Nyilatkozatban fejezik ki elégedettségüket a romániai történelmi magyar egyházak, valamint országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai, amiért a Velencei Bizottság elismerte "az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészüket identitásuk megőrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék." A kolozsvári tanácskozás témája a magyarokról szóló kedvezménytörvény alkalmazása volt. A résztvevők ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű testületek működjenek: "RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek", és a MÁÉRT-on is megjelenítik ezt az akaratot, ugyanakkor felkérik a magyar kormányt: kormányközi protokollumban igényelje Romániától, hogy segítse elő hárompillérű testületek működését. A nyilatkozatot 16 szervezet képviselői írták alá. Az RMDSZ és a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye képviselője nem írta alá a dokumentumot. Nyilatkozat 2001. október 22-én Kolozsvárott, a Református Diakóniai Intézetben munkaülésen találkoztak az alább megnevezett történelmi egyházak vezetői, az RMDSZ képviselete és a jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai. A megbeszélés tárgya a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazása volt. Az egybegyűltek elégtétellel üdvözlik, hogy a Velencei Bizottság kisebbségpolitikai dokumentumában egyetemlegesen elismeri az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészeket identitásuk meg-őrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék. A résztvevők egyöntetűen, nemzeti konszenzusként fogadták el azt az alapelvet, hogy a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a nemzeti integráció jegyében a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását, versenyképességét, értékteremtő készségét szavatolja, következésképp közérdek, hogy az erdélyi magyarság valamennyi tagja részesülhessen a kedvezményekben. Ugyanakkor minden köztestület felelőssége és joga, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű, RMDSZ-, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. A többség részéről várható politikai nyomásgyakorlást a maga eszközeivel mindhárom képviselet az érvényes nemzetközi és hazai joggyakorlat szerint határozottan visszaveri, s egyben felkéri a Magyar Kormányt, hogy a minden reménységünk szerint aláírandó kormányközi protokollumbanigényeljék a román féltől, hogy segítse elő az említett hárompillérű testületek tevékenységét. Az alkalmazásért felelős, kialakítandó testület a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtási szabályai szerint kidolgozza azt a rendszert, amely a megfelelő infrastruktúra birtokában lehetővé teszi, hogy valamennyi magyarlakta településen állampolgáraink gyakorolhassák jogaikat, a szubszidiaritás elvére alapozva a kisközösségek delegálják a testületekben dolgozókat a három képviselet tagjai közül. Meggyőződésünk, hogy a konszenzuson alapuló nemzeti közképviselet a közösség javát szolgáló módon alkalmazza majd a vonatkozó törvényes előírásokat. Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye - Jakubinyi György, Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye - Tempfli József, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Evangélikus-Lutheránus Egyház - Mózes Árpád, Erdélyi Református Egyházkerület - Papp Géza, Királyhágómelléki Református Egyházkerüle - Tőkés László, Unitárius Egyház - Szabó Árpád, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége - Bartha András, Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József, Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Szőcs Judit, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor, Bolyai Társaság - Wanek Ferenc, Erdélyi Kárpát Egyesület, Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége - Szabó László, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet. Kolozsvár. 2001. október 22. /Hárompillérű testület a státustörvényért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./
2001. október 25.
A nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Hadapródiskola Bajtársi Köre nagyszabású ünnepséget szervezett a magyar tüzértisztképzés újraindításának 60. és a Baráti Kör megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Okt. 20-án Budapesten, másnap pedig Nagyváradon a római katolikus Bazilikában tartottak megemlékezést és ünnepi ökumenikus istentiszteletet, amelyen Tempfli József, nagyváradi katolikus püspök celebrált szentmisét. Jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök is, aki a tüzérek védőszentjének Szent Borbálának most felavatott szobrát áldotta meg. A Baráti Kör adományozta szobrot, amely a zsolnai porcelángyárban készült, a bazilika egyik mellékhajójában helyezték el. /Magyar tüzérek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
2001. október 27.
Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban a Kárpátokon túlról érkezett vendégeket fogadtak a hétvégén. A moldvai csángó-magyarok különös kultúráját, hétköznapjait nyolcan hozták közelebb a nagyváradi érdeklődőkhöz, köztük Duma István András csángó-költő, a Szeret-Klézse Alapítvány vezetője, illetve Csoma Gergely budapesti csángó-szakértő és dr. Budavári Gyula, az erdélyi szövetség alelnöke. Okt. 25-én Énországom Moldova - egy csángó költemény ösvényin címmel a csángó világot bemutató fotókiállítás nyílt. Tóth Beáta csángó népdalokkal, Mátyás Zsolt Imre pedig Duma István András költeményeivel gazdagította a nyitórendezvényt, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő beszélt az egységes nemzetről, amely az ősi gyökerekből táplálkozó csángókultúrával lehet teljes. Csak akkor van megmaradásunk Nagyváradon, Bihar megyében, a Kárpát-medencében, ha segíteni tudunk a nálunk elesettebbeknek - mondta. Másnap a moldvai csángókról szóló előadásokkal folytatódott a rendezvénysorozat. Okt. 27-én a nagyváradi Mikes László Csángóbaráti Társaság gyűlésére kerül sor, Szilágyi Zsolt a moldvai csángómagyarság jelen helyzetéről tart előadást, majd Duma István András Én országom, Moldva c könyvének váradi bemutatója következik. Okt. 28-án, vasárnap a nagyváradi bazilikában a Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök celebrálta szentmisével zárulnak a Csángó-napok. /Csángó-napok Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
2001. november 12.
