Márc. 12-én Melescanu külügyminiszter találkozott a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar vezette delegációjával. Az RNEP képviselői kifejtették, hogy előbb Moldovával és Ukrajnával kell megkötni az alapszerződést és csak azután Magyarországgal. A találkozó után Melescanu kijelentette, hogy továbbra is élvezi az RNEP támogatását a szomszédokkal folyó tárgyalásokon, az RNEP kifejtette azokat az elveket, amelyek szükségesek a szerződésekben. "Ezek egyébként azok elvek, amelyeket hirdetünk, és amelyek megfelelnek az európai normáknak" - mondta a külügyminiszter. Funar szerint az RMDSZ márc. 13-18-a között 300 rendezvényt szervez "románellenes jelleggel". "Ezt nem hagyhatjuk válasz nélkül" - jelentette ki. Melescanu szerint viszont az RMDSZ rendezvényein kevés hivatalos magyarországi személy vesz részt és bizonyos visszafogottság tapasztalható részükről álláspontjuk nyilvános hirdetésében. Az RNEP küldöttsége találkozott Virgil Magureanuval, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, ahol felhívták a figyelmet az RMDSZ márc. 15-i megemlékezésekre. Magureanu arra kérte az RNEP-t, hogy ne uszítsák a román lakosságot ebben az időszakban. Az SRI igazgatója kijelentette, hogy az ünnepségek civilizált légkörben zajlanak le, az SRI semmilyen rendkívüli intézkedést nem tesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ A sajtóban újabb részletek látnak napvilágot a megbeszélésről, a Cronica Romana szerint a magyar irredenta erők "gazdasági elszakadást" is előkészítenek, ezt bizonyítja Magureanu szerint az, hogy az RMDSZ Hargita és Kovászna megyékbe irányítja a részvényvásárlásra kiosztott kuponokat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a hírszerzés vezetőjének találkozóját az RNEP-vel abból a célból, hogy annak kérésére felvilágosítást adjon az RMDSZ-ről, egy párt belügyeibe való beavatkozásának minősítette. Vasile Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke hasonlóképpen vélekedett és közölte, bizottsága magyarázatot kér Magureanuról. Magureanu azonban nem jelent meg a bizottság előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Adrian Nastase ugyancsak helytelenítette ezt a találkozót, az elnöki hivatal szerint viszont az ilyen találkozók bizonyos pontig természetesek. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./
1996. március 13.
Petre Turlea képviselő a képviselőházban arra szólította fel Teodor Melescanu külügyminisztert, hogy a román-magyar alapszerződés megkötésének előfeltételeként szabja meg: Magyarország fizessen kártérítést a magyar hadsereg által szerinte Észak-Erdély megszállása idején megölt 133 ezer román állampolgár leszármazottainak. A Rompres jelentése szerint Teodor Melescanu külügyminiszter az interpellációra adott válaszában kijelentette: az ilyesfajta előfeltételek nem ösztönöznék az alapszerződésről folyó tárgyalásokat. Az ilyesfajta kérdések, mondta a miniszter, egyes későbbi megbeszélések tárgyát képezhetik, amelyek a kétoldalú kapcsolatokban örökölt kérdések rendezésére irányulnak majd, és beilleszkednek a román-magyar történelmi megbékélési kezdeményezésbe. /Petre Turlea kárpótlást követel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
1996. március 13.
Borbély László Maros megyei képviselő márc. 13-án írásban intézett kérdést Teodor Melescanu külügyminiszterhez a kétnyelvű helységnévtáblák több megyében prefektusi rendeletre történt eltávolításával kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 739. sz./
1996. március 14.
Teodor Melescanu külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságát tájékoztatta a Románia és szomszédai közötti tárgyalások állásáról. A legelőrehaladottabb állapotban az Orosz Föderációval készülő szerződés található, és azt várhatólag még az oroszországi elnökválasztások előtt aláírja majd Iliescu román és Jelcin orosz elnök. Az egyedüli problémát az a cikkely képezi, amelynek tartalmaznia kell a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését. Ez a rész megoldatlan más témák mellett az Ukrajnával tárgyalt szerződésben is. Moldovával kapcsolatban nehézségekbe ütközik a két állam közötti különleges kapcsolatok megfogalmazása. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban Melescanu megemlítette azt a tényt, hogy szövege 95 százalékban elkészült. /Egyetlen szomszéd országgal sincs még alapszerződés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
1996. március 16.
