|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 301 találat | lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-301 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bunta Levente (Zoltán) 2016. február 11.Előválasztás: folytatódik az RMDSZ-es huzavonaÚgy zajlott le az RMDSZ udvarhelyi szervezetének kedd esti gyűlése, ahogyan azt Bunta Levente polgármester korábban eltervezte: az elöljáró javaslatára a testület eldöntötte, kizárólag a szövetség tagjai voksolhatnak az előválasztáson. Géczi Levente – aki 51 társával együtt részt vett a városi szervezet ülésén – érdeklődésünkre elmondta, a polgármester emellett azt is indítványozta, hogy az előválasztásra való jelentkezés határidejét február 12-éről március 11-ére módosítsák. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete azonban továbbra sem hajlandó módosítani a korábban rögzített szabályzaton: a megmérettetésre péntekig lehet jelentkezni, kilencszáz támogató aláírás összegyűjtését követően, március 13-án pedig tagságtól függetlenül bárki szavazhat a jelöltekre. „A városi szervezet tiszteletben tartja és végrehajtja a széki szervezet döntéseit" – idézett a helyi szervezet működési szabályzatából szerdai sajtótájékoztatóján Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Hozzátette, amint a keddi küldöttgyűlés határozatát megkapják, azt azonnal érvényteleníteni fogják. Legalább ezerháromszáz szavazót várnak Bíró egyébként az előválasztások lebonyolításával kapcsolatban elmondta, az udvarhelyszéki szervezet korábban úgy döntött, hogy a 2012-es helyhatósági választásokon az RMDSZ-es tanácsosi listákra leadott voksok 15 százaléka lesz az érvényességi küszöb, ami azt jelenti, hogy Udvarhelyen legkevesebb 1300 résztvevőre van szükség ahhoz, hogy legitim eredmény szülessen a megmérettetésen. Elmondta továbbá, a megmérettetés lebonyolítása kapcsán kialakult vita miatt az RMDSZ szabályzatfelügyelő bizottságához fordult, a testület pedig megállapította, hogy a területi szervezet minden tekintetben megfelelően járt el. Ezek után Bíró leszögezte: nyitott, előzetes regisztrációhoz kötött elválasztáson fogják eldönteni, hogy ki lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje Udvarhelyen, ahogy Homoródszentmártonban és Máréfalván is. „Már nem változtatunk sem a procedúrán, sem a határidőkön, sem a módozaton" – szögezte le. Az udvarhelyi előválasztásra egyébként szerdáig 827-en regisztráltak. Amint arról beszámoltunk, Bunta Leventén kívül Arros Orsolya, Benedek Árpád alpolgármester és Jakab Áron Csaba tanácsos is gyűjti az aláírásokat, hogy részt vehessen az RMDSZ udvarhelyi előválasztásán. Arros Orsolya egyébként szerdán már be is mutatta választási programját egy sajtótájékoztató keretében. „Az én programom nem ígéreteket, hanem megoldásokat tartalmaz: konkrét, kézzel fogható válaszokat azokra a problémákra, amelyekkel a város szembenéz" – fogalmazott a polgármesteri tisztségre pályázó közgazdász. Mint mondta, szakemberekkel venné körül magát, hogy tudásukat és tapasztalatukat hasznosítva valósítsák meg a városfejlesztési projekteket. Programtervezete szerint egyebek mellett azt szeretné, ha a beruházásokra szánt összegek elköltésébe a lakók is beleszólhatnának – a pénz 5–10 százalékából történő megvalósításokról a városiak döntenének –, de tervez pályázni, segítené a fiatalokat az otthonteremtésben, és több nagy beruházást is megvalósítana. Elmondta, programját a városlakók javaslatai alapján írta össze, és továbbra is várja a véleményeket. „Amikor azt látjuk, hogy a szomszédos községek is leköröznek bennünket, nagyobb pénzeket hívnak le, mint mi, akkor egy új szemléletmódra, városgazdára van szükség" – szögezte le Arros Orsolya. Fülöp-Székely Botond. Krónika (Kolozsvár) 2016. február 11.Nyomdában a Székelyföld háromkötetes történeteNyomdába került a Székelyföld története című, háromkötetes történelmi monográfia. Az Erdélyi Múzeum Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia/Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, valamint a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum közös kiadásában megjelenő mű huszonhárom történész, régész szakember munkáját összegzi mintegy 2200 oldalon. A Székelyföld múltját és történelmét bemutató – egyelőre ötezer példányban megjelenő – kötetek eladási ára egyenként 250 lej lesz. Az előfizetési lehetőségekről a múzeum honlapján tesznek közzé információkat. A Székelyudvarhely polgármesteri hivatala által kezdeményezett és finanszírozott tevékenység 2012-től zajlik. 2008-ban Bunta Levente polgármester Sólyom László udvarhelyi látogatása alkalmából kérte az akkori köztársasági elnököt, hogy támogassa a Székelyföld történetének megírását. 2011-ben szerkesztői és szerzői csapat körvonalazódott, Egyed Ákos történésszel az élen, az akadémikus jelentős munkát vállalt a háromkötetes kiadvány összeállításában. Egyed Ákos korábban elmondta, az őskort és a középkort Kordé Zoltán és Benkő Elek írja, az erdélyi fejedelemség korszakát Oborny Teréz és Balogh Judit dolgozza fel, a 18–19. század történetét Pál Judittal osztják meg, a legújabb korral pedig Oláh Sándor és Novák Csaba Zoltán foglalkozik, de más szakembereket is bevontak a munkába. Krónika (Kolozsvár) 2016. február 12.Összeültek, hogy elutasítsák Buntáék határozatátÉrvénytelenítette az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete a városi szervezet azon határozatát, mely az idei önkormányzati választások előkészítését tárgyalta. Egyetlen napirendi pont, az RMDSZ udvarhelyi városi szervezetének február 9-én elfogadott határozatának megvitatására ült össze csütörtökön a szövetség udvarhelyszéki elnöksége. A tizenöt tagú elnökségből csupán ketten hiányoztak, köztük Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester – tájékoztatnak a széki szervezet közleményében. A kommünikében kitérnek, mivel a városi szervezet döntése több határozatnak ellentmond (említenek SZKT-határozatot, udvarhelyszéki területi elnökségi és választmányi határozatot, illetve működési szabályzatot), és hamarosan itt az előválasztás ideje, „az elnökség egyhangú szavazattal érvénytelenítette az RMDSZ székelyudvarhelyi városi szervezetének szóban forgó határozatát”. A közleményben ugyanakkor hozzáteszik, hogy „a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság február 8-án hozott értelmezési határozata szerint a területi szervezet elnöksége hatáskörének megfelelően, szabályszerűen rendelkezett az urnás előválasztás eljárási rendjéről”. A bizottságra hivatkozva írják, hogy az „előválasztási szabályzat szükségtelen módosítása sértené az előreláthatóság elvét, és ez által a személyek választásához, illetve választhatóságához való alapjogot”. Székelyhon.ro 2016. február 16.Feszültségek az RMDSZ-ben a székelyudvarhelyi polgármesterjelöltség kapcsánGazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Feszültségek alakultak ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetségben (RMDSZ) a székelyudvarhelyi polgármesterjelölt kiválasztása kapcsán. A csaknem 95 százalékban magyarok által lakott 33 ezer lakosú székelyföldi városban az RMDSZ helyi szervezetének az elnöke, Bunta Levente polgármester kedden közleményben jelentette be, hogy nem vesz részt a szövetség által szervezett előválasztáson, de támogatói arra biztatják, hogy tovább képviselje a várost. Az RMDSZ korábban bejelentette, hogy előválasztást szervez a szövetség polgármesterjelöltjének a kiválasztására. A pénteki határidő előtt azonban csak Arros Orsolya, a szövetség nőszervezetének a helyi elnöke nyújtotta be a pályázatát. A helyi szervezet elnökségének a tagjai közül többen összegyűjtötték a jelöltséghez szükséges aláírásokat, de mégsem neveztek be a versenybe. Döntésükkel az ellen tiltakoztak, hogy az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete beavatkozott az előválasztások előkészítésébe. Az RMDSZ Verestóy Attila szenátor által vezetett udvarhelyszéki szervezete és a Bunta Levente által vezetett székelyudvarhelyi szervezete között annak kapcsán alakult ki konfliktus, hogy ki vehet részt szavazóként a polgármesterjelöltet kiválasztó előválasztáson. A széki RMDSZ azt javasolta, hogy bárki részt vehessen, aki előzetesen regisztrálta magát, a városi szervezet viszont csak az RMDSZ-tagok részvételét tette volna lehetővé. "Székelyudvarhely nem kér a megvezetésből, nem kér a bábként odatett polgármesterekből, nem kér az RMDSZ-ből sem, ha az nem a közösségünket szolgálja" - jelentette ki keddi közleményében Bunta Levente. Az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármesterjelöltjét a március 13-ra meghirdetett előválasztáson választják ki. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) még nem nevezte meg a polgármesterjelöltjét. A két párt helyi szervezetei korábban jelezték, hogy közös jelöltet állítanának. MTI 2016. február 19.Buntát leváltották, Arros lesz az RMDSZ jelöltje SzékelyudvarhelyenArros Orsolyát nevezte meg székelyudvarhelyi polgármesterjelöltjének az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének elnöksége február 19-i határozatában, Bunta Leventét pedig leváltották a szövetség udvarhelyi szervezetének elnöki tisztségéből, őt Birtalan József váltja. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöksége pénteken leváltotta a szövetség városi elnöki tisztségéből Bunta Leventét, mivel úgy gondolják szembe fordult a párt elveivel. Ezentúl Birtalan József tölti be megbízottként a tisztséget. Az RMDSZ területi szervezetének feladata orvosolni az előválasztással kapcsolatos problémákat annak érdekében, hogy a párt sikereket érhessen el a június 5-i helyhatósági választásokon – nyilatkozta a Szövetség pénteki udvarhelyi sajtótájékoztatóján Verestóy Attila, széki elnök. „Egy olyan városi elnöknek a működésével, ügyködésével, aki szembe fordul a saját szervezeti szabályzatával, illetve az RMDSZ területi szervezet és az országos szabályzatfelügyelő bizottság döntésével nem tartjuk kivitelezhetőnek” – magyarázta miért hívta össze az elnökségi tagokat, hogy szavazzanak Bunta Levente a helyi szervezet elnöki tisztségéből való felfüggesztéséről. Kezdeményezését elsöprő többséggel megszavazták a jelenlévők: egy tartózkodás volt és egyvalaki érintettség jogán nem szavazott. Bunta ígérete ellenére nem jött el a gyűlésre. „Igazolatlanul hiányzik sorozatosan az elnökségi ülésekről. Már ez önmagában egy olyan tény, ami aggályossá teszi az RMDSZ városi elnöki tisztségének betöltését. (…) A mostani fájdalmas, de szükséges volt” – fogalmazott Verestóy. Kovács: elég volt a cirkuszból Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: „Székelyudvarhelynek nem cirkuszra van szüksége.” Úgy látja, hogy a város egy helyben topog, kihasználatlanul hagyva azokat a pénzügyi lehetőségeket is, amivel nagyon sok környékbeli település vezetősége él. „Nem az kell, hogy teregessük a szennyest, hanem hogy