Pekár Istvánnak, a Duna Televízió elnökének felkérésére nov. 10-én megalakult a Duna Televízió Elnökének Magisztrátusa. A magisztrátus tagja Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Csoóri Sándor író, Erdélyi Géza felvidéki magyar református püspök, a Tanácskozó Zsinat elnöke, dr. Horn Péter akadémikus, Koltai Lajos filmművész, dr. Kopp Mária egyetemi tanár, dr. Kroó Norbert akadémikus, Melocco Miklós szobrászművész, Szörényi Levente zeneszerző, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az elmúlt évtized új médiahelyzetet teremtett Magyarországon és a Kárpát-medencében - a Duna Televízió eredeti értékeinek megőrzésével akar igazodni az idők szavához. Ehhez a stratégiai tervezéshez kéri és várja a magisztrátus segítségét - hangoztatja a Duna Televízió közleménye. /Megalakult a Duna TV Elnökének Magisztrátusa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2001. november 23.
Nyílt fórumot hirdetett nov. 21-ére Székelyudvarhelyen az UPE (az Udvarhelyért Polgári Egyesület), gyertyás körmenettel. Kb. ötszázan gyülekeztek a művelődési házban, helyiek, de más, távolabbi vidékről is - Csíkból, Gyergyóból, Erdővidékről - megjöttek a független polgármesterek. Ez a félezres tömeg az országos, meg a határon túli és a helyi tévé kameráinak keresőjében nagyon fegyelmezett volt. Az RMDSZ korábbi véleménye szerint a nézetek ütköztetése szervezeten belüli dolog. A nyílt fórumon Szász Jenő polgármester vázolta az UPE helyzetét, azt a konfliktus-magot, ami pontosan a múlt választások óta nem enged percnyi nyugvást Székelyudvarhelyen. Kincses Előd Marosvásárhelyről ugyancsak a legutóbbi választásoktól indul: hogy most, ami Vásárhelyen van, az RMDSZ kihagyása... Sok hozzászólás volt, az UPE megjelenését, szerepét, esélyeit vázolták. Petíciót nyújtottak át a helyi médiumoknak, arra ösztökélve azokat, hogy legyen tárgyilagos a tájékoztatás. A két megoldás: vagy az RMDSZ másítson az UPE-val szembeni ellenállásán, vagy új választások elébe néz Udvarhely. /(Oláh István): Nyílt fórum és gyertyásmenet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ A tiltakozó megmozduláson jelen volt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a város díszpolgára. "Tiltakozunk az ellen, hogy közel 5000 magyar polgár választási jogát próbálja semmibe venni a helyi RMDSZ, a szervezet csúcsvezetése és a román kormány - áll abban a kiáltványban, amelyet a helyi művelődési házban tartott fórum mintegy 5-600 résztvevője fogadott el. A fórumon Szász Jenő, Székelyudvarhely független polgármestere azt hangsúlyozta, hogy "az RMDSZ a román kormány nevében jár el egy magyar érdekvédelmi szervezet ellen". Tőkés László beszédében leszögezte: nem csak az UPE mellett foglal állást, hanem azon nemzeti és demokratikus értékek mellett is, amelyeket képvisel. Az RMDSZ-nek nem lehet célja a magyar kezdeményezések elnyomása. A püspök beszéde után felolvasták a Testvérharc, avagy magyarral üttetni a magyart című írását is, amelyben Tőkés László kifejtette, hogy az UPE elleni politikai kampány és támadássorozat közvetve az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés (RT) RMDSZ platformot veszi célba, illetve - az RT és a Fidesz-Magyar Polgári Párt közötti szoros kapcsolatok által - közvetve a legnagyobb magyar kormánypártot és a magyar kormányt is. A fórumon felolvasták Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök és Tőkés László közös nyilatkozatát, amelyben az aláírók szorgalmazták az egyre inkább elmérgesedő ügyben az egymással szemben álló felek megegyezését. Ugyancsak felolvasták Németh Zsoltnak, a külügyminisztérium politikai államtitkárának Szász Jenőhöz intézett táviratát, amelyben a magyarországi politikus együttérzéséről és támogatásáról biztosította Szász Jenőt a magyarság érdekében kifejtett munkájában. A nyílt fórum után a szervezők tiltakozó aláírásgyűjtést indítottak, /MTI, Tiltakozó nagygyűlés. Felolvasták Németh Zsolt táviratát Szász Jenőhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2001. november 28.
Tempfli József katolikus püspök, Tőkés László református püspök és Mózes Árpád evangélikus püspök közös nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat a Hargita megyében illetve Székelyudvarhelyen folyó testvérharc miatt. Közös állásfoglalásukban szorgalmazták a kialakult viszály mihamarabbi megszüntetését. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
2001. december 19.
