Az elmúlt tizenöt év legjobb kormányának minősítette a mostanit a liberális-demokrata pártkoalíciót mérlegkészítő gyűlésén Traian Basescu kormányfő. Ugyanakkor ostorozta is a két pártot széthúzó magatartásuk miatt. Az államelnök a koalíció egyéves mérlegét megvonó hét végi ülésén nem fukarkodott a dicséretekkel. Év közben folyamatosan tűz alatt tartotta bírálataival Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt. Most azonban nagyra értékelte, hogy ez a kormány, szerinte, jelentős sikereket ért el a korrupció megfékezése, a gazdaság fejlődése és az integrációs folyamat kezelése terén. Basescu nehezményezte, hogy a két párt honatyái komolytalanul viselkednek a parlamentben. Ennek kapcsán jelentette ki az államfő, hogy az RMDSZ bizonyult a legkomolyabb koalíciós partnernek. /Basescu egyszerre dicsérte és ostorozta a D. A. Szövetséget. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2005. december 30.
Traian Basescu államfő felmérte a titkosszolgálatok tevékenységét, megállapította, hogy nincs szükség vezetőségi személycserékre. Az államelnök erről a BBC-nek adott interjújában beszélt. Az elnök szerint a miniszterelnök is meg lehet elégedve a titkosszolgálatok tevékenységével, mert sokkal több információt kap, mint maga az államfő. /Nem ereszti szélnek a „főügynököket” Traian Basescu államelnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2005. december 30.
A román katonák Irakban maradnak mindaddig, amíg szükség van rájuk – jelentette ki Traian Basescu elnök. A hadsereg főparancsnoki tisztségét is betöltő román államfő a BBC-nek nyilatkozva hazája külpolitikájáról a többi között kifejtette: az Irakba küldött román katonákat csak két feltétellel vonja ki Bukarest. A kivonulás egyik feltétele az, hogy az iraki kormány kérje távozásukat, ha úgy gondolja, hogy az ország biztonságát maga is szavatolni tudja. Az esetleges kivonás másik feltétele pedig a szövetségesekkel való ilyen értelmű előzetes megállapodás. /Románia nem vonja ki katonáit Irakból. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./
2006. január 6.
Egyes tisztségviselők számára nem zárult rosszul a 2005-ös év. Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) ügyvezető elnöke 1 millió dollárt örökölt, Traian Basescu államelnök pedig több mint 3 milliárd régi lejjel gyarapodott. Tavaly a jelenleg ellenzékben lévő szociáldemokrata párti politikusok még mindig többel gyarapították vagyonukat, mint a kormányom lévő liberálisok vagy demokraták. Markó Béla tavaly vett egy bukaresti lakást és Renault Clióját egy Volkswagen Golfra cserélte, bankszámláin 31 343 dollár, 16 ezer forint és 91 398 lej van, továbbá részvényese a marosvásárhelyi Mentor Kiadónak. Tulajdonában van még Marosszentkirályon egy 2001-ben vásárolt 150 négyzetméteres, 722 millió régi lejt érő ingatlan, továbbá 2,5, illetve 3 hektárnyi termőföldje van Kovászna megyében, egy harmadik terület (0,5 hektár) Szilágy megyében. A Mediafax szerint 2004-ben Markó szenátorként közel 358 millió régi lejt, szövetségi elnökként pedig 324 millió régi lejt keresett. Feleségének jövedelme tavaly 260 millió régi lej volt. Winkler Gyula gazdasági miniszter adóbevallásában kevés a változás: a tárcavezető kb. 13 500 euró összeget őrzött tavaly a Román Kereskedelmi Bankban. A „többlet” tehát 2000 euró. Három ingatlana van Hunyad megyében, amiből az egyik hétvégi ház. /Zsebpénzüket tekintve jó évet zártak politikusaink. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2006. január 16.
Ismét felkavarta a kedélyeket Kovászna fürdőváros nemrég elfogadott címerterve, melynek ügyében a település önkormányzatának szociáldemokrata (PSD) tanácsosai tiltakozással fordultak Traian Basescu államfőhöz és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz. Szerintük a tervezetben kizárólag székely elemek szerepelnek, ráadásul a városcímerben található Tátra, Mátra és Fátra hármashalom révén emlékeztetnek Nagy-Magyarország címerére. „Úgy véljük, hogy ezzel megsértették a nemzetbiztonsági törvény, miszerint Románia nemzetbiztonságát veszélyezteti a kommunista, fasiszta, vasgárdista vagy bármilyen egyéb színezetű totalitárius vagy szélsőséges akciók kezdeményezése, szervezése, elkövetése vagy bármilyen módon történő támogatása; a Románia egységét és területi épségét bármilyen formában veszélyeztető fajgyűlölő, zsidóellenes, revíziós, szeparatista megnyilvánulások” – állítják. Zsuffa Levente polgármester szerint a pajzson látható, a tiltakozók olvasatában székelynek tekintett elemek megtalálhatók az ország más vidékeinek címerében is. /Domokos Péter: Nemzetbiztonsági veszély a címer? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2006. január 18.
Év eleji visszatérő kálvária a cukorbetegségben szenvedőknek hozzájutni az életüket jelentő szerekhez. Helyenként többórás sorok árán, máshol problémák nélkül lehet hozzájutni az életükhöz nélkülözhetetlen gyógyszerekhez. Közben Bukarestben az egészségügyi minisztériumi reformcsomagot ünnepelték. Traian Basescu államfő a jelenlegi kormány által eddig jóváhagyott törvénycsomagok legfontosabbjának nevezte az egészségügyi reformra vonatkozót. /Közelharc az életet jelentő inzulinért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
2006. január 18.
