A kormány okt. 18-i ülésén Iliescu elnök javaslatára úgy határozott, hogy új szervet hoz létre, az európai integrációval foglalkozó testület mellett az Egyesült Államokkal való kapcsolatok ápolására, Melescanu külügyminiszter vezetésével. A döntés előtt Iliescu elnök beszámolt amerikai tapasztalatairól és új politikai, gazdasági és katonai stratégia kidolgozását javasolta, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1995. október 18.
Teodor Melescanu külügyminiszter okt. 18-án fogadta az Antony Cragg főtitkárhelyettes vezetésével Bukarestben tartózkodó NATO-küldöttséget. - Melescanu az Azi lapnak nyilatkozott: két-három héten belül várja a magyar fél reagálását a javasolt történelmi megbékélésre. /Magyar Nemzet, okt. 19./
1995. október 24.
Okt. 24-én az Országgyűlés ülésén Németh Zsolt /Fidesz/ bírálta a kormányt, amiért késik a román megbékélési indítványra vonatkozó válaszadással. Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy Melescanunak jelezte: Budapest üdvözli a kezdeményezést, azonban a két ország közötti vitás kérdések rendezéséhez nem elegendő a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1995. november 1.
Mircea Geoana külügyi szóvivő nov. 1-jei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Marcel Dinu és Somogyi Ferenc külügyi államtitkárok nov. 2-án Budapesten találkoznak. Ez lesz az első államtitkári szintű találkozó a megbékélési javaslat óta, hangsúlyozta. A Luxemburgból okt. 31-én hazaérkezett Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta, hogy az EK-külügyminiszterek összejövetelén találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Az államtitkári találkozóról megjegyezte: nem érdemi tárgyalásokról van szó, csupán előzetes tájékozódó megbeszélést folytatnak a megbékélési dokumentumok tartalmáról, e dokumentumok és az alapszerződés viszonyáról. /Népszabadság, nov. 2./
1995. november 8.
Pozitívan alakulnak a magyar-román kapcsolatok, állapította meg Mircea Geoana külügyi szóvivő, nov. 8-i sajtóértekezletén. Teodor Melescanu külügyminiszter a kormányülésen szintén aláhúzta a pozitív irányzatot. /Népszabadság, nov. 9./
1995. november 15.
Iliescu elnök nov. 15-én Párizsban tárgyalt Jacques Chirac köztársasági elnökkel. Iliescu elmondta, hogy a gazdasági partnerséghez vezető közös stratégiáról és közös programról volt szó, megállapodtak egy munkacsoport létrehozásában. Iliescu nagyra értékelte, hogy az Európai Unió bővítése kapcsán Franciaország egyenlőkként és diszkriminációtól mentesen kezeli a közép-európai országokat. A tárgyaláson részt vett a két külügyminiszter, Melescanu és Hervé de Charette is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1995. november 18.
A Román Szellemiség III. kongresszusán nem jelent meg Iliescu elnök, csak üzenetet küldött, kifejtve, hogy a kongresszus történelmi esélyt jelenthet a románság világméretű érvényesüléséhez. Hangsúlyozta, hogy Románia fokozott érdeklődése a határain túl élő románok iránt abban a példás kisebbségpolitikában gyökerezik, ami európai szintű jogokat biztosít a területén élő etnikumoknak. Teodor Melescanu külügyminiszter kifejtette, hogy Románia a jövőben fokozottabban törődik a szomszédos országokban élő románok helyzetével. A kongresszusra 33 országból érkeztek, 50 ligát, egyesületet, alapítványt és szövetséget képviselő küldöttek körében megjelent Gheorghe Funar, akit újraválasztottak a Román Nemzeti Egységpártja élére. /Magyar Nemzet, nov. 20./
1995. december 1.
Iliescu államelnök részvételével avatták fel dec. 1-jén a román televízió műholdas stúdióját, amely ezentúl egész Európában vehető lesz naponta három és fél órán át, 21,30 és hajnali 1 óra között. A TVR International főszerkesztője Felicia Melescanu, a külügyminiszter felesége. /Népszava, dec. 2./
1995. december 6.