Nagyváradon, a római katolikus bazilikában a erdélyi magyarság megmaradásáért, és békéjéért szerveztek ökumenikus imát december 17-én a történelmi magyar egyházak, a Bihar megyei RMDSZ szervezet kezdeményezésére. Tempfli József, nagyváradi római katolikus megyéspüspök örömmel üdvözölte ezt a kezdeményezést, mert nagyon fontos, hogy megszűnjék végre a magyarok közt levő békétlenség, gyűlölködés és széthúzás. /(Balla Tünde): A széthúzás átka megszűnjék köztünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
2002. január 8.
Hagyományos újévi fogadást tartott Nagyváradon, jan. 6-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök hangsúlyozta: egy pinceteremből indultak e fogadások, később a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban tartották meg, hogy most méltó helyen, a püspöki palotában ülhessék meg az újesztendő első magyar közéleti eseményét. A püspök felolvasta Orbán Viktor ünnepi köszöntőjét is, majd Tempfli József római katolikus megyéspüspök beszédében szóvá tette az egyházi ingatlanok ügyét. Hivatalosan is megnyitották az idei Ady Endre emlékévet. Tavaszy Hajnal könyvtáros a költőről való megemlékezés közigazgatási határok nélküli voltára hívta fel a figyelmet: Nagyvárad, Érmindszent, Zilah és Csucsa is bekapcsolódtak a rendezvényekbe. /(Balla Tünde): Újévi fogadás a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2002. január 9.
Az erdélyi történelmi egyházak vezetői Isten iránti hálaadással vették tudomásul, hogy hatályba lépett a kedvezménytörvény, és elégtétellel üdvözölték a törvénnyel kapcsolatos magyar-román egyetértési nyilatkozatot - hangsúlyozta a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete a jan. 7-én kiadott nyilatkozatban, amelyet Jakubinyi György katolikus érsek, Tempfli József és Reizer Pál katolikus, Pap Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, valamint Mózes Árpád evangélikus püspök írt alá. Az aláírók ugyanakkor értetlenséggel és csalódottsággal tapasztalták, hogy egyes magyarországi politikai erők a törvényt belpolitikai - választási - érdekeiknek rendelik alá, veszélybe sodorva ezáltal nem csupán magának a törvénynek a végrehajtását, hanem éppen úgy a határon túli magyar, illetve általában a magyar nemzeti érdekeket. Az erdélyi magyar történelmi egyházak a törvény egykori elfogadásakor tapasztalt pártpolitikai konszenzus szellemében arra kérik a magyarországi politikai pártokat, hogy továbbra is egységesen támogassák a törvényt, illetve annak életbe léptetését. Súlyos hibának, sőt egyenesen politikai kudarcnak tartanák a végrehajtás felfüggesztését, és a maguk részéről készek szorosan együttműködni a magyarigazolványok kibocsátásának folyamatában. Ugyanakkor egyházaik népét arra buzdították, hogy a törvény adta lehetőségekkel éljenek, és a lehető legszélesebb körben igényeljék a magyar igazolványt. /Erdélyi magyar egyházfők állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
2002. január 12.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak nyolc vezető képviselője tanácskozott jan. 10-én Kolozsváron a kedvezménytörvényről. Tempfli József római katolikus megyés püspök elmondta, hogy a megbeszélés célja közös álláspont kialakítása volt a tekintetben, hogy az egyházak miként nyújthatnak segítséget a kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásához. A váradi egyházfő véleménye szerint ugyanis a most megalakuló információs irodáknál igen nagy lesz az érdeklődés, az ott dolgozók nagyon le lesznek terhelve, és emiatt elhúzódhat az igazolványok kibocsátási ideje. Ezért úgy határoztak, hogy a püspökségek is igényelnek űrlapokat, és megkérik papjaikat, hogy segítsenek a híveiknek az űrlapok kitöltésében anélkül, hogy befolyásolnák őket. Akik az egyházi nyilvántartásokban szerepelnek, azoknak erről igazolást adnak, emellett pedig felvilágosítást is a törvény által nyújtott támogatásokról és kedvezményekről. /P. I. Z.: Püspöki tanácskozás Kolozsváron. Segíteni akarják a kedvezménytörvény alkalmazását. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./
2002. január 22.