sorakozzunk fel egy jelölt mögött, aki képes jó irányba fordítani a városnak és a közösségnek a sorsát” – véli. Rámutatott, az RMDSZ elvek és szabályok alapján működik: míg a szabályok értelmezhetők és módosíthatók, addig az elvek nem. „Az nem elv, és nem megoldás, hogy elbújunk a 6. cikkely 2. bekezdésének a harmadik mondatában egy vessző mögé, vagy kezdjük értelmezgetni a szabályunkat újra és újra” – magyarázta az ügyvezető elnök Bunta Leventére utalva, aki szerinte ki kellett volna álljon a lakók elé és hagyja, hogy ők döntsenek a jelöléséről. A polgármester legsúlyosabb hibájának azt tartotta, hogy akarata érvényesítés érdekében a román igazságszolgáltatással fenyegetőzött a sajtóban. „Azzal az igazságszolgáltatással, amely (...) sorozatosan veszi le a községháza feliratokat a magyar önkormányzatok épületéről, azokhoz, akik azt mondták Székelyföld nem létezik” – fogalmazott. Új elnök, kitolt határidő Az udvarhelyszéki elnökség egyhangú döntéssel jelölte ki a helyi szervezet ideiglenes vezetőjét, akinek Birtalan Józsefet választották – jelentette be Verestóy Attila. Mint mondta, neki lesz a feladata rendet teremteni Udvarhelyen – ebben támogatni fogják a környező települések polgármesterei, illetve az RMDSZ ifjúsági szervezete. „Én valóban egy feladatot kaptam: nem ajándékot, nem kitüntetést. De úgy gondolom, hogy ez a feladat kötelező számomra, ha a kollégák megszavazták és mindenki biztosított a támogatásáról” – értékelt Birtalan. Kifejtette, nem először van ebben a helyzetben, 2008-ban is hasonló megbízást kapott, akkor széki elnöki széket kellett betöltenie egy rövid ideig. Lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy az udvarhelyiek beleszólhassanak az RMDSZ politikájába, amit zárt ajtók mögött nem lehet. Úgy gondolja, hogy meg kell állítani, az utóbbi időben kirobbant „nyilatkozat-háborút,” inkább az embereket kell meghallgatni. Verestóy Attila elmondta, mivel február végéig kitolták a tanácsosjelöltek dossziéjának leadási határidejét, de „az RMDSZ városi szervezetének kulcsa” még nincs a területi szervezetnél, a jelentkezők a széki irodánál adhatják le a dokumentációt. Tárgytalan az előválasztás Az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, csak Arros Orsolya adta le a polgármester-jelöltséghez szükséges dossziét, így értelmét veszti az udvarhelyi előválasztás. Kovács bízik benne, hogy napokon belül összehívhatják a Hargita Megyei Egyeztető Tanácsot, hogy megerősítsék Arros jelölését, és terjesszék elő a Szövetség Állandó Tanácsának. „Akkor félre tudjuk tenni ezt a cirkuszt, ezt a huzavonát, amelyikbe magunkat kergettük bele helyi szinten” – szögezte le. Bíró Barna Botond, a székiek ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a városi szervezet 120 tagjának közel egyharmada írta alá azt a Buntának címzett petíciót, amelyben egyebek mellett felkérték: tevékenyen álljon a szervezet élére, álljon ki a döntései mellett. Az aláírók a nyílt előválasztás mellett tették le a voksukat, amely mostanra okafogyottá vált. Elmondta, több mint 1200-an regisztráltak az előválasztásra. A bizalmukat megköszönve kijelentette, a szövetség a továbbiakban is számít a véleményükre. Mi lesz Buntával? Verestóy szerint Bunta az új törvényt kihasználva – miszerint három ember is beírhat egy pártot – beírat egy pártot és annak színeiben vagy függetlenként fog indulni a polgármesteri címért, az RMDSZ-szel szemben. „Tegye, az ő dolga, az ő elképzelése. Szerintem ez egy kudarcra ítélt vállalkozás, mert ha valaki azt hiszi, hogy Udvarhelynek még egy Szász Jenőre van szüksége, akit úgy hívnak, hogy Bunta Levente az téved” – véli a területi elnök. Hangsúlyozta, Bunta még RMDSZ tag, amíg szembe nem fordul a szövetséggel, addig részt vehet az érdekképviselet politikai életében. „Ha még ezt is megteszi, akkor az RMDSZ-en kívül is van élet – mondta néhány ember és azóta is próbál megkapaszkodni a politikai színtéren. Nem nagyon sikerül” – tette hozzá. Kétségesnek tartotta, hogy Buntának sikerült összegyűjtenie a jelöléséhez szükséges támogatói aláírásokat, ahogyan azt is, hogy a „két híve” további 900-900 szignót kapott. „Jelen pillanatban a 98 százalékos ismertségű polgármester támogatottsága 1 százalékkal kisebb, mint az – a még hatvan százalékot sem elérő ismertségű – jelölt támogatottsága. Ez lehet hogy megtudta, és ezért állt egy ilyen kerülő útra” – részletezte Verestóy, hozzátéve, hogy a felmérések még nem teljesek. Bunta korábban személyeskedett Verestóyval A területi elnök sajnálatát fejezte ki, amiért Bunta folyamatosan, a román sajtó cikkeit idézve (amelyek az erdőirtásokkal kapcsolatos vádakról szólnak) támadja őt – ezt már személyeskedésnek veszi. „Soha semmilyen erdőtulajdonom, sem fakitermelési cégem nincs, nem volt és nem is lesz. Ezt a polgármesterek, az illetékesek nagyon jól tudják” – szögezte le. „Ezt ne vegye már át az RMDSZ hű katonája, harcostárs és egykori mentoráltam is. (…) S ha már a meggazdagodásról beszélünk, arról beszélhetünk sokat. Arról inkább kéne beszélni, hogy mit tesz az ember, ha lehetősége van: hogyan segíti a közösséget, hogyan áll a közösségi érdekek mögé azzal a forrással, amivel rendelkezik. Ezt megtehetné az a polgármester is, aki imitt-amott épít házakat – hangsúlyozta. Arros: versenyre készültem „Én hónapok óta egy tisztességes versenyre készültem, ahol nem szűk körben döntenek, hanem minden udvarhelyi ember beleszólhat abba, hogy ki legyen az RMDSZ polgármesterjelöltje a városban. Vállaltam a nyílt versenyt, Bunta Levente viszont kihátrált. Köszönöm az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének bizalmát” – fogalmazott Arros Orsolya a döntés kapcsán az RMDSZ közleménye szerint. Üdvözölte, hogy ez a döntés megszületett, mert így véget lehet vetni a találgatásoknak és annak a folyamatos huzavonának, amely az elmúlt hetekben elbizonytalanította az udvarhelyi embereket. Arros Orsolya hozzátette: a megmérettetés így sem marad el, hiszen a június 5-i választásokat senki nem tudja majd időhúzással és taktikázással kikerülni, kizárólag a székelyudvarhelyi emberek döntenek arról, hogy kit választanak városvezetőnek. Mi vezetett idáig? Három településen döntött úgy a helyi szervezet, hogy urnás előválasztást tart: Homoródszentmárton(két jelölt), Máréfalva (három jelölt) és Székelyudvarhely – magyarázta Verestóy Attila az RMDSZ területi elnöke, hozzátéve, hogy a székiek ezt minden esetben jóváhagyták. Ezután Bunta Levente udvarhely polgármester többször bírálta a szövetséget, majd bejelentette, hogy nem hajlandó részt venni az előválasztáson, ahogyan másik két jelölt sem – Jakab Áron Csaba és Benedek Árpád Csaba –, akik állításuk szerint szintén megszerezték az ehhez szükséges támogatást. Folynak a jelöltállítások Kovács Péter elmondta, Erdély mind a 16 megyéjében dolgoznak a jelöltállításon – evvel április 17-ig kell elkészülniük –, amivel párhuzamosan megtartják a tevékenységi beszámolókat is: nyíltan, a közösség előtt. Megerősítette a szövetség összefogását az MPP-vel, hozzátéve, hogy ez versenyt is jelent azon közösségek esetében, ahol a magyar képviseletet nem veszélyeztetik. Mint mondta, a törvény nem engedi meg, hogy koalícióra lépjenek az EMNP-vel, hogy részt vegyek egy új választási párt megalakításában. Ennek ellenére nyitottak a tanácsosjelölt listáik – ahogyan Marosvásárhelyen is –, amelyeken befutó helyeket is ajánlanak a néppártiaknak. A párt stratégiai célja közelebb kerülni a közösségekhez – „amin még van javítanivaló” –, megerősíteni politikai helyzetüket, a modernizálás és biztonságot nyújtani a magyar közösségek számára. Fülöp-Székely Botond . Székelyhon.ro 2016. február 22.Bunta meg akarja akadályozni, hogy „kizsigerelhessék" SzékelyudvarhelytBunta Levente közleményben reagált az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének pénteki döntésére. Mint írja, még nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy leváltották volna a városi szervezet éléről – adja hírül Fülöp-Székely Botond a kronika.ro-n. A polgármester szerint az udvarhelyszéki vezetőség eleve úgy próbálta alakítani a jelöltállítási szabályokat, hogy „az egyéni politikai ambícióiknak megfelelően, később kizsigerelhessék a várost”. Kiemelte: a szervezet vezetőinek megválasztására a legdemokratikusabb mód, ha a tagok döntenek. „Engem megpróbálhatnak leváltani, de a városi RMDSZ tagjait nem lehet, döntéseiket tiszteletben kell tartani. Az élet, egy ország, egy szervezet sorsának rendezésére léteznek bizonyos szabályok. Mi a szabályokat betartjuk, a fellebbezés összes lehetőségével élünk és élni fogunk” – közölte a polgármester. „Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy lássák, mily módon tevékenykedik a Verestóy által vezetett szervezet. Nem fogok simulni, nem fogom feladni a helyes elveket semmilyen pozícióért, de a város kifosztása ellen mindent megteszek, ami az erőmből telik” – fogalmaz Bunta a közleményben – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2016. február 22.Városrendezési terv nélkül SzékelyudvarhelySok bosszúságot okoz az új általános városrendezési terv (PUG) késése azoknak, akik a város szélén, egyelőre külterültként bejegyzett telken építkeztek, ám egyre biztosabb, hogy még hosszú hónapokig kell várni a PUG elkészültéig. Hargita Megye Tanácsának építészeti bizottsága a továbbiakban nem hagyja jóvá azokat az udvarhelyi zonális rendezési terveket (PUZ), amelyekhez nem csatolták a 2012-ben megalakult, de azóta sem működő technikai bizottság véleményezését. Mike Levente MPP-s képviselő a múlt heti önkormányzati ülésen aggodalmát fejezte ki, amiért még mindig nem készültek el az illetékesek az általános városrendezési tervvel. Mint mondta, nemrég beszélt a munkát végző tervezőcég vezetőjével, aki nagyon szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy a június 5-ei helyhatósági választások előtt befejezhetik a PUG-ot. Mike azt szeretné, hogy kezeljék prioritásként a problémát a városatyák: mandátumuk lejártával hagyjanak rendet maguk után. Egyébként Jakab Mária megbízott székelyudvarhelyi főépítész – aki nem volt jelen a tervek megvitatásánál – szerint szemmel láthatóan nem volt jól átgondolva a PUG. A törvény előírja, hogy minden városnak, municípiumnak, megyei önkormányzatnak – a főépítészeti hivatala mellett – legyen egy külsős szakemberekből álló terület- és városrendezési bizottsága, amelynek általában építő- és építészmérnökök a tagjai – magyarázta megkeresésünkre Incze Csongor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. Mint mondta, egyebek mellett ezen szakemberek feladata véleményezni, hogy a zonális rendezési tervek (PUZ) megfelelően készültek-e el: betartották-e a tervezett útszélességeket, a szomszédok elegendő távolságra lesznek-e egymástól stb.. A bizottságot minden PUZ jóváhagyása előtt össze kell hívja az adott hivatal főépítésze, ám jelentésük