Teodor Melescanu külügyminiszter egy parlamenti interpellációra adott válaszában kijelentette: amennyiben a Kígyó sziget ügyében nem sikerül megállapodni Ukrajnával, akkor Románia a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul. Hennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter megütközésének adott hangot Melescanu kijelentése kapcsán: ezt úgy értékeli, hogy Romániának területi követelései vannak Ukrajnával szemben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Népszava, dec. 7./
1995. december 8.
A magyar-román viszony különösen gazdasági téren erősödik, nyilatkozta Teodor Melescanu a Magyar Nemzetnek, politikai téren is pozitív fejleményeket remél. Januárban újabb szakértői tárgyalások kezdődnek, mondta, reálisnak látszik, hogy nyárig aláírják a megbékélési dokumentumokat és az alapszerződést. /Magyar Nemzet, dec. 8./
1995. december 9.
Teodor Melescanu külügyminiszter a Bosznia-konferencia idején, dec. 9-én Londonban tárgyalt Gennadij Udovenko ukrán külügyminiszterrel, hogy tisztázzák a Kígyó szigettel kapcsolatos vitát. Megállapodtak abban, hogy a két ország kormányfője a közeljövőben találkozik, hogy egyeztessen ebben a kérdésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12., Magyar Nemzet, dec. 11./
1995. december 20.
Dec. 20-án Melescanu külügyminiszter is fogadta az ET jelentéstevőit, akik ezzel befejezték romániai látogatásukat. - Frunda György RMDSZ-szenátor az Adevarul (Bukarest) dec. 20-i számában megjelent nyilatkozatában kifejtette: Románia alig teljesített valamit a megszabott feltételekből, különösen az igazságszolgáltatás és a hatalom szétválasztása terén, de a kisebbségi, emberi jogi, vallásügyi kérdésekben is adós maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22., Új Magyarország, dec. dec. 21./
1996. január 18.
Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa jan. 18-án kijelentette, hogy az oktatási törvény "önmagában nem sérti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvén folyó oktatással kapcsolatos jogok nemzetközi normáit". A főbiztos szerint sok függ a végrehajtástól. Elképzelhetőnek tartja, hogy néhány éven belül újra megvizsgálja a kérdést. Melescanu örömmel fogadta a főbiztos megállapítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20-21./
1996. január 18.
Melescanu külügyminiszter jan. 19-én "magánmegbeszélésen" fogadta Surján Lászlót, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökét, aki a román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kongresszusának vendégeként érkezett Bukarestbe. /Új Magyarország, jan. 22./
1996. január 18.
Ion Iliescu államfő megbeszélést folytatott Max van der Stoellal, az EBESZ kisebbségi főbiztosával, aki kétnapos vidéki útjáról érkezett vissza Bukarestbe. A főbiztos a sajtót elkerülve távozott a megbeszélésről. Traian Chebeleu elnöki szóvivő a találkozó után elmondta, hogy a főbiztos a parlament által elfogadott és az RMDSZ által "az ismert módon" bírált oktatási törvény alkalmazásáról kívánt tájékozódni romániai megbeszélésein. Max van der Stoel nem nyilvánított véleményt a tapasztaltakról, véleményét az EBESZ elé terjesztendő jelentésében fogalmazza majd meg. - Mina László brassói RMDSZ-elnök többek között azt említette meg, hogy a tanfelügyelőségen hat magyarból csak egy maradt főállásban. /Jóakarattal meg lehet oldani. Befejezte látogatását az EBESZ kisebbségi főbiztosa. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./ Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosa megerősítette szeptemberi nyilatkozatát, miszerint a román parlament által elfogadott oktatási törvény "önmagában nem sérti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvén folyó oktatással kapcsolatos jogok nemzetközi normáit". A főbiztos szerint sok függ a törvény végrehajtására meghozandó intézkedésektől. A főbiztos elképzelhetőnek tartja, hogy néhány éven belül újból megvizsgálja a kérdést és néhány újabb javaslatot tesz az általa a lehetséges javításokra vonatkozóan tett kezdeményezéseken túl, de érzése szerint a törvény megfelel a nemzetközi szabványoknak. Teodor Melescanu külügyminiszter kijelentette: hatodik alkalommal találkozott Max van der Stoellal. Örömmel nyugtázta, hogy a főbiztos megerősítette a kormány véleményét, miszerint "a törvény megfelel a legmagasabb szintű nemzetközi normáknak". /Max van der Stoël és Melescanu az oktatási törvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
1996. január 22.