A Magyar Kultúra Napját ünnepelték január 20-án, vasárnap Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendezésében. Díszvendégként jelen volt dr. Vonza András magyar földművelési és vidékfejlesztési miniszter, illetve Cseh Áron magyar főkonzul, valamint Tempfli József püspöke. A Himnusz születése napját megünnepelni az anyaországban honosodott meg, de a határon túl is egyre inkább kiterjedőben van. Kölcsey Ferencre, az egyházkerület szülöttjére emlékeztek, aki nemzeti imánkat 1823. január 22-én írta. Tőkés László püspök emlékeztetett: "December óta Romániában tilalom alá esik a Himnusz eléneklése." A magyar himnusz eléneklőjének büntetése 25-50 millió lej lehet, illetve 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki érte. Mivel az RMDSZ SZKT-ülésén nemrégiben elénekelték, a román legfőbb ügyész eljárást indított a törvényszegők ellen. "Lehetünk-e otthon, ahol nem szabad elénekelni nemzeti imánkat?" - tette föl a kérdést a püspök. Dr. Vonza András hangsúlyozta, hogy a határon túl élők nélkül nem lehet teljes a magyar kultúra. Múlt, jelen és jövő nem gondolható el a Kárpát-medencei magyarság nélkül - fejtette ki a miniszter. A magyar kormány üzenetét hozó miniszter kifejtette: a magyarság egységét a kedvezménytörvény révén épp úgy erősíteni kívánják, mint a magyar gazdaságot az Európai Unió révén. Szomorú, hogy sokan a magyart a magyarral próbálják szembeállítani. /(Balla Tünde): Ünnepség az egyházkerületben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2002. január 23.
Jan. 23-án az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott Kolozsváron. A találkozón az Szövetség részéről részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szép Gyula és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Eckstein-Kovács Péter és Puskás Bálin Zoltán szenátorok. Az egyházfők részéről jelen volt: Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyház püspöke, Kovács Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök. A tárgyaláson a jelenlevők a közös problémákról, illetve azok megoldásának lehetőségeiről beszéltek. Továbbá a találkozó napirendjén szerepelt az olyan konkrét kérdések áttekintése is, mint a magyar egyházak ingó és ingatlan tulajdonának helyzete, és az egyházak költségvetési támogatása. Az RMDSZ vezetősége tájékoztatta az egyházfőket a kormánypárttal folytatott eddigi tárgyalások eredményeiről, különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérdésekről. /Az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott. = RMDSZ Tájékoztatót, jan. 26., 2126. sz./
2002. január 25.
Jan. 23-án az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott Kolozsvárott. A találkozón az Szövetség részéről részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szép Gyula és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Eckstein-Kovács Péter és Puskás Bálin Zoltán szenátorok. Az egyházfők részéről jelen volt: Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyház püspöke, Kovács Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök. A tárgyaláson a jelenlevők a közös problémákról, illetve azok megoldásának lehetőségeiről beszéltek. Továbbá a találkozó napirendjén szerepelt az olyan konkrét kérdések áttekintése is, mint a magyar egyházak ingó és ingatlan tulajdonának helyzete, és az egyházak költségvetési támogatása. Az RMDSZ vezetősége tájékoztatta az egyházfőket a kormánypárttal folytatott eddigi tárgyalások eredményeiről, különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérdésekről. /Az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2002. március 5.
Nagyváradon a Nagyvárad–Újvárosi műemlék református templom belsejét a magyar művelődési tárca jelentős anyagi hozzájárulásával (1 millió forint) újították fel. Tavaly októberben volt az átadás, az avatóünnepségre most, március 3-án került sor. A kéttornyú református templomban szervezett ünnepi istentiszteletre hivatalos volt Halász János, a magyar kultúrtárca politikai államtitkára és Alföldy László, a kolozsvári magyar főkonzul. Az ünnepi igehirdetés után Tőkés László királyhágómelléki református püspök kérte Isten áldását a templomra és annak gyülekezetére. A római katolikus bazilikában folytatódott a rendezvénysorozat, ahol Fodor József vikárius püspöki helynök mutatott be szentmisét, majd felavatták a püspöki székház műemlékkönyvtárát és levéltárát. Ezek felújítását 1 millió forinttal támogatta a magyar művelődési tárca. A helynök köszönetet mondott a magyarországi támogatásért, majd a hívekkel imádkozott Tempfli József megyéspüspök felgyógyulásáért. Néhány éve már 4 millió forint érkezett a könyvtár és a levéltár helyiségeinek helyreállítására. /(Balla Tünde): Felújított templom, könyvtár és levéltár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2002. március 16.
Március 12-én hazaengedték a budapesti Országos Traumatológiai Intézetből Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspököt, akin február végén sikeres csípőprotézis műtétet hajtottak végre a magyarországi klinikán. A nagyváradi egyházfő itthon lábadozik, a körülményekhez képest jól érzi magát, teljes felépülése még időbe kerül. /(Balla Tünde): Hazatért Tempfli püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2002. április 6.
Szabó Tibor, a HTMH elnöke ápr. 4-én megköszönte az egyházfő magyarságért folytatott munkáját, Nagyváradon, majd átnyújtotta a lábadozó Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspöknek magyar igazolványát a Kanonok-sori rezidencián. Miközben Fodor József püspöki helynöknek is átadta az okmányt, azt hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy az erdélyi magyar papok példát mutassanak az igazolványok megszerzésében. Tempfli püspök megköszönte e nemes gesztust. Örvend annak, hogy Antall József néhai magyar miniszterelnök kijelentése óta, amelyben tizenöt millió magyar miniszterelnökének vallotta magát, már a magyar igazolvány átvételéig jutottunk. /(Balla Tünde): Tempfli püspök megkapta a magyar igazolványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2002. április 10.