Traian Basescu államfő elutasította az 1990. márciusi tragikus események nyomán 10 év börtönbüntetésre ítélt Barabás Ernő kegyelmi kérvényét, közölték a 15 éve Magyarországon élő Barabás Ernő védőügyvédjével, dr. Kincses Előddel. Barabás Ernő nem térhet vissza Erdélybe 2007. július 18-a előtt, ekkor évül el ugyanis az ellene hozott ítélet. Barabás Ernőt az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményeket követően emberölési kísérlet vádjával 10 év börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet 1992 júniusában született meg, akkor, amikor Barabás Ernő már Magyarországon élt politikai menekültként. Ugyanennyit kapott Cseresznyés Pál, akit azonban börtönbe zártak és 5 év után szabadult. Kincses Előd elmondta el, hogy annak idején Emil Constantinescu államelnöknek is benyújtották a kegyelmi kérvényt, azonban választ nem kaptak rá. Kincses Előd megpróbálta elérni annak az ír televízió által készített videofelvételnek a szakértői elemzését, amelynek alapján Barabás Ernőt elítélték, de az igazságügyi szervek ezt a kérést nem vették figyelembe. Kincses ugyanis az akkori német sajtóra és más forrásokra hivatkozva kétségbe vonja, hogy a felvételeken látható személy a görgényhodáki Mihaila Cofariu lenne, és kijelentette, hogy e források szerint a felvételen egy Ioan Sacarea nevű személy látható, aki a későbbiekben öngyilkosságot követett el. Ioan Sacarea soha sem tett feljelentést a márciusi eseményeket követően, Márpedig ha bizonyítható lenne, hogy nem Mihaila Cofariu az áldozat, a Barabás Ernő ellen emelt vád elesne. Az ügyvéd hozzátette, hogy a román állam 1990 óta, amikor Barabás Ernő elhagyta az országot, nem kérte Magyarországtól az elítélt kiadatását. A sajtótájékoztatón Kincses kitért Dan Petru, a Marosvásárhelyi táblabíróság melletti ügyészség jelenlegi főügyészének szerepére is a marosvásárhelyi események vádlottai, a magyarok és magyar cigányok ellen folytatott nyomozásban, ezt a szerepet elítélendőnek nevezte és úgy vélte, Dan Petrunak nem kellene a főügyészi funkciót betöltenie. A marosvásárhelyi fekete márciust követően a legnagyobb büntetést, 10 év szabadságvesztést Cseresznyés Pál és Barabás Ernő kapta, 5 évet egy másik személy, míg a többieket hat hónap és 1 év közötti börtönbüntetésre ítélték. Román nemzetiségű elítéltről csupán egyről tud Kincses Előd. /Antalfi Imola: Az államelnök elutasította Barabás Ernő kegyelmi folyamodványát. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2006. január 26.
Szerbia és Ukrajna mellett Magyarországot is bírálta az Európa Tanács (ET) január 24-i strasbourgi ülésén elmondott beszédében Traian Basescu államfő, amiért ezek az országok – noha jelentős román kisebbség él területükön – nem biztosítanak parlamenti képviseletet számukra, amit Románia megad a területén élő nemzeti kisebbségeknek. A román államfő Németh Zsolt fideszes képviselőnek, a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének kérdésére válaszolva külön is kitért a romániai kisebbségek helyzetére. Mint rámutatott, ezek nem pusztán a parlamentben vannak jelen, de iskoláik vannak saját nyelvükön, az igazságszolgáltatásban joguk van anyanyelvük használatához, s ahol a 20 százalékos számarányt elérik, az önkormányzat is köteles a hivatalos iratokat saját nyelvükön kiállítani. Basescu szerint a kisebbségvédelem szempontjából a romániai az egyik legmodernebb rendszer, s európai szinten is elismert. /Basescu Magyarországot bírálta. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
2006. január 28.
Traian Basescunak a nemzeti kisebbségekkel és az autonómiával kapcsolatos nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy államfőnek nem e kérdéskör szakavatott ismerőinek a tanácsát kéri ki, mielőtt ezekről a témákról nyilatkozik – vélekedett Eckstein-Kovács Péter szenátor. Ez derül ki Basescu legutóbbi cinikus megjegyzéseiből is, az államfő Strasbourgban kijelentette, senki sem kérheti számon a jelenlegi román vezetésen a kisebbségi törvény hiányosságait, hiszen Európában sincs „lemásolható” modell e kérdés rendezésére. Eckstein az államfő figyelmébe ajánlotta a finnországi svédek autonómiájáról szóló bibliográfiát. Finnország azon részein ugyanis, ahol a svéd lakosság többségben van, az egyetlen hivatalos nyelv a svéd, egyes felsőoktatási intézmények oktatási nyelve pedig csakis a svéd. Hiba volt az az államfői kijelentés is – mondta a szenátor – amely párhuzamba állította a romániai magyarok és a magyarországi románok helyzetét. Eckstein szerint a magyarországi románok épp elég joggal rendelkeznek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett, autonómiáról szóló kerekasztal-beszélgetést Eckstein-Kovács Péter jó kezdetnek tartja. Az a tény, hogy az RMDSZ is képviseltette magát a megbeszélésen, az RMDSZ-nek a kérdés iránti nyitottságát bizonyítja. A szenátor kommentálta Mircea Geoana SZDP-elnök azon kijelentését is, miszerint Sepsiszentgyörgyön szenátori irodát nyitna. Csak abban a megyében lehet egy szenátornak, képviselőnek irodája, ahol az illető mandátumát nyerte. A Gorj megyei Geoana tehát nem jogosult arra, hogy irodát nyisson Székelyföldön. /Nagy-Hintós Diana: Félrevezetik Basescut autonómia-ügyben? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2006. január 30.