csak konzultatív jellegű. Városok esetén ezt a véleményezést, illetve a terveket el kell küldeni a megyei önkormányzat építészeti osztályára, ahol szintén jóvá kell hagyni. Zonális rendezési tervre azoknak van szükségük, akik a települések szélén, külterületeken építkeznének (nem haszonépületeket). Noha Udvarhelyen 2012-ben megalakult a kérdéses bizottság, a Hargita megyei illetékesek azóta sem kaptak tőlük véleményezést, mivel az csak egyszer volt összehívva – nyilatkozta Incze Csongor. Mint mondta, rengeteg terv érkezik a megyei bizottsághoz – melynek legtöbb tagja nem udvarhelyi –, a jó döntések érdekében pedig fontos volna, hogy egy helyi szakértők által megfogalmazott vélemény is segítse a munkát. „Nem beszélve arról, hogy ilyen bizottsági véleményezés nélküli eseteknél fennállhat annak a veszélye, hogy bizonyos érdekcsoportok pult alatt átvihetnek bizonyos dolgokat egy főépítészen. Ha több ember tanulmányozza a terveket, akkor csökken a »pult alatti« egyezkedések lehetősége” – magyarázta az alelnök. Hangsúlyozta, a nem megfelelően elkészített tervek hatalmas veszélyekkel járhatnak, hiszen előfordulhat, hogy évek múlva „egy haragos szomszéd” bírósághoz fordul területrendezési ügyben, a végzés alapján pedig le kell majd bontani a lakóházat. A felsoroltak okán az elmúlt napokban a megyei illetékesek átiratot küldtek az udvarhelyi polgármesteri hivatalnak, amelyben tudatják: a továbbiakban semmilyen rendezési tervet nem fognak tárgyalni, ha nem látják mellette a technikai bizottság véleményezését. „Felkérem Bunta Levente polgármestert, hogy az átláthatóság jegyében a továbbiakban a hatályos jogszabályoknak megfelelően hívja össze a külsős szakértőkből álló bizottságot. Ne hagyja, hogy egyáltalán a gyanúja is felmerüljön annak, hogy különböző érdekcsoportok akarata érvényesül a közösség érdekeivel szemben” – jelentette ki Incze Csongor. Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro 2016. február 26.„Az RMDSZ-nek több Ráduly Róbertre lenne szüksége”Bírálta egy interjúban az RMDSZ vezetését Csíkszereda volt polgármestere, aki hajlik arra, hogy induljon az önkormányzati választásokon. Kovács Péter ügyvezető elnök a kritikákra úgy reagált: az RMDSZ-nek több Ráduly Róbertre lenne szüksége. „A mostani, választási keménykedésen túl az RMDSZ nem létezik” – jelentette ki Ráduly Róbert a Székelyhon.ro-n megjelent csütörtöki interjúban. Csíkszereda volt polgármestere elsősorban azt rója fel a szövetség vezetőinek, hogy az autonómia ügyében vagy a nyelvhasználat kérdésében nem voltak olyan kemények, mint ahogyan Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármesterrel szemben felléptek. „Szerettem volna (…), hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára ezekben a kérdésekben ennyire kemény és határozott, nem pedig egy olyan emberrel szemben, aki ha saját érdekében is, de két évtizeden keresztül tolta az RMDSZ szekerét” – jelentette ki Buntára utalva. Arra a kérdésre, hogy indul-e végül polgármesterjelöltként az önkormányzati választásokon, Ráduly kijelentette: ezelőtt egy héttel nemmel válaszolt volna, ám a sepsiszentgyörgyi polgármester elleni bűnvádi eljárás elgondolkoztatta. Arra hivatkozott, hogy Antal Árpád ellehetetlenítésével alig maradt önkormányzati vezető Székelyföldön, akiben van tartás, „lassan mindenhol Fazekas Jánosok (székelyföldi kommunista káder, miniszter volt a Ceauşescu-korszakban – szerk. megj.) lesznek, akiknek egyedüli gondjuk, hogy a székben maradjanak”, és nagy baj volna, ha ez a típusú magatartás teret hódítana Székelyföldön. Kovács Péter: tisztelem Ráduly szókimondását Az RMDSZ ügyvezető elnöke a Maszolnak elmondta, elfogadja Ráduly Róber kritikáit. Kovács Péter emlékeztetett, hogy amióta közszerepet vállalt, a volt polgármester mindig is élesen fogalmazott, és soha nem rejtette véka alá a véleményét. „Ezt én mindenképpen tisztelem benne, és szerintem az RMDSZ-nek több Ráduly Róbertre lenne szüksége” – jelentette ki. Kovács Péter meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ-t az ilyen jellegű viták viszik előre. Szerinte abban Csíkszereda volt polgármesterének igaza van, hogy a szövetséget meg kell erősíteni. „Amikor tavalyi kongresszuson azt mondtuk, hogy újratervezünk, meg kell erősítenünk, nyitottabbá kell tennünk az RMDSZ-t, akkor éppen arról beszéltünk, amire most Ráduly Róbert felhívta a figyelmet: nagyon sok helyen újra kell építenünk a szervezetet” – fogalmazott az ügyvezető elnök. A politikus nagyon fontosnak nevezte Ráduly Róbertnek azt a kijelentését, miszerint gondolkodik azon, hogy induljon a júniusi önkormányzati választásokon. „Én a nyilvánosság előtt is többször elmondtam, hogy Ráduly Róbertre Csíkszeredának szüksége van. Az a városvezető, aki mind politikai, mind menedzseri szempontból is tudja mi a feladata, és előreviszi ezt a közösséget” – hangoztatta Kovács Péter. Az autonómia témájában való „keménykedés” kapcsán Kovács Péter megjegyezte: nem biztos, hogy Székelyföldön kívül a kemény fellépés eredményhez vezet. Hozzátette, az RMDSZ április 17-én lezárja a jelöltállítási folyamatát, és bízik abban, hogy egy olyan csapattal tudnak továbbmenni, akik helyenként keményen tudnak fellépni, helyenként – főként a szórványban – tárgyalásokkal, kompromisszumokkal lendíti előre az erdélyi magyar közösség ügyeit. Cs. P. T. maszol.ro 2016. március 6.Segítséget nyújtanak a Diakónia Keresztény Alapítvány udvarhelyi kirendeltségénA Diakónia Keresztyén Alapítvány (DKA), az Erdélyi Református Egyházkerület szeretetszolgálata Székelyudvarhelyen nyitotta meg legújabb fiókszervezetét. Vasárnap a nyolc régiós fiókszervezet képviselői, lelkipásztorok és számos résztvevő adott hálát érte a belvárosi református templomban az istentiszteleten, majd ünnepélyes szalagvágás után megtekintették a Márton Áron tér 6. szám alatti székhelyet. Az udvarhelyi fiókszervezet munkatársai, önkéntesei is a szenvedés enyhítését, a kiszolgáltatottság csökkentését, a betegeknek, az időseknek, a rászorulóknak a saját otthonukban való egészségügyi, lelki, szociális szempontból történő segítését vállalta, illetve, hogy csökkentsék a gondozottak felügyeleti igényét, szakszerűen tehermentesítve ezáltal az ápoltak családtagjait. Erdélyben 168 településén van jelen a szeretetszolgálat. Tavaly négy új munkapontot hoztak létre, köztük a székelyudvarhelyit – mondta el dr. Hegedűs Lajos koordinációs igazgató. A nem kormányzati és nem profitorientált szervezet tevékenységi köre egyfelől a különböző szociális projektek megvalósítására terjed ki, másfelől nemre, korra, vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül kíván segítséget nyújtani szociális illetve egészségügyi problémákkal küszködő személyek és családok számára. A szeretetszolgálat udvarhelyi székhelyét az Erdélyi Református Egyházkerület biztosítja – tudtuk meg Papp Csilla fiókigazgatótól. Az istentiszteleten Szegedi László generális direktor hirdette az igét. Az ünnepségen közreműködött a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium kórusa Szakács Annamária vezényletével. Köszöntő beszédet mondott Kántor Csaba, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye esperese, püspökhelyettes, aki egyben a DKA egyházkerületi elnöke is. Vallja: szervezetük a Szeretet meghosszabbított keze. Nem vetélytársa, kiegészítője a jól működő Gyulafehérvári Caritasnak. Célja, hogy abból adjon, amit mindannyian kaptunk: a szeretetből. Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere az ünnepségen elmondta: mint az egyéb szociális feladatvállaló szervezeteknek, a Diakóniának is partnere lesz az önkormányzat. Molnár Melinda. Székelyhon.ro 2016. március 9.Átadták a Príma Polgár díjakat SzékelyudvarhelyenA Príma Rádió tizedik alkalommal tartotta szerdán este a Príma Polgár-díjátadó ünnepséget. Az udvarhelyi Príma Polgárok értékteremtő munkájának díjazását jubileumi könyvátadás követte. A rendezvény célja az értékes emberek bemutatása, minél szélesebb rétegekkel való megismertetése. „Nem könnyű feladat eldönteni, ki érdemes erre a címre, hiszen elmondhatjuk, városunkban nagyon sok erre érdemes polgár tevékenykedik, munkálkodik a közösségünk fejlődése érdekében” – méltatta az eseményt Orosz-Pál Levente, a rádió igazgatója. A Príma-díjakat László János, a rádió tulajdonosa, valamint a Príma-díj ötletgazdája adta át, míg a díjazottak méltatását az előző évek Príma Polgárai tolmácsolták. A Príma Polgár-díjat post mortem Botár Gábor emlékének ajánlották. A Kis Szent Teréz Plébániatemplomban szolgálatot teljesítő atya híveit már gyerekkoruktól arra tanította, hogy a templomlátogatás mellett ápoljanak személyes, bensőséges kapcsolatot Istennel, így válik élővé a hitük. Mély mondanivalójú prédikációit a szentmisék minden részvevője magáénak érezte – hangzott a méltatás. A díjat Tamás Barna atya, a Kis Szent Teréz plébánia ügyvezető lelkésze vette át. A jelenlevők felállva, egy perc néma csönddel emlékeztek Botár Gábor néhai plébánosra. A Príma orvos kategóriában Dr. Szabó Sándor szülész-nőgyógyász főorvost díjazták, a laparoszkópos és hiszterioszkópos nőgyógyászati műtétek úttörőjét. 2011-ben végezte el az első laparoszkópos méheltávolítást a székelyudvarhelyi kórházban, ezzel megelőzve a marosvásárhelyi egyetemi klinikát. A Príma pedagógus díját Szakács Paál István, a Bányai János Műszaki Kollégium igazgatója vehette át, akinek nevéhez fűződik a műszaki kollégium bővítése. A matematikatanár, igazgató bevallása szerint nemcsak a jó gyerekeket szereti az iskolában, hanem inkább azokat, akik néha egy kicsit pimaszabbak, akik nem sorolódnak be a többiek közé. A Príma művész díjazott Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium megálmodója, valamint az első székelyföldi rajzfilmstúdió megalapítója lett, aki a Likaskő című rajzfilmmel, a Love című kisfilmmel, valamint több dokumentumfilmmel számos rangos nemzetközi filmfesztivál nyertese is. A Príma sportoló Lőrincz Géza sporttanár, a Rákóczi Sportcentrum vezetője, akinek több, mint félévszázados sporttevékenységét méltatták. Udvarhelyért Príma-díjjal méltatták ugyanakkor Lukács Csaba, Budapesten élő újságíró tevékenységét, aki mivel személyesen nem tudott részt venni a díjátadó gálán, hangüzenetben köszönte meg a kitüntetést, mondván: „Akárhová megyek a Földön, Udvarhely mindig a világ közepe lesz”. A gálán Szőke Zalán VIII osztályos hegedű szakos tanuló Weiner Leo – Peregi verbunkos című művét adta elő, majd ezt követte József Attila: Gyermekké tettél című verse Videvenyecz Edina egykori Príma-díjazott tolmácsolásában. Az előadás után elhangzottak László János, a Príma-díjak alapítója, Bunta Levente polgármester, valamint Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Konzulátusának konzulja köszöntő beszédei. A rendezvényt jubileumi könyvátadás zárta, a fényképes kiadvány tartalmazza az eddigi ötvenhárom Príma Polgár monográfiáját. Dósa Ildikó. Székelyhon.ro 2016. március 15.