Ápr. 9-én volt Tempfli József megyés püspök 71. születésnapja. Ebből az alkalomból készült a beszélgetés a műtétje után lábadozó egyházfővel. Sokszor tapasztalta, hogy Istent nagylelkűségben nem lehet felülmúlni, hangsúlyozta a püspök. Régi terve, hogy folytassa Bunyitay Vince négykötetes munkáját a püspökség történetéről, mivel azt a tudós főpap csak 1780-ig tudta megírni. Különösen az utóbbi 50 évet ismeri jól, rengeteg forrásanyag is van hozzá. Ezt csak úgy lehet, ha az ember nem viszi tovább a püspöki tevékenységét. 75 éves korában benyújthatja nyugdíjazási kérését. /Péter I. Zoltán: Tempfli püspök köszöntése. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 10./
2002. április 12.
A Nagyváradi Orsolya-rend tartománya nyilatkozatban szögezte le, hogy a közelmúltban a katolikus egyház a visszakért ingatlanjai sorában az egykori kolostoruk és iskolák épületét visszakapta. A nagyváradi római katolikus püspökség joghatósága és felügyelete alatt működő rend a nevére íratta az ingatlant. Az iskola életébe ezután sem óhajtanak beleszólni. Az Ady Endre Líceum ezután is állami iskola marad a meglévő vezetőségével és tanári karával, és azokkal a diákokkal, akiket oda felvesznek. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./ Álhírnek bizonyult, hogy az Orsolya-rend megváltoztatná a nemrég visszakapott, nagyváradi Ady Endre Gimnázium tanintézmény jellegét. Az apácák és Tempfli József megyés püspök a Krónikának egybehangzóan állították, az Ady Endre Gimnázium megmarad állami magyar tannyelvű oktatási intézménynek. 2000-ben, másfél évi várakozás után, a kormány rendelettel szolgáltatta vissza az épületet a katolikus egyháznak, illetve az Orsolya-rendnek. Az Orsolya-rendet Nagyváradon is felszámolta a diktatúra. A városban csupán egyetlen apáca marad, Krisztina nővér, Barhof Ilona. 2000. augusztus 27-én újabb három apáca érkezett Nagyváradra. Az Orsolya-rendnek Rómában van a központja, onnan irányították misszióra a három különböző nemzetiségű nővért. A központ megvett egy ingatlant, tataroztatta, berendezte az apácák számára. Az apácák itteni helyi elöljárója, Marie de la Trinité francia nemzetiségű, most ismerkedik a román és a magyar nyelvvel. Franciska nővér, aki az Orsolya-óvodával és fiatalokkal foglalkozik, Kassán született, és jól beszél magyarul. A Moldávia lengyel területéről való Helena nővér fogorvos, lengyelnek vallja magát. Érti a román nyelvet, feladata a beteg gyerekek istápolása. Ők négyen alkotják az Orsolya-rend nagyváradi közösségét. Az Orsolya-rend az Ady Endre Gimnázium épületét csak papíron kapta vissza, és jelenleg is folynak a tárgyalások a polgármesteri hivatallal a bérleti díjakról, a tulajdonjogról. A saroképület földszintjén üzletek, illetve a CEC kirendeltsége működik. A nővérek ? akár a múltban is ? ezek bérleti díjából kívánják fenntartani az iskolát és magukat. /Simon Judit: Papíron az Orsolya-rendé az iskola. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./
2002. április 15.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság adatai szerint több mint másfél millió ember vett részt ápr. 13-án Budapesten, a Kossuth téren a FIDESZ választási nagygyűlésén. Egy héttel a választások második fordulója előtt a jobboldal megmozdulása látványos volt, kiváltva ezáltal a riválisok tiltakozását. Mindig lehetnek olyanok, akik gyűlölnek, de csak akkor győzhetnek le, ha te is gyűlölöd őket, ezért mi hiszünk az összefogás, a szeretet erejében ? mondta Orbán Viktor miniszterelnök a gyűlésen. A kormányfő utalt arra, hogy a jelenlegi kabinet négy év kormányzás után több bizalmat kapott az első fordulóban, mint 1998-ban. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az összegyűlt tömeg folytatni szeretné a négy éve elkezdett lépéseket. A kormányfő álláspontja szerint az első fordulóban voksolók közül sokan elfelejtették, hogy mi volt 1994 és 1998 között. ? Akik nem emlékeznek, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék a múltat ? fogalmazott a kormányfő. Hozzáfűzte azt is, hogy ápr. 21-én, a választások második fordulójára mindenkinek hoznia kell magával egy embert. ? A választásokig mindennap többen kell legyünk, így ápr. 21-én éppen elegen leszünk, és a polgári erők győzni fognak, Magyarország pedig nyerni fog ? zárta beszédét a miniszterelnök. Egy igazi versenyző nagy erénye, ha a hajrában győzni tud ? idézte Pokorni Zoltán pártelnök Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó levelét a Fidesz ? Magyar Polgári Párt nagygyűlésén. Írásában a sportoló sok sikert, a kitűzött célok megvalósítását kívánta, hangot adva annak a reményének, hogy Orbán Viktor keddi, ?tűzzel átitatott és igazságot tükröző" beszéde meggyőzi majd a szavazópolgárokat, hogy érdemes erre a jövőre szavazni. ? Ismét együtt a nemzet ? fogalmazott beszédében Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke. A politikus kijelentette, nem gondolja, hogy két részre szakadt a magyar társadalom, de tudja, annak egy jelentős része már felismerte, hogy