A magyarországi kisebbségi törvényhez hasonló változat lenne elfogadható Románia számára is – vélekedett január 28-án Marosvásárhelyen Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök, Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettessel tartott közös sajtótájékoztatóján. Mindketten a hét végén, Marosvásárhelyen rendezett keresztény-demokrata konferencián vettek részt előadóként. Markó a romániai kisebbségi törvénytervezet elfogadtatásának nehézségeiről tájékoztatta felvidéki kollégáját, Csáky pedig a készülő szlovák nemzeti fejlesztési tervről és az Európai Unióban szerzett tapasztalatairól számolt be. Markó a sajtóértekezleten kifejtette, hogy a romániai kisebbségi kérdés gondjainak megoldásában nem segítettek az olyan nyilatkozatok, mint amilyet például Traian Basescu tett az Európa Tanács előtt. A román államfő ugyanis azt állította, hogy Romániában az etnikumközi kérdés megoldódott, sőt szerinte Európában ez „mintapéldaként” szolgál. Markó sérelmezte, hogy a román államfő a nyilatkozat megtétele előtt nem kérdezte meg az RMDSZ-t, amely immár több mint egy évtizede a kisebbségi politika kérdésével foglalkozik. Szerinte ha megvizsgálnák a magyarországi kisebbségi törvényt, akkor kiderülne, hogy ez a jogszabály számos olyan kérdést rendezett már magyar földön, amelyre Romániában most a parlament előtt lévő kisebbségi törvénytervezetben igyekeznek megoldást találni. Csáky Pál: Európában egy ország felkészültségét nem a nyilatkozatok, hanem a valós helyzet alapján ítélik meg. Csáky az Európai Unióban a felvidéki magyarságnak kisebbségként szerzett tapasztalatairól beszámolva elmondta: hogy a csatlakozás óta nőtt a Szlovákiában magyar nyelven tanuló egyetemisták száma, ami annak tulajdonítható, hogy törölték a fejkvótarendszert, vagyis most már a magyarországi diákok is ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a szlovákiai fiatalok. Ezért sok magyarországi fiatal tanul a komáromi Selye János Egyetemen. Míg korábban az egyetemi oktatásban részt vevő magyar diákok száma az országos átlaghoz képest csak 65–70 százalék volt, most ez az érték eléri a 87–88 százalékot. Csály kitért arra, hogy a csatlakozás után nem érezhető kivándorlási tendencia. Ennek ellenére gondot jelent a munkanélküliség, ami miatt naponta 32 ezer munkavállaló kénytelenek Magyarországra ingázni. Csáky Pál az RMDSZ elnökét pozsonyi látogatásra hívta. /Markó: a magyarországi kisebbségi törvény jó példa. Szlovákiában egyelőre nem terjesztenek elő hasonló jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
2006. január 31.
Traian Basescu elutasította az 1990. márciusi magyarellenes pogrom nyomán elítélt Barabás Ernő kegyelmi kérvényét. Kincses Előd elmondta, ezek után a 15 éve Magyarországon élő Barabás Ernő 2007. július 18-a előtt – ekkor évül el ugyanis az ellene hozott ítélet – nem térhet vissza Erdélybe. A marosvásárhelyi fekete március, a magyarellenes pogrom után a román igazságszolgáltatás mintegy száz személyt, magyarokat és magyar anyanyelvű cigányokat ítélt el. Maga Kincses is csak egyetlen román elítéltről tud. A legsúlyosabb büntetést, 10 év szabadságvesztést Cseresznyés Pál és Barabás Ernő, 5 évest Szabadi Ferenc kapott, míg a többieket hat hónap és 1 év közötti börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet meghozatalakor a már Magyarországon élő Barabás Ernőt emberölési kísérlet vádjával 1992 júniusában 10 év börtönbüntetésre ítélték. Kincses Előd elmondta: első ízben még Emil Constantinescu idején folyamodtak elnöki kegyelemért, eredménytelenül. Ion Iliescu regnálása idején nem látták értelmét az újabb próbálkozásnak, abban viszont reménykedtek, hogy 15 évvel a történtek után Traian Basescu államfő megkegyelmez Barabásnak. Kincses Előd a per során az ír televízió által készített videofelvételnek – ennek alapján ítélték el Barabást – a szakértői elemzését kérte, ám az igazságügyi szervek ezt visszautasították. Kincses kétségbe vonja, hogy az ír tévések felvételein látható személy a görgényhodáki Mihaila Cofariu lenne. Az ügyvéd szerint a felvételen az időközben öngyilkosságot elkövetett Ioan Sacarea látható. Kincses feltételezését igazolja a szülőknek ama nyilatkozata is, miszerint felismerték