Románia külpolitikai prioritásai 1996-ban az euroatlanti integrációra és az Ukrajnával tervezett alapszerződés megkötésére vonatkoznak, fejtette ki Melescanu külügyminiszter. Magyarország elfogadja Iliescu elnök történelmi megbékélésre vonatkozó kezdeményezését, de a Magyarországról érkezett javaslatok maximalisták, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
1996. január 31.
Teodor Melescanu külügyminiszter Németországba utazott, jan. 31-én Bonnban tárgyalt Klaus Kinkel külügyminiszterrel. Kinkel elismerően szólt a romániai német kisebbség helyzetének rendezéséről. Kijelentette, hogy a német kormány továbbra is jelentős anyagi eszközökkel segíti az erdélyi német kisebbség életkörülményeinek javítását. Melescanu közölte, hogy készek közreműködni a németországi román bűnbandák elleni küzdelemben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1996. február 2.
Külügyi szóvivői sajtóértekezleten ismertették a február elején sorra kerülő román-magyar diplomáciai találkozókat. Marcel Dinu külügyi államtitkár meghívására febr. 12. és 14. között munkalátogatást tesz Bukarestben Somogyi Ferenc, magyar külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár. A megbeszéléseken a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos dokumentumokról lesz szó, közölte Sorin Ducaru szóvivő. Febr. 1-2-án román-magyar konzultációkra kerül sor Bukarestben az 1995. márciusában államtitkári szinten aláírt Emlékeztető megvalósításáról. Az Emlékeztető 55 pontban rögzítette a román-magyar kapcsolatok különböző területein kitűzött feladatokat, célokat. - A külügyi szóvivő "rendkívül érdekesnek" nevezte a bukaresti ukrán nagykövet nyilatkozatát a Kígyó-szigettel kapcsolatos román-ukrán vitáról. Sorin Ducaru üdvözölte azt, hogy az ukrán fél elismeri a vita jogi jellegét és annak lehetőségét, hogy közösen a hágai bírósághoz forduljon a két ország. /Külügyi tájékoztató a román-magyar és a román-ukrán alapszerződésről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ Az ukrán-román alapszerződés megkötése elé akadályok tornyosulnak, Kijev ugyanis ragaszkodik a jelenlegi határok sérthetetlenségének kimondásához, Bukarest viszont a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését akarja belevenni a szerződés szövegébe. További vitát jelent a Kígyó-sziget hovatartozása. Amennyiben nem sikerül megegyezni, akkor a sziget ügyét át lehet adni a hágai nemzetközi bíróságnak, Melescanu felvetésének megfelelően, jelentette ki Volodimir Vaszilenko, az ukrán küldöttség vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1996. február 7.
