A Szabadság A nap kérdése című rovata megemlítette. hogy Kolozsváron a magyarság sokkal visszafogottabban üdvözölte Göncz Árpádot, mint Marosvásárhelyen. A lap megkérdezte az RMDSZ ügyvezető elnökét, miben látja ennek okát Takács Csaba szerint a kolozsvári magyarok nem bíznak eléggé saját erejükben, a demokratikus jogaik gyakorlását biztosító politikai helyzetben és az ebből következő félelem okaként a kommunista diktatúrát és az azt követő nacionalista agressziót jelöli meg. Takács Csaba ezt nem fogadja el, mivel szerinte ez a nacionalisták malmára hajtja a vizet. Úgy értékeli, hogy a visszahúzódásból csak önmagunk erejével tudunk kilépni. "Hogy a magyar iskolák létszáma is tükrözze a magyarság részarányát. És a közhivatalokban is inkább jelen legyünk. Most, amikor kolozsvári magyarok magas tisztségeket tölthetnének be, nem akad elég jelentkező. egyesek attól tartanak, hogy előtérbe kerülésükkel konfrontációt válthatnak ki" jegyezte meg az RMDSZ ügyvezető elnöke, hozzátéve, hogy "ezeknek a fenntartásoknak mielőbb oldódniuk kell, mert gyáva népnek nincs hazája". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
1997. május 31.
Az RMDSZ Háromszéki Szervezete Küldöttgyűlést tartott máj. 31-én. A napirenden szerepelt a megyei elnök, a megyei ügyvezető elnök és az Ellenőrző Bizottság beszámolója, Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatója és a megyei elnök megválasztása. A Küldöttgyűlés megyei elnöknek Márton Árpádot választotta meg és a Háromszéki Küldöttek Tanácsa első üléséig ideiglenes megbízatást adott Papp Attilának ügyvezető elnöki, illetve Elekes Károlynak, Incze Sándornak. Páll Ferencnek és Béres Károlynak az alelnöki feladat ellátására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2., 1039. sz./
1997. június 2.
Jún. 2-án Kolozsváron, az RMDSZ székházában, Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta Orbán Viktort, a FIDESZ - Magyar Polgári Párt elnökét és Király Andrást, a FIDESZ külügyi titkárát. A megbeszélésen részt vett Székely István ügyvezető alelnök. A találkozóra azt követően került sor, hogy a FIDESZ - MPP küldöttség megbeszéléseket folytatott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kolozsvári szervezetének vezetőségével, Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektussal, valamint Radu Sarbuval, az Állami Vagyonalap igazgatójával. A vendégek tájékoztatták az RMDSZ ügyvezető elnökét a lefolytatott tárgyalásokról. Megállapítást nyert az a tény, hogy a látogatás jó alkalom volt a román ? magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségek felmérésére. Továbbá értékelték a két ország küszöbön álló euroatlanti integrációjának jelentőségét. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a FIDESZ - MPP elnökét az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, kiemelve az önkormányzati és a tanügyi törvény módosításának fontosságát, és a koalíció erre vonatkozó álláspontját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./ Jún. 2-án tartott sajtóértekezletén Radu Sarbu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Kolozs megyei szervezetének elnöke Magyarország jövendő miniszterelnökeként mutatta be Orbán Viktort. /Népszabadság, jún. 3./ Orbán Viktor beszámolt kolozsvári látogatása eredményeiről. A beszélgetés tárgya volt Románia és Magyarország általános politikai helyezte, szó esett a jövő évben esedékes magyarországi parlamenti választások esélyeiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5., 1042. sz./
1997. június 10.
Jún. 10-én Magyar Bálint művelődési és közoktatási minisztere kolozsvári látogatása során megbeszélést folytatott Takács Csaba ügyvezető elnökkel és Kötő József művelődési és oktatási ügyvezető alelnökkel. A megbeszélésen jelen voltak Székely István és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Birtalan József gazdasági igazgató. A miniszter tájékoztatta az Ügyvezető Elnökség tagjait romániai látogatásának tapasztalatairól, kiemelten az oktatási és művelődési miniszterekkel, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával folytatott megbeszéléseiről. A felmerült kérdésekre vonatkozóan a vendég tájékoztatást kapott az RMDSZ álláspontjáról; a tanügyi törvény várható módosításairól, amelyek lebontják az anyanyelvi oktatás korlátait és kialakítják az intézményes garanciák rendszerét; ugyanakkor részletesen áttekintették az erdélyi felsőoktatási hálózat telepítési koncepcióját, valamint a Bolyai Egyetem kérdését. A továbbiakban egyeztették az anyaországi együttműködés lehetőségeit a tanulmányok elkészítésében, a létesítendő intézmények alapításában és működtetésében. Áttekintették a romániai magyar művelődési élet néhány időszerű problémáját, mint: a minőségi magyar könyvek erdélyi forgalmazásának kérdése, a színházi kultúra színvonalának emelése érdekében meghirdetendő infrastrukturális pályázat kiírása, az Erdélyi Tankönyv Tanács működésének rendszere, a távoktatási formák intézményesítésének, akkreditálhatóságának feladatai, a magyar állami elismerések szerepe a valós értékrend alakításában.
1997. június 17.
Jún. 17-én tartották a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ vezetőinek, parlamenti képviselőinek és szenátorainak szokásos heti tanácskozására az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök jelenlétében megvitatták a kormányzati munka aktuális kérdéseit, a koalíciós egyeztetések és a kormányprogram szellemében megvalósításra váró időszerű feladatokat, kiemelten a tanügyi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezet helyzetét, a földtörvénnyel kapcsolatos egyeztetett koalíciós álláspontot, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői beszámoltak az egyes tárcákban folyó munkáról, az elkövetkező időszakban esedékes, megoldandó feladatokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18., 1051.sz./
1997. június 21.
Jún. 21-én ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánia tanácstermében. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Béres András tanügyi-, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár. Jobban oda kell figyelni a SZET hangjára, mert a romániai magyar értelmiséget képviseli, mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A NATO-ba jutás esélyeinek elnapolásával máris felerősödtek a magyarellenes hangok, a parlamentben az ellenzék vehemensen támadja a magyarságot, tájékoztatta a résztvevőket Markó Béla. A közigazgatási törvény kompromisszum eredménye. Az RMDSZ eredetileg úgy kérte, hogy 10 %-os kisebbség esetén fogadják el a többnyelvűséget a közigazgatásban, végül 20 %-ban állapodtak meg. Az oktatási törvény módosításával kapcsolatban Markó Béla megállapította, hogy ennél többet nem tudtak elérni. Ezután Béres András tanügyi államtitkár tájékoztatója hangzott el a tanügyi törvény módosításának jelen állásáról, valamint az anyanyelvi oktatás kérdéseiről. Dr. Csiha Kálmán püspök a vallásszabadság megsértésének minősítette az egyházi iskoláknak, mint oktatási formának az el nem ismerését, kifogásolta, hogy a törvény felekezeti oktatásra vonatkozó része hiányos. Az egyházi iskolák épületeit nem kapták vissza, így azok albérletben működnek. Végül a SZET alapszabályzatáról és a módosításról volt szó. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese felhívta a figyelmet: amennyiben a magyar tagozat létrehozása az egyetem szenátusától függ, biztosra vehető, hogy a szenátus nem szavazza meg a magyar tagozat tervét. Az egyetem szűkített költségvetése az alkalmazottak létszámának csökkenéséhez vezet. Magyar tanárokat ilyen körülmények között csak a román tanárok létszámának rovására lehet felvenni, ami komoly konfliktusokhoz vezethet. Amíg Virgil Petrescu a miniszter, addig kevés az esély a helyzet normalizására, állapította meg Szilágyi Pál. A Bolyai Tudományegyetem körül kibontakozó vitában Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett: legyen már elég a multikulturalitás fogalmának lejáratásából. - Többen figyelmeztettek arra, hogy a tervezett új magyar történelem tankönyvek még nem készültek el. Nagy F. István ezért Murvai László minisztériumi osztályvezetőt tette felelőssé, Béres András államtitkár azonban kiállt Murvai mellett. - Benkő Samu megkérdezte, született-e paktum az RMDSZ kormányba lépésekor, Markó Béla válaszából kiderült, hogy nincs semmiféle "titkos paktum". - Egyhangú vélemény volt, hogy növelni kell a SZET tényleges szerepét a romániai magyarság életének irányításában, és szükségesnek tartják a fontosabb lépések előtti konzultációt. Ugyanakkor hangsúlyozottan hangzott el az az igény, hogy amikor a SZET ülésezik, más testület ne szervezzen olyan jellegű összejövetelt, amely megosztja az ülésen részt vevők idejét, mert ez lényegesen csökkenti a hatékonyságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
1997. június 26.
