Az idén másodszor tető alá hozott Aradi Napok elnevezésű rendezvénysorozat az október 7-én, szombaton tartott egyházkerületi református ifjúsági találkozóval, illetve vasárnap az aradi evangélikus templomban ért véget. A Királyhágómelléki Egyházkerületi Református Ifjúsági Találkozó hangulata kicsit kesernyés volt, hiszen a nyolc egyházmegye közül csupán négy – az aradi, a nagybányai, a szilágysomlyói és a temesvári – képviseltette magát, jelezte Módi József egyházmegyei ifjúsági előadó, a rendezvény főszervezője. Ecsedi Árpád, a Királyhágómelléki Református Ifjúsági Szervezet elnöke a fiatalság szerepét hangsúlyozta az élet minden területén, a stafétabotot a fiatalságnak kell átvennie az előző nemzedéktől. Olasz Angéla, a Csiky Gergely Iskolacsoport történelemtanára öt évszázadon – az 1456-os nándorfehérvári diadaltól az 1956-os magyar forradalomig– átnyúló időutazását hallgathatták a résztvevők. A Kölcsey Stúdió tagjainak összeállítása után Bognár Levente aradi alpolgármester, majd Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. /Kiss Károly: Mécsesfények az Aradi Napok végén. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./
2006. október 10.
Hagyományos vendége Aradnak október 6. táján a Csiky Gergely Iskolacsoport budapesti testvériskolája, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum küldöttsége. Idén dr. Horváth László igazgató vezetésével a tantestület 26 tagja, valamint 12 diák érkezett a magyar fővárosból Aradra. 6-án rész vettek az emlékünnepségeken, megkoszorúzták a Szabadság-szobrot, majd Nagyszalontára és Nagyváradra látogattak, végül Ujj János idegenvezetésével Arad-Hegyalját, az ottani 1848–49-es emlékhelyeket keresték fel. Dr. Horváth László elmondta, hogy eddig tankönyvekkel és laboratóriumi felszerelésekkel segítették az aradi Csikyt. /(Kiss): Testvériskolai kapcsolat – uniós távlatban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2006. október 10.
Temesváron bemutatták Nagy András A Bang-Jensen ügy – ’56 nyugati ellENSZélben című könyvét. A szerző éppen a Csiky Gergely Állami Színházban volt, mert a magyar társulat bemutatta az ő darabjából színpadra alkalmazott A csábító naplóját. Az 1956-os magyarországi kommunistaellenes forradalomról és annak következményeiről érdekes adalékokat tudhattak meg a jelenlévők az író ismertetéséből. A dokumentumkötet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és a Nyugat felelősségét, illetve a magyar menekültekkel és az otthon maradottakkal szembeni közönyét tárja fel a világszervezet egyik munkatársának, Paul Bang-Jensennek az áldozatkészségén és tragikus sorsán keresztül. A diplomata rádöbbent arra, hogy a szovjet titkosszolgálat (KGB) kémei beépültek az ENSZ-be, s a menekültek és hozzátartozóik címeit próbálták megszerezni, ő viszont nem szolgáltatta ki azokat, így mentve meg százakat a megtorlástól; szembeszegüléséért az életével fizetett, máig tisztázatlan körülmények között halt meg. Magyarországon tavaly jelent meg Nagy András könyve. /(Pataky): Az ENSZ és a nyugati világ felelőssége 1956-ban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2006. október 13.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban negyvenórás továbbképzés kezdődött a tanintézet 30 pedagógusa számára a budapesti 2P Bt. két munkatársa közreműködésével. A tanárok elméleti megközelítéssel és interaktív foglalkozással igyekeznek megtanulni a személyiségfejlesztés és a drogprevenció legkorszerűbb módozatait. /(Kiss): Körbe ültek, hogy lássák egymást... = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./
2006. október 21.