a forradalom elkezdődött, egy másik része pedig nem. Szavai szerint ?mindannyiunkon múlik, hogy ezt elmagyarázzuk nekik, és akkor ismét mindenben együtt lesz a nemzet". Kovács László szocialista pártelnök szerint Orbán Viktornak a budapesti Testnevelési Egyetemen elmondott beszéde óta szembe kellett néznie azzal, hogy a magyar választók többsége nem fogékony a háborús hangvételre, elutasítja az indulatok felkorbácsolását, a kormányfő bizonyára ezért váltott hangnemet. A politikus a Fidesz választási kampánygyűlésén elhangzottakra reagált. Kovács László úgy látja: Orbán Viktor megismételte ugyan a szocialista párttal szembeni hamis vádakat, de a szeretet fontosságát hangsúlyozta a gyűlöletkeltéssel szemben. Nagyon rossz ötletnek tartom ilyen mértékben kivinni a politikát az utcára, ez tovább fokozza a politika által gerjesztett mesterséges megosztottságot a társadalomban ? közölte Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök. MTI. / FIDESZ választási nagygyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./ A Kossuth téren a díszvendégek között volt Tőkés László püspök és Tempfli József püspök.
2002. április 20.
Ápr. 20-án volt a megnyitója a Kölcsey Napoknak Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium dísztermében. Jelen volt Tempfli József püspök, az iskola egykori diákja is. Balogh Géza, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium aligazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Muhi Miklós iskolaigazgató megnyitó beszéde következett. A megnyitót az iskola hat éve alakult Bokréta Néptáncegyüttesének fellépése zárta. /(anikó): Tegnap kezdetét vette a Kölcsey Napok rendezvénysorozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./
2002. április 25.
Reizer Pál szatmári megyés püspök temetése után nem hivatalos, kötetlen beszélgetésre került sor ápr. 24-én Szatmárnémetiben az erdélyi magyar történelmi egyházfők között, amelynek során a püspökök számba vették a legfontosabb és a legsürgősebb közös problémáinkat. Jelen volt Mózes Árpád evangélikus püspök, Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Tőkés László közvetlenül Strasbourgból érkezett Szatmárnémetibe. Utazásáról beszámolt. Az Európa Tanács vezető képviselői fogadták az erdélyi magyar történelmi egyházak küldöttségét, amelynek tagjai voltak római katolikus részről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, az evangélikus püspök és az unitárius püspök, Mózes Árpád és Szabó Árpád, református részről pedig ő. Csatlakozott hozzájuk a román görög katolikus egyház képviselője, Nicolae Ianusca, így tehát nemcsak magyar, hanem általában véve kisebbségi egyházi képviselet jelent meg az Európa Tanácsnál. Fogadta őket Walter Swimmer, az Európa Tanács főtitkára, továbbá Bruno Haller, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének a főtitkára, Bársony András, az Európa Tanács közgyűlése monitoring bizottságának az elnöke és Paul Gaalager, a Szentszék Európa tanácsi különmegbízottja. Elsősorban az egyházi ingatlanokról, továbbá az összes olyan ügyekről beszéltek, amelyek a magyarságot érdeklik. Az egyházi vezetők azon az állásponton voltak, hogy az Európa Tanács ragaszkodjon azokhoz a követelményekhez, amelyeket egyfelől előírt Romániának, másfelől Románia kötelezettséget vállalt ezen előírások teljesítésére. A magyar történelmi egyházak vezetői a strasbourgi tárgyalásokról közös sajtóközleményt hoznak nyilvánosságra. /(bódi): Az Európa Tanács fogadta a történelmi magyar egyházfőket. Tőkés László a strasbourgi találkozóról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./
2002. április 25.
Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./
2002. április 30.
Nagyváradon megkezdődött a jubileumi Varadinum. Dr. Paskai László bíboros prímás Budapest-Esztergomi érsek Nagyvárad vendégeként ápr. 28-án a Varadinum nyitó szentmiséjét celebrálta és szentbeszédet mondott. Szent László király hermáját egyházi és világi notabilitások, s több ezer zarándok fogta közre, a püspöki palota előtti téren, Szent László egész alakos bronzszobrát megkerülve vonult az ünneplő sereg. Három jelentősége volt az idei, tizedik Varadinumot megnyitó szentmisének ? hívta föl a figyelmet Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök: 1942. május 3-án, 60 esztendeje érkezett meg Nagyváradra a vonat, amely egy nagyszabású emlékünnepségre hozta el a Szent Jobbot. Másodsorban tíz esztendeje szerveztek először Varadinum ünnepséget Szent László király tiszteletére, végül 12 éve szentelték püspökké Tempfli Józsefet. Szeretettel köszöntötték Szent László városában a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldöttét, a győri papnevelő intézetből érkezetteket, a testvéregyházak képviselőit és a világiakat, az RMDSZ képviselőit. Ápr. 29-én a kézművesek vásárával kezdődött, majd a Betegjogok, emberjogok című konferenciával folytatódott a Varadinum. /(Balla Tünde: Megkezdődött a jubileumi Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
2002. május 7.