Jún. 21-én Kolozsváron az RMDSZ vezetői és kormányzati tisztségviselői megbeszélést tartottak, erről nyilatkozott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Takács Csaba elmondta, hogy a találkozón három fontos kérdés merült fel, a politikai együttműködés és annak meghatározó jellege és kihatása az országos és helyi végrehajtó szintekre, szó esett szervezési kérdésekről, az összehangolt együttműködés fontosságáról, és végül a költségvetés kérdésköréről. A kormányzati tisztségviselők kifejtették, mekkora hátrányt jelent munkájuk végzése során a gazdaság minden területén tapasztalható pénzhiány. A költségvetéssel kapcsolatban lényeges pont volt a tanácskozáson annak megvitatása, hogyan tudnának a minisztériumi, valamint a megyei képviselők a létező erőforrások összehangolásával méltányosabb leosztási rendszert biztosítani. "Ugyanez a kérdés merült fel az egyházügyi titkárság esetén, mert köztudott, hogy hazánkban egyetlen egyház kap méltányos támogatást , a többi elenyészően keveset, vagy semmit" ? jelentette ki Takács Csaba. Alsóbb szinteken RMDSZ-esek még mindig nincsenek számarányuknak megfelelően kinevezve, ezt is meg kell gyorsítani. Településfejlesztésre, környezetvédelemre Erdélyben elenyésző összeg áll rendelkezésre, ugyanis az erre fordítható összeg 94 %-át Havasalföld és Moldva kapja. Talajjavításra a költségvetés 0,02 %-át kapja Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye. Ezen kellene változtatni. A méltányosabb elosztással kapcsolatban az RMDSZ-es politikus megjegyezte, hogy a szövetség tisztségviselői jelen kell legyenek a közigazgatási intézményekben, meg kell találniuk a versenybe helyezés módját a piacgazdaság adottságai közepette, hogy a törvényességet, az esélyegyenlőség alapvető feltételét lehessen ellenőrizni is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1997. június 27.
Jún. 27-én tartotta soros ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, ülésükről közleményt adtak ki. Napirenden szerepelt az aktuális gazdasági, szociális, illetve kisebbségi vonatkozású kormányzati és törvényhozási kérdések elemzése, az Ügyvezető Elnökség főosztályai további feladatainak meghatározása. E napirend keretében Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet a Bukarestben folytatott koalíciós megbeszélésekről, a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményekről, a koalíció e kérdésekben képviselt álláspontjáról, beleértve a NATO-bővítés alternatíváinak elemzését is. A koalíció általános tevékenységével kapcsolatosan elhangzott, hogy minél sürgősebben ki kell küszöbölni a még meglevő működési zavarokat, meg kell teremteni a további reformfolyamathoz szükséges feltételeket, elsősorban a törvényes keretek létrehozásával, az ennek megfelelő struktúrák kialakításával és a reformot politikailag és szakmailag is felvállaló és ennek érdekében cselekvő személyi állomány biztosításával, alsóbb szinteken is. Az Ügyvezető Elnökség további intézkedéseket lát szükségesnek a szövetség kormánytisztviselői, parlamenti frakciói, valamint önkormányzatai közti minél jobb együttműködés érdekében is. Ezen kérdések elemzésére és az idevágó feladatok meghatározására adott alkalmat az a találkozó, amelyen az RMDSZ szövetségi elnöke, ügyvezető elnöke, miniszterek, államtitkárok, prefektusok, alprefektusok vettek részt jún. 21-én. Az Ügyvezető Elnökség tájékoztatót hallgatott meg az államelnökkel, miniszterelnökkel és a kormánykoalíciós pártok elnökeivel folytatott tárgyalásokról a Tanügyi törvény módosítása kapcsán felmerült nézeteltérésekre vonatkozóan. A helyzetet elemezve megállapították, hogy van lehetőség a kérdés jóhiszemű megoldására és a Tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítására. Ez biztosítja az 1997-98-as tanévben a reformok bevezetését, az anyanyelvű oktatást sújtó korlátozások megszüntetését, úgy, ahogy a Kormányprogramban és a koalíciós megállapodásokban szerepel. Az RMDSZ bízik a koalíció reformpolitikájában, mind a gazdasági, társadalmi, mind a kisebbségi vonatkozású kérdések megoldása iránti elkötelezettségében, és meggyőződésünk, hogy a mostani vitás kérdésekre is meg lehet találni a megoldást az eddigi koalíciós együttműködés fenntartásával.
1997. július 7.
Júl. 7-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A tanácskozáson jelen voltak Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, Székely István és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, Birtalan József megbízott gazdasági ügyvezető alelnök, valamint meghívottként Boros János önkormányzati főelőadó és Balogh István, a számítástechnikai csoport vezetője. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet a székelyudvarhelyi csereháti létesítmény ügyében folytatott tárgyalásokról és az ezzel kapcsolatos további feladatokról. A helyi elöljárókkal lebonyolított találkozón az ügyvezető elnök javaslatot tett egy cselekvési program kidolgozására, amely a csereháti kisegítő iskolával kapcsolatosan kialakult konfliktus tulajdonjogi szintű megoldását célozza. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége vállalta, hogy támogatni fogja a kérdés megoldását. A kormánykoalícióban való részvétel kapcsán felmerült annak a fontossága, hogy az Ügyvezető Elnökségnek állandó kapcsolata legyen az RMDSZ parlamenti frakcióival. Napirenden szerepelt az állami költségvetésből a kisebbségeknek juttatott, a Művelődés- és Egyházügyi Főosztály által előterjesztett sajtó- és kultúratámogatás jóváhagyása. Kötő József ismertette azokat a kritériumokat, amelyek alapján a különböző kategóriájú sajtótermékek kiadásának támogatását elbírálták. A sajtótermékek esetében a támogatás a lapok gazdálkodásának javítását célzó feltételekhez van kötve. A kulturális események támogatása kapcsán felmerült, hogy az elbírálások tárgyilagosabbá tétele érdekében a területi szervezetek küldjék be a főosztályhoz prioritási listáikat a körzetükhöz tartozó kulturális rendezvényekről. Ugyanakkor ügyvezető elnökségi döntés született arra vonatkozóan, hogy a kulturális támogatások elbírálását ezután az EMKE, az Ifjúsági Főosztály, a SZET művelődési szaktestülete, az SZKT művelődési szaktestülete által létrehozott kuratórium végezze. Az Ügyvezető Elnökség a továbbiakban megtárgyalta a július 12-i SZKT-val és az RMDSZ-kongresszussal kapcsolatos operatív feladatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./
1997. július 18.