A bukaresti Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Egyesületének /ADIRI/ szervezésében márc.15-16-a között "A francia-német megbékélés a Románia és Magyarország közötti történelmi megbékélés távlatában" címmel nemzetközi értekezletet tartottak. Iliescu elnök üzenetét Melescanu külügyminiszter olvasta fel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 740. sz./ Dr.Walther Althammer, a müncheni Dél-Kelet Európa Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a román-magyar megbékélés egyik fontos feltétele a kisebbségi törvény elfogadása. A megbékélést nem szolgálja az sem, hogy a román diplomácia Erdély történelméről egyoldalú, kétes hitelű füzetet terjeszt külföldön, ezt ő is kézhez kapta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ A tanácskozás résztvevői tiszteletére rendezett fogadáson /amelyre a magyarországi sajtó képviselői nem kaptak meghívást/ Iliescu elnök kifejtette, hogy a két ország közötti állandó párbeszédet tart szükségesnek, majd hozzátette, hogy a "nincs szorosan vett kisebbségi kérdés". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., Népszabadság, márc. 18./ Mircea Malita akadémikus ismertette a román-magyar megbékélésnek az általa készített megalapozását /munkája élvezi a román vezetés támogatását/. Malita elmélete szerint a kisebbség etnikai alapon szerveződő pártjai viszont zavaró tényezőt jelentenek, mert - szerinte - A szeparatista jelszavakkal, az abszurd kisebbségi szervezeti elemel szorgalmazásával" a román-magyar államközi akciót veszélyezteti. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese Malitának válaszolva emlékeztetett arra, hogy a múlt századvég magyar államában is volt Román Nemzeti Párt, amely politikai tárgyalásokat folytathatott a magyar kormánnyal. Az RMDSZ létét sokszor a védekezési kényszer teszi szükségessé. Funar magyarellenes provokációi bizonyítják, hogy a kisebbség nem mondhat le etnikai alapon szervezett pártjáról, állapította meg Szász Zoltán. A bukaresti tanácskozást márc. 15-re időzítették, amikor a magyarok ünnepi megemlékezéseken vettek részt. Emiatt a tanácskozás megnyitóján a száz vendégből négy magyar volt jelen. Chatherine Durandin, a Franciaországban működő Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézetének képviselője úgy vélekedett, hogy a romániai magyarság miatt háromoldalú egyezmény megkötése szükséges. A konferencia utáni fogadáson Iliescu elnök a német résztvevők előtt kifejtette: Erdélyben vannak és lesznek is magyar iskolák. Nem ez a helyzet Magyarországon, folytatta az államfő, ahol néhány évtizede még 250 ezer román élt, most alig vannak tízezren és egyetlen középiskolájukban, Gyulán a román idegen nyelvként tanulják, a többi tantárgyat magyarul kell elsajátítaniuk. /Neumann Ottó: Minta egy történelmi megbékéléshez. = Magyar Hírlap, márc. 22./
1996. március 16.
Melescanu külügyminiszter az MTI tudósítójának elmondta, hogy az alapszerződést illetően eltérés van a két fél felfogásában. A román fél úgy tekinti, hogy a szerződés a jelenlegi helyzetet rögzíti, ezzel szemben a magyar tárgyalópartnerek olyan lépéseket javasolnak, "olyan új eszméket és normákat kívánnak beiktatni, amelyeket majd a szerződés értelmében ezután kellene a gyakorlatban megvalósítani." Ez Melescanu szerint nem lehetséges, és a "gyakorlati megvalósítás szempontjából kivihetetlen". Ugyanakkor a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Románia továbbra is az alapszerződés mihamarabbi megkötésére törekszik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1996. március 18.
Iliescu elnök a Magyar Hírlapnak nyilatkozva kifejtette, hogy bármikor kész fogadni a magyar vezetőket, Horn Gyulát jóval rugalmasabbnak tartja elődjénél. Az alapszerződést akár holnap is aláírnák, ha a magyar fél lemondana az ET 1201-es ajánlásról. Teodor Melescanu külügyminiszter pedig hangsúlyozta, hogy Bukarest nem halasztgatja az alapszerződés megkötését. /Magyar Hírlap, márc. 18./
1996. március 25.