A színház vezetősége fél évvel ezelőtt nyújtotta be az önkormányzathoz a kérést, hogy Temesváron a két testvérintézményhez (a román és a német színházhoz) hasonlóan a Csiky Gergely Állami Színház hivatalos elnevezése is tükrözze azt az etnikumot, amelyhez elsősorban szól. Az engedélyt megkapták, így az intézmény teljes neve a jövőben: Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. /P. L. Zs.: Nevében is magyar lett a magyar színház. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./
2006. október 23.
Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban október 20-án rendeztek emlékestet a kommunistaellenes magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából ’56-ról (egy kicsit) másképpen címmel. A nézőket a kommunista hatalom megtorlásának áldozatául eső temesváriak közül Koczka György újságíró és Oberten János közíró, műfordító visszaemlékezésein keresztül avatták be az ötven évvel ezelőtti eseményekbe, a leszámolás módszerébe. Koczka évet ült börtönben Szamosújváron, és két évet töltött a baragáni kényszerlakhelyen, Oberten kiskorú politikai fogolyként kapott két esztendőt. /P. L. Zs.: Mosoly, még ha könnyes is. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./
2006. október 28.
Október 27-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában adták át az idei Aradi Alma Mater Alapítvány ösztöndíjait. A szociális szempontok, illetve a tanulmányi eredmények alapján átnyújtott borítékok után bentlakó csikys aradi és vidéki néptáncosok léptek fel. Az ösztöndíjakat az alapítvány alelnöke, Hadnagy Éva kémiatanár adta át, az ünnepségen jelen volt Pálfi Sándor elnök is. Idén 48 bentlakó diák részesül támogatásban. Két diák a Budapesti Alma Mater Alapítványtól, Nagy György Gábor jóvoltából hasonló támogatásban részesül. Az Amerikai Connecticut Kulturális Egyesület húsz diáknak fejenként évi 300 dollárt utal ki. Ez ún. érdemösztöndíj, csak a magas tanulmányi átlaggal rendelkezőknek. /Sólya R. Emília: Ösztöndíjátadás néptánccal és bállal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./
2006. október 30.
Október 28-29-én Aradon tartották – országosan 1938 óta – első kongresszusukat a romániai és a határon túli román tanítók. A találkozó elsődleges célja a tanítók szerepének, összefogásuk hangsúlyozása volt, képviseltették magukat a határon túli – albániai, bulgáriai, macedóniai, magyarországi, moldovai, szerbiai, ukrajnai – tanítók is, akik más és más körülményekről számoltak be. Kiss Anna, a Csiky Gergely Iskolaközpont tanítója az RMPSZ – mint társszervező – országos és Arad megyei tevékenységét mutatta be. /(Kiss): Tanítók kongresszusa. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./
2006. október 30.
Játék, móka és kacagás jellemezte a hét végén Szilágycsehben nyolcadik alkalommal megrendezett Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált. A Padif néven ismertté vált rendezvényre idén közel kéttucatnyi diákszínjátszó csoport jelentkezett. Aszalos Géza, a temesvári Csiky Gergely Állami Színház művésze ezúttal a Bartók Béla Gimnázium diákönkormányzati színjátszó körének vezetőjeként volt jelen a rendezvényen. „Az amatőr szó az utóbbi időben egyfajta pejoratív értelmet kapott, pedig szerintem az a legszebb benne, hogy ezek a gyerekek lelkesedésből teszik a dolgukat” – mondta a színművész. /Kulcsár Andrea: Szilágycsehben találkoztak a hétvégén a diákszínjátszó csoportok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./
2006. november 1.