Júl. 18-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az Ügyvezető Elnökség napirenden kívül meghallgatta az újonnan kinevezett Szilágy megyei alprefektust, aki a Szilágy megyei RMDSZ-elnök kíséretében bemutatkozó látogatást tett az ügyvezető elnöki hivatalban.Az Ügyvezető Elnökség megtárgyalta az SZKT 1997. július 12-13-i ülésén felmerült operatív feladatokat. Az RMDSZ kongresszusának szervezésével kapcsolatosan Takács Csaba ügyvezető elnök bejelentette, hogy tanácskozásra hívja össze a kongresszusi szervezőbizottságot. A tanácskozás lehetséges időpontja júl. 24-e. Az Ügyvezető Elnökség megtárgyalta a kongresszusi beszámolók és dokumentumanyagok előkészítését. A kongresszusi kiadvány főszerkesztője - ügyvezető elnökségi határozat értelmében - Dáné Tibor Kálmán, a kiadvány költségvetéséért az RMDSZ Gazdasági Igazgatósága, a román, illetve angol nyelvű fordításokért, valamint azok költségvetéséért Walter Klára felel. - Tájékoztató hangzott el a 69/1991-es közigazgatási törvény módosításáról szóló 22-es sürgősségi kormányrendelet gyakorlati megvalósításával kapcsolatos tennivalókról, valamint azokról a lépésekről, amelyeket a tanügyi törvény módosításának érvényesítése érdekében tenni kell. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./
1997. július 19.
A kormánykoalíció politikusait felháborította, hogy Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ új igazgatója Gheorghe Atudoroaire ezredest nevezte ki az SRI nagyváradi Területi Operatív Központjának vezetőjének. Atudoroaire az 1989-es események vérbefojtását vállaló Temes megyei Securite akkori helyettes vezetője volt. Az ezredest népirtással vádolták, majd 1991-ben felmentették. Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor monumentális melléfogásnak tartja ezt a kinevezést. Csapó I. József szenátor szintén ellenezte a döntést. Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSZ felhatalmazásával Verestóy Attila szenátor az SRI vezetőjének meghallgatását fogja kezdeményezni. /Egy szekus második karrierje. Újra aktív a temesvári hóhér. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./
1997. július 22.
Júl. 22-én tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Az értekezleten Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök és a kormány főtitkárának a napokban kinevezett helyettese, Niculescu Antal, akit ebben a minőségében mutatott be az újságíróknak a szövetség elnöke. Markó Béla bevezetőjében ismételten hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem csupán a kisebbségi kérdés megoldását tartja feladatának, hanem az ország általános gondjainak megoldására törekszik, a koalíciós kormányprogram, a reform és az európai integráció megvalósításán dolgozik. Ennek ellenére - mutatott rá az RMDSZ elnöke - a sajtóban és a politikai életben újból a figyelem középpontjába került az ún. magyar kérdés, az RMDSZ politikája. Egyes politikai alakulatok - és itt az ellenzéki pártokra utalt - ismét magyarellenes és RMDSZ-ellenes hangulatkeltéssel próbálják meg elterelni a figyelmet egyrészt az ország fontos problémáiról, másrészt súlyos belső válságukról, hitelvesztésükről. Ilymódon - a kérdések tendenciózus értelmezésével, a közhangulat megmételyezésével, nemzeti gyűlölködés szításával - szeretnének újból reflektorfénybe kerülni a politikai életben, hiszen egyetlen lételemük a nacionalista, magyarellenes uszítás. Teszik ezt most a tanügyi törvény, a helyhatósági törvény módosításai, a kétnyelvű feliratok alkalmazása kapcsán. S bár e pártok esetében bizonyos értelemben természetesnek is mondható ez a törekvés, a soviniszta, nacionalista, idegengyűlölő retorika újbóli előretörését aggasztónak tartja az RMDSZ - hangoztatta Markó Béla.Takács Csaba a reform lelassult ütemére hívta fel a figyelmet, amit annak tulajdonított, hogy helyi szinten még mindig nem fejeződött be a politikai struktúraváltás, illetve még nem megfelelő a központi és helyi tisztségviselők közötti kommunikáció. Ezen a nyáron kell kikristályosodniuk az új struktúráknak.
Egy, az ingatlanok visszaadására vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla rámutatott arra, hogy a restitúciót, az ingatlan vagyonok visszaszolgáltatását az RMDSZ törvényes keretek között képzeli el, például a Parlament által jóváhagyott földtörvény alapján. Ugyanígy törvény, valószínűleg a felekezeti törvény rendezi majd az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és hasonlóképpen törvény szabályozza majd a nemzeti kisebbségek közösségi vagyonának visszajuttatását, de bizonyos esetekben, az illető ingatlanok jogi helyzetétől függően, a kérdés rendezhető kormányrendelettel is, mint például az a zsidó közösségi ingatlanok esetében történt, és ez nem mond ellent a törvényesség követelményének. A Temesvári Magyar Ház konkrét esetében még nem született kormányrendelet, csupán javaslatok vannak bizonyos ingatlanokra vonatkozóan, bírósági per is van folyamatban, de a jogászok dolga eldönteni, melyik ingatlan milyen módon jusson vissza jogos tulajdonosához, azt viszont senki sem vitathatja el, hogy a temesvári magyarság pénzéből épült ingatlan kit illet meg.
A koalícióban észlelhető nézeteltérésekre, ellentétekre vonatkozó kérdésre adott válaszában Markó Béla elismerte, hogy ezek az ellentétek léteznek, de nyomatékkal hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs életképes, jó alternatíva erre a koalícióra, és az RMDSZ ebből indul ki a koalíción belüli nézeteltérések kezelésében. Nincs más kormánykoalíció ma Romániában, amely valóban képes a reformfolyamat véghezvitelére, Románia európai integrációjának megvalósítására. A nézeteltéréseket, ellentmondásokat ebből a megközelítésből kell megoldanunk, mégpedig úgy, hogy beismerjük: egy koalíció kompromisszumra épül, ahogy a kormányprogram is kompromisszum eredménye, hiszen valamennyi koalíciós tag valamennyi célkitűzése nem kerülhet bele a közös kormányprogramba. Másképp egy többpárti koalíció nem működhet. A koalíció összes fontos döntése kompromisszum alapján született meg és születik a jövőben is. Más kérdés azonban az, hogy nincs megfelelően szabályozva a koalíció működése. Egy ilyen szabályzat kidolgozását többször is javasolta az RMDSZ, és úgy tűnik, végül is sor kerül kidolgozására. A szabályzatnak pontosan meg kell határoznia, melyek a koalíció döntési joggal bíró fórumai, kik és hogyan ülnek össze tanácskozni, ki és hogyan, kinek a javaslatára nevezi ki és hívja vissza a tisztségviselőket stb. Egy ilyen szabályozásra feltétlen szükség van.
