipos Szabolcs lelkipásztor hirdetett igét, majd köszöntötte az egybegyűlteket, megemlékezve Fülöp Júliáról, aki hosszú évekig a szászvárosi magyarság lelkeként kutatta, ápolta a helyi értékeket és ünnepségek alkalmával mindig tartalmas előadásban osztotta meg tudását. – Idén immár harmadik éve hiányzik a szászvárosiak március 15-i ünnepségéről, de nagy történelmi hőseink mellett rá is emlékezve igyekszünk helyt állni, úgy szervezni közösségi életünket, ahogyan ő is tenné – fogalmazott Sipos Szabolcs lelkipásztor. Fülöp Júlia közösségépítő munkáját fia, Fülöp Béla, helyi RMDSZ elnök igyekszik folytatni. Ő vállalta idén is az ünnepségen a történelmi felvezetést, felvázolva az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc főbb mozzanatait, politikai hátterét, történelmi vonatkozásait. Előadását követően Kun-Gazda Kinga-Viola megyei és dévai RMDSZ nőszervezeti elnök piros-fehér zöld kokárdával ajándékozta meg a jelenlévőket, majd felcsendült a magyarok Világhimnusza. A megemlékezésnek üde, reménykeltő mozzanata volt a két helybeli gyermek Petőfi-szavalata. Maniu Noémi A magyar nemzet című verset olvasta fel, az alig öt és fél esztendős Sipos Robert pedig igazi gyermeki elszántsággal szavalta a Nemzeti dalt. Az ünnepségen meghívottként jelen lévő Winkler Gyula EP-képviselő a gyermekek reménységet sugárzó jelenlétéhez, szavalatához kapcsolódva elmondta: számára a nemzeti ünnepek sorában kiemelt helye van március 15-ének. Mert ez ünnep a reménységről szól, itt a dél-erdélyi szórványban is. – Kétségtelen, hogy a demográfiai mutatók nem túl szívderítőek. Hunyad megyében a kilencvenes évek elején 35 ezres magyar közösségről beszéltünk, aztán 27 ezerről, ma körülbelül 15 ezerről. És aki pusztán tudományosan számol, az pontosan meg szokta mondani, hogy mikor fogyunk el egészen. Én azonban nem hiszek az ilyen lineáris folyamatokban. Tudom, hogy van egy akarat, ami fölöttünk dönt és történelmi példák sora bizonyítja számomra, hogy a tudomány által előrevetített folyamatok egészen váratlan fordulatot vehetnek – mondta az EP képviselő, majd hozzátette: – Hogy hogyan alakul a jövőnk Déván, Piskin, Szászvároson, Vajdahunyadon és megannyi dél-erdélyi településen, az a puszta számokon túl nagymértékben rajtunk múlik. Amíg együtt tudunk emlékezni a szabadságért, anyanyelvért, becsületért életüket áldozó hőseinkre, amíg rájuk tekintve együtt tudunk cselekedni, amíg egyszerre mosolyodik el a szívünk egy-egy kisgyermek szavalatán, addig közösségként többek vagyunk a fogyatkozó számú egyének gyülekezeténél. Ha ennek tudatában éljük meg mindennapjainkat, akkor képesek vagyunk tovább építkezni, és sok szép fejezettel gazdagítani a dél-erdélyi magyarság történetét – fogalmazott a képviselő. Felszólalását követően Nemzeti imánk eléneklésével zárulté a megemlékezés, majd a gyülekezet jóvoltából szeretetvendégségre került sor. Vasárnap délelőtt a dévai református gyülekezetben is megemlékeztek a magyar forradalomról és szabadságharcról. A Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjainak műsorát követően a hagyományhoz híven megkoszorúzták a református temetőben álló honvédsírt, illetve emlékoszlopot. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2017. március 16.Koszorúzás PiskinKell, hogy történjenek csodák! Hunyad megyében hagyományhoz híven a piski csata emlékére állított obeliszknél kezdődött a március 15-i rendezvények sora. Pontban déli 12 órakor toborzó csendült fel a Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjainak ajkán, majd Kossuth-nótákkal köszöntötték az ünneplő helyi magyar közösséget illetve mindazokat, akik Déváról, Vajdahunyadról, Csernakeresztúrról jöttek el, fejet hajtani 1848–49 hősei előtt. A piski maroknyi magyar közösség nevében Csáki Loránd helyi RMDSZ elnök mondott ünnepi beszédet, hangsúlyozva: a mai bizonytalan világban fontos megőrizni értékeinket, identitásunkat, hiszen ez adhat stabil alapot létünknek. Burján Gergely, az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének politikai alelnöke az összefogás során születő közösség erejéről beszélt. Egymást bátorítva, egymásban bízva tudjuk csak megvalósítani céljainkat. Majd Jókait idézve zárta beszédét: Kell, hogy történjenek olyan csodák, amiket tíz nemzedék megemlegessen! Példákat kell adni ennek a nemzetnek, amik a szíveket megerősítik. Széll Lőrincz, a Hunyad Megyei RMDSZ MKT elnöke az összefogás mellett bátorságra buzdította a Hunyad megyei magyar közösséget. Ma itt van előttünk egy újabb lehetőség. A világ gyorsan változik. (...) Megértettük, hogy két dolgot nem bocsát meg a történelem: a gyengeséget és a gyávaságot. Olyan időket élünk, amikor a gyengéknek nem osztanak lapot. A gyenge és gyáva nemzeteknek nincs jövőjük. Külön-külön felaprítva, szétforgácsolva könnyen elgyengülünk, inunkba száll a bátorságunk, de az egység a tétováknak is bátorságot, a gyengéknek is erőt ad. A megmaradáshoz, jövőteremtéshez pedig bátorságra, hitre, erőre van szükségünk – fogalmazott Széll Lőrinc. A továbbiakban ismertette az idei március 15. alkalmából megfogalmazott RMDSZ kiáltványt: Mit kíván az Erdélyi magyarság 2017-ben? A kiáltvány követelései között szerepel az új alkotmány, amely államalkotó tényezőként ismeri el a romániai, az erdélyi magyar közösséget. Kérik továbbá: a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények betartását, etnikumközi szerződést, amely tartósan biztosítja a békés román–magyar együttélés, a személyi és közösségi jogok intézményének széleskörű biztosítását. A kiáltvány 4. pontja kéri Románia többnyelvűségének alkotmányba foglalását, illetve, hogy a magyar legyen a második hivatalos nyelv Erdélyben. Szabadon használhassuk közösségi szimbólumainkat, jelképeinket. Több tiszteletet a helyi közösségeknek. Nagyobb hatáskört az önkormányzatoknak. Az elkobzott javak visszaszolgáltatásának gyorsítását és befejezését. Anyanyelvű minőségi oktatást minden magyar gyermek számára bölcsödétől egyetemig. Az erdélyi autópályák befejezését, az utak és vasúti sínek korszerűsítését. Jóléti államot, tisztes megélhetést minden korosztálynak. És végül, a kiáltvány 12. pontja így szól: Legyen március 15. hivatalos ünnep Romániában. Széll Lőrincz a kiáltvány zárógondolatával fejezte be ünnepi beszédét: A szabadságharc üzenete örök értékű. A 12 pontban megfogalmazott célok évről évre alkalmazkodnak a jelenhez. Hiszen ma is küzdenünk kell jogainkért, szabadságunkért. A végső cél nem változik, az akadályok és eszközök igen. Ezekhez kell alkalmazkodnunk. Legyen béke, szabadság és egyetértés!. Piski város vezetőségét Pascu Liviu Viorel alpolgármester képviselte az ünnepségen, aki a polgármester üdvözletét tolmácsolta, majd rövid és nagyon gondosan felépített történelmi megemlékezésbe bocsátkozott, felelevenítve az 1848-as forradalmat kiváltó tényezőket, társadalmi és etnikai viszonyokat. Az ünnepi műsor részeként a dévai magyar iskolaközpont Dalospacsirta kórusa Lengyel Izabella karvezető irányításával adott elő Kossuth nótákat, Zöldi Izabella és Papp Evelyn pedig szavalatukkal gazdagították az alkalmat. Czuhai Miklós Csaba piski református lelkipásztor Isten áldását kérte a jelenlévőkre. Az ünnepi megemlékezést koszorúzás zárta. Széll Lőrincz MKT elnök, Burján Gergely és Borsai Zoltán megyei RMDSZ alelnökök, Pascu Liviu Viorel alpolgármester, valamint Pogocsán Ferdinánd dévai és Csáki Loránd piski RMDSZ elnök elhelyezték az emlékezés koszorúit a piski római katolikus templomkertben álló obeliszknél. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2017. március 20.A Téglás Gábor-iskolába tartó diákok kisbusza borult fel Hunyad megyébenDévai középiskolás diákokat szállító kisbusz borult fel hétfő reggel Csernakeresztúron (Cristur), a Dévát Vajdahunyaddal összekötő úton. A mikrobuszban 18 diák utazott. Kilenc tanulót a dévai és vajdahunyadi kórházakba szállítottak kivizsgálásra, további négy gyereket szüleik szállítottak el a kórházba. „A kisbusz Vajdahunyadról tartott Déva felé. A 61 éves sofőr azt nyilatkozta, hogy a fáradtság miatt elaludt a volánnál. A jármű kisodródott és felborult az árokban” – nyilatkozta az Agerpreshírügynökségnek a Hunyad megyei rendőr-felügyelőség szóvivője, Bogdan Niţu. A baleset helyszínére több tűzoltó és mentőegység érkezett, majd kórházba szállították a gyerekeket. A kisbusz egy alapítvány tulajdonában van, és a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumba szállította a középiskolásokat. kronika.ro 2017. március 21.Születőben a nacionalista pólusA Nemzeti Erő Párt és a magyarellenességéről híres, bár alapító elnökétől, Bogdan Diaconutól időközben megszabadult Egységes Románia Párt szombati gyűlését követően úgy döntött, hogy egy nacionalista pólusban egyesül – jelentette be Laurenţiu Rebega európai parlamenti képviselő Marosvásárhelyen. „Szeretném megmutatni, hogy Romániában a nacionalizmus – egy polgári és nem etnikai, mérsékelt nacionalizmus, amelyben minden nemzet Románia részét képezi – hozzájárulhat az ország fejlődéséhez, a polgárok jólétéhez” – nyilatkozta Laurenţiu Rebega. A képviselő más pártokat is szívesen látna a nacionalista pólusban, amelynek célja, hogy Románia azt a tiszteletet kapja meg az Európai Unióban, amely megilleti őt. Hangsúlyozta, minden nacionalista párttal tárgyalásokat folytatnak, amely az elmúlt 27 évben a nemzeti értékrendet, az ország szuverenitását és függetlenségét, az ortodoxizmus szellemiségét képviselte, így többek közt a Nagyrománia Párttal, a Vatra Românească szervezettel vagy a Román Nemzeti Egységpárttal is. Rebega hozzátette: a végére egyetlen párt fog létezni, és legkésőbb júliusig megszervezik a nemzeti pártok egyesülési kongresszusát. (Főtér) ITTASAN VEZETTE AZ ISKOLABUSZT. Kilenc diák sérült meg abban a tegnap reggeli balesetben, amelynek során árokba borult egy Dévára tartó iskolabusz a Hunyad megyei Csernakeresztúr közelében. A járművön 17 diák utazott – a dévai Téglás Gábor Gimnázium tanulói –, a sérülteket dévai és vajdahunyadi kórházakba szállították. A sérülések egyike sem súlyos. A jármű 61 éves vezetője elmondta, a baleset azért következett be, mert elaludt a volánnál. Az alkoholteszt során azonban kiderült: véralkoholszintje 0,34 ezrelék volt. (Főtér) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. április 15.Békeüzenetet hirdetett Atlantisz harangjaA versek világában rejlő békesziget nyugalmára vágyott minden diák és pedagógus, aki az elmúlt hétvégén részt vett a tizenhetedik alkalommal szervezett Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedőn, az idei tematikát ugyanis a Béke van szívemben címmel határozták meg a szervezők. A János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Phoenix Könyvház által szervezett vetélkedőre ezúttal 47 versmondó sereglett össze az ország különböző településeiről, hogy Radnóti Miklós Himnusz a békéről és szabadon választott, magyar vagy világirodalmi alkotással, témához illeszkedő modern vagy posztmodern verssel, versrészlettel kerüljön közelebb belső békéje megteremtéséhez. Daróczi Klarissza, többszörös Atlantiszos díjazott versmondása, Ferenczi Enikő unitárius lelkész, mentálhigiénikus áhítata és az Ercsey-Ravasz Ferenc által vezényelt Péterffy