fiukat a felvételeken. Ioan Sacarea sohasem tett feljelentést a márciusi események után, így a videofelvételek szakértői elemzése sem történt meg. „Márpedig ha bizonyítható lenne, hogy nem Mihaila Cofariu az áldozat, akkor a Barabás Ernő ellen emelt vád elesne” – jelentette ki Kincses. Cofariu azért sem lehetett a videofelvételen látható helyszínen, mert már Vásárhelyre érkezésekor, az autóbuszról leszállva megsebesült. Ezt bizonyítja Cofariu kezelőorvosának, Kisgyörgy Zoltánnak a nyilatkozata is, miszerint – tekintve a sérült kórházi felvételének időpontját – kizárt, hogy a filmen látható helyszínre eljuthatott volna. A román hatóságok 1990 óta egyetlenegyszer sem kérték Magyarországtól az elítélt kiadatását, ami azt bizonyítja, tartottak attól, hogy perújrafelvétel esetén az akkori országvezetés számára – beleértve magát Ion Iliescut is – igencsak kényelmetlen, terhelő bizonyítékok kerülhettek volna nyilvánosságra. /Szentgyörgyi László: Basescu döntött: nincs kegyelem. A román hatalom szerint agresszor és áldozat egyaránt bűnös. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 31./
2006. február 1.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes lemondását követelte az SZDP Kovászna megyei vezetősége. Mugur Topolnitchi, a Kovászna megyei SZDP elnöke szerint összeférhetetlenek a kormányfő-helyettesi tisztséggel azok a kijelentések, amelyeket tett a Csáky Pállal, Szlovákia kormányfő-helyettesével közösen tartott sajtótájékoztatón, és amelyekben óvatosságra intette Traian Basescu államelnököt a kisebbségekről tett nyilatkozatokban. “Markó úr Románia kormányfő-helyettese, és nem vádolhatja az ország elnökét” – mondta. Markó kijelentése kapcsán, miszerint Basescunak tanulmányoznia kellene a magyarországi kisebbségi törvényt, Topolnitchi azt mondta: a kijelentés “kissé szemtelen”, Magyarországon már nincsenek kisebbségek, mivel beolvasztották őket. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./
2006. február 2.
“Illegitim érdekcsoportok erős befolyást fejtenek ki kormányszinten Romániában” – jelentette ki február 1-jén a Belügyminisztérium évi értékelőjén tartott beszédében Traian Basescu államelnök. Az elnök szerint a maffia típusú szervezkedések odáig mennek, hogy törvényeket fogadtatnak el a kormánnyal, ez a maga során pedig a parlamenttel, álindokokat hozva fel. Az államfő kemény támadást intézett a Calin Popescu-Tariceanu-kormány két minisztere ellen. Codrut Seres minisztert felkérte, hagyjon fel az előző kormányra emlékeztető gyakorlattal, ne próbáljon meg szerződéseket kötni anélkül, hogy tendert hirdessen rá. Basescu elnök kemény szavakkal bírálta Eugen Nicolaescu egészségügyi minisztert is. Az államelnök ugyanakkor megvédte Monica Macovei igazságügy-minisztert. /I.I.CS.: Tüzet nyitott a kormányra Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2006. február 3.
Február 2-án Ukrajnába látogatott Traian Basescu államfő, ahol Viktor Juscsenko ukrán elnökkel folytatott megbeszélést. A találkozó után Basescu elnök elmondta, örvend, hogy az elmúlt évben oldódott az ukrán-román viszony, és végre normálissá vált. /Ukrajnába látogatott Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2006. február 3.
Romániában hivatalos adatok szerint tavaly 140 ezer ember telefonját hallgatták le. Ma már biztosak lehetünk abban, hogy a „kékszemű fiúk” figyelnek, hiszen bevallották, írta Román Győző. Legutóbb a liberális vállalkozó Dinu Patriciunak mondták az ügyészek, hogy ne beszéljen mellé, már 2003 derekától minden távbeszélőbe mondott szavát jegyzik. Azonban akkor még nem indult eljárás Patriciu ellen, márpedig az érvényes jogszabályok szerint csak ekkor adható ki törvényszéki jóváhagyás a lehallgatásra. Veszélyes, hogy Traian Basescu államelnök az utóbbi időkben a hírszerzőknek nagyobb hatalmat, tevékenységük ellenőrzésére pedig kevesebb lehetőséget adott. Az újságíró meggyőződése, hogy a magyar politikusok, újságírók, vállalkozók telefonbeszélgetései is vastag köteteket tesznek ki. Még akkor is, ha az RMDSZ kormányon van. Nemrégiben magyarul tudó fiatalokat szerződtetett a hírszerző iroda. /Román Győző: A fülelés folytatódik. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 3./
2006. február 6.