Nagyváradon máj. 5-én közel három órás zárórendezvénnyel ért véget a Festum Varadinum a színházban. A budapesti Honvéd néptáncegyüttest idén is, mint tavaly, vastapssal jutalmazta a közönség. Oklevelet és a szalontai hímzőkör asszonyainak címzett zászlaját kapta meg valamennyi rendezvény- szervező. A Jakab Noémi keramikus készítette emlékplaketteket pedig a nagyváradi Római Katolikus püspökségnek, a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének és a Honvéd táncegyüttesnek adományozták áldozatos segítségükért. Fleisz János, a rendezvények főszervezője szerint összességében jobb volt az idei Varadinum, mint az előző. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök áldását adta a Varadinumra, s kifejtette: nagyon sajnálja, hogy nincs jelen püspöki szinten mindkét nagy egyháza Váradnak, hiszen régebben egyik püspök kezdte, s a másik zárta a rendezvényeket. /(Balla Tünde): Idén is a Honvéd búcsúztatta a Varadinumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2002. május 7.
Sokszor feltevődik bennünk a kérdés, vajon mi lesz azokkal az árvaházi gyerekekkel, akik miután betöltik a 18. életévüket, a szó szoros értelmében az utcára kerülnek. A nagyváradi Caritas Catholica Szentjobbon szociális központot létesít a környező településekről származó otthontalan gyermekek számára. A centrum a következő funkciókat szeretné ellátni: oktatási központ, családcentrikus otthon gyermekek számára, ifjúsági ház, menhely (krízishelyzetben lévő gyerekek és fiatalok számára), elméleti és gyakorlati képzés, mezőgazdasági tevékenység. Tempfli József megyés püspök jelenlétében elhelyezték a szociális központ alapkövét. /Nagy Andrea: Alap és kő. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./
2002. május 15.
Máj. 7-én Kolozsváron zárt ajtók mögötti tárgyaláson kompromisszumra jutottak az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ országos vezetői restitúció—ügyben: az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendelet módosításával akarnak jogorvoslást szerezni az egyházaknak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök kifejtette. Az egyházak is alkottak egy felterjesztést az elvárásokról, ugyanakkor az állam is készített egyet az RMDSZ-szel egyetértésben. Az volt az érzésük, állapította meg a püspök, hogy nem az egyházak elvárásait akarják beterjeszteni, hanem azt a másik tervezetet. Azt mondják: minden létező ingatlant visszaadnak megszorítás nélkül, amennyiben az egyház igényli, azonban a közhasznú rendeltetésű ingatlant jelenleg használó még tíz évet maradhat bérleti szerződés alapján. Ez a kitétel diktátum. Ebben az időszakban az egyház adót nem fizet — ez természetes, az ingatlan karbantartását a használó állja. Ez megint nagyon labilis dolog. Komoly vita volt az RMDSZ vezetőivel, már majdnem abbamaradt a tárgyalás. Végül az egyházak változtattak nyilatkozatukon, mert előtte kemény szöveget fogalmaztak meg. Az új szöveg szerint az egyházak azonnal kapjanak meg minden olyan épületet, amelyet sürgősségi kormányrendelettel adtak vissza, de eddig nem szereztek érvényt neki. Azt kérték: legalább öt évre csökkentsék le a visszaszolgáltatási időt és tartsák meg fejenként tíz ingatlanra tett ígéretüket. /(Balla Tünde): Restitúció egyházi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2002. május 16.
A bihari Földvárban hétvégén negyedszer rendeztek Partiumi Diáknapokat. A programok szervezője, a Partiumi Keresztény Egyetem diákszervezete volt. Felavatták a diákszervezet címerét Az ökumené szellemében szervezett programon jelen volt Tőkés László református és Tempfli József római katolikus megyéspüspök. A katolikus egyházfő Bihar megye történelmét, abban pedig a kereszténység és a magyarság összekapcsolódását ecsetelte, a református püspök pedig kifejtette a címerkészítés aktualitását. /(balla): Ifjúsági hétvége Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./
2002. május 18.