A határon átívelő forradalom című emlékestet tartották meg október 30-án Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. A beszélgetést Koczka György temesvári szerkesztő, egykori politikai elítélt vezette. Lassan György személyében 1956 októberének budapesti résztvevője mesélte el a történteket, aki fegyverrel harcolt – húszévesen – a szabadságért, s akinek a forradalom leverése után menekülnie kellett. Az Egyesült Államokban talált menedéket, abban az országban, amely cserbenhagyta annak idején Magyarországot. A dévai, nagyenyedi és aradi találkozók után Temesváron is bemutatták Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész 1956 Erdélyben című, a perekről és az elítéltekről részleteket tartalmazó adattárát. A Szoboszlay-perről annak kutatója és kötetbe foglalója, az aradi Jámbor (Péterszabó) Ilona, az In Memoriam 1956 Egyesület elnöke beszélt. Romániában a becsült adatok szerint közel harmincezren szenvedték el a megtorlás valamilyen formáját, amiért szimpatizáltak az 1956-os magyar forradalommal. /(pataky): Feloldani a kollektív félelmet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./
2006. november 4.
November 5-én zárul Kisiratoson az a továbbképző foglalkozás, amelyet magyarul tanító, elsősorban pályakezdő pedagógusok számára szervezett Kooperatív tanulás címmel az RMPSZ szovátai Teleki Oktatási Központja, az Arad és a Temes megyei tanfelügyelőség, valamint az Arad Megyei Pedagógusok Háza. A húsz Arad és tíz Temes megyei óvónő, tanító, tanár számára Pellegrini Miklós Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, Szabó László, az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola magyartanára és Kiss Anna, a Csiky Gergely Iskolacsoport tanítója főként gyakorlati tevékenységgel közelíti meg a témaköröket. /(K. K.): Pedagógus-továbbképzés Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./
2006. november 4.
Magyarország méltóképpen fejet hajtott az 1956-os magyar forradalom erdélyi áldozatai előtt az évfordulós megemlékezésekkel, illetve az október 20-i ünnepséggel, amelyen hét állami kitüntetést vehettek át az áldozatok Szili Katalintól, a magyar Országgyűlés elnökétől, emlékeztetett Cseh Áron főkonzul november 3-án, amikor Koczka Györgynek nyújtotta át a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét. Koczka György /sz. Karánsebes, 1938. júl. 28./ dramaturg, műfordító egy évig volt a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója. 1956. november 17-én, tartóztatták le az első Bolyai egyetemi csoportban, Várhegyi István társaként. A forradalom napjaiban kidolgozott egyetemi diákszövetségi reformprogram-tervezetért három évre ítélték. Börtönbüntetését Szamosújváron töltötte, majd amikor 1959-ben szabadult volna, még két évre kényszerlakhelyre száműzték a Baraganba, Satul Nou faluba. Később levelező tagozaton elvégezte a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán a magyar–román szakot. 1969-től a Temesvári Állami Magyar Színház kellékese, majd ügyelője, 1970-től irodalmi titkára. 1989 decemberében Fall Ilona színésznővel megindította, s pár hónapon át vezette a Temesvári Rádió magyar nyelvű egyórás műsorát. A Csiky Gergely nevét felvevő temesvári Állami Magyar Színház élén 1990 elején az átmeneti „igazgatói triumvirátus” tagja. 1990 őszétől a Román Televízió magyar nyelvű adásának tudósító-szerkesztője, irodalmi rovatának vezetője. 1991 nyarától a Temesvári Állami Német Színház irodalmi referense is. Román színműírók darabjait fordította magyarra. /-f-: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt Koczka Györgynek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2006. november 18.
November 24-én mutatja be Aradon a tizenharmadik Fecskés könyvet a Kölcsey Egyesület a Tulipán könyvesboltban. A XIX. század végén Somogyi Gyula mutatta be Arad utcaneveit, 2005-ben pedig Ficzay Dénes könyvében lehetett találkozni a régi és új utcanevekkel. A tanulmány a szerző halála miatt torzóban maradt. Lehoczky Attila, a Csiky Gergely Iskolacsoport fiatal történelemtanára a két anyagot saját kutatásaival kibővítve, összeállította az utcanév-táblázatot Az aradi utcanevek változásai (történetiségükben) címmel, amely magába foglalja az 1919 előtti és utáni elnevezéseket. A könyvet Ujj János történész lektorálta. Jelenleg Aradon a több mint 700 utcanév között alig 22 viseli magyar személyiség nevét. /Elkészült a 13. Fecskés könyv. Az aradi utcanevek változásai. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./
2006. november 18.