Iliescu elnök márc. 25-én Örményországba indult, meglátogatja a három kaukázusi köztársaságot, Örményországot, Grúziát és Azerbajdzsánt 25-e és 28-a között. Elsősorban a fekete-tengeri együttműködésről folytat megbeszéléseket. Kíséretében van Melescanu külügyminiszter és Aurel Novac közlekedési miniszter. /Egy szuszra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
1996. március 26.
Teodor Melescanu külügyminiszter a bukaresti Adevarul és Jurnalul National lapok márc. 26-i számaiban megjelent interjújában azt hangoztatta, hogy Románia már az első hullámmal bekerülhet a NATO-ba. Melescanu a lapokban Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel való prágai találkozójáról nyilatkozott. - A márc. 26-i lapok aggodalommal számoltak be a NATO meg nem nevezett tisztségviselőjének kijelentéséről, hogy Romániának és Bulgáriának nincs esélye a NATO-tagság elnyerésére. /Magyar Hírlap, márc. 27., Új Magyarország, márc. 27./
1996. április 1.
Ápr. 1-jén Borbély Imre választ kapott a belügyminisztertől márc. 20-i interpellációjára, melyben a csíkszeredai márc. 15-i ünnepségek alkalmával Petőfi és Balcescu szobrainál elhelyezett zászlók és koszorúk meggyalázása és ellopása ügyében érdeklődött. A válasz szerint a tettesek egy részét kézre kerítették, a többiek után kutatnak. Ugyanaznap Melescanu külügyminiszter válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolíttatott kétnyelvű helységnévtáblák ügyében tett interpellációjára. Melescanu szerint amíg az ET Kisebbségi Keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, az egyezmény nem lép érvénybe, ezért Románia aláírta ugyan ezt az egyezményt, de nem köteles tiszteletben tartani. Bárányi Ferenc a megye magyar lakosai közadakozásából a harmincas években épült temesvári Magyar Ház ügyében interpellált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 752. sz./ A házat ugyanis nem kapták vissza a magyarok.
1996. április 1.
Románia ragaszkodik hozzá, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásról egyidejűleg kezdjék meg minden jelölt országgal a tárgyalásokat, jelentette ki Melescanu külügyminiszter, de hozzátette: Románia a jövőben már nem szorgalmazza a jelölt országok egyidejű felvételét. /Magyar Hírlap, ápr. 1./
1996. április 8.
Tom Lantos amerikai szenátor ápr. 7-én, vasárnap érkezett Romániába, Adrian Nastase képviselőházi elnök meghívására. Tom Lantos ápr. 8-án találkozott a parlament házának két elnökével, Adrian Nastaséval és Oliviu Ghermannal. Lantos sürgette a magyar-román alapszerződés aláírását. A szenátor találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel, akit biztosított arról, hogy támogatni fogja azt, hogy Románia korlátlan időre megkapja az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Adrian Nastase közölte, hogy Románia az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a román-magyar alapszerződésbe történő beiktatásának egyik lehetséges módja az lenne, ha a szerződés tartalmazná az ajánlás román interpretációját is. Lantos és Gherman a nemzeti kisebbségek témáját is megvitatta. Gherman hangsúlyozta, hogy a kisebbségek problémáját nem lehet elkülöníteni a romániai társadalmi és gazdasági fejlődés folyamataitól, ellenkező esetben a kisebbségi ügyek megoldására tett erőfeszítések eredménytelenek maradnak. /Tom Lantos Romániában A demokrácia kulcsa a szélsőséges erők kirekesztése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tom Lantos eredeti