A “kétnyelvű táblák háborújával” kapcsolatos kérdésre válaszolva Markó Béla kifejtette, hogy e tekintetben a rendelkezések egyértelműen előírják, ahol a lakosság legalább 20%-át kitevő nemzeti kisebbség él, ott alkalmazni kell a kétnyelvű helységnévtáblákat, feliratokat, továbbá a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban használni lehet szóban és írásban az illető kisebbség nyelvét. Ezek a rendelkezések nem bízzák helyi tanácsok vagy más szervek döntésére a kérdés rendezését. Erre több nemzetközi egyezmény is kötelezi Romániát, elsősorban a Kisebbségi keretegyezmény. A rendelkezések félreérthetetlenek, a végrehajtásukkal szembeni ellenkezéseket mesterségesen felnagyítják, és mögöttük bizonyos politikai érdekek húzódnak meg. Az RNEP például, amely létét kizárólag a magyarellenességre alapozott programra építi. Ami viszont érthetetlen és nagyon furcsa, az a kormánykoalícióhoz tartozó Maros megyei prefektus magatartása a kérdésben. A kormányprogram esetleges újraelemzését illetően a szövetségi elnök elmondotta, hogy erre szükség van, időszerű megvizsgálni, mit teljesített, és mit nem a kormány a reformok terén. Arra a kérdésre, hogy “miután mindent elért”, ki mellé áll az RMDSZ a KDNPP és a DP közötti ideológiai viszályban, az RMDSZ elnöke visszautasította és veszélyesnek minősítette azt a megközelítést, hogy az RMDSZ minden követelését elérte. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés megoldása nem csupán az RMDSZ, hanem a többségi nemzet problémája is, nem beszélve arról, hogy milyen pozitívan értékelte az Egyesült Államok, a NATO az RMDSZ részvételét a kormányban. Ami az ideológiai hozzáállást illeti, mint ismeretes, az RMDSZ egy szövetség, több ideológiát egyesít magában, helyet kapnak benne kereszténydemokrata, liberális és szociáldemokrata irányzatok is. Viszont – tette hozzá Markó Béla – a reformot nem lehet ideológiákra bontani, nincs külön szociáldemokrata, külön kereszténydemokrata és külön liberális program a reform megvalósítására. Az RMDSZ a reform határozott híve, és mindent megtesz megvalósításáért.
Takács Csaba nem osztotta azt az újságírói kérdésben megfogalmazott nézetet, hogy a KDNPP elnyomja a koalíciót. Inkább az adott szó megtartását, azt a bizonyos “parolizmust” tartja szükségesnek a koalíciós pártok részéről. Másrészt például a DP közlekedésügyi minisztere kifejezetten jobboldali, liberális szemléletű menedzsmentet képvisel a reformot illetően, csakúgy mint Birtalan Ákos turisztikai miniszter, aki az eurokonform idegenforgalmi szolgáltatásokat szorgalmazza.
A Melescanu-féle Alternatíva Romániáért állítólagos arra irányuló kísérletével kapcsolatban, hogy kiszorítsa az RMDSZ-t a kormányból, Markó Béla leszögezte, hogy az ellenzék természetesen minden eszközzel megpróbálja megosztani, megzavarni a koalíciót. Ilyen próbálkozások voltak és lesznek, de véleményünk szerint a koalíció egyik tagjának helyettesítése más politikai alakulattal eltérítené medréből a beindult reformfolyamatot és a kormányprogramot, amelynek szerves része, természetesen, a kisebbségi kérdés megoldása is. Az RMDSZ a mélyreható reformért és Románia európai integrációjáért száll síkra – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Végezetül Takács Csaba kifejtette, hogy a politikai reformot a választópolgárok végrehajtották, a gazdasági reform a koalíciós pártok feladata. Sok vonatkozásban szükség van a jobb együttműködésre a koalíciós partnerek között, mint ahogy sok, a kisebbséget érintő kérdésben még nem teljesültek azok a követelmények, amelyeket a Románia által aláírt nemzetközi dokumentumok rögzítenek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 1076. sz./
1997. július 23.
Júl. 23-án Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ több képviselője, szenátora és államtitkára részt vett a Magyar Köztársaság Konzulátusának ünnepélyes megnyitóján. A rendezvényen beszédet mondott Bitay Károly konzul, Adrian Severin román és Kovács László magyar külügyminiszter is, valamint Alexandru Fãrcas Kolozs megyei prefektus. A megnyitót követő sajtótájékoztatón a román külügyminiszter kifejtette, a dolgok visszatértek a régi, rendes kerékvágásba, s a román-magyar kapcsolatok javulása hozzájárul az európai integrációhoz és a térség biztonságához. Fogadtatásának hangulatát (többszáz kolozsvári polgár éljenezte ? magyarul is ? a konzulátus előtt) a külügyminiszter úgy fogta fel mint amely igazolja politikájának helyességét. A román külügyminiszter ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarország az utóbbi időben őszintén és erőteljesen támogatta Románia integrációját. Kovács László megerősítette, hogy Magyarország az elkövetkezőkben is kiáll amellett, hogy Románia minél hamarabb felvételt nyerjen az európai és euroatlanti struktúrákba, majd úgy értékelte, hogy a külképviselet megnyitása lezár egy időszakot, a mesterségesen szított feszültségek korát. A vendéglátók és a lakosság fogadtatására hivatkozva a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy hároméves minisztersége eddigi legfelemelőbb és legmeghatóbb pillanatait élte át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Funar polgármester kijelentette, hogy "sohanapján" fogadja a magyar diplomatákat, a főkonzulátus megnyitásán pedig nem óhajt részt venni. A kolozsvári magyar főkonzulátus kilenc évi szünet után nyílt meg újra.Kolozsváron a két világháború között is működött konzulátus, Eichhorn Richárd konzul vezetésével. 1933-tól mint magyar útlevélosztály folytatta tevékenységét. Kádár János és Nicolae Ceasescu 1977-ben állapodott meg a főkonzulátusok létesítéséről. Hosszú huzavona után nyílt meg a kolozsvári, majd 1981. dec. 21-én a debreceni főkonzulátus is. Budapesten a román falurombolás ellen tüntettek 1988. jún. 27-én. Másnap a román hatóságok elrendelték a kolozsvári magyar főkonzulátus bezárását, 48 órát engedélyezve a konzulátus felszámolását. Vékás Domokos főkonzult és a képviseleten dolgozó magyar diplomatákat kiutasították az országból. 1989 után esély volt a főkonzulátus újbóli megnyitására, hiszen ere a román kormány 1990. jan. 30-án hivatalosan is ígéretet tett. Utána azonban a román fél kiért az elől, hogy a magyar kormány rendelkezésére bocsássa a főkonzulátus volt épületét. /Népszabadság, júl. 23./
1997. július 23.