A kolozsvári Napsugár gyermekfolyóirat közelgő 50. “születésnapja” alkalmából elindított öt Napsugár-vándorbot egyike megérkezett Temes megyébe, és elsőként a Temesvári gyárvárosi (1-es számú) iskola magyar tagozatos diákjai vették át. A Csiky Gergely Állami Magyar Színházban rendezett ünnepségen Tamási Emese tanítónő, a staféta Temes megyei szervezője köszöntötte a megjelenteket, a gyerekek versekkel, énekekkel köszöntötték a félszázados lap szerkesztőségét. Fellépett az Eszterlánc gyermek-néptánccsoport is, amely a Városi Művelődési Ház magyar együtteseként működik. A minden megyében, iskolában megrendezett ünnepségekről készült video-felvételeket, megjelent újságcikkeket, beszámolókat, valamint a gyerekek által készített emlékkönyvet elküldik a szerkesztőségnek, amely ezzel mutatja meg a világnak, hogy “milyen nagy, erős és vidám a Napsugár-család”. /P. L. Zs.: Megérkezett a Napsugár-stafétabot. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./
2006. november 24.
November 22-án nyolcadik alkalommal rendezte meg Aradon az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) a Gyökerek műveltségi diákvetélkedőt. Az idei téma a kezdetektől egészen az államalapításig történelmi időszaka volt. A résztvevő négy csapat tagjai valamennyien a Csiky Gergely Iskolacsoport diákjai voltak. /Sinka Pál: VIII. Gyökerek vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./
2006. november 30.
Bemutatók előtt állnak a csíkszeredai, temesvári és gyergyószentmiklósi hivatásos magyar színházak. Csiky Gergely Ingyenélők című drámáját tűzte műsorára a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a szerző halálának 115. évfordulója tiszteletére. A muzikológusnak indult Török Viola nagyszínpadi bemutatkozó előadása lesz az Ingyenélők, amelynek szövegét Csép Zoltán dramaturggal közösen dolgozták át és rendezték meg modern felfogásban. A Csíki Játékszín Játék Ábrahámról és Izsákról című, Feo Belcari műve alapján készült, a dán filozófus, Soren Kierkegaard szövegeinek felhasználásával írt színdarabot mutatja be. Az előadásban Kövesdy István díszlettervezőként és rendezőként egyaránt megmutatkozik. Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház Abul Hasszán, a rosszcsont című gyerekelőadását Dézsi Szilárd rendezte. /Premierkavalkád. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2006. december 5.
Temesváron névadója, Csiki Gergely Ingyenélők című klasszikus darabjának bemutatójával folytatta az idei évad premierjeinek sorát a magyar színház, Török Viola rendezésében. /P. L. Zs.: Csel, csalás, intrika az Ingyenélőkben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./
2006. december 7.
Temesváron december 7-én adják át a Pro Cultura Timisiensis-díjakat, amellyel a közművelődési élet jeles személyiségeinek munkásságát, életművét ismeri el a megyei tanács. A kitüntetettek között van a harmincéves pályafutását idén ünneplő Szász Enikő színművész, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója, Szakács Béla szobrászművész és Valkay Ferenc koreográfus. A pályakezdők vagy a pályán kevésbé feltűnt alkotók közül hetet jutalmaznak idén, köztük Tar Mónikát, a Csiky társulatának színművészét. /P. L. Zs.: Pro Cultura Timisiensis-díjak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./
2006. december 9.
Hatodik alkalommal rendezte meg december 7-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport a Csiky Napokat, melyre számos erdélyi és magyarországi iskola képviselői is eljöttek. Az iskolához kötődő személyiségek falra helyezett márványtábláinak száma újra bővült eggyel: ezúttal az egykori földrajztanár, Gnandt János (1910–2001) neve került fel a falra. A Jelen Ház dísztermében In memoriam Sütő András címmel az elhunyt íróra emlékeztek. /Sólya R. Emília: Egykori tanárukat és Sütő Andrást is méltatták. Hatodik Csiky Nap magyar vendégekkel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./
2006. december 13.