„Ünnepünk akkor lenne igazi, ha városunkban megszűnne a széthúzás”Rengetegen gyűltek össze március 15-én,kedden délben a székelyudvarhelyi Márton Áron téren, ahol az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek. Az ünnepségen áldást mondtak a történelmi egyházak képviselői. A székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred felvonulásával, a Vasszékely-szobor megkoszorúzásával, illetve a magyar himnusz eléneklésével kezdődött a Márton Áron téren tartott ünnepség, majd a történelmi magyar egyházak képviselői tartottak rövid beszédet. Mátyás Károly katolikus főesperes úgy fogalmazott: ünnepünk akkor lenne igazi, ha városunkban megszűnne a széthúzás. Ferkő Andor református lelkipásztor Wass Albert gondolatiságát felidézve elmondta, rá kell ébreszteni a világot arra, hogy mi történt és mi történik velünk. „Ráébreszteni a magyarokat arra, hogy nekünk kötelességünk, és szabadító, útmutató, irányító Istenünk van” – magyarázta. „Sokan eljöttünk, de nemzetünk legszebb és legnagyobb ünnepe itt, Udvarhelyen még többet érdemelne” – mondta Kedei Mózes nyugalmazott unitárius lelkész. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei arra emlékeztetnek, hogy „a legkedvezőtlenebb helyzetekben elsősorban csak magunkra számíthatunk, saját erőnkre, saját közösségeink elszántságára” – jelentette ki Bunta Levente polgármester, akit évek óta először láthattak az udvarhelyiek felszólalni március 15-én. Mint mondta, a szabadságharc bukása ellenére hősök voltak azok a székelyek, akik vérüket adták a hazáért. „Népünk alapvető jellemzője a szabadság szeretete, ezt évezredes történelmünk bizonyítja. Így nem tűrhetjük ma sem, hogy felülről irányítsanak. Nem tűrhetjük, hogy alacsonyabb rendű, kevesebb jogú népként kezeljenek bennünket. Nekünk jogunk van a jelenünket alakítani” – fogalmazott. Úgy vélte, március 15-én hőseinket ünnepeljük, míg jogainkat hiányoljuk, és napjainkban féltenünk kell azt is, amink van. Szerinte egy „szűk gazdasági csoportosulás igyekszik városunk szabadságát megnyirbálni, anyagi javait megszerezni, majd kiárusítani.” Ezek után Bunta kampánybeszédbe illő szónoklattal zárta mondandóját. Hagyományőrző előadások Az ünnepségen fellépett a Boróka Néptáncegyüttes, az Udvarhelyszék Fúvószenekar, a Székely Dalegylet, a Balázs Ferenc Vegyeskar és az Alla Breve Vegyeskar. Kulcsár-Székely Attila színművész egy Petőfi Sándor-verset mondott el, majd a székely himnusz eléneklésével véget ért a Márton Áron téri megemlékezés. Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro 2016. március 22.Mégis léteznek érdekcsoportok Udvarhelyen? Nahát…A helyi, de talán a székelyföldi politikai közbeszéd agyasai sokáig annak a homokalapú sötétségnek hódoltak (tudják, fejjel a homokban!), hogy márpedig nálunk kizárólag a választói érdekek, a köz és annak szolgálata határozza meg, merre van az arra. Hogy ki mikor, milyen érdekek miatt dönt így vagy úgy, de mindenképpen a képviselt közösség (ez vajon mi?) érdekében. Kizárólag. Aztán elérkezett 2016. március 15-e, és Székelyudvarhely polgármestere elmondta hegyi beszédét. Ami már azért is rendkívüli, mert egyáltalán volt neki, hegyi és beszéde is, ugyanis Bunta Levente a választási évek kivételével nem szokta megtisztelni öblös gondolataival a nagyérdeműt. Most megtörtént. Olyannyira, hogy ünnepi beszédében, amely némelyek szerint kampánybeszédnek is sok(k) volt, ünnepélyesen kardot rántott, hogy márpedig ő megvédi Székelyudvarhelyt a sötét molochtól, valamiféle külső és Udvarhely lerohanását tervező érdekcsoportoktól. Nem kell különösebben vájtfülűnek lenni ahhoz, hogy kiderítsük, kikre is gondolt: hát Verestóy Attila szenátorra és a széki RMDSZ-t birtokló érdekcsoportra, akik rajta átgázolva meg akarják szállni a várost. Értve van? Csakhogy van itt egy kis probléma. Akkor is, ha nem singgel mérjük az embert és problémáját. Mégpedig az, hogy Bunta Levente polgármesternek is megvan a saját külön bejáratú, cégekbe és egy érdekközösségbe szerveződött csoportja. Gondoljunk csak a hegyre, melyet elv- és egyéb barátainak sikerült megszerezniük, sőt városrendezési terv meg építkezési engedélyek nélkül be is építeniük. Ráadásul itt van ez a Magyarországon, Dunaújvárosban kipattant közvilágítási botrány, melynek szálai vaskosan Buntához csomózhatók: Székelyudvarhelyen is a most botrányba keveredett szereplők kötötték meg az évtized üzletét, amikor lecserélhették az 1333 lámpatestet úgynevezett indukciós izzókra. Akkor hogy is állunk az érdekcsoportokkal? Hát úgy, kérem szépen, hogy Bunta Levente is egy jól körülhatárolható érdekcsoportot szolgál, s haszonélvezője a szóban forgó csókosok gyarapodásának. És itt a bibi. Fölöslegesek a nagy és hangzatos lózungok, hogy márpedig ő véd minket (udvarhelyieket!) a rossz szándékú és sötét érdekcsoportok hatalomátvételétől, hisz ő maga is egy ilyet szolgál, pontosabban létrehozta sajátját úgy, ahogyan ez már természetes szinte minden demokráciában, melynél jobb rendszert egyelőre nem sikerült kitalálnia az emberiségnek. A székelyeknek sem, hiába sz@rtuk mi a magyart – is. Szóval, tudomásul véve, de el nem fogadva, hogy mi, udvarhelyiek a hegyről erőst vakoknak és bunkóknak tűnhetünk, azért tudjuk, hogy érdekcsoportok márpedig léteznek, s van olyan is, amelyhez éppen Bunta Levente tartozik. Azt is tudni véljük, hogy ez a világ rendje, nem szeretjük, de tudomásul vesszük. Csak a rizsa nem kellene. Azt kéne abbahagyni végre! Szőke László. Székelyhon.ro 2016. március 24.Három ember szövetségéből pártalapítási szándékSzövetség a Közösségért néven indítanának új pártot székelyudvarhelyi kezdeményezők. Az alapító tagok között van Máthé László Ferenc, a Digital 3 Televíziót és Star Rádiót magában foglaló médiaegység főszerkesztője, Jakab Árpád, a nemrég megszűnt önkormányzati kiadvány, az Udvarhely napilap korábbi főszerkesztője, valamint Veress Zsolt Endre, az udvarhelyi polgármesteri hivatal munkatársa – derül ki a bukaresti törvényszék honlapján közzétett adatokból. Mint ismert, tavaly óta mindössze három ember „szövetsége” is elegendő a pártbejegyzéshez, nem kell ehhez átfogó aláírásgyűjtést szervezni. A pártalapítással kapcsolatban kerestük csütörtökön Máthé László Ferencet, de cikkünk publikálásáig nem sikerült elérnünk. Tekintettel arra, hogy a pártbejegyzés mögött a Bunta Levente kezdeményezésére létrejött – azóta meg is szűnt – napilap munkatársai vannak, megkérdeztük a polgármesterrel politikai konfliktusban álló udvarhelyszéki RMDSZ-vezetőt. Verestóy Attila azt mondta, hallott a szándékról. Úgy vélte, a hasonló szervezkedésekkel feladjuk az egyetemes érdekképviselet elvét, amelynek nemcsak lokálisan, hanem globálisan kell szolgálnia a magyar közösséget. A Szövetség a Közösségért párt bejegyzéséről április 21-én dönt a bukaresti törvényszék – ezt öt napon belül lehet megfellebbezni. Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro 2016. március 24.Pártot indítanak Bunta-közeli személyek SzékelyudvarhelyenBunta Levente polgármesterhez közel álló két újságíró és egy városházi alkalmazott pártot indítana Szövetség a Közösségért néven Székelyudvarhelyen – írta csütörtökön az uh.ro. Ismert, hogy az új törvény szerint három személy is alapíthat pártot. Három székelyudvarhelyi személy élt is a lehetőséggel, és március 18-án iktatták Máthé László Ferenc, Jakab Árpád és Veres Zsolt Endre alapító tagok kérését a Bukaresti Törvényszéken. A Szövetség a Közösségért Párt bejegyzéséről április 21-én döntenek a fővárosi bírák. Máthé László Ferenc az uh.ro-nak nem részletezte terveiket, közölte, hogy ezekről a későbbiekben sajtótájékoztatón számolnak be. Azt azonban hangsúlyozta: nem kívánnak indulni a helyhatósági választásokon, az őszi parlamenti választásokról pedig még korai beszélni. Arra, hogy Bunta Leventével kapcsolatba hozható-e az új párt, azt mondta, "nem igazán". Bunta elfordult az RMDSZ-től Mint ismert, Bunta Levente polgármester korábban közölte, nem akar részt venni az RMDSZ által meghirdetett székelyudvarhelyi előválasztáson. Azt kifogásolta, hogy a területi szervezet döntése értelmében a megmérettetésen nem RMDSZ-tagok is szavazhatnak. Utóbb az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöksége felfüggesztette a székelyudvarhelyi RMDSZ elnöki tisztségéből Bunta Leventét, mert úgy értékelte, hogy a polgármester szembefordult a saját szervezete szabályzatával. Elképzelhető, hogy az elöljáró független polgármesterjelöltként indul majd a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ jelöltje Arros Orsolya közgazdász. Időközben bejelentette indulási szándékát függetlenként Lukács László vállalkozó is. maszol.ro 2016. április 15.Bepereli az udvarhelyi polgármesteri hivatal Hargita Megye TanácsátMivel nem kapott pénzt az áfavisszaosztásból, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal bepereli Hargita Megye Tanácsát – egyebek mellett erről beszélt Bunta Levente, a város polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján. A választási kampány hevében félretájékoztatják az embereket – véli Bunta Levente. Felháborítónak tartja, hogy Hargita Megye Tanácsa csak 44 ezer lejt akar adni Udvarhelynek az áfavisszaosztásból, miután szerinte a város a Hargita megyei össztermék (GDP) felét és az export 80 százalékát termeli. Ha a 11 millió lejnek – ennyit kapott a megyei tanács az áfavisszaosztásból – csak a felét kapná meg Udvarhely, akkor is több mint öt milliót kellene kapjon – magyarázta Bunta. Ha a lakosság arányát vesszük, akkor Udvarhely Hargita megye összlakosságának nagyjából 10 százalékát teszi ki, ami 1,1 millió lejt jelentene az áfavisszaosztásból. A polgármesteri hivatal ezért bepereli Hargita Megye Tanácsát. Bunta hangsúlyozta, ettől függetlenül – Borboly Csaba megyei tanácselnök állításával ellentétben – a Bányai János Műszaki Szakközépiskola meg fogja kapni a kérdéses 44 ezer lejt, amelyet a megyei önkormányzat ajánlott fel egy CNC-marógép vásárlására. A város is támogatja anyagiakkal a kezdeményezést – tette hozzá. Bunta Levente kijelentette, a helyi tanács nem növelte az adókat, a kapcsolódó határozatról tavaly novemberben döntött az önkormányzat. Ezután a kormány többször is megváltoztatta a helyi adók kiszámolási módozatát, emiatt merültek fel kellemetlenségek. Jogi személyek esetében 2007 óta 1,3 százalék az ingatlanadókulcs. A városfejlesztési stratégiával kapcsolatban a polgármester elmondta, már korábban közzétették, az interneten és a sajtóban is jelezték, hogy hol lehet megtalálni. Tavaly novembertől kezdődően szakmai találkozókat tartottak az infrastruktúra és épített örökségről, a környezetvédelemről, a kultúráról, Udvarhely gazdaságáról – akárcsak szociális témakörökben. „Ez a stratégia egy olcsón és gyorsan készült stratégia. Voltak fenntartásaim, ki is javítottuk