Júl. 23-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Boros János Kolozs megyei elnök az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kolozsvári székházában fogadta a Kovács László magyar külügyminiszter által vezetett küldöttséget, melyben a magyar kormány tisztségviselőin kívül jelen volt mint a hét parlamenti párt elnöke, illetve képviselője. A megbeszélések során az RMDSZ vezetői ismertették a magyarországi politikusokkal a romániai magyarság helyzetének alakulását, és elemezték a tanügyi törvény, illetve a helyi adminisztráció törvényének módosítása során kialakult helyzetet és lehetőségeket.A magyar külügyminiszter, valamint minden parlamenti párt képviselője pozitívan értékelte az RMDSZ szerepvállalását a kormánykoalícióban és a szövetség által kifejtett eddigi tevékenységet. A magyarországi politikusok kivétel nélkül kijelentették, hogy továbbra is támogatni fogják Románia integrációs törekvéseit az európai és euroatlanti struktúrákba. A felek egyetértettek abban, hogy a kolozsvári magyar konzulátus megnyitásának rendkívül nagy jelentősége van a román-magyar kapcsolatok építése terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Az MDF küldöttségét Lezsák Sándor elnök vezette. Wagner István készített vele interjút. Lezsák kifejtette, hogy "az Antall-Boross-kormányzat kezdett el egy olyan Kárpát-medencei térségi politikát, amely mögött volt európai, nyugat-európai közbizalom is, és volt hazai is." Elmondta, hogy a kolozsvári konzulátus előtti tömeg a két nép barátságát példázta. Lezsák úgy látja, ha a romániai magyarok szavazati jogot kapnánk, az MDF megnyerné a választást. Nekünk azonban a határon belül kell olyan szavazóbázist meghódítani, ami megvolt már, tette hozzá. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 25./
1997. augusztus 12.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a koalíciós pártokhoz ún. viselkedési kódex tervezetét küldte el. Takács Csaba az újságíró kérdésére válaszolva kifejtette, hogy feszesebb koalíciós együttműködési kódexre van szükség, hogy kiküszöböljék az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat. Köztudott például, hogy a parlamenti tanügyi bizottság parasztpárti elnöke támadta a legvehemensebben a tanügyi törvény módosítását, holott a módosítással a koalíciós egyeztetések során a parasztpárt egyetértett. De ismeretes az is, hogy parasztpárti államtitkár utasítására indították el a helységnévtáblák leszerelését. Rossz benyomást tesz a kormányzatra, hogy az Állami Vagyonalap örökké cáfolja saját kormányának álláspontját. Az RMDSZ-nek ezzel a kezdeményezésével egyetértenek a koalíciós pártok. - A másik kérdés: hogyan léphet fel kormánytényezőként az RMDSZ a kolozsvári magyar főkonzulátus elleni szélsőnacionalista támadásokkal szemben. Takács Csaba szerint különösen aggasztó a fasizmus irányába mutató folyamat, amikor az igazságszolgáltatás vagy annak intézményei tolerálják az etnikai indíttatású bűncselekményeket, anyagi támogatásban részesítik a bűncselekmények elkövetőit. Visszafogott volt a hivatalos román politikai körök állásfoglalása is. Takács Csaba levéllel fordult a főügyészhez és az igazságügyminiszterhez, hangsúlyozva, hogy a szélsőnacionalista megnyilvánulások tolerálását nem csupán politikai, hanem bűnügyi kérdésnek tekintjük. Elfogadhatatlan, hogy Marosvásárhelyen az RMDSZ parlamenti képviselőinek irodájára horogkeresztet mázolnak. Az RMDSZ hallatni fogja szavát a provokációkkal szemben, felveti azokat minden koalíciós tárgyaláson. Az RMDSZ egyes esetekben, például a csereháti ügyben igenis az Európa Tanács emberjogi bizottságához fog fordulni. Amennyiben a kétnyelvű feliratok kapcsán a parlament nem fogadja el a sürgősségi kormányrendeletet, az RMDSZ az alkotmánybírósághoz fog fordulni. /Miklós László: Leszűkült mozgástér? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
1997. augusztus 19.
A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal összeállította azoknak a kommunista rendszer idején elkobzott közösségi ingatlanoknak a lajstromát, amelyeket kormányrendelettel visszaadnak a nemzeti kisebbségek szervezeteinek, illetve a hazánkban élő kisebbségek kulturális és egyházi intézményeinek. A 8 ingatlant tartalmazó listán szerepel a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház épülete, valamint a nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota és a Királyhágómelléki Református Püspökség épülete. A listát a kormányfő jóváhagyása előtt a kisebbségi szervezetek képviselőiből, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, illetve a Külügyminisztérium képviselőiből álló bizottság vizsgálja meg, eldöntendő, hogy kinek, milyen szervezeteknek a tulajdonába juttatják vissza a kérdéses ingatlanokat. A hagyományokhoz híven, a határokon túli magyar kisebbségi szervezetek vezetői között RMDSZ-vezetőket is meghívott a magyar Miniszterelnöki Hivatal az augusztus 20-i, Szent István napi ünnepségekre. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és szövetségünk több más vezetője vesz részt az idei ünnepi rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 19., 1094. sz./
1997. augusztus 20.
Kovács László külügyminiszter aug. 20-án a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében találkozott a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. A megbeszélésen Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Petróczi Sándor, a HTMH elnökhelyettese is részt vett. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője és Frunda György szenátor képviselte. A megbeszélésen kölcsönös információcserére került sor a határon kívüli magyar kisebbségek helyzetéről, aktuális törekvéseiről, illetve Magyarországnak a határon túli magyar közösségek helyzetének rendezését szolgáló politikájáról, a térség országaihoz fűződő viszonya rendezésére irányuló törekvéseiről az európai és euroatlanti integrációs folyamat tükrében. - "Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a korábbihoz képest lényegesen nagyobb a határon túli magyar szervezetek részéről a megértés a magyar külpolitika törekvései, konkrét lépései iránt" - értékelte a találkozót Kovács László. A magyar szervezetek vezetői aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarország előnyös helyzete nem jár-e valamilyen fal kiépülésével Magyarország és közvetlen szomszédai között. "Felerősödtek a magyar- és RMDSZ-ellenes támadások a sajtóban, a kormánykoalíció egy részét is sikerült elbizonytalanítani. A következő időben ezt a kérdést kezelni kell" - szögezte le Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondotta, hogy Magyarország aktív támogatója lehet Románia euroatlanti integrációs törekvéseinek, ugyanakkor rámutatott arra, hogy bár a román kormány megfontoltan és józanul kezelte a madridi döntést, Románia kimaradását a NATO-bővítés első köréből, az mégis egyfajta sokkot okozott az országban. Nagyon fontos tovább erősíteni a román-magyar kapcsolatokat, hangsúlyozta Markó Béla. Duray Miklós kifejtette: "Félünk attól, hogy egyes határon túl élő magyar közösségek különböző módon, de egyértelműen leszakadhatnak a legnagyobb magyar tömbről. Ennek elkerülésére az ősz folyamán szakmai vitát kell folytatni arról, hogy a szlovákiai, romániai, ukrajnai magyarok ne vadidegenként kerüljenek majd a schengeni határok túloldalára." "Ez sokban múlhat a magyar kormányon és a törvényhozáson, s az EU-csatlakozási tárgyalások részeként ezt a témát fel kell vetni." /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 21., 1096. sz./ Határon túli magyar politikusok részvételével aug. 20-án sétahajót indított Szentendrére a Határon Túli Magyarok Hivatala. A határon túli kisebbségi vezetők a külügyminiszteri találkozót követően szálltak hajóra. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./
1997. augusztus 31.
Aug. 28. és 31. között került sor Torockószentgyörgyön az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya, az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület /IKE-Transylvania/ valamint az egyik holland református párt, a GPV szervezésében a Keresztyének a politikában című szemináriumra és vitafórumra, melyen közel 30 romániai magyar fiatal vett részt. Az RMDSZ részéről Takács Csaba ügyvezető elnök tartott előadást augusztus 30-án kisebbségpolitikai kérdésekről illetve a hazai gazdasági reform alakulásáról. Az ügyvezető elnök ezután válaszolt a hallgatóság számos kérdésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 1103. sz./ Ez a képzés már két éve tart, két éve Székelyudvarhelyen, tavaly Torockón szervezték meg. Most az adminisztrációs, illetve kül- és belpolitikai kérdéseket vitatták meg. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
1997. szeptember 2.