Nagy sikernek örvend a több mint egy hónapja beindított AMISZ-táncház. A táncházat este hét órától tartják Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában, Makra Tamás magyarországi néptánctanár vezetésével. Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet /AMISZ/ nem képes egyedül fenntartani a táncházat, ezért újra felhívást intéz az aradi magyarsághoz, támogatást kérve. /S. P.: Támogassák a táncoktatást! = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./
2006. december 27.
Több erdélyi magyar színház már szilveszter előtt bemutatja szórakoztató előadásait. A Csíki Játékszínben a Lili bárónőt mutatják be, ugyanezen a napon a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Csárdáskirálynőt játssza. A temesvári Állami Csiky Gergely Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata ajánlja az ünnepekre a Nekem élet a színház, illetve a Botrány az operában című előadást. Idén elmarad a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház hagyományos, jótékony célú előadása. /Zenés játék „előszilveszterre”. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27/ A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulata előadása, a Csókos asszony című operett néhány perccel éjfél előtt ér majd véget, Meleg Vilmos rendezésében. Hetedik éve, hogy a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház szilveszter napján zenés, szórakoztató előadással búcsúztatja az óévet. idén Vaszary János A vörös bestia című zenés vígjátékát mutatják be, Csurulya Csongor rendezésében. A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának HAccáré – HAccacáré című műsorban sok zene és tréfás jelenet kap helyet, rendezője Tóth-Páll Miklós. A színház előcsarnokában megnyílik Janicky Pál A régi Szatmárnémeti című kiállítása, az Ady Endre és a Szentgyörgyi Albert Társaság szervezésében. A fotótárlaton kívül a közönség az 1920–30-as évekből származó színházplakátokból álló gyűjteményt is megtekinthet. Nagy István idén is írt és rendezett politikai kabarét. A Románia csatlakozásából és a magyarországi belpolitikai viharokból ihletődött zenés-táncos kabarét EUkúrtuk? címmel mutatják be Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. A városban továbbá a Hahota színtársulat ezen a héten mutatta be Pecázás a zavarosban című, Nóti Károly és Lőrincz Miklós bohózataiból összeállított kabaréját. Karácsonykor láthatta a közönség Gáspárik Attila és Nagy István rádiókabaréját, a Megállj, megállj, Európa című műsort szilveszter napján közvetíti a Marosvásárhelyi Rádió. Rádiókabaré készült idén Kolozsváron is: a Szomszédnéni Produkciós Iroda és Felméri Péter műsorát két héttel ezelőtt mutatták be a Donát úti stúdióban, a rádióban pedig 31-én délután lehet meghallgatni. A kolozsvári Magyar Opera operettdalokkal kedveskedik a közönségnek szilveszter estéjén, a Vivát 2007!, avagy Hallod-e Rozika, te? című opera-kabaré 18 órakor kezdődik. /Régi idők igézetében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2006. december 30.