programjában nem szerepelt az RMDSZ-szel való találkozás, ennek ellenére ápr. 8-án megbeszélést folytatott az RMDSZ vezetőivel. /Magyar Hírlap, Népszava, Magyar Nemzet, ápr. 9./ Washington támogatni kívánja Románia euroatlanti integrációját, de ehhez jóval liberálisabb kisebbségpolitikát vár el tőle - szögezte le Tom Lantos, aki több mint egyórás megbeszélést folytatott az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségével. A találkozón a romániai magyarság képviselői elmondották: kisebbségi helyzetükben sok változás nem következett be az utóbbi időben sem. Elsősorban az oktatásban és a nyelvhasználatban való egyenjogúság gyakorlata várat magára, amiként a legutóbbi parlamenti viták is jelzik, amikor a román helyhatósági törvény véglegesítésekor határozottan elvetették a helyi hivatalokban való szabad anyanyelvhasználatot. Tom Lantos megígérte, hogy Ion Iliescu államfővel tartandó találkozóján ismételten fölveti a romániai magyar egyetem létesítésének sürgető fontosságát. Az eszmecserén megvizsgálták még a román-magyar alapszerződés és a kollektív jogok problémakörét, továbbá azt, hogy nem nyert megoldást az egyházi közösségek jogtalanul elvett javainak visszaszolgáltatása. Az amerikai szenátor látogatást tett még a bukaresti Soros Alapítványnál, illetve a romániai zsidó közösség elnökénél, Nicolae Cajalnál. /Jóval liberálisabb kisebbségpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Az RMDSZ küldöttsége részletes dokumentációt adott át az amerikai képviselőnek. A képviselőházi frakcióvezetők által Tom Lantos tiszteletére rendezett munkaebéden az RMDSZ-t Szilágyi Zsolt frakcióalelnök képviselte, aki tanügyi törvényről és Romániának az Európa Tanácsba felvételekor vállalt kötelezettségéről beszélt. Tom Lantos kifejtette: szükséges, hogy a román kormány kisebbségpolitikája liberálissá és nagyvonalúvá váljon, az Egyesült Államokban gyakorolt pozitív megkülönböztetés példáját hozta fel: a kisebbségekhez tartozó egyéneknek többletjogokat biztosítanak, hogy a kisebbségek egyenlő eséllyel vehessenek részt a társadalmi életben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 756. sz./
1996. április 9.
Borbély László RMDSZ-képviselő ápr. 9-én képviselőházi felszólalásában reagált Melescanu külügyminiszternek egy korábbi interpellációjára adott válaszára: megütközéskeltőnek nevezte azt, miszerint Románia nem köteles alkalmazni a kisebbségi keretegyezményt, a kétnyelvű táblák használatát addig, amíg legalább 12 ország nem írja azt alá. Közben Iliescu elnök többször nyilatkozott a keretegyezmény ratifikálásáról és gyakorlatba ültetéséről. Románia azt is hangsúlyozta, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, mert Románia ratifikálta a kisebbségi keretegyezményt. Hogyan lehet hitele egy olyan kormánynak, tette fel a kérdést Borbély László, amelyik évek óta ígéri a kisebbségi törvénytervezet parlament elé utalását és hat éve halogatja a kultusztörvény véglegesítését, amelyet az ország elismert vallásfelekezeteinek vezetői 1990-ben felterjesztettek a kormányhoz? /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 757. sz./
1996. április 10.
Melescanu külügyminiszter elmondta: nem kizárt, hogy a román-magyar alapszerződést illetően új javaslattal állnak elő. A magyar-szlovák alapszerződést kiegészítő függelékkel kapcsolatos viták pótlólagos elemként szolgáltatnak a román álláspont alátámasztásához. /Magyar Hírlap, ápr. 10./
1996. április 13.