Románia egyértelműen elkötelezte magát a nyugati integráció mellett - nyilatkozta febr. 6-án a The Washington Times című lapnak Teodor Melescanu külügyminiszter. Melescanu elutasította, hogy Bukarest engedjen bármilyen moszkvai nyomásnak és beérje valamiféle korlátozott NATO-tagsággal. Melescanu szerint nem lehet és nincs is értelme a NATO-n kívüli biztonsági rendszert létrehozni /ezt néhány éve Nastase javasolta/. A külügyminiszter szerint a nem szláv Románia mindig is a nyugati értékrend felé vonzódott. Az ukrán-román vitákról elmondta: Románia a Kígyó-szigetet nem követeli vissza, de mivel azt az egykori Szovjetunió jogtalanul szerezte meg, a gazdasági hasznosítást rendezni kell. Bukarest ragaszkodik ahhoz is, hogy Ukrajna ítélje el a Besszarábiát neki ítélő Molotov-Ribbentrop paktumot. /Teodor Melescanu Washingtonban Bukarest nem enged a nyomásnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Arra a kérdésre, hogy amerikai nyomásra szakított-e a kormány az antiszemita és magyarellenes pártokkal, a külügyminiszter kijelentette: Alfred Moses nagykövet csupán azt mondta ki, "ami valamennyiünk fejében motoszkált. Egyetlen ország sem akar olyan színben feltűnni, hogy azt mondhassák rá: antiszemita vagy idegengyűlölő erőkre támaszkodik." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
1996. február 8.
Hans van der Broek, az Európai Unió biztosa romániai látogatása során Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, találkozott a pártok képviselőivel. Útját febr. 8-án sajtóértekezlettel zárta. Elismerően szólt arról, hogy a román törvényhozás meg akarja hozni az EU követelményeivel harmonizáló törvényeket. Politikai téren fontos a demokratikus intézmények működése, a kisebbségek jogainak és az emberi jogoknak a tiszteletben tartása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10-11./
1996. február 10.
A magyar-román kapcsolatokat és a folyamatban levő tárgyalásokat tekintette át Bukarestben, Teodor Melescanu külügyminiszterrel és Marcel Dinu államtitkárral febr. 10-én tartott megbeszélésein Szent-Iványi István politikai államtitkár, aki a romániai Helsinki Bizottság által szervezett szemináriumra érkezett a román fővárosba. A magyar kormány érdekelt a szerződés aláírásában, állapította meg Szent-Iványi István. Magyarország azt várja, hogy bizonyos konkrét lépések történjenek, ezzel nem kellene megvárni a tárgyalások lezárását. Fontos, hogy legyen párbeszéd az RMDSZ és a román kormánytényezők között, tette hozzá az államtitkár. Melescanu szerint ilyen kapcsolatok már léteznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
1996. február 13.
Somogyi Ferenc magyar és Marcel Dinu román államtitkár febr. 13-án Bukarestben tárgyalt az alapszerződésről és a román-magyar megbékélési dokumentumokról. Megbeszélésükön kitűzték az esedékes kétoldalú szakértői tárgyalások időpontját. Somogyi Ferenc Melescanu külügyminiszterrel, majd Iliescu elnökkel is tárgyalt. A román államelnök megerősítette, hogy törekednek a megoldásra. Iliescu közölte, hogy előzőleg Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést. A sajtóértekezleten Somogyi Ferenc államtitkár közölte, hogy a német-francia megbékélési folyamat egyik kezdeményezésének mintájára a két ország fiataljai közötti kapcsolatot ösztönző alapítványt hoznak létre. Az államtitkár elmondta, hogy a két ország magyar, illetve román kisebbségének képviselői továbbra sem vesznek részt a tárgyalásokon, mert a román fél szerint erre nincs szükség. Ugyanakkor Somogyi Ferenc fontosnak nevezte a normális kommunikáció helyreállítását a román kormány és a magyar kisebbség képviselői között. Sorin Ducaru külügyi szóvivő azt hangsúlyozta, hogy román részről megvan a szándék, a politikai akarat és a politikai támogatás a szerződés megkötésére. /Eljutnak a konkrétumokig Somogyi Ferenc bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15., Magyar Nemzet, febr. 14./
1996. február 17.