Lehoczky Attila fiatal történelemtanár felvázolta az aradi magyarság sorsát. 1919 után az aradi magyarság jelentős része helyben maradt. Több mint tízezer magyar költözött Magyarországra, ennek ellenére a város nemzetiségi arányszáma tekintetében lényeges változás nem állott be: 1930-ig abszolút, 1948-ig pedig még mindig relatív többséget képezett az Arad városi magyarság. Nem változott a jelentős mértékben a magyar intézményrendszer sem (az iskolarendszer kivételével), a lakosság a fontosabb repatriáló embereket sikeresen pótolta, a helyi problémákat többé-kevésbé megfelelően rendezte. A magyar kulturális élet jobban virágzott, mint valaha, az egyesületek szinte minden igényt kielégítően működtek, a sajtó ekkor élte fénykorát, sőt 1948-ig csak magyar nyelvű színház működött a városban. 1945 után azonban jelentős változás állott be az aradi magyarság életében: kisebbségbe került, nemcsak arányban, hanem számszerűleg is csökkenni kezdett, és ez a folyamat a mai napig tart. 1948-ban 35 326, 2002-ben már csak 22 492 magát magyarnak valló ember lakott a városban, miközben a románság száma 45 819-ről 1992-re 151 438-ra nőtt (2002-re 142 968-ra csökkent). A kommunista érában magyar közéletről és kulturális mozgalomról csak csekély mértékben beszélhetünk. A magyar szervezeteket felszámolták, az iskolák működését ellehetetlenítették. 1989 változása a 24. órában következett be. 1989 után az elvándorlás hihetetlen méreteket öltött, számszerűen kb. 9000 magyarral kevesebb lakik most Aradon, mint 1989-ben, ebből legalább 75% kivándorolt. Mindennek ellenére a magyar intézményrendszer újraépült: megalakult egy önálló középiskola, újjászülettek a nagy hagyományú művelődési szervezetek (Kölcsey Egyesület, EMKE), sőt újak is alakultak. A középiskolának azonban a társbérlő román nyelvű szakközépiskolával, az általános iskoláknak pedig a gazdasági helyzet és a nagymértékű repatriálás miatt fellépő fokozódó gyermekhiánnyal kellett számolnia. A kulturális egyesületek nem tudták 40 éves álmából felrázni a helyi magyarságot. Az 1948-ban bezárt magyar színház nem alakult újjá, a színházi próbálkozások sorra elbuktak, újraindult viszont a magyar nyelvű könyvkiadás: 1995 óta több mint 75 magyar nyelvű kiadvány jelent meg Aradon! A periódus végére szép sikereket könyvelhettek el a Csiky Gergely Iskolacsoport azóta már végzett generációi (tantárgyversenyeken, majd az egyetemen való remek szereplések), a diákszínjátszók közül sokan később elvégezték a színművészeti főiskolát. Az iskola 2001-re végre önálló lett, az egyetlen magyar nyelvű napilap, a Nyugati Jelen kilábalt a pénzügyi hullámvölgyből. A kulturális folyóiratok közül megszűnt a Havi Szemle és a Hang, prosperál azonban a Szövétnek és az immár nemzeti küldetést teljesítő Irodalmi Jelen. A művelődési szervezetek azonban képtelenek a fiatal generáció megszólítására, ennek következményei roppant súlyosak lehetnek a jövőre nézve. Politikai szempontból az 1989 végén létrejött RMDSZ felvállalta a két világháború közötti korszakban tevékenykedő Országos Magyar Párt küldetését. Az aradi szervezet országos viszonylatban is méltó helyet vívott ki magának, hiszen jelen volt a parlamentben. Nehezen oldotta meg a kádercserét és későn fiatalított, ez pedig sok értékes szavazatba került az elmúlt két választáson. Nehézkes a kapcsolattartás a választókkal és fiatalsággal. Jelenleg nem tudják felmérni, hogy a csökkenő magyar népesség mit tartogat a jövőre nézve. Most már kevesebben mennek külföldre. Egyes szociológiai felmérések szerint az erdélyi magyarság 2015-2020 környékén kilábal a demográfiai hullámvölgyből, a