Traian Basescu elnök ukrajnai látogatása során több ízben napirendre került az ottani, mintegy 500 ezer főnyi román kisebbség helyzete. Cernauti-i beszédében rámutatott: a román kormány rendelkezik a határon túli nemzetrészek támogatásához szükséges pénzalapokkal. Hrusauti község lakossága román nemzeti zászlókkal várta vendégét, aki rögtönzött beszédében kijelentette: „Mikor Cernauti és Chisinau nevét kiejtjük, lelkünk egy darabja szólal meg.” A cernauti-i egyetemen tartott előadásában Basescu elnök sokallta az ukrajnai románok 24 szervezetét, mondván, hogy ha egyetlen érdekvédelmi szövetségbe tömörülnének, sokkal nagyobb szavuk lehetne, és az anyaország is jobban segíthetné őket. 2000-ben Mihai Razvan Ungureanu (jelenleg külügyminiszter, akkor államtitkár) 35 tagú küldöttség élén Ukrajnába látogatott. Hazatérte után interjújában rámutatott: „Ottani nemzetrészünk révén jószomszédsági kapcsolatokat építünk ki Ukrajnával. Másfél tonna román könyvet és néhány számítógépet vittem ajándékba nekik. Arra kértük az ottani hatóságokat, hogy növeljék meg az ungvári rádió és televízió román nyelvű műsorának adásidejét, az ukrajnai románok kitehessék nemzeti jelképeiket, kértem egy állami finanszírozású román újság beindítását. Örülnék, ha Bukovina helységei, Cernauti utcái visszakapnák eredeti román nevüket.” Közben 2000. április 14-én Kovászna megyei románok egy csoportja tüntetést szervezett Sepsiszentgyörgyön, hogy a háromszéki utcák ne kapjanak magyar elnevezést. 2005. december 12-én Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátorának törvénytervezete be akarta tiltani az erdélyi helységek és utcák magyar elnevezését azzal az indokkal, hogy ez a Horthy-korszak öröksége. A javaslatot mind a szenátus, mind a képviselőház leszavazta. A Ziua bukaresti lap 1998. szeptember 11-i száma szerint az ukrajnai románság helyzete tarthatatlan. Iskoláiból hiányzanak a román nemzeti jelképek, a gyermekeknek reggelenként az ukrán himnuszt kell énekelniük. Egyre kevesebb az önálló román iskola, ukrán tagozatok létesítésével a hatóságok fokozatosan felszámolják ezeket. A Jurnalul National lap 2005. november 11-i száma megállapította, hogy Ukrajnában az önálló román iskolák rendre megszűnnek azáltal, hogy ukrán osztályok indulnak be. 1997. novemberében Valeriu Tabara képviselő, a PUNR elnöke bizalmatlansági indítványt nyújtott be Hargita-Kovászna románságának „súlyos helyzetével” kapcsolatban. Eszerint az önálló magyar iskolák létrehozása súlyos tévedés volt, csakis az RMDSZ agresszív, szeparatista politikájának eredménye, ezért ezt a szélsőséges pártot ki kell iktatni a politikai életből. A tervezetet a parlament leszavazta. /Barabás István: Ukrajnai leckék. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2006. február 8.
Vesztegetés miatt vád alá helyezte az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH) ügyészei Adrian Nastase volt kormányfőt /2000–2004 között volt miniszterelnök/, a képviselőház jelenlegi elnökét a bukaresti Zambaccian utcai gyanús ingatlanügylet miatt. A feljelentés szerint Nastase tényleges piaci értékénél 25-ször olcsóbban vásárolt meg egy 700 négyzetméteres telket. Adrian Nastase szerint az egész ügy valójában ellene és a legerősebb ellenzéki párt ellen irányított politikai leszámolás, amelyet Traian Basescu államelnök irányít. Szintén az államelnököt sejti Sorin Rosca Stanescu, a Ziua című országos napilap igazgatója is a Rompetrol-dossziéban folytatott vizsgálatok mögött. Az újságírót gyanúsítottként idézték be. A Legfőbb Ügyészség szervezett bűnözési ügyekkel foglalkozó ügyosztálya kérte 60 személy bankszámláinak ellenőrzését, az érintettek között szerepel Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Teodor Melescanu liberális szenátor, volt külügyminiszter is. /Vád alá helyezték a volt miniszterelnököt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2006. február 8.
A Nobel-békedíjas Elie Wiesel író mellett öt Nobel-díjas, egy Abel-díjas és két Wolf-díjas tudós, valamint közel hetven akadémikus írta alá azt a nyílt levelet, amelyben a kolozsvári, magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetem újraindítását sürgetik. A levelet José Manuel Barossónak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnöknek címezték. Az aláírók kitértek arra, hogy a magyar fiatalok számaránya jóval alacsonyabb a romániai felsőoktatásban a magyarság romániai számarányánál. Megemlítették, hogy több európai országban sikeresen működnek állami egyetemek a kisebbségek nyelvén. A dokumentumot sajtótájékoztatón mutatja be a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Román tudósokat is felkértek a dokumentum aláírására, de ezt valamennyien elutasították. /Gazda Árpád: Akadémikusok küldtek nyílt levelet Bukarestbe és Brüsszelbe. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./
2006. február 9.