Borbély László képviselő ápr. 9-én, a képviselőházban napirend előtti felszólalásában reagált Teodor Melescanu külügyminiszternek egy korábbi interpellációra adott válaszára. Márc. 6-án a kormány kétszínű politikáját tette szóvá Borbély László annak kapcsán, hogy prefektusok rendeletére Maros, Kolozs és Szatmár megyében karhatalommal távolították el a kétnyelvű feliratokat, helységnévtáblákat magyarok által is lakott településeken, holott a kétnyelvű feliratok használatát az ET Parlamenti Közgyűlése által elfogadott és Románia által ratifikált Kisebbségi keretegyezmény is előírja. Mostani felszólalásában Borbély László megütközést keltőnek nevezte a külügyminiszter válaszát, miszerint az ET kisebbségi keretegyezménye mindaddig nincs érvényben, amíg legalább 12 tagország nem ratifikálta, így Románia nem köteles alkalmazni a kétnyelvű táblákra vonatkozó nemzetközi szabályozásokat. Az RMDSZ képviselője kifejtette: azáltal, hogy a román parlament ratifikálta, a nemzetközi egyezmény a belső jogrend részévé vált, akkor is, ha azt egyelőre még nem ratifikálta 12 ET-tagország. Utalt arra, hogy a kormány vezető képviselői, maga Ion Iliescu államfő is többször nyilatkozott a keretegyezmény ratifikálásáról és gyakorlatba ültetéséről, kiemelve, hogy Románia teljesítette e nemzetközi dokumentum minden előírását. Sőt, a kisebbségi törvénytervezetek elemzésére létrehozott különbizottság egy előzetes jelentésében leszögezi, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, hiszen Románia ratifikálta a kisebbségi keretegyezményt, amely a belső jogrend részét alkotja. "És akkor, amikor egy olyan nagyon is konkrét, mindmáig megoldatlan kérdésről van szó, amelyet a keretegyezmény betű szerint, de szellemében is szabályoz, a kormány hivatalos álláspontját képviselni hivatott legilletékesebb személy azt fejtegeti, hogy ezt a dokumentumot eddig csupán 4 ország ratifikálta" mondotta Borbély László. "Hogyan beszélhetünk a jelenlegi kormány hiteléről mindaddig, amíg éles ellentét van a nemzetközi szervezetek felé tett nyilatkozatok és a parlament szószékéről elhangzottak között? Hogy lehet hitele egy olyan kormánynak, amely évek óta ígéri a nemzeti kisebbségek törvénytervezetének parlament elé utalását, és hat éve halogatja a romániai egyházi törvény véglegesítését, miközben a Romániában elismert 14 felekezet egyházfői által aláírt tervezetet még 1990-ben felterjesztették a kormányhoz? Milyen hitele lehet egy olyan parlamenti többségnek, amely a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénykezdeményezés megvitatására külön létrehívott bizottságban több mint két év alatt képtelen volt megfogalmazni egy jelentést? Hogy lehet hitele annak a kormánynak, amely egyes megyék (Maros, Kolozs, Szatmár) prefektusainak megparancsolja, hogy a rendőri szervek segítségével távolíttassák el a kétnyelvű feliratokat?" sorolta kérdéseit Borbély László képviselő. A választ e kérdésekre alighanem azok fogják megadni, akik előtt Románia vállalta, hogy tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat." /Ellentét a ratifikált okmányok és a tényleges rendelkezések között. = Szabadság (Kolozsvár), ápr.13./
1996. április 18.
Ápr. 18-án megtartotta esedékes félévenként találkozóját a román tengerparton Iliescu elnök és Szulejmán Demirel török államfő. Megtekintették a konstancai kikötőt, majd Neptun fürdővárosban tárgyaltak. Ugyanitt Melescanu külügyminiszter és kollégája, Emre Gonensay egyezményt írt alá arról, hogy a két ország művelődési központot nyit egymás területén. A két elnök Medgidián felavatta a Kemal Atatürkről elnevezett muzulmán teológiai és pedagógiai líceumot, majd leleplezték a modern Törökország megalapítójának emlékét megörökítő emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./
1996. április 22.
Ápr. 22-én Bukarestben parafálták a jugoszláv-román barátsági szerződést. A 20 évre szóló szerződést Teodor Melescanu és Milan Milutinovics külügyminiszter parafálta. Milutovicsot fogadta Iliescu elnök és Vacaroiu miniszterelnök. A barátsági szerződést május elején Belgrádban írja alá Zoran Lilic és Iliescu elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24., Magyar Szó (Újvidék), ápr. 23. /
1996. április 24.