halálozási és születési számok kiegyenlíthetik egymást. Problémát jelent viszont a lakosság fokozottabb elöregedése, valamint a felívelő gazdaság helyzet miatt a más vidékekről való munkaerő-bevándorlás. Számolni kell egy nyugati mintájú elnemzettelenedéssel, valamint a szórványvidékekre jellemző elrománosodással. Kérdés az is, hány tanár vállalja fel a nemzetiségi nevelést, hányan tartják ezt fontosnak. Az iskolai nemzeti nevelés elsősorban a történelem- és magyartanárok feladata. A román állam nem mond le nemzetállami utópiáról és az asszimilációról. A határok eltűnésével lehetőség nyílik a magyar nemzet újraegyesítésére. Ehhez azonban politikai akarat, valamint jó helyzetfelismerés kell nemcsak a vezetés, hanem a magyar lakosság körében is. Aradon a magyar gyerekek száma a demográfiai hullám miatt erősen csökkent, viszont tapasztalható bizonyos bizalomnövekedés a magyar iskolák iránt a szülők részéről. A szórványoktatás problémáinak megoldására egy 1–12 osztályos iskola felállítása lenne szükséges, például, Kisjenőn vagy Borosjenőn, amely a Fehér- és Fekete-Körös völgyének magyar gyerekeit gyűjtené össze kollégiumi ellátás révén, ellensúlyozva a Nagyszalonta és a Magyarország felé való diák-exportot és a román iskolák felé való orientálódást. A helyi magyar oktatás megpróbálja az összes elérhető magyar gyereket beiskolázni és középiskolába juttatni. Ez egyrészt érthető, másrészt súlyos csapás a minőségi oktatásra. Aradon a magyar fiatalok helyben végezhetnek egyetemet, de csak román nyelven. Így ezek a fiatalok helyben maradnak, a magyar közösséget erősítik. Az aradi magyar kulturális élet egyik súlyosbodó problémája a vezetésben részt vevő személyek elöregedése. A helyi íróknak és művészeknek nincs hol publikálniuk Jelenleg az egyik legfontosabb egyházi probléma a Csiky Gergely Iskolacsoport versus Római Katolikus Státus. Alapvető fontosságú olyan helyek és megmozdulások kialakítása, ahol a magyar fiatalok egymással találkozhatnak. Jelenleg nincs egyetlen olyan bár vagy klub sem, ahol a magyar fiatalság testületileg összegyűlhet a hét valamely napján. Jelenleg nincs a városban magyar vagy olyan buli, amit főleg a magyar fiataloknak szerveznek. /Lehoczky Attila: Gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./
2007. január 8.
Hosszú tárgyalássorozat után sikerült véglegesíteni a temesvári római katolikus püspökséggel az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport jövőjét. Bognár Levente alpolgármester elmondta: a szerződés, akárcsak a bentlakás esetében 49 évre köttetett, így aztán lehetőség nyílik a kormánytól még tavaly kapott 100 ezer lej felhasználására, ugyanakkor a helyi önkormányzat is utalhat nagyobb összegeket fejlesztésre. /(Ij): Célegyenesben a Csiky jövője. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./
2007. január 10.
Milka Zsuzsanna a Csiky Gergely Iskolacsoport könyvtárosaként sokat gondol a régi gazdájánál fölöslegessé vált, elhagyott magyar könyvekre. Az utóbbi néhány évben egyre gyakrabban keresik meg az iskolát olyan magánszemélyek, akik magyar könyveket (bőrönd- és zsákszámra) ajánlanak fel, adományoznak az iskola könyvtárának, ugyanis számukra feleslegessé váltak. Eladni sem lehet őket, a kereslet minimális. Az aradi iskola könyvtára gyarapodik, de egy-egy kis házi könyvtár megszűnik, mert már nincs utód, aki birtokába ezeket a könyveket. Csökken a magyarság száma. Sok magyar családban román iskolába járnak a gyerekek, az unokák már nem is beszélik a nyelvet. /Milka Zsuzsanna könyvtáros: Magyar könyvek sorstalansága. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./
2007. január 11.