Szept. 2-án Takács Csaba ügyvezető elnök és az RMDSZ ügyvezető alelnökei Kolozsváron fogadják Törzsök Erikát, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét. A magyarországi politikus az Enyedi György és a Kelet-Közép-Európai unitarizmus a XVI. és XVII-ban című konferencia alkalmából látogat Kolozsvárra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 1103. sz./
1997. szeptember 2.
Szept. 2-án az Unitárius Püspökség Kolozsváron Enyedi György és a Kelet-Közép-Európai unitárizmus a XVI. és XVII. században címmel konferenciát szervezett,. melyen részt vett Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Ezt követően a magyar politikust Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kötő József ügyvezető elnökhelyettes és Székely István önkormányzati és területi szervezetekért felelős alelnök fogadta az Ügyvezető Elnökség kolozsvári székházában. A megbeszélésen a résztvevők megvitatták a román-magyar alapszerződés gyakorlatba ültetésének módozatait, kiemelve a dokumentumban foglalt vegyes bizottságok létrehozásának időszerűségét és egyetértettek annak szükségességében, hogy e vegyes bizottságban részt vegyenek a romániai magyar illetve a magyarországi román közösség legitim képviselői is. A HTMH elnöke és az RMDSZ vezetői elemezték az anyanyelvű oktatás fejlesztését célzó együttműködés módozatait, figyelembe véve, többek között, az egyetemi diplomák kölcsönös elismeréséről kötött ekvivalencia-egyezményt, az európai felsőoktatási egyezményeket, illetve a létező törvényes keret adta lehetőségeket.A részvevők áttekintették Magyarország európai integrációjának hatásait az anyaország és a határain túl élő kisebbségek kapcsolatára, majd áttekintették a két ország helyi önkormányzatai közötti kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségeket, különös tekintettel a határokon átnyúló fejlesztési programokra, amelyek rendkívül fontosak az európai integráció szempontjából, s amelyeket az EU pénzügyileg is támogat. Megállapítást nyert, hogy a megbeszéléseken érintett területeken Románia és Magyarország közötti együttműködés, amely az alapszerződés szellemében folyik, előnyös mindkét ország európai integrációja számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 2., 1104. sz./
1997. szeptember 4.
Szept. 4-én Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan József gazdasági alelnök, Niculescu Antal kormányfőtitkár-helyettes, Kozsokár Gábor, Hajdú Gábor és Puskás Bálint szenátorok az RMDSZ bukaresti székházában fogadták Dr. Habsburg Ottót, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnökét és az Európa Parlament tagját, akit Romániába elkísér fia, Habsburg György főherceg is. Markó Béla ismertette a romániai demokrácia, ezen belül a kisebbségek helyzetének alakulását, a reform helyzetét és a jelenlegi kormánykoalíció erőfeszítéseit hazánk integrációja irányába. Az RMDSZ vezetői ugyanakkor kiemelték a külföldi befektetések fontosságát is. Dr. Habsburg Otto emlékeztette a jelenlevőket, hogy eddig következetesen kiállt az európai eszme mellett és ezért aktívan támogatja a közép-kelet-európai országok felzárkózását. A Páneurópai Unió elnöke szerint a novemberi változások óta állandóan javul Románia külföldi megítélése, ami alapfeltétele az integrációnak. "A demokratikus erők, köztük az RMDSZ kormányalakítása után teljes mértékben támogatom Románia integrációs törekvéseit. Sok még az előttünk álló feladat, de optimista vagyok" - mondta az Európa Parlament tagja, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az integrálódni kívánó országok megítélésében elsőrendű fontossággal bír a kisebbségi kérdés megfelelő kezelése is. Bukaresti látogatása során Dr. Habsburg Ottó találkozni fog Adrian Severin külügyminiszterrel, Alexandru Herlea integrációs miniszterrel, Tokay György kisebbségvédelmi miniszterrel, Victor Bostinaruval, a képviselőház külügyi bizottságának tagjával és a román parlament integrációs bizottságainak tagjaival. A találkozókon Habsburg György azt próbálja feltérképezni, hogyan segítheti konkrétan Románia európai integrációját. Otto von Habsburg, a politikai és társadalmi tudományok doktora, 1979 óta tagja az Európa Parlamentnek; a jelenleg kormányzó német Keresztényszociális Unió /CSU/ listáján választották meg. A Külpolitikai és Biztonsági, illetve a Költségvetési Bizottság tagja, a Közép-Kelet-Európa munkacsoport elnöke. 1936 óta küzd a közös Európáért a Páneurópai Unió keretében, melynek elnökévé 1973-ban választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 1997. augusztus 30. és szeptember 2. között került sor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Politikai Bizottságának soros ülésére, melyen a romániai delegáció képviseletében részt vett Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei képviselője is. A bizottság beszámolókat hallgatott meg a Szovjetunió utódállamainak demokratikus fejlődéséről, majd elfogadta az európai kisebbségek általános helyzetéről szóló jelentést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 1106. sz./
1997. szeptember 6.
Szept. 6-ra, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke tanácskozásra hívta meg a megyei egészségügyi igazgatóságok magyar vezetőit Bihar, Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Szatmár és Szilágy megyéből. A tanácskozáson jelen volt dr. Molnár Géza egészségügyi államtitkár, és dr. Bárányi Ferenc képviselő. A megbeszélés során megvitatták a jelenlegi egészségügyi ellátás javításának lehetőségeit, az egészségügy privatizációjának helyzetét, valamint a szakorvos- és középkáderképzés gondjainak megoldásához szükséges intézkedéseket. A jelenlevők elemezték az egészségügyi minisztérium reformprogramját is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 1108. sz./
1997. szeptember 6.