A magyar-román alapszerzõdéssel kapcsolatos tárgyalások szükségesek, mert ez az elsõ alkalom, amikor "nyíltan beszélünk, semmit sem söprünk a szõnyeg alá" - nyilatkozta Melescanu külügyminiszter az Erdélyi Naplónak. A terjedelmes interjúban hangsúlyozta, hogy a kérdés nem az ET 1201-es ajánlásának elfogadása vagy elutasítása, hanem az , "ahogyan egyes elõírások tükrözõdnek majd az alapszerzõdésben". - A román álláspont szerint az Európai Unió kibõvítésének a szolidaritás és a rugalmasság alapelvéhez kell kötõdnie. Eszerint egyszerre kellene megindítani a tárgyalásokat az összes csatlakozó országgal. Nem fogadta el az újságíró, Simon Judit megjegyzését, hogy Románia belpolitikailag ingatag és megoldatlan a kisebbségi kérdés. "Románia az egyetlen ország a térségben, amely töretlenül fejlõdött a '89-es események után" - jelentette ki a külügyminiszter. Melescanu elmondta, hogy Krilov orosz külügyminiszter-helyettessel azonos a nézetük a NATO-ról: egyikük sem akarja, hogy a szervezet kibõvítése egyik vagy másik ország kizárásával sorompókat képezzen Európában. A román külügyminiszter cáfolta a kisantant újraéledését, mondván, a zárt csoportosulás megerõsíti az elkülönülést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./
1996. április 24.
Chisinauban ápr. 24-én megtartották Románia és a Moldovai Köztársaság minisztériumközi bizottságának együttes ülését. A román küldöttségben, melyet Teodor Melescanu külügyminiszter, a román bizottság elnöke vezetett, szenátorok, kormánytagok, államtitkárok, vezérigazgatók és szakértők vettek részt. A moldovai küldöttségvezető, Ioan Gutu miniszterelnök-helyettes leszögezte, hogy a moldovai kormány tevékenységének egyik fő iránya a Romániával való együttműködés elmélyítése. Melescanu megállapította, hogy a két ország közötti szabadkereskedelmi egyezmény ellenére az 1995-ös árucsere értéke - 160 millió dollár - nem tükrözte a lehetőségeket. Tanulmányozzák annak lehetőségeit, hogy a két ország közös pénzlapot hozzon létre a mezőgazdasági, ipari és infrastrukturális téren való együttműködésre. Megkötötték a két ország közötti egyezményt a kultúrára, oktatásra vonatkozó egyezményt az 1996-98-as időszakra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1996. április 27.
Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter ápr. 27-én érkezett Bukarestbe, a fekete-tengeri országok külügyminiszteri találkozójára. Személyében hat év után először járt orosz külügyminiszter Romániában. Azzal a szándékkal érkezett, hogy az évek óta húzódó alapszerződést is aláírja román kollégájával. A vendéget fogadta Iliescu elnök, ahol kiderült, hogy az egyezmény aláírását elhalasztják. Primakov kijelentette, őszintén sajnálja a dolgot, mert a kidolgozott szöveg pillanatnyilag a legjobb lett volna /a Ribbentrop-Molotov paktumot elítélő passzust nem vették volna be a dokumentumba, csak egy külön nyilatkozatba. Moszkva nem akart harmadik feleket - Moldovát és Ukrajnát - érintő kérdésben állást foglalni/. Primakov érkezése előtt Emil Constantinescu, a Román Demokrata Koalíció vezetője nyílt levélben szólította fel Iliescu elnököt, hogy konzultáljon a parlamenti pártok vezetőivel és tárja eléjük az egyezmény tartalmát. Iliescu elnök sértőnek nevezte a felszólítást, Melescanu külügyminiszter viszont az utolsó pillanatban leült a parlamenti pártokkal konzultálni. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség szerint a kormány az ellenzék nyomására mondott le az alapszerződés parafálásáról. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, ápr- 29./
1996. május 2.
Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke máj. 2-án bejelentette, hogy személységi jogainak védelmében bepereli Teodor Melescanu külügyminisztert, továbbá a Magyar Távirati Irodát /MTI-t/ és az Új Magyarországot. Torgyán azt kifogásolja, hogy Melescanu a nagyváradi Erdélyi Napló ápr. 24-i számában nyilatkozva a magyarországi szélsőséges pártokra vonatkozva így fogalmazott: "Gondolom, figyelemmel kíséri a televízióban Turdeanu barátunk megnyilatkozását, akit Önök Torgyánnak hívnak, és aki miatt, feltételezem, Önök sokkal felháborodottak, mint mi." A kisgazda pártelnök a bukaresti bíróságon kér jogorvoslatot, személyesen jelen kíván lenni a tárgyaláson, ezzel mintegy üzenve az erdélyi magyarságnak: magyar politikus ügye nem választható el a magyarság ügyétől. Az MTI-t és az Új Magyarországot azért akarja perelni, mert nyilvánosságra hozta az Erdélyi Naplóban megjelent interjút. Torgyán József levelet küldött Ioan Doncának, a budapesti román nagykövetnek, bejelentve, hogy pert akar indítani, egyben feltette a kérdést, hogy anyanyelvén fordulhat-e román bírósághoz. /Új Magyarország, máj. 3./
1996. május 6.
Ion Donca budapesti román nagykövet megerősítette, hogy Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke levélben közölte: be akarja perelni Teodor Melescanu külügyminisztert, állítása szerint ugyanis Melescanu megsértette személyiségi jogait, amikor azt állította, hogy Torgyán valószínűleg román származású. Donca továbbította a levelet kormányának, Bukarestbe, de véleménye szerint ez az ügy nem árthat a két ország közötti viszonynak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
1996. május 11.
Fegyverkezési hajszát gerjesztene, ha Románia nem kerülne szomszédaival egyszerre a NATO-ba, jelentette ki Melescanu a román rádióban, máj. 11-én. Elmondta, hogy Románia kitöltötte az Európai Unió által átnyújtott jelentkezési kérdőívet. /Vasárnapi Hírek, máj. 12./
1996. május 15.
Személyiségi jogaiban durván sértette az, hogy Melescanu külügyminiszter románnak nevezete és román nevet adott neki, nyilatkozta az Erdélyi Napló munkatársának, Simon Juditnak Torgyán József. A román bíróság előtt kér elégtételt, meghívja az emberjogi szervezetek képviselőit is, a bíróság előtt magyarul kíván szólni. Eckstein-Kovács Péter szerint Torgyán Józsefnek van jogalapja bírósághoz fordulni. Bencsik András, a Magyar Újságírók Szövetsége /MÚOSZ/ főtitkára szerint ez fölösleges politikai akció, szerinte ez nem tenne jót az erdélyi magyarságnak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./
1996. május 17.
Máj. 16-án hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett Iliescu államelnök, kíséretében Melescanu külügyminiszterrel és több államtitkárral. Zoran Lilics elnökkel tárgyalva megállapították, hogy a két ország között nincsenek nézeteltérések, a baráti kapcsolatok a szankciók idején sem szakadtak meg. A két elnök aláírta a két ország közötti együttműködési szerződést, amely húsz évre szól. Iliescu elnök másnap Szlobodan Milosevics szerb elnökkel tárgyalt, majd Montenegróba utazott, ahol Momir Bulatovics elnökkel tartott megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18-19./ Romániának eddig egyetlen szomszédjával sem sikerült szerződést kötni. /Magyar Hírlap, máj. 18./
1996. május 21.
Máj. 20-án Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára. A politikus a Vocea Romaniei számára adott interjúban kifejtette: "Vannak problémák a helyi vezetés síkján, vannak a kisebbségekkel kapcsolatos vonatkozások, és jól ismertek a gyermekvédelem problémái, vagy az igazságügyi rendszer reformjának gondjai. Az Európa Tanács segítséget kíván nyújtani e problémák megoldásához." /Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./Máj. 21-én Daniel Tarschys, az Európa Tanács /ET/ főtitkára Bukarestben találkozott a parlamenti pártok képviselőivel. A találkozón az RMDSZ képviselői szóvá tették, hogy Románia nem mindenben teljesítette 1993-as, az ET-be teljes jogú tagként való felvételekor vállalt kötelezettségeit. Említették a tanügyi törvény diszkriminatív intézkedéseit, hangsúlyozták, hogy az RMDSZ továbbra is szükségesnek tartja Románia monitorizálását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 785. sz./ Daniel Tarschys, az ET főtitkára máj. 20-án érkezett Bukarestbe, Melescanu külügyminiszterrel áttekintette az ET-ben való román részvétellel kapcsolatos kérdéseket, máj. 21-én fogadta a főtitkárt Iliescu elnök. /Egy szuszra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Tarschys bukaresti sajtóértekezletén arra kérdésre, hogy kötelező-e Románia számára az ET 1201-es ajánlása, azt felelte, hogy Románia ezt vállalta az ET-be való fölvételénél. Tarschys a kisebbségi jogok védelmét az Európa Tanács egyik fő feladatának nevezte /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
1996. május 21.