a hibák nagy részét” – fogalmazott. A fejlesztési stratégia elfogadásáról e hónap végén döntenek városatyák. Valószínűleg indul a választásokon Bunta Levente bejelentette, nagy valószínűséggel megméretkezik a helyhatósági választásokon – ezt már 60-70 százalékban eldöntötte. Az önkéntesei már gyűjtik a jelöléséhez szükséges támogatói aláírásokat: nagyjából kétezernél tartanak. Fülöp-Székely Botond Székelyhon.ro 2016. április 28.Székelyudvarhely Tavasza: ünnep az eleje, ünnep a végeEgy hónapra nyúlik a Székelyudvarhely Tavasza elnevezésű rendezvénysorozat. A május elsején kezdődő programkínálatról a polgármesteri hivatalban számoltak be csütörtökön. Majálistól gyermeknapig, azaz egy hónapig több mint száz rendezvényre, különböző koncertekre, színházi előadásokra, kiállításokra, konferenciákra, filmvetítésekre, irodalmi estekre, sport és egyéb szabadidős programokra várják az érdeklődőket. Ehhez még tizenhárom egész napos programot is összeállítottak. Bunta Levente polgármester elmondta, a rendezvény költségeit tekintve nem lesz növekedés az elmúlt évekhez képest, azaz mintegy százötvenezer lej körüli összeget költenek el. A városvezető reményét fejezte ki, hogy sikeres és színvonalas lesz a rendezvénysorozat, amelyen igyekeznek az eddigi évek hibáit is kijavítani. Ami változás a múlt évhez képest, hogy a rendezvényeken „műanyag poharas sört lehet majd kapni, kísérleti jelleggel” — fogalmazott Bunta. Vasárnap, május elsején a Városi majálissal startol a városnapok, ennek helyszíne a Szejkefürdő lesz. Szervezett biciklis kivonulás idén is lesz, ebbe a Szekler Teker baráti társaság is beszállt. A biciklisek egy szelvényt is kapnak, melyet ételre-italra válthatnak a helyszínen. A biciklis részvevők között egy kerékpárt sorsolnak majd ki. Délután egy órakor fotótárlat nyílik a Borvízmúzeumban, délután hattól felolvasást tartanak a Városi Könyvtárban, este pedig a Hooligans koncertezik a Márton Áron téren. Másnap kezdődnek a diáknapok. Harmadikán, kedden Gyerektáncház lesz a Művelődési Házban. Dávid Anna Júlia Székelyhon.ro 2016. április 30.Egy Buta százat csinálBunta Levente jelenlegi székelyudvarhelyi polgármester kampánystábja elkérte a választási bizottságtól a Buta Levente független és Arros Orsolya RMDSZ-es polgármesterjelölt által leadott iratcsomókat. A két jelölt önkéntesei között átfedést találtak. A sajtónak is bemutatott dokumentáció szerint három olyan önkéntes is gyűjtött támogatói aláírásokat Buta Leventének, akik Arros Orsolya RMDSZ-es polgármesterjelöltnek segítettek. Bálint Attila, a polgármester kampányának sajtófelelőse pénteken azt is furcsának találta, hogy Butának a leadási határidő előtti órákban sikerült hatszáz aláírást gyűjtenie, így jelöltethette magát. „Információink szerint ez az RMDSZ-től származik” – jelentette ki a sajtófelelős. Bálint Attila hangsúlyozta, nem fogják megtámadni Buta jelölését, az információk nyilvánosságra hozatalát csak figyelemfelkeltésre használják. „Az udvarhelyieket senki ne nézze hülyének!” – hangoztatta. A rövid sajtóbeszélgetés után Bálint átadta az észrevételeiket igazoló dokumentumokat Arros Orsolyának, aki láthatóan meglepődött a nem várt látogatáskor. „Mi soha nem kértük számon önkénteseinket. Most sem tesszük ezt. Amennyiben vannak olyanok, akik nekem, de más jelölteknek is segítettek az aláírásgyűjtésben, azt nem tartjuk elítélendőnek” – fogalmazott az esettel kapcsolatos sajtóközleményében Arros. Az RMDSZ-es polgármesterjelölt kijelentette, ők nem nyomoznak mások önkéntesei után, nem ellenőrzik a támogató udvarhelyiek jegyzékét, és nem készítenek feketelistákat. „Határozottan visszautasítom ezeket a praktikákat. Meggyőződésem, hogy az udvarhelyi embereknek is elegük van ezekből a szekus módszerekből” – olvashatók Arros szavai a közleményben. Fülöp-Székely Botond Székelyhon.ro 2016. május 18.Bunta kétszer „épített” házaNoha már rég beköltözött új székelyudvarhelyi házába, Bunta Levente mégis „újra felépíttette” az épületet – ez derül ki a rendelkezésünkre álló dokumentumokból. Az okok összetettek, de a lényeg, hogy Bunta el akart titkolni valamit – írja szerdai címlaptörténetében az Udvarhelyi Híradó. A történet még 2002 körül kezdődött, a Szász Jenő-érában, amikor Bodó Attila és társai ún. „erőszakos” ingatlanbizniszbe kezdtek: nyakra-főre vásároltak, szereztek meg olyan külterületeket, melyekről tudni lehetett, hogy hamarosan belterületekké válnak és megsokszorozzák értéküket. A lap birtokunkába került hivatalos dokumentumok szerint az akkor még helyrajzi szám nélküli területre Bodó Attila kapott építkezési engedélyt Szász Jenő akkori polgármestertől. 2007-et írunk. 2008. november 10-én a 70/2007.04.24-es számmal iktatott építkezési engedély alapján megszületik az elkészült épület átadás-átvételét igazoló közokirat, azaz a polgármesteri hivatal részéről Farkas Domokos főépítész jegyzőkönyvben állapítja meg, hogy az ingatlan felépült. Az ingatlan telekkönyvi bejegyzéseihez időről időre szükséges a polgármesteri hivatal igazolása például arról, hogy az épület létezik. Ilyen igazolást az akkor már hivatalban lévő Bunta Levente polgármester kettőt is kiállít. Egyet 2009-ben, egyet meg 2010-ben. Az épület tehát bizonyíthatóan létezik 2008-ban, amikor a főépítész megállapítja, hogy felépült, de nem omlott le 2009-ben és 2010-ben sem, amikor a polgármesteri hivatal igazolásokkal bizonyítja létezését, sőt ezeket Bunta Levente saját kézjegyével is ellátja. Az, hogy az ingatlan Bunta Levente és neje tulajdonába mikor került, egy 2012-es telekkönyvi kivonatból derül ki. Az alig egy hónapja hivatalba lépett Buntának 2008 nyarán kerül nevére az ingatlan, adás-vétellel, tehát nem mint saját telken felhúzott, saját építésű ház (utóbbinak még lesz jelentősége a későbbiekben). Ekkor még tartalmazza a kivonat, hogy az előző tulajdonos Bodó Attila volt. De jött 2012, egy újabb választási év, ekkor vált ismét a kampány témájává, hogy Bunta ajándékba kapta házát az ingatlanguru Bodótól. Ennek kellett eltűnnie a papírokból. Bunta „második” háza Hiába kapott időközben nevet is az addig névtelen utca, a Kamilla nem tudta elnyomni a bűzt, amit ez az ügy árasztott. Ezért valahogyan sikerült elérnie Bunta Leventének, hogy a telekkönyvi hivatalnál leradírozzák a házát a kivonatról. A rendelkezésünkre álló, 2002. február 2-ai telekkönyvi kivonatban még szerepel a telken Bunta háza (és az egykori tulajdonos, Bodó Attila neve), de a szintén birtokunkba került 2012. február 28-ai telekkönyvi kivonaton már eltűnt az épület és Bodó neve is. Csak a Kamilla utca akkori látogatói meg a Google Earth 2012-ben készült felvételei tanúskodnak arról, hogy az a ház igencsak létezik. De a bohózat folytatódik… Hogy tökéletes legyen a manőver, 2012. október 1-jén saját névre kivált Bunta Levente egy építkezési engedélyt, amelyet természetesen meg is kap a polgármester. Rá két évre, 2014. november 20-án ismét kiállítanak egy átadási-átvételi jegyzőkönyvet, amelyben a polgármesteri hivatal elismeri, hogy az – egyébként már évek óta álló – épület elkészült. S hogy még szebb legyen, 2014. november 10-én születik meg a Bunta által kibocsátott igazolás a ház létezéséről, azzal a céllal, hogy a „felépült” ingatlant telekkönyvezni tudják. A fenti színjáték pedig annak ellenére lezajlik Székelyudvarhelyen Bunta Levente közbenjárásával, hogy a Bodó Attila által épített és állítólag alig 20 ezer lejért vásárolt házban már 2008 óta benne is lakik a polgármester, mégpedig a Kamilla utca 19. szám alatt. Mit mond Bunta? Az uh.ro-hoz eljuttatott levelében Bunta azt állítja, hogy háza csak 70–80 százalékban készült el 2008-as beköltözésekor, illetve hogy a felépítmény nem is Bodó Attila tulajdona, hanem valamiféle cég nevén volt, amelytől – állítólag – Bunta megvásárolta. Állítását igazolandó a polgármester egyelőre semmilyen bizonyítékkal nem tudott szolgálni. Nagyon nem is tudhat, mert a 2008-as átadási-átvételi jegyzőkönyvben Bodó Attila szerepel a ház tulajdonosaként, semmilyen cég nem jelenik meg a hivatalos dokumentumokban (építkezési engedélyek, telekkönyvi kivonatok, átadási-átvételi jegyzőkönyvek stb.). A dokumentumok tehát azt igazolják, hogy Székelyudvarhelyen ugyanazt az épületet többször is fel lehet építeni és adni-venni. Csak akadjon ismerős a városházán… Szőke László Székelyhon.ro 2016. május 19.Elballagtak a BBTE udvarhelyi tagozatának végzőseiA Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozatának tanító- és óvodapedagógia szakos végzősei búcsúztak csütörtökön a felsőoktatási intézettől, a ballagási ünnepség a Bányai János Szakközépiskola sporttermében zajlott. A délelőtti eseményen Dósa Zoltán, a BBTE székelyudvarhelyi tagozatának nemrég kinevezett igazgatója, Bunta Levente polgármester, Görbe Péter megyei főtanfelügyelő, Márton Adél szaktanfelügyelő, valamint a gyakorló iskola és óvoda vezetői köszöntötték a jelenlévőket. A negyvenöt nappali tagozatos és huszonhat távoktatásban részesült végzőst a gyakorló iskola és óvoda növendékei, valamint a másodévesek verses, zenés műsorral búcsúztatták, majd vezető tanáraik kiosztották nekik az emléklapokat. Az esemény végén a polgármester mindkét tagozat legjobb tanulmányi eredményt elért diákjának átadta a hivatal ajándékát. A Szózat után a frissen végzettek kalapjai röppentek a magasba. Dósa Ildikó Székelyhon.ro 2016. május 22.Barátságra buzdító fesztivál SzejkénA Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál ötvenedik kiadásán tizenkét tánccsoport vett részt vasárnap. A Romániában élő nemzeti kisebbségek ezúttal nemcsak a szejkefürdői színpadon léptek fel, hanem a székelyudvarhelyi Bethlen-negyedi parkban is. A fúvószenekar ébresztette Székelyudvarhelyt vasárnap, majd népviseleti parádéval hívogatták az érdeklődőket a Szejkefürdőre, a fél évszázados Szejke-fesztivál gálaműsorára, ahol Elekes Gyula főszervező és Bunta Levente udvarhelyi polgármester köszöntőbeszéde után a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptáncegyüttes székelyföldi táncokkal kezdte el az előadások sorozatát. A tizenkét tánccsoport között voltak rutének, orosz-lipovánok, olaszok, szászok, görögök, bolgárok, szerbek, tatárok és ukránok is, de fellépett a magyarországi Bodrog és a székelyudvarhelyi Seríttő néptáncegyüttes is. „Hét kisebbség van községünkben, Németperegben, ezért nagyon nehéz megtartani a különböző kultúrákat, hiszen mindenki »lop« egy kicsit a másikéból: vegyes házasságok születnek, a szülők más-más kisebbségből származnak. Ennek ellenére mégis sikerül átadni örökségünket, kultúránkat, és ennek nagyon örvendünk” – mondta Viorica Bojcsuk, az Arad megyéből érkezett ruszin Holoboc néptáncegyüttes vezetője. Mint elmondta, otthon ruszinul beszélnek, ám az iskolában már mindenki románul kommunikál, ennek ellenére vannak olyan szülők, akik fontosnak tartják az anyanyelvet, így a családban sokan