Dr. Pálfi Sándor, az Aradi Alma Mater Alapítvány elnöke az elmúlt évben az Arad megyei magyar nyelvű oktatás támogatása terén végzett munkájukat összegezte. Az előző évekhez hasonlóan tavaly is folyamatosan támogatták a Csiky Gergely Iskolacsoportban folyó anyanyelvű oktatást, az ott zajló rendezvényeket, a bentlakási nevelőmunkát. Megszervezték a VII. és VIII. osztályos diákoknak a Márki Sándor-versenyt; tevékenyen részt vettek a III. és IV. osztályosok Kis nyelvész és Kis matematikus versenyében. Tevékenységünket kiterjesztették a szórványoktatás támogatására is. Lelkes oktatók közreműködésével Lippán, Dezsőházán, Németszentpéteren is sikerült fakultatív magyar nyelvű oktatást beindítaniuk. Olyan helyeken, ahol a tanulók kis létszáma miatt a helybeli oktatási intézményben hivatalosan nem lett volna lehetséges. Támogatták továbbá a Sofronyán, Simándon zajló hivatalos fakultatív oktatás utazási költségeit. Az Aradi Alma Mater Alapítványt támogatja a Kölni és a Budapesti Alma Mater. A Wieser Alapot dr. Wieser Györgyi irányítja és pénzeli. Az Alap jelentősen hozzájárult az évente sorra kerülő Wieser Tibor Atlétikai Verseny, valamint a Márki Sándor-verseny költségeihez. Hathatós támogatást kapnak még a Communitas Alapítványtól, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól. A havonta megjelenő Szövétnek kulturális szemle kiadási költségeit a Wieser Alap és a Kölni Alma Mater fedezi. Az Aradi Alma Mater Alapítvány tavaly kiadta Réhon Józsefnek Fábián Györgyről szóló megemlékező kötetét. /Balta János: Tovább bővíteni a kört. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./
2007. január 12.
Nehéz volt tető alá hozni a temesvári püspökséggel a Csiky Gergely Iskolacsoport bérbeadási szerződését, a “tapogatózások” közel egy esztendővel ezelőtt kezdődtek, amikor Böcskei László vikárius Aradon végiglátogatta az egyház által visszakapott ingatlanokat. A szerződéstervezet megszületett, az aradi tanács pedig január 11-én egyhangúlag megszavazta ennek szövegét, csupán az aláírás maradt hátra. /(Irházi): Egyhangú szavazással. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./
2007. január 17.
A temesvári Csiky Gergely Társulat bemutatja Urs Widmer svájci drámaíró sikerdarabját, a Nagykutyákat (Top Dogs), Laurian Oniga rendezésében. Oniga már két sikeres előadást rendezett a temesvári magyar társulatnál (Göncz Árpád: Rácsok és Molière: Scapin furfangjai), kitűnő véleménnyel van a Csiky Gergely fiatal színésznemzedékéről. A segédrendező Dukász Péter színművész, díszlet- és jelmeztervező Nagy Krisztina. /Pataki Zoltán: Temesvári nagykutyák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./
2007. január 18.
A temesvári Mihai Eminescu Nemzeti Színház vezetősége közleményben hozta a nyilvánosságra, hogy a társulat új tagja Tokai Andrea, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze. A kommüniké szerint Tokai – aki hatodik éve játszik a temesvári magyar társulatnál, ezalatt számos fő- és címet kapott, a román és a magyar színháznak is állandó tagja lesz. Egyébként a temesvári román színházban bemutatott Edward című darabot Szabó K. István, a magyar színház főrendezője állított színpadra, és amelynek koreográfusa András Lóránt, díszlettervezője pedig Kiss Borbála. /P. L. Zs. : A magyar társulatból erősít a román színház. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./
2007. február 6.
A Régi(j)óvilág című honismereti szemle első író-olvasó találkozójára várják a helytörténet iránt érdeklődőket a folyóirat kiadói, szerkesztői és szerzői. A Szórvány Alapítvány gondozásában sajtó alá került, Temesváron szerkesztett regionális periodika első számában aradi és szegedi tollforgatók, kutatók is publikálnak. A találkozó február 8-án lesz a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház stúdiótermében. /P. L. Zs. : Lapindító író-olvasó találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2007. február 10.
A Csepűrágó Alapítvány, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a bukaresti Nottara Színház és Metropolis Ifjúsági Színház koprodukciójában adták elő 6-án és 7-én Heiner Müller Kvartett című művét a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. . /Vendégelőadás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./