Gyula kórus ajándékdalai hangoltak rá az idei versenyre az esemény megnyitóján. – A versmondóversenyre érkezett diákok együtt megtapasztalhatják a lélek szépségét, amelyet a költők a verssorokba préseltek. Közösen átélhetik a versmondás lélekerősítő óráit – fogalmazott beszédében Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, aki arra szólította fel a résztvevőket, hogy maradjanak mindig hűséges harangozói anyanyelvüknek. Nagy Éva a kisebbségi oktatásért, a parlamenti és a szociális partnerekkel való kapcsolatért felelős államtitkár kabinetjének igazgatója a közelgő virágvasárnapi sokszínűség, a társainkra való odafigyelés, a hit, remény, szeretet jegyében köszöntötte a résztvevőket. – Itt és most az a cél, hogy kezet nyújtsunk egymásnak, jobban megismerjük egymást a vers sajátos világában, amelynek ti vagytok a főszereplői – mutatott rá megnyitóbeszédében. A kabinetigazgató ezúttal a zsűrielnöki feladatot is ellátta, a bírálóbizottság tagjaiként pedig Kali Andrea színművész, Kocsis Tünde rendező, Daróczi Klarissza színművészetis hallgató és Nánó Csaba szerkesztő segítették. Szabó Balázs és bandája három éve járt utoljára a szavalóversenyen, akkor nemcsak zenészként, hanem versmondóként és zsűritagként is bemutatkozott a résztvevőknek. Ezúttal csak a péntek esti fergeteges koncert „felelősének” nevezték ki a szervezők, nem véletlenül, hiszen az igencsak erőteljes szövegű dalok mellett felcsendültek a magyar költészet gyöngyszemei is sajátos dallamvilág kíséretében. A tulajdonképpeni megmérettetés szombaton várt a versenyzőkre, és bár pénteken este Szabó Balázs már megkapta a neki kijáró „fődíjat”, azért szombatra is jutott az elismerésekből. 9-10. osztályos kategóriában a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumból érkező Balogh Ádám vihette haza az első díjat, a Marosvásárhelyi Református Kollégiumból érkező Bakó Gabriellának járt a második díj, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanulójának, Grebur Krisztinának pedig a harmadik díj. Dicséretet érdemelt a Segesvári Mircea Eliade Főgimnáziumből Varga Gergő, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumból Nagy Kincső, és a JZSUK-s Dimény Kristóf. Különdíjat kapott a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumból Kopándi-Benczédi Gusztáv, a Kolozsvári Református Kollégium tanulója, Farkas Júlia, a nagyváradi Iosif Vulcan Főgimnáziumból Naphegyi-Boldis Zsuzsanna és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumból Deák Gellért-Gedeon. A 11-12. osztályosok közül a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumból érkező Barti Lehel-András nyerte el az első helyezést, a házigazda JZSUK diákja, Bogdán Farkas második díjban részesült, a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákja, Pál Emil András pedig harmadik díjat kapott. Dicséretben részesült a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból Mészáros Cynthia, a segesvári Mircea Eliade Főgimnáziumból Oláh Csilla és a Báthory István Elméleti Liceumból Varga Péter. Különdíjat érdemelt a Kolozsvári Református Kollégiumból Fekete Hanga, a Brassai Sámuel Elmáleti Liceumból Szallós Kis Csaba, az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumból Józsa Tamás és a segesvári Mircea Eliade Főgimnáziumból János Kinga. A felajánlott különdíjakért köszönet illeti a Kriterion, Polis Könyvkiadókat, a Művelődést, a Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítványt, Vitéz Magyari Esztert, Pop Erzsébetet és Simon Kamillt, valamint Nánó Csabát. Az idei rendezvényt a marosvásárhelyi Artsy M Theatre Troup Száll a világ című Weöres Sándor verses-zenés előadása zárta. Dézsi Ildikó / Szabadság (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