Huszonhárom országból hetvenkilenc tudós aláírását gyűjtötte össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem támogatásáért. Az ügy érdekében írt levelet a testület José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek is elküldi. A levél tartalmát a BKB-tagjai február 8-án három helyszínen – Kolozsváron, Budapesten és Salzburgban – ismertették. Így a szervezők azt remélik, hogy az ügy nagyobb figyelmet kap nemzetközi színtéren is. Bodó Barna, a BKB elnöke és Kovács Lehel, a BKB-tagja Kolozsváron elmondta: Budapesten Hantz Péter, Salzburgban pedig Péntek Imre mutatta be a sajtónak a levél tartalmát. Az 1990 óta példátlannak számító aláírásgyűjtést az elmúlt két hónapban végezték. Emlékeztetettek, 1990-ben volt még egy hasonló akció, akkor Michael Atiyah kezdeményezésére az Oxford Egyetem Matematika Intézetének nevében 18 munkatárs írta alá a levelet. A tanuláshoz való jog címet viselő dokumentum megállapította: a Bolyai Egyetem „1945-től 1959-ig működött, és kitervelt felszámolása, erőszakos beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE), egyike volt Nicolae Ceausescu személyes politikai győzelmének”. Az aláírás kezdeményezői emlékeztetnek, hogy az utóbbi tizenöt évben a felsőoktatásban nem sikerült elérni a nyelvi egyenlőséget. „Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a romániai magyar nyelvű szakemberképzést. Noha Magyarország kormánya két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai magyar fiatalok számaránya a felsőoktatásban jóval a demográfiai arányok alatt van” – áll a levélben. Európában és máshol sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, amelyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Végül megjegyzik, ismerik a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondolják, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliónyi magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. „Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” – áll a levélben. Az aláírók között kilenc Nobel-, illetve az ezzel egyenrangú Abel- és Wolf-díjas tudós is szerepel, közöttük megtalálható Elie Wiesel, Oláh György, Lovász László. Kézjegyével ellátta még a BBTE két díszdoktora is. A megkeresett tudósok közül tizenöten nem válaszoltak a BKB levelére, de az aláírók száma nőhet, ugyanis a szervezők bejelentették, hogy fél évente megismétlik ezt az aláírásgyűjtési akciót. A három vezető politikushoz elküldendő iratcsomóhoz rövid szándéklevelet is csatoltak, amit Kónya-Hamar Sándor képviselő, europarlamenti megfigyelő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is aláírt. Bodó Barna kifejtette, az aláírásgyűjtésen kívül folyamatban van az Európai Parlamenti képviselők megkeresése is. Hozzátette: eddig tizenöt találkozójuk volt, amelyen az önálló egyetem kérdésében kértek támogatást. Kovács Lehel szerint az állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozása után a Bolyai és a Babes egyetem együttműködhet a Babes–Bolyai Konzorciumnak nevezett szervezet keretében. Szerinte így nem válik szükségessé, hogy a jelenlegi infrastruktúrát elkülönítsék egymástól a román és a magyar tagozat számára. Mivel a magyar nemzetiségű diákok száma körülbelül az egyetem diákjainak 25 százalékát teszi ki, elég lenne, ha a termek, laboratóriumok használatában ennek az aránynak megfelelő használati időt szabnának meg. A BBTE szenátusa február 20-án tűzi napirendre a magyar karok kérdését. Az Oktatási Minisztériumban jelenleg az új felsőoktatási törvényen dolgoznak – tájékoztatta a Szabadságot Kötő József államtitkár. Azt tervezik, hogy a felsőoktatási intézmények keretében új karok létrehozása ne csupán az egyetemi szenátus jogkörébe tartozzon, hanem kormányrendelettel is létre lehessen hozni azokat. /Borbély Tamás: Világhírű tudósok a Bolyai Egyetemért. Nagyszabású aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1990. július 7-én a The Times hasábjain jelent meg egy olyan nyílt levél, amelyet 18 amerikai tudós írt alá Sir Michael Atiyah, Abel-díjas matematikus vezetésével, amelyben kérték a magyar nyelvű Bolyai Egyetem azonnali újraindítását. Ezt a levelet egészítették ki és frissítették fel a kezdeményezők. A nyílt levélben arra hivatkoznak, hogy „Európában és máshol is sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, melyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás.” Bodó Barna hangsúlyozta, a jelenlegi belpolitikai viszály nem hátráltatja őket munkájukban, kialakított program szerint haladnak. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora szerint az arra vonatkozó döntés, hogy legyen-e magyar nyelvű állami egyetem vagy sem, a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy véli, a BBTE az európai normáknak megfelelő multikulturális intézmény, ami jól működik jelenlegi formájában. „A Bolyai Kezdeményező Bizottság nyílt levelével kapcsolatban a BBTE magyar vezetőségének nincs hivatalos álláspontja, de hivatkozhatunk a régebb megfogalmazottakra, mert a kérés nem új, csak éppen egy újabb beadvány jelent meg” – mondta Nagy László rektor-helyettes. Nem biztos, hogy jót tesz a magyar nyelvű oktatásnak, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetemet kettéválasztjuk – mondta Nagy. /Debreczeni Hajnal, Antal Joós Erika: Nobel-aláírók a Bolyaiért? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2006. február 9.
Minden jel arra mutat, hogy a kormány a háttérben kiegyezett a verespataki beruházókkal, s hogy a verespataki aranybányának már csak könnyen elhárító formai akadályai vannak. A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) teljes gőzerővel munkálkodik az aranybánya-projekt megvalósításán. A projektet ellenző civil szervezetek – köztük a bukaresti Jogforrás Központ és az elköltözni nem akaró verespataki lakosokat tömörítő Alburnus Maior Egyesület – szerint az RMGC a környezeti hatástanulmányt nem nyújthatja be, mert az annak alapját képező régészeti, illetve területrendezési engedélyt a bíróság jogerősen felfüggesztette. Az RMGC szerint ha a 17–20 éves tervet végrehajtják, abból a román állam egymilliárd dollárt, a kanadai fél pedig ennél valamivel kevesebbet nyerne. A vegyes vállalat eddig 150 millió dollárt költött a beruházásra. Az RMGC a televíziókban, rádiókban és az írott sajtóban átfogó reklámkampányt indított. Sikerült meggyőzniük Traian Basescu államfőt. Nincs az az európai norma, amely az erdélyi embereket az újabb ciános katasztrófáktól megóvhatná. Amíg a képek nyilvánosságra nem kerültek, a nagybányai környezetvédelmi főfelügyelőtől, illetve Máramaros megye prefektusától a bukaresti szakminisztériumig minden egyes illetékes tagadta, hogy akár egyetlen csepp méreg is kikerült volna a rendszerből. Az éppen a tiszai katasztrófa hatodik évfordulóján bekövetkezett újabb nagybányai baleset viszont azt bizonyítja, hogy a Transgold- és az RMGC-féle vállalatok biztonságos üzemeléssel kapcsolatos ígéretei fabatkát sem érnek. A tragédia bármikor bekövetkezhet. /Tibori Szabó Zoltán: Az arany az úr. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8., 9./
2006. február 10.