Az Európai Idő munkatársa szerint vannak táborok az RMDSZ-ben. Két csoportosítását közreadott a hetilap. Az egyik szerint van Markó-párt, köztük van - többek között - Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Béres András, Borbély László, Csávossy György. Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kelemen Hunor, Kozsokár Gábor, Pécsi Ferenc, Puskás Bálint, Riedl Rudolf, Takács Csaba Tokay György és Verestóy Attila, van Tőkés-párt, köztük van Csapó József, Kónya Hamar Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt. A lap bizonytalanok közé sorolta azokat, akiket nem tudott besorolni, köztük van Birtalan Ákos, Kiss J. Botond, Ráduly Róbert, Tamás Sándor, Varga Attila és Vida Gyula. Az Európai Idő másik felosztása, arra az esetre, ha esetleg a Frunda-Verestóy pártot ütne. Akkor a Markó-párt tagjai között található Bárányi Ferenc, Béres András, Borbély László, Csávossy György. Eckstein Kovács Péter, Kelemen Hunor, Pécsi Ferenc, Puskás Bálint, Szabó Károly, Takács Csaba, a Frunda-Verestóy pártban pedig Asztalos Ferenc, Borbély László, Dézsi Zoltán, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Tokay György. /Kocsis Károly: Hány tábor van az RMDSZ-ben. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./
1997. szeptember 6.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készített interjúban elmondta az RMDSZ kormányzati tevékenységéről, hogy minden téren elindult egy pozitív folyamat, a kisebbségi kérdés szempontjából is. Az oktatási miniszterrel megbeszélt az oktatási törvénnyel kapcsolatos néhány kérdést. "Már szeptembertől át lehet állni a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatásra." A "pozitív folyamat még törékeny", jegyezte meg. "Madrid után felerősödött a nacionalista hang, az ellenzéki pártok fölbátorodtak, éles magyarellenes kirohanásaik vannak, és ezt is kezelni kell." Arra a kérdésre, hogy beszélhetünk-e az RMDSZ-en belüli táborokról, Markó Béla szerint ez már nem áll fenn. Az elmúlt években volt két tábor, de ez most megszűnt. Nem szakadt két táborra az RMDSZ. Markó Béla nem ért egyet Takács Csaba kijelentésével, miszerint a Katona Ádám-félék és a Funar-félék közé egyenlőségjelet lehet tenni. Az viszont igaz, hogy Katona Ádám magatartása egyértelműen obstrukciós volt. Markó Béla a kongresszustól az alapszabályzat módosítását várja, mert vannak működési zavarok az RMDSZ-ben. /Ráduly Andrea: "Zavarok vannak a működésben". Interjú Barkó Bélával. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./
1997. szeptember 6.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete aug. 6-án tartotta a szervezet marosvásárhelyi kongresszusa előtti küldöttgyűlését. A közel százharminc küldöttet Takács Csaba ügyvezető elnök köszöntötte. Beszédében Kolozsvárt "etnikai frontvárosnak" nevezte, amely nemcsak az RMDSZ, hanem az ország bel- és külpolitikai életében egyaránt fontos szerepet játszik. "Románia felzárkózása a civilizált közösségek felé Kolozsváron keresztül vezet, és ezt mielőbb tudatosítanunk kell"- mondta az ügyvezető elnök. A küldöttek titkos szavazással megválasztottak 9 kongresszusi képviselőt az RMDSZ körzetek és városi kerületek 31 jelöltjéből, valamint a megyei szervezet 14 társszervezetének 13 jelöltje közül öt elkülönített helyre a civil szféra képviselőit. Külön egye-egy helyet tartottak fenn a megye három nagy tájegysége számára, mely helyekre csak az illetékes vidéki küldöttek szavaztak.A résztvevők javasolták, hogy a Kolozs megyei kongresszusi küldöttek dolgozzák ki a megye és Kolozsvár érdekeit képviselő egységes álláspontjukat és érvényesítsék ezt a marosvásárhelyi kongresszuson. Ennek érdekében a megyei elnök szeptember hó folyamán tanácskozásokra hívja az összes Kolozs megyei illetőségű kongresszusi küldöttet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./ Az oktatási törvényt illetően Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: ez az a pont, ahol már nem létezhet kompromisszum. Az önálló magyar egyetemmel kapcsolatosan elmondta: az intézménynek újból működnie kell. Vekov Károly a tanügyi kérdésről nyilvános vitát javasolt, és figyelmeztetett: a magyarság helyi szinten jelentős pozíciót veszít. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
1997. szeptember 11.
Szept. 11-én tartotta az RMDSZ szokásos sajtóértekezletét, melyen Markó Béla szövetségi elnökön és Takács Csaba ügyvezető elnökön kívül részt vett Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, valamint Márton Árpád és Elek Barna képviselők. Az ülés végén Ráduly Róbert képviselő ismertette a kormány és a parlament tevékenységét, különös tekintettel a kisebbségeket és a fiatalokat érintő törvényekre és kormányhatározatokra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./
1997. szeptember 13.
Szeptember 13-án, szombaton, Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi elnökeinek Konzultatív Tanácsa. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök és meghívottként Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. Markó Béla tájékoztatta a jelenlévőket a kormánykoalíció tevékenységéről, külön kitért az oktatási törvénnyel kapcsolatos vitákra. Ugyanakkor a szövetségi elnök kihangsúlyozta, hogy a tanügyi törvény gyakorlatba ültetése elsősorban a helyi illetékesek feladata, sőt, kötelessége. Markó Béla értékelte a közelgő Kongresszus feladatait és fontosságát. Takács Csaba ügyvezető elnök felkérte a területi szervezetek elnökeit, hogy az iskolakezdés alkalmával vegyék fel a kapcsolatot a megyei tanfelügyelőkkel, annak érdekében, hogy határozzák meg a pillanatnyi és távlati tennivalókat, és cselekedjenek azok megvalósítása érdekében. Az ügyvezető elnök ismertette a kongresszus előkészületeinek menetét, a kongresszusi ülésrendet és tájékoztatta a jelenlévőket a kongresszusi kiadványok elkészítésének és kézbesítésének menetéről. Dézsi Zoltán beszámolt az SZKT Állandó Bizottságának üléséről és ismertette az ott született döntéseket. A szept. 19-21-i, Székelyudvarhelyen tartandó SZKT üléseinek a következő menetrendet javasolták: szept. 19-én 18 órától Egyeztető Kerekasztal, 20 órától frakcióülések; szept. 20. 9-től az SZKT elkezdi munkálatait. Székely István ügyvezető alelnök bemutatta a megjelent elnököknek a 84/1995. számú tanügyi törvény módosításának és kiegészítésének megalapozásául szolgáló, kül- és belföldi jogi dokumentációt tartalmazó RMDSZ kiadványt, amit kézhez kaptak a jelenlévő területi elnökök. Az alelnök bejelentette, hogy hamarosan ugyanilyen kiadvány fog megjelenni a közigazgatási törvény módosításának jogi hátteréről is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 16., 1114. sz./
1997. szeptember 30.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ platform szept. 23-án tiltakozó nyilatkozatot adott ki. Tiltakoztak amiatt, hogy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és dr. Bárányi Ferenc képviselő durva, rágalmazó nyilatkozatot tett a Pro TV júl. 13-i híradójában, az utóbbi pedig a Romániai Magyar Szó júl. 17-i számában. A sértett, Katona Ádám, az EMK elnöke az RMDSZ Etikai Bizottságához fordult és panaszának bizonyító anyagát szétosztotta az RMDSZ SZKT székelyudvarhelyi /szept. 20-21./ tanácskozásán. - Az SZKT Állandó Bizottságának napirendre kellett volna tűznie a dr. Csapó József szenátor által kidolgozott személyi autonómia statútum-tervezetet, azonban ezt nem tette meg. - Az EMK nem tudta elérni, hogy az SZKT tárgyaljon a katonaság, rendőrség és ortodox egyházi intézmények Székelyföldre telepítéséről. - Az EMK megdöbbenéssel fogadta, hogy nem az SZKT tárgyalta meg az RMDSZ alapszabályzat- és programmódosítási javaslatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1997. október 4.