ruszinul beszélgetnek. A Romániai Olaszok Egyesületét képviselve érkezett a Szejke-fesztiválra a Di nuovo Insieme Jászvásárból. Petre Șușu, az együttes koreográfusa elmondta, a közösség a 19. században a Tulcea megyei Greci községbe érkezett olasz telepesek leszármazottaiból alakult ki, akik kőbányában dolgoztajak akkor. Nemcsak az olasz kisebbség tagjai léptek be a tánccsoportba, hanem olyanok is, akik vonzódnak az olasz kultúrához. Sokan vannak a közösségben, akik már nem beszélik a nyelvet, hiszen közelükben olyanok élnek, akiket nem érdekel, hogy egy kisebbség tagjai. Petre Șușu szerint a romániai olaszok hagyományai elvesztek, csupán néhány dalt sikerült összegyűjteniük a dobruzsai községben élő öregektől. Az ukrán kisebbség kultúráját a Temes megyei Csukásból érkezett Kalena együttes képviselte a Szejke-fesztiválon. Mariana Brașoveanu, a táncegyüttes vezetője elmondta, az ő ukrán közösségük azokból a máramarosi ukránokból alakult ki, akik a Bánságba költöztek. „Mivel a térség nagyon erősen ragaszkodik a bánsági hagyományokhoz, mi meg elég messze vagyunk az ukrán határtól, sokan inkább a román kultúrához vonzódnak. Saját kultúránk megőrzéséért alapítottuk meg a csoportot, hogy gyerekeink is tanulják meg dalainkat, táncainkat” – mondta. Veres Réka | Székelyhon.ro 2016. május 22.A nagyvilágban szétszóródott magyarságnak üzenő himnuszKilencvennégy éve, 1922. május 22-én adták elő először a Csanádi György által írt székely himnuszt – erre emlékezve a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor utcában található Csanády-emléktáblánál ünnepséget tartottak vasárnap. A megemlékezés – a Balázs Ferenc Vegyeskar közreműködésével, Orosz Pál József karnagy irányításával – a Magyar Himnusz eléneklésével kezdődött. Ezt követően Szőcs Endre, a Városi Könyvtár igazgatója tartott ünnepi beszédet. Emlékeztetett azokra a helyekre és alkalmakra, amikor elhangozhat a himnusz, külön kiemelve a csíksomlyói búcsút. Szőcs Endre kifejtette, „a székely himnusz mindannyiunk életének részévé vált”, hiszen „szavaival üzen a nagyvilágban szétszóródott magyarságnak”. A székely himnusz eléneklését követően egy-egy szál virággal a belvárosi református temetőbe vonultak át a megemlékezők, ahol Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere koszorút helyezett el az emléktáblánál, majd őt követve virágokat helyeztek el a jelenlévők. Dávid Anna Júlia Székelyhon.ro 2016. május 26.Megvalósításokat, nem kifogásokat ígér Arros OrsolyaAz egy helyben toporgás helyett változásra van szükség Székelyudvarhelyen – hangsúlyozta Arros Orsolya, az RMDSZ polgármesterjelöltje szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen Kelemen Hunor szövetségi elnök is részt vett. Arros közölte, úgy állította össze választási programját, hogy a helyiek véleményét is kikérte. Elmondta, a konzultációk során kiderült, az emberek elvesztették a bizalmukat a városvezetőikben, ezért erős polgármesterre van szükség. „Ehhez egy jó csapat mellett konkrét megvalósításokra, nem kifogásokra van szükség" – magyarázta a jelölt. Az Arros Orsolyát támogatásáról biztosító Kelemen Hunor szerint fontos lenne Udvarhelyet minden téren felzárkóztatni a többi nagyobb székelyföldi város mellé. „A kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején mindenki irigykedve nézte Udvarhelyt, hogy a székely városok közül a csúcson van, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy pedig mögötte. Most azt gondolom, hogy az udvarhelyiek pont fordítva érzékelik" – fogalmazott Kelemen. A szövetség elnöke azzal is érvelt, hogy az elmúlt években még Balánbánya is több európai uniós forrást hívott le, mint Udvarhely. Szerinte ahhoz, hogy változásokat tudjon elérni az RMDSZ, a tagjainak együtt kell működniük, és többségben kell lenniük a megyei és helyi önkormányzatokban is, illetve arra is szükség van, hogy a vezetők szintén az érdekképviseletből kerüljenek ki. „Ez az igazi tétje a jövő vasárnapi választásoknak Udvarhelyen: lesz-e olyan városvezetés és önkormányzat, amely együttműködésben, nem pedig konfliktuskeresésben, nem egymás jobb vagy rosszabb pillanataiban elmondott beszédeinek rögzítésében és kiszivárogtatásában, hanem az építkezésben, a fejlődésben érdekelt" – jelentette ki Kelemen. Kifejtette: amikor pártja az újratervezésről beszélt, arra is gondoltak, hogy az egyes településeken maguk a lakók döntsék el, ki induljon polgármesterjelöltként. Ennek fényében sajnálatát fejezte ki, hogy Székelyudvarhelyen Bunta Levente meghátrált az előválasztási megmérettetés elől, és végül független jelöltként indul. Fülöp-Székely Botond Krónika (Kolozsvár) 2016. június 6.Székelyudvarhelyen Gálfi Árpád, az MPP-EMNP választási szövetség jelöltje nyertGálfi Árpád, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös jelöltje nyerte meg a székelyudvarhelyi polgármester-választást – közölte a Székelyhon portál, a jelölt kampánystábjától származó információkra hivatkozva. A Gálfi Árpád a függetlenként indult Bunta Leventét, és Arros Orsolyát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjét győzte le. A Transindex portál közlése szerint a második legtöbb szavazatot összegyűjtött Bunta Levente, a város jelenlegi RMDSZ-es polgármestere elismerte vereségét, és sok sikert kívánt Gálfi Árpádnak. Az RMDSZ jelöltjének székelyudvarhelyi vereségét Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke is elismerte kolozsvári sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy a szövetség párhuzamos számlálása szerint Szentegyházán is alulmaradt az RMDSZ jelöltje az MPP-EMNP jelöltjével szemben. A Hargita megyei városban Molnár Tibor szerezte meg a polgármesteri tisztséget. Az RMDSZ saját számlálása szerint ugyanakkor a szövetség jelöltjeinek olyan településeken is sikerült győzniük, ahol korábban nem a szövetség politikusa viselte a tisztséget. Nyert az RMDSZ a Máramaros megyei Hosszúmezőn, a Szilágy megyei Baksán és a Kovászna megyei Maksán is. Utóbbi településen az EMNP polgármesterét váltja le az RMDSZ jelöltje. Kovács Péter elmondta, Marosvásárhelyen a szavazatok harmadrészének a feldolgozása után éjfélkor tizes nagyságrendű volt a különbség Soós Zoltán és Dorin Florea között. Szatmárnémetiben szintén kiélezett volt a verseny Kereskényi Gábor és Dorel Coica között. Itt éjfélkor pár száz szavazattal Kereskényi vezetett. MTI Erdély.ma 2016. június 6.Gálfiék kettős sikereAbszolút többséget szerzett a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt alkotta koalíció a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testületben. Nemcsak a polgármesteri tisztséget veszítette el az RMDSZ, hanem tanácsbeli többségét is. Míg az elmúlt négy évben a 19 tagú testületben 11-en az RMDSZ-t, 5-en az MPP-t, 3-an pedig az EMNP-t képviselték, addig az elkövetkező ciklusban 11-en a koalíció (MPP–EMNP), 8-an pedig a szövetség színeiben dönthetnek. A Központi Választási Iroda hétfőn délelőtt tette közzé a helyhatósági választások hivatalos eredményeit. A részletes adatokból egyebek közt az is kiderül, hogy a polgármesteri székért zajló versengésben Bunta Levente (független) leköszönő városvezető a huszonkét körzetből négyben kapott több szavazatot, mint Gálfi Árpád (MPP–EMNP). Arros Orsolya (RMDSZ) Gálfit egyetlen körzetben sem tudta maga mögé utasítani, Buntát pedig csak a 34-esben előzte meg. Gálfi Árpád tízszázalékos előnnyel nyerte meg a polgármester-választást Buntával szemben. Majdnem ugyanilyen arányú győzelmet aratott az őt támogató koalíció is a képviselő-testületben. Pui Nándor független jelölt viszont nem jutott be az önkormányzatba, mivel 624 szavazatot kapott, és még 48-ra lett volna szüksége, hogy képviselőként dolgozhasson. A választások előtt összeállított jelöltlisták alapján az önkormányzati testület összetétele a következőképpen alakult: 1. Hajdó Csaba István – EMNP, 2. Orbán Árpád – MPP, 3. Mike Levente József – MPP, 4. Jakab Attila – EMNP, 5. Orbán Balázs – MPP, 6. Szarvas Zsuzsanna – EMNP, 7. Bíró Jolán – MPP, 8. Bíró Edit – EMNP, 9. Péter Balázs – MPP, 10. Lőrincz Edit – EMNP, 11. Vass Zoltán – MPP (a koalíció tagjai), illetve 1. Arros Orsolya Blanka, 2. Benedek Árpád Csaba, 3. Sinka Arnold, 4. Jakab Áron Csaba, 5. Berde Zoltán, 6. Szabó Gyula, 7. Lőrincz Zsuzsanna, 8. Derzsi László (RMDSZ-tagok). Pál Gábor Székelyhon.ro 2016. június 9.Jakab a hibákról, az elterelésről és a rágalmakrólA hibákról kell beszélni az RMDSZ alulteljesítésével kapcsolatban – ezt mondta csütörtökön, e heti második sajtótájékoztatóján Jakab Áron Csaba, a szövetség udvarhelyi szervezetének alelnöke. A rosszul sikerült udvarhelyi választások óta nem az RMDSZ széki vezetőinek felelősségvállalásáról szólnak a sajtóban tett nyilatkozatok, hanem vadászat indult azok ellen, akik beszéltek a hibákról – jelentette ki csütörtökön Jakab Áron Csaba. Mint mondta, témaelterelés zajlik, illetve egymásnak ugrasztják a kollégákat a szervezeten belül, rágalmazások folynak, amelynek lesznek jogi következményei. Jakab szerint az RMDSZ-es tanácsosi listát számára ismeretlenek állították össze, majd a szervezet szabályait megkerülve véglegesítették. A kampányban elkövetett hibákat sorolva kitért arra, hogy ugyanazok gyűjtöttek aláírásokat Arros Orsolya és Buta Levente polgármesterjelölteknek. A régi, RMDSZ-hez hű tanácsosokat nem vonták be a munkába, Arros programfüzete, illetve a plakátok már a kampány előtt elkészültek, míg az önkormányzati képviselőjelölteké csak röviddel a választás napja előtt. Jakab kijelentette, az RMDSZ széki vezetősége semmibe veszi, lekezeli polgármestereit, tanácsosait. Szerinte ennek a következménye, hogy az értelmiségiek nem szívesen vállalnak politikai szerepet, viszont annál inkább a dróton rángatható, karrierista „érdeklődők”. Jakab ugyanakkor elutasította azt a vádat, hogy gondolkodásának, véleménynyilvánításainak bármi köze lenne Bunta Levente volt polgármester elveihez. Cáfolta, hogy bármilyen hanganyagot is kiszivárogtatott volna az RMDSZ gyűléseiről. Fülöp-Székely Botond Székelyhon.ro 2016. június 27.De mit vittek ki a dobozokban a városházáról?Nem kompromittáló iratokat akartak elvinni autóval a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalból pénteken – derült ki, miután az újonnan megválasztott polgármester munkatársai ellenőrizték a dobozokat. Orbán Balázs, az MPP–EMNP-koalíció tagja lapunknak elmondta, hétfőn foglalta el hivatalát Gálfi Árpád frissen megválasztott polgármester, ekkor ellenőrizték, hogy az önkormányzat alakuló ülése idején milyen iratokat és tárgyakat pakoltak a hivatal tulajdonában lévő Volkswagen Passatba. Mint kiderült, Bunta Levente volt polgármester személyes tárgyai, illetve a tevékenységével kapcsolatos dokumentumok fénymásolatai voltak az autóban. „Nem tartalmazott semmi olyat, amit ne vihetett volna el” – fogalmazott Orbán. A politikus szerint csak azért merült fel a gyanúja, hogy