A váradi püspökség története címmel megjelent Bunyitay Vince néhai címzetes püspök, váradi kanonok négykötetes munkájának utolsó darabja is, az egyháztörténeti sorozat 1780-ig dolgozza fel az egykori, történelmi Magyarország legnagyobb egyházmegyéjének krónikáját. Az eredeti, 1883-as kiadás hasonmásaként napvilágot látott, összesen mintegy 2000 oldalas egyháztörténeti áttekintést Semjén Zsolt, a magyar kulturális minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök mutatta be máj. 17-én Budapesten. A kiadvány megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma több mint egymillió forinttal támogatta. Tempfli József püspök tájékoztatása szerint a váradi püspökség annak idején öt megyére terjedt ki. Tempfli József a váradi egyházmegye 81. püspöke. Kinevezését megelőzően az utolsó püspök az 1923-ban elhunyt Széchenyi Miklós volt, a köztes időben nem állt püspök a váradi egyházmegye élén. - A történeti munka kötetei A váradi püspökök; Káptalanok, monostorok; Egyházak, illetve A váradi püspökök a száműzetés, s az újraalapítás korában (1566-1780) alcímet viselik. /A váradi püspökség története. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
2002. május 27.
Ezután minden pünkösdkor megemlékeznek arról a 38 évvel ezelőttiről, amikor hívek serege éjt nappallá téve testével védte meg a nagyváradi Szent László római katolikus plébániatemplomot. Télen évek óta először kondultak meg a kommunista rendszer által halálra ítélt templom harangjai, s a hívek Lőrincz Ottó esperes plébánossal már akkor elhatározták, hogy a templommentés évfordulóján megemlékeznek a csodálatos összefogásról. Nagyvárad második legrégibb templomát az akkori hatalom át akarta költöztetni a tér túloldalára, amit valószínűleg nem bírt volna ki az istenháza. A ünneplő gyülekezetet Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök köszöntötte és a 38 évvel ezelőtti újmisés pap, Mészáros Antal tartott szent beszédet, körvonalazva a Szentlélek csodáját, amely eggyé kovácsolta a nehéz időben a lelkeket és megmenthették általa a templomot. A váradújvárosi RMDSZ elnöke, Szabó István pedig szemtanúk megítélése alapján rekonstruálta a történelmi emlékeket. /(balla): Váradi templomvédők emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
2002. június 22.
Jún. 21-én a Bihar megyei RMDSZ szervezésében Partiumi Kerekasztalra került sor Nagyváradon, amelyen Arad, Bihar, Máramaros, Hunyad, Szatmár és Szilágy megye küldöttei vettek részt. A rendezvényen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, valamint Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. A rendezvényen a Szövetségi Képviselők Tanácsa Partium frakciója tagjainak aláírásával nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatban üdvözölték a magyar kormánynak a határon túli magyarságra vonatkozó elképzeléseit, melyeknek megvalósítsa a térség stabilitását erősítheti, megteremtve a szomszédságpolitika, a határon túli magyarsággal való törődés és az integrációs törekvések összhangját. Egyetértenek a magyar kormány azon igényével, hogy a magyarságpolitikában a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra kell törekedni, együttműködve a magyarországi parlamenti pártokkal és határon túli magyarság legitim szervezeteivel. Azt kérik, hogy a határon túli magyarságot érintő határozatok meghozatala előtt széles körű konzultációt folytassanak a határon túli magyarság valamennyi legitim szervezetével. A sajtóértekezleten Markó Béla, Szabó Vilmos államtitkár, valamint Bálint-Pataki Béla, a HTMH elnöke tájékoztatták a helyi magyar és román sajtó képviselőit a kerekasztal-megbeszéléseken elhangzottakról. Markó Béla megerősítette, hogy az RMDSZ–nek érdeke a magyarországi politikai alakulatokkal és a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatokat fenntartani. Szabó Vilmos kifejtette, hogy a lezajlott kerekasztal fontos és folytatásra érdemes tanácskozás volt, amelyen ismertette a magyar kormánynak a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásról kialakított álláspontját. Szabó kijelentette, hogy a meglévő támogatásokat bővítik és hatékonyabbá teszik, de leszögezte, hogy a magyar kormány nem kíván és nem is fog beavatkozni egyetlen határon túli magyar közösség legitim érdekvédelmi szervezetének belső életébe sem. /Partiumi Kerekasztal Nagyváradon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 22./ A találkozón több mint százan vettek részt meghívásos alapon. A kerekasztal-beszélgetés témájaként azt jelölték meg, hogyan alakulnak a romániai magyarság, illetve az RMDSZ kapcsolatai az új magyar kormánnyal, a magyarországi intézményekkel, és nem utolsó sorban, változik-e az anyaországi támogatási rendszer. A tanácskozás során a folyosón többször elhangzott: azok vesznek részt ezen találkozón, illetve azok kaptak meghívót, akik az RMDSZ vezetése, egység- és kisebbségpolitikája mellett teszik le voksukat. Bálint-Pataki József bejelentette, hogy a HTMH tizedik születésnapját ünneplik Nagyváradon. Az elnök, aki megalakulásától fogva dolgozik a hivatalban rámutatott, az intézmény ismertette azokat a feladatokat, melyek a HTMH-ra hárulnak a kapcsolattartásban, amely mind belföldre, mind a határon túlra irányul. Bálint-Pataki rámutatott, nem a magyar kormány hivatott eldönteni, kivel tárgyal, hanem a magyar közösségek, hiszen ők választják vezetőiket. /Simon Judit: Partiumi Kerekasztal. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