Gheorghe Funar polgármester, a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt elnöke febr. 17-én kiadott újabb nyilatkozatában ismét támadta a román-magyar alapszerződésről folyó tárgyalásokat. A dokumentum aláírása csak feltételekkel képzelhető el a pártelnök szerint, akinek jelenlétét azonban nem igényelték a kormány vezető pártja, az RTDP és az RNEP között este lezajlott megbeszélésen. Funar többek között azt követelte, hogy Magyarország ,,ismerje be a bécsi diktátum után Románia területén elkövetett atrocitásait", "szüntesse be a Románia és a világ minden részén élő románok elleni külpolitikai akcióit" és "mondjon le a Románia belügyeibe való beavatkozásról, az RMDSZ tevékenységének koordinálásáról és pénzeléséről". A pártelnök Melescanu külügyminisztert is támadta. Funar javasolta, hogy a román-magyar dokumentumokat terjesszék népszavazás elé. /Az alapszerződés egységpártos feltételei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
1996. február 27.
Brüsszelben az Európai Unió-román társulási tanács febr. 27-i ülése utáni sajtónyilatkozatban leszögezték, hogy az EU fontosnak tartja a Románia és Magyarország közötti "történelmi megbékélést" célzó tárgyalásokat és az alapszerződés mielőbbi megkötését. Hans van der Broek, a sajtótájékoztatón megjegyezte: a találkozón kitértek a belső politikai helyzetre is. Melescanu külügyminiszter jelezte: román részről felvetették, hogy az EU a társult országok közül csak Romániával és Bulgáriával szemben helyezett kilátásba vízumkényszert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./
1996. február 29.
Febr. 29-én folytatódtak a bukaresti szakértői tárgyalások. Bizonyos haladást sikerült elérni a dokumentumokban, állapította meg Bagi Gábor magyar külügyi osztályvezető, ugyanakkor számos nyitott kérdés maradt. Gyenge András külügyminisztériumi kisebbségi biztos a "kisebbségi kódexet" a legbonyolultabbnak nevezte a négy dokumentum közül. Egyetértettek abban, hogy ez jogi érvényű dokumentum lesz. Az alapszerződésben jogokról beszélnek, a kódexben pedig mindazokról a lehetséges intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását elősegítik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Sem Bukarestben, sem Budapesten nem hozták nyilvánosságra azokat a diplomáciai okmányokat, amelyekről Bukarestben, illetve március elején Budapesten tárgyalnak a két ország szakértői - mégis, számos nyilatkozatban érintették tartalmukat a két ország diplomatái, politikusai. A román okmányokról Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta: ezek a dokumentumok, vagyis a megbékélési nyilatkozat, a megbékélési és partnerségi szerződés, és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos "magatartási kódex" építenek mind a már régebben aláírt, a kétoldalú kapcsolatok különböző feladatait felsoroló emlékeztetőre, mind arra, amit az alapszerződésről eddig folytatott tárgyalásokon már elértek. A megbékélési és partnerségi szerződés román tervezete a francia-német szerződésekben szereplő intézményrendszerhez hasonló mechanizmust hozna létre: az állam- és kormányfők szükség szerint, de évente legalább kétszer, a külügyminiszterek legalább háromhavonta találkoznának, tárcaközi bizottság alakulna az együttműködés segítésére stb. Magyar részről Bagi Gábor elmondta, hogy az Emlékeztető által felsorolt 55, különböző jellegű téma mintegy harmadában történt előrelépés, és olyan témák is akadtak, amelyekben fennmaradtak a nézeteltérések. Az eredmények közül a gazdasági kapcsolatok fejlődését, a különböző egyezmények előkészítését, a lakossági kapcsolatok fejlesztését, a határátkelés feltételeinek javítását, a katonai együttműködést emelte ki akkor a diplomata. A kisebbségi magatartási kódexről Kovács László magyar külügyminiszter elmondta: az abban tér el a román fél javaslataitól, hogy jogi kötelezettségeket róna a felekre. A kisebbségi kódexen kívül, hangsúlyozta a Kovács László, az alapszerződésnek is tartalmaznia kell azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket az erre vonatkozó nemzetközi dokumentumok meghatároznak. /A román-magyar alapszerződés. Miről tárgyalnak a szakértők? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./
1996. február 29.