bizonyos iratok eltüntetése van folyamatban, mert bár a leköszönt elöljárónak három hete volt hasonló ügyei rendezésére, mégis az önkormányzati testületi tagok beiktatásának időpontját választotta ezek elintézésére. Fülöp-Székely Botond Székelyhon.ro 2016. június 29.Bemutatták a Székelyföld története című monográfiát BudapestenBemutatták a Székelyföld története című, hiánypótló háromkötetes monográfiát kedden Budapesten. A tudományos munka első kötete a kezdetektől 1562-ig, a második az 1562-től 1867-ig, a harmadik az 1867-től 1989-ig tartó időszakot ismerteti – mondta el Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója. Kiemelte: olyan, a nagyközönségnek is szóló munkát akartak létrehozni, amely tudományos igénnyel, megalapozottan szól a régióról és népéről. Mint mondta, terveik között szerepel a monográfia rövidített, angol nyelvű fordításának elkészítése is. Fodor Pál emlékeztetett arra, hogy Bunta Levente, Székelyudvarhely akkori polgármestere 2012-ben látogatta meg a magyar történettudomány fontos műhelyeit, így többek között az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontját, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Levéltárat és az Országos Széchényi Könyvtárt azzal az ötlettel, hogy az Erdély története mintájára hozzanak létre egy művet a Székelyföld történetéről. Székelyudvarhelyen 2012. március 15-én gyűlt össze a szerkesztőbizottság Egyed Ákos, az MTA külső tagjának a vezetésével. A több mint húsz szerző munkáját 2200 oldalon összegző műről Zsoldos Attila történész elmondta: a könyv legnagyobb erénye, hogy nem bocsátkozik találgatásokba, számot vet a jelenlegi tudás határaival és nagyon szilárd, biztos útmutatást ad a további kutatásokhoz a szakembereknek és az érdeklődő olvasóknak egyaránt. Horn Ildikó történész elmondta, a második kötet két nagy részben ismerteti az 1562-től 1867-ig tartó időszakot mintegy 700 oldalon, a székely társadalom bemutatásától az alkotmány változásain és a mentalitás történetén keresztül a polgárosodásig. Az 1848-49-es forradalom történetével a mű 100 oldalon foglalkozik. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, valamint a Haáz Rezső Múzeum közös kiadásában megjelent könyvben nagy és új, eddig kevéssé ismert képanyag, valamint informatív térképek is láthatók. Borhi László történész azt hangsúlyozta, hogy ez a kiadvány a magyar történetírás kiemelkedő produktuma az utóbbi évtizedekben. Olvasmányos, stílusa egységes, a tudományosság rovására mégsem tesz kompromisszumokat. Krónika (Kolozsvár) 2016. július 5.Monumentális kiadvány készült a Székelyföld történetérőlMítoszok, tévhitek, téves történeti elképzelések helyett hiteles, kutatásokon alapuló adatok, valamint értékelő, elemző megközelítés. Ez a lényege a most megjelent Székelyföld története című háromkötetes történettudományi műnek. A nagymonográfia 22 szerző összefogásával készült; közérthető stílusával a szakemberek mellett a székelység iránt érdeklődő nagyközönséget szándékozik megszólítani. A munka egyik társkiadója az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja. Az erdélyi magyarság, azon belül pedig a szorosan vett Székelyföld múltja nem csupán a történészszakma és más társadalomtudományok számára kiemelkedően érdekes. Az 1986-ban megjelent, a jelen kötethez hasonlóan ugyancsak háromkötetes Erdély története a maga idejében komoly visszhangot váltott ki mind szakmai körökben, mind pedig a nagyközönség soraiban. Ennek nyomdokain jelen kiadvány szerzőinek és szerkesztőinek szándéka elsődlegesen az volt, hogy a mítoszok, az elterjedt tévhitek, téves történeti elképzelések, továbbá a mindenkori politikai törekvéseket legitimálni szándékozó értékelések helyett hiteles, kutatásokon alapuló adatokra, valamint a leíró jelleg helyett az értékelő, elemző megközelítésre helyezzék a hangsúlyt. A történészek munkáját megnehezítette a forrásanyagok – főleg a székelység korai történeti időszakára jellemző – hiányos, töredékes volta. Az ezekben rejlő információk kibontása eltérő értelmezéseket eredményezett, amelyek – a kutatás szabadsága jegyében – a kötetben egyaránt helyet kaptak. Ugyanakkor az egyértelműen a legendák körébe sorolandó, szélsőséges értelmezések természetszerűleg kimAradtak. Hogyan született meg a Székelyföld története? Mivel 1986 óta több évtized telt el, és ez az időszak magába foglalta a rendszerváltás folyamatát is, egy új székely történet megírásának igénye mind sürgetőbbé vált. Végül 2008-ban vetette fel Bunta Levente, Székelyudvarhely akkori polgármestere egy, az új kutatási eredményeket összegző kiadvány ötletét, amelynek nyomán, sok egyeztetést követően, 2011-ben a munka tényleges előkészítése is elkezdődött. Ezt az a szakmai bizottság koordinálta, amely később szerkesztőbizottságként az elkészült köteteket is jegyezte, élén Egyed Ákos történésszel, az MTA külső tagjával. Kutatók, egyetemi oktatók és a Székelyföldi múzeumok szakemberei fogtak össze; a 22 szerző munkáját a szerkesztőbizottság, a Haáz Rezső Múzeum és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja koordinálta, a kiadást pedig az Erdélyi Múzeum- Egyesület segítette. A most megjelent háromkötetes, több mint 2200 oldalas munka hangsúlyosan kezeli azt a tényt, hogy a téma tudományos megközelítése messze túlmutat a kutatói érdeklődésen. Az első kötet a kezdetektől az 1562. évi székely felkelésig tárgyalja a régió történetét. Az írott források hiánya miatt e kötet a régészeti és az építészettörténeti kutatások fokozott mértékű felhasználásával készült. A második kötet az Erdélyi Fejedelemség korától 1867-ig, tehát Erdély és Magyarország uniójáig dolgozza fel a Székelyföldi viszonyokat. A harmadik pedig az 1990. májusi parlamenti választásokig foglalja össze a Székelyföldnek tekintett terület történetét. A mítoszokat tisztelő, de azokat a történelemtől élesen elválasztó, a múltat is magába foglaló helyes önismeret kulcsszerepet kaphat egy sokat próbált közösség szellemi összetartozásának megőrzésében. Ennek szellemében a címválasztás nem teszi kétségessé, hogy jelen munka egy sajátos jogállású népesség régióját, annak sajátos arculatú közösségi és intézményesülési viszonyait mutatja be oly módon, hogy a szerzők a helyi történéseket, a lokális ismereteket a tágabb erdélyi, magyarországi/romániai, de az ezeken is túlmutató nemzetközi folyamatok kontextusában tárgyalják. A háromkötetes mű így alapvetően azon intézmények, viszonyok, külső és belső folyamatok gazdag múltjának ismertetését tűzte ki célul, amelyek a székelyek földjét Székelyfölddé tették, illetve azt – változó keretek között ugyan – máig fenntartották. Egy nagyon sajátos régió Székelyföld a középkorban a Magyar Királyság része volt. A Mohács utáni országszakadás idején viszont az önállóvá váló Erdélyi Fejedelemség államalkotó rendi nemzetei közé került, majd a fejedelemség megszűnése után a Habsburg uralkodók jogán csatolták ismét az ország egészéhez. Az Osztrák– Magyar Monarchia bukását követően, a 20. század elején Romániához került, amint az közismert, majd 1940–1944 között, néhány falut leszámítva, újból Magyarországhoz tartozott. Fontos kiemelni, hogy a Székelyföld fogalma, valamint területi kiterjedése szükségszerűen változott az Árpád-kori dél-erdélyi szállásterületektől az 1330-as évek egyházi közigazgatásán át a 16. századi Erdélyi Fejedelemségig, amikor a székely székek területe más volt, mint pl. a 18. század végi, 19. századi régió. Az 1876. évi megyerendszer, az egységességet szem előtt tartó, modernizáló közigazgatás, de főleg az 1918. évi és az 1940. évi impériumváltás után Aranyosszék így már csak a "történeti Székelyföld" része volt. Az 1950-es évektől a "jelenkori Székelyföld" alatt a Magyar Autonóm Tartományt, az utóbbi évtizedekben pedig valójában immár főként Hargita és Kovászna megyét értik. Van még elvégzendő kutatói feladat A szerzők tehát a fent felvázolt irányvonalak mentén Székelyföld történetét az újabb kutatási eredményeket összegezve, ugyanakkor a még bőséggel adódó további elvégzendő feladatokat szem előtt tartva mutatják be. Az alapkutatások jelen pontján nem adható még minden kérdésre részletes válasz. Vagy azért, mert nem állnak rendelkezésre releváns forrásadatok, vagy azért, mert egyszerűen komoly kutatómunka vár még a történészekre. Ezzel együtt a szintetizáló kötet szerzői részben saját, részben más kutatók által folytatott forrásfeltárásra és kutatásra támaszkodhattak, és támaszkodtak is. Ezt egészítették ki a célzott kutatások, például a két világháború közötti közigazgatatás esetében. A Székelyföld története nyilván különösen érdekes a Székelyföldön élőknek, de tudott, hogy a térség története jóval szélesebb körű érdeklődésre tart számot. Ám az érdeklődők kérdéseikre a meglevő, de régebbi szakirodalomból és a hiedelmek egyvelegéből gyakran töredékes választ kapnak csupán. Mint látható, a rendszerváltás utáni szabadabb légkör lehetőséget teremtett az érdemi kutatómunka megújulására: a könyvtárak, a levéltárak és a különféle közgyűjtemények nyitottabbak lettek, új kutatási módszerek terjedtek el, és felnőtt egy új szakembergárda is. A régebbi, gyakran már elavultnak tekinthető munkák sokszor szinte hozzáférhetetlenek, a történeti forrásokat pedig eredeti nyelvükön nagyon kevesek képesek olvasni és főleg értelmezni. A modern, valóban tudományos munkák hiányának is köszönhető, hogy sok tudománytalan téveszme kering szabadon. Mindezeket figyelembe véve aligha kétséges, hogy hiánypótló alapmunka született meg. A Székelyföld története I–III. című nagymonográfia az MTA BTK, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum közös kiadványa. Szerkesztette a szerkesztőbizottság: Egyed Ákos (elnök), Bárdi Nándor, Hermann Gusztáv Mihály, Kolumbán Zsuzsánna (titkár), Oborni Teréz, Pál Judit, Reisz T. Csaba (olvasószerkesztő). A három kötet ára 13.500 forint, kereskedelmi forgalomba nem kerül. Megvásárolható a 2016. július 5-én nyíló Penna Bölcsész Könyvesboltban, az MTA BTK új könyvesboltjában (1053 Budapest, Magyar utca 40., munkanapokon 13 és 17 óra között). Népújság (Marosvásárhely 2016. július 13.Míves Emberek Sokadalma – politikán felüli, támogatásra érdemesTizenöt napirendi pontot vitat meg az újonnan megalakult Székelyudvarhelyi képviselő-testület a pénteki, első rendes havi ülésén. Egyebek közt a szejkei strand belépőjének értékéről, két tanintézmény székhelyének béréről, illetve a Míves Emberek Sokadalmának támogatásáról is dönt majd a testület. A napirendi pontokról szerdán Jakab Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt koalíciójának önkormányzati frakcióvezetője és Orbán Balázs, az MPP–EMNP-koalíció frakcióvezető-helyettese tartott sajtótájékoztatót. Az első két napirendi pont a katolikus egyház ingatlanjában működő Tamási Áron Gimnázium, valamint a református egyház épületében működő Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium éves bérleti díjának növelésére vonatkozik. Erre az évre a törvény által megengedett legnagyobb összeget, 280 ezer lejes bérleti díjat terjesztett elő a szakbizottság, ami Jakab Attila szerint sokkal nagyobb a korábbiaknál. Az összeget a két egyház az ingatlanok feljavítására fordíthatja. Orbán szerint a bérleti díj növelését már márciusban is javasolták, ám az akkori polgármester, Bunta Levente visszavonta ezt. A harmadik napirendi pontban előterjesztett határozattervezet egy, a Szászok táborában található, 2709 négyzetméteres területtel kapcsolatos, melyről tulajdonosai lemondanának a város javára. Orbán elmondta, gondok vannak a város köz- és magántulajdonába leadott ingóságok leltározásával, ezért prioritás lesz ezek rendezése. A pénteki tanácsülésen egy régen államosított beltelek tulajdonjogának megállapítására is javaslatot tesznek. Jakab Attila elmondta, a rendszerváltás előtt sok ház eladásakor az állam tulajdonába került a ház alatti terület, amiről sokan nem is vettek tudomást, ez manapság hagyatéki eljárásokkor, házak eladásakor derül ki. Hozzátette, nincs nyilvántartás arról, hány ilyen eset van a városban, ezért azt javasolja az ingatlantulajdonosoknak, hogy nézzék át irataikat. Idéntől ismét a város vette át a szejkei strand működtetését, ezért a negyedik napirendi pont az itteni jegyárak meghatározásáról szól. Bár erre vonatkozóan már érkezett egy előterjesztés a helyi adók és illetékek, illetve a vagyongazdálkodási osztálytól, miszerint a belépők értéke legyen azonos a városi strand jegyáraival, a frakció szerint egyebek közt a távolság és a strandkörülmények miatt a Szejkén alacsonyabbak kell legyenek az árak. Míg a városi strandon gyerekeknek hat, felnőtteknek pedig tíz lejbe kerül a belépő, ők azt szeretnék, hogy a szejkei strandon az egész napos jegyért négy lejt fizessenek a gyerekek és hetet a felnőttek, délután négy után pedig két, illetve négy lejt. A Cekend-bejáratnál, illetve a Csereháton megüresedett ifjúsági és szociális lakásokba beköltözni szándékozó igénylők ügyében is döntenek pénteken a tanácsosok, valamint a város tulajdonában lévő erdőkből kitermelt fa nyilvános árverésen történő értékesítéséhez szükséges kiindulási árat is meghatározzák. Átminősítenék ugyanakkor az Udvarhely Néptáncműhely egyik be nem töltött táncosi állását, hogy pályakezdő táncos is jelentkezhessen a munkakörbe. Az Urbana Rt. részvényeseit képviselő közgyűlés összetételéről is döntenek, hét tagot választanak meg erre pénteken a képviselők közül. Az utolsó napirendi pont arról szól, hogy a július 29–31. között tartandó 16. Míves Emberek Sokadalma rendezvény társszervezőjeként az önkormányzat fele-fele arányban osztozna a költségeken az Artera Alapítvánnyal, 30 ezer lejes keretösszeggel. „Függetlenül attól, hogy milyen színekben van jelen az Artera Alapítvány vezetője az önkormányzatban, az érték és a munka, amit megvalósítanak, támogatásra érdemes” – fűzte hozzá a frakcióvezető. Veres Réka | Székelyhon.ro 2016. augusztus 11.Letölthető Word dokumentum (DOCX)Mi a székely: megmentésre szoruló szegény nép vagy szupermagyar? Három kötetben összegezték a Székelyföld történetét, amely egyfajta önképet is közvetít a közösségnek. http://itthon.transindex.ro/?cikk=26130&mi_a_szekely_megmentesre_szorulo_szegeny_nep_vagy_8222szupermagyar8221? A régi Tusványosok magas színvonalú vitáit hiányolók számára is megfelelt volna az elvárásoknak az idei, 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szakmai rendezvényei közül néhány. Például ilyen volt a Kós Károly sátorban megszervezett Könyvbemutató és szakmai vita a Székelyföld története I-III. kötetekrol címu program. Ez utóbbit korlátozta, hogy csak a szerzok egy része volt jelen és a másfél órán tíz embernek kellett osztoznia. A kemény kritikától, az opponensek - egyáltalán az ellenvélemény - jelenlététol és nyílt megnyilvánulásától talán némileg elszokott tusványosi közönség számára Bárdi Nándor történész, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet osztályvezetoje jelezte is a beszélgetés egyik pontján, nem azért jöttek a köteteket bemutatni, hogy fényezzék magukat, ezért hívtak bírálókat. Ez egy szakmai vita kezdete, ahol teljesen normális az, hogy az szakemberek elmondják a véleményüket. . �?gy tekintem ezt a három kötetet, mint egy szintézist: 22 szerzo ezt tudta produkálni négy év alatt - jelentette ki. A következo évtizedekben a történész szakma ennek nyomán tudja korrigálni az esetleges tévedéseket, és elvégezni azokat az alapkutatásokat, amelyek kiegészítik és árnyalják majd az ebben a monográfiában vázolt összképet. [.] A kiadás körülményeirol Miklós Zoltán, a Haáz Rezso Múzeum igazgatója és Kolumbán Zsuzsánna, székelyudvarhelyi történész, a szerkesztobizottság titkára beszélt. Szakmai és közösségi igény megfogalmazódása eredményezte a monográfia elkészültét, Egyed Ákos kolozsvári történész vetette fel még 2007-ben, hogy meg kellene írni a székelység történetét - idézte fel Miklós. 2012-ben Bunta Levente, Székelyudvarhely akkori polgármestere kezdeményezésére elindult a munka, a Haáz Rezso Múzeum biztosította az intézményi, a székelyudvarhelyi önkormányzat az anyagi hátteret, és elkezdodött azoknak a szakmai partnereknek a megkeresése, bekapcsolása, akik garanciát jelentettek arra, hogy az elkészülo kötet minden szempontból megfeleljen a szakmai elvárásoknak. Eloször az EME, aztán a Magyar Tudományos Akadémia kapcsolódott be a szakmai együttmuködésbe. Az önkormányzat a költségek biztosításával jelentos terhet vállalt, az elkövetkezokben pedig kiderül, a nagyközönség támogatja-e ezt a vállalkozást a kötetek megvásárlásával - mondta Miklós Zoltán. [.] Fehér János történész, muvészettörténész Barótról és Nagy Botond levéltáros, történész Sepsiszentgyörgyrol a kritikai észrevételeiket mondták el bevezetoként. Az elso és második kötet bírálatára felkért Fehér János megjegyezte, kevés idejük volt a kötetek áttanulmányozására, arra, hogy átfogó észrevételeket fogalmazhassanak meg. A tartalomra rátérve, szerinte egy monográfiától elvárható, hogy tömör, logikus, átlátható okfejtéseken alapuljon, a felsorakoztatott adatok hitelesek legyenek, amelyekre aztán hivatkozni lehet, valamint egy következetesen egységes fogalomhasználatot valósítson meg. Véleménye szerint ebben a monográfiában a kritikai apparátus nagyon hullámzó minoségu, következetlen, azaz vannak fejezetek, ahol teljesen kielégíto, máshol viszont gyatra, oldalakon keresztül számos idézojelbe tett részlet és történelmi adat jelenik meg hivatkozás és jegyzetapparátus nélkül. Számos helyen redundánsak és terjengosek a fejezetek, foleg a második kötetben, azaz több szerzo is esetenként visszatér ugyanarra a témára. Az elso kötet egyházi viszonyokat összefoglaló fejezete viszont például egy üdíto, tömör, tárgyilagos, jól hivatkozott szöveg, a szerzok kritikailag vizsgálták a forrásokat, és új, eddig fel nem dolgozott adatokat is bevontak az elemzésbe - emelte ki Fehér. A székely jogrendszerrol szóló rész mondhatni sztereotip összefoglalása az eddig e tárgyban született munkáknak, sokszor másodlagos hivatkozással, kritikai forrásvizsgálat nélkül. A Rákóczi-szabadságharc tárgyalása a bírálat szerint redundáns, következetlen, sot csúsztatásokkal és spekulációkkal, valamint tárgyi tévedésekkel terhelt. A székely mezovárosokkal és a székely székek szervezetével kapcsolatban kiegészítéseket, forráskritikát javasolt. Több olyan részlet is van, amely a szerzok korábban megjelent könyvei részleteinek vagy tanulmányoknak a szöveghu reprodukciója. Nem egy fejezetben nem új kutatásokon alapuló, céltudatos eredményekre töro, professzionálisan szerkesztett munkával állunk szemben, hanem a szövegek megírására felkért szerzoknek az elmúlt húsz évben megjelent, meglehetosen változó minoségu írásaiból összeállított szöveggyujteménnyel - fejtette ki a munka fontosságát is hangsúlyozva a muvészettörténész bíráló. További alapkutatásokat javasolt, illetve felvetette, hogy el kellene hagyni azt a gyakorlatot, hogy a szerzok évtizedeken át görgessék maguk elott gyakorlatilag ugyanazokat a szövegeket, és több helyen is publikálják azokat. Nagy Botond, a harmadik kötet bírálója a román szakirodalmat és egy historiográfiai összefoglalót hiányolt. A dualizmus korával kapcsolatos résznél kiemelte, gyakran említésre kerül a centrum-periféria, a függoségi modell, illetve a modernizációs hatások szigetszeru megnyilvánulásainak diagnózisa, amely egy társadalomelméleti modell és azt a nemzetközi viszonylatban a gyarmatbirodalmakra, illetve a gyarmataikra szokták alkalmazni, ami elorevetíti, hogy Székelyföldrol eleve csak mint elmaradott, fejlesztésre váró régióról eshet szó, így foképp annak felzárkóztatásán, az állami központ gazdaságpolitikáján lesz a hangsúly. A terület az Osztrák-Magyar Monarchia, a birodalom perifériájaként jelenik meg, miközben Magyarország határterülete vagy az osztrák-magyar vámterület megfogalmazás történetileg hitelesebb megfogalmazás lett volna. Az akkori magyar kormány által indított gazdasági felzárkóztatási programként indított Székely Akció elott is voltak a Székelyföldön vállalkozások, gazdasági sikerek, az nem volt olyan nagy vízválasztó, mint ahogyan azt a kötetben bemutatják. A legnagyobb változás a dualizmus korában az egységes közteherviselés bevezetése volt, ami súlyosan érintette a Székelyföldet, beleértve egyéb gazdasági korlátozásokat is, ami egyébként nagyban hozzájárult a gazdasági helyzet romlásához, ennek tárgyalása, az adózás kérdése azonban kimaradt a kötetbol. Tizenegy év alatt a szeszfogyasztásból Háromszéken befizetett adó nagyságrendileg többszöröse volt annak, amit a magyar állam például oktatásra költött, ezeknek az adatoknak a kvantifikációja nélkül Nagy Botond szerint hiányos a kialakult kép. [.] Transindex.ro"[.]táblázat A városlakók száma, illetve a városi lakosság aránya 2016-ban Hargita megyében (Forrás: megyei statisztikai hivatal) Mindezen magyarázatok tükrében sem világos, hogy az adatokhoz képest pontosan hány lakosa van Hargita megyének, csupán azt merjük leírni, hogy valahol 310 ezer és 333 ezer közöttire teheto. Romániában 2015-ben éves szinten napi mintegy háromszázzal csökkent a lakosságszám. Kétszázhatvanhattal csökkent a lakosság A 2011-es népszámlálás óta az eredeti számhoz minden hónapban hozzáadják a született gyerekek számát és kivonják az elhalálozókét. A prefektusi hivatal honlapján is megtalálható beszámoló szerint 2016 elso félévében a születési aránnyal szemben nott az elhalálozási arány: ennek eredményeként az említett idoszakban 266 személlyel csökkent a megye lakossága. Csíkszeredában jobbnak tekintheto a helyzet, ugyanis a 3,66 százalékos elhalálozási aránnyal szemben a születési arány 3,99 százalék. [.] Székelyhon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