A korrupcióellenes ügyészek hatáskörének korlátozásáról döntött a szenátus. A felsőházi honatyák 96:47 arányban leszavazták a 2005/134. számú kormányrendeletet, amely lehetővé tette, hogy a korrupcióellenes ügyészek eljárást indítsanak a parlament és a kormány tagjai ellen. Az alsóház már korábban elfogadta a jogszabályt, azonban a kérdésben a szenátus mondja ki a döntő szót. A rendelet elutasítása nyomán a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) visszaalakul ügyészséggé (PNA), illetve kikerül a legfőbb ügyészség hatásköréből. “Ennek megakadályozására egyetlen mód van: kérni fogom Traian Basescu elnököt, küldje vissza a jogszabályt a felsőházba új megvitatás végett” – mondta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. /Törvényhozási puccsal zárul le a korrupcióellenes harc? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ “Egyelőre mindenképpen érvényben marad a DNA létrehozásáról rendelkező kormányrendelet, a szenátus elutasító szavazata ellenére” – nyilatkozta Kibédi Katalin igazságügy-minisztériumi államtitkár. Kibédi elmondta, a törvényhozási folyamat csak az államelnök jóváhagyásával zárul le. /Kibédi: érvényben maradt a kormányrendelet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
2006. február 11.
Mind a nemzetközi közvélemény, mind a romániai civil társadalom felháborodással fogadta a szenátus február 9-i döntését, amellyel megakadályozták, hogy az egykori Országos Korrupcióellenes Ügynökség (OKÜ–PNA) működési szabályzata oly módon változzon meg, hogy az új testület, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH–DNA) akár honatyákat is érintő korrupciós esetekkel foglalkozó intézményként működjön. Külön-külön kíván a pártokkal konzultálni Traian Basescu elnök a kormányrendelet szenátusi visszautasítása nyomán kialakult helyzetről. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök levelet intézett az államfőhöz, arra kérve Basescut, küldje vissza a parlamentbe a tervezetet újratárgyalás végett. A civil szervezetek szintén azt kérték Traian Basescutól, ne hirdesse ki az ezzel kapcsolatos törvényt. Az Európai Bizottság bukaresti képviselete is aggodalmának adott hangot a szenátus döntésével kapcsolatban. A testület közleménye szerint ez visszalépésnek számít a megvesztegetés elleni harcban. Az öt jelen lévő RMDSZ honatyából ketten igennel voksoltak, ketten tartózkodtak, egy pedig nem szavazott. /Visszalépés a korrupcióellenes harcban. Basescu konzultációra hívta a pártokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2006. február 13.
A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) létrehozására vonatkozó rendelet szenátusi elutasítását számos civil szervezet, valamint Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetei is élesen bírálták. Az Európai Bizottság is elemzi a rendelet elutasításának következményeit. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő kérésére Traian Basescu államelnök egyeztetésekre hívta meg a politikai pártokat. A demokraták alelnöke, Ioan Oltean elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormánykoalíció ne tudja mozgósítani honatyáit egy ennyire fontos jogszabály elfogadtatása érdekében. Ion Iliescu PSD-szenátor szerint megengedhetetlenek a nagykövetek bírálatai, közben Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke bejelentette: pártja kész megszavazni a sürgősségi rendeletet, amennyiben az visszakerülne a parlamentbe. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint nem megfelelő az igazságügy-miniszter kapcsolata a parlamenttel, ezzel magyarázható a sürgősségi rendelet elutasítása. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a kormánykoalíción belüli kommunikációs zavarral indokolta a rendelet elutasítását. /Heves nemzetközi reakciókat váltott ki a DNA létrehozására vonatkozó rendelet elutasítása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2006. február 13.
Az RMDSZ Traian Basescu elnököt fogja felkérni, hogy járuljon hozzá az etnikumközi viszonyokban kialakult feszültségek feloldásához – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a kisebbségi törvény, ezen belül a kulturális autonómia kapcsán kialakult súlyos nézeteltérések rendezéséhez. Az RMDSZ ugyanakkor nagy súllyal veti majd fel a Frunda György RMDSZ-szenátor ellen indított „minősíthetetlen támadásokat” is. Markó szerint az ilyen hangnem és magatartás elfogadhatatlan. /Belföldi hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2006. február 14.