Máj. 21-én nyílt meg Bukarestben az első román-magyar vegyesbank, a Pater Bank, elnök-vezérigazgatója Péter László, a román ügyvezető igazgató Emanuel Odobescu. A megnyitás alkalmából a bukaresti Intercontinental Szállodában ünnepi fogadást rendeztek, melyen megjelent a román és magyar bankvilág, a gazdasági, kulturális és politikai élet többszáz képviselője. A bank megnyitásának jelentőségét méltatta - többek között - Oliviu Gherman, a román szenátus elnöke is. A fogadáson megjelent Melescanu külügyminiszter, számos román bank vezetője, az RMDSZ képviselői, továbbá üzletemberek voltak jelen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ Az első magyar-román vegyesbank, a bukaresti székhelyű Pater Hitelbank 99,99 százalékban a Budapest Bank tulajdonában áll. Az új bank mindenekelőtt a két ország között erőteljesen fejlődő kereskedelmi kapcsolatokat, a Romániában működő mintegy ezerhétszáz magyar-román vegyes vállalatot hivatott szolgáltatásaival ellátni. A jövőben új fiókok létrehozását tervezik Marosvásárhelyen és Nagyváradon is. /Megnyílt a Pater Hitelbank. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
1996. május 23.
Teodor Melescanu külügyminiszter és Sorin Ducaru külügyi szóvivő újságírók kérdéseire válaszolt Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő megjegyzésére, amely szerint "Románia makacsul visszautasítja annak az 1201-es ajánlásnak a belefoglalását a kétoldalú alapszerződésbe, amelyet az Európa Tanács tagjaként elfogadott". Melescanu külügyminiszter kijelentette: "Miért ragaszkodik a magyar fél makacsul ahhoz, hogy megemlítsen egy bizonyos ajánlást, amikor az Európa Tanácsnak még több mint ezer nagyon fontos ajánlása van, amelyeket egyáltalán nem akar megemlíteni? A problémát az olyan koncepciók jelentik, mint az etnikai alapú területi autonómia, vagy a kollektív jogok kérdése, ezek belefoglalása az alapszerződésbe." Sorin Ducaru külügyi szóvivő vélekedett, hogy "az 1201-es ajánlás egyfajta ürüggyé vált ahhoz a kísérlethez, hogy túlzott követelésekkel álljanak elő a nemzeti kisebbségek jogai terén". /A román fél továbbra is elutasítja az 1201-es ajánlást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
1996. május 25.
Máj. 24-én Romániába érkezett Richard Schifter, az amerikai elnök különleges tanácsadója, a nemzetbiztonsági tanács kelet-közép-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatója. Theodor Melescanu külügyminiszterrel lezajlott találkozója után a vendég jónak nevezte a kétoldalú román-amerikai kapcsolatokat. Mint mondta, áttekintették a térség országai közötti együttműködés kérdéseit is. Máj. 25-én Schifter Iliescu elnökkel, Vãcãroiu miniszterelnökkel és más hivatalos személyekkel fog tárgyalni. /Richard Schifter bukaresti megbeszélései. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./4
1996. május 27.
Máj. 24-én Salzburgban, az Európai Művészeti Fórumon részt vevő Kovács László magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter négyszemközti tárgyalást folytatott. Megállapodtak abban, nyilatkozta az MTI-nek Kovács László, hogy június második felében folytatódnak a szakértői tárgyalások az alapszerződésről. Melescanu elismerését fejezte ki amiatt, hogy Magyarország a nemzetközi fórumokon állást foglalt Románia euroatlanti integrációja mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Kovács László elmondta, Magyarország változatlanul ragaszkodik a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi dokumentumok, köztük az Európa Tanács 1201-es ajánlásának szerepeltetéséhez az alapszerződésben, de kész erre olyan megoldást keresni, amely kölcsönösen elfogadható. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