Okt. 3-án és 4-én rendezték meg az RMDSZ V. kongresszusát Marosvásárhelyen. Az első napon a küldöttek meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csávossy György SZET-elnök, Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Demeter János OÖT-elnök, valamint Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter beszámolóját. Okt. 4-én az alapszabályzat és a program módosítására, valamint más dokumentumok elfogadására került sor. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára beszédében a magyar kormány nevében köszöntötte az RMDSZ-t és a kétmilliós erdélyi magyar közösség valamennyi tagját. Hangsúlyozta, hogy a pozitív változások "elősegítője volt a magyar szomszédságpolitika, annak fontos elemeként a magyar-román alapszerződés", amely 1920 óta először rögzítette jogi igénnyel az erdélyi magyarság jogos igényeit, alapot teremtve a kisebbség jogos törekvésinek számonkérhető érvényesítésére. Az erdélyi magyarságnak a történelmi esély megvalósításához hosszú küzdelemre van szüksége, mert senki sem képzelheti, hogy a több évtizedes nacionalista, magyarellenes politika egyszerre megáll - figyelmeztetett Tabajdi Csaba. "Mi azt szeretnénk - mondotta - ha ebben a történelmi folyamatban egy percig sem engednénk el egymás kezét". Emil Constantinescu elnök nevében Zoe Petre asszony politikai főtanácsos üdvözölte a kongresszust. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha jelenleg újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái az RMDSZ-ben a platformok, a társszervezetekben működő párok és csoportosulások révén. Markó Béla elfogadhatatlannak nevezte, hogy "közös döntéseinknek ne vessük alá magunkat" és hogy a különvélemény ürügyén "az egész szövetséget gyengítsük". A romániai magyar közösség nem a kormánybalépéssel hozta meg alapvető döntését, hanem 1990-ben, amikor szenátorokat és képviselőket küldött a parlamentben, mivel ennek a döntésnek része volt az az esély, hogy "a kisebbségi helyzet rendezésének elkötelezett partnerekkel koalícióra léphetünk." A szövetségi elnök a jogsérelmek orvoslását és az új jogi szabályozók elfogadását emelte ki a kisebbségpolitika változását elemezve, hozzátette, hogy még hátravan az 1990-es marosvásárhelyi események kivizsgálása, a vétkesek felelősségre vonása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása pedig még nem kezdődött meg. Az RMDSZ politikájában továbbra is kiemelt helye van a Magyarországgal, minden magyarországi parlamenti párttal, a magyar kormánnyal, a Határon Túli Magyarok Hivatalával és más intézményekkel való kapcsolatoknak a közös nemzeti hovatartozás alapján. Markó Béla kitért a kisebbségek javára meghozott intézkedésekre, hozzátéve: mindez "rendkívül törékeny, és egyik napról a másikra összeomolhat". A csalódások "nem jogosítanak fel arra, hogy ne bízzunk saját erőnkben, s abban, hogy szövetségeseink is felmérik: mi egymásra vagyunk utalva ebben a térségben". - A szélsőséges nacionalizmus megpróbálja megbontani az RMDSZ és a koalíciós román pártok együttgondolkodását. A koalíció tétovasága, sőt egyes koalíciós politikusok ellenséges megnyilatkozásai tették lehetővé, hogy az RMDSZ-ellenes és magyarellenes uszítás elszabaduljon. Markó Béla bízik abban, hogy egységes fellépéssel elejét lehet venni ennek a kampánynak. Rámutatott arra, hogy vissza kell utasítani a gyűlöletre való izgatást. Ha megengedik a reform megtorpanását a kisebbségi jogok területén, az megkérdőjelezheti a demokratikus nyitás egészét is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszámolójában kijelentette: "Mindenekelőtt pusztuló fajtánk iránti kollektív felelősségünket kívánom hangsúlyozni". Időnként kísérletet tesznek arra, hogy a társadalmi és egyházi közéletből eltávolítsák, mert személyéhez "a hivatalossá izmosodott RMDSZ-irányvonaltól eltérő, másfelől a nacionalista román és a szocialista liberális magyar uralkodó politikával ellentétes politizálás kapcsolódik" - mondotta. Kijelentette, hogy szigorúan tartotta magát az RMDSZ programjához. Érthetetlen számára, miért bélyegzik radikálisoknak azokat, akik a szövetség programját következetesen képviselik, háromszintű autonómiát akarnak. - Tőkés László nyolc pontban foglalta össze javaslatait. Elsőként sürgette, hogy a kongresszus "utólagosan, tételes formában" fogalmazza meg igényeit a román kormánnyal szemben, és ezekről román-romániai magyar kerekasztalt javasolt. Az Európa Tanács elsietetten megszüntetett felügyelete helyébe az RMDSZ-nek kellene gondoskodni a kisebbségi jogok helyzetének monitorizálásáról. Javasolta továbbá, hogy az RMDSZ szervezzen új magyar-magyar csúcstalálkozót, támogassa a titkosszolgálati dossziék megismerésének lehetővé tételét, több javaslatot tett az anyanyelvű oktatásra, így a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé alakítására, a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállítására. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek "gyökeresen változtatni kell" tanügyi politikáján. Sürgette az RMDSZ belső választásának megtartását, az autonómia-statútumok elkészítését és azt, hogy az RMDSZ lépjen fel az egyházi ingatlanok visszaadása érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6., Markó Béla beszámolójának teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A második napon, okt. 4-én a kongresszuson pontról pontra szavazva elfogadták a szervezeti szabályzat módosítását. A vitában a központosítási és a decentralizálási szándék ütközött egymással. A módosítás szerint a kormányba lépésről, a kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ dönt, a miniszterek kinevezéséről és visszahívásáról az ügyvezető elnökség javaslata alapján az Operatív Tanács, a prefektus jelölése és a döntés a területi szervezetek hatásköre. Kincses Előd, aki az 1990-es márciusi eseményekig Maros megyei RMDSZ-vezető volt, majd az alaptalan vádak miatt Magyarországra kényszerült, többpontos javaslatot terjesztett elő arról, hogy az RMDSZ igényelje Románia főügyészétől - többek között - az 1946 és 1990 között hozott, azóta törvénytelennek minősített politikai ítéleteket követő vagyonelkobzások tekintetében a főügyész éljen a semmisségi fellebbezéssel, állítsák bíróság elé azokat, akik bűnösek az 1989. decemberi gyilkosságokban és bántalmazásokban, tisztázzák a titkosrendőrség szerepét az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekben, továbbá rendeljenek el nyomozást a nyilvánosan törvénybe ütköző kijelentéseket tevő politikusok ellen. Kincses Előd javaslatát a kongresszus elfogadta. - A kongresszus végül Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyolcpontos javaslatából ötöt átvett és az SZKT feladatává tette részletes kidolgozásukat. Ezek a következők: román-romániai magyar párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása, a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése, a magyar-magyar csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola egyetemmé fejlesztése. Az elfogadott pontokból kimaradt az, hogy az RMDSZ kongresszusa utólag fogalmazza meg elvárásait a kormánnyal szemben. - A kongresszus foglalkozott Szőcs Géza fellebbezésével, amelyet az SZKT tavaszi ülésén elfogadott, őt alapítványi pénzek kezelésével kapcsolatban elmarasztalta. Szőcs Géza új dokumentumot nyújtott be. A bizottság az idő rövidsége miatt nem tudta megvizsgálni az okmányokat, ezért átadták az RMDSZ ügyvezető elnökségének, amely három hónapon belül befejezi a vizsgálatot és dönt arról, hogy az igazságügyi hatóságokhoz fordul-e ebben az ügyben. - A kongresszus - a Bihar megyei RMDSZ javaslatára - elítélte a lakosságcsere gondolatát, Meciar szlovák miniszterelnök javaslatát, és szolidaritását fejezte ki a szlovákiai magyarsággal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7.. Kincses Előd javaslatáról: /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./
1997. október 8.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a sajtóban nyilvánosan mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak az RMDSZ V. Kongresszusának sikeres megszervezéséhez és lebonyolításához, az önkéntes munkavállalóknak, lakásfelajánlóknak, autószolgálatot teljesítőknek és a kántortanító-képző diákjainak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 8., 1028. sz./