Magánvállalatokban valóságos hírszerzőszolgálatok alakultak ki – jelentette ki február 13-án Traian Basescu államelnök, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (LVT) ülése után. Az államfő szerint léteznek olyan magántőkéjű cégek, amelyekben volt hírszerzők dolgoznak. Basescu hangsúlyozta: ezeket ellenőrzés alatt tartják az illetékes állami intézmények. Basescu a nem hivatalos hírszerzői szolgálatokat gyanúsítja törvénytelen lehallgatásokkal. Romániát távolról sem lehet rendőrállamnak nevezni, érvelt Basescu. /Párhuzamos hírszerzőszolgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ A nemzetbiztonsági stratégia hat törvényt foglal magában: A nemzeti védelem törvényét, A hírszerzésre, kémelhárításra és biztonságra vonatkozó törvényt, A vészhelyzetek kezelésének törvényét, a Külügyi Hírszerzési Szolgálat (SIE) és a Román Hírszerzési Szolgálat (SRI) működésének új kerettörvényét, valamint a titkosszolgálati alkalmazott státusának jogszabályát. Az államfő leszögezte, a SRI és a SIE jogilag nem válik a civil szféra részévé, de alkalmazottak közhivatalnokok lesznek. Basescu elmondta, hogy a tavalyi év folyamán 2373 személy telefonbeszélgetését hallgatták le a titkosszolgálatok, akik összesen 6370 telefonkészüléket tartottak folyamatos megfigyelés alatt. 80 százalékban külföldi állampolgárok beszélgetéseit hallgatták le. /A nemzetbiztonsági stratégia elfogadását sürgeti Basescu. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./ Emlékeztető: Romániában hivatalos adatok szerint tavaly 140 ezer ember telefonját hallgatták le. /Román Győző: A fülelés folytatódik. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), 2006. febr. 3./
2006. február 15.
– A kormánykoalíció bizonyos pártjai, például a Demokrata Párt előrehozott választásokat akar rendezni a tavaszi országjelentés vagy 2007. január 1. után – jelentette ki Frunda György szenátor sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ-szenátor bírálta a koalíciós kollégák reakcióját az általa kezdeményezett, az Európa Tanácsban elfogadott jelentés kapcsán. Markó Béla kérni fogja Traian Basescu államfőt, hogy vállaljon közvetítő szerepet az etnikumközi kérdésekben, és hogy hivatalában dolgozzon egy kisebbségügyi elnöki tanácsos is. /Frunda: előrehozott választásokra készül a DP. Alattomos kampányolással vádolja a szenátor Bocot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2006. február 16.
Ion Iliescu SZDP-szenátor kijelentette, Traian Basescu államfőnek ki kell hirdetnie az Országos Korrupcióellenes Ügyészségről (DNA) szóló sürgősségi kormányrendeletet elutasító törvényt, mivel a rendelet alkotmányellenes. Kifejtette, az alkotmány szerint az olyan intézmények szerkezetét, mint a Legfőbb Ügyészség, nem sürgősségi rendelettel, hanem törvénnyel kell szabályozni. Az SZDP azt javasolja, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) működését törvény szabályozza, amelynek tervezetéről a pártok egyeztetnének, megvitatása pedig sürgősségi eljárással történne. /Iliescu: a DNA-rendelet alkotmányellenes. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
2006. február 16.
Traian Basescu elnök részvéttel szólt a szekusokról, akiket a reform miatt kilökött magából a rendszer, s akik az éhség elől magáncégekhez menekültek. Ezek az emberek támadják a biztonsági rendszert. Ha nem állítják meg őket, még szétszedik a nemzetbiztonsági stratégiát is. Traian Basescu közölte a megoldást: „Harminc nap múlva átvisszük a Legfelsőbb Védelmi Tanácson a nemzetbiztonsági stratégiát, és további harminc nap múlva előterjesztünk jóváhagyásra egy hat törvényből álló csomagot, amelyek létfontosságúak a törvényhozás hozzáigazításában az új európai követelményekhez”. Lehetséges, hogy az elnök gondoskodása az információkat birtokló szervezetekről voltaképpen újabb próbálkozás azok lekenyerezésére, olvasható az Adevarul című bukaresti lapban. /Román kommentár. Tervek és törvények, célok és eszközök. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2006. február 17.
Traian Basescu államfő február 16-án és 17-én fogadja a politikai pártok vezetőit, akikkel a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) működését szabályzó sürgősségi rendelet szenátusi elutasításáról, valamint Románia EU-csatlakozásához szükséges törvénykezési prioritásairól tárgyal. Az ellenzékben levő szociáldemokraták /PSD/, nagy-romániások, illetve a nemzeti kisebbségek csoportjának képviselőin kívül a koalíciós partner Konzervatív Pártot /PC/ is február 16-án fogadta az államelnök. A Nagy-Románia Párt vezetői többek között egy, a nagy-korrupciós ügyekkel foglalkozó intézmény létrehozását és Frunda György Románia Európa tanácsi delegációjának elnöki tisztségéből történő leváltását kérték az államfőtől. /Gujdár Gabriella: Pártvezetők a Cotroceni-palotában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2006. február 17.
A parlament február 16-án tartott együttes ülésén elfogadták a képviselők és szenátorok státusát biztosító szabályzatot, amely különféle előjogokat állapít meg a választottak számára. Traian Basescu államfő korábban visszaküldte a tervezetet. Boc kiábrándítónak nevezte az RMDSZ és a KP, továbbá az SZDP és az NRP jóváhagyását, mondván, hogy személyes előjogaikat helyezték előtérbe a közérdekkel szemben. A legalább három mandátummal rendelkező szenátorok és képviselők nyugdíja az utolsó bruttó keresetük 80%-a lehet, a két mandátummal rendelkezők nyugdíja a keresetük 60%-a, egy mandátum után pedig 40%-a lehet. /Rögzítették jogaikat a politikusok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