Melescanu külügyminiszter febr. 29-én Boszniába látogatott, hogy hivatalosan felvegye a kapcsolatot Bosznia-Hercegovinával. Melescanu kétnapos látogatása során Romániának Bosznia újjáépítésében való részvételéről fog tárgyalni. /Magyar Szó (Újvidék), febr. 29./
1996. március 4.
Teodor Melescanu külügyminiszter meghívására az RMDSZ küldöttsége márc. 4-én találkozott a külügyminiszterrel és munkatársaival, az alapszerződésről és a megbékélési dokumentumokról volt szó. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az RMDSZ álláspontja az alapszerződésről változatlan: annak tartalmaznia kell a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez szükséges elveket és megoldásokat, beleérte az ET 1201-es ajánlását. A valóságban nem tapasztalható szándék a romániai magyarság helyzetének megoldására: az eddiginél rosszabb oktatási törvényt fogadott el a parlament, a napokban pedig visszautasított a helyi közigazgatásban a kisebbségek nyelvének használatával kapcsolatos olyan módosító javaslatot, amely a parlament által ratifikált kisebbségi keretegyezmény szellemében született. Az RMDSZ képviselői ismét felvetették a romániai magyarság és a kormány közötti intézményesített dialógus szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 732. sz./
1996. március 6.
Teodor Melescanu külügyminiszter a Dimineata márc. 6-i számában megjelent interjújában az ET 1201-es ajánlásával foglalkozott: tisztázni kell ennél az ajánlásnál bizonyos "meglehetősen nyakatekert és homályos" koncepciót. Az európai norma nem ismer kollektív jogokat a kisebbség számára, jelentette ki. Melescanu helytelenítette a borúlátó véleményeket a tárgyalások sikerét illetően. Nem arra kell törekedni, hogy már most minden elképzelhetőt fölvessenek, ami távlatosan megvalósítható, hanem azt kell vizsgálni, mi oldható meg az európai normák szintjén, és a magyar fél által felvetett többi probléma távlati megoldására kell törekedni. Az európai kisebbségi keretegyezmény is csak ezt követően fog életbe lépni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
1996. március 7.
Nem, nem, az képtelenség, hogy Melescanu külügyminiszter velünk mocskolódott volna - hangzott határozottan az elutasítás a múlt heti kolozsvári Polgári Fórumon. Ott ugyanis egy olvasó kifejtette: az RMDSZ vezetőinek minden alkalommal erélyesen meg kellene hazudtolnia azokat, akik az erdélyi magyarság lejáratására mindenféle zöldségekkel traktálják a Nyugatot. Olvasta ugyanis a Szabadságban, hogy a román külügyminiszter szájából elhangzott: a magyarok 1989 decemberében levágták egy vagy két román milicistának a fejét és futballoztak vele. Markó Béla jelezte, Frunda György nyíltan kimondta, hogy nem szentírás az, ami a Szabadságban megjelenik. Frunda elmondta, hogy Iliescu elnökkel már volt személyes vitája, amikor az feltette a régi lemezt a milicistafejekkel, de a külügyminiszterrel más a helyzet, az egy igazi diplomata. Nos, nem túlzott a Szabadság, kár mentegetni Melescanut. A Szabadság közölte a finn lap eredetijét /Helsinki Sanodat/, ahol megjelent Teodor Melescanu nyilatkozata a székelyföldi fantáziahorrorról. /N. Á.: Tévedni újságírói dolog? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
1996. március 8.
Teodor Melescanu külügyminiszter Ljubomir Frcskovszki kollégája meghívására kétnapos hivatalos látogatáson Macedóniában tartózkodik. A két külügyminiszter aláírta az együttműködési szerződést. Melescanut fogadta Kiro Gligorov köztársasági elnök, aki meghívta Iliescu elnököt. Melescanu megelégedéssel állapította meg, hogy a 8000 fős vlah kisebbség irányában sok pozitív lépés történt. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 9./
